Fábián Tamás és Novai Gábor | Világtalálkozó

[00:00:00]Te hol gyakorolt?

[00:00:01]Egy nagy tükör.

[00:00:03]Ott van egy nagy tükör.

[00:00:04]De mozdulatokat meg, hogy majd ránézek az elsősorban egyébon.

[00:00:08]Megnéztem a YouTube-on, hogy miket kell ebben a műfajban, stílusban gyakorolni, és azokat próbáltam leszedni 76 évesen.

[00:00:20]Ez óriási, szenzációs.

[00:00:32]Köszöntöm önöket.

[00:00:32]Kadaröre vagyok.

[00:00:32]Ez itt a világtalálkozó.

[00:00:34]Mindig két látszólag egymástól távoleső embert látok vendégül, akik nélkülünk nem biztos, hogy valaha is találkoztak volna.

[00:00:41]Ma itt lesz velem Novai Gábor, Artisus díjas, énekes, basszusgitáros, zeneszerző, producer.

[00:00:47]A generál a Hungária Dolliról, a Maró Twicki és a Nova Kultúr meghatározó tagja.

[00:00:52]írt vagy 250 dalt olyan örök zöldek társszerzője, mint a limbo hintó, a hotel mentol, az Arivederci Amore, a BBása vagy a Csönges be hozzám jó barát.

[00:01:05]Soha nem akart frontember lenni.

[00:01:07]Fordulatokkal teli életéről könyvet is írt Radnai Péterrel.

[00:01:14]Párosú másik tagja Fábián Tamás újságíró, 2020-ig az index munkatársa, jelenleg a Telex meghatározó arca műsorvezetője.

[00:01:21]A politikai szereplők mellett a Most Jövök című sorozatban a hazai művészvilág jeleseit kérdezi.

[00:01:30]Tavaly jelent meg első regénye a bravúros mutatványok, amiket senki se látott című könyv.

[00:01:35]Lássuk, mire megyünk ma így hárman.

[00:01:37]De mielőtt velük beszélgetek, kérem hallgassák meg a műsor főtámogatóinak rövid üzenetét.

[00:01:46]Indul a nyári szezon az IBUSnál.

[00:01:46]A műsor támogatója az IBUS, a Mediterrán nyaralások szakértője.

[00:01:54]Június 11 és 14 között újra könyvhét.

[00:01:58]Várjuk a Lírastandjainál a Vörösmarti téren és a Dunakorzón.

[00:02:00]Találkozzon kedvenc szerzőivel, fedezze fel a könyvheti megjelenéseket.

[00:02:04]Keresse a magvető, a Korvina, az Atéum, a general pressz, a partonal és a manó könyvek újdonságait.

[00:02:10]Lira.hu Úgy hallottam, hogy szinte soha nem fénsülködsz.

[00:02:17]Ezt jól tudom?

[00:02:18]Ezt jól egyébként.

[00:02:18]Igen.

[00:02:18]Igen.

[00:02:18]De kitől hallottad azt?

[00:02:21]H készültünk még az ember a forrásait ugye nem fedi fel.

[00:02:24]Én nem szoktam főködni.

[00:02:24]Igen.

[00:02:27]De mi értem?

[00:02:29]volt, amikor próbálkoztam vele, és aztán úgy úgy éreztem, vagy arra jutottam, hogy hogy csak rossz rosszabb lesz tőle, tehát hogy tudod, így kiegyenesedik, ilyen nem tudom valahogy így össze összeáll és én erre jutottam, hogy inkább inkább nem használok fésüt, mert ugye hallottam olyat, hogy hogy közben a fejbőnek meg nagyon jó tesz, tehát hogy hogy kellene, hogy nem egy kicsit kicsit ott így nem tudom, hogy masszírozgassa, de nem, hát nekem ez egy örökküzdés, tehát hogy ez a ez a haj, hogy most hogy áll így áll én, hogyha bármit ráfújok vagy rákenek, attól attól attól több kategóriával szétesik, meg rosszabb lesz, meg valahogy valahogy felvesz valami egy formát, és akkor utána az meg nem tudom, nem tudja tartani.

[00:03:10]A küzdés inkább az abban nyilvánul meg, hogy hogy bárhova megyek, tehát hogy az, hogy belenézek a tükörbe és ott így áll valahogy, de hogyha hármat lépek, akkor az már nem úgy fog állni és ez főleg ugye a felvételeken tud izgalmas lenni, hogy egy kis cél fúj.

[00:03:24]Hát igen, meg tudod, megnézem előtte a mozdóban, oké, ez így rendben van, bemegyek és és akkor utána utólag látom a felvételen, hogy hogy azért egy kicsit így így így más formát vett fel.

[00:03:36]Az, hogy képernyő arc lettél, konszolidált valamit ilyen értelemben a hajviseleteden, az öltözködéseden?

[00:03:40]Volt ebben valami tudatosság vagy fegyelmező erő?

[00:03:44]Hát jobban oda kell figyelni nyilván, de azért, hogy mondjam, tehát amikor még a az indexes időknek a az elején mondjuk ilyen 14-15 körül és utána még azért jó pár évig, ott azért még atlétába jártunk politikusokat is akár kérdezni.

[00:04:00]Tehát most mai fejjel mondjuk visszanézni egy olyan felvételt a parlamentből, ahol egy egy kinyúlt pólóba, egy színes pólóba, egy szíes sában kérdezem mondjuk Rogánan találtalt a pont pont ugye mostanában voltok te és az a paraszt gyerek vagyok, nem urizálok felvétel.

[00:04:17]És akkor ott ott ott egy egy ilyen turkált ilyen Batmanes póló van rajtam, és és egy színes rá.

[00:04:25]Tehát, hogy ezt ma már ma már nem így csinálnám, azt hiszem.

[00:04:28]A politikusok vagy az alanyok soha nem tették ezt kritikaárgyával, hogy ez tiszteletlenség?

[00:04:32]Most nem csak rólad beszélek, hogy általában amikor még én is jártam a parlamentre tudósítani azért egy generáció egy picivel fiatalabbak nálam az ízlésemől eltérő öltözködést is.

[00:04:44]Lehet, hogy én is lehet te is az voltál.

[00:04:45]Így van.

[00:04:45]Akik azt láttam, hogy azt a mindenit ezek vagány gyerekek, hogy be mernek kijönni és minisztereket kérdezni.

[00:04:49]Hát figyelj, én akkor azt gondoltam egyébként, és ezt a részét viszont tartom, hogy hogy amilyen a 10-es és 20-as évek elején a magyar parlamenti működés volt, meg a parlamenti munka, ott szerintem az nem az nem követelte ki magának azt a típusú tiszteletet, hogy hogy egy újságíró feltétlenül úgy öltözzön fel, ahogyan egyébként egy parlamentbe illik.

[00:05:12]Tehát amikor amikor politikusok nem állnak meg nyilatkozni, belehazudnak, nem csak nem nem az újságíró számít ilyen szempontból, mert az én lelki világom az teljesen másodlagos, de hogy a választóikat képviseljük mi is egy adott szituációban, tehát ahogyan egyébként viselkedtek, az szerintem önmagában nem indukálta azt, hogy akkor nekünk például így vagy úgy kellene felöltözni, de nyilván közben meg a parlament meg mégis csak az országgyűlés nem jó, hogyha az ember papucsba jár.

[00:05:36]És és nekem volt ezzel egy-két olyan olyan pillanat, amikor mondjuk tudod nagyon nyár van odaként és rövid nadrágba a pénzbe.

[00:05:47]És azért úgy úgy nem éreztem magam azért komfortosan ettől.

[00:05:48]Tehát mindenkinek van egy fejlődéstörténete.

[00:05:53]Ha már itt arról beszélgetünk, hogy mi engedhető meg mi nem, azért azon gondolkodtam, különösen elmélyedve a könyvedben, hogy azért téged mondjuk nehéz emberekkel hozott össze a sors, vagy legalábbis azért neked kellett alkalmazkodni hozzájuk például egy fenyővel, Galla Miklóssal, Zambucinvel.

[00:06:13]azért ők egész természetű emberek, és ebben semmi bánás nincs.

[00:06:16]Egész egyszerűen velük azért meg kell találni a közös hangot.

[00:06:21]Hát attól függ, hogy kinek, mert például a fenyővel én olyan munkakapcsolatban voltam, hogy kifejezetten vittel vittük előre a dolgot.

[00:06:30]A a mi kapcsolatunk annyira jól működött, hogy pozitív dolgokat tudtunk belőle kihozni.

[00:06:37]Lást Hungária.

[00:06:44]Figyeltünk egymásra.

[00:06:47]Munkakapcsolatunk szinte már munkabarátság volt.

[00:06:51]Ugyanakkor te azt mondtad, hogy te azt hitted, hogy barátok vagytok.

[00:06:54]Várjál.

[00:06:54]Igen, a bizonyos korszakban, mert a addig ugye amíg a a nevet fel nem tudtuk hozni, mert a Hungária kezdet kezdetén nem volt igazán topon, tehát a 80-as évekkel 79-ben még igazán egy hullámvölgy volt a Hungáriában.

[00:07:09]És amikor én bekerültem, akkor elkezdtünk azon dolgozni, hogy újra felvinni a Hungária nevet a csúcsra.

[00:07:18]És ez az időszak, amíg a csúcsot el nem érted, addig mindenki pozitív, borzalmasan belead mindent, hiszen az életünkért játszottunk.

[00:07:32]És amikor elérted a csúcsot, azután kezdődik a a cél, a ez a cél megváltozik, hogy hajtsunk, hogy mindenki saját magára gondol, és mindenki az egyéni karrierbe gondolkozik.

[00:07:45]Hm.

[00:07:47]És ez ez egy törvényszerűség.

[00:07:47]Tehát ez akár minden akár Amerikáb vagy aki egy Beatlesnél nézed, ott is érted a Paul McCart meg a Lenon üzengettek, nótákat írtok egymásnak és üzengettek egymásnak.

[00:08:02]Tehát azt mondod, hogy Hungáriában is szikora, dolli, fenyő egy picit a saját pecsenyét kezdte el sütni.

[00:08:06]De nem először úgy hajtottak, mint a tehát teljes erőbedobása az 100% erőbe.

[00:08:13]És az akarat egy irányba egy irányba ment, és mindenki bedobta az összes energiáját ebbe és addig nagyon jó, jó volt.

[00:08:26]Ezt követően, ha jól értem, már ez az egyéneskedés, ez már azért megfé amikor a célt elértük, hogy már a már befutott a limbointó, mondjuk már akkor közéleti sikert is értünk el.

[00:08:40]A egy fesztivált, azt nagyon sokan nézték, közéleti sikert is elértünk.

[00:08:45]Ezt a sikert meglovagolva mindenki egyéni karrierbe akart kezdeni.

[00:08:51]És neked is volt ilyen, mer bocs, hogy én is belek ez egy csapat.

[00:08:52]Akármilyen csapatot veszünk alapul, ezt akár kosárlabda csapatot is, vagy futballcsapatot is, az együttélési válság az akkor kezdődik, amikor a a célt elérted.

[00:09:07]Azután mindenki egyéni dologba kezd bele.

[00:09:10]És ez törvényszerű, ezt el kell fogadni.

[00:09:13]Az elején barátok vagyunk, hogy visszatérjek arra.

[00:09:15]És amikor a barátság átmegy üzletbe, az üzletbe háttérbe szúrul a a barátság.

[00:09:26]Te fenyőben inkább barátként csalótál, ugye 11 évig nem beszéltetek, vagy mint üzletember, mint kreatív ember okozott neked csal?

[00:09:36]Hát a kreatív a az üzletemberbe én nem csalódtam, mert a az üzlet az kizárja a barátságot.

[00:09:41]Én csak a én azt hittem, hogy mi barátok vagyunk.

[00:09:49]Barátok is vagyunk.

[00:09:51]Ez feltétlenül így van egyébként, hogy az üzlet kiszerja a barátságot?

[00:09:55]Nagyon nagyon nagy valószínűséggel.

[00:09:57]Igen, mert az üzletbe azt mondják is, hogy üzletben nincs barátság.

[00:10:02]Hát mondják, csak most hát attól függ, hogy mekkora üzlet.

[00:10:06]Igen.

[00:10:06]Anny annyiban ellen pontoznám ezt, hogy hogy nálunk például azért a Telexben az nyilván az egy üzleti vállalkozás is, de közben meg évtizedes kapcsolatok vannak mögötte, amik amik egyébként barátságként is funkcionálnak.

[00:10:21]Ez így volt addig, ameddig felmen fel nem el nem érted a csúcsot.

[00:10:26]Igen, de lehet, hogy azért a te esetedben is tudnánk olyat mondani, akinél a barátság megvan, és miközben ez egy jól működő vállalkozás.

[00:10:31]Marót Wickit pótlányodként szereted, és mégis egy jól menő munkakapcsolat is egyszer.

[00:10:36]Ez a kivétel erősíti a szobát, érted?

[00:10:42]Ő az egy kivétel ezek szerint.

[00:10:44]Igen.

[00:10:44]Ő ő nem veszítette el a baráti hangulatot.

[00:10:49]Tehát a van, aki elfelejti, és van, aki megtartja.

[00:10:53]Tehát a fenyővel például ilyen kardki kard módjára is tudtál vívni.

[00:10:58]felnőtt emberek lévén ez úgy, hogy mondjam, ingaklásért kiállt, hogy ti 11 évig nem beszéltetek, és tudomásom szerint olyan is volt, hogy egymás mellé osztottatok titeket zsűritként.

[00:11:09]Igen.

[00:11:09]Igen.

[00:11:10]Össze, összejött az akótok és nem szóltatok egymáshoz.

[00:11:13]Igen.

[00:11:15]Hogy azért ez felnőtt, civilizált emberek esetén az óvoda óvoda volt.

[00:11:20]Jó, de tudod, hogy miért?

[00:11:20]azért, mert ugye akkor rájöttem arra, hogy ha nincs barátság, akkor üzlet.

[00:11:28]Legközelebb akkor fogunk tudni ismét dolgozni, ha üzlet lesz.

[00:11:35]És 11 évig nem volt üzlet, mindenki el volt foglalva.

[00:11:38]Egyszer csak 95-ben jött jött egy olyan korszak, hogy mindenki elbúcsúzott.

[00:11:47]Búcsú koncertek, a a zenekarok elbúcsúztak.

[00:11:50]népstadionba a lokomotív elbúcsúzott a nyugatiba volt, aki többször is búcsúzott és és ez a ez a volt a divat és csak a Hungária nem és mindenki jött hozzám, meg megkérdezte mindenki a tagokat, hogy te akarsz Hungáriát?

[00:12:09]És akkor mindenki azt mondta, hogy igen, ha és akkor kialakult egy olyan dolog, hogy jó, hát akkor csináljat csináljunk már egy Hungáriát.

[00:12:18]És akkor mi még nem beszéltünk.

[00:12:18]a fenyővel.

[00:12:20]És akkor kellett egy ilyen óvodai jelenet, amit ma már mindenki megmosolyog, mert kellett egy közvetítő ember, aki azt mondta, hogy figyelj, eljössz egy olyan helyre, ahol a fenyő is ott van?

[00:12:39]Én visszakérdeztem, azt mondtam, hogy a a fenyő igent mondott, és akkor azt mondta, a fenyő igen.

[00:12:45]És akkor én is kérdeztem.

[00:12:48]Ja, mondtam, hát akkor én is.

[00:12:51]És akkor találkoztunk egy helyen.

[00:12:51]A közvetítő beszámolt egy, két hár.

[00:12:56]Köszönjetek egymásnak.

[00:12:56]Szervusz Mukikám.

[00:13:00]Én pont most vagyok egyébként egy ilyen szituációban, hogy én vagyok a közvetítő.

[00:13:03]Képzeljétek el, hogy két két olyan szereplő.

[00:13:05]Most nem akarom őket nevesíteni, de mind a ketten a nyilvánosságban jelen vannak és markáns véleményeket fogalmaznak meg.

[00:13:12]Egyébként hasonló témakörben is utaznak, de de volt egy volt egy komolyabb közöttük, és ők egymással nem beszélnek.

[00:13:19]Egyébként nincs köztük olyan barátság, ami amit így ki kell békíteni.

[00:13:24]Egyszerűen csak egyszerűen csak ezt a konfliktust ezt el kell boronálni.

[00:13:27]És most most abban vagyok már hetek óta tulajdonképpen, hogy hogy ezt a találkozót próbálom összehozni.

[00:13:34]Mindenki nyitott rá, csak nehéz megtalálni a közös pillanatot, de közben nagyon lelkes vagyok, hogy hogy egy ott lehetek majd abban a szituációban.

[00:13:42]Tehát, hogy ott leszel.

[00:13:43]Persze.

[00:13:43]Tehát ott kell, hogy nélkül nélkül nem jönne nem jönne ez nem talál nem találkoznának.

[00:13:47]Igen.

[00:13:48]Te neked ez azért fontos, mert szívügyed, szereted ezt a két embert.

[00:13:52]Meg olyan is van az emberek életében, hogy egyszerűen nem érti, mint fenyő esetében.

[00:13:56]Külső szem nem értené, hogy hogy lehet ezt ilyen sokáig húzni.

[00:14:00]Ezt nem értik.

[00:14:00]Ezt nem értik meg.

[00:14:00]Nem pedig külföldi példák is vannak, hogy a valaki összeveszett azon, hogy nem akkora a betű a plakáton, mint a másik.

[00:14:11]Hát mindig az ego, vagy az esetek igen jelentessen szében, az ego az itt is az a konfliktustárgya.

[00:14:15]Abszolút, abszolút, abszolút, abszolút.

[00:14:18]Mind a két részről egyébként az benne van, és szerintem vannak annyira önreflektívek a szereplők, hogy ha hátralépnek hármat, akkor ők is pontosan tudják, hogy ez ott van mögötte, de az embernek ott van a büszkesége is, hogy hogy na azért csak ne menjünk már el olyan mondatok mellett, amik elhangzottak egyik vagy másik részre a nyilvánosságban.

[00:14:37]És ezt ezt ki kell ki kell tudni beszélni.

[00:14:42]És én meg vagyok róla győződve, hogy ez egy happy endel záruló történet.

[00:14:47]Persze hát Neil Simonnak van egy ilyen filmje, a a Napsugárfiúk, biztos ismeritek.

[00:14:54]Persze.

[00:14:54]Mató, igen.

[00:14:55]Humoristák voltak és közös jelenetük volt, befutottak.

[00:14:58]Hát marha jó volt.

[00:15:02]Hát a és annyira egy a idő folyamán annyira korrodált a kapcsolatuk, hogy már az idegesítette őket, hogyha így a jelenetben a benne volt a történetben, így hozzáírt az ujjával, és ezt utálta már a másik, és ezért jaj, és ezen összeesztek, ilyen hülyeségem.

[00:15:21]És akkor igen, vannak ilyen óvodai jelenetek a az együttes munkával kapcsolatban.

[00:15:30]Neked van olyan ember, akivel hosszú távon fenntartottál haragot, visszaállt, indulatot, sérelmeket?

[00:15:41]Hragot nem.

[00:15:42]sérelmek sérelmeket.

[00:15:42]Igen, több ember is van, és van nagy kibékülésem is egyébként, tehát annak van van története.

[00:15:49]Egy egy barátom, akivel nagyon nagyon hullámzó volt a kapcsolatunk, sok mindent éltünk át együtt és és aztán volt benne egy törés.

[00:15:59]Ezt most nagyon nem nehéz lenne röviden ennek a ennek a hogy mondjam, a reziméjét megadni, de de egy ilyen több éves mosoly szünet után ilyen itt-ott összefutottunk, váltottunk pár szót, de de a korábbi meghitt és intim kapcsolat az az nem volt meg.

[00:16:15]És és egy közös ilyen baráti nyaralás alkalmával úgy éreztem, hogy most jött el az a pillanat, hogy kihívtam a nagyközös teremből, kivittünk egy-eg egy ilyen műanyagszéket a fa alá, ott ültünk a csillagos ég alatt, vettem egy mély levegőt, és egy ilyen sok év sok évnyi mondjam, nem is sérelem volt, hanem tehát igazából én elnézést kértem, mert én tudtam, hogy én én nem közelítettem meg megfelelően a a kettőnk visszanyelt, és és alapvetően nekem kellett megtenni a a az első, illetve hát a tulajdonképpen az egyetlen, de nagy lépést, amiben magyarázatot adok a a korábbi viselkedésemre, hogy miért is távolodtunk el egymástól, és elképesztően sikeres volt ez a beszélgetés.

[00:17:01]voltás rivás.

[00:17:04]Nem, az nem volt, de azóta viszont ha nem is pontosan, ugyanúgy, mint ahogyan a mosolyszet előtti időkben voltunk egy hullemhosszon, de de nagyon rendszeresen és nagyon közeli viszonyban tartjuk egymással kapcsolatot, és és barátok vagyunk neked, de lehet, hogy csak bebeszélem magamnak, mintha visszatérő téma vagy toposz, vagy gyakrabban előkerülő kérdés lenne az, hogy a vidékről fölkerülni a fővárosba kérdés.

[00:17:29]azért a mintha nem lett volna annyira problémamentes a te esetedben.

[00:17:31]Sőt, egyszer azt mondtad, hogy szeretnél később nem úgy viselkedni a fiatalokkal, akik feljönnek vidékről, mint ahogy veled viselkedtek.

[00:17:39]Veled viselkedtek?

[00:17:42]Hát vannak vannak olyan emlékeim, amik amik elég határozottak és elég konkrétak is, hogy tehát van egy van egyfajta lekezelés szerintem sok esetben, amikor amikor ez a ez a belpesti, belbudai jó, nem tudom, több generációs értelmiségi családokból jövő fiatalok vagy nyilván lehetnek akár idősebbek is, de hogy egész más tudáskészlettel és és társadalmi és szokásform formákkal, tőkével és mindenféle kulturális kódokkal rendelkeznek.

[00:18:14]És hogyha megérkezel egy ilyen helyzetbe úgy, hogy még ez tényleg nemrég jöttél ki a vidéki gimnáziumban, és tényleg itt a vidékit nem pejoratív értelemben akarom használni, hanem egyszerű ténymegállapítás, hogy van Budapest és van a Budapesten kívüli élet Magyarországon és hát ezt egy az ember egy-egy elejtett megjegyzésből érzékeli, hogy hogyan szorulnak hozzá.

[00:18:39]Ami mére ment, vagy úgy melengeted?

[00:18:43]Én tudok német példát mondani.

[00:18:43]Nálunk a az az egyik vokalista kislány az vidékről származik, és azt mondta, hogy amikor ő feljött Pestre, és itt bedolgozta magát a zeneiparba, és visszament egy osztálytalálkozóra, akkor ő mondta, hogy tehát ezek, hogy le vannak maradva, ilyet mondott.

[00:19:09]Hát ez egy mondom ez szörnyű.

[00:19:12]Hát ez miért?

[00:19:12]Miért mondasz ilyeneket?

[00:19:15]Azt mondja, hát annyira eltávolodtunk már egymástól a barátaimmal.

[00:19:22]És az ilyenkor te mint rangidős azért úgy elmondod neki, hogy hogy is kellene mind ehhez hozzáállni.

[00:19:28]Tehát hát persze persze, hát persze, hát ez nem lehet megkülönböztetni azért, mert más életmód alakult ki vidéken, és és ő neki meg más jár ilyen előkelő helyekre, meg mit tudom én, a legnagyobb sikerben részt tud venni, azért az az nem más ember, csak mások szokások.

[00:19:49]És azt nem kéne lenézni azért, merthogy vidéken él ugyanolyan ember.

[00:19:57]Nekem inkább az volt a tehát nem nem egy-egy konkrét példát emelnék ki, ami ami kifejezetten mondjuk megázónak éreztem, mert azt hiszem, hogy nem tehát olyan olyan igazi, tehát nekem nem igazították meg a nyakkendőmet a parlamentalakuló ülésénél, vagy a nadrágomat.

[00:20:14]pedig egyébként lett volna rá pók, hogy hogy ilyesmit csináljanak, aki aki mondjuk nem tudom, AKG-svösös, más jó helyekről jön, és 16-h éves korától már tulajdonképpen körbestoppolta Európát, és ott volt minden menő fesztiválon, és kiállításokra járt, és és neki mondjuk a Godárnak a filmjei meg a francia újhullám az már a kisújjában volt 18 éves korától.

[00:20:41]van azt az olyan fiatalok ez éves korában kezd egyáltalán ismerkedni mi ez.

[00:20:49]És ott azért az ordító kulturális különbségből tudnak olyan helyzetek fakadni, amikor mondjuk egy közös filmklub valamit javasolni kell, hogy most mit nézzünk meg, és hogyha elhangzik egy egy filmcím, mondjuk mondjuk akár az én számból, akkor akkor azért az ember tapasztalja a felszisszenést meg a meg a nevet, és hogyha be kell rakni egy számot, hogy tudod ki az, aki a a mainstreamig jutott még el, és ki az, akinek már ezen már régó van, mert mert más ezeket, hogy küzdötted le ezeket a kódokat, hogy tudtad kiegyenlni itten?

[00:21:18]Hát biztos, hogy volt bennem bizonyítási kényszer ezzel kapcsolatban, meg kisebb rendőségi komplexus, és az én olvasási szokásaimban tuti, hogy kompenzáltam is egyébként.

[00:21:34]Tehát voltak olyan évek, amikor amikor amikor már bár nem voltam egyetemista és nem a bölcsészkarra jártam, nem kellett volna mondjuk szisztematikusan olvasnom, de mégis csak úgy haladtam előre, hogy hogy bizonyos tudásokat felszedjek és rendelkezzek azokkal a a én és azokkal a kulturális referenciákkal, akkor amiket, hogyha mondjuk egy adott helyzetben, egy társaságba elmegyek és beszélgetni kell könyvekről, filmekről, bármiről, akkor én is, hogy azt tudjam mondani, hogy persze, hát azt én is ismerem és és megvan nekem, és azt hiszem ez egy jó módja.

[00:22:03]volt nyilván a a az ismeretanyagnak a a bűvülése az az ad egyfajta magabiztosságot, csak közben közben azért igyekeztem arra reflektálni, és ez a említett interjú részlet is, amit felidézt, ez erről szól, hogy hogy ne essek át a ló túloldalára.

[00:22:19]Tehát az, hogy az, hogy vidékről Budapestre bekerülve most már én is annak a kulturális életnek vagyok a része, a ami viszont azért bizonyos szempontból azért sokak számára zárt.

[00:22:29]Ne kezdek úgy viselkedni, ahogy akkor hivalkodsz egy kicsit és Igen.

[00:22:35]És hogy és hogy felvágjak és és volt ilyen, mikor úgy elhiszi a vidéki kis srác, hogy végül is ő a nagy menőket üldözi mikrofonnal a kezébe a parlamentbe, akkor ő már valószínűleg egy ilyen fene gyerek, vagy egy ilyen a magyar médiának egy ilyen vagabondja.

[00:22:48]Hát figyelj, erre erre reflektálni kell.

[00:22:50]Tehát, hogy ez ez nyilván egy olyan helyzet, amikor az ember képernyőre kerül, elkezdik sokan megismerni, nem tudom, követői lesznek, egyéni sikereket is ér el a közösségi meg a csapat sikerek mellett, akkor akkor erre azért szerintem mindenki, aki ilyen helyzetbe kerül, muszáj, hogy emlékeztesse magát, hogy hogy ez ez nem ez ez nem azért van, és ez ez nem azért van, és ez ez nem rólad szól, és nyilván most az én életemben mondjuk az elmúlt időszak az sok szempontból elég kiemelt itt a telexes munkák miatt, a könyvem miatt is sok helyre mentem el, hívtak, tehát egyszerűen így máshogy visszanyúlnak hozzám sok helyzetben sok helyzetben az emberek.

[00:23:33]És és én ebben azért így azt a gondolatot így mindig így így így próbálom így így a szemem elé tűzni, hogy ez holnap után lehet, hogy teljesen megváltozik, és lehet, hogy lehet, hogy most egy ilyen magas polcon vagyok újságíróként is, de de hogy ez nem ez nem magától értetődő, ez nem örökkévaló, és én fejben mindig arra készülök, hogy hogy tényleg lehet, hogy jövő héten valami történik, beüt egy nakrak, engem kirúgnak, és onnantól kezdve nekem meg kell tudni a helyemet akkor is, hogyha én nem a Terexnek az újságíró.

[00:24:04]vagyok újrakezdés.

[00:24:07]Hát abban neked van gyakorlatod?

[00:24:09]Hát van, de nem lehet megszokni.

[00:24:13]Nem, nem.

[00:24:14]Á, hát ez tehát a negyedik ugyanolyan veszélyekkel jár, ugyanolyan bizonytalansággal és ugyanúgy szorongat.

[00:24:17]A szorongat a az a biztos benne, hogy hogy meg kell oldanod a helyzetet.

[00:24:28]És és tényleg a hullámvölgy az egy az egy elég nyomasztó dolog.

[00:24:30]De aztán amikor kitalálod, hogy tovább, hogy tudsz tovább lépni, és mindig kitalálod, mert muszáj.

[00:24:43]De volt olyan, hogy otthon feküdtél, és azt mondtad a feleségednek, hogy fogalmam nincs, hogy mi fog történni.

[00:24:49]Annyira tanácstalan vagyok, kétségbeesett, talajvesztett, kiúttalan, hogy lövés sem nincs, hogy mi lesz jövő hét.

[00:24:55]Persze, persze volt ilyen.

[00:24:55]Csak akkor az volt, hogy a a nagy hullám völgyben egyszer csak jött egy lehetőség, és hogy megragadod-e azt a lehetőséget, mert akkor annyira magad alatt vagy, hogy lehet, hogy el se fogadod azt a lehetőséget, amit ami kiutat jelentene abból a hullámvölgyből.

[00:25:18]És és én nekem szerencsém volt és szerencse kérdései is persze nagy szerencse kérdés, hogy jön-e az a az a feladat, amivel ki tudsz lábolni a mé mélypontról.

[00:25:32]Igen, de az amit mondasz egyébként abban tényleg a a az egyéni aktor az szerintem az sem kivhető.

[00:25:37]Tehát hogy a szerencséhez tényleg kell az ember, aki viszont odalép és azt mondja, hogy vállalja azt a kockázatot.

[00:25:42]Amikor a generálnak a vége volt, ez a 79, akkor volt egy lehetőségem, hogy elmenjek a Rocksínházba, Várköny Matyival és a Mikós Tiborral.

[00:25:56]Az egy lehetőség volt, hogy én abba beszálljak abba a abba a projektbe, hogy csináljunk egy Rocksínházat Magyarországon először.

[00:26:08]Ez egy jó jó lehetőség volt.

[00:26:08]Aztán volt a másik lehetőség a Hungária, mert a a generál már elrodált.

[00:26:17]Akkor kezdtek szétspriccelni az emberek mindenhova a nyugati vendéglátóba.

[00:26:27]És akkor én nekem ahhoz nem volt kedvem.

[00:26:30]És akkor azt mondtam, hogy inkább Magyarországon és a Hungáriát választottam, amire rögtön ellenállásból ütköztem.

[00:26:39]Feleségem megkérdezte, hogy te most komolyan neki mi volt a gyanakvásárnak a tárgya?

[00:26:45]Mert látta a Hungáriát a a ifjúsági parkban rövid farmernadrágba, és ilyen ilyen színes izé ilyen harisnyákba, és mindenki mindenki azon röhögött, tudod, és akkor azt mondta Nusi, a feleségem, hogy te komolyan ide akarsz menni?

[00:27:05]Én én ezt választottam, nem a Rock színházat.

[00:27:12]És és a feleségem azt mondta, hogy hát fú és miket játszotok?

[00:27:14]És hát mondtuk, hogy izé ilyen rock and használtak generál után funky meg izé hogy jazz rock meg ilyesmi.

[00:27:23]Ezek után te odamész dum dum dum dum dum basszust játszani.

[00:27:31]Hát mondom, hát de hát ez nem az a lényeg, hogy a basszus mit játszik, hanem a koncepció az egész, hogy van egy hullám, amire fel lehet pattanni és elsők lehetsz első lehetsz valamiben, és akkor ez és tényleg aztán ezt ezerrel meg meglovakoltuk ezt a hullámot.

[00:27:56]Gáborhoz hasonló talajvesztettséged, megtorpanásod, kiuttalanságod volt-e?

[00:28:02]Hát ugye két két olyan munkahelyem volt, a régi origó meg a régi Index, ahol ahol ahol elég váratlan inkább úgy mondom, az Origo az váratlan volt, mert ott tényleg nem tudtuk, hogy hogy mi történik egyébként az újság körül és akkor egyik pillanatra a másikra kirúgták a főszerkesztőt, és egy-két nappal később volt nyilván a belső beszélgetéseket, miután lefolytattuk, utána álltunk fel sokan, és hát abban a helyzetben nekem ez azért Éért volt különösen mélyütés, mert előtte kisebb helyeken dolgoztam már gyakornokként, junior újságíróként, számlásként, bedolgozóként így úgy ahogy.

[00:28:40]És az Origo az nekem egy nagy állomnak a a beteljesülése volt, hogy egy országos hírportálnál, ami akkor tényleg így a nem tudom a top kettőben ott volt az index mellett egy teljesen a másik arcélel meg stílussal, de de pont a vidéki fiúnak, aki aki a bulváros.huál H-nál, meg a.hu-nál meg ilyen helyeken próbálhatta ki magát.

[00:29:01]Ez egy óriási dolog volt, hogy hirdettek egy egy egy állást egy telkéstudományos rovatba, és akkor egy próbacikket írtam, ami amivel végül engem vettek fel, és és bekerültem a az újsághoz, és előrelépés volt.

[00:29:17]Hát óriási volt egyébként.

[00:29:20]Annyira büszke voltam arra, hogy én az akkori Origónál dolgoztatok, hogy tudod voltak ezek az ilyen nyakpass, ami amivel ilyen csiptető izé kapukon át lehetett menni, és én azt mindig ott volt a nadrágam egyébként, tehát hogy így rá rá fűztem így a az ölvnek a nem tudom a lyuk lyukba, és akkor azért mindig így látszott egyébként, hogy én hogy én ott magodnak volt demonstráció, vagy inkább a külvilágot?

[00:29:42]Hát is is biztos.

[00:29:42]Tehát nekem nekem nagyon fontos volt személyesen.

[00:29:44]Tehát hogy amikor reggelente felvettem azt a egyébként egy barátomtól kölcső kapott szürke farmert, amibe hog mondjam rongyosra koptattam, akkor nekem azért az az egy identitás formáló erő is volt, hogy na itt most itt így valahova megérkeztem.

[00:30:00]És amikor másfél vagy nem lehet, hogy két és fél év után jött a jött az akkori felmondásunk, hát én tényleg úgy álltam, hogy nem tudom hárman, négyen béreltünk egy alberetet a Nagyófa utcában 0 Ft megtakarításom volt, tehát nem is álmodoztattam arra, hogy nekem bármilyen komolyabb egzisztenciális hátterem legyen.

[00:30:19]És és hát ott voltam, hogy abszolút fogalmam sincs, hogy hogy mit fogok csinálni.

[00:30:23]És kiírtam a Tumblerre, talán páran még emlékeznek rá, hogy volt egy ilyen közösségi oldal, hogy felmondtam az Origónál és hogyha valaki tud valamilyen munkanehetőséget, akkor akkor szóljon és akkor tudjuk lehetőség alatt, bocsánat, arra gondoltál, hogy szinte bármi a abszolút, tehát hogy valamilyen pénzt kellett keresnem.

[00:30:42]Tehát, hogy az utolsó fizetésemet, amikor amikor megkaptuk, akkor ennyi ennyi volt.

[00:30:45]Tehát nekem ott egy hónappal később valahol munkába kellett állnom.

[00:30:49]És figyelj, szerintem a MOL MOLhoz elmentem egy állásinterjúra, egy ilyen kommunikációs pozíciót hirdettek.

[00:30:55]A Blicknél voltam egy állásinjat ott, egy ilyen hírszerkesztői állásra mentem el.

[00:31:02]volt még egy ilyen másik kommunikációs terület is, és mellette meg jött egy olyan lehetőség, hogy ilyen délkelet-ázsiai turistautakat mehettem volna fotózni.

[00:31:14]volt egy fényképezőgépem egyébként, és hogy mondjam, elgondolkodtam rajta, hogy mi lenne, ha csak ugye annyira annyira itt éltem Magyarországon meg tehát, hogy nem nem jártam még annyira messze Európától sem, hogy hogy igazából nem is nem is nem is mertem bevállalni, meg úgy meg ugye azt szereztem, hogy hogy nem ez az én utam, hogy most el nagyon jó lenne elmenni így Tföldre Vietnámba, de hogy így nem fog ez most összeérni.

[00:31:37]Meg én azért stabilabbat kerestem utolsó utáni egy pillanatban, amikor majdnem majdnem elvállaltam már most nem tudom, hogy a brikkes állás vagy valamelyik valamelyik hasonlót.

[00:31:46]Akkor mentünk a barátaimmal, tehát soha nem felejtettem el, a Balaton felé egy ilyen egy ilyen foglaltházas hétvégére álltunk, vagy ültünk a személyvonatal, nem volt klíma, tudod, minden le van húzva, óriási hangzavar, és akkor csörgött a telefonom, és hívott a főszerkesztő, hogy akkor hogy akkor engem engem vesznek fel, és hát ott ez a tényleg így a a hogy mondjam, a padló alról a tényleg megint a azt azt esztem, hogy akkor kaptam egy egy második lehetőséget.

[00:32:13]És mondd, amikor például csinálsz egy miniszterelnök interjút, mostanság, az út, amit bejártál, a vidékiséged, ha már ezt említetted, vagy ezek a hepehupák okán eszedbe jut, hogy azért ez nem kisút.

[00:32:31]Meg hogy én most itt vagyok.

[00:32:31]Ez egy nagy szó szerintem.

[00:32:33]Bármennyire is leírtekerődött az elmúlt években mondjuk egy miniszterelnök interjúnak a jelentősége vagy a szerepköre, azért az egy rang szerintem mind a mai napig.

[00:32:43]eszembe jutott előtte egyébként.

[00:32:45]Abszolút.

[00:32:45]Tehát azon gondolkodtam, hogy hát hogy ez mi milyen tényezőknek a hatására alakult így egyfelől.

[00:32:52]Másrészt meg tényleg ott volt bennem, hogy hogy nagyon sok minden, amit eddig csináltam, az valamennyi valam valamest abban az irányba mutatott, hogy én most azt az interjút el fogom készíteni, de hogy ezt továbbra sem tartom egy egy adottságnak, vagy egy vagy egy állandó állapotnak.

[00:33:11]Tehát, hogy bennem tényleg tényleg ott van az, hogy hogy mi van, hogyha hogyha legközelebb leményt csinálom.

[00:33:15]Nem is ragaszkodok ezzel a lehetőséghez.

[00:33:17]Tehát azért az a jó a mi munkaközösségünkben, hogy ez ezek nem egy emberes történetek, de de persze tehát, hogy az az közben azért ott volt bennem, hogy hogy mondjam ez mégis csak valahol valahova eljutottam szakmailag, és ez egy ez egy szép szép helyzet meg pillanat, meg hát nyilván olyankor azért az a arról is illik, meg muszáj is megemlékezni, hogy az hány ember munkahjának az eredménye.

[00:33:43]Tehát, hogy ez nem az én két szép szememről szól.

[00:33:47]Nyilván ülhetne ott más is, vagy ülhetett volna, de én ültem ott abban a helyzetben, vagyis akár a Sierto Péter interjút is, hogyha hogyha említem, de hogy ez egy ez egy elképesztően komoly csapatmunka, és hogy és az ember így gondolhatja azt magáról, hogy jó, hát persze azért, mert ilyen ilyen vagy olyan újságíró vagyok, de de hogy de hogy ez ezt ez ez társak nélkül ez egyáltalán egyáltalán nem menne.

[00:34:09]És különben is a szakmai tudás az csak a siker szempontjából 20%.

[00:34:12]A többi az a szerencse, a divat, a a a PR, hogy tudod magadat reklámozni.

[00:34:24]Azt mondod, hogy maga a produktum, a szaktudás az 20% 20%.

[00:34:26]Ha jó, ha egy kicsit rosszabb, akkor is 20%.

[00:34:33]Tehát vannak olyan együttesek, akik nem olyan jók zeneileg, viszont nagyon jól piárjuk.

[00:34:41]És akkor a a a jó énekes, aki rengeteg pénzt és időt fektetett be a a az énektudásába például, az ugye elkezd elkezdi cikkizni a a azt, aki nem olyan jó, de mégis előrébb tart a sikerben, merthogy merthogy jó a piárja, vagy szebb fiúkból áll, sek szebb lányokból, de ebbe kell egy jó hogy mondjam, ilyen egyensúlyt találni, nem?

[00:35:12]Hogy hogy nem lehet azt mondani mondjuk a marketingre vagy a vagy a PR részére, hogy te azzal egyáltalán nem foglalkozol, mert hogy fúj, mert mert mert akkor meg tényleg, tehát én is azt érzem, hogy lehet akármilyen jó a produktum, hogyha hogyha nem raksz mellé valamennyi valamennyi valamennyi tényleg, de az a 80% az a vicc, hogy a a termék az egy dolog.

[00:35:31]olyan értelemben sztár nem lettél, mint mondjuk szikora, fenyő és szerintem ezt téged soha nem érdekelt annyira.

[00:35:42]Te ezt nem ambicionáltad.

[00:35:46]Nem, nem.

[00:35:46]Képzeld el, tudod, hogy mit szerettem én a legjobban, amíg fel megszületett egy dal, hogy a hogy azt hogy kell csinálni, filozófálás.

[00:35:57]Ö izé volt, amikor egy ott három hónapig írtam, és volt aki egy perc alatt írta meg, és az lett a siker.

[00:36:04]De én általában ezen szóval azt szerettem, ahogy elkészül valami, azt szerettem, hogy a stúdióba, hogy fogok megszólalni azon gondolkozni.

[00:36:16]Ér de amikor de amikor neki tapsolnak, ő van címlapon, ő keres jól azt nem érdekel.

[00:36:22]De magamnak éreztem az ő sikerét, és nem és nem volt nem voltam féltékeny rá soha.

[00:36:28]Képzeld el, hogy nem.

[00:36:32]És azért azért bírtak engem, merthogy én nem voltam konkurens nekik.

[00:36:41]Én egy nótát elénekeltem mindig egy műsorba, akkor hatalmas sikerem volt.

[00:36:46]Azzal az azzal nem zavartam senkit, de a munkában viszont imádtam dolgozni.

[00:36:51]Ezt ezt ezt valahogy ezt szerettem a legjobb.

[00:36:57]De az tökes ahogy beszélsz róla, hogy tényleg tényleg én is azt érzem, hogy nincs benned ezzel kapcsolatban tüske, vagy.

[00:37:03]Tehát, hogy ez nem ez nem egy felvett szerep, hogy te most ezt mondod, hanem hogy ebbe üsz.

[00:37:06]Ezt az életét tudom, hogy ebben a világban ez egy nagy bűn.

[00:37:13]Ez ez az én nagy bűnöm, hogyha azt vesszük, hogy hogy miért nem vagy te népszerű, amit kérdez a érted?

[00:37:21]és hogy miért miért ne miért nem vagyok én ott voltam minden nagy sikerben a ami a szakmába egyáltalán a 60-as évektől kezdődően még a 2000-es évekig minden olyan nagy sikerben ott voltam de jól éreztem ott magam és nem kívántam a frontvonalba az utóbbi három koncerten előre léptem, és csodálkozott a fenyő.

[00:37:53]Azt mondja, hogy micsoda, te előre akarsz lépni?

[00:37:56]Hát akkor ki fog basszusni?

[00:37:59]Mondom, majd fognak basszusni.

[00:38:01]Én előrelépek és éneklem az én pályafutásom, vagy a Hungáriába írt dalaimat, el fogom énekelni, és előre megyek.

[00:38:10]A hát csak négyen maradtunk, muszáj volt.

[00:38:13]De mi vitt rá arra, hogy most egy kicsit előrébb lépj?

[00:38:15]Csak azért, mert négyen maradt.

[00:38:18]Csak ezért.

[00:38:19]Igen.

[00:38:21]Amúgy ugyanúgy szükség volt rá.

[00:38:22]Szükség volt rá, de megpróbáltam.

[00:38:24]Ez egy külön szakma egyébként.

[00:38:27]akkor jöttem rá, hogy ez milyen nehéz a frontvonalban lenni, vagy a frontember az miket kell, hogy hogy figyeljen, és hogy hogy kell neki felkészülni, hogy hogy minden a az a pillanat, amíg az a három perc, amíg ott fent vagy, az hogy tölts ki, hogy arra odafigyeljenek, mert látod az arcy, így elmennek vagy kimennek a teremből, az az már nagyon nagy gáz.

[00:38:56]Három perc.

[00:38:58]Hát nem érted?

[00:38:58]Hát képzel, három percen belül neked meg kell mutatni, hogy hogy ott kell őket tartani, valamit kell csinálni.

[00:39:05]És akkor elkezdtem otthon gyakorolni.

[00:39:08]Neeskedj.

[00:39:09]Ilyen színp rutinan elkezdtél otthon gyakorolni?

[00:39:12]Hát az az más, hogyha én játszom és gitár van a a kezemben, és más az, hogyha elől vagyok egy mikrofon a kezemben, és ott kell mutatni valamit.

[00:39:23]De hol gyakoroltál?

[00:39:23]Van egy nagy tükör.

[00:39:27]Ott van egy nagy tükör.

[00:39:28]De mozdulatokat meg, hogy majd ránézek az elsősorban egyébon, megnéztem a YouTube-on, hogy miket kell ebben a műfajban, stílusban gyakorolni és azokat próbáltam leszedni 76 évesen.

[00:39:44]Ez óriási szenzációs.

[00:39:47]És a is ugyanígy vagyok a mesterséges intelligenciával nem vetem el.

[00:39:53]Azt mondják, hogy az AI a legtöbb zeniszt azt mondja, fúj, elveszik a munkánkat.

[00:39:58]Fúj, micsoda izé.

[00:39:58]Hát én nem azt mondom, figyelj, ez olyan áttürés, technikai áttürés, mint amikor az elektromos gitár bejött a a vagy vagy amikor a a televízió bejött a a színházi emberek azt mondják, micsoda?

[00:40:17]Hát elveszik a munkánkat.

[00:40:18]Hát nem fog senki se színházba járni.

[00:40:22]Jaj, vagy jött a a szekér után az autó, érted?

[00:40:26]Jaj, micsoda!

[00:40:29]Hát nem nincs szükség lovakra, érted?

[00:40:32]És akkor az AI-ra is ugyanezt mondják.

[00:40:35]És mond, amikor ott álltál mondjuk a Puskásba.

[00:40:39]Igen, 60000 ember előtt és énekel, az jó volt tehát belün?

[00:40:43]Igen, jó volt, de ezzel tehát nem ez volt a lényeg.

[00:40:48]Nem, az egész volt jó.

[00:40:48]Az egész.

[00:40:48]Én az egészben gondolkozom mindig.

[00:40:53]Azt azt szeretem, amikor amikor minden működik, amikor a Bigben szól, mint a az őrült, amikor a háta mögött a zenekar pontosan játszik, amikor a az énekes jól hallja magát, előre tud menni 20 mrel, a távolság ugye 60 mnél, a hang az késik.

[00:41:16]A a monitor jól van beállítva, akkor minden működik, akkor minden szól.

[00:41:22]Hát óriási dolog.

[00:41:24]Hát csillog a szemed, mikor erre veszerszel.

[00:41:26]Hát nem viccel ez egy szakmai érzés, vagy egy ez ez jó dolog, hogyha az ember szereti a szakmáját.

[00:41:37]Ühüm.

[00:41:37]Te és mondd, az első népstadion koncertnél, amikor a konkurenscég, tehát akik nem hangosíthatnak állatok, Igen.

[00:41:44]Igen, igen.

[00:41:46]B hosszúból teljesen elállította a beállításotokat, mint amit ti próbán belőttetek.

[00:41:50]Igen, így van.

[00:41:51]És 60000 ember egyszer csak azt hallotta, hogy teljesen el van kalibrálva minden.

[00:41:55]Igen.

[00:41:56]Akkor te hogy nem kaptál infarktust?

[00:41:59]Hát majdnem.

[00:42:01]Na az ideegesített.

[00:42:03]Na az nagyon nagyon nagyon.

[00:42:03]Figyelj, ott maradtam.

[00:42:08]egy basszus gitárral egy talán egy lábcín szólt, érted, és nem szólt semmi, amit beállítottunk az előző nap, és nem tudtam hát nem tudtam mit csinálni.

[00:42:21]Kényszerhelyzetben voltam és én rettenetesen ideges voltam emiatt és és feszült, és és minden bajom volt.

[00:42:33]De akkor hála Istennek, ott volt a Fekete Gyula.

[00:42:37]barátom, aki ez nem érdekelt ez a dolog, hogy hogy szól.

[00:42:42]Ő odament és elkezdett önvizalommal énekelni és helyre hozta a dolgot.

[00:42:47]Tehát a közönség valahogy úgy érezte, hogy tudták a dalokat, énekelték és nem érdekelte őket, hogy hogy szól.

[00:42:59]És a Gyula meg kijött, és játszotta a nagy sztárt, és az érdekelte őket, hogy a Gyula volt megmozgatta őket, és aztán helyre hozták a technikusok a öt öt nóta, de az az öt nóta az nekem infarktus.

[00:43:12]Tehát megkerestétek a vélelmezett elkövetőket.

[00:43:19]El volt mismásolva.

[00:43:22]Még engem kérdezték meg, hogy miért szólt ez ilyen szarul.

[00:43:24]De egy ilyen gonosz, aljas, kicsinyes dolgot, mintogy valaki bosszúból tönkreeszi, nem tudom hány száz embernek a munkáját.

[00:43:33]Igen.

[00:43:33]Ez szinte példázlan.

[00:43:33]Nem tudom minek kéne történnie, hogy ilyen megforduljon az ember fejébe, hogy odamenjek és elrontsam valakinek az én.

[00:43:40]Igen, igen, igen.

[00:43:40]Pedig volt erre példa még korábban is, nem mondok neveket, de volt olyan együttes, aki kim kiment egy ilyen fesztiválra, és lefizette a technikust.

[00:43:54]lefizette a technikust, hogy a többi zenekar ne szóljon olyan jól, és csak ők szóljanak jól.

[00:44:00]Ez is egy pitiáner dolog.

[00:44:06]Meg, hogy volt olyan, most se mondok neveket, de még nem olyan régen már 10 évet történt, hogy hogy technikusan kihallgatta a másik párbeszédet, hogy te ezeknek ne adod a a jó mikrofont.

[00:44:23]Hát ez hihetetlen.

[00:44:24]Tényleg hihetetlen.

[00:44:26]Ilyen van.

[00:44:27]Ha már arról beszélgettünk, és talán te is láttad, hogy milyen csillogó szemmel és szemedéllyel beszél mindenről.

[00:44:30]Te két interjút szoktál kiemelni a most jövök sorozat kapcsán, mint olyan, ami hogy szoktuk ezt mondani, hogy átszált az angyal, vagy hogy neked valami nagyon belsőséges, többlettel bíró dolog volt.

[00:44:43]Az egyik az a Cserhalmi interjú volt, másik pedig a Szentesi Éva.

[00:44:45]Miért?

[00:44:45]Mit éltél te ott?

[00:44:47]Tehát ami miatt ennyire emlékezetes neked?

[00:44:51]Hát amikor van az a pillanat, hogy megfeledkeztek teljesen a kamerákról, és hogy ez egy ez egy ez egy interjú.

[00:44:58]Hát a csá olvastam is, hanem amikor két ember, és tulajdonképpen tényleg a beszélgetés egy olyan beszélgetés alakul ki, amikor nincs ott a fejedben, hogy hogy akkor majd mi lesz a címe, vagy mi lesz a a leirata, vagy mi lesz az ajánlója, amivel megjelenik, vagy hogy fog meg hogy fog az egész kinézni.

[00:45:18]a címlapon, hanem hanem amikor tényleg az visz magával, de közben meg ugye azért mégis csak van egy egy erős szakmai kontroll, hogy vezeted a a beszélgetést, viszed valamilyen irányba, de amikor nagyon nagyon elkalandoztok egyébként tulajdonképpen attól, ami egy előzetes ív lett volna, és és én én én azokat szoktam nagyon élvezni, amikor ez a kettő kettő ez egyszerre jelen ma, hogy azért így nyilván itgy tartod a struktúrát is, azok elhangzanak, ami rá akartál kérdezni, de közben közben viszont ott van benne egy jó fajta a spontan ejtás is, de hát azt legjobb embernek mondom.

[00:45:53]Mitől működött ez szerinted?

[00:45:56]Ennyire nagyon minek kellett létrejönnie ehhez?

[00:45:59]Cseralmisra nagyon emlékszem én is.

[00:46:02]Csermi téged szerintem kedvelt.

[00:46:04]Ez érződött az első pillanattól foglalát.

[00:46:06]Mitől állt össze egy ilyes fajta kémia, ami nem hétköznapi?

[00:46:11]Rájöttél-e ilyen értelemben?

[00:46:11]Aztán lehet mondjuk most már nagyon szakmai irányba és nem tudom mennyire érdekli ez a hallgatók.

[00:46:16]engem nagyon, hogy meg lehet-e jósolni azt, hogy ez most működni fog.

[00:46:19]Én meggyőződésem mondom, hogy nem.

[00:46:21]Én én mind a kettőtől valamest tartottam is egyébként.

[00:46:24]Tehát nem ismertem őket személyesen, egyik őket sem.

[00:46:26]a a az Évá sem Nexusom nem volt korábban, tehát hogy ő ő ő vele az akkor megjelent könyve kapcsán találkoztunk, elolvastam a könyvét és és akkor megkerestem, hogy szívesen készítenék vele interjút, de ugye de de az ő munkásságet sem ismertem nagyon mélyen egyébként előtte, illetve tehát sem az újságirőit, sem a sem az irodalmit.

[00:46:50]És ójába volt benne ismét és és tehát az ember elképzeli, hogy hogy miket fog kérdezni, de hogy azt például nem tudtam, hogy ő ezekre hogyan fog reagálni, vagy mennyire akar róla beszélni, mert egy dolog írni róla blogba, újságba, tényleg könyvbe, meg más dolog, hogy utána ott ő veled szemben és és beszélgetik.

[00:47:14]És valamiért az első pillanattól kezdve annyira egymásra hangolódtunk, már kamerán kívül is, pedig úgy jött meg, hogy hogy ő ott egy nagyon komoly műtétre készült, bicegve sántítva.

[00:47:25]Látszott, hogy fizikailag is nagyon megviseli.

[00:47:30]40 fok volt szinte a városban.

[00:47:30]Tehát, hogy én még azon is gondolkodtam, hogy hogy tehát most őt kitenni annak a helyzetnek, hogy akkor autóba üljön és akkor eljön egy interjút adni, hogy egyébként az is, hogy ez most mennyire felelős magatartás például a az én részemről, vagy nyilván aggódtam érte emberileg, és és aztán valahogy szerintem az ő reakció is azt eredményezték bennem, hogy hogy úgy éreztem, hogy ez egy nagyon nagyon nagyon egymásra tudtunk hangni.

[00:48:00]Szerintem a kémia működik mindenhol.

[00:48:05]Ez a zenésziszeknél nagyon fontos, hogy együtt tudjanak játszani, de riportalynál is vannak olyan énekesek vagy emberek, akiket szeretek, és vannak akiket nehezen viselek.

[00:48:24]Meg tudod az interjúnál, bocsánat, hogy ott ott ott szerintem van egy olyan benne, hogy az a jó jó riport vagy interjú, ahol ahol az alany nagyon szívesen jön el, és semmilyen nincs rajta egy olyan kényszer, hogy ezt most a kiadóm kéri, hogy jöjjek, és most muszáj egy, nem tudom, egy turné keretében haknéznom.

[00:48:39]Ö és nem is az van, hogy hogy ugyanazt a történetet mesélem el két két héten belül, nem tudom, nyolc embernek, és már belugunnak az egészbe.

[00:48:51]És hogy tényleg van egy van egy ilyen őszintű érdeklődés.

[00:48:52]Nem tudom, hogy mind a hárman ismerjük-e a a Cserhalmit.

[00:48:54]Én egyébként azon túl nem beszéltem vele se előtte se azóta.

[00:48:58]Szóval azért azt túlzás lenne mondani, hogy hogy ismerem.

[00:49:00]De az a szerénység, amivel ő ő belépett a a stúdiónkba, és és az alázat, ahogy ő ott végig melyik újságban volt az?

[00:49:09]Az a telex a Terex azt hiszem, hogy azt azt olvastam, mert az az nagyon jó volt az a riport.

[00:49:14]olyan őszinte volt és olyan laza volt, ahol szerintem Hát de hát figyelj, az, hogyha milyen kérdéseket, hogy készülsz fel er a riportra, az borzalmas sokat nyom egy ilyen interjú alanyon, hogyha hallja, hogy te mondasz egy olyan mondatot, ami ami ami még nem volt neki a a szokásos riportjaik között.

[00:49:40]Hát ami hát nyilván nehéz, tehát hogy Igen, de ha már a címadást említed, ugye az első az a Kepesjú volt, és az egy elég nagyot futó történet volt.

[00:49:50]Ha valaki esetleg nem emlékszik rá, ti Kepes számára nagyon kifogásolható címmel éltetek.

[00:49:54]Kepes ott nagyon kiborult, ti pedig korrekciót alkalmaztatok, és akkor egy másfajta címet adtatok mindennek.

[00:50:02]Én úgy értesültem, hogy Kep utána küldött neked egy könyvet.

[00:50:05]Valahol lesz mond többet is.

[00:50:07]Többet is küld.

[00:50:07]Tehát, hogy ilyen értelemben szent a béke.

[00:50:09]Ja, abszolút.

[00:50:09]Tehát, hogy de például most inkább az érdekel, hogy belül nem is a szakmai része érdekel, szerintem kevésbé érdekli.

[00:50:14]Engem nagyon érdekel, de a nézőket kevésbé, hogy a címadás hogy történik, hogy fut ez át belül.

[00:50:20]Te mit éreztél, hogy egy nagy előkép, ha előkép a szemedben, attól azt gondolom, hogy igen, odajön, csináltok egy interjút.

[00:50:27]Ez az első műsor.

[00:50:29]Igen.

[00:50:31]És egy baromi nagy balhét csap belőle azáltal, hogy kiírja és hát elküli a Telexet a fenébe.

[00:50:35]Hát ott az volt egyébként, ami különösen fájóvá tette a történetet, hogy hogy sokat készültünk az interjúra, elolvastam, az akkor megjelent a friss regényét, azt is belesződtem, úgy éreztük és úgy álltunk fel mindannyian szerintem ő is, illetve mi a szerkesztő kollégákkal együtt, hogy hogy azért ez egy jó indítás, ez egy ez egy ez egy tényleg egy így izgalmas beszélgetés és nem is egy nagyon szokványos, tehát nyilván a Kepestől is aztán 100 millió dolgot lehetne kérdezni, de hogy olyan dolgokba mentünk be, vele, ami ami szerintem nem volt nem volt evidencia, mondjuk akár az ő életével vagy a munkásságával kapcsolatban.

[00:51:12]És és volt egy eredeti címe, ami kicsit ugye arra utalt, hogy a hogy a kepessrő, hogyha valaki ránéz, akkor ugye azt látja, hogy hát nem tudom, 75 éves volt akkor, most már most már idősebb pár évvel, hogy hogy milyen jól tartja magát, és hogy mi a mi a mi a titka, ami emögött van, és ugye arra referált a cím, hogy hogy azért néz ki ilyen jól, mert hogy nem tudom tiszta a lelki ismerete és hogy nem kötte olyan kompromisszumokat még a rendszerváltás előtti időkben sem, ami miatt ő neki most ilyen nem tudom ilyen ilyen izgulnivalója lenne, vagy rosszul aludna.

[00:51:45]És ezzel a címmel nagyon-nagyon nem indult be YouTube-on az interjú.

[00:51:49]És ugye nekünk az az volt az első olyan, ami egy ilyen nagyobb beszélgetés, és gyorsan próbáltunk akkor valami alternatív címet, és akkor végülis a B címet adtuk, ami a az interjúról készült kísérő cikknek a címe volt.

[00:52:02]Az úgy szólt egyébként, hogy felfordul agyomrom az Origótól Kepes András kettős pont.

[00:52:06]Én abszolút be tudtam állni mögé, mert hogy azért a Keves András a magyar médiának egy ennyire meghatározó embere szakmailag minden szempontból mond egy ilyet, az akkor tökéletesen ilyen propagandávás irányított Origóról, annak annak szerintem van hírértéke, és hogy annak annak van egy van egy erős jelentés tartalma.

[00:52:26]És egyébként ez a címadás volt tényleg csak annyit ilyen kuliszta titokként, hogy úgy nézett ki, hogy én egy én egy Pintér Bélára mentem a a párommal.

[00:52:36]Negyed óra múlva kezdődött már az előadás.

[00:52:38]A a felhívtam a szerkesztő kollégámat, aki pedig éppen a a kisgyerekét fürdette, és tehát, hogy egyikünk se volt abban a ilyen szituációban, hogy most itt ilyen órákig meg tudjuk beszélni, hogy akkor most jó lesz ez a cím, vagy nem, hanem azt ott gyorsan nem tudom a metrón két perc alatt telefonon albeszéltük, hogy akkor legyen inkább a másik cím.

[00:52:54]Jó, megadtuk neki egyébként jobban is ment a az origós címmel, és ott reggel felébredtünk, és akkor láttam, hogy hogy mi is történt az interneten az elmúlt órákban, és akkor utána leveleztünk a kepessel, beszéltünk és el el szerintem ő is megértette a mi szempontjainkat, mi is megértettük a az övét, és végül tovább tudtunk haladni mindannyian.

[00:53:18]Egyet még muszáj vagyok megemlíteni veled kapcsolatban.

[00:53:20]Szikora, az említett könyvben, ugye az életedet összefoglaló, nem megjélt kötetben azt mondja Szikora, hogy szinte példátlan, ahogy te és a feleséged nagy-nagy egységben vagytok együtt.

[00:53:33]És szinte szerintem belegondoltam a magyar szórakoztató iiparban, hát nem olyan gyakori, hogy valaki ilyen hosszan és ilyen nagy-nagy egységben tudja végigcsinálni mindezt, ezeket a hullámvölgyeket, a szakmai arcokat.

[00:53:47]Igen.

[00:53:48]Ahogy tiak, akkor egy nagyon nagy találkozás.

[00:53:49]Igen, én azt szoktam mondani, hogy a a feleségeddel való találkozás, az ötös találat és egy jó zenekar össze húzása között hatalmas összefüggés van.

[00:54:07]Tehát az, hogy két ember, hogy találja meg egymást, az nagyon nehéz dolog.

[00:54:13]Legalább olyan nehéz, mint egy ötös találat kitöltése, vagy egy jó zenekar összehozása.

[00:54:21]A sorrendet azt körülbelül így határoztam meg, hogy első a feleség, második a a a siker.

[00:54:32]Na, szóval 50 éve vagyunk házasak.

[00:54:32]az idén ünnepelnénk, ünnepeljük is ilyen családi körben a 50 éves házassági évfordulónkat, és tényleg a feleségem kibírta a hullámvölgyeket is, ami nagyon nagy dolog, mert a mai világban nem nagy nem nagyon divatos dolog, hogy ha valami rossz következik egy év, mondjuk egy évig is eltart egy hullámvölgy, hogy az kibírja egy egy házasság.

[00:55:08]A miénk többet is kibírt.

[00:55:12]Hogyha nincs a hátad mögött egy olyan biztos bázis, am akire lehet számítani, és akire tudod, hogy hát hát igen, most ő is elfogadja ezt, hogy hát most nem olyan jó minden, meg nem úgy siker nincs, pénz sincs, hát de nem presszionál, nem?

[00:55:30]Tehát, hogy nem az van, hogy nyomaszt, hanem hanem ott melletted, és egy egységként vagytok ebben benne, és nem hajt már bele abba, hogy de szedd már össze magad, és csinálj valamit.

[00:55:41]Azt szoktam mondani, hogy 50 év egymás szolgálatában.

[00:55:45]Na, szóval ez egy ez egy nagyon kemény szolgálat a a izé a a házasság is, és dolgozni kell ezen is.

[00:55:54]Mindig ki kell találni olyan dolgokat, amivel egy életbe lehet tartani a házasságot is.

[00:56:01]Hajd erről is írja akkor egyszer egy könyvet, ha ezt tudod.

[00:56:02]Hát 50 évig működtetni azért az már nagy tehetség.

[00:56:07]Hát igen.

[00:56:07]Jó, de hát Igen.

[00:56:10]Köszönöm a ötletet.

[00:56:12]Jó, hogy itt voltatok.

[00:56:12]Nagyon szépen köszönöm.

[00:56:14]Köszönjük a lehetőséget.

[00:56:23]Dar