„A legjobb kor a világon amiben élünk: ha akarok valamit, el tudom érni.” I Balogh Rodrigo

[00:00:00]Nem, nem vagyok áldozat.

[00:00:00]Egy olyan korban élek, ami a legjobb koron, és és ha akarok valamit, akkor azt el tudom érni.

[00:00:08]És és szerintem ez őrülten fontos, de engem például ez a kor világított rá, meg ennek a kornak az ilyen szintű megismerése, hogy nerinyálj, csináld.

[00:00:35]Jó estét kívánok.

[00:00:35]Ez a Dobszerda.

[00:00:35]Én Váradi Júlia vagyok, és jó napot kívánok mindenkinek, aki nem este a műsor adás idejében hallgatja a dobszerdát, hanem akár néz bennünket a YouTube-on, annak nagyon örülnék, ha így lenne sokan nézzenek bennünket, vagy bármikor bekapcsol egy akármilyen eszközt, és azon a dobszerdát hallgatja.

[00:00:53]Balog Rodrigo a vendégem.

[00:00:57]Szerintem a klub rádió hallgatói közül őt sokan ismerik, mert nem először, sőt nem is másodszor szerepel szerencsére a mi rádiónkban, mert olyan ember, akivel mindenképpen gyakran kell beszélni, nagyon-nagyon sok és nagyon sok fontos dolgot tud, és az a jó, hogyha ezt minél többen hallják.

[00:01:17]Ez a szándékom azzal, hogy én is behívtam most a dobszerdába.

[00:01:24]Szeretettel üdvözlölöm Rodrigót.

[00:01:26]De hogy ki Balog Rodrigo azt most akkor elmondom.

[00:01:29]Ő film és színházrendező, drámapedagógus és alapítója és műzeti vezetője a Füszinnek, ami egy független színházi társulat roma alapító emberekkel és roma résztvevőkkel elsősorban, bár úgy tudom, hogy vannak nem roma társulati tagok is.

[00:01:49]És hát ami nagyon fontos, hogy egy olyan színházi fesztivált hoztak létre Rodrigo vezetésével, nem olyan régen, aminek lehet, hogy már elég régen majd elmondja, aminek az a neve, hogy róma hősök és ezzel is fogom kezdeni, hogy kik a róma hősök, de azért mondja el, hogy mióta van ez a fesztivál, és ez pontosan micsoda.

[00:02:12]hogy egyrészt a színházunk az az leginkább interetnikus színháznak mondható, ahol erőteljes a roman részvétel, de igazából az van, hogy egy kicsit ö színvakok vagyunk egymás irányába.

[00:02:29]Tehát, hogy egyszerűen ha van olyan életeseményed a múltból, ami megfogja a másikat, akkor akkor jó eséllyel összefúj vele a szél és a szintá de mi ebben a színvakság?

[00:02:42]A hát az, hogy hát egyáltalán nem érdekes, hogy nő vagy vagy férfi vagy, hogy fideszes vagy tiszás vagy még kés még sorolhatnám, hogy roma roma vagy vagy arab vagy teljesen mindegy.

[00:02:56]Igazából a a közös megélt élmények az érdekesek, illetve az, hogy mi erre hogy tudunk reflektálni és ezt hogy tudjuk színházi formanyelven jól kifejezni és izgalmasan úgy, hogy abban mi is jól legyünk.

[00:03:08]A másik, hogy a romaősök fesztivál az 2017-ben indult a stúdiókában.

[00:03:15]De akkor jó régen már, tehát csak nem olyan régóta hallottam róla.

[00:03:19]Jó és akkor mostanában nőtte ki magát, illetve nem hát már 19-ben kinőtte már magát két éve később, amikor már nem voltak elég a kamara, nem volt elég a kamaraszínházi tér.

[00:03:28]És mi is ez a Róma Hősök fesztivál?

[00:03:30]Tehát ennek mi a lényege?

[00:03:32]Felvonultatni roma drámairodalmi hősöket.

[00:03:34]Tudjuk ez hiányzik a struktúrából, nem csak a magyar színházi struktúrából, hanem az európaiól is.

[00:03:41]A róma téma, vagy a roma drámaírók, vagy a róma irodalom egyáltalán ez mind így együtt?

[00:03:49]Nehéz ez, mert amikor arról beszélünk, hogy Roma drámaíró, vagy vagy alapvetően drámaíró, akkor akkor az a helyzet, hogy azt kell, hogy mondjam, hogy kezd kimenni már a divadból.

[00:03:57]Tudodik előadásokat készítenek a legtöbb országban.

[00:04:03]és az előadásoknak az egyik terméke a dráma, alkotás, de nem a nem abból indul ki a produkció.

[00:04:10]Tehát Magyarországon, illetve a az egykori postszovjet országokban még még azért ennek van egy nagyon komoly hagyománya, hogy úgy állunk neki egy színházi előadás elkészítésének, hogy ott van egy írott szöveg előttünk.

[00:04:23]De ez már ez már ez már lejárt.

[00:04:27]Ez már lejárt.

[00:04:28]Igen.

[00:04:28]Tehát azt tudom, hogy a hogy a maguk színháza az egyértelműen arra épít, hogy itt és most történnek meg a dolgok, illetve a közösségiségre.

[00:04:39]Igen.

[00:04:39]Tehát egy együtt kitalálunk valamit és egymásra reagálunk.

[00:04:41]Ez a fantasztikum benne.

[00:04:44]Majd azért is mondtam, hogy majd kicsit részletesebben beszéljünk arról az élményről, amit én is átélhettem.

[00:04:51]De még előbb egy kicsit azért azt megkérdezném, hogy ez a cím, hogy róma hősök azért felkelti az embernek az érdeklődését annak irányában, hogy kiket nevezhetünk hősöknek.

[00:05:04]Tehát, hogy van-e erre egy definíció maguk elképzelései szerint.

[00:05:07]A definíción ugyanaz, mint ami a a az ókori börög drámáknál és az előadásoknál is definíció volt.

[00:05:18]Valójában a narratívák az érdekesek, illetve, hogy ezeket hogy keverjük.

[00:05:23]Ugye azt tudjuk jól, hogy minden drámai hős meghoz egy döntést, beleálljon-e egy ügybe, vagy ne álljon bele.

[00:05:30]Ha nem áll bele, akkor az nem dráma.

[00:05:33]Ha beleállt, akkor jó eséllyel felelősséget vállal.

[00:05:35]És az, hogy önmagáért vagy vagy tágabb közösségért, szerintem teljesen mindegy.

[00:05:43]Aktivitásban van, néha elbukik.

[00:05:45]Szerintem ez is része a a hősködésnek, hogy igen, nem minden sikerül.

[00:05:48]Nézzük meg most is például a a Marvel filmeket, vagy vagy például a az é generáció gyártásban történő rajzfilmeket.

[00:05:58]Egy-két dolga van a hősnek.

[00:05:58]Tényleg nincs több, azt is elrontja.

[00:06:02]Tehát ma az a divat, hogy a hős elrontja.

[00:06:05]Aztán mégis tündőköl.

[00:06:07]igazolva a bukását, de hogy tényleg része része a bukás szerintem olyan értelemben része, hogy hogy szerintem szerintem nem is a bukás maga az érdekes, hanem az, hogy mi abból hogy állunk föl, hogy milyen alternatívá vannak arra, hogy lerázzuk a nyűgöt meg a gondot magunk.

[00:06:26]Kiről beszél?

[00:06:26]a roma színházról, a romákról általában, vagy mindenkiről, aki drámát készít, csinál, fellép benne, satöbbi.

[00:06:38]Készítőkről, fogyasztókról egyaránt.

[00:06:40]Ühüm.

[00:06:40]Azért, mert olvastam azért néhány dolgot, amit mondott, vagy írt, nyilatkozott.

[00:06:46]Rengeteget írt egyébként.

[00:06:48]Azt nem tudom, hogy elmondtam-e, hogy drámaíró is, és nagyon sok drámája van meg darabja.

[00:06:52]De hogy azért a rezumé általában az szokott lenni a sorsal, azzal a sorsal kapcsolatban, amely a romáknak jut tulajdonképpen azzem bárhol a világon, nem mondjuk Magyarországon mindenképpen, hogy akármilyen erőfeszítést tesznek, valamiért alulmaradnak.

[00:07:12]Nem, nem sikerül, nem hagyják őket, hogy sikert érjenek el.

[00:07:15]A legritkább eset.

[00:07:18]És hogy azért a leginkább erről szól, azt hiszem, a drámairodalom, ami a roma közegben születik.

[00:07:27]Ezt nem tudom, hogy nem túlzom-e el megküzdeni egy nehézséggel.

[00:07:30]Így van.

[00:07:32]Vagy többel akár, hogyha rendszerszinten akarunk például változást hozni, mert már márpedig a változás is ugye része a a drámai narratívának, akkor akkor azt lehet, hogy komplex módon érdemes kezelni, illetve hozzáállni.

[00:07:44]És és most azon gondolkodom, hogy amikor 2007-ben elindult a független színház, akkor mármint a maguk színháza, igen, akkor még ugye a függetleneket alternatívoknak hívták, csak csak 2009-ben lettek függetlenek.

[00:08:03]Mi a különbség?

[00:08:03]Szerintem a világon semmi se, de néha megkapjuk azt, hogy hú, ti minden kreditet elvisztek a független színházaktól, mert magatoknak te kiá kiáltottátok ki független színháznak, de hogy ennek nagyon egyszerű oka van, minket egy nézőnk nevezett el független színháznak.

[00:08:21]és hozott létre egy hlapot a produkciónak, amiről mi nem tudtunk, de hogy ezt ő két éven keresztül önszorgalomból csinálta, és 2009-ben csak két évvel később mondta azt, hogy ahó van itt egy honlap, légyszi csináljatok már nagyon fáradt vagyok.

[00:08:36]De jó.

[00:08:36]Tehát, hogy még a nevünket sem mi mi adtuk saját magunknak, ahogy az egykori alternatívoknak ugye a független színházak gyűjtőnevet is a kormányzat adta.

[00:08:46]Úgyhogy úgyhogy nincs ebben semmi különös.

[00:08:48]De hogy azt akartam csak ezzel mondani, hogy hogy akkor amikor szétnéztem a magyar színházi struktúrába, akkor akkor őrülten komplex problémákat vagy nehézségeket láttam.

[00:08:58]Nem, inkább azt mondom, kihívásokat láttam.

[00:08:59]Az egyik az az, hogy hogy végtelenül ösztereotíp módon ábrázolták roma embereket, roma közösségeket a a kőzínházi struktúrába, ami amivel önmagában nincs baj.

[00:09:11]Akkor van baj, hogyha egy roma alkotó az szégyen szégyenérzettel jön ki a színházba.

[00:09:18]Tehát hogy le lenne baj, hogyha sztereotípiák dolgozereotípiákkal dolgozik.

[00:09:22]Igen.

[00:09:22]Hát és az rendben van?

[00:09:25]Nem, nincsen.

[00:09:25]Nincsen rendben.

[00:09:26]Akkor jó egy színdarab, ha nem nem nincs ráhúzva.

[00:09:29]mindenkire valamilyen előre kitalált forma.

[00:09:34]Az van, hogy ilyen a szektorunk, tehát hogy azért azért ne legyünk szemellenzősek.

[00:09:37]A legdiszkriminatívabb intézmény az egyik legdiszkriminatívabb színház.

[00:09:42]Tehát hogy tehát hogy mit sose gondoltam.

[00:09:45]Hát hát egyértelműen igen.

[00:09:48]Ühüm.

[00:09:48]Ez ez érdekes.

[00:09:49]Hát ha nem lenne az, akkor lehet, hogy több szerepe lehetne a nőknek mondjuk egy ilyen színdarabon belül.

[00:09:52]Most így érti azt, hogy diszkriminatív.

[00:09:56]Egyébként a maguk társulatában nagyon erősen jelen vannak a nők.

[00:09:58]Azt tudom.

[00:10:00]Sőt, az igazgató is egy hölgy, ugye, jól tudom, meg akivel én beszéltem, megbeszéltem a mi találkozónkat ő is.

[00:10:08]Tehát, hogy arra ezek szerint tudatosan fektetnek súlyt.

[00:10:14]Még nem beszéltük végig ezt a témát, hogy mi mit is jelent az, hogy a romákról, a romákkal és a romák témáiról készülő színdarabuk.

[00:10:23]erről azért majd részletesebben is beszéljünk, de de azért az engem nagyon nagyon érdekel, hogy hogy volt ereje, bátorsága ö és lehetősége elkezdeni ezt az egészet.

[00:10:42]Úgy, és ez nagyon fontos, hogy azt hiszem az első pillanatban eldöntötte, hogy egyetlen egy fillért nem fogad el a hivatalosságoktól.

[00:10:52]Tehát állami pénz nem játszik szerepet a füszi életében.

[00:11:00]A múltban sem és valószínűleg a jövőben sem.

[00:11:02]Ennek nagyon egyszerű oka van.

[00:11:07]Azt gyorsan el kell mondani, hogy Magyarországon volt egy kalap, amiből kivehettünk volna bármilyen produkciós támogatást, és ezt úgy hívták, hogy nemzetiségi színházi keret.

[00:11:15]És és nekem a kollégáim, a barátaim, más színházak működtetői kaptak ebből a keretből pénzt.

[00:11:26]Ha én is beálltam volna ebbe a sorba, akkor egyrészt tőlük vettem volna el.

[00:11:29]Tudod, mindjuk a pénz nem olyan, hogy elültetem, aztán majd kinő, és akkor több lesz belőle, tehát a keret maga nem változik.

[00:11:38]Ez az egyik, hogy hogy egyrészt ebbe részébe nem mentem bele, másrészt meg azt láttam már 2005-ben vagy 2004-ben, nem is emlékszem pontosan, akkor volt egy nagyon nagy szakadás a főleg az alternatív színházi struktúrán belül, amikor nem tudom mennyire emlékeznek rá, de a az alternatív pénzek 50%-át vitte a krétakör.

[00:12:02]Igen.

[00:12:03]És a fennmaradó 50% maradt a többinek.

[00:12:05]Jé, nem tudatosult benne.

[00:12:08]Ez ez egy ez egy nagyon nagyon nagyon csúnya húzás volt.

[00:12:09]Az van, hogy ott a dél nem arról szólt, hogy hogy több legyen a keret, hanem arról szól, hogy több legyen, többet kapjon a krétakör.

[00:12:17]De miért?

[00:12:17]Ez egy csúnya ügy volt, nagyon csúnya ügy volt, és én utána láttam még évekig, hogy tát a Sziling pedig úgy elment, hogy a lába nem érte a földet.

[00:12:26]Én most ebbe nem szeretnék belemenni igazából, hogyha adnak, fogadd el, hogyha ütnek, szaladj el.

[00:12:30]Tehát valószínűleg megvolt az ő igazsága is ebben.

[00:12:35]Az biztos, hogy nagyon sok pályaelhagyót láttam, nagyon sok nagyon sok család megreccsenését láttam, válásokat láttam, munkanélküliséget láttam.

[00:12:43]Pontosan.

[00:12:45]Pontosan.

[00:12:45]Így van.

[00:12:47]És és a függetlenek területén.

[00:12:47]Igen, igen, igen.

[00:12:50]És és én azt mondtam, hogy én ebbe nem állok bele.

[00:12:52]Nem csak én nem állok bele, hanem a munkatársaimat sem viszem bele olyan helyzetbe, hogy valaha lehajtott fejjel kelljen bármikor, mert elvettünk másoktól, és a következményeket viselnünk kell.

[00:13:04]Igen, de hogy ez nem dráma, nincs ebben a világon semmi.

[00:13:06]Egyszerű van.

[00:13:06]Azért dráma van benne a szónak abban az értelmében, hogy így egy kicsit egymással szembe kerültek különböző színházi társulatokkal függetlenek belül.

[00:13:17]Igen, de mi viszont megtartottuk egyrészt a a tisztességünket, a becsületünket, és ebből adódóan jól vagyunk mindenkivel.

[00:13:24]De hogy tudtak pényt szerezni akkor, ha abba a kalapba egyáltalán nem nyúltak bel?

[00:13:29]Mindig volt valamilyen más lehetőség mindig.

[00:13:31]Egyrészt szerintem nagyon nagyon-nagyon sokat segített ez nekünk.

[00:13:35]Nagyon sokat segített, hogy több lábon álljunk.

[00:13:37]Tehát azt, hogy például olyan produkciókat készítsünk, ami amit amit szívesen meghívnak más közösségek magukhoz, és ki is fizetik az árát, az szerintem nem ördögtől való.

[00:13:46]Tehát az, hogy a az, hogy a piacon te jelen legyél.

[00:13:50]Hova hívták meg magukat?

[00:13:52]Rengeteg településre, rengeteg közösségbe mentünk, de igazából nem is az érdekes, hanem az, hogy hogy nagyon hamar, viszonylag hamar 2010-től megszaporodtak a külföldi meghívásaink.

[00:14:04]És ugye azért a nyugat-európai tiszteletíak egészen máshogy néznek ki, mint a mint a magyar árak.

[00:14:09]És hogy és hogy ez tulajdonképpen egy nagyon-nagyon biztos támpont volt, tehát maga a piaci bevétel.

[00:14:18]Európai uniós pénzt sem fogadtak el később, csak sokkal később 2019-től kezdett el csorogni az EU.

[00:14:24]Akkor ugye ez a kreatív Európa program, ami ugye az együttműködésekről szól.

[00:14:30]Hát az pont ezért van, ezért találták ki.

[00:14:32]Így van.

[00:14:32]Így van.

[00:14:32]fogja össze lengyell, mint mindenféle EU országgal is, akkor közösen csináljatok valamit.

[00:14:37]És így lett a fesztivál.

[00:14:38]Izgalmas dolgot.

[00:14:38]A fesztivál az 17-es vé.

[00:14:41]Jó, de ebből lett aztán egy ilyen nemzetközi.

[00:14:43]Ebből nőtte ki magát.

[00:14:43]Így van.

[00:14:43]Így van.

[00:14:45]De hát már 17-ben is nemzetközi volt egyébként, csak csak ugye 17-ben még monodráma storytelling műfajban mutattunk be alkotásokat.

[00:14:53]Ennek az volt az oka, hogy azt azért tudni kell, hogy nálunk ninon van kultúra oktatás nélkül.

[00:14:59]Tehát, hogyha van is egy előadásunk, akkor a minimum, hogy utána beszélgetünk a a nézőinkkel.

[00:15:05]A de az például nagyon gyakori, hogy mondok egy példát, van egy témánk.

[00:15:11]A témánk az pedig nem tudom, az eleve elrendelt házasság, vagy a korai házasság témaköre, ami azért bizonyos kultúrákban, bizonyos közösségekben nagyon-nagyon gyakori.

[00:15:20]És nem csak Roma közösségről beszélünk, de hogy ha mondjuk Európát nézem.

[00:15:25]És akkor és akkor mondjuk ebben a témában azt mondjuk, hogy elmegyünk 10etemi csoporthoz.

[00:15:30]Teljesen mindegy, hogy milyen csoport ez.

[00:15:33]Lehet, hogy a a gazdasági főiskola pénzügyszámviteli szakán van, de lehet, hogy Nyíregyházán egy roma szakkollégium csoport, ahol vegyesen vannak roma nem roma fiatalok.

[00:15:43]És akkor mondd el ennek kapcsán a te meglátásaidat, meg uram bocsán, megéléseidet.

[00:15:48]És akkor gyűlnek gyűlnek a a az inputok.

[00:15:52]Mi ezt úgy hívjuk, hogy input, amikor amikor igazából sztorikat kapunk tartalmak.

[00:15:58]Így van.

[00:15:58]És ebből készül aztán egy színdarab, amiben ugye hát benne van több 100 fiatalnak a nézőpontjai.

[00:16:04]És hogy készül a színdarab, akkor ebből maga megírja, vagy együtt leülnek a társulat tagjaival, és mindenkinek ötletei vannak, és azokat összegyűjtik, aztán összegyúrják?

[00:16:13]Nagyon sok verzió van, de általában most a az, amit ön látott, a kenyérfac csúcsa című előadás, ott az történt, hogy hogy megtörténtek ezek a workshopok, elértünk közel 300 fiatalhoz, de nem a szám az érdekes az országban.

[00:16:27]Igen, igen, igen.

[00:16:27]Nem a szám az érdekes, hanem az az érdekes, hogy ez 300 vélemény, ez 300 történet.

[00:16:33]És akkor ezeket Illés Marci dramaturg struktúrálja el először, és egy struktúrát állít föl, hogy oké, de hogy kábé miután minek kéne, hogy következzen és hogy mi a mondanivaló és véorolhatnám.

[00:16:47]És akkor ezt a struktúrát igazából hát idézőv töltöm meg élettel és gondolok vissza arra, hogy igen.

[00:16:57]Julcsi ott akkor azon a településen azt mondta, hogy mondok egy példát, nagyon nagyon nagyon egyszerű.

[00:17:02]Ugye a kenyérfacsúcsa előadásban van egy egy nem roma szereplő, három csodálatos színésznő, egyikük nem roma.

[00:17:11]Egyikük nem Roma, aki a leghátrányosabb helyzetű egyébként.

[00:17:13]Tehát hog a két rom bántalmazó kapcsolatba kerül.

[00:17:16]Igen.

[00:17:16]Ő ő az, akinek a szülei a legszegényebbek, vagy az ő környezete a legkevésbé így van.

[00:17:24]és belekerül egy fiúnak a az árnyékába és a hálójába, és onnan nagyon-nagyon nem tud szabadulni.

[00:17:29]És és hogy rengeteg rengeteg olyan történetünk volt, mert hogy itt itt már nyilván nem a korai házasság vagy az eleve elrendelt házasság volt a témánk, hanem a társadalmi mobilitás, hogy te a szüleidhez képest, hogyha lépsz egyet fölfelé, lefelé, oldalirányba, teljesen mindegy a a mobilitásodban, akkor annak mi az áraüm?

[00:17:52]Mit fizetsz te az?

[00:17:54]Igen.

[00:17:54]Mit adsz fel?

[00:17:54]Mit?

[00:17:54]Pontosan mert vané, mert hogy van ára.

[00:17:56]Csak erről nem erről nem tudnak a fiatalok.

[00:17:59]Igen.

[00:18:01]Nagyon klassz volt, hogy utána leültünk.

[00:18:03]Engedjel meg, hogy ezt elmondjam.

[00:18:03]Ugye ami az érdekessége ennek, hogy hogy nagyon-nagyon sok fiatal lány számolt be arról, 21 néhány évesek, hogy ahhoz, hogy ők elmehessenek egyetemre, pattintani kellett a fiút.

[00:18:16]Ühüm.

[00:18:17]Mert nem jött volna össze.

[00:18:17]És ez nem etnikai ügy.

[00:18:20]De miért?

[00:18:21]Azért, mert visszahúzta.

[00:18:21]A fiú húzta vissza.

[00:18:23]Ühüm.

[00:18:23]Igen.

[00:18:25]Ez ez rendszeres.

[00:18:25]Azér nem tudom mennyire rendszeres.

[00:18:26]Azt tudom, hogy a közel 300 fiatalból legalább több mint 10 lány állította ezt.

[00:18:33]Ühüm.

[00:18:34]Hogy ők hogy ők úgy vannak az egyetemen, hogy ez volt az első lépés.

[00:18:38]És és akkor ez egy nagyon összetettő ügy, mert hogyha már együtt élnek, na ezt ezt ezt gyorsan fordítsuk el, tehát akkor hogy megyek el egyetemre, hogy megyek el kollégiumba, hogy tehát hogy egy egy rakás olyan kérdést fölvett az, hogy én szakítok a párommal.

[00:18:53]és olyan olyan megoldandó feladatokat állít elém, amit amit nagyon nagyon nagyon nagy erő kell ahhoz, hogy ezt meg tudjam csinálni és végig tudjam csinálni.

[00:19:03]De hát legalább ugyanennyire fontos kérdés az, hogy a szülők mennyire adnak hátteret vagy támogatást ahhoz, hogy tovább lépjen a gyerek?

[00:19:11]Mennyire gondolják azt, hogy az veszélyes, hogy azt nem kéne, hogy ki tudja, mi lesz a jövő vele, ha eljutnen, vagy elmegy innen és itt hagy minket.

[00:19:20]Tehát 1000 ilyen visszatartó erő van.

[00:19:22]A azt akartam volna elmondani, hogy nekem óriási élmény volt, hogy azután a kenyérfa csúcsa című előadás után abban a nagyon izgalmas térben leültünk körbe, arra kértek bennünket, hogy üljünk körbe és kérdéseket tett fel nekünk egy talán egy szociálpszichológus mindenkinek, hogy kit hogyan érintettek az itt felmerülő mobilitással kapcsolatos kérdések.

[00:19:51]Sajnáltam, hogy nem tudtam a legvégéig ott maradni, de már az elején is olyan hihetetlenül érdekes válaszok érkeztek, és olyan őszinte és olyan nyílt beszélgetés, hogy tudja elérni, hogy így megnyíljanak az egymáshoz addig semmiféle módon nem kötődő emberek?

[00:20:12]Úgy, hogy szeretet van a füsziben.

[00:20:15]Hm.

[00:20:15]Ezt ezt így lehet szeretet van azon a helyen, és és feltétel nélküli tisztelet van azon a helyen, és amikor oda belépsz, és amikor meglátod az ott lévő embereket, egyrészt azért ne felejtsünk el valamit, az hogy 2 mről néznek egy 85 perces történetet, amikor ez történik, akkor az előadás végén egy kicsit úgy érezzük, hogy ja, hát mi már nagyon régóta ismerjük egymást.

[00:20:40]Így van.

[00:20:40]Tehát azért sőt a szemkontaktust úgy látom, hogy szándékosan a színészek fontosnak tartják, ugye?

[00:20:47]Így van.

[00:20:47]Nagyon is, nagyon is.

[00:20:47]És de hogy ez is része annak, hogy kialakuljon.

[00:20:50]Tehát már az előadáson kialakul egy bizalmi viszony a nézőkkel és amikor az előadást követően körbeülünk, ugye az is egy egyenlő helyzetet teremt, tehát nincsen nincs padsor meg széksor meg nem tudom mi, hanem kör van, ami egy winwénhelyzetet eredményez.

[00:21:06]Ott viszont addigra már annyira annyira kinyílik.

[00:21:13]Teljesen mindegy, hogy nő, férfi, hogy hogy milyen lelki állapottal érkezett vagy sem, hogy hogy mer őszinte lenni.

[00:21:21]És szerintem itt ez most nem a fizikai térnek a feltétlenül a az egy adottság, hát ez most egy szuterén helyen van.

[00:21:26]Nem árad valami érzelmileg azt hiszem.

[00:21:28]Igen.

[00:21:31]Amit a másik pedig amint nagyon fontos, hogy hogy hogy ki vagy te és mi a sztorid.

[00:21:35]És erre tök őszintén kíváncsiak vagyunk.

[00:21:37]Ü van valami pszichodráma jellege is ennek a együttlevésnek ott, azt hiszem.

[00:21:43]Tehát az emberben megtörténik valami a darab nézése közben is, és pláne utána, amikor együtt leülnek a nézők, és akár még a színészek közül is egy-kettő talán jelen van, nem beszélve a a színház vezetőjéről, tehát kell is a traumatudatosság.

[00:22:05]Ühüm.

[00:22:05]Tele vagyunk traumákkal, tele vagyunk.

[00:22:07]És hogyha erre nem reflektálunk, akkor az akkor félmunkát végeztünk.

[00:22:09]Ö mennyire nyitottak a roma közösségben maguk által ismert emberek arra, hogy a megosszák a traumáikat?

[00:22:25]más az ő viszonyuk az őszinteséghez, ha lehet ezt így fogalmazni, mint mondjuk a nem romák környezetében, mert nekem egy kicsit az az érzésem, hogy hogy a a amennyire én ismerek róm közegeket, hogy ott nyitottabbak, jobban megnyílnak, mernek olyasmiről is beszélni adott esetben, amiről talán egy nemroma közösségben nem, de lehet, hogy nem így van.

[00:22:51]Nem mindegy kérdez és hogy kérdez, illetve milyen érdekes, hogy a szociálpedagógust említette, miközben egyetemistáról van szó, aki évek óta kortárstrálunk, tehát hogy hogy nem nincs semmi emlégzettsége, egyszer csak kíváncsi, de nagyon nagyon jól kíváncsi.

[00:23:06]Ö nyilván azért arra törekszünk, hogy hogy akkor amikor amikor elmegyünk egy közösségbe, hát azért ott nagyon nagyon komoly sebek szakadnak föl.

[00:23:15]Pont azért szakadnak föl, mert fölszakadhatnak ezek a sebek.

[00:23:19]Ö, és akkor itt most tényleg a nem csak a párkapcsolatról beszélek, hanem a szülői magatartásokról beszélek.

[00:23:25]A nagyon gyakori például a gyermekvédelemben élő fiatalokkal való kapcsolat nálunk.

[00:23:33]És ha és hát ha valahol ott aztán van trauma rendesen, bárne lenne de hogy azt akarom csak ezzel mondani, hogy szerintem nem etnitizálható a problémakör.

[00:23:42]illetve ha igen, akkor én annyit tudnék mondani, hogy van egy mondás, ha akinek van kenyerre sok a gondja, akinek nincs, annak csak egy.

[00:23:49]És és ez szerintem nagyon-nagyon is ráhúzható.

[00:23:54]Ez nagyon jó mondás.

[00:23:54]Ö hogy ráhúzható a mi helyzetünkre is, hogy hogy szerintem a nem romák sokkal sérülékenyebbek.

[00:24:04]Hm.

[00:24:04]Képzeljetek el egy fehér középosztálybeli férfit.

[00:24:10]Hát nem sok babérterem neki mostanában.

[00:24:14]Igen.

[00:24:15]Igen.

[00:24:15]És egy és egy nem fehér férfinek több babérterem?

[00:24:21]Megküzdés kérdése.

[00:24:22]De nagyobbakat küzd, mert jobban megtanult küzdeni.

[00:24:24]Azt akarja ezzel mondani talán.

[00:24:27]Akár akár de én ezt, hogyha küzdés, akkor én inkább a nőket emelném ki.

[00:24:33]Tehát ha valakit küzdenek, akkor a nők mindenképpen egyébként van is egy olyan része, van is egy olyan része ennek az előadásnak, nem tudom mennyire emlékszik a rendőrnek a a záróalára, amikor az üvegplafon intézményéről beszél.

[00:24:45]Igen.

[00:24:46]Hogy oké, eddig juthattam, nem tovább.

[00:24:49]Mostantól én rendőrként, cigányrendőrként a cigányokhoz fogok kijárni, és őket tartom Kordában azért, hogy szépen elszeparáljam őket a nemcigányoktól.

[00:24:58]Ö és hogy és hogy és és hogy ennél nem tudok följebb lépni.

[00:25:02]És ennél nem tudok följebb lépni.

[00:25:03]Egyébként az überplafon intézménye az az sem etnikus ügy.

[00:25:06]De hogyha valakit sújtani őket mindenképpen, azt gondolom, hogy jóval többet tud a roma társadalom pszichológiai állapotáról, mint úgy általában azok, akik ezzel lehet, hogy nap mint nap foglalkoznak.

[00:25:29]Mert mintha ez lett volna a nem tudom mikor óta, de az eredeti célja vagy elképzelése az életéről.

[00:25:36]És nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez hogy kezdődött.

[00:25:41]Egyszer olvastam valahol, hogy egy bohóc jött egy színházba, és az keltette fel az érdeklődését.

[00:25:46]Ez igaz.

[00:25:49]Egy bóz jött a faluba, a műfázba.

[00:25:49]Pamuk.

[00:25:52]Hol?

[00:25:52]Melyik falu volt ez?

[00:25:53]Pamuka.

[00:25:54]Hol van Pamuka?

[00:25:55]Fonyóds.

[00:25:55]Kapossá között félúton egy völgyfalu.

[00:25:57]Ühüm.

[00:25:57]És és ez a bohóc pontosan tudtam, hogy ki fog hívni a a játéktérbe.

[00:26:05]Miért tudta?

[00:26:06]Éreztem.

[00:26:06]Éreztem, hogy ki fog hívni.

[00:26:09]Azt még nem tudtam, hogy hogy majd az én nem szerelvem el fogja verni a csalánt, és hogy és hogy engem fog nevetségessé tenni.

[00:26:18]De tetszett nekem.

[00:26:19]Hány éves volt?

[00:26:20]Öt.

[00:26:20]Hat talán.

[00:26:22]Ennyire fiatalon?

[00:26:23]Igen.

[00:26:23]Igen.

[00:26:23]És jól érezte magát a színpadon?

[00:26:24]És azért volt még egy másik volt még egy másik nagyon fontos ügy.

[00:26:28]A és ez a hétfő, a hétfők ez nem a bús hétfő, amiől Kurtfö írt, hanem hanem hétfőn nem volt a televízióban adás.

[00:26:41]Ühüm.

[00:26:41]De a rádióban volt színházi közvetítés.

[00:26:43]Így van.

[00:26:43]És hát azért, hogyha ezt évekig hallgatja egy gyerek hétfőnként, akkor azért eléggé beépül neki olyan a fejében, hogy dramaturgia.

[00:26:53]Volt estén, hétfő esténként otthon rádiózás ezek szerint?

[00:26:58]Hogyne, még a szévénk is voltc, de volt csak de nem egy nem egy nem egy nagyon szegény család, ahol amiben fölnőtt, hanem így átlagosan hát az én faloman mindenki szegény volt.

[00:27:09]Tehát már úgy értem, hogy ez egy tisztes szegénység.

[00:27:10]Szóval mivel foglalkoztak a szülei?

[00:27:11]Ö édesapám az tehenészetben dolgozott.

[00:27:15]Édesanyám többnyire beteg volt, vesebeteg.

[00:27:19]Ó, de akkor az az még egy olyan világ volt, amikor elfizetésből is meg lehetett élni.

[00:27:23]Hányan hányan voltak testvérek?

[00:27:25]Hárman voltunk testvérek, de hogy közben meg hát nyilván itt nagymama vonal meg egyebek, szóval azért ment a tenyésztés meg a termesztés.

[00:27:33]Tehát hogy de ezt csinál nem éltek szegénység kifejezetten szegénységben.

[00:27:37]Hát mondjuk az éhezésről nem sokat tudtunk, az biztos.

[00:27:42]Viszont viszont előszeretettel adtunk annak, akinek nem volt.

[00:27:45]És mennyibe mennyire voltak megalázott helyzetben cigányként?

[00:27:50]Azt kell, hogy mondjam, hogy egyfajta bájos szalon rasszizmus lenged minket körbe.

[00:27:56]Jó, jó, jó.

[00:27:56]Tisztességes, dolgos, okos, de azért mégis csak cigány.

[00:28:01]Hm.

[00:28:01]Az iskolában ez volt a szöveg mindenütt, de gondolom elég hamar kiderült, hogy nem maga hétfőnként a rádiószínházat hallgatja, és hogy jó tanuló volt, feltételezen.

[00:28:13]Hát igazából az van, hogy hogy ezek rejtve maradtak az általános iskolában.

[00:28:19]Tehát az, hogy mondjuk én például érettségit adó szak középbe mentem egyrészt igyekeztek le is beszélni róla, hogy jaj nem, de ezt nem fogod bírni.

[00:28:27]Ezt ki akar taleb tanár?

[00:28:27]egy egy olyan tanár, aki már nem él és és nem akarom bántanüm.

[00:28:34]Meg fölösleges is len de ez volt az általános nézet az iskolában, hogy hogy üvegplafon üvegplafon.

[00:28:41]Igen.

[00:28:41]Ne szenyeket nem, hogy de igazából hát semmi annyi van, hogy hogy ezt nagyon sokan megélték.

[00:28:46]Nagyon sokan megélték.

[00:28:48]Ami ami mindenképpen elgondolkodtató az az, hogy mi a mi volt oka annak, hogy nagyon nagyon nagyon kevesen voltunk a normál általánosban, ami egy-től nyolcig volt kevés kevés Roma volt.

[00:28:58]Kevés Roma volt nagyon.

[00:28:58]Ellenben a településen, a mellettünk lévő településen Somagyonyváron volt egy gyógytedagógiai intézmény, ami viszont tele volt romákkal.

[00:29:06]Aha.

[00:29:06]Miközben egyébként semennyivel sem voltak, tehát oda benyomták a roma gyerekeket, és akkor nem volt probléma a szülőerek között, tehát semmilyen gyerek nem ment haza azzal, hogy jaj, mer bántottak a cigányok.

[00:29:16]Igen.

[00:29:18]Ühüm.

[00:29:18]Persze.

[00:29:18]Szóval, hogy ez tehát ennyi előnye volt akkor a cigány gyerekek számára, hogy nem bántották őket ott.

[00:29:25]Jó, de nem is mentek még egy szakmunkás képző be sem mentek semmire.

[00:29:26]Igen.

[00:29:28]Tehát, hogy igazából tönkretették az életüket úgy, ahogy van.

[00:29:30]És ezt szopjuk most.

[00:29:32]Világos.

[00:29:32]Ühüm.

[00:29:32]Hát nem egy ilyen volt persze.

[00:29:35]Így van.

[00:29:35]Ö az, hogy azt mondja, hogy volt olyan tanár, aki le akarta beszélni arról, hogy egy normális gimnáziumba menjen, és hogy ez egy általános gyakorlat volt, hogy hogy a romák ne menjenek magasabb iskolákba.

[00:29:52]Erre volt-e bármiféle kívülről érkezett támogatás, vagy segítség, hogy erre hogy kell reagálni normálisan, vagy ez az, amit magával hozott szerencsével és genetikusan?

[00:30:07]Gőgös család volt a miénk, és én is és én is Igen.

[00:30:09]Ez mit jelent?

[00:30:12]Mondok egy példát.

[00:30:12]Nagyon nagyon érdekes, hogy a hogy a a nagyon elkülönültek egymástól a nagyszülő nagyszüleim és a és a szüleim.

[00:30:17]A szüleim meggörbültek volna, mint a Jancsiszek, csak hogy asszimilálódhassanak, és befogadja őket a többségi társadalom.

[00:30:25]Mindent megtettek emiatt.

[00:30:25]Nem tudom, jól elfenekeltek, amikor nem tudom, cigányul szólaltam meg, és még sorolhatnám.

[00:30:34]Szemben a nagymamámmal, aki viszont aki viszont kiköpött, amikor látott egy nem cigány embert.

[00:30:39]Na ez a másik péglet.

[00:30:42]Ühüm.

[00:30:42]Tehát ebben a két két szélsőségben, néz, amikor elment orvoshoz, amikor elment a a tanácsházára, nem volt hajlandó megszólalni magyarul, tudod magyarul nem.

[00:30:52]Ti tanuljatok, mert beásul.

[00:30:52]Jó.

[00:30:52]Mi milyen érdekes, hogy kénytelenek voltak egyébként nem csak ő, hanem a többi öregasszony sem.

[00:30:59]Tehát, hogy azért volt ebben egy kollektivizmus.

[00:31:03]Üüm, és muszáj volt fölvenni a tanácsházára beást tolmácsot.

[00:31:06]Innen indultak az első értel.

[00:31:10]Ez 60-as70-es évek, amiről beszélünk.

[00:31:12]60-70-es évek.

[00:31:12]Így van.

[00:31:12]Innenok az első értelmiségiek.

[00:31:16]Nagyon érdekes.

[00:31:16]Egyébként nem lettek volna nagyon érdekes.

[00:31:19]Szerintem nem fogalmuk nem volt arra, hogy mit generáltak ezzel a kőg kőggel magában.

[00:31:23]Mi alakult ki, vagy mikor alakult ki egyáltalán valami olyan tudatosság ezzel az egész kérdéskörrel kapcsolatosan, amikor úgy azon gondolkodott, hogy hogy mi a dolga már?

[00:31:34]Etnikai.

[00:31:35]Igen, igen.

[00:31:35]Ezzel, hogy most akkor cigánynak nézem, nézessem magam, vagy inkább megpróbáljak egyáltalán nem, vagy mi mit kell tennem?

[00:31:44]Nagyon érdekes, mert mert már én nem is tudom, sokat gondolkodtam ezen, de hogy hogy mi az, ami ami egy ilyen meghatározó identitás volt a számomra oda.

[00:31:53]De például gyerekkoromban én biztos, hogy elsősorban bringás voltam, rajongtam a bicajokért.

[00:32:01]Biztos, hogy kutyás voltam.

[00:32:01]Én nem mentem sehová kutya nélkül.

[00:32:04]vagy kecskés.

[00:32:04]Tehát volt olyan, amikor Kecske kísért az iskolábüm és megvárt, és aztán mentünk haza együtt.

[00:32:08]Szóval, hogy hogy az van, hogy ez a egész cigány téma, ez a többség által volt generálva.

[00:32:14]Tehát, hogy én ebből igazából csak a csak ezt a ezt a kicsit kicsi kicsi lenézettséget érzékeltem, de egyébként meg az van, hogy annyi annyira szuper volt a gyerekkorom, én annyit játszottam és annyi annyi marhaságban meg annyi jó dologban vettem részt és olyan olyan közösségi életet éltem, nagyon nagyon gyakran ez benne is van egyébként a kenyérfában, hogy hogy ö hogy folyamatosan játékokat találtunk ki egymással.

[00:32:43]Nem voltak fiúk a kenyérfában.

[00:32:45]Egyetlen egy férfi se szerepelt benne.

[00:32:49]Igen, ez ez így alakult.

[00:32:49]De ez de ez mondom ez a fiataloktól jött, tehát az egyetemista fiataloktól jött.

[00:32:52]Hát de szerepelt benne férfi, csak hát nem annyira pozitív volt a megjelenítésük.

[00:33:00]Igen.

[00:33:01]De gyorsan hozzáteszem, azért én férfiakról is csináltam előadást.

[00:33:02]Nem csak tudom majd apák és fiúk.

[00:33:07]még trilógia is készült.

[00:33:07]Persze, de hogy de hogy én arra emlékszem, hogy hogy nem ez maradt meg bennem, hanem bennem az maradt meg, hogy hogy pont a nagyanyám meg pont a szüleim vonala az mind a kettő valahol érték volt az én számomra, de hogy közben én én valahogy egy jobb jobban ráláttam a nem cigány közösségekre is, pont amiatt, mert mondjuk a legjobb barátaim is között is voltak cigányok és mi hát együtt játszottunk nyaranta.

[00:33:32]Tehát most reggel fölkelsz, nem tudom 10 órakor elindulsz a pusztába, szaladgálsz és este 6:00-ig szaladsz és ez 8 óra együtt lét folyamatosan egy gyerekhordával.

[00:33:42]Most azért elképzelhető, hát sok minden történik az alatt a nyolc óra alatt, és nem mész haza enni, mert minek?

[00:33:48]Hát fülfavirág, ott a megy az utcába, meg a nem tudom, meg a dió, meg a nem tudom mi.

[00:33:54]Szóval folyamatosan termett a gyümölcs.

[00:33:57]Igazából bármerre mentünk és és termett a barátság.

[00:34:02]mindenkivel.

[00:34:04]Igen.

[00:34:04]És hogy emlékszem rá, hogy hogy ez a közösségiség ez fizikai is volt, tehát hogy mi folyamatosan fogtuk egymást.

[00:34:10]Ühüm.

[00:34:11]Egyrészt a félelemtől, mert mindenféle sztorikat kitaláltunk, hogy úristen, és akkor jönni fog a nem tudom Bakur a bakurász az megvan, vagy mi a bakurász?

[00:34:17]Ez olyan, mint a nem tudom, Borsodba, Szabolcsba kalapos embernek hívják.

[00:34:21]Valaki, aki megyőzör egy zsákba és elvisz téged, hogy hova visz és minek és miért pont zsákba?

[00:34:27]Azt senki nem tudta, nem is volt kérdés.

[00:34:29]De hogy jön a bakurász és és akkor ez a bakurász ez csak egy volt a rengeteg félelem helyzet közül.

[00:34:33]Rengeteg volt még ezen kívül.

[00:34:36]De hogy mi állandó rettegésben rohantunk reggeltől estig.

[00:34:41]De nem attól rettegtek, hogy a mint cigány gyerekeket fogják üldözni magukat.

[00:34:47]A fantáziánktól rettegtünk.

[00:34:47]Tehát attól fontos hát ugye ugye a vinettú a vinetttu sztor.

[00:34:53]Persze hát ez a korosztály amikor tehát hogy hogy egész mindenki vinetú akart lenni.

[00:34:57]A nem cigányok is vinetuk akartak lenni.

[00:34:58]Persze.

[00:35:00]És és hogy egyrészt a színházi előadásokat, amik a rádióban elhangzottak, másrészt meg a ez az egész nagy indián könyv, hogy ezt ez reprodukáltuk és ezeket kevertük.

[00:35:11]És maga már gyerekkorában készített darabokat.

[00:35:14]Azt nem tudom megmondani.

[00:35:15]Dramatizáltunk, az biztos.

[00:35:17]Ühüm.

[00:35:17]Mikor kezdett konkrétan színházzal foglalkozni és hogyan?

[00:35:22]Hát gimibe, tehát ugye Kaposvárra jártam a a Toldi gimnáziumba, és akkor ott az egy jó gimnázium, jó nevű gimnázium.

[00:35:29]Igen, igen.

[00:35:29]Meglehetősen.

[00:35:29]És és jól is, jól is tanult.

[00:35:33]Jó, drá pedagógia francia szakra jártam és és ugye akkor már bejártunk a Kapusvári Csiki Gerges Színházba.

[00:35:40]Azt hiszem, hogy nyolcan voltunk harmadrostok a színművészetén az osztályból.

[00:35:43]Szóval, hogy azért ez egy nagyon nagyon ambiciózus.

[00:35:47]És miért miért nem vették föl?

[00:35:47]Nincs jelentősége, de igazából jól jártam, tehát hogy így mit tudom én, odajött hozzám Csiszár Imre, mondta, hogy osztályét itt a Shakespeare színű Akadémián, amiből szintén előadást csináltam, mert a Lojkó Lakatosi József Igen.

[00:36:01]nekívták az igazgatót tavaly februárban halt meg, aki ugye 3/3-as volt.

[00:36:06]Így van.

[00:36:06]Akit rákényszerítettek arra, hogy hát ez nagyon nagyon hasonló a sztorija Szabó Istvánhoz.

[00:36:10]Nagyon hasonló.

[00:36:12]Igen.

[00:36:12]Ühüm.

[00:36:12]ugott a a szexuális orientációján keresztül fogták meg és kényszerítették bele abba, hogy a roma értelműségi rétegről jelentéseket tegyem.

[00:36:22]Ezt az apák és fiúk trilógiában meg az pont nincs.

[00:36:25]Az az nem a nem a része.

[00:36:27]Nem a része.

[00:36:29]Valamelyikben ez egy különálló alkotás volt.

[00:36:30]Ez egy tavalyi bemutató volt.

[00:36:33]Ez mi is volt ennek a címe?

[00:36:33]remé rendszer a rendszerbontókban megírta ezt.

[00:36:38]Szóval, hogy hogy még az a színiskolás igazgatóról is csináltam előadást, de hát ez tényleg ez a 3/3-as téma, ez csak abból a szempontból érdekes, hogy hogy hogy hogy a jelentésekből, ügynökaktákból egyértelműen láthatóvá vált, hogy például az a hogy a 70-80-as években a roma értelműségieknek a törekvéseiniek a nagy részét és a és az elért eredményeik nagy részét igazából tartótisztek fejéből pattant ki.

[00:37:09]Hm.

[00:37:09]Ezt kicsit bővebben kéne elmondani.

[00:37:12]Hát mondok egy példát.

[00:37:12]Nem tudom, legyen egy emléktábla, ami megőrzi a roma áldozatok neveit a második világháború lágereiben meghalt romák neveit.

[00:37:25]És akkor és akkor ezt egy tartótiszt javasolta, hogy ez legyen, de nem a roma közélet vívta ki.

[00:37:33]És ezzel mit akarunk mondani?

[00:37:33]Ezzel csak azt akartam mondani igazából, hogyha egy picit megértjük az elődeinknek a helyzetét, meg amikkel szembenéztek, akkor az előttünk álló kihívások, aminkből legalább ennyi van, ha nem több a egy kicsit egy kicsit árnyaltabbak és és kevésbé kevésbé nyalogatjuk a sebeinket, hogy jaj jaj jaj jaj ez de szomorú, de áldozat vagyok.

[00:37:59]Nem, nem vagyok áldozat.

[00:37:59]Egy olyan korban élek, ami a legjobb koron és ha akarok valamit, akkor azt el tudom érni, és és szerintem ez őrülten fontos, de engem például ez a kor világított rá, meg ennek a kornak az ilyen szintű megismerése, hogy ne rinyálj, csináld.

[00:38:18]Hát annyira ezt sugalmazzák a maga darabjai is, hogy nagyon fontos üzeneteket ad át nekünk, és nem elsősorban mondjuk nekem, akinek könnyebb, sokkal könnyebb dolgom volt az életem során, mint a maga körül élőknek, hogy ig igen meg lehet csinálni, tehát nem nem szabad arra hivatkozni, hogy én milyen nehéz helyzetben vagyok.

[00:38:48]hanem éppen a nehéz helyzettel kell valamit kezdeni, és abból akár még jobb eredményt is tudok szülni, mintogyha nem lenne nehéz a helyzetem.

[00:38:57]Ezt érában senki nem megy semmire, tehát se többség, se kisebbség, tehát ez nem viszi előre semennyire se.

[00:39:04]Az áldozati narratíva, a nácik kártya kijátszása, ezek mind-mind megrekesztenek egy idéz idézőjel bevébe vett játékot.

[00:39:13]Ez olyan, mintogyha én azt mondanám, hogy és akkor elindul a hősünk, és megy megy és ez történik vele, és az történik vele, és meghal.

[00:39:20]Miután azt mondtam, hogy meghalt, nincs játék.

[00:39:25]Ühüm.

[00:39:25]Befejeződött a játék.

[00:39:25]Hát én nem akarom befejezni ezt a játékot semennyire sem.

[00:39:28]Hát miért is kéne befejeznie a játékot?

[00:39:31]De azért például az, hogy megírta az apák és fiúk trilógiát, az a nekem arról beszél, hát gondolom, hogy a saját története van benne, vagy egy része legalábbis.

[00:39:43]és hogy abban egy olyan felemelkedéstörténetet látunk, persze rengeteg buktatóval, ami akár adhat is bátorítást a maga körül élő embereknek, vagy a magához közelálló embereknek, de nem csak azoknak, de még az is lehet, hogy azt, hogy naívnak tekintik, hogy azt gondolják, hogy könnyen beszél, hát neki sikerül, de hát nekünk meg miért sikerülne?

[00:40:13]Hát pont az apák és fiaik volt szerintem az a három három olyan produkció, amikor ott amikor a megtekintését követően cigány, nem cigány, néző, teljesen mindegy, hogy kik voltak azok magukra ismertek, vagy a családjaikra ismertek.

[00:40:28]Tehát, hogy az egy és most érek vissza erre erre a kérdéskörre egyébként, hogy hogy éltem én a gyerekkoromat, és hogy mit vittem én át a gyerekkoromból.

[00:40:37]Szóval, hogy így h hogy én tökre értem a nagyszüleimnek a a szempontjait.

[00:40:43]Én nagyon-nagyon tudok menni az anyámmalat meg az apámmal.

[00:40:46]De várjon a nagy szülei szempontjait, hogy vállaljuk a cigányvoltunkat, sőt legyünk rá büszkék, rátartiak, hogy van méltóságunk, és hogy tartsuk meg a méltóságunkat.

[00:40:57]És hogy van méltóságunk.

[00:40:57]Ez biz de a szülei meg épp az ellenkezőt üzenték, hogy próbáljuk meg inkább próbáljunk úgy csinálni, mintha nem is ehhez a réteghez tartozná.

[00:41:05]ékenység közben, amit hogyha nem éreztél és nem detektáltad, akkor elvesztél gyerekként.

[00:41:13]Akkor ez mi volt?

[00:41:15]Hát pont hát pont ez a ez az igyekezetükm ez az igyekezetük, hogy hogy megfelelni a többségnek, miközben az ő aspektusból nézve tök igazuk volt a csak nem sikerült nekik.

[00:41:25]Az egy más ügy.

[00:41:27]Az egy más ügy, mert lehet, hogy nem tudom, nem voltak hozzá elég tanultak, nem voltak hozzá elég türelmesek, és még sorolhatnám, nem voltak hozzá mentálisan elég erősek még, de ezzel nincsen semmi baj.

[00:41:38]Tehát, hogy oké, jönnek az utódok, majd ők erősek lesznek.

[00:41:41]Nem?

[00:41:42]Ők mit szóltak ahhoz, hogy maga ilyen sikeres, ismert embernek?

[00:41:46]Hát nem sokat, mert ugye, mert 13 éves koromban mindketten meghaltak.

[00:41:49]13 éves korában haltak meg a szülők?

[00:41:51]Igen, igen, igen.

[00:41:52]Ó, istenem.

[00:41:52]Hát, hogy jött a rendszerváltozás, ami ami szét szétvert nagyon sok családot annak idején, főleg falusi családok.

[00:42:00]Igen.

[00:42:00]És őket miért?

[00:42:02]Mondok egy példát.

[00:42:02]A rendszerváltozás idején az édesapám lesérült.

[00:42:04]Egy egyszerű kartörésről beszélünk, és ez a kartörés odáig jutott, hogy már nem tudott dolgozni egyáltalán.

[00:42:13]De miért az?

[00:42:13]Hát egyrészt az orvosi ellátatlanság, hogy hogy kábé tojtak rá.

[00:42:16]Nem, nem volt érdekes.

[00:42:20]Másrészt meg ugye azzal, hogy nem tudott már dolgozni, ő segélyezés helyzetbe került, nagyon-nagyon szélyelte magát, nagyon alacsony volt a segély, nem tudott családfenntartóként funkcionálni.

[00:42:34]Jött az alkohol téma, megjegyzem, az én falumban a nem cigány férfiak is hasonló cipőben jártak, vagy felakasztották magukat.

[00:42:41]Jaj, a édesapám például igen.

[00:42:46]Vagy pedig hát nem tudom, Májzsugorban meghaltak, mert ugye annyit ittak.

[00:42:51]Megjegyzem, az a tanár, aki azt mondta, hogy én ne menjek érettségizitató középiskolába, az édesapámnak a a legjobb ivószimborája volt, tehát hogy ők együtt itták le magukat a sárgaföldig minden este.

[00:43:02]Rettentő, tragikus.

[00:43:02]És édesanyja, az édesanyám pedig vesebeteg volt.

[00:43:04]Azt mondtam.

[00:43:06]Tehát, hogy abban az időszakban a a vesebetegség az azért elég hamar eltekert valakit.

[00:43:10]Szóval ott akkor nem volt olyan az orvostudomány, a gyógyszerek és még a de is belejátszott mindb, hogy hogy ők mint romák hátrányosabb ellátottságban voltak, egészségügyi ellátottságban voltak.

[00:43:23]Vagy egyes nyám ugye járt dialízisre, tehát hogy hogy azért ő ő hetente kapcsolatban volt az egészségüggyel.

[00:43:31]ö és ö és amennyire én emlékszem, nem tudom, hát 13- voltam, hát most annyira nem voltam ebben benne, de például a nővérem arról számolt be, hogy nagyon lelkiismeretesen foglalkoztak vele a kórházba is.

[00:43:44]Tehát nem ilyesmi volt a háttérben, hogy hogy mint cigányokat nem vették komolyan?

[00:43:51]Nem, nem, nem, nem.

[00:43:51]Legalábbis a nővérem nem számolt be ennek az ember.

[00:43:54]És a nővére nevelte aztán 13 éves korát.

[00:43:57]Hát nő nővére már már ő lényegesen idősebb volt nálam.

[00:43:59]Tehát akkor ő már nagyorú volt és akkor ő a gyámom tudott lenni.

[00:44:03]De hát igazából 14 éves koromban meg már elköltöztem ugye gimibe kollégiumba.

[00:44:06]Szóval hát igazából egy egy hát hamar lett felnőtt ezek szerint tulajdonképpen előtte is, mert már nem tudom, tehát hogy hogy szóval mi úgy úgy nőttünk föl, hogy amikor nem tudom nem tudom reggel mentem a a gimibe, akkor volt egy olyan időszak, amikor hajnali 4-kor kellett kelni, először is el kellett rendezni a jószágokat otthon.

[00:44:24]Ö és akkor ebbe minden beletartozott a libáknak a megtömésétől kezdve a nem tudom a kiganyézáson keresztül minden.

[00:44:33]És akkor ha az állatok rendben voltak jöhettem én.

[00:44:36]És hogy ez minden egyes nap ennek így kellett, hogy legyen.

[00:44:38]És akkor mentem mit tudom én reggel 8-ra a gimnáziumba egyébként.

[00:44:43]De hogy egy az tehát hogy voltak olyan körülöttem olyan osztálytársok, akik hasonló cipőben jártak, ők is faluról mentek be, és hogy nekik is voltak kötelezettségeik.

[00:44:51]Szóval egyrészt én tök hálás vagyok ezért, mert egy olyan jófajta munkakultúrát tudtam bevinni a színházi szakmába, vagy az én munkámba, ami ami ami szerintem másokat is inspirál.

[00:45:04]Pont erről akartam még kérdezni, hogy a színház az csak egy része a maga tevékenységének, meg az írás.

[00:45:12]Hát itt van ez a csodálatos társadalmi felelősségvállalás, hogy járja a kollégáival a vidéket és tart tulajdonképpen, hogy is mondjam, tanfolyamokat vagy kurzusokat arról, hogy hogyan kéne gondolkodni, meg hogyan érdemes élni élniük azoknak, akikről most beszéltünk.

[00:45:35]Ö ezek mennyire hatásosak, milyenek a visszajelzések, és egyáltalán hogy válogatnak, hogy hova mennek, kikhez mennek, mit tesznek?

[00:45:45]Mondok egy példát, hogy nagyon Igen.

[00:45:47]Igen.

[00:45:47]És köszönöm, hogy hogy erre hogy erre külön kitérünk.

[00:45:49]Van nekem két nagyon sok szupermunkatársam van, de de van kettő, akivel nagyon-nagyon szeretek dolgozni.

[00:45:56]Az egyik Bernárd Gábornak hívják, ő egy kommunikációkutató.

[00:46:01]Szilágyi Anna.

[00:46:01]Igen, talán onnan ismerő lehet ismerős, hogy a hogy a a szavakontot törtnek című kiadványnak a szerzője.

[00:46:09]Ő maga is kommunikációval foglalkozik és sokáig a hongkongi egyetemen tanított.

[00:46:13]Nyelvész egyébként és Szőszilágyi Ákos lánya.

[00:46:16]Ennyit is tudunk.

[00:46:17]És hát mi így össze összefújt minket a szél.

[00:46:20]És akkor az volt igazából a kéndoló pontunk, hogy hogy menjünk el elsősorban középsulikba.

[00:46:26]És és ott, ahol a és ott, ahol a bántásnak van bármilyen kultúrája, hogy ez nem tudom lecigányozzák az egyik másikat, hogyha nem tudom lekövérezzé és még hadd ne soroljam, mert rengeteg nagyon-nagyon alternatívája van annak, hogy vajon pár alternatívája van annak, hogy hogy hogy mi miért kell bántani valakit akkor és és ott tartsunk egy úgy emlékszem, hogy hogy ez egy kétszer öt vagy hat órás tréning volt tulajdonképpen.

[00:46:54]És azért kétszer, mert két egymást követő napon történt, mert az első 5 órának az eseményei nagyon fontos, hogy ülepedjenek egy tehát ez aludjunk rá egyet.

[00:47:02]Igen.

[00:47:03]Attitűd.

[00:47:03]És akkor jött a második nap, amikor amikor meg vállalásokat tettünk.

[00:47:08]És én emlékszem rá, hogy hogy ugye mindig mindig úgy mentem egy csoporthoz, illetve hát ezt máig is csináljuk egyébként.

[00:47:14]Mindig úgy mentem egy csoporthoz, hogy megkértem a pedagógust, hogy legalább három srácnak a a telefonszámát hadd kapjam meg, és én hadd beszéljek velük előzőleg, hogy hogy mik az ő megéléseik.

[00:47:25]Például buling témakörben.

[00:47:28]Értem.

[00:47:29]És az is vall, hogyha nincs ilyen megélés, de hogy akkor volt-e szemtanulja hasonló esetnek.

[00:47:33]Hú, mindenki volt, mindenki volt.

[00:47:35]Na és akkor ami ami nagyon-nagyon érdekes, hogy ugye pont ezek miatt a telefonos beszélgetések miatt, amikor én már odamegyek egy csoportba, akkor nekem már van három cinkosom legalább.

[00:47:45]Ü üüm akik akik igazából generálják az egész beszélgetést, tehát hogy igazából nekem nem sokat kell tennem, néhány jól irányzott kérdés, és valójában a közösség a bowling témáját nagyon-nagyon alaposan kibeszéli.

[00:48:00]Nyilván a Szilágyi Anna hozzáteszi a nyelvészeti részét.

[00:48:05]Bernard Gábor hozzáteszi a szociálpszichológiai és még sorolhatnám milyen részét, de igazából én modellezek helyzeteket, tehát hogy hogy mindenki kivétel nélkül elmondja, hogy mi köze van, hogyha az adott csoporton belül volt hasonló, vagy vagy a a saját megélése, de hogy bullying témában és és hát az van, hogy nekem őrülten fontos, és milyen érdekes, ugye mondtam az imént, hogy hogy egyszerre értem meg a nagy nagyszülői vonalat, a szülői vonat vonalat és a többségi társadalmat, és hogy egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál.

[00:48:38]Szerintem mindegyikből lehet valamit.

[00:48:41]És hogy ugyanúgy itt is vannak archetípusok a bowling esetében.

[00:48:42]Mindig van egy vélt támadó, mindig van egy áldozat, mindig van egy bstender, egy megfigyelő, aki ott van körülötted.

[00:48:50]És mindig nem mindig, de hogyha van tekint általában van tekintély, iskolai közben mindig van.

[00:48:56]És akkor ez pedagógus, igazgató, mit edző, nem tudom, sorolhatná és hogy mind a négy aspektusból megvizsgáljuk.

[00:49:04]Ö mondok egy példát.

[00:49:09]Nagyon gyakran előfordul, hogy egy csoporton belül felpedi magát az a az elkövető.

[00:49:16]Igen, én voltam.

[00:49:18]Úgyhogy ott maguk ott vannak és inspirálják erre.

[00:49:23]Azt nem tudom, hogy mennyire inspiráljuk erre, de annyira nyílt és őszinte beszélgetés, hogy nagyon nehéz ez alól kibújni.

[00:49:29]Ez csodálatos.

[00:49:30]És és ilyen típusú történetek jönnek elő.

[00:49:33]Nem mondom, hadd ne mondjam meg a helyszínt, az iskolát és nem érdekes, hogy hogy miért bánt.

[00:49:42]Azért bánt, mert mert nem figyelnek rá, mert a testvére nagyon súlyos beteg, és minden figyelem ráirányul, és egyszerűen nem tud ezzel a helyzettel mit kezdeni.

[00:49:56]És nyilván ezt nem így fogalmazza meg, mert ezt így nem tudja megfogalmazni, de hogy hirtelen előjön a beteg testvér szindróma kiderül.

[00:50:03]Ühüm.

[00:50:04]És ha te ezt nem tudod, ak az baj.

[00:50:07]Tehát, hogy hogy egy csomó olyan dolog derül ki, ami amit egyébként soha nem kérdeznek, mert nem tudják, hogy kérdezni kell.

[00:50:14]Fantasztikus eredmények lehetnek ezek.

[00:50:16]És azt gondolom, hogy hát most ami amit elmondott, abból is azt érzem, hogy ez ezek nagyon eredményes dolgok lehetnek.

[00:50:24]Úgyhogy úgy képzelem, hogy Baluk Rodrigo boldog ember.

[00:50:31]Maradjunk annyiban, hogy nincs gondom a a az emberek megnyitásával, meg megértésével semennyire.

[00:50:36]Meg azzal sem, amit elképzelt magának, azt úgy sikerült teljesítenie.

[00:50:38]Nem?

[00:50:41]Mi az?

[00:50:41]Mi az pontosan?

[00:50:41]Én nem tudom, hogy mi az, de ha maga megmondja, az örülök neki.

[00:50:46]Hát abból, amit én most így végighallgattam, meg amit látok, az az érzésem, hogy hogy sikeres embernek mondható.

[00:50:54]Igen, tulajdonképpen azt kell, hogy mondjam, hogy problémamentesen létezem a világban.

[00:50:58]Csodálatos.

[00:50:58]Mi a következő előadás címe, amit készítek?

[00:51:05]Ú, az van, hogy legalább négy négy ter van most a fejemben.

[00:51:07]És nem tudom, melyiket vegyem még előre.

[00:51:12]Aha.

[00:51:12]Ö de hát az van, hogy én nem vagyok egy bőtermésű fickó, szóval hogy nekem azért évente egy van.

[00:51:16]Ö ami szerintem bő bőven elég, de az is hozzá kell tenni gyorsan, hogy például a kenyérfacsúcsa előadás az 2019-ben indult, és ugye most 26 van, tehát azért ebben van hét év.

[00:51:29]Eltart.

[00:51:30]Igen, ettől jó.

[00:51:30]Köszönöm szépen Balog Rodrigonak, hogy bejött a Klub Rádióba, hogy elmondta mindezt a rendkívül érdekes történetet és gondolatot, és köszönöm szépen, hogy hajlandó volt arra, hogy így megnyíljon nekem.

[00:51:46]Én is köszönöm.

[00:51:46]M.