Klubrádió 53:43

Mit várhatnak a romák a rendszerváltástól? | Kadét Ernő

roma kisebbségszegregációoktatásrasszizmusinterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Mit várhatnak a romák a rendszerváltástól? | Kadét Ernő
tl;dr
  • A Roma Sajtóközpont 30 éve mutatja be a romák szemszögéből azt, amit más nem, és mindig ellenzéki, kritikus marad a kormánnyal szemben.
  • Egy 2004-es rejtett kamerás akciójuk kórházi szegregációt rögzített, de a pert elvesztették, mert a felvételeket nem fogadták el bizonyítékként.
  • A TISZA négy-öt roma politikust juttatott a parlamentbe, Magyar Péter személyesen is járt szegregátumokban, és a párt megduplázta az ellenzéki szavazatokat ezekben a körzetekben.
  • A Mi Hazánk programjában népesedési hivatalok létrehozásával gátolnák a „cigányok túlszaporodását”, ami a náci Németországgal rokonítható gondolkodás.
  • A magasabb gyermekvállalási kedv oka a szegénység, nem a segélyek; a megoldás a szegénység megszüntetése, mivel Magyarországon nincsenek is érdemi segélyek.
  • A magyar oktatási rendszer egy „kasztrendszer”, ahol a szabad iskolaválasztás és a cigányellenesség együtt termeli újra a szegregációt.
  • Kutatások szerint már egyetlen nem roma barát is jelentősen javítja a roma gyerekek iskolai teljesítményét, és a roma gyerekek jelenléte a nem roma gyerekek érzelmi intelligenciáját is fejleszti.
  • A sükösdi gyerekek parlamenti fellépése szimbolikus gyógyulási pillanat volt a társadalomnak, ami megmutatta, hogy szükség van ilyen történetekre a toxikus légkörből való kilábaláshoz.
  • „Bayer Zsolt közvetve felbújtója volt ezeknek a gyilkosságoknak, és erről még soha senki nem vonta felelősségre. Ez egészen elképesztő.” – Kadét Ernő

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Roma Sajtóközpont küldetése és története

Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársa elmondta, hogy a szervezetet a 90-es évek közepén hozták létre azzal a céllal, hogy árnyalják a romákkal kapcsolatos közbeszédet és médiaábrázolást. A központ az elmúlt 30 évben számos változáson ment keresztül, de máig a legfontosabb mottójuk, hogy megmutassák azt, amit más nem, mégpedig a romák szemszögéből.

„a roma sajtóközpont 30 év alatt nagyon-nagyon sok változáson ment át, de mai napig ez a legfontosabb mottónk, hogy megmutassuk azt, amit más nem, és olyan szemszögből, a romák szemszögéből, amit más nem tud.” – Kadét Ernő *

A 2004-es kórházi szegregációs ügy

Kadét Ernő felidézte a Roma Sajtóközpont egyik nagy visszhangot kiváltó akcióját 2004-ből. Több településen – köztük Egerben és Salgótarjánban – a kollégáik kismamának álcázva magukat kértek elhelyezést a kórházakban, romák és nem romák egyaránt. Rejtett kamerákkal rögzítették, ahogy a romának kinéző vagy annak vélt nőket külön kórtermekbe helyezték. A megkülönböztetés nem feltétlenül a valós etnikai hovatartozáson múlt, hanem azon, hogy kit néztek romának – a középosztálybeli, decensen öltözködő nőkkel akkor is másképp bántak, ha sötét hajúak voltak, míg a sztereotip romaképnek megfelelő öltözetű és kommunikációjú nőket hátrányosan kezelték.

Az akciót valamelyik kereskedelmi csatornával (valószínűleg a TV2-vel) közösen végezték. Az ügy bírósági perrel végződött, amit elvesztettek, mert akkoriban a rejtett kamerás felvételeket nem lehetett bizonyítékként felhasználni a bíróságon. Kadét Ernő elmondta, hogy ez akkora csalódást okozott számára az újságírásban és az igazságszolgáltatásban, hogy egy időre elhagyta a pályát.

„bepereltek minket és elvesztettük a pert. És azért vesztettük el a pert, mert akkoriban még rejtett kamerás felvételt nem lehetett használni perekben. Tehát nem vették figyelembe.” – Kadét Ernő *

A felvételek valószínűleg nincsenek meg a Roma Sajtóközpontnál, de elképzelhető, hogy a TV2 archívumában fellelhetők. Kadét Ernő megjegyezte, hogy hasonló történeteket ma is hallanak.

Kadét Ernő pályafutása és a kormányzati szerepvállalás

A 2004-es csalódás után Kadét Ernőt felkérték, hogy kormányzati szinten vegyen részt a roma ügyek alakításában. 2002 után az MSZP-SZDSZ koalíció ígéretes dolgokat kezdett el csinálni roma ügyben, és az EU-csatlakozás évében sokan reménykedtek. Kadét Ernő úgy érezte, felelőssége van abban, hogy részt vegyen a változásban, ezért az Oktatási Minisztérium szakértője lett, ahol négy-öt évet dolgozott. Ezután külföldön dolgozott, majd 2013 óta ismét újságíró.

A műsorvezető kérdésére, hogy az új kormányzat részéről keresték-e meg, Kadét Ernő elmondta, hogy nem, és nem is várja, mert újságíróként szeretne ebben a helyzetben maradni. Hozzátette: amíg korábban sokkal kevesebb roma értelmiségi volt, és szinte kötelező volt felelősséget vállalni, ma már rengeteg roma értelmiségi dolgozik a kormányzatban, civil szervezetekben és a civil szférában magas beosztásban, így nem kell rosszul éreznie magát amiatt, hogy nem vállal ilyen szerepet.

A TISZA és a roma szavazók

Kadét Ernő hangsúlyozta, hogy a Roma Sajtóközpont mindig is ellenzéki, kritikus lesz a mindenkori kormánnyal szemben, és nem lesznek „TISZA-pártiak”. Ugyanakkor elismerte, hogy a TISZA négy-öt roma politikust juttatott a parlamentbe, akik kommunikálhatnak a romák felé, de nem csak romáknak kell ezt megtenniük. Kiemelte, hogy Magyar Péter személyesen is eljutott szegregátumokba, és a 100 legnagyobb szegregátum szavazóköreiben megduplázódott a TISZA-ra adott szavazatok száma a korábbi ellenzékhez képest.

A sükösdi gyerekek parlamenti fellépését példaként hozta fel: Magyar Péter személyesen járt Sükösdön, megígérte a tamburás gyerekeknek, hogy ha megválasztják, eljöhetnek a parlamentbe, és be is váltotta az ígéretét. A Mi Hazánk képviselői kivonultak az előadás alatt, amit utólag azzal próbáltak magyarázni, hogy megcserélték a napirendet, de a felvételen látszik, hogy a bejelentés után vonultak ki. Kadét Ernő szerint ez szánalmas volt, és nem csak rosszul nézett ki, hanem így is történt.

A Mi Hazánk és a romák elleni retorika

Kadét Ernő a Mi Hazánk romákkal kapcsolatos politikáját a 2008-2009-es romák elleni terrortámadások és a Magyar Gárda megalapításának idejére vezette vissza. Szerinte a roma közösségek nagyon pontosan azonosítják a Mi Hazánkot ezzel a közösséggel – sok helyen „jobbikosoknak” vagy „gárdistának” hívják őket, a Bűnvadászokat pedig a Gárdával azonosítják. A Mi Hazánk kommunikációja ügyesen kerüli az explicit cigányozást, de a szavazóik és a romák is értik ezt a kódrendszert.

A párt „Virradat 2.0” nevű választási programjában azonban ennél jóval konkrétabb dolgok is szerepelnek. Kadét Ernő szerint a dokumentumban használják a „cigánybűnözés” kifejezést – azzal az árnyalással, hogy ez egy kriminalisztikai fogalom –, és ami igazán megdöbbentő, hogy a szegregátumok mellé népesedési hivatalokat hoznának létre, hogy „meggátolják a cigányok túlszaporodását”.

„a szegregátumok mellé népesedési hivatalokat kellene létrehozni azért, hogy meggátolják a cigányok túlszaporodását. És ez benne van a programjukban.” – Kadét Ernő *

Kadét Ernő szerint ez a náci Németországgal hozható összefüggésbe, és a Mi Hazánk hiába állítja, hogy nem cigányellenes, a program mélyén ugyanaz a gondolkodás rejlik, mint a régi Jobbiké volt – csak most egy „fogyaszthatóbb” verzióba csomagolják. A műsorvezető hozzátette, hogy a Mi Hazánk aktivistái között sok a szélsőséges, akik az utcai mozgósításban nélkülözhetetlenek, és ők azok, akik miatt a mérsékeltebb szavazók is a pártra voksolnak.

A szélsőséges gondolkodás visszaszorulóban van: a Jobbiknak volt 1,2 millió szavazója, a Mi Hazánk támogatottsága ennek töredéke, 300 ezer körüli.

Szegénység, gyermekvállalás és a segélyek kérdése

A műsorvezető felvetette, hogy a szegényebb, leszakadottabb rétegekben – ahol túlnyomó többségben romák élnek – magasabb a gyermekvállalási kedv, és hogy ezt a problémát hogyan lehetne dehumanizáló megközelítés nélkül kezelni. Kadét Ernő válasza egyértelmű volt: a szegénységet kell megszüntetni. Az egész világon megfigyelhető, hogy minél szegényebb egy társadalmi réteg, annál nagyobb a gyermekvállalási kedv, és minél inkább a középosztály felé mozdul el egy csoport, annál alacsonyabb lesz ez a mutató.

„A szegénységet kell megszüntetni. Ilyen baromi egyszerű a történet.” – Kadét Ernő *

Hozzátette, hogy ennek semmi köze a segélyekhez – Magyarországon nincsenek is érdemi segélyek. A családi pótlék nem segély, mert mindenkinek jár. Kadét Ernő felháborítónak és perverznek nevezte, hogy aki jó módú, az kap pénzt (például adókedvezmények formájában), aki pedig szegény, az nem. A Roma Sajtóközpont készített egy rövid videót, amelyben adatokkal mutatják be, hogy a segélyeknek semmi közük a gyermekvállalási kedvhez.

A roma értelmiség növekedése és a Fidesz kampánya

A beszélgetés során szóba került, hogy a Fidesz kampányában mérhetetlen módon jelent meg a roma értelmiség növekedésével való érvelés – például GVM roma rapper kommunikációjában. Kadét Ernő szerint ezt a jelenséget ketté kell választani: egyrészt az egész magyar társadalomban növekedett a diplomások aránya, ami magával húzta a roma közösségeket is, bár az olló nem feltétlenül zárult. Pontos adatok nincsenek, mert az elmúlt kormányok alatt nem nagyon voltak kutatások – Lannert Judit, az új oktatási miniszter is azt mondta, hogy először meg kell nézni az adatokat.

Léteztek és léteznek ösztöndíjprogramok, roma szakkollégiumok, amelyeket a Fidesz kiszélesített, de nem ők indítottak el. Ezek egyéni érvényesülési utakat kínáltak, de a számuk elenyésző ahhoz képest, amennyi gyerek elveszett a rendszerben. Kadét Ernő felidézte Gulyás Gergely elhíresült mondatát, amikor a rossz kompetenciaadatokra reagálva azt mondta, hogy „ez a cigány gyerekek miatt van” – vagyis nem az oktatási rendszer a hibás, hanem a romák.

Oktatási szegregáció és a „kasztrendszer”

Kadét Ernő Orsós János tanár úr kifejezését idézve „kasztrendszernek” nevezte a magyar oktatási rendszert, ahol egyre átjárhatatlanabbak a falak a különböző társadalmi csoportok között. Üdvözölte, hogy Lannert Judit az új minisztériumot Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak nevezte el, mert ez azt mutatja, hogy látja: nem csak a közoktatás határozza meg egy gyerek sorsát, hanem a 0-6 éves kor közötti időszak is olyan hátrányokat okozhat, amit később egy jó iskola is nehezen tud leküzdeni.

Az iskolai szegregáció a magyar oktatás alapproblémáihoz és tüneteihez is tartozik. A szabad iskolaválasztás – ami sokak szemében alapjog – valójában egy öngerjesztő folyamatot indított el: a középosztálybeli gyerekek megtalálják a jobb iskolákat, ahová jobb források és tanárok kerülnek, míg a kevésbé mobilis, esetleg barna bőrű gyerekek rosszabb iskolákba és rosszabb tanárokhoz kerülnek. Ezt a rendszert nagyon nehéz befolyásolni anélkül, hogy a szabad iskolaválasztáshoz hozzányúlnának, ami mára olyan alapjoggá vált, hogy szinte lehetetlen visszafordítani.

„ez egy kasztrendszer. Ezt az nem én találtam ki ezt a szót erre, de szerintem nagyon találó. Orsós János, aki a ámbitkár iskolának a vezetője. [...] ő honosította meg ezt a kifejezést a magyar oktatási rendszerre” – Kadét Ernő *

Kadét Ernő szerint az oktatási források kivonása miatt egyre nagyobb lett a verseny a jobb helyekért, és az egyházi iskolák például sokkal jobban el voltak látva, miközben a többi iskola sorvadt. De a szegregációnak van egy másik hajtóereje is: a cigányellenesség, illetve a cigányoktól való tartózkodás az emberek fejében. Ha ezzel nem kezdenek valamit, akkor hiába lesznek jó iskolák és jó tanárok, a szegregáció újratermelődik.

Előítéletesség és a társadalmi gyógyulás szükségessége

A műsorvezető felvetette, hogy a probléma gyökere maga az előítéletesség, és hogy ezzel hogyan lehetne foglalkozni a tüneti kezelés helyett. Kadét Ernő szerint ez egy nagyon nehéz, hosszú távú feladat. Az előítéletesség mindig is jelen volt a közép-európai társadalmakban, a magyarban pedig különösen. A kormányzat 10 éven át tartó gyűlöletkeltése – amit a 444 „10 év gyűlölet” című filmje is bemutatott – megnövelte a társadalom ingerküszöbét, és ez akkor is lecsapódik a romákon, ha nem ők a célpont.

Kadét Ernő felidézte, hogy 2020-ban, a gyöngyöspatai kártérítési per után a romák is a kormányzati gyűlöletpolitika célpontjává váltak rövid időre – Orbán Viktor nemzeti konzultációt készített elő arról, hogy „akarják-e, hogy a cigányok pénzt kapjanak munka nélkül”, de a Covid elsodorta ezt a tervet.

A sükösdi gyerekek parlamenti fellépése Kadét Ernő szerint azért volt annyira revelatív, mert sokan – nem romák is – megkönnyezték, és még fideszes képviselők is elérzékenyültek. Ez azt mutatja, hogy a magyar társadalomnak szüksége van ilyen szimbolikus történetekre a gyógyuláshoz, hogy ki tudjon keveredni a toxikus légkörből.

„az egész magyar társadalomra valahogy ez hatott. Szóval nagyon érdekes ez a történet, hogy szüksége van ezekre a szimbolikus történetekre, hogy valahogy gyógyuljon ez a társadalom” – Kadét Ernő *

A „Zöld az erdő” himnuszvita

Kadét Ernő elmesélte a „Zöld az erdő” körüli vita hátterét. 1971-ben, az első londoni Roma Világkongresszuson döntöttek a közös jelképekről – ekkor született a roma zászló és a nemzetközi roma himnusz, a „Gelem, Gelem”, amely egy szerb népzenei alapra épül. Magyarországon azonban a roma mozgalom kissé külön utakon járt, és a „Zöld az erdő” – egy beás népdal – vált himnikussá. A dalt több körben neves roma zenészek és értelmiségiek dolgozták fel, a végső változatot az Ando Drom együttes készítette el a 80-as-90-es években.

A dal szövege – „Zöld az erdő, zöld a hegy is, a szerencse jön is, megy is, megátkoztál, megismertél, örök csavargóvá tettél” – Kadét Ernő szerint a magyar himnusz pandantja, hiszen hasonló önsorsrontó, „mindenki ellenünk van” hangulatot áraszt. A 90-es években sok rendezvényen himnuszként játszották, gyakran a „Gelem, Gelem”-mel együtt, ahogy a magyar rendezvényeken a Himnusz és a Szózat is elhangzik. Ebből a kettősségből óriási vita lett a roma közösségen belül arról, hogy melyik az „igazi” himnusz. A Roma Sajtóközpont YouTube-csatornáján, a Roma Playen egy színvonalas vitát is streameltek erről egy folklorista, egy újságíró és egy történész részvételével.

Integráció vs. szegregáció az oktatásban – kutatási eredmények

A műsorvezető kérdésére, hogy a roma gyerekeknek jobb-e együtt tanulniuk, vagy speciális, rájuk szabott oktatásban részesülni, Kadét Ernő egyértelműen az integráció mellett foglalt állást. Először is leszögezte: a magyarországi cigányok legfeljebb 10%-a beszéli a cigány nyelvet, és további 5% a beás nyelvet, tehát a 800 ezer romából mindössze 15% beszéli valamelyik roma nyelvet – a többiek magyarul beszélnek, így a nyelvi érv nem állja meg a helyét.

A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy még ha a legjobb minőségű oktatást kapnák is a szegregált gyerekek, akkor is hiányozna valami: az interetnikus kortárskapcsolatok. Kadét Ernő Kertesi Gábor közgazdász kutatását idézte, amely szerint egyetlen nem roma barát elképesztő módon javítja a roma gyerekek iskolai teljesítményét.

„egyetlen egy nem roma barát elképesztő módon, elképesztő módon javítja a gyerekek iskolai teljesítményét. Ezt képzeljétek el. Hihetetlen történet, de ez az igazság.” – Kadét Ernő *

A 2010-es évek elejéig működő integráló iskolai rendszerben végzett kutatások azt is kimutatták, hogy a roma gyerekek nemhogy nem húzzák le a nem roma gyerekeket, hanem éppen hogy javítják azok iskolai teljesítményét – különösen az érzelmi intelligencia terén, ami legalább annyira fontos az érvényesüléshez, mint a logikai intelligencia.

Mit várhatnak a romák az új kormánytól?

Kadét Ernő szerint a legfontosabb, hogy a romák minden szinten részt vegyenek a döntési folyamatokban – a döntések velük együtt szülessenek, ne a fejük felett. Ha egy szegregátumban programot indítanak anélkül, hogy a lakókat bevonnák, az biztos, hogy nem fog működni. Ez országos szinten is igaz: a döntéshozatal minden szintjén ott kell lenniük roma értelmiségieknek és azoknak, akik képesek átlátni a folyamatokat és felelős döntéseket hozni.

Arra a kérdésre, hogy mire lehet számítani a roma közösségek részéről, ha az új kormány nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, Kadét Ernő kettéválasztotta a választ. A mélyszegénységben élő, sokszor csalódott közösségek valószínűleg cinikusan reagálnak majd: „ti is ugyanolyanok vagytok, mint ők” – és ebben igazuk is lesz, hiszen 36 év alatt mindig az utolsó helyre sorolták őket. Ők nem fognak fellázadni, egyszerűen azt mondják: „menjetek a francba, eddig is ez volt, ezután is ez lesz.” A feltörekvő roma középosztály – amelynek jelentős része Kadét Ernő meggyőződése szerint a TISZA-ra szavazott – viszont mélységesen csalódott lesz, és kőkeményen kritizálni fogja a kormányt. A Roma Sajtóközpont minden kormánnyal kritikus marad.

Bayer Zsolt, Olaszliszka és a romák elleni terrortámadások

A beszélgetés záró részében Kadét Ernő Bayer Zsolt szerepéről beszélt a romaellenesség felerősödésében. Felidézte Bayer 2006-os cikkét, amely az olaszliszkai lincselés után született, és amelyben azt írta, hogy aki roma gyereket üt el, az cselekszik helyesen, és ha mégis megállna, akkor „lődd le őket”. Kadét Ernő szerint ez a fajta dehumanizáló kommunikáció kormányzati szintre emelkedett, hiszen Orbán Viktor személyes jó barátjának nevezte Bayert.

Az olaszliszkai tragédia – amelyben egy köztiszteletnek örvendő tanárt, Szögi Lajost vertek agyon a saját gyerekei szeme láttára, miután elsodort egy roma kislányt – Kadét Ernő szerint sorsfordító volt a romák megítélése szempontjából. Meggyőződése, hogy ha nincs Olaszliszka, akkor a Jobbik nem emelkedik fel, és a romák elleni terrortámadások sem történnek meg. A magyar társadalomban a két esemény összefonódott, és sokan máig összetartozó történetként kezelik őket.

Kadét Ernő elmondta, hogy a terroristák a perükben Bayer Zsolt cikkeire hivatkoztak, vagyis Bayer közvetve felbujtója volt a gyilkosságoknak, és ezért soha senki nem vonta felelősségre.

„Bayer Zsolt közvetve felbújtója volt ezeknek a gyilkosságoknak, és erről még soha senki nem vonta felelősségre. Ez egészen elképesztő.” – Kadét Ernő *

A Fidesz a jelek szerint nem középre húz, hanem egyre inkább a szélsőjobboldal felé mozdul el – Kadét Ernő szerint a párt a Mi Hazánk riválisává válik, és „Nemzeti Radikális Párttá” alakulhat, amiben Bayer Zsoltnak is megvan a maga szerepe.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „ámbitkár iskola”: Orsós János iskolájának neve az átiratban „ámbitkár”-ként szerepel. A pontos intézménynév nem azonosítható egyértelműen, feltehetően egy roma szakkollégiumról vagy iskoláról van szó (lehetséges, hogy „Ambedkár” vagy hasonló, de a kontextusból nem rekonstruálható pontosan).
  • „Andodrom”: Az átiratban az együttes neve „Andodrom”-ként szerepel. Nagy valószínűséggel az Ando Drom nevű ismert roma folklórzenekarról van szó.
  • „gerelem” / „jelem”: A nemzetközi roma himnusz, a „Gelem, Gelem” torzult alakjai az átiratban.
  • „víradat 2.0”: A Mi Hazánk választási programjának neve az átiratban „víradat 2.0”-ként szerepel. A helyes név valószínűleg „Virradat 2.0”.
  • „Lannert Jurit” / „Landner Judit”: Az átiratban Lannert Judit neve kétféle torzult alakban is megjelenik. A helyes név Lannert Judit.
  • „Orsos János”: Az átiratban „Orsos János” szerepel, a helyes név Orsós János.
  • „Bajer Zsolt”: Az átiratban következetesen „Bajer Zsolt” szerepel, a helyes név Bayer Zsolt.
  • „olasz liszka”: Az átiratban „olasz liszka” és „Olasz Liszka” alakokban szerepel, a helyes településnév Olaszliszka.
  • „Szögi Lajos”: Az olaszliszkai áldozat neve az átiratban „Szögi Lajos”-ként szerepel. A helyes név Szögi Lajos.
  • „Mizn” / „miazánk”: A Mi Hazánk párt nevének torzult alakjai.
  • „romas hajtóközpont” / „romasjtóköz”: A Roma Sajtóközpont nevének torzult alakjai.
  • „Sükösdj”: A „sükösdi” szó torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:13]Köszöntjük a kedves hallgatókat és a nézőket is, akik a YouTube-on keresztül néznek és hallgatnak minket.

[00:00:17]Az ő figyelmüket szeretném felhívni, hogy mindenféleképpen iratkozzanak fel a Klub Rádiónak a YouTube csatornájára, lájkolják ezt a videót, de csak ha tetszett és kommenteljenek, mert pörgeti az algoritmust.

[00:00:28]Ez itt a Bőrünkre megy.

[00:00:31]A stúdióban Pap Dávid kollégánkkal és Kadét Ernővel a romos sajtóközpontól, és nemrég lett 30 éves a romos sajtóközpont.

[00:00:40]Igen.

[00:00:40]Sziasztok.

[00:00:40]És hát ebből fakadóan itt a szerkesztők felhívták a figyelmemet, hogy kérdezzek rá, merthogy hatalmas nagy sztorijaid vannak.

[00:00:47]És a az első, amit említettek, hogy valaki terhesnek álcázta magát, hogy bebizonyítsa, hogy a romákat máshova teszik a kórházban.

[00:00:57]Ez ugye, ha jól emlékszem, akkor 20 évvel ezelőtti történet, hogy ezt el tudod nekünk mesélni, mert talán egyikünk sem élt, amikor ez történt.

[00:01:08]Én már talán igen, mert én 22 vagyok lassan 23.

[00:01:12]2004-ben történt az a dolog.

[00:01:12]Akkor én már itt és hát onnan kezdeném egy picit hosszabbra veszem a történetet, hogy a nézők vagy hallgatók, akik esetleg nem tudnak rólunk, tudják, hogy mi is az a roma sajtóközpont, azt a 90-es évek közepén hozták létre, és pontosan azzal a céllal, hogy árnyalják azt, ami a a közbeszédben, médiában jelen van a romákkal kapcsolatban, és megmuttassanak olyan történeteket, amit egyébként nem látnak.

[00:01:41]És a romas sajtóközpont 30 év alatt nagyon-nagyon sok változáson ment át, de mai napig ez ez a legfontosabb mottónk, hogy megmutassuk azt, amit más nem, és olyan szemszögből, a romák szemszögéből, amit más nem tud.

[00:01:53]És ez a történet is egy olyan történet, amiről most fogok beszélni, hogy nagyon-nagyon sokszor jártunk akkor is már riportzni.

[00:02:00]Ez azt jelenti, hogy vidéken, elsősorban szegregátumokban vagy olyan helyeken, ahol hát történtek események romákkal.

[00:02:11]jelentünk meg, és hát nagyon sokféle történettel találkoztunk, tehát általában úgy szokott lenni, hogyha egy jó szemű riporter újságríről elmegy egy településre, akkor nem csak arra figyel, amit kiad neki a szerkesztője, hogy mit kell megcsinálni, mi a fő sztori, hanem elkezd hallgatni.

[00:02:26]Az a jó újságíró, hogy nem ragaszkodik feltétlenül ahhoz.

[00:02:31]És akkor nagyon sok helyen egyébként hallottuk ezt vissza, hogy külön kortelmekbe rakják a romákat.

[00:02:35]És akkor ezzel aztán elkezdtünk egyszer csak foglalkozni, és hát meg akartuk mutatni a világnak, hogy ez hogyan történik.

[00:02:47]És több településen, több nagy városban is hát rejtett kamerákat vettünk fel, azzal szereltük fel a a kollégákat, és azt hiszem, hogy a TV2-vel csináltuk ezt együttműködésben, de lehet, hogy az RTL klub, úgyhogy most elnézést kérlek.

[00:03:00]A kettő valamelyik kereskedelmi csatornával csináltuk együtt, folyamatosan együtt dolgoztunk velük.

[00:03:07]Úgyhogy most pontosan nem emlékszem rá, hogy éppen melyik volt, de talán a TV2, akikkel közösen csináltuk ezeket az akciókat.

[00:03:14]És akkor azt hiszem, hogy Egerben és Saótarjánban is voltak kollégáink, akik kismamának álcázva magukat kértek elhelyezést, romák és nem romák egyaránt.

[00:03:24]És hát ott mondták el, hogy akkor mi történik akkor a azokkal, akik akik akiket románnak néznek.

[00:03:32]És az nagyon érdekes dolog, hogy nem feltétlenül az volt itt a vízválasztó, hogy ki volt roma és nem, hogy kit néztek romának és nem romának.

[00:03:39]És sokszor ez abban merült ki, hogy mondjuk egy középosztálybeli joviális vagy nem tudom ilyen decensesen öltözködő nőttel már teljesen másképp bántak akkor is, hogyha adott esetben mondjuk fekete volt a haja, mert másnak nézték.

[00:03:54]És hogyha valaki mondjuk öltözékben, kommunikációban hasonlított arra a szterotip promaképre, ami az emberek fejében megjelenik, akkor viszont tényleg úgy is bántak vele, és hát megmutattuk ezt.

[00:04:08]De nem tudom, hogy ez most benne maradhat-e egyébként a felvételbe, mert képzeljétek el-e, bepereltek minket és és elvesztettük a pert.

[00:04:18]És azért vesztettük el a pert, mert akkoriban még rejtett kamerás felvételt nem lehetett használni perekben.

[00:04:26]Tehát nem vették figyelembe.

[00:04:29]Igen, nem vették figyelembe és emiatt gyakorlatilag nem tudtuk bizonyítani azt, hogy külön kortteremben vannak a romák és akkor elvesztettük.

[00:04:34]Akkor egyébként nagyot csalódtam az egész újságírásban egy időre el is hagytam a pályát.

[00:04:40]Ennek volt, de a felvételek azok megvannak még?

[00:04:44]Szerintem nincsenek.

[00:04:44]De hát egyébként lehet, hogy megvannak a TV2-nek az archívumában remélhetőleg, de itt az újságírásba és annak hatásában vagy az igazságszolgáltatásban cselódtál akkorát, hogy elhagytad ezután a pályát?

[00:04:57]Hát mind a kettőben igazából, mertogy hogy ez egy nagyon szerintem egy tényleg egy ilyen nagyon penetráns történet volt, és és nagyon sok emberrel előfordult, és egyébként képzeljétek el, most is hallunk ilyen történeteket és egyszerűen az, hogy az ember miért lesz újságíró, abban csalódtam akkoriban.

[00:05:17]És utána mivel kezdtél el foglalkozni?

[00:05:20]Na ez egy jó kérdés.

[00:05:20]És most az a kérdés, hogy az RSK-ról beszélünk-e, vagy Kadéternőről, de elmondom persze.

[00:05:25]Képzeljétek el, 2004-ben nagyon hasonló helyzet volt.

[00:05:27]2002-től egy nagyon hasonló helyzet volt, mint most, hogy egy olyan új kormány jutott hatalomra.

[00:05:34]És akkor a akkoriban ez az MSZP SZDS koalíció volt, és akkor hát így nagyon bízható dolgokat kezdtek el csinálni roma ügyben, és akkor volt az Európai Uniós csatlakozás 2004-től, ugye, és hát nagyon sokan reménykedtek, úgyhogy Roma közéletben is rengetegen reménykedtek, és én engem így felhívtak, és mondták, hogy vegyek részt egy valamilyen módon ebbe az egész történetbe kormányzati szinten.

[00:06:00]ilyen szakértő voltam igazából, és nem tehettem meg azt, hogy nem megyek el.

[00:06:05]Tehát volt egy ilyen magammal szemben egy ilyen, hogy mondjam, egy ilyen felelősségérzet, hogyha tényleg akarunk változást ebben az országban, akkor akkor ész kell benne venni.

[00:06:14]És akkor és akkor bementem a kormányzatba, és akkor öt év otót voltam, és akkor ilyen oktatási minisztériumnak voltam ilyen szakértője néhány évig, öt négy-öt évig.

[00:06:23]Úgyhogy ez volt.

[00:06:27]Utána pedig elmentem dolgozni külföldre, meg talán egy év, másfél két évet dolgoztam máshol, és és aztán 2013 óta megint újságíró vagyok.

[00:06:35]Most újra ez a helyzet van kialakulóban, hogy kormányváltás van, és talán most már tényszerűen is ki lehet jelenteni azt, hogy nem csak kampányfogásokat hallunk, hanem folyamatosan innen-onnan le is igazolnak embereket.

[00:06:52]Pont itt viccelődtünk, hogy innen még a klub rádióból még nem történt meg.

[00:06:55]Téged, az új kormányzat vagy bármelyik szereplője keresett meg abban, hogy segíts nekik bármiben?

[00:07:02]Nem kerestek meg, és nem is várom el, hiszen újságíró vagyok.

[00:07:04]újságíróként szeretnék ebben a történetben maradni ebben a szituációban.

[00:07:09]És hál istennek azért óriási változás van, ha ha mondjuk roma éltemiségként határozom meg magamat abban, hogy akkoriban sokkal kevesebben voltunk.

[00:07:18]Tehát az egy az egy sokkal szűkebb merítés volt, tehát muszáj volt felelősséget vállalni.

[00:07:23]Most már hál istennek rengeteg roma értelmiségi van.

[00:07:28]azok is, akik azóta valamilyen módon kormányzatban szerepet vállaltak, olyanok, akik civil szervezetekben dolgoznak, vagy a teljesen a civil szférában, magas beosztásban.

[00:07:35]Úgyhogy ez már egy teljesen más helyzet.

[00:07:38]Tehát nem kell rosszul érezni magam attól, hogyha mondjuk nem vállalok felelősséget ebben, hanem újságíró maradok.

[00:07:47]De mégis újságír újságíróként tudsz segíteni.

[00:07:50]Igazából nyilván az a jó, hogy a nyilvánosságnak ereje van.

[00:07:54]Így van.

[00:07:54]Hát igen, ezt megtapasztalja az ember újságíróként, és hogy azért én el tudnám ezt képzelni, nyilván nem vagyok a Tiszapártnak semmilyen ilyen arca, de hogy de hogy nyilván, hogyha én maga lennék a Tiszapárt, akkor pont az ilyen emberekre, mint te gondolnék, hogy olyan helyekre is el tudtok jutni, és olyan embereket is meg tudtok szólaltatni, akiknek hát jó lenne, hogyha hang lenne adva ebben az országban.

[00:08:20]Hát azért én tényleg nem a nem hát ha majd fogjátok látni az elkövetkező időszakban a romasjtóköz működését, abban biztos lehettek, hogy nem leszünk Tiszapártiak.

[00:08:31]Mi minden mindig hogy mondjam?

[00:08:34]ellenzékiek vagyunk, vagy vagy kritikusak a mindenkli kormánnyal, de azért azt tegyük hozzá, hogy most például van bent négy kötőjel öt roma politikus bent a parlamentben Tisza részéről, akik romák, akik akik akár ezt is megtehetik, hogy ők mondjuk ők kommunikálnak a romák felé, de miért ne kommunikálhatnának egyébként nem romák is.

[00:08:55]És ha megnézitek például mi néztük egyébként a azokat a szavazóköröket, ahol sok roma él, 100 legnagyobb szegregátumnak a szavazóköreit, és képzeljétek el, megduplázódott a a Tiszára adott szavazatok száma a korábbi ellenzékhez képest, ami azt jelenti, hogy azért a Tisza oda is elért, és ennek szerintem óriási jelentősége van abban, hogy Magyar Péter meg tudta őket szólítani.

[00:09:20]Tehát nem feltétlenül úgy kellenek, ezért mondom, hogy csak roma emberek ehhez, hanem a Magyar Péter, aki rengeteg településre elment, vagy vagy szegregátumokba is ellátogatott, ugye láttátok, gondolom ez egész ország látta a Sükösdi gyerekeket a parlamentben, az ugye annak köszönheti, hogy ő Sükösdön járt személyesen abba a közösségbe, ahol ezek a tamburás gyerekek zenélnek, és ő emlékezett rá, és megígérte nekik, hogyha megválasztják, akkor eljöhetnek a parlamentbe, és beváltotta az ígéretét.

[00:09:50]Igen, ezt most nem is tudom, hogy hirtelen melyikre reagáljak.

[00:09:51]Viszont akkor lehet, hogy itt maradnék a Sükösdj gyerekeknél.

[00:09:56]Hát itt a MIZN kivonult a parlamentből.

[00:09:59]Igen.

[00:10:00]Aztán azzal próbáltak védekezni, hogy az elnök Fos nem fogom tudni kimondani a nevét, Ágnes a házelnökünk.

[00:10:06]Igen.

[00:10:10]Igen.

[00:10:10]Még még bajban vagyok a bonyolultabb nevekkel az új kormányban.

[00:10:14]Ö hát megcserélték a menetrendjét annak a napnak, erre hivatkozott.

[00:10:17]Egyébként tényleg megcserélték, viszont hát látható a felvételen, hogy bejelentik, hogy most a Sükösdj gyerekek jönnek és ezt meghallják és kivonulnak.

[00:10:27]Nyilván ezt utólag próbálták mentegetni, mert tényleg baromi rosszul nézett ki.

[00:10:31]És ez nem csak rosszul nézett ki, hanem maga át is volt itatva azzal, hogy nem csak így nézett ki, hanem így is történt.

[00:10:39]Szánalmas volt szerintem.

[00:10:42]És azért nem csak ez, tehát most egy kicsit ez egy következménye, vagy egy az egyik aspektusa a mi hazánknak, de azért ez ennél sokkal több szerintem meg sokkal több ilyen történetük van.

[00:10:52]Magát a a cigányságot hogyan érinti?

[00:10:57]Nem csak ebben a történetben, hanem unblock a mi hazánknak a programpontja például, vagy a működése?

[00:11:04]Igen, hát szerintem ezt is egy kicsit vissza kell datálni.

[00:11:09]Ez a 2008-9-es hát romák elleni terrortámadások idejére datálnám ezt, és akkor, amikor a magyar gárdát megalapította a Jobbik.

[00:11:18]És ez egy olyan reflexet égetett bele a roma közösségekbe, ami ami azóta sem ment ki és nagyon pontosan és jól azonosítják a mi hazánkot ezzel a közösséggel.

[00:11:31]Ugye más a nevük, de azért tudjuk, hogy a a jobbiknak a szélső jobboldali szárnyából vált ki a mi hazánk, tehát a legjobbra lévő szárnyából vált ki a mi hazánk akkor, amikor a Jobbik próbált középre betagozódni.

[00:11:46]És ezt nagyon jól tudják.

[00:11:46]És akkor igazából sok helyen jobbikosoknak hívják a miazánkosokat, meg gárdistának hívják a mizánkosokat, a gárdával azonosítják egyébként a bűnvadászokat, és ezt szerintem baromi jól kódolják.

[00:11:56]Ugyanúgy, ahogy egyébként a bűnvadászok úgy cigánybűnözőzik, hogy nem a nem használja a cigánybűnöző szót, ők is értik.

[00:12:06]Tehát a bű a a mi hazánknak a szavazói is értik ezt a kódrendszert, de a romák is értik.

[00:12:10]Szóval ez egy nagyon érdekes dolog.

[00:12:12]És nagyon sokszor, ha megnézzük egyébként a mi azánknak a kommunikációját, nagyon ügyesen próbálják kerülni azt, hogy explicit cigányozáson fogják őket.

[00:12:22]De azért, hogyha megnézitek a víradat 2.0-ás, ez a neve, víradat 2.0, ez a mondjuk úgy, hogy választási programjuk, ami viszonylag hosszú, abban azért elég érdekes részek vannak arra, hogy mit gondolnak a romákról.

[00:12:37]A cigánybűnözést használják, annyiban árnyalják a dolgot, hogy azt mondják, hogy hát ez egy kriminalisztikai fogalom.

[00:12:43]De használják ezt a szót, másfelől meg ami tényleg megdöbbentő.

[00:12:48]És akkor tényleg így a és szerintem nem túlzás, hogy a a náciémországgal lehet összefüggésbe hozni, amikor azt mondják, hogy a a szegregátumok mellé népesedési hivatalokat kellene létrehozni azért, hogy hogy meggatolják a cigányok túlszaporodását.

[00:13:03]És ez benne van a programjukban.

[00:13:05]Tehát amikor ők azt mondják, hogy ők nem cigány ellenesek, egy óriási nagy ilyen kamuflást tolnak ebbe a történetbe.

[00:13:10]És szerintem egyébként ez az érdekes, hogy a régi Jobbik nem ezt csinálta, a régi Jobbik az telibe cigányozott.

[00:13:16]A mostani mi hazánk meg ugyanazokból az arcokból áll, ugyanazt csinálják és próbálják valamiféle ilyen ilyen ilyen europerebb vagy nem tudom fogyaszthatóbb verzióba belerakni, de hogyha megnézitek a mélyét ugyanaz.

[00:13:34]És ennek amúgy mi lehet a jelentősége, hogy inkább az, hogy az a társadalom már nem fogékony annyira az ilyen dolgokra, mint mondjuk nem tudom 10 12 évvel ezelőtt, vagy legfőképpen azért, hogy a többi emberhez akarjanak szólni, hogy igazából miért?

[00:13:48]Hát hogyha már tényleg ezt csinálják, akkor akkor mi mi tartja őket?

[00:13:55]Mi?

[00:13:58]Nem tudom.

[00:13:58]őket kéne megkérdezni egyébként, de valószínűleg valószínűleg az, hogy ők hogy ők már más szelek fújnak, azért látják, hogy hogy azért olyan nagyon nem tudták növelni a szavazataiknak a számát az elmúlt négy évhez képest, épp, hogy bekerültek akkor is a parlamentum, most is tehát 300 valahány ezzójuk volt.

[00:14:13]Egyébként a Jobbiknak volt, hogy 1200000 szavazója volt, tehát gyakorlatilag megharmadolódott, negyedölődött a támogatóiknak a száma.

[00:14:21]azért ebből is látszik, hogy hogy azért ez a fajta nagyon szélsőséges gondolkodás azért visszaszorulóban van, vagy van egy másik riválisuk, azért tegyünk hozzá ezen a térfélen.

[00:14:33]Én egyszer egyszer volt szerencsém valakivel beszélni, aki jobban rálátott erre, és én pont ugyanerre kérdeztem rá, hogy komolyan mondom, vannak egyszerűen olyan témák, és akkor most nem a roma ügyekre gondolok, amiket csak a Mi Hazánk visz, és egyébként nem hülyeség, sőt egyébként tök jó témáik is vannak, de az, ahogy tálalják őket rengetegszer, és az, ahogyan ezzel a fajta szélsőséggel lényegében elinflálják azt a pár ügyet, amiket csak ők visznek, az egészen elképesztő, és ugyanerre kérdeztem rá, hogy mi szükség van erre.

[00:15:07]És én egy ilyen példát hallottam erre, és ez az volt, hogy az utcán mozgósítható aktivistáik, akik céduláznak satöbbi, hatalmas szükségük van rájuk, és ők mind a szélsőségesek.

[00:15:21]Így van.

[00:15:23]Igen.

[00:15:23]És hogy nem nem ők azok, akik feltétlenül bejuttatják őket a parlamentbe, hanem ők azok, akik viszont az utcán elvégzik azt a munkát, aminek köszönhetően viszont a nem szélsőség, vagy a nem ennyire szélsőségesek is rájuk szavaznak.

[00:15:38]Ennyit szerettem volna mondani.

[00:15:38]Viszont arra tökre kitérnék, hogy azt ugye itt kiemelted a mi hazánknak az egyik legdurvább programpontját, ami visszaszorítaná a hogy te fogalmaztál a szaporodást, a túlszaporodást a romák között.

[00:15:52]Lehet-e az viszont egy jogos ö programpont, hogy ez valójában egy probléma, és nem nem attól, hogy nem akarjuk, hogy több Roma legyen, hanem attól, hogy az viszont kutatásokban is kimutatható, hogy azért egy jóval le leszakadottabb rétegben, túlnyomó többségben romák vannak.

[00:16:13]És ezt nem abból a szemszögből nézni, hogy nem akarjuk, hogy romák legyenek, hanem abból a szemszögből, hogy talán a Puzsér Robinak volt egy ilyen emlékezetes interjúja, hogy egyszerűen ilyen helyekre gyermeket szülni, hogy hogy lehet ezt a problémát valahogy úgy megközelíteni, hogy az közben nem egy dehumanizáló megközelítés?

[00:16:38]Nagyon egyszerű egyébként.

[00:16:38]A szegénységet kell megszüntetni.

[00:16:41]Ilyen baromi egyszerű a történet.

[00:16:42]Tehát az egész világon, ahova mentek, mindig úgy van, hogy minél szegényebb egy társadalmi réteg, annál nagyobb a gyermekvállalási kedv, és minél inkább a középosztálybeli felé egy társadalmi csoport mozdul el, annál alacsonyabb a a gyermekvállalási kedv.

[00:16:59]Ez ilyen egyszerű.

[00:17:01]És semmi köze egyébként a különböző segélyekhez.

[00:17:03]Semmi köze az égvilágon.

[00:17:05]Magyarországon nincsenek segélyek.

[00:17:07]Menjetek fel a romas hajtóközpontra, nézzétek meg, keressetek rá.

[00:17:12]Egy van egy nem egy túl hosszú videónk egyébként ezzel kapcsolatban, ahol nagyon tényszerűen adatokkal megmutatjuk, hogy semmi köze ehhez a történethez a annak, hogy hogy hogy vannak segélyek, mert nincsenek segélyek.

[00:17:24]Tehát a a családi pótlék ugye, ami rohadtul nem segély, de az nem is segély, mert mindenkinek jár.

[00:17:31]És tulajdonképpen tényleg nem is nagyon tudsz mondani olyan olyan járulékot, járadékot, bármit, ami mondjuk így a szegénység miatt járna.

[00:17:41]Egyébként önmagában ez szerintem nagyon penetráns és felháborító és perverz dolognak tartom egyébként, hogy aki jó módú, az kap pénzt és aki nem jó módú, az nem kap.

[00:17:49]De most zárólet bezárom, csak visszakanyarodok ehhez a történethez.

[00:17:53]be kell nézni, tehát egyszerűen a szegénységet kellene felszámolni és a a szegények körében, a romák körében, és akkor a gyermekvállalási kedv is csökkenne.

[00:18:04]Szóval ilyen egyszerű.

[00:18:07]A másik dolog, amit még még az elején említettél, hogy 2000 kettőhöz képest mondtad, azt hiszem, hogy hogy jóval jóval több roma értelmiségi van.

[00:18:20]Na most a kampányban mérhetetlen módon megjelent az ezzel való érvelés a Fidesz részéről.

[00:18:26]Ö GVM például egy roma rapper, akinek ö szinte egyedülállóan az volt a feladata, hogy ezt kommunikálja.

[00:18:36]Roma orvos, roma ügyvéd és más egyéb példákkal próbált a romákhoz szólni, hogy hogy ez mennyire megnövekedett.

[00:18:46]Minek köszönhető az, hogy ahhoz az időszakhoz képest jóval több a roma értelmiség?

[00:18:51]Lehet, hogy ebben van pozitív intézkedése a leköszönt Orbán kormánynak.

[00:19:00]Hát szerintem ezt a kettő ezt kettő lehet választani.

[00:19:02]Az egyik, hogy az egész magyar társadalomban növekedett a diplomásoknak az aránya is szám az elmúlt évtizedekben, és tehát az nyilván húzta magával a roma közösségeket is.

[00:19:13]Ha megnézzük egyébként az olló nem feltétlenül zárult.

[00:19:16]Most nem tudok pontos adatokat, mert egyébként ez is egy óriási problémája a az elmúlt kormányoknak, hogy nem nagyon voltak kutatások.

[00:19:26]Ugye Lannert Jurit, aki egyébként egy kutató, azt mondta, hogy ez az első, hogy meg kell nézni az adatokat, nem feltétlenül csak a romák, hanem egyáltalán az egész magyar társadalom részéről.

[00:19:35]És nyilván az oktatás nagyon fontos.

[00:19:37]Tehát nem nagyon tudok adatokat mondani, inkább ez egy érzés, hogy hogy több több van, többen vannak.

[00:19:46]És ez nem jelenti azt, hogy mondjuk 10 vagy 20-szor annyi értelmiség lenne, mint mondjuk akár mikor én végeztem, vagy 2000-es évek elején, de lehet, hogy kétszer háromszor annyi van.

[00:19:55]És az is kétségtelen, hogy voltak olyan és léteznek még olyan ösztöndíj programok, amiket egyébként a Fidesz kiszélesített, de nem a Fidesz indított el.

[00:20:11]Amelyek amelyek szerintem egyénileg segítettek.

[00:20:13]Tehát biztos vagyok benne, hogy sokan úgy tudták elvégezni az egyetemet, hogy segített nekik a különböző ösztöndíj programok, vagy a különböző ilyen szakkooligímű, roma szakkologímia programok.

[00:20:23]Ez nem egy rendszer.

[00:20:25]Tehát ez az óriási probléma, mert tehát az, hogy egyéni érvényesülési utakat tudott kínálni, azzal talán még egyet is értek, de az annyira kevés a száma ennek ahhoz képest, amennyi gyerek meg elveszett a rendszerben, hogy hogy tehát, hogy nem a ne ezt nem tudod nem tudod egyensúlyba hozni ezt a dolgot.

[00:20:44]Ha megnézed azt csak azt a történetet, hogy hogy hányan hány a gyerekek mekkora százaléka mondjuk gyakorlatilag a funkcionális analfabéta, akik kikerülnek az oktatásba, és most nem a román gyerekekről beszélek, hanem általában az elképesztő számok jöttek ki így az elmúlt években.

[00:21:03]És és ezeknek közül most tényleg nyilván sok roma gyerek van.

[00:21:07]Nem tudom, hogy emlékeztek rá, talán nem.

[00:21:09]Gulyás Gergelynek volt egy elhíresült mondata.

[00:21:11]Azt hiszem, hogy 2023-ban, de lehet, hogy 22-ben, tehát vagy 22-ben, vagy 23-ban, amikor ilyen nagyon rossz kompetenciaadatok jöttek ki, és azt tudta mondani, hogy ez a cigány gyerekek miatt van.

[00:21:23]Képzeljétek el, hogy azért azért a cigány gyerekek lehúzták.

[00:21:28]Tehát nem az oktatási rendszer, hanem a romákon bűnösek.

[00:21:33]Mindig más se hibás.

[00:21:33]Igen.

[00:21:34]És és mit vársz igazából a a következő, nem is négy évtől, inkább a következő időszaktól, hogy te mit látsz, melyik lenne az az első intézkedés, ami tudná segíteni a romákat?

[00:21:48]Ühüm.

[00:21:48]Hát nem tudom, igazából nem nem tudok erre igazán jót jó választ nagyon sok mindent be kellene belenyúlni, nyilvánvaló.

[00:21:56]Szóval nyilván sokan ilyeneket tudnának mondani, hogy oktatás.

[00:22:02]tudnánok mondani, hogy foglalkoztatás, hogy egészségügy tehát ezek olyan dolgok, amiket szerintem bárkit ide ültetnétek, aki így roma értelmiségé, az biztos, hogy ezeket mondaná, és biztos igazuk is lenne.

[00:22:10]De szerintem a legfontosabb az is, szerintem, hogyha hosszú távon gondolkodunk abban, hogy hogyan változhat mondjuk egy közösségnek a helyzete, szerintem a legfontosabb az, hogy legyenek benne a döntési folyamatokban, tehát hogy velük együtt szülessenek a döntések, az előkészítések és minden szintjén legyenek benne, mert ami ha nincsenek bevonva, akár tényleg a azok a közösségek, mondjuk akár mondjuk egy szegregátumnak a lakói, hogyha ott valami programot akarnak csinálni, és a fejük fölé elindítanak valamit, az biztos, hogy nem fog úgy működni, mintogyha velük együtt terveznék meg és találnák ki, hogy hogyan lehetne jobb nekik.

[00:22:49]És így az egész országra is levetítve, hogy azt gondolom, hogy a döntéshozatlanal minden minden szintjén ott kell, hogy legyenek a roma értelmiségiek meg azok az emberek, akik akik akik képesek átlátni az adott folyamatot és felelős döntéseket hozni.

[00:23:04]Szerintem ez a legfontosabb, az, hogy pontosan milyen sorrendben, mert mit kéne csinálni, most itt lehetnénk egy hétigm szerintem.

[00:23:09]De ez a szerintem ez a legfontosabb.

[00:23:11]Ühüm.

[00:23:12]említetted a az oktatást, és talán abban mindannyian egyetértünk, hogy az, hogy ma hova születik az ember és milyen környezetben, lényegében onnantól kezdve eldől a sorsa.

[00:23:24]Legalábbis ki kisebb esélyei vannak annak, hogy onnan kitörjön az ember.

[00:23:28]És hát ez annak köszönhető, hogy az oktatási rendszer lényegében nem csak a romák számára, hanem mindenki számára egy ilyen konzerválást okoz lényegében.

[00:23:37]semmivel nem ad hozzá többet, hogy ahogy ti is mondtatok, azt hiszem, 80% volt egyébként a funkcionális analfabétáknál legutoljára a nyolcadik osztályosokról szóló kutatás, ami egy ez egészen elképesztő szám, viszont nyilvánvaló, hogy az az ember, aki mondjuk egy alapvetően értelmiségi családba születik, vagy Budapesten egy jobb környéken, vagy nagyvárosokban, ott sokkal nagyobb esélye van annak, hogy mivel már a háttér sem olyan, nem tudom, megfizetik a külön tanárt, és még lehetne ezeket a dolgokat cs sorolni.

[00:24:11]Ott is lényegében konzerválva van, hogy hát akkor neki meg lesz idézőjelbe jövője.

[00:24:16]Na most az oktatáson belül a szegáció az egyrészt milyen fokú probléma jelen pillanatban.

[00:24:24]Másrészről meg mik azok az intézkedések, amik valószínűleg az első intézkedések tűzoltások lesznek, de mi mi mik azok az első intézkedések, amikkel legalább rövidtávon már lehet mondjuk ezeken a problémákon segíteni?

[00:24:40]Igen, szerintem a ez egy kasztrendszer.

[00:24:43]Ezt az nem én találtam ki ezt a szót erre, de szerintem nagyon találó.

[00:24:45]Orsos János, aki a ámbitkár iskolának a vezetője.

[00:24:50]Talán ismeritek mostanában elég sokat lehet látni őt egy közismert tanár úr, és ő honosította meg ezt a ezt a kifejezést a magyar oktatási rendszerre, és szerintem nagyon találó és egyre többen veszik át tőle és hogy igen, ez hogy átjárhatatlanok a falak is, egyre inkább átjárhatatlanak a különböző társadalmi csoportok között.

[00:25:10]És hogy ezzel mit lehetne csinálni, hát nagyon-nagyon sok dolgot lehet kellene egyszerre csinálni.

[00:25:15]És én nagyon örülök annak, hogy a Lannert Judit például az oktatási minisztériumot oktatási és gyermekügyi minisztériumnak nevezte el, mert pontosan látja ő is, hogy nagyon sok szempontból nem is feltétlenül csak az oktatási rendszer, tehát maga a közoktatás az, ami meghatározza egy gyerek sorsát, nagyban meghatározza, de nagyon sokszor a nullától hat évig terjedő időszak is már sokszor olyan hátrányokat tesz rá a gyerekre, amit utána már egy nagyon-nagyon jó iskola is nagyon nehezen tud leküzdeni.

[00:25:48]Úgyhogy szerintem ez nagyon fontos kérdés.

[00:25:50]És igen, szerintem ez a fajta szemlélet ez ez szükséges szerintem ahhoz, hogy hogy változzon, hogy rövid távon mit lehetne csinálni.

[00:25:59]Nem tudom, az iskolai szegáció az biztos, hogy a a magyar oktatásnak mondom a a hogy mondjam, az a az alapprobémáihoz, de a tüneteihez is tartozik.

[00:26:11]Tehát miért miért választom ezt a ketté?

[00:26:12]Miért mondom így?

[00:26:12]Mert önmagában egy öngerjesztő folyamat az, hogy hogy van a van ez a szabadiskolaválasztás című történet, amit egy baromi jó dolognak tart tarthatnánk, vagy mondhatnánk azt is, hogy miért ne választhatná meg egy szülő azt, hogy a gyerekehova milyen iskolába jár.

[00:26:31]Hát milyen az az ember, meg milyen az az állam, hogy mi akarja nekem mondani, hogy én gyerekemet hova járam?

[00:26:36]Igaz?

[00:26:38]Tehát az egy szinte egy ilyen alapjognak tekintetű pid nagyon sok országban nem így van.

[00:26:42]És tehát nem nem így van, hogy te csak odajárathatod a gyerekedet, ahova szeretnéd, hanem hogyha oda akarod járatni, ahova szeretnéd, akkor fizessértek.

[00:26:51]Tehát az nem így van.

[00:26:53]Magyarországon egy olyan rendszert találtak ki, ami ami gyakorlatilag a úgy állami pénzen a középosztábbi gyerekeket tolja.

[00:27:06]És ez egy olyan öngeresztő folyamat, hogy a középosztábai gyerekek megtalálják maguknak az iskolát.

[00:27:13]Oda jobb forrás lesz, oda jobb tanár lesz.

[00:27:15]És azok a gyerekek, akik meg nem tudnak, nem lesznek annyira mobilisak, és esetleg még barna is a bőrük, azok meg rosszabb iskolába, rosszabb tanárokhoz kerülnek.

[00:27:24]És akkor ez a történet nagyon nehéz úgy befolyásolni, hogy ehhez a szabadiskolaválasztás történethez ne nyúlnál hozzá.

[00:27:30]Viszont ez már egy olyan alapjoggá vált, hogy nem tudom, hogy vissza lehet-e tuszkolni a gyereket a babába, az anyába.

[00:27:35]Értitek?

[00:27:38]Szóval ez egy ilyen nagyon nehéz feladat.

[00:27:39]Ö és próbálkozott vele az előző kormányzat is, mármint nem az elő, hanem az eggyel korábbi kormányzat.

[00:27:45]Nem volt egyszerű.

[00:27:46]És valószínűleg fognak ezzel valamit majd kezdeni, vagy próbálnak majd valamit kezdeni a a mostani kormányzat is, legalábbis a Landner Juditnek a első nyilatkozatai alapján erre lehet következtetni, de ez nem lesz egy egyszerű feladat, az biztos.

[00:28:00]Úgyhogy ez nem egy nem egy ilyen rövidtávú történet.

[00:28:04]Tehát eleve egy oktatási rendszer átalakítása baromi nehéz.

[00:28:06]És az is baromi nehéz, hogy hogy ezt a szegáció kérdést úgy kezeljük, hogy az embereknek a fejébe nem teszünk rendet, mert miről szól ez?

[00:28:15]Egy csomó dolog szor az oktatási forrásokhoz való hozzáférésnek a versenye és ugye az oktatási rendszerünk kivonta a pénzt azok közoktatásból az állam.

[00:28:25]Ezért egyre nagyobb lett a verseny azokért a helyekért, ahol még egy ilyen szigetszerűen léteztek.

[00:28:31]Mit itt például mint mondhatnám mondjuk például a a többiekhez képest sokkal jobban kitömött egyházi iskolák és oda elkezdtek bepörögni a gyerekek és akkor az összes többi meg sorvad le.

[00:28:42]Most ezt nyilván pénzzel valamennyire lehet majd segíteni, de van egy másik folyamat is, és az pedig a cigány ellenesség, vagy vagy a cigányoktól való, nem tudom, tartózkodás, hogy így finoman fogalmazzak az embereknek a fejében.

[00:28:56]Ez megvan, hogy a ahol cigány gyerekek vannak, az én gyerekem ott ne tanuljon.

[00:29:02]című történet.

[00:29:02]És ez nem csak arról van szó, hogy szebbe az iskolába jobb a tanár, hanem ez azért tényleg a a társadalmi előtletekről is szól, és hogy ezzel is kell kezdeni valamit, mert ha ezzel nem kezd valamit, akkor hiába lesznek majd jó iskolák meg nem tudom, jó tanárok, hogyha hogyha az embereknek a fejében még ugyanúgy megmarad ez a fajta előítéletesség, akkor ugyanúgy a a a szegregációnak a az egyik legfontosabb oka az megmarad, hajtóereje megmarad, és akkor ugyanúgy kifog fognak alakulni ezek a dolgok.

[00:29:35]Igen, ezt talán következménynek nevezném, hogy addig ameddig a következményeket jelöljük meg magának a problémának.

[00:29:42]Igen.

[00:29:42]És csak a következ tehát mivel a következményt tartjuk a problémának és a problémát akarjuk megoldani, akkor valahol rosszul mértük fel a a terepet.

[00:29:52]Erre mindig azt a példát szoktam használni, hogy ha van egy agydaganatod és a fejfájás a következménye, de te a fejfájással foglalkozol, mint problémával, beveszel két fájdalomcsillapítót, és nem foglalkozol magával a daganattal, aminek a következményei vannak.

[00:30:08]És itt ebbe azt szeretném megkérdezni, hogy valahol nem azt mondom, hogy vannak dolgok, amire azt szoktam mondani, hogy érthető, de nem elfogadható, mert igenis vannak annak a szülők szempontjából érthető alapjai, hogy nem feltétlen a romákra egyébként.

[00:30:26]Ennél szerintem egy sokkal szélesebb problémáról van szó, amit te szegénységgel fejeztél ki, és én is ez az, amivel menni tudnék, hogy ott, ahol a szocializációban nem egy átlag, az átlagtól eltérő, és akkor egyébként itt a fogyatékossággal rendelkező ADHD-s gyerekek egyszerűen több időt igényelnek, agresszívabb gyerekek például, tehát itt nem csak a romák vannak benne, de nyilván ott mivel van egy külsőleg is megmutatkozó eltérés, Ezért unblockbe teszik őket ebbe a kalapba.

[00:30:59]Az, hogy valahol a speciális gyerekekkel a szülők nem akarják a saját gyerekeiket kitenni ezeknek a dolgoknak, ez a része érthető, de közben nem elfogadható.

[00:31:11]Hogy lehet, ahogy te is mondtad, a gyökerével foglalkozni, ami ami a szülőknek és az embereknek valahol leívódva bennük van?

[00:31:21]Mert azért ez nem csak a romákkal kapcsolatban, minden egyes kisebbséggel az ismeretlentől, ismeretlen emberektől akkor ez már volt a nyilván a kormányzati kommunikáció erre sok lapáttal rátett.

[00:31:34]Ezzel magával a gyökérrel, mint maga a sztereotípiának a jelensége, hogy lehetna mondjuk ezzel foglalkozni, hogy ne csak a tüzet oltsuk?

[00:31:43]Igen, ez egy jó kérdés.

[00:31:43]Na, ez is egy olyan történet, amit nagyon nagyon nehéz egyik pillanatról a másikra megoldani.

[00:31:50]Most képzeljétek el, hogy ez a fajta előítéletesség, ez mindig is jelen volt.

[00:31:54]Nyilván minden társadalomban jelen van, közép-európai társadalomban erősebben jelen van, meg kell nézzel különböző kutatásokat.

[00:32:01]És a magyar társadalomban már meg még inkább jelen van, mert rajt, mert láttátok nyilván a 10 év gyűlölet című fímét.

[00:32:07]Azt hiszem, hogy a 444 csinálta meg, ha jól emlékszem, vagy a Telex valamelyik talán a 444 csinálta meg ezt a amikor bemutatta, hogy a kormány hogyan erősített rá a különböző előítéletekre.

[00:32:21]És ez ez a fajta, hogy megnövelte az ingerküszöbét a magyar társadalomnak, ez akkor is lecsapódik a romákon, hogyha nem ők voltak a célpont, hanem más kisebbségek.

[00:32:34]Megjegyzem egyébként volt, mikor egy picit egy-két hónapra mi is így a kormányzati kommunikációinak a cppontjába kerültünk, csak a covid ezt elsodorta.

[00:32:43]Ez 2020-ban volt, amikor a gyöngyöspatai kárt, tehát a szegregált gyerekek kártérítésű párt nyertek az állammal szemben.

[00:32:53]Néhány millió Ft per fő egyébként.

[00:32:56]És akkor az Orbán Viktor elkezdett mondani, hogy hát mi itt Kecselünk, a cigányok meg szavazás, hanem mit szerettek, nemzeti konzultáció be is volt készítve, és akkor gyakorlatilag arról volt szó, hogy önnak akarják-e, hogy a cigányok pénzt kapjanak munka nélkül.

[00:33:09]Most igen, nyilván nem ez, de körülbelül ez ez volt bekészítve kábé ez volt bekészítve és akkor elsodolta a covid ezt a történetet.

[00:33:19]Tehát mi is voltunk egyébként a gyű kormányzati gyűrületpolitika célpontjában egy kis időre, meg hát azért Lázár János megsorolhatnám, hogy mi minden volt, ami azért ennek nagyon erősen alátámasztott.

[00:33:31]Szóval a lényeg lényegre visszatérve, a cigány ellellenesség az mindig is benne volt a a magyar társadalomban.

[00:33:40]de Közép-Európában is, tehát hogy ez nem csak egy magyar specifikus történet, de az, ahogy a kormányzat a a különböző kisebbségek ellen hergelte a magyar társadalmat, ezzel még inkább elmélyítette ezeket a falakat, vagy fölemelte ezeket a falakat, vagy elméítette az árkokat, mit tudom én, hogy kell ezt most pontosan fogalmazni.

[00:34:01]A lényeg az, hogy hogy ezek olyan mély problémák, amiket nem lehet csak úgy különböző nem tudom ilyen propaganda történetekkel el, mit tudom én betemetni ezeket az árkokat.

[00:34:11]Szóval ennek idő kell, hogy meggyógyuljon a magyar társadalom, viszont aktívan tenni kell érte, az biztos.

[00:34:16]Tehát ez az biztos, hogy a magyar magyar társadalomnak szüksége van arra, hogy hogy gyógyuljon.

[00:34:23]És nagyon fura, amit mondok.

[00:34:23]És de egyébként a azért is volt nagyon érdekes ez a Sükösdi parlamenti a Sükösdi gyerekeknek a parlamenti előadása.

[00:34:31]Ugye a zöld az erdőt ami sokan cigányhimnusznak.

[00:34:36]Én is egyébként sokáig úgy gondoltam, hogy cigányhimnusz, de ebből óriási vita lett.

[00:34:40]Majd egyszer elmondom nektek.

[00:34:41]Az érdekes, de a lényeg az, hogy ez a maga ez az előadás, ez ilyen hihetetlenül relevatív volt, mert nézzétek meg, hogy hogy ott a a akik a paccsorokba ültek, hogy hogy nagyon sokan megkönnyezték, nem romák is.

[00:34:58]És tök érdekes volt, én azt láttam, hogy a még a fideszesek közül is többen elérzékenyültek.

[00:35:03]Szóval és az egész magyar társadalomra valahogy ez hatott.

[00:35:05]Szóval nagyon érdekes ez a történet, hogy szüksége van ezekre a ezekre a szimbolikus történetekre, hogy hogy valahogy gyógyuljon ez a társadalom, és próbáljunk ebből a ebből az egész toxikus légkörből valahogy kikeveredni és építeni valamit előre.

[00:35:23]És nyilván ez ez nem csak nyilván nem csak a cigány ellelleneségben vagy a előttehetségben nyilván, mert nagyon-nagyon sok minden probléma van itt a itt Magyarországon, de ez egy nagyon erős jelző arra egy egy bármely társadalomra, hogy mennyire előlítetes, mennyire tud mindjárt hibáztatni egy másik társadalmi csoportot, hogyha bajba kerül.

[00:35:46]Úgyhogy ezzel kell szerintem ezzel kell kezdeni.

[00:35:51]Ez a legfontosabb.

[00:35:51]És hogyha már így földobtad a labdát, akkor itt az ideje lecsapni, hogy mi miért mi volt ez a téma, mi mi mi szülte a konfliktust a zöld az erdőben?

[00:36:03]Ja, jó.

[00:36:03]Oké.

[00:36:03]Az az, hogy van-e a romáknak himnusza?

[00:36:07]És hogyha van, akkor mi?

[00:36:09]És ez 1971-ben megalakult, az volt az első roma világkongresszus.

[00:36:18]Ühüm.

[00:36:19]ahol több országból, jó néhány országból jöttek egyébként magyar roma értelmiségek is részt vettek, Londonban gyűltek össze.

[00:36:27]És hát pontosan azért, hogy hogyan lehet valahogy ezt az egész nagyon-nagyon sok országban létező cigányságot valamilyen módon megjeleníteni, közös problémákat megmutatni, a közös kincseket, kulturális azonosságot, nyelvi azonosságot megmutatni.

[00:36:47]És hát hogyan lehet úgy, hogy jelképeket, közös jelképeket teremtettek meg, és akkor jött létre, vagy akkor teremtették meg, vagy vagy találták ki, vagy nem tudom, tervezték meg a a roma zászlót például, és akkor dőlt el, hogy mi legyen a roma himnus, tehát hogy egy és akkor van egy szerb hát mondjuk így, hogy népzene, de aztán azt már tovább költötték.

[00:37:12]A lényeg az az, hogy jelem.

[00:37:15]Ühüm.

[00:37:15]Ö és az lett a roma himnusz.

[00:37:15]De Magyarországon ez egy kicsit másképp alakult, mert mert a nemzetközi roma mozgalom az később sodor lett a fősodor és Magyarország kicsit külön utakon járt és a zöld az erdő az egy beás népdal volt, amit utána több körben nagyon fontos híres és tényleg meghatározó roma zenészek értelmiségiek zenésítettek tovább meg csinált áltak rá egy magyar szöveget, de annak is van több változata, de a végső változatot azt az Andodrom csinálta meg.

[00:37:56]Az egy nagyon híres zenekar volt, az egyik legfontosabb folklórzen zenekarakar Magyarországon.

[00:38:00]Így a 80-as-90-es években működtek leginkább.

[00:38:05]És ők zenésítették meg.

[00:38:05]És aztán a 90-es években valahogy ez himnikussá vált ez a zöld az erdő, mert a a szövege egyébként nagyon szinte a magyar himnusznak a pandantja, mert úgy kezdődik, hogy zöld az erdő, zöld a hegy is, a szerencse jön is, megy is, megá megátkoztál, megismertél, örök csavargóvá örök csavargóvá tettél.

[00:38:23]Ugye ez az első verszak.

[00:38:25]És nagyon érdekes, nem, hogy a magyar Igen.

[00:38:27]Tehát magentás benne van.

[00:38:30]Így van.

[00:38:30]Tehát benne van ez az önsorsró, tehát mindenki ellenünk van, hogy mennyire rossz nekünk.

[00:38:35]Tehát mintogyha magyar himnuszt hallgatnánk.

[00:38:38]És akkor való valószínűleg szerintem emiatt lett ez ilyen himnikus történet.

[00:38:42]És aztán 90-es években számtalan olyan rendezvényen vettem részt, ahol ezt himnuszként játszották le.

[00:38:48]És aztán utána volt egy olyan időszak, amikor a zöld az erdőt is, meg a gerelemet is eljátszották.

[00:38:52]Ugyanúgy mintogy a magyar rendezvényeken nagyon sokszor van a szózat is, meg a hymnusz is.

[00:38:57]Tehát valahogy ez a fajta kettősség itt is megvan.

[00:39:00]Úgyhogy ennyi a történet, és óriási nagy vita lett ebből emiatt, hogy akkor most mi lesz, higgyétek el, nem ez a himnusz, ez a himnusz, az is csináltunk egyébként.

[00:39:08]Nézzétek meg egy nagyon színvonalas vitát a a van egy YouTube csatornánk, az a neve, hogy Roma Play.

[00:39:14]Menjetek fel, nézzétek meg.

[00:39:14]És és akkor ott is oda is streameltük ezt a ezt a nagyon fontos beszélget, és egy nagyon komoly folklor zenész, újságíró és egy történész vitázott ezzel kapcsolatban egymással.

[00:39:28]Szerintem baromi érdekes.

[00:39:31]Még egy utolsó kérdést az oktatással kapcsolatban feltennék, és ez valahol a talán az oktatásnak a szakpolitikáját érinti, hogy most akkor jobb-e mondjuk a roma gyerekeknek, hogyha együtt tanulnak, és azok, akik együtt szocializálódtak, azokkal a szimbólumokkal, abban a nyelvezetben nőttek fel, értik egymást és őket inkább együtt tanítsák.

[00:39:54]Ráadásul olyan szakemberek, akik mondjuk erre specializálódtak, és akkor ezt nevezzük-e szegregációnak.

[00:40:03]Mertogy annak is feltételezem én van lehet így is csinálni mondjuk a szegációt, meg lehet úgy is csinálni, ahogyan jelen pillanatban van.

[00:40:13]hogy tud-e egyébként az akár egy jó megoldása lenni az oktatásban a romák számára, ha így oldják mondjuk ezt meg, vagy szükségük van arra, csak abba próbálok gondolkodni, hogy nekik melyik lenne a jobb?

[00:40:30]Ugye ezt a kérdést ezt sokszor sokszor felteszik, hogy jobb nekik együtt meg, hogy van a különözös nyelv satöbbi.

[00:40:37]Egyébként hozzáteszem, hogy a magyarországi cigányoknak legfeljebb 10%-a beszéli a cigányelvet.

[00:40:43]Legfeljebb 10%-a.

[00:40:43]És van még a beás, ami egy archaikus román nyelv, azt is talán 5%-a, ha beszéli.

[00:40:49]Tehát 800000 cigányból talán 15%-ny beszéli a valamelyik romák által beszélt nyelvet.

[00:40:59]És összes többi magyarul beszél.

[00:40:59]Tehát már ebből a szempontból is ez a történet megbokik, de nem ez a legfontos a szociális nyelv a szocializációs nyelvrendszerre gondoltam inkább ami meg nem is őket érinti inkább, hanem ahogy mondtuk is inkább a szegényebbeket vagy a így van.

[00:41:13]Tehát hogy Igen.

[00:41:13]Tehát hogy így van.

[00:41:16]És akkor itt bukik ki ez a történet, hogy összezárjuk-e a szegényeket egymással, mert ők úgyis ugyanazt a kódot csinálják.

[00:41:21]Szóval nem nem jó ez, nem jó.

[00:41:25]Ezt az összes nem csak a Magyarország, a nemzetközi kutatások is mutatják, hogy hogy még, hogyha a legminőségűbb oktatási rendszert kapná meg a romák, vagy a szegények, vagy a az adott kisebbségi csoport, egy óriási probléma hiányozna, megpedig a kortázkapcsolatok, tehát az interetnikus kortáskapcsolatok hiánya, az elképesztően sokat számít.

[00:41:51]Elképesztően sokat számít a gyerekeknek.

[00:41:53]Egyszerűen az, hogy te egy ilyen szegregált létben élsz, az hihetetlen sok mindent kivesz a te majdani sikerességedből.

[00:42:02]Egyszerűen az, hogy nincsenek nem roba barátaid.

[00:42:07]Elképesztő ezt megmutatták.

[00:42:07]Egy egy zseniális kutatást csinált Kertesi Gábor, hogy nézzétek meg.

[00:42:12]Ő egy az egyik legjobb magyarországi kutatók közgazdász egyébként, és hosszú éveken keresztül kutatta a szegény gyerekeknek a kapcsolati hálóit, és leginkább a roma gyereknek a kapcsolati hálóit, és azt mutatta be, hogy egyetlen egy nem roma barát elképesztő módon, elképesztő módon javítja a gyerekek iskolai teljesítményét.

[00:42:36]Ezt képzeljétek el.

[00:42:39]Hihetetlen történet, de ez az igazság.

[00:42:41]Szóval ez a válaszom erre.

[00:42:41]Ez a válaszom erre.

[00:42:43]Tehát egy országban élünk, egy országot építünk és nagyon fontos.

[00:42:46]És egyébként van egy másik kutatás arra vonatkozóan, hogy a hogy a roma gyerekek ugyan lehúzzák-e a nem roma gyerekeket, ugye nagyon sokan ettől félnek és nyilván nagyon sok dolognak kell kalapolni ahhoz, hogy ez így legyen, amit most elmondok nektek.

[00:43:01]De a 2010-es évek elejéig volt egy ilyen integráló iskolai rendszer Magyarországon.

[00:43:10]Nem sok iskola vett részt, talán 100 iskola vett részt benne, de abba csináltak kutatásokat, és azt vették, hogy nemhogy nem húzzák le a roma gyerekek jó oktatási rendszerben, jó módszertanokkal, mondom, hozzáteszem, hanem éppen hogy javítják a gyerekeknek a az iskolai teljesítményét, és ami nagyon fontos, azokat a készségeit, képességeit, amit utána nagyon sokszor tud használni, ez pedig a érzelmi intelligencia, ami legalább annyira fontos, mint a mint a való, tehát hogy a a milyen intelligencia van még ezen kívül nem érzelmi, hanem a logikai intelligencia az az legalább annyira fontos az embernek az érvényesülése kapcsán, hogy hogy milyenek a társas kapcsolataid.

[00:43:49]És ebben az, hogy eltérő szocializációjú gyerekek, vagy elszerő bőrszínű gyerekek a barátaid, ez nagyon sokat segít a nemroma gyerekeknek is.

[00:43:59]Akkor át is térnék, hogy amit már említettem is, hogy a a kampányban hát sorra sorra sorakoztatta fel maga mellé a Fidesz roma énekeseket, rappereket és mindenfé mindenfelé próbáltak lőni.

[00:44:20]És egy egyrészt szerették párhuzamot vonni nem teljes mértékben, csak részben a sükösdíj gyerekeknek a szimbolikus megjelenésével, hogy valahol a Fidesz is ezt próbálta csinálni.

[00:44:33]kérdéses, hogy milyen minőségben, mert azért valahol a GVM-nek a propaganda videóit, azokat így nem tudnám egy kalap alá hozni a Sükösd gyerekekkel, de valahol ott is annak a szimbolikáját szerették volna a romák felé kifejezni, hogy ők is ennek az országnak a részei, ők is a kormánypárt nakak számítanak és minden más egyéb.

[00:44:57]abban az esetben, ha nem nem lesz például, vagy nem olyan minőségben lesz, nem csak szimbolizációban, hanem konkrét intézkedésekkel kapcsolatban a roma közösség képviselve mondjuk a következő egy évben, akkor mire lehet majd számítani egyébként akár tőletek, mint sajtó, akár a roma közösségektől?

[00:45:22]Hát tőlünk és akkor ez egy feltételezés.

[00:45:28]edután minden kormánnyal kritikusok lesünk.

[00:45:30]Ez a feladatunk nyilvánvalóan.

[00:45:34]Másfelől pedig a roma közösségek felől meg hát egyfelől szerintem lesz a a inkább ezt kettő venném.

[00:45:44]Tehát vannak azok a közösségek, akik már annyi annyiszor szívták meg, hogy valószínűleg nekik ez nem osztám nem osztám szoroz majd.

[00:45:51]Tehát azt fogják mondani, hogy ti is ugyanolyanak vagytok, mint ők.

[00:45:57]Ez a fajta lehet, hogy cinikus hozzáállás, mondhatnánk így, de valójában rohadtul igazuk lesz, mert ez így volt.

[00:46:03]Tehát, hogy 36 év alatt nagyon-nagyon sok esetben mondhatnánk azt, hogy elfelejtett közösségekről beszélünk, akiket mindig az utolsó helyre hangsoroltak országosan is, az adott településen belül is.

[00:46:14]Nem fogják azt mondani, hogy akkor most fellázadunk a Tisza ellen, mert ezt meg ezt ígértétek, hanem azt fogják mondani, hogy menjetek a francba.

[00:46:23]Eddig is ez volt, ezután is ez lesz.

[00:46:25]Mi már csak így élünk.

[00:46:27]A roma értelmiség viszont, vagy a akkor talán ezt inkább szélesíteném, hanem a az a fajta időzőleges Roma középosztály, akiknek meggyőződésem, hogy jelentős részük most Tiszára szavazott, azok biztos, hogy mélységesen csalódottak lesznek, és ők biztos, hogy kritizálni fogják kőkeményen a Tiszát.

[00:46:47]úgy legyen, mármint, hogy ne legyen szükség rá, de ha megvan, akkor meg meg így legyen.

[00:46:52]Az utolsó kérdésem az a már említett Lázár Jánossal lenne kapcsolatos, vagy hát ő az egyik főszereplője talán a kormányzati volt, bocsánat, kormányzati kommunikációnak.

[00:47:03]Nehéz, ugye, mert ugye még még szok még szokom a szokom a helyzetet.

[00:47:06]Ö hát a leköszönő kormánynak az egyik olyan szereplője volt, aki évről évre sikerült olyan kijelentéseke kijelentéseket tennie, ami ugye a legutóbbi a WC kefés dolog volt, de ott van például a vezető propagandistájuk, Bayer Zsolt.

[00:47:24]Hát én pont nemrégiben nagyon sok Bajer Zsoltot volt szerencsém olvasni, mert csináltam egy egy csináltam egy összefoglaló búcsú videót számára.

[00:47:36]téged és hát elképesztő idézeteket találtam tőle, és az egyik az az arról szólt, hogy a hogy egy roma gyereket elütni az hát még még jobban bele kell taposni a gázba.

[00:47:53]És az, aki meg sem áll a roma gyerekeknek az elütésénél, az az cselekszik helyesen, de hogyha mégis megállnál és jönnének az állatok, akkor még lődd is le őket.

[00:48:02]Tehát, hogy egyszerűen tényleg egy olyan szintű dehumanizálás, hogy én nem értem, hogy hogy lehet ember még egyébként közéletben, aki tehát tényleg bárkiről ilyet mond, hogy ez a fajta nyilvános kommunikáció, amit sikerült kormányzati szintre emelni, vagy legalábbis a kormány propagandistáinak a szintjére emelni, és úgy, hogy ráadásul ez a sztereotíp, diszkriminatív jelleg a magyar társadalomba így is elég mélyen van.

[00:48:32]Ez konkrétan hogy lehet megélni romaként, hogy Orbán Viktor elmondja, hogy személyes jó barátja Bajernek, miközben ő ilyeneket mond, vadhajtásokat olvas.

[00:48:43]Igen, hát például Igen, igen.

[00:48:48]Hát azért látszik ezt mi is megírtuk elemzésben, még mielőtt egyébként kijött volna azzal a magyar nemzetes interjúval múlt héten az Orbán Vitoral gyakorlatilag ő maga mondja azt, hogy szél szél jobbot kell erősíteni, mert jobbról lehet szél a széléről lehet a az alkoholt egyben tartani és már akkor mondtuk, hogy valószínűleg ez a céljuk, hogy ők és ezért mondtam a legelején, hogy gyakorlatilag ők a mi hazánknak a riválisaivá váltak és tényleg mondhatnám azt, hogy Nemzeti Radikális Párttá válik a Fidesz valószínűleg és és ebbe nagyon jól beleélik a Bajár Zsolt.

[00:49:22]Tehát nem arról szól, hogy hogy a Fidesz ebben a kérdésben mondjuk behúzna középre, és azt mondaná, hogy ezektől a figuráktól, akik sokszor mérgezték a a magyar közéletet, megszabadul és azt mondja, hogy akkor szembenézek azzal, hogy mit követtem el 16 év alatt, hanem azt mondják, hogy hogy akkor még kicsit jobban rányomnak a gázzra.

[00:49:44]egyébként visszatérve ehhez a Bayer Zsoltos cikkhez, egyébként az 2006-ban született, tehát az 20 éves cikk, és az a olasz liszkai lincselés után készült.

[00:49:54]Ugye ez egy a nagyon mélyen beült a magyar társadalomnak az emlékezetébe.

[00:50:01]Arról szól, ha esetleg valaki nem hallott volna róla, hogy Olasz Liszkán egy mindenki által köztiszteletnek örvendő, egyébként roma gyerekeket tanító tanár, Szögi Lajos szög egy olyan útszakaszon ment el, ahol ahol elsodort egy egy roma kislányt, és akkor a a családja kiugrott, és agyon ütötték a saját gyerekeinek a a a szeme láttára ezt a ezt az embert.

[00:50:29]borzasztó tragédia, és tényleg az egész ország gyárszólt, és azt is gondolom, hogy hogy hogy ez egy a romák szempontjából is egy sorsfordító történet volt, ami meghatározta szerintem legalább 15 évre a romáknak a megítélését Magyarországon.

[00:50:49]És nekem én nekem ezzel engin sokan vitatkoznak.

[00:50:52]Tehát ez most egy megosztó dolog lesz, amit mondok, de nekem meggyőződésem, hogy hogyha nincsen olasz liszka, akkor a Jobbik nem emelkedik fel, és a romák elleni terrortámadások sem születnek meg.

[00:51:02]Tehát, hogy ez egyszerre született.

[00:51:04]Tehátett 2006-ban volt ez, és akkor utána a magyar társadalom ban volt egy nagy felhorkanás és volt egy jobbold szélső jobboldali erő, aki tudta, hogy mire kell rámenni.

[00:51:17]ráérezett erre a közhangulatra, és erre építette fel magát, alapította fel meg a a magyar gárdát, hozta fel színre a cigánybűnözés kifejezést, és ebben az időszakban születtek ugye 2008 és 2009 között a romák elleni tármámadások.

[00:51:32]És nagyon érdekes, hogy a magyar társadalomban így is maradt meg ez a dolog, amikor bármikor beszélünk a terrortámadásokról, mindig azt mondják, hogy igen, de ott volt olasz diszka, mintogyha kettő egybe tartozó történet lenne, és valószínűleg nem is tudjuk külön kezelni egyszerűen, mert a magyarok magyar társadalomnak a fejében ez most már így rögzült ez a dolog.

[00:51:55]Egyébként ezzel nagyon sok vitám van a a roma értelmiségen belül is ezzel a gondolatmenetemmel, de én ezzhez ragaszkodok.

[00:52:01]És miért érdekes Bajer Zsolt?

[00:52:03]Azért, mert Bajer Zsoltnak abban, hogy a magyar gond magyar társadalmak gondolkodása ennyire szélsőségessé vált, elengedhetetlen szerepe van.

[00:52:11]Képzeljétek el, a periratban, amikor a terroristákat megkérdezték, hogy mi vitte rá őket, például Bajer Zsoltnak a cikkire hivatkoztak.

[00:52:23]Tehát Bajer Zsolt közvetve fel felbújtója volt ezeknek a gyilkosságoknak, és erről még soha senki nem vont a felelősségre.

[00:52:32]Ez egészen elképesztő.

[00:52:32]Ezt a történetet ismertem, azt nem kapcsoltam közvetlenül össze.

[00:52:38]Két különálló entitásként volt a fejemben a két történet.

[00:52:43]De hát akkor kimondhatjuk, hogy Ber Zsoltnak hát mondjuk úgy, hogy nagyon hosszú az a lista, amiért felelnie kéne, és köztük ez az egyik.

[00:52:50]A szélsőség szélsőséget szül.

[00:52:53]Aztán az, hogy a szélsőség az valójában valaminek a következménye, azt meg vélhetően megbeszéltük.

[00:52:59]viszont elfogyott az időnk, de nagyon-nagyon köszönjük és köszönöm szépen, hogy itt voltatok velünk.

[00:53:04]Én is köszönöm.

[00:53:05]És a nézőknek is, hogy végignézték és végighallgatták ezt a videót.

[00:53:08]Akik nézték is a YouTube-on keresztül, mindenféleképpen iratkozzanak fel a Klub Rádiónak a YouTube csatornájára, lájkolják ezt a videót, de csak ha tetszett, kommenteljenek, mert pörgeti az algoritmust.

[00:53:20]Szerintem mindent elmondtam.

[00:53:20]Ez itt a Bőrünk egy című műsor volt.

[00:53:22]A stúdióban Pap Dávid kollégánkkal és Kadét Ernővel a roma sajtóközponttól és munkatársaink voltak Csorba László, Loboda Pisti és Józsa Márta.

[00:53:31]A jó magam pedig Pankuté Lili.

[00:53:33]Sziasztok!