„A legjobb az, ha szerelemből csinálsz valamit” - Farkas Gábor Gábriel

[00:00:00]Művészbe járó Bóta Gáborral.

[00:00:06]Üdvözlöm önöket, Farkas Gábor Gábriel a műsor vendége.

[00:00:10]Hát nehéz megmondani, hogy mi a fene, mert ugye eredetileg végzett képzőművészeti egyetemet föstőszakon, aztán utána lediplomázott a Moler Rúzban, úgyhogy ki is festette a felújított Molerus bizonyos helyeit.

[00:00:27]majd konferálta a műsort és énekelte, hogy hát ugye énekes is, meg amúgy színész is, meg most éppen volt vagy másfél napot Tájföldön, úgyhogy el is tud vonulni tőlünk, és akkor ott hú de milyen elmélkedésre hú mikre mikre jut egyébként?

[00:00:42]Mikre jutottál?

[00:00:42]Mert itt egyébként tényleg agyalsz, nem?

[00:00:47]Nagyon nagyon jól el lehet távolodni a hétköznapi otthoni problémáktól.

[00:00:51]Az a legjobb szerintem, hogyha a környezetváltozást erre használom fel, hogy hogy nem zavarnak azok a hétköznapi dolgok, amikben amúgy vagyok, és akkor egy ilyen távolságból sokkal jobban át tudom látni azt, hogy én otthon miben vagyok.

[00:01:11]És akkor ezt jó de hát otthon abban voltál, hogy 50 éves voltál és a műpában volt egy jókora koncertet.

[00:01:21]Hú de nagy zenekarmónusok Molnár Piroska Bodrogi Gyula vendég Veres Mónika Nika Veres Mónika Ilinyi Péter vezényelt igen igen na és akkor ami ugye nagy álom volt merthogy te már gyerekkorodban is ilyen valami tehát akkor gőzöd nem volt hogy most akkor festőénekes mi a fene konkrétan volt egy emlékszem rá hogy ilyen luca széke sztor hogy a lányoknak mondták, hogy írják fel a fiúknak a nevét, és akkor a 13.

[00:01:54]napon ugye ami marad benne, mert mindig ki kell belőle venni egyet, és akkor ott ott ott lesz annak a fiúnak a neve, akit szeretnének.

[00:02:06]És akkor én mondtam, hogy én is szeretnék ilyet játszani, de hogy akkor nem lányok nevét írom fel, hanem szakmákat.

[00:02:16]Aha.

[00:02:16]És én szépen is sorba elkezdtem írni, hogy festőművész, szobrászművész, színész, énekes, zongorista, mit tudom én.

[00:02:24]Tehát de rendező, filmrendező, tehát mindenféléket fölírtam, amikre úgy gondoltam, hogy hogy milyen jó lehet.

[00:02:31]És és aztán nagyon érdekes volt, mert ugye ez egy olyan pszichológiával működik amúgy ez a lucaszékés sztori, hogy ahogy húzod kijössz rá arra, hogyha val valamit elveszítesz, tehát az az már nincsen benne a kalapban, akkor az ha mennyire fáj, akkor valójában te azt szeretnéd.

[00:02:54]És nagyon érdekes volt ez, hogy én én úgy mindegyik előbb ezt a veszteséget így átéltem, ahogy nézegettem.

[00:03:01]De például mert hogy az a nyerő, ami bent marad.

[00:03:05]Az a nyerő, ami bent marad.

[00:03:05]De ez de ez nagyon érdekes, mert amikor a Sándor Pállal beszéltem arról, hogy engem mivel a minden művészeti ágnak a a királynője a film és abban minden ott van, az nekem a színház sajnálom.

[00:03:19]A az de az irodalom, a színház, a képzőművészet, a zeneművészet, minden megjelenik, ott a kompozíciók satöbbi.

[00:03:27]Tehát ez egy csodálatos műfaj.

[00:03:29]És azt mondta, hogy de az annyira drága Gábriel, hogy te azt ne ne pazarold az idődet, hogy hogy azzal foglalkozol, amikor külön-külön is nagyon szépen működnek ezek.

[00:03:39]Úgyhogy a gyerekek azok mindent szeretnek játszani.

[00:03:45]Hát gondolom te is szerettél rajzolgatni gyerekkorodban, vagy szerepjátékot indiánosd itt játszani mit tudom én.

[00:03:53]Tehát hogy ez ezek úgy úgy ott vannak.

[00:03:56]Énekelünk táncol velem egy 50 éves gyerkőt.

[00:04:00]Ó a játék szenvedélyemet azt nem vagyok hajlandó elengedni.

[00:04:07]néha egy kicsit kiég egyik másik és akkor annak úgy be kell gyógyulni és akkor a a többi az addig átveszi a szerepet az alkalmazott feladatok azok amik a leginkább elveszik a kedvemát ez ugyanúgy, mint az iskolában, amikor kötelező feladat van, akkor azt olyan á nem szívesen csinálja az ember, de a választott olvasmány, a választott feladat az az de de mi nálad az iz az izgalmazott?

[00:04:33]Mondjuk egy molen rós kipingálás.

[00:04:33]Tehát ezt tulajdonképpen ha azt veszem, az egy alkalmazott hely az egy alkalmazott helyzet volt, de azért voltak ennél alkalmazottabb helyzetek is, amik nem voltak annyira profilba illőek.

[00:04:44]Na, mit tudom én, dizign galériába festettem.

[00:04:50]Teljesen hipernaturális fotórealista Merlin Monrót a iz pezsgős poharával.

[00:04:57]Úgyhogy még a száján lévő ráncok is, meg a szemében lévő erek is, meg a mindent nagyon kil, mert ez volt, mert hogy az azt könnyen el lehet adni.

[00:05:04]Ez ugye ez ugye olyan, mint a szerelem és a prostitúció közötti különbség, hogy hogy a legjobb az az, hogyha te szerelemből csinálsz valamit, és még azt értékelik is, tehát mások szolgálatába tudod állítani a szuperképességedet.

[00:05:21]Tehát fölfedezed, ki vagy, ki műveled magad, kikutatod, hogy azt hogyan lehet csinálni, és de a legvégén mivel már ezt a magad szolgálatába állítottad, hiszen azt téged boldoggá ezt tudod, hogy ez neked jó, de az, hogyha ezt mások szolgálatába tudod állítani, akkor akkor van rendben, mert akkor a a társadalomban úgy tudod jól elhelyezni magadat, hiszen akkor azért a befektetett energiáért te megkapod azt a pénzt, amivel mások energiáját, amit befektetnek mások abban, hogy elültetik a zöldségeket, amiket én szeretek megenni, vagy játszik a színházban, vagy a rádióban, hangmérnök satöbbi.

[00:05:58]Ugye ezért fizetek én azzal, amit kapok mástól.

[00:06:05]Ez egy állandó áramló energia, amit most mint szimbólum pénznek hívunk és és ez működteti kvázi ebben állapodott meg a a civilizáció, hogy ez így működik.

[00:06:18]És amikor éppen nem tudod úgy működtetni, akkor néha az ember prostituálja magát, és én ezt most már egyre kevésbé engedem meg magamnak.

[00:06:29]És akkor a szerelemgyerek minden szinten, amit csinálsz.

[00:06:34]Igyekszem úgy választani és dönteni, hogy minden szerelemgyerek legyen.

[00:06:40]Van egy saját zenekarod is.

[00:06:40]Ugye igen, igen.

[00:06:42]Csodálatos zenészekkel.

[00:06:42]A Juhász Attila, akivel ugye Budapest Jazz orkestrában játszottam először együtt, úgy szintén Berdisz Tamás a Dobos, úgy szintén ott dolgoztunk együtt, a bátyám, a Bőgős, a Farkas Péter Bubu, akkor a a Riger Attila egy fantasztikus jazz kitkitáros.

[00:07:00]Ő a Tony Benettes produkcióknál csatlakozott először hozzánk, és azóta is töretlenül velünk van.

[00:07:08]A fúvós szekciómban a különböző big bandek legjobb ilyen első trombitás, első harsonásai satöbbi szaxofonistái dolgoznak.

[00:07:16]Nagy Balázs, a Certa Balázs, Hámori János, Abbas Murát, tehát hogy ezek a fantasztikus jazz zzenészek, mindenki fekete öves.

[00:07:25]És ezért, hogy hogyha ilyen nagyon jó szakemberekkel dolgozik az ember, egyrészt hangszerelésben is lehet segítséget kérni tőlük és együtt dolgozni.

[00:07:38]Például amit láttál a panonfarmonikusos koncerten, ugye a Vas András volt a zenei vezetője és a legfőbb hangszerelője ennek az egésznek.

[00:07:49]elvegyült és az én zenekarom elvegyült ebben a zenekarban, de például a Hámori János, ő nem trombitált ebben a buliban, viszont ő hangszerelte meg a Molnár Piroskánnak az Annand Barbies Kezdjetek elni című dalt abban a csodálatos hömpölygő hangszerelésben, amiben lehetett hallani, ami aztán ilyen vírusszerűen egy ilyen kalóz videó elterjedt az interneten, am nagyon büszke voltam.

[00:08:12]De hogyha belegondolsz abba, hogy van egy hát egyébként gyönyörű az a videó tulajdonképpen, mint ahogy elképesztő volt a Monnár Piroska is.

[00:08:23]Most megfordul a fejemben, hogy hát akármi van, a Molnár Piroskának volt a legnagyobb sikere, nem neked.

[00:08:28]Tehát annál a számnál, annál nagyobb sikere senkinek nem volt.

[00:08:33]Ne egy kicsit nem bökte a csőre.

[00:08:36]Kíván dehogy.

[00:08:36]De figyelj, ha ha kívánhatsz valamit a születésnapodra, és kérheted, hogy az váljon valóra, mint a gyerekek a három kívánság című műsorban a a Tibi bácsitól, hát akkor az, hogy Sisü énekelje el a What a Wonderful World, Bodrogi Gyula énekelje el a Milyen szép a világ ezt, és hogy Borsnéni meg énekelje el az Anná The Barbistól ezt a dalt.

[00:09:03]Hát én ezt kívánok.

[00:09:03]Veres Mónika énekeljen görsvint meg Szirmai Albert.

[00:09:08]És azért az úgy egyébként olyan szép is volt, hogy te nem mentél ki, amikor Molnár Piroska és igen, tényleg azt nem tudtam.

[00:09:18]Ö nekem úgy tetszett, hogy ugye hát Már Piroska már tetejébe tolószékbe betolták és leültél a karmesteri pultitos szílére közvetlenül oda melléjük, és onnan figyelted.

[00:09:34]Mi meg néztük a te arcodat is, hogy húha, de meg vagy hatódva, ahogy egyébként mi is.

[00:09:41]Jaj, csodálatos volt.

[00:09:41]Mondjuk azt sose fogom elfelejteni, amikor a Mert tudtam én, hogyha azzal az élettapasztalattal, amivel a Monárpiroska rendelkezik, hogyha azzal ezeket a mondatokat kimondja, amit amúgy fiatalok, mond a mondatokat.

[00:09:57]Hát kezdjetek elni, hogy ne kelljen félni az utolsó órában, mikor már megbántam, mikor már megbántam, hogy oly sokáig vártam, hogy elmúlt az élet.

[00:10:10]Kezdjetek elni.

[00:10:10]De az összes többi a a milyen bolond voltam, vagy neked udvaroltam satöbbi.

[00:10:15]Mi beszélgetünk, lesz egy kis film majd ebből.

[00:10:20]Hát az, hogy az ötvössel való kapcsolatuk, hogy hogy dereng föl ebben a Igen.

[00:10:25]ebben a sztoriban.

[00:10:25]Szóval nagyon sok mind nagyon sok minden van ott és én én csak én csak arra vágytam, hogy ezzel a bölcsességgel mondja ki a Piroska ezeket és így rendezőként így beszélgettem vele erről és annyira fantasztikus volt, ahogyan ezt ő tényleg ennyire őszintén pacekba odatette mindenféle slang és ilyen eszköztelenül és és egyként állt föl utána az egész nézőtér tapsoltá.

[00:10:59]Igen.

[00:10:59]És akkor adtam neki ugy egy csokorvirágot k kitoltam a a színpadról, mer én én is hoztam be és emlékszem rá, hogy az ajtón kivittem és fordultam vissza, hogy úristen, mit tettem, hogy mi lesz most ebből, ebből nem lehet kijönni.

[00:11:15]Tehát ezután a dal után vége, itt a vége a koncertnek.

[00:11:16]És én ezt tudtam dramaturgiailag nagyon jól sikerült összerakni a programot, de abban a pillanatban nem tudtam, hogy én mit tettem ezután a dal után.

[00:11:28]És ahogy mentem visszafele, ezen gondolkoztam, úristen, most mi jön?

[00:11:31]És kinéztem a nézőkre, hogy mennyi időm van összeszedni magamat érzelmileg, hogy hogy tudjam tovább csinálni a műsort, mert azért én is nagyon meghatódtam, és azt láttam, hogy a a teltház műpa fújja az orrát.

[00:11:49]Az utolsó ember is a zsebkendőjét törölgeti, az orrát, a szemét, a és hát szóval ez nagyon megható volt.

[00:11:57]És akkor mondtam is a közönségnek, hogy na hát most már tudom, hogy miért raktam ide a kicsit szomorkás a hangulatom már ma című dalt, mert újra elemelt fővel nézünk egymásra, amikor annak a dalnak vége van, és ez így vissza is húzta szépen a ezt De ez egy elég komoly hullámvasút volt azon az estén, hogyha belegondolsz, hogy cuppantál rá, hogy így mondjam, ezekre a régi magyar sanzonokra.

[00:12:29]Szerintem már nagyon sokszor elmondtam sok interjúban, de lehet, hogy veled nem beszéltünk még erről, hogy én egy ilyen kis kutatógyerek voltam, tudod a rászólnak, hogy tehát ne húz ne húzd ki a fiókot, ne szedd le onnan azt a nippet, a mit én nagyszülőknél mászol mindenbe bele.

[00:12:46]És én nagyon sokat voltam Balatonfüreden is a nagyszülőknél meg Gyulán is.

[00:12:53]Ott végezted aztán is?

[00:12:53]Nem, én én ott nőttem föl, és a ugye hát megtaláltam a gramofont, és akkor az a gramofon először nem működött, akkor megpróbáltuk megcsináltatni, aztán ellopták, akkor utána volt egy új gramofon, amit így vettünk, és akkor az még nem volt ilyen elektromos készülék, és akkor végül lett egy olyan gramofonom, ami négy fordulaton tud működni.

[00:13:20]mindenféle lemezt le lehet rajta játszani, mert lehet forgatni a tűt rajta.

[00:13:25]Úgyhogy a gramofon lemezektől a rendes LP-ig mindent tudtam rajta hallgatni.

[00:13:30]És az a szőre dolog, hogy ugye a nagyszülőkkel, tehát szerintem ez egy nagyon fontos dolog, hogy a gyerekek minél több időt töltsenek a nagyszülőkkel, mert ugye átugrunk egy generációt, és annak a generációnak a fiatalkori emlékei, az úgy szintén egy ilyen kétgenációs ugrás.

[00:13:53]És így olyan örökséget, olyan hagyatékot kap egy unoka, ami 100 évvel korábbi kultúra.

[00:14:00]És szerintem nagyon fontos, hogy például az az nagyon meghatároz bennünket.

[00:14:06]Tehát most, hogyha magyarok, magyarságról meg magyarságudatról beszélünk, ami nagyon divatos volt korábban ezt mondani, de valójában cselekedni így, lefordítani egy kabarédalt, egy magyar kabarédalt angolra és Liverpoolban, tanítani a Művészeti Egyetemen régi magyar slágereket, ugye annak idején a VÁgi Bence kérte erre föl, aki most ugye ilyen komoly rendező lett, cirkusz rendező, Kotás cirkusz rendező.

[00:14:36]cirkelnek a vezetője.

[00:14:38]Tehát azt akkor érzed meg igazán, tehát magyarnál magyarabbnak lenni ostobaság ezt ezt mondogatni, de magyarnak lenni európaiak között vagy ázsiaiak között, vagy afrikaiak között vagy amerikaiak között az akkor érzi meg igazán az ember azt, hogy ő tényleg másmilyen.

[00:14:57]És ez és ez a kultúránkban, a nyelvünkben, a zenénkben nagyon sok mindenben manifesztálódik.

[00:15:04]És én nekem ez ez nagyon érdekes, visszanézve, hogy az identitásom így alakul ki, hogy a nagyapám nótákat énekel állandóan meg cigányzenekarban meg És te énekelted utána otthon vagy?

[00:15:19]Ó, nagyon persze.

[00:15:19]Én ezt én én rajongtam, imádtam a fekete-fehér filmeket, ahogy néztük.

[00:15:27]Rendszeresen voltak nyaranta a nagyszülőknél, amikor voltam, akkor ilyen sorozatok voltak.

[00:15:31]Karádi sorozat meg Jávor sorozat, mindig voltak átfedések, Kabos sorozat meg mit tudom mit sz.

[00:15:37]És akkor ezekben mindig voltak zenés betétek meg kabari jelenetek.

[00:15:42]Nagyon szeretem pál kis aranyon pá meg az összes ilyen huncuttal.

[00:15:47]Énekelheted, nincs kizáró.

[00:15:49]Ja persze.

[00:15:49]Meg a nem nősülök soha.

[00:15:49]Nem nősülök soha.

[00:15:53]Nem nősülök egyáltalán.

[00:15:53]Én ezeket imádtam.

[00:15:56]meg ugye gramofonlemezem.

[00:15:59]Na de egyébként figyelj ez most elképesztő, ahogy csak így mondtam és hozod a stílust ebbel a azért azért mert mert az mert az abban a stílusban azt a technikát kell használni.

[00:16:12]Én valahogy úgy vagyok vele, hogy hűnek kell lenni a technikához.

[00:16:14]Tehát amikor az operaiénekes énekel rockkot, de operahangon énekel rokkot, akkor az olyan fura.

[00:16:22]Tehát, hogyha ha van képességed arra, hogy hogy más technikával énekelj, ahogyan más technikával énekelek, egy szinátradt, mint egy Máté Péter szerzemé.

[00:16:32]Te ezt tanultad valahol, vagy egyszerűen leoptad, hogy úgy mondjá innen od nem.

[00:16:36]Hát a tanult viselkedési formákból épül minden személyiségünk.

[00:16:44]A tanult viselkedés forma az utánzásból jön.

[00:16:46]A járást is úgy tanuljuk meg, a főzést is úgy tanuljuk meg, hogy leutánozzuk egymást.

[00:16:51]Hát mi kopasz majmok így így emelkedünk ki szépen lassan ebben a fura világban, amit teremtettünk magunknak.

[00:17:01]És ez szerintem ez egy csodálatos dolog.

[00:17:03]És nekem a beilleszkedésben, a magam fura, ilyen autisztikus gyermeki világában ez egy nagyon jó megküzdési stratégia is volt azzal, hogy én tudtam utánozni, mert azzal tudtam szórakoztatni is másokat, és nekem is nagyon tudott tetszeni.

[00:17:20]Nagyon érdekes, hogy például ami nagyon zavar, azt tudom a legkönnyebben utánozni, vagy ami nagyon valamilyen.

[00:17:29]De hát ez már akkor paródia, nem?

[00:17:29]A van az, amikor eltúlozzuk, pont azért, hogy nevessenek rajta és szórakoztassunk másokat.

[00:17:39]Meg volt, hogy én ezt a magam megnyugtatására csináltam.

[00:17:43]Tehát ha zavart valami, akkor elkezdtem utánozni, és akkor így megszoktattam magamat ezzel a gondolattal.

[00:17:49]És ak és akkor és akkor azt h mondj egy példát, akármilyen zavaró zaj, akármilyen zavaró beszéd, satöbbi, ezek a most nem akarom neked az egész Aspergel szindróma összes létező kategóriáját és a spektrumon belüli dolgokat végigvenni, de ez nálam állandó.

[00:18:10]Tehát valaki beszédhibás médiában, az első, hogy én elkezdem kijavítani magamban azt, hogy hát nem t bocsánat, de nem pöszítünk meg nem nem shiftergünk meg mit tudom én.

[00:18:28]Tehát most egy csomó beszédhiba van és én nekem is meg kellett tanulni, nem raccsolva beszélni.

[00:18:33]Nem tudom, például már én nagyon raccolsoltam, nagyot halló kisgyerek voltam és nagyon későn is tanultam megbeszélni és a a raccsolás az nagyon sokáig ott volt.

[00:18:45]Na de a nagy ott hallás az elmúlt.

[00:18:47]Hát azt megműtötték.

[00:18:47]Igen.

[00:18:49]Aha.

[00:18:51]A lényeg, hogy hogy ez a fajta utánzás játék, hát ha f tetszik valami, hát te minden minden gyerek után azt most ha Kevint nézed a a karácsonyi filmben, ő is a Tartsd meg az ablót, a mocskos állat.

[00:19:08]Tehát, hogy ez érted?

[00:19:08]Szóval hogy ez ez ott van az emberben, hogy szereti leutánozni a dolgokat, ahogyan szerepjátékokat játszunk, eljátszuk, hogy mi vagyunk a kabolyók meg vagy az indiánok meg a mit tudom én.

[00:19:17]Na de figyelj, és az ének a amit mások ugye itten tanulnak vagy 15 évig, az meg úgy ment magától, hogy elkezded utánozni.

[00:19:27]Ja leutánzom, kész.

[00:19:31]Kórusban heti nagyon sok órában énekené iskolában minket énekeltettek.

[00:19:38]Én nekem elég jól ment, volt, hogy kiemelt szólót énekeltem benne satöbbi, és a tehát ott az ember a gyakorlat teszi.

[00:19:48]Hát ez a kodály módszer nem véletlenül működött.

[00:19:54]És én én azt nagyon szeretem.

[00:19:54]Nekem az, hogy szommizálni tudtam nekem nem kellett sokszor kotta, mert amit hallottam, rögtön le tudtam szommizálni.

[00:20:03]Ha le tudtam szommizálni, el tudtam klarinétozni, vagy le tudtam játszani a zongorán.

[00:20:07]És ez nekem ez a mai napig így hát Garai Attila mesteremmel sokat vitatkoztunk ezen, mert ő nem ismerte a szomizációs rendszert és ő őt fel volt háborodva, ugye hát a jazzakon volt docens nagyon komoly jazz zongorista és énektanár és amikor meglátta az én szövegeimet és oda alá volt írva szolmizálva, hogy mi a dal, és tele alternatív szolmizációs megoldásokkal Akkor ki volt készülve, hogy mi az mi az az alternatív szó, amit az amikor a dó vándorol.

[00:20:45]Hova vándor?

[00:20:46]Hát hogy mit tudom én.

[00:20:46]Egyszer csak a szó lesz a dó.

[00:20:49]Na jó, mutasd meg.

[00:20:49]Szerintem egyszerű.

[00:20:52]Tá lai, szó tá la si sz la mi szó fá mi la do mi szotti, szó tá.

[00:20:57]És akkor tá do ré mi, fa r ti do szó.

[00:21:00]Tehát egy ez úgy működik, hogy a ahogyan szoktak men let tudjuk ezeket, hogy moduláció meg mit tudom én.

[00:21:13]Tehát a zenében sokszor vándorol az, hogy hol van a a tonika, hol van az az alap hang, és ez egy nagyon izgalmas dolog, de szomizálva ezt sokkal könnyebb csinálni, mint ABC-s hangokkal.

[00:21:30]Aha.

[00:21:30]Nekem szóval mindegy.

[00:21:30]Én én ezt nagyon szerettem és emiatt a könnyű zene felé is könnyebben tudtam menni.

[00:21:34]Meg volt egy zongoratanárom, a Vönöcki Géza bácsi, aki akkor nyolcadikos általánosban voltam, akkor ő tanított zongorázni és én nagyon későn kezdtem zongorázni, és akkor emiatt így nagy ilyen huszár lóléptekkel kellett lépni, és ott az órák után mindig kértem, hogy mutasson nekem valami könnyű zenét.

[00:21:58]És neki hát az 1930-as évek slágerek volt a popzene kvázi, ezért nekem ilyen dologat mondott, hogy őfalé, ha kigyúlnak a lámpák, adj egy találkát valahol budám tarad.

[00:22:13]És imádta és én ezeket elkezdtem tőle eltanulni.

[00:22:17]Odaadta a gramofon lemezeit, azokat is hallgattam rengeteget.

[00:22:25]Meg nekem ez buli volt belehallgatni 100 évvel korábbi valamibe, ami nem divat.

[00:22:32]És nekem valahogy nagyon tetszett annak a kornak ez a játékos ostoba kis világa.

[00:22:38]Hát most csak egy szövetű van a decemberben.

[00:22:41]Hát az micsoda egy szöveg.

[00:22:43]Nem tudom, hogy megvan-e.

[00:22:46]Megvan.

[00:22:46]Hát én én ezeket megad nekem csak te vagy a Marcipán az életben.

[00:22:49]Érted?

[00:22:49]Te ez nekem csak te vagy a marcipán az életben, de néha csípsz akár a paprikám az ételben.

[00:22:57]Egyszer két karomba bújsz, s másszor mintatüske szúrsz, s ez baj.

[00:22:59]Ó jaj, hát milyen szöveg ez?

[00:23:03]Érted?

[00:23:03]És én ezeken vinnyogokban röhögtem.

[00:23:07]A tesóm meg onokat tesó azok olyan úgy néztek hen tozó személyiségű egy gyerek vagyok.

[00:23:16]Én voltam a legkisebb.

[00:23:16]És de én nagyon szerettem, nagymamám is nagyon szerette.

[00:23:20]És akkor nagymamámat is szórakoztattam ezzel.

[00:23:21]Nagyapám is nagyon sokat nevetett ezeken.

[00:23:27]Érted?

[00:23:27]És én akkor nagyon vágytam arra, ugye akkor nem volt ilyen média túl súly, hogy mindenhonnan mindenféle csatornákon jön, hanem volt egy televízió és akkor akiket ott láttunk, és akiket nagyra tartottunk, és hát a Gyulai várfürdőben rendszeresen jelentek meg a Gyulai várszínházban szereplő színészek meg minden, akkor mindig mondták, hogy ott megy a a ez, meg ott megy a a az.

[00:23:52]És akkor azt gondoltam, ú egyszer ha én nekem is sikerülne eljutni odáig, hogy valaki azt mondja, hogy ott megy a a Gábriel, hogy hogy én is tudjak olyan szolgálatot teljesíteni, és aztán egyszer csak ott találom magam, hogy a sota Irénnel énekelek duettet, a szerelemhez nem kell szépséget, vagy hogy a egyébként a Monál Piroskával is énekeltem volna, de annyira szép volt, amit csinálta, hogy én úgy voltam vele, hogy én inkább nem nem énekelem el a kis Tibor részét abból a dalból, ha legyen az övé.

[00:24:23]És akkor ezek nagyon megtisztelő dolgok.

[00:24:25]Hát most érted, életem első filmszínházi élménye a dzsungelkönyve volt.

[00:24:28]Bodrogi Gyula volt benne a Lajos király az orángután.

[00:24:35]Ember akarok lenni, nem Orángután.

[00:24:38]Hát én oda voltam ezért.

[00:24:38]És most az, hogy ott ül mellettem 92 évesen, és az én kedvemért megtanulja ezt a Louis Armstrong dalt, amit három, de azt ő nem tudott, ha nem tudta.

[00:24:54]Nem, nem, ő ezt nem tudta ezt a dalt.

[00:24:55]Ezt én kértem tőle, és énor segítettem, korepetáltam.

[00:24:58]És képzeld el, hogy azt ugye születésnapján megosztottam egy kalózfelvételt, amit valaki átküldött nekem, aki fölvettem.

[00:25:05]am hivatalos felvételnek az utómunkai zajlanak.

[00:25:07]És megosztottam ezt a kis kalózfelvételt a közösségi oldalon és 350000en megnézték úgy elterjedt.

[00:25:23]Tehát ez a azt mondod, hogy nem voltam-e féltékeny.

[00:25:25]Féltékeny, büszke.

[00:25:25]Olyan büszke vagyok, hogy én tudtam olyat kívánni.

[00:25:33]És a panfarmonikusok engedte, hogy én ezeket valóra váltsam, ezeket a kívánságokat, ami másoknak ekkora örömet jelent.

[00:25:41]Az jelent valamit, hogy 50 éves lettél?

[00:25:45]Az az csak egy szám, tehát az matematika.

[00:25:48]Én nem érzem, én a gyerekkorommal, akik 50 évesek voltak, azokat úgy kezeltem, hogy hát ez már mindjárt itt meghal.

[00:25:55]Ez már olyan öreg, hogy fú, ezek ilyen bácsik meg nénik meg mit tudom én.

[00:26:02]Tök érdekes, hogy egyáltalán nem érzem, hogy én ugyanaz a gyerek vagyok.

[00:26:05]Az, hogy fizikailag persze már nem tudok annyit táncolni, vagy már nem ugrálok annyit, az ízületeim kopnak.

[00:26:17]Hát ugye hát én játszottam négy évig vámpírok bájában egy pupos tószülőt.

[00:26:21]Tehát a térdem az olyan szinten meg a gerincem gajra ment, hogy csak kukor volt a neve, és most előszedted a Kentauréknál.

[00:26:29]Kenturéknál.

[00:26:29]Jézus.

[00:26:29]Hát és azt is megszenvedtem.

[00:26:32]Halloween buli.

[00:26:32]És akkor most felelitet és be is öltöztél be.

[00:26:35]Meg a maszkot is megcsináltuk.

[00:26:38]Ő is viszonytató csúnyának.

[00:26:41]És miért miért szenvedtél meg?

[00:26:41]És a tetejében mert ugye ez ilyenkor már a udvaron zajlik a műsor.

[00:26:49]Vagy a kertbe és akkor még hideg is van.

[00:26:51]Még hideg is volt.

[00:26:51]De hát én úgy be voltam öltözve, hogy én nem fáztam.

[00:26:54]A igazából azért szenvedtem meg, mert hogy én nekem ez egy nagyon hosszú felkészülés volt, hogy fizikailag alkalmassá tegyem magam arra, hogy ezt tudjam játszani ezt a szerepet.

[00:27:03]Tehát tehát olyan combizom munkára meg bárlira meg mert ugye ilyen tehát nagyon alacsonyan kell lenni és ilyen kicsavart mozdulat mozdulatai vannak meg hát az egész póz egy ilyen nagyon egy ez egy torszülő és négy évig játszottam és olyan szinten deformálódott a a gerincem meg az a hátamon az izmok az orvosok azt javasolták hogy ezt azonnal hagyjam mert tényleg pupos leszek és aztán utána kider kiderült, hogy pozkarom sérlet, akkor volt egy balesetem ott az kidurrant, akkor nem tudtam nagyon menni, akkor rehabilitáció volt meg minden.

[00:27:43]És és most jól vagyok, köszönöm szépen, de már nem vállalkozom ilyesmire.

[00:27:49]Tehát röviden, ahogyan a Kentáiknál csináltuk, vagy picit be belebújtam újra, mert azért nagyon szerettem ezt a figurát, nagyon szerettem benne.

[00:28:00]És mikre vállalkozol?

[00:28:02]vállalkozom saját dalok írására, amikből elhangzott kettő is ezen a koncerten, egy angol nyelvű a nagy zenekarral, és a végén ráadásként egy magyar nyelvű, amit együtt énekelt velem a közönség, ami csodálatos volt.

[00:28:18]és ezeket kell fölvenni, akkor vállalkozom arra, hogy a Wolf Péterék már évek óta, nem tudom, három évvel ezelőtt muttat, vagy két éve mutattak nekem egy lemeznyi anyagot, amit nekem írtak, és azt is föl kell, hogy vegyük, mert már játszottunk belőle dalokat koncerteken, de abból is lemezt kéne csinálni.

[00:28:36]Szóval azért van itt feladat, amiket el kell végezni, és valahogy utól kell, hogy érjem magam.

[00:28:42]Garai Attila mesteremt szeretére fölvettünk három lemeznyi anyagot.

[00:28:46]az már megvan, annak az utóm munkái zajlanak, azok majd lassan ki kell, hogy jöjjenek.

[00:28:49]Azt is már nem tudom, h már két éve vettük föl, de még mindig nem jutottunk a végére.

[00:28:57]És világutazói tevékenységedet is gondol folytatod?

[00:29:01]Hát azt nem tudom abbahagyni.

[00:29:04]Az a helyzet, hogy ugye én egy ilyen önálló entitás vagyok, nincsen családom, a felelősség az rám tartozik, magamért vállalok felelősséget.

[00:29:14]És most ugye ezért is nincs kutyám, ami iszonyatosan én egy kutyátlan kutyás vagyok, nagyon hiányzik, de nem tudt kétszer 10 évig francia buldogok.

[00:29:25]Még a Molná Gál Péter kritikájában is megemlítette, hogy mekkora zseni a kutyám, mert akkora színész volt, hogy nem igazs francia buldog a Lotrá.

[00:29:35]És ezt behoztad a szimp.

[00:29:36]Hát a Muller rúsban együtt léptünk föl.

[00:29:38]Igen.

[00:29:39]Őt beengedték a fészek klubba, mert művészkutya fellép.

[00:29:44]Na mindegy.

[00:29:44]A lényeg, hogy hogy most például így így tudok utazni, és ez és ez csodálatos, hogy nagyon sok olyan kontinent meg világrészt fel tudok fedezni, amit korábban nem.

[00:29:56]És ez még mindig És és egy csomó bakancslista.

[00:30:02]Hát most legutóbb voltam megint megint Tájföldön.

[00:30:04]Igen.

[00:30:04]Hát ugye Afrika, az anzibár már erről beszéltem többször.

[00:30:10]Ott voltam önkéntes, tanítottam gyerekeket rajzolni meg festeni.

[00:30:11]A mai napig kapom az üzeneteket ahol tanítványaimtól, hogy miket festettek és és sikeresek és jól működnek, és ez nekem nagyon fontos, tudod, nem halat kell adni, hanem halászni kell tanítani és akkor önálló, önellátóak lesznek.

[00:30:29]És én ebben hiszek, hogyha ha támogatni akarunk lemaradottabb vagy kevésbé fejlett területeket, akkor azt így lehet.

[00:30:42]Na mi van még azon a bakancslistán?

[00:30:42]Ó, van bakancslistán olyan, mert New Yorkba szoktam menni majdnem minden évben.

[00:30:51]Ugye John Waters a a trash pápája mindig van egy ilyen összejövetel mindenféle figurákkal ott a Meladi Griffistől kezdve mindenki meg tud jelenni és akkor azok ilyen bulik, de ez egy ilyen társadalmi összejövetel.

[00:31:07]A lényeg, hogy olyankor mindig megnézem az aktuális darabokat a Broadwayn, kicsit tájékozódom, hogy mi mi van a jazz zenében, akkor megyek jamelni a Birdlandbe, a Billy Strichsel, aki a Minerit meg a Tony Bennettet kísérte, és ők így szívesen fogadnak engem, nagyon jó a kapcsolatunk.

[00:31:33]És akkor ehhez, hogy én nem ismerem valójában Amerikát, én csak New Yorkot ismerem.

[00:31:37]És most van egy ilyen vágyam, azt valamikor meg kell ejtsem, csak az egy sok hónapos ki kiszállás a a körforgásból, hogy autóval cikcakba végigjárjam az összes tagállamát az Egyesült Államoknak, hogy tényleg megismerjem, hogy ezek hol élnek, kik ezek az emberek, melyik területen milyen kultúra van.

[00:32:04]És a szakmai bakancslistádon mi van?

[00:32:07]Fú, ez egy nagyon érdekes dolog, mert pont pont az 50 éves szülinap után, amikor én így magamnak elkezdtem elmesélni ezen a nagyon-nagyon ritkán lakott szigeten ott a dzsungel mellett a tengerparton, hogy mi történt velem itt az 50 év alatt, és hogy hogy a Magyarország legnagyobb respekt koncerttermében az egyik legnagyobb respektű szimfonikus zen arra, akik klasszikus zenét játszanak egészében.

[00:32:38]Ők velem eljátszották azokat a dalokat, amiket én kiválasztottam, és úgy nagyjából végigmazsoláztam az egész életemen ezen a koncerten, hogy akár itt, akár vége is lehet, mert hogy ez így tök kerek, tök jó.

[00:32:54]És akkor most innentől kezdve jön az izgalom, hogy akkor akkor most mit szeretnénk csinálni.

[00:32:59]És persze hát álmaim vannak.

[00:33:03]A film az egy örök álom.

[00:33:07]És vannak ilyen kis rövid leírások, sztorik, hogy mikből lehetne milyen jó filmeket csinálni, de én nem vagyok egy ilyen könyöklős, taposó valaki, tehát az önérvényesítésem az mindig az alapján működött az elmúlt 29 évben, hogy hogy egészen egyszerűen látták azt, hogy én valamiben jó vagyok, és hívtak, és én nekem sose kellett ajánl meg dörgölőzni.

[00:33:36]És így sem bulvárban, kereskedelmi tévékben, sem politikai pártoknál satöbbi, én nem próbáltam elérni azt, hogy felém lejjtsen a pálya.

[00:33:51]És én most valahogy bízom benne, hogy hogy talán mindenkinek ugyanannyira lesz rossz, mint nekem volt, és senkinek nem lesz jobb sokkal, mint amilyen nekem volt, hanem így egyenlően szépen el tudunk kezdeni haladni egy jó irányba.

[00:34:10]Én most nagyon bízom ebben, és a kis részvételem az annyiban merül ki, hogy én a magyar könyvzen klasszikusaiba belefektettem az összes örökségemet.

[00:34:22]És most már ez működik, az emberek szeretik, hallgatják, és ebben lehet tovább dolgozni.

[00:34:27]Én szeretném ezt kicsit még mélyebbre ásva kutatni, mert azt gondolom, hogy ez az örökség és nem csak az enyém, hanem ez ez határozza meg azt, hogy nekünk van egy szuverén, amit mostanában szoktak mondani, egy ilyen szuverén kultúránk, egy ilyen globalista világban.

[00:34:48]Úgyhogy én én én ezzen nagyon szeretnék dolgozni, és a festészet nagyon vár.

[00:34:53]Iszonyatosan viszket a tenyerem, hogy újra fessek, de nem senki kedvéér semmiféle megfelelési vággyal.

[00:35:00]Ha nem tetszik, nem tetszik.

[00:35:02]Lehet, hogy nekem se fog tetszeni.

[00:35:04]Majd meglátjuk.

[00:35:06]Na hát akkor jó haladást, jó örökségbányásszást, jó festést, fellépést, minden egyebet.

[00:35:15]Köszönöm, hogy jöttél.

[00:35:16]Köszönöm.

[00:35:16]És köszönöm a kék madarat, amit színeztél.

[00:35:20]Ja, merthogy volt egy ilyen születésnapi bulidés.

[00:35:26]nagyon szép a boldogság két madara.

[00:35:26]Én ezér nagyon hálás te boldog vagy.

[00:35:31]Igen.

[00:35:32]Na maradjon így.

[00:35:32]Még egyszer köszönöm, hogy jöttél.

[00:35:35]Én is köszönöm.

[00:35:35]M.