Ukrajna és Magyarország kibékül? I Kilátó

[00:00:00]Természetesen ukrán részről ugyanaz a csapattárgyal.

[00:00:02]De ami meglepő lehet, a miniszterelnök, Magyar Péter éppen a napokban egy tév műsorban mondta el, hogy magyar részről is lényegében ugyanaz a csapat tárgyalt néhány kis kiegészítéssel, ami pontosan illusztrálja, hogyha megvan a politikai akarat, hogyha világos a parancs, akkor a tárgyalók ezt végrehajtják.

[00:00:28]És pontosan ez történt, mint ahogy nagyon sok más esetben is a belpolitikában, az igazságszolgáltatásban láthatjuk, hogyha új parancs van, akkor a csapat annak megfelelően átirányítja az ágyúkat, és már másfelé.

[00:00:55]Jó napot kívánok.

[00:00:55]Önök a Klub Rádió Kilátó című külpolitikai elemző vita műsorát látják és hallják a Klub Rádió stúdiójából, ahol a vonalban van velünk.

[00:01:09]Köszöntöm Törzsök Erikát, szociológust, volt kisebbségi szakértőt, a kisebbségi ügyek, nemzetiségi ügyek volt politikusát, illetve Balázs Pétert volt külügyminisztert, illetve európai uniós biztost.

[00:01:26]Jó napot kívánok.

[00:01:28]Jó napot kívánok.

[00:01:30]Jó napot kívánok.

[00:01:30]Mai beszélgetésünk apropója az ukrán-magyar kisebbségi ügyekben született megállapodás, illetve aztán innen majd egy kicsit távolabbra is ellépünk és megvizsgáljuk, hogy hogyan is állnak a kisebbségi ügyek Európában, Skandináviától egészen a Balkánig.

[00:01:47]Hát van miről beszélnünk bőven, de maradjunk a Káhánál.

[00:01:56]számomra egy óriási meglepetés volt, hogy ilyen rendkívül rövid idő alatt ilyen gyors előrehaladást ért el Magyar Péter kormánya, illetve egészen pontosan Orbán Onnita külügyminiszter és Andri Sibiha ukrán külügyminiszter.

[00:02:11]Én azt gondoltam, hogy ukrán magyar ügyekben az elmúlt 15 év után évekig fog tartani, amíg Budapest és Kiev között sikerül helyreállítani a bizalmat.

[00:02:23]Hát ehhez képest hetek alatt született egy megállapodás.

[00:02:29]Először Balázs Pétert kérdezem, hogy tárgyalástechnikai szempontból ez egy őrülten gyors tempó, tehát egy Forma 1-es sebességgel született a megállapodás, vagy tévedek?

[00:02:41]Egyáltalán nem.

[00:02:41]Ez pontosan így van.

[00:02:41]És még azt is hozzá lehet tenni, hogy természetesen ukrán részről ugyanaz a csapattárgyal.

[00:02:47]De ami meglepő lehet, a miniszterelnök, Magyar Péter éppen a napokban egy tév műsorban mondta el, hogy magyar részről is lényegében ugyanaz a csapat tárgyalt néhány kis kiegészítéssel, ami pontosan illusztrálja, hogyha megvan a politikai akarat, hogyha világos a parancs, akkor a tárgyalók ezt végrehajtják.

[00:03:14]És pontosan ez történt, mint ahogy nagyon sok más esetben is a belpolitikában, az igazságszolgáltatásban láthatjuk, hogyha új parancs van, akkor a csapat annak megfelelően átirányítja az ágyúkat, és már másfelé támad és cselekszik.

[00:03:29]nagyon gyors volt.

[00:03:32]És ugye ez azért elgondolkodtató persze, mert az Orbánkormány 16 éven át épített nagyon tudatosan egy egy feszült ellenséges viszonyt.

[00:03:43]Én erre nem is tudnék hamarjában példát mondani, hogy egy ország a választási kampányában egy szomszéd államfőjét teszi ki plakátokra, eltorzítva, gúnyosan és ellenségnek beállítva.

[00:04:01]Hát teli volt az ország Zelenski plakátokkal és nem lehet mondani, hogy ráadásul olyan ábrázolásban, mintogyha Zelenszk lenne maga a patás ördög.

[00:04:08]Hát ugye tudatosan eltorzított, de ebben már volt gyakorlata az Orbán propaganda csapatnak, hiszen már Soros Győtől kezve ugá uniós bizottsági elnökökön át itt már mindenki szerepelt a plakátokon.

[00:04:26]Nos, az eredmény jó.

[00:04:30]Talán megállapodásról én még nem beszélnék.

[00:04:34]Ez egy egyesség, szakértői szinten született egyesség.

[00:04:36]Akkor lesz megállapodás, hogyha politikusok ráteszik a pecsétet.

[00:04:41]Erre van esély.

[00:04:45]Magyar Péter gondolt egyet nagyot, s azt javasolta, hogy Zelenskijel találkozna személyesen Berekszászon.

[00:04:50]Nos, azért ez Zelenski részéről nem lesz könnyű feladat, mert ugye ő egy háborús országnak a vezetője.

[00:05:00]És ha amikor az ember Kievben van, én sokszor voltam Kievben, és onnan körülnéz, akkor bizony Kárpátaljas benne Berekszáz borzasztó messze van.

[00:05:11]túl a hegyeken, túl a kárpátokon, valahol a dél is a neve a régiónak, kárpáton túli terület, ugye ukránul és oroszul is.

[00:05:18]Ezt így hívták régen is.

[00:05:23]Igen.

[00:05:23]Nos de ez fizikailag és érzelmileg is így van, hogy hogy túl a délnyugati hegyláncon valahol ott lent Magyarország szögletében talán magyar részről a mondjuk a magyar-szovén határhoz hasonlítható, mintogyha valaki most Magyar Péternek a a jogalkotás csúcsán azt mondaná, hogy fáradjon le a szlovén határ mellé azért, hogy a magyar szlovén viszonyokat rendezze.

[00:05:50]Mondjuk Nagy Kanizsán vagy Zalaegerszegen.

[00:05:54]Hát pontosan.

[00:05:54]Úgyhogy nem nem egy könnyű kihívás.

[00:05:57]A jó indulat megvan.

[00:05:57]Én a napokban beszéltem ismét a a budapesti ukrán nagykövettel, aki megerősítette, hogy az ő oldalukon is ki van adva a parancs, hogy most a magyarokkal meg kell egyezni és mindent meg kell tenni.

[00:06:14]Világos a tárgyalók mandátuma.

[00:06:14]Meg is tettek mindent.

[00:06:19]Nos, ez egy bizonyos szempontból megnyugtat.

[00:06:20]Mert ez azt jelenti, hogyha a piramis legtetején, a külügyminisztériumban, a hierarchia legtetején teljesíthető utasításokat adnak, akkor a szakértők azért nem hülyék, és meg is tudnak állapodni.

[00:06:34]Tehát nem ők voltak azok, akik itt botokat dugdostak a küllőkbe, nem ők teljesítették a parancsokat.

[00:06:41]De a a botra vonatkozó parancsok ki voltak adva, tehát az teljesen nyilvánvaló.

[00:06:47]És ezt az ukránok mondták vissza, hogy valahányszor a megegyezés küszöbére értek, akkor a magyar delegáció újabb problémákat vetett föl.

[00:06:57]Tehát azért azt minden konfliktuskezelésben lehet látni, kitapintani, érezni, hogy melyik fél megy a megegyezés irányába, és melyik megy a a konfliktus érezése felé.

[00:07:11]Törzsök Erikát kérdezem, hogy vajon a magyar kisebbség ügye az egyáltalán politikailag számított-e bármit is az ukrán belpolitikában?

[00:07:23]Hiszen azért itt egy nagyon kis létszámú, egyre kisebb létszámú közösségről, mint egy 100000 főre becsült népességről van szó, és hát a az ukránoknak igazából nem a magyarokkal volt bajuk.

[00:07:37]Mit gondol erről?

[00:07:41]Hát ha a fejlődésében nézzük ezt a történetet, ugye 1990-ben létrejöttek az alapszerződések, az első alapszerződés éppen Magyarország Ukrajna között az Antali nemzetpolitikának ez egy nagyon fontos lépése volt, és tulajdonképpen semmi baj sem a magyarokkal, sem a románokkal, sem a szlovákokkal, sem a lengyelekkel, akik ugyancsak Ukrajnába kerültek, illetve éltek.

[00:08:13]Sajnos 1000 2014 után, amikor ugye hát megtörtént a Krim elfoglalása, és hát igazából nem úgy reagált erre a nemzetközi politika sem, ami hát visszanézve óriási hibának minősül.

[00:08:32]Ö bocsánat, hogy közbevágok.

[00:08:32]Ön is azt gondolja, hogy ez hiba volt, hogy nem adtak jóval erősebb elutasítójelzést Oroszországnak.

[00:08:40]Hát hogyne ha 2014 ugye Angela Merkel vezetésével nem félrefordulás történik, hanem annak az öt nemzetközi jogi egyezménynek a hivatkozása, ami garantálta, öt nemzetközi szerződés garantálta ugye Ukrajna szuverenitását és határainak tiszteletbe tartását.

[00:09:07]Hát akkor a történet nem arra ment volna tovább, hiszen Putyin ugye vélszemet kapott, és hát ezt, mint tudjuk, folytatódott ez a történet.

[00:09:20]És hát a másik oldalról, az magyar oldalról pedig sajnos az úgynevezett orbáni nemzetpolitika, ami 2010-ben meghirdette ugye nemzetegyesítést, aminek az eszközei ugye a kettős állampolgárság és a választói jog megadása.

[00:09:39]Ez nyilvánvalóan, hogy azonnal konfliktus helyzetet teremtett.

[00:09:41]Hát hiszen tudjuk, hogy ez nem csak Ukrajna irányában, hanem valamennyi szomszédunk irányában, szlovákiai magyaroknak, romániai, erdélyi magyaroknak, vajdaságieknek és így tovább.

[00:09:54]Ez ez mindenkinek ö első körben ugyan örömet okozott, de utána a keserű leves később érkezett.

[00:10:08]Hát elsősorban, hogyha most Ukrajnáról beszélünk, ugye a háború ahogy eléri és egyre fokozódik a helyzet, hogy úgy mondjam tulajdonképpen még a a háború kezdetén egy olyan 150-1800-es magyar kisebbségre ö kisebbségről beszélünk.

[00:10:33]Ez körülbelül azt jelenti, hogy ugyanilyen nagyságrendű, vagy még nagyobb a román kisebbség, de a lengyelek és és szlovákok is, ahogy mondom, és más kisebbségek is élnek.

[00:10:45]Ez a helyzet, ez az orbáni nemzetpolitika, nemzetegyesítő politika, ez már úgy néz ki, hogy mintogyha egyfajta cimizmus fogalmazta volna ezt meg, hiszen ez a nemzetegyesítés, ez olyan konfliktusokat generált minden szomszédunknál máig hatóan, ami hát egyszerűen megkérdez megkérd ő jelezzi ennek a fogalomnak még csak a használatát is.

[00:11:22]Ugye a Szlovákiában, ha jól tudom, egyenesen törvénybe ütközött a kettős állampolgárság.

[00:11:29]Igaz, hogy Mecsár idején, de én nem tudok róla, hogy ezeket például visszavonták volna ezeket a tiltásokat.

[00:11:38]Nem, nem, nem, nem.

[00:11:38]Szlovákiában ma sincs lehetőség kettős állampolgárságra, de igazából Ukrajnában sem rendeződött ez a dolog.

[00:11:49]Csak hát Ukrajnában sokkal nagyobbat tétje, hiszen a magyar állampolgárság, a magyar útlevél az egy belépő az Európai Unió bármely másik 26 vagy 27 tagországába, míg Szlovákiában ez gyakorlatilag csak egy jelképes dolog, legalábbis én úgy gondolom.

[00:12:06]Így van.

[00:12:06]Így van.

[00:12:06]az összes, hogy is mondjam, tehát a a a sengedi határok lecsúszása a ezeknek a szomszédszágoknak a többségének ugye az Euroatlant Európai Unióhoz való csatlakozása vonatkozásában ezek a történetek nem voltak annyira húsbavágóak, mint a Kárpátaljai magyarság életében.

[00:12:27]Hát főleg ugye a hatalmas nagy különbség a gazdasági egzisztenciális helyzetekben ez már eleve egy nagy kihívás volt, hiszen nagyon sokan megindultak még a háború kitörése előtt, tehát 2022 február előtt is nagyon sokan áttelepültek ugye Magyarországra, hiszen ez a helyzet ez ez nyilvánvalóan vonzott a az embereket, és hát tulajdonképpen ők nyilván hamarabb érezték azt a fenyegetettséget, amit hát a sajnos a a nagy szereplők, hogy úgy mondjam, tehát az sem az Európai Unió nagy tagállamai, de tulajdonképpen azt hiszem Magyarország sem vette komolyan, hiszen ha jól emlékszem 2022 ö januárjában, sőt a kitörés a a háború kitörése előtt még két nappal is nagyon komoly oroszországi szakértők azt nyilatkozták, hogy lehetetlen, hogy sor kerüljön erre a háborúra.

[00:13:41]olott.

[00:13:41]Ha visszagondolunk, 2021 decemberében Putyin meghirdette, hogy ő igénytart a volt szocialista országok ö olyan értelemben a az óvodzocialista országok élett egyfajta hát státuszának a érdek az orosz érdekszérában való visszahelyezésére.

[00:14:12]amitől az embernek, ha odafigyelt, bizony gyomorcse támadt, hiszen nagyon igaza volt Antalnak, amikor azt mondta, hogy az orosz medve csak alszik, de bármikor felébredhet.

[00:14:22]Hát itt voltunk ebben a pillanatban, de senki nem vette ezt komolyan.

[00:14:27]Na most kisebbségi szempontból, vagy kisebbségi ügyek szempontjából ez évek óta zajlott a Moszkvában annak az előkészítése, hogy az ukrán nép vagy az ukrán nemzetiség az nem is létezik.

[00:14:41]hiszen Putyin több nagy cikkben már évekkel korábban kijelentette, hogy ők tulajdonképpen kis oroszok, vagy ugye ez a malaraszíja, meg hát az orosz írásbeliségnek is tulajdonképpen, meg az államiságnak is a Kievi rusz, vagyis tehát a Kievi központú Oroszország volt valamikor a a az eredője, és egyáltalán magában létében kérdőjelezték meg azt, hogy az ukránok egyáltalán lé léteznek.

[00:15:12]Hát igen, ez ez ez a ez ez egy tragikus dolog éppen az ukrán népre nézve, akik éppen eleget szenvedtek már Sztálin alatt is.

[00:15:21]Ugye hát mindenki tudja, hogy a második világháború előtti években a hatalmas éhénység következtében.

[00:15:29]3 millióra teszik annak az áldozatainak a számát Ukrajnában.

[00:15:32]És ez egy szándékos előidéz éhin volt.

[00:15:38]Csak a hallgatók miatt mondom.

[00:15:41]Igen, igen.

[00:15:41]a a az orosz nyelvnek a a kemény elő erőltetése és hát az úgynevezett az orosz kultúra felsőbb rendűsége az gyakorlatilag már jelezte azt a helyzetet, ami a a kisebb kisebbségekre nézve án nagy gondot fog okozni, hiszen ugye ennek a Ukrajna ának a területén, ami 1990-ben alakult, valóban egy nagy orosz népesség is a részét képezi, orosz nyelven beszélő, esetleg orosz identitással rendelkező népesség is ennek az országnak a keretei között élt.

[00:16:29]És hát ahogy a helyzet egyre kritikusabbá vált, születnek azok a törvények, amik gyakorlatilag a későbbiekben annak a magyar országi politikának és az ukrán politikának a konfliktusa mélyén rejlik.

[00:16:50]a nyelvtörvény, amelyik hát elsősorban ugye az orosz nyelv használata ellen irányul, de természetesen érinti, mint nyelvtörvény az összes Ukrajna területén élő népeket.

[00:17:04]Így ér ez csattant tulajdonképpen a magyarokon is ez az orosz-ukrán ellentét, vagy pontosabban a Kelet-Ukrajnában élő orosz népességgel kapcsolatos kijevi politika.

[00:17:16]De hát a jelek szerint legalábbis ami a magyar részt illeti, most tettünk egy nagy lépést a megegyezés irányába, ami a feltétele volt az Európai Uniós csatlakozásnak.

[00:17:28]Most Balázs Péterre nézek, és tőle kérdezem, hogy hogy valóban most sikerült-e megnyugtatóan a vétó ól elállni, és most már valóban zöld utat kapott Budapesten is.

[00:17:40]Az, hogy legalább a csatlakozást előkészítő előkészítő tárgyalások elinduljanak az Európai Unió és Kiev között, vagyis Ukrajna között.

[00:17:52]Az látható, hogy a Tiszakormány egy lényeges fordulatot hajtott végre.

[00:17:58]Általában a külpolitikában és benne a szomszédság és kisebbségi politikában is nem szabad ezt persze egy 180 fokos változásként értékelni, hiszen né némely témákban még nehezebben szakad el a hát de bocsánatot kérek Orbán Viktor és Szártó Péter még nem is olyan régen első számú ellenségnek nevezte Ukrajnát.

[00:18:19]Én én azt hiszem, hogy erre is tekintettel van most a a Tiszakormány retorikája és és néhány kényes témában, amiben belehetcelték a a magyar választópolgárokat ilyen gyűlölet szituációkban, ugye még ma is mondják riportokban, hogy majd jönnek a migránsok, várjuk csak ki, mert biztos, hogy Magyar Péter majd beengedi őket.

[00:18:45]Tehát még tévutakon járnak.

[00:18:45]És kicsit ez a helyzet Ukrajnával kapcsolatban is, hogy falra festették, mint óriási nagy veszély.

[00:18:52]Tehát itt belpolitikai szempontból óvatosabban lépked a Tiszakormány, de ebben a tekintetben, amit most Ukrajnával elértek, azt hiszem, hogy egy mintát kaptunk arra, hogy miként lehet és kell rendezni a szomszédországban élő őshonos magyar kisebbség helyzetét.

[00:19:13]Nem ismerjük még az összes részletet.

[00:19:16]A fő pontokat közölték a közvéleménnyel.

[00:19:18]Például a, hogy a magyar nyelvet hol és mikor lehet majd használni, hogy az egészségügyben is, sportban is, a tudományban is, akkor mi lesz a kétnyelvű feladat feliratokkal?

[00:19:34]Hol lehet alkalmazni?

[00:19:34]Ugye itt elhangzott egy 10%-os lakosságarány, de még nem láttuk leírva ezeket a föltételeket, amelyek borzasztó fontosak.

[00:19:44]Úgyhogy itt majd össze is lehet hasonlítani más szomszédos országokban élő magyar kisebbség helyzetével, mert azért arra az volt a jellemző, hogy Orbánék szőnyeg alásöpörték, és hogyha barátjuk volt a szomszédország vezetése, például Szlovákiában Robert Ficó, akkor már nem számított az, hogy a magyar állampolgárság nem csak tilalmas, de szankcionálható.

[00:20:15]vagy a Benesdek Trétumok ügye, ami ugye egy nagyon fájdalmas pont.

[00:20:19]Pontosan.

[00:20:19]Ahhoz se nyúltak, de a magyar polgár, akiről kiderül, hogy fölvette a magyar állampolgárságot másodikként, attól el lehet venni, el lehet kobozni a születése alapján járó szlovák állampolgárságot.

[00:20:31]Tehát hasonló a helyzet ugye Szerbiában, ahol Vuc barátja volt Orbánnak, tehát ott már nem éreztek ki semmilyen problémát, de még Romániában is voltak ilyen időszakok.

[00:20:46]Hát bocsánat, Románia ügyében egészen eszelős nyilatkozatokat is tett Orbán Viktor.

[00:20:50]Hát ugye ott van az a tihanyi nyilatkozat, ahol ha jól emlékszem George Simont a az abszolút szélsőséges román nacionalista támogatására szólított fel Orbán Viktor Hajmeresztő.

[00:21:05]szemben a magyar érdekekkel, és ugye soha nem tette szóval, hogy a román alkotmány első cikkében az van, hogy Románia egységes nemzetállam és ő is dobálódott a nemzet állam fogalommal, ami magyar szempontból nem a legjobb megfogalmazás, mert éppen hogy a sokféles kell elismerni és a kisebbségek jogait biztosítani.

[00:21:23]Tehát itt volt egy olyan külpolitika, amiben ugye a nagy nagyképen az látszott, hogy pártpolitikai szimpátiák, a meghatározók.

[00:21:35]ennek a személyi kifejeződése tehát az, hogy szélső jobb pártok és akkor Kebrére örelte Vucicsot, Dodikot, Ficót vagy Janez Jansát Szlovéniában, és mindennek a célja a hazalmi hazai hatalmi pozíció bebetonozása és tartósítása.

[00:21:59]Ugye az, hogy most megszületett egy egyesség, az elsősorban Ukrajnának volt nagyon fontos, hiszen így tulajdonképpen elhárultak az akadályok a csatlakozási tárgyalások megkezdése elől.

[00:22:10]De itt van még egy ország, aki egy nagyon picike ország, amiről szó van.

[00:22:17]Ez pedig Moldova, akivel közösen kezdik meg a tárgyalást, de ott még cifrább a helyzet, mert a mai Moldova mellett, vagy tulajdonképpen annak a területén létezik egy Tiraszpoli exklávé, egy a Kalinyingrádihoz hasonló orosz nyelvű Moszkvához teljes mértékben hűr.

[00:22:38]Ráadásul orosz katonai támaszpontokkal rendelkező és bázisokkal rendelkező Gagaúzia.

[00:22:44]És nem, hát igen, ugye a gagahúzók, akikről valószínűleg a hallgatóink döntő többsége nem is hallott.

[00:22:51]Transznisziáról van szóri, ugye mi magam is jártam ott, nagyon kíváncsi voltam és egyszer Kisina volt egy nemzetközi konferencia, és ott néhányan összefogtunk, és saját vállalkozásban átmentek a hídon át átautóztunk.

[00:23:08]Hát tulajdonképpen egy szovjet kanzenben jártunk, mert még moszkvai idő szerint is járnak az órák eltérően például a romántól vagy a keletbalkánitól.

[00:23:18]Boldog ifjúkorom köszönt vissza, amikor fiatal szakértőként Moszkvában, KGST üléseken vettem részt.

[00:23:26]Hát Transzisziában minden sarkon van Leninzobor.

[00:23:31]Teljesen a szovjet légkört sugározzák, és valóban minden oroszul megy.

[00:23:38]Ellentétben Moldáviával, amely két nyelvű, hiszen van egy egy román anyanyelvű többség és egy orosz anyanyelvű kisebbség, és ők ott megvannak egymással.

[00:23:47]Tehát nincsenek olyan éles különbségek, mint például amíg Moszkvából meg nem próbálják ezeket tovább élezni.

[00:23:55]Ukrajnában.

[00:23:55]Igen, de Transisztria ott egy sziget orosz megszállás alatt, tehát közös mondjuk a két ország Ukrajna és Moldávia között, hogy mindkettőnek csonka a területe.

[00:24:04]Azért csonka, mert Oroszország kiharapott, vagy szeretne kiharapni belőle egy-egy darabot.

[00:24:09]De ugye az volt a kiindulópont, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával.

[00:24:17]Na most ez is egy nehéz téma, ugyanis nyilvánvaló, hogy csonkaterül, háborús körülmények között, ez Ukrajnára vonatkozik, nem könnyű jövőbeni EU tagságról tárgyalni, hiszen annak előföltétele volt a béke és a területi integritás.

[00:24:37]Erre azért majd még térjünk vissza, mert a ciprusi példa az nagyon tanulságos.

[00:24:41]De szeretném Törzsök Erikától megkérdezni, vagy megkérni pontosabban, hogy segítsen már nekünk abban, hogy kik azok a gagauzok, mert valószínűleg a a külpolitika iránt érdeklődő hallgatóink egy része sem nagyon hallott még róluk, milyen múltjuk van, hogy kerültek oda, ahol élnek.

[00:24:58]Tud ebben segíteni?

[00:25:02]Hát én is jártam kíváncsiságból, átmentem én is Kisinyokból, vagy odamentem, nézem meg, hogy kik ezek a gagauzok, amit ők magukról akkor nekünk elmondtak, hogy ők tulajdonképpen valamiféle török népesség, és hát nyilván, hogy az a történelem, ami ezekben a térségekben nem kímélte az ott élő lakosságot.

[00:25:30]Gondolom, hogy a török birodalom részét képezték ezek a térségek, és ilyen módon ragadt itt, vagy élnek ezek a gagaúzok Moldávia területén, és gyakorlatilag a vallásuk is teljesen más, mint a ugye a az ortodoxziának a jegyében élő románjkú lakosság a az ország többi részén nagyon érdekesek inkább talán kultúraantropológiai szempontból, hogy picit másképpen építkeznek, más sok az ételeik, másképpen ö alakulnak a családi kapcsolataik igazából tehát persze nyelvükben, tehát ugye nagyon eltérőek, de ezek A kulturális szokások még egyszer mondom, hogy talán kultúraantropológiai eszközökkel lehetne sokkal inkább kézzel foghatóan bemutatni, hogy mennyire eltérő a többi részétől a az ott élőknek az életvitele.

[00:26:48]Milyen szép napirendi pont lenne ez a türk tanács ülésén a gogauzokkal is foglalkozni.

[00:26:53]De hát szerintem ez a vonat elrobogott mellettünk.

[00:26:56]Akkor viszont most visszatérünk a azért az ukrán-európai uniós meg a Moldáv Európai Uniós viszonyokra abban az értelemben, hogy előfordult már az 2004-ben, hogy velünk, mármint Magyarországgal együtt Ciprus is csatlakozhatott az Európai Unióhoz.

[00:27:16]Jól lehet Ciprus északi részét a mai napig megszállva tartják a törökök.

[00:27:21]Tehát ott is van egy egy ilyen konzervált vagy hibernált katonai konfliktus.

[00:27:28]Egy nagyon kemény katonai konfliktus.

[00:27:30]Igaz, hogy vagy 30 éve, vagy 40 éve egy demarkációs vonal választja el őket, és ENS békefenntartók választják el északciust a déli görög résztől, illetve, hogy még magyar katonák is teljesítenek szolgálatot.

[00:27:46]Kóziától nem messze ezen a bizonyos zöld vonalon.

[00:27:49]Ugye Ciprust Törökország 1974-ben rohanta le egyetlen rohammal és északciprust elfoglalták.

[00:27:59]Onnan kiűzték a a görög lakosság tőlről a törököket, ahogy ez ilyenkor lenni szokott.

[00:28:05]Így van.

[00:28:05]És azt egy megosztott állam.

[00:28:05]Na most amikor mi tárgyaltunk a az Európai Uniós csatlakozással, akkor természetesen fölmerült az, hogy föl lehet-e venni egy megosztott, megszállt, részben megszállt államot, és akkor Görögország nagyon keményen kiállt Ciprus mellett, sőt meg is zsarolta a többieket, és azt mondta, hogy ha a ciprust nem veszik föl, akkor mondjuk ők Lengyelország tagságát megvétózzák.

[00:28:35]Tehát ezzel a többieket próbálták nyomás alá helyezni, és végül megkötte ezt a kompromisszumot az Európai Unió.

[00:28:41]Pedig az utolsó pillanatig voltak még ígéretek ciprus részéről és föltételek az Európai Unió részéről, hogy azért a csatlakozás napjáig ezt tessék valahogy rendezni.

[00:28:51]A küszöbére értek bizonyos tárgyalásoknak, mert azért ott az ingatlantulajdonok és nagyon sok jóvátételi kérdés is része lenne.

[00:29:04]Család és érelmek százrei gondolom.

[00:29:07]Nem egyszerű ezt mondjuk helyrehozni.

[00:29:10]Minden maradt úgy, ahogy van.

[00:29:10]Közben több nemzedék el múlt.

[00:29:12]Engem egyszer meghívtak előadónok egy olyan cipusi konferenciára, ahol török és görög fiatalok ültek körbe és szándékosan úgy ültett úgy ültek, hogy egy török, egy görög, egy török, egy görög.

[00:29:26]És azt demonstrálták, hogy de szép lenne ez mondjuk Izrael és a palesztinok vonatkozásában.

[00:29:31]Bár valószínűleg vannak ilyen kezdeményezések tánok ők ők már elfogadnák egymást.

[00:29:35]Ugyanakkor Törökországnak számos problémája van.

[00:29:38]Ez egyébként a török EU viszonynak az egyik problémája, hogy mi lesz ciprussal.

[00:29:45]Nos, az egy rendezlen dolog, és példa arra, hogyha nem oldanak meg egy ilyen beteg helyzetet, akkor az betokozódik, egy politikai zárvány lesz, és könnyen válhat ilyen helyzetté, akár Transzniszria, akár Déloszétia, Abházia, Kelet-Ukrajna, hogyha a Balkánról nem is beszélve, hogyha nem találunk megoldást, akkor akkor az ott marad.

[00:30:15]ad és tovább fertőz, mert továbbra is konfliktusok forrása lehet.

[00:30:23]Bocsánat, hogy ha beleszólok, csak jelezném, hogy amikor én cikluson jártam, megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy fal választja el tulajdonképpen a két részt.

[00:30:35]És azt is megdöbbenéssel tapasztaltam, hogyha az ember felnéz, akkor 70 km-re van Törökország, amit gyakorlatilag a mai haditechnikával azt jelenti, hogy akár át tudnak lőni.

[00:30:47]A helyzetet ugyanakkor tovább nyolítja.

[00:30:53]Legalábbis nekem az volt a tapasztalatom.

[00:30:55]voltam ilyen görög családnál, akik hát elmesélték, hogy a törökkökké vált vagy török részen ott maradt az ő vagyonuk, ott maradtak az ingatlanaik.

[00:31:11]És ahogy az ember a két részt megnézte, sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy a az a rész, ami tehát a török része Ciprusnak bizony látszik rajta, hogy nem a gazda gondosságával vigyáznak a az épületekre, az utakra, a tisztaságra.

[00:31:36]És hát a helyzetet azt hiszem, hogy tovább bonyolítja, ha jól tudom, hogy a tengerben ott most olajat is találtak, és ekkörül is megy a vita, hogy akkor itt most ez kit illet.

[00:31:47]Szóval ez egy olyan európai hely, ahol egyáltalán nem mindegy, hogy az ember, most képletesen mondom, gíroszt vagy kebabot rendel, de vannak még ilyen alvó konfliktusgócok, és akkor egy másik, ez meg m Európai Uniót érinti a lehető legjobban.

[00:32:06]Ezek a balti államok, a három kis balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország, ahol nagyon jelentős orosz kisebbség él, akik elvben ugye használhatják a nyelvüket, lehet, de meg kell tanulniuk, meg kellett tanulniuk a befogadó állam, vagy a vagy a függetlenné vált állam nyelvét.

[00:32:27]Szóval ha Moszkvából nézem, akkor ez egy olyan kisebbség, amit bármikor át lehet alakítani ötödik hadoszloppá és ismerve Vladyimir Putyin hajlamait.

[00:32:38]Ez egy ez egy potenciális konfliktusforrás.

[00:32:45]Ez valóban így van.

[00:32:45]Ugye Észtországban Narva városát szoktak példának felhozni, hogy ott olyan orosz kisebbség él, amely helyi többséget képez, és Oroszországnak bármikor űrügyet kínálhat arra, hogy ahogy ők szokták, hogy ha segítséget kérnek, azt ők nem tagadják meg, és gyorsan be is vonulnak.

[00:33:04]A legnagyobb orosz kisebbség lettországban van számszerűen.

[00:33:08]És valóban ezek az államok ugye most bosszút állnak a szovjet elnyomásért, és valóban arra kötelezték a betelepült szovjet időben betelepült orosz nyelvű lakosságot, hogy tessék a helyi nyelveket megtanulni, ami hát a nagyon különleges lett nyelv, ugye balti nyelvcsaládhoz tartozik, vagy a finnugor észt finnugorészt nyelv.

[00:33:35]Borzasztó nehéz egy orosz ajkónak, hogyha nemzök szörnyű nehéz.

[00:33:39]Nem ott él.

[00:33:39]Egyé szörgyű nehéz.

[00:33:40]Bár én Tallinban egyszer egy orosz nyelvű taxisofőrrel beszélgettem akiről kiderült, hogy orosz oroszul beszélgettünk és kérdeztem, hogy akkor hogy érzi itt magát?

[00:33:54]azt mondta, a világ legjobb dolga orosznak lenni Észtországban, mert van egy Európai Unióra érvényes észt állampolgársága, de ő az oroszt is megtartotta.

[00:34:05]Ha akar, hazamegy valahol nagy Oroszországba a családjához.

[00:34:09]Ha akar, akkor akar akkor bejárja Nyugat-Európát.

[00:34:13]Jó életszínvonalon él és keres Tallinban, úgyhogy Esze ágában sincs ezen változat.

[00:34:21]Amit egyébként el lehet mondani a teljes orosz kisebbségre a Baltikumban, nagyon kevesen vannak, akik hazavágynak orosz anyácska kebelére, tehát visszatelepülők vagy kitelepülők Oroszországban valószínűleg nagyon kevesen vannak.

[00:34:35]Kérdezem Törzsökerikát, hogy van-e ilyen tapasztalata.

[00:34:41]Nem, sajnos ebben a térségben én nem jártam.

[00:34:43]Nem tudok ezzel kapcsolatosan semmilyen információt, ami de ugye ha már északon vagyunk, akkor azért azt tegyük hozzá, hogy az Európai Unióban, ha van térség, ahol példaértékű a kisebbségekkel való bánásmód, az Svédország és Finnország, ahol kölcsönösen körülbelül, ha jól emlékszem, olyan nagyjából 10% a másik ország anyanyelvű lakóinak a száma.

[00:35:10]Tehát Finnországban körülbelül 10%-nyi svéd van, és észak Svédországban pedig valami hasonló létszámú fin kisebbség.

[00:35:19]És akkor nem beszéltünk a távoli rokonainkról, ugye, akiket sommásan lappoknak szoktak nevezni, ők számiknak hívják magukat.

[00:35:27]Én találkoztam ilyen emberekkel, akik javazt rénszarvas tenyésztésből, hagyományos nomád életmódból, csak éppen nem gyalogosan vagy lóháton kísérik ezeket a rénszarvascsordákat, hanem motoros szánon.

[00:35:45]De hát ugye mind a két ország olyan hatalmas területű, és ahhoz képest olyan kevés ember, olyan kicsi, alacsony a népsűrűsége, hogy hát itt ahhoz, hogy valamifajta etnikai konfliktus legyen köztük, ahhoz azért elég rendesen kell utazni, hogy egyáltalán találkozzanak valaki mással.

[00:36:03]Szóval jól látom-e, hogy azért ez mintaértékű egész Európa számára, hogy a skandináv térségben a kisebbségi jogokat érvényesítik.

[00:36:14]Tehát ez így van.

[00:36:14]Ez örökké példa volt a magyar kisebbségpitikában is, hogy hogyan lehet garantálni azokat a támogatási formákat, amelyek biztosítják a kisebbségnek az anyanyelv megőrzését, hiszen itt ez a legfőbb gond.

[00:36:36]éppen a nagy területek és a szétszórság következtében egy olyan iskolarendszert fenntartani, amelyik ugye a feltétele ennek gyakorlatilag tényleg Magyarország a nemzetközi tárgyalások során is, amikor kisebbségi kérdésről van szó, nagyon gyakran hivatkozott ezekre a megoldásokra.

[00:36:54]Ez nem jelenti azt, hogy minden feszültség nélkül ö folyik az élet.

[00:37:03]Ott is vannak konfliktusok, de hát ugye a konfliktusok rendezésére egész más megközelítés, más eszközök, más szándékok uralkodnak, mint itt a mi közép-európai, közép-kelet-európai térségünkben.

[00:37:23]Lehet-e másik példaként Belgiumot felhozni?

[00:37:25]nézek Balázs Péterre, aki elég hosszú időt élt Belgiumban.

[00:37:30]Ugye ott a a Holland, vagyis a Flamand kisebbség, illetve a francia kisebbség nagyjából fele arányban létezik egymás mellett már meglehetősen hosszabb ideje.

[00:37:42]És hát a nemzetiségi ellentétek, amennyire én kívülállóként látom, maximum akkor ütik fel a fejüket, ha mondjuk az Underlecht a Lezsel játszik focimeccset, vagy nagyon leegyszerűsítem a dolgot.

[00:37:58]Hát én még az előzőhöz egy lábégzetet hozzátennék.

[00:38:00]Dánia is jó példa arra, hogy hosszú és nehéz megbékélés után ugye Délutlandban, most dán oldalról nézve Jütlandfélszigeten érintkezik szárazföldön Dánia Németországgal és ott a Dán oldalon van egy német kisebbség és német oldalon pedig Dán kisebbség hiszen Slézv Kost tartományt Bismark ugye erőszakkal ragadta el annak idején.

[00:38:27]Dánieltól, és ott ott még mindig van nagyon nehéz volt a megbékélés.

[00:38:30]1955-ben egy közös nyilatkozattal zárták le 10 évvel a háború befejezése után és azóta már kezdik egymást elfogadni és például megengedik azt, hogy a a két anyaország a saját tankönyveit adja a szomszédban élő kisebbségnek.

[00:38:48]No de válaszolok a belga.

[00:38:52]Valóban jó pár évet éltem Brüsszelben, és ott az ember megérzi, Brüsszel főváros kétnyelvű, ami nyelvtanulási szempontból nagyon hasznos, hiszen minden terméken rajta van mind a két nyelven turistának borzalmas, amikor vagy Flamandul, vagy Vallony, vagyis francia nyelven adják meg egy utca, vagy egy város nevét.

[00:39:15]Nagyon jól el lehet tévedni.

[00:39:18]Ott kezdődik a probléma, ugye, hogy ők a nem a legjobb megoldást választották, mert nem az emberekre koncertáltak, hanem területi alapot.

[00:39:27]Tehát húztak egy vonalat, és attól északra van Flandria, attól délre Vallónia, és ugye középen a két nyelvű Brüsszel.

[00:39:36]A háttérben persze még ott, hogy még a a német nyelv, ugye ott a keleti határokon a német nyelv is hivatalos nyelv.

[00:39:43]Tehát például a sebesség túllépésre vonatkozó rendőrségi nyilatkozatot az ember kitöltheti flamandó, franciául és németül is.

[00:39:50]Nos, tehát a helyzet elég bonyolult, ráadásul ez a politikai pártokban is tükröződik, mert van flaman nyelvű liberális párt és francia nyelvű liberális párt és így tovább.

[00:40:05]Nem jó a területi megoldás.

[00:40:05]Tehát ugye a kisebbségi jog egyes személyek joga, illetve közösségeknek a joga.

[00:40:12]És így lehet jól definiálni, függetlenül attól, hogy hol él.

[00:40:17]Ez például Romániára vonatkozik, hogy hogy hadd használja az anyanyelvét az a magyar anyanyelvű román állampolgár, aki bárhol él, nemcsak a Erdélyben vagy a párciumban, hanem teszem azt Bukarestben is megfelelő föltételek.

[00:40:37]Mer de el lehet várni mondjuk a konstanciai román közigazgatástól, hogy ott valaki magyarul tudjon ügyet intézni?

[00:40:42]Ez már lakosság aránynak a kérdése, hogy honnantól kezdve tud ügyintézésben is nyelvet használni, de az, hogy hogy magyar nyelvű dokumentumai legyenek, vagy adott esetben bíróságon kérhesse, hogy ő magyarul nyilatkozzék.

[00:40:59]Ezt el tudom képzelni.

[00:41:02]Na de ezek az álmok világa, ugye visszatérve Belgiumra, Belgiumban szétválasztották a két közösséget mesterségesen, és ebből az történt, hogy azelőtt hát azért franciául szinte mindenki tudott, mert az iskolában is tanították, most elmegy az ember Flandriába, Gentbe vagy Antverpenbe, és bemegyek a postára, és ott ott már nem tudnak franciául, tehát ott már fölnőtt egy vagy két két nemzedék, akik már csak flamandul tudnak, elveszítették.

[00:41:38]De van egy új linga franka, az pedig az angol, mert angolul viszont mindent lehet intézni.

[00:41:43]És így van.

[00:41:43]A erre legelőször az üzletek jöttek rá, hogy a sportáruházakat vagy kertészeti áruházakat átnevezték angol nyelven, és ott angolul minden mindent meg lehet venni.

[00:41:54]Tehát nem nevezném példának, és akkor jönnek olyan problémák, hogy mondjuk a betelepülők, tehát a az immigránsok inkább inkább francia területről jönnek, mondjuk a Magreb országokból.

[00:42:09]Marokkóiak vannak nagy számban.

[00:42:13]Illetve hát a a belga volt gyarmatok természetesen annak a terület.

[00:42:19]Óbóláorságb is könnyebben á rá a francia nyelvre esetleg azért mert ott vannak alapjaik és akkor jönnek olyan statisztikák hogy például a a börtönben a fogvatartottak túlnyomó része frankofon miért mert az a az a nyelv inkább ismer tehát ebből további következtetéseket nem szabad levonni de nagyon nagyon nehéz és kényes dolog és ugye ott van a felszín alatt nem csak a flamandv vallon kettősség, hanem ott vannak a betelepült örökök, marokkóiak, hogy azokkal mi lesz, ők hova tartoznak, és ez sokkal súlyosabb, mint mint a az Anderlecht és a liezsi foci csapatok.

[00:43:02]Mondhatjuk-e azt, hogy hogy az egész európai kisebbségi kérdéshez kellett a második világháború után a francia-német kiegyezés, hiszen Elzás Lotaringi az évszázadok óta egy konfliktuszóna volt, és kellett hozzá mondjuk Stegol meg Konrád Adanauer típusú politikus, akik akik ezt a évszázadokon keresztül háborúhoz vezető viszonyt rendezni akarták.

[00:43:33]Jó, jó példa ez a történelemből.

[00:43:35]Abszolút jó példa.

[00:43:35]Tehát ez a példa, ami egy kicsit árnyékot vett további jó példákra, mert azért itt végbent egy holland német történelmi megbékélés is, vagy egy angolfrancia kibékülés, nem beszélve a még mindig érzékeny lengyelnémet, vagy a lezáratlan csehnémet, ugye, mert a cseheknél vannak kollaborá ációs emlékek is, meg valamennyi ellenállási, például Heidrich meggyilkolása, de zavaros, amikor én ott szolgáltam Németországban nagykövetként, akkor például volt egy Jóska Fiser külügyminiszteri látogatás, amit lemondott azért, mert olyan cikkek jelentek meg a cseesajtóban, amelyek támadták a cse német megbékélést, és és azt mondta, hogy így akkor ilyen körülmények között nem megy most el Prágába.

[00:44:38]Ez is halad a maga útján a megbékélés felé, de azért a Benes dekrétum a németeket is érinti, ugyanúgy, mint a magyarokat.

[00:44:46]És akkor a szudéta németek szudéta németek helyzete.

[00:44:52]Úgyhogy van még mit rendbe tenni.

[00:44:55]Én azt gondolom, hogy úgy általában minden a feltárással történik az igazság kiderítésével, hogy pontosan mi történt.

[00:45:06]Ezt nem szabad szépíteni, nem szabad eltagadni.

[00:45:08]És akkor az igazság kimondása után jönnek azok a jól ismert emberi lépések, hogyha az igazság ott van, akkor beismerem.

[00:45:17]És hogyha része volt benne, mondjuk a nagyapámnak vagy dédapámnak, akkor azt beismerem és megbánom.

[00:45:25]És ha ez megtörténik, akkor jöhet a megbocsátás.

[00:45:30]Ehhez kellettek olyan formátumú politikusok, mondjuk például német oldalról, mint mint Smith kancellár vagy Helmut Col.

[00:45:40]Viszont Európának van egy másik olyan zónája, amelyik részben kívül van az Európai Unión részben belül.

[00:45:45]Ez pedig a Balkán, ahol nagyon sok ellentétet, nemzetiségi ellentét egyszerűen csak hibernáltak.

[00:45:53]Hát ott van Bosznia, illetve a Republika Szerba, a szerb k enklávé Boszniában, amely hát egy egy puskaporos hordó.

[00:46:04]És ebben aztán az Orbán kormány igazán nyakig benne volt Milorád Dodik támogatásával, meg ezzel a egészen eszemen tekes, idézőjelben kiképzési gyakorlata.

[00:46:14]De hát a a bosnyáks szerb ellentétek például időzített bombaként ketyegnek még most is.

[00:46:24]Vagy ott van Koszó Törzsökerikát kérdezem, hogy ezek tulajdonképpen ez csak egy belgrádi döntés kérdése, hogy mikor csap át ez a parázs ismét lángoló tűzzé, vagy én rosszul látom?

[00:46:38]Nem, sajnos ez így van.

[00:46:38]Ha az ember ott jár, érzi ezt a feszültséget, ugye határokon kell átmenni ide-oda egész kis térségeken belül, amik hát különböző adminisztrációkhoz tartoznak, és hát ezek évszázados nyomorúságokra, sérelmekre nyúlnak vissza, amit egyszerűen nem lehet feloldani.

[00:47:01]annál is inkább, mert ugye a demográfia nagyon érdekesen befolyásolja ezt a történetet.

[00:47:11]Annak idején még Kasza József mondta nekem, szabadkai polgármester, hogy figyeljétek meg, most a szerbektől tartotok, de majd hogyha az albánok kiszülnek, kiszül kis, hogy is mondjam, túlszaporodnak és kiszorítják a szerbeket, na majd akkor mit fogtok ahhoz szólni?

[00:47:34]Tehát ezek gyakorlatilag meg szinte megoldhatatlan kulturális, történelmi múltra visszatekintő nagyon komoly feszültségek.

[00:47:44]Na most, hogyha ezt a politika még generálja, rájátszik, ahelyett, hogy egyfajta autonómiák rendszerét hozná létre, belátná, hogy a szubszidiaritás elvét aztán a kisebbségek részére tényleg célszerű alkalmazni ahhoz, hogy a feszültségek csökkenjenek, hiszen ezeknek a államoknak, államocskáknak óriási érdeke volna rendezni ezeket a kérdés eket ahhoz, hogy valóban ez a térség is az Európai integráció részévé váljon.

[00:48:19]E pillanatban az a szomorú dolog, hogy Magyarországon is az elmúlt 16 évben, ha visszatekintünk és megnézzük, ez a két fogalom, hogy autonómia és szubszidiaritás szinte eltűnt a szóhasználatból is.

[00:48:36]mértékben sajátos módon egyfajta budapesti vezylés és ö hát ha úgy tetszik, úgy is fogalmazhatnék, hogy gyarmatosítás folyt azokban a térségekben, ahol ugye a magyar kisebbségek élnek a szomszédos országokban, ami nagyon szer nyilván pénzzel és korrupcióval lehetett befolyásolni ezeket az ottan hatalmas pénzekkel hatalmas pénzek mentek ezekre a területekre, hogy csak egy példát említsek.

[00:49:13]Ugye Romániában 70 millió euró ment csak arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknak, húsi vállalatoknak traktorvásárlásra osszanak pénzt.

[00:49:29]És itt nagyon fontos az osztás szó, hiszen elképesztő dolog az, hogy ezt csak úgy lehetett működtetni, hogy a román állam ragaszkodott ahhoz, hogy ez ne csak a magyar etnikumi lakosság részére legyen elérhető, ami teljesen jogos a román állam részéről.

[00:49:49]Csak, hogy az is egy röhelyes, az viszont inkább, bocsánat a el el vágjuk ki a a rőhelyest, de szomorú dolog az, hogy miközben Magyarországon ugye olyan a gazdasági helyzet, amilyen óriási pénzek mentek, mint említettem, ezekben a ezekbe a térségekbe, miközben elveszítették tulajdonképpen az adott térségek magyar politikai képviseletei is, igazából a A a szinte azt kell mondanom, az autonómiájukat oly mértékben budapesti központi vezénylés meghosszabbított karjaként tudtak csak működni.

[00:50:30]Nagyon szépen köszönöm.

[00:50:30]Hát még nagyon sok mindenről beszélhetnénk, hiszen ott van például Spanyolország, ahol a baszkok és különösen a katalánok ügye az az egy külön adást is megérne ezzel foglalkozni, és ők ráadásul elég régóta tagjai az Európai Uniónak, de úgy látszik, hogy ez egy ilyen soha véget nem érő történet, amelyről beszélünk.

[00:50:51]Egy rövid megjegyzés Balázs Pétertől.

[00:50:51]Az Európai Unió többet is tehetne.

[00:50:54]Ebben az ügyben.

[00:50:57]Az az illúzió vezette, hogy az említett német francia modell az annyira ragyogó és annyira jó, hogy majd mindenki önként követi, nem követi önként.

[00:51:08]Tehát tulajdonképpen Brüsszel részéről is sokkal nagyobb figyelemmel kéne fordulni a PR.

[00:51:16]ezekért a dolgokért.

[00:51:16]Én nagyon szépen köszönöm törzsök szociológusnak, kisebbségi szakértőnek és kisebbségi politikusnak, hogy a rendelkezésünkre állt, illetve Balázs Péternek, hogy bejött a Klubrádió stúdiójába.

[00:51:28]Önöknek pedig nagyon szépen köszönöm a figyelmet.

[00:51:33]A kilátót, a Klubrádió külpolitikai elemző és vitaműsorát látták.

[00:51:38]A szerkesztők és a munkatársak nevében is köszönöm a figyelmüket.

[00:51:42]Hardi Mihály vezette ezt a műsort.

[00:51:45]Hallgassák a kilátót legközelebb csütörtökön ismét két órakor, illetve szombaton az ismétlést.

[00:51:54]Viszonthallásra!