1945 előtt és után | Szántó T. Gábor

[00:00:15]Jó estét kívánok.

[00:00:15]Ez a Dobszerda.

[00:00:15]Én Váradi Júlia vagyok.

[00:00:17]Szántó Ték Gábor a mai vendégem.

[00:00:21]Ő a szombat című folyóirat nagyon régóta főszerkesztője, ezenkívül pedig irodalmár író.

[00:00:26]Állandóan azt érzem, hogy mintha valami nagyon régóta kiosztott feladatot próbálnál teljesíteni, saját magadnak kiosztott feladatot, hogy arról tájékozzasd az érdeklődő olvasóidat, hogy hogy is élnek és éltek a zsidók Magyarországon, elsősorban Budapesten, vagy ebben a régió óban, hogy mi változik, mi változott és milyen irányban.

[00:01:03]Tehát rengetegféle olyan kérdésre próbálsz és adsz is választ, ami sokakban felmerül, de ha talán éppen azáltal, hogy hosszú éveken keresztül ezek tabémák voltak, nem nagyon foglalkozott vele senki, vagy szinte alig valaki.

[00:01:22]Szándékos-e, feltett szándékod-e?

[00:01:22]talán gyerekkorodból való, vagy arra vagyok kíváncsi, hogy mi vezetett el oda, hogy most is például legfrissebben megjelent egy olyan könyved, ami a zsidó negyed kialakulásáról és a jelenlegi állapotáról és az ott lakókról szól.

[00:01:42]Jó estét kívánok én is a hallgatóknak.

[00:01:44]Engem leginkább az 1945 utáni történések foglalkoztattak és foglalkoztatnak, és a kortárs élményanyag.

[00:01:51]Tehát amikor én azt tapasztaltam a pályám kezdetén 1990-es években, sőt a 80-as években már, hogy nagyon nehezen beszél az irodalom, és különösen a közbeszéd nehezen tud beszélni a zsidókkal kapcsolatos ügyekről, de valószínűleg gyerekkoromban, ahogy tabut éreztem a szexualitás körül, ugye zsidóság körül is hasonló tabut éreztem, tehát az írásaim nem véletlenül e ezek körül a témák körül bonyolódtak.

[00:02:27]És ö azt gondolom, hogy ez a két dimenzió, az ember ö szexusa, ösztönvilága és az identitáskérdések, a társadalmi identitás kérdései, a hovatartozás kérdései és ennek megélése vagy a tradícióhoz és a modern emberi drámákhoz való viszony.

[00:02:47]És a kettő ütközése, tehát a szexus és a tradicionális gondolkodás ütközése, azok roppant nagy drámai, emberi témák.

[00:02:56]Tehát ezek ezek nyilvánvalóan vonzóak egy író számára, vagy én úgy gondoltam, hogy vonzóak kell, hogy legyenek egy kellenek legyenek egy az írók számára.

[00:03:05]Ennek ellenére azt éreztem, legalábbis a zsidóság kontextusában, hogy ez a 80-as90-es években még valóban tabu volt.

[00:03:16]A te gyerekkorod nyilván magyarázatus adra arra, hogy hogy ezekkel a témákkal foglalkozol.

[00:03:22]Nem csak azért, mert egy zsidó családban születtél, felteszem.

[00:03:27]vagy így tudom, hanem azért is, mertogy a az a gyerekkor, amiben te felnőttél, és amiben vaján én is a valami kis korkülönbséggel ugyan, ott azt szoktuk meg, hogy erről nem beszélünk, ezekről a dolgokról nem beszélünk vagy legfeljebb érintőleg, vagy szégyenkezve, de hogy ez konkrétan a te esetedben mit jelentett?

[00:03:50]Beszélsz egy kicsit a családodról?

[00:03:51]Ö a azt ez azt jelentette, hogy arra készített fel a család, hogy a zsidóság az egy érzékeny ügy.

[00:03:58]Vannak, akik nem szeretik a zsidókat, ezért ezzel amikor iskolába megyek, számolnom kell, és ha ezért bántalom ér, vagy támadás ér, akkor védjem meg magam.

[00:04:09]Tehát ez egy mindent tudtál.

[00:04:09]Ez egy ez egy mondjam magát nyíltan vállaló zsidó család volt.

[00:04:16]Abban az értelemben nyíltan vállaló, hogy nekem elmondták, de nem volt a hétköznapi életünkben ezzel kapcsolatban semmilyen szimbólum, nem voltak ünnepek.

[00:04:27]Tehát a család nem tartotta ezeket az ünnepeket.

[00:04:29]De a zsidóság tudata és a vészkorszak emlékezete az, hogy a családtagok közül nagyon sokan odavesztek akár deportálások és lágerek következtében, akár munkaszolgálatban.

[00:04:42]Ez viszonylag korán már téma volt és a tudomásomra hozták, és ez valószínűleg kellő mértékben traumatizált is gyerekként, hiszen ezt ezt a tudást egy gyerek nagyon nehezen kezeli, emészti meg, és később ez is vezetett ahhoz, hogy ezzel kapcsolatos könyveket kezdjek olvasni és elkezdjek írni ezekről az élményekről.

[00:05:04]De ami mondom, ami engem vezetett, hogy kortárskontextusban írjak róla, mert a vészkorszakról és a munkaszolgálatról vagy a második világháborús élményanyagról voltak könyvek, amikhez hozzáférhettem.

[00:05:19]Ami viszont nagyon hiányzott, az az, hogy hogy mi van velünk, mi van a 80-as-90-es évek élményanyagával, mi van ezekkel a tabukkal, hogy lehet ezeket érzékeltetni, ábrázolni ezeket a tabukat, amelyek körülvesznek bennünket.

[00:05:36]És ezek vonzottak engem ahhoz, hogy próbáljak kortárs módon hozzányúlni ehhez az élményanyaghoz.

[00:05:43]És ez később is így volt, mert azt vettem észre, hogyha visszanyúlok a vészkorszak utáni közvetlen történésekre, mondjuk a kommunista diktatúra kialakulásárahoz, akkor is tabukba ütközöm, mert a a túlélő zsidók szerepvállalása a kommunizmusban azok, akik egy világmegváltó gondolatban, egy univerzális eszmében reméltek megváltást a faji gondolattól és attól, hogy bárki üldöztetés áldozata lehet, ez egy újabb dráma.

[00:06:13]számát eredményezett.

[00:06:13]Tehát a kommunista diktatúra is így vált témám már, mert azt éreztem, hogy eb eb erről a témáról, zsidó perspektíváról nem írnak.

[00:06:23]És és nagyon nehéz erről beszélni úgy, hogy igazságos igazságos legyen az ember.

[00:06:29]Egyrészt a a szerepvállalást bemutatni a kommunista diktatúrában, másrészt azt, hogy hogyan váltak a zsidók áldozatává ugyancsak a kommunista diktatúrának.

[00:06:39]Tehát például Keleti Pályudvar végállomás című regényem az erről szól.

[00:06:43]Igen.

[00:06:43]Még visszatélek a szüleidre.

[00:06:43]Ők miel foglalkoztak?

[00:06:46]Ö az apám jogász volt, de életének egy korábbi periódusában dolgozott rendőrtisztként is, és anyám gyógypedagógus volt.

[00:06:55]Ö, te és volt bennük egy ilyen értelmiségi attitűd, ami az én edukációm és a nevelésemmel kapcsolatban magas célokat tűzött ki, ahogy ez sok korabeli zsidó család van.

[00:07:13]És ez a amennyi eredményt hozott, annyi nehézséget is okozott egy gyerek életében.

[00:07:19]Tehát megfelelni ezeknek a kívánalmaknak, vagy ezt a fajta távolságtartó polgári nevelést, ami ami az eredményektől teszi függővé a a gyerekhez való pozitív viszonyt, ezt megszenvedtem, és ez benne van a könyveben is.

[00:07:41]Tehát ez a megfelelni akarás.

[00:07:41]Igen, de közben nagyon sok olyan dolog van, ami a felszín alatt mozog.

[00:07:51]Úgy képzeltem, és ezért is kérdezgetlek erről, hogy talán azért nem volt annyira nyílt viszony ezzel kapcsolatosan, tehát túl sok mindenről nem biztos, hogy szó esett közöttetek.

[00:08:02]Kicsit az az érzésem a könyveidből, hogy azokban te pont arra törekszel, hogy megfejts számodra titoknak tűnő dolgokat, amik gyerekkorodban nem voltak elég világosak.

[00:08:18]Hát a az, hogy a szereplőknek vannak titkai, hogy rejtőzködni kell bizonyos ügyekben, ez valóban a a Kadári világban is még jellemző volt az, hogy kifelé mást mutat egy család, mint befelé.

[00:08:32]Tehát a polgári gyarapodás az például falakba ütközött sokszor a rendszer perspektívájából.

[00:08:41]Kifele mást kellett mondani, mondjuk az iskolába másként kellett viselkedni, mint amit otthon megbeszélhettünk.

[00:08:48]Ezek jellemzőek voltak, és ezekre én érzékeny voltam.

[00:08:51]Tehát könnyen ide gyökerezhetnek az én szereplőim életében megjelenő tabúk, titkok, a félelmek, a szorongások, amiket hordoznak.

[00:09:04]Mondtad, hogy édesapád rendőrtiszt volt valamikor, és eszembe jutott, hogy az én először a te nevedet egy olyan könyv kapcsán, az első regényed kapcsán hallottam, amikor nagyon sokan beszéltek is rólad.

[00:09:15]Ez a Mzer című könyved volt.

[00:09:18]Igen, amelynek a témája tényleg fúsbavágó.

[00:09:25]Egy olyan házaspárról szól, akik holokauszt áldozataiként, de túlélőkként Izraelbe kerülnek, és aztán onnan hazamenekülnek, mert nem bírják azt a környezetet, és azt gondolják, hogy majd itthon fognak boldogan élni, hiszen túl vannak azon a szörnyűségen, amit átéltek.

[00:09:43]De hát szó nincs róla, mert őket beszervezik egymás ellen is.

[00:09:49]Igen.

[00:09:51]Ez a történet például honnan volt?

[00:09:51]En ez egy stázi dokumentumból szereztem tudomást egy történetről, amit Kovács András szociológus barátom adott a kezembe, és ez indította el azt a regényt egy olyan rabbiról, aki valóban beszervezett a stázi, külföldön is dolgozott, és aztán Magyarországra visszakerült.

[00:10:14]És aztán én ebből egy fikciós történetet egy regényt írtam a számvetés igényével.

[00:10:24]két nemzedék viszonyát is próbáltam ábrázolni, hogyan próbálja rávenni egy fiatal ember ezt a rabbit, hogy hogy próbáljon a saját múltjával számot vetni, és ez milyen akadályokba ütközik.

[00:10:36]Ez meglehetősen korán érkezett.

[00:10:36]Itt is falakba ütköztem, mert 1997-ben, amikor megjelent ez a könyv, akkor még a sajtóban nem nagyon nyíltan kezelték ezt a témát, a ami az a kötet, amiben ez megjelent, ez a kisregény, a másik kisregény egy szerelmi történet volt, meglehetősen explicit nyelvet használva a szexualitásra.

[00:11:06]És a tév egyik műsorában dramatizáltak két percet abból a kisregényből, ami egy önkielégítésről szólt, de a könyv címe, a mószer és a a besugúgó raabbi története, arról nem lehetett beszélni, azt kivágták az interjúból, tehát az tabu volt, de ez a szexualitásról szóló rész, ez nem ez nem okozott gondot.

[00:11:28]É ez a 90-es é 90-es évek vége.

[00:11:31]Tehát addigra már túl voltunk csurkán és mindenféle.

[00:11:33]És hát ne felejtsük el, hogy még most áll a parlament azelőtt, hogy az ügynöktörvényről ugye egy változtatást végbe vigyen és nyilvánossá tegyért is kérdeztelek, mert azt gondolom, hogy ez most újra aktuálissá válik, vagy aktuálisabbá aktuálisabbá válik, bár a szereplők közül már nagyon sokan nincsenek közöttünk.

[00:11:55]Ö mégis azt hiszem, hogy ez újra téma lehet, hogy ki hogyan reagált azokra az időkre.

[00:12:03]A mindenféle idők vannak, ugye most is idők vannak, de hogy amikor a legszörnyűbb dolgok történtek Magyarországon is, meg végülis a világban is, és hogy utólag ki ki hogyan dolgozta ezt fel, meg milyen cselekvési formát választott.

[00:12:23]Tehát például ez, hogy besugó, hogy ügynök, hogy ki kiről jelentett, hogy milyen szinten és így tovább.

[00:12:31]Ez lehet, hogy most újra aktuálisá fog válni.

[00:12:34]Mit gondolsz erről?

[00:12:37]Elképzelhető, hogy a aktanyilvánosság az új figyelmet irányít erre a témára, de a történészek eddig is foglalkoztak vele, és hát egy-két írói mű is született.

[00:12:46]Ö, az új könyvemben is van egy történet egyébként, amiben valaki Izraelig jut el Izraelben emigrál, és ott egy beszélgetés során elmondja, hogy őt beszervezték, és hogyan tudott utána mégis kijutni a határon.

[00:13:07]Tehát, hogy ezek a ezek a témák felbukkannak, és és az én könyveimben nem véletlenül bukkannak föl, mert ugyanúgy mintogy a társadalom ezt nem tudta nyugvópontra juttatni.

[00:13:19]a múlthoz való viszonyt, és ennek a a az érzékeny kérdésnek a nyilvánosságát, ezért én újra és újra visszatérek ehhez a témához.

[00:13:29]A kérdés, hogy kit mennyire érdekel ez, hogy mekkora az érdeklődés ma iránta és mekkora lesz majd, hogy ez még téma-e, vagy ha téma, akkor mennyire fontos téma.

[00:13:41]Hát ez majd ki fog derülni, ezt mi nem fogjuk tudni eldönteni, de van egy másik nagyon érdekes dolog, amiről a te neved ugyancsak a köztudatban sokat szerepelt, vagy ami miatt ez az 1945 a hihetetlen sikeressé vált film és annak a forgatókönyve, amelyet te írtál, ugyancsak a 90-es években, talán még eggyel korábban, mint ezt a azt k a 2000-es évek elején kezdtünk el foglalkozni az adaptációval törökf Ferencelt és több fordulóban a mű 2000 az alapelbeszélés az 2002-2003-ban született, és aztán több fordulóban jött létre a forgatókönyv, amit végül 2015-ben forgathatott le Törökfelen.

[00:14:25]Döntően pozitív reakciókat kapott a film, tehát nagy figyelmet kell tett.

[00:14:30]M egyébként még a jobboldali sajtóban is voltak elismerők, de már a forgatókönyv is.

[00:14:37]A forgatókönyv azt nem tudom, akkor még ugye egy korábbi filmalap volt.

[00:14:39]Tehát a filmalap végül is elfogadták a forgatókönyvet és a filmet a sikerek után különösen szívesen emlegették.

[00:14:53]Rengeteg rengeteg helyen igen 20 nemzetközi díjat kapott 40 országban forgalmazták és forgalmazzák.

[00:15:01]Nyilván voltak olyan radikális jobboldali körök, akik amelyek úgy érezték, hogy ez a film túlzottan társadalomkritikus, és a a ahogy ezek az emlékezett politikai viták mindig megosztották a társadalmat, bizonyára voltak olyanok, akik ezt nem tudták elfogadni, de a a közönség, a kritika és a nemzetközi visszhangók azok igazolták ennek a filmnek az erényeit.

[00:15:27]Az egy nagyon szomorú fejlemény, hogy Török Ferenc 10 évig nem forgathatott ezután a film után, és az én forgatókönyveimet, és az új egy közös próbálkozásunkat, és amikor külön próbálkoztunk, egyaránt elkaszálták.

[00:15:44]év aztom ezt valamiképpen a jobboldali kultúrpolitika válasza ennek a erre a filmre, illetve a a arra a nyomásra, ami a jobboldali kultúrpolitikát érhette, hogy ne ilyen filmek készüljenek, hanem a hősi magyar múltról szóló történeteket filmesítsenek meg, amelyeknek az esztétikai minősége hát nem volt finoman szólva igen magas.

[00:16:06]De hát még visszatérek erre, mert azért ez így egy kicsit finoman fogalmazott fordulat volt, ahogy ezt most mi itt kezeltük.

[00:16:16]Hát én nekem meggyőződésem, hogy az, hogy a magyarok most idézőjelben véve rossz színben tűnnek fel, és nem a németeket átkozzuk a fasizmus miatt, ahogy azt a Orbánkormány szerette volna és elvárta, lásd szabadságtéri szobor és lásd az összes olyan Kossuttér átalakítási tevékenységet és egyebeket, hogy nehogy véletlen felmerüljön, hogy a magyar magyarok is felelősek voltak azért, ami akkor történt.

[00:16:48]Tehát én nekem ez meggyőződésem, de lehet, hogy eltúlzom, hogy ez nagyon komoly pecsétet tett mind a kettőtök számára a esélyeiket.

[00:17:00]Hát ez az ez azt mutatja, hogy 10 évig semmilyen lehetőséget nem kaptunk újabb filmre, miután miközben egy nagy siker volt mögöttünk.

[00:17:09]Ez a magyar kultúrpolitika szégyene szerintem, és nem csak Török Ferenc nem rendezhetett, hanem nagyon sok más rendező sem rendezhetett, akik szintén nemzetközi fogadtatásokban részesültek korábban, komoly sikerekben.

[00:17:28]Hát sokan elmentek külföldre, és és remélhető, hogy most talán egy új korszakban visszatér a normalitáshoz a magyar filmgyártás is, és minőségi filmek születhetnek, és valamiféle igazságos elbírálásban részesülnek a filmes ötletek.

[00:17:46]Több ilyen ötletünk is van.

[00:17:46]Az én regényeimből, az én regényeimből, az az Európa Szimfónia című regényemből fejlesztettünk például egy filmtervet, ami TVfilmsorozatnak ö alapanyagként szolgálhatott volna.

[00:18:04]Ezt is elkaszálták, de volt egy korábbi terv, ami most újjászületik.

[00:18:11]Valószínűleg ennek az új könyvemnek, a Nem Alszik, Nem Szunnyadnak a címadó darabjából, epizódjából egy operaszületett Rózsapál opera operája, amiz én írtam a librettót.

[00:18:23]És ebből szeretnénk egy operafilmet, amire van is, úgy tűnik, van producer és Szászi János is érdeklődik.

[00:18:31]A zene megvan, az opera megszületett, és Szászi János érdeklődött, és és szeretné megcsinálni ezt.

[00:18:37]Hát ez nagyon és remélhetőleg hazajön, és hazajöhet és forgathat.

[00:18:42]Bízunk benne, hogy erre lesz lehetőség.

[00:18:44]Ez fantasztikus lenne.

[00:18:44]Akkor beszéljünk egy kicsit erről ennek a történetéről.

[00:18:47]Igen, egy novellád az a sok közül, mert hogy amiről beszélünk a a nem alszik, nem szunnyad című kötetetedben talán a második, harmadik novella az arról szól, hogy egy a rabbinál, egy idős rabbinál hirtelen megjelenik egy orosz tiszt és tehát itt ez az orosz csapatok kivonulása előtti este, tehát az utolsó előtti, Igen, amikor 1991-ben vonulnak ki akkor jelenik meg ez az orosz tiszt és egy segítséget kér, egy drámai cselekmény van mögötte és segítséget kér és ennek az egy órának a története tulajdonképpen egy tér egy időben zajló cselekmény egy órája maga az opera, illetve hát az elbeszélés témája is, amiben föltűnik a rabi felesége is, és egy túszejtés is történik, és ebből született ez a bizony bizonyos opera, ami hát visszaigazolja azt a a ahogy a annak idején az 1945 alapjául szolgáló elbeszélés is egy nagyon drámai, nagyon tömör cselekmény volt egy térben, egy időben.

[00:20:01]Itt hasonló módon bonyolódik a cselekmény, és valószínűleg ez teszi ezt a az elbeszélést jó alapanyaggá az adaptációhoz, akár opera, akár operafilm születik majd belőle.

[00:20:18]egyébként ez a könyv, szóval elbeszélések, összekapcsolódó elbeszélések, amíg laz laza regényszerkezet, laza regényszerkezet, vagy összekapcsolódó elbeszélések, az egyes figurák feltűnnek más történetekben, a főszereplők más történetekben mellékszereplőkké válnak, és hát mögöttük az a bizonyos pesti zsidó negyed világa tűnik föl a 90-es évektől a 2010-es évekig, amit én meg szerettem volna írni.

[00:20:47]mindenképpen beszéljünk tényleg erről a novellás kötetről.

[00:20:50]Nem a kötet maga talán a fő témánk, hanem a zsidó negyed.

[00:20:55]Én úgy emlékszem legalábbis, és ez most egy ilyen szubjektív megközelítés.

[00:20:57]Én gondolkozom, hogy én arról, hogy egyáltalán létezett Budapesten zsidó negyed mikor hallottam először, mert erről nem nagyon volt szó.

[00:21:05]A közbeszéd ezt nem igazán emlegette az én fiatalkoromban, amikor Percel Anna és az ő környezete létrehozta az Óvás egyesületet, amelynek az volt a célja, hogy ezt a bizonyos zsidó negyedet, az Erzsébet városnak egy eléggé jelentős részét, ahol Hajdana gettó is volt, és valahogy zsidókak, hogy ennek a ebben lévő régi épületeket, a műemléképületeteket megóvja.

[00:21:36]Tehát akkor merült fel először, de lehet, hogy én voltam tudatlan.

[00:21:39]És ez valami egészen egyértelműen köztudomású dolog volt, hogy Budapesten volt egy ilyen.

[00:21:46]Először beszéljünk erről.

[00:21:46]Azok számára, akik benne éltek, és zsidóként éltek benne, azok számára ez világos volt, hogy ez egy létező persze valami.

[00:22:00]És hát azáltal, hogy itt volt a három nagy zsidó irányzat zsinagógája, ugye a az ortodox zzsinagóga Kazinci utcában, a Rumbavsebén utcai státuszkó zsinagóga és a dohány utcai neológ nagyzsinagóga.

[00:22:17]Így a zsidóság sokrétűsége is megjelent ebben a negyedben.

[00:22:22]Tehát akik benne éltek és és zsidó életet éltek, tradicionális zsidó életet éltek, és nem akartak kiszakadni ebből, azoknak ez olyan volt, mint halnak a víz.

[00:22:32]Tehát ez az ő életterük volt.

[00:22:36]De ez még a háború előtt.

[00:22:36]Ez még a háború előtt, de még a háború után is megmaradt a megmaradt Pestin.

[00:22:41]Nem véletlenül itt alakították ki ugye a gettót 1944-ben, itt egy viszonylag sűrűn zsidó populáció lakott ott, de még a háború után is éltek itt zsidók, és még az 56-os kivándorlás után is, amikor az ortodoxia nagy része elhagyta az országot, de megmaradtak az intézmények és bár nyomás alatt a diktatúra idején, de fenn maradt ez a közösség.

[00:23:07]És én a 90-es években és a 2000-es években még láttam ennek a tradicionális életvilágnak a végét.

[00:23:16]Megismerkedhettem a szereplőkkel, figurákkal, akik ott éltek.

[00:23:17]Én itt én Pesten laktam, de jártam oda.

[00:23:20]Tehát én egyszerre érdeklődtem a tradicionális zsidó világ iránt, az intézmények iránt, a milő, a hangulatok iránt.

[00:23:29]Megéreztem ebben egyrészt valami vonzót, ami ami addig nem volt az én életemben és a kortársaim életében, és megéreztem az író írói lehetőséget is ebben a világban.

[00:23:44]Tehát úgy figyeltem ezeket a történéseket és embereket hogy azzal a szándékkal, hogy egyszer ebből szeretnék valamit írni.

[00:23:53]És aztán a 90-es évek végén beindult a romkocsmavilág, ami szintén az én nemzedékemnek és a nálam fiatalabbaknak egy nagy élménye volt.

[00:24:04]Ugye a Pesti zsidó negyedben kialakult a szórakozásnak és a találkozásnak egy új tere.

[00:24:11]Ennek volt köze szerinted bármi módon a zsidósághoz?

[00:24:15]Ezt én is feltettem magamnak ezt a kérdést, és voltak történészek, akik kutatták ezt és azt mondják, hogy valamiféle köze ahhoz lehetett, hogy a szabadelvűség is megjelent ebbe a ebbe a negyedbe.

[00:24:33]Tehát nagy valamiképpen ez összekapcsolhatta a zsidósággal, zsidóság szellemiségével ezeket a szórakozóhelyeket.

[00:24:41]De ami nagyon érdekes, hogy a 100 évvel korábban, az 1910-es években, vagy az 1900-as években, 19.

[00:24:50]század végén, 20.

[00:24:50]század elején nagyon hasonló módon egymás mellett éltek a tradicionális zsidó intézmények és a modern, mondén szórakozóhelyek.

[00:25:01]Tehát ez is, ez is az én élményanyagaim közé tartozott, amit ezekről olvastam.

[00:25:08]Például korábban nagyon érdekes felfedezésem volt, hogy a Franckafka közeli barátja, Ickok Lővi, egy lembergi iddis színész, aki a színtársulatával 1911-12-ben Prágában járt, ott játszottak, és Kafka ott megismerkedve iddi színházzal közelebb került a saját zsidóságához is, és megnyílt számára a tradicionális zsidó világ irodalma.

[00:25:33]1916-ban ez a bizonyos ISOK LV, aki már meglehetős alkoholista volt, itt játszott Pesten a Blau Katze mulatóban, és Kafka meglátogatta itt Pesten, és ez is nagyon erősen meghatározta az én érdeklődésemet ez iránt.

[00:25:52]Igen.

[00:25:52]A Kafkamacskái című könyvemben és hát a folytatásában ez egy meghatározó élmény volt.

[00:25:58]De a de de ez mutatja azt, hogy ez a kettősség, a tradicionális zsidó világ és a modern szabadelvű mondén kultúra egymás mellett élt már 100 éve is.

[00:26:12]És ma is azt tapasztaljuk, hogy újjászületnek a zsidó intézmények ezen a környéken, de ott vannak mellette, ott voltak mellette.

[00:26:21]Hát egyáltalán azt lehet látni, hogy ez az életforma, a vallásos életforma lassan hódít fiatalok között és visszatérnek tradícióban vált ide költözniük zsidó fiatalok.

[00:26:34]Nem, nem feltétlenül beköltöznek, de az, hogy élettel telítődnek meg ezek a zsidó intézmények, ez ez új új szervezetek születnek, új mozgalmak, új értelmezései születnek a tradicionális zsidóságnak.

[00:26:47]Ezt lehet látni.

[00:26:47]Színesebbé vált a zsidó világ.

[00:26:49]moderne fel moderne felfogású zsidó közösségek születnek.

[00:26:53]Az ortodoxia is újjászületik.

[00:26:57]Tehát több irányú mozgás zajlik ebben a kerületben.

[00:27:01]De mennyire szabad a zsidó vallás?

[00:27:03]Tehát, hogy megengedi, hogy a nagyon tradicionális a Tórában megírt szabályokat egy kicsit lazítsa.

[00:27:15]Erről szólt a 20.

[00:27:15]század, hogy modernebb irányzatok jöttek létre.

[00:27:18]Az ortodoxiához képest létrejött a neológia.

[00:27:22]Nyugat-Európából Németországban megszületett a reformmozgalom, ami még egy kicsit liberálisabb volt a magyar neológiához képest.

[00:27:29]Ennek nyúlványa Amerikában az amerikai reformmozgalom, ahol ugye egalitárius szempontok vannak.

[00:27:37]Nők, férfiak közösen számítanak bele az imaközösségekbe, női rabbik lehetnek.

[00:27:43]Tehát nagyon sokféle irányzata, értelmezése született meg a hagyománynak, és ez ma már Magyarországon is megjelent.

[00:27:49]Ez mennyire szül feszültséget a zsidó közösségeken belül?

[00:27:55]Vannak bizonyos feszültségek és viták, de leginkább egyes a szervezetek próbálják felépíteni a saját identitásukat, és konzervatívabb szervezetek próbálják őrizni a saját identitásukat.

[00:28:06]Tehát inkább azzal kapcsolatban adódnak konfliktusok, hogy ha egy tradicionálisabb szervezeten belül megjelenik egy ilyen modernizációs törekvés, azt lehet látni, hogy az szül feszültségeket, vitákat, de ha önmagában tud működni függetlenül, akkor abban nem szólhat bele más.

[00:28:24]De mindenki megtalálja, ez az Alakard zsidóság, mindenki megtalálja neki tetszőt, ami ami segíti talán azt, hogy emberek visszataláljanak ehhez az elfelejtett hagyományhoz, amit ugye amitől a vészkorszak, az üldöztetés, a tragédiák elidegenítettek nagyon sok embert.

[00:28:42]És hát a 40 éves ateista, kommunista diktatúra pedig ki lényegében kiölte ezt a tudást, élettapasztalatot, élményt.

[00:28:52]És ez most szerődik vissza lassan.

[00:28:52]Igen, lassan tájékozódnak az emberek.

[00:28:59]viszonylag sokan tájékozódnak ebbe az irányba, de egy közösség újjászületése, intézményes újjászületése az egy lassú folyamat, és ennek a szülési fájdalmait is láthatjuk az elmúlt évtizedekben.

[00:29:09]Ami a könyvem szempontjából engem érdekelt, hogy ezt a világot a mai kortárskontextusban megmutassam egymás mellett.

[00:29:20]Hogyan hogyan él egymás mellett a tradíció és ez a modern romkocsmavilág, az erotikus szabadosság, a vágyak, amelyek természetesen minden emberben jelen vannak.

[00:29:30]Az nagyon érdekes, és ez nem először olvasható a te különböző noveláidban, regényeidben, ahogy összekapcsolod a zsidó múltból származó traumákat a szexualitással.

[00:29:50]Ö több olyan novellád is van, amelyben egyértelműen az szerepel, hogy azok a gátlások, amelyek egy-egy szereplődben a szexualitást tekintve nagyon erősek és nagyon meghatározóak, hogy azoknak kapcsolatuk van a előző generáció által átéltekkel, vagy az ő általa megtapasztaltakkal.

[00:30:14]Tehát ez ez bizos biztos valamilyen kutatásnak is lehet a következtetés.

[00:30:19]Ez ez két típusú dráma van ebben a könyvben, a nem alszik, nem szunnyadban.

[00:30:24]Az egyik a hagyományos civilizációs tabúk, vallási tabúkkal való ütközés, amikor vallásos emberek élnek meg olyan vágyakat, amelyeket egyébként az életformájuk nem engedne meg kiélni, megélni, és ezekben őrlődnek, és ezekkel kapcsolatos konfliktust élnek át, amelyek ugyanakkor hát az írói fantázia megteremti ezt a lehetőséget, hogy kreativitásban tudnak valamiféle kiutat találni.

[00:30:52]Tehát a negyed újjászületésében szerepet játszik a vágy, az illegitim vágy, ami mondjuk házasságon kívüli kapcsolatokra vezetni őket, amit nem engednek meg maguknak, vagy a homoszexualitást, és mégis kreativitást teremtenek.

[00:31:06]Van, amikor destruktívvá vágyik a vá fantasztikus milyen süteményeket képes létrehozni azáltal, hogy nem él.

[00:31:20]Ugyanakkor a destruktíválni egy másik kapcsolatban, amiről említettél egy ilyen homoszexuális szerelmi viszonyban, ahol nem tudják kiélni ezt a vágyat, és ott ott pusztítóvá válik a vágy.

[00:31:31]Igen.

[00:31:31]A másik típusú ö konfliktus, amit említettél, az valóban a a történelmi traumák, tehát a holokaust második, harmadik generációjának drámája, akiknek az életét valahogy a szülők révén megkeseríti a múlthoz való viszony.

[00:31:53]Tehát a szülők elvárásrendszere, magas elvárásrendszere egy megfelelési igény, amiről a beszélgetés elején szót ejtettünk, illetve valamilyen nehezen megfogható múltbéli hangulat rányomja a bélyegét a családra, és ettől még felnőtt korukban is szenvednek az a az elbeszélés figuri.

[00:32:16]nem tudnak szabadulni ettől a múlttól, és ez gátolja őket a a szerelmi szenvedély kiélésében, a saját vágyaik megélésében és a beteljesülésben.

[00:32:25]Hát effektíve abban, ez egy nagyon megrázó történet a könyvedben, és nem is egy ilyen van talán, hogy a kötelező szomorúság egy életen áthúzódik egy emberben.

[00:32:35]Nem szabad örülni.

[00:32:39]Nem illik örülnie annak, akinek a családját olyan traumák és olyan szörnyűek érték, mint amiet.

[00:32:48]Tá az öröm bizonyos értelemben árulás.

[00:32:50]Igen.

[00:32:51]Azokkal szemben, akik megélték a szenvedést, vagy a halottakkal szemben.

[00:32:55]És ez árnyékot vet a második, harmadik generációra is.

[00:32:57]Ezt szakkönyvek is sokat írnak erről.

[00:33:00]Én a 2000-es évek elejénovában töltött tölthettem három hónapot egy íróprogramon, az ajovai egyetem író nemzetközi íróprogramján, és ott nagyon sok ilyen szakirodalmi könyvet forgattam a és aztán később vissza ezeket ezeket a jelenségeket vissza tudtam fejteni a magam életében és a környezetemben, kortársaim, barátaim életében is jelentkeztek bizonyos jelenségek, amelyek igaz igazolták a a ezeket a a könyvekben leírt folyamatokat, fejleményeket, drámákat, elakadásokat.

[00:33:43]És ezekből építkeztem ebben a könyvben is, de hát ez korábbi könyveben is szerepelt már ez az élményanyag, de ez szerintem fontos font az irodalom számára mindenképpen fontos, de a közismeret szempontjából is fontos tudni ezekről.

[00:34:00]Nekem itt jön be Kafka.

[00:34:00]Kafkával nagyon sokat foglalkoztál.

[00:34:03]Két könyved is megjelent Kafkáról vagy Kafkához kötődően.

[00:34:08]Miért?

[00:34:08]Miért ennyire fontos neked?

[00:34:12]Mit kaptál tőle?

[00:34:12]Egyrészt a saját magad számára, másrészt pedig a a az írói vénádat mi erősítette Kafkarvé?

[00:34:23]közép-európai zsidó életélmény, a kívülállás, a kívülrekedség, a félelem, a szorongások és a családon belül megélt kisebbségi helyzet, a családon belül megélt szorongás, a szülői elvárásrendszer és az annak való megfelelés képtelensége és az annak való megfelelés belső igénye volt azkában, ami engem nagyon erősen vonzott, és amiben megláttam, annak az előképp tt, ami a Holokauszt második harmadik generációjában szintén nagyon erősen jelentkezik.

[00:34:57]Tehát ez a ez a ez ez egy nagyon érdekes párhuzam volt, ami 100 év különbséggel, ugye Kafka az 1900-as évek elején élt és alkotott és én pedig a 2000-es évek viszonylatában írtam erről a jelenségről, de mégis az ősképe az ősképe magamat is tudtam azonosítani ezzel.

[00:35:19]és azt a ezt az egész élményanyagot, amiben rész részünk volt, ezért ez vezetett Kafkához túl azon, hogy már ő nagyon sok mindent megérzett ebből a közép-európai zsidó érzékeny zsidó létből, a bizonytalanságból, az egyik ugye ahogy ő írta, az egyik lábával még a a szülők tradíciójában, a másik lábával meg a semmiben.

[00:35:44]Tehát egy nem olyan régen jelent meg Kafka levelezése, amelyben hát a szerelméhez írt leveleiből egyértelműen kiderül ez a kettősség benne, hogy egyszerűen sose tudta leküzdeni magában a a hovatartozás bizonytalanságát, hogy én ki is vagyok valójában, és kinek néznek engem.

[00:36:07]ami a modern kor emberének nemcsak zsidó élmény, hanem modern kor emberének identitásbizonytalansága is, a a többes kötődés a az elbizonytalanodott nemzeti identitások, a az elbizonytalanodott vallási identitás, hát leginkább ez okozza a Kafka drámáját.

[00:36:30]Úgyhogy ez számomra egy izgalmas alapanyag volt, és valóban már két regényt írtam róla, valószínűleg lesz beszél róluk már, mert a Kafka macskáiról volt az első könyv.

[00:36:40]Ugye a az közvetlen élmény, ami ami elindította azt a könyvet, a hagyaték, Kafka hagyatékkal kapcsolatos per volt, ami egy t 12 éven áthúzódó per volt Izraelben.

[00:36:51]Ugye Max Brod menekítette ki Kafka kéziratait és a saját, hogy jegyess el őket, de nem égett el, hanem eljutott 1939-ben Palesztinába, és ő tovább örökítette ezeket a kéziratokat a titkárnőjére, és a titkárnő tovább örökítette ezeket a kéziratokat a lányaira, és és elindult egy per Izraelben.

[00:37:12]Az állam perelte a családot, hogy adják át ezeket a kéziratokat, mert ezek olyan értéket képviselnek a köz számára, hogy nem maradhatnak magántulajdonban.

[00:37:23]És tulajdonképpen Brod eredeti szándéka is az volt, hogy izraeli nemzeti levéltárba, könyvtárba kerüljenek ezek a művek.

[00:37:32]És ez volt a közvetlen inspirációja annak, hogy azt a regényt elkezdjem 2011-ben.

[00:37:42]Ö amit aztán folytattam, tavaly jelent meg a Kafka sírja, és lesz még egy harmadik folytatása is a könyvnek.

[00:37:51]És mi a vége a történetnek?

[00:37:53]Hát a a könyv harmadik része Izraelben fog játszódni.

[00:37:55]A végét azért nem lőném le nem lődvöd le a végét.

[00:37:58]Viszont annak nyugodtan lelőheted, mert azt már el lehet olvasni.

[00:38:02]egy könyved, ami Gunda Jánosról szól, a jazz professzor Gunda János.

[00:38:09]Nagyon érdekelt, hogy miért foglalkozol vele éppen vele.

[00:38:12]A jazz vonzott, vagy az ő története?

[00:38:19]Engem Gondol János fia esett meg a családi levelezéssel ké körülbelül 200 levéllel két földrész között a kettészak család két fele között zajlott egy levelezés.

[00:38:30]Elvált szülők gyermeke volt Gonda János.

[00:38:32]az édesapja bátjával emigrált Ausztráliába diplomáciai képviseletről Svédországból, és ő itt reket Magyarországon a beteg édesanyjával, és ez a 200 levelezés indította el a kutatást és a könyvet.

[00:38:44]És nem csak ennek a drámai családtörténetnek tudtam a végére járni, ahol több generációs mentális betegség kínozta a családot és okozott öngyilkosságokat.

[00:39:02]hanem Gonda János itt reked és a a jazzben talált valamiféle megkönnyebbülést és abban teljesedett ki.

[00:39:09]És nem csak zenészlet, hanem a modern magyar jazz oktatás megalapítója.

[00:39:13]Tanár is volt.

[00:39:14]Tanár volt és és hát ő hozta létre a tanszéket ő ő hozta létre a jazz tanszakot és az ő életében és az ő történetében és a modern magyar jazz megszületése mellett ábrázolni tudtam a kádárkort, ami egy ambícióm volt korábban.

[00:39:28]ilyen teljességgel nem tudtam ehhez hozzányúlni, de az ő története, mintogy a Kadarcor útvesztőiben tudta kiharcolni a jazz tanszakot és tudta életben tartani, ez arra is lehetőséget adott, hogy ezt a kort ábrázolni tudjam, amihez még vissza fogok azért térni a későbbiekben.

[00:39:49]Kádárhoz, a kádárkorhoz igen.

[00:39:50]Tehát az ter a gyerekhangon és a gyerekperspektívából fogok még írni erről a kádárkorszakról majd.

[00:39:57]Igen, igen.

[00:40:00]És akkor beszéljünk egy kicsit megint Török Ferencről és a vele való kapcsolatodról, mert arról is tudok, hogy egy filmet már előkészítettek Hajós Alfédről.

[00:40:11]Erről beszéljünk egy kicsit.

[00:40:14]A forgatókönyvet megírtuk, többedik változat elkészült, a ezen a legutolsó változaton közösen dolgoztunk.

[00:40:23]Ö és hát a delfin a címe, ami Hajós Alfred, az első magyar modern olimpiai győztes története, élettörténete és olimpiai győzelméről szól, ami 1890-es években játszódik az olimpia előtt, és az olimpia a csúcspontja ennek a történetnek.

[00:40:45]Nagyon reméljük, hogy egyszer ebből film lehet ez, de egy kicsit többet mesélj róla.

[00:40:51]Hát a Hajós Alfréd egy zsidó proletár vagy kispolgári családból származó fiú volt, akinek az élete nagy drámája az volt, hogy látta az édesapját belefulladni a Dunába, azt az édesapját, aki ott megtanította úszni.

[00:41:06]És innen indult tulajdonképpen a történet.

[00:41:09]bele be beleesett a vízbe és és megfuladt.

[00:41:14]És ez a dráma egy meghatározó motívuma a mi történetünk szerint, a mi forgatókönyvünk szerint Aajó Alfrédnak, ö aki Gutman néven született.

[00:41:27]Ühüm.

[00:41:27]Ö és ez a ez ez is ez akadályozza és inspirálja is, hogy ö ússzon, úszni tanuljon, úsz és úszó versenyen vegyen részt, miközben miközben az miközben az is része a történetnek, hogy egyszerre akar építész lenni, egyszerre akar egyetemen tanulni, és egyszerre akarja megnyerni az olimpiát.

[00:41:51]És ez a két dolog, ez a két dolog ez a ez a ez a történetének egy másik nagy drámája, hogy hogyan lehet ezt a két életet élni, hogyan lehet mind hogyan lehet minden téren sikert aratni, minden téren győzelmet aratni.

[00:42:04]Egy nagyon erős győzelmi vágy van benne, egy nagyon erős küzdés legalábbis a mi történetünk szerint.

[00:42:11]Ö úgyhogy ez lenne egy következő tervünk, és meglátjuk, hogy lehetőséget kapunk.

[00:42:20]Forgatókönyvet már benyújtottátok?

[00:42:21]An ezt egyszer benyújtottuk, és akkor elakadt.

[00:42:25]Hogyan?

[00:42:26]Ö hát a a filmes szakma útvesztői azok azok nagyon bonyolultak, labirintusszerű, és akkor már nem nagyon lehetett.

[00:42:34]Akkor volt a váltása az Andy Vajnaféle filmalapról a KL vezette filmintézetig, és akkor elakadt ez a történet.

[00:42:44]Valószínűleg ez valószínűleg reakció.

[00:42:47]Valószínűleg ez már ugyanamiatt akadt el, mint minden egyéb projektünk.

[00:42:50]Tehát akkor most gyorsan, frissen újra beadják.

[00:42:54]Hát amint a filmes szakma összeáll összeáll és amint lesz új filmintézet, filmalap, nevezzék akárhogy, akkor én biztos vagyok benne, hogy ennek a a történetnek lesz újra producere és lesz újra pályázat, és nagyon reméljük, hogy egyszer ebből film.

[00:43:17]Tehát akkor párhuzamosan fut az operafilm esélye, a delfin című film esély.

[00:43:27]eljut a megvalósítás.

[00:43:27]Hogy látod egyébként?

[00:43:29]Mennyire vagy optimista ezekkel a dolgokkal kapcsolat?

[00:43:32]Most most mindenkiben van egy optimizmus.

[00:43:33]Az elmúlt 10 év kuddarcai, az elmúlt 10 év frusztrációi, mesterségesen gördített akadályai elhárulnak, és egy igazságosabb rendszer jön létre, akkor a minőségnek helye kell legyen ebben a rendszerben.

[00:43:50]Tehát e ha ezt veszem alapul, akkor az optimizmusra nyomósokunk van.

[00:43:56]eddig amit látsz az előre mutat gondolom, mert én így látom legalább amit eddig látunk, az azt engedi remélni, hogy hogy egy igazságosabb rendszer jön létre és egy minőségelvűbb rendszer jön létre, ahol ezeknek a történeteknek helye lesz.

[00:44:21]Például ami a könyvkiadás némi tönkretételét illeti, annak milyen jövőt jósolsz most?

[00:44:31]Hát azt nehezebb megjósolni, mert ott magántulajdonú terjesztőhálózatokkal dolgozik az egész szakma, tehát hogy ott milyen változások lesznek, ezt nem tudnám megjósolni.

[00:44:46]Ugye visszatérő kérdés volt a könyvek áfájának csökkentése, elengedése, hogy ezzel segítsék a könyv könyvkiadás világát.

[00:44:53]Ez biztos újra napirendre kerül.

[00:44:57]De hát a könyvtámogatási rendszer, hogy milyen könyvek kapnak támogatást, hogy a könyvkiadók között igazságosabb legyen a támogatás eloszlása.

[00:45:08]De ugyanígy említhetném a folyóiratt támogatási rendszert, ami vaskosan érintette a szombatot, az államszerkesztett szombatot.

[00:45:16]Mi éveken keresztül nem kaptunk a nemzeti kulturális alaptól támogatást.

[00:45:23]Hát már sok helyre pályáztunk Magyarországra, külföldre 100 helyről kellett összekalapozni a pénzt, hogy hogy túlljük ezeket az éveket.

[00:45:32]Úgyhogy nagyon remélem, hogy a folyóirattámogatási rendszer is megváltozik, és a nemzeti kulturális alap valóban a nemzeti kultúrát fogja támogatni minőségi elvek alapján.

[00:45:40]És akkor talán ebben is valamilyen élményt el tudjuk, és lesz lesznek folyó lesznek a folyóiratoknak is megnyíló források.

[00:45:52]Ezt ezt reméli mindenki.

[00:45:54]És a filmet te hogyan intéznéd?

[00:45:54]Mit változtatnál a jelenlegi pénzelosztási móduszat?

[00:46:00]Módusz vében?

[00:46:01]Ugye itt az a kérdés, hogy egy ablakos rendszer legyen, vagy több ablakos rendszer, tehát több helyre lehessen pályázni, vagy egy helyre?

[00:46:06]Jó, én ebben nem őszintén szólva én nem tudom nem filmesként, én íróként látok rá erre.

[00:46:14]És ezt ennek a kérdésnek az eldöntését én hagynám a szakmára, a tényleges filmes szakmára és a politikai döntéshozókra.

[00:46:25]Ö biztos, hogy egy decentralizáltabbszer az az nagyobb lehetőségeket biztosít, vagy több kevesebb tévedésre ad lehetőséget, és több több szempont érvényesülésére.

[00:46:41]Ö na ha nagyon kevés a pénz és nagyon sok a pályázó, akkor mindig kiesnek a ö pozitív döntésekből jó pályázatok is.

[00:46:52]Tehát ez ez a ez a roppant nehéz, hogy hogy új hogyan lehet ezeknek esetleg második esélyt biztosítani egy merthogy tévedhetnek a döntéshozók is.

[00:47:03]Ezt mi is tapasztaltuk többször.

[00:47:06]Az 1945 megvalósulása az is 10 évet vett igénybe, és láttam értetlen döntéshozókat, akik nem vették észre a történetben azt a potenciált, ami benne volt, és ami később bebizonyosodott, hogy benne volt.

[00:47:20]Tehát ezért talán a több ablakos rendszer és az újrapályázás lehetősége az egyfajta minőségbiztosítási garanciát jelent.

[00:47:28]És akkor egy egészen más téma, amit még fölhoznék így az utolsó pillanatokban a beszélgetésünkben, az pedig a zsidóssággal kapcsolatos politikai látásmódnak a bizonyosan bekövetkező változása, vagy remélhetően bekövetkező változása, mert hiszen az utóbbi években főleg október 7-e ugye a szörnyűséges gázai történetek óta nagyon nagy változás történt, és nagyon sok negatív eset tett lehetett felmutatni.

[00:48:05]Ehhez a mi korábbi Orbánrendszerünk nagyon sokat ártott ebben.

[00:48:11]Nagyon sokat ártott.

[00:48:11]Szerinted változni fog ez vagy hogyan?

[00:48:16]Hát ez egy nagyon komplex kérdés.

[00:48:16]Itt az egyházfinanszírozás kérdései merülnek fel.

[00:48:20]A jóvátétel még nyitott kérdései, a vészkorszak utáni jóvátétel még nyitott kérdései, de ami leginkább aggasztó volt az elmúlt évtizedben, másfél évtizedben, az a zsidó civil szervezetek magára hagyatottsága.

[00:48:36]A zsidó civil szervezetek jelentős társadalmi rétegeket érnek el, mert ezek a legmozgékonyabbak, a a a fiatalokhoz leginkább közel kerülni tudó szervezetek, ezek azok, amelyek a modern kultúrával leginkább foglalkoznak, és ezek azok, amik az ifjúságot el tudják érni.

[00:48:58]Többek között a szombat is ilyen volt a a lapunk.

[00:49:04]Ezeknek a szervezeteknek nagyon eshetőleges volt a támogatása.

[00:49:05]Az állami pályázatokon rendre kihullottak, nem nagyon volt második esély számukra, és a zsidó intézményrendszer se részesítette megfelelő támogatásban ezeket a civil szervezeteket.

[00:49:19]Tehát ezen a téren mindenképpen változást kellene elérni, hogy hogy az állam is felismerje, hogy ez egy ez egy létező támogatandó cél.

[00:49:30]és a zsidó nagy zsidó intézmények is felfedezzék, hogy ezzel többet kell foglalkozni.

[00:49:34]Én nem pont erre gondoltam, értem.

[00:49:34]Ez is nagyon fontos szempont, de a világpolitikai megítélés mennyiben ártott a magyar a zsidóságnak?

[00:49:42]Azt akartam volna kérdezni.

[00:49:45]Tehát ugye Netanyahu megítélése a magyar kormány és az izraeli kormány közötti nagyon furcsa viszony nagyon pozitívnak, de közben nagyon ezt is több oldalról lehet nézni.

[00:50:00]Valószínűleg valószínűleg az, hogy a két ország között jó viszony jött létre, ami aminek feltétele volt a két miniszterelnök közti jóviszony, ez sokak számára elégedettséget jelentett.

[00:50:12]Ugyanakkor nyilván voltak, akik látták, hogy két illiberális politikus viszonya ez, és emiatt nem voltak annyira boldogok a ettől a nagyon jó viszonytól.

[00:50:24]akik Izrael iránt aggódnak, azok attól tartanak, hogy Magyarország a jövőben nem lesz ennyire pozitív irányultsággal Izrael iránt, és nem fogja blokkolni az EU elítérő határozatait Izraellel szemben.

[00:50:40]Ez valószínűleg így lesz.

[00:50:42]Ettől azonban a két ország közti jóviszony nem fog megváltozni, merthogy 1000 szállal kötődik a két ország gazdasága.

[00:50:56]társadalma.

[00:50:56]Ugye Izraelben nagyon sok magyarajku él, nagyon sok izraeli befektető jön Magyarországra, a két ország kölcsönös előnyére szolgál ez a viszony.

[00:51:04]Tehát én nem hiszem, hogy na megromolna a viszony.

[00:51:11]Hát ez pozitív zárómondat volt, úgyhogy örülök neki, hogy ezt gondolod.

[00:51:14]És nagyon szépen köszönöm Szántotté Gábornak, hogy itt volt szerdában.

[00:51:19]A szerkesztőműsorvezető Váradi Júlia volt.

[00:51:25]Köszönöm a figyelmüket.

[00:51:25]Viszonthllásra.