Magyar-Tusk találkozó: A V4 új korszaka következik? I Kilátó
- Magyar Péter első külföldi útja Lengyelországba vezetett, folytatva a 2010 óta élő hagyományt, hogy az új magyar kormányfők Varsóban kezdik a tárgyalásokat.
- A kétoldalú kapcsolat lefedi a teljes pártpolitikai spektrumot; Magyar Péter és Donald Tusk is az Európai Néppárt tagjai, míg Orbán Viktor a lengyel jobboldallal ápol jó viszonyt.
- Lengyelország segítséget ajánlott az orosz energiáról való leváláshoz, egy épülő gdański LNG terminál kapacitásának felét a közép-európai országoknak, köztük Magyarországnak szánva.
- A viszonosság jegyében Magyarország az atomenergia terén nyújthat tapasztalatot a most atomerőmű-építés iránt érdeklődő Lengyelországnak.
- A volt lengyel igazságügyi miniszter, Marcin Romanowski menekültstátusz-ügye megoldódott, mivel a politikusok a kormányváltás előtt elhagyták Magyarországot, így az új kormánynak nem kellett állást foglalnia.
- Biztonságpolitikában Tusk az európai önálló védelem erősítését szorgalmazza, míg a lengyel jobboldal számára elképzelhetetlen az USA nélküli biztonsági szerkezet.
- A sajtótájékoztatón éles kommunikációs különbség volt: Magyar Péter tompította a háborús retorikát, míg Tusk a „háború előtti időkről" beszélve a következő választásokra készült.
- Nagy valószínűséggel újraindul a visegrádi együttműködés miniszterelnöki szinten, Magyarország jelenlegi V4-elnöksége alatt csúcstalálkozót terveznek.
- A szakértők szerint a magyar kormányváltással véget ér az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntések folyamatos blokkolásának időszaka.
- A magyar-lengyel viszonyban ügyelni kell a kölcsönösségre, hogy ne alakuljon ki alá-fölé rendeltségi viszony, és a magyar cégek is kihasználják a lengyel piac lehetőségeit.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Magyar Péter első külföldi útja: Lengyelország és a hagyományok
Magyar Péter frissen megválasztott miniszterelnök első külföldi útja Lengyelországba vezetett, ami történelmi és közelmúltbeli hagyományokra is épül. Illés Pál Attila, a Külügyi Intézet kutatója felidézte, hogy az első világháború után az új magyar miniszterelnökök általában Bécsbe utaztak először, például Apponyi Albert is Bécsen keresztül ment Párizsba a béketárgyalásokra. Most hasonló mintát láthattunk: a miniszterelnök és delegációja Bécsbe érkezett, onnan ment tovább Lengyelországba, majd visszatért Bécsbe, és onnan jön haza Magyarországra.
A lengyelországi kezdés hagyománya 2010-ig nyúlik vissza: Orbán Viktor 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is Varsóban kezdte miniszterelnöki ciklusait. 2010-ben és 2014-ben éppen azzal a Donald Tuskkal tárgyalt, aki most Magyar Pétert is fogadta. A szakértők hangsúlyozták, hogy a két nemzet együttműködése az államalapítás óta tart, és ez a 2026-os látogatás is ezt a hagyományt folytatja.
„Tehát az első célállomás azért Lengyelország és ennek a hagyománya, hogy Lengyelországgal kezdjük a tárgyalásokat már nem ilyen rég múlban nyúlik vissza, mint az első világháború, hanem 2010-ig" – Illés Pál Attila *
A kétoldalú viszony korszakai: szinkron és aszinkron
A Varsó-Budapest relációban gyakran felmerül a „varsói gyors" és a „budapesti gyors" metaforája – hogy mikor volt szinkronban és mikor aszinkronban a két ország viszonya. Rosonci Kovács Mihály rámutatott, hogy a magyar-lengyel kapcsolat nemzeti maximumként működik, és lefedi a teljes pártpolitikai spektrumot. Magyar Péter és Donald Tusk között pártpolitikai kapcsolat is van, hiszen mindketten az Európai Néppárt frakcióiban ülnek. Ugyanakkor a belföldi politikai ellenfeleik között is jó viszony áll fenn: Orbán Viktor korábbi miniszterelnök jó kapcsolatot ápol Mateusz Morawieckivel, a korábbi jobboldali lengyel kormányfővel és Jarosław Kaczyńskival, a legnagyobb jobboldali párt vezetőjével is.
„Mind a két országban, mind a két nagy politikai tábor egymást fontos szövetségesnek tekinti" – Rosonci Kovács Mihály *
A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy a tegnapi sajtótájékoztatón figyelemre érdemes különbségek is mutatkoztak a két miniszterelnök között, legalábbis szavak szintjén.
Energetikai együttműködés: a lengyel gázterminálok szerepe
Donald Tusk segítséget ajánlott fel Magyarországnak az orosz energiáról való leváláshoz. Illés Pál Attila részletesen bemutatta, hogy Lengyelország az elmúlt évtizedben számos energetikai útvonalat épített ki:
- Świnoujście-nél (Szczecin felett) egy LNG terminált hoztak létre
- Szczecintől keletre, Gdańsk irányában a Baltic Pipeline Norvégiából érkező csővezetéket építettek ki
- Jelenleg is építés alatt van egy újabb úszó LNG terminál (FSRU) Gdańsknál
Ezt az FSRU terminált két részre osztották: 4 milliárd köbméternyi kapacitást a lengyel szükségleteknek szánnak, és körülbelül 4 milliárd köbméternyit a közép-európai országoknak ajánlanak fel. Magyarország már az előző kormány alatt is érdeklődött, és szakemberek jártak Lengyelországban a lehetőségek felmérésére. Jelenleg Magyarország két fő irányból kap gázt: a török áramlaton keresztül (orosz gáz), valamint a horvátországi Krk szigetén lévő LNG terminálból (másfél milliárd köbméter). Ez utóbbit most bővítik, és a lengyel terminál egy harmadik diverzifikációs lehetőséget jelentene.
Rosonci Kovács Mihály hozzátette, hogy a viszonosság jegyében Magyarország az atomenergia terén nyújthat tapasztalatot Lengyelországnak, amely most kifejezetten érdeklődik az atomenergia bevezetése iránt.
A Romanowski-ügy és a menekült státusz kérdése
A beszélgetés egyik érzékeny témája a volt lengyel igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro és helyettese, Marcin Romanowski magyarországi tartózkodása volt. Mindketten menekült státusszal rendelkeztek Magyarországon, ami a szavazójogon kívül minden jogot biztosított számukra. Romanowski ellen európai elfogatóparancs volt kiadva, de ezt egy lengyel bíró, Dariusz Wobowski visszavonta, és az Interpol is politikailag motiváltnak ítélte az ellene folyó eljárást.
A két politikus még Magyar Péter hivatalba lépése előtt elhagyta Magyarországot, és az Egyesült Államokban tűntek fel. A szakértők szerint ez a fejlemény valójában kedvező a magyar kormány számára, mert így nem kellett állást foglalnia egy megosztó ügyben.
„Az ország egyik fele örülött volna, hogyha azt látja, hogy a magyar rendőrség bilincsbe verve elfogja és átadja valahol Varsóban, vagy bárhol máshol a lengyel hatóságoknak ezt a két személyt. A másik fele ezt nagyon nem szerette volna látni" – Illés Pál Attila *
Rosonci Kovács Mihály szerint a magyar állam akkor járt el helyesen, amikor távol tartotta magát más országok belpolitikai ügyeitől, és a menekült státusz megadásakor azt állapította meg, hogy nincs meg a pártatlan bírói eljáráshoz való joguk. Hozzátette, hogy Donald Tusk számára rendkívül kellemetlen, hogy az amerikai adminisztráció beengedte ezeket a politikusokat, miközben Lengyelország biztonságpolitikailag nagymértékben támaszkodik az Egyesült Államokra.
A nagykövetkérdés
A budapesti lengyel nagykövetet 2024 decemberében hívták vissza, amikor a magyar kormány menekült jogi státuszt adott Romanowskinak. A nagykövet 2025 júniusáig hivatalban volt, amikor letelt a hároméves kiküldetési ciklusa, és a lengyel kormány nem hosszabbította meg. Jelenleg Budapesten nincs lengyel nagykövet, az ügyvivő látja el a feladatokat. Az új nagykövet kinevezéséhez az államfő hozzájárulása szükséges, és ez a budapesti állomáshely nem egyedüli eset – számos más helyen is van hiátus a lengyel külképviseleteken.
Biztonságpolitika és az amerikai katonai jelenlét
A beszélgetés jelentős része foglalkozott a biztonságpolitikai kérdésekkel. Illés Pál Attila elmondta, hogy a lengyel külpolitika a rendszerváltás és a NATO-csatlakozás óta egyértelműen Amerikára támaszkodik. Jelenleg Németországban 35-38 ezer amerikai katona állomásozik, Lengyelországban pedig körülbelül 10 ezer, de utóbbiak rotációs alapon vannak jelen.
2026 május elején Donald Trump elnök bejelentette a németországi csapatkivonást, amire a lengyel köztársasági elnök azonnal reagált, hogy szívesen befogadnák ezeket a katonákat. Donald Tusk azonban tartózkodóbb álláspontot képviselt, mivel ez uniós problémát is felvetne. Amikor az is felmerült, hogy a rotációs alapon Lengyelországba küldendő kontingenst sem küldik ki, a lengyel kormány delegációt küldött Amerikába. A tárgyalások eredményeként az amerikaiak rögzítették, hogy nem fog csökkenni a Lengyelországban állomásozó amerikai katonák száma.
Rosonci Kovács Mihály stratégiai különbségre mutatott rá a két politikai oldal között: míg a „szuverenista oldal" hosszú távú stratégiájában is elképzelhetetlen az Egyesült Államok nélküli biztonsági szerkezet, addig Donald Tusk részt vesz abban a folyamatban, amely az európai védelmi képességek megerősítését célozza, akár az Egyesült Államoktól függetlenül is.
„Függetlenül attól, hogy melyik erő nyeri az amerikai választásokat, Európának fel kell készülnie arra, hogy egyedül megvédi magát" – Donald Tusk korábbi nyilatkozata, idézte Rosonci Kovács Mihály *
A szakértő szerint Tusk a német érdekszférához közelít, például az SZVE (Sky Shield) programban való részvétel erőltetésével, amely jelentős részben a német hadipart erősíti.
A háborús retorika és a belpolitikai dimenzió
A sajtótájékoztatón éles különbség mutatkozott a két miniszterelnök kommunikációjában: amíg Magyar Péter tompítani igyekezett a háborús témát, addig Donald Tusk folyamatosan „háború előtti időkről" beszélt, és polarizálni igyekezett vele. Illés Pál Attila szerint Tusk már a következő évi lengyelországi választásokra készül ezzel a kommunikációval.
Rosonci Kovács Mihály párhuzamot vont a magyar kampánnyal, ahol a leköszönő kormány a béke garantőreként pozicionálta magát, míg Tusk fordítva használja a háborús témát: „háborúba kell menni, gyertek utánam" üzenettel.
A visegrádi együttműködés újraindítása
Magyar Péter varsói látogatásának egyik fontos hozadéka, hogy nagy valószínűséggel létrejön egy visegrádi csúcstalálkozó. Az elmúlt években miniszterelnöki szinten nem volt ilyen találkozó – a szakértők szerint az utolsó kormányfői szintű V4-találkozó 2024 februárjában volt. Magyarország jelenleg a visegrádi együttműködés elnökségét tölti be, és Magyar Péter meghívta Donald Tuskot, valamint a cseh és szlovák kormányfőket is.
Illés Pál Attila hangsúlyozta, hogy a V4 ereje a 2010-es években abban rejlett, hogy a kormányfők az EU-csúcsok előtt egyeztettek, és közös álláspontot képviseltek. Emellett más regionális együttműködések is léteznek, például a Három Tenger Kezdeményezés, amely 13 országot fog össze, és főként infrastrukturális fejlesztésekre koncentrál – például egy Budapest-Varsó gyorsvasút létrehozására Pozsony és Prága érintésével.
Ukrajna és a regionális érdekek
A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyarországi kormányváltással vége annak az időszaknak, amikor Magyarország folyamatosan blokkolta vagy vétózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntéseket. Rosonci Kovács Mihály megjegyezte, hogy nem véletlen, hogy rögtön megjelentek olyan hírek, miszerint Angela Merkelt vagy Mario Draghit kérnék fel az EU-Oroszország közötti tárgyalásokra – pontosan azt a megközelítést képviselve, amiért korábban Orbán Viktort démonizálták.
„Nem volt még a világon olyan háború, ahol a szemben álló felek ne beszéltek volna egymással, és hogy sürgősen Európának oda kell ülnie a tárgyalóasztalhoz, különben kimarad az egyeztetésekből" – Orbán Viktor korábbi álláspontja, idézte Rosonci Kovács Mihály *
Az ukrán mezőgazdasági termékek beengedése közös kihívás a régió országai számára. A lengyel gazdák folyamatosan tiltakoznak, és Magyarországnak sem mindegy, milyen mennyiségű és minőségű ukrán élelmiszert enged be. A szakértők szerint a V4-országok egyetértenek abban, hogy Ukrajna csatlakozásánál ugyanazokat a feltételeket kell teljesíteni, mint más országok esetében, és nem szabad gyorsított eljárást alkalmazni.
A visegrádi csoport bővítésének esélyei
A műsorvezető felvetette a V4 bővítésének lehetőségét. Rosonci Kovács Mihály óvatosságra intett: a négyes formátum matematikailag és logisztikailag is jól kezelhető, kompakt egység. Lengyelország által eléri a Baltikumot és Skandináviát, Magyarországon keresztül rálát a Balkánra. A szakértő szerint a V4 egyik ereje éppen abban rejlik, hogy kizárja a nagyhatalmakat az elsődleges tárgyalási folyamatból, és ha strukturálisan belenyúlnának, azzal nagyhatalmak is csatornát kaphatnának ebbe a rendszerbe.
Illés Pál Attila felhívta a figyelmet más regionális együttműködésekre is: a Slavkovi hármak (Csehország, Szlovákia, Ausztria) formátumra, amelyhez Magyarország csatlakozása is felmerült, valamint a Közép-Európai Kezdeményezésre és a B9-ek biztonságpolitikai együttműködésére. A V4 történelmi gyökerei 1335-ig nyúlnak vissza, amikor a három középkori királyság – Csehország, Lengyelország és Magyarország – Bécs ellenében fogott össze. Ebből az együttműködésből nőtt ki később a Jagelló Európa is.
„Ez egy történelmi múltja van ennek az együttműködésnek, ami 1335-ig nyúlik vissza, amikor a három középkori királyság, a cseh királyság, Lengyelország és Magyarország összefogott mivel szemben? Bécsel szemben" – Illés Pál Attila *
A magyar-lengyel viszony jövője és a kölcsönösség fontossága
Rosonci Kovács Mihály fontos észrevétele volt, hogy a magyar-lengyel viszonyban ügyelni kell arra, hogy ne alakuljon ki alá-fölé rendeltségi viszony. Donald Tusk részéről voltak olyan gesztusok – például amikor felemelte Magyar Péter kezét, vagy amikor rátette a szív logót magyar színekben –, amelyek ilyen benyomást kelthettek. A szakértő szerint figyelni kell arra, hogy Magyarország mit tud kínálni cserébe Lengyelországnak, és ha lengyel cégek megjelennek a magyar piacon, akkor a magyar cégek figyelmét is fel kell hívni a hatalmas lengyel piacra.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a SZVE programban való részvétel erőltetése, amik ugye jó egy jelentős részben német a német hadipart erősítik" – A „SZVE" valószínűleg a Sky Shield (ESSI) európai légvédelmi kezdeményezésre utal, de a rövidítés pontatlan.
- „Kosinyi Kámés" – Valószínűleg Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel honvédelmi miniszter nevének torzult alakja.
- „Hexet tárgyaltak" – Valószínűleg Pete Hegseth amerikai védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásokra utal.
- „a Sedafer és az első basztot látja el a nagyköveti" – Valószínűleg „a chargé d'affaires és az első beosztott látja el a nagyköveti feladatokat" lehetett az eredeti mondat.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]hogy függetlenül attól, hogy melyik erő nyeri az amerikai választásokat, Európának fel kell készülnie arra, hogy egyedül megvédi magát.
[00:00:07]folyamatosan háború előtti időkről beszélt, akár ugye tegnap is a sajtótájékoztatón, amíg a magyar miniszterelnök tompítani igyekezett a háborús témát, addig Tuszk láthatóan érezte és polarizáltni igyekezett vele.
[00:00:23]Szuverenista oldal vagy jobb oldal nak hosszútávú stratégiájában is az Egyesült Államok egy Egyesült Államok nélkül elképzelhetetlen a biztonsági szerkezet.
[00:00:35]Addig Donald Tuskék láthatóan és ugye ez például a SZVE programban való részvétel erőltetése, amik ugye jó egy jelentős részben német a német hadipart erősítik.
[00:00:50]Tehát Donald Tusk pedig a gyakorlatilag a német érdek szféra perifériának az erősítésben lép előre a megítélésem szer.
[00:01:15]Jó napot kívánok!
[00:01:15]Ez itt a Kilátó a Klub Rádió külpolitikai vitaműsora.
[00:01:18]A mikrofonnál Kárpáti János.
[00:01:20]Két vendégem pedig Illés Pál Attila, Lengyelország szakértő, a Külügyi Intézet kutatója és Rosonci Kovács Mihály, Lengyelország szakértő.
[00:01:31]Ő egyébként Olaszország szakértő is, de a témánk most Lengyelország, a miniszterelnök lengyelországi látogatása, és Lengyelországon túlmenően a regionális együttműködés témaköréről fogunk beszélgetni.
[00:01:45]Először egy ilyen általános bevezető, bemelegítő kérdéssel indítanék, hogy hát milyen távlatok nyílnak most ezzel a látogatással a magyar kormányváltás utáni lát miniszterelnök látogatással a kétoldalú viszonyban?
[00:02:02]Jó napot kívánok.
[00:02:02]Tisztelettel köszöntöm én is a hallgatókat, nézőket.
[00:02:03]Valóban ez egy nagyon fontos momentum, hogy az új frissen megválasztott miniszterelnök először Lengyelországba utazott el első külföldi útjaként.
[00:02:14]Egyébként ennek hagyománya van már a magyar politikának a magyar politikában.
[00:02:20]Hogyha visszamegyünk az időbe, az első világháborút követően az új miniszterelnökök, a közjogi méltóságok először általában Bécsbe mentek.
[00:02:28]Béz mentek, hogy tárgyaljanak a helyi politikusokkal, a külföldi diplomatákkal, vagy hogy onnan menjenek tovább más állomáshelyek felé.
[00:02:36]Többek között Aponyi Albert is először Bécsbe ment, és onnan, de a delegációjával és onnan folytatja az útját tovább Párizsba a béketárgyalásokra.
[00:02:46]Most valami ilyent láttunk az elmúlt napokban, hogy a miniszterelnök és delegációja megérkezik Bécsbe, onnan tovább megy egy másik állomáshelyre és tulajdonképpen a konkrét programját már egy másik állomáshelyen kezdi meg.
[00:02:57]majd visszatér Bécsbe, folytatja a tárgyalásokat, vagy elkezdi a tárgyalásokat az országpartnerekkel, és Bécsből jön majd haza Magyarországra épp a mai nap folyamán.
[00:03:10]Tehát az első célállomás azért Lengyelország és ennek a hagyománya, hogy Lengyelországgal kezdjük a tárgyalásokat már nem ilyen rég múlban nyúlik vissza, mint az első világháború, hanem 2010-ig Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben 14-ben vagy 18-ban is Lengyelországgal Varsóban kezdte a a a miniszterelnök ciklusait.
[00:03:32]És mind a három alkalommal, vagyis hát nem mind a három alkalommal, hanem csak két alkalommal, 2010-ben és 14-ben is pont azzal a Donatuszk miniszterelnök tárgyott, a aki most Magyar Péter miniszterelnök is fogadta.
[00:03:44]Tehát van itt egy első világháborúig visszonyúló hagyomány és egy a 2010-es évekig visszonyúló hagyomány, ami a mi szempontunkból mindenképpen fontos.
[00:03:53]Mind a kettő út egyébként fontos, a Bécs is azért itt van mögöttünk több 100 évnek a közös történelme.
[00:04:02]Bécse is a abszolarkiával, az országokkal, valamint fontos a Lengyelország is, mert itt van mögöttünk 1000 évnek a történelme.
[00:04:08]Tulajdonképpen az államalapítás óta ez a két ország, ez a két nemzetszoroson együttműködik.
[00:04:15]Ez a különböző időszakban különböző módon jelent meg.
[00:04:16]A 20.
[00:04:16]század és 21.
[00:04:20]században is ezt nagyon egyértelműen láttuk.
[00:04:22]Ez a korszak egyébként is nagyon fontos volt, főleg a 20.
[00:04:24]század a két nemzet együttműköse szempontjából.
[00:04:26]Ezt folytatjuk most 2026-ban is.
[00:04:29]Szakértőkit is örülünk ennek a ennek a ténynek, hogy az új miniszterelnök Lengyelországban kezdé meg a külpolitikáját.
[00:04:38]viszont a két Tusk korszak között volt egy másik kormányzati ciklus Lengyelországban, és a Varsó Budapest relációban olcsó zsurnalisztikai fordulatnak tűnik talán, de nagyon gyakran elhangzik, meg olvasható a gyors, a varsói gyors beérkezik-e Budapestre, a budapesti gyors beérkezik-e Varsóba?
[00:04:59]Tehát mikor volt szinkronban, mikor volt aszinkronban a kétoldalú viszony ebben az elmúlt időszakban?
[00:05:09]Hogy tudjuk ezt korszakolni?
[00:05:12]Én is köszönöm szépen a meghívást.
[00:05:12]Még annyit tennék hozzá, hogy valóban a azt látjuk, hogy a a lengyel kapcsolat az a az a nemzeti maximumnak a egy nagyon fontos pillére.
[00:05:23]Tehát ugye itt a lengyel miniszterelnök és a frissen megválasztott magyar miniszterelnök között, Donald Tusk és Magyar Péter között van egy pártpolitikai kapcsolat is.
[00:05:34]Tehát ők mind a ketten az európai néppártnak a pacsoraiban ülnek, vagy az ő képviselőik ott ülnek az Európai Parlamentben, és egy politikai agenda is összeköti ezt a két politikust.
[00:05:45]bár láttuk a különbségeket is, amik a tegnapi sajtótájékoztatón azért figyelemre érdemesek voltak, legalábbis szavakban mindenképpen.
[00:05:58]És ezzel párhuzamosan a mind a kettejüknek a belföldi politikai ellenfeleik között is jó viszony van.
[00:06:09]Ugye itt ez az a viszony, ami a magyar és a lengyel jobboldal között komoly kihívásoknak volt kitéve a 2022-es orosz agressziót követően, de arról már sokkal kevésbé szóltak a hírek, hogy ez a viszony elég gyorsan helyreállt.
[00:06:21]Erről talán kevesebbet lehetett Magyarországról hallani.
[00:06:26]Magyarországon hallani.
[00:06:28]Tehát úgy Mateus Moravieckivel a korábbi jobboldali lengyel kormányfővel, vagy Aroslav Kacsinskivel a legnagyobb jobboldali párt, tehát Tuszk ellenzékének a vezetőjével is jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor korábbi magyar miniszterelnök.
[00:06:43]Tehát visszatérve a kezdeti gondolathoz, mind a két országban, mind a két nagy politikai tábor egymást fontos szövetségesnek tekinti.
[00:06:53]Ö és ez ahogy itt Pali is elmondta, abban maradtunk, hogy mivel ismerjük egymást, jól keresztnéven szólítjuk egymást, ahogy Pali is elmondta, ez valóban egy mindenképpen egy pozitív pozitív jelenség, hogy az egész pártpolitikai spektrumot lefedi a magyar lengyel barátság.
[00:07:15]Vannak azért ugye még kiforratlan és vitás kérdések.
[00:07:19]Az egyik például az, hogy a két ország nem teljesen egyformán értelmezi az orosz energiáról való leválás sürgősségét, a leválás teljességének a fontosságát.
[00:07:35]Donald Tusk segítséget ajánlott fel Magyarországnak Magyar Péter látogatása során ahhoz, hogy hogy ez a leválás a a magyar félrészéről is hát minél teljesebb és sikeresebb lehessen.
[00:07:50]Konkrétan miben tudnak itt segíteni a lengyelek?
[00:07:52]Hát sok mindenben, tulajdonképpen ez a lengyelpolitikának már egy régi törekvése.
[00:07:56]Régi törekvés alatt értem azt, hogy a korábbi lengyel kormányok, tehát a PIS által vezetett kormányok is ezt célként tűzték ki, és azt követően is a az új kormány, a Tusk Donal Tuskette kormány is célként tűzte ki.
[00:08:11]Nem oly rég, amikor Karol Navr első szlovákiai útján volt Pozsonyba, szintén ezt hangsúlyozta, ezt emelte ki a Pozsonyi a szlovák partnereivel való tárgyalás során, hogy azért jött ide, hogy Szlovákia számára ezt a lehetőséget fölajánlja.
[00:08:26]majd később, amikor Magyarországra látogatott, Magyarországon volt egy elnöki visegrádi csúcs, akkor is elmondta azt, hogy Lengyelország készen áll, hogy egyfajta hub szerepét játssza el a visegrádi országok Közép-Európa számára.
[00:08:42]Milyen téren?
[00:08:44]Hát itt főleg a gázbeszerzést, a gázszállítást illetően Lengyelország ebből a szempontból tökéletesen felkészült az elmúlt évtizedbe számos útvonalat épített ki.
[00:08:54]Svinoves Csecsin fölött egy LNG terminált hozzott létre.
[00:09:00]Secsintől kicsit Keletrek DSK irányában egy a Bartic Pipeline a Norvégiából egy új hálózatot, egy csővezetéket építettek ki, ami a ezen a tengerpartszakaszon éri el a szárazföldet.
[00:09:12]És most pedig egy ideje építés alatt van már egy újabb LNG terminál.
[00:09:16]Ez egy FSRUnak nevezett úszó LNG terminál Gdańsknál.
[00:09:22]Ezt két része osztották.
[00:09:22]Ö, előve úgy gondolták, hogy egy része a lengyelországi szükségleteket fedezni, a másik részét pedig felrajánlanák Közép-Európának, főleg Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak is.
[00:09:38]Némi érdeklődés volt ezekből az országok részéről a az elmúlt időszakban.
[00:09:44]Magyarország is bejelentkezett néhány 100 milliónnyyi 100 millió köbméternyi gázle lekötésére.
[00:09:53]Csehország egy sokkal nagyobbra, ott már milliárd köbméterkről beszéltünk.
[00:09:56]Eleve ezt a FSZ ezt az fszerú terminált kétben 4 milliárdot szántak a lengyelországi szükségleteknek és körülbelül 4 milliárdot a külföldi közép-európaiaknak.
[00:10:11]És hát ezt az újra újra megpályáztatják, újra újra bedobták ezt az ötletet, hogy akkor mi lenne, hogyha az elmúlt hónapokban, hogyha a közép-Európ országok ebbe beszállnának.
[00:10:20]Az én információm szerint van érdeklődés Magyarország részéről.
[00:10:24]Ez az érdeklődés már az előző kormány alatt megkezdődött egyébként a az év elején.
[00:10:29]Különböző energetikával foglalkozó szakemberek jártak Lengyelországba, újratárgyaltak, újra felmérték a lehetőségeket.
[00:10:40]Ugyanis azt gondolom, hogy nekünk a diverzifikáció nagyon fontos, nemzetstatégailag is fontos.
[00:10:45]eddig két irányból kapjuk a gázt, vagy két irányból tudunk hozzájutni nagyon mennyiségű gázt.
[00:10:53]Egyrészt a török áramlat, ez Oroszország orosz gázt hoz.
[00:10:55]Egyébként orosz gázt még kaphatunk Auszirián keresztül is, tehát jönben be más irányból is ugyanis az interkonnektorokat létrehoztuk az elmúlt években, az elmúlt hát több mint egy évtizedben kiépítettük a környező országokkal, tehát van lehetőségünk több irányból is gázhoz jutni.
[00:11:14]A másik lehetőség az egy kisebb tulajdonképpen az a külsz szigetén jött létre Horvátországban egy renderminál és onnan kapunk egy más5él milliárd köbméternyi gázt.
[00:11:24]Ezt a ezt a terminált is kibővíték most és egy nagyobb ez egyébként 2ét, f5 milliárd körülbelül 2,sés fél milliárdnyi köbméternyi gázt tud fogadni.
[00:11:35]Ezt akarják bővíteni, tehát ott is lehetőség van egy nagyobb mennyiséget lekötni.
[00:11:40]Mi egyébként a kezdeti időkben ahogy mondtam, már egysés másfél milliárd között kötöttünk erre általában.
[00:11:45]És akkor most itt jön be egy harmadik lehetőség a diverzifikáció szempontjából.
[00:11:51]Ez pedig ez pedig az említett DCK az úszóterminálja.
[00:11:59]Bizadva várjuk, hogy valóban konkrét lépések is történnek majd ebből a ezen a téren is.
[00:12:04]Ez tehát egy bővülési lehetőség, egy pozitívum.
[00:12:06]Ö, beszéljünk egy lehetséges negatívumról, vagy lehet, hogy már adagta tehető a kétoldalú viszonyban ez a negatívum.
[00:12:15]A volt lengyel igazságügyminiszter és helyettese egy ideig Magyarország vendégszeretetét élvezte, majd mindketten az Egyesült Államokban tűntek fel.
[00:12:29]A mostani magyar kormánynak a hivatalba lépése előtt történt, ha jól tudom, az ő távozásuk.
[00:12:36]Ebből azt feltételezem, hogy Donald Tusk és Magyar Péter megbeszélésén ezt az új kormányzatot nem érte semmilyen szemrehányás ebben a vonatkozásban, vagy mi a helyzet, tehet-e még Magyarország bármit ebben a kérdésben?
[00:12:52]Csak egy mondatot az előzőre, hogyha az energetika tekintetében pedig a viszonosságot pedig a magyar tapasztalat tudja jelenteni az atomenergia tekintetében, amelynek ugye nagyon fontos biztonságpolitikai dimenziója is vannak, és Lengyelország most kifejezetten érdeklődik, és most már annál előrébb haladott stádiumban van, hogy az atomenergiát is beveszi az energia mixébe általában.
[00:13:21]A tegnapi látogatással kapcsolatban számomra az volt egy fontos benyomás, hogy most magyar érdek szempontjából arra kell ügyelni az új kormányzatnak és akár a gazdaság szereplőinek, hogy ez a viszony, ez ne egy alá fölé rendelő viszony legyen.
[00:13:39]Donaldusznak egy-két gesztusában egy kicsit ilyesmit lehetett fölfedezni, ami bizonyos szempontból természetes, hiszen egy tapasztalattabb régebb óta a politikában és a kormányfőiszékben ülő politikusról van szó, de például ahogy így föl emelte az új magyar miniszterelnök kezét, ahogy ráadta azt a szív logót, ami ugye az ő pártjának az új logója, csak ma csak éppen magyar színekben, ugye ezt a szí szívmotívumot használta a kampányban is Magyar Péter.
[00:14:11]És ez egy külön műsort érdemelne, hogy az egész Magyar Péter kampány az mennyire a 2023-as TUS kampányának a megismétlése volt, vagy magyar adaptációja.
[00:14:22]De most ez ez egy új helyzet, és most érdemes arra külön figyelni, hogy hogy ez ne egyfajta olyan logikájú lengyelm kapcsolat legyen.
[00:14:32]És itt most direkt fordítottam meg a a sorrendet, mint ahogy lát látunk sok multinacionális cégnek a gondolkodását, hogy tulajdonképpen Varsóból irányítja, koordinálja a régiót.
[00:14:43]Tehát ezért is fontos, hogy hogy mindig nézzük azt, hogy Magyarország mit tud kínálni.
[00:14:51]Lengyelországnak cserébe.
[00:14:54]Ha a lengyelek, lengyel cégek és most várható megjelennek a magyar piacon, akkor hívjuk föl a magyar cégeknek is erre a hatalmas lengyel piacra a figyelmet satöbbi.
[00:15:04]Amit pedig ön kérdezett, nagyon fontos megemlíteni, hogy a ugye a mind a két lengyel politikus, tehát Zbignnyev Zsobro és Marcin Romanovski is menekült státusszal rendelkeztek, tehát ha jól tudom, a szavazójogon kívül minden jog megillette őket.
[00:15:29]És itt tulajdonképpen az az érdekesebb kérdés az inkább Marcin Romanovski, hiszen Zbignnyev Zsobro, a korábbi igazságügyi miniszter ellen európai elfogadópancs nem volt kiadva.
[00:15:41]Marcsin Romanovski ellen ki volt adva.
[00:15:44]Ugyan érdemes felidézni, hogy ezt az európai elfogatóparancsot egy ízben egy olyan bíró vta vissza, Darius Wobovski tavaly év végén, akit korábban maga Donald Tusk dicsért a széles nyilvánosság előtt, tehát egy úgymond bármilyen befolyásolással, befolyásoltsággal nem vádolható bíró tette ezt meg, és ott nagyon éles kritikával illette egyrészt az ellene folyó, politikailag motiváltnak mondta ez a bíró eljárást Lengyel Magyarországban és azt is közzétette, hogy az Interpolis azért utasította vissza a lengyelhatóságok azon kérését, hogy körözze Romanovskit, mert politikailag motiváltnak ítélte az Interpol és az ellenefolyó eljárást.
[00:16:33]És ez a bíró, ez kiállt a magyar menekült státusz mellett is.
[00:16:40]Tehát elmondta, hogy minden, mer megfelelt a nemzetközi törvényeknek.
[00:16:43]joghatást váltott ki Lengyelországban is, és mindenkinek tiszteletben kell tartania.
[00:16:48]Innentől kezdve az, hogy a két illető bármilyen módon elhagyta az országot, ezzel kapcsolatban szerintem nem csak a mostani, hanem semelyik jogi jogilag semmiféle szemrehányás nem érheti a magyar államot és a annak képviselőit.
[00:17:08]egy mondatot esetleg, hogyha hozzá lehetne még tenni, amit Misi elmondott a két politikussal kapcsolatban.
[00:17:17]Talán nem is alakult ez így rosszul, hogy ez a két személy elhagyta Magyarországot, mielőtt mielőtt Magyar Péter átvette az országi irányítását, a miniszterelnöki funkciót Lengyelország, lengyel társadalom megosztott, két részre szakadt az elmúlt időszakban egyébként hasonlóan, mint Magyarországhoz, vagy talán még jobban azt lehet mondani, láttuk ezt a legutóbbi elnökválasztás során, amikor tényleg csak nagyon kis különbséggel nyert a most köztársasági elnök.
[00:17:45]Az ország egyik fele 50% plusz egy kis szavazat a Narovskit támogatta, 50% mínusz egy kis szavazat pedig a mostani Varsói főpolgármester támogatta.
[00:17:57]Tehát az ország egyik fele az jobboldali, a másik fele pedig baloldali liberális választó vagy szavazó.
[00:18:07]Ebből az következik, hogy az ország egyik fele örülött volna, hogyha azt látja, hogy hogy a magyar rendőrség bilincsbe berve elfogja és átadja valahol Varsóban, vagy bárhol máshol a lengyelhatóságoknak ezt a két személyt.
[00:18:26]A másik fele ezt nagyon nem szerette volna látni, hogy ilyen formán történik.
[00:18:30]Tehát az egyik fele támogatta volna az új magyar kormánynak a tevékenységét, a másik fele nem támogatta volna.
[00:18:37]Tulajdonképpen akarva akarat hozzájárultunk volna mi is az országnak a megosztottság megosztottságához ezen keresztül.
[00:18:43]Most ez a teher leesett vagy nincs a mi válunkon.
[00:18:48]A lengyel a lengyel kormánynak pedig most már más országokkal kell ezt intéznie, hogy kiadják-e, vagy nem ezt a két politikust.
[00:18:55]Természetesen Magyar Péter felajánlotta, hogy segítés együttműködik.
[00:18:59]ö együttműködik Donatuszkal, de már nem az ő feladata, már nem a magyar hatóságos feladata, hogy előállítsák és rabláncb bilincsre verve átadják a lengságoknak a pont.
[00:19:12]Nagyon fontos egyébként ugye a két politikus a a jobb oldalon belül is ugye egy az egyik belső táborhoz tartozik, de a magyar szempontból fontos megjegyezni, hogy itt politikai szempontok ö teljesen lényegtelenek, hiszen a magyar fél, amikor megadta a menekült státuszt, akkor távolt tartotta magát attól, hogy más országok belpolitikai ügyei be belefoljon.
[00:19:45]Azt mondta a magyar állam, amikor megadta a menekül státuszt, hogy igazolva látja a kérelmek szerint, hogy nincsen meg a pártatlan bírói eljáráshoz való joguk.
[00:19:57]És e tekintetben mondjuk így a a hallgatók számára vagy a magyar közélet számára mindenképpen egy fontos visszaigazolás az Interpol döntése is Romanovskival kapcsolatban, amely visszamondta ugye a körözését.
[00:20:10]És ez a lengyel valsói bírói ítélet, ami visszafonta az európai elfogadópancsot.
[00:20:19]Utána egyébként újra kiadták rá, de hát ezzel kapcsolatban nem akarom most itt untatni a hallgatókat, de hát legalábbis az európai normáktól az eléggé távolát, tehát a a bíróságnak a ügyeleti rendjét változtatták.
[00:20:38]majd amikor erre felhívta a figyelmet Romanovski ügyvédje, akkor őt megvádolták az egyik nagyhatalom által való befolyásolságnak.
[00:20:47]Szóval tényleg olyasmik zajlottak Lengyelországba, amik bízunk benne, hogy hogy Magyarországon nem e tekintetben nem fogja követni majd Magyar Péter Donátuszkot.
[00:20:59]Szerkeszt úr is látja, hogy itt kicsit egymástól vesszük át a szót.
[00:21:02]Tehát ez egy érzékeny téma.
[00:21:04]Persze nem a mi szempontunkból, ahogy a mondtam, mi szempontunkból kevésbé érzékeny téma, de lengv szempontból sokkal érzékenyebb téma.
[00:21:12]És ezt láthattuk a tegnapi nap folyamán is, meg a tegnapelőtti nap folyamán is.
[00:21:16]Már a krakkói tartózkodás során is kérdezték a miniszterelnököt ezzel kapcsolatban.
[00:21:20]Ott is el kellett mondani a véleményét.
[00:21:24]Aztán ez előkerült a Varsói sajtótájékoztatón is.
[00:21:26]És folyamatosan látjuk azt is, hogy a lengyel sajtóban napi szinten van jelen a téma.
[00:21:31]Ö, tehát, hogy miért van, miért alakult ki ez a helyzet, miért sikerült elmenekülniük, hogyan menekültek el, hol szálltak át folyamatosan boncogatja a lengyel közvélemény érdekli a téma iránt vagy pro, vagy kontra.
[00:21:46]Hogyha elemzőként nézzük meg ezt a jelenséget, ugye a maguk a az ő személyeik alkalmasak a lengyel baloldali sajtó vagy baloldali oldal részéről, hogy ellentétet szítson magán a jobb oldalonban, tehát úgymond ellenzékmenedzsmentre jól tudja használni.
[00:22:02]ezt a témát a a bal oldal feltehetően itt a magyar szál egyre jelentéktelenebb lesz a a következő időszakban.
[00:22:10]Ez is rendkívül kellemetlen Donaldus számára, hogy ők Amerikába be tudtak menni, hiszen ha amennyiben én én egyébként csak Zsobró úrról hallottam, hogy hogy vagy hát ő jelentkezett a a Romanovski úról én csak spekulációkat olvastam.
[00:22:28]Rom Romanovski is bejelentkezett, de Romanovski úr oly módon jelentkezett be.
[00:22:32]egy rövid videóüzenetbe, amikor nem lehetett látni, mert nem lehetett tudni, hogy hol van.
[00:22:36]Mont azt igen, a lengyel sajtó is azt az információt erősíti meg, hogy Amerikában van ő is, de az egyértelmű, hogy Zsobró ott van.
[00:22:46]Tehát ez rendkívül kellemetlen Donald Tusknak az, hogy a az amerikai adminisztráció ez ebben a geopolitikai helyzetben, amikor nagyon fontos neki Lengyelországra támaszkodni, a mindenkori lengyel kormányra támaszkodni, ezt így így döntött, és feltetően ez meg is lepte egyébként Donald Tuskékot.
[00:23:09]Általában én elemzőként azt látom, hogy hogy Tuskék egy ezzel az egész üggyel egy kicsit elszámolták magukat a kezdet kezdetén, és egyre mélyebb relvírozzák magukat benne.
[00:23:18]Ugye emlékezhetünk, amikor Romanovskit először elfogták, akkor Tuszknak a párttársa, az Európai Néppárt, Európa közgyűlésének elnökének kellett levelet írni a kormánynak, hogy engedjék szabadon, mert egy az Európa tanácsban mentelmi joggal rendelkező politikusról van szó.
[00:23:39]És valahogy onnantól kezdve ahelyett, hogy korrigált volna a a lengyel hatalom, és mondjuk természetesen a le kell folytatni aha fölmerülnek kérdések, a vizsgálatot el kell el kell végezni, de mondjuk pont Romanovski saját maga jelentkezett az ügyészséggel, hogy akkor hallgassák őt meg.
[00:24:01]Hazaküldték, majd utána a kamerák keresztözében letartóztatták.
[00:24:03]Tehát ez is azt mutatta, hogy itt egy egy politikailag erősen motivált aktusról volt szó.
[00:24:10]Ö ami ahogy én látom arra szolgál jelenleg is a a mostani regnáló hatalom kezében, hogy elterelje a figyelmet a beváltatlan ígéretekről, amivel 23-ban Donald Tusk kampányolt, az elszálló államadósságról, a munkanélküliség növekedéséről, a megígért beruházások elmaradásáról, mintegy azt mondva, hogy igen, én lehet, hogy nem hozom az ígéreteimet, és kevésbé sikeres a kormányzásom.
[00:24:39]De nézzétek meg a a másik oldalt.
[00:24:43]Na most, hogyha tovább lépünk, akkor ott van még a nagykövetek kérdése.
[00:24:45]Ugye Magyarország visszahívja a Varsói nagykövetét.
[00:24:50]Ha jól tudom, a budapesti lengyel nagykövet Orbán Viktorból írta a PhDjét, viszont nagyjából annyit tehet, hogy bemegy a hivatalába, és ott ül, de semmilyen feladatot nem kap a a lengyel kormánytól.
[00:25:07]viszont leváltani, ha ha jól emlékszem, a hírek nem lehet, mert ehhez az államfőnek a hozzájárulása kellene.
[00:25:14]Mi ezzel a helyzet?
[00:25:18]leváltották már a képen Igen.
[00:25:20]Természetesen a lengyel nagykövetet 2024 decemberében visszahívták amikor amikor a magyar kormány menekültő jogi státuszt adott a kinevezéséhez kell és egészen a 2025-ös év júniusáig Lengyelországban tartózkodott de hivatalban volt és 2025 júniusába telte neki éppen kiküldetési ciklusa három éve és azt követően már nem hosszabbította meg a lengyel kormány.
[00:25:49]Tehát most per pillanat Budapesten nincs lengyel nagykövet.
[00:25:55]A Sedafer és az első basztot látja el a nagyköveti, tehát az új nagykövet személyéhez kellene az államfőnek a hozzájárulása.
[00:26:05]Igen, igen.
[00:26:05]Az újkövet személyhez kell a az államfő hozzájárulása.
[00:26:10]Nem egyedüli a budapesti eset, tehát nem csak a budapesti állomáshelyet kell majd betölteni új nagykövettel, hanem számos más esetben is van hiátus.
[00:26:22]Az új kormány is vissza próbált hívni nagyköveteket, újakat kinevezni.
[00:26:29]Tehát ez folyamatos a a lengyel belpolitikában a kormány, a külügyminisztérium és a köztársaság elnöki hivatal közötti párbeszéd során.
[00:26:39]De tulajdonképpen vissza még egy mondattal vissza akartam térni, hogyha lehetne az előző témához, méghozzá ehhez az érzékenységhez.
[00:26:45]Misi el is kezdett erről beszélni, méghozzá abból a szempontból, hogy valóban a az amerikai kapcsolatban borzasszóan fontos a a lengyeleknek, tulajdonképpen a biztonságpolitikai szempontból.
[00:27:02]A lengyel külpolitika a rendszerváltást követően, NATO csatlakozást követően pedig egyértelműen Amerikára alapozva Amerikára próbál támaszkodni a biztonságpolitika garantálásából, biztonságának a garantálásában.
[00:27:16]És és akkor előjön az, hogy Amerika milyen szerepet játszik, vagy milyen szerepet kíván játszani az elkövetkezendő években a az európai szintéren.
[00:27:28]Mekkora erővel lesz jelen eleve mekkora katonai erővel lesz jelen.
[00:27:31]És hát halljuk, hogy Németországból akarnak kivonni jelentős mennyiségű amerikai katonát.
[00:27:40]Lengyelországban rögtön fölmerült, hogy akkor legalábbis köztársasági elnöke részéről, hogy akkor mi lenne, hogyha ezeket a katonákat át tennék Lengyelországba.
[00:27:49]Ugye a Német ország területén a 3538000-nyié amerikai katona tarcolik.
[00:27:57]Lengyelországban pedig körülbelül 10000-nyé, de ezek rotációs alapon vannak.
[00:28:01]Az azt jelenti, hogy ott vannak kilenc hónapon keresztül, majd visszamennek és jön egy újabb kontingens, ami kitelepíten kell Lengyelországba.
[00:28:07]És az utóbbi időben előkerült az, hogy visszavonnak Lengyelország, Németországbó katonákat, azokkal mi lesz.
[00:28:16]És előkerült az is, hogy a hogy egy kontingenst, ami rotációs alapon éppen ki kellene küldeni Lengyelországba, azt nem küldik ki.
[00:28:22]És nagyon megijedtek a a lengyelek mind a két részőről, már hogyha lehet ezt mondani, hogy megijedtek ebbe a helyzetben, de valóban kormányoldalról is és a köztársasági elnök oldalán többen nincs különbség a az államfő és a kormányfő köz különbséget észrevettem akkor, amikor a németországi kivonásról kezdtek el beszélni, az májusnak a legelején volt, ha jól tudom, május 1jén jelentette be Donald Trump elnök.
[00:28:50]Akkor rögtön fölmerült a köztársasági elnöki hivatal része, hogy na jó, akkor ezeket Lengyelország szívesen befogadná.
[00:28:55]A miniszterelnök kicsit vonakodott ebben az ügyben megszólalni és és egy tartózkodóbb álláspontot képvisel.
[00:29:00]Főleg azért, mert mert ez egy uniós problémát és uniós hát nem is tűzvészekben, de valóban egy uniós kérdést merülne fel, hogy akkor Németországból egy uniós tag ráadásul fontos állam Lengyelországnak, a lengyel kormánypártnak, Donár Tusnak is Németországnak a támogatása.
[00:29:18]Kivonunk és akkor mi veszünk át, tehát kicsit tartózkodott ebbe az ügybe.
[00:29:21]De amikor előkerült az, hogy a rotációs alapon Lengyelországban lévő kontingensel most nem küldik ki, és nem lehet tudni, hogy mi a helyzet.
[00:29:30]Aztán JD Vens gyorsan megpróbálta megnyugtatni a kedélyeket, hogy nincs szó semmiről, csak kicsit később, mert át kell gondolnunk, hogy kit hova, milyen egységet küldünk el.
[00:29:41]Akkor azért a lengyel kormány is azonban reagált, és most már egy delegációt küldtek ki Amerikába a honvédelmi minisztériumnak a delegáciát.
[00:29:52]miniszter helyetteseket valamint a honvédelmi miniszter Kosinyi Kámés és az amerikai védelmi háborús minisztériumnak a vezetője.
[00:30:05]Hexet tárgyaltak és és az amerikaiak hát azt rögzítették, hogy nem fog csökkenni a a Lengyelországban állomásozó amerikai katonáknak a számát egy ilyen helyzetben, ami nagyon fontos Lengyelországnak, ugye továbbra is egy háborús helyzet van, továbbra is háború folyik Ukrajna területén.
[00:30:26]Az, hogy most mennyi mennyi katona állomásozik.
[00:30:30]Ez egyébként fontos volt a eszmegelző cik ciklusban is.
[00:30:32]Ange Duda elnök az amerikai politikáját tulajdonképpen erre alapozta, hogy létrehoz egy állandó bázist, egy állandó támaszpontot Lengyelországban.
[00:30:42]El is nevezte gyorsan Ford Trumpnak.
[00:30:46]Ugye ez Trumpnak az első ciklusa még aztán akkor ez nem valósult meg, de ez újra elő előkerül.
[00:30:51]Az az új köztársaság elnök is visszatérte ehhez az ötlethez.
[00:30:56]Tehát itt van egy kényes kérdés, hogy visszatérjek a témához.
[00:30:58]A két politikusnak a valószűsíthető amerikai tartózkodása, az ezzel kapcsolatos jogi kérdések.
[00:31:05]És akkor itt van a másik az országnak a biztonsága.
[00:31:08]Na most akkor melyik kezünkbe harapjunk be?
[00:31:10]Harapjunk bele.
[00:31:12]Mind a kettő fáj.
[00:31:12]stratégiai szinten azért van különbség a a két oldal között, de ahogy hallottuk, valóban a rövid és közép hosszú távon mind a mind a két oldal támaszkodik az Egyesült Államokra.
[00:31:26]De még egyszer, Tuszk ugye az európai Néppárt politikusaként részt vesz láthatóan abban a folyamatban, ami hogyha mondjuk fölidézzük Manfred Wber zárábi beszédét, és ugye egy 360 fokos készültségről beszélt, illetve arról, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 42.
[00:31:43]42.7-es pontját, ami a kölcsönös védelemről szól, azt el kéne mélyíteni.
[00:31:48]Tehát, hogy egy katonai dimenziót is kéne adni az Európai Uniónak.
[00:31:54]és kvázi kesztyű dob Amerikának.
[00:31:54]Ebben Donald Tusk is szavak szintjén ebben a folyamatban azért részt vesz még a 2020 már a az amerikai választások előtt is arról beszélt, hogy függetlenül attól, hogy melyik erő nyeri az amerikai választásokat, Európának fel kell készülnie arra, hogy egyedül megvédi magát.
[00:32:12]folyamatosan háború előtti időkről beszélt, akár ugye tegnap is a sajtótájékoztatón, amíg a magyar miniszterelnök tompítani igyekezett a háborús témát, addig Tuszk láthatóan érezte és polarizáltni igyekezett vele.
[00:32:30]Ö tehát a amég a mondjuk így azt egyszerűség kedvért nevezzük így szuverenista oldal vagy jobb oldal nak hosszútávú stratégiájában is az Egyesült Államok egy Egyesült Államok nélkül elképzelhetetlen a biztonsági szerkezet.
[00:32:49]Addig Donald Tuskék láthatóan és ugye ez például a SZVE programban való részvétel erőltetése, amik ugye jó egy jelentős részben német a német hadipart erősítik.
[00:33:04]Tehát Donald Tusk pedig a gyakorlatilag a német érdek szféra perifériának az erősítésétben ben lép előre a megítélésem szerint.
[00:33:15]Azt hiszem, hogy itt a a másik Donaldnak is a személye borzasztóan fontos kérdés.
[00:33:23]Tehát néha az ember nem nagyon tudja azt, hogy az Egyesült Államok politikájáról, amikor beszélünk, az azzal mennyire azonos a Donald Trump által hangoztatott ez vagy az, és a a gyors változtatás.
[00:33:37]Tehát de hát ugye az amerikaiak mit terveznek az Európában állomásozó csapatokkal, ez Donald Trump részéről erre nézve a legkülönbözőbb jóslatok és és elképzelések fogalmazódtak meg.
[00:33:53]Tehát nehéz az amerikaiakat kiszámítani.
[00:33:57]És a másik dolog, hogy talán persze a nagyságrendeket nem szabad összekeverni, de az amerikaiak számára is fontos lehet a lengyel kapcsolat.
[00:34:09]Lengyelorsz óriási lengyel népesség van az Egyesült Államokban, és és félidős választások lesznek az évvége felé Amerikában.
[00:34:20]Tehát nem biztos, hogy hogy Donald Trump bölcsen teszi, hogyha a lengyeleket mellőzi ebből a szempontból.
[00:34:32]Így van.
[00:34:32]Ráadásul ez a lengyel diaszpóra egy jelentős része ki swing stateekben, tehát csatérállamokban.
[00:34:39]É, Úgyhogyő az igen, az elnökválasztások előtt is láthatóan Trump 16-ban, 20-ban, 24-ben is kifejezetten voltak a lengyeleket célzó gesztusai, akár úgy, hogy találkozott akkor még Andai Dudával.
[00:34:53]Tehát ez ez valóban egy egy fontos dimenzió egyébként a az itt korábban említett csapat Németországból esetlegesen átkerülő csapatoknak a történetét már végignéztük 2021-ben is.
[00:35:07]Hogyha visszaemlékszünk ugyanez megtörtént végül aztán nem került sor erre a változtatásra.
[00:35:11]De az, hogy a a NATO kifel a NATO északi szárnyáért itt az előző lengyelkormány ambiciózus módon ő gyakorlatilag nyíltan át akarta venni ezt a szerepet.
[00:35:23]Németországtól.
[00:35:23]Ugye Karon Lavrcki is ezt képviseli, és a második világháborús német jóvátételekkel kapcsolatban azt mondta, hogy hát akkor azt fejlesz azt azt a jóvátételt fizessék közvetlenül a lengyelvédelem megerősítésébe.
[00:35:37]És ez mindenkinek jó.
[00:35:39]Ehhez képest a Donal Tuskék inkább még egyszer ez a erősítsük a a német központú európai biztonságot.
[00:35:49]Én még egy vagy inkább két dolgot tennék hozzá, amit Misi elmondott.
[00:35:51]Az első az, ami a korábbi a korábbi véleményedhez a háborús kommunikációval kapcsolatban csak egy mondat elég, nincs új a nap alatt.
[00:36:03]Én azt gondolom, hogy Danátusz már a következő évi választásokra készül ezzel a háborús kommunikációval.
[00:36:08]Ez jó lehet a úgy gondolom jó lehet a társadalmat megfogni és egy olyan kampányt folytatni, ami aztán a a számára sikerrel végződik majd.
[00:36:21]Ezt látjuk folyamatosan.
[00:36:21]Ezt ezt készít elő.
[00:36:23]Itt van a nyakunkon tulajdonképpen a következő évben Lengyelországban választások lesznek.
[00:36:28]A második pedig az, hogy nem csak a az Amerikában élő lengyel diaszpóra, lengyelem emigráció miatt fontos azért Amerikának Lengyelország, hanem maga a térségben elfoglalt helye, szerepe miatt a lengyel társadalomnak a a helyzete, a világlátása miatt is fontos.
[00:36:52]Az csak úgy értem, hogy de facto szavazópolgárok, tehát vannak lengyel tudatú szavazópolgárok, akiknek a szavazata érmekkel.
[00:36:59]Igen, valóban vannak vannak szavazópolgárok és ráadásul sokkal a több lengyel származású szavazópolgár van, mint például magyar, ma magyar is akad azért az Egyesült Államokban, de valóban sok lengyel származású szavazópolgár van egyrészt.
[00:37:11]Másrőször pedig fontos az, hogy az, hogy Németország természetesen az amerikai külpolitikába kiemelkedő szerepet játszott, meg játszik és tovább.
[00:37:21]De mellette itt van Lengyelország és Lengyelország tudja ezt a régiót is képviselni, összefogni.
[00:37:28]Ez pedig már egy nagyobb nagyobb egységet jelent a Amerika számára.
[00:37:34]ami amit Donald Trump és az amerikai külpolitika mindenképpen figyelembe vesz, amiről ugye a szerkesztő úr is azt mondta, hogy hát nem igazán lehet tudni, hogy akkor mégis milyen irányba halad.
[00:37:46]Valóban vannak benne cikcakok, vannak nagy bejelentések, aztán azt visszavonják majd megint, és hogy nehéz kivenni, de azért én azt gondolom, hogy látjuk az irányt egyértelműen, méghozzá attól a pillanattól kezdve, hogy Donald Trumpot megválasztották újra elnöknek, ez az iránya egyértelmű, és abba az irányba megy az Amerikai Egyesült Államok is.
[00:38:08]Ö és ez az irány pedig azt valószínűsíti, hogy nagyobb szerepet kell a közép-európai meg az európai országoknak is vállalniuk.
[00:38:19]Ez az 5%-os GDP arány elérése is ezt jelenti a saját biztonságuk garantálásában.
[00:38:26]Ha szabad, egy nagyon rövid viszonválasz, bocsánat, mert hogyha ha jól értettem, itt a nincs újja nap alatt, itt esetleg a magyar kampányra utaltál, itt azért fontos különbség volt, hogy ugye a magyar kampányban azt láttuk, hogy a leköszönő kormány azt ígérte, hogy amennyiben mi maradunk hatalmon, a hosszú távon mi vagyunk a béke garantőrei.
[00:38:47]Donald Tus pedig fordítva használja a kampányt, és azt mondja, hogy háborúba kell menni, gyertek utánam kicsit leegyszerűsítve, de úgy fegyverkezni kell, úgyhogy valóban ez a különbség megvan.
[00:38:56]Én a természetesen a magyar kampányra gondoltam, de én csak azon a szinten, hogy a háborús téma előkerült a magyar kampányban is, és azt gondolom, hogy elő fog kerülni a lengyel kampányban is.
[00:39:08]Na most az Ukrajna elleni orosz agressziót illetően ugye az egész egész Európában egy hatalmas megkönnyebbülés érzékelhető, hogy Orbán Viktor immár nem jelenik meg az uniós csúcstalálkozókon.
[00:39:24]Az a blokkolás, vétózás Ukrajna megsegítésének támogatásának az akadályozása az eltűnt.
[00:39:35]Eltűnt-e, mert fölmerül a következő kérdés is.
[00:39:37]Láttam egy ilyen cikket az egyik lapban, hogy vajon Robert Ficó helyére lép-e Orbán Viktornak, de ugye Prágában is valamelyest hát patrióta miniszterelnök van, de teljes mértékben teljes mértékben patrióta miniszterelnök van mondja magát.
[00:39:59]Igen.
[00:39:59]Szóval a szó jelentésének a a mély mélységébe ne ne menjünk bele talán, de de mindenképpen ficó az, akit elsősorban szoktak emlegetni, hogy hogy kérdéses, vajon vajon vajon most ő lesz-e a kerékkötő.
[00:40:18]Egyfelől azt szokták erre mondani, hogy nem valószínű, mert ő azért hajlékonyabb.
[00:40:25]De ha ezek az országok képezik ugye a visegrádi együttműködés tagállamait a csehek és a a szlovákok a lengyelek és a magyarok mellett, akkor az a kérdés merül fel, mennyire tűnik reálisnak az a lengyel és magyar törekvés, ami most Magyar Péter varsói látogatása során is hangsúlyt kapott, hogy a regionális együttműködést A visegrádiak csoportját erősíteni kellene, sőt bővíteni kellene.
[00:40:57]Az első dolog az erősítés.
[00:41:00]Előbb erről beszéljünk, aztán utána, hogy mik a bővítési esélyek.
[00:41:06]Ög abba én se akarok belemenni, hogy Robert Fica mennyire fogja gátolni és bot lenni a a kerékbe.
[00:41:12]A ez teljesen másabhoz tartozik.
[00:41:18]valóban a CE miniszterelnök a patrióta frakcióban és az ANó pártja patri patrióta frakciónak a tagja az Európa Parlamentben, de természetesen természetesen látjuk, hogy Andrej Babis nagyon pragmatikus és a politikája is az mind belpolitika, mind külpolitikai szempontból.
[00:41:39]Tehát támogatja azt, ami a Patrióta frakció is hangoztat, de természetesen érdekében áll az, hogy csefegyvereket és lőszereket adjanak el Ukrajnának is, meg mindenhol, ahol el lehet adni, mert ebből a az államnak, a kincstárnak csak haszna válik.
[00:41:58]Az, hogy ki fogja akadályozni, vagy ki nem, én azt gondolom, hogy mind Magyarország, mind Lengyelország részéről, és a gondolom a két másik ország is, egész biztosan a két másik ország is ebbe részt fog venni.
[00:42:10]Az ukrán kérdéshez sokkal pragmatikusabban fog hozzáállni, mint ahogyan a 2022-től kezdődően láttuk például lengyel részről is egy-két éven keresztül.
[00:42:20]Ezt erről már állítólag most is tárgyaltak, legalábbis agrárdiplomácia együttműködésről.
[00:42:26]mindenképpen a a területért felelős miniszter a jelen volt, mármint a magyar miniszter gondolok, jelen voltan a delegációban ott volt.
[00:42:36]És az ukrán mezőgazdasági termékeknek a beengedése, behozása ez nagyon fontos kérdés a lengyeleknek is.
[00:42:46]A lengyelgazdák folyamatosan titlakoznak, ott vannak a határon is, nem csak a határon is, máshol is.
[00:42:50]És Magyarországnak se mindegy, hogy milyen mennyiségű ukrán élelmiszert és milyen minőségű ukrán élelmiszert engedünk be az országba.
[00:42:59]Ebből a szempontból Lengyelország, Magyarország, de Szlovákia is és Csehország is egyet fog érteni, és egyfajta nem az a gyorsított ukrán csatlakozásnak a hívei ezek az országok és kormányok, mint amiről szó volt a kezdetekkor, hogy aklamációként közfelkiáltással vegyük be Ukrajnát, hanem egy folyamatos azokat a szempontokat, azokat a feltételeket, amelyeket más országok előtt más szaknak teljesíteni kell, az Ukrajnára is vonatkozzon, mert ebbe ebbe meg tudnak állapodni a régiónak a az országai.
[00:43:37]És hát a kérdésének a a második része, jól értem, a visegrádi együttműködést érinti.
[00:43:46]Képpen erről is beszélgettünk már.
[00:43:46]Ez a ez a ez az új dolog a tegnapi látogatásb.
[00:43:53]Az, hogy nagy valószínűséggel létre fog jönni egy csúcstalálkozó.
[00:43:54]Az elmúlt években ilyen nem volt.
[00:43:59]Tulképpen kerestük itt a a felvétel előtt is az időpontot, hogy mikor találkoztak utoljára miniszterelnöki szinten.
[00:44:09]de mindenképpen az elmúlt években nem ez hiányzott.
[00:44:12]Ö és most ráadásul Magyarország tölt a visegrádi együttműködés elnökségét is.
[00:44:19]Magyar Péter meghívta már Donald Tuszkot is és a környező országok és csehországi és Szlovákiának a kormányfőit is egy visegrádi csú találkozóra.
[00:44:28]Tehát ez ez a találkozó működni fog.
[00:44:34]Ez a találkozó, erre a találkozóra sorkerülés sor fog kerülni több más találkozóra is.
[00:44:38]Ebbe a együttműködésbe igazából az volt a fontos a 2010-es években is, és azért működött jól, mert aktuális kérdéseket többek között az eitek előtt meg tudtak beszélni, és egyeztetni tudták a az álláspontot, ami nagyon fontos volt, hogy úgy mentek be az egyittek az ülésére a kormányfők, hogy hogy egy álláspontot képviseltek.
[00:45:00]hogyha ez kialakulna a következőkben, és akkor ebből mindenképpen hason lenne Magyarországnak is, meg a V4-es országoknak is.
[00:45:07]Tehát ez egy politikai együttműködés volt.
[00:45:09]És vannak más együttműködések, vannak amik igazából a gazdaságra összpontosulnak, vagy koncernálnak jobban infrastruktúrális fejlesztésekre.
[00:45:20]Ez a háromtenger, ez is nagyon fontos együttműködés.
[00:45:22]Az a három tenger, amely a balti Feketeenger, Adriai tenger, régei tengernek a térségét foglalja összen.
[00:45:31]Most már 12-vel indul, de most már 13 országgal.
[00:45:34]Ez főleg erre koncentrál.
[00:45:34]Ezt inkább a az államfők játszanak ebbe fontosabb szerepet.
[00:45:42]Nem olyan régen épp Horvátországban volt ennek egy csúcs total találkozója.
[00:45:47]Ö nagyon reméljük és számítunk arra is, meg fontos lenne nekünk, hogy azokkal az infrastruktúrális fejlesztések, amelyeket az elmúlt években a covidjárvány előtt tulajdonképpen elképzeltek és lefektettek, azok meg is valósuljanak.
[00:46:01]például gyorsvasút jöjjön létre Budapest és Varsó között Pozsony érintésével, és onnan pedig nemen Prág is bekapcsolva ebbe a hálózatba, és számos más irányú, nem csak a vasútat érintő fejlesztésről szó volt a korábbi években.
[00:46:16]Várjuk a folytatását.
[00:46:18]Igen, akkor ez a a gyors még gyorsabban elérhet egyik fővárosból a másikba.
[00:46:24]Hát itt ugye nem csak Ficó, Robert Ficó személy lett kérdés a a kérdésben feltett szempontjából, hanem ugye Román Radev is megjelent most az európai az európai tanácsban.
[00:46:34]És hát az biztos, hogy a magyarországi váltással, bocsánat, igen, Bulgária képviseletében az biztos, hogy a magyarországi váltással vége van annak az időszaknak, amikor a folyosón a magyar diplomatáktól vagy miniszterektől megkérdezték a kollégáik, hogy akkor ti blokkolni fogtok, ti vétozni fogtok, hát jó, mert akkor nekünk nem kell.
[00:46:57]Tehát most mindenkinek sokkal sokkal őszintébben kell hozzáállni, akár Ukrajna, akár a háború kérdéséhez általában.
[00:47:06]Nem véletlen, hogy rögtön elkezdtekőttek olyan fősodratú brüsszeli forrásokból érkező hírek napvilágot látni, mintogy esetlegesen Angela Merkel vagy Mario Drágit lehetne egy tárgyaló az Európai Unió és Oroszország között.
[00:47:23]Tehát emlékezzünk csak vissza, hogy micsoda démonizálás zajlott, amikor az akkori magyar kormányfő Orbán Viktor arról beszélt, hogy nem volt még a világon olyan háború, ahol a szemben álló felek ne beszéltek volna egymással, és hogy sürgősen Európának oda kell ülnie a tárgyalóasztalhoz, különben kimarad az egyeztetésekből.
[00:47:42]Hát megérkezett az európai fősodratú vélemény és oda, amit Magyarország már évekkel ezelőtt képviselt.
[00:47:53]ami Ukrajnát illeti, itt valóban a nagyon fontos a visegrádi összefogás, ugye láttuk az olcsó Ukrajna, Ukrajnából érkező gabona milyen problémákat, illetve kihívásokat tudott okozni az elmúlt években akár Lengyelországnak.
[00:48:09]És hát ahogy az elmúlt években többször volt példa, hogy a gyakorlatilag a lisszaboni szerződéseket szinte kényük, kedvük szerint alakítgatták, hajlítgatták politikai céloknak alárendelve a többséget gyakorlók a a brüsszeli szalonokban, úgy azért nem kizárható, hogy mondjuk megmarad a Koppenhágai feltételrendszer, de létre a csatlakozással kapcsolatban, de létrehoznak mondjuk egy ö majdnem csatlakozást, vagy egy vagy egy köztes stádiumot, ami de factó ö ugyanúgy vagy hasonló kihívások elé állíthatja ezt a régiót.
[00:48:47]Egyet nem szabad elfelejteni, azt gondolom, ö pártálástól vagy világlátástól függetlenül, hogy ez a régió van kitéve ezeknek a nagyhatalmi játszmáknak a következményeinek.
[00:49:01]Tehát ahogy Palés rámutatott, elemi érdeke ezeknek az országoknak az együttműködés és a visegrádi együttműködés sikere mindig is abban rejlett, hogy megtalálták azokat a pontokat, ahol együtt ahol ha nem is tudtak mindenben egyetérteni, de legalábbis tudták azonosítani az együttműködési pontokat.
[00:49:22]Ez szűnt meg vagy ez gyengült az elmúlt időszakban.
[00:49:26]És ö itt a Vseraglád együttműködésnek voltak olyan virágkorai, amikor négy kormányfő, négy különböző európai pártcsaládból érkezett.
[00:49:36]Itt azt hiszem 24 februárjában volt az utolsó kormányfői szintű találkozó.
[00:49:42]Hát most kérdés, hogy hogyan hogyan tovább.
[00:49:46]Az legalábbis, még egyszer mondom, szerintem egy biztató fejlemény, hogy a a nemzeti maximum része láthatóan a magyar lengyel kapcsolat.
[00:49:56]Nagyon kevés már az időnk.
[00:49:56]Mindenképpen szeretném a visegrádi csoport kibővítésének az esélyét fölvetni.
[00:50:03]Mennyire tűnik ez reálisnak?
[00:50:03]Mennyire érdekeltek más országok, hogy ebbe bekapcsolódjanak, például Ausztria, amely nem posztkommunista ország, mert a visegrádi csoport úgy jött létre, hogy azok a közép-európai országok, amelyek felszabadultak a kommunizmus alól, és akkor csatlakozni akarnak az európai integrációs rendszerekhez.
[00:50:23]Tehát például Ausztriának érdeke ide bekapcsolódni.
[00:50:29]Szlovénia az mondjuk logikusabban rendben lehet, de olvasni lehet és hallani lehet olyan elképzelést is, hogy esetleg észak felé nyitna ez a visegrádi csoport.
[00:50:39]Hát a baltiakon túlmenően ott már azért klasszikus kapitalista skandináv országok vannak.
[00:50:44]Tehát mik az esélyek?
[00:50:46]Mind a kettőjüktől egy lehetőleg elég rövid összegzést kérnék szerint.
[00:50:50]Kezdem én, hogy pali tudjon reagálni.
[00:50:50]Ne mindig én nekem legyen ez az előnyöm.
[00:50:55]Hát a matematikusok is azt hiszem használják ezt a szót, hogy a négy az egy barátságos szám.
[00:50:58]Az biztos, hogy ez nem csak politikai szempontból, hanem logisztikai szinten is egy jól kezelhető formátum.
[00:51:04]Tehát kezdve az, hogy lehet itt különböző dimenziókat fölvázolni, de mondjuk a három tengerkezdeményezésnek is az egy kihívása, hogy nem lehet tizen akárhány tolmácsot minden alsó szintű találkozóra odahívni.
[00:51:15]És ez a térképen is egy kompakt formátum.
[00:51:19]Ugye Lengyelországon, Lengyelország által eléri a Baltikumot, a skandinávors országokat.
[00:51:25]Magyarországun keresztül rálát a Balkánra.
[00:51:30]Tehát mint mag, én azt gondolom, hogy ez bizonyította, kiálta az idő próbáját is.
[00:51:37]Az, hogy adhók ügyekben ez a négy ország egyesítse az érdekérvényesítő képességét, és közösen lépjen föl, erre a korábban is volt példa.
[00:51:46]V4 plus volt, Japán találkozó, Izraellel találkozó.
[00:51:50]Tehát ez egy működő formátum.
[00:51:52]Én azért abban látom a V4 egyik erejét, hogy a nagy hatalmak, a klasszikus nagyhatalmakat kizárja egy elsődleges tárgyalási folyamatból.
[00:52:03]És hogyha Lengyelország föl tudja vállalni ezt a zászlós hajó szerepet, akkor a V4 akkor tud igazán erős lenni, hogyha összes összeadva az erejét szemmagasságban tud tárgyalni akár Németországgal, akár szemmagasságban tud ellenállni az orosz fenyegetettséggel.
[00:52:20]Ö, tehát én óvaintenék attól, hogy strukturálisan ebbe belenyúljunk, hiszen akkor könnyen fölmerül a az, hogy nemcsak a megnevezett országok, hanem rajtuk keresztül nagy hatalmak is csatornát kapnak ebbe a jól működő kompakt rendszerbe.
[00:52:36]De hát és most már nehéz össze hozzászólni, amit elmondtam, ettőlképpen összefoglaltad a V4-es együttműködésnek a legfontosabb szempontjait.
[00:52:47]Hittel már csak egy dolog jutott eszembe, az, hogy Ausztria benn van egy másik regionális együttműködésben.
[00:52:49]Ezt úgy úgy hívják, hogy Slavkovi hármak.
[00:52:55]Igen.
[00:52:55]Arról is szó van, vagy arról is szó volt inkább.
[00:52:58]Cseovákosztrák.
[00:52:59]Igen.
[00:52:59]Cse-szlovákosztrák.
[00:52:59]Arról is szó volt, hogy hogy Magyarország is csatlakozhatna ehhez a slavkovi hármakhoz.
[00:53:05]A megalapítás akkor is felmött már, hogy mi miért nem vagyunk ott ebbe az együttműködésbe.
[00:53:09]Érdekünk lenne és és bekapcsolódunk és létrehozzuk a az országmagyar monarchiát újra tulajdonképpen Cseországgal Szlovákiával és Magyarországgal meg Ausztriával kicsit erre hajazna az egész de nem ez a lényeg ebből a szempontból, hanem az, hogy van itt sok más együttműködés a a régiós szinten is, és ezek az együttműködések kapcsolódhatnak egymáshoz.
[00:53:32]kapcsolódhat a visegrádi együttműködés, a szlavkovi együttműködéshez mi kapcsolódhatunk és és szerepet játszatunk abban, hogy a a V4-es együttműködés nyugat-balkán és a balkáni régióban is jelen van, mert jó kapcsolataink vannak vagy voltak az elmúlt időszakban Szerbiával, Boszniahercegavinával, Észak-Mcedóniával, Bulgáriával satöbbi sorolhatnám az országokat.
[00:53:57]Tehát tulajdonképpen összekapcsoljuk és a HTK a három tenger együttműködés az pedig lefedi gazdasági és infrastruktális szempontból ezt a ezt az egész régiót.
[00:54:06]Tehát ezek után már ebbe a több együttműködésb ezek élő együttműködések nagyrészt, mert ugye vannak olyanok, am kevésbé nevezhetünk élőnek.
[00:54:14]Most elnézést kérek a keket említem a közép-eur kezdeményezést ugye amely pentagonáléként, hzagonáléként alakult meg még rögtön a rendszerváltást követően.
[00:54:22]Az is jelen van a a itt a a porcon az asztalon de talán ezek a Slávkov és minden más ott van a a baltikumi régiónak az együttműködése.
[00:54:37]Biztonságpolitikai szempontból ott van a B9-eknek az együttműködése.
[00:54:38]Tehát sok ország sok sok kezeményezésképpen az egész hatalmas régiót ez lefogja, hogy konkrétan a visegrádi V4-eket kibővítik-e még egy új vagy több új taggal.
[00:54:51]Az majd a csúcstadálkozókon dől el, amikor a kormányfők ezt megtárgyalják egymás között és dülőre jutnak ebből a szempontból.
[00:54:58]Nem tartanám tragédiának, hogy ez nem következne be.
[00:55:02]Ha bekövetkezik, akkor meg még jobb, hogy hogy egy újabb újabb ország csatlakozhat ehhez a az együttműködéshez.
[00:55:07]Ezzel mégis azért ez egy történelmi múltja van ennek ennek az együttműködésnek, ami 1335-ig gyúlik vissza, amikor a három középkori királyság, a cse királyság, Lengyelország és és Magyarország összefogott mivel szemben?
[00:55:25]Bécsel szemben.
[00:55:25]Tehát, hogy ez ebből indult ki ez a ez az egész együttműködés.
[00:55:30]Aztán ebben az együttműködésből indult ki a jagelő Európa is, amelyek a ami a lengyeleknek mindig is fontos volt és a lengyelek külpotékában mindig is előkerült.
[00:55:40]Ebből indult ki, mert Nagy Lajos királynak a lánya Szent Hedvig Jadviga a Jogai László a litván uralkodóhoz ment feleségül.
[00:55:47]ö és itt kezdőd el a jagélő Európa is tulajdonképpen a Visegráddal, vagyis ezt a Visegrádonnak egy biztos alapkon nyugva együttműködés, ami kiállta az idők próbáját.
[00:56:02]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést a résztvevőknek, Illés Pál Attilának és Rosonci Kovács Mihálynak.
[00:56:07]A szerkesztő Bacsa Botond, a technikus pedig Horvát Ádám volt.
[00:56:12]Én Kárpáti János vagyok.
[00:56:15]Köszönjük a figyelmet, viszont hallásra.
[00:56:17]Köszönjük a lehetőséget.
[00:56:17]Kö szépen.