Közjogi méltóságok helyett méltatlanságokkal kell megküzdenünk | Szepesházi Péter
- A TISZA-kormány lemondási határidőt szabott Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, de a NER stratégiája az elhúzás lehet, ami Szepesházi szerint csak megalázóbb a számukra.
- A közjogi méltóságok lecserélését a választói felhatalmazás legitimálja, de a folyamatnak átláthatónak, arányosnak és jól indokoltnak kell lennie.
- A fő probléma nem a pártpolitikai múlt, hanem ha a kinevezett tisztségviselő a megbízatása alatt is a pártjától függ és annak sugalmazásait követi.
- A köztársasági elnök közvetlen választása jó irány lehet, mert a népre bízná a döntést, de ezt hosszas szakmai-társadalmi vita után kellene bevezetni.
- A megfosztási eljárás súlyos, büntetőjogi relevanciájú esetekre való; Szepesházi szerint Magyar Péter célzása akár ilyen tudomására is utalhat.
- A miniszterelnöki mandátum 8 éves korlátozása jogilag nem visszamenőleges hatályú, de hosszú távon megkerülhető, és lehet, hogy csak politikai figyelemelterelés.
- A társadalmi korrupciót nem a kisemberek bírálatával, hanem a politikai elit hosszú távú, hiteles példamutatásával lehet visszaszorítani.
- A devizahitel-válságért az adósok felelőssége csekély; a rendszer a bankfelügyelet mulasztásain, neoliberális gazdaságpolitikán és a kormányzat tudatos "leszalámizó" taktikáján bukott meg.
-
„Orbán Viktor, és igen, én ebben gonoszságot látok, hogy leszalámizta gyakorlatilag a devizahiteles társadalmat" – Szepesházi Péter
Részletes összefoglaló megjelenítése
A köztársasági elnök lemondásának politikai játszmája
A beszélgetés apropóját az adja, hogy az adás felvételének napján (június 1.) járt le a TISZA-kormány által Sulyok Tamás köztársasági elnöknek adott lemondási határidő. Magyar Péter miniszterelnök éppen a felvétel napján tárgyalt Sulyok Tamással a Sándor-palotában. A műsorvezető több mint egy hónapja tartó "kálváriaként" jellemzi az eseményeket.
Szepesházi Péter szerint a történtek egyfajta "lelki nyomásgyakorlás", amelyben a TISZA-kormány többsége győzelemre áll. Véleménye szerint a le nem mondás elhúzása nemcsak Sulyok Tamással kapcsolatban jellemző, hanem más "közjogi méltatlanságnál" is, és a NER stratégiája arra irányulhat, hogy mérséklődjön a TISZA fölénye, hátha az emberek "telítődnek a napi politikai színházzal". Ezt azonban téves számításnak tartja, mert ez a választás különleges volt.
„Szerintem a NER-bázisnak most az a stratégiája, hogy ne a Tisza fújja a passzátszelet, tehát hogy az ő kérésükre ne hajtsanak végre semmit, hanem majd, hogyha megteszik a kellő jogi lépéseket, csak akkor félreállni. Szerintem egyébként ez egy rossz stratégia, mert ezzel jobban megalázzák magukat, minthogyha most beismerik a helyzet állását" – Szepesházi Péter *
Az ügyvéd szerint a hátteret valószínűleg Orbán Viktor irányítja, aki eldönti, "kinek engedi a lemondást, kinek nem engedi".
A közjogi méltóságok lecserélésének legitimitása
A beszélgetés során felmerült, hogy a TISZA-kormány széles körben akar lecserélni közjogi méltóságokat – az Alkotmánybíróság és a Kúria vezetőit, ügyészeket és más tisztségviselőket. A műsorvezető arra kérdezett rá, mennyire elfogadható ez az érvelés, tekintve, hogy a választások előtt a TISZA soha nem csinált titkot abból, hogy "az Orbán-kormány bábjait" le fogják cserélni.
Szepesházi Péter ezt "döntően elfogadhatónak" tartja, és szembeállítja a Fidesz 2010-es alkotmányozásával, amikor a választók nem tudták, hogy "óriási alkotmányos változásokra" készülnek. Most viszont kifejezetten erre is szavaztak az emberek, így erkölcsi felhatalmazása van a TISZA-kormánynak. Ugyanakkor hangsúlyozta: a lecserélést "ízléssel, arányosan, átláthatóan és a kivételes indokoknak az elmagyarázásával" kell végrehajtani.
Pártpolitikusok a közjogi pozíciókban
A műsorvezető laikusként azt a kérdést vetette fel, mennyire logikus, hogy pártpolitikusok töltenek be olyan pozíciókat, mint a köztársasági elnök (Novák Katalin példáját említve), az ügyészi vagy alkotmánybírói tisztség. Szepesházi Péter egy "nagyon kis korrekcióval" értett egyet: szerinte nem az a baj, ha valakinek volt párt- vagy állami tisztsége, hanem az, ha a megbízólevél átvétele után is függ a pártjától, és elfogad tanácsokat, sugalmazásokat.
Felidézte a 2010 előtti időszakot, amikor bár a jelölteket pártok (MDF, Fidesz, MSZP, SZDSZ) jelölték, "döntéseiben legfeljebb nagyon tág ideológiai irányultságában jelentek meg a jogérvek", és nem lehetett kitalálni, hogy milyen döntést várnak tőlük. Az ügyvéd szerint most az a probléma, hogy "semmiféle társadalmi szakmai vita, casting nem előzte meg ezen személyek jelölését, hanem láthatóan a minél tehetségtelenebb, annál lojálisabb személyek tisztségbe kerülését preferálták".
„A legtöbb jelölt alkotmánybíró jelölhette az MDF, a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ. Utána döntéseiben legfeljebb nagyon tág ideológia irányultságában jelentek meg a jogérveken keresztül, hogy melyik párt is jelölte őket, de az nagyon sokáig lehetetlennek tűnt, hogy szinte ki akarja találni, hogy most vajon milyen döntést várnak tőlem, mint alkotmánybírótól." – Szepesházi Péter *
Arra a felvetésre, hogy be lehetne-e tiltani a pártpolitikai múlttal rendelkezők kinevezését, az ügyvéd úgy válaszolt: "szerintem ez talán túlzás lenne, de lehet ilyen szabályozást is".
A közvetlen köztársasági elnökválasztás lehetősége
A műsorvezető felvetette, hogy ha a TISZA-kormány komolyan gondolja a demokrácia kiteljesítését, a köztársasági elnök közvetlen választása logikus lépés lenne. Szepesházi Péter ezzel egyetértett, sőt továbbment: szerinte most különösen szerencsés lenne, ha a nép választaná az elnököt, hiszen ezzel a Fidesz hirtelen "feltámadt emberi jogi és demokrácia iránti érzékenységét" lehetne felülírni azzal az érvvel, hogy "mi a népre bízzuk, nem mi választjuk ki".
Jogilag ez kétharmados alaptörvény-módosítással megvalósítható, a jogkörök változatlanul hagyásával. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a változást "hosszú, kiérlelt szakmai-társadalmi vita" után kellene bevezetni, figyelve a Velencei Bizottság ajánlásaira is.
„Lehetséges, hogy most sokkal szerencsésebb lenne a TISZA-kormánytól az, hogy válasszák közvetlenül. Hiszen ha most ugye hirtelen feltámadt emberi jogi érzékenység és demokrácia iránti érzékenység a Fidesz részéről, ezt azzal is lehet egy kicsit felülírni, hogy lám, lám, de mi a népre bízzuk, nem mi választjuk ki." – Szepesházi Péter *
Az ügyvéd utalt Baka András 2012-es eltávolítására is: ott a probléma az volt, hogy semmilyen indok nem állt rendelkezésre, Baka Andrást nem lehetett olyan "alkotmányos visszásságokkal vádolni és olyan szolgalelkűséggel, mint Varga Zs. Andrást". Az ügyvéd szerint a Fidesz "suttyomban hozott egy törvényt, hogy a saját jelöltjét betehesse" – ezt a veszélyt most jó kommunikációval és transzparenciával lehet elkerülni.
A megfosztási eljárás és Magyar Péter célzásai
A műsorvezető idézte Magyar Pétert, aki a Sándor-palota előtt azt mondta: "benne van a mai alaptörvényben is a megfosztási eljárás, de mi a tekintő védelmében nem ezt az eljárást választjuk". Arra kérdezett rá, mit jelent pontosan a megfosztási eljárás, és miért nem azt választja a TISZA.
Szepesházi Péter elmagyarázta: a megfosztási eljárás olyan kirívóan durva esetekre készült, amikor a köztársasági elnök sérthetetlensége ellenére mégis meg kell fosztani hivatalától – "ha gyilkosságot követ el egy köztársasági elnök, vagy nyílt utcán őrjöng és mindent megrongál, és zaklat hölgyeket, urakat". Szerinte ennek az eljárásnak a büntetőjoghoz van a legtöbb köze.
A Magyar Péter-féle mondatot úgy értelmezte, hogy lehet, hogy a miniszterelnöknek "tudomása van olyan dologról, amit érdemes lenne kivizsgáltatni, és az akár büntetőjogi relevanciával bír, és megfosztási eljáráshoz vezethet". Ugyanakkor valószínűbbnek tartja, hogy a TISZA a "demokrácia kiteljesítésével" fogja indokolni a lemondatást.
Arra a kérdésre, hogy ha Magyar Péternek tudomása van BTK-ba ütköző cselekményekről, meddig lehet politikai érdek mentén elhúzni a feljelentést, Szepesházi Péter elmondta: a feljelentési kötelezettség "nagyon viszonylagos dolog", mert "mi az a szint, ahol én azt mondhatom magamnak, hogy megbizonyosodtam arról, hogy az alapos gyanú fennáll". Hozzátette: ha a hivatali visszaélést túl széles körben alkalmaznák, "holnap leállna az ország, még ha esetleg etikailag meg is érdemelnék sokan".
„Lehet, hogy már van olyan iratanyag Magyar Péter előtt, amiből ennek a gyanúja látszik." – Szepesházi Péter *
A miniszterelnöki mandátum nyolc évben maximalizálása
A beszélgetés egyik központi témája a Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszter által benyújtott alkotmánymódosítás volt, amely nyolc évben maximalizálná a miniszterelnöki mandátumot. A műsorvezető végignézte a parlamenti vitákat, és azt tapasztalta, hogy a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk politikusai három fő érvvel támadták a javaslatot: visszamenőleges hatályúnak, személyre szabottnak tartják, és elvi alapon sem értenek vele egyet, mondván "a népnek a joga megválasztani, és hogyha háromszor akarják Magyar Pétert miniszterelnöknek, akkor háromszor".
Szepesházi Péter határozott jogi álláspontot fogalmazott meg: "szó sincs semmiféle visszamenő hatályú jogalkotásról, legalábbis a hatályos jog szerint". Kifejtette, hogy a javaslat nem utólag minősít jogellenesnek tényeket, nem nyilvánítja törvénytelennek Orbán Viktor korábbi intézkedéseit, és nem szankcionálja őt. Ugyanakkor hivatkozott Róna Péter tanár úrra, aki szerint az angolszász jogban létezik egy kisebbségi álláspont, amely szerint "a jogilag nem releváns tény jogilag relevánssá tétele hasonlít a visszaható hatály tilalmához" – mivel Orbán Viktor 2014-ben még nem tudta, hogy a harmadszori indulásnak jogi jelentősége lesz.
„Jogilag igaza van a Tiszának. (...) Valójában kontinentális jogi Magyarországon semmilyen kapaszkodója nincs szerintem azoknak, akik azt mondják, hogy a visszaható hatály tilalmába ütközne ez a javaslat, és még az angolszász jogban is csak kisebbségi kapaszkodójuk lenne." – Szepesházi Péter *
Az ügyvéd ugyanakkor óvatosságra intett: nem biztos, hogy hosszabb távon is szerencsés ez a törvényjavaslat. Felidézte Putyin példáját, aki hasonló korlátozást "oldott meg okosba" azzal, hogy négy évre átült a miniszterelnöki székbe, majd visszatért az elnöki pozícióba. "Nem feltételezem én ezt Magyar Péterről" – tette hozzá –, de fél év múlva már lehet, hogy a politizáló közvélemény nem fogja szerencsésnek találni.
A műsorvezető felvetette: lehet, hogy a nyolcéves korlátozás egy "nagyon jó mézesmadzag vagy elterelőművelet, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerével így kevesebbet kell törődni". Az is elhangzott, hogy ez a korlátozás valójában nem akadályozna meg egy olyan forgatókönyvet, ahol ugyanaz a politikai erő más arcokkal kormányoz tovább – "2018-tól nem Orbán Viktornak hívták volna a miniszterelnököt, hanem mondjuk Gulyás Gergelynek, de a miniszterelnökséget ugyanúgy ő vezette volna".
Szepesházi Péter szerint ez a javaslat lehet "gumicsont, de az is lehet, hogy egy nagyon szuper, kiteljesedő demokráciának az egyik pici jele".
Prezidenciális rendszer felé?
A beszélgetés során Rostás Ármin felvetette: ha a TISZA-kormány egyszerre akarja a köztársasági elnök közvetlen választását és a miniszterelnöki mandátum korlátozását, nem lenne-e logikusabb áttérni egy prezidenciális vagy félprezidenciális rendszerre. Szepesházi Péter "nagyon tetszetősnek" nevezte a felvetést, és egyetértett azzal, hogy "előbb-utóbb színt kell vallani" ebben a kérdésben.
„Az valóban ebbe előbb-utóbb színt kell vallani, hogyha most van ez a nyolc év, akkor viszont hogy lesz, hogy félprezidenciális rendszer, prezidenciális vagy marad a mostani" – Szepesházi Péter *
A politikai elit példamutatása és a társadalmi korrupció
A beszélgetés egy szélesebb, szociológiai-szociálpszichológiai témát is érintett: a magyarországi korrupció és a "megoldjuk okosba" mentalitás kérdését. A műsorvezető szerint a magyarokra jellemző a kiskapuk keresése, a feketén dolgozás, az adóelkerülés.
Szepesházi Péter ezt vitatta: "nem etnicizálnám a problémát", szerinte "nagyon sok olyan történelmi kényszerhelyzet volt, ahol főleg a kisember így tudott védekezni". Hivatkozott egy vállalkozóra, aki szerint "azt, amit a Fidesz-közeli multi megkap a költségvetésből, ő egy kis részben visszaszedi, mert különben holnap becsukhatná a boltot". Felidézte Puzsér Róbert gondolatát is: "a kis korrupció a legjobban élhető és legfejlettebb országokban negatív, viszont periférián, félperiférián ott meg a védekezés egyfajta eszköze".
„Olyan megoldás sosem lesz, hogy a kisember hirtelen megvilágosodva kel reggel, és minden kényszer ellenére, ha rosszul is járok, holnaptól így és így becsületesen, minden szempontból minden szabályt betartva csinálom. Olyan viszont lehet, hogy olyan hosszú ideje mutat jó példát a politikai elit, lásd Skandinávia korábban, inkább, hogy ez lesz a megoldás." – Szepesházi Péter *
Az ügyvéd szerint a 2010 előtti működés hibája volt, hogy "az elit kioktatta a népet", és mindig az elitnek kell először példát mutatnia. Rostás Ármin ehhez hozzátette a saját generációja tapasztalatát: "szívesebben fizetne adót, ha azt érzékelné, hogy ezt valahol visszakapja".
Példaként említették a legfiatalabb TISZA-s képviselőt (egy 22 éves, Ákos nevű képviselőt), aki lemondott az SZJA-mentességéről. Szepesházi Péter ezt pozitív példaként értékelte: "nem a népet kell bírálni, hanem itt most valaki a politikai elitből lépett egyet, és ha sok ilyen van, akkor utána már a kisembert is lehet bántani".
Korrupció a médiában és a sportban
Az elit példamutatásának hiányát illusztrálva a műsorvezető felhozta a "nyílt titkot, hogy nem fizetnek a sztárok és a műsorvezetők adót", illetve a focistákat és a médiaszerepléseket: "hogyha egy alákérdezős interjút csinálsz egy fősvodál, akkor kapsz 500 millió forintot". A békemenet résztvevői pedig "napi fejadagot kaptak kajában, Penny bevásárló utalványt" – ezek az összegek alacsonyabbak, de a mechanizmus ugyanaz.
„Az, hogy azt látják az emberek, a tévénézők, hogy nyílt titok, hogy nem fizetnek a sztárok és a műsorvezetők adót, de a focisták például..." – Rostás Ármin *
A devizahiteles válság – Szepesházi Péter bírói tapasztalatai
A beszélgetés második felében a műsorvezető Szepesházi Péter devizahiteles ügyekben szerzett bírói tapasztalataira terelte a szót. Az ügyvéd elmondta: bár "devizahiteles bíróként" híresült el, ő maga is pártatlanul, semleges indulással állt az ügyekhez. Hamar észlelte azonban, hogy az orbáni jogalkotás termékei "rendkívül aggályosak a devizahitelesek kárára", ahogy az akkori kúriai jogegységi határozatok is.
öt esetben fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához Luxembourgba, ami "nagyon nem tetszett az akkori bírói vezetésnek". Elmondása szerint a Fidesz 2010-ben és 2014-ben még "harciasan képviselte a devizahitelesek érdekeit" a szavazatokért, de a választások után "azokat, akiket nem mentettek ki – és ez a devizahitelesek legalább kétharmada, a kevésbé tehetősek –, ott már az volt az állami jogalkotás célja, és ezt sugallták a bíróságoknak is, hogy nincs további segítség. Aki ott maradt az árokban, azt most már hagyjuk is ott."
A bírói vezetéssel – élén Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesével – való konfliktusai végül oda vezettek, hogy 2018-ban ügyvéd lett.
„Azokat, akiket nem mentettek ki – és ez a devizahitelesek legalább kétharmada, a kevésbé tehetősek –, ott már az volt az állami jogalkotás célja, és ezt sugallták a bíróságoknak is, hogy nincs további segítség. Aki ott maradt az árokban, azt most már hagyjuk is ott." – Szepesházi Péter *
A felelősség megosztása a devizahitel-válságban
A műsorvezető arra kérte Szepesházi Pétert, hogy ossza meg, hogyan látja a felelősség megoszlását az adósok, a banki szektor, a rendszer és a politikai elit között. Az ügyvéd szerint "rendkívül kicsi az adósok felelőssége", és ezt egy szupermarketes példával illusztrálta: ha egy áruházlánc megtévesztő reklámot tesz közzé, kevesen gondolják, hogy a vásárló felelős, mert nem böngészte elég alaposan az apró betűs részt.
A devizahitelek kialakulásának okai között említette:
- A bankfelügyelet hallgatását: 2006-ban a Bankszövetség azt írta, "nem várható nagyobb veszély a devizaalapú hiteleknél", és erre senki nem reagált a felügyelet részéről.
- A 80-as évek közepétől-végétől induló neoliberális gazdaságpolitikát, amely a piac mindenhatóságában hitt, és a nullaelosztást preferálta.
- Azt a gazdasági kényszert, hogy az emberek jövedelme nem volt elegendő a gazdaság pörgetéséhez, így a kamattámogatott hitelek megszüntetése után bevezettek egy máshol már megbukott hitelezési formát.
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor "nagyon jól csinálta" a devizahiteles társadalom "leszalámizását": a végtörlesztéssel kimenekítette a tehetősebbeket (akik korábban 20-30 ezres tüntetéseket is szerveztek), és "onnantól kezdve, ahogy eltűnt a jogérvényesítésre képes réteg a devizahiteles társadalomból, már nagyon nehéz volt". A rendszer "pénzügyileg nem érte volna meg" a kevésbé tehetősek megsegítését, és "beleszámították azt a szavazatveszteséget, ami belefért".
„Orbán Viktor, és igen, én ebben gonoszságot látok, hogy leszalámizta gyakorlatilag a devizahiteles társadalmat" – Szepesházi Péter *
A tekintélyelvűség és a fogyasztói felelősség
Szepesházi Péter egy fontos társadalomlélektani tényezőre is felhívta a figyelmet: a devizahitelesek jelentős része (a 60-70 éves korosztály) nem abban a világban nőtt fel, ahol mindennek utána kell nézni az interneten, hanem "ha azt mondták a tévében, a rádióban, bárhol, akkor az valószínűleg tényleg úgy van". Az ügyvéd szerint ebből a tekintélyelvből kellene kiindulni a laikus fogyasztók megítélésekor: "bemegy valahova, hát ugye milyen biztosítást kössek a lakásomra? Miért ne hinnék egy általam, úgy gondolom, hogy az én államom által is jól ellenőrzött biztosítónak?"
Rostás Ármin saját családi tapasztalatát is megosztotta: édesanyja pontosan abban az időszakban vett fel hitelt, és bár ő mindennek utánanézett, utólag visszatekintve is azt lehetett látni, hogy a devizaárfolyam több éven át stabilnak tűnt, de 20-30 évre visszatekintve már látszott a kockázat.
„Azért ez nem a ti generációtok, hanem a nálam 10 évvel idősebbek, tehát a ma 60-asok, 70-esek – ők azért nem abba a világba nőttek fel, mint hogy mindennek utána kell nézni, mindent megkerestek az interneten, mobiltelefonban, hanem ez, hogy ha azt mondták a tévébe, a rádióba, bárhol, akkor az valószínűleg tényleg úgy van." – Szepesházi Péter *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A "passát szellett" kifejezés az átiratban: a kontextus alapján nagy valószínűséggel "passzátszelet" (a TISZA fújja a passzátszelet – azaz irányítja a folyamatokat). A kifejezés a tengeri hajózásból származó metafora (passzátszél – uralkodó széljárás).
- "főftivval" – valószínűleg "főszerkesztővel" vagy "főnökkel", de a pontos jelentés bizonytalan.
- A legfiatalabb TISZA-s képviselő neve: "valamilyen Ákos" – a pontos vezetéknév nem hangzik el egyértelműen.
- "Róna Péter tanár úr" – a név helyesen értelmezve, de a hivatkozás kontextusa (angolszász jogi álláspont) alapján a személy azonosítása bizonytalan lehet.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:13]Köszöntjük a kedves hallgatókat és a nézőket is, akik a YouTube-on néznek és hallgatnak minket.
[00:00:16]Az ő figyelmüket szeretném felhívni arra, hogy mindenféleképpen iratkozzanak fel a Klub Rádiónak a YouTube csatornájára, lájkolják ezt a videót, de csak ha tetszett és kommenteljenek, mert pörgeti az algoritmust.
[00:00:26]Ez itt a Bőrünkre megy a stúdióban Rostás Árminnal, diákújságíróval és Szepesházi Péterrel, ügyvéddel, egykori bíróval.
[00:00:36]Előre letisztáznám, hogy az adásunkat június 1jén vesszük fel, és a mai napon volt Magyar Péter és az igazságügyi miniszterünk, Súlyok Tamásnál köztársasági elnöknél, ugyanis tegnap lejárt a határideje a lemondásának, amit megadott neki a miniszterelnök úr.
[00:00:51]Hát egyrészről mi a véleményetek erről a kálváriáról, ami most már azért több mint egy hónapja megy a köztársasági elnök kapcsán.
[00:01:02]Én azt gondolom, hogy ez eddig egy ilyen lelki nyomásgyakorlás volt, amiben a Tisza kormány többsége győzelemre áll, de talán megpróbálják úgy elhúzni ezt az egész le nemmondás dolgot, és nem feltétlenül csak Sullyok Tamásnál, hanem a többi közjogi, hát mondhatnám, hogy méltatlanságnál, méltóság helyett, hogyha viccelni akarnék, persze ez komolyabb dolog annál.
[00:01:29]És hátha időközben megfordul a hangulat, mert esetleg gondolhatja Orbán Viktor, hiszen szerintem ő áll a dolgok hátterében, hogy kinek engedi a lemondást, kinek nem engedi, hogy hátha megfordult, vagy legalábbis mérséklődik a Tisza fölénye e körbe, mert az emberek esetleg telítődnek a napi politikai színházzal, amivel egyébként lehet is telítődni, ha normális demokratikus országbeli átlagos politikai hétköznapokat vagy kormányváltás utáni hétköznapokat élnénk, de szerintem rosszul számolnak, mert ez egy különleges választás volt.
[00:02:09]Szerintem a nerbázisnak most az a stratégiája, hogy ne a Tisza fújja a Passát szellett, tehát hogy az ő kérésükre ne hajtsanak végre semmit, hanem majd, hogyha megteszik a kellő jogi lépéseket, csak akkor félreállni.
[00:02:25]Szerintem egyébként ez egy ró stratégia, mert ezzel jobban megalázzák magukat, mintogyha most beismerik a helyzet állását, de valószínűleg most ez folyik, ezért nem fogadták el ezt az ultimátumot, vagy nem tettek neki eleget eddig.
[00:02:43]mennyire meghatározó, vagy mennyire elfogadható az, ami történik, mert ugye nagyon sokszor az az érvelés, hogy nem árultak zsákbamacskát, mindig is azt mondták, hogy itt a az Orbán kormánynak a bábjai le lesznek cserélve.
[00:02:56]És most, hogyha egy kicsit kilépünk ebből a 16 éves keretrendszerből, akkor ez a magyarázat mennyire elfogadható, amikor az Alkotmánybíróságnak a a vezetőit, akár a kúria elnökét, ügyészeket és lényegében mindenkit le akarnak cserélni?
[00:03:17]szerintem döntően elfogadható.
[00:03:20]És itt én szembeállítanám az alaptörvény megalkotásával a Fidesz részéről ugye 2010 után, mert azt ők nem árulták el a választóknak a 2010-es választási kampányban, hogy óriási alkotmányos változásokra és benne a közjogi méltós akkori közjogi valóban méltóságok lecserélésére készülnek.
[00:03:48]Most viszont kifejezetten erre is szavaztak az emberek.
[00:03:51]Tehát azt gondolom, hogy kiindulópontként erkölcsileg, ha ez nem is feltétlenül jogi, vagy nem csak jogi kategória, szerintem megvan a felhatalmazása a Tiszakormánynak arra, hogy Orbán Bábjait az egyes közjogi méltóságok tisztségéből, illetőleg nagyon fontos testületekből eltávolítsák, de ezt mindenképpen ízléssel, arányosan, átláthatóan és a kivételes indokoknak az elmagyarázásával kell megtenniük.
[00:04:30]ö teljesen egyetértek abban veled, amit előbb mondtál, és az jutott eszembe, hogy lehet, hogy 10-15 rollt most tudott a Fidesz odavinni Magyar Péter beszédéhez mint ellentüntetőt, de azt gondolom, hogy és csodálkoznék, ha ez nem így lenne, ismerve eddig a Tiszapártot, hogy óriási tüntetést majd ne tudnának a körben is kifejezetten arra összehívni, hogy mondjanak le, akiknek le kell mondaniuk.
[00:05:05]Hozzáteszem, ahogy pont a Fidesz példájából, akik ugye az országjárásukat a dísztéren fejezték be a várba, hogy pont ott a Sándor Palota elé nagyon könnyű látványos tömeget összeszedni, mert a várban relatíve kicsi helyek vannak, tehát hogy ami most a saját fegyverük elsülhet ellenük is, ez szerintem egy ilyen külön vicces dolog.
[00:05:32]És a tekintetben most vélhetően nincsen meg a megfelelő jogi tudásom ehhez, de magát a a azt a logikát, hogy pártpitikusok kerülhetnek köztársaság elnöki pozícióba, ugye Novák Katalinnak az elhíresült fideszes fülbevója az, hogy pozíciót töltött be a az Orbán kormányba számomra, mint laikus ember, önmagában véve az, vagy ilyen, vagy akár az ügyészi vagy alkotmánybírói pozíciókba, ami egy másik hatalmi, kerülhetnek be olyan emberek, akik töltöttek be tisztséget bármelyik pártba, az nekem ilyen rettentően logikátlan.
[00:06:12]Nem tudom, hogy erre van-e jogi érvelés, vagy van-e olyan szakmai érvelés, ami ezt meg tudja magyarázni.
[00:06:20]Hát egy nagyon kis korrekcióval értek csak egyet, méghozzá azzal, hogy akkor még az sem baj, hogyha párt tisztsége vagy valamelyik párt uralkodása idején állami tisztsége volt az illetőnek, hogyha nem pusztán megígéri, hogy de abban a pillanatban, hogy megkapta a megbízó levelét, legyen az például egy alkotmánybíró, abban a pillanatban már függetlenedik a pártjától, és nem fogad el tanácsot sugal fogalmazást.
[00:06:49]Erre egyébként volt pozitív példa is, kevésbé pozitív példa is a 2010 előtti, mint tudjuk, nem hibátlan világban.
[00:06:57]Tehát azért a legtöbb jelölt alkotmánybíró jelölhette az MDF, a Fidesz, az MSZP, az SZDS.
[00:07:04]utána döntéseiben legfeljebb nagyon tág ideológia irányultságában jelentek meg a jogérvek ken keresztül, hogy melyik párt is jelölte őket, de az nagyon sokáig lehetetlennek tűnt, hogy szinte ki akarja találni, hogy most vajon milyen döntést várnak tőlem, mint alkotmánybírótól.
[00:07:32]Tehát ezzel a kis korrekcióval tulajdonképpen a végkövetkeztetéseddel maximálisan egyetértek.
[00:07:38]Akkor tehát az mondjuk egy megoldható vagy megérvelhető reform lenne, hogy ezekbe a pozíciókba ne kerülhessen olyan ember, akinek valaha pártpolitikához volt köze?
[00:07:48]Szerintem ez talán túlzás lenne, de lehet ilyen szabályozást is.
[00:07:53]És akkor ezt előre mindenki tudja, hogy ez a szabályozás és lehetünk óvatosak, főleg egy ilyen neres 16 év meg ugye 90 előtt egy 40 valahány év diktatúra, féldiktatúra után, de úgy mondanám, hogy nem feltétlenül kell ezt így, hanem itt az volt a probléma, hogy semmiféle társadalmi szakmai vita casting nem előzte meg ezen személyek jelölését, hanem láthatóan a minél tehetségtelenebb annál lojálisabb személyek tisztségbe kerülését preferáltam.
[00:08:31]Még csak azt se mondom, hogy a Fidesz Orbán Viktor maga.
[00:08:36]Te milyen jellegű társadalmi vitára gondolsz itt?
[00:08:39]Vagy hogyan lehet úgy bevonni egy társadalmat, hogy nem nyitjuk ki a köztársasági elnökválasztást közvetlenre?
[00:08:50]Hát ez egy következő kérdés, és ha jól értem a kérdésedben rejlő állítást, azzal én egyet tudok érteni.
[00:08:57]Tehát lehetséges, hogy most sokkal szerencsésebb lenne a Tiszakormánytól az, hogy válasszák közvetlenül.
[00:09:04]Hiszen ha most ugye hirtelen feltámadt emberi jogi érzékenység és demokrácia iránti érzékenység a Fidesz részéről, ezt azzal is lehet egy kicsit felülírni, hogy lám, lám, de mi a népre bízzuk, nem mi választjuk ki.
[00:09:24]Tehát ha ez volt a felvetett költői kérdésedben, akkor én teljesen egyetértek.
[00:09:29]Az megoldható, hogy úgy írják át a megválaszthatóságát, vagy a megválasztásának a formáját a köztársasági elnöknek, hogy közben a jogköreit nem bővítik, hanem az unblock megmarad.
[00:09:44]Ugyanúgy, annyi a különbség, hogy a nép választja meg.
[00:09:49]Ha ez most jogi kérdés, akkor igen, persze kétharmaddal bárhogy lehet a alaptörvényt módosítani.
[00:09:57]A mit fogadna el könnyen a külföld és a nemzetközi emberi jogi standardok?
[00:10:05]Akkor valóban azt gondolom, hogy szerencsésebb lenne a nép választaná, illetőleg már a jogkör tekintetében is egy hosszú kiérlelt szakmai társadalmi vita után legyen ez a változás.
[00:10:24]É, hiszen ugye emlékszünk, amikor Baka Andrást 2012-ben eltávolították a legfelsőbb bíróság elnöki székéből, ott az volt a probléma, hogy tulajdonképpen semmilyen indoka nem volt ennek.
[00:10:41]Tehát Baka Andrást nem lehetett olyan alkotmányos visszásságokkal vádolni és olyan szolgalelkűséggel, mint ugye Vargazsi Andrást.
[00:10:55]Tehát ez a suttyomba hozok egy törvényt, hogy a saját jelöltemet betehessem.
[00:10:58]Ez a veszély most is fenn állna, de ha jól kommunikálják, magába a törvény, tehát az alaptörvénymódosítás javaslatba is benne lenne, és figyelnének akár egyébként a Velencei Bizottság szavára, akkor lehet ezt úgy csinálni, hogy ezt elfogadja a külföld.
[00:11:16]És a társadalom sem azt érzi, hogy mindig mindenki mondhatja magáról, hogy ez most egyszeri alkalom.
[00:11:23]így a nagyváltozásokhoz, mert akkor pont ez a transzparencia és a demokrácia kinyitása anulálná ezeket a fideszes érveket.
[00:11:33]Magyar Péter ma azt mondta Sándor Palot előtt, hogy benne van a mai alaptörvényben is a megfosztási eljárás, de mi a tekintő védelmében nem ezt az eljárást választjuk.
[00:11:46]Mit jelent pontosan ez a megfosztási eljárás?
[00:11:48]És mi lehet az oka, hogy ők nem ezt választják a köztársasági elnök lemondatását?
[00:11:55]Hát a helyes válasz az, hogy nem tudom.
[00:11:57]A megfosztási eljárás, hogy miért ezt választják.
[00:11:59]A megfosztási eljárás az nyilván elsősorban olyan esetekre készült, amikor a köztársaság elnök sérthetetlensége ellenére lehetnek olyan kirvó durva esetek, hogy mégis csak meg kell fosztani a hivatalától.
[00:12:13]Nyilván most nem konkrétan Sullyok Tamásra gondolok, ugyanúgy, ha gyilkosságot követel egy köztársasági elnök, ö vagy Nyílt utcán őrjöng és mindent megrongál, és zaklat hölgyeket, urakat, akkor kell egy ilyen intézmény.
[00:12:32]Tehát eznek a büntetőjokhoz van a legtöbb köze.
[00:12:35]Így mondanám, hogy ez a magyar péteres mondat, itt már politikai jellemzőbe kell váltanom, bár az egyébként nem vagyok.
[00:12:45]Tehát kevésbé jogi kérdés, hogy ez a magyar Péter mondat, amit idéztél, ez mit jelent?
[00:12:49]Ö szerintem arra utalhat, hogy lehet a tarsolyunkban, vagy tud róla, vagy tud olyan dolgot, amit érdemes lenne kivizsgáltatni, és az akár büntetőjogi relevanciával bír, és megfosztási járáshoz vezethet, de van itt egy másik megoldás, és akkor szerintem ez az irány lehet nagy valószínűséggel, bár ugye Magyar Pétert kéne megkérdezni, amiről az előbb beszéltünk tehát, hogy a demokrácia kiteljesítésével magyarázza majd meg jogilag is a kormánytöbbség, hogy miért is kell távozni a Súlyok Tamásnak és másoknak.
[00:13:33]De ha és amennyiben azt feltételezzük, hogy Magyar Péternek tudomása van arról, hogy Sülyak Tamás akár BTK-baan ütköző dolgot követett el, akkor nincsen feljelentési kötelezettsége, vagy meddig lehet, és akkor most mondhatnánk Mészáros Lőrinctől lényegében bárkit, aki a Nerhez tartozott, akár pozícióba, akár gazdasági értelemben, meddig lehet politikai érdek mentén elhúzni ezeknek a dolgoknak vagy kártyáknak mondjuk a kiterítését, ha mondjuk tudomása van erről.
[00:14:14]Hát ugye az, hogy fejelentési kötelezettség van, ez egy nagyon viszonylagos dolog, mert az van egyébként, csak ugye mi az a szint, ahol én azt mondhatom magamnak, hogy megbizonyosodtam arról, hogy az alapos gyanú fennál, és nem csak a a hallomás, vagy a hallomásnál egy picit több, de a nagy valószínűség hiánya, hogy ki mivel vádolható.
[00:14:39]Úgyhogy ez ez a kötelezettség, ez azért nagyon viszonylagos, és éppen ezért önmagában nem aggályos, hogy erre célzott Magyar Péter.
[00:14:52]Most ugye gondoljunk, hogy azért ismerjük a magyar gazdasági és egyéb viszonyokat.
[00:14:56]Hát azért a befolyással üzérkedés az például ugye egész országunkra nap mint nap jellemző és mégsem lehet ugye mindenkit följelenteni ez ügyben, vagy hát az Orbán rendszerben a hivatali visszaélés, hogy nem a közérdekében gyakorlom a hivatalomat.
[00:15:12]Nyilván ha ezt túl széles körben alkalmaznánk, akkor holnap leállna az ország, még ha esetleg etikailag meg is érdemelnék sokan.
[00:15:21]Úgyhogy nem tudhatom pontosan, de lehet, hogy már van olyan iratanyag Magyar Péter előtt, amiol ennek a gyanúja látszik.
[00:15:30]Ez nagyon érdekes, ami amire utaltál, vagy amit mondtál, hogy ránk magyarokra szerint egy jellemző ez a megoldjuk okosba, nem tudom, ki kell otthon festeni a gyerekszobát, és akkor ismerőst hívok, zsebbe fizetek, zsebbe kapják.
[00:15:46]ö diákmunkások is mondjuk a a fizetésüket, és e itt mind a két fél általában ezzel így rendben van, hogy ez ránk jellemzőbb?
[00:15:57]Szerintem nem úgy, hogy mint a magyar etnikumra, tehát én nem etnicizálnám a problémát, hanem nagyon sok olyan történelmi kényszerhelyzet volt, ahol főleg a kisember így tudott védekezni.
[00:16:10]Tehát én ezzel nem vagyok igazán szigorú, mert szerintem a hatalmon lévőknek kell a péld jó példát mutatni.
[00:16:16]Én egyébként olyan vállalkozóval is találkoztam, aki azt mondta, és nem nagyon tudtam, ahogy beszélgettünk, komoly érvel cáfolni, hogy az, amit a Fidesz közeli multi megkap a költségvetésből, ő egy kis részben azt visszaszedi, mert különben holnap becsukhatná a boltot.
[00:16:34]Ami azt mondja, nem lenne baj, ha a Józsi meg a Béla mellettem tudná jobban csinálni, de ő is csak így tudná.
[00:16:38]Tehát sajnos ebben van némi igazság, úgyhogy nem gondolom, hogy a magyarokra ez általában jellemző, hanem túl sok rossz történelmi időszak volt, ahol ez egyfajta védekezés.
[00:16:53]Azzem a Puzsér mondta egyszer, ahol szintén ugye gyakran szerepelsz, hogy a a kis korrupció az a legjobban élhető és legfejlettebb országokban negatív.
[00:17:08]viszont periférián, félperiférián ott meg a védekezés egyfajta eszköze, főleg olyan hatalmas veszélyhelyzetekben, mint például gondoljunk Raul Wallenberg ugye amikor hamis iratokkal zsidó honfitársakat mentett, de nyilván ennél enyhébb példákat is lehet mondani.
[00:17:30]Ármint, mit gondolsz?
[00:17:32]Mármint, hogy a mennyire jellemző a feketén dolgozás a magyarokra.
[00:17:35]Hát igen, vagy az a az a fajta attitűd, hogy ha fönt megtehetik, miért ne tehetnénk meg?
[00:17:46]Vagy az a fajta mentalitás a magyarokban, hogy hogy azért szeretik a kiskapukat, szeretik kihasználni őket medig nem tudom, hogy meddig nyúlik vissza ez a történelemben, de hát ez a possoci beidegződés ez pont erről szól szerintem.
[00:17:59]meg a maszekolás meg szerintem ez annak az utóhatása, amit az ilyen a tanú azt lát láttátok gondolom, hogy a tehát hogy az a fajta mentalitás meg életérzés és az az kihalt meg hát az nyilván így generációkon áttart, és ezt én is érzékelem meg most, hogy így munkába kezdek így állni így 20 évesen, és próbálok így saját keresetet fenntartani, azért én is érzékelem, hogy habár Bár ez mentes vagyok, de ez s néha kiszámolod, hogy mennyivel könnyebb lenne.
[00:18:33]Hát ez a szó meg ez a téb, ez nagyon rosszul hangzik.
[00:18:37]Rossz is, mármint bizonyos értelemben, de muszáj.
[00:18:44]Ezt a ezt csak tisztázom magam, hogy ez szívesebben fizetne egyébként adót, mondjuk a amit így a magunk generációnkban látjuk, ha azt azt érzékeljük, hogy ezt valahol visszakapjuk.
[00:18:57]egyébként ez lehet, és akkor ez nem csak a mi generációnkra érvényes, valószínűleg, ahogy bólogat.
[00:19:01]Abszolút.
[00:19:01]Így van.
[00:19:01]Így van.
[00:19:02]Például most ez a fiatal tiszás képviselő srác, ez a 22 éves, hogy hívják?
[00:19:08]Igen.
[00:19:08]A legfiatalabb tiszás képviselő, valamilyen ákos, de nem a vezeték nevére sajnos nem most le lemondott az SL mentességéről.
[00:19:17]Most szerintetek ez például adekvát meg vagy ezt jól csinálta?
[00:19:23]Ezt gondoljátok?
[00:19:23]Van egy összeg, ami felett én ezt nem nem értem, de alap alapból az S mentesség is, ha jól emlékszem, de lehet, hogy ügyvéd úr ezzel jobban tisztában van.
[00:19:31]Valamilyen nettó 500-600000 Ftól arra az összegre még érvényes az SIA, és a fölött már nem is érvényes.
[00:19:42]Ühüm.
[00:19:43]Tehát azért ez is árnyal.
[00:19:43]Ez ez is ez is árnyaltabb.
[00:19:46]Pontosan nem tudom, de nagyon jó példát mondtál szerintem, mert pont azt emeli ki, hogy a nem a népet kell ugye akár nekünk, akár bárkinek bírálni, hanem itt most valaki a politikai elitből lépett egyet, és ha sok ilyen van, akkor utána már a kisembert is lehet bántani.
[00:20:03]Tehát olyan megoldás sosem lesz, hogy a kisember hirtelen megvilágosodva kell reggel fel, és minden kényszer ellenére, ha rosszul is járok holnaptól így és így becsületesen satöbbi, minden szempontból minden szabályt betart csinálom.
[00:20:19]Olyan viszont lehet, hogy olyan hosszú ideje mutat jó példát a politikai elit, lásd Skandinávia korábban inkább hogy ez lesz a megoldás.
[00:20:30]Tehát szerintem ez innen érdemes megfogni.
[00:20:32]És gondoljunk a 2010 előtti működésnek szerintem az volt az egyik legnagyobb hibája, hogy gyakorlatilag az elit kioktatta a népet.
[00:20:41]Most mindegy, hogy ebbe a témába vagy ez a lemegy a túlzottan liberális politikus a zsákfaluba, hogy miért nem tanultok nyelveket.
[00:20:53]Tehát én mindig innen fognám meg, hogy az elit mutasson előbb példát és utána jöjjön a nép.
[00:20:57]É, nem csak a politikai elit, hanem a bármilyen Igen.
[00:21:00]Tehát, hogy az, hogy azt látják az emberek a bá a tév nézők, hogy hogy így nyílt titok, hogy nem fizetnek a sztárok és a műsorvezetők adót, de a focisták például.
[00:21:15]Focisták akár, de hogy meg lehet úszni, hogyha egy alákérdezős interjút csinálsz egy főftivval, akkor és kapsz 500 millió Ftot.
[00:21:29]aciuselvonulás ez nem csak a ott is megjelent, mert a békemenetre akiket vittek napi fejadagot kaptak kajában, penny bevásárló utalványt, tehát ott más összegek, de ugyanúgy megvoltak.
[00:21:44]Eleve a zsák krumpli szimbólum is ebből a mentalitásból indul.
[00:21:48]Még mielőtt visszakanyarodnánk egy jogi kérdés, vagy a többi jogi kérdéshez, még egy egy inkább egy ilyen szociológiai kérdést vagy témába mennék bele, hogy melyik melyik volt előbb, merthogy nagyon könnyen meg lehet magyarázni, ami szerintem tökre érthető, azt, hogy reggeltől estig dolgoznak az emberek, gyerek van, több műszakban dolgoznak, hónapról hónapra élnek, és ebben a környezet ezek a körülmények között egyszerűen beindul ez a védekezési mechanizmus, amit mondjuk rosszabb szóval korrupciónak is hívhatunk.
[00:22:29]egyrészről, másrészről pedig ebből ezekből a körülményekből fakadóan nem is igazán foglalkoznak a politikával, vagy nem a nem abban a minőségben, vagy mennyiségben, ami mondjuk egyébként pont nekik kedvezne, ha foglalkoznának vele, de hogy melyik volt előbb, abból születhetett meg ez a fajta, az a fajta rendszer, ami által ők ebbe a körülménybe kerültek, hogy nem foglalkoztak vele, vagy előbb volt ez a körül körülmény, és ezért nem foglalkoznak vele.
[00:23:01]Mind a kettő talán, de én azt gondolom, hogy inkább az volt előbb, hogy valamely nem demokratikus hatalom, ugye néha külső hatalom, mint a szovjet megszállás idején vagy korábban, törökök satöbbi, olyan szabályokat hozott, amik eleve betarthatatlanok voltak és akkor a betarthatatlan szabályoknál ugye akkor már akkor már esetleg a öt betarthatatlan szabályt megszegek.
[00:23:27]A hatodik az már lehet, hogy nagy nehezen azért betartható lenne, de akkor már azt is könnyebben megszegem.
[00:23:33]Én így látom, de ez természetesen szinte filozófiai volt a kérdésed.
[00:23:40]Igen.
[00:23:40]Na hát akkor alkotmány módosítás és akkor most ugorjunk kicsit vissza ebbe a témába.
[00:23:45]sikerült, nem tudom, utálom magamat és megnéztem a nettó 14 órás múlt heti két parlamenti ülésnek a felvételeit, és hát szinte az összes fideszes és KDNP-s politikus, de még a Mi Hazánk is nagyon sok esetben a nyolc évben szeretnék maximalizálni ugye a miniszterelnököknek a a mandátumát.
[00:24:11]És hát ezt egyrészről visszamenő hatályú jogalkotásnak nevezik, ami mellett vannak érvek, meg vannak ellenérvek.
[00:24:20]Másrészről pedig személyre szabottnak is tartják.
[00:24:22]Harmad részről pedig unblock nem értenek vele egyet, még akkor sem, ha nem visszamenő lenne, és akkor sem, ha ez nem Orbánnal szembe szólna.
[00:24:32]Mégpedig azért, mert hogy a nép egy egy ilyen parlamenti demokráciába a népnek a joga megválasztani.
[00:24:37]És hogyha háromszor akarják Magyar Pétert miniszterelnöknek, akkor háromszor.
[00:24:41]Egyrészt erről szakmailag, jogilag te mit gondolsz?
[00:24:47]Másrészről ha nem is mondjuk szakmailag, de te is egyébként összességében mit gondoltak?
[00:24:53]Ráadásul két különböző generáció.
[00:24:58]Ja, kezdjem én.
[00:24:58]Ö ne nekem is akkor én itt rácsatlakozom a kérdésvonatra feléd irányulva, hogy ez egy elnöki rendszerben teljesen alapvető most, mármint hogy a két ciklus és hogy hogy most is, tehát egy köztársasági elnök két ciklusig tud regnálni és egy kormányfő esetében pedig ez ez szerintem világszerte talán én nem tudok ró róla, hogy bárhol bevett lenne, de semmiképp sem a az általános.
[00:25:34]És és hogyha egy ilyen radikális döntést meg akar hozni egy kormány, akkor nem az egész rendszert kéne megváltoztatni ehhez, hiszen arról beszélünk, hogy válasszuk a köztársasági elnökünket, tehát az államfőnket közvetlenül.
[00:25:55]az felmerül hétről hétre itt és ott.
[00:25:57]És közben arról is beszélünk, hogy a kormányfő csak két ciklusig lehessen hatalmon.
[00:26:04]Hát akkor nem lenne jobb megcserélni prezidentális rendszerre.
[00:26:11]Ez bennem felmerül fél prezidentális.
[00:26:14]Igen.
[00:26:15]Igen.
[00:26:15]Igen.
[00:26:15]És hogy hogy ez ez bennem újra és újra felmerül.
[00:26:18]Nyilván ez egy nagyon drasztikus dolog lenne, meg nem tudom, hogy erre a magyar alkotmányosság főleg jelenleg mennyire van felkészülve, de hogy ennek az egész rendszerváltás dolognak legyen egy ilyen nagyon mélynyoma, talán nem is lenne rossz ötlet, vagy ez merült fel bennem.
[00:26:38]Szóval ez mindenképpen érdekelne, hogy erről mi a véleményed.
[00:26:43]Nagyon tetszik, amit mondtál.
[00:26:46]gyakorlatilag egy koherenciát hiányolsz, vagy még nem is biztos, hogy inkoherens lesz, csak legfjebb még nem mondták ki, úgyhogy teljesen egyetértek.
[00:26:52]És most itt nem a okos jogász rá akarja mondani a jogirá tenni a jogi pecsétet, mert én inkább azt vallom egyébként, hogy a jogászok sajnos mindehhez értenek, ezért semmihez se, úgyhogy én is próbálom néha nem csak jogilagenek mi lehet igen, nem csak jogilag megközelíteni.
[00:27:09]Tehát valóban ebbe előbb-utóbb szint kell vallani, hogyha most van ez a nyolc év, akkor viszont hogy lesz, hogy félprezidenciális rendszer, prezidenciális vagy marad a mostani, abban egyetértek a Tisza jogászaival és így a kiváló posztjával egyébként a visszalépett igazságügyi miniszterjelöltnek, hogy szó sincs semmiféle visszaadó hatályú jogalkotásról, legalábbis a hatályos jog szerint.
[00:27:39]Tehát nem utólag minősítettek, tiltottnak, jogellenesnek valamilyen tényt, körülményt, jogcselekményt.
[00:27:50]Tehát senki nem akarja ebbe a törvénybe beletenni, hogy és Orbán Viktor harmadik kormányfősége első napjától minden intézkedése törvénytelen és hatálytalan, vagy hogy ezzel ő bűnt követett volna el, és valami szankciót vetnek ki rá.
[00:28:08]Szó nincs erről.
[00:28:11]Ugyanakkor egy dolgot azért érdemes hozzátenni, és ezt én Róna Péter tanár úrtól tudom, hogy van az angol száz jogban, de még ott sem a többségi vélemény, és nem a többségi, pláne nem brit bírói vélemény, de egy elég jelentős kisebbséget alkot, amire még ugye Kosút se mondaná, hogy törpe minoritás.
[00:28:33]Szóval, hogy a jogilag nem releváns tény, jogilag relevánssá tétele, az egy angolszász jogi irodalmi kisebbség szerint az nem jó és hasonlít a visszautóhatály tilalmához, mert ugye korábban az, hogy megkezdte mondjuk harmadik ciklusát, bár időben ugye volt egy különálló, és akkor a második folyamatos miniszterelnöki ciklusainál A második az volt ugye a harmadik ciklus, hogy amikor azt megkezdte Orbán Viktor, meg amikor indult a választásokon, ugye 2014-ben, mint miniszterelnök jelölt, akkor nem tudta, hogy van jogi jelentősége annak, hogy ő most a harmadszor lehet miniszterelnök.
[00:29:21]Ühüm.
[00:29:22]És ez a törvény pedig egy korábban jogilag egyáltalán nem jelentős tényt jogilag jelentőssé tett.
[00:29:29]De hangsúlyozom, hogy még a angol százbírók is úgy döntenének, hogy nincs visszaadó hatály.
[00:29:36]Csak azt kell, hogy mondjam, hogy létezik egy ilyen fontos jogi álláspont.
[00:29:41]Így van.
[00:29:41]Tehát, hogyha mondjuk Orbán Viktor differenciálni akart volna, tegyük fel, hogy ő most használja ki a második kártyáját, vagy majd 20 évvel?
[00:29:52]Igen.
[00:29:52]Nekem Így van, így van.
[00:29:54]Ne nekem például ez volt az első gondolatom, amikor a azt a törvénymódosítást olvastam el, amit ugye Malétai Barna nyújtott be, hogy én nem tudom, Churchill volt talán az a politikus, akire azt mondták, hogy hát ő háborúban nagyon-nagyon jól vezette az országot, de de amúgy nem.
[00:30:14]És nekem nekem vele kapcsolatban mindig az volt a gondolatom, hogy én, ha mondjuk tételezzük fel, hogy szeretnék egyszer miniszterelnök lenni, akkor nekem nincsenek egyébként jelen pillanatban sem ilyen ambícióim, de ha választhatnék, hogy mikor akarnék az lenni, akkor nekem van egy kép a fejemben, hogy milyen körülmények közt szeretném ezt, milyen éppen milyen változások vannak a világban, ami ami engem mondjuk nagyon érdekel, és azt érezném, hogy na én én akkor ott szeret ék, de nyilván, hogyha én nem tudom azt, hogy hát igazából akkor most is elindulhatok, mert mire mondjuk egy világrendváltás következik be, amit mondjuk én politikailag annyira érdekesnek találok, hogy én akkor szeretnék ott lenni, hát elindulhatok most is, mert akkor is ott lehetek majd.
[00:31:04]Na most már Orbán Viktornak nem volt meg az a lehetősége, hogy mérlegelni tudjon abba, hogy a, ha most elindulok, akkor majd ha a világrendváltás lesz, ami engem nagyon érdekel, akkor már nem indulhatok el.
[00:31:14]Ezért inkább most nem indulok el, mert én akkor szeretnék.
[00:31:15]Ez én én értem, hogy mondjuk az angol száz jogban ez egy kisebbségi álláspont, és a kontinentálisakban meg nem is létezik, csak beszúrtam.
[00:31:23]Igen.
[00:31:26]De hogy ez lehet releváns ebben a ebben a vitában?
[00:31:33]Hát úgy lehet releváns, hogy milyen szabályozás az, ami a legjobb és a legetikusabb, és még jogon kívüli tényezőknek is megfelel.
[00:31:41]Így lehet.
[00:31:41]De mondom, valójában ugye kontinentális jogi Magyarország, semmilyen kapaszkodója nincs szerintem azoknak, akik azt mondják, hogy visszaóatály tilalmába ütközne ez a javaslat és még az angol százjogban is csak kisebbségi kapaszkodójuk lenne.
[00:31:58]Úgyhogy ezt azért le kell szögezni, hogy ebben egész egyszerűen én így fogalmazok.
[00:32:02]Jogilag igaza van a Tiszának, de ha már jogon kívüli tényezők, még egy dolgot felvetnék.
[00:32:08]Nem biztos, hogy hosszabb távon is szerencsés ez a törvényjavaslat, mert most azt gondolom, hogy sokakat megnyugtatott, és miért gondoljunk rosszat bizonyára jóhiszeműen, hogy tényleg nem akarunk diktátorok lenni mi Tisza Párt, mi én Magyar Péter, de azért azt ne felejtsük el, hogy Putyinnak volt egy hasonló sztorija, és ugye tudjuk, mi lett a vége, de mondom, nem feltételezem én ezt Magyar Péterről, csak azt mondom, hogy ha egyszer ez Putinnak volt a nagy ötlete, majd úgy oldotta meg okosba, ha úgy tetszik, hogy ugye akkor visszaült négy évig a elnöki helyett a miniszterelnöki székbe, majd újra átvette a az orosz elnöki széket, akkor nem biztos, hogy ezt fél év múlva is szerencsésnek fogja találni a politizáló közvélemény.
[00:33:00]Most ez olyan jól hangzik, tehát én egy kicsit azt gondolom, hogy ez nem olyan csodafegyver, még ha jogilag igazuk is van.
[00:33:08]Hát meg nem lehet-e, hogy ez egy nagyon jó mézes madzag vagy elterelőművelet, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerével így így kevesebbet kell törődni, kevesebb lépést kell megtenni, hogyha egy ilyen fő szimbolikus lépéssel ezt már megkezdték.
[00:33:30]És ja, innentől ez bármikor most nyolc éven keresztül akkor egy válasz lehet erre a kérdésre.
[00:33:36]Szóval ez mindenképp ügyes.
[00:33:41]Igen, volt ez volt a második dolog, ami eszembe jutott azután, hogy Orbán Viktor biztos a világrendváltása alatt szeretett volna miniszterelnök lenni, ha lett volna választási lehetősége, de most már az sem les.
[00:33:52]Közben meg tegyük egy egy ilyen elképzelt világban, vagy egy alternatív dimenzióban, vagy nem tudom, de hogy mondjuk a a Fidesznek Orbán Viktor listavezetésével még egyszer egy kétharmados felhatalmazása lesz, akkor ők ugyanúgy, ahogy ezt most meghozták a Tisza, ezt a döntést nem tudják visszafordítani, hogy először beültetik a miniszterelnöki székbe XY-t, mondjuk mit tudom Én Gulyás Gergő, de hogy ez most tényleg csak példa.
[00:34:23]És akkor ők ezt a felh jogalkotó felhatalmazásukkal megváltoztatják ezt a törvényt, és akkor jön vissza.
[00:34:32]De persze, persze.
[00:34:35]Í ilyen hát meg amit amit te is mondtál és én is erre gondoltam, hogy igazából véve szerintem itt a magyar embereknek, akik mondjuk úgy, hogy nem kedvelték Orbán Viktort, nem feltétlen az volt a problémájuk, hogy ő nyolc évnél tovább maradt, hanem sokkal inkább azzal a kétharmados felhatalmazással, ami lehetővé tette azokat a negatív következményeket, amiáltal viszont már nagyon-nagyon örülnek annak, hogy nyolc évbe maximalizálják egy miniszterelnöknek a pozícióját.
[00:35:08]Azt akarod mondani, hogy akár két év is sok ilyen rossz intézkedésekkel, amit Orbán csinált, és nem az a lényeg, hogy 10 éve ugye egyrészt egy egyrészt ez, a másik pedig az, hogy most, hogyha van egy politikai tömb, amit tételezzük fel, hogy jelen pillanatban a Tisza előtte meg a nem tudom Fidesz volt, aztán lehet, hogy legközelebb majd más lesz, de az, hogy most nem tudom, Magyar Péter letölti a nyolc ciklust, és valaki más lesz, de ugyanúgy a párton belül az az ember, akit előre raknak, így lényegében nem korlátozza ez azt, hogy akár egy ember irányítja hátulról a pártot, úgy mint jelen pillanatban mondjuk Orbán Viktor mozgatja a szálakat, nem tudom, beülr egy miniszterelnökséget vezető miniszteri pozícióba például, mert azt nem tudjuk, hogy ezeket a tisztségeket hogyan fogják korlátozni.
[00:36:04]És ez igazából nem egy szimbolikus határt szab ennek az egésznek, de nem nem egyáltalán nem kizár kizárható az, hogy megtörténik ugyanaz.
[00:36:13]És most ezt tényleg a nézőknek mondom, hogy ez egy teljes feltételezés.
[00:36:16]Megtörténik ugyanaz, mint a Fideszben.
[00:36:19]Csak annyi, hogy 2018-tól nem Orbán Viktornak hívták volna a miniszterelnököt, hanem mondjuk Gulyás Gergelynek, de a miniszterelnökséget ugyanúgy ő vezette volna, és lényegében minden ment volna ugyanúgy tovább.
[00:36:30]és hogy nem-e az van, amit te is mondasz, hogy tételezzük fel, hogy egy mézesmadzag, és ezáltal nem kell mondjuk hozzányúlni annyira drasztikusan a a a választási törvényekhez például.
[00:36:43]Így van.
[00:36:43]Így van.
[00:36:43]Tehát lehet gumicsont, de az is lehet, hogy egy nagyon szuper kiteljesedő demokráciának az egyik pici jele.
[00:36:51]Ez meg a jó eset.
[00:36:54]Igen.
[00:36:54]Köve.
[00:36:54]Rendben, akkor lehet, hogy ez jelen pillanatban ezt a magyar magyar Péter Tisza alkotmánymódosítás Fidesz és egyebek témán túllendülhetünk.
[00:37:07]Ugyanis te hát devizahiteles bíróként híresültél el, majd ottgytad a bírói pályafutásodat, és utána ugyanúgy rajtad maradt a a devizhiteles jelző.
[00:37:16]Bélyeg, bélyeg vagy jelző.
[00:37:24]Biztos vagyok abban, hogy lesz amiben nem értünk egyet, de először felvezetőként azt szeretném megkérdezni, hogy mikor és hogyan cseppentél te ebbe bele, és milyen motivációkkal.
[00:37:35]Na most a devizaiteles bíró az annyiba rossz kifejezés volt, de természetesen ezt értem, hogy mit akarsz vele mondani, hogy én természetesen úgy álltam a devizaiteles ügyekhez is bíróként, hogy igyekeztem pártatlanul semleges indulással, ahogy a többi ügyemhez.
[00:37:53]De hát nagyon hamar azt láttam, hogy rendkívül aggályosak a orbáni jogalkotás termékei, a devizaitelesek Kárára, meg az már az akkori kúria, még a Varga Zsi András előtti kúria úgynevezett jogegységi határozatai.
[00:38:12]És emiatt, ha jól emlékszem, olyan öt esetben Luxemburghoz fordultam az EU bírósághoz úgynevezett előzetes döntéshozatallal.
[00:38:22]Ez azt jelenti, hogy ha az Európa uniós joggal össze nem férő, vagy legalábbis ennek a gyanúját keltő magyar kötelező jogi normák, vagy éppen kúriai jogegységat, azokat észlel egy bíró, akkor odafordulhat, és ez gyakorlatilag megkérdezheti.
[00:38:42]ö úgy, hogy az uniós jog értelmezése álcája alatt, tehát nem szabad azt megkérdezni, hogy a 6/23-as jogegységi határozat az megfelel az uniós jognak.
[00:38:53]De azt már meg szabad kérdezni, hogy idézve akár egy jogegységi határozatból, hogy kell értelmezni az uniós jogot ennek fényében, ami itt Magyarországon egy konkrét dologgal van.
[00:39:05]Ez olyan, mint egy chat GPT megfogalmazás kérdése.
[00:39:08]Így van, pontosan.
[00:39:08]Igen.
[00:39:11]És hát ez nagyon nem tetszett az akkori bírói vezetésnek, mert akkor volt az, hogy már a Fidesz már akkor nem képviselte igazán a korábban ugye harciasan képviselte a devizaitesek érdekeit, hogy a 2010-es majd a 14-es szavazatokat begyűjtse, de onnantól kezdve az, akiket nem mentettek ki, és ez a devizaitelesek legalább kétharmada, a kevésbé tehetősek, ott már az a az volt az állami jogalkotás célja, és ezt sugalták a bíróságoknak is, hogy nincs további segítség.
[00:39:47]Aki ott maradt az árokban, azt most már hagyjuk is ott.
[00:39:51]Nem kellenek az olyan bírói próbálkozások, nem csak az enyém, de most rólam beszéltünk éppen, amelyek ebből egyfajta jogi kiutat jelenthetnének.
[00:40:04]És aztán egyéb témákba is ugye bíráltam az akkori bírói vezetést, még ugye Handó Tündét, aki az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese volt és végül ügyvéd lettem 2018-ban, ahol természetesen ezen bírói lépéseim miatt már megvolt a jó vagy rossz hírem, de mindenesetre nem küzködtem ügyfélánnyal devizaiteles ügyekben.
[00:40:30]Hol van ki?
[00:40:30]kinek hol van ebben a történetben a felelőssége?
[00:40:33]Mert nyilván én én úgy szoktam meghatározni, hogy igazából nincsen olyan téma vagy kérdés vagy történés, ahol ne lenne egyéni felelősség, ne lenne kollektív társadalmi felelősség, és ne lenne magának a rendszernek a felelőssége, amit érthetünk az adott aktuális politikai elit, országgyűlés, kormány és egyebek mellette.
[00:40:55]Magát azt, ami megtörtént itt a 2000-es években, majd elhúzódott egészen a mai napig.
[00:41:00]Ö ebből a három egységből kinek osztasz felelősségi lapot?
[00:41:08]Hát nyilván nem vagyok objektíve körben, de mégis megpróbálok az lenni.
[00:41:14]Azt gondolom, hogy rendkívül kicsi mérték, bocsánat a banki szekt akkor ebbe szintén belehozhatjuk.
[00:41:20]Nyilván igen, de beleértettem, ahogy arra is gondoltál, az egyik felsorolás kategóriádnál.
[00:41:25]Szóval nagyon kicsi szerintem az adósok felelőssége.
[00:41:28]Nyilván most egy enyhébb dolgot nézve egy multi cég áruház élelmiszer áruházlánc, hogyha mondjuk a szédelgő reklám miatt ugye megbünteti a gazdasági hivatal.
[00:41:43]Mondjuk ugye a klasszikus, hogy 20% árleszállítás, csak éppen nem írják oda, hogy 10 gmal kevesebb van az adott, teljesen mindegy, vajba vagy valamibe, akkor azért elég kevés embernek jut az eszébe, ha ezt olvassa, hallja, hogy mekkora a felelőssége a vásárnak.
[00:42:00]Nyilván valami van, hiszen böngészhette volna az apró betűt a vonalkód mellett jobban, de azért nagyon kevés.
[00:42:05]Ehhez tudnám hasonlítani maximum a devizaadósok 99%-ának a felelősségét.
[00:42:16]Ugye a szerződések megszületésénél óriási probléma volt, hogy az akkori bankfelügyelet nem ordított.
[00:42:25]Kétségtelen, hogy nem volt kötelező betartandó szabályozási jogköre.
[00:42:31]Ebbe igazuk van azoknak, akik megszólaltak abból az időből.
[00:42:35]De azért nagyon nem mindegy, hogy egy közlemény közepén két apró betű meg három mondatba figyelmeztettek csak, ahogy ez történt a deviza alapú hitelek veszélyeire, és nem gyakorlatilag félreverték a harangot mondjuk óriási nagy közleményekkel, hanem ehelyett ugye még 2006-ban is, amikor a bankszövetség azt írta 2006-ban, tehát kettő évvel a világgazdasági válság előtt, hogy hogy nem várható nagyobb veszély a devizalapú hitelek, nél akkor sem szólalt meg senki a bankfelügyeletnél.
[00:43:10]Aztán utána 2010 után kétségtelen, hogy a legtehetősebbeket megvédte és kimenekítette a végtörlesztéssel főleg kisebb réteget a úgynevezett gyűjtőhitellel, hogy ugye egy ideig csak a kamatokat kellett fizetni, vagy tőkét is ugyan, de a a tőke emelkedését, tehát a forintgyengüléssel ez a gyűjtőhitel, ezzel is segített a Fidesz kormány.
[00:43:37]De azt mondom, hogy alsó középosztály attól lefele már mindenkit ott hagyott, nemhogy a útzélén hagyott, de még rúgták is őket az árokba.
[00:43:51]Például azzal, hogy amikor rám is ferd szemmel néztek, amikor én kiküldtem ugye Luxemburgba, de bármely bíróra, aki olyan ítéletet hozott, ami az adósoknak kedvezett, hát olyan szemmel néztek rá, és ha még tágabban nézzük és figyelek a műsoridőre, akkor pedig szerintem az a 80-as évek közepén, végén indult ugye a Pogácsa Zoltán által neoliberálisnak nevezett gazdaság és társadalompolitika egyik tünete a devizahitel, amely nem pusztán azt mondta, hogy a szociáldemokráciához képest kevesebb újraelosztás kell, hanem a piac megold, szinte a nullaelosztás.
[00:44:36]Ugye ennek volt a következménye a 2008-as válság.
[00:44:42]És ennek a következménye, hogy már nyugaton is óriási probléma, hogy ketté szakadtak a korábban enyhe társadalmi különbségekkel jellemzett nyugat-európai társadalmak, és ennek volt a tünete a devizahitel.
[00:44:57]Ugyanis kialakulásának egyik oka volt, hogy nem volt-e az embereknek elég jövedelme a 2000-es évek elején sem, még ha már nem is volt akkora szegénység, mint a 90-es elején a rendszerváltás után.
[00:45:10]Igen ám, de akkor miből pörgetem fel a gazdaságot, hogyha nincs az embereknek elég jövedelmük, hogy meg tudják venni azt a árutszolgáltatást.
[00:45:22]És ugye a kamattámogatott hiteleket megszüntették, és akkor jött az, hogy hát akkor igazából mindenki azért sejtette volna banki szakember, gazdaságpolitikus, bankfelügyeleti szakember, hogy ez egy nagyon aggályos hitel egy olyan országban, amely hajlamos az eladósodásra, és amelynek a fizetőeszköze lehet, hogy akár látszatra hosszú ideig is tartja magát, de előbb-utóbb azért mindig a nyugati valuták ö ö javára történt az értékeltolódás, és bevezettek egy ilyen borzasztó egyébként a világba addigra már például Ausztráliában, Franciaországban megbukó hitelezési formát.
[00:46:03]Én arra ugye itt a Vajnak a példáját hoztad, hogy nem tudom 20%-kal 20%-kal csökken az ára, ezt reklámba rakják, de nem közlik a a nézővel, vagy nagyon apró betűs résszel, hogy de egyébként meg nem tudom 10 grmal csökkent a mérete.
[00:46:19]Azért ez nem tudom, hogy jó példa-e arra, amikor valaki évtizedekre felvesz egy hitelt.
[00:46:26]Tehát az azért egy jóval komolyabb dolog és egy jóval nagyobb, és az életezés sokkal jobban befolyásoló.
[00:46:32]elköteleződés ami nem tudom nekem valamiért így gyerekként így Magyarország a szolgáltató felelősségét emeli.
[00:46:41]Visszakérdezek csak a fogyasztójét?
[00:46:41]Nem a szolgáltatójét.
[00:46:44]Nem, nem, szerintem azok a a banki ügyintézőktől kezdve, azok a szakemberek, akik láthatták volna, nekik nyilvánvaló vagy lehetett egy azért egy piaci érdekük abban, hogy mondjuk ez megtörténjen.
[00:47:02]Ez nem menti őket fel semmi alól kétség neesen.
[00:47:05]Hogyan a politikai elitet sem menti fel az, hogy mondjuk ebbe volt nekik akár bármi, nem ő érdekük, ugyanolyan felelősek, de a szituáció végén azért ott volt az, hogy ez kiküszöbölhető.
[00:47:20]És én nyilvánvalóan hallottam olyan történeteket is, ahol elmondják a bankárok, hogy igen, félmondatban mondtam el, ez van.
[00:47:28]Meg a például minél több szerződést kötöttek a bankoknál, annál nagyobb fizetést kaptak, és ezzel magyarázzák, hogy miért cseszték át ilyen értelemben az embereket, vagy miért halkabban is suttogták ráadásul azt a azt a fél.
[00:47:43]De olyanokat is hallottam, akik verték az asztalt, nem a vezetőségnél, mert azért ők se akarták kirúgatni magukat, de ha bejött egy ember, akkor nagyon-nagyon hangsúlyoz hangsúlyozva elmondta neki, hogy itt meg itt ez történhet.
[00:47:58]És nagyon sokszor azt tapasztalták, hogy nem érdekelte az embereket azok az a az a nem tudom mekkora százalék, akik viszont tényleg próbálták felvilágosítani ezzel kapcsolat lehetett.
[00:48:09]Attól tartok.
[00:48:09]Ez az utóbbi.
[00:48:13]Tehát akkor van egy olyan ellenyésző százaléka a te fejedbe is, ahol azt mondod, hogy hogy ez mondjuk egy rossz döntés volt a az ügyfél részéről?
[00:48:20]Hát mindegyiküknél rossz döntés volt, de azt el tudom termésen képzelni, hogy van akinek 1%- a felelőssége, és másnak meg esetleg 5%, tehát az adott esettől függően.
[00:48:34]Igen.
[00:48:34]Igen.
[00:48:34]De összességében azért, és nyilván nem a te kérdéseid rejlő állításokra mondom, hanem inkább a ahogy ezt kezelte utólag a politikai előtt, főleg az Orbáni abban bizony nagyon erős volt az áldozathibáztatás, miközben azért mégiscsak a fogyasztó a laikus egy banki ügyben is bemegy valahova, hát ugye milyen biztosítást kössek a lakásomra?
[00:48:59]Miért ne hinnék egy általam, úgy gondolom, hogy az én államom által is jól ellenőrzött biztosítónak, hogy hogy úgyse úgy sincsenek talán maguk ellen, meg jól ellenőrzik őket.
[00:49:13]Miért ne hinném el úgy, hogy órákat olvasnék utána anélkül, hogy ilyen biztosítást kössek a lakásomra, vagy olyat.
[00:49:22]Tehát szerintem ebből kellene kiindulni.
[00:49:25]És nagyon jól csinálta Orbán Viktor, és igen, én ebben gonoszságot látok, hogy leszalámizta gyakorlatilag a devizaites társadalmat, mert amíg a végtörlesztéssel nem mentette ki a tehetősebbeket, addig azért 20-300-es tüntetés is volt, és lehetett volna ez nagyobb az elkeseredés fokozásával.
[00:49:47]onnantól kezdve, ahogy eltűnt a jogérvényesítésre képes réteg a deviziteles társadalomból, már nagyon nehéz volt, és és ugye mivel pénzügyileg nem érte volna meg az Orbán rendszernek, nem segítette meg őket, és beleszámolta azt a szavazatveszteséget, ami belefért neki, nevezhetjük tekintély elvűség alapján nyugvó ö hibának.
[00:50:14]És ily akkor itt ezalatt azt értem, hogy abban a tekintélyben, hogy valaki egy banki szektorban dolgozik, diplomás, fehéringes, nyakkendős, én oda bemegyek, ő sokkal okosabb, mint én, van egy tekintélyelvem az irányába, és ezzel felmentem saját magamat annak a felelőssége alól, hogy hát ő jobban tudja.
[00:50:41]Pontosan.
[00:50:41]És azt se felejtsétek, és most direkt mondom a többes számat, hogy azért ez nem a ti generációtok, hanem ugye a még még csak nem is annyira az enyém, részben az enyém, de inkább a nálam 10 évvel idősebbek, tehát a ma 60-asok, 70-es ők azért nem abba a világba nőttek fel, mint hogy mindennek utána kell nézni, mindent megkerestek a interneten, mobiltelefonba, hanem ez a hátha azt mondták a tévébe, a rádióba, bárhol, akkor az valószínű tényleg úgy van.
[00:51:13]Hát igen, az a naivitás, hogy hogy sokkal több átveréssel találkozunk, vagy az, hogy ami így van szivárok hozzánk információ, ann nagyobb a valószínűsége, hogy átverés.
[00:51:26]Tehát sokkal körültekintőbbek vagyunk.
[00:51:28]Ez biztosan benne van.
[00:51:28]Igen, mert nekem ez volt az első gondolatom, mert édesanyámék a pontosan ebbe az időszakba vettek abba az időszakba vettek fel hitelt, amikor a barátaik is vettek föl, és ott mindig volt egy hatalmas nagy vita, hogy akkor devize alapú, nem devize alapú, satöbbi.
[00:51:43]És hát mi a baráti társaságunkban több embernél végignéztük azt, hogy ez a történet hogyan indult, hogyan folytatódott, majd még mindig nincsen vége igazából.
[00:51:52]És ö és hát édesanyám pontosan az a beállítottságú ember volt, hogy mindennek az utolsó nem tudom míg utánament, de ő is említette nekem, hogy ez az ő beállítottsága volt, és hogy akkor elmesélte, hogy ő hogyan nézett után, mert hogy akkor nem volt még nem tudom telefonegyebek, mert nekem az volt az első gondolatom, nekem az volt az első gondolatom, hogy felmentem, amikor a devizahitelesek után próbáltam nézni, vagy ez a történet után felmentem az internetre és megnéztem a a valutának, hogy hogyan évről évre hogyan mozgott.
[00:52:29]És tényleg azt lehetett látni, hogy ott akár öt-hogy több éven keresztül is nagyon-nagyon stabil volt.
[00:52:37]De ha meg visszafele nézted még 20-30 évre akár a a akár 20-30 évre, hát azért mozgott.
[00:52:45]Tehát ha csak meghosszabbítod a azt a azt, ami ami jellemző volt mondjuk a devizára nem tudom 30-40 évig, akkor már abban látszott az, hogy biztos, hogy ennek ennek mozás keresettlevélvelésünk.
[00:53:00]Úgyhogy szeretettel látlak, de ezt most termen viccesen mondom, hogy ez az egyik érvelésünk, amire anyukád rájött.
[00:53:08]Igen, viszont lejárt útközben a a beszélgetésre való időnk.
[00:53:11]Nagyon-nagyon köszönjük, hogy eljöttetek és ki tudtuk beszélni ezeket a témákat.
[00:53:17]És a nézőknek is nagyon-nagyon köszönjük, hogy végignézték ezt az adást.
[00:53:20]Ha tetszett, akkor mindenféleképpen, nem, ha tetszett, lájkoljátok és kommenteljetek, mert pörgeti az algoritmust, és ha még nem iratkoztatok volna fel a Klub Rádiónak a YouTube csatornájára, akkor tegyétek meg.
[00:53:32]Ez itt a Bőrünkre megy című műsor volt.
[00:53:35]A stúdióban Rostás Árminnal, diákújságíróval és Szepesházi Péterrel, ügyvéddel, egykori bíróval.
[00:53:42]Munkatársaink voltak Rózsahegyi Gábor, Loboda Pisti, Józsa Márta és Jómagam Pankot egy Lili.
[00:53:47]Sziasztok!