Később kell korlátoznia magát az új hatalomnak | Szentpéteri Nagy Richard

[00:00:09]Reggeli személy.

[00:00:12]Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányogász politológusa vendégünk.

[00:00:14]Köszönjük szépen, hogy eljöttél.

[00:00:17]Köszönöm a meghívást.

[00:00:17]Sziasztok.

[00:00:19]Öröknek pedig köszönjük szépen, hogyha követnek minket, feliratkoznak a Klub Rádió YouTube csatornájára és anyagilag is támogatnak bennünket.

[00:00:25]Ezt a klubradio.hu támogatásfül alatt található információk segítségével bármikor megtehetik.

[00:00:31]Benyújtotta az első alaptörvény módosítási javaslatát a Tiszapárt.

[00:00:37]Ennek a szövege szerint, hogyha ezt elfogadják, akkor bekerül az alaptörvénybe az a mondat, hogy nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen megszakításokkal együtt már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be.

[00:00:53]És akkor a kérdés az, hogy egy parlamenti demokráciával szerinted összefére-re vagy összeférhetővé tehető-e egy ilyen szabályozás?

[00:01:05]Hát igen, kitűnő kérdés, mert a kérdésben benne van az, hogy parlamenti valójában itt tényleg kormányformáról van szó.

[00:01:10]A kormányzati rendszerek összehasonlítása sokat segít ennek a kérdésbenek az eldöntésében.

[00:01:14]És hát érdemes fölfigyelni arra, hogy a világban ez nem szokás.

[00:01:19]ilyesmi tulajdonképpen nincs.

[00:01:22]Most a laoszi kísérletet és a és a a kubai kísérletet leszámítva ilyesmi nincsen.

[00:01:28]Olyan természetesen van, hogy az elnök ciklusait korlátozzák.

[00:01:33]Nemhogy van, hát ez az egész világon elterjedt.

[00:01:35]Nem, nem csak Magyarországon is.

[00:01:37]Magyarországon is ugye a köztársasági elnök összesen két ciklusban ülhet a székében.

[00:01:44]Gyakorlatilag nem is nagyon merült fel Gönc Árpád, illetve Áder János esetében fölvetődhetett volna, hogy akár még egy ciklust vállaljanak, de politikai realitása amúgy sem volt.

[00:01:54]De hogy miniszterelnöket a ciklusaiban korlátozni, úgy értem, hogy miniszterelnököt, tehát hogyha parlamentáris a rendszer és van külön államfő és külön kormányfő, ebben az esetben ugye hát általában parlamentáris a berendezkedés, hogyha demokráciákról beszélünk, márpedig parlamentáris parlamentáris körülmények között ez a szabály nehezen illeszthető bele az egész közjogi és és szerkezeti rendszerbe.

[00:02:21]Mégis megtörténik.

[00:02:21]Ö vannak természetesen előnyei és vannak bizonyos érvek mellette.

[00:02:26]De ha így vetődik fel a kérdés, hogy parlamentarizmusban ilyen elképzelhető-e, vagy van-e, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs példája a világban.

[00:02:35]És talán ennek az az oka, hogy hogy más is fölvetődhetett ez a kérdés, és elvetették ezt a ezt a megoldási javaslatot éppen azért, mert a parlamentarizmus belső logikájába nem fér bele.

[00:02:47]Ugyanakkor ennek ellenére hangsúlyozhatjuk, hogy itt egy politikai ígéret volt a kampány során.

[00:02:53]És ezt az ígéretet be kell tartani.

[00:02:55]Úgyhogy itt ez nem vitatható, hogy ezt be kell tartani.

[00:02:57]Más kérdés, hogy az ígéretet tényleg le kell-e írni, mert hogyha normális körülmények között élnénk, akkor egy egy jelentős politikus ígér valamit saját magára nézve, akkor azt betartja akkor is, hogyha nem írja le.

[00:03:09]Már most, hogyha mégis csak leírja, mert Közép-Európában jobb a dolgokat leírni.

[00:03:13]kérdés, hogy hova írja, mert hogyha adott esetben a kormányprogramb írná bele, és magára vonatkoztatva benne lenne, hát ez is egy elfogadható megoldás lenne.

[00:03:22]Ugyancsak elfogadható lenne más megoldás is, hogy éppen az alaptörvénybe írja be másokra is vonatkozóan ezt a politikai ígéretet.

[00:03:29]Ez felvett kérdéseket, de erre is azt mondom, hogy az alaptörvénybe írja be, és az alaptörvény már most 16.

[00:03:40]módosításában tulajdonképpen már sok mindent elbír ebbe az alapter é én talán beíhatnak bármit is.

[00:03:44]Nem ez lesz a végleges alkotmány.

[00:03:47]És az a kérdés már csupán, hogyha egy végleges alkotmány előbb-utóbb valaha ebben az országban 1000 év után megszületik, hogy abba ilyen szabály legyen-e, akkor azért elővehetnénk az ellenérveket is.

[00:03:59]Hát azt tényleg meglátjuk, de ahogy te is mondtad, hát ebben már minden volt ebben az alaptörvényben, úgyhogy nagyjából mindegy.

[00:04:04]Úgyhogy én most egy kicsit ki is lépnék ebből a jogászi kérdésből és politikai szempontból nézzük.

[00:04:10]Valóban nem volt ilyen még a világon, de olyan sem, ami velünk történt az elmúlt 16 évben.

[00:04:16]Tehát, hogy én erre mondtam azt, hogy ez valahol egy jogos önvédelem.

[00:04:20]Nyilván nem véletlen hangzott el ez az ígéret a kampány során.

[00:04:25]Hát azért itt emberek posztraumatikus stresszindrómában vannak, és kellett én ezt inkább ilyen hangulatjavító intézkedésnek látom.

[00:04:32]És aztán ahogy te is mondtad, azt meglátjuk, hogy a későbbiekben ennek hol lesz a helye, milyen következményei lesznek.

[00:04:40]Te mit gondolsz erre?

[00:04:42]Az, hogy óriási támogatása van ennek a javaslatnak a közvéleményben.

[00:04:44]A közvéleményünk első többsége ezt helyesnek tartja, úgyhogy nem is népszerű ezzel ez ellen bármit is mondani, és az ember nem is igazán akar ez ellen szólni.

[00:04:54]Hát bizonyos logikai dolgokra azért felhívatjuk a figyelmet, de nyilvánvalóan van egy ilyen politikai kívánalom a közvélemény részéről.

[00:05:00]Hát rendben, akkor akkor legyen.

[00:05:04]De azért jelezhetünk bizonyos aggályokat, hogy a parlamentáris rendszerek azért nem olyanok, hogy a hogy a ciklusok egyértelműen fixáltak lennének.

[00:05:12]Inkább arról beszélhetünk, hogy maximalizáltak, ugye szemben az elnöki rendszerekkel, ahol nincs is külön miniszterelnök és az államfő és a kormányfő egy személy.

[00:05:21]De a parlamentáris rendszerekben ugye általában általában hangsúlyozom, nem töltik ki a parlamenta ciklusát, hanem sok esetben, nagyon sok esetben a dolog természetéből adóan előrehozott választások vannak, és új ciklus kezdődik azonnal.

[00:05:36]Sok esetben akkor is fel lehet osztatni a parlamentet, hogyha már csak rövid idő van hátra a mandátumából.

[00:05:42]Sőt, akkor is, amikor még csak most volt a a választás, és mégis új választás következik be.

[00:05:46]Általában ez úgy szokott történni, hogy a kormányfő felkeresi az államfőt, és az államfő, akár köztársasági elnök, akár király vagy más monarha egy palotámmal lakik, a kormányfő megkéri az illetőt, hogy oszlassa föl a parlamentet, praktikusan az alsóházat, és az illető, az államfő méltóság teljesen ezt meg is teszi, és az esetben új választások jönnek itt.

[00:06:08]Tehát megszakad a ciklus.

[00:06:08]ME szövegjavaslat szerint, amely az alaptörvény módosítására irányul, itt a megszakításokat is bele kell érteni.

[00:06:16]Tehát ha valaki mit tudom én, csak két évig volt miniszterelnök, akkor az még továbbiakban hat évig lehet.

[00:06:20]Jelem, nagyon érdekes a megfogalmazás is, hiszen nem választható miniszterelnöknek az, aki már nyolc évig volt, ugyanakkor aki akár csak két nap héján nyolc évig volt, az azért a szöveg alapján miniszterelnöknek választható.

[00:06:33]Igaz, hogy utána nemhogy le kell mondania, hanem megszűnik, mert a miniszterelnöki megbízatás megszűnésének okai között a javaslat megkívánja nevezni ezt is, hogyha naptárilag eljön a nap, annak is az órája, amikor éppen betöltődik a nyolc év.

[00:06:51]Jezem, ez sok politikai problémát vetne föl egy normális országban, nem most az átmenet idején, hangsúlyozom, most az átmenet idején minden elfogadható.

[00:06:58]Egykoron azonban, amikor ha megírnénk, hogy egy konszolidált demokráciában élnénk, akkor ez számos gyakorlati problémát vetne föl, amelyekkel most nem érdemes foglalkozni, mert ezek most nem jelentkeznek, de az alkotmányokat hosszú távra általában azért írjuk, hogy az egykor majdan felmerülő kisebb-nagyobb problémákra is választ adjanak.

[00:07:15]És hacsak a magyar közgyjogtörténetet nézzük, ugye Bajnagy Gordon történetesen csak egy évig volt miniszterelnök, tehát ha most ő nem nincs ilyen szándéka nyilvánvalóan, és a politikai konstelláció sem olyan nyilván ugye tehát abszolításokról beszélünk, de hát papíron bármi lehetséges.

[00:07:30]Ő most már csak hét évig vállalhatná ezt a pozíciót, hogyha úgy döntene.

[00:07:34]vagy éppenséggel.

[00:07:36]Gyurcsán Ferenc öt évig volt eddig miniszterelnök, úgyhogy ő már csak három évre vállalhatná, vagyis, hogy például ha indulna, nincs ilyen ambíciója, és nem is realitás ez, de ha ha ez megtörténnék, akkor ő már csak úgy jelentkezhetnék miniszterelnöki pozícióra a választásokon, hogy azt fogja mondani, hogy négy éves ciklus nem fog kitölteni, ugye, mert el fog érkezni az a nap, amikor automatikusan megszülik a miniszterelnöki megbízatása.

[00:08:03]Vagy vegyük például Megyesi Pétert, aki ugyancsak nem szándékozik már miniszterelnök lenni, de ha az kívánna lenni, ő már csak hat évig lehetne.

[00:08:08]Vagy vegyük Boros Pétert, aki hát a, ha jól számolom a 90-es évek éveinek a második felében jár.

[00:08:18]Igen.

[00:08:19]Úgyhogy hát realitásként nem beszélhetünk az ő miniszterelnökségéről, de azért ő csupán egy évig volt, vagy fél évig, bocsánat, bő fél évig volt miniszterelnök.

[00:08:26]Hát ő már ő már akkor csak 7 és félig lehet.

[00:08:31]És érdekességéppen azért érdemes elmondani, hogy még Német Miklóst is ide számíthatjuk, hiszen a javaslat, amely az alaptörvény módosítására irányul, nagyon különösen 1990 május 2-át nevezi meg a kezdőpontnak.

[00:08:41]Márpedig ezen nap ugye az Országgyűlés a az 1990 március 25-én és április 8-án megválasztott országgyűlés alakul ülése volt.

[00:08:49]És akkor még Német Miklós volt a miniszterelnök, és még további 21 napig ő volt a miniszterelnök.

[00:08:55]Úgyhogy Német Miklós, aki most a 70-es éveinek második felében jár, ugyancsak nem kíván a miniszterelnök lenni, de mindenesetre, ha ő az lenne, valah ugye 21 napot már eleve le kellene vonni az ő majdani nyolc éves mandátumából.

[00:09:08]Ezek abszolítások, csak vicces érdekességképpen mondom, de azért világos, nem, de hogy egy alkotmányozónak ezeket a szempontokat kell figyelembe venni, és akkor még csak Magyarországon vagyunk.

[00:09:18]Érdekes azért talán még az, hogy jó lehet én sosem mondom meg, hogy kit kedvelek és kit nem a magyar politikában.

[00:09:28]Legutolsó évszázada a 19.

[00:09:28]század, amikor még merek megnevezni kedvence részemről éppen szép számmal, nem azokat, akiket a közvélemény jognak tart, hanem hanem hanem másokat.

[00:09:38]De mindenesetre azt talán bevallhatom, hogy a jelen politikai viszonyok között az egyik kedvenc politikusom, Donald Tusk, lengyel miniszterelnök.

[00:09:48]Ő e pillanatban nem lehetne miniszterelnök, ha Lengyelországban az a szabály lenne hatályban, amely Magyarországon most hamarosan az alaptörvénybe kerül.

[00:09:57]Sőt, kimondható talán, hogy a kárhozatos rendszer Lengyelországban még mindig tartana, ha Tusk nem indulhatott volna a miniszterelnökségért, és nem nyert volna a választásokon Tuszk nélkül alig, ha nem nyert volna ez a csapat 23-ban, és akkor nem jött volna létre ez az emlékezetes találkozó Magyar Péter és Tusz között Varsan.

[00:10:19]nem említettél Magyarországról, és talán szándékozna viszont még miniszterelnöknek lenni, őt Orbán Viktornak hívják, és ez a alaptörvény módosítás ezt a lehetőséget a szövege alapján kizárná.

[00:10:30]A kérdés az, hogy az a két kritika, ami ezzel kapcsolatban felmerül, az egyik, hogy ez visszaható jogalkotás-e vagy nem.

[00:10:38]A másik pedig az, hogy ez egy személyre szabott jogalkotáse.

[00:10:43]Tehát, hogy konkrétan Orbán Viktort akarják kizárni a miniszterelnöki pozíció megszerzéséből.

[00:10:53]Mit gondolsz ezekről a kritikákról?

[00:10:54]Hát először is azt mondom, hogy ez az alaptörvény, ha minden jól megy, akkor azért 2030 után már nem lesz hatályban, hogyha tehát alig, ha nem elindul, ha megérjük egy alkotmányozási nekibusztulás, és addig még akár számtalanszor is lehet módosítani ezt az alaptörvényt.

[00:11:11]be már mindent kibír ez a szöveg, de ezzel párhuzamosan, hogyha megindul az alkotmányozás, akkor annak nyomán néhány éven belül, hát maximum 30-ig azért megszülethetik egy szöveg, amely akkor hatályba is lép.

[00:11:21]Még azt is mondhatnám, hogy akár mondjuk lehetne a 2030-év egy-es törvény, ugye történetesen január 1jén elfogadván, és mondjuk hatályba léphetne 30.

[00:11:31]augusztus 20-áján, és ez mondjuk az államfői megbízatásra is különös hatással lenne, de ebben most nem ment be vele, tehát azt mondom, hogy átmeneti korszakban élünk a kéthamadoshados parlament korszakában, amely 2010-ben kezdődt, és ha minden jól megy és megérjük, akkor 2030-ban ér véget, és ezután már sosem lesz kétharmados parlament, vagy ha lesz is, annak nem lesz relevanciája, mert lesz egy stabil alkotmány, amelyet nem lehet majd ltre módosítgatni.

[00:11:55]Tehát egy ebben az átmeneti korszakban, amely lehet, hogy 2030-ig is eltart, ebben az átmeneti korszakban sok minden elképzelhető, de a visszaható hatály problémája azért angályos, mert itt azért érződik a politikai cél természetesen, és a műsor korábbi részében félfül elhalott a múltközben ugyan, de mintha valami olyasmit mondtál volna, hogy a magyar társadalom jelentős többsége nem akarja, hogy Orbán Viktor valaha is miniszterelnök legyen még ebben az országban.

[00:12:25]Már most, hogyha ez így lenne, alig ha nem így is van, akkor ezt nem föltétlenül alaptörvénymódosítással kell megakadályozni, hogy ilyen megtörténjék, hogy Orbán Viktorból valaha még miniszterelnök legyen, hanem hogyha a magyar társam jelentős többsége valóban nem akarja, akkor egy szabad és tiszta választáson ez az akarat kifejeződhetik.

[00:12:45]Úgyhogy egy demokráciában az ilyesmit úgy szokták megoldani, hogyha valamit valakik nagyon nem akarnak, akkor az úgy nem lesz.

[00:12:50]Mindenesetre ettől még egy ilyen szöveg ebben az átmeneti hangsúlyozom, ebben az átmeneti korszakban, ebben a tényleg borzasztó alaptörvényben még elfér, de mind a személyre szabott jogalkotás, mind a visszaható hatály jogalkotás fölvethet problémákat, ha tartalmilag is vizsgálhatná az alaptörvénymódosítást egy alkotmánybíróság, ha lenne egyáltalán alkotmánybíróság, és az olyan többségben lenne a jogállam iránt elkötelezett, ahogy nincs elkötel, ahogy nem elköt kötelezett pillanatnyilag, akkor a a a kérdést azt hiszem meg lehetne éppenséggel vizsgálni történetesen.

[00:13:27]Akkor nézzük azt, hogy mikor lesz vége ennek az átmeneti időszaknak.

[00:13:29]Tehát azért most van bőven jogalkotási kötelezettsége a kormánynak, hogy mikor jut arra idő, energia, hogy egy alkotmányozást végig tudjon csinálni, és hogy hát mik lesznek annak az alappillérei szerinted, hogy ez most már tényleg gránit szilárdságú legyen, és ne csak a 16.

[00:13:48]alkalommal mondjuk el, hogy most már tényleg gránicilátságú.

[00:13:54]Hát először is jó lehetne valamilyen népi alkotmányozásnak valamilyen metódusa nem ártana.

[00:13:58]Számtalan terv van erre nézve.

[00:14:02]Vannak külföldi példák, szép szánt külföldi példák mindenre vannak gyakorlatilag kedvezetlen példák is természetesen van, ahol nagyon nagy volt onnan kibuzdulás és aztán mégsem lett igazán sikeres.

[00:14:14]Ugye sokat beszélünk a chilei modellről vagy a vagy az izlandi modellről, de akárhogy nézzük is, valamiféle reprezentatív testület elképzelhető, amely ezt a kérdést megvitatja, az is lehet, hogy számtalan ilyen testület lesz és állandó vitafolyék.

[00:14:30]Itt nem foglalnék állást, legalábbis nem a nyilvánosság előtt, de valami ilyesmit azért mondhatunk, hogy a néprészvétel alig lenne megkerülhető.

[00:14:40]Ráadásul ez politikailag is, közérzetileg is jót tenne ennek az országnak.

[00:14:44]Hát nem érdemes visszamenni a az ősidőkig, de azért az 1989-90-es rendszerváltást a népünk azért nem élte át olyan nagy lelkesedéssel, mint ahogyan eme rendszerváltást, rendszerváltásnak merem nevezni.

[00:14:58]ezt a 2026-os rendszerváltást.

[00:15:02]Úgyhogy mintha elkésett volna a néprészvétel.

[00:15:04]Most népünk olyan érzelmi állapotban van, hogy ezek a közj kérdések, közéleti kérdések igenis foglalkoztatják, és bizony van véleménye ezekről a kérdésekről.

[00:15:17]És alig, ha nem, mégha a néprészvétel a lehető legnagyobb mértékben megvalósul is, akkor is a végtermékről is alig, ha nem lehet megkérdezni népünket, hogy ezt éppen népszaváson történjék-e, vagy hogy a népszavásra éppen a majdani normaszöveg tervezete kerül-e, az máslapra tartozik.

[00:15:39]Ott is lenne adott esetben véleményem, javaslatom, hogy az hogy menjen, de az, hogy a koncepcióját az a a majdani alkotmánynak valóban népszavazásra vinni, azt jó ötletnek tartanám.

[00:15:51]Sőt, néhány kulcskérdésben konkrétan is meg lehet kérdezni, akár egy fél tuuszat kérdésben is egy népszabás keretében a publikumot.

[00:15:59]És ha itt így vagy úgy leteszi a voksát ilyen vagy olyan megoldás mellett, akkor annak a kodifikációja már a szakértőkre tartozik, és a parlamentet sem lehet megkerülni.

[00:16:14]E pillanatban a hatályos szabályok szerint a parlament az alkotmányozó, így aztán alig ha nem törvényi formában fog megszületni a az új alkotmány.

[00:16:23]És én mondjuk nekem mondjuk lenne érvem a normaszöveg népszavadásra bocsátásával szemben, de a koncepció, illetve néhány alapkérdés népszava bocsátásával szemben nem lennének érveim, tehát azt nagyon is támogatnám.

[00:16:38]és aztán valamikor megszülethetnék, és egy olyan folyamat eredményeképpen, amelyben mindannyian úgy érezhetjük majdan, hogy benne voltunk a folyamatban.

[00:16:49]Ugye Magyar Péter ezt nagyjából, amit te most itt elmondtál, megígérte.

[00:16:51]Igen, népszavazást is ígért, nyilván nem részletekre bontva, hogy miről meg a társadalomnak a bevonását is, de részleteszt kérlek azt, hogy mik lehetnek azok a a külön kérdések, amikről adott esetben, vagy meg kellene kérdezni a népet, vagy legalább konzultálni kéne vele, hát nyilván a tekintetben, hogy minek is kell egyáltalán szerepelnie az alkotmányban és az azon belül milyen állításoknak kell szerepelnie.

[00:17:21]Igen.

[00:17:21]Hát alapjogokról nem kérdezném népünket, mert nem a demokratikus többség hivatott eldönteni, hogy milyen alapjogaink vannak, hanem az, ha tetszik, liberális felfogás szerint velünk születettek, és nem hogy nem hogy kétharmaddal, hanem még 99%-kal sem szavazhatók le.

[00:17:38]Ezek tehát garantálva kell, hogy legyenek, és ezek éppenséggel arra valók, hogy bekerüljenek egy ilyen nehezen módosítható szövegbe, de intézményi megoldások esetében lehetnek viták, annál is inkább, mert ahogy a korábban is jelezhettük, az egyes kormányzati rendszereknek van belső logikájuk, tehát bizonyos megoldások nem passzolnak egy bizonyos belső logika szerint.

[00:18:00]Egy más megoldás viszont egy más belső logikát kíván meg, úgyhogy más akár kormányzati rendszer tekintetében is változás várható.

[00:18:08]Hogy ne rébiuszokban beszéljek, valami olyasmire gondolhatok, hogy a az államforma kérdésében alig ha nem nincs ü, tehát kevesen vagyunk így, akik a monarhia mellett vannak.

[00:18:17]Inkább úgy mondanám, hogy hogy elsőpő többség támogatja a köztársaságot.

[00:18:21]Ezt is meg lehet adott esetben kérdezni, de nem hinném, hogy különösebb relevanciája lenne közönségünknek.

[00:18:27]nem is tudom, elsprő többséget nyilvánvalóan köztársaságban kíván élni, de mondjuk, hogy milyen kormányformában kíván kormányoztatni, az esetleg megkérdezhető, de ott is azt állítanám, így ránézve a magyar társadalomra, hogy a parlamentarizmusnak alig nem nincsen alternatívája, hiszen nem hinném, hogy valaki elnöki rendszert vagy félelnöki rendszert szeretne egy olyan országban, amelynek amelyben eme rendszereknek semmilyen ez nulla hagyománya van, semmilyen hagyománya nincsen a parlamentarizmusnak.

[00:18:57]nak azonban nagyon is erős hagyománya van mind a dualizmusban, mind a kétháború között.

[00:19:04]Ilyen erős hagyományokat, erős gyökereket eresztett ez a kormányforma, és ma is tulajdonképpen vírus.

[00:19:10]Sőt, azt merném mondani, hogy egy nem demokratikus politikai rendszerben, tehát az Orbán érában ugyancsak formálisan parlamentáris megoldásokat láttunk.

[00:19:20]Úgyhogy ezt sem tartanám olyan kérdésnek, amiről minden áron nagy vitákat várnék.

[00:19:24]Nyilván vannak ilyen-olyan polgártársaink, de alig ha nem itt itt itt itt jelentős többség van a kormányforma mellett.

[00:19:30]Azt mondhatán, hogy mondjuk a a parlament szerkezete, hogy egy kamolás vagy két kamolás, vagy az állam főválasztásának módja lehet olyan kérdés, amelyben vita van.

[00:19:40]Sőt, ez kifejetten olyan kérdés, amelyben vita van.

[00:19:45]És azt tapasztalom, hogy polgártársaink ezekről szeretnek is vitatkozni.

[00:19:48]Nagyon erős vélemény van egy egyik vagy másik megoldás mellett.

[00:19:51]Itt azért érdemes arra felhívni a figyelmet, hogy köztes megoldások is vannak.

[00:19:55]Az államfőválasztás kérdésében például hát ha csak a német vagy az olasz megoldást látjuk, különösen a németet, kevésbé az olaszt, de más megoldásokat más konensekről ugyancsak látunk.

[00:20:05]És azt mondhatjuk, hogy nem csak a közvetett és a és a parlament általi választás van, de az bizonyos, hogy abban a formában, ahogy most van az ellenválasztás, semmi színat nem maradhat.

[00:20:15]Kész csoda, hogy eddig képesek voltunk ilyen szabályok mellett élni, hiszen hogy egy egykamarás parlament egyszéri választással adott esetben ugye egy pillanatban a második forduló szerint relatív többséggel is megválaszthatja a köztársasági elnöket.

[00:20:29]Ez nyilván tarthatatlan.

[00:20:29]Egy szóval ezekben a kérdésekben adott esetben lehet vital és más dolgokban is.

[00:20:34]Például a területi beosztás kérdésében, a reg regionalizáció ügyében, amelyben nagyon komoly javaslatok is vannak, és nyugodtan kimondható, hogy jelen formájában tarthatatlan.

[00:20:45]Nyilvánvalóan megyarendszer így nem működőképes.

[00:20:50]Nem hatékony pénznyelő és így tovább, és így tovább.

[00:20:52]A megyei jogú városok satöbbi.

[00:20:54]Szóval ezek a dolgok ugyancsak vitathatók.

[00:20:57]A választási rendszerről is szokat sokat szoktak beszélni.

[00:20:59]Ott is azt mondom, hogy bizonyos logikák, belső logikák érvényesülnek.

[00:21:04]Tehát adott esetben egy választás, egy intézményi megoldás választása bizonyos következményekkel jár, míg egy másik rendszerválasztása ugyancsak más következményekkel jár.

[00:21:14]Tehát itt is bizonyos szakértelem szükségeltetik, de ha kikristályosodnak az alternatív lehetőségek, akkor adott esetben erről is kérdezhető a nép.

[00:21:22]Sőt, a nép adott esetben megint így mondom, ezen szabályok kialakításában is végtere is részt vehet, de összességében, hogy ne sokat beszélek, azt mondanám, hogy számtalan formája van a nép megkérdezésének, illetve bevonásának, mert az alkotmány ambíciója mégis csak az, hogy valamennyié legyen.

[00:21:40]Ki merem mondani, hogy mindannyiunk alkotmánya az a szöveg, amelyet szeretnénk létrehozni.

[00:21:48]És erre ebben mindenkire szükség van, mindenki a fedezeten van, minden egyes polgártársunk ennek a politikai közösségnek a része, és mindenkinek van hangja.

[00:21:57]Akkor most, hogy megbeszéltük az elméleti hátterét mindennek, a egy teljesen személyes, úgymond a te véleményedre vagyok kíváncsi kérdés, hogy lesz itt 2030-ra szerinted jól működő jogállam, jól megért alkotmánnyal?

[00:22:14]Igen, hát valóban ez nagyon nagy kérdés.

[00:22:16]annál is inkább, mert itt egyfajta kettős alkotmányozásról vanól van szó.

[00:22:20]Tehát szemben azzal a javaslattal, amiről ma beszélünk, ugye a két ciklusos miniszterelnöki megbízatás kérdése.

[00:22:29]Ezt most ettől eltekintve érdemes tehát már az alaptörvényt is olyan szemlélettel módosítani, hogy tekintettel vagyunk a majdani alkotmány EME alaptervénytől függetlenül létrejövő majdani alkotmány szabályozására is.

[00:22:42]Tehát bizonyos dolgokat érdemes esetleg itt bejáratni ebben az átmeneti korszakban az alaptörvény módosításával elérni azt, hogy bizonyos intézményi megoldások legyenek, hogy aztán annak bejáratásával, közönségünk általi elfogadtatásával, elfogadásával bejáratodjék, hát elfogadhatóvá vágyjék, legitimálódjék bizonyos megoldás, és azt az majd a majdani alkotmánya létrehozásában is segítségünkre lesz.

[00:23:09]Úgyhogy akárhogy nézzük is, itt egy szép, nemes emelkedett, ünnepélyes korszak következhetik, amely jó, hogy elkövetkezik.

[00:23:18]Hát ez végtel is ezt megspóroltuk valamik, átugrottuk ezt 1989-90-ben és teljesen átugrottuk, illetve a az új hatalom lehazudta ezt nekünk 2010-ben.

[00:23:32]Úgyhogy most két ilyen rendszerváltás vagy rendszerváltás és rendszervisszaváltás után most alig, ha nem a liberális demokrácia, vagy más szóval az alkotmányos demokrácia be tudja bizonyítani valódi erejét.

[00:23:41]És népünk alig, ha nem végtere is nem, de ezen a választáson az alkotmányos demokrácia mellett szavazott.

[00:23:49]Itt egy valódi rendszerváltás történt.

[00:23:51]Értelmet kapott a 2010-ben hazugságként megfogalmazott fülkeforradalomkifejezés.

[00:23:58]Már csak azért is, mert 2010-ben népünk nem akart új rendszert, hanem továbbra is demokráciában kívánt élni.

[00:24:02]Legfeljebb egy másik kormány alatt kíván kormányoztatni.

[00:24:09]Jelem az egykori kormányozók ugye, hogy így mondjam, ugyancsak nem győzelemre törekedtek, tehát mindenki meg volt győződve, hogy 2010-ben a Fidesznek kell jönnie.

[00:24:18]Így alakult valamiképpen az élet.

[00:24:20]Ha a politikai véleményemet mondanám, az az mondjuk esetleg radikális lenne, de a leíró jelleggel azt mondhatjuk, hogy 2010-ben nem rendszerváltást akart a magyar nemzet, hanem egy másik kormányt, Fideszkormányt akart.

[00:24:34]Ezt megkapta.

[00:24:36]Csak, hogy az akkor megválasztott miniszterelnök, sőt már megválasztása előtt, sőt még kijelölt miniszterelnöki, aki mi volta, sem volt még meg, amikor 2010 ben az alakülőlésen, a parlament alakülésén már rendszerváltásról beszélt, egy új politikai rendszer megvalósításáról, a nemzeti ügyműködés rendszerének kiépítéséről és a nemzeti együttműködés nyilatkozatának elfogadtatásáról két zavaros évtized után, fülke forradalomnak nevezvént, amely egy szabad és tiszta választáson kifejezett népakarat volt.

[00:25:04]Most azonban 2026-ban valóban egy új rendszert, tehát nem a nemzeti együttműködés rendszerét, hanem egy új rendszert, az alkotmányos demokráciát kívánta népünk.

[00:25:12]Ennek adott hangot ezen a választáson, és ha ma megkérdeznénk népünket, még inkább az Alkotványos Demokrácia mellett tenné- vaksát?

[00:25:21]És akkor a kérdés még mindig az, hogy hogyan jutunk el oda, és nekem még vannak ilyen konkrét kérdéseim.

[00:25:26]Említetted a a közszársasági elnök kérdését?

[00:25:29]Itt Magyar Péter azt mondta, ami egy izgalmas kérdés, hogy aztán valóban majd a parlamenti többség szeretne magával szemben létrehozni egy erősebb közszársasági elnöki funkciót, de az ígéret ez volt.

[00:25:41]De bennem és másokban is fel szokott merülni az a kérdés, hogy szükség van-e kétharmados törvényekre, mennyi kétharmados törvényre van szükség, és fel szokott az is merülni például nyilván, hogy akkor az alkotmánybíróságnak, ha egyáltalán milyen szerepet szánunk, ezek nyilván az alkotmányozó folyamat részét képező kérdések lesznek.

[00:26:02]Igen.

[00:26:02]És olyan kérdések, amelyiket érdemes megatni, időt szánni rá, mindenki hangját meghallgatni.

[00:26:05]Valóban a kétáromos törvényekről egyszerű szólni, azokra nincsen szükség.

[00:26:10]Egy pillanatban igen, a jogrendszer részei természetesen és módosítások is két-három adat igényel pillanatnyilag, de ha majd egy új világba kerülünk, én úgy számolom, hogy 2030 után, de legyen előbb, vagy majd azt meglátjuk.

[00:26:22]Mindenesetre, ha egy új alkotmányos berendezkedésünk lesz kétharados törvényekre, fogalmilag egyszerűen nem lesz szükség, hiszen a jelentős szabályok az alkotmányban lesznek.

[00:26:32]A további szabály, amelyek nehezen lesznek módosíthatók.

[00:26:34]Nem lesz lehetetlen módosítani majd az új alkotmányszövegét, de elég nehéz lesz ahhoz.

[00:26:40]hogy hogy minden nap módosíthassák, vagyis egy egy stabil, egy egy hosszútávra garanciákat tartalmazó szövegről lenne szó.

[00:26:53]Így aztán tulajdonképpen nem lesz szükség kétos törvényekre.

[00:26:55]Egyébként is egy anomália ennek a történeti részleteit most nem érdemes ide hozni, de mondhatjuk, hogy így alakult.

[00:27:04]történelmileg így alakult, hogy nálunk vannak egyáltalán kéthados törvények és azok ilyen nagy számban vannak, és rengeteg tárgyat szabályoznak.

[00:27:09]Ennek nem kell így lennie egy új világban, egy új Magyarországban, egy Demokratikus Magyarországban ezekre nem lesz szükség.

[00:27:19]Az Alkotmánybíróság funkciójára föltétlenül szükség lesz.

[00:27:23]Nem, hogy szükség lesz, hanem százszorosan nagyobb szükség lesz, mint eddig.

[00:27:25]És nyilvánvalóan, hogy hogy széles hatáskörökkel kell rendelkeznie.

[00:27:33]A a az Alkotmánybíróságnak annál is inkább érdemes ezt most itt kiemelni, mert pillanatnyilag vannak olyan normák, amelyeket az Alkotmánybíróság egyáltalán nem vizsgálhat.

[00:27:43]Ez tehát egy képtelen állapot.

[00:27:45]Talán világviszonylatban is egyedül álló.

[00:27:48]Van néhány kolléga, aki nézi, hogy a világban van-e ilyen, és egyelőre nem talált olyan olyan példát, ahol eleve kiszárnak bizonyos jogi normákat, amelyeket semmi szín alatt nem vizsgálat az alkotmánybíróság.

[00:28:00]még akkor sem, hogyha kiáltóan alkotmányellenesek.

[00:28:04]Tehát ez nyilván nem maradhat, és egyéb dolgokat is érdemes megváltoztatni az Alkotmánybíróságról szóló szabályozásban, hogy intézményesen ez egy különálló testület lesz-e, vagy a legfőbb instancia, a mondjuk a Kúriának nevezett intézmény egy kollégiumaként fog működni, vagy más megoldás, vagy egy köztes megoldás lesz-e, vagy minden marad, de más tartalommal töltődik meg.

[00:28:32]Az ez egy kifejetten alkotmányozási kérdés, úgyhogy érdemes lesz majd megvitatni.

[00:28:36]Ami pedig a köztársasági elnök majdani hatáskörét illeti, ott csupán arra a körülményre hívnám fel a figyelmet, hogy nincsen összefüggés szemben azzal, amit sokan állítanak.

[00:28:46]A köztársaságelnök megválasztásának módja és jogkörei, illetve hatásköre tekintetében nincs ilyen összefüggés.

[00:28:56]Számtalan példa van Európában is, ahol a köztársasági elnököt a legnagyobb felhatalmazással választja közvetlenül a lépés mégsen jelentős jog hatásköre és fordítva is elképzelhető.

[00:29:07]Az persze világos, hogy bizonyos tendenciák vannak, hogyha nagyobb a legitimitás, vagy nagyobbnak érződik a legitimitás, mert önmagában ez is vitatható, hogy egy közvetlen választás nagyobb legitimitást ad-e egy személynek.

[00:29:20]Ezt én magam vitatnám is, de ha mondjuk az lenne az általános felfogás, hogy egy szélesen értelmezett választás nagyleimitást adna, akkor ez nagyobb jogkör is párosul.

[00:29:31]Nem így van.

[00:29:31]És fordítva is úgy van, hogy nem így van.

[00:29:34]Vagyis lehet bárhogyan.

[00:29:36]Számtalan példát lehet mondani, talán az 1958-as francia példát mondhatjuk.

[00:29:40]Az akkor létrejött félelnöki rendszer, amely dögolt, be betonozta valósággal a hatalomba.

[00:29:50]egy olyan rendszert állított föl, ahol nem közvetlenül választották a köztársasági elnököt, és mégis hatalmas hatásköröket gyakorolhatott egészen az 1965-ös első közvetlen elnökválasztásig, ahol valóban indult Dögol és hát néhány évre ugyancsak megválasztatott.

[00:30:10]Ha már ezt most szóba hoztam, elmondom, hogy lám milyen érdekes, hogy akkoron a köztársasági elnök ciklusainak a korlátozását nem tették bele a szövegbe, és ma már a félelnöki rendszerek többségében is korlátozza van az elnöki ciklus két ciklusra.

[00:30:33]2008-ban a francia alkotmány is olyan jelentősen változott, amire érdemes fölfigyelni.

[00:30:38]Az elnöki ciklus imáron nem hét év, hanem öt év, és csak két ciklus lehetséges, vagyis csak egyszeri újraválasztást enged meg az alkotmány.

[00:30:47]Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy ezek, ahogyan itt a példák is mutatják, jó példák, számtalan megoldást kínálnak.

[00:30:54]Hát a a nép bölcs gyülekezetével és a szakértők szakértelmének igénybevételével kell ezeket a kérdéseket eldönteni, ha nem is egyszer és mindenkorra, de hosszú időre, hogy végre legyen itt egy berendezkedés, amely alapján szabadon és boldogan élhetnénk.

[00:31:09]mond te volt egy félmondatod arról, hogy mindezt a munkát megspóroltuk, megspórolták 89-ben, és akkor most én nem mennék bele abba a vitába, hogy mi mit is jelentett ez a 89-es rendszerváltás, mert már van, aki odáig elmegy, hogy nem is volt olyan, hanem ez az első nagy rendszerváltás.

[00:31:25]De hogy hogy látod, ismét a te véleményedre vagyok kíváncsi, hogy most mindez, amit elmondtál, meg fog történni, vagy ismét meg fogjuk spórolni, és megint elmarad a rendszerváltás már amennyiben 89-ben elmaradt, mert ebben nem vagyok biztos, csak mondom most igen.

[00:31:43]Kitűnő kérdés, ha szabad azt mondanám, hogy volt rendszerváltás, sőt 2010-ben is volt rendszerváltás, tehát érdemes rendszerekben is gondolkodni.

[00:31:52]Valóban vannak szép számmal olyan kollégák, akik elutasítják a rendszerszemléletet, és bizonyos folyamatokat néznek, és és a rendszer demokratikus, vagy liberális, vagy alkotmányos volt, tehát nem is tartják annyira fontosnak, hogy megnevezzék a címkézést, a kategorizálást elutasítják.

[00:32:10]Ez is egyfajta felfogás.

[00:32:13]Én azért azt mondom, hogy van a változásoknak egy olyan mértéke, amely már rendszerszintű változásokat jelent.

[00:32:19]És van ugyanakkor az alkotmányozás pillanatáról szóló nagyon érdekes nemzetközi diskurzus.

[00:32:25]Itt számtalan jeles szerzőt lehetne idehozni.

[00:32:31]Talán annyit mondhatunk egy egy jeles amerikai szerző nyomán, hogy a alkotmányozás pillanata nem is a változás kelős közepén szokott elkövetkezni, hanem utána néhány évvel a konszolidáció megkezdéseként, és maga az alkotmány is már a konszolidációt szokta szolgálni, ugye bebetonoz bizonyos intézményeket, amelyek a változás során jönnek létre.

[00:32:57]Vagyis a legjelentősebb és a világ legismertebb alkotmányai végül is úgy jönnek létre, hogy egy jelentős változás van, és annak eredményeképpen születik meg kicsivel után a néhány évre rá talán sok esetben jó néhány példa van most a fejemben téren.

[00:33:11]A szöveg, ha így nézzünk a dologra, alig ha nem most egy rendszerváltozásban élünk, és egy alkotmányozási pillanat elközelgése van napirenden.

[00:33:23]Most olyan közhangulat van, ahogy erről már korábban is beszéltünk, és jön a történelmi konstelláció, köszönhetően a politikai konstellációknak is.

[00:33:31]A Tiszakormánynak e pillanatban még vagy már így mondom nagy a támogatottsága, hatalmas a parlamenti többsége, potens erős politikai hatalomról van itt szó, amelyik képes egy alkotmányozást levezényelni.

[00:33:50]Úgyhogy érdemes kihasználni ezt a pillanatot.

[00:33:55]Néha eljön egy nemzet életében ez, néha nem.

[00:33:57]Én azt hiszem, hogy örülhetünk is, hogy most eljött egy pillanat, végre meg tudjuk oldani azokat a problémákat, amelyeket nem oldottunk meg 89-ben, mert szemben sokak véleményében én azt mondanám, hogy a 89-es alkotmányozás, ugye formálisan alkotmány módosítás nem volt igazán sikeres intézményeink tekintetében sem.

[00:34:16]Közönségünk egy jelentős része elfogadta ezeket az intézményeket.

[00:34:20]Ennek számtalan kiváló példáját láthattuk, sőt szívmelengető példáját is, de valójában nem voltak jól kitalálva az intézmények.

[00:34:28]Szóval elmaradt még a közjogi gondolkodás is, tulajdonképpen még az intellektuális lehetőség is, hogy ezeket a dolgokat rendesen átgondolja a magyar társadalom, nem szólva a néprészvételről.

[00:34:41]Most van egy pillanat, hogy milyen miből mi lesz ebből, azt természetesen nem tudjuk, de egy esély történetesen megvan, ha nem kapkodjuk el, és nem is húzzuk el a végtelenségig.

[00:34:52]Ugye ez is egy művészet.

[00:34:54]Ezt ki kell találni, hogy milyen határidőkkel, milyen intézményeket mivel bízunk meg, hogyan folyék ez.

[00:34:58]Van erre nézve papíron jó néhány elképzelés, ha szabad mondanom, nekem is van történetesen elképzelésem, de az csak az egyike az elképzeléseknek.

[00:35:07]Mindenesetre van egy metódus, egy terv a metodikára vonatkozóan, és ennek eredményeképpen megszülethetik egy szöveg.

[00:35:14]Azt még érdemes elmondani, hogyha megszületik is, úgy legyen, az sem a történelem végét jelenti, akkor is lesznek bőven problémák.

[00:35:21]Számtalan szó elő fog kerülni az alkotmányszöveg, hogy azokra a problémákra végül is mit is mond a szöveg.

[00:35:27]Nem lesz vége a történelemnek, ne is legyen, úgy legyen, hogy még élhessünk sokáig, de de mindenesetre egy cezura lenne.

[00:35:33]Érdemes egy új korszakot elkezdeni végre a Magyar Közgy történetben.

[00:35:37]hogyha megnézzük a 90 óta több olyan választás volt amin sikerült alkotmányozó többséget szereznie a induló egyik pártnak vagy hát pártszövetségnek és te is utaltál már rá a korábban, hogy a választási rendszernek a módosítása is tudjuk, hogy föl fog merülni, és vannak erről mondatok, amiket lehet idézni a különböző politikusoktól.

[00:36:01]Ezek egyébként a kormányoldal részéről is eltérő gondolatok, de a kérdése az, hogy szükséges-e létrehozni egy olyan választási rendszert, ami nehezebbé, sokkal nehezebbé teszi az egypárti vagy egypártszövetségi alkotmányozó többség létrehozását, illetve hát ugye ezzel párhuzamosan egy konszenzus kényszerre kényszeríti a a pártokat Magyarországon, amire egyébként itt a mi régiónkban elég sok jellemző példa van.

[00:36:30]A magyar rendszer viszont nagyon nem ilyen lett.

[00:36:34]Nem függetlenül az általatok már itt emlegetett rendszerváltás idejében hozott döntésektől sem.

[00:36:40]Igen.

[00:36:40]Tehát itt itt azért egyrészről arról van szó, hogy alkotmányozés többség, mint kifejezés, értelmes kifejezés lesz-e majd 2030 után.

[00:36:46]Én azt szeretném, hogy ez ne legyen értelmes kifejezés akkor már.

[00:36:50]És már ső szó van a választási rendszerről.

[00:36:56]Az utóbbiról szólva azt mondhatjuk, hogy a a népünknek egy jelentős része kifejetten érdeklődik a választási rendszer iránt, és számtalan megszólaló ezt a a változások alfájának és omegájának tartja.

[00:37:08]Én nem tudok azonosulni ezzel.

[00:37:10]Én azt mondanám, hogy a választási rendszerrel sok baj volt.

[00:37:14]A mármint a pillantyag hatályos választási rendszer tényleg ezers sebből vérzik, és úgy rossz, ahogy rossz.

[00:37:20]Én magam sem nagyon foglalkoztam mással, mint ennek szidásával.

[00:37:23]Természetesen itt itt nemhogy lejtene a pálya, hanem egyenesen függőleges a pálya.

[00:37:28]Ez egy nem nem szabad és nem tisztességes választást tesz lehetővé.

[00:37:32]Arról arról nem is beszél, hogy nem igazságos vagy nem arányos.

[00:37:35]Ezek közhelyek, mert valóban ez mind elmondható a rendszerre.

[00:37:37]De a legnagyobb probléma nem a választási rendszerrel volt, hanem a politikai rendszerrel.

[00:37:42]ebben a politikarendszerben, amelyben eddig az elmúlt 16 évben voltunk kénytelenek élni, egy másik választási rendszerrel, egy igazságosabb választási rendszerrel is feladataink lettek volna, hogy ahhoz idomuljunk.

[00:37:55]Tehát az egész politikai struktúrát egy másik választási rendszerhez kellett volna idomítani, azonos, hogy mondjam, idomítani, hogy úgy mondjam.

[00:38:05]Tehát úgy kellett volna politika fellépni, hogy az hasznos legyen a választási rendszer szempontjából, de ez nem sikerült.

[00:38:13]Tehát itt volt egy valóban kárhoztatott választási rendszer, és az ellenzék képtelen volt 16 éven át ez szerint föllépni.

[00:38:20]Ez azért nagyon sokat elmond az ellenzékről visszamenőlegesen, mivel egy nagyon hatékony sportág az egykori ellenzék szidása.

[00:38:28]Én azt mondom, hogy ebben valamennyien jók vagyunk, és nagyon tehát hogyha ráérnénk ezt ezt szívesen meg is tennénk.

[00:38:33]Most már ez a múlt, de de a múlt tanulságait azért ha érdemes lesz, ha jövőre nézem levonni.

[00:38:40]Ez az ellenzék ezt a választási rendszert sem tudta hasznosítani, pedig lehetett volna, mint ahogy láttuk is, éppen választási rendszerben sikerült ilyen nagy arányú győzelmet elérnie egy új politikai erőnek.

[00:38:52]Vagyis a választási rendszert valóban meg kell változtatni, de itt is hát okosan kell.

[00:38:59]Bizonyos dolgok nem egyeztethetők össze bizonyos megoldásokkal.

[00:39:01]Tehát dönteni kell, hogy arányos legyen, vagy kétfordulos, mert ez a kettő dolog, akármilyen szép lenne egybe rakni, ez nem megy egyszerre.

[00:39:07]És csak jelzem, hogy a korábbi ellenzéki nekibuzdulások egyébkéntben másikában ezek a követelmények egyaránt felmerültek, és valami hibrid megoldás is születőben volt természetesen, pedig fogalmilag kizárt dolgokat is összeraktak.

[00:39:21]Tehát valóban a választási rendszerrel is kell foglalkozni, ami pedig az alkotmányozó többséget illeti.

[00:39:30]Reméljük, hogy egy majdani alkotmányos demokráciában ennek a kifejezésnek nem lesz értelme, mert egyrészt nem a parlament kell, hogy alkotmányozzon a egy majdani világban.

[00:39:38]Másrészt akármilyen többsége van egy egy megoldásnak, az alkotmányt nem parlamenti többségekkel kell módosítgatni, ha ugyan szükség lesz módosításra.

[00:39:50]Érdemes tehát olyan szöveget létrehozni, amelyet nem lesz indokolt igazán módosítani, de ha mégis kell módosítani, akkor azért, hogy lehetőség legyen a módosításra, de ne a parlament által, hanem valami más intézményes megoldás által.

[00:40:05]említetted, hogy van egy fokozott érdeklődés a választási rendszer iránt, és nem csak az iránt, valóban van érzékelhető érdeklődés, de hát érzékelhető, fokozódó érdeklődés van egyáltalán az alkotmányozás és olyan politikai kérdések iránt, amely korábban talán nem volt, vagy hát nagyon elnyomva volt, mert nem ezek voltak a fő kérdései a korábbi választásnak.

[00:40:28]És akkor most a saját korábbi kérdésemet kicsit megválaszolom azzal, hogy lehetséges-e egy valódi rendszerváltás valódi új jogállammal.

[00:40:37]Hát most úgy tűnik, hogy erre olyan fokozott igény van, amire korábban nem.

[00:40:41]Tehát ez tud valamiféle alapot adni neki, nem?

[00:40:44]Igen, így van.

[00:40:44]Nagyon érdekes áttekinteni az elmúlt két évet.

[00:40:47]hogyha visszamegyünk egészen az origóig, tehát 2024 február 10-éig, amikor ez a szereplő Magyar Péter a mostani miniszterelnök föltűnt, addig senki nem ismerte szinte, és akkor egyszeréve egyszerben országos ismertségre tetszert, méghozzá azért, mert egy jó mondatával már február 10-én berobbant a közéletbe, aztán február 11-én az ismert interjújával még inkább ismerté tette magát, hogy akkoron tekintve, hogy a a kegyelmi botrány felelősségeket vetett föl, és a felelősségi láncolatot a közvélemény és az újságírótársadalom és az akkori ellenzék elvihette volna egészen a miniszterelnökig.

[00:41:32]Ez azonban nem történt meg furcsa módon.

[00:41:34]Ennek kárhoztatása is kedves tevékenységünk, de most ezzel sem foglalkozunk.

[00:41:39]Mindenes akkor, ha megtörtént volna adott esetben a politikai következmények levonása, hogyha a miniszterelnök vállalta vol, akkori miniszterelnök vállalta volna a felelősségét a kegyelmi botrányban és lemondásra kényszerült volna, akkor egy nagyon különös helyzettel álltunk volna szemben, mert a Fidesz belüli megoldással lett volna akkor szükség egyfelől, hiszen a Fidesznek volt hatalmas többsége a parlamentben.

[00:42:04]Ráadásul a társadalmunk sem volt kész arra, hogy a gyógyminiszterelnökkel éljen, pláne egy Fideszen belüli megoldás keretében.

[00:42:10]Vagyis alig ha nem erre a két évre szükség volt, hogy társadalmunk is eljusson arra a felismerésre, hogy másképp is lehet kormányozni azt az országot, és más politikai rendszerben is lehet élni, méghozzá egy alkotmányos demokráciában.

[00:42:25]Ez tehát nagyon különös magyar történet volt.

[00:42:29]Egész Európa figyelte ezt a történetet, sőt, ahogy a lengyel miniszterelnök mondta, az egész világ figyelme ide irányult méltán.

[00:42:37]Olyannyira, hogy polgártársaink ilyen-olyan külföldi példák alapján, utazásaik során olyan megdöbbentő és megható jelenetekre hívják fel a figyelmet, ahol jól érzik magukat magyarságukban.

[00:42:49]A egyszerűen a világ figyelme Magyarországra összpontosult, irányult.

[00:42:56]Pedig éppen lett volna más figyelem elterítő is, ugye például az iráni helyzetről nem szólva, más konfliktusokról nem beszélve.

[00:43:03]Úgyhogy most tényleg van egy történelmi pillanat, amikor ezt meg lehet ragadni.

[00:43:09]Érdemes ezt egyrészt politikailag helyesen becsatornázni, másrészt a közéi tervezés során is okosan felhasználni.

[00:43:16]Ugye nagyon sokat idézik mostanában még a nagyon-nagyon régi alkotmánybíróságtól ezt a lehet-e jogállamat a jogállam ellenében létrehozni.

[00:43:25]Ugye itt a Tiszapárt egy elképesztő felhatalmazást kapott, például olyasmikre is, amiket korábban ősék tényleg megígérték és elmondták, hogy mit fognak csinálni, amiknél azért fölmerül kérdés, hogy azt mennyire lehet jogállami módon végigvinni, vagy például az elszámoltatás esetében, hogyha azt jogállami módon csinálják, akkor a választó elégedetlen lesz.

[00:43:47]Ezt sokszor elmondom, ha viszont a választó elégedett lesz, akkor a jogászok lesznek elégedetlenek.

[00:43:53]Szóval, hogy hogyan lehet ezt úgy csinálni, bizonyára hibákkal és túlkapásokkal és minden egyébbel, hogy azért a végén azt tudjuk majd mi itt együtt mondani négy év múlva, hogy igen, ez ez rendben volt.

[00:44:06]Erre kaptak felhatalmazást, és a a jogállamat úgy sikerült megcsinálni, hogy hogy a jogállam időközben azért nem sérült olyan nagyon.

[00:44:17]Hát igen, ez valóban nagyon érdekes és nagyon súlyos kérdés.

[00:44:21]Nyilván más mást mondana, mint mianánk adott esetben.

[00:44:25]Szerintem mi hárman is más.

[00:44:26]Hárman is mást mondanánk.

[00:44:26]Így van.

[00:44:26]Sőt, lehet, hogy hárman hat félét mondanánk, de de már ez ez tényleg magyar szokás, ahogy szokás mondani, de akárhogy nézzük, és ezt ezt lehet azért bölcsen, arányosan csinálni.

[00:44:37]Tökéletes megoldás, előre szólok, nem lesz.

[00:44:39]Hát már önmagában az, hogy az alaptörvényt ezen az új hatalom, ezen új hatalom módosítja, már ez önmagában fölvett kérdéseket, hiszen azzal, hogy belenyúl az alaptörvénybe, elfogadja az alaptörvény létét, ha úgy tetszik érvényességét.

[00:44:54]Más nem is tehet.

[00:44:54]Még akkor is, hogyha visszamenőleg utólag itt vállalhatóan is kimondhatjuk, hogy nem érvényesen jött létre ez az alaptörvény.

[00:45:02]Ez az alaptörvény nem csak legitimitási problémáktól terhes, hanem legalitási problémáktól is terhes.

[00:45:05]Ez úgy rossz, ahogy van.

[00:45:08]nem kevesebb, mint egy fél tucat okot tudnánk elmondani arra nézve, hogy miért nem tekinthető igazán érvényesnek az alaptörvény.

[00:45:17]És mégis erre az átmeneti időre érvényesnek kell tekinteni, és hozzá kell nyúlni, mint ahogy most a következő napokban hozzá lesz nyúlva, hogy így passzívban mondjam, miután lesz hozzányúlva, hiszen ez már kibír sok mindent ez a szöveg.

[00:45:31]És addig, amíg tehát EME alaptörvény módosítása van napirenden, addig alig ha nem érdemes politikailag kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket éppen ezen alaptörvény ad, mert hiszen ezen alaptörvény is meg szem, tehát egyet azonosan a korábbi alkotmánnyal a kéthadra bíz az alkotmányozást és az alkotmánymódosítást is.

[00:45:54]az egykamerás országgyűlés kétharmadára, nagy kétharmadára, tehát az összes képviselő kétharmadára, és nem pedig a jelenlévő képviselő kétharmadára, ami a kéthados törvényekre vonatkozó szabály.

[00:46:06]Nos, tehát ezeket érdemes most kihasználni.

[00:46:11]Tehát, hogy tetszik, az új hatalom beleült a kézbe, és vannak lehetőségei, de ezeket a lehetőségeket éppenség meg kell saját magától vonni, de nem most az átmeneti kországban, hanem a jövőre nézve egy majdani hatalomtól és egy majdani és az utánkövetkező és az után következő hatalomtól, beleértve saját magukat is.

[00:46:28]Tehát az önkorlátozásra nagyon nagy szükség van, de nem eb pillanatban, amikor éppenséggel egy rendszer lebontásáról beszélünk, és a rendszert a saját fegyverével kell legyőzni.

[00:46:39]Ez eme a törvény módosításával kéthdal kell ezeket a dolgokat megoldani átmenetileg, de ezalatt az idő alatt is érdemes okosan csinálni, és nem elfogadhatlan megoldásokat beletenni az alaptörvénybe.

[00:46:51]Vagyis azt mondhatjuk összességében, hogy ez egyfajta művészet.

[00:46:58]Vannak olyas fajta megoldások, amelyekről érdemes elemondani.

[00:47:06]Vannak kevésbé elegáns megoldások, amelyeket érdemes megfontolni, de összességében érdemes arra tekintettel már most belenyúlni a szövegekbe, hogy a majdani alkotmány milyen lesz.

[00:47:16]És akkor összességében talán jogállami megoldásokkal is felépíthető egy jogállam, és nem kényszerülünk, nem elegáns megoldásokra.

[00:47:29]Egy percünk maradt arra, hogy megbeszéljük, hogy most, hogy nagyon nagy szavakat használtunk, történelmi pillanat, rendszerváltás, ez a fajta eufória, ami most van, ki tud tartani, hogyha itt minden megy ebbe az irányba?

[00:47:43]Igen, nagy veszélye van annak, hogy nem tart ki.

[00:47:44]Én most azt gyorsolom, de hát aztán majd meglátjuk, majd éljük meg és találkozzunk pár hónap múlva, hogy a nyári hónapokban ez még kitart.

[00:47:50]Én még ősszel is egyfajta nekibuzdulást fogok érzékelni remélhetőleg.

[00:47:57]Utána azonban tényleg a kormányzás eredményeinek kell jönni.

[00:48:01]Ezek nem kell, hogy nagy eredmények legyenek, de a kompetencia jelentős megnyilvánulásának, a rátermettségnek, a tehetségnek és az okosságnak a példáit kell, hogy lássuk ahhoz, hogy a rendszer konszolidálódni tudjék.

[00:48:12]még mielőtt elkezdte volna a radikális megoldások bevezetését.

[00:48:16]Nem lesz könnyű, de hát kimondta, hogy könnyű lesz.

[00:48:19]Ki a kedvenc 19.

[00:48:19]századi politikusod?

[00:48:23]Dezső fiaél, ha csak egyet lehet mondani.

[00:48:25]Egyet lehet.

[00:48:25]Szent Péteri Nagy Richárd, alkotmányogász, politológus.

[00:48:28]Köszönjük szépen, hogy itt voltál.

[00:48:31]Köszönöm.

[00:48:31]H