Bárándy: Most alkotmányozási pillanat van
- Sulyok Tamás köztársasági elnök nem teljesíti alkotmányos feladatát, mert előre jelezte, hogy mindent aláír, és soha nem bírálta a rendeleti kormányzást vagy a jogkorlátozó törvényeket.
- Alkotmánybírói múltjában minden döntése a Fidesz érdekeit szolgálta, még olyan ügyekben is, ahol egy kritikus álláspont sem fenyegette volna a rendszert.
- A köztársasági elnöknek tekintéllyel kell rendelkeznie, hogy megszólalása releváns legyen, ezt Göncz, Mádl és Sólyom képviselte, de a későbbi elnököknek nem sikerült.
- A jelenlegi elnök eltávolítására megfosztási eljárás vagy alkotmánymódosítás lehet a megoldás, de az Alkotmánybíróság várhatóan felmentené.
- Bárándy a 2026-os választást nem kormányváltásnak, hanem rendszerváltásnak tekinti, ami kötelezővé teszi a kizárólagos hatalomgyakorlás maradékelemeinek felszámolását.
- Most alkotmányozási pillanat van: a társadalom szerződni akar az új hatalommal, és olyan alkotmányt kell létrehozni, ami megosztja és korlátozza a hatalmat.
- A demokratikus elkötelezettség próbája lesz, hogy a megüresedő közjogi pozíciókba alkalmas, független személyeket neveznek-e ki, és megszületik-e a hatalmat korlátozó alkotmány.
- Az igazságtétel nem bosszú, hanem objektív folyamat; a vagyonvisszaszerzéshez nem feltétlenül szükséges büntetőjogi elítélés, más jogágak is lehetőséget adnak rá.
- A 16 éves rendszer az egészségügyet, oktatást és minden más területet tönkretett, a teljes összeomlás miatt látványos eredményeket lehet elérni, de a prioritások felállítása szinte lehetetlen.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A köztársasági elnök szerepe és a jelenlegi elnök kritikája
A beszélgetés középpontjában a köztársasági elnök alkotmányos szerepe és a jelenlegi államfő, Sulyok Tamás működésének éles bírálata áll. Bárándy Péter szerint a köztársasági elnöknek az Alaptörvényben meghatározott feladata, hogy megtestesítse a nemzet egységét, és őrködjön az állam demokratikus működése felett. A jelenlegi elnök azonban ezt a feladatot nem teljesíti.
„A mostani köztársasági elnök az úgy gyorsan mondta is, hogy ahogy ő mindent aláírt az előző kormánynak, és hát meg fogja tenni ezt az újnak, és ne tessenek vele kötözködni, hogy hogy akarják tenni, itt is rendben lesz. Ő nem áll ellen semminek. Nagyjából ezt mondta. Ez azt gondolom, hogy az ő hivatalának a tagadása, hiszen neki önállóan kell megoldania azt, megítélnie azt, hogy miként működik az állam.” – Bárándy Péter *
Bárándy különösen súlyos mulasztásnak tartja, hogy a köztársasági elnök soha nem szólalt fel a 2020 óta veszélyhelyzet címén fenntartott rendeleti kormányzás ellen, amely szerinte merőben alkotmányellenes volt. Emellett szó nélkül hagyta a gyermekvédelmi törvényt, az arra épülő alaptörvény-módosítást, valamint a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot súlyosan korlátozó rendelkezéseket is.
A volt igazságügyi miniszter felidézte Sulyok Tamás alkotmánybírói múltját is: megvizsgálta az ügyeit, és azt tapasztalta, hogy közel 200 ügyben volt előadó bíró, és döntései mindig a Fidesz érdekeivel estek egybe. Példaként említette, hogy olyan ügyekben sem foglalt el kritikus álláspontot, mint a külügyminisztérium elé krétával hajót rajzoló tüntetők ügye, a tanárok sztrájkjoga, vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetem vagyonának elvétele – olyan ügyekben, ahol egy alkotmánybírói kritika sem döntötte volna romba a rendszert.
„Megnéztem az első 15-ét, a csip-csup ügyektől kezdve kicsit komolyabbak is voltak, de mindig valahogy az jött ki, hogy a Fidesznek van igaza.” – Bárándy Péter *
Bárándy szerint a köztársasági elnök működésében és jellemében a hűség volt a meghatározó érték – a volt kormányhoz való hűség, ami az alkotmánybírósági működést is alapvetően meghatározta. A legapróbb dolgokban sem engedte meg magának, hogy döntése ellentétes legyen a központi hatalom pillanatnyi érdekeivel.
A köztársasági elnök tekintélyének kérdése
Bárándy Péter kifejtette, hogy a köztársasági elnöknek ma is meghatározó szerepe lehetne a társadalom vezetésében, és ehhez nem feltétlenül kellene hatáskörét kibővíteni. A lényeg a tekintély: olyan személyiségre van szükség, akinek a megszólalása releváns a társadalom számára, legyen szó ünnepi beszédről vagy a kormányzat működésével kapcsolatos véleménynyilvánításról.
„Neki kell egy olyan tekintélyt képviselni, hogy maga a megszólalása az releváns legyen a társadalom számára, akár egy ünnepi beszéde, akár egy kormányzati működési elemmel kapcsolatban egy véleménynyilvánítása az igenis meghatározó.” – Bárándy Péter *
Az első három köztársasági elnök – Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László – komoly személyiségek voltak, akikre a társadalom számított, hogy véleményt nyilvánítsanak, és irányt mutassanak. Ezt a tekintélyt a későbbi elnököknek is képviselniük kellett volna, de egyiküknek sem sikerült. Bárándy szerint a jelenlegi elnök sem tekintélyes ember, és ha valaki nem tekintélyes, akkor nem tudja ezt a feladatot ellátni. Bár elvileg fel lehet nőni a feladathoz, ennek nagy a kockázata.
A közjogi méltóságok eltávolításának szükségessége és módjai
A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy Bárándy Péter szerint meg kell szabadulni a jelenlegi köztársasági elnöktől. Őt abba a személyi körbe sorolta, amely a kizárólagos hatalomgyakorlás képviselője volt, és amelynek maradékelemeit a következő hatalomnak kötelessége felszámolni.
„Ők a kizárólagos hatalomgyakorlás képviselői voltak, arra is vannak szánva, hogy ezeket az érdeket most és a jövőben is érvényesítsék. És a következő hatalomnak pedig kötelessége az, hogy a kizárólagos hatalomgyakorlásnak ezeket a maradékelemeit fölszámolja.” – Bárándy Péter *
Az eltávolításra két lehetséges utat vázolt fel:
-
A megfosztási eljárás: Ezt a parlamenti képviselők egyötöde indíthatja be. Ha a parlament kétharmada meghozza a határozatot a megfosztási eljárás megindításáról, a köztársasági elnök már nem gyakorolhatja jogait, és a parlament elnöke veszi át a feladatait, amíg az Alkotmánybíróság dönt. Bárándy azonban megjegyezte, hogy a jelenlegi Alkotmánybíróság feltehetően felmentené az elnököt, mivel az a testület „a Fidesz nyakméretére volt szabva”.
-
Alkotmánymódosítás: A jelenlegi győztes politikai erő ezt az utat keresi, hogy alkotmánymódosítással váljon meg a köztársasági elnöktől, a Kúria elnökétől és más tisztségviselőktől.
Bárándy hangsúlyozta, hogy a különböző tisztségek esetében más-más szabályozásra van szükség, mert más körülmények között kerültek a pozíciójukba. Míg a köztársasági elnök a formális jogszerűség betartásával került hivatalába, addig a Kúria elnöke alkotmányellenes módon, személyre szóló jogalkotás útján, és olyan személy került oda, aki nem rendelkezett a szükséges készségekkel és múlttal. Hasonló a helyzet az Alkotmánybírósággal is, ahol a kezdeti szigorú kritériumokat felváltotta a hűségeskü, ami a szakértelmet helyettesítette.
Rendszerváltás vagy kormányváltás?
A beszélgetés egyik kulcskérdése az volt, hogy a 2026. április 12-i választás egyszerű kormányváltásnak vagy rendszerváltásnak tekinthető-e. Bárándy Péter egyértelműen az utóbbi mellett érvelt:
„Ha kormányváltás egyszerűen, akkor természetesen ezeknek a közjogi méltóságoknak a hivatali idejét nem lehet lerövidíteni semmilyen technikával. Ha rendszerváltásnak tekintem, akkor kötelező.” – Bárándy Péter *
Érvelése szerint a 2010 óta kiépült rendszer nem egyszerűen kormányzati ciklusok egymásra halmozása, hanem egy kikristályosodott rendszer, amely tagadja a parlamentarizmust és a demokráciát. A 2010-es húsvéti Alaptörvény egypárti szöveg volt, amely nem tartalmazza az alkotmányos lét alapvetéseit, és ezzel a kizárólagos hatalomgyakorlás útjára léptek. Ez a rendszer 2016, illetve 2020 után a rendeleti kormányzás bevezetésével teljesedett ki.
Bárándy szerint a rendszerváltó politikai erőnek alkotmányos és alaptörvényi kötelezettsége, hogy a kizárólagos hatalomgyakorlás minden elemét felszámolja. A legitim alap tehát megvan, és ehhez legális alapot kell teremteni. Felhívta a figyelmet arra a kettősségre is, hogy a Fidesz 2010-ben maga is forradalomról beszélt, és arra hivatkozva változtatta meg a rendszert, most viszont egyes jogászok – például ifjabb Lomnici Zoltán – meg sem említik a rendszerváltás szempontját.
„Hát most azon lehet gondolkodni, hogy ez egy nagyon bársonyos és kedves forradalom volt, ami történt április 12-én. Ha az ember az utcán volt, akkor ez az érzület uralkodott el rajta.” – Bárándy Péter *
A Velencei Bizottság szerepe és a nemzetközi jogi kötelezettségek
A műsorvezető felvetette a Velencei Bizottság várható álláspontjának kérdését. Bárándy szerint ez nehezen kiszámítható: a bizottság vagy ráérez a rendszerváltás tényére és az abból származó alkotmányos kötelezettségekre, és helyesnek ítéli a közjogi méltóságok eltávolítását, vagy formálisabban ítéli meg a helyzetet. Ez a két jogászi szemlélet évszázadok óta ütközik egymással.
Ugyanakkor Bárándy élesen bírálta a Fidesz korábbi viszonyulását a nemzetközi testületekhez. Emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság korábban élesen bírálta a Fidesz jogkijátszó megoldásait, de a kormány soha nem törődött az ajánlásaival. Hasonlóan viszonyultak a nemzetközi bíróságokhoz is – példaként említette a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), amelyből kilépési folyamatot kezdeményeztek, amikor a döntései nem tetszettek nekik, most pedig vissza kellett kapaszkodniuk.
„Hát a hátamon a szőr föláll, amikor ezt a viselkedést látom, mintha nem lett volna az előző 16 év. Hát úgy tesznek, mintha... tettek rá magas ívben és magasról.” – Bárándy Péter *
A műsorvezető ehhez hozzátette a Klubrádió személyes érintettségét: egy luxemburgi ítélet kimondta, hogy törvénytelenül vették el a frekvenciájukat, és ezzel Magyarország kötelezettségszegést követett el, de a kormány annyit mondott, hogy „így jártatok”.
Az alkotmányozás szükségessége és feltételei
Bárándy Péter részletesen kifejtette, hogy a 89-90-es rendszerváltás egy „aknamezőt” hozott létre, mivel arra az előfeltevésre épült, hogy a kétharmados többséggel senki sem fog visszaélni. Ez a feltételezés 2010-ben megdőlt, és most ugyanezzel a kétharmados hatalommal kell felszámolni a kialakult rendszert – amit ő „kutyaharapás szőrével” módszernek nevezett.
„Most alkotmányozási pillanat van. Most a társadalom alkotmányt akar. Most a társadalom szerződni akar az új hatalommal. Most a társadalom szerződő félnek tekinti saját magát.” – Bárándy Péter *
Az új alkotmány létrehozásának folyamatában az első lépés a választási szabályozás megváltoztatása kell legyen, hogy kis többséggel ne jöhessen létre kétharmad. Ezt követően olyan alkotmányt kell létrehozni, amely biztosítja, hogy kétharmad birtokában se lehessen korlátlanul gyakorolni a hatalmat. Ennek az alkotmánynak a következő minimumfeltételeknek kell megfelelnie:
- A teljes jogrendszer gerincvonalát kell adnia
- Kötnie kell magát a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez
- A megváltoztatása igen nagy nehézségeket kell, hogy jelentsen (több politikai erő, esetleg több ciklus parlamentjének azonos tartalmú szavazása szükséges)
- Tartalmazhat örökkévalósági záradékot
- Teljes eszmeisége a hatalom megosztásának megteremtésére, megőrzésére és állandóvá tételére kell, hogy irányuljon
- Létrehozatalának meg kell felelnie a társadalom és a hatalom közötti szerződésnek
A demokratikus elkötelezettség lakmuszpapírjai
Bárándy Péter két olyan tényezőt nevezett meg, amelyek szerinte meg fogják mutatni, hogy a jelenlegi politikai hatalom valóban demokratikus-e:
-
A megüresedő közjogi méltósági pozíciók betöltése: Kiket neveznek ki, kiket választanak meg? Szolgálókat, akik a hatalmat szolgálják ki, vagy olyan embereket, akik valóban alkalmasak az alkotmányos feladat ellátására? Példaként hozta az első alkotmánybírákat, az első köztársasági elnököket, az első legfőbb ügyészt és az első legfelsőbb bírói fórumok elnökeit.
-
Az alkotmány létrehozása: Megszületik-e az az alkotmány, amely korlátozza a jelenlegi és a következő hatalmak hatáskörét?
A műsorvezető felvetette az 1990-es példát, amikor az MDF – bár parlamenti többséggel rendelkezett – hozzájárult ahhoz, hogy a szabad demokrata Göncz Árpád legyen a köztársasági elnök. Bárándy szerint pontosan erről van szó: ha a jelenlegi hatalom demokratikus hatalomként akar bevonulni a történelembe, akkor hasonló nagylelkűséget kell tanúsítania.
Magyar Péter azon kijelentését, hogy „nyolc évnél tovább nem látok”, Bárándy nem tartja a jogalkotás gyöngyszemének, de méltányolja, hogy ez jelzésértékű: kinyilvánította, hogy az önkorlátozás és a jövőre vonatkozó hatalmi korlátozás útjára lépnek.
Az elszámoltatás és igazságtétel kérdése
A beszélgetés második felében a múlt lezárásának és az igazságtételnek a kérdése került elő. Bárándy Péter hangsúlyozta, hogy a társadalom igazságot és igazságos döntéseket vár el, és ezt meg is ígérték nekik. Ezt a kötelezettséget végre kell hajtani, de nem bosszúvágyból, hanem objektivitásra törekedve.
„Lehet, hogy bosszús, lehet, hogy haragszik, de tessék fegyelmezni az embernek ilyenkor önmagát, és objektivitásra törekedve megállapítani az igazságot, hogy mi történt, és ehhez képest hozni egy igazságos döntést.” – Bárándy Péter *
A volt miniszter ugyanakkor óva intett a türelmetlenségtől: az igazságszolgáltatás – a nyomozóhatóságok, ügyészségek és bíróságok – feladata ez, amit nem lehet összesűríteni. Bár lehet soron kívüliséget biztosítani ezeknek az ügyeknek, az eljárások akkor is időt vesznek igénybe.
A vagyonvisszaszerzés és a büntetőjog viszonya
Bárándy fontos különbséget tett a büntetőjogi felelősségre vonás és a vagyonvisszaszerzés között. A vagyonvisszaszerzésnek nem elsődleges feladata a büntetőjog alkalmazása – nem kell elítélni valakit bűncselekményért ahhoz, hogy visszaszedjék tőle a közpénzeket. Erre az uniós kötelező szabályozás, pénzügyi jogszabályok, polgári és igazgatási szabályok adnak lehetőséget, amelyeknek elsődleges célja éppen a vagyonvisszaszerzés. A büntetőjognak ez csak másodlagos célja, és néha „sutaság” is felróható a büntető jogalkalmazónak ezen a területen.
A műsorvezető megjegyezte, hogy bár az olyan rendszerszintű problémák megoldása, mint az egészségügy vagy az oktatás helyzete, több időt vesz igénybe, a Matolcsy család ügyeinek vizsgálata viszonylag egyszerűbb feladatnak tűnik. Bárándy egyetértett ezzel.
Az összeomlott rendszer újjáépítésének nehézségei
A beszélgetés zárásaként Bárándy Péter felvázolta, milyen pusztítást végzett a 16 éves rendszer, amelynek legfőbb motivációja a rendszer szolgálóinak vagyoni érdekeinek kielégítése volt, nem pedig a társadalom tagjainak jóléte. Az egészségügy, az oktatás, a honvédelem, a nemzetközi kapcsolatok – minden területet áthatott a pusztítás.
„Ennek a diszfunkcionáló gazemberségnek a felszámolása ez borzasztó nehéz, pont azért, mert minden területet áthatott a pusztítás. Nem tudom, hogy mihez nyúljak, ha követő hatalom vagyok.” – Bárándy Péter *
Nem lehet prioritást felállítani az utak és a vasút, vagy az egészségügy egyes területei között, mert „az egész össze van omolva”. Ugyanakkor Bárándy szerint látványos eredményeket lehet elérni, mert van honnan fejlődni – „innen szép fölállni”.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Polc Péter alkotmánybírósági elnök” – Az átiratban szereplő név valószínűleg Sulyok Tamásra utal, aki az Alkotmánybíróság elnöke volt, mielőtt köztársasági elnök lett. A „Polc Péter” név nem azonosítható egyértelműen, feltehetően ASR-hiba. A szövegkörnyezet alapján („megbízatása 2030-8-ban járna le”) Sulyok Tamásról lehet szó, de a pontos név nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:08]Reggeli személy.
[00:00:11]Már Péter ügyvéd volt, igazságügyi miniszter van itt velünk.
[00:00:13]Jó reggelt kívánok.
[00:00:15]Nem haragszik.
[00:00:15]Most próbálom egy picit ravaszabbul feltenni azt a kérdést, hogy ha jelölnék köztársasági elnöknek elfogadnák, ne, mert erre túl egyszerűen tudna válaszolni, hogyha köztársasági elnök lenne, akkor melyek lennének az első intézkedései vagy nyilatkozatai?
[00:00:30]Hát fogalmazzunk úgy, hogy a köztársasági elnöknek az jelen magyar szituációban azt gondolom, hogy azt kell tiszt, azt kell ravasz ügyvéd, ezért kell vigyázni egy ravaszügyvédel.
[00:00:45]Bocsánat, hogy közelá, hogy a jogállamiság betartásán hogy örködik.
[00:00:50]Ugye hát a az alaptörvény is két, ha jól emlékszem, két mondatban vagy egy mondatban fogalmazza meg az általános feladatrendszerét a köztársasági elnöknek, megtestesíti a nemzet egységét, és örködik az állam működésé, demokratikus működése felett.
[00:01:12]Tehát a működés demokratikus volta fölött örködik.
[00:01:18]Azt gondolom, hogy ebben kellene megnyilvánulnia ma Magyarországon a köztársasági elnöknek.
[00:01:27]Meg kellene nyilvánulnia abban, hogy a múlt állami működésével kapcsolatban milyen problémái vannak.
[00:01:35]Ehhez képest meg kellene fogalmaznia azt, hogy a jövő működésében mit lát a legfontosabbnak, a lényegi tartalomnak.
[00:01:49]A mostani köztársasági elnök az úgy gyorsan mondta is, hogy ahogy ő mindent aláírt az előző kormánynak, és hát meg fogja tenni ezt az újnak, és ne tessenek vele kötözködni, hogy hogy akarják tenni, itt is rendben lesz.
[00:02:02]Ő nem áll ellen semminek.
[00:02:04]Nagyjából ezt mondta.
[00:02:04]Ez azt gondolom, hogy az ő hivatalának a tagadása, hiszen neki önállóan kell megoldania azt, megítélnie azt, hogy miként működik az állam.
[00:02:22]A legmarkánsabb kérdés mondjuk a évtizeden keresztül különböző jogcímek alapján fennálló, de 2020-tól a különleges jogrend veszélyhelyzet címén fennálló rendeleti kormányzás ellen soha egy szóval nem szólt.
[00:02:42]nem mondta ki azt, hogy a veszélyhelyzet egyáltalán különleges jogrend alkalmazása az mire való, és ezzel szemben erre hivatkozással hogyan vezette be a rendeleti kormányzást a központi hatalom, és hogyan tartotta ezt fenn, és hogyan rendezte a társadalom közös dolgait minden területen.
[00:03:14]rendeletek, kormányrendeletek útján, ami merőben alkotmányellenes.
[00:03:18]Hát hogyha most a rossz múltunkra emlékszem vissza, akkor azt mondom, hogy alaptörvény ellenes.
[00:03:28]Ez a mulasztás, ugye mulasztással is meg lehet valósítani mindenféle jogellenes magatartást.
[00:03:33]Tehát ez a mulasztás, ha valami, de lehet sorolni, csak azt gondolom, hogy ez a legsúlyosabb, ami fölróható.
[00:03:41]a jelenlegi köztársasági elnöknek, de hát szó nélkül hagyta az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, a az erre vonatkozó alaptörvénymódosítást, az erreépülő, a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadságát súlyosan korlátozó rendelkezéseket soha meg nem szólalt a saját dolgának, feladatainak, hivatásának, keretei között.
[00:04:14]Megnéztem, vagy belenéztem, inkább ez így helyesebb, hogy mint alkotmánybíró milyen ügyekkel foglalkozott, és ilyen 200 alány ügyben volt előadóbíró, tehát amiben az ő véleménye gondolom fontosabb talán vagy meghatározóbb lehet, vagy irányadóbb, mint a kollégá.
[00:04:31]Megnéztem az első 15-e be csípcsupp ügyektől kezek kicsit komolyabbak is voltak, de mindig valahogy az jött ki, hogy a Fidesznek van igaza.
[00:04:37]Tök mindegy, hogy arról volt szó, hogy szabad-e fölrajzolni Krétával hajót a külügyminisztérium elé, hogyha a külügyminiszter hajókázik, közben azt mondja, hogy izé, hogyha a tanárok szájogáról van szó, hogyha az SZFE vagyonának az elrablásáról és nem tudom mi volt ilyen, tehát hogy nem nem is tehát olyan ügyek voltak, hogy valószínűleg az Orbán rendszer nem dűlt volna össze, hogyha egy alkotmánybíró azt mondja, hogy hm nem biztos, hogy ez alkotmányos, tehát hogy neki azért volt ilyen értelemben tudható előélet, amikor köztársasági elnek az ő működésében, jellemében egy nagy érték a hűség.
[00:05:16]Egyébként egy köztársasági elnöknek van a mai jogszabályok alapján elegendő alkotmányos joga, mert nem írja alá, visszaküldi a parlamentnek, a parlament újra megszavazza és úgy is törvény lesz belőle.
[00:05:29]Hát az alkotmánybírósághoz is, ha valahol van alkotmánybíráskodás, és remélem, hogy ebben az országban azért lesz, és tudom, hogy volt.
[00:05:35]Tehát az első alkotmánybíróság, a sólyomféle alkotmánybíróság, az azt gondolom, hogy hogy a világ számára akár egy jó példaként hozható föl, és tényleg a a rendszerváltás tartalmi megvalósulásában eminens szerepe volt.
[00:05:58]Tehát volt már ebben az országban igazi alkotmánybíráskodás, és kell is, hogy legyen, hiszen az a demokratikus működésnek az általam elképzelhető, hát ez ízlés kérdése, de az általam elképzelhető típusában nélkülözhetetlen alapvető.
[00:06:18]Hát ma nincs alkotmánybíráskodás, van alkotmánybíróság, ezt lehet mondani.
[00:06:28]És ehhez mérten a volt kormányhoz való hűség az, ami alapvetően meghatározta és meghatározza még most is az alkotmánybírósági működést.
[00:06:42]Ennek keretében domináns szerepe volt a mostani köztársasági elnöknek.
[00:06:50]valóban a legapróbb dolgokban sem engedte meg magának azt, hogy hogy ellentétes legyen a döntése a a központi hatalompillanatnyi vallat érdekeivel.
[00:07:05]Ugye ebben nagyon megbízhatóan működött.
[00:07:08]Igen, nyilván van az alkotmányos lehetősége, meg lehet erkölcsi tekintélye, hogy különösen Göncnek még talán Sly vagy Sollyom Lászlónak is volt.
[00:07:16]Tehát ha valamit mondott, akkor azért annak valami jelentősége volt a közéletben, függetlenül attól, hogy milyen alkotmányos lehetőség.
[00:07:24]Elnézést, valahogy nem válaszoltam az előző kérdésére.
[00:07:26]Ez számoljuk föl ezt a mulasztást.
[00:07:29]Szóval, szóval a a köztársasági elnöknek ma is meglehetősen meghatározó szerepe lehetne a társadalom vezetésében.
[00:07:43]Nem feltétlenül kell azon gondolkodni, hogy hogy az ő hatáskörét, hatókörét azt ki kelljen tágítani, ki kelljen bővíteni, hiszen neki kell egy olyan tekintélyt képviselni, hogy maga a megszólalása az releváns legyen a társadalom számára, akár egy ünnepi beszéde, akár egy kormányzat ti működési elemmel kapcsolatban egy véleménynyilvánítása az igenis meghatározó.
[00:08:19]Hát ez így volt az első három köztársasági elnök esetében is.
[00:08:27]Gönc MD sójon.
[00:08:30]Gönc MD sóyom, ugye?
[00:08:32]Így van.
[00:08:32]Így van.
[00:08:32]Hát ezek komoly személyiségek voltak.
[00:08:34]ö és mint komoly személyiségek, a társadalom számított arra az útelálga, hogy hogy véleményt nyilvánítsanak, hogy ő szerintük jobbra vagy balra helyes menni.
[00:08:51]És ez a ezt a tekintélyt kellett volna a követő köztársasági elnököknek is képviselni, fenntartani és megfelelni azoknak a kívánalmaknak, amelyek a tekintélyhez szükségesek, egyiknek sem sikerült.
[00:09:13]Tehát tehát a a feladatuknak elmulasztásában az elsődleges kérdés, hogy nem voltak tekintélyes emberek.
[00:09:25]Egyik sem, a mostani sem.
[00:09:28]Ha nem tekintélyes, akkor nem tudja ezt a feladatot ellátni.
[00:09:35]Hát vagy fel elv el el tudom kérdezni, hogy valaki felnőjön a feladathoz.
[00:09:37]Bár kétség kívül annak már nagyobb az üzleti kockázata, hogy sikerül olyat nem tudnék most meg majd holnaptól jó lesz sprinter lenni mondjuk, mert egyszerűen nincsenek meghozza a képességeim.
[00:09:49]Szóval tehát a ha jól értem azt mondja, hogy valamilyen útó módon, de meg kell szabadulni a mostani közszársasági elnöktől.
[00:09:58]Én azt gondolom, hogy hogy ő abba a sorba tartozik, ami amelyik sorra azt lehet mondani, ezt már személyi sorra, amelyik személyi csoportra azt lehet és kell mondani, hogy ők a kizárólagos hatalomgyakorlás képviselői voltak, arra is vannak szánva, hogy ezek ezt az érdeket most és a jövőben is érvényesítsék.
[00:10:29]És a következő hatalomnak pedig kötelessége az, hogy a kizárólagos hatalom gyakorlásnak ezeket a maradékelemeit fölszámolja.
[00:10:40]Tehát igen, hogy lehet ezt jogilag elegáns módon megtenni, mert ugye van egy eljárás, ami az alkotmánybírósághoz kerülne.
[00:10:48]Na de hát hogy ez az alkotmánybíróság felmentené a köztársasági elnököt, nehezen hiszem el.
[00:10:56]Ez annyira a Fidesz nyakméretére volt szabva.
[00:10:58]Hát ez az alkotmánybíróság sem tartható fenn egyébként, teszem hozzá, de ez a megfosztási eljárás, ez azért nem azonnal az alkotmánybíróságnál landol, hanem ugye a a parlamenti képviselők egyöde indíthat be egy ilyen folyamatot, majd a folyamat eljut oda, hogy a kéthad az meghozza azt a határozatot, hogy a megfosztási eljárás megindult.
[00:11:28]Ha megindult, akkor már a köztársasági elnök nem gyakorolhatja jogait, és természetesen nem terhelik a kötelezettségek sem, hanem azt átmeneti időszakban a a parlament elnöke gyakorolja addig, amíg az alkotmánybíróság a megfosztástárgyában nem hozza meg a döntést.
[00:11:51]Ez lenne az egyik út nyilvánvalóan.
[00:11:54]Ettől úgy látom, hogy elzárkózik a jelenlegi győztes politikai erő, és inkább afelé keresi a megoldást, vagy azon az úton keresi a megoldást, hogy az alkotmánymódosítással váljon meg a köztársasági elnöktől, a kúria elnökétől a és így tovább.
[00:12:14]Na most, hogy fogja tenni, ezt én nem tudom megmondani, hiszen nem én csinálom, hanem ők ezt a ezt a jogszabálymódosítást.
[00:12:28]De hát itt figyelemmel kell arra is lenni, hogy hogy a különböző tisztséget betöltő személyek hogy kerültek oda.
[00:12:36]Mondjuk a köztársasági elnök az a formális jogszerűség betartásával került oda.
[00:12:42]Az de hát mondjuk a kúria elnöke alkotmányellenes módon került a helyére személyre szóló jogalkotás útján és és olyan személy került oda, aki azokkal a készségekkel, képességgel és múlttal nem rendelkezett, ami megköveteltik ahhoz, hogy valaki az ország első bírója legyen.
[00:13:09]Tehát más szabályozást kell itt alkalmazni és ott alkalmazni.
[00:13:16]És akkor ez ugye az alkotmánybíróságra is, hiszen milyen szigorú kritériumok voltak kezdetben, hogy ki lehet tagja, most pedig egy kis hűsés hűségeskű kép, hogy helyettesítette a szakértelmet a legtöbb esetben.
[00:13:30]Igen.
[00:13:30]És hát, hogy szabad-e ezt csinálni?
[00:13:31]Igen.
[00:13:31]Ugye ez ha ez ott dől el, hogy hogy egyszerű kormányváltásnak tekintem, amit az április 12-i szavazás megalapozott, vagy pedig rendszerváltásnak.
[00:13:46]Ha kormányváltás egyszerűen, akkor természetesen enn ezeknek a közjogi méltóságoknak a hivatali idejét nem lehet lerövidíteni semmilyen technikával.
[00:13:58]Ha rendszerváltásnak tekintem, akkor kötelező.
[00:14:03]Na most efölött egy vita van.
[00:14:08]Lomnici, ifj Blomnicinak most olvastam a az írását, ugye, aki meg sem említi, hogy itt egyáltalán fölmerülhet az a szempont, hogy itt rendszerváltás történt, holott az általa szolgált hatalom fülke forradalmat emlegetett 2010-ben.
[00:14:28]Tehát azt emlegette, hogy igenis itt ők jogosítványt kaptak, egy rendszer megváltoz meg is változtatták.
[00:14:36]Ugye az a bizonyos húsvéti alaptörvény, ez a borzalmas szöveg, ez egy egypárti szöveg, tehát az alkotmányi létnek az alapvetéseit nem tartalmazza.
[00:14:54]Ezzel ráléptek a kizárólagos hatalomgyakorlás útjára, és hát majdnem helyesen azt a hangsúlyt használtam, hogy útjára.
[00:15:08]Ugye és az egész működésük az efelé tendált.
[00:15:11]Ez teljesedett ki azután 2016, illetőleg 2020 után a rendeleti kormányzás bevezetésével.
[00:15:21]Ez egy rendszer.
[00:15:23]Ez a parlamentarizmust, a demokráciát tagadó rendszer.
[00:15:26]Ez nem egy kormányzati ciklusok egymásra halmazott hármasa, hanem egy kiépült, kikristályosodott rendszer, amelyet egy másik rendszernek, amelyik tagadja az antidemokratikus működést, le kell váltania.
[00:15:46]Itt tartunk most.
[00:15:49]Itt tartunk most.
[00:15:51]És ha úgy tetszik, alkotmányos és az alaptörvényből is származtatható kötelezettsége ennek a rendszerváltó politikai erőnek, hogy a kizárólagos hatalomgyakorlásnak minden elemét fölszámolja.
[00:16:05]Tehát megvan a legitim alapja, és ehhez egy legális alapot kell teremtenie.
[00:16:16]Az, hogy ezt kihogy ítéli majd meg, ez egy nyitott kérdés természetesen, de hát egy demokratikus kormányváltásban, nem erről van szó, ott nincs veszély.
[00:16:35]Hát ott mosolyogva átadja az egyik a másiknak a hatalmat, elszámol, felszámol, kész.
[00:16:43]A rendszerváltás az mindig veszélyeket vett föl.
[00:16:46]Hát most azon lehet gondolkodni, hogy ez egy nagyon bársonyos és kedves forradalom volt, ami történt ö április 12-én.
[00:16:54]Ha az ember az utcán volt, akkor ez az érzület uralkodott el rajta.
[00:17:04]Tehát, hogy forradalmi a gyökér, amiből ki kell virágozni a a következő rendszernek, vagy pedig nem kell forradalminak, hanem csak rendszerváltónak nevezni.
[00:17:18]Ez ez megint ízlés kérdése.
[00:17:25]És az pedig nehezen kiszámítható, hogy mondjuk a velencei bizottság az ráérez-e erre a rendszerváltásra és az abból származó törvényes, alkotmányos kötelezettség teljesítésére, és helyesnek ítéli meg a közjogi méltóságoknak az eltávolítását.
[00:17:50]mint az utolsó romos elemeknek az eltávolítását a kizárólagos hatalomgyakorlásból, vagy pedig ennél formálisabban ítéli meg.
[00:18:00]Ez ugye két jogászi szemlélet, ezek mindig ütköznek egymással.
[00:18:03]Csak azt akarom mondani, hogy a két jogászi szemlélet évtizedek, évszázadok óta létezik és ütközik esetenként egymással.
[00:18:16]azért korábban a verencei bizottság meglehetősen élesen bírálta a Fidesznek ezeket a kijan lehet kijátszani a jogszabályokat úgy téve, mintha mégis csak az jogszabály lenne típusú megoldásai.
[00:18:28]Tehát ilyen szempontból akkor átlátták, nem is törődött a Fidesz soha a Vencei bizottságnak nevezett testület, ugye ez ilyen tanácsadó vagy jogi véleményező testületnek az ajánlásaival, mert azt mondták, hogy nem minket támogatok, akkor nem ér.
[00:18:42]Hát ez ugye nem jog kérdés, hanem hanem erkölcsi kérdés, etikai kérdés, hogy mennyire vehető komolyan a mostani cselekvésük az előző magatartásukkal összevetve.
[00:18:58]Van-e valami hitele annak, hogy ők most a Velencei bizottság döntésére várnak körömrágva és azt helyesnek fogják elfogadni, bármi legyen is az, holott döntögetett ez a bizottság, ahogy akart, döntögethetett a nemzetközi bíróság, ez és az a nemzetközi bíróság, ahogy akart.
[00:19:25]tettek rá magas ívben és magasról.
[00:19:31]Sőt, hát volt olyan nemzetközi bíróság, ugye az ICC, amelyből inkább a kilépési folyamatot kezdték meg, mert a döntései nem smakkoltak nekik.
[00:19:44]Most kellett visszakapaszkodni mondjuk ebbe a bíróságba az ő elmúltukkal.
[00:19:49]Tehát a ez most nem a jogászi vélemény, de hát a hátaman a szőr föláll, amikor amikor ezt a viselkedést látom, mintha nem lett volna az előző 16 év.
[00:20:04]Hát úgy tesznek, azt itt a klub rádiónál nagyon jól tudjuk, hogy mennyire törödtek a nemzetközi bírósági ítéletekkel, mert ugye egy luxemburgi ítélet kimondta, hogy törvénytelenül vették el a frekvenciánkat, és ezzel kötelezettségszegést követett el Magyarország.
[00:20:17]Aztán ja, hát itt még, hogy mondjam, személyi érintettsége is van a klub.
[00:20:20]És akkor és akkor annyit mondtak, hogy hát így így ez a harcsi helyzet.
[00:20:27]Igen, így így jártatok.
[00:20:27]Árándi Péter ügyvéd volt igazságügyi miniszter a vendégem.
[00:20:31]Egyébként annyira magabiztosan működtek, vagy lehet, hogy éppen, hogy nem magabiztosan, hogy például Polc Péter alkotmánybírósági elnök megbízatása az hiszem 20308-ban nyolcba nyolcban járna le, és még van egy-két ilyen.
[00:20:44]Tehát, hogy Igen.
[00:20:46]Akkor megpróbálták, hogy meghosszabbítani bicséig.
[00:20:48]Igen.
[00:20:48]Hát meg oda vissza két kétszer ugye vannak mondatok, amik szóval ez a meghosszabbítom bicskeig ez egy ez egy mentalitásnak a tényleg szószaporítás nélküli körülrajzolása.
[00:21:08]Igen.
[00:21:08]Hát verbális humora volt a volt miniszterelnöknek.
[00:21:10]Ezt kár letagadni.
[00:21:13]Nem ez volt.
[00:21:13]Nem csak hát nem hát ön iróniára nem volt hajamos.
[00:21:18]Azt megértem.
[00:21:19]Igen.
[00:21:19]Hogy mit kell tenni ahhoz, hogy hogyan lehet egy olyan jogi környezetet megteremteni, vagy mi kell ahhoz, hogy ez létrejöjjön, hogy azért mégis csak a fékek és ellensúlyok rendszerét valahogyan visszahozza, hogy egy egy demokratikus vagy jogállami, vagy bárhogy nevezhetjük rendszer valóban működőképes legyen.
[00:21:41]Esetleg még akkor is, ha majd ez a kormány elveszíti valamikor a választást, és ki tudja, hogy mi jön utána.
[00:21:47]ugye ö azt lehet mondani, hogy és ezt sok kollégám már kimondta, hogy a 89-90-es rendszerváltás, amikor arra alapozódott a következő rendszer, hogy hogy itt a kétharmad az vagy nem jön, vagy ha létrejön, azzal senki sem él vissza.
[00:22:18]Ez a rendezés, ez egy aknamezőt hozott létre, és azon lépkedtünk, és lépkedünk még ma is.
[00:22:24]Tehát ezt a rendszert, ezt meg kell újítani.
[00:22:31]Ugye az első nagy visszaélés az a 2010-től számolt 16 év alatt történt.
[00:22:39]Azt az előbb elmondtam, hogy az én megítélésem és meggyőződésem szerint ezt miért kell most ugyanezzel a kétharmados hatalommal hatalomnak a birtokában fölszámolni.
[00:22:53]Ez a kutyaharapás szőrével tulajdonképpen, hogyha utcai nyelvre le akarom fordítani, majd ezt követően létre kell hozni valóban azt a konstrukciót, amiben ilyen túlhatalom emberi számítás szerint újból nem képződhet.
[00:23:10]Ennek az eleje az, hogy a választási szabályozást kell megvál megváltoztatni, hogy ilyen nagyon kis többséggel ne jöhessen létre kétharmad.
[00:23:24]Aztán az alkotmányt kell megváltoztatni, illetőleg létre kell hozni egy alkotmányt, amelynek keretében biztosítani kell azt, hogy a kétharmad birtokában se lehessen korlátlanul gyakorolni a hatalmat.
[00:23:42]Aztán ebben a szövegben létre kell jönnie annak ideológia szövegne szövegben, hogy hogy a változtatása az nagyon nehéz legyen, hogy ahhoz több politikai erőnek, esetleg több ciklusban létrejött parlamentnek az azonos tartalmú szavazása legyen szükséges.
[00:24:06]Lehet benne egy örökkévalósági záradék, és még nagyon sok technika van, ami az alkot egy szöveget tényleg alkotmánnyá tesz.
[00:24:15]A születése is determinálja, de a szöveg tartalmi elemei is determinálják.
[00:24:23]Akkor tekinthető egy alkotmánynak nevezett szöveg alkotmánynak, ha tényleg a gerincvonalát adja a teljes jogrendszernek.
[00:24:36]ha köti magát a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez, ha a megváltoztatása igen nagy nehézségeket jelent, ha az teljes eszmeisége a hatalom megosztás megteremtésére, megőrzésére és állandóváételére irányul, és azt biztosítja.
[00:25:05]Ezek a minimum feltételei egy egy alkotmánynak.
[00:25:10]És ha egy mondattal kitérhetek rá, akkor a létrehozatala meg kell, hogy feleljen a társadalom és a hatalom közötti szerződésnek.
[00:25:23]Most speciál, és ezt is sok kollégám elmondja, tehát nem az én fejemből most itt a mikrofon előtt pattant ki.
[00:25:28]Most alkotmányozási pillanat van.
[00:25:32]Most a társadalom alkotmányt akar.
[00:25:37]Most a társadalom szerződni akar az új hatalommal.
[00:25:40]Most a társadalom szerződő félnek tekinti saját magát.
[00:25:48]Úgy nagy általánosságban.
[00:25:48]Természetesen lehet arra hivatkozni, hogy két vagy 3000 ember összegyűlt a Sándorpalota előtt az elmúlt napokban.
[00:25:57]lehet, mert mutatja, hogy olyan nagy tömeg támogatása nincs.
[00:26:03]Úgyhogy mindenképpen erre erre lehet hivatkozni.
[00:26:06]Hát valószínűleg az a kérdés, hogy a jogra úgy tett kinte-e valaki, mint a politika szolgáló leányára.
[00:26:15]Tehát, hogy azért van, hogy a politikai törekvésemet kiszolgálja.
[00:26:19]És ha el tudom képzelni, ha valaki megszerezte a nagy többséget, akkor azt gondolja, hogy itt a lehetőség.
[00:26:25]Ö vagy azt mondja, hogy ugyan nagy többségem van, és bármit megtehetnék, de úgy akarom megcsinálni, hogy még engem is, vagy ezt a hatalmat is korlátozzam, és adott pillanatban hát onnan nézve megnehezítsem a saját életemet.
[00:26:39]Az én számomra két dolog, mint lakmuszpír fogja jelezni, hogy a jelenlegi politikai hatalom igazán demokratikus-e.
[00:26:53]Az egyik az, hogy a megüresítendő és megüresendő közjogi, méltósági pozíciókra kiket neveznek, ki kiket választanak.
[00:27:10]hogy megint szolgálókat a nyelvi torzítással a most minketében, vagy vagy pedig tényleg az alkotmányos feladat ellátására alkalmas embereket.
[00:27:25]Mondjuk olyanokat, mint az első alkotmánybírák voltak, olyanokat, mint az első köztársasági elnökök voltak, olyanokat, mint az első legfőbb ügyész volt.
[00:27:37]Olyanokat, mint az első néhány legfelsőbb bírói fórum elnöke volt, vagy nem?
[00:27:46]Ez az egyik.
[00:27:46]Bocs, hogy bocs, hogy közbevágok, de hogy ugye 90-ben, amikor az MDF, ezek rossz példák, mert tök más viszonyok vannak, de 90-ben, mikor az MDF megszerzi a a két másik párttal együtt, ha jól emlékszem, a parlamenti többséget, mégis csak hozzájárul ahhoz, hogy Gönc Sz Árpád, aki eztes volt, tehát ilyen szempontból a parlamentben nem győztes párth tartozott, legyen a köztársasági elnök, de szerintem azt pár hónapon belül az MDF-esek nagyon megbánták.
[00:28:15]Az ország az országnak jó volt, de de hogy ők azt nagyon megbánták.
[00:28:19]És hát oké, csak hogy van ilyen pont erről van szó, hogy van-e ilyen nagy lelkűség, vagy el lehet-e várni ilyen nagy lelkűséget egy hatalomról?
[00:28:26]Igen, igen, igen.
[00:28:26]Akkor, hogyha demokratikus hatalomként akar bevonulni ebbe az elég kusza sorba, amit Magyarország hatalomi változásonként föl tud mutatni, akkor igen.
[00:28:43]És tovább megyek, mert makacs vagyok.
[00:28:46]Elmondom a második köszi jelző elemet is, hogy létrehozza-e azt az alkotmányt, amiről az előbb beszéltünk, ami korlátozza az ő és a következő hatalmak hatáskörét.
[00:29:07]Az, hogy azt mondta, hogy nyolc évnél tovább nem látok, az nem egy ilyen korlátozás már.
[00:29:13]De az biztos, hogy egy ilyen korlátozás, hogy ez egy szerencsés szövege.
[00:29:19]Többünknek van némi ellenvetése ezzel kapcsolatban, de biztos, hogy föl akarta mutatni azt, hogy elkezdi az önkorlátozást és elkezdi a jövőre vonatkozó hatalmi korlátozást és az egyensúly megteremtését, hogy ez volt a legfontosabb elem, hogy ezt kellett-e az első lépésben megtenni, vagy sem.
[00:29:45]Ez egy ez inkább jelzésérték.
[00:29:45]Szóval én ezt a szöveget, ezt nem tartom a gyöngyszemének, a a jogalkotás gyöngyszemének, de hát de hát azt méltányolom, hogy hogy az kinyilvánította, hogy erre az útra lépünk.
[00:30:08]Reméljük, hogy rajta is marad a mostani kormányzat és a mostani parlamenti többség.
[00:30:17]Mikor Magyar Péter mondott néhány pozíciót, hogy ugye köztársasági elnök, legfőbb ügyész, Kúria vezetője, alkotmánybíróság, szóval hol van még, ahol ilyen látványosan sorcserét kell lene csinálni?
[00:30:31]Én azt hiszem, hogy nem kell ezen túlmenni, mint amit most föltetszett sorolni, de ezt ez ezen viszont végig kell menni.
[00:30:42]Bárhogy veszélyt idéz föl, bárhogy politikailag a jelenlegi ellenzék ezen hosszasan fog rugózni.
[00:30:55]Bárhogy valóban megosztó lesz ez a társadalom számára.
[00:31:01]Remélhetőleg a túlnyomó és elsöprő többség helyeslése és egy kisebbség tiltakozása, egy nagyon kis számú kisebbség tiltakozása mellett.
[00:31:13]De hát nem lehet a az államot úgy demokráciába visszavezetni, hogy az e célból odarögzített személyek, azok ezt örökké gátolják.
[00:31:30]Márpedig az ő feladatuk ez.
[00:31:34]Ezért kerültek oda.
[00:31:39]Ezeknek az embereknek a múltját, ha megnézzük, akkor biztos tükre annak, hogy ezért kerültek oda.
[00:31:47]Hát vegyük a köztársasági elnököt, aki jutalmul megkapta ezt a pozíciót, mert nagyon rendesen viselkedett alkotmánybíróként és alkotmánybírósági elnökként, aki ekként viselkedett ezekben a pozíciókban.
[00:32:04]Az valószínűleg egy köztársasági elnöktől elvárható magatartásra.
[00:32:14]Magatartás nem várható el tőle.
[00:32:18]Igen.
[00:32:18]El el el de hát lehet úgy is gondolkozni.
[00:32:21]Most valószínűleg azért nem így fog történni, vagy mindennél azt mutatja, hogy nem így fog történni, hogy hát akkor nekünk is majd mindent aláír, vagy az legfőbb ügyész majd nekünk is úgy fog táncolni, ahogy mi fütyülünk.
[00:32:30]És azért az milyen jó.
[00:32:35]Az Isten mentsen meg attól minket, már a magyar társadalmat, hogy még egy ilyen hatalmat kapjunk a nyakunkba, aki amely nem a az alkotmányos szabályrendszerek betartása, az alkotmányosság betartása mentén ténylegesen a társadalom érdekét akarja szolgálni és érvényre juttatni, hanem a saját át többé vagy kevésbé aljas érdekeit, mondjuk mint az előző rendben, azért azért alapvetően a vagyonszerzés szabadsága vezérelte szépen mondta a hatalmat.
[00:33:21]Bárendi Péter a vendégünk ilyen bocsának, így a nyuszi motor története jutt eszembe, nem tudom ezt olvast-e, hogy háromszoros árang nyuszi motort egy baráti cégtől.
[00:33:29]Szóval, hogy itt egy ilyen nagy és szintén látványos és a múlt lezárás szempontjából alapvető dolog az a valamiképpen igazság szolgáltatás vagy igazságtétel.
[00:33:42]Tehát hogy a Nemzeti Bank elnöke megteheti-e, hogy kirabolja a nemzeti bankot családi segítséggel.
[00:33:46]És akkor így mehetünk tovább, hogy a a vőnk segítségével elvihetjük-e a nagy cégeket, a gyerekkori barátunk nevére irathatjuk-e a félvilágot?
[00:33:56]Szóval, hogy itt azért még még még jókora falatok vannak ebből.
[00:34:02]Hát ebben ebben a kérdésben a társadalom igazságkeres a meghatározó.
[00:34:14]Ők igazságot, igazságos döntéseket várnak el.
[00:34:19]Ez német szórendben meg is lett ígérve nekik.
[00:34:23]be kell tartani.
[00:34:27]Igen, ezt be kell tartani.
[00:34:27]És ez az elsődleges jelentősége ennek az elszámoltatásnak, meg büntetőjogi, meg más jogterületeken történő felelősségre vonásnak.
[00:34:37]Ez a kötelezettség.
[00:34:40]Ezt végre kell megint csak hajtani.
[00:34:45]Tehát ez kell, hogy motiválja a az ilyen döntések meghozata meghozóit.
[00:34:55]Nem pedig egy egy aljas bosszú vágy.
[00:34:58]Lehet, hogy bosszus, lehet, hogy haragszik, de tessék fegyelmezni az embernek ilyenkor önmagát, és objektíve meg objektívásra törekedve megállapítani az igazságot, hogy mi történt, és ehhez képest hozni egy igazságos döntést.
[00:35:18]Ez az elvárható, elvárandó, és én ezért nem elégedetlenkedem egyelőre, hogy hogy ez a folyamat még nem látszik, mert hát ez nem egy kormányzati feladat, ez az igazságszolgál, a nyomozóhatóságok, ügyészségek és a bíróság feladata, amit nem lehet összesűríteni, amiben lehet bizonyos soron kívüli üliséget biztosítani ezeknek az ügyeknek, pláne akkor, hogyha mondjuk kényszerintézkedés hatálya alatt van valamelyik terhelt, akkor a jog is ezt követeli meg, és és jogszerűen ez a helyes eljárás.
[00:36:06]De hát akkor is ez ez időt vesz igénybe.
[00:36:10]De hogy konkrétan válaszoljak a kérdésére, igen, ez nem kerülhető el.
[00:36:18]Ebben a büntető igazságszolgáltatásban talán azt mondom, hogy másodlagos, de lehetséges bizonyos vagyonelemeknek a visszaszerzése, de a vagyon visszaszerzésének nem elsődleges feladata a büntető jog alkalmazása.
[00:36:38]Hiszen arra van, hát nem kell elítélni bűncselekményért valakit, hogy visszaszedjük tőle mondjuk a 35 éves autópályakonziak.
[00:36:45]Így van.
[00:36:45]Így van.
[00:36:45]Így van.
[00:36:45]Erre az uniós kötelező szabályozás ad bizonyos lehetőségeket.
[00:36:52]Pénzügyi jogszabályok adnak rá bizonyos lehetőségeket.
[00:36:56]Polgári igazgatási szabályok adnak erre lehetőséget, amelyeknek az elsődleges célja a vagyonvisszaszerzés.
[00:37:05]Nem úgy, mint a büntetőjognak, amelyiknek ez egy másodlagos célja.
[00:37:09]Ezért néha bizonyos fokig sutaság is felróható.
[00:37:15]ezen a területen a büntető jogalkalmazónak, hiszen az neki tényleg az a lebegő cél, hogy megállapítsa, hogy a tényállást és annak alapján a bűnösséget vagy a bűntelenséget, hogy hogy zanzásítsam a a a döntési kényszer területén a meghatározást.
[00:37:41]Én el tudom képzelni, hogy azért ezek a dolgok el fognak hamarosan indulni, és valami látható eredményre jutnak, mert hogy ahogy ön is mondta, hogy ez volt az ígéret, az is volt az ígéret, hogy jó egészségügyel lesz, jó oktatású, de de azokat nehéz megcsinálni, most több idő és nehezebben látszik az eredmény.
[00:37:59]Azt is el kell kezdeni, de az, hogy mondjuk a Matolcsi család ügyeit elkezdik vizsgálni, az szerintem azért ilyen szempontból jóval egyszerűbb, mintogy legyen elég legyen elég szakdolgozó a kórházakba.
[00:38:09]Természetesen.
[00:38:11]Igen.
[00:38:12]És ennek ennek is örülünk, hogy ez is az igazságérzetünknek jót tesz.
[00:38:16]Persze hát nézze, akkor amikor egy rendszer 16 évig áll fön és 16 éven át a legfőbb motivációja a rendszer szolgálók vagyoni érdekeinek a kielégítése és nem más, nem az, hogy a társadalom tagjai ne dögöljenek halomra.
[00:38:46]kórházi fertőzésekben.
[00:38:46]Nem az, hogy a társadalom tagjai ne butuljanak el az iskolában, nem az, hogy kiépített rendszere legyen a haza megvédésének, ha éppen rászorul.
[00:38:57]Nem az, hogy a hazát elhelyezze a nemzetközi palettán jóviszonyokat építsen ki a nemzetközi tényezőkkel, legyenek azok országok vagy szervezetek.
[00:39:15]Hát a ennek a diszfunkcionáló gazemberségnek a felszámolása ez borzasztó nehéz, pont azért, mert minden területet áthatott a pusztítás.
[00:39:30]Nem tudom, hogy mihez nyúljak, ha követő hatalom vagyok.
[00:39:35]Hát hát ezt látjuk most.
[00:39:39]Nem tudom, hogy az utakat azt is rendbe kéne szedni, a vasutat is rendbe kéne szedni.
[00:39:45]Tehát nem vagyok például abban a pozícióban, ugye azt mondjam, hogy az út és a vasút között most valamelyiknek legyen prioritása, mert mind a kettő össze van omolva.
[00:39:59]Nem tudom azt mondani, hogy az egészségügynek ez a területe vagy az a területe élvezzen prioritás, vagy legalábbis nehéz azt kimondani, mert az egész össze van omolva, és így mehetünk tovább.
[00:40:11]De hát látványos eredményeket lehet elérni, mert van honnan fejlődni.
[00:40:16]Igen, az innen jó fölállni, vagy innen szép fölállni, ez egy közmondás.
[00:40:22]Igen, de de Svejcben jobb vonatozni, ebben biztos vagyok.
[00:40:25]Köszönöm szépen Bárandi Péternek, hogy itt volt és beszélgetett velünk.
[00:40:28]Önöknek pedig köszönöm szépen az egész reggeli figyelmet.
[00:40:32]A mai műsor elkészítésében munkatársaim voltak Karál Kevin Studániel Simon Erika és Nemes Dávid volt itt velem a stúdióban a szerkesztő Petes Vivián Lis Jánost hallottátok a viszonthallásra.
[00:40:46]Reggeli gyors nem marad le semmiről.