Pálinkás József: Orbán gigantikus álmai zsákutcába vitték az országot | Reggeli személy

[00:00:08]Reggeli személy.

[00:00:11]Pálinkás József atomfizikus egyetemi tanár tudományos Akadémia volt elnöke.

[00:00:16]Miniszter.

[00:00:16]Jó reggelt.

[00:00:17]Jó reggelt kívánok.

[00:00:20]Mit gondol?

[00:00:20]Mi lesz a akadémiai intézetekkel?

[00:00:25]Csak bocsánatnék, kiegészíteném a kérdést, hogy ugye korábban mindig voltak viták arról, hogy az akadémia ebben a formában jól működik-e, benne van-e igazából a tudományos életben, vagy benne van-e a piaci versenyben, mert itt olyanfajta nagy tudás halmozult föl, amit hát érdemes lenne hasznosítani, vagy kapcsolatok egyetemekkel satöbbi.

[00:00:42]Szóval visszakerülnek egyszerűen, vagy pedig egy új rendszert érdemes kitalálni?

[00:00:46]Én azt gondolom, hogy egy új rendszer fog létrejönni, amennyiben a kutatóhálózatot egy független testület fogja irányítani, nem pedig az magyarudományos Akadémia köztestülete netán elnöksége, tehát az akadémia vezetését, elnökségét, az akadémia elnökét nem szerencsés, ha ő a kutatóhálózat, úgymond vezérigazgató ója is.

[00:01:16]Én akkor voltam az akadémia elnöke, amikor ez így volt, és sokszor elmondom, hogy volt egyfajta kettősség bennem, hogy én most a kutatóhálózat vezérigazgatója vagyok, vagy az akadémia elnöke, és a kettő kicsit más attitűdöt is képvisel, mert a akadémikus társaival az ember egy egy közösségben, egy testületben első az egyenlők között.

[00:01:45]Egy intézmény vezetésében pedig nyilván van egy világos hierarchia.

[00:01:49]Ugyanakkor úgy tűnik most hogy az akadémiához valamilyen értelemben hozzátartozik majd ez a kutatóhálózat.

[00:02:03]Ha például csak annyiban, hogy a költségvetése az nem egy önálló fejezetként szereppel az állami költségvetésben, hanem az akadémia fejezetében egy alfejezet, amihez az akadémia elnökének, elnökségének, tagjainak idézőjelbe véve semmi köze nincs, akkor ez a ez ez lehet egy működő modell.

[00:02:24]És a egyetemi kapcsolatok, az egyetemi kapcsolatok ott ott én egy kicsit másképp látom, nem tudom hogyan fogják megvalósítani.

[00:02:33]Az akadémiának voltak úgynevezett kutatócsoportjai az egyetemeken.

[00:02:39]Tehát ha el akartak indítani egy új kutatási területet, akkor egy egyetemen létrehoztak egy 510 fős kutatócsoportot, és ezt az akadémia költségvetéséből finanszírozták.

[00:02:50]Ezt öt évre hozták létre ezt a kutatócsoportot.

[00:02:56]Ha jól működött, meghosszabbították.

[00:02:56]Ha nem működött jól, akkor ezek a kutatócsoportok megszűntek.

[00:02:59]Ennek szerintem maradnia kellene az akadémiánál.

[00:03:04]Ezt ez a Hunrennek nevezett valami átvette, mert volt benük egy iszonyú kabzsiság, plusz a Magyar Tudományos Akadémia helyébe akartak lépni.

[00:03:14]Én én ezért haragszom a legjobban erre a szervezetre, mert hazajött Szingapúrba valaki, aki magát nagytudósnak képzeli, maga mellé vett menedzsert a Eriksontól, és ugyanolyan jogosítványokat akartak maguknak, mint a Magyar Tudományos Akadémiának, amely hát 200 éves intézmény és meglehetősen szigorú szabályok szerint választja ki a tagjait.

[00:03:45]De ráadásul ugye most meglehetősen ellenállnak mindenféle változtatásnak, mert őrületes pénzeket keresnek, mármint a hunrend vezetősége állítólag.

[00:03:51]Igen, én is hallottam erről, nem láttam a átutalást vagy a kifizetést, de az, hogy 10 esetleg 15 millió Ftot keres havonta a ennek a kutatóhálózatnak a vezérigazgata, hogy mondván, hogy őnekik a jövedelmük olyan, mint a piacon élő nagy vállalatok vezetőinek a jövedelme.

[00:04:14]Ez nevetséges.

[00:04:14]egyébként nem hiszem, hogy a magyarországi leánybankok vezetőinek ilyen vagy ennél magasabb fizetése van.

[00:04:24]Milyen modellek vannak, amiket érdemes követni?

[00:04:26]Tehát azt hiszem, hogy egy nyugat-európai országok egy részében legalábbis valahogy a piachoz több köze van a kutatóintézeteknek.

[00:04:34]Így van.

[00:04:34]Ezért kell egy kicsit távolítani a akadémiának a nagyon az alapkutatásokhoz húzó köztestületétől.

[00:04:46]Nyugat-Európában vannak jó nagyon jó modellek.

[00:04:50]Osztrákoknál van egy osztrák intézmény, amely nagyon szorosan kapcsolódik a gazdasághoz, az iparhoz, a szolgáltatásokhoz.

[00:05:02]Van a Maxplank hálózat, amelyet sokszor emlegetnek.

[00:05:04]Az az egyik olyan modell lehet, ami nagyon jól működik.

[00:05:08]Vannak Németországban, van a Maxplank, a Libnit Intézet, a Franhoffer Társaság.

[00:05:14]Ezek ezeknek kicsit különböző a fókuszuk.

[00:05:20]hogy a a Maxplank az főleg alapkutatásokkal foglalkozik, vagy elsősorban arra koncentrál, a LeNIT és a Fraunhoffer, az pedig a vállalati megrendelésekből kapja a pénzét.

[00:05:35]Na most Magyarországon 90 környékén megszűntek a bizonyára emlékszik néhányra volt vasipari kutatóintézet, alumíniumipari kutatóintézet.

[00:05:46]hogy ezeket át kellett alakítani, ez nem kérdés, de ez azt jelentette, hogy megszűnt az összes ipari kapcsolattal rendelkező intézmény.

[00:06:00]Ezeknek egy része átkerült az akadémiai kutatóhálózatba, de nem olyan erősen és olyan mértékben, hogy azt a magyar gazdaság, a magyar ipar használni tudta volna.

[00:06:10]Hozzáteszem, hogy a magyar ipar azért 90 körül elég jelentősen leépül, tehát a Tunszramot eladták, ott nem lett tovább magyar fejlesztés, holott a Tunszram egy olyan cég volt, ahol komoly, nagyon komoly ipari fejlesztések zajlottak elég Bai Zoltánt megemlíteni, ami a legutóbbi időben, hát meglátjuk, mi lesz, ami a legutóbbi időkben előkerül, ez a Kraus féle alapítvány ügye.

[00:06:38]erről a megbeszéljükben már ön nyilatkozott, de most több időnk van és több terünk van, hogy ezt megbeszéljük.

[00:06:46]Én amígor akadémia emberekkel beszéltem, akkor mindenki azzal kezdte, hogy igen, ezt a pénzt be kell tenni a tudományba, igen, erre szükség van.

[00:06:53]A kormány meg azt mondja, hogy nem akar párhuzamos struktúrákat és főleg egy átláthatatlan szerkezetet, amibe belepakolja a pénz, aztán nem tudja ellenőrizni.

[00:07:04]Én a kormánnyal értek egyet.

[00:07:04]Ö Magyarországon pillanatnyanyag van egy Nemzeti kutatási fejlesztési és innovációs hivatal.

[00:07:11]Ezt szerencségem hozta létre 2017 vagy 2014-ben és 2018 elejéig, amíg olyanná nem vált a helyzet, hogy ezt nem tudtam tovább vállalni, elvezettem is ezt az intézetet, egy intézményt.

[00:07:29]Ebben létrehoztuk a kutatásfinanszírozásnak a versenypályázati rendszerét, hogy ezt egy kicsit megvilágítsam.

[00:07:37]hogy a kutatásban van egy intézmény, például a Vigner kutatóközpont vagy az Atommak kutatóintézet Debrecenben.

[00:07:44]Ennek az intézménynek van egy finanszírozása, ami a épületek fenntartása, műszerek fenntartása és az alapvető stáb finanszírozása.

[00:07:56]Emellett vannak olyan van egy olyan finanszedális ág, ahol pályázati rendszerben nyer el támogatásokat egy kutatócsoport.

[00:08:08]Most ezt ez igazából véve a piaci versenyt imitálja egy kicsit, ami a gazdaságban megvan.

[00:08:15]Tehát aki ezeken a pályázatokon, ahol egy független panel bírálja el ezeket a pályázatokat, ha egy intézmény ezen ennek több kutatócsoportja pénzt tud behozni az intézetbe, akkor az intézet fejlődik.

[00:08:29]Ha nem tudnak behozni, akkor az intézmény nem fejlődik.

[00:08:34]És akkor még egy kitérőt téve.

[00:08:37]Akadémia elnökként én létrehoztam egy pályázati rendszert, azt lendületpályázatnak neveztük el, vagy most is ilyen módon fut.

[00:08:44]És hát most a mondjuk 35 és 50 közötti korosztályban alig van olyan elismert kutató, aki ne nyerte volna el ezt a pályázatot.

[00:08:55]És ennek az eredeti célja kicsit talán csapongva visszatérve az akadémiárahoz, én ezt akkor úgy hoztam létre, mint a kutatóhálózat vezérigazgatója.

[00:09:06]Azt gondoltam, hogy hazahívok külföldről embereket, kapnak jelentős támogatást.

[00:09:15]Tehát ha akkor sok akadémikus fölháborodva jött hozzám, hogyha hogy képzelem azt, hogy a külföldről hazajövő kutató fizetése kétszeres lesz, mint az övé.

[00:09:25]Hát mondom, úgy képzelem, hogy ha haza akarom hozni, akkor ilyen fizetést kell neki adni, és pénzt ahhoz, hogy elindíthassa a kutatásait.

[00:09:31]Tehát ez a struktúra megvan egyrészt az akadémián.

[00:09:38]Másrészt én amikor 2015-től vezetni kezdtem ezt az intézményt, én ott is létrehoztam ezt a struktúrát, és ráadásul élvonalnak neveztük el.

[00:09:48]Tehát ez az élvonal program, ez létezik.

[00:09:51]Ez úgy működik, hogy meghirdetünk egy nyílt pályázatot.

[00:09:53]Azt mondjuk, hogy ha van rendelkezésre áll, mondjuk 3 milliárd Ft, erre lehet pályázni és lehet külföldről pályázni, úgy, hogy hazatér Magyarországra egy intézménybe, és ott fog tovább dolgozni.

[00:10:06]pályázhat Magyarországról, hogy egy másik intézménybe akar menni, vagy ne adj isten úgy is, hogy ő a saját intézményébe akarja ezt megvalósítani.

[00:10:17]Na most ha még emellett létrehoztak egy másik pályázati rendszert, ahol hát egyrészt ez a névkeveredés, ez nem olyan szörnyen fontos, mert kevéssé lett ez az élvonalpályázat ismert.

[00:10:29]Ezt 17-ben hoztam létre.

[00:10:31]egyébként Kraus Ferenccel beszéltem akkor erről, hiszen 17-ben az Eli átadásán én mutattam be őt Orbán Viktornak, és most hármasban leültünk.

[00:10:43]egyik kollégám még nagyon haragodott is, mert a tekesek nem engedték be a terembe negyediknek, hogy beszéljünk arról, hogy hogyan kellene a Magyarországon az élvonalbeli kutatásokat támogatni, mert majd kitérünk erre is, hogy hogy látom én azt, hogy milyen szintjei, vagy milyen különböző csatornái vannak a kutatásnak, mármint kutatástámogatásnak.

[00:11:12]Most a Cross Ferenc által létrehozott alapítványt egy könyvben írtam, és én erről nem értettem kezdetben, hogy ez mi?

[00:11:20]Ez egy intézmény, egy kutatóintézet, ahova ő embereket akar hozni, mert van neki egy kutatóintézete.

[00:11:27]Ez egy kutatási támogatási rendszer, mint például az OTKA vagy a vagy az NKFIH-nak a általam kutatási témapályázatoknak nevezett pályázata.

[00:11:36]És akkor ehhez még kapcsolódik egy úgynevezett tehetséggondozás, amiben vannak jó elemek, de én személy szerint megint csak úgy gondolom, hogy a tehetséggondozás az iskolákhoz tartozik inkább, sem mint ahhoz, hogy meghívunk két Nobeldíjast mond nekik egy lelkesítő beszédet.

[00:11:59]Kell ez is.

[00:11:59]Erre biztos, hogy nem kell sok 100 milliárd, de a tehetséggondozást azt inkább a például a Pósa Lajos által, vagy a középiskolai matematikai lapok által eddig is folytatott módon kell csinálni.

[00:12:17]Tehát én azt gondolom, hogy a nem vagyok tanácsadó ebben az értelemben, de azt gondolom, hogy magyar kormánynak le kell onni azt a következtetést, hogy ez egy párhuzamos finanszírozás.

[00:12:28]és Kraus Ferencet be lehet vonni a kialakítandó, mondjuk azt, hogy egységes kutatásfinanszírozásba, hozza ide azokat az embereket a külföldről, akiket úgy gondol, hogy meg kell kérdezni arról, hogy milyen területeken mit érdemes kutatni.

[00:12:46]Akiket ő idehozott, kiváló emberek, három Nobeldíjas az Egyesült Államokból.

[00:12:56]Annyit itt is megjegyzek, hogy azt én nem hiszem, hogy egy 80 éves amerikai Nobeldíjas olyan sok hozzá fog tenni ahhoz, hogy Magyarországon mit kell kutatni.

[00:13:10]Az, hogy Magyarországról egyedül Loász Lászlót vitte be ebbe a kuratóriumba, az is meglep.

[00:13:16]Az aztán pedig már a politika része egy kicsit, hogy az MCCnek a vezetője miért van benne a aki ráadásul a Mandinárnak is az egyik munkatárs Igen.

[00:13:30]Igen.

[00:13:31]Hát gondolom megkérték Krauszt, hogy hadd legyen benne.

[00:13:35]Igen.

[00:13:35]Én ezt elmondtam, említette a megbeszélőket.

[00:13:39]Én azt gondolom, hogy ennek van egy olyan ága, ami az Orbánnak a gigantomániája.

[00:13:47]Nem tudom, hogy hogy történt ez a ennek a létrehozása.

[00:13:51]Kraus Ferenc in engkem nem kérdezett meg, nem kell megkérdeznie.

[00:13:55]Adott esetben meg is kérdezhetett volna.

[00:13:57]2004 óta nagyon jól ismerjük egymást.

[00:13:57]Én voltam az akadémia elnöke, amikor ő az akadémiánk tiszteleti tagja lett.

[00:14:05]Én nem tudom, hogy hogy jött létre.

[00:14:05]El tudom képzelni azt, hogy azt mondták neki, hogy csináljunk, gondoljunk nagyot és hozzunk ide.

[00:14:16]Nobeldíjasokat vagy olyanokat, akik ehhez közel állnak.

[00:14:18]És akkor milyen jó lesz, mert majd Magyarország azt mondhatja, hogy hozzásegítette egyik vagy másik magyar származású vagy magyar külföldön dolgozó magyar kutatót ahhoz, hogy Nobeldíjas legyen.

[00:14:32]Nevek is fölmerülnek itt.

[00:14:35]Vagy Nobelíjas lesz az illető, vagy nem.

[00:14:38]De ha az lesz, akkor sem a magyarországi kutatásokért.

[00:14:41]De hát hogyha ide tudták volna hozni, akkor azt lehet mondani, hogy íme még egy nagyszerű magyar Nobeldíjas.

[00:14:49]Az, hogy ez mennyibe kerül Magyarországnak, az az már egy nehezebb kérdés.

[00:14:54]És majd térjünk vissza a kutatásnak az úgynevezett versenypályázati finanszírozására, mert ott is volt egy kezdeti elképzelés, ahol föl akarták húzni a teljes magyar kutatásfinanszírozást arra a szintre, ami szinten az Európai Unió finanszírozza a legkiválóbb kutatásokat Európában.

[00:15:16]De hát az Európai Unióban kiosztanak évente körülbelül 250 úgynevezett advance gret.

[00:15:24]Ez 2,éssé millió eurót jelent öt évre.

[00:15:30]Na most kutatóarányosan Magyarországon van három-öt olyan kutatócsoport, amely ebben nyerhetne, vagy nyer is.

[00:15:38]Na most ha ezt lefordítjuk, akkor azért mégis csak egy olyan program kell, ami a legkiválóbbaknak, vagy az Európából, a nagyvilágból haza akart embereknél ezt az 5 hilences számot lövi be.

[00:15:55]nem azt mondja, hogy 75 világszínvonalú kutató csoportot hozunk Magyarországra.

[00:16:02]Ez e ez nem lehetséges.

[00:16:06]Hát a az ember akkor is gondolta, hogy valami fura dolog működik itt, amikor a Forg, ami egyébként állami pénzekkel tömtek ki, műholdot akart indítani, magyar műholdakat, ami nem is értem.

[00:16:19]minek a kicsit árnyaljuk, tehát a kommunikációhoz esetleg szükség van egy olyan műhold, de hát ez ezt egyre hát egy magyar műhold kommunikációhoz lehet szükség az emberek tehát a teljes GPS kommunikáció az ezeken keresztül történik, de hát ez egy megrendelés.

[00:16:44]Meg kell kérni a francia céget, hogy juttasson föl egy műholdat.

[00:16:48]És eh ez ehhez nem kell különösebb dolgot csinálni.

[00:16:53]Tehát a nem kell, ha kell Magyarországra kétre repülőgép, akkor nem csinálunk egy repülőgép gyárat, hanem hanem veszünk két repülőgépet.

[00:17:03]Tehát Magyarországnak ha akarnak egy a kommunikáció biztonsága miatt egy egy műholdat, amivel persze olyan nagyon sokra nem megyünk, mert úgyis össze kell kapcsolni ezeket a kommunikációs rendszereket.

[00:17:20]Ezek az ötletek, mint ez a 261 milliárdos is, ez tulajdonképpen a Orbán Viktor meghosszabbított egója lenne, tehát egy ilyen világpolitikai tényezővé.

[00:17:31]Igen, én ezt Igen, én ezt gondolom.

[00:17:35]Elmondhatom, most már ez jó régen volt egy sztorit, és azon talán ezt ezt meg világíthatom.

[00:17:44]Ö talán az utolsó beszélgetésünkön, vagy nem talán, biztos, hogy az utolsó beszélgetésünk volt, megkérdezte, hogy hát a csillagászok mondják neki, hogy mi vegyünk részt a úgynevezett déli obszatórium, ez egy csillagászati intézmény nekjában, de hát ez 2,sés5 milliárd Ft tagdíjat jelent, és és hát ő azt mondta nekik, hogy így nem szíves De ha Magyarországon tudnánk építeni egy nagyobbat, akkor ő erre ad pénzt.

[00:18:16]Amire én mondtam meg, hogy na hát miniszterelnök úr, mit gondolsz, miért Chilében hozták létre 3,5 milliárd euróért ezt a berendezést.

[00:18:27]Ha ezt meg lehetett volna csinálni Franciaországban vagy Németországban, akkor ott csinálták volna meg.

[00:18:34]Ez azért van Chilében, hogy minden elektromos zavartól távol legyen fönn a hegyen.

[00:18:40]Tehát ez őnek mindig is voltak ilyen, én azt így mondom ezt, hogy gigantomán tervei, amivel épületekkel, minden egyébbel be akarta írni önmagát a magyar történelembe, és hogy hogyha hogyan teszünk valamit nagyjá.

[00:19:03]Ö a tudományos életben egy másik ilyen dolog volt, amit én elleneztem, nem is valósult meg, de hát vannak kollégáim, akik ezt nagyon proponálták, hogy Magyarországon építsük meg először az ESS nevű, egy ez egy spallációs neutronforrást, nem kell tudni, hogy mi a spalláció neutronforrás.

[00:19:24]Ezt Svédország és Dánia építi már tizenbalahány évben még mindig nincs kész.

[00:19:33]Ennek a kezdeti költsége az 2 és fél 1,5 milliárd euró lett volna, most már 2,sés fél milliárd eurónál tartanak.

[00:19:39]És egy ilyennek a költségének a 30-40%-át a fogadó országnak kell elkifizetni.

[00:19:44]Tehát mi egyszerűen nem vagyunk akkora ország, nem vagyunk abban a súlycsoportban, nem vagyunk akkora ország.

[00:19:53]Ehhez hasonló volt az úgynevezett Einstein teleszkóp, amiben 3,éss fél milliárd euró lett volna, és a Mátra alatt alagutakban elhelyezkedett gravitációs detektor.

[00:20:03]És hogyha ilyen grandiózus dolgokkal megkeresik a miniszterelnököt, és felmenteni őt nem akarom, most már aztán végképp nem, az utóbbi nyolc év az az egészen furcsa dolgokat produkált.

[00:20:22]De ő szerette ezeket.

[00:20:22]És ha Palkovics László meg tudta győzni arról, hogy most kell nekünk Zola Eegerszegre egy világ legnagyobb autó tesztpályája, aminek a költsége az nagyjából tízszerese a migeneni Egyetem mellett működő autó tesztpályának, megint csak érzékeltetve az arányokat.

[00:20:42]Akkor ő ezt megvette, mert hú, akkor nekünk lesz a világon a legnagyobb autótesztpályánk.

[00:20:50]Autót ugyan nem gyártunk, de hát autótesztpályánk az van a világon a legnagyobb hasonló nagy beruházás lett volna.

[00:20:56]Az nem valósult meg Hajdónáláson.

[00:20:59]Egy motorcross ilyen GP motor GP azt hiszem így nevezik.

[00:21:05]Nem is nagyon vagyok otthon ezen a területen.

[00:21:07]Ott a földet megvették, az most nem valósul meg.

[00:21:11]Aztán odaadták a debreceni egyetemnek félig meddig.

[00:21:14]És hát nagy kérdés lesz, hogy mi történik az egyetemi kekvákkal.

[00:21:20]Hát a sok általom, amit a hazájának okozott, ugye az a uniós pénzek nem hazahozatala.

[00:21:24]És most ez a fékevesztes száguldás, hogy utolsó pillanatban sikerüljön legalább a többségét elhozni.

[00:21:33]Ezek nehezen megbocsátható dolgok, de a tudományos életet külön sújtotta ugye a Horizon programból való kiesésünk.

[00:21:42]Ez mennyire érződött a hazai tudományteljesítményen?

[00:21:47]nagy mértékben és és a jövőbeli teljesítményen is érződni fog, hiszen pedig visszatérhetünk majd.

[00:21:53]Nem visszatérhetünk, de az megint egy három négy éves, három-5 éves eltolódás, mert ha valaki kiesik 2020-ban egy programból és 2026-ig nincs benne, akkor négy évig nem vesz részt azokban a programokban.

[00:22:13]Itt a azok a diákok, akik az elmúlt négy évben nem tudtak kimenni, azok a következő négy évben már nem fognak tudni kimenni.

[00:22:20]Most ez személyes veszteség azoknak a diákoknak, akik akik nem tudtak kimenni, de veszteség abban is, hogy akik kimentek volna, ö létrejött volna az a hálózatuk, az a networkjük, az a kapcsolatrendszerük, ami nélkül ma a világudományos életében nagyon nehéz bármit csinálni, ami elzárjuk magunkat a német, a francia, az angol ól kutató hálózatoktól, azoktól a programoktól, amit ott futtatnak.

[00:22:55]És azt kell megérteni, hogy persze politikusok mondanak ilyen Európai Egyesült Államok meg hasonló dolgokat.

[00:23:07]Ezt is meg lehet beszélni, de azt valaki gondolja már végig, hogy Anglia, Nagy-Britannia, ami hadd mondjam ezt a szót, ostoba módon kilépett az Európai Unióból, de a Horizon és a és a Erasmus programokból nem lépett ki.

[00:23:28]Tehát Angliában továbbra is, Anglia továbbra is részt vesz az európai kutatási együttműködésekben, mert világosan látja Anglia is, hogy ma a mai geopolitikai helyzetben Anglia, Németország, Franciaország kicsi ahhoz, hogy az Egyesült Államokkal és Kínával versenyezzen a a technológiában.

[00:23:50]Tehát Európának egy közös technológiai programot kell megvalósítania.

[00:23:56]És itt, ha tegyem hozzá, nem vagyok közgazdász, de Európának egy közös tőkepiacot is meg kell valósítania, mert sokat beszélünk a startupokról, arról, hogy hogyan lehet befektetni ezekbe, de az Egyesült Államoknak azt az előnyét, hogy egy 400 milliós közel 400 milliós országban a tőke szabadon áramlik, és ha valaki befektetni akar egy kaliforniai kis vállalatba New Yorkból, akkor ennek semmi Mi akadálya nincs.

[00:24:25]Még az, hogy mondjuk egy magyar befektessen egy Portugál vagy egy spanyol startupba, annak azért vannak ma jelentős nehézségei Európában.

[00:24:37]Tehát a a közös tőkepiac létrehozása óriási löketet adhatna, hogyha Európában fölmerül 1 2 nagy ötlet, akkor abból tényleg kinőjön egy nagy vállalat.

[00:24:51]Az én földhöz ragadt gondolkodás ember lévén némi éllel mondom, én nem tudom elképzelni azt, hogy egy magyar starta olyan könnyen kiugorjon a világpiacra, hogyha nincsenek európai partnerei, európai befektetői.

[00:25:13]magyar magyarok mi magyarok nem tudjuk most a vissza is mondom Magyarországon nem tudjuk ezeket a startupokat úgy finanszírozni ahogy ezt egy-egy európai finanszírozás meg tudná tenni hogy ezt meg kell teremteni ezt a piacot ez azt jelenti, hogy a tőke nem áramlik szabadon az unióban erről beszélnek a tőke szabadon áramlik csak a tőkepiac tehát az hogy befektetések azok nincs Nincs egy egységes európai tők, hogy nemzeti kezben az adózások, különféle törvények.

[00:25:50]Igen.

[00:25:51]Így van.

[00:25:51]Így van.

[00:25:51]Így van.

[00:25:52]Igen.

[00:25:52]Hát ezeket nem is fogják összehangolni nagyon gyorsan.

[00:25:55]Nagyon gyorsan nem.

[00:25:55]A tudományos területen még egyszer mondom, ugye Európában működik az európai kutatási tanács.

[00:26:01]Ez befogott és finanszíroz pályázatokat.

[00:26:06]egyébként visszaesett ebben Magyarország, mert amíg 2016-ban mondjuk Magyarországon volt 15 ilyen program, manapság csak néhány van, és jól azonosítható, hogy a köz a közép-európai egyetem, a Rényi Intézet és a Kíséreti Orvostudományi Intézet, az A3 intézet volt az, amik a legtöbb ilyen grendet elhoz.

[00:26:34]Zta a CEU elüldözése az ugye az a én konfliktusaimnak is egy jó részét okozta mármint a kormánnyal.

[00:26:47]Lovász Lászlónak a kishez okozott konfliktust, mert nem mondhattuk azt józan résszel, hogy az Ceudnak a elüldözése ebből az országból az jó ennek az országnak.

[00:26:59]Tehát ezt ezt Józanember nem mondhatta tudománnyal foglalkozó Józanember, meg aztán végképp.

[00:27:05]Nem.

[00:27:05]Ö van itt még valami, ami a amire a bukott miniszterelnök azt mond megkérdezték tőle, hogy mit csinálna másképpen a 16 évből.

[00:27:18]Hát az jutott eszbe, hogy a Paks 2-t fölépítené.

[00:27:20]Lesz ebből valami?

[00:27:25]Azt én azt gondolom, hogyha igennel nemmel lehet válaszolni, azt gondolom, hogy lesz belőle valami.

[00:27:33]Európa vissza fog térni a nukleáris energiához valamilyen mértékben.

[00:27:36]Ugye a franciák soha nem is tértek el ettől.

[00:27:38]A németek hoztak egy hirtelen felindulásból hozott döntést.

[00:27:46]Tehát nem biztos, hogy azt olyan hirtelen le kellett volna mond.

[00:27:49]megkosszabbították a működési aztán meghosszabbították, de egyszer nagy fellángolás volt, hogy most ezt leállítjuk.

[00:27:56]Magyarországnak szüksége van egy folyamatosan energiát biztosító energiaforrásra, és Magyarországon ez pillanatnyilag nukleáris energia lehet.

[00:28:08]Tehát én azt gondolom, hogy lesz belőle valami.

[00:28:13]Európai országok, franciák, németek, most már az amerikaiak is be akarnak ebbe kapcsolódni.

[00:28:18]És igazából véve az nagyon lassította a dolgokat, hogy ez annyira orosz beruházás volt, és senkit nem akartak ehhez odaengedni.

[00:28:31]Tehát ez egy óriási beruházás.

[00:28:35]megint csak legyünk nyíltak és őszinték.

[00:28:38]Ez Franciaországnak vagy Németországnak is hatalmas megrendelést jelent, hogyha mondjuk a Siemens, hogyha megnevezünk egy vállalatot szállít ehhez a erőműhöz alkatrészeket, berendezéseket.

[00:28:55]Ugyanakkor azt, hogy ez a szerencsétlenkedés miért zajlott ezzel, ennek bizonyára vannak finanszírozás okai, vannak politikai okai.

[00:29:06]És az, hogy a szerződést lehet, hogy egy nyílt pályázat annak idején jobb lett volna, mert akkor a ha mégha az oroszok nyerték volna ezt a nyíltpályázatot, akkor is másképp kellett volna ehhez hozzáállniuk.

[00:29:21]Például gondolom ez nem valami kiszivárogtatás.

[00:29:25]Tehát ők a dokumentációt azt nem úgy adták át, hogy az bárki számára könnyen hozzáférhető lett volna, a németek be tudtak volna kapcsolódni a a beszállításokba.

[00:29:40]Tehát volt számos olyan dolog, ami az ő monopóliumokból fakadt, hogy úgy mondjam.

[00:29:46]Ha ezt egy nyílt pályázaton hirdették volna meg, akkor ez egy orosz francia német beszállítással akár már közelműködő is lehetne.

[00:29:59]És most ilyen lesz, tehát az orosz monopólium csökkenni fog, de azért az oroszok maradnak benne.

[00:30:04]Én azt gondolom, hogy az orosz monopólium csökkenni fog, és az oroszok maradnak benne.

[00:30:07]Amerikaiak is talán de magyar kormány kevésbé lesz kiszolgáltatott e tekintetben.

[00:30:13]Így van, így van.

[00:30:13]Így van.

[00:30:13]Például a a fűtőanyag van, tehát a atomerőmű az éppen úgy kell fűtőanyag, nem szén kell hozzá, vagy nem gáz kell hozzá, hanem urán, túlsított urán.

[00:30:24]És ha francia cégek, ha az amerikai cégek meg csinálják azokat a fejlesztéseket, amelyek szükségesek ehhez, akkor nem leszünk ennyire kiszolgáltatva például az orosz fűtőanyagszállításnak.

[00:30:42]És hát van egy új dolog is, ez a ez a kis moduláris erőművek, ami amit én úgy látok, hogy jelentős fejlesztések vannak az Egyesült Államokban is.

[00:30:54]Bill Gates is beszállt ebbe a dologba, és a ezek az adatközpontok is óriási energiát igényelnek, és ez a nukleáris energia újbóli nagyobb felhasználását fogja eredményezni.

[00:31:13]Visszatérve még egy korábbi megállapításra, azt mondta, hogy a visszatérés a Horizonhoz azért nehéz, és követel meg éveket, mert azok a kapcsolatok, az a network, ami szükséges ebben a világban, az nem volt elérhető.

[00:31:27]Ez azt jelenti-e?

[00:31:27]Én ezt a mondjuk a filmvilágban látom ezt, hogy nagyon sok kitűrnő szakember van, de soha egy rendező vagy egy gyártásető nem dolgozik olyannal, olyan emberrel, akit nem ismer, akiben nem bízik meg.

[00:31:43]Nem.

[00:31:43]Tehát, hogy a bizalomnak, a kapcsolattartásnak döntő fontossága van itt is.

[00:31:48]Igen.

[00:31:48]Igen.

[00:31:48]Pontosan ugyanilyen.

[00:31:48]Ez szinte teljesen egybeesik a a mintázat.

[00:31:53]Ö egy nagyon rövid sztori Tajvanban a tajvani akadémia elnöke a Magyar Tudományos Akadémiának is tiszteletbeli tagja volt.

[00:32:06]Őt hazahívták az Egyesült Államokben egy Nobeldíjas vegyész és ő vele sokat beszélgettünk mondhatni jó barátok vagyunk.

[00:32:16]Ő mesélte el nekem, hogy Tajvanban őt hazahívták, és Tajvanban hazahívtak nagyon sok nagyjából olyan 55 fölötti kutatót, akik az Egyesült Államokban dolgoztak.

[00:32:31]Na most ők az Egyesült Államokban olyan kapcsolatrendszerrel rendelkeztek, hogy nagyon könnyen tudtak például a Tajvani diákjaiknak amerikai ösztöndíjat szerezni, amerikai pózdokálst szerezni.

[00:32:47]Mert ez is így zajlik a világban, hogyha én jól ismerek valakit, akkor ő ha pályázik egy magyar hallgató, akkor adott esetben megkérdez, hogy mit gondolsz róla.

[00:32:59]Ez így működik a világban.

[00:33:02]Tehát ha van kapcsolatrendszerünk, ha ismerjük egymást, akkor az az egészen más.

[00:33:06]Tehát én visszagondolva a fiatal koromra nagyon sokat köszönhetek annak, hogy én nagyon hamar elmentem az Egyesült Államokba.

[00:33:19]Ott kialakult egy kapcsolatrendszer, megismertem embereket, német kutatókat, akik ott dolgoztak, később visszajöttek Európába, Németországba, své én aztán fönt adott ezeket a kapcsolatokat?

[00:33:31]Persze hát például én Svédországban úgy mentem el dolgozni, hogy az a barátom, akivel mi egy Egyesült Államokból ismertük egymást, valójában egész koránról, mert amikor dolgozni kezdtem, néhány évvel később megismerkedtünk egymással, Egyesült Államokban ismertük egymást.

[00:33:49]Ő kapott egy intézetigazgatói állást, ő egy olyan hét-nyolc évvel idősebb volt nálam.

[00:33:54]Ő kapott egy intézetigazgatójállást Stockholmban, és aztán ő meghívott engem Stockholm.

[00:34:02]Én ott dolgoztam másfél évig.

[00:34:02]Ezek ezek így működnek a a világban is.

[00:34:06]Akit ismerünk a és megbízunk benne, azzal könnyebben hozunk létre egy egy együttműködést.

[00:34:15]Plusz Magyarországnak nagyon nagy hátrányt okozott az, és nem csak a KEA egyetemeknek, az egész országnak, hogy úgy voltak vele, hogy Magyarorsz ott valami baj van.

[00:34:25]Tehát ott ott adminisztratív problémák lesznek, és inkább egy lengyel kutatóval, kutatócsoporttal működünk együtt, mint egy magyarral, mert ott nincs probléma.

[00:34:35]Tehát ebből nemcsak a annak a 20 néhány vagy 20 körüli egyetemnek lett problémája, akik reak az úgynevezett szankciók vonatkoztak, hanem például a kutatóhálózatnak is, mert azt mondták, hogy magyarok, ott valami valami probléma van, inkább inkább másokkal csináljuk ezt együtt.

[00:34:57]Amikor ebben a hivatalban dolgoztunk, akkor mi például létrehoztunk egy együttműködést.

[00:35:02]Ezt Twinningnek nevezték a Európai molekuláris Biológiai Központ vagy laboratóriumnak hívják igazából a nem központnak és Magyarországon az a szegedi biológiai központ között ez nagyon jól működött.

[00:35:21]Egy másik ilyen együttműködés az a franhofelintézetek és a staki között jött létre.

[00:35:26]Ezek ezek bekapcsolják a magyar kutatást az európai és a világ kutatásába.

[00:35:34]Ha ez nem történik meg, akkor akkor mi nem tudunk ebben igazán nagyot alkotni.

[00:35:40]Ehhez még annyit hadd tegyek hozzá, hogy a kutatásoknak egy nagyon jelentős része az nem csak azt jelenti, hogy mi Magyarországon fölfedezünk valami fantasztikus dolgot, hanem Magyarországon vannak olyan emberek sokan, akik értik azt, hogy mi történik a világban.

[00:36:01]Talán nem nagyon szerencsés példa, ha ha ezt hozom, de miért tudta az Egyesült Államuk a 40-es években olyan gyorsan létrehozni a nukleáris reaktorokat, és nem mellesleg az atombombát?

[00:36:13]Hát azért, mert Teller Béte Fermi sorolhatnám, Oppenheimer is Európában tanult, tehát ott volt a tudás, hogyha létre kell hozni valamit, akkor ott vannak azok a képzett emberek, akik akiknek azt lehet mondani, hogy emberek most ezt meg kellene oldani, és akkor odamennek, és azok megoldják.

[00:36:37]Tehát Tellerék nem csak a atombombában gondolkodtak, de amikor azt mondták nekik, hogy emberek, ezt most meg kell csinálni, akkor akkor ott volt a tudás és ott volt Ulam.

[00:36:51]Ő valójában ö a mai Ukrajnából származott egy nagyon híres matematikus, fizikus.

[00:37:01]Tehát ezek az emberek mind ott voltak.

[00:37:03]Tehát kell egy országnak egy olyan talán nem jó szót tudásbázis, olyan emberek, akik dolgoznak a saját kutatási területükön és képesek arra, hogyha egy egy feladatot, problémát meg kell oldani, akkor ott van a tudásuk.

[00:37:19]De ez közgazdászokra éppen úgy vonatkozik, mint bármely más területre, szociológiára is elmondhatom ugyanezt, hogy a hogy a politika mennyire rá tud telepedni a tudományrnyra, azt éppen a mai Amerika mutatja, ahol ugye Trump támadásai például a Harvard egyetem ellen, vagy a Kolumbia behódolása, ami elég csúnya történet, lévén egy világhívű egyetemről szó mégis.

[00:37:44]Szóval ez után kezdtek megjelenni hírek európai lapokban, hogy bizonyos tudóscsoportok átköltöznek Európába, Amerikából, ami azért elég fordított agyelszívás.

[00:37:58]Igen.

[00:37:59]Mégha időleges is.

[00:37:59]Tehát mutatja, hogy ez a tudóstársadalom mennyire sérülékeny tud lenni.

[00:38:06]Sérülékeny és mobilis.

[00:38:07]Mobilis.

[00:38:08]Sérülékeny.

[00:38:08]Igaz van.

[00:38:08]Nagyon igaza van.

[00:38:10]sérülékeny, mert ha megszűnik a a normális, kiszámítható működés, akkor hirtelen légüres térbe kerülnek, tehát nem tudja fog.

[00:38:22]Elkezdett egy kutatást, és hopp, megáll, mert Trump úgy döntött, hogy felére csökkenti a National Science Foundationnek a támogatását.

[00:38:34]Hozzáteszem, a National Institute of Health támogatásait is visszavágták, ami őrültség, hiszen Amerikában, az Egyesült Államokban ez az az intézet jelentette azt a azt az erőt, amit amit a egészségügyi fejlesztésekre, gyógyszerfejlesztésekre föl lehetett használni.

[00:38:55]plusz azt a szakembergárdát, aki akik a például a gyógyszerek élelmi gyógyszerek jóvágyhagyása, élelmiszer ellenőrzés, tehát ezekhez mindhez jól képzett a tudományos kutatáson képzett emberek kellenek.

[00:39:12]Tehát a tudományos kutatás, meg mondok olyat, amiért majd támadnak egy kicsit edzés is.

[00:39:21]Ezt kellene megérteni, hogy ott nem pusztán az történik, hogy három ember majd lesz, aki három nagyszerű dolgot felfedez, hanem ezek az emberek ugyanúgy, ahogy elterjedt a fitness egy kicsit, ez ez egy intellektuális fitness.

[00:39:38]jobb jó lenne, ha ennél több ember venne ebben részt, mert később a munkáját jobban fogja tudni végezni, bármilyen területre kerül, mert mert kialakult benne az, hogy hogyan oldunk meg problémákat.

[00:39:52]Ugyanez vonatkozik egyébként művészetekre, a kultúrára, a a műveltségre.

[00:40:00]Tehát, hogyha vannak művelt embereink, akkor ők sokkal jobb dolgokat fognak létrehozni, minthogyha minthogyha alacsony műveltségű emberekre bíznak dolgokat.

[00:40:16]De hát ezt jól ismerjük a a művészeti életből is.

[00:40:23]Igen.

[00:40:23]És ráadásul elég irracionális ez a dolog, ahogy ön is említette, hogy miért ott vagdos Trump, miért odarúg éppen, azt nem lehet tudni.

[00:40:33]talán mert autonómiákat lát és ezeket gyűlöli.

[00:40:36]Szerintem ő gyűlöli azokat, ami amihez neki nincs hozzáférése.

[00:40:42]Tehát az, hogy mennyi pénzem van, azt nem tudom, meg nem is érdekel annyira.

[00:40:49]Tegyük hozzá, hogy másfél év alatt körülbelül 7 milliárd dollárt keresett egy amerikai elnök, amire példa nem volt.

[00:40:55]Példa nem volt korábban, hogy ő mennyire volt gazdag, az egy kérdés.

[00:40:58]Mikor Bloomberg úgy volt, hogy indul a választáson, h a demokraták színeiben indult volna.

[00:41:05]És akkor megkérdezték Bloomberget, hogy hát most hogy van ez?

[00:41:10]Most két amerikai milliárdos fog küzdeni az elnökválasztás, mire a Bloomberg megkérdezte, h miért ki a másik?

[00:41:17]Mert a Bloomberg 40 milliárdos vagyona az nyilvánvaló volt.

[00:41:20]Ennél azt meg nem lehetett tudni, hogy Trumpnak a vagyonára mennyi banki hitel van.

[00:41:32]Amihez amihez nincs hozzáfér, és ami tőle idegen, azt ö utálja, nem szereti.

[00:41:40]Tehát ez egy ez egyébként egy egy általános dolog.

[00:41:43]Tehát az embereket épp a kultúra tette le olyanná, hogy képesek elfogadni a az idegent.

[00:41:50]Tehát a az állatvilágban is a fehér verebet azt elüldözik.

[00:41:56]Most az ember éppen a kultúra következtében képes arra, hogy olyat, aki nem pontosan olyan, mint ő, azt elfogadja, azzal együttműködjön.

[00:42:08]Gondoljunk az emberi történelemre.

[00:42:08]A bőrszín különbség, hogy egyet mondjak, egy ez hosszú ideig egy egy erősen elválasztó dolog volt.

[00:42:19]Mára éppen a kultúra tette lehetővé azt, hogy hogy elfogadjuk egymást a attól függetlenül, hogy a bőrszínünk az fehér, sárga vagy vagy éppen fekete.

[00:42:32]És a ilyen, azt kell mondjam, Trump féle emberek, és Magyarországon is tudnák példát mondani, éppen ez a kulturálatlanságuk teszi őket gyűlölködővé.

[00:42:47]Ez az én elméletem erre.

[00:42:50]Hát reméljük, hogy ez egy, bár nehéz átmeneti állapotról beszélni, egy ember esetében, aki visszatért, miközben már korábban megismerhették, hogy miféle.

[00:42:59]Reméljük, hogy Amerika visszatér a tudományos közösségbe is, meg a, hogy mondjam, csak a a nyugat hagyományaihoz, mert erre mindannyian rászorulnánk, mint ahogy mi most egy olyan helyzetben vagyunk, hogy megpróbálkozhatunk ismét azzal, hogy Európában vagyunk.

[00:43:12]Ö nem csak, hogy próbálkozunk erre én most nagyon határozott és jó irányú lépéseket látok a tudományban is.

[00:43:28]Aiszem tegnap volt a kinevezése a államtitkároknak a minisztériumokban.

[00:43:34]Én nagyon nagy örömmel láttam, hogy kiváló szakemberek kerülnek a minisztériumokba.

[00:43:41]Nyilván elmondhatóm azt is, hogy a igazságügyi minisztériumnak milyen kiváló minisztere lesz a Szegedi Egyetem dékánya.

[00:43:51]De a általam ismert vagy jobban ismert oktatás és tudományos kutatás területén is két nagyon kiváló ember kerül államtitkári pozícióba.

[00:44:01]És én én reménnyel és bizalommal tekintek arra, hogy meg fogják oldani a nagy problémákat is.

[00:44:10]Hát német szilárdok után nagyon rászorulunk erre.

[00:44:11]Köszönöm szépen, hogy itt volt nálunk.

[00:44:15]Szívesen jövök.

[00:44:16]Pálinkás József atomtudós, egyetemi tanár, Tudományos Akadémia volt, elnöke volt az elmúlt 50 percben.

[00:44:20]A műsort Simon Erika, Csorba László, Zsidai Péter, Herskovics Eszter és Szénási Sándor készítette.

[00:44:27]Köszönjük a figyelmüket.

[00:44:29]Minden jót!

[00:44:32]Reggeli gyors nem marad le semmiről.