Törley Katalin: Már szeptembertől érezhető javulást hozhat néhány gyors oktatási intézkedés
- Törley Katalint, a Tanítanék Mozgalom alapítóját a Kölcsey Gimnáziumból bocsátották el, azóta a mozgalom érdemi szakmai munkájára fókuszálna, de a civil szervezetek erőforrásai megcsappantak.
- A választási eredmény sok szempontból megnyugtató számára, de kritikai szemléletét nem tette félre; az oktatás terén bíztató fejleményeket lát.
- A kirúgott tanárok rehabilitálásának pontos tartalma még nem világos, miközben az érintettek perei az Alkotmánybíróság előtt folynak, és akár Strasbourgig is elmennének.
- A sztrájkjog helyreállítását hatalmas elégtételnek tartja, mivel a polgári engedetlenségi mozgalom épp a pedagógusok érdekérvényesítésének ellehetetlenítése miatt indult.
- A rehabilitációnak ki kell terjednie azokra is, akik szolidaritásból mondtak fel, vagy a státusztörvény elutasítása miatt kerültek feketelistára és nem térhettek vissza a közoktatásba.
- A tankerületi rendszert nem lehet azonnal megszüntetni, átvilágításuk és szolgáltatóvá alakításuk ígéretes irány, de az iskolák önkormányzati visszaadása is komoly nehézségekbe ütközik.
- A jelenlegi pedagógus-minősítési rendszert (TÉR) szakmailag megalapozatlannak és megalázónak tartja, helyette intézményi szintű, belső értékelést és hozzáadott érték vizsgálatát szorgalmazza.
- A pedagógusbérek rendezése részleges, a diplomás átlagbér 80%-a helyett 100%-ot kellene célozni, és sürgősen rendezni kell a segítő szakemberek vérlázítóan alacsony bérét is.
- A tanárhiány súlyos, a tanári kar elöregedőben van, a pálya vonzóvá tételéhez a finn modellhez hasonló presztízsnövelésre és szemléletváltásra van szükség.
- A tankönyvválasztás szabadságát gyorsan vissza lehetne adni, a NAT-ot pedig rövidebb, kimeneti szabályozású, nagyobb pedagógus-autonómiát biztosító kerettantervvel kellene felváltani.
"El kéne kezdenünk beszélgetni arról, hogy mégis mit gondolunk a jelen korban arról, hogy mi az iskola feladata" – Törley Katalin
Részletes összefoglaló megjelenítése
Törley Katalin személyes helyzete és a Tanítanék Mozgalom
Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, francia tanárként dolgozott, amíg el nem bocsátották a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Ő volt egyike annak az öt tanárnak, akiket az intézményből eltávolítottak. Bár jelenleg nem tanít, identitásában továbbra is tanárként tekint magára. Kirúgása után a Tanítanék Mozgalom vált a fő tevékenységi körévé.
Törley Katalin reméli, hogy a mozgalom munkája folytatódhat, de immár nem tüntetések szervezésére, hanem érdemi szakmai munkára fókuszálva. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a civil szervezetek helyzetével kapcsolatban, megemlítve, hogy sok szervezet – köztük a FreeSZFE – "kivérzett" az elmúlt időszakban. A Tanítanék is nehéz helyzetbe került, részben azért, mert a változásba vetett hatalmas várakozás miatt sokan átcsoportosították erőforrásaikat, abban a reményben, hogy mostantól minden egy csapásra megoldódik. Törley szerint azonban hosszú és nehéz folyamatokról van szó, amelyekben a tapasztalt civil szervezetek részvételére továbbra is nagy szükség van.
"És azt remélem most, hogy ez még folytatódhat így, mert továbbra is azt gondolom, hogy a tanítanékra és a hasonló civil szervezetekre akkor is szükség van, hogyha már nem tüntetéseket kell szerveznünk, hanem mondjuk érdemi szakmai munkát végezni." *
A politikai változás megélése és az új oktatási irány
Törley Katalin a választások előtti időszakot hullámvasúthoz hasonlította: hol optimista, hol pesszimista volt. Bár a közvélemény-kutatások egyre biztatóbbak voltak, az utolsó pillanatig nem akarta elhinni, hogy vége lehet annak a "rémálomnak", amiben éltek. A választási eredményt követően sok mindent megnyugtatónak talál, bár a kritikai énjét nem tudta teljesen letenni – vannak dolgok, amelyek nem tetszenek neki. Az oktatás és a közoktatás területén ugyanakkor nagyon bíztatónak látja a fejleményeket.
"Nagyon sok minden megnyugtató. Ugyanakkor nem tudtam azonnal letenni az összes kritikai a kritikai énemet." *
A kirúgott tanárok rehabilitálása és a sztrájkjog helyreállítása
Magyar Péter miniszterelnök beszélt arról, hogy rehabilitálni fogják a kirúgott tanárokat. Törley Katalin szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy pontosan mit takar a "rehabilitálás" szó, és erről még nem volt személyes egyeztetés. Az érintett tanárok perei még nem zárultak le: a Kölcseyből kirúgottak ügye jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van, és a résztvevők elszántak, hogy akár Strasbourgig elmennek az igazukért. Érdekes helyzetet teremt, hogy kormányzati szinten a rehabilitálást ígérik, miközben folyamatban lévő jogi ügyekről van szó.
Lannerné Judit oktatási miniszter bejelentette a sztrájkjog helyreállítását is, ami Törley számára hatalmas elégtétel. A polgári engedetlenségi mozgalom közvetlen kiváltó oka éppen az volt, hogy a pedagógusok sztrájkjogát olyan mértékben megnyirbálták, ami teljesen ellehetetlenítette az érdekérvényesítést. A tanárokat alapvető munkavállalói jogoktól fosztották meg, és ez volt az alapja annak a mozgalomnak, amelyben való részvétel miatt elbocsátották őket.
"Nem véletlenül vettünk mi részt a polgári engedetlenségben. Annak az volt a közvetlen kiáll ki kiváltó oka, hogy olyan módon csonkították meg a pedagógusok szájkogát, ami az érdekérvényesítésre teljesen képtelenné tette azt." *
Törley hangsúlyozta, hogy a rehabilitáció nem csak a 15 elhíresült kirúgott tanárra vonatkozik. Vannak kollégák, akik szolidaritásból mondtak fel, mások a státusztörvény bevezetésekor nem fogadták el azt, és ezzel megszűnt a munkaviszonyuk. Ők is "feketelistára" kerültek, és ha később vissza akartak volna menni a közoktatásba, nem vették fel őket. Törley szerint ezeket az embereket is rehabilitálni kell, hogy ha szeretnének visszatérni a közoktatásba, ne érje őket retorzió amiatt, hogy nem fogadták el a státusztörvényt.
A pedagógus-társadalom megosztottsága
Törley Katalin szerint a pedagógus-társadalom megosztottsága ugyanúgy fog változni, mint a társadalom egészének megosztottsága. A magyar társadalom sokszínűsége leképeződik a pedagógusok között is. Elismerte, hogy az előző kormányzat 16 éve alatt a pedagógus-társadalmat "rendesen megtaposták", és olyan körülményeket teremtettek, amelyek között nagyon nehéz volt egyenes gerinccel megmaradni.
"Megtaposták a pedagógus társadalmat rendesen, az biztos." *
Ugyanakkor mindig is voltak olyanok, akik az egyenes gerincet képviselték. Ahogy a magyar társadalom most egy "nagy levegővételt" vesz és változik, úgy ez a pedagógusok körében is megtörténhet. A most várható intézkedések – különösen az elején – meg fogják erősíteni a pedagógusokat. A szükséges munka azonban több éves folyamat, nem egy négyéves ciklus feladata, és sok érdekbe fog ütközni.
A tankerületi rendszer jövője
Törley Katalin személy szerint szeretné, ha a tankerületek nem léteznének, de tudatában van annak, hogy ezeket nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni. Emlékeztetett arra, hogy amikor a tankerületi rendszert tanév közepén, egyik napról a másikra bevezették, az "őrületes káoszt" okozott – ennek visszacsinálása is hasonló káosszal járna.
Kormányzati ígéretek szerint át kell világítani a tankerületek működését, és át kell alakítani őket, hogy szolgáltató szerepbe kerüljenek, és kiszolgálják az oktatási intézményeket, ne pedig dirigáljanak nekik és megkeserítsék az életüket.
Az iskolák önkormányzatoknak való visszaadása sem egyszerű. Az önkormányzati fenntartás korábban is sok problémával járt, mert az önkormányzatok nagyon különböző anyagi helyzetben vannak: voltak, amelyek nagy nehézséggel tudták fenntartani iskoláikat, és most "sikítva menekülnének", ha vissza kellene venni őket. A tehetősebb önkormányzatoknál is megszűntek az iskolafenntartással foglalkozó osztályok, és az ott dolgozó szakemberek más munkát vállaltak – nem lehet varázsütésre visszateremteni ezt a szaktudást. Törley ezt a kirúgott tanárok helyzetéhez hasonlította: ők sem akarták otthagyni az oktatást, de rájuk kényszerítették, és az életük azóta megváltozott.
A pedagógus-minősítési rendszer és a teljesítményértékelés
Törley Katalin szerint a jelenlegi pedagógus-minősítési rendszert (teljesítményértékelési rendszer, TÉR) "el kell engedni". Ez várhatóan meg is fog történni, és egyike azoknak a bizalomépítő intézkedéseknek, amelyeket nagyon könnyen meg lehet most tenni. A rendszer szakmailag is megalapozatlan volt.
A TÉR gyakorlatilag "halálba szívatta" a pedagógusokat, megalázta őket és egymás ellen fordította a kollégákat. Olyan vállalásokat kellett papírra vetniük, amelyekről tudták, hogy csak kipipálandó formalitások – ez sértette a szakmai méltóságukat.
Oktatáskutatók és szakértők egyetértenek abban, hogy nincs értelme az egyéni pedagógus-értékelésnek; helyette intézményeket kell értékelni. Azt kell vizsgálni, hogy egy intézmény milyen hozzáadott értéket, többletet nyújt a gyerekeknek. Az értékelést pedig belső értékelésként kellene meghagyni, ahogy régebben is volt: az igazgató feladata, hogy visszajelzést adjon a kollégák munkájáról és segítse őket. Ha egy intézménynél derül ki nagy baj, akkor oda kell beavatkozni és az intézményt megsegíteni.
Pedagógusbérek és segítő szakemberek helyzete
Törley Katalin szerint a pedagógusok bérezését a kormány "valahogy" megoldotta, de ezt a rendezést sem lehet elválasztani a 2022-23-as tiltakozási hullámtól és a polgári engedetlenségi mozgalomtól – szerinte e nélkül a kormány még ezt sem tette volna meg. Ugyanakkor továbbra is vannak kérdések:
- A pedagógusbéreknek a diplomás átlagbér 80%-át kell elérnie, ami Törley számára érthetetlen. Egy diplomás állásról van szó, rengeteg felelősséggel és folyamatos tanulással, ami kreatív, értelmiségi munka – miért nem a 100%-ot célozzák meg?
- Nem rendezték a pedagógusok munkáját segítő egyéb szakemberek bérét: iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek, szociális munkások, fejlesztőpedagógusok, pszichológusok "vérlázítóan alacsony" bérekkel dolgoznak.
"Ez egy diplomás állat állás, rengeteg felelősséggel, sok tanulással egy kreatív értelmiségi munka. Miért nem a 100%-ot célozzák meg?" *
A segítő szakemberek nélkül nem működik a rendszer, és ez pontosan látszik is. Sok esetben a tankerületek akadályozták meg, hogy egy iskola felvegyen ilyen szakembert, annak ellenére, hogy volt rá státusza. Ezt is át kell gondolni, és rendezni kell a béreket, mert ilyen körülmények között nem várható el, hogy emberek ezekbe a munkakörökbe menjenek dolgozni.
Tanárhiány és a pedagógus-utánpótlás
A magyar tanártársadalom jelentős része fokozatosan nyugdíjba megy és kikopik a rendszerből. Egy néhány éves adat szerint a tanári kar átlagéletkora 50 év fölött van. A fiatal pedagógusok részaránya rendkívül alacsony, mindössze 5% körüli – nagyon kevés vonzó dolog volt a pedagóguspályán. Sokan nyugdíjkorhatár után jöttek vissza tanítani, mert akkora a tanárhiány.
Vannak olyan helyek, ahol már generációk óta nincs szakos ellátottság bizonyos tárgyakból. Ez nem csak az utóbbi évek tragédiája, hanem régebbi keletű probléma. A tanárhiány odáig vezetett, hogy egyes iskolákban "mindenki mindent tanított", mert olyan kevesen voltak.
A megoldáshoz a pedagóguspályát vonzóvá kell tenni. Törley a finn oktatási rendszert hozta fel példaként, ahol a pedagógusképzésbe a legnehezebb bekerülni, mert a legkiválóbb diákok érzik fontosnak és jónak, hogy bekerülhessenek az iskola világába.
Az oktatás tartalmi és szemléleti megújítása
Tankönyv-választási szabadság
A tankönyvválasztás szabadságának hiánya súlyosan korlátozta a pedagógusok autonómiáját. Törley szerint ez egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket nagyon gyorsan meg lehetne tenni. Számos olyan tankönyvcsomag létezik, amelyeket a pedagógusok "titokban és kvázi tiltottan" használtak is – ezeket fel kell szabadítani.
A Civil Közoktatási Platform a tankönyves szakemberekkel és könyvtárostanárokkal együtt kidolgozott egy folyamatot, amelynek segítségével már akár szeptembertől szabadabb tankönyvválasztást lehetne megvalósítani. A tankönyvrendelési időszak tavasszal, április végén zárult le, de vannak pótrendelési időszakok, és ha ezekhez hozzányúlnak, elképzelhető, hogy már szeptembertől jobban használható tankönyveket lehet használni.
A Nemzeti Alaptanterv (NAT) reformja
A jelenlegi NAT rendkívül részletes, erősen előíró jellegű, és erősen bekorlátozza a pedagógusokat. Törley "kisarkítva" úgy fogalmazott, hogy a NAT akár azt is előírhatná, hogy egy 11. osztályos diáknak április 7-én melyik költő melyik sorát kell felírni a táblára – ami abszurdum. A pedagógusok így nem tudnak a saját tanulócsoportjuk igényeire figyelni, és a szakmai véleményüket sem tudják maradéktalanul érvényesíteni. A NAT-ban ráadásul nagyon sok inkoherencia is van.
Valószínűleg egy sokkal rövidebb, inkább a kimeneti szinteket szabályozó és sokkal több szabadságot biztosító alaptantervre lenne szükség. A NAT megváltoztatása azonban nem lehetséges szeptemberig. Az új NAT megszületése elengedhetetlen ahhoz, hogy komoly tehercsökkentésről lehessen beszélni mind a pedagógusok, mind a diákok esetében.
Szemléletváltás szükségessége
Törley Katalin hangsúlyozta, hogy nem csak intézkedésekre és módszertani változtatásokra van szükség, hanem egyfajta szemléletváltásra is – és ez nem csak a pedagógusokra vonatkozik, hanem az egész társadalomra. Az iskoláról "begyöpösödött, bebetonozódott" elképzelések élnek a társadalomban.
"El kéne kezdenünk beszélgetni arról, hogy mégis mit gondolunk a jelen korban arról, hogy mi az iskola feladata, hogy hogy képzelünk magunk elé egy iskolát, hogy mit gondolunk, hogy ott mi történjen a gyerekünkkel, hogy mit gondolunk a tanár szerepéről." *
A szemléletváltás különösen nehéz, mert mindenki azokat a mintákat hozza, amelyekben szocializálódott, és az iskolai közeg az a hely, ahol a leghosszabb időt tölti az ember. Ráadásul a fiatalok nem érkeztek meg a rendszerbe, így az esetlegesen más szemléletmódot képviselők sem tudtak bekapcsolódni. Törley szerint egy jó iskola olyan, mint egy műhely, ahol a régebbiek tapasztalata és az újak "forradalmi lelkülete" megtermékenyíti egymást.
Törley szerint meg kell haladni a "le kell adni" szemléletet is. A gyerekek úgy érkeznek az iskolába, hogy "éhesek a világra meg a tudásra", de a rendszer szisztematikusan kiöli ezt belőlük. Ha az iskolarendszer erre az ambícióra építene, akkor a gyerekek saját maguk fejlődnének, a pedagógusok pedig tanulásszervezői, kísérő szerepben lehetnének mellettük.
"Az van, hogy a gyerekek tanulnak, mert úgy kerülnek az iskolába meg az óvodába, hogy hogy éhesek a világra meg a tudásra, és eztán lassan, szisztematikusan a rendszer ezt kiöli belőlük." *
Iskolaigazgatók kiválasztása és az intézményi autonómia
Mintegy 450 iskolában jár le az igazgató mandátuma vagy mennek nyugdíjba. Lannerné Judit beszélt arról, hogy a tantestületeket is be fogják vonni az iskolaigazgatói pályázatok értékelésébe.
Törley Katalin tud arról, hogy Trencsényi László ezzel kapcsolatban óvatosságra intett, mondván hogy nem biztos, hogy minden tantestület szeretné ezt, és az igazgató nem kizárólag a tantestületnek felelős. Törley szerint azonban ebben a helyzetben, amikor 16 év arról szó
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:08]Reggeli személy.
[00:00:10]A reggeli személy 9:13 perckor Törlei Katolina tanítanék mozgalom egyik alapítója.
[00:00:15]Nekem ide az van írva, hogy francia tanár.
[00:00:17]De francia tanár csak voltál, ugye?
[00:00:21]Gyakorlatban igen, csak voltam.
[00:00:24]Identitásomban azért még ezt őrzöm.
[00:00:27]Tehát hogyha be kell valahol mutatkoznom, akkor azt mondom, hogy tanár vagyok, és hogyha ezt pontosítanom kell, akkor francia tanár, de jelenleg nem tanítok semmilyen formában.
[00:00:38]De téged kirúgtak a a kölcseből, te is egyike voltál a kölcseből kirúgott tanárodnak.
[00:00:41]Onnan talán három tanárt onnan öt ötöt ötöt rúgta ki.
[00:00:44]És akkor azóta mit csinálsz?
[00:00:49]Hát ugye már akkor létezett a tanítanék mozgalom, és a kirúgásom után a tanítanék vált kvázi a főmunkahelyemmé.
[00:01:01]Aha.
[00:01:03]És azt remélem most, hogy ez még folytatódhat így, mert továbbra is azt gondolom, hogy a tanítanékra és a hasonló civil szervezetekre akkor is szükség van, hogyha már nem tüntetéseket kell szerveznünk, hanem mondjuk érdemi szakmai munkát végezni.
[00:01:17]És remélem, hogy túléljük most ezt a nehéz időszakot, ami egyébként nagyon sok civil szervezetet érint.
[00:01:24]Hallottam, hogy a FreeSfét is és másokat is kivéreztek ezalatt az időszak alatt a a civil szervezetek, és mi is most jutottunk el idáig.
[00:01:32]Szerintem akkora volt, olyan óriási volt a várakozás a változásra, hogy mindenki odacsoportosította az erőforrásait.
[00:01:42]És lehet, hogy sokakban az az illúzió él, hogy mostantól egy csapásra minden megoldódik, de itt hosszú és nehéz folyamatokról van szó, amiben véleményem szerint nagyon fontos a a sok taphasztalatot felhalmozott civil szervezeteknek a részvétele.
[00:02:00]Mennyire hittél, vagy bíztál az április 12-i választások sikerében?
[00:02:05]Úgy éreztem magam előtte kábé mint egy ilyen hullámvasúton.
[00:02:07]Tehát volt, amikor amikor nagyon optimista voltam, voltam amikor pesszimistább, ugye a a amit az ember tudott tenni, az így a a tehát a saját antennáimmal érzékelni a közhangulatot, de azt is tudtam, hogy valamiféle buborékban vagyok, tehát hogy az nem biztos, hogy mindent jelent, illetve figyelni a közvéleménykutatásokat, és azért azok egyre biztatóbbak voltak, hogy ennek vég végre vége lesz ennek a rémálomnak, amiben éltünk, de az utolsó pillanatig nem akartam elhinni, vagy vagy legalábbis így megelőlegezni, hogy ez ez sikerülhet.
[00:02:54]És most hogy tetszik, ami van?
[00:02:58]Nagyon sok minden megnyugtató.
[00:03:02]Ugyanakkor nem tudtam azonnal letenni az összes kritikai a kritikai énemet.
[00:03:09]Tehát vannak dolgok, amik időnként nem annyira tetszenek, de például abban azon a területen, ahol ahol én dolgozom, és ami az igazán fontos a számomra, tehát a az oktatás és azon belül is a közoktatás helyzete, ott nagyon-nagyon bíztatónak látom a a fejleményeket.
[00:03:30]Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy rehabilitálni fogják azokat a tanárokat, akiket kirúgtak, ami hát véletlen annyit jelent, hogy van, hogy miközben Ja, bocsánat, Leltit, miközben ugye többször beszéltünk arról, hogy amik tartottak a munkaügyi perk, amelyeket indítottatok, amit a szám végül is elvesztettetek, és hogy végülis az jelentheti azt, hogy azok a tanárok, akiket eltávolítottak, visszamehetnek eredeti munkahelyjukra.
[00:03:55]Nem tudjuk pontosan, hogy mit takar a rehabilitálás szó.
[00:04:00]Erről még személyesen nem volt semmiféle egyeztetés.
[00:04:05]És ugyanakkor meg még az a helyzet, hogy bár a legfelsőbb bíróságon a Kúriánál elvesztettük mi is a a perünket, de a perek nem szűntek még meg, tehát a jogi folyamat az tart.
[00:04:18]A mi ügyünk például a kölcseisekén most az Alkotmánybíróság előtt van, és mindannyian elszántak vagyunk arra, hogy hogy a az igazunkért akár Strasburgig elmegyünk.
[00:04:31]Tehát ez is egy érdekes helyzet, hogy most a kormányzati szinten azt mondják, hogy rehabilitálják ezeket a pedagógusokat, de közben meg folyamatban levő jogi ügyekről van szó.
[00:04:47]Ez az egyik dolog.
[00:04:47]A másik pedig, ami engem nagyon nagy örömmel töltött el, amikor ezt Lanner Tudit mondta, ez már önmagában tényleg egy komoly elégtétel volt a számunkra, de hogy hozzátette a szájk jog helyreállítását is.
[00:05:03]Tehát nem véletlenül vettünk mi részt a polgári engedetlenségben.
[00:05:09]Annak az volt a közvetlen kiáll ki kiváltó oka, hogy olyan módon csonkították meg a pedagógusok szájkogát, ami az érdekérvényesítésre teljesen képtelenné tette azt.
[00:05:18]Tehát alapvető munkavállal jogoktól fosztottak meg minket, és ez volt a az alapja annak a mozgalomnak, amiben való részvételünk miatt minket aztán elbocsájtottak.
[00:05:30]Tehát ez például egy megint csak egy nagyon komoly elégtétel, hogy hogy az, amiért kiálltunk, az egy teljesen jogos kiállás volt, jogos követelés volt, egy igazságtalan és elfogadhatatlan törvény, illetve előtte rendelet ellen, illetve a a Lanner Judit oktatási koncepciója és mindaz, amit felvázolt a a miniszteri meghallgatása során az is nagyon nagyban össze egybe esik azzal, amiért mi kiálltunk, amiért a tanítanék 10 éve dolgozik, és amiért egyébként a a polgári engedetlenségben részt vett tanárok is kiálltak.
[00:06:21]Mit gondolsz, a pedagógus társadalom megosztottsága változni fog?
[00:06:25]Hát ugyanúgy fog változni, mint a társadalom megosztottsága.
[00:06:27]Tehát én nem látok különbséget aközött, hogy hogy rátekintünk mag a magyar társadalomra, és annak a nagyon nagyon sok féleségére és sokszínűségére.
[00:06:37]Ugyanez a sokszínűség képeződik le a pedagógus társadalomban.
[00:06:43]És miért lenne az más?
[00:06:45]Azért, mert rendesen becsicskították őket.
[00:06:47]Tehát ha azt akarom, tehát azt ki lehet mondani, hogy az előző kormányzat az elmúlt 16 év az egészségüggyel meg az oktatással most a felapadó.
[00:06:54]Hát megtaposták a pedagógus társadalmat rendesen, az biztos.
[00:06:57]és olyan körülményeket teremtettek, amiben nagyon nehéz volt tényleg egyenes gerinc megmaradni.
[00:07:04]Ugyanakkor azért az egyenes gerince mindig ott voltak, tehát volt voltak példányok, akik akik ezt képviselték és és szerintem ahogy a a magyar társadalmat is megtaposta ez a 16 év, és és ott is látunk most egy ilyen nagy levegővételt és és változást és akár még tenni akarást is.
[00:07:31]Ugyanúgy szerintem ez ez talán megtörténik a pedagógus bergekben is.
[00:07:38]Főleg azért, mert azért ami most történni látszik, vagy ami jönni látszik, az főleg itt az elején meg fogja erősíteni a pedagógusokat.
[00:07:52]Tehát az egész biztos, hogy itt amit el kell végezni munkában, az egy sokéves folyamat.
[00:07:59]Nem, nem egy négy éves ciklusnak a feladata, hanem jóval több, és nagyon sok érdekbe fog ütközni, és nagyon nehéz lesz, de az elején lehet olyan azonnali intézkedéseket hozni, amik amikkel, ahogy Lanner Judit fogalmazott levegőhez levegőhöz juttatják az intézményeket és a pedagógusokat.
[00:08:26]Szükség van tankerületekre?
[00:08:30]Hát én személy szerint nagyon szeretném, hogyha nem léteznének.
[00:08:34]Ugyanakkor a realitás az, hogy nem lehet a tankerületeket egyik pillanatról a másikra megszüntetni.
[00:08:39]Arra emlékezhetünk, hogy amikor bevezették a tankerületi rendszert és a központosítást egyik napról a másikra, ráadásul tanév közepén, az micsoda őrületes káoszt okozott.
[00:08:54]Ennek a visszacsinálása ugyanolyan őrületes és fájdalmas káoszt okozna.
[00:08:59]De az biztos, és ezt ezt is ígérték kormányzati szinten, hogy át kell világítani a tankerületeket, a a működésüket és és valahogy át kell alakítani őket, hogy egyfajta szolgáltató szerepbe kerüljenek, és kiszolgálják a a az oktatási intézményeket, ne pedig dirigáljanak nekik és és megkeserítsék az életüket.
[00:09:21]A az, hogy ami amiről sokat beszélnek mostanában, hogy visszaadni az iskolákat az önkormányzatoknak, ez sem ez sem egy egyszerű dolog.
[00:09:30]A az önkormányzati fenntartás is nagyon sok problémával járt, mert nagyon különbözőek az önkormányzatok nagyon különböző lehetőségekkel, különböző anyagi helyzetben vannak.
[00:09:47]Tehát voltak olyan önkormányzatok, amelyek nagyon nagy nehézséggel tudták fenntartani az iskoláikat, és lehet, hogy most sikítva menekülnének, hogyha vissza kéne venni őket, mert óriási teher, de még a a jól működő és tehetősebb önkormányzatoknál is, ahol volt jó sok iskola, és most még megmaradtak az óvodáik, az történt, hogy miután elvették tőlük az iskolafenntartást, hát ott a megszűntek azok az osztályok, vagy főosztályok, akik akik ezzel foglalkoztak.
[00:10:16]Nincs-e már olyan szakember, aki mondjuk az iskolákkal foglalkozzon?
[00:10:20]Nem lehet varázspálcaütésre újra odateremteni ezeket a szakembereket?
[00:10:26]De miért ezek eltűntek az országból?
[00:10:28]Vagy elmentek?
[00:10:29]Nem, hát nyilván más munkát vállaltak.
[00:10:33]Ez egy kicsit olyan, mint amikor a a kirúgott tanárokat kérdezik, hogy és akkor most visszamegyünk-e tanítani?
[00:10:41]És ez nem olyan egyszerű kérdés, mert megvál meg, tehát hogy nem akartuk mi ott hagyni az oktatást, de ezt ránk kényszerítették.
[00:10:49]Megváltozott az életünk, ki kellett találnunk, hogy mit csinálunk és hogyan élünk tovább anyagilag, lelkileg, minden minden szempontból.
[00:10:58]És ezt nem lehet három-négy évente így meg így megrángatni az embert, hogy fenekestül fel felforduljon az élete.
[00:11:07]Tehát ki hogy tud ezzel kapcsolatban létezni.
[00:11:11]És még egy kicsit visszafor térve a rehabilitációra még azt tartom nagyon fontosnak, hogy itt nem csak arról a 15 kirúgott tanárról van szó, akik ugye elhíresültünk, hanem vannak olyan kollégáink, akik szolidaritásból felmondtak, akik szintén részt vettek a polgári engedetlenségben, illetve vannak olyanok, akik a státusztörvény bevezetésekor azt nem fogadták el, és ezzel szűnt meg a munkaviszonyuk, és ezek a ezek az emberek is egyfajta fekete kerültek, tehát hogyha később vissza akartak volna menni a közoktatásba, akkor nem vették föl őket.
[00:11:46]És szerintem ez is egy nagyon fontos dolog, hogy őket is ilyen szempontból rehabilitálni kell.
[00:11:53]Tehát hogyha szándékuk az, hogy visszamenjenek és folytassák a munkát a közoktatásban, akkor akkor ez szűnjön meg ez a ez a ez a fekete lista, és ne érhesse őket amiatt retorzió, hogy hogy nem fogadták el azt a státusztot.
[00:12:08]minősítési rendszert, pedagógus minősít rendszert, minősítési rendszert el kell engedni.
[00:12:12]El kell engedni.
[00:12:12]És azt hiszem, hogy ez is tervben van, és ez is egyike az is halálba szívatták a ez is egyike azoknak a bizalomépítő intézkedéseknek, amiket nagyon könnyen meg lehet most tenni.
[00:12:22]Ráadásul szakmailag is megalapozatlan volt ez a ez a térnek nevezett teljesítményértékelési rendszer.
[00:12:31]Egyrészt igen, tehát halálba szívatták vele, meg megalázták a a pedagógusokat, más egymás ellen fordították őket.
[00:12:36]Igen.
[00:12:40]Megint az volt, hogy így be kellett kamuzni egy csomó dolgot.
[00:12:42]Az ember nem szívesen, tehát hogy nem szívesen ír le olyat papírra vállalásként, amit úgy is tudja, hogy csak legyint rá, aztán akkor ki lehet pipálni, hanem szeretne normális esetben úgy dolgozni, ami a saját szakmai méltóságának megfelel.
[00:12:58]és és ráadásul szakmailag, tehát oktatáskutatók, szakértők egyetértenek abban, hogy nincs értelme az egyéni pedagógus értékelésnek, hanem intézményeket kell értékelni.
[00:13:16]Az, hogy egy intézmény mit ad hozzá egy gyerekhez.
[00:13:21]Tehát mi az a hozzáadott érték, az a többlet, amit maga az iskola, mint műhely, mint közeg ad a a gyerekeknek.
[00:13:29]És az értékelést, azt pedig meg kellene hagyni egy belső értékelésnek, ahogy az régebben is volt.
[00:13:37]Tehát egy igazgató azért igazgató, hogy a kollégáinak a munkájáról visszajelzést adjon, segítse őket satöbbi.
[00:13:41]És hogyha egy intézményről derül ki, hogy valami nagy baj van, akkor pedig ott kell beavatkozni és az intézményt megsegíteni, hogy hogy mit kell változtatni ahhoz, hogy hogy megfeleljenek annak a feladatnak, amik fontos nyilván ezt hozzátenni, hogy nem csak főváros iskolákról beszélünk.
[00:13:59]Nem, nem.
[00:14:02]Ez ez ez az összes iskolát érinti a legszegényebb térségekben is, és nyilvánvaló, hogy hogy külön anyagi és szellemi elő erőforrásokat kell csoportosítani arra, hogy hogy a nagyon nehéz helyzetben dolgozó dolgozó és működő intézményeket is megsegítsük.
[00:14:23]Végül is most a pedagógusok bérezése az mondhatni, hogy azt megoldotta a kormány.
[00:14:27]Megoldotta a kormány?
[00:14:29]Azt megoldotta a kormány valahogy egyébként szerintem ez is elválaszthatatlan attól a pedagógus mozgalomtól, ami 2022-23-ban nagyon hangos volt, amiben a polgári engedetlenség is volt.
[00:14:41]Tehát szerintem még ezt se tették volna meg, hogyha hogyha nincs ez a tiltakozási hullám.
[00:14:50]Ugyanakkor itt is vannak kérdések.
[00:14:53]Egyrészt az, hogy a a pedagógus béreknek a a diplomás átlagbér 80%-át kell elérni, azt én sose értettem, hogy miért a 80%-át.
[00:15:02]Ez egy diplomás állat állás, rengeteg felelősséggel, sok tanulással egy kreatív értelmiségi munka.
[00:15:10]Miért nem a 100%-ot célozzák meg?
[00:15:13]Szóval ez ez számomra teljesen érthetetlen egyrészt, másrészt viszont nem rendezték a a pedagógusok munkáját segítő többi szakembernek a béus asszisztens, akik akik rettenetes vérlázítóan alacsony bérekkel dolgoznak, és és nélkülük nem működik a rendszer, és pontosan tudjuk, hogy nem működik.
[00:15:38]És itt nem csak arra gondolok, hogy iskolatitkár meg egyéb a a működését adminisztratíve segítő emberek, hanem olyanok, akik tartalmilag rendkívül fontosak.
[00:15:51]Tehát a a szociális munkás, a pedagógiai asszisztens, a különféle fejlesztőpedagógusok, pszichológusok, akiből iszonyatosan kevés van, psichó nincsenek megfizetve.
[00:16:06]Nagyon sokszor, hogyha egy iskola igényelt, mert volt státusza erre igényelt ilyen szakembert, akkor nagyon sok esetben a tankerületek megakadályozták, hogy hogy felvegyenek.
[00:16:17]Tehát ezt is át kell majd gondolni, hogy például az igazgatóknak milyen munkáltatói jogaik lesznek, és hogy mennyire vehetik saját kézbe azt, hogy hogy ez az ellátottság kicsit növekedjen.
[00:16:29]De ehhez nyilván rendezni kell ezeket a béreket, mert nem elvárható, hogy ilyen körülmények közé menjenek emberek dolgozni.
[00:16:38]És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a magyar tanártársadalom jó része az szép lassan nyugdíjba megy és kikopik.
[00:16:44]Így van.
[00:16:44]Ez nem is tudom, talán már egy pár éves adat, hogy a tanári állat átlagkor az 50 fölött van.
[00:16:53]És hogyha megnézzük a korfát, akkor a fiatal pedagógusoknak a a részaránya az iszonyatosan kevés.
[00:16:59]Nem tudom, ilyen 5%, tehát nagyon-nagyon kevés.
[00:17:05]Hát kevés vonzó dolog volt a pedagógus pályában, lássuk be.
[00:17:08]És nagyon sokan vannak, akik nyugdíjkor után jöttek vissza, mert akkora volt a tanárhiány, hogy hogy visszafoglalkoztatták őket.
[00:17:17]Hallottam iskoláról, ahol már mindenki mindent tanított, mert olyan olyan kevesen voltak.
[00:17:21]Igen.
[00:17:21]És vannak olyan helyek, ezt sem szabad elfelejteni, am ahol ez nem az utóbbi éveknek a tragédiája, hanem már generációk óta nincs szakos, rendes szakos ellátottság, és vannak olyan tárgyak, amikre nincs nincs tanár, már a nagyapámnak sem volt.
[00:17:42]Megváltoztatható.
[00:17:44]Ö hát egy mozgattan nyilván nem ez a paroszos oktatási rend vagy rendszer az oktatás teljes átalakítására is szükség lenne ahhoz ne összeszerő ország Igen.
[00:17:53]És itt itt már nagyon nehéz dolgokról beszélünk mert ehhez nem csak intézkedések kellenek meg módszer hanem egy egyfajta szemléletváltás és a szemléletváltás amikor ezt mondom akkor szemléletváltás kell a pedagógusok fejében.
[00:18:11]Egy ilyet elérni az nagyon nehéz, mert hiszen mindannyian hozzuk azokat a mintákat, amikben szocializálódtunk.
[00:18:16]A leghosszabb időszak, amit eltölt egy ember valahol, az az iskolai közeg.
[00:18:24]Hogyha valaki egyetemet végez, akkor nagyon hosszan van előtte és alatta iskolában, és olyan mintákat kap, amiket aztán visz tovább.
[00:18:36]Ráadásul ugye a f, ahogy mondtam, a fiatalok nem jöttek a a rendszerbe, tehát az esetlegesen más álláspontot, más szemléletmódot képviselők nem érkeztek meg a rendszerbe.
[00:18:50]Ott szerintem ahogy már az előbb is műhelynek neveztem az iskolát, tehát akkor jó egy iskola, hogyha műhelyként tud működni, ahol a régiek tapasztalatait és a az újak forradalmi lelkülete és és más nézőpontja az úgy keveredik, hogy megtérmek megtermékenyítik egymást.
[00:19:12]Tehát valahogy így kéne működni a dolgoknak.
[00:19:15]Tehát szükség van igen, a fiatal kollégákra, hogy hogy megérkezzenek, de nem csak a pedagógusoknál kell szemléletváltás, őszintén szólva az egész társadalomban vannak ilyen begyöpösödött, bebetonozódott elképzelések az iskoláról.
[00:19:32]Tehát el kéne kezdenünk beszélgetni arról, hogy mégis mit gondolunk a jelen korban arról, hogy mi az iskola feladata, hogy hogy képzelünk magunk elé egy iskolát, hogy mit gondolunk, hogy ott mi történjen a gyerekünkkel, hogy mit gondolunk a tanár szerepéről.
[00:19:47]Ezt nyilván a a tanároknak is, tanítóknak, pedig pedagógusoknak, oktatóknak is át kell gondolni, és hogyha kapnak egy kis levegőt, akkor talán lesz módjuk és energiájuk arra, hogy ezzen elgondolkozzanak.
[00:19:58]De ezt meg kell fogalmazni a szülői társadalomnak és ugye egyáltalán a társadalomnak, hogy hogy mit gondolnak, mert most az van, hogy a tanár az egy tekintély személy, miközben tekintély személynek tekintjük, a de közben azért azt gondoljuk, hogy meg lehet taposni.
[00:20:16]Ö akinek a fejében van valami tudás, ami fontosnak tűnik, és azt áttölti tölcsérrel a diák fejébe, hát ez nem működik.
[00:20:28]Ez ez nem így van.
[00:20:28]Most már az oktatás egészét át újra kéne gondolni.
[00:20:34]Át kell gondolni az egészet.
[00:20:34]És akkor ennek nagyon sok része van.
[00:20:38]Milyen eszközöket használunk, milyen tankönyveket használunk, mit tanítunk úr?
[00:20:43]Eleve az is egy kérdés, hogy szüksége szükségünk van-e még tankönyvekre, vagy vagy teljesen át kell állni egyfajta digitális tehát erre erről óriási viták folynak szakmai körökben is.
[00:20:56]Egyelőre én én szeretem, hogyha ha van tankönyv, mert az nagyon jó segítő eszköz a gyerekek számára, de az, hogy hogy nem volt tankönyvválasztási szabadság, az viszont súlyosan korlátozta a pedagógusok autonómiáját.
[00:21:20]Én azt gondolom, hogy ez is egyike azoknak az intézkedéseknek, amit nagyon gyorsan meg lehetne tenni.
[00:21:25]De miért visszatérhet a könyv tankönyvfiat?
[00:21:27]egy normális medrében megvannak azokk a köny könyvek.
[00:21:30]Van egy csomó olyan tankönyvcsomag, ami amit titokban és kvázi tiltottan használtak is a pedagógusok.
[00:21:40]Ezt kéne felszabadítani, és erre talán van is módszer.
[00:21:42]a Civil közoktatási platform a tankönyvesekkel és a könyvtárosanárokkal együtt kidolgozott egy egy egy folyamatot, hogy hogy lehetne már akár szeptembertől egy szabadabb tankönyválasztást meg valósítani.
[00:22:01]ugyanis a tankönyvrendelési időszak az tavasszal van, assiszem április végén zárult le, de vannak pótendelési időszakok, és hogyha ezekhez hozzányúlunk egy kicsit, akkor elképzelhető, hogy már lehetne jobban használható tankönyveket is használni.
[00:22:19]Aztán persze ezeknek a tankönyveknek meg kell felelniük a nemzeti alaptantervnek.
[00:22:24]A nemzeti alaptanterv kérdése is olyan, hogy azt viszont nem lehet szeptemberig megváltoztatni.
[00:22:28]Az nem egy olyan dolog, de meg kéne hát muszáj és és erre is vannak ígéretek, hogy új nemzeti alaptanterv lesz, de ez is egy nagy kérdés, hogy milyen lesz a mostani nap.
[00:22:38]Az egy rendkívül részletes ö erősen előíró jellegű ö alaptanterv, ahol kisarkítással azt mondhatnám, hogy benne van az alaptantervben, hogy egy 11.
[00:22:56]osztályosnak április 7-én melyik költő melyik sorát kell fölírni a táblára, ami egy abszurdum, mert egyrészt iszonyatosan bekorlátozza a pedagógusokat, és nem tudnak arra odafigyelni, hogy egyébként annak a tanulócsoportnak vagy azoknak a gyerekeknek mik lenne az igény, mik lennének az igényeük.
[00:23:14]a saját szakmai véleményeket sem tudják így maradéktalanul érvényesíteni, illetve nagyon sok inkoherencia is van a a nemzeti alaptantervben.
[00:23:28]Ö valószínűleg egy sokkal rövidebb, inkább a a kimeneti szinteket szabályozó és sokkal több szabadságot biztosító alaptantervre lenne szükség.
[00:23:38]És csak akkor lehet például komoly tehercsökkenésről csökkentésről beszélni mind a pedagógusok, mind a a diákok esetében, hogyha ez az új alaptanterv megszületik.
[00:23:53]Beszéltünk arról, hogy hogy illetve Lanner beszélt arról, hogy 450 iskolában jár le a iskolaigazgatónak a nyugdíjba megy, vagy lejár vagy vagy lejár mandátuma is, hogy ezen túl a tantestületeket is bevonják az iskolaigazgatói pályázatok értékelésében.
[00:24:13]Erről beszélgettem péntek reggel Trencsény Lászlóval, aki azt mondta, hogy az annak azért vannak veszélyei is.
[00:24:18]Nem biztos, hogy és aztán én is így végiggondoltam, hogy biztos, hogy van olyan tanárközösség, akinek nem hiányzik az, hogy nagyon változzon bár egyrészt egyrészt van ez is.
[00:24:28]Másrészt azt hiszem, hogy a Trencsényi Laci azt fogalmazta meg, hogy végül is nem a tantestületnek felelős, vagy legalábbis nem kizárólag a a az igazgató, tehát hogy hogy ugyanakkor én azt gondolom, hogy ebben a helyzetben, amikor 16 év arról szólt, hogy minden autonómiát elvettek a az iskoláktól, oktatási intézményektől, és az egyes pedagógusoktól.
[00:25:00]Ez egy nagyon-nagyon fontos, és nem csak szimbolikus lépés.
[00:25:04]Azért ez egy olyan rendszer volt régen az igazgatói pályázatoknak a véleményezése, amiben nemcsak az oktatói testület vagy az oktató testület, hanem a szülői közösség, a diákközösség is véleményezte ezeket a pályázatokat.
[00:25:21]És ez egy nagyon fontos dolog, mert sokat beszélünk arról, hogy hogy a helyi szintek a döntései jelenjenek meg a helyi problémáknál.
[00:25:32]És egyébként nagyon nehezen elképzelhető egy jól működő iskola, ahol például az igazgatót a tantestület nem fogadja el.
[00:25:43]Ezekre is volt példa az elmúlt években, amikor a a fejükre dobáltak pártkatonákat egyes intézményeknek, holott jól működő igazgatóik voltak.
[00:25:57]Volt olyan eset is, hogy csak egyetlen egy belső pályázó volt, és nem fogadták el a pályázatát, és valakit kívülről tettek oda.
[00:26:05]Én szerintem ahhoz, hogy egy kicsit jobban érezzék magukat a terepen dolgozók, ahhoz szükség van ezekre a ezekre a fontos gesztusokra.
[00:26:14]De nyilván érzi a oktatással foglalkozó szakemberek, meg az oktatás vezető is, hogy hogy nagyon megváltozott a a világít.
[00:26:22]Itt most nem közhelyezni szeretnék, csak arról, hogy nagyon nehéz egy gyereknek a figyelmét 45 percen keresztül fönntartani órán.
[00:26:33]Azt hiszem, hogy ez is összefügg azzal, hogy hogy nagyon át kell gondolnunk, hogy mit várunk el az iskolától, és hogy milyen a az intézmények autonómiája.
[00:26:42]Én például azt gondolom, hogy azt egy egy pedagógusnak vagy egy intézménynek legyen joga eldönteni, hogy például milyen órakereteket tart, milyen életkorban, kikkel, mennyi ideig dolgozik, és régebben volt is erre lehetőség.
[00:27:07]Reggeli személy.
[00:27:09]Azt írja az egyik hallgató, hogy teljesen igazan törlei Katának.
[00:27:11]az előbb félbeszakítottólak ugye pont arról beszélgettünk, hogy hogy milyen oktatási módszerrel lehet mondjuk tehát, hogy az iskolának legyen jog kitalálni azt, hogy melyik életkorban melyik diáknak milyen órákat és hogyan tartanak, milyen hosszban például.
[00:27:29]Így van.
[00:27:29]És például bizonyos óráknak az óra számában is jó lenne, hogyha lenne beleszólása az intézményeknek.
[00:27:36]Itt van például ez az öt heti öt testnevelésóra.
[00:27:43]Vannak olyan helyek, ahol ez ebből mondjuk heti három az úgynevezett elméleti testnevelés, mert nincsenek meg az infrastrukturális feltételei annak, hogy hogy mozogjanak a gyerekek.
[00:27:56]Ezen is el lehet gondolkozni, hogy akkor ők megszabhatják-e, hogy hogy kevesebb testnevelés órát tartanak.
[00:28:01]Ezzel valamennyi terhet egyébként levesznek a gyerekek váláról.
[00:28:06]Tehát az óratelésüket csökkenti.
[00:28:10]Igen.
[00:28:10]Csak az a sok frusztrált gyerek ADHD-s és összes többi az meg lebontja a ötödik óra végén az egész osztályt.
[00:28:18]Hát a a hogyha elméleti tesin kell részt venniük, az valószínűleg még frusztrálóbb.
[00:28:24]Arról nem beszélve, hogy amikor a a folyosón keltástnevelés órát tartani, az meg kifejezetten veszélyes is.
[00:28:31]ö a gyerekek frusztrációjának a a csökkentéséhez, illetve a különféle nehézségekkel küzdő gyerekeknek a az ellátásához pedig arra van szükség, amiről már az imént beszéltünk, hogy hogy legyenek szakemberek, legyen felkészülve az intézmény arra, hogy hogy hogy valósítja meg a sokféle gyerek együttlét.
[00:28:57]És akkor itt eljutunk oda, amiről szintén sokat beszélünk, és én magam is dolgozom egy egy olyan szervezetben, amit együttnevelés szövetségnek hívnak, ami a az inkluzív oktatást tűzte ki céljául.
[00:29:14]És itt ez nem azt jelenti, hogy egyszerűen a sokféle és a sokféle közegből jövő és sokféle nehézséggel küzdő gyereket betereljük, mint egy karámba, hanem hogy egy olyan felkészített közeg várja őket, ahol az ő együttnevelésük az mindegyikük számára előnyös.
[00:29:35]De hát ez is egy nagyon nehéz probléma, csakú úgy, mint a szegáció felszámolása, amihez szemléletváltásra is szükség van.
[00:29:45]különféle területek összehangolására is, anyagi lehetőségekre is, és arra is, hogy hogy legyen egy társadalmi pártbeszéd ennek a szükségességéről.
[00:29:58]Tehát meg kell győzni a a többségi szülőket, hogy az az ő gyereküknek is jobb lesz, hogyha hogyha együtt nevelődnek.
[00:30:08]Azt sokféle helyről és sokféle nehézséggel érkező gyerekek.
[00:30:12]Igen, nyilván erre is egy kicsit utal a a hallgatónak a véleménye, hogy a félretoltakból ne hagyjuk ki a pedagógus képző intézményeket, ahol a bérek bőven a közoktatási bérek alatt vannak.
[00:30:21]Egy kezdő közoktatási gyakorok bére körülbelül az egyetemi docensével azonos.
[00:30:29]Ez így van.
[00:30:29]A az egyetemi oktatók helyzete az szintén siralmas.
[00:30:37]És hát a tanárképzésben ez nincs másként.
[00:30:39]Úgyhogy én szerintem az egy az egy nagyon jó fejlemény, hogy a a létrejött új minisztérium az egységben, integráltan kezeli az oktatás összes területét.
[00:30:54]Tehát nem nem véletlenül hívják oktatási és gyermekügyi minisztériumnak, tehát a kisgyermekkori kort is beleértik.
[00:31:01]illetve eddig az történt, nem csak az azoz volt abszurdum, hogy a közoktatás a belügyminisztérium alá tartozott, ami tényleg egy unikum világ szinten, hanem az is, hogy hogy az oktatás különféle részei külön-külön minisztériumokhoz tartoztak.
[00:31:19]Tehát például a szakképzés meg a felsőoktatás az nem oda tartozott, ahova a közoktatás.
[00:31:27]És most ez a az újon újonnan létrejött minisztérium mindezeket a területeket felöleli.
[00:31:31]És ez nagyon fontos, mert ezek 1000 szállal kapcsolódnak egymáshoz, nem elválaszthatók.
[00:31:37]És egyébként is érthetetlen volt, hogy hogy mondjuk a szakképzés, ahova a gyerekek, fiatalok nagy része jár, az miért különül el a közoktatástól?
[00:31:48]Ugyanazokról a a fiatalokról, ugyanolyan életkorú emberekről van szó.
[00:31:56]Teljesen érthetetlen volt ez a fajta szétválasztás és egymás ellen fordítás.
[00:32:01]Egyébként az egyik kedves hallgató fölteszi a kérdést, hogy a művészettörténet művészettörténetokatás vajon visszatér?
[00:32:08]Biztos, hogy visszatér.
[00:32:11]Én azt remélem, hogy igen.
[00:32:11]Ugyanakkor ugye mindig az van, hogy hogy tehercsökkenésről beszélünk, vagy tehercsökkentés szükségességéről beszélünk.
[00:32:20]Ö, tehát inkább azon kell elgondolkozni, hogy hogyan lehetne átgondolni azt, hogy pontosan mit tanítunk.
[00:32:32]Egyáltalán vajon kötelező-e ezek között a tantárgyi keretek között megmaradnunk.
[00:32:39]Tehát ahogy sok országban már elkezdték integráltan a természettudományokat tanítani, ugyanez mondjuk egy projektszemléletű oktatásban megjelenhetne a a humán tárgyaknál is, tehát hogy hogy a a művészetek, és itt nem csak a művészettörténetre gondolok, hanem a ami szintén szerintem nagyon-nagyon fontos, a zene, ami irtósokat adhatna a gyerekeknek, hogy az jelen meg, és nem feltétlenül egy adott énekórában, ahol hullaszilva a fárólt kell énekelni naphosszat, hanem hanem jelenjen meg egy-egy téma elidegeníthetetlen részeként.
[00:33:23]Hogy lehetne a tanárak terheit csökkenteni, mert azért az pontosan látszik, hogy hogy halálba dolgozták magukat.
[00:33:27]Tehát erre azért még így hirtelen nem látok megoldást.
[00:33:28]Igen.
[00:33:28]Hát amikor amikor én elkezdtem tanítani, akkor azt hiszem 20 óra volt a a heti megtartandó kontaktórák száma.
[00:33:36]Szerintem még már az is egy kicsit több, mint amit az ember tényleg jó szívvel azt mondhatja, hogy hogy nagyon lelkiismeretesen felkészülve jól megtudj.
[00:33:48]amikor órát tanít és most meg 24 óra az alap és akkor még a tanárhiány miatt van egy csomó helyettesítés illetve a tanárokra hárul egy csomó olyan feladat ami nem kifejezetten pedobiai feladat adminisztráció szervezés adminiszáci pszichológia minden minden szülőkó kapcsolattartás igén azt gondolom hogy egyébként a a a szülőkkel való kapcsolattartás és bizonyos ilyen dolog az nem lenne ördögtől való, mert ugye mégis csak a mi munkadarabunk vagy a a munkánknak a a célja és legfontosabb dolga az a gyerek és az ahhoz a gyerekhez tartozik egy család.
[00:34:39]Tehát az az nem baj, hogyha a család és az iskola nem válik el teljesen egymástól.
[00:34:43]egyébként is sokkal nyitottabb iskolákra vágynék én, ahova a szülők sokkal inkább bejöhetnek, beleszólhatnak és együttműködhetnek azokkal a pedagógusokkal, akikkel a gyerekeik napi sok órát töltenek együtt.
[00:35:00]De igen, tehát a pedagógusok munkaterheit egyrészt a a tantárgyi szerkezet átstrukturálásával, a megtanítandó mennyiségek csökkentésével lehetne elérni, illetve a segítő szakembereknek a a jobb bevonásával.
[00:35:20]És hát ehhez kell, hogy megoldódjon a a pedagógushiány, tehát kell az, hogy vonzóvá váljon ez a szakma, és hogy mindig sokat beszélünk a finnoktatási rendszerről, ahol ahol szinte a a pedagógus képzésbe a legnehezebbe kerülni, tehát a a legkiválóbb diákok kerülnek oda, mert mert fontosnak és jónak érzik, hogy bekerülhessenek aztán a az iskola világába, még hogyha ott is vannak időnk, ként elégedetlen hangok, csak azokat a hangokat meghallják és tárgyalásos úton próbálják rendezni.
[00:35:56]De hát szóval, hogy kell elegendő számú pedagógus, elegendő segítő személyzet és és egy racionalizálása annak az irgalmatlan anyagmennyiségnek, amit elvileg ugye azt szokták mondani, hogy le kell adni, de ezt a le kell adni szemléletet kéne meghaladni.
[00:36:16]Tehát itt az van, hogy a gyerekek tanulnak, mert úgy kerülnek az iskolába meg az óvodába, hogy hogy éhesek a világra meg a tudásra, és eztán lassan, szisztematikusan a rendszer ezt kiöli belőlük.
[00:36:29]Pedig, hogyha erre az ambícióra építene az iskolarendszer, akkor a gyerekek saját maguk fejlődnének, és a pedagógusok pedig egyfajta ilyen kísérő szerepben és és tanulásszervezői szerepben lehetnének mellettük.
[00:36:43]Vannak olyan rapid intézkedések, amik akár milyen szinten már érezhetők lennének szeptembertől.
[00:36:51]Vannak ilyenek, abszolút.
[00:36:51]Föl is írtam egy párat, de már említettük is a például a tankönyvek, a tankönyvválasztásnak a kisebb fokú vagy valamelyest felszabadítása, a teljesítményértékelési rendszer kifizetése az, hogy a a továbbképzések monopólia monopóliuma megszűnjön.
[00:37:17]az, hogy az igazgatók jogkörei bővüljenek, ezek mind segítenének, illetve van még egy, a kompetenciamérések.
[00:37:25]A kompetenciamérések azok kiváló eszközök voltak arra, hogy visszajelzést adjanak egy-egy intézmény működéséről, illetve a amikor azok még jól működtek, onnan lehetett nagyon-nagyon jól tudni, hogy milyen szelektív és milyen esélyellenes a magyar iskolarendszer.
[00:37:41]De mostanra gyakorlatilag egy ilyen kompetenciamérés cunami öntötte le az iskolákat, ami a napi munkát is megnehezíti, és ráadásul értelmetlenné tette ezeket a méréseket, és ezt is szándék van, azt hiszem megszüntetni, illetve elő kell készíteni olyan jogszabályokat, amik a későbbiekben hozhatnak eredményeket, és és ami amiről szintén besz beszéltünk már tehát az oktatást segítő munkatársaknak a bérrendezése.
[00:38:20]Hát ott óvatosan fogalmazott a miniszterasszony, azt mondta, hogy a költségvetés függvényében fogják ezt megvizsgálni, de valamilyen módon erről muszáj lenne valamilyen bejelentést tenni, mert elfogadhatatlan az, ami amilyen körülmények között ők dolgoznak.
[00:38:35]Aem sokat fogunk még erről beszélgetni.
[00:38:37]Nagyon szépen köszönöm Törlé Katolinnak a tani tanékmozgalom egyik alapítójának, hogy előtt is egy kicsit beszélgettünk az oktatás helyzetéről és várható jövőjéről.
[00:38:45]A mai műsor szerkesztője Selmeci János volt.
[00:38:47]A műsora létrehozásában segítségemre volt Bacs Battont, Csorba László, Simon Erika és Zsidai Péterén Pálinkást Róbert Fadam.
[00:38:52]Köszönöm szépen hétfői megtisztelő figyelmüket.
[00:38:55]Jövő pénteken találkozunk legközelebb, úgyhogy legyen kellemes a hetk, nevezessenek részegen, ha kávítószert fogyasszanak, tudják hol a határ.
[00:39:03]Give piece a chance.
[00:39:05]Putyin, rohadj meg.
[00:39:07]Vhallás.
[00:39:09]Reggeli gyors nem marad le semmiről.