15 évünk maradt: Magyarország vízválság előtt áll? | Szöllősi-Nagy András
- Körülbelül 10–20 évünk van a megfelelő stratégiák kidolgozására, mielőtt a klímaváltozás és a hidrológiai ciklus felgyorsulásának hatásai visszafordíthatatlan átbillenési ponthoz vezetnek.
- Magyarország egyáltalán nem víznagyhatalom, az egy főre jutó vízkészlet csupán középmezőnybe tartozik; a klímaváltozás miatt a Tiszántúl tovább szárad, a Dunántúl nedvesebbé válik.
- A hidrológiai szélsőségek nőnek: a korábban 100 évesnek tartott árvizek ma már akár 20 évente is előfordulhatnak, ezért a régi statisztikai alapú tervezési hipotézisek érvényüket vesztették.
-
„A mi kommunikációnk, a szakmai, az elképesztően gyenge volt. Nem tudtuk ezeket az egyszerű üzeneteket elég markánsan közvetíteni a politikum számára." – Szöllősi-Nagy András
- A bős-nagymarosi vízlépcső körüli vita politikai termékké silányult, a hágai bíróság pedig megállapította, hogy Magyarországnak nem volt oka leállítani a projektet, viszont Szlovákia jogsértően terelte el a Dunát.
- Paradigmaváltásra van szükség: a korábbi „minél hamarabb szabaduljunk meg a víztől” szemlélet helyett a vizet vissza kell tartani és azzal fenntarthatóan gazdálkodni.
- A vízvisszatartáshoz elengedhetetlen mérnöki létesítmények – például a Paksi, Csongrádi és a Duna-Tisza közi vízlépcsők, illetve csatornák – építése, melyeket a rendszerváltás óta tabuként kezel a politika.
- Az elmúlt évtizedekben a vízügyi szakma szétforgácsolódott és elöregedett, az új környezetvédelmi minisztérium felépítése ezért kulcsfontosságú egy integrált, a hidrológiai ciklusra épülő szemlélet kialakításához.
- Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül a víz és a szanitáció a rendszer alapja: ha ezt az elemet kivesszük, az összes többi cél elérése összeomlik.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A klímaváltozás és a vízkészletek globális helyzete
Az El Niño jelenség és a klímaváltozás viszonya
Az interjú elején a műsorvezető az El Niño (a beszélgetésben "Nínyóként" emlegetett) légköri jelenséget hozta szóba, amely augusztustól akár novemberig átlag feletti hőmérsékletet hozhat a világ nagy részén, a 2024-es szinthez hasonlót. Szöllősi-Nagy András hangsúlyozta, hogy az El Niño egy lokális, regionális jelenség, amely a Csendes-óceán Dél-Amerikához közeli partjainál jelentkező hőmérsékleti anomália, és ennek hatására változnak meg a cirkulációs rendszerek.
A professzor kiemelte: az El Niño mint olyan független a klímaváltozástól – karácsonykor kezdődik, innen a neve is –, és bár hatásai most megnövekedni látszanak, nincs primer kapcsolata a klímaváltozással. A klímaváltozásnak ugyanakkor nagyon nagy hatása van a vízkészletekre. Ha a legrosszabb szcenáriókat tekintjük, a kettő együtt nagyon kellemetlen lehet a Kárpát-medencében is.
A műsorvezető megjegyezte: korábban azt gondoltuk, hogy a Kárpát-medence egy "titkos dugóhely" a klímaváltozás viharában, de sajnos ez nem így van.
A klímaváltozás késleltetett hatása
Szöllősi-Nagy András felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás hatása egy késleltetett hatás, amely voltaképpen az ipari forradalommal vezethető vissza – "nem James Watt a bűnös ebben a dologban" –, onnantól kezdve indult egy olyan széndioxid- és üvegházgáz-kibocsátás növekedés, amire korábban nem volt példa.
„Ez ráadásul együttműködött a népességnövekedés szintén eddig nem látott gyorsulásával." *
A professzor adatokkal is alátámasztotta: a 20. század elején 2 milliárd ember élt a Földön, a század végén 6 milliárd, most pedig 8,5 milliárdnál tartunk. A hidrológiai ciklus felgyorsulásának hatásait már a múlt század 20-as, 30-as éveitől észlelték, de ezek a változások mintegy 120-130 év késéssel jelentkeztek az ipari forradalom után. A professzor hangsúlyozta, hogy a Földön a víz mennyisége globálisan nem változik, csak az eloszlása – méghozzá jelentősen.
Az átbillenési pont és a 15-20 éves időablak
Az egyik legdrámaibb állítás az interjúban az volt, hogy körülbelül 100 év múlva, 2120 körül elérkezünk egy átbillenési ponthoz, ahol az eddigi fejlődési pálya nem lesz fenntartható. A rendszerek nem hirtelen esnek össze, de fokozatosan kikapcsolódnak, ha folytatjuk a jelenlegi trajektóriát.
„Körülbelül 15-20 évünk van, több nincs, hogy a megfelelő stratégiákat és politikákat kidolgozzuk ahhoz, hogy ez a turning point, ez az átalakulási pont, a billenési pont elkerülhető legyen." *
A beszélgetés végén még pontosította: ha túlmegyünk a nagy döntések meghozatalában 10 éven, akkor a folyamatok visszafordíthatatlanok lesznek.
A szélsőségek növekedése
A hidrológiai ciklus felgyorsulásának következménye, hogy megnő a szélsőségek előfordulásának valószínűsége: több lesz az aszályosság térben és időben, és több lesz az árvízeknek kitett területek nagysága, valamint az árvízek gyakorisága.
A professzor elmagyarázta: a mérnöki tervezésben korábban azzal a hipotézissel éltek, hogy az idősorok homogének, stacionáriusak – a statisztikai jellemzők nem változnak. Ennek alapján terveztek például 100 éves árvízre. Ám kiderült, hogy ez a hipotézis téves:
„A 100 éves árvíz hova tovább 20 évenként fordul elő." *
Példaként említette: a legnagyobb dunai árvíz körülbelül 30 évvel ezelőtt volt, ami statisztikusan 200 éves árvíznek számított, majd rá 15 évre jött a második legnagyobb dunai árvíz. A hidrológusok egy része ezt cinikusan azzal magyarázta, hogy a megelőző árvíz a 200 éves ciklus utolsó évében, a következő pedig a következő ciklus első évében fordult elő – de a professzor szerint ez nem katolikus magyarázat. A szakma hibája az, hogy a módszerek helyett az adatokat minősítették hibásnak, hasonlóan az elméleti fizikusokhoz a 1910-es években.
Magyarország vízügyi helyzete és tévhitek
A "vízben gazdag ország" mítosza
A műsorvezető felvetésére, miszerint belesulykolták a magyarokba, hogy Magyarország a Kárpát-medence ékessége vízben gazdag, a professzor határozottan cáfolt:
„Ez abszolút átlagos az egy főre jutó vízkészlet." *
Magyarországon 10-12 000 köbméter/fő/év az érték, ami a középmezőnyben foglal helyet. Összehasonlításképp: Kanadában 120 000 köbméter/fő, a vízben szegény Jordániában viszont csak 70 köbméter/fő. A professzor hangsúlyozta, hogy a klímaváltozásnak negatív hatásai lesznek Magyarországon is.
A vízszegény és vízgazdag területek átrendeződése
A Kárpát-medencén belül is jelentős átrendeződés várható: Pannónia, a Dunántúl egyes részei nedvesebbek lesznek, míg a Tiszántúl még szárazabbá, aridabbá válik. A professzor kiemelte: a víz mennyisége globálisan nem változik, de az eloszlása jelentősen átalakul.
A politika és a szakma felelőssége a vízügy elhanyagolásában
A műsorvezető megjegyezte, hogy mennyi kormány és rezsim futott le az elmúlt közel 100 év alatt, amióta ezek a változások érezhetők, és a kormányok nagyon keveset tettek a magyar vízügyért – "mintha elfelejtették volna, amit felismertek, vagy nem hallgattak a szakemberekre."
A professzor elismerte, hogy ez így van, de a politika mentségére hozta fel, hogy a tudományos szakma is bizonytalan volt. A Római Klub 1970-es évek eleji "A növekedés korlátai" című jelentését (Dennis Meadows és társai) a politika nem vette komolyan – "úgy tekintették, hogy van egy-két tojásfejű, aki ilyen dolgokkal foglalkozik." Igaz, akkoriban az adatmennyiség és a modellek még nem tettek lehetővé megbízható előrejelzéseket.
A professzor éles önkritikát fogalmazott meg a szakmával kapcsolatban is:
„A mi kommunikációnk, a szakmai, az elképesztően gyenge volt. Nem tudtuk ezeket az egyszerű üzeneteket elég markánsan közvetíteni a politikum számára." *
A bős-nagymarosi vita következményeként a vízügyi szakma "Prügel Knábe", azaz bűnbak lett – olyan felelős gyerek, akit el kell püfölni, pedig ártatlan. A szakma elöregedett és hiátus keletkezett: a 90-es években volt olyan év, amikor mindössze négyen jelentkeztek vízmérnöknek a Műegyetemre, miközben a fenntartható generációváltáshoz évente 60-70 vízmérnökre lett volna szükség.
Az adatforradalom és a megmaradt intézményes gondok
A professzor rámutatott, hogy jelentős változás történt az adatok terén: míg diákkorában kevés adat miatt panaszkodtak, ma már túl sok adat áll rendelkezésre – a műholdakról minden áldott nap egy exabyte (1 és 18 nulla) hidrológiailag releváns adat érkezik a Földre. A digitális forradalomnak és a mintázatfelismerő algoritmusoknak, az AI megoldásainak köszönhetően ma már minden kiszámítható.
Ugyanakkor intézményes gondok maradtak: a Duna menti országokban minden ország más hidrológiai előrejelzési módszert használ, és nem sikerült egy univerzális modellt létrehozni, ami lehetővé tenné a kollektív gondolkodást és a kockázatok kollektív megbecslését. Ennek oka a "tudományos sovinizmus", a nemzeti és individuális sovinizmus, a lustaság – "az én szamaram a legjobb szamár" mentalitás.
A bős-nagymarosi vízlépcső tanulságai
A rendszer politikai termékké válása
A professzor részletesen beszélt a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről, amely politikai termékké vált, és "azonosult azzal, hogy ez egy ilyen szalinista rémálom, határozás" – holott 1904-ben már a franciák és a németek is koncessziót vettek a Duna ezen szakaszának komplex vízgazdálkodására (öntözés, vízellátás, árvízszabályozás).
A Szigetköz vízfolyásai lefűződtek, mert a Duna-meder mélyülése kapcsán gyakorlatilag kiürült – ezt kellett volna megoldania a Nagymarosnak. A szakma hibája volt, hogy "csak technikai okokból" tekintett a kérdésre, és nem hallgatott a társadalmi közhangulatra a Dunakanyar esztétikai védelmével kapcsolatban.
„Van egy ilyen nagyon mélyen pszichés rögzült kapcsolat, hogy gyerekek, a Dunakanyart nem szabad elrontani, és ezt figyelembe kell venni. Ebben nekik igazuk van." *
A hágai bírósági ítélet
A professzor elmondta: a bős-nagymarosi vita volt az egyetlen vízkonfliktussal kapcsolatos per, amely elért a hágai bíróságig. A bíróság salamoni ítélete kimondta, hogy Magyarországnak nem volt oka leállítani a rendszert, mert nem volt ökológiai katasztrófa – nem lehetett bebizonyítani, hogy az fenyegetett volna. Szlovákiának viszont nem volt joga eltéríteni a Dunát és megépíteni a C variációt. A bíróság felszólította a feleket, hogy hat hónapon belül egyezzenek meg – ez a hat hónap azóta 40 évig duzzadt.
„Így 40 év után sajnos azt kell mondjuk, hogy igazuk volt, hogy hál' Istennek. Tehát nem volt oka leállítani a rendszert." *
A professzor személyes élményt is megosztott: amikor a VITUKI-ban dolgozott tudományos igazgatóként, valaki felhívta és azt mondta neki: "lógni fogsz te büdös bolsi". Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1989 végén az ENSZ-hez távozott.
A politikai következmények
A rendszerváltás idején "az értelmiség számomra nagyon közel álló része, a humán értelmiség, feszítsd meg-et kiáltott, és a vízmérnököket vagy a vízzel kapcsolatos szakembereket büdös komcsinak deklarálta." A professzor felidézte a Népszabadság korabeli címlapjait is, amelyek "papírtigrisnek" nevezték a szlovákok által épített rendszert – aztán egyszer csak eltűnt a címoldalról a téma, és megjelent, hogy "üzembe helyezték a papírtigrist". Horn Gyula miniszterelnöksége idején történt egy kísérlet a megegyezésre, de "olyan felháborodást fogadta itthon, ami szerintem hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb szavazatot kaptak."
A vízgazdálkodás lehetséges megoldásai
Vízátvezetés a nedves területekről a száraz területekre
A műsorvezető "konyhafilozófiának" nevezte azt a felvetést, hogy a nagyon vizes helyekről a száraz területekre kellene csatornarendszerrel átvezetni a vizet. A professzor erre határozottan reagált:
„Ez abszolút nem konyhafilozófia. Ez így van. Annyira magától értetődő, hogy az ember megdöbben, hogy ezt a politika nem veszi észre." *
A paradigmaváltás lényege: korábban az volt az alapelv Vásárhelyi Páltól kezdve, hogy "szabaduljunk meg a felesleges vizektől amennyire hamar csak lehet" – és toltuk kifelé a vizet. Ma a paradigma az, hogy "tartsd vissza a vizet, ameddig csak lehet, és gazdálkodj vele, ahogy csak lehet." Ez a paradigmaváltás nem csak Magyarországra jellemző, hanem körülbelül 25-30 évre vezethető vissza globálisan.
Tározók és gátak kérdése
A professzor szerint a "vizet a tájban" szlogen mögött valós mérnöki megoldások kellenek. A gát kifejezés a bős-nagymarosi vita óta tabu – "no gát, ne legyen gát, gyerekek" –, de valakinek meg kell emelnie a víztestet, "márpedig ezt gáton kívül nem emeli meg senki."
Pozitív példaként hozta fel a Kiskörei-tározót (ma Tisza-tó), amely 50 év alatt olyan élőhellyé fejlődött, amire korábban nem volt példa:
„A maga a nyelv is alkalmazkodott ehhez, és utalt arra, hogy egy ilyen tározónak és annak a gátnak, ami a tározott testet megtartja, ennek több funkciója van." *
A vízlépcsőknek nem csak energiatermelési funkciójuk lehet – Magyarországon sík területen ez nem is elsődleges –, hanem összetett, több célú, rugalmasan működő rendszert alkotnak: vízellátás, árvízszabályozás, mezőgazdasági öntözés.
Konkrét fejlesztési szükségletek
A professzor több konkrét beruházás szükségességét is felvetette:
- Duna-Tisza csatorna: meg kellene építeni, a hátságon felfelé szivattyúzással, amelynek energiaigényét a kis gátaknál és zsilipeknél termelt energiával lehetne fedezni.
- Paksi vízlépcső: a Duna medermélyülése miatt az atomerőmű vízkivétele is kockázatossá válhat – "meg kell építeni Paksot."
- Csongrádi vízlépcső: a Homokhátság vízellátásához, mezőgazdasági vízigények kielégítéséhez szükséges.
- Csőrendszerek felújítása: a vízellátás terén Magyarország jól áll (98-99%-os közüzemi hálózati lefedettség), de a rendszer elöregedett – a pótlásuk körülbelül 20-25 évet venne igénybe és iszonyú tőkeigényes. A hálózati veszteség (a víz 40%-a folyik el) jelentős probléma, bár a professzor Kairó példáját is említette, ahol ez 95% volt.
A fenntartható fejlődési célok és a víz központi szerepe
Szöllősi-Nagy András felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Céljai (17 cél) közül a 2030-as határidő 75%-ánál a célok elérésének mindössze 17%-ánál tartunk – 2030-ra a célok nem lesznek elérhetők.
„A 17 elemből álló keretrendszernek van egy eleme, a víz és a szanitáció fenntartása, ami a kulcsa az összes folyamatnak. Ha tudniillik azt az egy célt kivesszük a rendszerből, akkor a rendszer hupsz, összeesik." *
A professzor szerint ezt a politika nem értette meg: a víz a legfontosabb az elkövetkezendő 100 évben.
Az új TISZA-kormány első lépései a vízügyben
A környezetvédelmi minisztérium felépítése
A professzor kifejezetten pozitívnak nevezte, hogy az új kormány felépíti a környezetvédelmi minisztériumot. A Magyar Tudományos Akadémia fenntartható fejlődés elnöki bizottsága által hetekkel korábban befejezett jelentésben – amelyben mintegy 15-20 szakértő dolgozott – szerepelt az az expressis verbis javaslat, hogy szükség van egy környezeti minisztériumra, amely integrálja a környezeti elemeket.
A jelentés konkrét javaslata szerint a hidrológiai ciklus mentén kellene szervezni a minisztériumot:
- Meteorológiai Szolgálat (előrejelzések)
- Vízrajzi Szolgálat (napi vízállásjelentések, előrejelzések)
- Felszín alatti vizekkel foglalkozó szolgálat (a volt MÁFI, Magyar Állami Földtani Intézet, amely "hihetetlenül fontos intézet volt" – a Lechner-épületben működött a Stefánián)
- Az épített környezet védelme (műemlékvédelem), amely az elmúlt 16 évben lényegében megszűnt
„A víznél jobb integráló szerepet nem tölt be egyetlen elem se." *
A professzor üdvözölte, hogy ez az integrált szemlélet megvalósulni látszik, szemben az elmúlt 16 év gyakorlatával, amikor a vízgazdálkodás dezintegráltan működött: más helyen volt az árvízvédelem, máshol az öntözés, a vízellátás és a szennyvíztisztítás.
A klímamigráció veszélye
A műsorvezető felvetésére, hogy az elsivatagosodó vidékekről elindulhat egy népvándorlás a vízben gazdagabb területek – például Pannónia – felé, a professzor megerősítette:
„Ez egy nagyon valószínű szcenárió. Abszolút. Ez más országban is így történt." *
A 2014-15-ös nagy népvándorlás egyik mozgatórugója is az volt, hogy a Száhel-övezetben a gazdák nem tudták megtermelni a túlélésükhöz szükséges terménymennyiséget, ezért emigráltak. Magyarország esetében ez létező kockázat, de kivédhető az integrált vízgazdálkodással.
A professzor reményét fejezte ki, hogy a helyzet javulni fog, mert az emberek – különösen a Homokhátságon élők – primer módon tapasztalják a kiszáradást és annak mezőgazdasági következményeit.
Záró gondolatok
A professzor megerősítette: az ország – és az új kormány – nem menekülhet meg attól, hogy politikájának egyik központi eleme a vízgazdálkodás legyen, beleértve a vízellátást, az árvízvédelmet, az öntözést és a csatornarendszerek felújítását. A holland példát hozta fel, ahol a csatornák esetében a paradigmaváltás azt eredményezte, hogy "hagyj vizet a folyónak", segítve a biodiverzitást és a környezeti rendszerek helyes működését.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Vicuki / Vituki: Az átiratban "Vicukiban" szerepel. A kontextus alapján a VITUKI-ról, egy közép-európai vízgazdálkodási kutatóintézetről van szó.
- Rónon / Rohne-on?: Az átiratban: "Ha végigmegy a Rónon Franciaországba". Valószínűleg a Rhône folyóról van szó, amely mentén Franciaországban több vízlépcső is található.
- Tikevra / Tiszavölgyi irányítórendszer: Az átiratban "Tikevra a a Tiszavölgyi irányítórendszere" szerepel. A pontos név bizonytalan, valószínűleg a Tiszavölgy valamely vízügyi rendszeréről van szó.
- Buda Magyarország: Az átirat végén "azért Buda Magyarország meg hát igen, de akkor is..." szerepel. A mondat értelmezése bizonytalan a környező ASR hibák miatt, valószínűleg a vízellátás minőségére vagy Budapest helyzetére vonatkozott.
- Nínyó / Ninnyó: Az El Niño jelenség következetlen átirata, amely a beszélgetés során többféleképpen jelenik meg.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:08]Reggeli személy.
[00:00:11]Szőlösi Nagy András van velünk, a Közszolgálati Egyetem víz és környezetpolitikai tanszökének egyetemi tanára.
[00:00:17]Jó reggelt kívánok.
[00:00:18]Jó reggelt kívánok mindenkinek.
[00:00:21]Az elnényón kezdem, aztán majd valahogy kikötünk a Kárpátmedencénél.
[00:00:23]Ugye most mindenki arról beszél, hogy ez a légköri jelenség, amit Nínyónak neveznek, tehát kisgyereknek, az közeledik, és a augusztusig, augusztustól egyébként akár novemberig is olyan átlagfeletti hőmérsékletet hozhat a világ legnagyobb részén, ahogy olvasom, ami 2024-hez fogható.
[00:00:46]És hát ezt kivédeni nagyon nem lehet, de a Kárpátmedencét, amiről korábban azt gondoltuk, hogy valami kivételt jelent, tehát egy ilyen titkos dug helyet a klímaváltozások viharában.
[00:00:59]Hát nem jelent sajnos azt.
[00:00:59]Tehát ez nehezen kivéthető, és nehezen kivéthetők az elmúlt időszak problémái, de hát legalábbis ami ember követettel, azt ember helyre is hozhatja.
[00:01:09]És itt gondolom, hogy beszélni fogunk majd, hogy hogyan lehet a sivatagosodás ellen tenni, ami az ország elég jelentős részét, mondjuk az Alföldet, hogy a tudnatisza közét sújtja.
[00:01:19]Mit lehet tenni a pazarló elöregedett csőrendszerrel, amiben állítólag a vízkészletnek legalább 40%-a folyik el és tűnik el?
[00:01:30]Mit lehet tenni a egészen más paradigmák között született tisztaszabályozás utóhatásaival és így tovább?
[00:01:36]De hát gondolom kezdjük globálisan nézni ezt a dolgot.
[00:01:42]Hát ha ha megengedi, akkor a az Ninnyóval kezdeném, aminek eddig a hatása Magyarországon vagy a Kárpátencében hát nagyon marginális volt.
[00:01:51]Voltaképpen nem is volt detektálható.
[00:01:55]Ez alapvetően a ugye ez egy hőmérséklet anomália, ami a a Csendes ócián Dél-Amerikához közeli partjainál jelentkezik, és annak hatására megváltoznak a cirkulációs rendszerek.
[00:02:07]De olyannyira mélyen, mint amennyire most különböző hipotézisek szerint előfordulhat, de az, hogy bejön ide és nem fordult még elő.
[00:02:14]Na most azt is tudni kell, hogy ennek a ez függetlenül a klímaváltozástól az Elno, mint olyan.
[00:02:22]Ez karácsonykor kezdődik, de azért Elno.
[00:02:24]A dél-amerikai partoknál függetlenül a klímaváltozástól.
[00:02:30]Ez egy lokális lokális regionális jelenség, ami úgy tűnik, hogy a hatását illető most megnövekedett, de de nincs primá kapcsolata a klímaváltozással.
[00:02:41]A klímaváltozásnak nagyon nagy hatása van a vízkészletekre másoknál fogva.
[00:02:47]A kettő együtt, ha a legrosszabb szenáriókat tekintjük, az nagyon kellemetlen lehet a Kárpátmedencében.
[00:02:57]Tudék még egy ilyen kicsi helyen is, mint a Kárpátmedence előfordulat az, hogy bizonyos részek nedvesebbek lesznek, például Panónia a Dunán túl, másrész pedig még aridabbak, még szárazabbak, például a a tiszánul.
[00:03:08]azon közben a víz mennyisége globálisan nem változik, csak az eloszlása az viszont jelentősen.
[00:03:17]És ezt már részleljük körülbelül a 20-as30-as évek óta, aminek nagyon jelentős hatásai vannak.
[00:03:23]már úgy ért a múlt század 20-as 30-as éve 20 Igen, igen, igen.
[00:03:27]Ez egy késeltetett hatás voltaképpen a a dolog az ipari forradalommal vezethető vissza, amit nem a James Watta bűnös ebben a dologban, de onnantól kezdt egy olyan széndioxid kibocsátás növekedés, amire azt megelőzően vagy üvegház kibocsátási növekedés, amire korábban nem volt példa.
[00:03:51]És ez ráadásul együttműködött a népességnövekedés szintén eddig nem látott gyorsulásával.
[00:03:58]Ugye még a 20.
[00:04:01]század elején volt 2 milliárd ember, 20.
[00:04:04]század végén volt 6 milliárd ember, most vagyunk 8,5 milliárd.
[00:04:06]Tehát ez elképesztően nagy változásokat indukált a a a klímaváltozást okozó gázok kibocsátásában.
[00:04:15]És a gond itt van.
[00:04:15]Most ezért lett nagyon fontos a víz, hogy 100 év múlva 2120 körül elérkezünk egy átbillenési ponthoz.
[00:04:28]Nevezetesen, hogy a a a amit eddig fejlődésnek tekintettünk, az nem lesz fenntartható.
[00:04:36]Nem hirtelen esnek össze a rendszerek, de fókuszatosan kikapcsolódnak, ha folytatjuk azt, azon a trajektórián utazunk, mint amin eddig.
[00:04:44]Ezért nagyon lényeges az, hogy a fenntartható fejlődésre összpontosítson a világ politikája.
[00:04:50]Körülbelül 15-20 évünk van, több nincs, hogy a megfelelő stratégiákat és politikákat kidolgozzuk ahhoz, hogy ez a ez a ez a turning point, ez a átalakulási pont, a billenési pont elkerülhető legyen.
[00:05:07]Hát Magyarország mit tehet az ügyben, illetve Magyarországnak mik a legfőbb problémái most?
[00:05:15]Biztos, mert én egy palot megpróbáltam fölsorolni, de hát nyilván nem ismerem az egész rendszert teljesen.
[00:05:20]Na most ugye van egy olyan olyan hát hipotézis, vagy inkább egy vágyállom, amit belesúlykoltak még a mi generációnkba is, hogy Magyarország a Kárpátmedence ékessége vízben gazdag, és itt nincsen probléma.
[00:05:32]Igen, igen, igen.
[00:05:32]Ezt még néhány éve is mondták.
[00:05:35]De ez nem így van.
[00:05:35]Ez abszolút átlagos az egyfőrejutó vízkészlet.
[00:05:37]Viszben, Gazdagország, Kanada 120000 km/ fő.
[00:05:44]Ne is beszéljünk Norvégiáról vagy Finnországról.
[00:05:47]Vízben szegény Jordán 70 kbm/ fő per év.
[00:05:51]Magyarországon 10-12000 köbm/ főbel nagyon nagyjabbal a közép középmezőnyben foglal helyet.
[00:05:56]De ez nem jelenti azt, hogy a klímaváltozásnak nem lehetnek.
[00:05:59]És a feltételes módot itt nagyon nagyon mondjuk így lazán kell kezelni, mert nem lesznek negatív hatásai, de lesznek lesznek olyan hatásai, amelyek a globálisak, és ak éppen Magyarországra is jelentkeznek és nagyon fontosan.
[00:06:17]Nevezetesen az, hogy a klímaváltozás hatására felgyorsul a hidrológik körfolyamat.
[00:06:24]Ha erre lesz idő, akkor erre már egy pár egyszerű ábrácskáról beszélnék.
[00:06:26]aminek a hatása az, ha felgyorsul a hidrológiai ciklus, akkor megnő a szélsőségek előfordulásának a valószínűsége, azaz több lesz az asszályosságnak tehát a területek mértéke térben és időben, és több lesz az árvízeknek kitett területek nagysága és az árvízek gyakorisága.
[00:06:50]Azon közben a vízmennyiség nem változik.
[00:06:55]Tehát ez ez egy nagyon fontos felismerése volt az elmúlt mondjuk 20 évnek, amikor ugye jeleztem, hogy a 20-as években kezdődtek élek arra, hogy a a klímával valami nem nincs rendben, mert a hidrológiai idősoroknak az addig feltett homogenitása magyar, hogy ugyanolyan statisztikai paraméterekkel rendelkeznek, mint a múltban, ez megdőlt.
[00:07:15]Az idősorok homogének.
[00:07:15]És akkor kezdődött a gondolkodás arról, hogy mi ennek az oka, miért változott meg, és mitől lehet inhomogén a aológiai ciklus.
[00:07:25]Van egy késleltetett hatás, ami ugye a az ipari forradalom hatásai a hidrológik ciklusra voltaképpen 120 130 év késéssel jelentkeztek.
[00:07:35]Ennek számos oka van.
[00:07:35]Nem elhanyagolató módon, hanem a mérési módszerek, illetőleg azoknak a pontatlansága is, de már ez már nagyon nagyon tisztán és világosan látszódik.
[00:07:48]Ugye ez pontosan meg még egy dolgot ehhez, mert ez nagyon fontos és Magyarország szempontjából fontos, hogy az aszályok és árvizek előfordulása megnő, akkor ezzel mit lehet kezdeni?
[00:07:58]öö elsősorban azok a tervezési módszerek és hipotézisek, amelyek amelyeket generáción keresztül használtunk, vagy használtak elődeink, hogy tudnélik homogén az idősor, hogy stacionárus, hogy nem változnak az idősor statisztikai jellemzői.
[00:08:18]Ugyanez lesz a várhatóértéke, a szórásnégyzete, a korrelációs struktája, a spektrális tulajdonsága, minden olyan, amivel egy idősort le lehet írni és és jellemezni.
[00:08:31]Ez a hipotézis az volt, hogy ez állandó.
[00:08:33]És ennek következtében a mérnöki tervezésben alakultak ki azok a módszerek, hogy 100 éves árvízre tervezünk, azaz egy olyan árvízre, ami 100 évenként egyszer fordul elő statisztikusan, hogy mikor az tulajdonképpen éreleváns, mert feltettük azt, hogy a a különböző az éves maximumok, az éves árvízi maximumok például a Dunai Szelvényben azok egymástól függetlenek, ami így is van.
[00:08:58]És tehát ez ez bármikor előfordl a 100 éves árvíz.
[00:09:01]Igen ám, csak kiderült, hogy a 100 éves árvíz hova tovább 20 évenként fordul elő.
[00:09:06]Ugye a a hát a a legnagyobb dunai árvéz, ami körülbelül ami 30 évvel ezelőtt volt, az egy 200 éves árvéz volt.
[00:09:16]Statisztikusan az 200 éven terc fordul elő.
[00:09:20]Rá 15 évről jött a második legnagyobb dunajárv, második LMW.
[00:09:26]És erre mondják azt a cinikusabb hidrológusok, hogy hát igen, az előfordulhatott, hogy a a megelőző árvíz, a legnagyobb víz, az LNV, a megelőző 200 év utolsó évében fordult.
[00:09:41]Ez pedig ami most van, az az elkövetkezendő ügyes.
[00:09:45]Igen.
[00:09:45]Hát ez nem igazából katolikus magyarázat.
[00:09:48]Tehát magyarul ugyanabban a hibába estünk, mint az elméleti fizikusok a 10-es évek elején, amikor is konstatálták azt, hogy valahogy a mérési eredményekben valami történt, valami inhomogenitás történt, és ahelyett, hogy a módszert változtatták volna meg, az adatokat dobták ki hibásnak minősítően azokat.
[00:10:09]Na mi ugyanezt a hibát követtük el, mert rá kell jönnünk arra, hogy a módszereink nem jó.
[00:10:13]Na most ennek nagyon jelentős következményei lesznek a tervezésben.
[00:10:18]Hogy tervezzük az átereszeket, a hidakat, az utakat, milyen árvézre is ez ez ez vajon hogyan változik?
[00:10:25]Ennek lesz hatása Magyarországra, méghozzá nagyon nagyon kellemetlen hatása lehet.
[00:10:32]Hát isten adja, hogy legyen, mert hogy közben ahogy ezeket mondta, elgondolkoztam azon, hogy hát mennyi kormány és mennyi rezsim futott itt le.
[00:10:44]ezalatt hát majdnem 100 év alatt, amióta tulajdonképpen ezek a változások már érezhetők, és föl fölismerték őket, mondjuk így, és ezért a kormányok nagyon keveset tettek.
[00:10:56]Legalábbis a rendszerváltás, az első rendszerváltás óta levő kormányok nagyon kevés dolgot tettek a magyar vízügyért, mintha elfelejtették volna azt, amit fölismertek, vagy nem hallgattak a szakemberekre.
[00:11:09]Ö mert sajnos nem tudok kellent mondani, mert ez így volt.
[00:11:14]mentségről legyen szólva, a politika mentségére, hogy a maga a szakma, a tudományos szakma is elég bizonytalan volt, amikor a 70-es évek elején megjelent a növekedés korlátai című jelentés, a Denise Medows és társai, am az első globális modell volt a a globális folyamatokra vonatkozóan, ahol azt jelezték, hogy a következő évszázad 20-as éveire, az az mostanra összedől a világ, mert Olyan lesz a népességnövekedés.
[00:11:44]Ebbe igazuk volt, olyan lesz a népesség által kibocsátott, nem kezelt szennyezés mennyisége, hogy a dolgok visszafordíthatatlanak, irreverzibilisek lesznek.
[00:11:59]Tehát ott volt az első dolog a növekedés korlátai jelentésben, ami felhívta a figyelmet arra, hogy itt baj lesz.
[00:12:04]Most ezt a ez a jeles nagyon népszerű lett, de a politika nem vette komolyan.
[00:12:09]Szóval ezt ez ezt ezt úgy tekintették, hogy hát van egy-két tojásfejű, aki ilyen dolgokkal foglalkozik.
[00:12:14]Annál is inkábbis ebben bizonyos még azok volt, mert az akkori módszerek, maga a modell, a matematikai modell, ami a globális folyamatokat leírta, az adatmennyiség, ami akkor rendelkezésre állt, nem volt elégséges ahhoz, hogy megbízható előrejelzések, vagy megbízható szimulációk készüljenek.
[00:12:33]De az voltóta jelentős változás történt.
[00:12:36]Részint az adatok ma már voltaképpen, ami amikor én diák voltam a Műegyetemen a Valócén elején, akkor arról panaszkodtunk, hogy kevés adat van.
[00:12:46]Nem lehet megbízható statisztikai következtetésekre jutni.
[00:12:51]Most pedig arról panaszkodnak a diákaink, hogy túl sok az adat.
[00:12:55]minden áldott nap aokról a műholdakról, amelyek mérik a Föld geofizikai tulajdonságait beleértve a a a csapadékok eloszlását, a vizek eloszlását, minden áldott nap egy exzabályt hidrológia releváns adat érkezik a Földre.
[00:13:12]Egy ekzabályt az egy darab egyes és 18 darab nulla.
[00:13:17]Aha.
[00:13:18]Hát ez egy bitag nagy szá.
[00:13:19]De azért vannak a számítógépek, nem?
[00:13:20]Hát pontosan.
[00:13:20]És azért alakultak ki ezek a a mintázatfelismerő algoritmusok az AI-nak a különböző megoldásai, amelyek kivonják a lényeget ebből.
[00:13:28]Tehát ma már az adat az az nem gond.
[00:13:32]Magyarországon a 65-ös árvíz alatt, a dói árvíz alatt például voltak adatcsere problémák a szomszédokkal nem érkeztek meg az adatok.
[00:13:42]Ugyanez lényegesen komplikáltab volt például egy-két felődországban, India versus Banglades, ahol a bengelek tudták, hogy ellönti őket a víz, amikor már el voltak öntve.
[00:13:54]Sokszor a az adatokat stratégiai fegyvernek használták a felső helyen fekvő országok.
[00:14:00]Na, ez megszűnt.
[00:14:00]Mint ahogy megszűnt az is, hogy a volt egy olyan korlát, hogy nem lehetnek a dolgok kiszámíthatóak.
[00:14:08]Mióta a digitális foralom a 90-es évek eleje bekövetkezett, megszűnt az a gond, hogy kiszámíthatóság.
[00:14:17]Voltaképpen mindent kiszámíthatunk.
[00:14:19]Most nem a kvantumszintről beszélek, hanem arról a a középszintről, ahol mi élünk, mint emberek.
[00:14:27]És a ezek a a rendszerek nagyon pontosak, de vannak intézményes gondok változatlanul.
[00:14:32]Ha megenged, akkor egy példát mondok vízzel kapcsolatban.
[00:14:39]leszük az Európai Unióra, vagy még inkább leszükve a Tunai országokra.
[00:14:44]Minden országnak más a hidrológiai előrejelzési módszere.
[00:14:47]Az egyik ország egy egyszerű regressziós eljárást használ, a másik egy bonyolult matematikai modellt a hrodinamikai folyamatokra, harmadik egy tisztán statisztikai elér, de nem tudtuk azt elérni.
[00:15:01]Jó, lehet, erre voltak kísérletek, hogy legyen egy olyan kvázi univerzális modell, ami lehetővé teszi a kollektív gondolkodást és a kockázatok kollektív megbecslését, amit az árvizek jelenthetnek.
[00:15:15]Tehát ez ez lenne ez egy annyira magától értetődő lépés, amit meg kellene oldani.
[00:15:19]Semmiféle politikai oka nincs annak, hogy ezt ne lehessen megtenni.
[00:15:25]Hát tudományos sovinizmus, nemzeti tudományos sovinizmus, hát vagy individuális, ami sovinizmus, vagy lustaság.
[00:15:34]Hát lineáris kombinációja az összesnek.
[00:15:36]Szóval ebbe ebben minden minden benne van.
[00:15:38]Meg hát az ugye az én az én szamarom a legjobb szamár.
[00:15:42]Sajnos ez igaz.
[00:15:44]Vissza visszatérve ahhoz, hogy a szélsőségek váltják egymást, és lesznek árvízes területek, meg lesznek a kiszáradó területek, tulajdonképpen a dolog megoldható.
[00:15:57]Tudom, ez egy ilyen konyhafilozófia, deát én nem vagyok szakember, nem kell a Kosnak lennem.
[00:16:04]Hogy átvezetik a nagyon vizes helyekről, a száraz területekre valami csatornarendszerrel.
[00:16:09]a vizet az segítene.
[00:16:12]Ez abszolút nem konyhafilozófia.
[00:16:14]Ez így van.
[00:16:14]Annyira magától értheted, hogy az ember megdöbben, hogy ezt a politika nem veszi észre.
[00:16:18]Nem veszi észre a politika azt.
[00:16:20]És erre majd nem térk a kérdésre, hogy térek vissza, de a a nagyobb kontextus talán megint csak a fenntarthatóság.
[00:16:30]Ugye a az ENS 2015-ben fogadta el a közgyűlés a fenntartható fejlődési célok keretrendszerét.
[00:16:38]Ez 17 darab cél.
[00:16:38]a két fő céllal, a szegénység megfelezése és az éhí megfelezése, illetőleg a 30-as évekránnak minimálisá csökkenése.
[00:16:47]Most vagyunk a a folyamat 75%-ánál globálisan és a a célok eredését illetően 17%-nál tartunk.
[00:17:01]Tehát a fenntartható fejlődési célok 2030-ra nem lesznek elérhetők.
[00:17:08]egyet nem vett észre eddig a politika, és hadrek itt vissza a vízre.
[00:17:10]Nem csak Magyarországon, Európai Unióban, sőt globálisan is, hogy a 17 elemből álló keretrendszernek van egy eleme, a víz és a szanitáció fenntartása, ami a kulcsa az összes folyamatnak.
[00:17:28]Ha tudnék, azt az egy célt kivesszük a rendszerből, akkor rendszer hupsz összeesik.
[00:17:39]Ezt a politika nem értette még eddig meg.
[00:17:40]És és azért tehát lehet, hogy néha kicsit szélsőségebben, szélsőségesebben fogalmazunk.
[00:17:48]Mert hát sajnos a mi kommunikációnk a szakmai az elképesztően gyenge volt.
[00:17:50]Nem tudtuk ezeket az egyszerű üzeneteket elég markánsan közvetíteni a politikum számára.
[00:17:57]De amiért próbáljuk a tamtomot verni, az az és verjük is, hogy a politika vegye észre, hogy a víz a legfontosabb az elkövetkezendő 100 évben.
[00:18:07]Ha ezzel a problémával nem tudunk foglalkozni globálisan, regionálisan és lokálisan, akkor csak ugyanigaz lesz az a nagyon szomorú hipotézis, hogy 100 év múlva elkezdenek kikapcsolni a rendszereink.
[00:18:21]Zömében a populáció növekedés nem Magyarországon, mint egy invers folyamaton, de a populáció növekedés már Afrikában keletkezik.
[00:18:27]A populáció növekedés következtében előálló élelmiszer, igénynövekmény, amihez öntözővizet kell telepíteni, amihez talaj kell, amihez föld kell, amazónia felel fog tűnni.
[00:18:40]Szóval olyan olyan olyan hipotézisek tekeregnek, amelyek tényleg tényleg nagyon megrázóak.
[00:18:49]Én ugye nem követem ezeket a vitákat, de néha fölbukkan két elmélet, biztos több is van azzal kapcsolatban, hogy mit lehet tenni.
[00:18:57]És van egy olyan ö nézet, hogy minél nagyobb felületű tárolókat vagy tározókat, ugye nem mindegy, mert az egyik föld alatti, a másik meg nyílt, kell építeni mondjuk a szárazvidékeken, mint a Tiszaó például, tehát így újra nyitni azokat a karokat, amiket korábban a Tisza Tiszáról vágtak.
[00:19:22]A másik pedig azt mondja, hogy ezzel csak azt térjük el, hogy még nagyobb lesz a párolgás, és eltűnnek a meleg időben ezek kiszáradak, épp úgy, mint a Verencei tó a Balaton.
[00:19:30]Ugye egyre mennek össze összébb, hanem ilyen kis helyi megoldásokkal kell építgetni egy olyan rendszert, ami aztán annyira bonyolult lesz persze, hogy központilag nem is lehet szabályozni.
[00:19:46]Ön melyiket támogatná?
[00:19:46]A válaszonképpen a abban a kérdésben rejlik, amit a pár perc ezelőtt föltett, hogy vajon megoldást jelentene ez az, ha csak ugyan fordul az, hogy bizonyos teltetek vízbővebbek lesznek, mások pedig aabbak, hogy a vízből tereletekről átvezetni a a vizet az ari területekre.
[00:20:09]Plausibil is ez a megoldás.
[00:20:09]Ugye ma a a közbeszédben és a politikai beszédben is elterjedt a vizet a tájban, majd nem slóganszerű alkalmazása.
[00:20:23]Hogy lehet a vizet a tájba helyezni?
[00:20:23]Meg kell őrizni.
[00:20:26]Hogy lehet megőrizni?
[00:20:28]Tározókkal, amit említett Kisköre.
[00:20:31]Kisköre, hogy működik?
[00:20:31]Alul van a kiskörei gát.
[00:20:33]Most a gát az egy olyan kifejezés a hát visszamenve majdhogynem 40 évet a bős nagymorosi vitára, ami ami ami amiről nem lehet beszélni.
[00:20:43]No gát, ne legyen gá gyerekek.
[00:20:47]De emeljük meg a víztestet.
[00:20:47]Most ki emeli meg a víztestet?
[00:20:49]A szakaszmérnöki kar, a kubikusok, akik ott dolgoznak, a Szentlélek.
[00:20:56]Szóval valakinek ezt meg kell emelni.
[00:20:57]Márpedig ezt gáton kívül nem emeli meg senki.
[00:21:00]Ugye a a tiszalök, ami hát nem annyira nincs olyan nagy hatása, mint a kiskörének, de kiskörén alul van egy gát.
[00:21:10]És mi lett a kiskörei tározó térrel, amit a szakma bögének hív?
[00:21:13]Nos, ez a böge egy élőhelyé növekedett, élőhelyé fejlődött 50 év alatt olyan biodiverzitással, amire azt meg nem volt példa.
[00:21:26]Ma már Tisza tónak nevezik, és nem a kiskörei tározó tavának.
[00:21:32]Tehát a maga a nyelv is alkalmazkodott ehhez, és utalt arra, hogy egy ilyen tározónak és annak a gátnak, ami a tározó testet, tározott testet megtartja, ennek több funkciója van.
[00:21:45]A a víz az nem csak és elsősorban nem Magyarországon egy sík területen vízenergiatermelése.
[00:21:51]Jó lehet, hogy keveset termel.
[00:21:53]Nagyarosnak nem az volt a célja, hogy energiát termeljen, hanem ez egy összetett több célú rendszer, és ezt elég nehéz elképzelni.
[00:22:01]Több célú, de rugalmasan működő rendszer, ami egyrészt a vízellátást segíti, másrészt az árvizek szabályozását, harmadrészt a az mezőgazdasági termények termelését öntöző vizekkel.
[00:22:14]Szóval ez egy nagyon komplex rendszer, amit nem könnyű el átlátni.
[00:22:19]Rosszul tettük annak idején, hogy tiltakoztunk ellene.
[00:22:23]Hát néz, az egy politikai termék volt.
[00:22:25]Azmosítottuk a rendszerről.
[00:22:27]Persze.
[00:22:28]Igen.
[00:22:28]Hát és ez olyan titokba történt az egész.
[00:22:30]Jól lehet, meg kell említeni, ugye az volt akkor a a címke, ami a a Bős Nagymaros rendszerrel még hangsúlyozom nem egy vízenergetika rendszer volt, az egy komplex vízgazdálkodási rendszer volt.
[00:22:43]egyik feladata az volt, hogy a Szigetköz vízellátását megoldja, mert a Szigetköz vízfolyásai azok lefűződtek, mert a Dunameder mélyülése kapcsán gyakorlatilag kiürült a a szigetköz, azt való arról meg kellett támasztani.
[00:22:58]Ez lett volna a Nagymarosnak az egyik funkciója.
[00:23:02]Megoldották, de ez kellett 30 év.
[00:23:05]Na most ez politikai termék volt, mert azonosult azzal, hogy ez ez egy ilyen egy ilyen szalinista rémálloma határozás.
[00:23:15]Jól lehet, 1904-ben vettek konziót a franciák és a németek arra, hogy a a Dunának ezt a szakaszát komplex ízgazdálkodással, öntözés, vízzellátás, árvisszábajás alkalmazzák.
[00:23:31]Ha akkor nekem valaki azt mondja, hogy az az ára annak, hogy Nagymaros ne épüljön fel, hogy bukjek meg a rendszer, akkor melléjük állok.
[00:23:38]De olyan szakmai élvek jöttek, amire nem tudtam egyetérteni, és így keveredtem én is bele.
[00:23:46]De nem is szólalhatott meg, ugye?
[00:23:46]Mert túlság perszólalhatott, persze szólaltam egy bizonyos ideig.
[00:23:52]Hát vannak ezek ilyen furcsa mellék szálai.
[00:23:59]Egyszer valaki felé volt a Vicukiban dolgoztam, ami Közép-Európa egyik legjobb kutatóintézete volt.
[00:24:03]Vízet illetően vízgazálkodá törtos kutatóintézet.
[00:24:07]Ott voltam a tudományos igazgató és felhívott valaki, elfelejtett bemutatkozni, de azt közölte velem, hogy lógni fogsz te büdös Bolsi.
[00:24:18]Ennek a hí hírnek nem örültem.
[00:24:18]Úgyhogy ez nagyban hozzáerült ahhoz, hogy én elmentem az ENShez dolgozni 89 végén, mert egyszer nem tudtam egyetérteni sem a német kormány hintapolitikájával, sem azzal, hogy hogy az értelmiség számomra nagyon közölálló része a a humán értelmiség feszítsd meg kiáltott és a a a vízmérnökeket vagy a vízzel kapcsolatos szakembereket büdös komcsinak deklarálta hát ez nem volt jó hír.
[00:24:50]volt egy önbecsapás is ez ügyben, tehát amikor amikor végképp igen egy értelműségi réteg eltájolódik, és nagyon öntudatosan és emelt fővel vallja a maga rossz gondolatait.
[00:25:04]Tehát például emlékszem az akkori népszabadság címlapokra, ilyenek voltak, mert a szlovákok ugye építették közben, hogy ez egy papírtigris, hogy ez soha nem fog elkészülni.
[00:25:16]Ez naponta jött le, és akkor egyszer csak eltűnt a címoldalról, és már meg megjelent, hogy üzembe helyezték a papírtigrist.
[00:25:28]Ezzel ámította magát egy ország.
[00:25:31]Igen.
[00:25:31]Igen.
[00:25:31]És sajnos ugye amennyire a Havel nagyon, aki nem volt a a a rendszer megépítése, mert megint csak politikaiakok miatt megváltoztatta a véleményét, amikor a rendszerváltás megtörtént, az akkor még létező Csessszlovákiában.
[00:25:49]Magyarország egy olyan helyzetben navigálta magát, amiből nagyon nehéz kijönni, és olyannyira nehéz, hogy mind a mai napig az nem sikerült.
[00:25:58]Hornak volt egy lépése még a a bukása előtti pillanatban.
[00:26:02]Ugye elment akkor nem tudom, hogy volt-e még Csesslovákia, talán már ketté váltak.
[00:26:07]Ketté váltak vált és ott megpróbált Bős Nagymarosról egyezkedni.
[00:26:12]olyan fölháborodást fogadta itthon, ami szerintem hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb szavazatot kaptak, mint amit ő várt.
[00:26:21]Én gyanítom, hogy ez így volt.
[00:26:21]Igen.
[00:26:21]Én akkor már nem éltem itthon, de amit a barátemtől hallottam, meg akik még itt maradtak, meg meg szlovák és és osztrákoktól, ez ez így volt.
[00:26:29]Na most a baj tudja az, hogy a a az egyetlen ilyen vízkonfliktussal kapcsolatos per, ami elért a hágói bíróságig, az ez volt a bős nagymaros szlovák versus magyar vita, ahol megállapították azt a a a bírósági határozat úgy szólt, hogy Magyarországnak nem volt oka leállítani a rendszert, mert nem volt ökológiai katasztrófa, ami az eminens oka volt a a leállításnak.
[00:27:00]Ez nem fenyegetett, ezt nem lehetett bebizonyítani.
[00:27:02]És hát így 40 év után sajnos azt kell mondjuk, hogy igazuk volt, hogy hál istennek.
[00:27:09]Tehát nem volt oka leállítani a rendszert.
[00:27:10]Ugyanakkor is ez volt a salamoni ítelet másik fele.
[00:27:12]Szlovákiának meg nem volt oka és joga ahhoz, hogy eltérítse a Dunát és megépítse a második a C variációt.
[00:27:22]De felhívta azon közben a feleket, hogy hat hónapon belül egyezzenek meg a megoldásról.
[00:27:30]Ez a hat hónap azóta 40 évig duzad.
[00:27:36]Igen, csak közben meg úgy fölrémletődtem most a Dunakanyar, hogy hogy nézne ki.
[00:27:42]Abszolút igaza van.
[00:27:42]Na most ezt ez a terv, ami a Nagymarosá tette a gátat, ezt fel lehet Dömösolni, föl lehet ezt a teljesen igaza van.
[00:27:49]Szóval ugye a tájésztétika szempontjából az kétségtelen zavaró tényező.
[00:27:56]Ha végigmegy a Rónon Franciaországba, és ott egymás után látja a vízlépcsőket, nem lesz rősz rögtön rosszul, de van egy ilyen van egy ilyen ilyen nagyon mélyem pszichés rögzült kapcsolat, hogy gyerekek a Dunakanyart nem szabad elrontani, és ezt figyelembe kell venni.
[00:28:17]Ebben nekik igazuk van.
[00:28:19]Na most ez volt a vízügyi szakmának a a baja, hogy csak technikajokokból tekintette azt, hogy hát ha följebb toljuk, akkor ott van a Dömösi sziklapad, és akkor ott a nem tudnak a hajók át átmenni.
[00:28:31]Meg lehetett oldani.
[00:28:33]Technikailag megoldható, de volt egy egy rögzült pszichés elképzelés hogy ezt nem szabad megcsinálni, ahelyett, hogy hallgatott volna a szakma a társadalmi közhangulatra.
[00:28:47]Hát akkor itt mindenki hibázott gyakorlatilag egyenletes elosztásban.
[00:28:49]Igen.
[00:28:51]Igen.
[00:28:51]Egy ország rontotta el együtt nagy lelkesen.
[00:28:55]Igen.
[00:28:57]Mi az, amit eddig tapasztalt?
[00:28:57]Nem azt mondom, hogy tettek be, mert hát még pár hét múlt el a győzelem óta, amit vízügyben tapasztal, legalábbis tervekben a Tiszakormánynál.
[00:29:10]Ami nagyon jó hír, ez a környezeti minisztérium felépítése.
[00:29:16]Pár héttel ezelőtt fejeztük be a Magyar Tudományos Akadémia fenntartható fejlődés elnöki bizottságának a jelentését.
[00:29:27]Ezt már akadémikus vezette, és voltunk benne vagy 15-en, 20-an különböző területek, amik a fenntartható fejlődést illetik.
[00:29:37]És abban a jelentésben szerepelt Express Verbis, hogy mindenképpen szükség van egy környezeti minisztériumra.
[00:29:44]Nemcsak környezetvédelem, hanem a környezet menedzselésével kapcsolatban, méghozzá oly módon, hogy a különböző környezeti elemeket integrálja.
[00:29:56]a vizet egészen a biodiverzitáskat a faj hát a diver biodiverzitás sokszínűség faji sokszínűség és abban konkrét javaslat volt ebbe a környezetminisztériumban tartozzék a meteorológiai szolgálat tulajdonképpen a hidrógiai ciklus mentén volt szervezve az elképzelés legyen a meteorológiai szolgálat az előrejelzéssel meg egyebekkel a vízrajz szolgálat a napi vízállásjelentéseket és előrjelzéseket adja.
[00:30:28]A felszín alatti vizekkel foglalkozó szolgálat.
[00:30:31]Ez a volt máfi, magyar állami földtani intézet, ami hát most már 120 éves lenne, ha nem robbantották volna föl 21 néhány évvel ezelőtt.
[00:30:42]Talán emlékszik arra a Lechner épületre, ami a a Stefánián van?
[00:30:44]Hát az volt a elejétől kezdve a magyar állami főtteret.
[00:30:49]Hihetetlenül fontos intézet volt, úgy ahogy van, megszűnt, de integrálódott.
[00:30:57]Tehát a a felszín feletti, a meteorológiai folyamatok, a felszíni folyamatok, a felszíni hidrológiai folyamatok, Árvis belbízés a többi és a felszín alatti folyamatok, ami voltaképpen hidroló geológia.
[00:31:08]Ezeknek lenne az egyesítése és menedzselése a fő feladata a politikai szempontból a a környezeti intézetnek.
[00:31:18]Plusz, és még azt is hozzátettük, ami hát persze nem volt egy egy egy kruciális pont, hogy a az épített környezet védelme is ezt tettük azért, mert hát tulajdonképpen az elmúlt év talán hát 16 évben biztos megszűnt a az épített környezet védelme, a műemlékvédelem, mint olyan, aminek aztán olyan következményei lettek, amiket a avárnál lehet látni.
[00:31:48]látni a a betonba öntött ez a műműemlék ez abszolút műműemlék ami ellenkezik mindenféle műemlékvédő hát mondjuk a józanősszer is egy kicsit vagy nagyon de erre vannak deklarált szabályok és vannak erre erre vonatkozó nemzetközi együttműködési eljárások hát ez volt ennek a a jelentésnek a a lényege azzal az egy mondattal hogy integrálni kell is a víznél jobb integráló szerepet nem tölt be egyetlen elem se integrálni kell ezeket az elemeket, ami keresztül folyik a környezeten.
[00:32:23]És ez legyen a környezetvédelmi miniszter minisztérium.
[00:32:24]Na most ez jó hír, hogy ez úgy nagyjából megvalósulni látszik.
[00:32:28]Ugye három hét után nem lehet a részletekbe belemenni, vagy részleteket számon kérni, de ha ebbe az irányba folyik a a további fejlődés és fejlesztés, az mindenképpen üdvözlendő.
[00:32:40]szemben azzal, ami az elmúlt hát 16 évben volt, hogy egy a megvalósult a vízgazdálkodás dezintegrált kivitelezésre.
[00:32:50]Egy helyütt volt az árvíz, máshelyütt volt az öntözés, harmadik helyen volt a vízellátás, negyedik hely volt a szennyvíztészítás és ez most úgy tűnik, hogy együvé tartozik, mert együvé kell tartozza.
[00:33:02]Próbáltak a vízvégyi szakemberek, mert állítólag, de lehet ezt ön is mondta, bár sok tekintetben ugye itt Nagymaros ügyében nők is hát ilyen megmakacsolták magukat, hogy finoman fogalmazzak, de próbáltak, miközben a politika nem figyelt oda rájuk, és nem adott elég pénzt, próbáltak csinálni valamit az utóbbi években.
[00:33:26]Igen.
[00:33:28]Szóval tudja, itt volt egy meghatározó folyamat, ami az inkább a pszichológiai területére tartozik, mint politikai pszichológia, mint a vízgazdalkodás.
[00:33:40]Ez pedig az, hogy a bős Nagymaros következtében a szakma Prügel Knábénak kezdte magát érezni.
[00:33:46]Az az olyan felelős gyereknek, akit el kell püfölni, mert azon közben ártatlan, de elpüfölték.
[00:33:56]A szakma elöregedett.
[00:33:56]Voltak olyan évek a 90-es években, amikor a műegyetemre vízmérnöknek négyen jelentkeztek.
[00:34:00]Jó lehet a fenntarthatóság azt igényelte volna a generációk után pótlódását figyelembe véve, hogy éventelen 60-70 vízmérnök kerüljön ki a a műegyetemről.
[00:34:15]Magyarul van egy luk a korfában.
[00:34:15]A szakma elöregedett.
[00:34:18]Hát ilyen fosszíliák, mint én még még még néha mozognak.
[00:34:23]De és hát meg bevallom őszintén a attól, hogy ez ez egy olyan hiátus, ami mi hibánk, megint csak visszatérve a kommunikáció hiányára nem tudtuk az elmúlt 40 évben sem a publikum és a politikum figyelmét arra irányítani, hogy emberek a víz a legfontosabb a túlélésetek szempontjából.
[00:34:50]Hát ez egy hiba volt.
[00:34:52]Hát azért azt gondolom, hogy csak meg fog változni.
[00:34:55]Hát most hát legalábbis azokon a területeken, ahol az emberek élnek, és ahol szárad ki a talaj, ahol nem lehet mezőgazdaságot csinálni.
[00:35:02]Pontosan primár módon látják hát a homokáltságot.
[00:35:05]Igen.
[00:35:06]Ugye ez megint csak olyan, amire utaltunk az előbb vizetatályba.
[00:35:07]És ahogy említette szerkesztő úr, azokat a területeket, amelyek vízben gazdagok, onnan valahogy át kell vezetni a vizet a vízben szegény területekre.
[00:35:19]Ez még a Tiszán túlon is így van.
[00:35:20]Mondjuk van a a Tikevra a a Tiszavölgyi irányítórendszere, egy kitűnő mérnöki alkotás.
[00:35:25]Az jó példaként szolgálatható fejlesztésre.
[00:35:30]Tulajdonképpen például meg kéne építeni a Dunatisza csatornát.
[00:35:34]Igen, igen, igen.
[00:35:35]Na most ott az a baj, ott van a a hátság, am ugye tehát föl kell menni és tehát oda szívatjuk.
[00:35:40]Na de most a szivattyút energiatermelését pedig azokkal a kis gátokkal, amelyik a meg zsilipekkel, amelyek az átmenetet és az át át menőséget biztosítják, azokból termelt energiával lenne üzemeltethető.
[00:35:59]Hát és a a mondjuk a a ehhez a a csoporthoz tartozik az, hogy valószínűleg meg kell építeni a a paksot is, mert a a Duna medermei ülése olyan mértéket kezdteni.
[00:36:11]Pontosan azért, mert például Ausztriában a az a 17 gát, ami a a Dunamentén vagy a Dunán építettek, azok az alsó szakaszon hordalék szegénységet okoztak.
[00:36:24]Ugye van egy egyfajta egyensúlya, egy víztestenől a víz és az a hordalék, amit még szállítani tud, mert ha ha kevesebb hordalék van a a vízben, mint ami szükséges, akkor mit csinál?
[00:36:39]Felkapja a hát ez történt a nílussal, nem?
[00:36:43]Pontosan.
[00:36:43]Akkor megépítették a Nasszertót azóta, hogy gyűlik az a hordalék, amit korábban ki tudtak teríteni a földekre a felső szakaszon, az alsó szakaszon pedig hordalékészség van és ott pedig medermér is.
[00:36:53]Hát ez történt a tudat felső szakaszán is.
[00:36:58]Ugye amikor kiér a a az Alföldre, megváltoztak az esésviszonyok, akkor normális körülmények között ott volt egy olyan egyensúlyállapot, ami ami lehetővé tette azt, hogy a meder nagyjából stabil volt, most pedig a meder mélyül.
[00:37:14]Hát ez volt az egyik feladata a Nagymar Moros erőmének, hogy a meder mélyülés következében előálló Duna mededer süllyedést és a vízfelszín süllyedését, ami megszívja a szigetköz vizeit, ezt valahogy egyellánysúlyozza.
[00:37:32]Tehát meg kell építeni paksot, annál is inkább, mert a az ottani medülés az az valószínűleg kockázatos lehet a az atomerőmű vízkivételére vonatkozzan.
[00:37:42]Meg kell építeni Csongrádot, mert különben a homokhátságnak a vízellátását nem nagyon lehet próbálni mezőgazdasági vízigényeket kielégíteni.
[00:37:53]Hát erre már történtek még az Orbán kormány utolsó hónapjában is kísérletek.
[00:37:58]Tehát megvannak ezek az ezek az előtervek.
[00:38:04]Hát magyarul a és és talán összefoglalva ezt a részt nem tud ez az ország és a mostani kormányt sem megmenekülni attól, hogy a politikájának a közponji, egyik központi eleme a vízgazdálkodás legyen.
[00:38:18]Beleértve a vízellátást is, am Magyarország jól áll, hát 9899% a a a vízellátás, tehát a közüzemi hálózat.
[00:38:34]Hát csak az elöregedett.
[00:38:34]Azoknak a pótlása az körülbelül 223 évet venne igényben.
[00:38:42]És iszony iszony tőkén.
[00:38:44]Hát de folyatja el a rendszer a vizet.
[00:38:46]Hát ez igen.
[00:38:46]Hát ugye ez nem példa nélküli.
[00:38:49]hogy Kajróban a hálózati veszteség, amit szelíd eufémiával hálózati veszteségnek neveztek, az 95% volt.
[00:38:58]Magyar annyira lukas volt a a vezeték, hogy az összes víz, amit betáplált a karírót a sivatagban építették föl, azért Buda Magyarország meg hát igen, de akkor is itt is voltak, itt is vannak a rendszerek állandó csőtörések és egyebek.
[00:39:09]A nem tudjuk ezt megúszni és sajnos egy nagyon nagyon költségigényes beruházás.
[00:39:18]Hát és ráadásul van itt egy probléma.
[00:39:20]Nem tudom, hogy ez egyébként a magyaroknál mennyire jelentkezik, mert tudom, hogy nagyon sokan, több százen költöztek ki Nyugat-Európába, főleg dolgozni.
[00:39:29]Tehát volna van egy mobilitás, de ez a fiatalabb rétegeket érinti.
[00:39:33]De állítólag van egy olyan veszély, hogy az elsivatagosodó vidékről elindul egy népvándorlás pannóniába, merthogy egyszerűen a vízhiány olyan lesz, hogy nem lehet gazdálkodni, meg drága is lesz satöbbi.
[00:39:49]Ez egy nagyon valószínű szenárium.
[00:39:51]Abszolút.
[00:39:51]Ez más országban is így történt.
[00:39:54]Egyik mozgatórója volt egyébként a a 2014-15-ös nagy népvándorlásnak, aminek megvoltak persze a politikai konfliktus okai, de megvoltak a Szahe lövezetben, megvoltak a környezeti ok is.
[00:40:06]Egyszerűen nem tudták a a a mezőgazdá nem tudták a a a gazdák megtermelni azt a termény terménymennyiséget, ami a túlélésük az elegendő lett volna.
[00:40:18]Magyarul emigráltak onnan.
[00:40:18]Hát, hogy ez egy ilyen kisország esetében, mint Magyarország mennyire kockázatos.
[00:40:27]Valószínűleg létező kockázat, de ezt ki lehet védeni.
[00:40:33]Ki lehet védeni ezzel a az integrált vízgazdálkodással és azzal, amit említett a korábban, hogy a nedves területekről, a szárazabb területre tekre vezetni a vizet.
[00:40:41]Egyrészt megcsapolni az árvizeket és a feles vizeket.
[00:40:45]Megváltozott a paradigma.
[00:40:45]Ugye a korábban az volt, ez már vásárhelyig megy vissza, hogy szabaduljunk meg a a felesleg időzelbe, tehát felesleges vizektől amennyire hamar csak lehet.
[00:40:57]És toltuk kifelé.
[00:40:58]És toltuk kifele.
[00:40:58]Mára pedig a paradigma az, hogy tartsd vissza a vizet ameddig csak lehet, és gazdálkodj vele, ahogy csak lehet.
[00:41:06]Ez egy nagyon nagy változás, de ez nem csak Magyarországra jellemző.
[00:41:12]Ez a paradigmaváltás körülbelül olyan hát 25-30 évre vezethető vissza.
[00:41:15]Én éltem egy ideig Hollandiából a a a hollandoknál a a csatornák azok rendkívül fontosak.
[00:41:24]A csatornák karbantartása minél egyenesebb legyen, hogy tudjanak a a hajók menni.
[00:41:28]Ö és megváltozott a a döntési alapelv.
[00:41:37]Hagyj vizet a folyónak, hogy ki hogy segítse a biodiverzitást.
[00:41:40]hogy segítse a környezeti rendszerek helyes működését.
[00:41:45]Tehát a az, hogy kiegyenesítene egy folyót, ami 100 évig volt a paradigma, ez megváltozott azzal, hogy tehát annyira környezettel, harmóniában lévő vízfolyásra, amennyire csak lehet.
[00:42:01]Mennyi időnk van?
[00:42:01]Mit mondod?
[00:42:01]20 év, 30.
[00:42:04]Hát a 15 körülbelül 15-20 évünk van a döntéseket meghozni.
[00:42:06]És az építés.
[00:42:11]Hát de itt nagy műtárgyakról van szó.
[00:42:13]Igen, igen, igen.
[00:42:15]Jó, hát mondjuk egy kicsit finomítanom kell, amit mondok, hogy ha túlmegyünk a nagy döntések meghozatalában 10 éven, akkor a folyamatok visszafordíthatatlanak lesznek.
[00:42:30]Hát köszönöm szépen, hogy itt volt velünk.
[00:42:33]Optimista, optimista módon szeretném ezt zárni.
[00:42:36]Hát mi más, ha nem optimizmus sugárzat.
[00:42:39]Ez a utolsó mondat.
[00:42:39]Köszönöm szépen.
[00:42:42]Én köszönöm.
[00:42:42]Szőlösi Nagy Andrásnak, a Közszolgálat Egyetem víz és környezetpolitikai tanszékének egyetemi tanárának, hogy itt volt velünk.
[00:42:49]Nagyon érdekes volt.
[00:42:51]Köszönöm szépen.
[00:42:52]Én köszönöm.
[00:42:53]Nemes Dávid, Barát Gergő, Ölbei Kriszti, Zsidai Péter, Korpás Krisztina és Szénási Sándor készítette a ma reggeli műsort.
[00:42:59]Köszönjük a figyelmüket.
[00:42:59]Minden jót.
[00:43:05]Reggeli gyors, nem marad le semmiről.