Hogyan lehet rendet tenni a szétvert jogrendszerben? | Másrészről
- Az elmúlt 16 év jogalkotása kaotikus, személyre szabott jogszabály-módosításokkal szétvert jogrendszert hagyott hátra, különösen a büntetőeljárás terén.
- A jelenlegi alaptörvény nem valódi, legitim alkotmány, ezért új alkotmányra van szükség, de azt nem szabad kapkodva, feszített tempóban összecsapni.
„Ha megint feszített tempóba valamiféle csak már legyünk túl rajta... címmel fog menni a dolog, az nem lesz jó." – Kadlót Erzsébet
- A 2018-as büntetőeljárási törvény minden ütközésnél a büntetőhatalom érdekét helyezi a szabadságjogok elé, és a garanciák szisztematikus leépítése történt meg.
- A titkos adatszerzés gyakorlatilag korlátlan, a bírói kontroll kiüresedett: tíz év alatt egyetlen esetben sem tagadták meg a leplezett eszközök engedélyezését.
- A bírák a közösségi média nyomása miatt a kisebb kockázatú döntéseket választják, ami aláássa az eljárási igazságosságba vetett bizalmat.
- A reform az időszerűség oltárán feláldozta a garanciákat, megszüntette az ülnökrendszert és a speciális fiatalkorúak bíróságát, miközben az átlagos eljárások hossza nem rövidült.
- A fiatalkorúak ügyeiben ma már bármelyik bíró ítélkezhet, ami súlyos aránytalanságokhoz és kegyetlen ítéletekhez vezetett a speciális szakértelem hiánya miatt.
- A jogalkotási folyamat teljesen nélkülözni kezdte a valódi szakmai egyeztetést és empirikus kutatásokat, helyüket az önigazolás és a politikai megrendelés kiszolgálása vette át.
„Tulajdonképpen csak annyi kellene, hogy a jogalkotási törvényt végrehajtják... ha aszerint zajlott volna a folyamat, akkor máshol tartanánk." – Hak Péter
- Kadlót Erzsébet optimista a szakembergárda miatt, de Hak Péter szerint a tömeg hangulata által vezérelt, kapkodó jogalkotás veszélye továbbra is fennáll.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A magyar jogrendszer általános állapota: „szétvert", kaotikus örökség
- A műsorvezető bevezetője szerint az elmúlt 16 év – különösen a vége felé – a „büntetőkormányzás" időszaka volt. Példaként hozta fel a közoktatás központosítását, az igazgatók jogainak visszaszorítását, a tanszabadság megszűnését, a kötelező tantervet és a „becsomagolt", tiltott könyveket.
- Az egészségügyet félkatonai státuszba kényszerítették, az egészségügyi dolgozók egy „rendőrminiszter" irányítása alá kerültek. A kórházigazgatók nem nyilatkozhattak a sajtónak – ez a Kádár-korszak végén is már példátlan volt.
- Kiemelték a rendeleti kormányzás gyakorlatát, valamint a legitimitását vesztett alaptörvényt, amelyet „össze-vissza" 15 alkalommal módosítottak.
- A beszélgetés központi fogalma a folyamatos, „személyre szabott" jogszabály-módosításokkal létrehozott káosz a jogrendszerben – különös tekintettel a büntetőeljárásra. A cél annak áttekintése volt, hol kezdhető el a jogrend rendbetétele, és mennyi idő kell egy stabil, politikai döntések helyett szakmai alapon működő jogrendszer kiépítéséhez.
Az Alaptörvény problémája és az új alkotmány kérdése
- Kadlót Erzsébet szerint a legnagyobb baj abból fakad, hogy a jelenlegi alaptörvény nem valódi alkotmány. Egy legitim alkotmány helyébe lépett, és azóta folyamatosan módosítgatják.
- Egy új, valódi alkotmány megalkotása elengedhetetlen, de nem mehet máról holnapra.
„Ha megint feszített tempóba valamiféle csak már legyünk túl rajta és igény, a tömeg igényt elégítsük ki címmel fog menni a dolog, az nem lesz jó." – Kadlót Erzsébet *
- A közvéleményben óriási a nyomás a mielőbbi lezárásra, de Kadlót Erzsébet szerint másfél év alatt el lehet készülni egy új alkotmánnyal, különösen úgy, hogy közben számos más területen már érdemi intézkedéseket lehet hozni.
- Felvetődött Sajó András cikke, amely szerint egy közjogilag érvénytelen rendszerben éltünk 16 évig; Kadlót Erzsébet sok ponton egyetért ezzel, de gyakorlati okokból kénytelenek vagyunk a jelenlegi „gyatra" alaptörvénnyel dolgozni, mert ez kisebb kockázat, mint a tabula rasa.
„Ez még mindig jobb, még mindig kisebb kockázat, hogyha lépésről lépésre haladunk, és a végén egy stabil egészet hozunk ki." – Kadlót Erzsébet *
- A hangsúly nem a teljes alaptörvény kidobásán, hanem a fokozatos, megalapozott építkezésen van.
A büntetőeljárási törvény kritikája: a garanciák szisztematikus leépítése
Az elvi alapok hiánya és a szervezeti érdekek dominanciája
- Hak Péter emeritusz professzor a büntető igazságszolgáltatás példáján mutatta be, hogy a jogalkotást a szervezeti érdekek határozták meg: mi a kényelmes az ügyészségnek, mi a kényelmes a nyomozóhatóságnak.
- A jelenleg hatályos (2018-as) büntetőeljárási törvényben „minden esetben, amikor a büntetőhatalom érdeke és a szabadságjogok ütköznek, mindig a büntetőhatalom mellett dönt". A bűnüldözési érdek fontosabb lett a személyi szabadságnál, a magánlakás sérthetetlenségénél és az információs önrendelkezési jognál.
- Kadlót Erzsébet megerősítette: a törvény olyan mértékig romlott, annyira „elvnélküli", agyonmódosított és átláthatatlan, hogy azt nem érdemes toldozni-foldozni. Király Tibor egykori tanítványaként idézte a professzort: „egy jó eljárásjog számtalan anyagi jogot képes kiszolgálni". Az eljárásjogok adják a keretet, ezért fordítva kellene haladni: előbb a stabil eljárásjogot kell megalkotni, és ahhoz igazítani a szervezetrendszert, nem pedig a szervezeti kényelemhez szabni a törvényt.
„Tehát mindig a gombhoz kerestük a kabátot... hanem hát ha lehet, akkor fordítva vagy legalábbis összesimítva a dolgot." – Kadlót Erzsébet *
A titkos adatszerzés és a leplezett eszközök korlátlan alkalmazása
- Hak Péter részletesen beszélt arról, hogy a technológiai megfigyelési lehetőségek (lehallgatás, e-mailek, WhatsApp) gyakorlatilag korlátlanok, a jogi fékek pedig minimálisak:
„Gyakorlatilag bárki bárhol bármit mond, telefonban, emailen ír, WhatsAppon, bárhol, azt le lehet hallgatni technikailag. Ennek semmilyen korláta nincsen.” – Hak Péter *
- A hatályos Be. szerint kisebb súlyú cselekményeknél van némi korlátozás, de már egy hároméves szabadságvesztéssel fenyegetett cselekménynél is korlátlanul felhasználhatók a lehallgatási anyagok, akár olyan ügyben is, amiről az eljárás megindulásakor nem is tudtak.
- Kadlót Erzsébet rávilágított, hogy a törvény több mint 1000 paragrafusosra duzzadását éppen az ilyen szabályozási technika okozza: egy szép elvi bekezdés után oldalakon át sorjáznak a kivételek és a kivételek alóli kivételek, míg a végére mindent megengedő rendszer jön létre.
- A bírói kontroll mint látszólagos fék teljesen kiüresedett. Kadlót Erzsébet elmondta, hogy egy szakmai konferencián elhangzott: 10 év alatt, több mint 2000 ügyből egyetlen olyan eset sem akadt, ahol a bíróság megtagadta volna a titkos eszköz alkalmazásának engedélyezését. A végzések „nagyon nem szólnak semmiről", és a gyakorlatban egyszerű „copy-paste" technikával készülnek.
„Na most egy ilyen rendszerben nem lehet abba hinni, hogy egyébként komoly a bírói fék.” – Kadlót Erzsébet *
A bírói döntéshozatal szabadsága és a közösségi média nyomása
- Hak Péter felvázolt egy életszerű dilemmát a bírók szempontjából: ha valakit indokolatlanul letartóztatnak, az sosem derül ki, mert a fogva tartás minden körülményt elfed. Ha viszont szabadlábon hagy valakit, aki később súlyos bűncselekményt követ el, a bírót a közösségi média azonnal lincselésnek teszi ki, nevét és gyermekei nevét nyilvánosságra hozzák. Ilyen légkörben a bíró természetesen a kisebb kockázattal járó döntést választja.
- Kadlót Erzsébet hozzátette: az eljárási igazságosság lényege, hogy „az ítélt dolgot igaznak kell elfogadni" (res iudicata pro veritate accipitur), ami nem jelenti azt, hogy minden ítélet ténylegesen igazságos, de ha megfelelő garanciákkal születik, a 99,99%-os arányban elfogadható. Ehhez kellenek a rendkívüli jogorvoslatok, amelyek azonban szintén kiüresedtek.
Az „időszerűség" bálványa és a garanciák feláldozása
- A 2017-es Be. fő érve a „túl hosszú átlagos eljárás" lerövidítése volt. Ennek jegyében számos garanciát kidobtak, például megszüntették az ülnökrendszert (miközben Németországban szakülnököket alkalmaznak bonyolult ügyekben, és a magyar katonai büntetőeljárásban a katonai ülnököket megtartották, mert ők ismerik a belső viszonyokat).
- Hak Péter rámutatott: az időszerűség fontos elv, de nem szuperelv, és nem áldozható fel érte minden más garancia. A jelenlegi szabályozás azonban mindent ennek rendelt alá: korlátozták a védelemhez való jogot, az iratokhoz való hozzáférést, a jogorvoslati jogot.
- A másodfokú eljárásban, ha nem az ügyész fellebbez, szinte lehetetlen tárgyalást elérni – csak nyilvános ülést tartanak, ahol nincs érdemi bizonyítás. A felülvizsgálat feltételei rendkívül szigorúak, a perújítást Tóth Mihály professzor szerint a bíróság már 2017-18 körül gyakorlatilag felszámolta.
- Az alkotmányjogi panasz lehetősége is rendkívül szűk: az Alkotmánybíróság szinte mindenre azt mondja, hogy „szakjogi kérdés", és nem foglalkozik vele.
- Ennek következménye, hogy Magyarországról érkezik a legtöbb kérelem az Emberi Jogok Európai Bíróságához (az országok között az elsők között vagyunk), miközben az ítéletek végrehajtása terén a sereghajtók közé tartozunk – a strasbourgi döntések 70–80%-ának nem a jóvátételi részét, hanem az elvi, jogalkotási tartalmát nem hajtjuk végre.
„A cseheknél a mi 70%-unk vagy még rosszabb 4%, tehát ők csak a 4%-ot nem hajtják végre.” – Kadlót Erzsébet *
Az eljárások hossza a gyakorlatban: a reform kudarca
- A Be. hatályba lépése óta eltelt hét év alatt nemhogy rövidült, de négy nappal hosszabb lett az átlagos eljárás a 2016-os szinthez képest. A bírósági szakasz ugyan rövidült, de ugyanannyival megnőtt a nyomozási szakasz.
- Kadlót Erzsébet saját praxisából olyan ügyeket említett, amelyek 21, 18, 15, illetve 13 éve tartanak; az átlag is 5–6 év büntetőügyekben.
- A nyomozási határidő most már három évre nőtt, és semmiféle eljárási szankció nem jár a megszegéséért – ez csupán egy „tájékoztató jellegű" szabály, aminek a megsértése nem vezet a vádemelés elutasításához vagy enyhébb ítélethez.
- Az angol mondás szerint „a késlekedő igazságszolgáltatás megtagadott igazságszolgáltatás" (delayed justice is denied justice).
Speciális szakértelem hiánya az ítélkezésben: ülnökrendszer és bírói felkészülés
- Hak Péter konkrét példával illusztrálta a problémát: a Hableány hajókatasztrófa (több mint 8 éve tartó eljárás) a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) hatáskörébe tartozik, ahol akár egy teljesen kezdő, hajózási ismeretekkel nem rendelkező bíró is tárgyalhatja, mert megszűnt a szakülnöki támogatás lehetősége. A bíró a tárgyaláson nem kérhet felvilágosítást a hajózási alapfogalmakról, a szakértői meghallgatásnak pedig nem az a funkciója, hogy a bírót kioktassa a hajó alkatrészeiről.
- Kadlót Erzsébet megerősítette ezt egy régi, szárnyas hajóbaleset (valószínűleg a Vöcsök vagy hasonló nevű jármű) kapcsán: akkor az eljáró bíró személyesen készített hatoldalas hajózási szószedetet, és azt kikérdezte a jegyzőkönyvvezetőtől, mert nem akarta, hogy félreértse a tanúk és a vádlottak vallomását. Ez a fajta felkészülési igény ma már jórészt hiányzik.
- Hasonló a helyzet a gazdasági bűnügyekkel: a rendszerváltás után a bírók saját pénzen, magániskolákban tanultak közgazdaságtant és angolt, de ma újra hiányzik a speciális szakjogászi végzettséget feltételező rendszer. Lehetővé kellene tenni, hogy gazdasági ügyekben olyan bírók ítélkezzenek, akiknek van ellenőrző tudásuk.
A fiatalkorúak ügyei: egy mintaterület felszámolása
- Kadlót Erzsébet külön kiemelte, hogy a fiatalkorúak bírósága – amely 1908 óta működött, és világszinten is példaértékű volt – 2013-ban, az új Btk. hatályba lépésével megszűnt. Korábban kanadai, ausztrál delegációk jártak Magyarországra tanulmányozni a modellt; ma már bármilyen bíró ítélkezhet fiatalkorúak ügyében, akár akarata ellenére is.
- Régebben a fiatalkorúak ügyeiben eljáró bírókat kijelölték, volt várakozási idő és képzés, és voltak bírók, akik nem kívántak ilyen ügyekkel foglalkozni, mert felismerték, hogy nincs hozzá érzékük. Ma mindenkinek el kell járnia, és az eredmény sokkoló: „krudélis ítéletek születtek", fiatalkorúak súlyosabb büntetést kaptak, mint felnőttek, mert a bíró félreértette a viselkedésüket (pl. a félelemből remegő, rágógumizó gyereket megátalkodottnak nézte).
- A fiatalkorúak ügyeiben az ülnökök köre kibővült ugyan pedagógusokkal, pszichológusokkal, gyerekvédelmi szakemberekkel, de az ülnökök közreműködése csak a nyolc évnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett ügyekben kötelező – miközben egy 16 év alatti alig tud ilyen súlyos cselekményt elkövetni, és éppen az első elítélésnél lenne a legnagyobb szükség a pedagógiai, pszichológiai szemléletre.
„Az, hogy valakit javítóintézetbe... vagy fiatalkorúak börtönébe, az az egész sorsát meg tudja határozni.” – Kadlót Erzsébet *
Az elmúlt 16 év jogalkotási kultúrája: politikai megrendelés, elnyomott szakmai vélemények
- A műsorvezető felvetette, hogyan lehet a politikailag determinált, miniszterelnökségi igényeket kiszolgáló jogalkotást végleg felszámolni, hogy ebből a „gúzsba kötött" helyzetből ki lehessen lábalni.
- Kadlót Erzsébet szerint a büntetőeljárás és más eljárásjogok terén nem lehetetlen a feladat, mert vannak nemzetközi egyezményekben rögzített elvek és garanciák, amelyekre alapozva elindulhat a kodifikáció. Magyarországon rengeteg jó felkészültségű jogász van, akik ehhez értenek és motiváltak.
- Hak Péter a jogalkotás folyamatának teljes újragondolását sürgette. Példaként említette, hogy korábban (2010 előtt) könnyű volt empirikus kutatásokat végezni: egyetemistaként ő maga is hetente bejárhatott a tököli börtönbe interjúkat készíteni. Ehhez képest a NER alatt:
- A büntetés-végrehajtásból alig lehetett kutatási engedélyt kapni, a szemléletet a karhatalmi felfogás uralta a reintegráció helyett.
- Az ügyészség azzal utasította vissza egy kutató interjúkérelmét, hogy „nem biztosítható, hogy az egyes ügyészek a legfőbb ügyészség álláspontját képviselik".
- Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) egy PhD-kutatásnál azt válaszolta, hogy a kért adat „nem áll rendelkezésre", miközben az intraneten a bírók között körözték ugyanazt az adatsort – a kutató pedig egy bíró informális segítségével jutott hozzá.
- Kadlót Erzsébet hozzátette saját példáját: az NKE (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) és a Kúria között van együttműködési megállapodás, amely szerint a PhD-hallgatókat be kell engedni kutatni. Hat jelentkezőből ötöt alkalmatlannak találtak – az egyetlen alkalmasnak minősített hallgató ügyész volt, nem ügyvéd.
- A jogalkotás során az elmúlt 16 évben csak azokat kérdezték meg, akikről előre tudták, hogy azt fogják mondani, amit hallani szeretnének. A szakmai fórumok helyett az önigazolás vált normává.
„Nem teremtettek szakmai fórumokat, ahol sokféle véleményütköztetése történik, hanem kizárólag önigazolással... teljes önbecsapássá változott.” – Hak Péter *
Egy konkrét, meghökkentő példa a személyre szabott jogalkotásra
Kadlót Erzsébet egy építészekkel közös kommunikációs projekt során találkozott egy elképesztő esettel, még a Lázár János által összevont építésügyi jogszabályrendszer idejéből:
„Volt egy szabályozás... és egyszer csak a sor közepén rámutatott az illető építész, nézzétek csak. Azt mondja, oda van írva, hogy ez a szabály... 2015. május 8-ától június 12-ig nem lesz hatályos... már akkor olyan jogszabály készült, hogy már tudták, hogy valakinek vagy valamilyen projektnek ott szabadságot kell adni az egyébként más területen tiltó jogszabály alól." – Kadlót Erzsébet *
Ez a példa jól illusztrálja, hogy a jogalkotás már a készítés pillanatában egy konkrét érdekkört szolgált ki, határozott időre felfüggesztve a tiltó rendelkezéseket.
A jogrendszer rendbetételének lehetséges útja: a politikai befolyás kiküszöbölése
- Hak Péter szerint a jogalkotási folyamat átalakítása rövid távon kormányzati döntési kérdés. Az Igazságügyi Minisztérium felelőssége, hogy visszatérjenek a 2010 előtti gyakorlathoz, ahol a nagy kódexeket széles körű szakmai egyeztetés előzte meg. Példaként említette az 1998-as Be. előkészítését, amelyet az akkori minisztérium által felkért Király Tibor vezetett, és amelyben – Bárd Károly mellett – valódi ütköztetés folyt a különböző nézőpontok között.
„Természetesen az egyeztetés nem azt jelenti, hogy minden vélemény elfogadásra kerül, de azt jelenti, hogy a vélemények ütköznek.” – Hak Péter *
- Kadlót Erzsébet saját élményét osztotta meg: egy Be.-módosítás vitájában garanciális szempontokat vetett fel az ügyvédi kamara képviseletében. Az ügyészség, a bíróság, az adóhivatal, a rendőrség mind ellene voltak, mert az nem volt praktikus – végül az egyetlen támogatást a Miniszterelnökség képviselőjétől kapta, de ez az álláspont is később kiiktatódott a folyamatból. Mára az ügyvédeket sem kérdezik meg.
- A műsorvezető zárókérdésére, hogy mi kellene a változáshoz, Hak Péter röviden így fogalmazott:
„Tulajdonképpen csak annyi kellene, hogy egyébként a jogalkotási törvényt végrehajtják... ha aszerint zajlott volna a jogalkotási folyamat, akkor máshol tartanánk.” – Hak Péter *
- A 2011-es, Navracsics Tibor nevéhez köthető jogalkotási törvény önmagában egy korrekt jogszabály; a probléma a következetes végrehajtás hiánya. Nem lehet úgy egyeztetésre bocsátani anyagokat, hogy délután 6-kor kiküldik, és másnap reggel 10-re kérik a véleményt. Kadlót Erzsébet hozzátette: volt, hogy már csak egy órát adtak erre.
Optimizmus és realitás a változások kapcsán
- Kadlót Erzsébet összességében optimista: megfelelő szakembergárda és tudás áll rendelkezésre, ha a jogalkotás visszanyeri szakmai alapjait, és nem íróasztal melletti, hatalmi befolyás alatt álló „szobatudósok" kodifikálnak.
- Hak Péter ezzel szemben visszafogottabb: a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy a jogalkotás a jövőben is a „tömeg hangulatának" kiszolgáltatott marad. Ez világjelenség, de Magyarországon különösen felfokozott a várakozás, hiszen szinte rezsimváltás zajlik, és „óriási az elvárás, azonnal minden tisztázódjon". Ez komoly nyomást helyez a jogalkotókra, és fennáll a veszélye a kapkodva összecsapott, népszavazással legitimált, de szakmailag megalapozatlan alkotmányozásnak.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „kisableányű" / „kisabblánynak": Az ASR egyértelműen a Hableány nevű hajó katasztrófájára utal, amelynek büntetőügye a PKKB előtt van, és a beszélgetésben példaként szolgál a speciális szakértelem hiányára. A szóalakot nem sikerült pontosan rekonstruálni, de a kontextus alapján a Hableány-ügyről van szó.
- „vöcsök, nem vöcsök, nem tudom valami a neve": A régi szárnyas hajó balesetnél említett jármű neve valószínűleg egy hasonló hangzású hajónév, de az átiratban nem rekonstruálható pontosan. A műsorvezető sem emlékezett a pontos névre, így ez a bizonytalanság a beszélőtől ered, nem ASR-hiba.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:10]Jó napot kívánok az elmúlt 16 évben, de a vége felé különösen sokszor mondtuk azt, hogy hát ilyen büntetőkormányzási időszakát éljük, mármint hogy büntető kormányunk van.
[00:00:18]Most tényleg csak két apró apró két példát mondok a polgári életből, hogy a közoktatásban, ami zajlott a központosítás, az igazgatók, iskolaigazgatók jogainak teljes visszaszorítása, a tanszabadság teljes visszaszorítása, kötelező tanterv, tiltott könyvek, becsomagolt könyvek például és hát az egészségügyről meg nem beszélve, ami félkatonai státuszba kényszerítették az egészségügyi dolgozókat egy rendőrminiszter irányítása alatt, hogy kicsit karikírozzam, de sajnos ez volt a valóság.
[00:00:47]Hát például a kórhá igazgatók nem nyilatkozhattak a sajtónak, ilyen csak a Kádár korszakban volt, de a vége felé már ott sem volt.
[00:00:54]Szóval, hogy nem beszélve a rendeleti kormányzásról, amit az utóbbi években éltünk át, és hát ugye arról az alaptörvényről nem beszélve, ami egy olyan alkotmány helyébe lépett, ami egy legitim alkotmány volt, és jött egy olyan helyébe egy olyan jogszabály, amit 15-ször módosítgattak össze-vissza.
[00:01:13]De akkor itt az a szó, ami meghatározza a következő egy órás beszélgetésünket.
[00:01:15]a folyamatos jogszabály módosításokkal különös területen, különös tekintettel például a büntető eljárásra, ahol szinte személyre szabott jogszabálymódosításokkal élt már a Fidesz, ami egészen példátlan.
[00:01:28]létrejött egy olyan káosz az egész jogrendszerünkben, amiből valahogy ki kellene látni, és ma arról fogunk beszélgetni, hogy hol kezdjük el először is, hogy milyen volt ez, és hol lehet elkezdeni, és mennyi időbe tarik az, amíg lesz egy áttekinthető stabil jogrendszerünk, ahol nem a politikai döntések, hanem a szakmai döntések alapján születnek meg a jogszabályok.
[00:01:51]Első vendégünk Kadlot Erzsébet, ügyvéd volt, bíró volt, alkotmánybírósági tanácsadó, többit most nem sorolom föl.
[00:01:58]Jó vaskos ez a könyv.
[00:02:02]Ez arról szól, ami arról szól, amit megérintettem az elején, hogy milyen jogendszerben élünk.
[00:02:07]Ez annak szinte az összefoglalója.
[00:02:10]Hol kezdjük?
[00:02:10]Hol van a legnagyobb baj?
[00:02:14]Mindenhol tulajdonképpen szabadon választott, hogy ki mit tart a legnagyobb bajnak.
[00:02:20]Nyilván kellene alkotni, létrehozni, ihletni egy valódi alkotmányt.
[00:02:26]Ez azonban szerintem nem megy márul holnapra.
[00:02:35]Ha megint feszített tempóba valamiféle csak már legyünk túl rajta és igény, a tömeg igényt elégítsük ki címmel fog menni a dolog, az nem lesz jó.
[00:02:46]pedig a levegőben van az, hogy minél gyorsabban legyen már vége ennek a korszaknak, meddig fogjuk még cipelni.
[00:02:55]Értem.
[00:02:55]Ez hány év?
[00:02:55]Kettő, három?
[00:02:57]Hát én szerintem azért egy másfél év alatt ezen órá lehet lenni.
[00:03:00]Belátható különösen úgy, hogy addig is lehet olyan intézkedéseket tenni, amelyeknek a hatása érződik.
[00:03:09]Ugye nagyon érdekes ez a helyzet, mert bizonyára ön is olvasta a Sajó Andrásnak azt a cikkét a válasz online-ban.
[00:03:20]Azt hiszem, hogy egy közjogilag érvénytelen rendszerben éltünk 16 évig.
[00:03:24]Tehát föl kell vetni nyíltan azt a kérdést, hogy egyáltalán ezek a szabályok közjogilag érvényesek vagy nem érvényesek.
[00:03:34]Nyilván ő a nemleges álláspont mellett teszi le a voksát, és nagyon sok mindenben én is egyetértek vele.
[00:03:39]Csak ez így nagyon nehéz.
[00:03:41]Én azt mondom, hogy a amíg eljutunk odáig, hogy megalapozzunk egy stabil új alkotmány befogadására képes tényleg példaértékű jogrendszert, addig el kell jutni, és ez az eljutási folyamat egyáltalán nem zárja ki azt, hogy addig kénytelenek vagyunk ezzel a többek által szedetvedettnek mondott, általam csak igen gyatrának titulált alaptörvénnyel dolgozni.
[00:04:16]Mert mert ez még mindig jobb, még mindig kisebb kockázat, hogyha lépésről lépésre haladunk, és a végén egy stabil egészet hozunk ki.
[00:04:25]Ez persze nem zárja ki azt, hogy például olyan területeken, mint az eljárásjogok, akár a büntető, a polgári, a közigazgatási eljárásjog, ettől függetlenül és nyugodtan el lehet kezdeni a jogrendszer rendbetételét.
[00:04:43]Nem toldozgatni, foldozgatni, megjavítani, reparálni ezeket.
[00:04:46]Én azt gondolom, hogy ezek már annyira el vannak rontódva, ha most maradok a szűkebb szakterületemnél a büntető jognál, büntetőjárásjognál olyan mértékig romlottak, mindenféle elvnélküliek, agyon kiegészítgetett, módosítgatott, átláthatatlan, kezelhetetlen, rengeteg hiánytetben szenvedő eljárás jogok, amiket nem érdemes igazgatni.
[00:05:18]Le kell ülni.
[00:05:18]Én szerintem nagyon sok el lehet dönteni, hogy mi az, amit ki kéne dobni az ablakon szó szerint, és mi az, amit megtartani, vagy módosítani, hogy letisztázott le.
[00:05:27]Például akkor maradjunk a büntető eljárásnál, amit nagyon szabdal a Fidesz valóban.
[00:05:30]A személyre szabott jogalkotás leginkább mondjuk itt volt jellemző.
[00:05:36]Az elveket azt le kell fektetni.
[00:05:36]Ugye én király Tibor tanítvány voltam, és királynak az volt az álláspontja, hogy egy jó eljárás jog az számtalan, szinte számtalan anyagi jogot képes kiszolgálni.
[00:05:55]Azért, mert az eljárás jogok azok mindig keretet adnak az anyagi jog alkalmazásának.
[00:06:00]a büntetőeljárások tulajdonképpen a büntető törvénykönyv gyakorlásának a kereteit határozza meg.
[00:06:09]Tehát akkor se volt igaz, mikor ezt az mostani bé létrehozták, és ezt én írtam is az egyik tanulmányban.
[00:06:19]Nem volt igaz, hogy kodifikációs kényszer van.
[00:06:21]Azt a kodifikációs kényszer legfeljebb magának teremtette a kormány.
[00:06:26]Hát akkor lesz mindig kodifikációs kényszer.
[00:06:31]Ilyen értelemben azt is nevezhetem kodifikációs kényszernek, hogy itt állunk egy büntető eljárási törvénnyel, ami aminek se ilyen, se olyan elvrendszere nincs.
[00:06:42]Vannak benne jó dolgok, vannak benne egészen katasztrofális dolgok, de egymáshoz nincsenek összesimítva.
[00:06:49]Áll az egész most már szerintem több mint 1000 paragrafosból.
[00:06:55]Úristen!
[00:06:56]Először ez 900-zal indult, de már annyit módosítgattunk.
[00:07:01]Ö, ami azért jön létre, mert a maga a törvény elkezdi ragozni a a kivételek kivételét és a kivételek kivételje alóli kivételeket.
[00:07:13]Hát ami persze szli a paragrafosokat, de ezt már egyrészt nem tudja követni már a jogász is csak nehezen.
[00:07:20]Igen.
[00:07:20]De ebből az érdekes, hogy nagyrészt ugye jogot végzett emberek alkották meg, akik ugye nem gyakorolták ügyes sem ügyvédként sem egyéb területen a szakmályukat, de elképesztő egy példát engedjem meg.
[00:07:30]Valamikor 13-14 körül, amikor Lázár Jánoshoz került az építésűgy, akkor ő létrehozott egy ilyen hatalmas egy mamutot, az építésügyi jogszabályrendszert egyesítették.
[00:07:40]És akkor én éppen építészekkel dolgoztam együtt egy kommunikációs projekben, és a következőre akadt rá valaki.
[00:07:48]Volt egy szabályozás, egy beépíthetősségi feltételrendszer meghatározva, és egyszer csak a sor közepén rámutatott az illetőépítész.
[00:07:59]Nézzétek csak.
[00:07:59]Aztongja, oda van írva, hogy ez a szabály, nem tudom pontosan, hogy nevezte 2015 május 8-ától június 12-ig nem lesz hatályos, nem hat magyarul lehetett látni, hogy már akkor olyan jogszabály készült, hogy már tudták, hogy valakinek vagy valamilyen projectnek ott szabadságot kell adni az egyébként más területen tiltó jogszabály alól.
[00:08:27]Hát ez valami egészen elképesztő.
[00:08:30]Igen.
[00:08:30]Na most, hogyha én szerintem a múlt tanulságait levonnánk, és például megfogadnánk H.Péternek Péternek azt a korábbi kritikáját, amit még az előző büntetőjárási törvény megalkotásához írt, hogy nem lett meghatározva a szervezeti jog és az eljárás jogok sorrendje.
[00:08:51]Tehát mindig a gombhoz kerestük a kabátot, tehát a haktanárú szerint arról van szó, hogy egy jól működő eljárás joghoz kell egy jól működő szervezetrendszer.
[00:09:11]Ö de az nem úgy fog kialakulni, hogy először megcsinálok egy szervezetrendszert, aztán majd ráhúzom az eljárásjogot, hogy mit bír el, hanem hát ha lehet, akkor fordítva vagy legalábbis összesimlítva a dolgot.
[00:09:26]Na most ha innen indulunk, hogy van azért tennivaló addig és amíg vadonatúj alkotmányunk lesz, akkor azt kell mondanom, hogy az se piskóta, hogyha a bírói szervezeti rendszert mondjuk rendbe akarjuk tenni, ha mondjuk kezdeni akarunk valamit azzal, hogy a 94-es rendőrségi törvénnyel mi is van, és onnan, hogy is alakult a rendőrség helyzete, a nyomozó hatósági feladatkörök, De sajnos kénytelen vagyok a mai tapasztalatok alapján azt mondani, hogy akár a 95-ös nemzetbiztonsági törvénnyel is volnának bajaim.
[00:10:05]Rengeteg ilyen példát tudnánk sorolni, csak győzzők.
[00:10:09]Hát akkor soroljuk tovább.
[00:10:09]És ha már említette Hakprofesszor urat, akkor azt gondolom, hogy folytassuk hármasba bele.
[00:10:14]Hak Péter emeritusz professzor, hogyha már meg lett szólítva, ugye, tehát annyira vissza kell nyúlnunk, akár menjünk vissza a 90-es évek jogalkotásáig, és kezdjük el onnan tisztázni.
[00:10:24]Nem elég feladat az, hogy a 10 óta a Fidesz át létrehozta azt a meglehetősen kaotikus jogrendszert, amiben rengeteg dolgunk van.
[00:10:32]Péter, ugye szerintem én szívesen szűkítem a beszélgetést egyelőre csak a büntetőigazságszolgáltatásra, mert jó mert az összes többit Igen.
[00:10:41]És a büntető igazságszolgáltatásnál az a probléma, amire Erzsébet is utalt, hogy a igazságszolgáltatás szervezeti érdekei határozzák meg, hogy milyen legyen a törvény.
[00:10:57]Tehát mi az, ami kényelmes az ügyészségnek?
[00:10:59]Mi az, ami kényelmes a nyomozóhatóságnak?
[00:11:03]hogyha jelenleg hatályos 2018 óta hatályban lévő büntetőeljárási törvényt megnézzük, az gyakorlatilag minden esetben, amikor a a büntetőhatalom érdeke és a és a a szabadságjogok ütköznek, mindig a büntetőhatalom mellett dönt.
[00:11:19]Tehát mindig fontosabb érdeknek tartja a bűnüldözési érdeket, mint a mint a a személyi szabadságot, a magánlakásérthetetlenségét, az információs önrendelkezési jogot.
[00:11:37]Tehát minden jognál fontosabbnak tartja, mert mert így esik kézre a hatóságoknak.
[00:11:42]ne legyen korlátjuk, ugye Erzsébet említette a a titkoszolgálati hátteret és nemzetbiztonsági törvényt és a büntetőeljárási törvényben is gyakorlatilag a mai rendszerben azt, hogy valakit el ne hallgassanak le, azt nem lehet elérni.
[00:12:04]Tehát gyakorlatilag bárki bárhol bármit mond, telefonban, emailen ír, WhatsAppon, bárhol, azt le lehet hallgatni technikailag.
[00:12:14]Ennek semmilyen korláta nincilag.
[00:12:19]Ugye ahol korlátot lehetne szabni, az hogy mikor lehet felhasználni egy ilyen beszélgetést.
[00:12:23]Most ehhez képest a hatályos büntető eljárási törvényben röviden fogalmazva tulajdonképpen mindig lehet, hogy kisebbsúlyú cselekményeknél, magánlagsértésnél, ilyeneknél nem, de már egy három éves szabadságvesztési plafonnal rendelkező cselekményél korlátlanul azt is, amit ő mond, azt is, amit neki mondanak, olyan ügyre is, amiben elindult az eljárás, olyan ügyben is, amiről nem is tudtak, hogy létezik.
[00:12:50]Tehát gyakorlatilag miközben technológiailag ugye Big Brother is watching you, kialakult a tökéletes megfigyelési rendszer, jogilag ezt lehetne fékek közé sorolni, de az ügyészségnek kényelmesebb, ha neki van egy hanganyaga, hogy Mindegy, mindegy.
[00:13:08]Erről beszéltem, hogy tulajdonképpen ettől 1000 paragrafus a büntető eljárási törvény, hogy konkrétan a leplezett eszközök alkalmazása elindul egy bekezdéssel, ami nagyon szép elveket rögzít, hogy mikor kivételesen, ha nem már rendelkezésre más lehetőség a bizonyítékok beszerzésére, majd kettő oldalon keresztül jönnek a kivételek, kivételek, alóli kivételek, és a végére pontosan ide jutunk, amit a tanár úr mondott, hogy kész.
[00:13:41]Bárkit bármikor, bármiről, bármire.
[00:13:44]Ühüm.
[00:13:46]És bármikor felhasználható.
[00:13:47]Igen.
[00:13:47]Tehát ez az, ami avval kezdte, hogy a szervezet igényeihez, kényelméhez és a politikai célokhoz igazítható a büntető eljárási törvény, vagy minden ilyen hasonló, ö akkor nincsen fékek.
[00:14:02]Igazából gyakorlatilag a az alapjogok komoly védelme nincsen.
[00:14:07]Tehát van egy kis küszöb, de azt a kis küszöbök egy éves gyerek is át tudja lépni.
[00:14:12]Tehát nem nincsenek igazán komoly jogi korlátok.
[00:14:18]Ugye kedves hallgatók nyilván rendkívül sok amerikai dokumentumfilmet is néznek.
[00:14:24]Ugye tele van a a YouTube ilyen dokumentumfelvételekkel.
[00:14:31]Nálunk olyan korlátok, amikkel az amerikai rendőrök szembesülnek meg, az ügyészek, praktikusan nem léteznek.
[00:14:38]Tehát aki az amerikai film alapján akarja jogait, Magyarországot érvényesíteni, nagy bajba kerülhet.
[00:14:44]Hát csak a leplezett eszközöknél egy utolsó mondat, ugye volna a bírói kontroll, mint mint a legerősebb védelem.
[00:14:51]Nem kell mindenre, tehát az sose volt, hogy mindenféle eszközre, de mondjuk a legsúlyosabbakra.
[00:14:59]Ehhez képest egy négy vagy öt évvel ezelőtti konferencián éppen arról beszéltünk, hogy sajnálatos módon 10 évre visszamenőleg megnézve egyetlen egy olyan eset sem akadt több mint 2000 ügyből, ahol a bíróság azt mondta volna, hogy nem.
[00:15:16]Akár elején, akár menet közben, akár az eljárás, hogy a titkos eszköz alkalmazásának végén.
[00:15:23]Na most egy ilyen rendszerben nem lehet abba hinni, hogy egyébként komoly a a bírói fék.
[00:15:34]Nem beszélve, amikor már bent vagy gyakorlóemberként az eljárásban, akkor meg azt látod, hogy hát ezek a végzések nagyon nem szólnak semmiről.
[00:15:45]Tehát ez ez meg olyan, hogy ha a küszöböt egy éves gyerek átugorja, hát akkor a négy éveske már tud ilyen ctrol c-vel, kontrol v-vel ilyen végzéseket gyártani.
[00:15:57]Akkor valljuk be, hogy nincs fék.
[00:16:00]Igen.
[00:16:00]És a bíró sem jelent féket, mert ugye tulajdonképpen azért ez már visszanyúlik tulajdonképpen 2006-ban is ahhoz a helyzethez.
[00:16:07]És utána 2010-ben, amikor ugye 2006-os események után bírókat állítottak a szörnyek szélére, hogy hogy mert letartóztatni embereket.
[00:16:20]Ugye a legsúlyosabb titkos eszközöknél is, de a legsúlyosabb személyszabadságkorlátozásnál is bíró dönt.
[00:16:25]De most játsszuk végig, hogy mi vagyunk a bírók.
[00:16:30]Na és elénk hoznak egy ügyet, ahol van valami kétem, hogy letartóztassam-e vagy sem.
[00:16:35]Mi van, hogyha letartóztatok valakit, akit nem kellene letartóztatni?
[00:16:41]Ugye ez soha az életben nem derül ki, mert ha bent van a börtönben, semmit nem tud csinálni, sehogy nem derül ki az, hogyha a szabadlábon hagytuk volna, akkor meghiúsította volna-e az eljárást, vagy megszökött volna.
[00:16:53]De ha nem tartóztatom le, csak bűnügyi felügyeletét rendelem el, és ezalatt az idő alatt ő elkövet egy bűncselekményt, Horibile diktu, megöl valakit, akkor másnap kint van, nem sorolom fel, hogy melyik honlapokon a nevem, a gyerekeimnek a neve, hogy emiatt a bíró miatt halt meg, vagy követték el ezt a bűncségményt.
[00:17:15]Tehát amikor a bíró ilyen ilyen hangulatba kell, hogy döntsön, nyilvánvaló, ha van életösztöne, akkor azt a döntést hozza meg, ami ami kisebb kockázatt aján.
[00:17:25]Így van.
[00:17:29]Kisebb kockázat aján.
[00:17:29]Tehát gyakorlatilag hiányzik igazából az a nagyon erőteljes, jogvédő ö mentalitás a bíróságoknál.
[00:17:38]tisztelet a kivételnek, tehát ugye ügyvédi praxisban talán jobban meg tudod erősíteni, hogy ők is inkább a kisebb kockázat felé döntenek, tehát önmagában még az sem jelent garanciát, hogy a bíróságok döntenek valamiről, mert közben ugye hiányoznak azok a törvények, amik például a bíróságok megsértése ügyében valamifajta védelmet jelentenének a bírói döntésnek, amely bírói döntés És ő tudnunk kell, és azért hadd mondjam, ez egy fontos dolog.
[00:18:12]Ugye a Kúria honlapján is kint van a római jogi mondás, hogy res judikáte proveritáte akcipitú.
[00:18:20]Magyarul az ítélt dolgot igaznak kell elfogadni, akceptálni ugye a magyarban tehát nem jelenti azt, hogy az ítél dolog az mindig igazságot tartalmas.
[00:18:32]Csak töreksz törekszünk rá.
[00:18:33]Ezt nagyon nehéz civilaggyal megérteni.
[00:18:35]Pedig ez nagyon fontos tétel.
[00:18:37]Ez egy nagyon fontos tétel.
[00:18:37]Tehát ugye ez az egész igazságszolgáltatást valamennyire megvédi, hogyha ha kellő garanciákkal kellően tisztességes emberek, jó szakemberek mindenfél számára egyenlő esélyt adva, hogy hogy ütköztessék az álláspontukat.
[00:18:55]Ha így születik egy ítélet, akkor 99,99 arányban igazak lesznek az ítéletek, de a legjobb igazságszolgáltatásban is előfordulnak hibák.
[00:19:04]Ehhez viszont akkor hozzá kell rendelni rendkívüli jogorvoslatokat.
[00:19:09]De most mi történik, hogy abban a pillanatban egy ugye közösségi média lincselés indul meg.
[00:19:16]Ugye ezért mindenki minden szereplő retteg attól, hogy akár a politika, akár a közvélemény mikor rohanja le, és mikor kerül lehetetlen helyzetbe.
[00:19:28]Valamint még egy dolog.
[00:19:28]Beleestünk az időszerűség csapdájába.
[00:19:31]Az időszerűség követelménye egy nagyon fontos elv, de nem egy szuperelv a az emberi jogok Európai Bírósága szerint sem.
[00:19:44]Hát pontosan ez az egyik olyan, ami kvázi szubszidiárius.
[00:19:46]Tehát ha már minden más garanciát tudok teljesíteni, akkor igen, amellett még törekednem kell a gyors időszerű jogalkalmazásra is.
[00:19:55]Na most mi úgy meggyorsítottuk a jogalkalmazást, hogy a büntetőigazságszolgáltatásról beszélek most, hogy gyakorlatilag már mindent is korlátoztunk.
[00:20:09]a védelemhez való jogot, az iratokhoz való hozzáférés jogát, a jogorvoslati jogot, azt tulajdonképpen kiüresítettük, ezt így tudnám fogalmazni.
[00:20:22]Igazándiból másodfokon, ha nem az ügyész kéri, akkor lehetetlen elérni, hogy tárgyalást tartson a bíróság, csak nyilvános ülést tart, ahol nincsen bizonyítás, csak a személyi körülményekre vonatkozó bizonyítás van.
[00:20:37]Tehát oda hiába is írjuk le, hogy mi minden bizonyítékot nem vettek figyelembe, vagy azóta találtam kettőt.
[00:20:44]Ez hiába fölösleges.
[00:20:44]A rendkívüli perorvoslatoknál a felülvizsgálatnak szinte lehetetlen eleget tenni.
[00:20:53]olyan feltételei vannak, nagyon erős bírói mérlegeléssel, de meglehetősen hiányos indokolással a kúriai döntésekben.
[00:21:03]a perújítással már valamikor 2017-18-ban Tóth Mihály professzor, aki azért mégis csak egy meghatározó jogtudós a magyar közéletben is, azt mondta, hogy lényegében azt a bíróság felszámolta, az alkotmánynyjogi panasz az hát olyan nagyon szűkken működik.
[00:21:26]Ott majdnem mindenre ráfogják azt, hogy ez szakjogi kérdés, és az AB negyed fogok, tehát nem szuperbíróság, ezért aztán mivel nem alkotmányossági kérdés, ezért aztán nem foglalkozunk vele.
[00:21:37]Így történik meg az, hogy az egyebnél már valahol a sor elején vagyunk negyedik, ötödikek, akiktől a legtöbb kérelem így van.
[00:21:50]Stasburg, akiktől a legtöbb kérelem érkezik.
[00:21:53]Csak egy a probléma, hogy egyébként az ítéletek végrehajtása tekintetében meg alulról a harmadikok vagyunk, tehát Azerbajdzsán meg még nem tudom, ki van mögöttünk, de már törökök már mindenki megelőzött bennünket.
[00:22:08]Hát tulajdonképpen a 70-80%-ot nem hajtjuk végre.
[00:22:13]Nem az a végrehajtás, hogy jóvátételt kifizetik.
[00:22:16]azt kifizetik.
[00:22:18]Nem is egy brutális összeg, ezt nagyon jól tudjuk, hanem az elvit tartalmat, a jogalkotási tartalommal nem mennek utána.
[00:22:28]Pedig tudjuk, hogy lehet ezt onnan is tudjuk, hogy például a cseheknél a mi 70%-unk vagy még rosszabb 4%, tehát ők csak a 4%-ot nem hajtják végre.
[00:22:42]dicséret osztogatnak, de azért a minőségi különbség megvan.
[00:22:46]Na most mindezekre, amikor amit fölsoroltam, azt mondták, hogy időszerűség, és az nagyon fontos, és annál annál fontosabb nincs is, aminek át kell hatni a jogrendszert.
[00:23:00]Akkor a másik oldalt is mondom, ez olyan jól sikerült, hogy február óta, idén február óta én voltam olyan ügyben, ami 21 éve tart.
[00:23:08]voltam olyan ügyben, ami 18 éve tart, 15 éve, 13 éve, nyc éve, de egyébként az átlag is olyan öt év, hat év büntetőben, büntető mert és ez csak rossz szabadni fog, merthogy visszatérjek a haktanár által mondottakra, ugye a szervezetek érdekérvényesítő képessége nagyon erős volt a kódex megalkotásakor.
[00:23:38]Ezért aztán a nyomozási határidők eléggé lazán alakultak eddig is.
[00:23:42]Hát most még lazában, most még rátettünk egy évet, most már három év a nyomozási határidő.
[00:23:51]És ugye a másik, semmiféle eljárási szankciója nincs annak, hogyha a rendőrség megszegi ezt a határidőt, ha az ügyészség megszegi.
[00:23:58]Ez nem azzal jár, hogyha három év alatt nem nyomozzák ki, akkor nem lehet vádat emelni, vagy nem tudom, vagy akkor kedvezőbb ítéletet kell adni.
[00:24:07]szó sincs róla.
[00:24:07]Ez egy ilyen tájékoztató jellegű irat, és én szerintem abban minden eljárás jogász megegyezik, hogy az az eljárásjogi jogintézmény, intézkedés, határidő, követelmény, aminek magán az eljárás jogon belül nincsen szankciója, nincsen számonkérési lehetőség rá, azt kár is beleírni.
[00:24:31]Tehát az olyan tájékoztató jellegű valam betartani, akkor teljesen világos.
[00:24:36]És akkor húzhatók az ügyek akármeddig.
[00:24:40]Ugye az időszerűségre példa az, hogy a amikor 2017-ben a jelenleg hatályos törvényt elfogadták, a fő érve az volt, hogy nagyon hosszú az átlagos eljárás.
[00:24:51]Ugye ez az átlag eljárás nagyon hosszú, ezt rövidíteni kell.
[00:24:57]Ezért egy csomó garanciát kidobáltak a törvényből, mert ugy a garanciák azok lassítják, úgy például megszűnt az ülnökrendszer, ami a régi formájában rossz is volt, de például Németországban nem teljesen megszüntetik az ülnökrendszert, hanem szakülnököket alkalmaznak bonyolult ügyekben.
[00:25:16]Mondjuk egy üzemi balesetnél, nem amikor a csavarhúzó leesik az állványról, hanem amikor egy mondjuk amú ami most tragikus baleset történt ugye az olajfinomítóban vagy bárm jobb, hogyha a bíró mellett vagy itt van ugye például kisableányű, ami egy ami több mint nyolc éve tart, ami egy járásbírósági, tehát első szintű bírósági hatáskörbe tartozik.
[00:25:42]A PKKB jár el.
[00:25:46]Én nem ismerem a bírót, aki most a megismételt eljárásban eljár, de minden további nélkül lehet, hogy olyan bíró tárgyalja, aki két hete bíró, mert járásbíróságon lehetnek, és aki akinek a hajózási élménye annyi, hogy gyerekkorában elvitték a városí, é nincs mellett egy segítség, egy szakülnök, vagy ilyesmi, hogy az erre erre azt mondják a az emberek, hogy de hát a szakértő majd elmondja, csak az a probléma, hogy a szakértő véleményének megértéséhez is kell egy ismeret.
[00:26:15]Tehát, hogy az, hogy a vádlót kikapcsolt valamit akár a hajón, akár a gyárban, hogy ez egy rutin, hogy igen, nem kellene kikapcsolni, de 10-ből kilencszer mindenki kikapcsolja, az más súlyú felelősség, mintha olyant kapcsol ki, amit még soha senki, mert ez egy olyan súlyos normas értés, hogy nem tudtó nem tudja elni.
[00:26:36]a szakértő nem fogja megmondani, mert ugye ő ebben nem fog szakértői véleményt, de az ülnökök és jellemző egyébként, hogy a katonai eljárásokban ott ugyanebben a logikában meghagyták az ülnököket, hogy a rendőr ügyében rendőrülnökök legyenek, a katonák ügyében katonaülnökök, mert ők ismerik a belső viszonyokat.
[00:26:55]Na most ugye a törekvés az volt, hogy rövidítsük le az eljárást.
[00:27:02]2016-ho képest, ugye most már hét hét hosszú évek óta hatályban van, a törvény elfogadási előtti évhez képest hét év gyakorlat után négy nappal hosszabb lett az átlagos helyes.
[00:27:14]Tehát, hogy ahelyett, hogy rövidült vol, a bírósági szakaszok rövidültek, de amennyivel a bírósági szakasz rövidült, annyival megnőtt a nyomozási szakasz.
[00:27:24]Hát nagy erőfeszítéssel csomó garanciát kidobva összességében sehova nem jutottunk, tehát nem sikerült lerövítíteni az eljárásokat.
[00:27:35]Miközben ugye az angolban van egy ilyen rémelő kifejezés, hogy a delayed justice, denied justice, vagyis a késő, a megkésett igazságszolgáltatás az megtagadott igazságszolgáltatás.
[00:27:50]Tehát ha valakinek az ügyében három év múlva, öt év múlva születik ítélet, most a sértett oldaláról nézzük, tehát hogy ő azt látja, hogy évekig semmi nem történik.
[00:28:01]Nem is érdekli.
[00:28:01]Ez se jön a határozott hirdetésre, ha ha van is.
[00:28:07]És hogy egyébként nem szükségszerűen kell ennek így lenni, amiről itt eddig szó volt.
[00:28:12]Akkor maradjunk a a kisabblánynak a környékén.
[00:28:20]Annak idején, amikor fogalmazó voltam a PKKB-n, volt egy szárnyas hajó baleset a Dunán.
[00:28:30]Már hirtelen nem jött eszembe a hajó vöcsök, nem vöcsök, nem tudom valami a neve.
[00:28:34]Mindegy, Bécsből jött lefele a hajó, és lényeg az, hogy egy oroszuszáljal összetalálkozott.
[00:28:41]Nagyon nagyon sok halott, de járásbírósági hatáskör.
[00:28:43]Akkor úgy mondtuk, hogy helyi bírósági hatáskör.
[00:28:48]De az a bíró, aki tárgyalta, és engem osztottak be mellé jegyzőkönyvezni, az úgy kezdte, hogy behívatott a szobájába, és adott nekem hat oldalt.
[00:28:57]Azt mondta, ez a szótár, ezt kikérdezem este?
[00:29:00]És tényleg kikérdezte, mert ezek szóltak a hajózási kifejezésekről.
[00:29:09]Nem fogom megérteni, hogy a tanúk majd mit mondanak, a vádlot mit mond.
[00:29:12]Itt nem lehet félre hallani, nem lehet félreérteni.
[00:29:17]Itt a csavaroknak a megnevezése, a a navigációs minden minden a hajónak a részei, az osztályrészei, tehát hogy hiányzik.
[00:29:26]És azt várjuk a bírótól, hogy egyébként ezt hogy pint magától most találja ki, oldja meg a problémát, ahogy tudja.
[00:29:35]A ö szakvélemények eleve rendkívül hosszú időn keresztül születnek, és a szakértőtől hiába hallgatja meg, ezek az igazságü sincs, abból is hiányzik van.
[00:29:49]Sikerült megoldan meg nem is kötelező a bírónak igénybe figyelembe venni, de megteheti.
[00:29:56]Ez is érdekes.
[00:29:57]De de hát azért a bíróságon a a szakvéleménynek nyomatéka van.
[00:30:00]Ezt ezt én határozat állítom, hogy sőt talán egy kicsit túlfüggők is a bérák a a szakvéleménytől, de nem most nem erről akarok beszélni, hanem arról, hogy eleve hosszú ideig, hosszú időn keresztül születik meg, majd utána mikor a szakértőt meghallgatja, mert ugye az én felvetésemre mondták azt ebben az esetben is, hogy hát miért nem hívja oda a bíró és miért nem hallgatja meg?
[00:30:29]odahívja, csak a tárgyalási konzultációnak a felek jelenlétében és a hatóság további tagjainak jelenlétében nem az a feladat, hogy a bírót a hajónak az elemeire meg a navát ez így van.
[00:30:43]Tehát ott már és ugyanakkor persze itt jönnek be a különbségek kétségtelen, hogy egy jobb módú embernek sikerülhet olyan védőt találni, aki kellően képzett, vagy kiképzi magát adott esetben, mire odakerül, magának ma saját szakértővel.
[00:31:05]Így van.
[00:31:05]Tehát ő akkor már előnybe van a bíróhoz képest is.
[00:31:13]A az a az a hozzáállás, hogy hát úgy is jó, hát a vádiratban úgy is jó, amit leírtak.
[00:31:21]Ez ez nem jó.
[00:31:21]Ez ez megint a legrosszabb irány a mostani ítélkezésbe, hogy aztán a bíró beszorul két szék közé, és akkor átveszi a vádiratból a ctrol ctrol v-vel azt, amit odaírtak, mert abból baj, mert az ügyész azt már végig.
[00:31:39]Igen, de én megértem a bírót, hogyha nincs a másik oldalról segítsége, hogy egy szakmailag alátámasztott vagy kellően megindokolható ö döntés hozzon, és legyen képe a dologról, mert azt mondja, hogy hát az ügyész az legalább tények alapján dolgozott, és akkor általá.
[00:31:56]Na de annak sincs több szakértelme, mint a bírónak, az se tud hajózni.
[00:32:00]Az igaz vagy repülni, vagy vagy attól merőművet működtetni.
[00:32:05]Hát sorolhatjuk a példákat.
[00:32:08]hajó csak azért jó ez egy folyamatba lévő eljárás és ezt a köz pedig a a rendszervás váltás után lehetett hallani a bíróik területről azt a panaszt borzasztó nehéz dolguk van hiszen jönnek ezek a gazdasági bűnügyek és hát a bírók nagyon nem tudnak tájékozódni közgazdasági pénzügyi részletekbe el kéne merülniük és akkor nagy bajban voltak hogy most akkor hogyan hoznak rég döntést be is iratkoztak magán pénzzen magániskol angolákba ezek a régi bírók, illetve nem olyan régi bírók.
[00:32:41]És aztán most megint nincs képzés.
[00:32:44]És a ugye a probléma az, hogy elvileg lehetne, ez is egy jogalkotási lépés lenne, hogy például gazdasági ügyekben olyan bírók ítélkezhessenek, akiknek van gazdasági szakjogászi végzettsége, tehát egy ellenőrzőt tudásuk van.
[00:32:56]Ugyanez a helyzet a fiatalkorú ügyekben is.
[00:32:58]Ugye a fiatalkorú ügyeket is ugye gyerekvédelem az nagy hangsúlyal jelen van.
[00:33:05]hogy a fiatalkorú ügyekben jelen pillanatban a törvény nagyon elegánsan kitángotta az ülnöki kört, hogy ezen túl már nem csak pedagógusok, hanem pszichológus, gyerekvédelmi szakember satöbbi.
[00:33:18]De közben ugye az van a törvényben, hogy a ülnökökre fiatalkoriú ügyben csak azokban az ügyekben kerül sor, ahol nyolc évnél súlyosabb a büntetés.
[00:33:30]Márpedig fiatal korú aligalig tud 16 év alatti szinte nem is tud elkövetni olyat ami ny most a ugye a probléma az hogy a fiatalkorú élete nem akkor vesz fordulatot amikor nyolc éves cselekménynél tart hanem az első elítélésénél és ott áll a fiatalkorú a bíró előtt olyan bíró előtt akinek adott esetben nincs saját gyereke mert legyemen vagy ha van nem tínédzser gyereke van nem ilyenkorú akinek nek a környezetében nincsenek, aki nem tölti a napját gyerekek között vagy tínédzserek között.
[00:34:06]Ugye akiknek vannak a környezetében tínédzserek, tudják, hogy nagyon furán tudnak viselkedni és bizonyos viselkedéseket a bíró adott esetben rosszul olvas, mert az, hogy rágógumizik, meg zsebre rakja a tezét, azt a megbánás hiányának meg szemtelenségnek veszi.
[00:34:21]Közben pedig azért eszi zsebre a kezét, hogy ne látszódjon, hogy úgy remeg, hogy meg nem tudja és hogy nem tudja kivenni a rágógumit a szájából, mert annyira fél.
[00:34:32]És a bíró azt mondja, hogy ez megátalkodott, ezért súlyos a pedagógus, aki meg a gyerekvédelmi szakember, aki ott ül mellette, az el tudja neki mondani, hogy ez a gyerek nem szemtelen, ez nem a egyszer nem tud viselkedni, mert soha nem tanulta meg, hol tanulná meg, és fél és meg van ijedve, és amit a bíró éppen a megbánás hiányának értelmez, az valójában a teljes összeomlás a másik oldalon.
[00:34:56]Na most nincs olyan szabály, tehát én azt gondolom, hogy fiatalkoriú ügyekben minden büntető ügyben, ami bíróság elé kerül, ott kötelező lenne az ülnököknek a közreműködése, mert az, hogy valakit javítóintézetben, tehát Szőllő utca kapcsán nagy hullámokat vert, javítóintézetbe küldenek, vagy fiatalkorúak börtönébe, az az egész sorsát meg tudja hatá.
[00:35:21]Teljesen egyértelmű.
[00:35:23]Igen.
[00:35:23]Nincs már fiatalkor külön bíróság.
[00:35:25]Hát ez a ez a másik prof írok is róla, hogy ez volt egy hatalmas hiba, hogy ugye 1908-ra nálunk kialakult a fiatalkorúak bírósága.
[00:35:37]Azt kell mondanom, példaértékűek volt így van.
[00:35:42]példaértékűek voltunk Európában és a világon, amikor a még a bíróságon dolgoztam, ide jöttek Kanadából, Ausztráliából, mindenhonnan hivatalos delegációk, akik részt vettek a az ügyek megnézésében, és két így és mindegyik el volt ájulva, hogy hú de jó nek ezt még a BTK hatályba lépésével, hogy 2013-ban 13-ban.
[00:36:16]Aha.
[00:36:17]Tehát ez egy ilyen szak területet felszámolni ezek na most meg is látt a következménye.
[00:36:24]Most már mindenki tulajdonképpen bármilyen bíró ítélkezhet fiatalkorúak ügyeiben, addig ugye a fiatalkorúak ügyeiben eljáró bíróvá az OI vagy az OBH kijelölte.
[00:36:34]Mindegy, valaki azért gondoskodott róla, annak idején még a miniszternek kellett kijelölni.
[00:36:39]Nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy mire eljutott odáig, hogy fiatalkorúak ügyeiben eljárjon, addigra azért már az általános bíráskodásban volt egy tapasztalata, ott volt egy várakozási idő.
[00:36:53]Azalatt már őt azért egy kicsit arra képezték, vagy képezte önmagát.
[00:36:56]És a másik, nekem volt olyan kollégám is, aki azt mondta, hogy ő nem kíván eljárni fiatalkorúak ügyeibe, pont azért, amit a Péter mond, mert őtőle ez annyira távol van, hogy ő nem lenne jó bíró a fiatalk.
[00:37:13]Egyébként úgy ment nyugdíjba, hogy soha nem járt el fiatalkorúak ügyében.
[00:37:18]Nem akart vállalni olyan, mint am tudta, hogy nincs érzéke ked tudás tapasztalat.
[00:37:23]mindenkinek el kell járni, annak is, akinek nincs hozzá érzéke.
[00:37:25]És ez bizony úgy indult az elején, hogy azt kell mondanom, krudélis ítéletek születtek.
[00:37:33]Tehát ez a felnőttek nem kaptak annyit, mint fiatalkorú gyerekek.
[00:37:36]Pontosan azért, mert rosszul mérte föl a személyiségét, a viselkedését, a kultúráját.
[00:37:44]És ne felejtsük el, hogy bejött még emellé ugye a gyerekkorúak büntető büntetősége, ami ami persze ilyen szakvélemény meg olyan szakértő megfoghatatlan, amit kérdezni kell a szakértőtől és amit kérdeznek a szakértőtől.
[00:38:05]De közben azért bizonyos cselekményeknél meg a sértett számára meghosszabbítottuk az elévülési időt, ugye szexuális cselekményeknél.
[00:38:15]egyes esetekben, ha ő x idő után kezdeményezi, azt is el kell fogadni.
[00:38:20]Na de akkor még a gyermekkorú az 12 éves volt.
[00:38:24]Az 20 év távlatából mondjam meg, hogy ő 12 évesen pszichésen meg mentálisan milyen állapotban volt lehetetlen.
[00:38:36]Picit visszatérnék akkor a kiindulóponthoz, hogy az a hát nagyon feldagasztott és sok tekintetben felhíott jogalkotási folyamat, amit 16 év alatt a NER tapasztaltunk, hogyan lehet kifésülni, hogyan lehet rendet teremteni?
[00:38:51]Nincs-e az a tudatodása a a jogszakértőknek, hogy van egy tulajdonképpen elhibázott és nem nem igazán alkalmas alaptörvényünk alkotmánynak, amit össze-vissza a módosítgattak, de csak ennek az a mentén és ennek a további módosításaival lehet eljutni egy tisztább jogrendhez, ahelyett, hogy kisöpörnénk az egészet.
[00:39:18]Szóval ez egy ilyen gúsba kötve kell a jogi szakértőknek kialakítani egy tisztább letisztítani a mostani mondjuk a büntető eljárást, ugye, hogy közben olyan szabályoknak kell megfelelni, amelyek eleve rosszak.
[00:39:32]Tehát én most nagyon tudom, hogy civilként fogalmazok, de ez az alaptörvény, ahogy elfogadták, ennek a körülményei.
[00:39:38]És azóta az a számtalan módosítás, ami ráadásul semmi mást nem szolgált, mint a rendeleti kormányzás, hogy nyitotta meg az utat, ha Orbán Viktor számára, és a jog mindig egy politikai célnak megfelelően át átalakítható volt.
[00:39:51]Hogy lehet ugyanilyen jogrendben ezt szépen tisztázni, ahelyett, hogy tabularázást csinálnánk?
[00:39:58]Hát azért szerintem a büntetőeljárás jognál éppenhogy nem lehetetlenség ez a vállalkozás, mert itt vannak elvek, itt vannak nemzetközi egyezményekben egyébként ránk is irányodó, általunk elfogadott, aláírt egyezményekben irányodó olyan elvek, garanciák, amelyek egy jó büntetőeljárási kódex megalapozásához elegendő.
[00:40:21]Tehát ezt ki lehet egyenni, lehet tisztázni, e legalábbis el lehet indulni.
[00:40:26]Tehát azért ez ez nem úgy van, hogy hogy hát akkor amíg a az készen nincsen, addig addig nem csinálunk semmit.
[00:40:34]Tehát ha csak a azt végignézzük, hogy milyen garanciákat vettek ki ebből az eljárási törvényből, egyáltalán az eljárásjogokból, és hogy az eljárásjogok mennyire alkalmasak egyáltalán a rendeltetésüknek megfelelő funkció betöltésére, akkor azért igenis el lehet kezdeni dolgozni.
[00:41:00]Nem azt mondtam, hogy ez könnyű, de én azt gondolom, hogy most én abszolút pozitív vagyok ebben a kérdésben.
[00:41:07]Magyarországon igenis rengeteg olyan jó felkészültségű jogász ember van, aki ehhez ért, akihez ennek kedve van, aki bizony kellő tapasztalattal rendelkezik.
[00:41:23]Szóval a professzor emeritusz meg a professzor emerita az azért nem csak egy ilyen mondás, hanem a mögött adott mögött több étiedes szakmai munka van pers természetesen egy tudományos munka.
[00:41:34]Igen.
[00:41:34]Tehát hogyan lehet azt garantálni vagy nem garantálni, de ugye itt egy politikailag nagyon determinált jogrend alakult ki.
[00:41:40]Politikai igényeknek megfelel alakítgattak át jogszabályokat.
[00:41:44]Az első pont az, hogy ez soha többet ne fordulhasson elő.
[00:41:46]Ne lehessen bejelenteni egyetlen egy miniszternek, miniszterelnökség azt az igényét, hogy ő azt szeretné, hogy itt meg ez meg büntethető legyen.
[00:41:54]Most kicsit karikíroztam, de hogy ezt hogy lehet küveckkelni a jövőre?
[00:41:58]Én azt gondolom, hogy a jogalkotás folyamatát nagyon végig kellene gondolni.
[00:42:02]Tehát ugye nekem életkoromnál fogva megadatott az, hogy a 90-es rendszerváltás előtt is már jogtudománnyal foglalkoztam, és utána is még abban a rövid időben is, amikor képviselő voltam a 12 év, mondjuk nem annyira rövid, de de akkor is.
[00:42:18]És a lényeg és különbség az elmúlt 16 évben az volt, hogy a ugye korábban például börtönökben, bíróságokon, ügyészségeken, doktoranduszoknak, kutatóknak empírikus vizsgálatot viszonylag könnyű volt folytatni.
[00:42:38]Tehát én például egyetemista koromban, vagy arról írtam az első szakdolgozatomat, ami aztán pálya pályázaton is nyertes volt a jogászszövetség pályázatán, hogy az elítéltek hogyan állik át a vele velük szemben folyó eljárás, tehát egy ilyen társadalom, lélektani és eljárás jogi jellemzés, hogy hogy milyen hatások.
[00:43:01]Ugye ez az amerikai tudományban a az eljárási igazságosság kérdését feszegette.
[00:43:07]hogy aki átmegy az eljáráson, az úgy érzi-e, hogy igazságos döntés született.
[00:43:15]A tanszékvezető írt egy levelet a büntetés végrehajtásnak, és utána kaptam egy papírt, és hetente bejárhattam Tökörre elítéltekkel interjút készíteni.
[00:43:25]Most ez szinte elképzelhetetlen.
[00:43:28]A héten egy jó fejlemény, ugye a a büntetés végrehajtás élén változás történt.
[00:43:34]A én abban bízom, hogy ez a korábbi rendőri szemlélet, tehát hogy a büntetés végrehajtás ez egy ilyen karhatalmi feladat helyére belép újra a reintegráció, a reszocializáció és más nevelési felfogások.
[00:43:51]Az új parancsnok előélete az erre reményt ad, de a büntetés végrehajtásban aligalig lehetett kutatni, bemenni.
[00:43:59]Az ügyészség, a legfőbb ügyészség azzal utasította végig vissza egy kutatónak az interjú kérelmét, ő ügyészekkel akart interjút készíteni, hogy nem biztosítható az, hogy az egyes ügyészek azok a legfőbb ügyészség álláspontját képviselik az interjú során.
[00:44:16]Ö, az én az én PhD hallgatómnak a kutatási kérelmét azért utasították vissza az Országos Bírósági Hivvatal, mert közölte, hogy az az adat nem áll rendelkezésre.
[00:44:29]A kutatási kérelmet azért kellett benyújtani, mert tudtuk, hogy ez az adat a belső rendszerben megvan, csak azt nem lehet tudományosan hivatkozni.
[00:44:38]Tehát az úgynevezett intranetten a bírók között ezeket az adatokat körözték.
[00:44:43]Ez a rendelkezésünkre is állt, mert egy bíró odaadta, de erre tudományos munkában nem lehet hivatkozni.
[00:44:50]Ezért kértük, hogy hadd jussunk hozzá legálisan az adatokhoz, és azt közölték, hogy nincs ilyen adat, miközben tudjuk, hogy van.
[00:44:58]Na most ha a jogalkotás az tulajdonképpen ilyen érzelmeken meg indulatokon meg politikai elvárásokon alapul, akkor akárhogy alakul a jövő, ugyanoda fogunk visszajutni.
[00:45:10]ami miatt én egy kicsit kevésbé vagyok optimista, mint mint Erzsébet és és mint te, hogy a nagy kérdés az, hogy a jogalkotás mennyire marad, hogy mondjam, a tömeg hangulat fogja.
[00:45:25]Igen, mert ez egy világjelenség, ez nem magyar jelenség.
[00:45:28]De most meg nálunk meg különösen felfokozott a várakozás, hiszen itt egy itt egy szinte rezsimváltás van, és óriási az elvárás, azonnal minden tisztázik, satöbbi.
[00:45:40]Gyorsan szeretnénk látni eredmény új alkotmányt szeretnénk gyorsan, ami nem lesz gyors népszavazással, ami lehetetlen, tulajdonképpen a legfeljebb formálisan meg lehet tartani, de de nyilván nem lehet olyan konszenzust előteremeni.
[00:45:57]Rai a beszélgetések pontosan elmondta hog népszavazás milyen eredménnyel jelent soha nem lehetne elfogadtatni egy alkotmányszöveget de mindenki várja óriási a nyomás ezt nagyon nehéz kibekelni jó hát én azt gondolom hogy hogyha szóval nem is volt igény az elmúlt 16 évben arra nem is volt igény, hogy megszólaljanak azok akik egyébként tudtak volna pozitívumot hozzátenni nem volt ez se atől igénym se a egyébként a bíróságoktól, tehát a bíróságok is úgy néztek ki, hogy van a kúria, ő maximum elmondhatja a véleményét, aztán a többi meg egyébként nem érdekel, mert hogy miért miért is érdekelne.
[00:46:37]Befejezve a Péter által elkezdett sorozatot, hogy egyébként a kurián meg nem lehet kutatni, hát ez ott is folytatódott a sztori.
[00:46:49]Ugyan az RT-nek és a Koreának van például egy együttműködési szerződése.
[00:46:56]Még hatályban volt akkor, amikor ez az eset történt két vagy három éve, legalábbis ami szerint a RT-S PSD hallgatókat, azt igenis be kell engedni ezekbe a kutatásokba.
[00:47:10]Az kolléganőm pályázott is ilyen kutatással, mint PSD hallgató, hozta összes papírját szeltérről.
[00:47:16]Hatan voltak meghallgatva, mert hat PSD hallgató indult akkor.
[00:47:22]Hát csodák csodája, ötöt nem találtak erre alkalmasnak, csak a hatodikat.
[00:47:27]Hát mit tesz Isten?
[00:47:27]A hatodik az meg ügyész volt.
[00:47:30]Tehát a és akkor úgy körülbelül visszajutott hozzánk, hogy hát azt már csak nem gondoljuk, hogy majd egy ügyvédet az beenged nekem a kúriai hálózatba kutatni, miközben ennek megvannak a garanciái, a felelősségre vonhatósága a hallgatónak a akkor, hogyha valamilyen szabályt is nem tart be.
[00:47:53]Szóval visszatérve, a legnagyobb probléma az volt, hogy nem is érdekelte a jogalkotót, a különböző perifériák, vagy nem annyira perifériák vagy szervezetek véleménye.
[00:48:09]Ők jólá el voltak azokkal, akikel azt mondták, hogy jól el kell lenni.
[00:48:12]Én a végén már azt láttam, hogy eleinte még az ügyvédség imitamot feltűnhetett.
[00:48:23]Már már még az a szégyen is megesett egyébként büntetőeljárási törvény módosítása kapcsán.
[00:48:27]Pont én voltam ott a kamarából, hogy hát a józanész jegyében már csak a miniszterelnökség tudott velem egyetérteni, mert egyébként az ügyészség a bírósága, az adóhivatal, a rendőrség, a nem tudom kicsoda, mindenki ellene volt, mert az nem praktikus.
[00:48:45]Persze, mert én garanciális szempontokat mondtam.
[00:48:48]Hát az egyetlen támogatást a miniszterelnökség képviselőjétől kaptam, de nem baj, kiiktatódott ez is.
[00:48:53]Most már az ügyvédek is.
[00:48:55]Hát ha vannak is olyan, nem tudjuk, hogy hogy vannak, úgy nem kérdezik meg, hogy mi a mi az álláspontjuk, mi a véleményük.
[00:49:04]Na most ha ezen változtatnak, és úgy egyébként hát sajnos azt kell mondanom, szobatudósok író íróasztal mögül minden gyakorlati tapasztalatot nélkülözve ám de valamilyen hatalmi befolyás alatt fognak kodifikálni, ez se induljunk, mert elvesztegetett idő.
[00:49:23]Tehát akkor hát ezt kérdeztem, hogy ki lehet-e iktatni ezt a befolyást.
[00:49:28]Szerintem rövid távon ezt meglehet, ez egy kormányzati döntési kérdés.
[00:49:30]Tehát az igazságügyminisztérium felelős tulajdonképpen a jogalkotási folyamatért, hogyha ha visszatérnek ahol k 2010 előtti gyakorlathoz, azért a a 2010 előtti gyakorlatban viszonylag könnyű volt kutatni.
[00:49:46]gyakorlatilag minden nagy kódexet megelőzött az, hogy a például a büntetőeljárási törvény korábbi tervezetét 1978-ban ugye a bocsánat 1998-ban 98-ban ugye akkor én voltam a vezetője annak az igazságszolgáltatási reformbizottságnak.
[00:50:05]A korábban emlegetett Király Tibort kérte fel az akkori minisztérium az eljárási jogi kódex.
[00:50:09]Bárt Károly volt még az eljárás jogi kódex előkészítő bizottságában.
[00:50:15]nagyon-nagyon széles körű egyeztetés volt.
[00:50:17]Természetesen az egyeztetés nem azt jelenti, hogy minden vélemény elfogadásra kerül, de azt jelenti, hogy a vélemények ütköznek.
[00:50:23]Az elmúlt 16 évben, amit én láttam, az volt a gyakorlat, hogy csak olyanokat kérdeztek meg, akiről tudták, hogy azt fogja mondani, amit hallani szeretné.
[00:50:35]Erre utaltam, hogy azt szívták meg, akik akit mondták, hogy ők szeretnének meg a szakterületek többségére igaz volt, hogy nem teremtettek szakmai fórumokat, ahol sokféle véleményütköztetése történik, hanem kizárólag önigazolással.
[00:50:49]De láttuk, hogy ez hova vezet, láttuk oda vezetett, hogy teljes önbecsapássra változott, hogyha most már nem csak a jogról beszélek, hanem egész kormányzati politikáról.
[00:51:00]Ö viszont zárókérdésként mi az?
[00:51:03]Péter említette, hogy egy kormányzati döntésre volna szükség, hogy elinduljon egy olyan kodifikációs munka, ami átláthatóvá teszi a jogalkalmazást és a szakemberekre kell, hogy bízzák.
[00:51:21]Tehát jogalkotási menetrendetés, bocsánat, hogy bele nem politikai megrendelés kell, hogy legyen az a az utolsó mondat.
[00:51:29]Tulajdonképpen csak annyi kellene, hogy egyébként a jog magát a jogalkotási törvényt végrehajtják, mert ugye azt mondom, jogalkotási törvényt 2011-ben, ha jól emlékszem, még Navracsics Tiborék terjesztették be, és ez egy korrekt jogalkotási törvény.
[00:51:41]Tehát ha aszerint zajlott volna a jogalkotási folyamat, akkor máshol tartanánk.
[00:51:45]Elég lenne ennyi, hogy következetesen betartják.
[00:51:50]Nem úgy küldenek ki egyeztetésre anyagot, hogy délután 6-kor elküldik, hogy másnap 10-re kérik a véleményt.
[00:51:54]A péter ne haragudj, mer már nem adnak ennyi időt egy óra, de tegnap már egy órát kaptak.
[00:52:01]Ez az egy óra viszont most tett le.
[00:52:04]Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltak Erzsébet ügyvéd volt bíró, volt alkotmánybírósági tanácsadó és Hak Péter professzor emeritusz.
[00:52:13]Hát majd a legközelebbi alkalommal azt fogom kérdezni, hogy mit szólnának egy új alkotmány elkészítéséhez, hogy annak milyen lépcsőit, milyen lépéseit látják.
[00:52:25]Köszönöm a figyelmet a szerkesztőm Somfai Péter nevében is minden jót viszont hallásra és viszontlátásra.
[00:52:32]Köszönjük szépen.
[00:52:33]Köszönjük a lehetőséget.
[00:52:33]Köszönjük szépen.