Kele megnevezte az egyetlen embert, aki szerint a TAO nem közpénz | Reggeli személy

[00:00:09]Reggeli személy Kele János sport szakíró közgazdásza vendégünk, aki volt egy picit politikus is, de aztán ez gyorsan elmúlt.

[00:00:19]Köszönjük szépen, hogy eljöttél.

[00:00:20]Köszönöm a meghívást.

[00:00:20]Öreget!

[00:00:22]Önöknek meg köszönjük szépen a figyelmet, és azt is, hogyha föliratkoznak a Klub Rádió YouTube csatornájára, és azt is, hogyha támogatnak bennünket a szokásos felületeken, megtalálják ennek a részleteit.

[00:00:33]Szerintem kezdjük ott, hogyha azt akarjuk megbeszélni, hogy milyen lesz a magyar sport jövője itt az új kormány alatt, hogy nem kéne először tisztázni, hogy általában az államnak milyen viszonya van, és milyen kéne, hogy legyen a sporthoz.

[00:00:50]Szerintem egyértelműen igen, de lehet, hogy még egyet vissza is lépnék, hogy a magyar társadalomnak milyen viszonya van a sporthoz, vagy miért tartja ez a társadalom fontosnak a sportot, mire tartja fontosnak, miért, hogyan viszonyul hozzá, mit tekint benne eredménynek, mi a célja ez a az egész sporttal kapcsolatosan, hol van ennek a helye a közös életünkben, és hogy nyilván ennek mentén a politika, hogy az állam kialakít hozzá egy viszonyt, és el tudja dönteni, hogy mi mi az, amit finanszíroz ebből, mi az, amit támogat ebből, mi az, amit szabályoz, vagy beruház majd erő beszélhetünk nyilván részletesebben is, de azt gondolom, hogy ez az első lépés és ebben azért vannak, hogy mondjam, történeti hagyatékok is, tehát ilyen adottságnak vagy pályafüggőségnek szoktak mondani a sport kapcsán, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a sport és a politika, mire használja a politika a sportot, és mire használja a sport a politikát, mert ez is van, csak erről kevesebbet beszélnek.

[00:01:38]A sport is használja egyébként a hatalmat és a politikát a saját hasznára, vagy legalábbis próbálja, vagy próbálta az elmúlt évtizedekben.

[00:01:45]És akkor ezen a szám egyenesen eljuthatunk egészen odáig, hogy hogyan viszonyulunk a az olimpiai szerepléshez, hogy mitől, miatt tekintjük magunkat sportnemzetnek, amire sokan szoktak hivatkozni.

[00:01:58]És akkor itt nyilván ennek az egyik serpenyőjében az van, hogy a lakossághoz viszonyítva az olimpiai érmek, sőt pláne aranyérmek száma, az ugye kiemelkedő.

[00:02:07]Ben Magyarország az egyik legsikeresebb ország a világon.

[00:02:11]Ha most a nyári olimpiát nézem, akkor pláne.

[00:02:12]És a másik oldalán pedig az van, ez a viszonylag frissen vagy többek által hivatkozó statisztika, hogy saját bevallása szerint a lakosság 75%-a nem végez rendszeres mozgást vagy sporttevékenységet.

[00:02:24]Na, ez a kettő azért szerintem elég meredek ellentmondásban áll egymással.

[00:02:29]Akkor, hogyha ezen a vonalon indulunk el, ugye van a amiről te is beszélsz, egy egyértelmű identitásképző jellege az élsportnak, de hát arról is szoktak beszélni, és akkor ugye itt jön a kérdés, hogy hogy az élsportnak van egy olyan szerepe is, hogy a gyereknek mutat egyfajta példát, tehát amikor elmegy focizni, akkor messzi akar-e lenni, vagy tulajdonképpen az látszik, hogy nincs meg ez a szerepe?

[00:02:54]Szerintem megvan ez a szerepes, hogy sokan érvelnek úgy, hogy egyre fontosabbá válik egy zavaros világban, ahol olyan szereplők lesznek példaképek a nyilvánosságban, akiket erre viszonylag kevés objektív indok jogosítana föl, vagy a korábbi évtizedekben azt mondtuk volna, most közben pedig egyfajta példaképek.

[00:03:14]Most citálhatnék különböző felméréseket arról, hogy 12, 13,14 éves gyerekeknek hány százaléka mondja azt, hogy ő influencer szeretne lenni, tartalomgyártó szeretne lenni, tiktoker szeretne lenni, és hogy korábban azért sokkal többen mondták azt, hogy mondjuk élsportolók, olimpiai bajnokok szeretnének lenni, satöbbi, satöbbi.

[00:03:33]Nyilván a sport, a rendszeres sporttevékenység, az egyensületű sporttevékenység, vagy az, hogy egy csapatban, vagy csapatnak a része valaki, és gyerekkorában részben úgy is szocializálódik, hogy ilyen közegbe bekerül, az nyilván egy személyiségáló elővel is bír.

[00:03:44]És én azért hajlok arra, hogy akik úgy érvelnek, hogy a sportnak van egy ilyen társadalmi szerepe, azoknak van igazságuk.

[00:03:52]Talán nagyobb részt is igazságuk, mint mint nem igazságuk.

[00:03:54]Szóval ez egy fontos modell vagy mintaadó környezet tud lenni a sport, de ugye már itt is össze tudnak keveredni fogalmak.

[00:04:00]Tehát amikor arról beszélünk, hogy élsport, versenysport, ami egyfajta mintaadó vagy példakép képző közeg tud lenni, de amikor elkezd sportolni egy gyerek hat, hét nyolc éves korában, vagy még korábban, akkor nagyon fontos, hogy ő azért kezd el sportolni, és egy olyan rendszerbe kerül bele, ahol verseny és elsportolókat akarnak csúnya szóval mondva gyártani.

[00:04:24]Ezt hívjuk utánpótlásnak.

[00:04:26]Az utánpótlás ebből a szempontból a versenysportnak a területe, az előkészítő tereppe, vagy azt mondjuk, hogy a gyerek kerüljön be sportközegbe, próbáljon ki minél több sportágat, legyen hozzáférése minél többféle sportinfrastruktúrához, tudjon választani egy nagyon széles palettából.

[00:04:42]És egyébként ha végén nem lesz élsportoló, azzal sincsen semmi gond.

[00:04:45]Egyszerűen része lett az életének a rendszeres testmozgás.

[00:04:46]Ezt az egész szociokultúrálás milőt, ezt valamilyen módon beépítette a személyiségébe, és az aztán vele marad, és amikor neki gyerekei lesznek, akkor ezt tovább tudja adni.

[00:04:55]Ez két nagyon különböző dolog, és ma a magyar sport meg hát évtizedek óta azért elég erőteljesen az előbb fetisizálta önmagát.

[00:05:02]Tehát, hogy itt a sport lényege az, hogy a végén legyen sok olimpiai aranyérmünk, legyenek jó futballcsapataink, meg kézlabda válogatottunk, meg kajakkenu csapatunk, és az utánpótlás meg arra való, hogy megtaláljuk az új nagy sportztárokat, akik majd megnyerik nekünk az olimpiát, és akiről kiderül mondjuk 10, 11, 121 éves korában, hogy nem lesz az a sportoló az adott sportágban, azt meg sorsára hagyjuk, és ha sportol, sportol, ha nem sportol, akkor nem sportol.

[00:05:26]Ez már rá van bízva.

[00:05:28]Ugye nagyon könnyű lenne azt mondani így piaci alapon is, hogy hát a magyar állam az foglalkozzon maximum kizárólag azzal, hogy egyébként gyerekeknek legyen lehetőségük sportolni, megszokni azt, hogy ők rendszeres mozgást végeznek, és itt be is fejeződik a dolga.

[00:05:42]Tehát valójában azt szerintem nem lehet letagadni, ahogy te is mondtad, hogy a magyar társadalom igényli az aranyérmeket.

[00:05:49]És akkor viszont muszáj azon vitatkoznunk, hogy nekünk egyébként most nagyon csúnyán fogalmazva ki kell fizetnünk azt, hogy a legtehetségesebb úszóink olyan képzést kapjanak, hogy más országok nagyon tehetséges és nagyon jó képzést kapó adott esetben ugyanúgy közpénzből nagyon jó képzés kapú uszóival fel tudják venni a versenyt.

[00:06:10]Ez azért nagyon érdekes, amit kérdezel, mert hogyha erről egy nagy mintás közvélemén kutatást csinálnánk, akkor én meg vagyok győződve arról, hogy egymásnak ellentmondó vélemények születnének.

[00:06:20]Ezt mindig elfelejtik, hogy egyébként a választó vagy egy átlagpolgár Magyarországon az azért képes úgy válaszolni akár közéleti kérdésekre is, hogy azok nincsenek egymással feltétlenül logikailag átfedésben.

[00:06:32]Tehát ha azt kérdezzük, hogy szeretnék-e, hogy Magyarország továbbra is ilyen hat-nyolc aranyérmet az olimpiákon azért úgy menetrendszerűen szállítson, akkor azt fogják mondani, hogy persze, hogy szeretnénk, hát büszkék vagyunk, elég megnézni az olimpiai közvetítéseknek a nézettségét.

[00:06:46]Tényleg abban az egy hónapban kiemelkedő mindenki ezzel foglalkozik.

[00:06:48]ö két hét vagy két hónap múlva nem tudja már az érmesek nevét, lehet, hogy az aranyérrmesek nevét sem tudja elmondani, de abban a két napban nincs ennél fontosabb, nem fontos dolog a világon.

[00:06:58]De ha azt kérdeznék meg, hogy nekünk ki kell-e fizetni azt, hogy egyébként x milliárd Ftért legyen kajakkenó akadémia, hogy egyébként ők melegégővi edzőtáborban készülhessenek, hogyha ezeket valaki megspékel ilyen populista lózungokkal, hogy ez nem tudom Dél-Afrikában van és hány csillagos a szálloda, és egyébként milyen körülmények vannak, meg mennyibe kerül, akkor lehet, hogy sokan azok közül, akik az aranyérmeket áhítják és igénylik, azt mondanák, hogy na hát ezt azért nem, de közben meg az egyik nélkül a másik nem biztos, hogy van.

[00:07:24]Szóval ezzel is lehetne kezdeni valamit a sportnyilvánosságnak vagy a sport közvéleménynek szerintem, mert azt látni kell, hogyha ezt szeretnénk ezt az olimpiai eredményességet fenntartani.

[00:07:35]Lehet, hogy még a fenntartásához is egyre többet kell költeni, hiszen egyre erőteljesebb a verseny a világban.

[00:07:40]Üzbegisztánt szoktam emlegetni, aki a legutóbbi olimpián, most fejből mondom, remélem, nem tévedek, nyolc arra nyermet nyert, tehát nálunk többet üzbegisztán.

[00:07:48]Tehát jönnek föl országok, jönnek fel olyan országok a sportvilágban, amelyek lehet, hogy nem a hazai demokratikus berendezkedésükről híresek feltétlenül, de pont emiatt ugye nagyon fontos nekik reprezentációs szempontból a sport, és akár adott tradicionális magyar sikersportágakban is újabb és újabb kihívók jelennek meg, amivel hogyha lépést szeretne tartani a magyar sport, már arra is több költésre vagy több ráfordításra van szükség.

[00:08:14]Nyilván az úszásra visszatérve, és még egy gondolat, hogy ezér ezt lehet úgy is csinálni, ugye hát most a magyar úszósport fölött is az ernyőt részben, vagy nagyrészt olyan versenyzők tartják, akiknek az intézményes magyar úszó közeggel hát vagy a nagyon ambivalens a viszonyuk, mint Milák Kristófnak, és akkor fogalmazzunk így, mert részleteket még mindig nem tudunk, de hát azt látjuk, hogy ez egy ambivalens viszony.

[00:08:38]Ubert, aki ugye Amerikában jár egyetemre és az amerikai versenyrendszerben kész vagy egy amerikai edzővel, aztán hazajön és megnyeri a világversenyeket Magyarországra, de többen is van.

[00:08:45]Most Ja Vivien az újabb versenyző, aki Amerikában ment ki tanulni, és ott fog majd úszni egyébként éppen úgy Bob Bomennek a csapatában, ahol Kós Hubert meg sok ilyet láttunk már korábban Hosszú Katól meg Kovács Ágnestől elkezdve.

[00:08:59]Tehát nem tud, tehát vannak olyan utak is, ami nem feltétlenül a magyar sport infrastruktúrán belül vezet, akár még egy olyan sportban is, mint az úszás.

[00:09:05]És akkor nem beszéltünk a labdarúgásról, ahol meg ugye a válogatott gerince úgy néz ki, hogy minél hamarabb került valaki külföldre, vagy adott esetben nem is játszott a magyar utánpótlás rendszerben, annál ő sikeresebb meg jobb játékos.

[00:09:18]Most akkor visszatérnék a gyerekekre, és itt kettő a nem sportoló gyereknél én úgy látom, hogy kettő fajta nem sportoló gyereket kell elkörülintünk.

[00:09:27]az aki el se kezdte, meg az akiről te beszéltél, hogy utánpótlás sportban volt benne, de látszod, hogy ez nem fog működni, kiesik a játékos keretekből és egy adott ponton abbahagyja, és akkor onnantól kezdve nem nagyon tud hova menni.

[00:09:41]És akkor kezdjük a másodikkal, mert nyilván az első az egy oktatási társadalmi kérdést, amiről szintén beszéljünk majd, de hogy most a második érdekelne, hogy ott van tényleg egy gyerek, aki szeretne sportolni, utánpótlásba nem felel meg a megadott körülményeknek, még el tud menni egy másik egyesületbe, de ha onnan is kiesik, akkor előbb-utóbb tényleg ott találja magát, hogy nem tud mit csinálni.

[00:10:07]És akkor ilyenkor az államnak mi a szerepe?

[00:10:09]Mert lehet egyrészt azt mondani, hogy jó, persze az élsportot támogatjuk, de közben meg hát ennek a gyereknek is valahol el kéne helyezkednie és sportolnia kéne, és egy egészséges sportolófelnőtték kéne válnia.

[00:10:24]Szerintem itt is az a kérdés, hogy az államnak mi a fő célja?

[00:10:25]Tehát miért tartjuk fontosnak társadalmilag a sportot?

[00:10:28]Ha azért tartjuk elsősorban fontosnak, hogy sok olimpiai aranyermet nyerjünk, akkor az állam valójában azzal a hozzáállásával, amit az előbb körülírtál, a saját szempontjából a saját céljaimentén jól cselekszik, hiszen ugye áram vonalasítja a rendszert, azokkal foglalkozik, akikből lehet a végén olimpiai bajnok, vagy van arra esőjük, hogy profi élsportolók legyenek, mindenki mással meg nem foglalkozik.

[00:10:50]Ha az államnak az a célja, hogy minél több olyan gyermeket neveljen, aki felnőttként rendszeresen mozog, egészségesen él, és egyébként ezt a mintát továbban adja majd a saját gyerekeinek meg a saját családjában is, akkor rosszul viselkedik most az állam.

[00:11:03]De hogy ez és nem azt állítom, hogy ezek elvágólagos dolgok, hogy ezt a kettőt egyszerre valamilyen tradeoff mentén nem lehet csinálni, mert valószínűleg az egészséges, hogyha ebben valamilyen mixet határoz meg a mindenkori kormányzat meg az állam, de most azért eléggé végletesnek látjuk ezt és még ha utánpótlás szempontból nézem, akkor is van probléma.

[00:11:21]A Magyar Olimpiai bizottságnak volt néhány évvel ezelőtt egy úgynevezett versenysport stratégiai jelentése.

[00:11:30]2022 volt az első, azóta talán jött ki egy frissített változata is.

[00:11:32]Abban letaglózó információk, adatok, tények vannak a magyar utánpótlásról és meg a versenysportról is.

[00:11:39]És az egyik ilyen, bocsánat, letaglózó tény az a azt mondja, hogy növekedett az utánpótlás eredményessége a ráfordított források hatására, vagy azzal párhuzamosan, miközben egyébként az élsportban, tehát mondjuk az olimpiai ciklusok, hogyha ezt így kiigazítjuk olimpiai ciklusokkal a különféle világbajnoki, európa bajnoki helyzéseket, ott valójában stagnálást látunk.

[00:11:59]A növekvő ráfordítások azt eredményezték, hogy stagnálni tud a magyar sport.

[00:12:03]utánpótlásban van javulás eredményekben, de azt mondják, hogy ennek az ára a nagyon korai specializáció.

[00:12:08]Iszonyatosan korán beterelik a gyerekeket a számukra ideálisnak vélt sportágban.

[00:12:13]Mivel korai specializáció van, ez azt jelenti, hogy nagyon korán kapnak nagyon nagy terhelést.

[00:12:18]Most a magyar úszás tradíciója ez, hogy már 11-két évesen olyan mennyiséget úsznak magyar úszók, amiből aztán nagyon korán nagyon eredményesek lesznek.

[00:12:26]De ezt írja a jelentés is, hogy ez bizonyos esetekben extrém módon lerövidíti a sportolói karriert.

[00:12:32]Hát ha valaki már 12 évesen napi 10-12 km-t úszott, az 22 évesen azt fogja mondani, hogy kicsit zavar a klóorszag most már.

[00:12:39]Tehát na meguntam, meg benne volt 10 évem, és és egyszerűen eljön az a pont.

[00:12:44]Ez az egyik, a másik pedig a korai specializáció.

[00:12:46]Miatt előtérbe kerülnek az akceleráltabban fejlődő gyerekek, tehát akik a korukhoz képest előrébb járnak terhelhetőségben, fizikai paraméterekben, satöbbi, satöbbi.

[00:12:56]Aki nem ilyen, azzal kevésbé foglalkozak.

[00:12:58]Lehet, hogy iszonyatosan tehetséges, de hogyha fizikálisan nem tartott, mint a kortárs, hogy akkor kiesik ezen a rostán.

[00:13:02]Lehet, hogy elveszít a magyar sport egy csomó olyan tehetséget, aki egyébként picit későbbi fejlődési ívvel ugyanoda el tudna érni.

[00:13:13]És ugye és ugye az is van, hogy mivel korán specializálódnak a gyerekek, ezért lehet, hogy több alternatív sportág meg elveszít tehetségeket.

[00:13:21]Most errezembe jutt egy példa.

[00:13:23]Ugye Nagy László, aki a világ egyik legjobb kézlabdázója lett később karriere során.

[00:13:28]Hát ő nagyon sokáig kosárlabdázott egyébként.

[00:13:32]De ugye azzem Dávid Kornel is nagyon késő kezdett el kosárlabdázni ahhoz képest, hogy NBA játékos.

[00:13:37]Szóval vannak ilyen példák, és minden globális trend, meg minden nyugat-európai trend kifejezetten afelé mutat, és ezt megalapozzák tudományos kutatások is, hogy gyermekkorban minél több sportág, minél több különböző sportág kipróbálása lenne fontos, mert az olyan eltérő, egymástól eltérő, egymást kiegészítő képességeket és készségeket fejleszt, meg a kognitív képességeket fejleszti, ami aztán később egy adott specifikus területen is sokkal hasznosabb lesz, mint a korai specializáció.

[00:14:04]És ez olyasmi, ha már arról beszélgettünk, hogy hol dolga az államnak beavatkozni, finanszírozni, szabályozni, vagy semmit se csinálni.

[00:14:10]Ez nyilván egy olyan terület, mert a gyerekek a közoktatásban vannak, és ezt össze lehet kapcsolni valamilyen olyan sporttevékenységgel, ami például már egy egyesületi sportoláshoz hasonlít, vagy ezeket a kapcsolatokat megteremti.

[00:14:24]Ilyen van is, nyilván meg volt is mindig.

[00:14:29]Biztos lehetne jobban csinálni.

[00:14:29]És akkor eljuthatunk oda is, hogy amikor azért szíjuk az államot, mert a futball ilyen, mert az úszás olyan, akkor azért oda kell tenni azt a kérdést, hogy de biztos-e, hogy ezt az államnak kell megoldania?

[00:14:41]Kell-e az államnak azzal foglalkoznia, hogy hogyan képzik akár a hat éves úszókat, akár a 10 éves úszókat?

[00:14:49]Hát szerintem ez egy neuralgikus pontja ennek a vitának.

[00:14:51]Án az elmúlt hetekben olvasva a sporttal kapcsolatos híreket egészen meredek elképzelések sorakoztak föl arról, hogy mi az állam dolga és mi oldja meg a párt ezt a problémát is.

[00:15:01]Igen.

[00:15:01]De erre és erre utaltam a beszélgetés legele, amikor azt mondtam, hogy a magyar, hogy a magyar sport is használja a politikát.

[00:15:06]Mi mindig arra koncentrálunk a nyilvánosságban, hogy hogyan használja a hatalom és a politika sportot a saját céljaira, propagandisztikus tevékenységre, legitimációszerzésre, önigazolásra, szavazat szerzésre adott esetben.

[00:15:16]De hát azért évtizedes tradíciója van annak, hogy a magyar sport is használja a politikát.

[00:15:23]Tehát amikor azt hallom, hogy a politikusokat tiltsák ki jogszabállyal a sportszövetségek vezetőségéből, én azért nem úgy emlékszem erre, hogy a Fidesz kezdett el fegyvert tartani a sportszövetségek tagságaak a fejéhez, hogy válasszon fideszes elnököket.

[00:15:39]Én úgy emlékszem, hogy korábban, amikor még nem csak a Fidesz volt, hanem másik nagypárt is volt a magyar politikai palettán, akkor annak a prominensei is vezettek bizonyos sportági szakszövetségeket.

[00:15:49]Ö és most is van tudomásom olyanról, hogy már hívogatnak újdonsült meg új sütető országgyűlési képviselőket különféle szövetségekből, hogy nem szeretne-e elnök lenni itt vagy ott vagy amott.

[00:16:00]Ugye elhangzik az ilyenkor adekvát klasszikus mondat, hogy a szakmát azt majd mi csináljuk.

[00:16:06]Mindenbe segítünk, neked csak jönni kell.

[00:16:07]Erre van ugye a magyar sport berendezkedve ezt a működési modellt ismeri.

[00:16:14]Tehát ez egy kulturális váltásnak is kellene lennie ebben, hogy tényleg tisztázzuk le, hogy mi az államszerepe.

[00:16:20]Most mondok egy nagyon egyszerű meg evidens példát, bár ezt is egyébként viszonylag kevesen tudják ahhoz képest, hogy milyen hangsúlyos téma a magyar nyilvánosságban.

[00:16:29]Magyar akadémiai rendszer futballban ugye van 10 kiemelt állami akadémia.

[00:16:35]Rendszeresen elhangzik a kritika, hogy nem jött ki elég.

[00:16:37]ö nagy mennyiségben elég jó játékos.

[00:16:39]Ők őket az NB1-be is úgy kellett beerőszakolni, ugye ez a bizonyos magyar ajánlás meg fiatal ajánlás.

[00:16:45]Na most ezeknek a kiemelt akadémiáknak a finanszírozása is közvetlenül az államtól történik, tehát költségvetésből megy közvetlenül.

[00:16:52]Itt nem TAO van meg hasonlók, hanem a nagy része a finanszírozásnak működési támogatás és a költségvetésből jön.

[00:16:58]és egy részben erre a célra létrehozott minisztériumi háttérintézmény, az úgynevezett NSMI, nemzeti sport módszertani intézet ellenőrzi, hogy ezeken az akadémiákon milyen munka folyik, járnak le, ellenőrzik, megbeszélik, gyakorlatilag itt van a szakma, ezt ezt miért az állam csinálja?

[00:17:19]És igazából az MLS bizonyos szempontból tök joggal mondhatná azt, hogy uraim, hölgyeim, nekem ehhez semmi közöm nincs.

[00:17:25]Tehát az MLS-nek nincs erre befolyása, hogy mi mi folyik a kiemelt állami akadémiák, azok kiemelt állami akadémiák, hogy hogy jutottunk el oda, hogy nem egy erre a célra létrehozott, szakosított sportági szövetség, vagyis az MLS határozza meg a magyar labdarúgás utánpótlás képzésének a csúcsán folyó szakmai munka minőségét irányát, finanszírozását, akármit, hanem egy minisztériumi háttérintézmény, hát az egy érdekes elemzést tárgya lehetne, de majdnem biztos vagyok abban, hogy ez nincs így jól.

[00:17:53]Itt például semmi keresnivalója nincs az államnak ideális esetben.

[00:17:58]Ö olvastam mindenféle elképzeléseket arról, hogy akkor a tiszta kormány alatt mi lesz, de hát ezt most akkor inkább téged kérdezlek szerintem, mert meglátjuk, hogy mi lesz.

[00:18:07]Meg nyilván van sokféle szempont, de hogyha most az állam szerepéről beszélünk, akkor mindezt összevetve, amiről eddig beszéltünk, hogy szerinted, hogyha mondjuk van ideális esetben egy olyan kormányzati célkitűzés, hogy legyen persze élsport, meg legyen sok aranyérem, de közben azért meglegyen az a tömegsport jellege is, meg az az edukációs jellege is a sporttámogatásnak, hogy legyenek sportoló felnőttek akár azokból a gyerekekből is, akik kiesnek az utánpótlásképzésből, akkor Akkor ha ezt így összevetjük, akkor az egyes sportági szövetségeknek szerinted mi lenne az ideális hozzáállása ehhez akár finanszírozás szempontjából?

[00:18:48]Mert most én amiket látok különböző szövetségeknél, ott pont ezek az arányok szoktak felborulni, hogy akkor csak a nagyon tehetségeseket, csak bizonyos korosztályt, csak az akadémiákat, tehát amiről te is beszélsz, hogy mi lenne szerinted a megfelelő elosztás?

[00:19:03]Ugye többet beszélünk a Tao miatt az úgynevezett látványcsapatágakról és azoknak a finanszírozásáról, de ugye az állam és nyilván ez kevésbé meglepő, mert ugye a látváncsapat sportágokat elvileg azért emelték ki és tették egy alternatív finanszírozási modellbe, merthogy ott azért egy piaci láb erősebben elképzelhető, mint a kajakkenuban meg az úszásban, legyünk őszinték, világos sehol nem él a piacról kajakkenu sport, tehát ezt ki se találjuk.

[00:19:28]De lehet azt mondani, hogy ez nekünk valamiért nagyon fontos, és szeretnénk, hogyha nem fordulna elő újra az, hogy nulla arra nyeremmel jövünk haza egy olimpiáról Kajakenuba, mint ami most ugye Párizsban megtörtént velünk 2024-ben.

[00:19:40]Itt is vannak úgynevezett kategóriák az állami támogatás a finanszírozás vonatkozásában.

[00:19:44]Ugye vannak kiemelt sportágok, meg fejlesztendő sportágok, satöbbi, satöbbi.

[00:19:49]És itt egyébként ebben a besorolást azt alapvetően az olimpiai eredményesség határozza meg.

[00:19:53]Tehát az, hogy tekvandóan nyertünk egy aranyermet az előző olimpián, az a tekvandót a legalsó kategóriából feljebb katapultált ezen a képzettben listán.

[00:20:02]Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ezek a szövetségek arra vannak ösztönözve, hogy így gondolkodjanak.

[00:20:08]Hát hiszen ha a mi finanszírozásunk, megbecsültségünk, támogatásunk mértéke attól függ, hogy egyébként mit tudunk letenni egy olimpián konkrét eredményben az asztalra.

[00:20:16]És itt Damoklés kardjaként lebeg szövetségek feje fölött ez az olimpiai szereplés.

[00:20:20]Tehát amikor látunk sportolókat, akár összeomlani egy-egy nyilatkozatban balul sikerült olimpiai szereplés után, vagy kifakadni, adott esetben sírni, az egyrészt egy személyes, ők általuk tragédiaként megélt dolog, hogy nem sikerült beváltani.

[00:20:35]Nyilván ebben van tényleg egy abszolút empátiával méltányalható sportolói maximalizmus, és akkor hogyha ez nem sikerül, az nyilván mindig egy nehéz dolog.

[00:20:44]De hát ebben van egy ilyen, ha tetszik, létbizonytalanság is.

[00:20:47]Tehát hogyha én érmet nyerek, aranyérmes leszek, akkor meg van oldva az életem, ugye, az életjáradékkal mindennel.

[00:20:52]Tehát egy ilyen típusú anyagi nyomás is van minden sportrón, ami azért nem biztos, hogy minden esetben is mindenkit segít, de a szövetségek oldalál is van egy ilyen, hát hogyha nem sikerül pontszerzőhely, mer én vállaltam a négy éves tervemben, hogy pontszerzőhelyet szerzek a következő olimpián, meg egyébként két érmet vállaltam be.

[00:21:08]Ennek megfelelő jött a finanszírozás majd nem sikerül.

[00:21:12]Hát ezért a sportban van olyan, hogy nem sikerül.

[00:21:14]Tehát mások is azért mennek az olimpiára, hogy érmet nyerjenek, meg mások is lehet, hogy megígérték otthon, vagy benne volt a célkitűzésben.

[00:21:20]Szóval ezt nem lehet sosem ilyen módon kiszámítani, de így néz ki a finanszírozás.

[00:21:23]Tehát erre ösztönöznek minden szövetséget.

[00:21:25]Ha egy állami sportirányítás vagy kormányzat azt mondaná, hogy igen, fontos az olimpiai eredményesség, ne legyünk hálszentek, a társadalomnak is fontos, hogy eredményesek legyünk az olimpián, de a finanszírozásod egy részét, egy nagyobb részét vagy egy jelentékeny részét egyébként az alapján is elosztjuk, hogy te milyen társadalmi mobilitási programokat valósítasz meg.

[00:21:47]Egyébként milyen bevonást tudsz adott társadalmi csoportokban elvégezni a te saját sportágadba.

[00:21:54]egyébként mennyivel növelted a igazolt sportróid számát, mennyi új egyesület jött létre, nem tudom, satöbbi, satöbbi, ki lehet találni sok mindent, és ez része a finanszírozási csomagnak, akkor ezek a szövetségek elkezdenek majd így működni, hiszen az állam ezt kéri tőlünk, ezt honorálja, ezt támogatja, akkor bolond lennék, nem így működni.

[00:22:11]Szóval szerintem az államnak inkább ilyen szerepe van, hogy hogy megteremtse a kereteket, amin belül a finanszírozás megtörténik, amin belül elszámol a szövetségekkel, és onnantól kezdve, hogy ezt milyen szakmai munkával éri el a szövetség, eléri-el, nem éri el, ezt utána monitorozzuk, fölmérjük egy olimpiai ciklus után, mit lehet megcsinálni ebből két év alatt, mit lehet négy év alatt, mi az, ami 8-10 éves feladat.

[00:22:36]Arról el lehet kezdeni beszélgetni, csak hogyha ennyire egy csatornás a finanszírozásrend, ennyire szűk a fókusz, és ennyire egyértelmű, hogy miért jár pénz, és miért nem, akkor a szövetséghez fogják csinálni.

[00:22:46]A másik viszont, hogy még miért járt pénz, meg mihez szokhattak hozzá bizonyos sportokban dolgozó futballklubok.

[00:22:53]Arról beszélgessünk egy kicsit.

[00:22:55]Néhány héttel ezelőtt volt egy ilyen téma, hogy a Ferencváros kapott nem tudom, 7 milliárdot olimpiai felkészülésre, mert így éppen ez így volt.

[00:23:03]Gyakran láttunk olyat, hogy futballklubok így hirtelen a államkasszából kaptak valamennyi pénzt arra, hogy most nem tudom, valamit abból csináljanak akár így így megcímkézés nélkül.

[00:23:15]Nekem két példa jut eszembe csak arról, hogy miből él, vagy hogyan élt eddig a magyar sport, amikor covidjárvány kitört, akkor az a magyar futballban egy sokat hallott dolog volt, hogy tulajdonképpen ez nekünk jó, hiszen a többi bajnokságban nem lesznek meccsek, nem lesznek nézők, tehát nem lesz bevétel.

[00:23:33]ezzel szemben a magyar sportban lesz, hiszen mi nem ebből szerezzük a bevételt, ami meg közelmúlt.

[00:23:41]A Ferencvárosnak az azóta leköszönő edzője az utolsó sajtótájékoztatóan követelte azt a az új kormánytól, hogy mondják meg neki, hogy ők mit terveznek a sportban.

[00:23:52]mondta ezt az elvileg top egy magyar futball klubnak a nyilván piaci alapban működő magyar futball klubnak a vezetője.

[00:23:58]Ő azóta már nincs itt, de azért szerintem ezek a példák jól mutatják, hogy milyen világban élt eddig a magyar sportkluboknak egy része.

[00:24:07]Nem csak a futballban egyébként.

[00:24:10]Abszolút.

[00:24:10]egyébként az általad említett 7,2 milliárdos állami támogatás a Ferencvárosnak, h ez ugye magának az egyesületnek ment, tehát nem csak vagy talán nem is feltétlenül, meg talán egyáltalán nem a futball klubnak elvileg, hanem az, hogy az egyesületnek itt a kedvenc részletem ebből mégis csak az ebből a hírből, hogy titkos kormányhatározat.

[00:24:30]Igen.

[00:24:31]Amit én ugye nem nem értem a szót, bocsánat, hogy mi az, hogy titkos kormányhatározat.

[00:24:36]És ugye ez egy olimpia utáni, ha tetszik, elszámolás volt.

[00:24:39]Ugye a Ferencváros sportolói egyetlen érmet sem szereztek a 2024-es párizsi olimpián.

[00:24:43]Viszont a legtöbb sportolt a Ferencvá delegált ebbe az olimpiai keretbe.

[00:24:48]És akkor így oldották meg, hogy hát a delegált sportolók számával arányosították az összes kiosztandó összeget, és akkor így jutott 7,2 milliárd a Ferencvárosnak.

[00:24:56]De mivel titkos a kormányhatározat, egyrészt mi sem tudtuk, mármint a nyilvánosság sem tudta, de a másik kedvenc részletem a hírből, hogy a többi klub sem tudta hivatalosan, hogy mi kaptunk ennyit, de mennyit kaptak a többiek.

[00:25:08]Ugye minden elemi logikának ellentmond.

[00:25:10]Tehát hogyha én ösztönözni akarom a teljesítményt és az állami támogatásnak az az egyik szerepe, hogy egyrészt jutalmazzak, ösztönözzek, valamilyen módon szabályozzam a sportági világ működését, meg a klubok közötti versenyt, akkor az, hogy nekik egymástól kell kideríteni, hogy te mennyit kaptál, én mennyit kaptam, hiszen nem evidens előre a későbbi finanszírozás elosztásának a módja.

[00:25:31]Tehát nincs megmondva, ugye most én élhetek azzal a gyanúerrel, hogyha a Ferencvárosnak lett volna a legtöbb érmese, akkor meg az alapján osztják ki a pénzt, mert lehet, hogy az volt a cél, hogy a Fradi kapja a legtöbbet, nem tudom, csak ugye ilyenkor fölmerül, hogyha nincs előre lefektetve ez, hogy az állambácsi úgy dönt, ahogy éppen neki tetszik, és aztán még csak el sem kell mondani a a nyilvánosságnak.

[00:25:48]Ez a másik a Fradi kapcsán, mármint a futball klub kapcsán, amit mondtál, ez is nagyon érdekes, tehát hogy a a korábbi évtizedben, másfél évtizedben egy ilyen omnipotens állam képe rajzolódott ki a sportban is, mindenhol, de a sportban is.

[00:26:05]Az omnipotens állam élén az omnipotens miniszterelnökkel, aki ugye mindenhez ért, de hát főleg és mindenek előtt a sporthoz, aztán pláne.

[00:26:13]De sőt minden egyes részlet kérdésébe belefolyt a sportnak.

[00:26:18]Ez ugye azt eredményezte, hogy egyrészt a sport szövetségek, egyesületek, klubok, adott esetben szakemberek szakmai autonómiája, stratégiai alkotási képessége beszűkült, hiszen bármikor megváltoztathatóak a keret meg a peremfeltételek, hogy mit lehet csinálni, mi a cél, az ugye mindig mozog, inkább megvárjuk, hogy mit mondanak fentről.

[00:26:36]Magyarul, aki ebben a világban szocializálódótt és működött, attól ez egy természetes hozzáállás, amikor kifakadt, hogy hát de mondja már meg az állam, hogy mi lesz, hát így nem tudunk tervezni.

[00:26:45]Hát mi mi eddig se találtuk ki.

[00:26:48]Hát nem kellett kitalálni.

[00:26:50]Hát mindig megmondták, hogy mi lesz.

[00:26:50]És ez nyilván nagyon új érzést tud teremteni, hogyha ezek után azt mondja az állam, hogy bocsi, ez nem az én dolgom.

[00:26:57]Jó, tehát találjátok ki, de itt ugye van egy akut helyzet, és erre akarok kiukodni, hogy mivel omnipotens sportállam működött, ezért egy csomó területen hagy maga után űrt már önmagában azzal, hogy egyszerűen kivonul erről a területről.

[00:27:08]Tehát például egy mostani új sportirányításnak szerintem eltúlzottan sok akut problémával kell szembenéznie, hiszen nagyon sok olyan területen volt döntéshozói szerepben az állam vagy a sportkormányzat, ahol egyébként semmi keresnivalója nem lett volna.

[00:27:22]És most részben joggal ezek a szereplők néznek az új sportirányításra, hogy na akkor mondd meg, hogy itt mi lesz ezt itt mennyi pénz lesz itt, miközben az új sportirányítás lehet azt mondaná, hogy nekem ez semmi közöm, bocsi, de a szereplők meg azzal fognak neki érvelni, hogy de ez egy akut probléma, és azonnal old meg.

[00:27:36]Ugye ezzel nagyon gyorsan el lehet dugítani a döntéshozatalt, meg ugye ha vezetőnek a fejében ilyen akutnak mondott problémák vannak zömmel, akkor ugye kevesebb energiaidő marad a tervezésre, az újj elszervezésre, új stratégia alkotásra, a ennek a keretrendszernek a megváltoztatására.

[00:27:52]Miközben egyébként itt arról van szó az NB1-es bajnokság kapcsán, hogy a bajnokság vagyoni értékű jogaival az MLS rendelkezik.

[00:27:58]Ő értékesíti a tév közvetítést, a csapatoknak a mezén a legnagyobb hirdetésű felületet, és ezt nem értékesítette a következő szezonra.

[00:28:06]Az MRZ azt mondja, hogy azért nem értékesítette, mert ő ezt eddig állami szereplőknek értékesítette, tehát a közmédiának és a szerencsejáték Zrt-nek.

[00:28:16]És ők azt mondták az előző szezon végén, hogy a korábbiakkal ellentétben nem három éves szerződést kötünk, hanem csak egy éveset, mert választások lesznek.

[00:28:24]Ugye korábban is azért rendeztek választásokat Magyarországon.

[00:28:25]Akkor ez nem volt szempont, most szempont lett.

[00:28:29]De most az MLS itt áll, hogy nincs eladva ez a dolog.

[00:28:32]A csapatok nem tudják, hogy ebből mennyi bevételük lesz, hogyan tervezhetnek, mivel számolhatnak, és néznek a sportkormányzatra, hogy mondja meg.

[00:28:40]De hát nem a sportkormányzati a vagyonértékű jog.

[00:28:41]Nem vagyok arról meggyőződve, sőt biztos vagyok benne, nem a sportkormányzat dönti el, hogy egyébként mondjuk a közmédia milyen kötelezettségeket vál a következő időszakra, hiszen ő tudná megvenni a közvetítési jogokat.

[00:28:55]És hát végképp nem a sportkormányzat dönti el.

[00:28:57]Remélem, hogy a szerencsejáték Zrt.

[00:28:59]milyen szponzori megállapodásokat köt, úgyhogy picit mindenkinek igaza van, de közben pont a túlterjeszkedő állam miatt létrejött egy olyan helyzet, ami ami ilyen akut problémákat, vagy akutnak látszó problémákat okoz.

[00:29:15]Van még egy szempont is a gyerekek sportjánál, mégpedig egy szociális szempont, hogy azok az egyesületek, amelyek különböző szegregátumokban működnek, és pontosan azért jöttek létre, hogy ezek a gyerekek egyfajta kitörési pontot vagy valamiféle fogódzót kapjanak, azokról hát tudható, hogy nem kaptak támogatást.

[00:29:36]Én egy konkrét ilyen esetet ismerek, ahol például telocicsapatnak be kellett zárnia, mert nem volt pénzük arra, hogy egy termet béreljenek.

[00:29:45]És akkor, hogyha mondjuk arról beszélünk, hogy szociális feladat, akkor egy ilyen témánál egyértelműen állami feladatról beszélünk, nem ami hát szükséges lenne, hogy egy ilyen kezdeményezést vagy ilyen kezdeményezéseket az állam ne csak támogasson, hanem akár elősegítsen, kezdeményezzen is.

[00:30:02]Hát ha van döbbenetes tény az elmúlt 16 év sport finanszírozássával kapcsolatosan, az mindenképp az, hogy miközben az állam stratégiai ágazatként kezelte a sportot, elképesztő mennyiségű közpénzben fürösztötte gyakorlatilag ezt az iparágat, aközben ez semennyire nem tudott hozzájerulni a társadalmi mobilitáshoz.

[00:30:25]De tényleg nem szoktunk erről beszélni, mert ebben szemérmes a magyar nyilvánosság, de hogy ember emlékezet óta nem voltak cigány játékosok a magyar labdarúgó válogatottban, az szerintem egy döbbenetes tény.

[00:30:37]És nem azt akarom nézni, hogy ki milyen származású, mert ez mindenkinek a saját dolga, hogy ezt a nyilvánság elitálja vagy nem.

[00:30:43]Nem ez a lényeg, de mégis csak látjuk a problémát, hogy miközben ránézünk a nyugat-európai országra, hogy bárhol, ahol sikeres labdarúgó futballkultúrák működnek ma, láthatóan nagyon erőteljesen támaszkodik az első, második, akár harmadik generációs bevándorlókra, olyan depriváltabb körülmények között élő társalmi csoportokból induló játékosokra, futballistákra, akiknek ez egy kitörési pont.

[00:31:07]egyébként akár stratégiai szempontból is támaszkodnak erre labdarúgó kultúrák, mert hiszen a sport bizonyítottan ennek egy remek terepe, aközben Magyarországon és el is léphetünk a labdarúgástól, bár itt is nagyon látványos, hogy privilegizált társadalmi, szakmai helyzetű családokból érkező gyerekekből lesz a legnagyobb arányban profi futballista, akinek a apukája, nagybátja, rokona is már benne volt ebben a közegben, tehát egy sokkal jobb kapcsolati rendelkezik.

[00:31:38]adott esetben ki tud lobbizni magának a kapcsolatain keresztül átigazolást, külön foglalkozást satöbbi.

[00:31:43]Vagy olyan gyerekekből, akiknek a szülei meg tudják azt fizetni, hogy egyébként egyéni képzésre járjon, külföldre járjon ki, tudják finanszírozni azt, hogy már 11 nehány évesen próbajátékok, egy-két hét ennél az akadémiánál külföldön, egy-két hét a másik akadémiánál satöbbi, satöbbi.

[00:31:58]De mondhatnék másokat is, tehát a más olimpiai sportákban is.

[00:32:01]Nem azt látjuk, hogy hogy hogy kifejezetten az alsóbb társalmi osztályokból érkező gyerekekből lesznek sikeres sportolók, hanem látunk jó néhány példát birkózásban, úszásban satöbbi, ahol ahol azt látjuk, hogy hogy tehetős szülők gyermeke.

[00:32:15]És ezzel nincs baj.

[00:32:16]Az nagyon jó, hogyha tehetős szülők, családok, gyerekei is a sportban látnak lehetőséget.

[00:32:21]A baj az, hogy nincsenek másik oldala.

[00:32:22]Tehát úgy tűnik, hogy az állam hiába támogatta a sportot, azoknak, akiknek ez lehetőség lehetett volna, azoknak nem volt lehetőség.

[00:32:29]De nyilván azért, mert mindenféle ösztönző, anyagi, financiális ösztönző úgy volt beállítva, hogy az ne fordulhasson elő.

[00:32:37]Tehát amikor a taó támogatásoknál nincsen földrajzi célzás, amikor a taó támogatásoknál nincs törekvés arra, hogy helyben hasznosuljon, amikor a TA támogatásoknál kijön az, hogy miközben ezt Budapesten és Pest megyében a megítélt támogatási igényeket 96,97-98%-ban tudják feltölteni a klubok, hiszen nyilván ezek jobb kapcsolati tőkével rendelkező egyesületek nagyobb vállalkozásokhoz, sikeresebb vállalkozásokhoz hoz férnek hozzá már csak a földrajzi elhelyezkedés miatt is.

[00:33:11]Aközben Baranya megyében, Csongrád megyében, Porsaboy Zemplin megyében a megítélt támogatási igényeknek is csak a 60-70%-át sikerül feltölteni.

[00:33:17]Tehát megigény, vagy megajánl, vagy megítél nekik a kormányzat meg a szövetségek egy bizonyos támogatási igényt, és nem tudják föltölteni TAOval, mert ugye hátrányosabb helyzetű régióban vannak, kevesebb a sikeres vállalkozások, akinek nagy a társasági adóalapja, és egyszerűen nem tudják föltölteni.

[00:33:34]És az állam meg ránézett ezekre a számokra.

[00:33:37]Gond, ha én láttam ezeket a számokat, gondolom, hogy ők is látták ezeket a számokat.

[00:33:40]És azt gondolta, hogy nincs ezzel dolga.

[00:33:41]Hát Csongrád meg Baranya megyében nehezebb az élet.

[00:33:44]Bocs.

[00:33:44]De hát ha nem egyenlítem ki ezeket, nem is törekszem arra, mint állam, hogy kiegyenlítsem ezeket a különbségeket, akkor akkor nem kell meglepődni azzal, amit mondtam, hogy hogy nem jön létre ez a társadalmi mobilitási csatorna.

[00:33:57]Ha már itt tartunk, mi legyen a taórendszer sorsa?

[00:34:00]És szerinted mennyivel fog kevesebb ta pénz kerülni a felcsúti Puskás Akadémiára most, hogy a Orbán Viktor nevű motivációs elem az eltűnt a rendszerből?

[00:34:10]Hát itt a lényegre tapintottál, tehát hogyha a taval kapcsolatban volt probléma, sok probléma volt.

[00:34:15]Az egyik ez tehát, hogy csak és kizer ez az ösztönző volt beépítve a rendszerbe.

[00:34:20]Tehát hogyha egy vállalkozó fejével gondolkodom, akkor igen, számomra az egyetlen ösztönz ebben a rendszerben, hogy oda ajánljam föl a Taomat, ahol az mondjuk a lehető legnagyobb valószínűséggel politikai szívességként kereteződik, és ez felcsút volt.

[00:34:37]Tehát a labdarúgásba érkező összes taó összegnek a fele felcsútra ment.

[00:34:44]fehér megye, minden ilyen megyei összehasonlításba, sztratoszférába van kilőve, és nem fehér megye igazából, hanem felcsút.

[00:34:50]Tehát ez nem, szerintem ez nem normális és nem természetes.

[00:34:55]Valószínűleg nem erre lett létrehozva ez a rendszer, vagy lehet, hogy pont erre ugye ez a nagy millió dolláros kérdés a végén, de hát ugye évek alatt semmi olyan nem történt, ami ezt árnyalta volna, és azt mondjuk, hogy hú, hát egy picit a célzáson alakítsuk már, mert lehet, hogy ez így így így nincsen jól.

[00:35:11]Most jó kérdés, hogy ez hogyan fog folytatódni.

[00:35:12]Folytatódni fog-e a taórendszer.

[00:35:13]Ugye az volt az ígéret a a Tiszapárttól a kampányban.

[00:35:15]Kevés konkrétum hangzott el a sporttal kapcsolatosan.

[00:35:18]Az egyik konkrétum az volt, vagy talán az egyetlen, hogy a mértékében megmarad a ez a támogatási rendszer.

[00:35:25]Ez ugye éves szinten 125 milliárd Ftot jelent.

[00:35:27]A TAU nem ez a legnagyobb tétel ma már bőven nem a az állam által sportra költött forrásokban.

[00:35:33]Ugye 2019 óta változatlan a tagókeret.

[00:35:36]Imádom ezeket az érveléseket, amikor előjönnek.

[00:35:37]Most már szerintem a Szörösi Györgyön kívül senki nem merte a nyilvánságban vállalni, hogy ez magánpénz.

[00:35:41]Ezzel egyedül maradt a Gyuri, de ő még még most is, márciusban is.

[00:35:47]Tehát hogyha ez magánpénz, akkor miért a minisztérium határozza meg a keretszámokat?

[00:35:50]Ugye hát a magánpénzben annyit gyűjtök, amennyit akarok, nem?

[00:35:53]Valamennyire ügyes vagyok, nem?

[00:35:53]De hát itt mégis csak van egy minisztériumi keretszám, ami 2019 óta változatlan, tehát szövetségenkénti bontásban is, mert ugye ez úgy van, hogy megvan a keretszám, és ennyit tölthetnek az adott szövetséggel elartozó egyesületek, meg maga a a szövetség is.

[00:36:06]Szóval, hogy ez megmarad, azt ígérték, ez a 125 milliárd Ft, csak ez ugye nem Town keresztül, hanem közvetlen költségvetési támogatásként fog vagy tételként fogunk megjelenni.

[00:36:17]Meglátjuk.

[00:36:17]Azért itt a TA rendszer egy végletesen túlbonyolított, elképesztő bürokráciával járó dolog.

[00:36:27]Hát nem tudom, hogy van-e 50 ember az országban, aki ezt teljes mélységében, szélességében, magasságában érti minden részletét.

[00:36:36]És az szerintem baj, hogy nincs, mert ez azt jelenti, hogy hogy indokolatlanul bonyolult az egész.

[00:36:39]Itt azért ilyen ta loopok vannak, tehát hogy még valaki még az előző évit tölti.

[00:36:44]Ö tehát azt nekem a sportálamtitkársa nem tudta megmondani, hogy mely évadok vannak már lezárva elszámolásilag azt állították, hogy nekik nincs ilyen adatuk.

[00:36:54]Az nagyon nagy baj, ha nincsen adatuk.

[00:36:55]Tehát van olyan szövetség, aki már az ideit töltené.

[00:37:00]Na mindegy.

[00:37:00]Szóval, hogy ennek a kivezetése is egy jogi, gazdasági bravúr lesz, vagy lehetne valószínűbb szerintem a realitásoknál maradva, hogyha ez egy ilyen átmeneti vagy vagy átmenetes kivezetés.

[00:37:15]Tehát fokozatos kivezetés tud történni, mert mondom itt az elszámolási időszakok sincsenek feltétlenül lezárva.

[00:37:22]Ugye a májusi adóbevallás, akkor a naptár éveben szervezzük a költségvetést, de ugye a a bajnoki szezonok ugye nem naptár évben vannak.

[00:37:31]Ez a adózási évvel jól átfed, de a költségvetési évvel nem fed át jól.

[00:37:38]Ezek mindenféle technikai problémákat okozhatnak.

[00:37:40]Szóval nem ilyen egyszerű, hogy tolvonással.

[00:37:41]Ráadásul ami a legfontosabb, és ezt akarom hangsúlyozni, hogy azért ebben a rendszerben vannak olyan szereplők, akikről mi sokat beszélünk, és azt vélelmezzük, hogy visszaéltek talán ezzel a bizalommal, meg ezzel a a nagyfokú finanszírozással, legalábbis részben, vagy nagy részben, és hogy ezt jó lenne ezzel elszámolni, és jó lenne ebben tisztán látni, és és talán őket a továbbiakban nem kell ilyen kiemelt bánás módban részesíteni, de van nagyon sok olyan szereplő, akinek ez tényleg a túlélést jelenti, hogy ott 3050 100 gyerek egy kis településen tud sportolni, arra ta teremti meg a lehetőséget.

[00:38:16]Tehát ha kirántjuk a szőnyeget csak úgy mindenre tekintet nélkül, akkor a legsérülékenyebbek fognak a legnagyobbat esni és a legjobban sérülni ebben.

[00:38:24]Azt meg szerintem senki nem szeretné.

[00:38:26]Tehát nem azt mondom, hogy a felcsutot akarja bántani mindenki, de hát a a nagyon látványos anomáliákra akar választani egy új sportkormányzat, akkor azt úgy kell megtennie, hogy ne a legsérülékenyebbek szenvedék ebben a legnagyobbat.

[00:38:39]És ez egy nagyon hát ilyen mérnöki bravúr lesz, vagy nagyon pontos arányérzékkel kell ehhez hozzányúlni.

[00:38:46]Igen.

[00:38:46]Hát ez nagyjából minden területen így van, hogy öntötték zsákkal a pénzt a kedvenceknek, és akkor most osszuk be úgy, hogy ugyanaz a zsákpénz megfelelően oszoljon el.

[00:38:54]De nem erről akartam beszélni, hanem hogy 3-4yed órája beszélünk sportról, úgyhogy nem hangzott el a stadion szó, úgyhogy éppen ideje, de hogy azt tudjuk, hogy vagy hát nagyjából megállapodhatunk abban, hogy stadionokkal el vagyunk látva.

[00:39:08]Szuper.

[00:39:08]Van-e elég létesítmény tömegsportra ma Magyarországon?

[00:39:14]Valószínűleg élsport jobban ellátott infrastruktúrával meg létesítményekkel, mint a szabadidősport.

[00:39:18]Szerintem itt a hozzáférés a kulcskérdés.

[00:39:21]Tehát amikor épülnek ilyen létesítmények, és azért azt gondolom, hogy infrastruktúrális szempontból aranykora volt a magyar sportnak az elmúlt 16 év, az egy más kérdés, hogy létrejöttek-e olyan modellek, amikben ezeket üzleti modellek, amikben ezeket a létesítményeket fenn lehet tartani.

[00:39:39]Nagyon-nagyon kevés példát tudnék erre mondani, ahol ahol létrejöttek ilyen modellek, ahol egyáltalán cél volt, hogy ilyen modellek létrejöjjenek, mert ugye ez is bonyolultabb ennél.

[00:39:46]Tehát ha nem cél, és senki nem kéri tőlem, és nem ösztönöz arra, hogy olyan létesítményfenntartási stratégiát csináljak, hanem hát kérek és majd adnak, hogy kifizessem a rezsit meg a személyzetet, akkor miért miért vesződnék ezzel, ugye?

[00:40:00]De lehet, hogy majd most valaki kér, és akkor lehet, hogy kiderül, hogy egyébként ezek a szereplők tudnak ilyen létesítményfenntartási stratégiákat kidolgozni, csak eddig nem kérte tőlük senki.

[00:40:10]De mondom, a hozzáférés az az kulcskérdés, tehát hogy kik tudják használni ezeket a létesítményeket, hogy attól, mert nekünk most van Dunaarénk, attól nem tudom, a a gyerekeknek a vízfelülethez való hozzáférése az nőtte érdemben, hogy egyébként amiről az elején beszéltünk, hogy a gyerekek minél korábban, minél több fajta sportággal találkozhassanak, kipróbálhassák, az életük részévé váljon a mozgás, annak ugye az egyik feltétele éppen az, hogy nem tudom 30-40 km-es körzetben a lakóhelyükhöz minél több minél színesebb, szélesebb palettájú sport infrastruktúra álljon rendelkezésre.

[00:40:46]Tehát legyen uszoda, most nagyon életszerűen dolgot mondjuk, legyen teniszpálya, legyen futballpálya, kézodapálya, kosabapálya, nem tudom, meg a ehhez szükséges felszerelés.

[00:40:57]És lehet, hogy van, csak hát nem lehet bemenni pattogtatni a nem tudom ebbe és abba a csarnokba, meg ebbe a és abba az uszodába bemenni csak úgy úzkálni, mert én szeretnék úszkálni, mert hát ott nagyon fontos edzések folynak.

[00:41:09]Ott akkor a vízilabdacsapat is használja, és az, hogy te itt úszkálgassál négy-öt hozt, az nem olyan fontos a létesítmény üzemeltetőinek.

[00:41:18]Úgy szerintem ez a ez a kulcskérdés, ugye ott az atlétika stadiont szokták mondani, aminek ugye ott megnyitották, azt a tömegsport is használatba vehette, több ilyen példa kellett volna, és szerintem egy szimbolikus ügy volt, amikor a Puskás Aréna tervezésénél eleinte ilyen tervek voltak kifejezetten, hogy az egyébként hogyan fog majd úgy kinézni, hogy egyrészt egy nagyszabású futball aréna, másrészt pedig körülötte benne rajta mindenféle tömegsport sport, szabadidősport lehetőségek, és ezt kivették a tervekből, de ettől nem olcsóbb lett, hanem drágább lett.

[00:41:54]Ez is egy közgazdasági csoda például.

[00:41:57]Ha már itt tartunk az infrastruktúránál, hogy ezeket hogyan fogjuk fölhasználni.

[00:42:00]Egyrészt egy kérdés az, hogy ránk rohad-e majd néhány stadion, de az is kérdés, hogy folytatódik-e az egyébként szerintem ilyen elismeréssel kezelt történet, hogy Magyarországon rendeznek különböző sporteseményeket, például Mosszombaton egy egy Bajnok Ligája döntőt.

[00:42:18]És akkor ehhez a kérdéshez lehet a legkönnyebben kötni az olimpia rendezésnek a kérdését.

[00:42:23]A főpolgármester néhány nappal ezelőtt beszélte erről, hogy ő ezt szeretné, minden megvan hozzá.

[00:42:29]Én egyébként mindig is azt gondoltam, hogy ha Budapest főpolgármestere nem akarna olimpiát, akkor őt ki kéne rúgni.

[00:42:34]Tehát nyilván egy budapesti főpolgármester ezt a városba vol akkor még nem volt főpolgármester amikor nem akarta.

[00:42:40]Igaz.

[00:42:42]És és akkor is és akkor itt le is teszem a pontot, hogy eljuthatunk-e az olimpiáig.

[00:42:49]Szerintem el.

[00:42:49]egyébként én erre azt szoktam mondani, hogy a környező országokhoz képest az elmúlt 100-120 év történelmében az egy nagyon nagy különbség, hogy ennek a társadalomnak ilyen nagy közös pozitív felemelő élménye nincsen.

[00:43:07]És hogy az ember gondolkozik azon, hogy mi lehet ilyen, amiben olyan egyként osztozunk, és azt mondjuk, hogy na hát ez ez egy nagy közös élmény volt, amit együtt elértünk, és ez egy ilyen felemelő dolog, akkor azért az olimpia mégis csak az egyik ilyen, ami adja magát.

[00:43:19]És persze tudom, hogy ez mindenkinek egyként fontos, de azért ha az ember beleképzeli magát, hogy itt van Budapesten egy olimpia, ugye 1920-ban lett volna itt egyébként olimpia, azt oda is ítélték, csak közben kitört az első világháború, és nemhogy nem rendezték meg Budapesten az olimpiát, részt sem vehetett a magyar csapat az 1920-as olimpián.

[00:43:37]Aztán ugye 1960-ban volt még egy pályázat, ha jól emlékszem, akkor ugye Róma nyerte, de akkor is pályázott Budapest.

[00:43:44]Szóval ez egy régi álma a magyar társadalomnak vagy politikának vagy sportéletnek szerintem.

[00:43:51]És nyilván jó lenne alkalmassá tenni az országot arra, hogy ezt az álmot valóra tudja váltani.

[00:43:59]Azért az nem igaz, hogy minden infrastruktúrális feltétel adott.

[00:44:03]Tehát, hogy mást ne mondjak, atlétika versenyek megrendezésére nincs olyan méretben alkalmas stadion ma Budapesten, mert ugye Puskásinában nincsen futópálya.

[00:44:11]Az atlétikai stadiont meg ugye egyrészt visszabontották, másrészt ha meghagyták volna az eredeti méretében, akkor sem lett volna alkalmas az atlétika versenyek volumenében.

[00:44:21]Egy izgalmas atlétikai stadion egyébként.

[00:44:24]Igen, igen.

[00:44:24]Hát ott a a Szabó Gábor mondta ezt és imádom, hogy ott a hetes rögbi meccseket lehet megtartani abban a stadionban, jelen állapotában, ami fontos dolog, de hát na szóval, hogy azért mit vannak és akkor még van egy-két dolog, ami ami ami hiányzik.

[00:44:33]Itt a fő kérdés, vagy amivel ezt szerintem át le ezzel kapcsolóan nyilván van egy átpolitizált vita.

[00:44:41]Ebben sok mindenkinek megvan a maga felelőssége, de mégis arra pontra szerintem eljutott a magyar társadalom, meg a politika is talán, hogy egy széleskörű társadalmi vita nélkül nem lehet ezt a kérdést nyugvópontra juttatni.

[00:44:57]Tehát ebben kell egy el kell érnie azoknak, akik ezt ambicionálják a politikának, a hatalomnak, hogy emögött legyen egy széles körű, minél szélesebb körű társadalmi támogatottság.

[00:45:06]Ezt el lehet érni azzal, amivel most próbálkoznak.

[00:45:07]és egyébként főpolgármester is érvel, hogy olyan egyébként fontos közlekedéspolitikai, várospolitikai, infrastruktúrális fejlesztéseket tudnánk megvalósítani Budapesten az olimpia űrügyén, amit lehet, hogy egyébként nem.

[00:45:21]És ebben persze van egy dühítő elem, hogy na nehogy már csak akkor legyen, nem tudom gyorsvasútferhegyről, hogyha olimpia, mert azt amúgy nem jár a budapestieknek.

[00:45:32]Tényleg szégyenteljes, hogy nem lehet máshogy bejutni a a repülőtérről a a városba.

[00:45:37]Tehát ez fölfoghatatlan szerintem.

[00:45:40]De közben azért azt is látni kell, hogy az olimpia abból a szempont egy érdekes projekt, hogy elindulnak ezek a nagy infraprojektek, és általában az van, hogy drágábban, és több idő alatt készül el, merthogy mindig jönnek ilyen döntési pontok, hogy akkor most na most inkább toljuk ki, vagy akkor csapjuk össze, és akkor mindig úgy dönt a politika, hogy inkább toljuk ki, és akkor így húzódnak, mint a rétest tészta ezek a projektek.

[00:46:00]Az olimpiában az a jó ilyen projekt menedzsment szemülettel, hogy egy ilyen hardline van a végén.

[00:46:04]Tehát az olimpia ekkor van, akkora be kell fejezni.

[00:46:06]Ez persze költség szempontból nem jó, mert hát ez a legjobb módja a költségek emelésének.

[00:46:12]Hát azt akarod, hogy befejezzük, akkor 20%-kal drágább lesz, aztán még 10-zel meg még 15-tel.

[00:46:15]De ebből a szempontból, hogy befejezzenek ilyen nagy infrastruktúrális fejlesztéseket, ebből a szempontból az olimpia egy jó természetes ösztönző, mert ezt kikényszeríti valójában.

[00:46:25]Úgyhogy szerintem ezzel itt itt tartunk nagyjából.

[00:46:26]Én itt ki mertem jelenteni, ez a búcsú és fél perces válaszlehetőséget lesz néhány órával ezelőtt, hogy szerintem kevesebb pénzt kell a magyar sportra költeni és pont és hozzá kell szoknia, főleg az élsportból élőknek, hogy ezt kevesebb pénzből kell megtenniük.

[00:46:41]Szerinted is kevesebb pénzt kell költeni a sportra?

[00:46:44]Hát bizonyos számítások szerint most a GDP 2, de lehet, hogy 2,5%-a megy sporttal összefüggő kiadásokra.

[00:46:52]Ez azért döbbenetesen nagy összeg.

[00:46:52]Tehát a 100-1007 100 milliárd Ftot karcolja, talán kicsit többet is.

[00:47:00]Az EU-s átlag 0,7.

[00:47:05]Mi lenne, ha mondjuk 1%-ot költenénk a GDP-ből?

[00:47:07]GDP arányoson erre, és akkor mi mindig nagyjából 1000 milliárd Ft környékén járnánk, ami azért nem egy elhagyolható összeg.

[00:47:14]Szerintem annyiból azért lehet hatékony és jól működő sportletet csinálni, csak akarni kell.

[00:47:22]Kele János közgazdász sportszakíró.

[00:47:25]Nagyon szépen köszönjük, hogy eljöttél.

[00:47:27]Én is köszönöm.