Így építette át Orbán Magyarországot: a rombolás és az eltűnő műemlékek nyomában I Elszámolás
- A NER építészetét nem koherens stílus, hanem a hatalmi erődemonstráció és a klientúra anyagi gyarapításának kettős célja határozta meg, központi akarat alapján.
- A közterek szimbolikus átalakítása történelemhamisítást szolgált: a Kossuth térről eltávolították a baloldali és 56-os emlékműveket, a Szabadság téri megszállási emlékmű pedig a magyar állam ártatlanságát hirdeti a holokausztban.
- A 150 éves műemlékvédelmi intézményrendszert szisztematikusan felszámolták, a hatósági jogköröket politikai irányítás alá vonták, és a védett épületek számát 3000-re akarták csökkenteni.
- A „nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások” jogintézményét a Fidesz magánberuházók javára torzította el, sorozatos kormányrendeletekkel felülírva a helyi építési szabályokat és ellehetetlenítve a főépítészi kontrollt.
- A Dürer-kertben a műemlék Sacré Coeur zárdát megcsonkították és ráépítettek egy irodaházat, megsemmisítve a városligeti villanegyed utolsó zöldterületét Garancsi és Tiborcz üzleti köre javára.
- Orbán Győző felcsúti gazdaságában műemlék istállókat bontottak el teljesen, majd azonos alaprajzzal újraépítették őket, miközben a védettséget a nyilvántartásban fenntartották – ami felveti az áfacsalás gyanúját is.
- A Matolcsy vezette MNB 105 milliárd forintból megcsonkította a Szabadság téri műemlék banképületet, elbontva a tetőzetét és üvegkalitkát építve a helyére.
- A Pázmány Egyetem kampuszberuházása során földdel tették egyenlővé a Magyar Rádió kultúrtörténeti jelentőségű épületeit, de a bíróság ideiglenesen leállíttatta a projektet metróvédelmi és tűzvédelmi kockázatok miatt.
-
„Ne csináljunk már úgy, hogy egy értelmiségi ember, aki egy komplex problematikát képes felfogni, az ne értené, hogy miben van.” – Bolyár Bálint András az építésztársadalom megalkuvásáról
- A NER építészeti örökségét a haszonlesés, a bosszú és a közérdek teljes figyelmen kívül hagyása jellemzi, amelyet dokumentálni kell a jövő nemzedékek okulására.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A NER építészeti ideológiájának alapjai
Az összeállítás kiindulópontja szerint a diktatúrák hajlamosak a művészetet – különösen az építészetet – saját propagandájuk szolgálatába állítani. A Fidesz-korszak építészetét alapvetően két, gyakran összefonódó cél határozta meg: a hatalom erődemonstrációjának szimbolizálása, valamint az Orbán Viktorhoz közelálló oligarchák, a politikai klientúra anyagi gyarapítása. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozzák, hogy a NER építészeti tevékenysége mögött egyetlen központi akarat állt, amelynek lényege, hogy a párt- és hatalomfinanszírozás egyik technológiája éppen az építőipari beruházásokon keresztül valósult meg.
„Mindenki tudta, hogy hol megy ki okosba, az iszonyatosan sok pénz a nagy beruházásnak a túloldalán.” – Bolyár Bálint András művészettörténész *
A beszélgetők szerint a rendszer nem rendelkezett koherens építészeti koncepcióval (azaz nincs „Orbán-stílus”), ehelyett a high-tech sportlétesítményektől a népieskedő historizáláson át a brutális léptékű irodaházakig sokféle formanyelvet használt. Az építkezések gyakorlatát áthatotta egyfajta bosszúmotívum is, amit a Magyar Rádió egykori épületeinek elpusztításával szemléltetnek: Orbán Viktor így állt bosszút azon a szellemi és kulturális közegen, amelybe soha nem tartozott bele, ezért inkább elpusztította annak fizikai kereteit.
A közterek átalakítása: Szobordöntések, emlékműállítások és történelemhamisítás
A Kossuth tér újratervezése
A közterek szimbolikus átalakítása a Fidesz-korszak egyik leglátványosabb kulturális-politikai beavatkozása volt. A Kossuth tér átépítése (az úgynevezett Steindl Imre program keretében) a tér teljes történelmi átértelmezését szolgálta. Ennek során:
-
- március 29-ére virradó éjszaka elbontották Károlyi Mihály szobrát (Varga Imre alkotása).
- Elbontották Kisfaludi Strobl Zsigmond szoborcsoportját is.
- Helyükre az 1927-es Kossuth-szoborcsoport másolatát állították.
- A térről eltávolították Lugosi Mária „A forradalom lángja” című térplasztikáját, amelyet 1996-ban, az 1956-os forradalom 40. évfordulójára állítottak fel.
A Szabadság téri emlékmű és az „Eleven emlékmű”
A NER történelemszemléletének és köztérpolitikájának legfőbb szimbóluma a Szabadság téren 2014. július 20-án, az éj leple alatt felállított, hivatalosan „A német megszállás áldozatainak emlékműve” nevet viselő alkotás. A szobor egy szárnyas angyalt ábrázol, amelyet egy támadni készülő német birodalmi sas fenyeget, ezzel vizuálisan is azt az üzenetet közvetítve, hogy Magyarország 1944. március 19-én elvesztette ugyan szuverenitását, ám a magyar elit és az állam tehetetlen és így ártatlan volt a későbbi bűnökben.
„Ebben benne van az is inkluzíve, hogy a magyar nép, a magyar elit, a magyar politikaosztály, az állam tehetetlen volt, így hát ártatlan is azért a bűnökért, amit itt elkövetődtek.” – Sebők Gábor, az Eleven emlékmű egyik alapítója *
Az emlékmű felállításának másnapján tüntetéssorozat kezdődött, amely lényegében a mai napig tart: a holokauszt-túlélők és családtagjaik létrehozták az „Eleven emlékművet”, amely fényképekből, tábori levelezőlapokból, elhurcoltak személyes tárgyaiból áll, és heti rendszerességgel csendes megemlékezésekre ad alkalmat. Mély József művészettörténész szerint a szobor építészetileg a köztér meggyalázása, miközben a Szabadság tér egésze egyfajta politikai üzenőfallá változott az amerikai elnökszobrokkal és a megszállási emlékművel, elveszítve eredeti közösségi tér jellegét.
Az MNB csodaszarvasa és a magán-köztér paradoxon
A Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeumának udvarából a Krisztina körút felé kiszökő aranyszarvas szobor Mély József szerint „minőségi ugrás lefelé” és a közterek elértéktelenedésének újabb állomása. Különösen aggasztónak tartja, hogy az M5 csatornán a szoborról folytatott beszélgetésben elhangzott az az érv, hogy ez nem is köztéri alkotás, hiszen magánmegrendelésre, magánterületen készült – tehát a közvéleménynek nincs joga bírálni. Ez a hozzáállás az „elvesztette közpénz jellegét” szlogen továbbfejlesztése, és azt a NER-re jellemző kettős játékot példázza, hogy ami a hatalomnak kényelmes, az egyszer közügy, máskor pedig magánügy.
„Tehát, hogy ő itt azért egy nagyon erős, a szokásos csikicsuki játéknál is súlyosabb dologról van szó, hogy hát egyszer köz a közé vagyunk, egyszer meg nem. Ha akarom, akkor ezt elrejtem. Ha akarom, ez ki van metszve a fővárosból ez a terület.” – Mély József *
A műemlékvédelem intézményrendszerének lebontása
Egy nemzeti alapintézmény felszámolása
Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember elmondása szerint a Fidesz-kormány szisztematikusan számolta fel a 150 éves múltra visszatekintő magyar műemlékvédelmi intézményrendszert – egy olyan nemzeti alapintézményt, amely a Tudományos Akadémiához vagy a Zeneakadémiához hasonló jelentőségű. A folyamat 2012-ben kezdődött:
- Első lépésként a hatósági jogköröket kiszakították a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalból (KÖH) és a kormányhivatalok alá rendelték, ezzel közvetlen politikai irányítás alá helyezve az engedélyezési folyamatot.
- Ezután a központi intézményt teljesen szétverték, létrehozva olyan átmeneti képződményeket, mint a Forster Központ vagy a Lechner Tudásközpont.
- A műemlékvédelmi hivatal egykori székházát is eladták (a nemzeti vagyon azon elemei közül, amelyeket kétharmados többséggel vettek le a védett listáról).
A KÖH ellehetetlenítésének konkrét okai
A KÖH azért vált „botránykővé”, mert az egyik jelentős német autógyár vidéki beruházásánál régészeti feltárást írt elő, ami költségekkel járt. Emellett a 2010-es évek elején megakadályozott egy nagyszabású beruházást is: a Vörösmarty tér és a Petőfi utca környékére tervezett, zeppelin formájú üvegépületet. Az akkori KÖH-elnökről azt gondolták, hogy a Fidesz holdudvarához tartozik, de a tervezett beruházás elleni fellépése után gyorsan kegyvesztetté vált – ahogy maga az intézmény is, amely később már nem tudott ellenállni a hasonló terveknek.
A „3000 műemlék” koncepció és az orwelli újbeszél
2018-19 környékén a műemlékvédelem minisztériumi szintű vezetésében komolyan felmerült, hogy magát a „műemlék” szót is ki kellene irtani a jogi és szakmai szabályozásból. Ezzel párhuzamosan a miniszterelnök fixa ideájává vált, hogy a védett épületek számát 3000-re kell csökkenteni a meglévő 15-16 ezerről. Bátonyi Péter rámutat, hogy ez a szám nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony (az épületállomány 1 százalékát sem teszi ki), és a dánokhoz vagy más skandináv országokhoz hasonlóan a kevés műemlékre inkább vigyázni kellene.
„Volt egy másik elképzelés, ami akkori miniszterelnök fixa ideája volt, hogy 3000-re le kell csökkenteni a védett épületek számát. [...] Tehát 3000 műemlék az Liechtensteinben van, vagy nem?” – Bátonyi Péter *
A minisztériumi apparátus ellenállási technikájaként született egy olyan javaslat, hogy a kiemelt műemlék fogalmának bevezetésével látszólag eleget tesznek a politikai akaratnak, miközben a többi védett épület tényleges védettsége megmarad. Emellett az Alkotmánybíróság korábban kimondta a „visszalépés tilalmát”: ha az állam egyszer védettségben részesített valamit, onnan önkényesen nem léphet vissza, ez ugyanis jogállami és jogbiztonsági alapelv.
A Dürer-kert és a Sacré Coeur zárda elpusztítása
A zöld villanegyed utolsó maradványának lerombolása
A Zuglóban található egykori Dürer-kert (amelyet a NER cinikusan Dürer Parknak nevezett át) a városligeti villanegyed egyik utolsó megmaradt eleme volt. A területen a Sacré Coeur (Szent Szív) apácarend zárdája és leánygimnáziuma működött, hatalmas parkkal körülvéve. A Garancsi István és Tiborcz István üzleti köréhez köthető beruházás során:
- A parkot teljesen megsemmisítették.
- A műemlék zárdaépület egy részét (a leánygimnáziumi szárnyat) teljesen elbontották.
- A megmaradt részekre ráépítették a fekete homlokzatú irodaházat, amely több emeletnyi magassággal nehezedik a csonkolt műemlékre.
Zsupán András, a Válasz Online újságírója megfogalmazása szerint ez az épület jobban járt volna a teljes bontással, mert jelenlegi formájában a történelmi épület megszégyenítése.
„A Sacré Coeur esetében én tényleg azt gondolom, hogy ez az a példa, amikor egy védett épület jobban járt volna a teljes bontással. Tehát ebben a formában nem kell megőrizni egy történelmi épületet, ha ennyire zavar minket és zavarja a beruházót.” – Zsupán András *
A szakértő szerint a terület egyedülálló lehetőséget kínált volna a városliget bővítésére (3,7 hektár zöldterület állt rendelkezésre), és az Ajtósi Dürer sort visszaszűkítve, egy zebrával összekötve a ligettel egy értékes zöldfolyosót lehetett volna létrehozni. Ehelyett a beruházás hátulsó részén már toronyházak építése is megkezdődött (7-9 emeletes épületek), amelyek közvetlenül az Istvánmezei villanegyed villái mellé kerülnek.
Orbán Győző tanyasi birodalma és a műemlék istállók ügye
A felcsúti „birodalom” építési költségei
A beszélgetésben szóba kerül Orbán Viktor apjának, Orbán Győzőnek a felcsúti gazdasága is. A szakértők 15-20 milliárd forintra becsülik az építési költségeket, miközben a vállalkozás tíz év alatt a becslések szerint ennek csupán a harmadát termelte volna ki – vagyis az összeg biztosan nem származhatott kizárólag az üzleti tevékenységből.
A műemlék istállók elbontása
Az ügyben különös hangsúlyt kap, hogy a József főherceg által építtetett két istálló műemléki védettséget élvezett – pontosabban élvez most is, a nyilvántartás szerint. Hadházy Ákos független képviselő kutatásai nyomán kiderült, hogy az istállókat teljesen elbontották, majd azonos alaprajzzal új épületeket húztak fel a helyükre. Bátonyi Péter szerint ez egyértelműen büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény lehet, hiszen a védettség mindvégig fennállt, és utólag sem kezdeményezték a megszüntetését.
Az e-örökség nevű kormányzati nyilvántartásban az istállókról szóló leírás árulkodó módon múlt időben íródott: a szakemberek, akik a szöveget készítették, tudták, hogy a műemlék elpusztult. Ennek ellenére a hivatalos álláspont szerint az épületek műemlékek. A védettség megszüntetésére irányuló eljárás Hadházy kezdeményezése óta is „ólomlábakon halad”.
„Az e-örökségen rámegyünk, és arra az lesz, hogy szép hosszú leírás van róla, mint jelenleg is védett műemlékről, csupa múlt időben. Tehát [...] érződik az, hogy a szakemberek, akikkel ezt megíratták ezt a szöveget, tudták jól, hogy elpusztult a műemléki érték.” – Bátonyi Péter *
Felmerült egy további gyanú is: mivel műemléki épületen végzett felújítás esetén nem kell áfát fizetni (és társasági adókedvezmény is igényelhető), előfordulhat, hogy a műemléki védettség fenntartásával a teljes bontás és újraépítés költségei után is áfa-visszatérítést igényeltek. Ennek tényét egyelőre nem sikerült bizonyítani.
A Magyar Nemzeti Bank épületének megcsonkítása
A Matolcsy György MNB-elnöksége alatt végrehajtott felújítás során az Alpár Ignác tervezte, a Szabadság tér egyik legértékesebb műemlékének számító banképület tetőzetét elbontották, és egy üvegkalitkát építettek a helyére, amelyet konferenciaközpontnak szántak. A Válasz Online értékelése szerint a 105 milliárd forintos beruházás jóvátehetetlenül tönkretette az épület városképi megjelenését és a Szabadság tér látványát. Bátonyi Péter, aki a Lázár János vezette minisztériumban elvesztette állását, mert szóvá merte tenni az MNB-épület megcsúfolását, a történteket a közpénz elégetésének és műemlékgyalázásnak nevezte.
A „nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások” rendszere
A jogintézmény eredete és torzulása
Vincze János, Zugló volt főépítésze elmondása szerint a 2006-ban született törvény eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a lelassuló építési engedélyezési eljárásokat gyorsítsa, és a közérdekű, állami-önkormányzati beruházások útjából elhárítsa az akadályokat. A Fidesz-kormány azonban ezt az eszközt fokozatosan a magánberuházók számára is elérhetővé tette, és egyre inkább a helyi építési szabályok teljes felülírására használta.
A zuglói Bayer-beruházás esetében például:
- Az önkormányzat hozzájárult a telekvásárláshoz, de viták után a szabályokat is felül kellett írni.
- Pontonként adtak felmentéseket (beépítettség, magasság), nem általános jelleggel.
- Amikor az önkormányzat újabb akadályokat gördített (településképi rendelet, változtatási tilalom), kormányrendelet-módosításokkal törtek át rajtuk.
- A beruházás végül hét kormányrendelet és két-három év után indulhatott el.
A kiemelt rendeletek visszavonásának lehetősége
Vincze János felhívja a figyelmet, hogy a kiemelt rendelet egy tollvonással megszüntethető, de csak a jövőre nézve – a már megépült létesítményekre visszamenőleg nem hat. Kivételt az Alkotmánybíróság visszamenőleges megsemmisítő döntése jelentene, ám a zuglói beadvány alapján az Ab hétszer utasította vissza ugyanezt a panaszt. Ha egy nyolcadik eljárásban mégis megsemmisítenék a rendeletet, az építési engedély érvénytelenné válna.
A főépítész elmondja, hogy az ő szakmai-jogi ellenállása (például a zuglói telekalakítás blokkolása) nyomán a kormány egy karácsonyi rendeletben az egész országból kivette a főépítészek szakhatósági hatáskörét a telekalakítási ügyekben. Az új kormány azonban programjában ígéretet tett ezeknek a döntéseknek a felülvizsgálatára, és már hoztak is egy erre vonatkozó határozatot.
A Pázmány Egyetem kampuszberuházása a Palotanegyedben
Az értékpusztítás és a jogi csata
A Magyar Rádió egykori épületegyüttesének helyén tervezett Pázmány Egyetem-kampusz ügyében a bontások megtörténtek: a földdel tették egyenlővé a kultúr- és technikatörténeti jelentőségű épületeket, köztük a legendás hatos stúdiót, amely Európa első rádióstúdiójaként épült. A bontás fél évvel tovább tartott a tervezettnél, ezalatt a környék lakói jelentős zaj- és porterhelést szenvedtek el.
Februárban a bíróság azonnali jogvédelmet rendelt el, ideiglenesen leállítva a beruházást. A döntés indokai között szerepelt:
- A metróvédelmi zónát érintő alapozási kérdések tisztázatlansága.
- Tűzvédelmi kockázatok a túl sűrű beépítettség miatt.
- A környéken élőket érintő további zajterhelés veszélye.
A pert három felperes indította: a Józsefvárosi Önkormányzat, a Szentkirályi utca 29-31. társasház, valamint a Fővárosi Önkormányzat (amely a metró érintettsége miatt szinte kötelességszerűen lépett be).
A tervek és az alternatívák
A „Zöld Palotanegyedért” csoport (Józsa Árpád és Márkus Ferenc képviseletében) a kezdetektől fogva azt az álláspontot képviseli, hogy a megmaradt műemlék épületek (két palota, valamint a Bródy Sándor utcai épület utcai szárnya) bőségesen elegendőek lennének az egyetemi funkciók befogadására. Az eredeti terv 55 000 négyzetméternyi épületet és becslésük szerint 300 köbméter beton behordását irányozta elő – ez a mai városépítészeti elvek (klímavédelem, zöldfelületek növelése) fényében tarthatatlan. A csoport 100 előnevelt fát is rendelt, abban bízva, hogy a területen egy értelmes méretű parkot lehet kialakítani, és akár a hatos stúdiót is rekonstruálni lehetne.
Rádai Dániel, a kerület alpolgármestere hangsúlyozza: a mindenkori kormánynak súlyos kockázatokkal kell számolnia e projekt kapcsán (közpénzügyi elszámoltathatóság, demokrácia-felelősség, urbanisztikai-társadalmi kockázatok). Amennyiben egy új kormány felülvizsgálja a kiemelt beruházások kérdéskörét – amire a TISZA Párt vezetője már ígéretet tett –, a projekt keretei is megváltoztathatók.
„Minden beruházást mindaddig, ameddig annak nem kezdődik meg az építése, de egyébként még akkor is, csak akkor magasabb kötbérekkel, egy megrendelő bármikor változtathatja ennek a kereteit.” – Rádai Dániel *
Az építésztársadalom felelőssége
A „langyos szmötyi” és az egyéni megalkuvások
Bolyár Bálint András művészettörténész éles kritikát fogalmaz meg az építésztársadalommal szemben. Álláspontja szerint az építészszakma anélkül hozta át a Kádár-rendszerből a túlélési mechanizmusait, hogy szakmaetikai alapvetését újragondolta volna. A szakma szereplői – tisztelet a kivételnek – pontosan tudták, milyen rendszerben dolgoznak, és azt is, hogy az uniós pénzek hogyan csorognak át a pártkasszába a nagyberuházásokon keresztül.
„Ne csináljunk már úgy, hogy egy értelmiségi ember, aki egy komplex problematikát képes felfogni, tehát egy épület tervezése esetében, az ne értené, hogy miben van.” – Bolyár Bálint András *
Az építészek között általános volt az „egymás kis titkai feletti szemhunyás”. A művészettörténész szerint ez a hozzáállás a Nemzeti Színház soroksári úti pályázatánál is megmutatkozott: nyolc-kilenc vezető tervezőiroda indult külön-külön, ahelyett hogy összefogtak volna egyetlen, magas színvonalú terv benyújtására. Az eredmény a szakma szerint egy „örök szégyenfolt” lett a város arcán.
Ugyanakkor a beszélgetésben felmerül egy ellenérv is: azok az építészek, akiknek 30 alkalmazottjuk és családjuk megélhetéséért kell felelősséget vállalniuk, kényszerpályára kerülhettek. Bolyár ezt az érvelést nem fogadja el, mondván: a döntést már akkor meg kellett volna hozni, amikor beléptek a „zsákutcába”, nem pedig a legsötétebb sarokban.
„Nem kell bemenni. [...] Nem az van, hogy erről nem beszéltünk. Az, hogy maga az építésztársadalom egymás kis titkai fölött szemet hunyt.” – Bolyár Bálint András *
Összegzés: A NER építészeti öröksége
A műsor összegzése szerint a NER építészeti tevékenységét a haszonlesés, a klientúraépítés, a hatalmi reprezentáció és a bosszú motiválta – mindez távol állt egy élhető épített környezet víziójától és különösen a közérdektől. Az összeállítás zárógondolata szerint mindezt dokumentálni és elemezni kell, hogy a jövő nemzedékek okuljanak belőle, és soha többé ne kerülhessen kormányközelbe olyan csapat, amely a valóság tagadására és rombolására építi fel a maga világát.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Bolyár Inván András”: A művészettörténész neve pontosan nem rekonstruálható az átiratból (előfordul „Bolyár Inván András”, illetve a hozzá rendelt idézeteknél „Bolyár Bálint András” valószínűsíthető, de a név teljes bizonyossággal nem azonosítható).
- „Tönmfej István”: A közgazdász neve az ASR-átiratban torzultan szerepel, a pontos névalak nem rekonstruálható egyértelműen.
- „Vincze János” vagy „DNS János”: Az átiratban „DNS János” szerepel Zugló volt főépítészeként. A kontextus alapján „Vincze János” valószínűsíthető, de ez nem erősíthető meg teljes bizonyossággal.
- A „Dürer-kert” szakaszban a tulajdonosi kör: „Garancsi István és Tiborc István üzletköre” – a „Tiborc” nagy valószínűséggel Tiborcz Istvánt jelöli, de az ASR-hiba miatt a pontos név nem biztos.
- „Bátonyi Péter” vs. „Bántanyi Péter”: Az átiratban mindkét alak előfordul, a műemlékvédelmi szakember neve feltehetőleg Bátonyi Péter.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:07]Elszámolás, központosítás, lojalitás és a függetlenség ára a kultúrában.
[00:00:14]Az építészeti kultúra leépítése első rész.
[00:00:16]A szerkesztőműsorvezető Rózsa Péter.
[00:00:22]A diktatúrák a saját rendszerük propagálására igyekeznek felhasználni a művészetet.
[00:00:26]Erre a legalkalmasabb az építészet.
[00:00:29]A Fidesz érában kétféle építész zajlott nagyjából.
[00:00:31]Egyfelől olyan, ami hatalmas hasznot hozott az Orbánhoz közelálló oligarcháknak és kapcsolat részeinek, másfelől pedig olyan, ami a rendszer erejét, nagyságát volt hivatva szimbolizálni.
[00:00:43]Persze ez utóbbi esetben sem maradtak üresen a klientúra bankszámlái.
[00:00:50]Stadion építési lázzal indult 2010-ben, és a budai királyi vár történelemisító replikáival fejeződött be, számtalan torzót hagyva maga után.
[00:01:00]És hát ne felejtsük, a NER szimbolikus politizálásának egyik fő szintere volt maga a köztér.
[00:01:06]Szobrok, emlékművek tűntek el, jöttek helyükbe újak.
[00:01:10]A Fidesz hamis történelmi vízióinak darabjai sokszor titokban.
[00:01:18]Az éjj leple alatt szobordöntés és állítás a vagy a NER köztér bűnei.
[00:01:26]2012.
[00:01:26]március 29-ére víradóan elbontották Károlyi Mihály szobrát, Varga Imre alkotását.
[00:01:31]Hosszas politikai vita előzte meg.
[00:01:33]Mindezt végül a fővárosi közgyűlés adta meg a bontási engedélyt.
[00:01:38]Ekkor még nem volt ismert az úgynevezett Steinl Imre program, vagyis a Kossuttér átépítésének minden részlete.
[00:01:45]Csak később és a közvélemény számára fókatosan vált érthetővé, hogy a tér teljes történelmi átértelmezése zajlik valójában.
[00:01:53]Kisvaldi Strobli Zsigmont szoborcsoportját is elbontották.
[00:01:57]Helyébe az 1927-es Kossut szoborcsoport másolatát állították fel.
[00:02:03]Szabályosan kidobták a térről az 56-os örök mélycsest is, Lugosi Mária forradalom lángja című térpasztikáját, amit 1996-ban a forradalom 40.
[00:02:14]évfordulóra állítottak föl.
[00:02:14]Na jó, sorolhatnánk a szobor és emlékművzolás epizódjait, de mindennek legfontosabb szimbóluma, amit a szabadságtéren ugyancsak lopva 2014.
[00:02:24]július 20-án éjjel állítottak fel.
[00:02:28]A hivatalosan a német megszállás áldozatainak emlékműve névvel illetett alkotást soha nem halatták fel, mert felállításának másnapján hatalmas tüntetés kezdődött, amely lényegében a mai napig tart.
[00:02:41]Az eleven emlékművet ugyanis a holokaoz túlélők családtagok a nagyon durva történelemisítás elleni tiltakozásul állították fel a szobor körül.
[00:02:52]Lényegében fényképekből, tábori levelezőlapokból, az elhurcoltak személyes tárgyaiból emelt installáció ez, és hetente itt megtartott csendes megemlékezések együtt hívják fel a figyelmet a NER történelemisító emlékezet politikájára.
[00:03:06]Ennek lényegét az eleven emlékmű egyik alapítója, Sebők Gábor így fogalmazta meg.
[00:03:13]Eg szárnyas angyal a központban, fölötte az őt támadni készülő német birodalmi sas.
[00:03:20]Ez már ott volt, egy timpanon is ott volt, ami ma is látható formában.
[00:03:26]És a leírásban, hogy idézve az úgynevezett alaptörvényt, hogy Magyarország 44.
[00:03:32]március 19-én elvesztette a szuverenitását.
[00:03:35]Tehát ennek kvázi az illusztrációja.
[00:03:37]És ebben benne van az is inkluzíve, hogy a magyar nép, a magyar elit, a magyar politikaosztály, az állam tehetetlen volt így hát ártatlan is azért a bűnökért, amit itt elkövetődtek.
[00:03:52]Így fogalmazok.
[00:03:56]A NER egyik legújabb megütközést kiváltó köztéri produkciója a Buddán a Magyar Nemzeti Bank pénzmúzeumának udvaráról a Krisztina Körút felé valósággal elrugaszkodó aranyszarvas szobra.
[00:04:09]Mély József művészettörténész szerint azt gondolom, hogy egy minőségi ugrás lefelé, amit már nem nagyon gondoltunk, vagy én legalábbis nem gondoltam volna, hogy a köztereinknek az elértéktelenedése az ilyen fokra fog jutni ilyen hamar.
[00:04:26]És hát a a legérdekesebb, vagy hát a korunkra jellemző érdekes tragikus, hogy amikor volt egy pár héttel ezelőtt beszélgetés a az M5 csatornán erről a szoborról, akkor az ottani hát dicsérő hozzsannázó hangnem mellett volt még egy nagyon érdekes elem a felvezetésben, hogy ez tulajdonképpen hát miért is ágálnak ellen, amikor hát ez nem is a köznek a szobra, tehát hogy ez egy magánmegrendelésre re készült magánterületen lévő szobor.
[00:04:59]Miért gondolják azt, hogy ezt a köznevében lehet bírálni?
[00:05:05]Tehát, hogy ez volt a felvezetésben, ami hát ugye az elvesztette közpénz jellegét szlogennek egy furcsa továbbfejlesztése már.
[00:05:15]Tehát, hogy ő itt azért egy nagyon erős a szokásos csikicsuki játéknál is súlyosabb dologról van szó, hogy hogy hát egyszer köz a közé vagyunk, egyszer meg nem.
[00:05:26]Ha akarom, akkor ezt elrejtem.
[00:05:30]Ha akarom, ez ki van mecve a fővárosból ez a terület.
[00:05:33]Ha akarom, akkor ez a Magyar Nemzeti Bank Ingatlan Kft.
[00:05:39]tulajdona kinek mikte hozzá?
[00:05:39]A politikai eszköz it szerintem azt jelenti, hogy hogy bármi megtehető.
[00:05:45]Tehát Igen, hogy neze nektek ninc semmi közötök hozzá.
[00:05:48]Én így látom jónak.
[00:05:50]Így van.
[00:05:50]Így van.
[00:05:50]Tehát, hogy ez a valóban, hogyha komolyan vesszük a köztérkifejezést, ami ugye angolban, németben a nyilvánossággal fogalmazódik meg, tehát hogy ott a a azt jelenti sokkal erőteljesebben a német és az angol kifejezésekben.
[00:06:06]Magyarországon a köztér ugye el kicsit úgy elmossa azt, hogy ez valójában mindenkinek és a nyilvánosságnak a tere lenne.
[00:06:15]Na most, hogyha a ennyire nem vagyunk tekintettel, vagy a hatalom ennyire nincs tekintettel arra, hogy itt emberek élnek, hogy itt van egy épített környezet, amelyet tiszteletben kellene valahogy tartani ahhoz, hogy tudjunk élni benne, akkor akkor ez valóban politikai arcul csapással is felér.
[00:06:36]Ez tulajdonképpen szerves folytatása a szabadságtéri szörnyűségnek, amit odaépítettek, mert az építészetileg szintén a köztér meggyalázása a véleményem szerint egy autóparkoló lejárája lejárója fölé csak azért is emelt angyal, a megszállás emlékműve, vagy nem tudom mie, ami ami ami a magyar történelemnek is az arcú csapása és meghazudolása is volt egyben.
[00:07:01]Az sokkal lényegesebb, azt gondolom, a szabadságtéri szobornál ez az utóbbi, tehát hogy a történelmi emlékezetnek egy elferdítése.
[00:07:13]De hát az egész szabadságtér is ugyanez.
[00:07:15]Valójában az egész szabadságtér hasonlít erre, hiszen az egy üzenőfallá változott a a két amerikai elnökszorral a ezzel a a német megszállás áldozatainak emlékművével.
[00:07:27]Tehát, hogy az az teljesen elvesztette a köztér jellegét is, tehát hogy ott nem nem jó már sétálni se, ami azért egy óriási bűn.
[00:07:38]Ez a másik oldala a dolognak, hogy a hogy mennyire gondoljuk ezt szobrászat a szobrászat körébe tartozónak.
[00:07:44]És hát ez persze nem csak szobrászi kérdés, hanem építészeti kérdés.
[00:07:49]Vajon miért nem emeli föl mondjuk az építésszakma egy emberként a szavát a csodaszarvas ellen, hogy hogy lehet, hogy mi mi lenne akkor, hogyha az én épületem elé állítanák ezt?
[00:08:03]Ugye a köztéri szobrászat az ugyanolyan, mint az építészet, hogy a megbízótól függ.
[00:08:07]Tehát nem nagyon lehet ugrálni ebben a a kérdésben.
[00:08:12]Kisfaludi Strób Zsigmond ugyanúgy nem ugrálta, ahogy ma sem ugrálnak különösebben a szobrászok.
[00:08:18]A NER építészeti örökségének nem jelentéktelen része egyébként nem építés, hanem rombolás, vagyis a kulturális örökség egyes elemeinek elpusztítása.
[00:08:27]A Dios díyőri vár úgynevezett felújítása eredményeként például csak maga a történelmi épület együttes szorult a háttérbe, viszont épült köré valami elképesztő betonkoszorú.
[00:08:38]Az egykori Dűer kertben található sakreakör zárdát félig elbontották, a maradékműemlékre pedig ráépítették a fekete homlokzati burkolatú szörnyeteget, amit irodaháznak csúfolnak.
[00:08:51]A Magyar Rádió egykori technikai és kultúrtörténeti jelentőségű épületeit pedig a földig rombolták.
[00:08:55]A citadellát viszont szabályosan felszeretelték, s mindez csak néhány példa a sok százítás közül.
[00:09:07]Műemlékezet, történelemhamisítás üzleti alapon, a vagy a NER műemlékrombolása.
[00:09:15]Az egyik botrányos műemlék hamisítás a Magyar Nemzeti Bank épületével történt.
[00:09:20]Még Matolcsi György az előző gigantomániás elnök akaratából a felújítás során a tetőt elbontották, és egy üvegkalitkát tettek a helyére.
[00:09:27]Aféle konferenciaözpontnak szánták.
[00:09:32]Az Alpár Ignác tervezte, az ország egyik legértékesebb műemléképülete, így nem csak sérült, hanem a túlárazás következtében valósággal elégedte a közpénzt.
[00:09:43]Egyébként a 105 milliárdos matolcsi féle felújítás jóvá tehetetlenül tönkretette Budapest egyik legfontosabb történelmi középületének városképi megjelenését és a szabadságtér látványát, írja a válaszonline.hu cikke.
[00:09:58]Ahhoz, hogy ezeket a műemlékgyalázásokat véghez lehessen vinni, a Fidesz ideje korán lebontotta a több mint 150 éves magyar műemlékvédelmi intézményrendszert.
[00:10:09]Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember is azért vesztette el a Lázár fére minisztériumban betöltött állását, mert szóvá merte tenni az MNB épületének megcsúfolását.
[00:10:21]Vannak egy országban nemzeti alapintézmények, olyanok, amelyek nagyon régre nyúlnak vissza.
[00:10:24]A nemzeti ébredés korában hozzák őket létre.
[00:10:26]Ilyen a Tudományos akadémia, ilyen a zeneakadémia.
[00:10:29]Én még sorolhatnám az országos Széchenyi könyvtár, különböző kiemelt múzeum.
[00:10:33]Igen.
[00:10:33]Igen.
[00:10:33]És ilyen a műemlékvédelem.
[00:10:35]Ezt mindig el szokták felejteni, hogy a műemlékvédelem az egyike nemzeti alapintézményeinknek, amely pár éve volt 150 éves, tehát ráadásul pont a hőskorban alapították.
[00:10:46]Nagy koponyák, nagy szaktekintélyek, Romer Floristól kezdve olyanok, Hanslim Imréig, olyanok, akik a legnagyobb nevek között tarthatnak számon a magyar késő reformkor Gründer CJ időszakából, dualizmus időszakából.
[00:10:58]És hát ennek a felszámolása ez tényleg olyan büntet, mintha azt mondanák, hogy a zeneakadémia az mostantól fogva nem tudom fonalgombolyító lesz, és azt az épületet valami teljesen másra fogjuk használni.
[00:11:10]A műemlékvédelem igaz csak 60-as évek óta meglévő székházát olyannyira felgombolyították, hogy el is adták.
[00:11:17]Tehát azóta az valamilyen szállodai célra kijelölve üresen áll a táncsicut.
[00:11:22]Igen.
[00:11:22]Ez el van adva.
[00:11:22]Igen, egyik a nemzeti vagyon azon elemeinek, amelyek egyébként nem lettek volna már állami tulajdonból kiadhatóak, de kéthados többséggel levették a listáról őket, és épp mint sok minden mást, mint ahogy szerették volna ugye a a az a nemzeti vagy a belügyminisztérium el is adták, azt elták, de de lényegében ennek a paknak részeként ezt is eladták, tehát csak ez már hamarabb sikerült.
[00:11:41]Így van.
[00:11:43]És a felszámolás az ilyen mértékű volt, hogy egy nemzeti alapintézményt gyakorlatilag kiradíroztak.
[00:11:46]A hogyanja az meg úgy zajlott, hogy 2010-ben én ugye nem voltam még a fedélzeten.
[00:11:52]Gyanítom, hogy akkor mi nem sokat sejtettek a kollégák.
[00:11:53]Van egy vidéki városunkban egy jelentős német autógyár, amelynek a az ügyében volt régészeti problematika.
[00:12:01]És mivel a régészet meg a műemlékvédelem az egybe volt terelve a kö kulturális örökség kötelező volt egy beruházás előtt feltáni.
[00:12:08]Igen.
[00:12:08]És ezt sérelmezték egyesek.
[00:12:10]Nyilván a beruházósokal ráfordítandó költséget.
[00:12:12]Hát emiatt botránykővé vált a köch mint olyan.
[00:12:14]és annak részeként elsősorban a régészet, de hát magával rántotta a műemlékvédem, mert nem a régészeket akarom hibáztatni.
[00:12:19]Hát együtt sírtunk, együtt nevettünk.
[00:12:23]Aztán ilyen volt az a talán emlékszik még valaki erre, hogy 2010-es évek elén volt egy cepelin projekt.
[00:12:27]Az megvan még, hogy a a Vörösmarti tér meg a Petőfi utca környékén lévő teljes hsort le akarták bontani.
[00:12:36]Ja, igen, igen, igen.
[00:12:37]Azért, hogy a helyén egy hatalmas nagy ilyen üvegépületet emeljen, akik a tetején egy cepelé formájú üveg.
[00:12:41]Na, annak is szembent a kö az akkori elnök az ellen határozottan fellépett.
[00:12:46]Ugye ilyenek maradtak el később.
[00:12:47]Hát nem is volt már elnök, meg nem volt szervezet, amelyek ezt megtehette volna.
[00:12:52]Felszámolta.
[00:12:52]És a az akkori elnökről sokan azt gondolták, hogy ő a úgymond a Fidesz embere, hát egy Fidesz talán pártak könyven rendelkező, de mindenki Fidesz holdudvarához tartozó ember volt.
[00:12:59]És hát ő is hamar kapunk kívül találta magát.
[00:13:05]És akkor utána ilyen és egyéb előzményeket követően 2012-ben indították meg ezt a felszámolási folyamatot.
[00:13:11]először a hatóságokat szakították ki ebből a kökből, és helyezték a kormányhivatalok alá, ugye, amelyekébként generális államigazgatási helyi szervek vagy vagy területi intézmények voltak, gyámüttől kezdve mindent odakoltak, hogy ne ott és ezzel politikai irányítás alá helyezték a hatósági engedélyezést.
[00:13:27]Ez volt az első fontos lépés, és utána jött a magának a központi intézmény maradékának a teljes szétkapása, aminek utána ilyen törmelékei lettek, tehát Forster központra meg ilyenekre még emlékszünk, meg Lechner Lajost meg Lajos nélküli tudásközpont, meg maga a minisztérium, ahova én kerültem 13 január 1-el.
[00:13:47]Tehát ez a mint a bolygó felrobbanása után ilyen törmelékek sodrodnak az ügyben.
[00:13:51]Ez is így zajlott.
[00:13:54]De hát ugye abból már az életben nem lesz semmi, ami működik.
[00:13:55]Akkor jól értem, elindult azzal, hogy a hatáskört, jogot elkezdték szű, jogkört elkezdték szűkíteni.
[00:14:02]Utána szépen a magának az intézményrendszernek, a műemlékvédelmi hivatalnak a felszámolása, az aparátusnak a szétsoportés szétetése kormányhivatalokhoz, kormányhivatalhoz delegálva a műemlékvédelmi tevékenység, engedélyeztetés, majd aztán ezen engedélyeztetéseknek is a lassú felszámolása, hogy akadálytalan legyen bármi, amit akarunk csinálni.
[00:14:26]Ott volt a rá és é és ezt tovább akarták csinálni.
[00:14:30]Igen, ez odáig fajult, hogy most nem akarok hülyeséget mondani, hogy ez most 18 vagy 19, de a környélkén, inkább 19-ben felmerült azt teljesen komolyan, a műemlékvédelem minisztériumi szintű vezetéséért felelős hát politikai megbízottak részéről, helyettes államtitkárok egyebek részéről, hogy magát a műemlékszót is ki kellene irtani.
[00:14:49]Tehát, hogy egy olyan jogi szabályozást meg egy olyan szakmai szabályozást kialakítani, vagy szakmai normarendszert, amelyben ez a szó már nem szelepel.
[00:14:57]Ez az új beszél.
[00:14:57]Ez az új besél.
[00:14:59]Ez már az új beszél.
[00:14:59]Akkor tehát azért a határán volt az orveli világnak a ezt nem sikerült meglépni.
[00:15:03]Illetve volt egy másik elképzelés, ami akkori miniszterelnök fixa ideája volt, hogy 3000-reel le kell csökkenteni a védett épületek számát.
[00:15:10]Ezt ez hogy egy ha?
[00:15:14]Nem, nem, az annyira, tehát gyanítom, hogy ezt valaki iniciálta nála, tehát beszélgetett valamikor valakivel és és ez annyira beakadt neki, hogy ezt időről időre megkaptuk feladatként ott a minisztériumban, ami röhelyg.
[00:15:26]Tehát 3000 műemlék az Littensteinben van, vagy nem?
[00:15:28]Tehát tehát Magyarországon extra kevés műemlék van.
[00:15:31]Több milliós épület állományhoz képest 15-16000.
[00:15:33]Ez sokaknak soknak tűnik, de valljuk be őszintén, hát ez 1%-ot se tetészk.
[00:15:37]Hát ezt hogy gondoljuk, hogy ez sok lenne?
[00:15:39]Hát Magyarország épületállományának a szemmel látható abszolút többsége az nem műemlék, semmilyen védelem alatt nem áll.
[00:15:44]ele nem vagyunkem akok tényle mindent véden ami megérdemelne hát ha elmegy eg magember az átlagvidéki városb akkor látja hogy hát egy főtér meg a környező utcák még ha azok rendben vannak akkor sokat mondok de azon kívül lakótelep kádárkocka tehát nem nem nem itáliai meg spanyolországi viszonyok vannak Magyarországon nem is értem egyébként hogy miért van ez a honfidű egyesekben a műemlékek iránt ami ritka annak inkább örülnünk kéne hogy van egyáltalán tehát mi inkább ilyen skandináv észak-európai országok műemlékállományává Z hasonlóval rendelkezünk.
[00:16:16]Talán kicsit más időbeli megoszlás, talán kicsit több a középkori emlék nálunk a mai Magyarországon kicsit kevesebb.
[00:16:21]De hogyha elmegyünk Dániába, akkor ott sem azt a műemlékparadicsomot látjuk, mint amit mondjuk mondjuk Olaszországban.
[00:16:27]És a dánók ehhez képest nagyon-nagyon vigyáznak rá.
[00:16:29]Eszük ágában sincs megszüntetni semminek a védettségét.
[00:16:31]Mi pedig hát jeleket fontolgatunk, nem mi kollektíven, hanem vezérlünk, egykor volt vezérünk, hogy ezt az így sem magas 15-6000es számot 3000.
[00:16:42]Ennek viszont ellenállt már a az apparátus, amennyire tudott.
[00:16:44]Tehát nem volt már műemlékvédelem úgy, ahogy korábban, de a minisztériumban dolgozott az mindig konstansan pártcatember itt ottam ott.
[00:16:51]És ezek valamilyen módon mindig szabotálták ezt.
[00:16:53]Például született egy olyan szabadállási módszer, hogy jó, h ez a miniszterelnök mániája, akkor legyen az, hogy a műemlék név az csak ezen a 3000en van rajta, és azt kiemelt műemléknek fogják hívni.
[00:17:03]A többit azt meg majd valahogy átkereszteljük.
[00:17:06]Igen.
[00:17:06]Sima műemlék meg meg nyilvántartott műemléki érték, meg mindenféle nevezékekkel próbálkoztak.
[00:17:14]Hát hogyha az új beszélt a miniszterelnök is alkalmazni akarja, akkor vele szemben is alkalmazzuk.
[00:17:16]És hát ettől ezek még ugyanúgy védettek lesznek.
[00:17:19]Kicsit az eljárásrendjük meg lesz egyszerűsítve, de attól még nem veszítik el a védettségeket.
[00:17:23]Főleg úgy, hogy az alkotmánybíróság már emberemlékezettel ezt kimondta az úgynevezett visszalépés stilalmát, aminek az a lényege, és ez természeti meg műemlékvédelemre is igaz.
[00:17:32]Erre alapozom én a feljelentéseimet is, ugye amelyek ilyen jogellenes műemlék lefokozások meg törlések ügyében születtek.
[00:17:39]Tehát az alkotmánybíróság kimondta visszalépés stélalmát, aminek a lényege, hogyha az állam egyszer valamit védettségben részesített, akkor onnan önkényesen vissza nem léphet.
[00:17:47]Ahhoz, hogy azt a védettséget visszafokozza, megszüntesse, az valami nagyon-nagyon különleges indok szükséges.
[00:17:53]Ezeket az indokokat meg maga a jogszabály is tartalmazza.
[00:17:56]elpusztult, megsemmisült és a többi, és a többi.
[00:17:58]Tehát nincs olyan, hogy én egyszer a héten így döntöttem, B héten meg meg azt mú meggondolom magam.
[00:18:05]Ez egyrészt jogállami meg jogbiztonsági szempontból is fontos, tehát az államot megóvja az alkotmánybíróság attól, hogy hülye csináljon magából.
[00:18:10]Másrészt meg meg hát most fogjuk fel úgy, hogy ez egy jog, nem az, mert egy nem élő személyt érint, nem cselekvő meg jóképes személyről beszélünk, hanem tárgyakról.
[00:18:21]De akkor mondjuk azt, hogy ennek a szellemi tulajdonosa minden magyar állampolgár.
[00:18:24]Nekünk meg jogunk van ahhoz, hogy a védettség a számunkra mindörökre megmaradjon, ameddig az állam fenn áll és ameddig fennkén lenne tartani a műemlékeket.
[00:18:30]Úgy általánosságban véve.
[00:18:32]És ebből önkényesen visszalépni alkotmányosan sem lehet.
[00:18:36]Tehát hogy tehát ah a miniszterelnök akart, az eleve szemb volna az alkotmánybíróság sok évvel ezelti döntésébe.
[00:18:43]Új tulajdonosi kör lépett be a műemlékek világába a korábbi állami tulajdont nem tisztelve, hogy a NER szóhasználatával éljek.
[00:18:51]A nemzeti vagyonról lenne itt szó.
[00:18:53]Tehát ahogy már hallottuk, nem csak a közpénz tudja elveszíteni közpénz jellegét, hanem a köztulajdon is látványosan átvándorolhat a magánszférába.
[00:19:02]Ezt a trükköt a Fidesz jól begyakorolta, ahogy Tönmfej István közgazdász az állami vagyonügynökség korábbi igazgatója ezt megfogalmazta.
[00:19:08]a magyar új elitben, az új, mondjuk így, 30, 4050 milliárd fölötti uralkodóztályban, azért ez lehet egy ilyen 100 körül, azoknak egy jelentős része egyszerűen szerett a vagyonra.
[00:19:27]Vannak közöttük olyanok, akik küzdöttek, vásároltak, eladtak, felfejlesztettek.
[00:19:33]Ilyen például az a Lantos nevű miniszter, aki aki valóban csö, de a legtöbben azért megszereztek jó alkalmat szer és ez szerzés ebben semmi ez semmifajta üzleti megfontolás nincs.
[00:19:43]ők tulajdonképpen ingyen kapták, mint a kastélyokat, csak egyelőre még nem annyira pofátlan a dolog, mint a kastélyok esetében, ahol először az állami költségvetésből rendbe tették, majd hirtelen kiderült, hogy a folyóköltségek is elég magasak, és ennek kapcsán aztán miután átvették ezeket a kastélyokat, még külön apanásban részesítették, hogy fönn tudják tartani.
[00:20:08]Tehát nem egyszerűen csak tolvajlás, hanem semmifajta üzleti része nincsen az országnak.
[00:20:12]Most 5%-a az övék, és azt akarják, hogy 50 legyen az övék.
[00:20:15]Ez nem annak a kérdése, hogy a profit az 1% vagy 100000%.
[00:20:23]Sajnos ez visszaveti az egész ország fejlesztését, mert vagy fejlődés normális fejlődését, mert ilyen mértékű vagyonelbitorlást nem lehet megtorlatlanul hagyni egy demokratikus kormánynak.
[00:20:35]Ez a ez a ez a problémája a dolognak.
[00:20:37]És ez pedig igazságosan történhet, de jól soha.
[00:20:39]vissza a Dűrertkerthez, amit a Ner letarolt meglehetősen cinikusan, utána Dűrer parknak nevezett át, minek utána a Garancsi István és Tiborc István üzletköre éppen hogy mindent elbontott, a szakraör a szent szív apácarendhez tartozó parkot megsemmisítette.
[00:20:56]Ami viszont megbocsáthatatlan, hogy a műemléket, mármint a műemlék épületet, magát is megcsonkították.
[00:21:02]Az egykori zárda egy részét teljesen elbontották, a csong tetejére pedig ráépítették az új irodaház több emeletnyi részét.
[00:21:09]Ez egy torzó, amiről Zsupán András, a válasz online újságírója több alkalommal is beszélt.
[00:21:18]A szakre esetében én tényleg azt gondolom, hogy ez az a az a példa, amikor egy védett épület jobban járt volna a teljes bontással.
[00:21:25]Tehát ebben ez megszégyenítés.
[00:21:25]Tehát ebben a formában nem kell megőrizni egy történelmi épületet, ha ennyire zavar, zavar minket és zavarja a beruházót, mert mert rosszabb az, ami am te is leírod, hogy alatta, fölötte, mellette mindenhol ott van ez a ez a rátelepedő tömb.
[00:21:40]És hát ugye magából az épületből is elég sokat elbontottak.
[00:21:42]A lány gimnáziumi részét azt teljesen elbontották, úgyhogy úgyhogy ez tényleg úgy méltatlan, ahogy van.
[00:21:49]És hát ami a legfontosabb szempont talán én az első cikkemben, ami még csak a bontásról szólt 2022-ben, mert ez egy hosszú éveken át elhúzódó történet volt, de abban írtam, hogy én azért tartom kifettem városépítészeti szempontból tragikusnak ezt, ami ami lezajlott, mert ez a terület nagyon sajátos történeti fejlődése miatt ugye a az egyik utolsó emléke annak a zöld villan neegyednek, ami a városligetet valaha minden oldalról övte ezek ezt a v ezeket a villanegyedeket, tehát nagy zöld kertek közepén álló házakat, ezeket a városfejlődés logikája már a a 19.
[00:22:30]század végén elkezdte kisöpörni és nagy társash házakkal fölváltani.
[00:22:35]De itt mert ez a pici villa, ahol egyébként Deák az utolsó nyarát töltötte 1875-ben, ezt megvette a Sakre Körrend és leányiskolát, internátus lányimnáziumot hoztak benne létre.
[00:22:48]Ez végsősoron lehetővé tette ennek a nagy parknak a megmaradását.
[00:22:54]egyedül itt a városliggetet övező egykori villa negyedben, és a politikai főiskola is, bár építette be mindenféle épületeket meg sportpályákat, de végsősoron ez a park, ez mégis nagyrészt megmaradt.
[00:23:06]Megmaradt és és ez azt a lehetőséget kínálta egészen a mostani beépítésig, hogy hogy az egyébként nagyon szűkös és funkciókkal túlzsúfolt városligetet meg lehetett volna növelni ebbe az irányba.
[00:23:21]Ez az egyetlen olyan iránybaló, hogyha a városligetet végignézzük, a környező területeket, hogy hol bővíthető a városliget, akkor sehol nem találtunk volna ezen kívül olyan pontot, ahol jelentős zöld területtel úgymond bővíthető.
[00:23:36]Természetesen ez akkor kaptam ilyen kommentet is, hogy de hát én hogy gondolom ezt, mikor ott van közben az ajtósi dűr soralható.
[00:23:43]De hát ez egy áthidalató dolog.
[00:23:44]Alul vagy fölül áthidalható, meg hát az ajtósi dűrort vissza lehetett volna humanizálni.
[00:23:48]Tehát az ajtósi dűr sornak ez a ez a mai rendkívül kiszélesített ilyen országos főútvonal szélessége mind repülőgép leszállópály repülőgép lesz állópálya ez tulajdonképpen annak az öröksége hogy a felvonulási térre a tankoknak meg a meneteknek be kellett fordulniuk akkor akkor kiszélesítették az addig teljesen normális parkszéli a herminauthoz hasonló szelíd ajtósidőre elve a park a maga a liget is be terjeszkedett abba az irányb visszanyomták az úet ott visszanyomták azért, hogy létrehozzák ezt a széleselvonulóat.
[00:24:20]Ez tulajdonképpen a felvonulási térnek egy nyúlványa volt és ezt vissza lehetett volna, ahogy beszűkítették a felvonási teret, megszüntették ugye a másik oldalon Dózsa György felé, ugyanúgy az ajtósi felé is vissza lehetett volna állítani a ligetnek a az eredeti területét és akkor viszont könnyedén összeköthető.
[00:24:35]Így van.
[00:24:37]egy zebrával simán összeköthető lett volna a dűreker.
[00:24:39]És egy olyan, jól emlékszem, egy ilyen hát 3,7 hektárnyi terület az, ami ami ott zöld területben rendelkezésre állt, ami látszólag nem annyira sok, de arra pont elég lett volna, hogy azokat például azt a nagyjátszótéri funkciót, ami most megterheli a a ligetnek a közepét, de egyébként szükség volt rá, és nagyon szeretik az emberek, és a családok tényleg imádják, és tényleg nagyon jó.
[00:25:04]Például ezt el lehetett volna legalább fele részben ott helyezni, és akkor mindjárt van egy, hogy mondjam, van egy keresztirányú mozgás a ligetnek az új része és a régi része között, és az egész ráadásul kinyitható lett volna az István Mezei Villanegyed.
[00:25:19]Az Abonyi utca, az ICIGéza utca, Izsó utca Izsó utca, Császár András utca csodálatos világ felé, ahol gyönyörű villák vannak.
[00:25:26]Ez egy nagyon szép, nagyon szelíden beépített környéke a városnak.
[00:25:31]egy ilyen rejtett vidék, mert aki nem jár tudatosan arra, az ugye nem is találkozik vele.
[00:25:35]És micsoda személyiségek laktak, ott alkottak.
[00:25:37]Szóval tényleg egy ragyogó hely.
[00:25:39]Tehát itt tényleg meg lehetett volna teremteni, és erre az egészet rányomták.
[00:25:43]Sőt, most már javaslom megnézni, aki viszonylag régebben járt ott, hogy sétáljon ki, és csak ezt a szörnyűséget látta, amit leírtál, de azóta újabb szörnyűségek születnek hátul.
[00:25:53]Ugyanis hátul megkezdődött a toronyházak építése.
[00:25:56]Ezek valódi toronyházak.
[00:25:57]Ezek valódi toronyházak.
[00:25:57]Ezek kilences hét emeletes toronyházak épülnek ide a vill az István Mezei villatelep villáinak a tőszomszédságáb azokkal szemben és a Stefániába pontosan elképesztőképő szakértők 15-20 milliárd Ftra becsülik Orbán Győző 60 pusztai birodalmának építési költségét az egy dolog hogy a volt miniszterelnök apjának vállalkozása egyes számítások szerint 10 év alatt ennek az összegnek csupán a harmadát termelte ki ha már másra nem költött mind ide ment volna, akkor se lett volna elég.
[00:26:30]De van itt egy műemléki csavar.
[00:26:30]A József Főherceg által épített két istáló ugyanis műemléki védettséget élvez.
[00:26:35]Hát vagyis élvezett.
[00:26:38]A múltiidő itt most azért fontos, ugyanis bizonyított tény, hogy teljesen elbontották ezeket a helyükre.
[00:26:44]Azonos alaprajzú új épületeket húztak fel.
[00:26:46]Hadház Ákos független képviselő többi között ezt is kikutatta.
[00:26:52]Orbánék a tervezőépítész és a hivatal viszont váltig állítja, hogy ezek műemlékek.
[00:26:56]Nem is kérték és nem is rendelték el így a védettség visszavonását.
[00:27:01]A BTK-baan ütközik, ha valaki műemléket elbont.
[00:27:03]Bántanyi Péter szerint, és itt még nem is állt meg az ügy.
[00:27:09]Ezt majd a bíróság mondja ki, de az én véleményem szerint igen.
[00:27:12]Tehát, hogy a hogyha a civil vélemény számít ebben a kérdésben, akkor szerintem igen.
[00:27:15]Tekintettel arra, hogy a műemléki védettség az fennállt mindvégig, most is fennáll.
[00:27:18]Ha valakit érdekel, van egy e-örökség nevezetű oldal.
[00:27:23]Ezt maga e örökség.
[00:27:23]Igen.
[00:27:23]Itt kötőjellel e kötőjel örökség.
[00:27:25]Ezt maga a kormány grundolta, de egyébként jól tette.
[00:27:27]Ez kivételesen egy jó ötlet volt.
[00:27:30]Annak érdekében, hogy a a köziteles műemléki nyilvántartásoknak a nyilvánosság számára is hozzáférhető adatait föltegyék és a nyilvánosság számának kutatható megismerhetet.
[00:27:38]Egyék már marha jól jön.
[00:27:40]Főleg úgy, hogy rámegyünk 60ára és ara az lesz szép hosszú leírás van róla, mint jelenleg is védett műemlékről csupa múltidőben.
[00:27:49]Tehát ezt képzeljük el, hogy olyan mintogyha a parlament állt ezen a helyen, így írnának róla, vagy a vagy a vagy a Mátyás templom állt itt és tehát érződik az, hogy a a szakemberek, akikkel ezt megirták ezt a szöveget, tudták jól, hogy elpusztult a műemlék értek.
[00:28:01]Tehát nem lehet róla jelen időben írni, hogy itt állnak a falai, hogy nem tudom, l alaprajzú jelenleg is, hanem l alaprajzú volt.
[00:28:06]Tehát hogy de közben a védelem frissen, szépen rajta van, ahogy lennie kell.
[00:28:11]Ugye ez egy nonszens, ilyen nincsen.
[00:28:13]Ez tehát a védettség, ha fenn áll, akkor a műemléknek is meg kell lennie.
[00:28:15]Ha a műemlék nincs meg, akkor a védettséget meg kell szüntetni.
[00:28:19]És akkor itt nem szüntették meg a védettséget?
[00:28:21]Nem, utólag sem, még utólag sem.
[00:28:21]Pedig a hadházi képviselő indítványozta, hogy szüntessék meg.
[00:28:25]ugye szerette volna őket ilyen azan provokatőrként, gondolom én arra kényszeríteni, hogy beismerjék, hogy valójában elpusztult a műemlék, és utólag miután megtente a feljelentéseit, kezdeményezte a műemlékki védettség megszüntetését.
[00:28:36]Na hát az az eljárás az még most is tart, és ólomlábakon halad, valószínűleg nem is fog befejeződni egy hamar.
[00:28:42]Hát az új kormány utasíthatja a védési hatóságot, vagy nyilvántartási hatóságot, ez a szakszerű megnevezés, hogy mivel az a mindenkori minisztérium keretei között működik, hogy hát akkor legyen szíves ezt az eljárást szakszerűen lefolytatni.
[00:28:54]Nyilván a kollégák nem fognak ellenállni neki, hiszen a tények az tények.
[00:28:59]Igen.
[00:28:59]Van ennek egy hát egy elég fribor leágazása.
[00:29:02]Ez csak feltételezés, mert hogyha műemlék épületen végrehajtott átalakítást végeznek, akkor ott nem kell áfát fizetni.
[00:29:09]Igen, ennek a lehetősége felmerült magyarul, hogy nem mondom, hogy ez volt a cél, de a lehetőség benne volt, hogyha elpusztítottuk azt a két istálot, azt lebontottuk még az alját is, minden alapot, hiszen alatta mindenféle mélygarázs és egyéb építmények vannak a föld alatt, de megőrizzük a műemléki védettséget, akkor az erre fordított építési költség áfáját nem kell vissza.
[00:29:33]Hát ezan taogatás van rá.
[00:29:33]Igen.
[00:29:35]Tehát a társasági adókedvezmény, a az építtető ezt igényelheti szakszerű és és jogszerű felújítások esetében.
[00:29:44]Hát ugye itt mind a kettő hiányzott, mert itt szakszerűnek szakszerűv csak bontás lett a végeredménye, hogy ezt meglépték-e, ezt nem tudjuk.
[00:29:51]Tehát ez nem tudjuk, hogy igényelték.
[00:29:52]Ha nem igénylik, akkor nincsen bűncselek, akkor nincsen.
[00:29:55]De de egyébként hát érdemes utánanézni.
[00:29:57]Beton szilárdságú paranoja.
[00:29:57]Paloták, uradalmak és trónterem Orbánisztánban.
[00:30:05]Már a műelbéti védelem felszámolása is azt mutatta, hogy a NERG átlástalanul söpörte féle mindazokat a jogszabályokat, amelyek tervei megvalósítását akár csak nehezítették, mivel a diktatúrák soha nem tudnak megállni a birodalomépítés során valamely határnál.
[00:30:19]Már a műelbé védelem felszámolása is azt mutatta, hogy a NERG átlástalanul söpörteféle mindazokat a jogszabályokat, amelyek tervei megvalósítását akárcsak nehezítették.
[00:30:31]Mivel a diktatúrák soha nem tudnak megállni a birodalomépítés során valamely határnál, Orbán esetében sem csökkent az étvágy, hogy újabb és újabb beruházásokkal gyarapítsa klient túrájának a vagyonát, és vagy a hatalmi reprezentációt szolgáló építkezéseit.
[00:30:48]Utóbbira példa a már taglalt szabadsátéri emlékmű, amit az úgynevezett nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások kategóriájába sorolt, hogy ne kelljen semmiféle művészeti, városképi és egyéb feltételeknek megfelelni.
[00:31:01]Hogy ez a szobor egyébként miért lenne nemzetgazdasági érték, azt nem lehet tudni, illetve hát lehet, semmifélét nem jelent, de ez a kategória volt a kulcs más számos beruházás akadálymentes megvalósításához.
[00:31:15]DNS János Zugló volt főépítésze.
[00:31:19]Szándék a 2006-os törvénynek az az volt, hogy ez 2006-ban született törvény.
[00:31:22]Ugye azt célozta, hogy a lelassuló építési engedélyeket gyorsítsa, mert az egy probléma volt, hogy a hatóságok viszonylag lassan, körülményesen rossz rendszerbe működtek.
[00:31:36]És ez mind a mai napig így van.
[00:31:38]Sőt, ez romlott is 2020-ban, amikor a létszám is megcsappant az önkormányzatoktól elvett hatósági ökörrel.
[00:31:44]Tehát az építés hatóságok helyzete, a létszámhiány egyebek miatt elég problematikus.
[00:31:50]Tehát gyorsítás volt a célja egyrészt, másrészt pedig a településeknek az egyeztetési folyamatának a szintén problematikussága, amiket nem folytattak le, hanem inkább egyszerűen kikerülni akarták.
[00:32:07]Tehát, hogy a lakosságot, önkormányzatot, szakhatóságokat gyakorlatilag átugrani, de ekkor még közérdekű beruházásokról beszélünk.
[00:32:16]Állami, önkormányzati.
[00:32:16]Így van.
[00:32:16]Ezt arról nem volt szó, hogy magánberuházók előtt is kitisztítják az utat.
[00:32:21]Ez később lett divat.
[00:32:21]Ez gyakorlatilag pont, hogy talán az elsők közötti azok zuglóban voltak a már a Fideszában.
[00:32:30]Hát 2018-ban jutottak el.
[00:32:30]18-ba.
[00:32:30]Igen.
[00:32:34]Amikor a Bayer például megvette a telket a Zugló Bosnyák utcája egy négy utcai által köt tehát nem a Bosnyák tér, hanem eggyel odébb a piacon túl megvette ezt a nagy telket a Bayer, akkor az önkormányzat hozzájárult és akkor viták voltak, további viták, akkor nem volt elég a gyorsítása a rendeletnek meg az egyeztetések kikerülése, hanem szabályokat is fölül kellett ahhoz írniuk megegyezés hiányába, ugye önkormányzati megegyezés hiányává az önkormányzati szabályokat elkezdték fölülíragatni.
[00:33:06]És akkor ezen gyakorolták be gyakorlatilag azt a módszert, hogy hogyan lehet egyre több dolgot kiemelni.
[00:33:15]Az azt jelenti, hogy nem nem egy általános kiemelésről beszélünk, hogy nem érvényes a közigazgatási rendszere a kerületnek, hanem egyes pontokba beépítettség ennyi, helyett ennyi, magasság ennyi egyes pontok alól mentesítette a beruházót, hogy könnyebben és gyorsabban kezdhess alen minden kiemelt beruházás gyorsított útvonalon mehet, illetve az egyes szabályok alól elkezdték fölülírni, amikor az önkormányzattal nálunk például nem tudt tudtak megállapodni.
[00:33:46]És amikor az önkormányzat újabb akadályokat gördített, akkor rendódosítás, így van.
[00:33:51]Településképi rendelet, változtatási tilalom, és akkor így hét kormányrendelet alatt, két-három év alatt jutottak el oda, hogy elkezdhették az építkezést végül.
[00:34:01]Mi az, ami reverzibilis ebből?
[00:34:01]Ha megépült valahol valami ezekkel a felmentésekkel, amiket a nerv biztosított, nyilván ott nincs mit tenni.
[00:34:08]A kiemelt rendelet egy tolvonással a kormány által nem megszüntethető, csak attól a pillanattól, amikor egy új kormányrendeletben ezt megteszik.
[00:34:19]Tehát visszamenőleg érvényben marad, kivéve, ha az alkotmánybíróság szünteti meg visszamenőleg, az előzményekre tekintettel bármi lehet amúgy, de már hétszer vizsgálták ugyanezt az elsők között a zuglói beadvány alapján.
[00:34:35]Hétszer utasították vissza ugyanezt a panaszt.
[00:34:37]Lehet, hogy most nyolcadszor másképp fognak dönteni, akkor eredeti napjától lesz érvénytelen a szerz kormányrend.
[00:34:46]A kormányrendet, ha nem érvényes, akkor az építési engedése, tehát akkor gyakorlatilag áll vissza az eredeti állapot.
[00:34:51]Persze kormányváltás előtt ezt könnyen felülírhatták volna egy nyolcadik kormányrendelettel.
[00:34:58]Nyilván ez egy dilemmát jelent, hogy akkor most elveszik.
[00:35:00]Hát az uglói esetben volt olyan, hogy ugye szakmai jogi alapon én blokkoltam a telekalakítást, mert ugye az ugróban szép téglalap alakú telkek vannak, ilyen mérnöki osztások, és oda egy olyan rendszerű telket akartak a Dőrkertnél is, meg a Bájár ügybe is, ami idegen volt ettől, mert az volt a szokásuk, hogy körberajzolták az épületeket gyakorlatilag a telekkel, és ezért ilyen amúba formáljú teleket, és emiatt az egész országba elvették a szakhatósági hatáskört a főépítészektől a telekalakításba.
[00:35:36]egy karácsonyi korányrendet első napokuár eljén ki adták a kormányhivatalb hozzájárt hogy hogy ez hogy elvesznek új ez most már ugye meg fog szűnni azt ígérte a kormány programjába már hoztak is egy új határozatot hogy fölülvizsgálják tehát joggal és nagyobb eséllyel tudnak az önkormányzatok fellépni vajon van-e valami rendszer a NER építészetében na lássuk sorba a haszonlesés mindenképpen tetten érhető a klientúraépítés szintén A hatalmi reprezentáció is dominál, és még a bosszú is.
[00:36:08]Az orbáni ellenségképzés eredményeként megjelenő bosszú is szerepet kap, például a Magyar Rádió kultúr és építészet történeti jelentőségű épületeinek az elbontásakor.
[00:36:21]Orbán így átbosszult azon a szellemi, kulturális, művészeti közösségen, amibe ő soha nem fért volna bele, inkább eltaposta az instrumentumait.
[00:36:29]Rendben, de így együtt mindez távol van egy ország épített környezetének jövőbeni víziójától a közérdektől meg aztán pláne.
[00:36:38]Bolyár Inván András művészettörténésszel folytatjuk ezek szétszálazását.
[00:36:43]megfogalmazni ennek az előző rendszernek a teljes koncepcióját és azt, hogy ez hoz építészetekben hogyan jelent meg, mert nem egy építészetről van szó, nincs olyan, hogy Orbánstílus, különböző dolgok vannak, vannak a hightech stadionok és van az árvalányhajas izé paszomántos, nem tudom én micsoda, népnemzeti eskedő helymát stíl, ugye Hitler alatt is volt ez a népi stílus, tehát minden minden ment és itt is mindenféle volt, hanem hogy ha értjük, hogy az Orbánrezsim mit akart az építészetel, akkor azt is fogjuk érteni, nem okvetlen ellentét ellentézés formájában, hogy a demokrácia mit akar vele.
[00:37:19]Egy új társadalom, egy új demokrácia, egy méltányosságon, egyenlőségen, esélyegyenlőségen, általában is egalitáson alapuló társadalmi koncepció, mit akar az építészettel, és hogyan kívánja ezt gyakorolni.
[00:37:31]És akkor persze jön az a része, ami a legnehezebb.
[00:37:33]Szerintem erről viszont muszáj beszélni, hát hogy kik vesznek ebben részt, kik vettek részt abban, kik vesznek részt ezután.
[00:37:42]Hát akkor kezdjük ezzel.
[00:37:42]Hogyan jön létre az az a építészetben megfogalmazott kormányzati üzenetrendszer, szándék, akarat és gyakorlat, ami itt a szemünk van előtt létrejött.
[00:38:00]Stadionokban, szállodákban, különböző presztízs beruházás egészen a hatalmi reprezentációs budárig.
[00:38:07]Igen.
[00:38:07]Ugye köztérépítésze, citadella.
[00:38:09]Közé.
[00:38:09]Igen.
[00:38:12]Citadella.
[00:38:12]Hát arról nem is beszélve.
[00:38:14]Brutál.
[00:38:15]Ez mind egy akaratot feltételez.
[00:38:18]Ez emögött mind egy akarat van.
[00:38:18]Igen.
[00:38:19]Üm.
[00:38:20]Egy ambíció van és egy akarzik.
[00:38:20]Ez az egy akarat.
[00:38:22]Nem mondom a többit hozzá.
[00:38:25]Igen.
[00:38:25]Nem szeretném levenni a felelősség és a felelősségre vonás kérdésének a súlyát az építésztársadalomról, mert az amiről most beszélünk, hogy itt tulajdonképpen egy akarat van.
[00:38:39]és egy pártfinanszírozási, hatalomfinanszírozási technológia.
[00:38:41]Ezt mindenki, aki ebben a rendszerben volt, pontosan tudta.
[00:38:45]Mindenki tudta, hogy hol megy ki okosba, az iszonyatosan sok pénz a nagy beruházásnak a túloldalán.
[00:38:52]Mindenki tudta, hogy melyik az a és miért az a kivitelező, az az öt, hat kivitelező cég, amit egyébként a tanulmányomban említek, és amelyik mindig megnyeri ezeket a óriási beruházási dolgokat.
[00:39:02]Tehát, hogy például adott esetben az Európai Uniós pénz, hogyha mondjuk egy sportkomplexumra érkezett évekkel ezelőtt, akkor az az hogyan csorog át aztán a pártkasszában, hogyan tudják abból a plakátokat fizetni, meg a Balázsi Gyulákkal satöbbi.
[00:39:15]Tehát ne csináljunk már úgy, hogy egy értelmiségi ember, aki egy komplex problematikát képes felfogni, tehát egy mondjuk egy egy épület tervezése esetében, az ne értené, hogy miben van.
[00:39:28]azért szétszálaznám, mert ha egy építész elnyer egy tervezési pályázatot, mondjuk indul rá, vagy indul rá és elnyeri, a dolog felelőssége, hogy azt ki miért mennyiből építi meg, már nem az övé.
[00:39:45]Hát az nem, de viszont, hogy mondjuk ezt a társadalmat azért jó lehet, hogy 2010-ben még az ember egy csomó megengedő vagy elfogadó bizalommal volt jó új rendszer akarják satöbbi, de azért ne vicceljünk.
[00:39:57]13-14-re pontosan látszott, hogy kiknek van leosztva.
[00:40:01]Pontosan látszott, hogy mik a mechanizmusok, hogy honnan a lóvé, honnan hova tart, milyen állomásokon keresztül megy.
[00:40:07]Hát hogyne látszott volna, mindenki látta.
[00:40:10]Én is láttam.
[00:40:10]Hát végig végiggondolkoztam.
[00:40:12]Ezt az időszakot más is látta, az is látta, aki benne volt.
[00:40:16]Olyan, aki szándékosan eltakarta a szemét, vagy elfordította a fejét, hát ja, az lehet, hogy nem látta, de hát nem kell szándékosan el elfordítani.
[00:40:24]Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem lesz olyan új világ, nem lesz olyan megszabadulás a feudalisztikus és autoritárius társadalmi modellektől, hogyha nem ébredünk föl és nem vállunk felnőtté és nem és nem válik általános seá az, hogy a társadalmi kérdéseiről valamennyi polgárnak kell álláspontja legyen.
[00:40:42]És ez a választás most arról szólt, hogy olyan emberek, akik a büdös életben még csak a politika közelébe se gondoltak, és ezalatt a falu népét gondolom meg olyan szegregátumban élő családokat, akik tényleg nem foglalkoztak politikávul, megértettek, eljutott hozzájuk az üzenet, megértették, hogy nekik részt kell-e bevenni.
[00:41:00]Na most ilyen értelemben egy társadalmi elit tetején lévő baromira jól kifizetett építész elit 15 205 ember nem tudom pontosan mennyi ne tudná miben van és ez ez ne okozna számára döntési kényszert hogy hát srácok oké óriási zseton itt van a 30 alkalmazottam van egy van egy egész felelek értük indulok a pályázaton kimaradok ezekkel mit csinálok családjuk van hova mennek konkrét mondok beszéltem olyan építész irod a vezetőjével, aki azt mondta, hogy ugyan eltorzították a terveimet, hatalmi szóval beavatkoztak az épület struktúrájába, még a külsők megjelenésébe is, de nem szólhattam egy szót se, mert 11 építészért felelett.
[00:41:46]Ez nem így van.
[00:41:47]Nem így van.
[00:41:48]Nem így van.
[00:41:48]Hagyjem, nem, nem ebben a konkrétságban.
[00:41:51]Tehát, hogy mondjam, abban az értelemben, amikor ez a tervező a 11 munkatársával már bement a zsákutca mélyére a legsötétebb sarokba, ott már úgy van.
[00:42:00]Aha.
[00:42:00]De hogy ne menj be?
[00:42:01]Nem kell bemenni.
[00:42:01]És és erről volt szó korábban.
[00:42:04]Tehát nem az van, hogy erről nem beszéltünk.
[00:42:05]Az, hogy maga az építésztársadalom egymás kis tikliji fölött szemet hunt.
[00:42:10]Jó, egy kicsit most te legközelebb majd egy kicsit én, hogy gyakorlatilag ezt áthatott az egész építésztervezői ö tervtanácsi rendszert, vagy a kamarai szövetségi rendszert, hogy mindenki tudta mindenkiről.
[00:42:25]És ültünk a Langyos Langyos Szmötyiben szügyig.
[00:42:26]Tehát, hogy hogy ez a baj, ez a fajta gondolati és szakmaetikai alapvetés soha nem lett az asztalra letéve új vagy megújítva, inkább ezt mondanám.
[00:42:39]Volt egy a Kádárrendszerben kialakult működési modell, és tulajdonképpen az építészet az egyik ilyen, amelyik majdnem, hogy ilyen meg megrázkótatások nélkül elhozta ezt a átkozott hozzáállást.
[00:42:51]máig ez arról szól, hogy gyakorlatilag az építész vezetőépítészek vagy irodával rendelkező építészek azok individuális harcokra lettek kényszerítve, hogy ők önmagukban egy bozót harcosként haladjanak meg egyebek.
[00:43:08]Soha nem keresték meg a másikat.
[00:43:08]Mondok egy példát.
[00:43:10]Aha.
[00:43:12]Nemzeti színház pályázat soroksári útra.
[00:43:14]Ugye miután az első Orbánkormány elején az ifjú 36 éves miniszterelnökbe rúgta a Nemzeti színházat az Erzsébet téren, elindult a pályázat, 8-9 vezetőtervező iroda indult rá.
[00:43:27]Igen.
[00:43:28]Mentem hozzájuk, sírva könyörögtem külön-külön nekik, hogy srácok, fogjatok össze és egy darab tök jó tervet adjatok be.
[00:43:34]Ne kilencet, ne versenyezzetek, ne hagyjátok megmni magatokat.
[00:43:38]Ahahogy és mindenki jött hátul lobbizott, ment segget nyalt nem micsoda, próbálkozott, hog ő nyerjen meg satöbbi.
[00:43:45]És utána mi történt?
[00:43:45]Úgy megmalozták mind a nyolc egyébként jóépítést, mint annak a rendje.
[00:43:49]És jött Marika, aki megcsinált ugye a svajdának a víkendáztervezője és megcsinálta izét, az nemzeti színházat, és egy örök sebkként, egy örök szégyenfoltként ott ég az város arcán.
[00:44:01]Az összes problémájával, az összes mögötte lévő rossz alkuával, megalkulvásával és így tovább.
[00:44:08]Az mind-mind benne van abban a csúvságban.
[00:44:09]És és ezt erre mondom, nem lehet kultúra embereinek, szellem embereinek úgy tenni, hogy én nem veszem észre, mibe vagyok.
[00:44:16]Oké, átúszik a cégemen az a 360 millió, de nem tudom, hogy miért.
[00:44:21]Februárban a bíróság ideglenesen leállította a Pázmány Egyetem kampuszának építését a Palóta negyedben.
[00:44:28]A pusztítás viszont már megtörtént.
[00:44:30]Ledózerolták a Magyar Rádió történelmi épületeit és hát a legendás hatos stúdiót is.
[00:44:35]Most a földig rombolt intézmény helyen Apor az úr.
[00:44:38]A leköszönő illetékes miniszter Lázár János a történelmi vereség után még lépett egyet, és visszavonta az egész projekt építési engedélyét, mert a kampusz megépítésére pályázók közül az egyik fél megtámadta a közbeszerzési eljárás számára kedvezőtlen döntését.
[00:44:56]A nyolcadik kerületi önkormányzat, a zöld palota negyedért csoport és minden résztvevő, aki gigantikus és valójában értelmetlennek látszó építkezést ellenezte, most abban reménykedhet, hogy legalább a 30 m magas tömbök helyett park vagy kisebb épület lesz.
[00:45:12]Az első bírósági ideglenes védelem kihirdetése után beszélgettem a csoport képviselőivel, Józsa Árpáddal és Márkus Ferenc, valamint a kerület alpolgármesterével, Rádai Dániellel.
[00:45:27]azokat a bontásokat végezték el, ami az építés helyeit mondjuk így a földdel egyenlővé tette.
[00:45:37]Pillanatnyilag amit látunk például a mi házunk ablakaiból, hogy a az irodaház helyén ott a magyar rádió van ledarálva beton törmelékbe, és sikerült annyit elérnünk, hogy takarják le ezt a nagy kupac betontörmeléket, hogy ne hordja a szél a továbbiakban a port ott a környékre, úgy ahogy a bontás során ez megtörtént sajnos.
[00:46:02]Ön szerintem ez tényleg abszurd, de ezen lehet-e változtatni?
[00:46:05]Vissza lehet-e még valamilyen módon venni ennek a volumenét ennek az építkezésnek?
[00:46:12]Márkos úr, mi a zöld paluda negyedért csoporttal a kezdetektől fogva azt mondjuk, hogy ezen a területen hát kezdetben ugye küzdöttünk azért, hogy a az értékes épületek, kulturális értékek, történelmi értéket megmeneküljenek.
[00:46:27]Sajnos ezt nem sikerült elérnünk.
[00:46:28]viszont az is volt egy mondásunk, hogy a az akkor is szabad, tehát kezdetben is szabad, illetve a bontásokkal felszabaduló területeken is zöld felületeket kell létrehozni.
[00:46:39]Tehát itt nem az az elsődleges kérdés, hogy a bontás és építés folyamata alatt milyen környezeti terhelés van, hanem hogy valóban szükség van-e az ideálmodott épületekre, és valóban itt van-e a városszerkezet, felületeknek a jó helyük.
[00:46:53]Nekünk az az álláspontunk, hogy Budapest fővárosnak az egyébként a világ lett nagyvárosának komoly kihívást jelent a felmelegedés, a nyári melegedett időszakok.
[00:47:04]És ez ellen a legcélszerűbb védekezés az a minél több zöld felületnek a létrehozása.
[00:47:10]Ennek a területnek az újraésével Budapest életében egy történelmi lehetőség adódik egy értelmes méretű park kialakítására.
[00:47:22]Ja, de van erre lehetőség még?
[00:47:24]Hát most még csak most van igazán.
[00:47:27]Hát amíg nem építenek semmit, addig van rá lehetőség.
[00:47:31]Ö még annyiban visszakanyarodnék a bontáshoz, hogy azon kívül, hogy fél évvel tovább tartott, mint a határidő volt, tehát fél évvel tovább élveztük azt, hogy mozognak a föddémeink, repedeznek a falak itt ott, illetve hát hatalmas zaj és főleg porter terhelés volt.
[00:47:48]Mi az elejétől a a ferre visszautalva azt mondtuk, hogy civilizált országokban újrahasznosítják a azokat az épületeket, amelyek műszakilag megfelelő állapotban vannak.
[00:47:58]És itt is lett volna erre lehetőség, ezt itt ott bemutattuk plakátjainkon.
[00:48:03]De hogy akkor a jelen helyzetre visszautaljak, tehát ott az előbb említett betontörmelék elhordása után ott egy az az 1,7 hektár, amint kvázi két palota meg a Bródi Sándor utcai épületnek az utcai szárnya maradt meg.
[00:48:21]Azt mi sose elleneztük, hogy az egyetem hasznosítsa.
[00:48:24]Mind a mind az három épületben ki lehetne alakítani azokat a funkciókat, amik szükségesek.
[00:48:34]és egy sokkal kisebb épületet, lehet, hogy nem is támadtunk volna ennyire, de ez az Eszement terv, ami 55000 nmnyi épület hasznos területet épít be oda, becslésünk szerint 300 köbm beton behordásával.
[00:48:53]Ez hát a mai civilizált világban ugye a ehelyett a a belvárosokban, az épület a nagyvárosok belső területén akár mikroparkokat hoznak létre a klíma pozitív változtatására.
[00:49:07]És ezt az egyetemnek is be kellene látnia, hogy nincs is szüksége ekkora épületre, mert hisz ott van az egyik kar a Mixátér a Piarista gimnáziumban, a másik kint van a Szigony utcában, és ott nagyon jól érzik magukat, és ott fejlődési lehetőség is van a az inform bionikai karnak.
[00:49:25]Itt itt itt egy töredék nagyságú épülettel egy be lehetne fejezni ezt a rombolás utáni ott maradt csupasz tűzfalakat lezárva.
[00:49:38]De mi nyilván nem azt fogjuk mondani, hogy mit építsenek.
[00:49:40]Ezt találják ki ők.
[00:49:42]Mi azt mondjuk, hogy minél több terület maradt lehessen zöld terület, park, akár a múzeumkertel analóg, vagy annak a folytatásaként, amikor így lett volna a múzeum mögött egy ilyen zöldes beépítés.
[00:49:52]És most ehelyett első lépésben azonnal eltörölték azt a stúdióépületet, ami Európa első stúdió számára épült.
[00:50:01]Zseniális műszakilag zseniális rádiós technikai épület volt.
[00:50:05]Ez nekem mindig úgy tűnt, hogy csak azért is, és mintha bosszú lenne, hiszen nagyszerűen tudta volna a kommunikációs szak használni ezeket a stúdiókat.
[00:50:13]De hát nem ez történt.
[00:50:15]Na most én azt olvasom, hogy ugye mire hivatkozik a bíróság a döntéskor, amikor azonnali jogvédelmet rendelte el, hogy a metróvédelmi zónát érintő alapozási kérdések nem tisztáztak, és ez baromi kemény kérdés.
[00:50:31]tűzvédelmi kockázatok, mert túl sűrű a beépítettség, a környéken élőket érintő további zajterhelés, mert eddig is borzasztó volt már.
[00:50:40]Hát és az élet és vagyonbiztonság, azt nem értem, de ez nem is érdekes.
[00:50:43]Ez az előbb.
[00:50:43]Ki adta be?
[00:50:46]Önök adták be a zöld palota neegyed csoport vagy a fő a nyolcadik kerület önkormányzat?
[00:50:50]Három különböző felperes van most ebben a ebben a perben.
[00:50:56]Igen.
[00:50:57]A József városi önkormányzat, a Szent Király utca 2931 társasház és egyébként belépett a perbe a fővárosi önkormányzat is.
[00:51:05]Ugye a metró miatt nem is nagyon tehette meg, hogy nem lép be.
[00:51:08]Hogy ez meddig tart?
[00:51:08]Ez attól függ, hogy hogyan zárul az igazi per, amivel megtámadták önök az egész beruházást.
[00:51:16]Ugye mi mi azt gondoljuk, hogy egy egy jogállamb következő lépés az lehet, hogy hogy a bíróság kirendel független szakértőket azok azon vitatott dolgokba, amit egyrészt elismertek, meg esetleg azokba is, amit jelen pillanatban nem emeltek be a mi kifogásaink közül az indoklásukba.
[00:51:39]Mert azok is megalapozótak.
[00:51:39]Itt egyetlen egy dolog vehette ki az eddigi a felfüggesztésből, hogy ugye van ez a kiemelőrendelet, amit ugye a kiemelt beruházások kapcsán anullálták a helyi építési szabályok jelentős részét.
[00:51:57]Így kerülhettünk abba a helyzetbe, hogy 12 mről nézhetnénk egy 30 m magas épületet.
[00:52:06]Ezeket a dolgokat is figyelembe kellene vennie egy tisztességes bíróságnak.
[00:52:07]Hát reméljük, hogy ez máshogy fog lezajlani, mint a bontási per kapcsán a az akkori bírósági eljárás, ahol másfél év alatt szakértő bevonása nélkül bírták azt megmondani, hogy a minősíthetetlen alacsony színvonal bontási tervek ellenére azt jóvágyták, hogy bontsanak csak nyugodtan.
[00:52:28]Esetleg egy új kabinet megváltoztathatja vagy eltörölheti ezt a kiemelt minősítést, tehát akkor ez még egész komoly változásokat is hozhat.
[00:52:38]hogy egy új az új kabinett jogszabályi, hogyha mondjuk így a jogállamiság elve egy figyelemben tartja, akkor ugye nagyon sok mindent megtehet.
[00:52:45]Az a helyzet, hogy minden beruházást mindaddig, ameddig annak nem zár, nem kezdődik meg az építése, de egyébként még akkor is, csak akkor magasabb kötbérhekkel ugye egy megrendelő bármikor változtathatja ennek a kereteit.
[00:53:00]Nyilván különböző árai vannak szó szerint, de bármeddig változtatható és és az alapvetően itt sem késő.
[00:53:07]Tehát a mindenkori kormánynak azt hüjük, hogy ez a kormány nem különösebben foglalkozik ezekkel a kockázatokkal, de a mindenkori kormánynak ez egy nagyon súlyos kockázatokkal jár ez a projekt, ahogy a Feri is ezt így említette.
[00:53:19]Itt vannak közpénzügyi elszámoltathatósági kockázatok, demokrácia, felelősség kockázata és az urbanisztikai társadalmi kockázatok.
[00:53:28]Tehát például, hogy hova épül egy új homlokzat meglévő házakhoz, amire egyébként benne van a közigazgatási perben is, mint a tűzvédelem kérdése, mert még a bíróság maga is úgy gondolt, hogy megalapozott az azonnal jogvédelem, ami a szomszédos házak tűzvédelmét illeti.
[00:53:45]De itt van például a metró kérdése is.
[00:53:47]egyébként elég súlyos ugye ezzel az azonnal jogvédelmel a bíróság egyelőre azt az állásfoglalást hozta így absztrakt szinten, hogy ezek igenis megalapozott keresetek és van értelme velük foglalkozni innentől egyébként ugye az nekik is van felelősségük ebben a kérdésben, tehát például ezt a metró kérdést szakértői vizsgálatok nélkül adott esetben lezárni, azzal a bíróságnak is lesz nyilván ebben már felelőssége.
[00:54:14]Szóval szóval, hogy ez egy mindig is egy bonyolult ügy volt, amikor a bontás kapcsán szintén volt közigazgatási per a bontással kapcsolatos me annyi tételben, ahol azt mond a bíróság ott eljárásrendre hivatkozva utasította el a kereseteket.
[00:54:29]Ö de hát ott is azért szerintünk tehát mi vitattuk azt a azt, hogy eljárás rendben van az Igen.
[00:54:38]Tessék röviden én attól tartok, hogyha ez a tervezésen és a és a beruházói szándékon múlna csak akkor itt ahogy ex katedra kijelentették, hogy a meglévő épületek abszolút alkalmatlanok bármilyen újrahasznosításra, így azt is be fogják bizonyítani, hogy az a metrót nem is fogja piszkálni.
[00:54:56]Tehát igazából csak abban bízhatunk, hogy egy változás után, ahogy a ellenzéki erő vezetője már kijelentette, hogy felülvizsgálja a kiemelt beruházások kérdéskörét, akkor ez is felülvizsgálatra kerül.
[00:55:11]Ezzel mi, ahogy az első perctől fogva azt mondtuk, hogy nem ellenezzük a Házmányegyetem itteni fejlesztését, de egy ésszerűre visszafogott beruházásnak a pártolói vagyunk.
[00:55:21]És én azt szoktam mondani, hogy itt ezen a helyen legyen egy park.
[00:55:23]Mi már rendeltünk 100 előnevelt fát, és nagyon optimistán, valahova elültetni biztos.
[00:55:31]És és ott egy kulturális intézményt ként vissza lehetne építeni a hatos stúdiót talán azonos minőségbe, aminek az előcsarnoka mondjuk a pagoda lehetne.
[00:55:41]A NER építészeti örökségéről még bőven van mit beszélni, tehát folytatjuk.
[00:55:46]azért, hogy tanulsággal szolgáljon a jövő nemzedékének, hogy soha, de soha többé ne jusson kormányközelbe még egy olyan csapat, amelyik a maga világát a valóság tagadása és rombolása útján képzeli el.