Gerő Tamás: Büntetőjogi értelemben is el lehet jutni Orbán Viktorig
- A jogállam helyreállítása a rendkívüli jogrend megszűnése után is összetett feladat, mert a jog az elmúlt 16 évben a politika „szolgálóleánya” volt.
- Az Alkotmánybíróság reformjára több forgatókönyv létezik: létszámemelés, két szenátusos modell vagy teljes intézményi átalakítás, de a legfontosabb a társadalmi bizalom visszaszerzése.
- Választási reformra, arányosabb rendszerre és valódi társadalmi egyeztetésen alapuló jogalkotásra van szükség, hogy egyetlen politikai erő se szerezhessen túlhatalmat.
- „Az évszázad bankrablása”: a Magyar Nemzeti Bank körüli botrányban 266 milliárd forint tűnt el, és a pénz külföldi cégeken keresztül magánvagyonokká vált.
- Büntetőjogilag el lehet jutni a miniszterelnökig – elég egyetlen, jól bizonyított ügy, például hogy gyerekkori barátja 1800 milliárdos vagyonra tett szert.
- A vagyonvisszaszerzés polgárjogi eszközökkel zajlana: megfordított bizonyítási teherrel annak kell igazolnia a szerzés jogszerűségét, aki az állami vagyonból gazdagodott.
- A jogászok és újságírók egy része nemcsak eltűrte, hanem asszisztált is a rendszer kiépítéséhez, amihez a társadalom alkotmányossági tudatának hiánya is hozzájárult.
- A rendszer gyorsan összeomlott a választási vereség után, a NER szereplői már ügyvédeket keresnek, és a parlamenti vizsgálóbizottságok is fontos tényeket tárhatnak fel.
-
„Tehát a NER-nek a lényege mégiscsak az volt, hogy a közpénzből magánvagyonok lettek. És ez az, ami a társadalmat felháborította” – Gerő Tamás
Részletes összefoglaló megjelenítése
A jogállam helyreállításának kihívásai és a jogászok szerepe
Gerő Tamás ügyvéd a beszélgetés elején kifejtette, hogy bár a rendkívüli jogrend és a veszélyhelyzeti jogalkotás megszűnt – ami szerinte már önmagában pozitív fejlemény –, a jogállam helyreállítása ennél összetettebb feladat. Úgy látja, a jog az elmúlt 16 évben a politika „szolgálóleánya" volt, és azt reméli, hogy ez a jövőben megváltozik, a jog többé nem pusztán eszköz lesz a hatalom kezében.
„Ez volt az elmúlt 16 évben, és azt remélem, hogy ez változni fog, hogy a jog a továbbiakban nem egy eszköz lesz, hanem ha helyreáll a jogállam, és egy normális működés elindul, akkor nem úgy fog működni a rendszer, mint korábban" *
Az Alkotmánybíróság reformjának dilemmái
Az alaptörvény problémái
Gerő Tamás szerint a jelenlegi alaptörvényt 15 alkalommal módosították, és „használhatatlanná vált". Külön kitért a gyermekvédelminek nevezett, valójában homofób törvényre, amelyről az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy jogellenes, miközben a magyar Alkotmánybíróság nem talált vele problémát. Éppen ezért fontosnak tartja az Alkotmánybíróság átalakítását is.
Lehetséges reformforgatókönyvek
Az ügyvéd több lehetséges megoldást is felvázolt az Alkotmánybíróság átalakítására:
-
Létszámemelés: Hasonlóan ahhoz, ahogy 2010 után a Fidesz először megszerezte az Alkotmánybíróságot – megemelték a létszámot, hogy a saját embereiket beültethessék. Most is lehetne például 21 fősre emelni, és az új tagokat egy másik tanácsba helyezni.
-
Két szenátusos modell: A német példához hasonlóan az egyik tanács az alkotmányjogi panaszokat bírálná, a másik a parlament által hozott törvények normakontrollját végezné.
-
Teljes intézményi átalakítás: Az Alkotmánybíróság megszüntetése és helyette a Legfelsőbb Bíróság visszaállítása, a Kúria megszüntetése, majd a különböző jogágak (polgári, büntető, versenyjogi, közigazgatási) fölé egy szenátus rendelése, amely az Alkotmánybíróság jogköreit gyakorolná.
-
Korhatár-szabályozás: Olyan szabály bevezetése, hogy 70 éves kor fölött ne lehessen valaki alkotmánybíró – utalva Polt Péter esetére, akit két hónappal a 70. életév betöltése előtt választottak meg 12 évre.
„Most ha csak a formális logikáját követem a dolognak, és nem a tartalmát, amitől nyilván nem lehet eltekinteni, akkor most is azt mondja, hogy tessék így megoldani valahogy." *
A műsorvezető megjegyezte, hogy Magyar Péter felszólította az Alkotmánybíróság elnökét és 14 tagját a távozásra, de senki nem távozott.
A bizalom helyreállításának elsődlegessége
Gerő Tamás hangsúlyozta: a legnehezebb feladat nem a törvények megírása lesz, hanem a társadalom bizalmának visszaszerzése az intézmények iránt. Az elmúlt 16 évben a kinevezések nem szakmai, hanem lojalitási alapon történtek, és az intézményekbe vetett bizalom jelentősen megingott. Minden reformnál ügyelni kell arra, hogy a bizalom ne romoljon tovább.
Az alaptörvény és a rendszer jellegének meghatározása
Az ügyvéd rámutatott, hogy még a jogtudósok sem tudtak megegyezni abban, pontosan milyen rendszer működött Magyarországon az elmúlt 16 évben – demokrácia, autokrácia, vagy hibrid rezsim. Szerinte „egyfajta látszatdemokrácia volt, de inkább autokrácia".
Az alaptörvénnyel kapcsolatban megjegyezte: annak merituma, hogy „gyakorlatilag ők maguk se tartották be az elmúlt 15 évben a saját szabályaikat". Idézte Fleck Zoltán korábbi megállapítását, miszerint a hatalom kizárólagos birtoklására törekedett az Orbán-rezsim, és ehhez a közjogi méltóságok is asszisztáltak.
Az ellenállás jogával kapcsolatban elmondta: az alaptörvény C cikkének második bekezdése tartalmazza ezt a jogot, amelyre Bárándi Péter is többször hivatkozott. Eszerint törvényesen kötelesek vagyunk fellépni azzal a rendszerrel szemben, amely a hatalom kizárólagos birtoklására törekedett – „az már egy más kérdés, hogy nem sikerült".
A jogalkotás jövője és a választási reform
Társadalmi egyeztetés és hatástanulmányok
Gerő Tamás szerint a legfontosabb feladat a valódi társadalmi egyeztetés bevezetése és a hatástanulmányok készítése a jogalkotásban. El kell kerülni az egyéni képviselői indítványokon alapuló, „egyedi ötleteléses" törvényhozást.
„Ne egyéni képviselői indítványokkal, ne egyedi ötleteléssel, hanem minden egyes olyan fontos szabályt úgy hozzon meg a jogalkotó, hogy legyen valódi társadalmi egyeztetés és legyen valódi hatástanulmány is, ami méri azt, hogy egyébként milyen következménye lehet egy jogszabálynak." *
Választási reform szükségessége
Az ügyvéd szerint vissza kellene térni a kétfordulós választási rendszerre, és egy olyan arányosabb rendszert kellene létrehozni, amely megakadályozza, hogy egyetlen politikai erő túlhatalomra tegyen szert – mint ami az elmúlt 16 évben történt. Hozzátette: a mostani kormány is ígért választási reformot.
Új alkotmány kidolgozása
Gerő Tamás egy alkotmányozási folyamat elindítását is szorgalmazta, amely szerinte jó esetben a ciklus végére be is fejeződhet. Egy befogadható terjedelmű, az alapjogokra koncentráló alkotmányt szeretne, amelyet minden ember el tud sajátítani – szemben a jelenlegi „terjedelmes és hosszú alaptörvénnyel", amely tele van hibákkal.
Először „negatív alkotmányozással" ki kellene venni az alaptörvényből az oda nem illő elemeket: az emberi méltóságot sértő részeket, az önkényes és ideológiai tartalmakat. Azt is megjegyezte, hogy az alaptörvény elejére kirakott könyvekkel próbálták népszerűsíteni, de „valahogy én úgy voltam vele, hogy nem tudtam megszeretni".
A műsorvezető felvetette, hogy a ciklus végéig tartó alkotmányozás túl hosszú idő, mire az ügyvéd Szájer Józsefre utalva viccesen megjegyezte: „Szájer József megért egy vonatúton. Na de pont ezt kell elkerülni."
Szakmák árulása – a jogászok és újságírók felelőssége
A műsorvezető Fleck Zoltán gondolatát idézte, miszerint „nagyon sok jogász közreműködése kellett ahhoz, hogy el lehessen venni a demokratikus jogokat", és hozzátette, hogy „nagyon sok úgynevezett újságíró munkája is kellett ahhoz, hogy a propagandagyár üzemeltessen".
Gerő Tamás ezzel kapcsolatban kifejtette: a jogásztársadalom – és az újságíró-társadalom egy része is – nemcsak eltűrte, hanem asszisztált is a diktatúra építéséhez. Szerinte a rendszerváltáskor hiba volt, hogy nem fektettek elég hangsúlyt a társadalom „alkotmányossági tudatának" képzésére.
A jogászok többsége az ügyvéd szerint elfogadta a fennálló jogot azzal az érveléssel, hogy „ez a jog, ezt kell alkalmazni" – leginkább saját egzisztenciája érdekében. Nem ment végbe az a polgárosodás a jogászság körében, hogy mindenkinek legyen egy ügye, ami mellé odaáll.
A társadalmi öntudatra ébredés és a „választási forradalom"
Gerő Tamás szerint az elmúlt két év legnagyobb változása az volt, hogy egyre többen ébredtek rá: a NER működése „a mi ügyünk". Ruff Bálint becslését idézve elmondta, hogy mintegy 20 000 milliárd forint tűnt el, ami fejenként kétmillió forintos kárt jelent.
„És ez valahogy kevésbé ment át szerintem ugyanúgy a jogászságban, az egész társadalommal. És utána valahogy ezt például Magyar Péter hozta be, hogy rávilágított erre. És valahogy a korábbi ellenzéknek hiába gyakorlatilag ugyanezeket a mondatokat elmondták, és mégsem hatott." *
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy ez a társadalmi öntudatra ébredés – különösen a fiatalok körében – már két éve tart, és ez vezetett el április 12-e „választási forradalmához".
A Nemzeti Bank botránya – „az évszázad bankrablása"
A botrány méretei és mechanizmusa
Gerő Tamás részletesen beszélt a Magyar Nemzeti Bank körüli botrányról, amelyet „az évszázad bankrablásának" és „az évszázad büntetőügyének" nevezett. Eredetileg a Pallasz Athéné Alapítványokat azzal a céllal hozták létre, hogy a pénzügyi tudatosságot növeljék. Ehelyett az egészet „egy ilyen pénzszivattyúként használták", és 266 milliárd forint tűnt el. Emellett a Kecskeméti Egyetemnek is több mint 120 milliárdját sikerült elkölteni, és mindez egy komoly banki válsághoz vezetett.
Az ügyvéd kifejtette: az összeget különböző külföldi cégekbe – egy lengyel és egy svájci társaságba – fektették be, ahol a részvények árfolyama jelentősen leesett, valószínűleg több száz milliárdos értékvesztést okozva.
„Tehát a NER-nek a lényege mégiscsak az volt, hogy a közpénzből magánvagyonok lettek. És ez az, ami a társadalmat felháborította, és ezért jogos az a társadalmi igény, és ez az elvárás, hogy legyen egyfajta vagyonvisszaszerzés." *
A bizonyítás kérdései
Az ügyészégi szóvivő korábbi nyilatkozatát idézve Gerő Tamás elmondta: „nagyon sok jogász és ügyvéd közreműködése kellett ahhoz, hogy meg lehessen teremteni azt a lopógépezetet". Nem úgy történt, hogy valaki egyszerűen elvitte a pénzt – hozzáértő szakemberek alapítottak cégeket, utalgatták a pénzt ide-oda.
Az ügyvéd rendszeresen követte oknyomozó újságírók munkáját is, akik megjelölték egyik nagy nemzetközi ügyvédi iroda vezetőjét, aki valószínűleg az egész rendszert kitalálta és kialakította. Kérdéses azonban, hogy volt-e bűnös szándéka, vagy tudta-e, hogy a pénzt el akarják lopni. Az ügyvéd megjegyezte: „már egy idő után az is bűncselekmény, hanyag kezelés vagy hűtlen kezelés".
A nyomozás szakmai feltételei
Arra a kérdésre, hogy van-e elég szakértelem a rendőrségnél és az ügyészségnél egy ilyen bonyolult ügy felgöngyölítésére, Gerő Tamás elmondta: az Állami Számvevőszék tavalyi három jelentése jó kiindulási alapot ad. Egy ügyész ezekből már meg tud szerkeszteni egy vádiratot. Szerinte a szakmaisággal sosem volt probléma – a gondot az jelentette, hogy az ügyészség, mint a NER „legkomolyabb védőbástyája", megakadályozta, hogy az ügyek a bíróságra kerüljenek.
„Tehát én a szakmaiságban, amikor tapasztaltam a büntetőügyekben, sosem az volt a probléma, hogy nem volt meg a szakmaiság, hanem egyszerűen megakadályozták azt, az ügyészség, mint a NER-nek a legkomolyabb védőbástyája, megakadályozta azt, hogy az ügyek odakerüljenek a bíróságra." *
Az ügyvéd utalt arra, hogy az elmúlt 16 évben egyfajta „béklyó" volt a szakmán – öncenzúra és félelem uralkodott. Az emberek a telefonba sem mertek politizálni. Ez a félelem az ügyészségen és a rendőrségen belül is működött, de most „hirtelen felszabadult".
Az európai ügyészség szerepe
Magyarország benyújtotta csatlakozását az Európai Ügyészséghez, ami Gerő Tamás szerint erősíteni fogja az ügyészség szakmai színvonalát. Bár a magyar bíróságokon továbbra is magyar ügyészek fognak eljárni (delegált ügyészként), a nyomozás felügyelete egy nemzetközi testület feladata lesz – ez nemzetközi kontrollt és felügyeletet biztosít.
A legfőbb ügyész menesztésének szükségessége
Gerő Tamás egyetértett azzal, hogy Magyar Péter miért döntött úgy, hogy a jelenlegi legfőbb ügyésznek is mennie kell. Bár az illető csak körülbelül egy éve vezeti az ügyészséget, és szakmailag „egy igazi ügyész", valamilyen szimbolikus felelőssége kell hogy legyen neki is azért, hogy a rendszer nem működött megfelelően. Az ügyvéd szerint az ügyészségen belül pontosan tudják, ki akadályozta a legfőbb ügyészségen azt, hogy az ügyek továbbmenjenek vagy elinduljanak – ezt az új legfőbb ügyész meg fogja oldani, ha alkalmas személyt találnak.
Büntetőjogi felelősség: el lehet-e jutni Orbán Viktorig?
A miniszterelnök felelőssége
A műsorvezető egyenes kérdésére – „büntetőjogilag el lehet-e jutni Orbán Viktorig?" – Gerő Tamás határozott igennel felelt. Olaszországi példákra hivatkozott, ahol már miniszterelnököket is elítéltek (Berlusconi, illetve a 70-es években mások).
„Én úgy gondolom, hogy el lehet jutni a miniszterelnökig. Ugye Olaszországban erre már volt példa, hogy miniszterelnököt is elítéltek. Tehát, hogyha bizonyítják azt, hogy van összefüggés aközött, hogy Orbán Viktornak a gyerekkori barátja 10 év alatt 1800 milliárd forint vagyonra tett szert." *
Az ügyvéd szerint minden egyes ügyben a szálak elérhetnek a miniszterelnökig, hiszen az egész rendszert végül is ő irányította. A kérdés az, hogy bizonyítani lehet-e, illetve terhelni fogják-e őt azok, akik neki dolgoztak – akár a kormánytagjai, akár Matolcsy György.
A bizonyítás stratégiája
Gerő Tamás szerint egyetlen jól kiválasztott ügy is elegendő lehet – nem kell mindent rábizonyítani. Példaként említette Al Caponét, akit végül is adócsalás miatt kaptak el. Megjegyezte, hogy Orbán Viktor édesapja és testvérei is milliárdosokká váltak, és ha csak egyetlen ügyben sikerül bizonyítani a büntetőjogi felelősséget – akár 60 „pusztát" (büntetőjogi értelemben jelentős értékre elkövetett cselekményt) – az már önmagában elég lenne.
Hasonlóképpen Rogán Antal esetében a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos ügyekre, Szijjártó Péter esetében pedig a lélegeztetőgép-botrányra kellene koncentrálni.
„Tehát gyakorlatilag koncentrálni kell az egyes ügyekre, amiket ki kell emelni és azokat végigvinni. Ez szerintem az igazságszolgáltatás feladata most. És akkor a többit majd a történészek elvégzik a többi ügynek a felderítését." *
A morális felelősség súlya
Az ügyvéd kiemelte: bár a büntetőjogi felelősség fontos, Orbán Viktor legnagyobb felelőssége szerinte morális természetű – a háborús uszítás és félelemkeltés. Elmondta, hogy az április 12-i választás után beszélgetett emberekkel, akik tényleg féltek attól, hogy elviszik a gyermekeiket a háborúba. Ezt a fajta „morális károkozást" súlyosabbnak tartja, mint a jogi felelősséget.
Az önkorlátozó nyolcéves szabály
Gerő Tamás üdvözölte, hogy bekerült az alaptörvénybe a miniszterelnöki ciklusok nyolc évben való korlátozása. Szerinte ez megakadályozhatja, hogy egy embernek ilyen túlhatalma legyen – „teljesen egészségtelen volt, hogy ő gyakorlatilag 20 évig irányította az országot".
A vagyonvisszaszerzés jogi lehetőségei
A Nemzeti Vagyonvédelmi Hivatal
Az ügyvéd beszélt a létrehozandó Nemzeti Vagyonvédelmi (vagy Vagyonvisszaszerzési és Védelmi) Hivatalról, amelynek nem feltétlenül lesznek büntetőjogi hatáskörei, hanem polgárjogi eszközökkel dolgozhat: szerződések átvizsgálása, megtámadása, érvénytelenségük kimondása. Példaként említette a Nemzeti Bank épületének felújítását, ahol a gyanú szerint 104 milliárd forintot fizettek ki, de valójában az csak 52 milliárdba került.
A „politikai tulajdon" elmélete
Gerő Tamás ismertette Tóth Gábor Attila professzor és Lendvai András ügyvéd jogtudományi közlönyben megjelent elméletét a „politikai tulajdonról". Ennek lényege: amit az államtól szereztek meg magánszemélyek vagy cégek, azt úgy lehet visszaszerezni, hogy megfordul a bizonyítási teher – annak kell bizonyítania a vagyon jóhiszemű, tisztességes megszerzését, aki a vagyont szerezte.
„Ez egy jogállami megoldás, mert a jogállami megoldás akkor működik, hogyha ez egy bírósági úton megtámadható történet. Tehát ha van jogorvoslat, és akkor már jogállaminak mondható." *
Fontos különbségtétel: ez csak azokra vonatkozik, akik az állami vagyonból gazdagodtak meg – mint Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István –, nem minden gazdag emberre. Aki teljesen privát módon szerezte vagyonát, azt nem érinti ez az eljárás, őket majd „adott esetben a vagyonadó" érintheti.
Június 29-i vagyonvisszaszerzési konferencia
Az ügyvéd bejelentette: az általa vezetett egyesület (Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület) a Magyar Ügyvédi Kamarával közösen június 29-én vagyonvisszaszerzési konferenciát szervez, ahol az alkotmányos alapokat fogják megtárgyalni.
Hogyan védekezhetnek a NER oligarchái?
A műsorvezető hipotetikus kérdésére – mi lenne, ha Tiborcz vagy Mészáros megkeresné védőügyvédként – Gerő Tamás felvázolt egy lehetséges védelmi stratégiát:
A védelem alapja az lehet, hogy minden „le van papírozva" – közbeszerzéseken nyerték a megrendeléseket, tehát szabályosan jártak el. A probléma azonban az, hogy nemcsak közbeszerzéseken szereztek megrendeléseket, hanem rengeteg vissza nem térítendő támogatást is kaptak.
Az ügyvéd rámutatott egy érdekes jogi paradoxonra: a hűtlen kezelés annál áll meg, aki adja a támogatást, hiszen a közpénzt adták oda. Aki kapja, az ilyen esetekben inkább csak tanú lehet, hacsak nem bizonyítható a bűnös szándék, a bűnszövetség vagy a bűnszervezet.
Éppen ezért fontos a vádalku intézménye: aki meggyanúsítanak az állami vagyon eltékozlásával, az elmondhatja, hogyan történt valójában az egész. Példaként hozta Balásy Gyula cégét, ahol a minisztériumoktól előre megkapták a következő évi költségvetés tervezetét a rendezvényekről, programokról, propaganda-kampányokról, majd a közbeszerzést már konkrétan Balásy cégére írták ki.
„Tehát ez egyfajta olyan bűnös összejátszás, ami alapján szerintem mindenki, aki részt vett ebben, terhelhető, de ezt bizonyítani is kell." *
A rendszer összeomlásának tanulságai
A műsorvezető megjegyezte: nagy tanulság, hogy „gyáva népnek nincs hazája" – kétségbeejtő, hogy egy hatalmas választási győzelem után milyen gyorsan omlik össze a rendszer, és „szaladnak a bűnbánók, akik feldobják egymást sokkal gyorsabban, mint ahogy gondoltam volna".
Gerő Tamás szerint a bíróságokon is érzékelhető volt, hogy az embereknek már elegük volt a rendszerből, de nem mondták vagy mondhatták ki. Hozzátette: az olyan bátor ember, mint Hadházi Ákos, „elég ritka", és nem is lehet elvárni a legtöbb embertől ezt a fajta bátorságot. Magyar Péter is óriási kockázatot vállalt – bár Magyarországon ez könnyebb volt, mint például Oroszországban lett volna.
A rendszer működésének mélyebb összefüggései
A sportfinanszírozás mint a pénzmosoda része
Gerő Tamás elmondta: a sportklubok nyilván felélték a kapott pénzeket. Az NB1-es fizetések nem arányosak azzal, amit a klubok a piacon bevételként kapnának – ez a rendszer teljesen elcsúszott. A közvetítési jogokból is rengeteg milliárd folyt be: a TV 150-160 milliárd forintot költ egy évben például a futballkluboknak adott „úgynevezett közvetítési jogokként", amelyekkel aztán ki tudja, mit tettek.
A miniszterelnökségi vezető 400 ügye
Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter expozéjában elmondta, hogy nála már 400 ügy van papíron, köztük a Paks 2, az MNB-botrány és a Budapest-Belgrád vasútvonal ügye. Gerő Tamás szerint mire ezeken mind végigmegyünk, „gyakorlatilag az összes magyar ügyvédnek megbízást lehetne adni".
A rendszer gyors összeomlása
Az ügyvéd elmondta: büntetőügyvédeket már most rengetegen keresnek a NER-ből – ők már készülnek. Őt ugyan nem keresték meg, mert túl kritikus, de hallott ilyen esetekről. Hozzátette: mindenkinek joga van a védelemhez, ez a jogállamiság kritériuma, része a szabad ügyvédválasztás.
A parlamenti vizsgálóbizottságok és a folyamatban lévő ügyek
Gerő Tamás hangsúlyozta: a büntetőeljárások lassúak, ezért fontos, hogy legyen polgárjogi következménye is a történteknek. Példaként említette a Völner–Schadl ügyet, ahol a lehallgatási anyagoktól kezdve minden megvan, mégis megállították az ügyet Völner Pálnál. Szerinte azonban ezek az ügyek még nem évültek el – különösen ha megállapítják a bűnszövetség vagy bűnszervezet minősítést.
Az ügyvéd kíváncsian várja az öt vagy hat parlamenti vizsgálóbizottság munkáját is, amelyek olyan tényeket tárhatnak fel, amikről eddig nem tudtunk. Fontosnak tartja, hogy olyan jogszabályokkal alapozták meg a működésüket, amelyek valódi megjelenési kötelezettséget és igazmondási kényszert írnak elő.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Kásler Miklós" neve nem szerepel, de a kontextus egyértelműen a volt emberi erőforrás miniszterre utal.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:08]Reggeli személy.
[00:00:11]Gerü Tamás ügyvéd van itt velünk.
[00:00:11]Jó reggelt kívánok.
[00:00:14]Megint a jogászoknak áll a zászló.
[00:00:14]Ez valahogy mindig így alakul.
[00:00:16]Ugye rengeteg mindent jogi módon kell elintézni, vagy kellene elintézni.
[00:00:21]Nem látja úgy azért, hogy a jog tényleg a politikas szolgáló leánya.
[00:00:26]Tehát van itt egy probléma.
[00:00:30]Jogászok majd megoldják, találják ki.
[00:00:30]A múlt világban is így volt, és ebbe az új világban is, ami persze lehet, hogy erkölcsileg helyes dolog, de mégis csak jogászok oldják meg, kész, menjünk tovább.
[00:00:41]Ez volt az elmúlt 16 évben, és azt remélem, hogy ez ez változni fog, hogy a jog az a továbbiakban nem egy eszköz lesz, hanem ha helyreáll a a jogállam, és egy normális működés elindul, akkor akkor nem úgy fog működni a rendszer, mint korábban, hogy hogy ezek a személyre szabott jogalkotás és a hát ennek már egy jele.
[00:01:09]hogy hogy a rendkívüli jogrend megszűnt egyébként.
[00:01:13]Tehát a a veszélyhelyzeti jogalkotás a kormányrendeletek az ez volt az első lépés, hogy ezt ezt megszüntették hogy kormányrendeletekkel kormányoztak és olyan rendeletekkel, ami egyébként abszolút semmi köze nem volt a a veszélyhelyzethez.
[00:01:34]Persze, tehát új törvényeket kell alkotni.
[00:01:36]Hát ez az alaptörvény, ami ami most van, ugye a 15-ször módosították.
[00:01:44]E ez ez használhatatlanná vált.
[00:01:44]Csak a legutóbbi alkalom ugye ez a gyermekvédelminek nevezett valójában homofób törvény, amiről kimondta az Európai Unió bírósága, hogy hogy jogellenes és disz.
[00:02:00]De a magyar Alkotmánybíróságnak nem volt vele baja emlékeim szerint.
[00:02:01]Igen.
[00:02:01]És éppért fontos a a azt látni, hogy hogy a magyar alkotmánybíróságot is át kell alakítani.
[00:02:12]Az, hogyan, az az persze kérdés.
[00:02:17]Többféle módszer is lehet.
[00:02:17]Például ugye Németországban kettő darab szenátus működik.
[00:02:26]És adott esetben el tudom azt képzelni, hogy hogy úgy alakítják át az alkotmánybíróságot, hogy mondjuk választanak új tagokat.
[00:02:34]Tehát most ugye 15 tagja van.
[00:02:37]A most arról az szó, hogy felszóította ugye Magyar Péter a az Alkotmánybíság elnökét és a 14 tagját, hogy távozzon.
[00:02:46]Tehát senki nem távozott, de át lehet úgy alakítani például, hogy 21-es tanács és akkor választanak új tagokat és az egyik tanácsban, mondjuk teszem azt az alkotmányjogi panaszokat bírálják, a másik tanácsban pedig a parlament által hozott törvényeknek a normakontrollja történik, és akkor abba például be lehet tenni az új tagokat, és akkor felállhat egy fajta más működés.
[00:03:13]Ez most csak a a modaére mondom, hogy a 2010 után először a Fidesz úgy szerezte meg az Alkotmánybíróságot, hogy megemelte az alkotmánybíróság létszámát.
[00:03:22]Tehát ugye még ott voltak a korábbi alkotmánybírók, azokat nem tudták, vagy nem akarták kirúgni.
[00:03:24]Ezért, hogy betehessék a saját embereiket és többség legyen, megnövelték a létszámát.
[00:03:28]Tehát egy jogi trükközéssel vették át először az alkotmánybíróságot.
[00:03:36]Most ha csak a formális logikáját követem a dolognak, és nem a tartalmát, amitől nyilván nem lehet eltekinteni, akkor most is azt mondja, hogy tessék így megoldani valahogy.
[00:03:45]Igen, a olyan módszer is lehet, hogy akkor megszüntetjük az alkotmánybíróságot, és akkor egy teljesen másik intézményrendszert hozunk létre, hogy például a legfelsőbb bíróságot visszahozzuk, a kúriát megszüntetik, és a legfelsőbb bíróságból ugyanúgy lehetne mondjuk egy ilyen polgárjogi, büntetőjogi, a másik meg egy versenyjugi, illetve közigazgatájásogi és akkor afölé tesszük a a szenátust, ami az Alkotmánybíróság jogköreit gyakorolja.
[00:04:21]Ez is lehetne egyfajta ugye normontroll, tehát ez is egy módszer.
[00:04:28]Sőt, ugye azt is lehet, amit szintén volt korábban, hogy a a hogy azt mondják, hogy most a jelenlegi szabályok szerint ugye 70 év a az az életkor, amikor valakit alkotmánybíróvá lehet választani.
[00:04:40]És emlékezzünk vissza Polt Péternél, hogy kettő hónappal a 70.
[00:04:45]életévét mielőtt betöltötte volna, akkor választották 12 évre.
[00:04:47]Tehát olyan szabályt is lehet hozni, hogy hogy egész egyszerűbb, mint a bíróknál, hogy 70 éves kor fölött Igen.
[00:04:57]Vagy az egyetemi tanároknál, vagy akkor már professzor Everitusz.
[00:05:01]Szóval, hogy hogy a hogy már több alkotmánybíró már betöltötte a 70.
[00:05:06]életévét és akkor azt is lehetni, hogy de ezek mind jogi jogi trükkök, most mindegy, hogy milyen megoldás, hanem hogy valamit kitalál.
[00:05:12]Ugye van egy helyzet, kétségkívül létrejött egy diktatúrának egy intézménye az Alkotmánybíróság, de akkor most szembenézünk ide és azt mondjuk, hogy mindenki mehet haza és tiszta lappal, vagy keresünk rá valami jogi megoldást.
[00:05:25]Erre mondtam, hogy a jogászok megtalálják, hogy kor, létszámfölemelés, szervezeti átalakítás.
[00:05:29]Igen, igen.
[00:05:29]Talán talán a a sokkal nehezebb megteremteni, mert törvényeket tényleg bárki tud írni, aki jog és foglalkozott közjoggal.
[00:05:43]Tényleg a legnehezebb a a bizalmat visszaszerezni a társadalomban az intézményekkel kapcsolatos bizalmat.
[00:05:51]Tehát erre kell figyelni, és ezért nagyon vékony ég, amiket én is elmondtam, ezek is azért radikális változások, hogy hogy úgy változtatni, hogy az intézményekbe vetett bizalom az ne romoljon, vagy ne csökkenjen tovább, mert azért az elmúlt 16 év az azt is hozta, hogy hogy már nem igazán bízunk a a az intézményekben, a politikában sem ugye nem nem szakmai alapú volt, hanem hanem abszolút ilyen lojalitás alapú.
[00:06:28]Úgyhogy sőt, hát ha belegondolunk, akkor akkor az egész alaptörvénynek ugye van egy olyan merituma, hogy hogy hát gyakorlatilag ők maguk se tartották be a az elmúlt 15 évben a saját szabályaikat.
[00:06:47]És amit még négy évvel ezelőtt Flex Zoltán mondott, ez most is érvényes, hogy tulajdonképpen a hatalomnak a kizárólagos birtoklására törekedett a az Orbán rezsim.
[00:07:00]És akkor ezek a közjogi méltóságok ehhez segítették, ezt segítették ezt a ezt a működést.
[00:07:06]És ezért lehet azt mondani, és ezért gondoltam azt, hogy alapvetően ez a méltatlansági vagy megfosztási eljárás is szóba kerülhet a köztársasági elnöknél.
[00:07:16]alkotmánybíróság dönt a végén.
[00:07:19]Igen.
[00:07:19]E ez ezzel a ezzel a problémával persze szembesülni kellett volna, de ugye ezen is lehetett volna változtatni, hogy ne az Alkotmánybíróság döntsönen a végét.
[00:07:31]Szóval, hogy ugye van ez a bizonyos ellenállás joga, ez az alaptörvényben a C cikk, a második bekezdés.
[00:07:37]Ugye ezt Bárdi Péter is említette többször, hogy ilyenkor tulajdonképpen törvényesen kötelesek vagyunk fellépni azzal a rendszerrel szemben, amelyik a korábban a hatalom kizárólagos birtoklására törekedett.
[00:07:56]Az már egy más kérdés, hogy nem sikerült.
[00:07:58]És ezért vagyunk egy az Aranybula óta bajos pont az így van.
[00:08:02]ez az ellenállás joga és és ezért nagyon nehéz meghatározni, hogy egyébként mi volt az az elmúlt 16 év.
[00:08:09]Még ezt a rendszert sem tudtuk igazából pontosan megfogalmazni.
[00:08:12]Az, hogy ez a nemzeti együttműködés rendszere, egyébként az benne van magában az alaptörvénybe.
[00:08:19]Ezt nyilván ki kell venni, de hogy akkor ez most demokrácia volt, vagy autokrácia, vagy egy hibrid rezsim, ugye ezt is meg kellene határozni, még a jogtudósok sem tudtak ebben megállapodni.
[00:08:29]Egyfajta látszat demokrácia volt, de inkább autokrácia.
[00:08:33]És akkor ehhez képest most vissza kell térjünk egy normális működéshez, egy olyan demokratikus működéshez, amikor valóban a társadalmat is bevonjuk a jogalkotásban szerint jogalkotásban szerintem ez lenne a legfontosabb feladat, hogy ne egyéri képviselőindítványokkal, ne egyedi ötleteléssel, hanem a minden egyes olyan fontos szabályt úgy hozzon meg a jogalkotó, hogy legyen valódi társadalmi egyeztetés és legyen valódi hatástanulmány is ami méri azt, hogy egyébként milyen következménye lehet egy jogszabálynak.
[00:09:11]Szóval ez ez a legfontosabb változtatás szerintem, amit az új kormánynak foganatosítani kell.
[00:09:20]Amikor a Fidesz átvette a hatalmat, még volt egy viszonylag használható alkotmány.
[00:09:23]És ugye lehet arra is építeni, hogy jó emberek vezetnek egy országot, de mégis az a történelmi tapasztalat, hogy valami intézményi garancia kell fékek és ellensúlyok rendszeromás hatalom megosztás elve, amire persze Orbán Viktor azt mondta, hogy hülyeség, de ezt be is bizonyította, hogy hát hogy lehet ezt ezt ezt ezt ezt üzembiztosan megteremteni, hiszen 2010-ig, ameddig egy többé-kevésbé demokrácia volt 90-től Magyarországon, nem sem sikerült.
[00:09:48]Tehát fel lehet ezeket a elmúlt 16 évben szerzett rossz tapasztalatokat használni?
[00:09:54]Abszolút fel lehet használni.
[00:09:54]Maga a választási eljárást is teljesen átalakították.
[00:10:01]Ö szerintem az is egy nagyon lényeges dolog, hogy hogy vissza kellene térnie a adott esetben a kétfordulós választásra, és egy olyan választási rendszert kellene létrehozni, amely arányosabb és megakadályázza azt, hogy egy politikai erő egy ilyen túlhatalmat megszerezzen, mint ami egyébként az elmúlt 16 évben.
[00:10:31]történt, és ez ez egyébként a mostani kormánynak is a felelőssége, és hát ezt is ígérték, hogy hogy lesz választási reform, és a a másik pedig egy alkotmányozási folyamatnak el kell indulnia, és jó esetben a ciklus végére szerintem véget is érhet.
[00:10:53]A ciklus végére ez olyan sok idő.
[00:10:53]Hát Száel Szájer József megért egy vonatúton.
[00:10:58]Na de pont ezt kell erre elkerülni.
[00:11:00]Tehát pont volt ez a probléma, hogy hogy a amiatt, hogy ez egy egy embernek a a az alkotása, ezért ezt igazából a a társadalom szerintem már nagyon erőltették, ugye kikették a a könyvet is mindenhova az elejére, hogy akkor akkor a olvasgassuk az alaptörvény asztalát, de valahogy én úgy voltam vele, hogy nem nem tudtam megszeretni, és szerintem nagyon terjedelmes is lett.
[00:11:27]Tehát én azt várom egy új alkotmánytól, hogy a tehát mint a amikor az ember megtanulja a himnuszt vagy a a szózatot, tehát hogy egy egy befogadható terjedelme legyen, hogy a tényleg az alapjogokra koncentrálódjon, hogy amit hogy minden ember el tud sajátítani, mert ez egy olyan terjedelmes és hosszú alaptörvénylet, amiben rengeteg hiba vad egyébként.
[00:11:53]ugye részben a emberi méltóságot sérti, részben önkényes, egy csomó ideológiai dolog van benne, amit ezeket mind ki kell venni.
[00:12:02]Tehát először az lenne a feladat, hogy hogy úgymond negatív alkotmányozással kiszedi ebből az alaptörvényből, ami nem od csinált egy ilyen egy ilyen verziót, hogyha ki kell húzni.
[00:12:14]Pár hete beszélgettünk róisb pároskor, addig addig el lehet ezzel az alkotmánnyal vegetálni.
[00:12:19]emleggette előbb Flex Zoltánt.
[00:12:21]Ő többször mondta és írta is, hogy azért azért lehetett ezt megcsinálni az elmúlt rendszerben.
[00:12:25]Ú most jó ezt mondani az elmúlt rendszert, mert mert bizonyos szakmák árulása ehhez hozzájárult, hogy szakmához tartozó emberek árulását.
[00:12:36]Nyilván nem az egész szakmákó az írás, de hát hogy ő ennél azért szűkítettebb a kört azt mondta, hogy nagyon sok jogász közreműködése kellett ahhoz, hogy el lehessen venni a demokratikus jogokat.
[00:12:46]lovagasan hozzáteem, hogy nagyon sok úgynevezett újságíró munkája is kellett ahhoz, hogy az a propagandagyár üzemeltessen.
[00:12:52]Tehát így szakm szakmánk képviselőiként nem hányhatunk sokat egymás szemére.
[00:12:57]De kétségtelenül, hogy a a jogászársadalom, ahogy az úgynevezett újságíró társadalom egyrésze is nem csak, hogy eltűrte, hanem asszisztált is annak a diktatúrának az építéséhez, ami amin most kezdünk túllenni.
[00:13:12]Igen.
[00:13:12]Tehát ugye különböző felfogás van.
[00:13:15]Ugye van a poz akik a pozitív jog öban hisznek, van aki a természeti jogban.
[00:13:22]Tehát nagyon sok jogász úgy volt vele, hogy hogy ami a a az adott jog, a jogrendszer, akkor azt azt a jogot be kell tartani.
[00:13:32]És akkor ez amit szerintem elmulasztottak ezt a fajta társadalmi öntudat, vagy a társadalmamnak a azt a fajta alkotmányossági tudatának a a képzését.
[00:13:48]Szerintem a rendszerváltáskor ez egy hiba volt, hogy erre nem fektettek elég hangsúlyt.
[00:13:57]És ez ez úgy ez az egész társadalomra érvényes, a jogászságra is, hogy gyakorlatilag elfogadta a jogásztársadalom többsége, hogy akkor ez a jog, ezt kell alkalmazni.
[00:14:07]És azért vol voltunk sokan, akik ezt kifogásolták, de a többség ezt elfogadta, mert a úgy volt vele, hogy a a saját egzisztenciája érdekelte leginkább, és nem ment végbe az a polgárosodás a jogásság körébe is, hogy hogy tényleg mindenkinek legyen egy ügye, ami mellé odaáll és akkor a azt képviseli.
[00:14:30]Ö, tehát, hogy nem csak a saját magánszférájában van, és szerintem ez is egy fontos változás volt az elmúlt két évben, hogy egyre többen ébredtek arra rá, hogy ez a ez a ez az egész működése a NERnek, ez a mi ügyünk.
[00:14:48]Tehát, hogy ez a amit elloptak, az a ugye Rufbálit szerint 20000 milliárd, ez minden embernek 2 millió Ft.
[00:14:54]Tehát hogyha csak ezt vesszük akkor akkor mindenkit megkárosítottak ezzel.
[00:15:01]És ez valahogy valahogy kevésbé kevésbé ment át szerintem ugyanúgy a jogásságb az egész társadalommal.
[00:15:10]És utána valahogy ezt ezt például Magyar Péter hozta be, hogy hogy rávilágított-e erre.
[00:15:18]És valahogy a korábbi ellenzéknek hiába gyakorlatilag ugyanezeket a mondatokat elmondták, és mégsem hatott.
[00:15:26]És és most ez a ez a volt az utóbbi két évben a nagy reveláció, hogy hogy valahogy a társadalom és hát leginkább ugye a fiatalok, akik akik politikai öntudatra ébredtek, és és ez egy óriási változás, és ettől lett április 12-e egy ilyen választási forradalom, de ez már azért kettő éve tart.
[00:15:51]Hát igen, igen, igen.
[00:15:51]A ugye, hogy a jogszabályok is módosulnak.
[00:15:59]Meg beszéltünk itt ugye, hogy az a az ügyvédek vagy a jogászok helyzete, itt van például a nemzeti bank története, most az ügyészség összekapta magát meg a rendőrség és eszükbe jutott nem tudom én hány év után, hogy most azt sürgően ki kell nyomozniuk, ami egyébként nagyon helyes.
[00:16:12]És azt mondta az az ügyészségi szóvivő, aki beszámolt róla, hogy hát nagyon sok jogász és ügyvéd közreműködése kellett ahhoz, hogy azt meg lehessen teremteni azt a lopógépezetet.
[00:16:22]Tehát, hogy ez nem úgy ment, hogy Mészáros Lőrinc pont a Nemzeti Bankban ő nem volt benne talán, de mindegy.
[00:16:28]A homlokára csapott és azt mondta, hogy viszem az összes pénzt, hanem hát hozzáértő szakemberek, cégeket alapítottak, ide-oda utolgatták, át és akkor a nemzeti banknál is, a mészárosnál is, mindenkinél is, hát nagyon komoly tudás és szakemberek kellettek, vagy kellenek ahhoz, hogy az működtessen az a pénzszivattyú, az a 20000 milliárd eltűnjön, abban nagy munka van azért.
[00:16:49]Persze.
[00:16:49]egyébként én rendszeresen követtem a a oknyomozó újságírók munkáját, és a abban meg is jelölték ugye az egyik nagy nemzetközi ügyvédi irodának a vezetőjét aki valószínűleg ezt az egész rendszert kitalálta és és kialakította.
[00:17:07]Az egy más kérdés, hogy ő neki megvolt-e a bűnös szándéka vagy sem benne, mert hogy önmagában ő biztos nem láttaát, hogy mire használják.
[00:17:20]hogy tudta azt, hogy hogy hogy ezt a pénzt egyébként el akarják lopni vagy vagy egy vagy csak rosszul fektették be.
[00:17:28]Ugye ezt ezt ezt kell kideríteni bár b már már egy idő után az is bűncselekmény, nem?
[00:17:34]Hanyagkezelés vagy hűtlenkezelés.
[00:17:37]Hűtlenkezelés, igen.
[00:17:37]Hát meg sikkasztás, úgyhogy sok minden lehet.
[00:17:42]Ez az egész Nemzeti Bank, ez a botrány, ez azért abszurd, mert ugye a Nemzeti Banknak nem ez lett volna a feladata, hogy hogy a azt a pénzt, amit valamilyen ugye a devizár folyamok miatti, nyereség miatt valahogy elkönyveltek, azt ők elköltsék.
[00:18:02]Ugye elvileg azt mondták, hogy hogy az volt az eredeti cél, hogy egyfajta pénzügyi tudatosságnak a a növelése volt.
[00:18:10]A a az apropója annak, hogy megcsinálták ezeket az alapítványokat, ezeket a a Pallaszatén alapítványokat, amiből aztán végül egységesen egy darab lett, de végül is az egészet egy ilyen pénzszivattyi használták, és 266 milliárd Ft ment el így, és még ráadásul a Kecskeméti egyetemnek is több mint 120 milliárdját sikerült elkölteni, és amellett még egy komoly bankit Ez valami ez valami elképesztő, ez tényleg az évszázad bankrablása lehet, és az évszázad büntetőügye is.
[00:18:49]Csak már kezdődjön el.
[00:18:53]Mint gyakorló büntetőjogászt is kérdezem, hogy ön szerint a rendőrségben, ügyészségben van elég szakértelemben, mert most már a politikai a szándék talán már megvan, hogy egy ilyen bonyolult, összetett és évek óta húzódó ügyet felgöngyölítsen.
[00:19:09]Nem tudom most hogyán a dolog.
[00:19:09]Pár évvel ezelőtt mondta egy kollégája, hogy valami gazdasági ügyben szerepelt, mint mint ügyvéd, és akkor mondta, hogy a faktorálás és nem tudom mi.
[00:19:16]És akkor a gyomozó megállította, és mondta, hogy ne haragudjon, itt nem hallja senki, mondja már el, hogy miről beszél.
[00:19:23]Mondta, tehát hogy nem volt.
[00:19:26]Vannak szakértők is, akiket meg tud kérdezni egy nyomó.
[00:19:28]Hát igen, csak hogy azt mondom, hogy annyira azért nem volt minden információ birtokában.
[00:19:31]Ez viszont tényleg egy nagyon bonyolult ügy, tehát hogy van-e van-e szaktudás arra, hogy hogy ez van.
[00:19:36]hogyha megnézzük a tavaly tavaly tavaszi állami számvevőszék jelentéseket, ugye ott volt három jelentés is, amiből ki lehet indulni már.
[00:19:45]Abból egy ügyész meg tud szerkeszteni egy vádiratot.
[00:19:50]Tehát gyakorlatilag a a az olyan feltáró jellegű volt, és megvan a szaktudás.
[00:19:58]Úgy kell elképzelni az azt az elmúlt 16 évet, hogy egyfajta békjó volt szerintem a szakmán, hogy egyrészt volt egy öncenzúra is, másrészt volt egy félelem, és szerintem ez az egész társadalomban is így volt.
[00:20:14]Hát ha visszaemlékszük, akkor sokan például nem is mertek a telefonba politizálni sem, hanem csak ilyen internetes telefonon merthogy annyira, annyira féltek.
[00:20:26]És ezanúgy megvolt a aóhatóságnál is, meg az ügyészségnél is, hogy ugye kétdal bármit ugye mindig rendszeresen visszajöttek és bárkit egyik pillanatban másikra kirúghattak volna és gondolom, hogy ez lehetett az a félelem, ami ami az ügyészségen és a rendőrségen belül is működött, ami hirtelen most felszabadult.
[00:20:49]Tehát én a szakmaiságban, amikor tapasztaltam a az büntetőügyekben, ugye sosem az volt a probléma, hogy hogy nem volt meg a szakmaiság, hanem egyszerűen megakadályozták azt, az ügyészség, mint a NERnek a leg komolyabb védőbástyája, megakadályozta azt, hogy az ügyek odakerüljenek a bíróságra, és ezt még kimondani is is lehetett szinte.
[00:21:15]Na jó, de én hiszek abban, hogy az emberek változnak és javulhatnak.
[00:21:20]Igen, de aki 15 évig mondjuk ügyészként vagy eg az ügyészségi vezetőként meg nyilván inkább megakadályozta.
[00:21:27]Bár megjegyzem, aki jogvégzett, szakvizsgázott, gyakorlott jogászként ezt eltűrte, azért annak a felelősségét is felvetni minden retorziótól való félelem mellett.
[00:21:38]Atról azt gondoljuk, hogy így pak csettintésre egyszer csak demokrata lett, és a jogállamiság legkitűnőbb képviselője lesz holnaptól, tegnaptól.
[00:21:48]Igen, ezért szerintem ezért döntött úgy Magyar Péter, hogy a legfőbb ügyésztek is mennie kell, merthogy valamiféle még akkor is, hogyha csak ő egy éve vezeti az ügyészséget, körülbelül egy éve, tehát nem nem lehet ráhúzni az egész 16 évnek a ja de már ott volt ő előtte is, talán Igen.
[00:22:11]És ő például egy egy igazi ügyész, tehát ő szakmailag abszolút alkalmas erre a feladatra, de hogy valami szimbolikus ö felelőssége kell, hogy legyen neki is, hogy hogy ez a ez a rendszer nem működött megfelelően.
[00:22:30]azért most, hogyha bejön az európai ügyészség, márpedig most már beadtuk a csatlakozásunkat, szóval hamarosan itt lesz, akkor az azt az erősíti egyébként az ügyészségnek a szakmai színvonalát, mert lesz egy nemzetközi kontroll, egy nemzetközi felügyelet a az ügyészségen.
[00:22:49]Tehát azon kívül, hogy a a magyar bíróságokon továbbra is magyar ügyészek fognak eljárni, úgynevezett delegált ügyészek.
[00:22:59]A nyomozás felügyelete az egy nemzetközi testületnek a feladata lesz.
[00:23:03]Tehát ez is szerintem erősítheti a a szakmai működést, mert ugye ezt kérdezted, hogy meg megvan-e ez a szakma szakmai tudás.
[00:23:16]Én szerintem megvan.
[00:23:16]Ö nyilván nem csak egy ember felelős ezért, hogy az ügyészség az elmúlt 16 évben így működött, de az ügyészségen belül pontosan tudják, hogy ki az, aki akadályozta a legfőbb ügyészségen a azt, hogy ügyek tovább menjenek, vagy egyáltalán elinduljanak.
[00:23:39]Úgyhogy ezt szerintem meg fogja oldani az új legfőbb ügyész, hogyha alkalmas személyt találna.
[00:23:45]Nagy tanulsága annak, hogy gyáva népnek nincs hazája, merthogy kétsé keríül egy hatalmas választási győzelem után, de egy pillanatok alatt omlik omlik össze a rendszer, tehát szaladnak a bűnbánók, akik feldobják egymást sokkal gyorsabban, mint ahogy mondjuk én gondoltam volna, hogy ez bekövetkezik.
[00:24:01]Igen.
[00:24:01]És és ugye ez a rendőrségen és az ügyészségen is szerintem jelen volt.
[00:24:08]A bíróságokon abszolút érzékeltem, mert ugye én leginkább bíróságra járó ügyvéd vagyok, hogy hogy azért már elegük volt ebből a rendszerből a tehát hogy a csak nem val nem mondták ki, vagy nem mondhatták ki, hogy ez most gyávaság vagy vagy inkább oportunizmus.
[00:24:30]Ezt ezt nem tudnám vagy nem is akarnám pontosan meghatározni, de de nyilván olyan bátor ember, mondj mint Hadházi Ákos, azért elég elég ritka.
[00:24:44]Igen.
[00:24:44]A az az ritka.
[00:24:44]És persze nem is lehet elvárni a legtöbb embertől, hogy olyan ő nem csak bátor, hanem assassiszem nagy energiákat is tett a dologba, de lehet, hogy sokaktól kisebb is, de mindegy.
[00:24:55]Ez bizonyos szempontból már nem vol.
[00:24:57]Végül is Magyar Péter is azért óriási hogy mondjam, kockázatot vállalt ezzel.
[00:25:06]Mondjuk, ha Oroszországban lettünk volna, de nem ott vagyunk szerencsé egyébként ezt jutott át előbb a fejor mondta, hogy a telefonba is óvatosan beszéltek az emberek, hogy mennyivel könnyebb volt nekünk.
[00:25:15]Itt ülünk, itt ültünk az elmúlt 15 évben is egy mikrofon előn, és olyanokat mondtuk, ami a csövön kifért.
[00:25:23]Most nem mondom, hogy ezért dőlt meg a rendszer, és de ez hozzájárult, úgyhogy egészen hogy most nem ezt akartam csak kiprovokálni, de hogy de hogy hogy nekünk ilyen szempontból lelkileg könnyebb könnyebb volt.
[00:25:36]Most visszatérve például itt a Nemzeti Bank ügyére, szóval nyilván más egy jogi minősítés, és az is igaz, amit az ügyészség mond, hogy nem csak sejteni vagy gyanítani kell, hogy valaki bűnös, hanem azt nagyon alaposan be kell bizonyítani, hogy egy bíróság előtt is megállja.
[00:25:54]Tehát ez ez mind igaz.
[00:25:54]De hát ugye itt vannak azok az ászjelentések, amiket mondolt, a nyilatkozatok, az oknyomozó újságirok, tehát hogy itt itt itt itt tulajdonképpen már elég elég sok minden megvan.
[00:26:06]Igen.
[00:26:06]Ahzon bonyolult az ügy nyilván meg szándékosan bonyolították.
[00:26:13]De hát hogy azért úgy úgy úgy az ember azt gondolná, hogy na ennyi pénz nem tűnhet el nyomtalanul.
[00:26:18]Persze, de azt tudjuk, hogy abban a lengyel cégben, amiben be befektették a pénz nagy részét, meg a svájci cégben, ott nagyon leestek a a részvényeknek az árfolyama.
[00:26:30]Tehát valószínűleg több 100 milliárdos értékvesztés történt.
[00:26:33]Ugye a nernek a a lényem mind ellopták, hanem el is gazdálkodták egyrészében.
[00:26:40]Igen.
[00:26:40]Tehát rosszul is gazdálkodtak, mer nem értettek hozzá meg nem a saját pénzük volt.
[00:26:43]Hát most elment 100 milliárd, majd apuk ad holnap még 100.
[00:26:47]Nem mindegy.
[00:26:48]Hát biztos, hogy ez is benne van.
[00:26:49]Igen.
[00:26:49]Tehát hogyha nem hűtlen kezelés, akkor hanyagkezelés lehet, mert akkor gondatlanul jártak el.
[00:26:53]Úgyhogy valami a bűncselekvény biztos, hogy hogy megáll.
[00:26:58]És ugye a NERnek a lényege mégis csak az volt, hogy a közpénzből magánvagyonok lettek.
[00:27:03]És ez ami a a társadalmat felháborította, és ezért jogos az a társadalmi igény, és ez az elvárás, hogy legyen egyfajta vagyonvisszaszerzés.
[00:27:11]És akkor itt jön a képbe ez a nemzeti vagyonvédelmi vagy vagyonvisszaszerzés és védelmi hivatal, aminek egyáltalán nem biztos, hogy büntetőjogi hatáskörei lehet lesznek, hanem lehetnek polgárjogi úgynevezett a szerződéseknek a az átvizsgálása, a szerződések megtámadása, a szerződések érvénytelenségének a a kimondása.
[00:27:34]Tehát hát hogy megtámad egy szerődést, hogy nem is igaz kölcsbe ütközik, vagy feltőne érték kit a nemzeti bank épületének felújítása, hogy ugyanezért kifizett 104 milliárd Ftot, de valójában ez csak 52 milliárd volt.
[00:27:48]Tök mindegy, amennyit teren tetszik.
[00:27:50]Tehát 52 milliárdot tessék visszaadni ilyet.
[00:27:53]Lehet, ha bebizonyosodik persze, hogy túláraztak, mert lehet, hogy pont annyiba került az az arany VC kefé, amennyibe vért kifizet.
[00:27:59]Igen, igen.
[00:28:01]Tehát a ha a szerződést kimondják, hogy ez érvénytelen, akkor akkor el kell számolni a és ugye ez a ami a a legfontosabb hogy azok a vagyonok, amik odakerültek ezáltal jogellenesen a a különböző neres oligarchákhoz, azokat valahogy vissza kellene szerezni.
[00:28:22]És ugye erre van egy elmélete professzor Tóth Gábor Attilának, ami megjelent a jogtudományi közlonyben Lendvai András ügyvéddel közösen, és ott ugye azt mond állítják, hogy ez egy politikai tulajdon, amit az államtól megszereztek a a magánszemélyek, vagy vagy különböző cégek.
[00:28:44]És ezt a politikai tulajdont úgy lehet visszaszerezni, hogy megfordul a a bizonyítási teher, és annak kell bizonyítani, hogy józeműen tisztességesen szerezte a vagyont, aki megszerezte a vagyont.
[00:28:59]Ez egy jogállami megoldás.
[00:29:00]És ugye ez lehet egy jogállami megoldás, mert a jogállami megoldás akkor működik, hogyha ez egy bírósági úton megtámadható történet.
[00:29:11]Tehát ha van jogorvoslat és akkor már jog akkor már jogállaminak mondható.
[00:29:16]Tehát ez volt régen a a vagyonosodási vizgálat.
[00:29:21]De minden gazdag ember, aki félhet, ettől kezdve félhet, mert és azért azt nem mondhatjuk ki elvérel, hogy mindenki, aki gazdag, az bűnös módon jutott a vagyonához, hogy hát akkor ettől kezdve nekem kell bizonyatnom, hogy miért voltam sikeres.
[00:29:34]Aki az államtól szerezte a vagyonát.
[00:29:36]Ugye itt csak arról beszélünk, aki egyébként teljesen privát módon szerezte, az nem érinti.
[00:29:39]őt érinti majd adott esetben a vagyonadó, ugye, ami az eg az egy másik történet.
[00:29:45]Tehát itt kifejezetten arról beszélünk, amikor valaki az állami vagyonból gazdagodott meg, és ez történt ugye Bészáros Lőrinccel, és ez történt valószínűleg Tiborc Istnánnal is.
[00:29:57]Tehát ez a következ két emberről beszélünk.
[00:30:03]Következő kérdésem, hogy játszunk el a gondolattal.
[00:30:04]Ugye ön gyakorló védőügyvéd, büntető ügyekökben Gerő Tamás ügyvéd a vendégem egyébként, hogy hogy mondjuk Tiborc vagy Mészáros megkeresné, hogy ügyvéd úr, szükségem lenne egy büntető ügyekben jártas ügyvédre, akkor mondjuk csak a játszásiból mondjuk az, hogy elvállalja az ügyet, mert akkor már nem tudom folytatni a kérdést, hogy akkor mit tudna a védelmükbe felsorakozni, mert mégsem mondhatja azt védő ügyvédként, hogy és a tisztelt vádotra a legsúlyosabb büntetést kérem, mint az 50-es években tettél egyikmásik kollégája.
[00:30:32]Szóval, hogy mire lehetne egyáltalán a védelmet felépíteni?
[00:30:36]A védelmet arra lehet felépíteni, hogy ugye minden le van papírozva.
[00:30:41]Közbeszerzéseken nyerték úgymond azokat a pénzeket vagy megrendeléseket.
[00:30:52]És akkor ha szabályos a közbeszerzés, akkor akkor azt mondják, hogy hát akkor szabályosan szerezték meg azt az adott megrendelést.
[00:31:02]Ugye itt az a probléma, hogy nem csak az történt, hogy hogy közbeszerzéseken szereztek megrendeléseket, hanem rengeteg vissza nem térítendő támogatást is kaptak.
[00:31:14]És ugye ez a a legérdekesebb ebben a helyzetben, hogy igazából a a hűtlenkezelés az annál áll meg, aki adja a támogatást, hiszen a mi pénzünket adták oda, és aki kapja, az ilyen esetekben inkább csak tanú, hiszen ő nem tehet arról, hogy ők ő ennyi pénzt kapott, hogyha nincs meg ez a bűnös szándék, vagy nincs meg a az a a mondjuk szervezet tett együttműködés, vagy nem ezt nem lehet bizonyítani a a bűnszövetséget, vagy adott esetben bűnszervezetet, hogy ezért hozták létre az egész rendszert, akkor akkor lehet, hogy a végén csak az, aki kapta a pénzt, az tanú lesz.
[00:32:00]Szóval ezt el tudja képzelni, hogy ide ugye ezért fontos a a vádalkú intézménye, hogy akkor az, aki egyébként meggyanúsítunk azzal, hogy ő eltékozolta az állami vagyont, az elmondja, hogy valójában hogy történt ez az egész, mert tudjuk, hogy például a Balázsi cégénél már előre megkapták a minisztériumoktól, hogy ők mit terveznek a következő évi költségvetésben, hogy milyen rendezvény eket akarnak szervezni, milyen programokat, milyen propaganda kampányokat, és akkor gyakorlatilag a közbeszerzést már erre írták ki, amit terveztek, és ezt Balázs Gyula cégére lett kiírva, úgyhogy és így kapták meg.
[00:32:46]Tehát ez egyfajta olyan bűnös összejátszás, ami alapján szerintem mindenki, aki részt vett ebben terhelhető, de ezt bizonyítani is kell.
[00:32:56]Hát bizonyítani kell az nyilvánvaló.
[00:32:58]Ugye nyilván volt egy csomó, azért ügyeskedtek ilyen megoldás.
[00:33:00]Mondja valaki nekem nagy bátran, egy c viszonylag nagyobb cégvezető, hogy hát nekik hogy kellett 100 millió Ftokat befizetni egy fociakadémia javára, és mondom, hát titeket nem is érdekel a foci, meg nem nem is nagyon voltak ennek annak a rendszem kaptak már megrend azt mondta, hogy most nem ér meg nekünk és mit tudom én mit mondott, de egy nagyobb összeget 100 millió Ftot, hogy kapjunk egy üzletet.
[00:33:24]Hát azt mondta ő is így.
[00:33:26]Hát gyakorlatilag a védelmi pénzt vagy a veszetési pénzt oda kellett befizetni, mondta ilyen baráti beszélgetésben.
[00:33:33]De hát ez már egyfajta bűnös szándék.
[00:33:35]Csak hogy Igen, csak hogy lehet ezt hogy lehet ezt bizonyítani?
[00:33:40]Hát nem a nyomozónak mondta, hanem kicsit nagyképűködve a harmadik fröccs után, vagy mit tudom én.
[00:33:46]Persze, erről én is hallottam.
[00:33:48]Na csak mit lehet ezekkel kezdeni az ilyen típusú, és nyilván ebből még 1000féle van, ügyek.
[00:33:51]Igen.
[00:33:51]Hát itt például a a ha már a sportklubokról beszélünk, ezeket a pénzeket a sportklubok nyilván felélték.
[00:33:59]Tehát tehát ha ha megnézzük azt, hogy milyen fizetéseket kapnak a a magyar NB1-ben, ugye az első osztályú bajnokságban, nem arányos azzal, mint amennyit egyébként a piacon bevételt kapnának a klubok.
[00:34:17]Tehát ez ez teljesen elcsúszott.
[00:34:21]Ög a a közvetítések neek a jogából is rengeteg milliárd.
[00:34:27]Egy ez is egy közpénzből magánpénz.
[00:34:30]Ugye mire költi a TV a 150-160 milliárdját egy évben például a fociapatoknak adott irgalmatlan sok pénzt a új úgy nevezett közvetítés jóként amelyek aztán ki tudja mit tettek azokkal a pénzekkel.
[00:34:43]Igen.
[00:34:43]Úgyhogy ezeket mind végig kell vizsgálni.
[00:34:45]Ugye nem véletlenül mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter a az expozéjában, hogy nálam már 400 ügy van a a papírjár, és ebbe ebbe benne volt a Paks 2-től kezdve ugye az MNB botrány meg a Budapest, Belgrád vasútvonal.
[00:35:02]Szóval itt itt mire végigmegyünk ezen az összes ügyön a a gyakorlatilag az összes magyar ügyvédnek megbízást lehetne adni, hogy vizsgálja meg.
[00:35:12]Mondom, hogy mindig az ügyvédek járnak jó.
[00:35:14]ön szerint büntetőjogilag Orbán Viktorig el lehet jutni, mert mégis csak ő ő a politikailag és ő a nagyfalat meg hát erkölcsileg is valószínűleg onnan indul a a dolog.
[00:35:23]Szóval büntetőjogilag el el lehet-e jutni Orbán Viktorig?
[00:35:28]Igen.
[00:35:28]Igen.
[00:35:28]Én úgy gondolom, hogy el lehet jutni a miniszterelnökig.
[00:35:30]Ugye Olaszországban erre már volt példa, hogy miniszterelnököt is elítéltek, akár csak Berluszkunra gondolunk, de volt korábban is a 70-es években.
[00:35:41]Tehát, hogyha a bizonyítják azt, hogy van összefüggés aközött, hogy Orbán Viktornak a gyerekkori barátja 10 év alatt ugye 1800 milliárd Ft vagyonra tetszer.
[00:36:00]Tehát, hogy ezt a Magyar Péter mondta, hogy hogy négyszerese-e az, amit 400 év alatt a angol királyi család szerzett.
[00:36:09]vagy azt is bizonyítani lehet, hogy van összefüggés aközött, hogy a hogy a Vje Magyarország harmadik leggazdagabb embere lett.
[00:36:20]Úgyhogy ez ez szerintem minden egyes ügyben a a szálak elérhetnek a miniszterelnökig, mert az egész rendszert végül is ő irányította.
[00:36:30]Az a kérdés, hogy ezt bizonyítani lehet-e, illetve terhelni fogják-e őt azok, akik egyébként őnek kidolgoztak, ugye akár a kormánytagjai, akár mondjuk Matolcsi György de ugye Orbán Viktor mindig azt mondta, hogy ő üzleti ügyekkel nem foglalkozik.
[00:36:53]Na ja, de azért tudom, hogy ez egy ítélethez kevés, hál istennek egyébként, hogy kevés, mert nyilván ne így működjenek a dolgok, de hát azért a köznapi értelemben bizonyos, hogy Orbán Viktor felelős értem el lehet játszani azzal is, hogyha ha ő csinálta azért, ha nem ő csinálta és nem tudott róla, akkor meg azért, mert mégis csak 16 évig volt miniszterelnök.
[00:37:13]Tehát hogy de a politikai felelőssége azt most elvitte.
[00:37:18]Én szerintem véglegesen megbukott.
[00:37:20]Oké.
[00:37:20]Az oké.
[00:37:20]És ebből a szempontból én én ezt támogattam, illetve örülök annak, hogy bejött ez az önkorlátozó nyolc éves korlátozás a miniszterelnöknek a megbízására.
[00:37:36]vagy a tehát, hogy a ez ez a ezt, hogy bekerült a az alaptörvénybe ez, hogy csak két cikluson keresztül lehet valaki miniszterelnök, ez megakádályozhatja azt, hogy ilyen túlhatalma legyen egy embernek egy ország életében.
[00:37:49]Úgyhogy ez teljesen egészségtelen volt, hogy ő gyakorlatilag 20 évig irányította az országot.
[00:37:57]Úgyhogy gyakorlatilag a a társadalom többsége az az már a szerintem már négy évvel ezelőtt is úgy gondolta, hogy neki mennie kell csak valahogy a választási rendszer meg ez a háborús menyegetés.
[00:38:13]Ez ez hatalman tartotta.
[00:38:13]Tehát én egyébként a legnagyobb felelősséget, ezt ezt nem is a a jogi felelősséget gondolnám a ami a miniszterelnököt, a volt miniszterelnököt terheli, ugye, hanem Orbán Viktornak ez a fajta háborús uszítása, ami ami az emberekben a a azt a félelmet beültette, vagy hogy attól féltek.
[00:38:37]Ö egyébként ezt tapasztaltam is, hogy mikor a április 12 útán beszélgettem emberekkel, hogy hogy most tényleg emberek attól féltek, hogy akkor most elviszik a a gyermekeiket a a háborúba.
[00:38:53]Tehát, hogy ez a fajta morális felelőssége, szerintem morális kárakozás, ez még nagyobb, mint a a jogi felelősség.
[00:39:01]E ez ez valószínűleg így, amíg ott az utolsó percekben visszatérnék még egyszer, azért, hogy tegyük fel, hogy a egyén főbűnösök pere lenne, hogy akkor valószínűleg úgy áll össze a dolog akár Orbán Viktornál is, hogy hát csak nagyon súlyos büntetésűkellen, mert bűnszervezetben elképesztő nagy értékre nem tudom én micsoda minősítő körülmények vannak.
[00:39:23]Tehát az nem az, hogy jó, két év felfüggesztett vagy 32000 Ft büntetés, hanem akkor akkor 100 év 100 év nem nem tud kevesebb belőle kijönni.
[00:39:35]Ön önmagában 60 puszta is.
[00:39:38]Ja.
[00:39:38]Lehet egy egy ilyen ügy.
[00:39:38]Szóval hát igen, igen.
[00:39:42]60 puszta az az hát édesapám félig kész mezőgazdasági üzeme mondta rá.
[00:39:48]Tehát nem kell nem kell az összes ügyet ráhúzni a miniszterelnökre.
[00:39:50]Ugye AKONT is végül is adócsalás miatt kapták el.
[00:39:55]Tehát hogyha azt az egy ügyet 60 pusztát sikerül bebizonyítani, hogy az az valójában Orbán Viktornak a az illegális meggazdagodása.
[00:40:06]És ugye az édesapja is milliárdos lett, a testvérei is milliárdosak lettek.
[00:40:11]Tehát, hogy hogyha csak egy ügyben sikerül bizonyítani, 60 pusztán van a a bármilyen büntetőjogi felelősségét, az már önmagában elég.
[00:40:22]Tehát a társ nem kell nem kell minden üggyel foglalkozni.
[00:40:25]egy egy viszonylag hát szerintem ki kell emelni ügyeket, vagy akár ugye Rogán Antalnál is ha megnézzük azt, hogy hogy mi történt a a letelepedési kötvényekkel, vagy vagy adott esetben megnézzük a lélegeztetőgépekkel, mi történt ugye ez Szijártó esetében, tehát hogy gyakorlatilag koncentrálni kell a egyes ügyekre, amiket ki kell emelni és azokat végigvinni.
[00:40:52]Ez szerintem az igazságszolgáltatás feladata most.
[00:40:58]És akkor többit majd a történészek elvégzik a többi ügynek a felterítését.
[00:41:02]Így van.
[00:41:04]Szóval igen, itt a itt akkor azért, ha ezt végigcsinálják, márpedig erre van politikai ígélet, és valószínűleg a társadalom egyrészt ezt is várja, akkor valóban lesz a büntető védő ügyvédeknek lesz munkája.
[00:41:18]Egy hát olyannyira olyannyira, hogy büntető ügyvédeket már most rengetegen keresik a a nerből, hiszen hiszen már ők már készülnek, engem nem kerestek, mert én én azért elég kritikus vagyok, de én erről már hallottam.
[00:41:35]Az anyagyilkosnak is van védője, szóval az kell, de én de ez mindenkinek joga van védelem.
[00:41:40]Ez ez benne van egyébként a a jogállamiságnak a a kritériuma, ugye a szabad ügyvédválasztás is.
[00:41:47]Igen.
[00:41:48]És azt gondolom, hogy hogy ezek az ügyek előbb-utóbb tényleg be fognak indulni, de azért a büntetőjárások elég elég lassúak, és ezért fontos, hogy legyen egyfajta polgárjogi következmény is, és ezért szervezi az egyesületem a mi az egyesülete?
[00:42:08]Az ügyvé nem az enyém, hanem az általa vezetett egyesület a az ügyvédekkel, a demokratikusakkal, amiért egyesület szervez a rövidített nem én üdeegyesület a magyar ügyvédi kamarával közösen június 29-én egy vagyon visszaszerzési konferenciát, és ott meg fogjuk tárgyalni ennek az alkotmányjogi meg alkotmányos alapjait, hogy hogyan működhet jog jogszerűen és alkotmányosan a vagyon visszaszer.
[00:42:35]Ez egy pörgős pörgős téma.
[00:42:35]Mondja, hogy lassan mennek a dolgokát.
[00:42:37]Ez a Wölner Shadol ügy, most már nincs időnk belemenni, nem tudom hanyadik éve, pedig ott aztán a lehallgatási anyagoktól kezdve minden megvan ehhez képest.
[00:42:47]És ott is ugye megállt az ügy, tehát hogy gyakorlatilag a Wölner Pálnál megállították az ügyet a és ez mehetett volna tovább és adott esetben még mehet is tovább.
[00:42:57]Tehát ezek az ügyek még nem évültek el.
[00:42:59]Tehát főleg, hogyha hogyha ha megállapítják a a bűnszövetség vagy a bűnszervezeti minősítést.
[00:43:09]Úgyhogy itt itt is kíváncsian várom, hogy esetleg ha újra kezdik feldolgozni a a szálakat, akkor akkor mi fog kisülni, és ezért fontosak a parlamenti vizsgálóbizottságok is, hogy adott esetben olyan tényeket tárjanak fel, amitről eddig még esetleg nem tudtunk.
[00:43:27]Ugye ez az öt vagy hat parlamenti vizsgálóbizottság.
[00:43:29]Ennek a munkájára is kíváncsi leszek, és fontos is volt, hogy olyan jogszabályokkal alapozzák meg a működését, hogy valójában tényleg oda kell majd menni a parlamenti vizsgáló bizottságokhoz, és ott igazat is kell mondani azoknak, akiket még idéznek.
[00:43:46]Ez új idők új szellemáról van.
[00:43:46]Köszönöm szépen dr.
[00:43:48]Gerő Tamás ügyvédnek, hogy beszélgetett velünk.
[00:43:49]Önöknek pedig köszönöm szépen az egész reggeli figyelmet.
[00:43:52]A mai műsor elkészítésében munkatársaim voltak Král Kevin Studer Dániel Hegedűsni Szegedi Timea és a stúdióban itt volt velem a szerkesztő Herskovics Eszter Jánost hallottátok a viszonthallásra.
[00:44:06]Reggeli gyors nem marad le semmiről.