Klubrádió 40:07

"Kulka János testvére, Kulka Frigyes lánya, mindig így emlegetnek.." I Dr. Kulka Janina

egészségügyonkológiamesterséges intelligenciaszűrővizsgálatinterjúközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
"Kulka János testvére, Kulka Frigyes lánya, mindig így emlegetnek.." I Dr. Kulka Janina
tl;dr
  • Dr. Kulka Janina patológus professzor a Vladimir Totovics-díj kitüntetettje; Totovics a Nemzetközi Patológiai Akadémia német divíziójának alapítója volt.
  • Küzd a boncnoki sztereotípia ellen: a patológia ma elsősorban szövettani diagnosztikát és molekuláris vizsgálatokat jelent a célzott terápiákhoz.
  • A HER2-pozitív emlőrák korábban halálos kór volt, de a felfedezett molekula elleni gyógyszer krónikus beteggé tette; ezt Nobel-díjra érdemes áttörésnek tartja.

    „Az emlődaganatoknak van egy fajtája, ez a HER2-pozitív típusú emlőrák, ami a 80-as évek végéig, a 90-es évek elejéig a legborzalmasabb betegség volt... a gyógyszer teljesen megváltoztatta a biológiáját, és egy krónikus állapottá változtatta." – Dr. Kulka Janina

  • Mesterséges intelligencia már jelen van a patológiában, külföldön rutinszerűen használják; Kulka szerint itthon is napok kérdése a bevezetése.
  • Támogatja Hegedűs Zsolt minőségbiztosítási tervét: a patológiában a hibás reakciók rossz diagnózishoz vezethetnek, ezért kötelezővé tenné.
  • A folyékony biopszia vérből kimutatható keringő tumor-DNS-t; ha daganaton esett volna át, időszakosan elvégeztetné ezt a vizsgálatot.
  • Alacsony a magyar szűrővizsgálati részvétel, amit az egészségkultúra hiánya és a „dolgozni kell, magammal nem foglalkozom" mentalitás okoz.
  • Büszke apjára, Dr. Kulka Frigyesre és testvérére, Kulka Jánosra; természetes számára, hogy így azonosítják.
  • Lánya intenzív aneszteziológus lett, ami kemény, nem családbarát szakma; a területi egészségügyi egyenlőtlenségek megszüntetését is sürgeti.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Vladimir Totovics-díj és a patológia háttere

Dr. Kulka Janina professzorasszony a Vladimir Totovics-díj kitüntetettje. A díj névadója egy szerb származású patológus volt, aki fiatalon került Németországba, és ott kezdte rendkívül szorgalmas és tehetséges pályafutását. Ő alapította a Nemzetközi Patológiai Akadémia német divízióját, és a díjat éppen e divízió megalakulásának 50. évfordulójára hozták létre.

„Vladimir Totovics egy szerb származású patológus, aki nagyon fiatalon Németországba került, és ott egy nagyon szorgalmas, nagyon tehetséges, fiatal patológusként kezdődött a karrierje" – Dr. Kulka Janina *

Totovics szakterülete az elektromikroszkópia volt – egy rendkívül speciális vizsgálómódszer a patológián belül. A professzorasszony személyesen nem ismerte őt, bár elvileg ismerhette volna, de nagy volt köztük a korkülönbség. Totovicsról azt is feljegyezték, hogy rendkívül lelkesen tanította a fiatalokat, és sokan tekintik őt mesterüknek. A műsorvezető szerint Kulka Janina méltó utódja ebben, hiszen ő is rendkívül lelkesen tanít és végzi a munkáját.

A patológia megítélése és valódi szerepe

A korboncnoki tévképzet elleni küzdelem

Dr. Kulka Janina elmondása szerint sokat küzdött és küzd azért, hogy eloszlassa azt a laikusokban élő tévképzetet, miszerint a patológia kizárólag a boncolásról szól. Saját szakvizsgáját még „kórbonctan, kórszövettan" néven jegyezték, de szerencsére mára patológiának nevezték át a szakmát. Hangsúlyozta: a boncolás fontos tevékenység, de az utóbbi 20-25 évben a hangsúly teljesen áttevődött a szövettani diagnosztikára.

„Én nagyon sokat küzdöttem, meg küzdök azért, hogy ez a tévképzet elmúljon, hogy ez a szó, hogy kórbonctan. Az én szakvizsgámat még úgy hívják, hogy kórbonctan, kórszövettan, de szerencsére ma már patológiának nevezték át ezt a szakmát." – Dr. Kulka Janina *

A patológusok mindennapi munkája

A professzorasszony részletesen bemutatta, hogy a patológusok munkája messze túlmutat a mikroszkópos „kutatgatáson". Bármilyen szövetet vagy szervet, amit az emberi testből kivesznek – legyen szó sebészeti műtétek során eltávolított elváltozásokról vagy egy gyomortükrözés során vett szövetrészletről –, azt egy patológusnak meg kell vizsgálnia. Az ő feladatuk annak megállapítása, hogy amit például egy endoszkópos orvos szabad szemmel lát, az valóban betegség-e, és igényel-e beavatkozást.

A daganatos betegségek forradalma

Különösen a daganatos betegségek területén értékelődött fel elképesztő módon a patológusok szerepe. A célzott, molekuláris szinten ható gyógyszerek megjelenése teljesen megváltoztatta a daganatos betegségek biológiáját, lefolyását és prognózisát. Hogy melyik gyógyszert kell adni egy adott betegnek, azt a patológusok tudják megmondani – ettől kerültek „nagyon elegáns helyre" a szakmán belül.

„Különösen a daganatos betegségekben értékelődött fel elképesztő módon a szerepünk, mert megjelentek a célzott gyógyszerek, amik molekulárisan célzott gyógyszerek és nagyon hatékonyak, és teljesen megváltoztatták a daganatos betegségek biológiáját, lefolyását, prognózisát, és ahhoz, hogy melyik gyógyszert kell adni, azt a patológusok tudják megmondani." – Dr. Kulka Janina *

A HER2-pozitív emlőrák története – egy Nobel-díjra érdemes áttörés

Dr. Kulka Janina részletesen beszélt a HER2-pozitív típusú emlőrákról, amely a 80-as évek végéig, a 90-es évek elejéig a legborzalmasabb, iszonyatosan agresszív betegségnek számított, amivel nem lehetett mit kezdeni. Aztán azonosították ezt a molekulát, kifejlesztettek ellene egy gyógyszert, és ez a gyógyszer teljesen megváltoztatta a betegség biológiáját, krónikus állapottá változtatva azt. Azóta ez a terület is tovább fejlődött, és már más-más mechanizmusokat gátolva még jobban lehet ezt a molekulát semlegesíteni.

„Az emlődaganatoknak van egy fajtája, ez a HER2-pozitív típusú emlőrák, ami a 80-as évek végéig, a 90-es évek elejéig a legborzalmasabb betegség volt. Egy iszonyatosan agresszív, nem lehetett vele mit kezdeni. És akkor felfedezték, azonosították ezt a molekulát, kifejlesztettek ellene egy gyógyszert, és ez a gyógyszer teljesen megváltoztatta a biológiáját ennek a betegségnek, és egy krónikus állapottá változtatta." – Dr. Kulka Janina *

A professzorasszony szerint ezért az áttörésért akár Nobel-díjat is lehetne kapni. A műsorvezető felvetette, hogy nem tudja, van-e orvosi Nobel-díj az emlődaganatok terén – erre a kérdésre a professzorasszony sem tudott válaszolni, de úgy véli, lehetne.

A gyógyszerköltségek és az egyedi méltányosság problémája

A beszélgetés során szóba került, hogy ezek a célzott gyógyszerek borzalmasan drágák – egy-egy kezelési ciklus szinte felfoghatatlan összegbe kerül. Dr. Kulka Janina szerint ezzel a problémával valamit kezdeni kellene. A gyógyszerfejlesztések jellemzően magánpénzből valósulnak meg, és aki a tőkéjét adja, az szeretne valamit visszakapni – ez üzleti logika. Ugyanakkor a nagyobb gyártási volumen elvileg csökkentheti az árakat.

Magyarországon a legújabb gyógyszerek az egyedi méltányosság alapján érhetők el. A professzorasszony számára döbbenetes, hogy létezik olyan helyzet, amikor valaki azért nem éli túl a betegségét, mert nem kapja meg az egyedi elbírálás alapján a számára elérhető gyógyszert.

„Azért az elég döbbenetes, hogyha az ember tudja, hogy lenne rá megoldás, és mondjuk azért nem éli túl, mert nem kapja meg az egyedi elbírálást. Ez még elképzelhetetlen nekem, hogy ilyen még létezik. És tudom, hogy létezik." – Dr. Kulka Janina *

Mesterséges intelligencia a patológiában

A műsorvezető felvetette, hogy az AI megjelenése milyen hatással lehet a patológiára, utalva egy agykutatótól hallott példára, ahol a technológia segítségével korábban 100 egység helyett most akár félmillió vagy egymillió egységet is láthatnak egy felvételen. Dr. Kulka Janina megerősítette, hogy a mesterséges intelligencia a patológiában is megjelent, és bár a mindennapi gyakorlatban még nem használják széles körben, szerinte ez napok kérdése. Külföldi kollégáitól – francia, német, svédországi szakemberektől – tudja, hogy bizonyos területeken már napi rutinban alkalmazzák.

„A mi szakmánkban is megjelent. És tényleg fantasztikus. Persze nem azt mondom, hogy a mindennapi gyakorlatban ezt már itt használjuk, de szerintem ez napok kérdése." – Dr. Kulka Janina *

A műsorvezető kérdésére, hogy vajon mennyire védik a kutatók a saját eredményeiket, a professzorasszony úgy válaszolt: a kutatási szférában természetesen van verseny, de egyre inkább nemzetközivé válnak az egyes speciális területek kutatócsoportjai, mert így többre mennek. A műsorvezető tréfásan megjegyezte: „akkor ki lesz a Nobel-díj? Majd megbeszéljük."

A szakma elmúlt évtizedeinek fejlődése – személyes visszatekintés

Dr. Kulka Janina számára fantasztikus élmény volt végigkövetni a szakma fejlődését. Visszatekintve arra, hogy milyen felszereléssel, milyen mikroszkópokkal és milyen lehetőségekkel kezdett dolgozni, és ehhez képest hova jutott ma a patológia, ezt csodálatosnak tartja. Nagyon örül, hogy éppen ezt az időszakot dolgozta végig.

„Nekem ez fantasztikus volt megélni ezt a fejlődést, azt tudni, hogy én hogy kezdtem dolgozni, milyen volt a felszerelés, milyen mikroszkópjaink voltak, mire volt lehetőségünk, és hogy ahhoz képest ma hova jutott a szakma, ez egy csodálatos." – Dr. Kulka Janina *

Arra a kérdésre, hogy jó lenne-e ma fiatalnak lenni, azt válaszolta, hogy ő így, visszatekintve nagyon örül annak, hogy pont ezt az időt dolgozta végig.

Fiatalok a patológiában – egy családbarát szakma vonzereje

A Magyar Tudományos Akadémia 200 éves évfordulójára készült egy könyv a labordiagnosztikai szakmákról, és ennek kapcsán Dr. Kulka Janina egy kérdőívet készített a fiatal patológusok körében. Az eredmények szerint a fiatalok kifejezetten szeretik ezt a szakmát: élvezik az izgalmakat, a „megfejtendő rejtvényeket" egy-egy nehezebb diagnosztikus eset kapcsán, és szeretik azt is, hogy van idő gondolkodni. Szinte mindegyik válaszban szerepelt az is, hogy ez egy családbarát szakma.

„Annyira jókat írtak, azt írták, hogy nagyon élvezik az izgalmakat, a megfejtendő rejtvényeket egy-egy nehezebb diagnosztikus eset kapcsán, szeretik azt, hogy van idő gondolkodni. És persze az is szinte mindegyik válaszban szerepelt, hogy ez egy családbarát szakma." – Dr. Kulka Janina *

A professzorasszony hozzátette: amikor ő volt fiatal, ezt biztos nem mondta volna, mert általában késő este ment haza a munkából a többi fiatal kollégával együtt. Ma viszont tényleg igaz, hogy nem kell ügyelni – bár ez sem mindenhol érvényes, mert a transzplantációval foglalkozó intézményekben a patológusoknak ügyeletet kell adniuk, hiszen meg kell vizsgálni a beültetendő szervet. Ő maga soha nem volt ilyen ügyeletben.

A beszélgetés során szóba került a paraszolvencia kérdése is. A professzorasszony elmondta, hogy a patológia sosem volt paraszolvenciás szakma – itt nincs olyan, hogy valaki „legyen jobb a szövettan". Egyszer életében akart valaki pénzt adni neki egy borítékban, de nem fogadta el; a portán letett borítékot pedig a leletben szereplő lakcím alapján visszaküldte a páciensnek. A mai fiatalok már nem is tudják, mi az a paraszolvencia – és ez a professzorasszony szerint nagyon jó, „tiszta lap".

Miért lett patológus? – A pályaválasztás története

Dr. Kulka Janina elmondta, hogy nem a kutatás és a gyógyítás közötti tudatos választás vezette a patológiára. Egyszerűen úgy érezte, hogy a hat év egyetem kevés ahhoz, hogy oda merjen állni egy kórterembe, egy beteg elé, és azt mondja: „én vagyok az orvos, és majd én meggyógyítom". Akkoriban teljesen bevett dolog volt, hogy valaki elmegy patológiára dolgozni, szerez egy szakvizsgát, és azalatt az idő alatt még sokkal okosabb lesz, és többet fog tudni a betegségekről. Ő is erre számított – csak aztán beleszeretett ebbe az egészbe.

„Azt éreztem, hogy a hat év egyetem az kevés ahhoz, hogy oda merjek állni egy kórterembe, egy beteg elé, és azt mondani, hogy én vagyok az orvos, és majd én meggyógyítom. És akkoriban az egy teljesen bevett dolog volt, hogy az ember elmegy patológiára dolgozni, szerez egy szakvizsgát, és azalatt az idő alatt még sokkal okosabb lesz, és még sokkal többet fog tudni a betegségekről. És én erre számítottam, csak aztán beleszerettem ebbe az egészbe." – Dr. Kulka Janina

A műsorvezető megértően reagált, felidézve egy személyes élményt: amikor a testvérét a Szent Imre kórházban műtötték, egy 26-28 év körüli rezidens végezte a nagy műtétet éjszakai ügyeletben. A műsorvezetőt lenyűgözte az a bátorság, ami kell ahhoz, hogy egy ilyen fiatal orvos élet-halál kérdésében döntsön. A professzorasszony megjegyezte: valójában a rezidenst nem hagyják egyedül dönteni, konzultálnia kell a tapasztaltabb kollégákkal.

Minőségbiztosítás a patológiában – az új egészségügyi kormányzat tervei

Dr. Kulka Janina kifejezetten egyetért azzal, amit az új egészségügyi miniszter, Hegedűs Zsolt mond: a minőségbiztosítás bevezetése a betegbiztonság érdekében kulcsfontosságú. Ez a patológiában azt jelentené, hogy ellenőrizni kell, megfelelő technikákat alkalmaznak-e, azok valóban úgy működnek-e, ahogy a „nagy könyvben" meg van írva, és a diagnózisok a megfelelő algoritmus szerint, a megfelelő úton születnek-e.

„Az, amit az új egészségügyi miniszter, Hegedűs Zsolt mond, az nagyon egybevág azzal, ami a mi szakmánkra nagyon is érvényes. És ez a minőségbiztosítás bevezetése a betegbiztonság érdekében." – Dr. Kulka Janina *

A professzorasszony Angliában szerzett tapasztalatai alapján – ahol két évet dolgozott a 90-es évek elején – ott teljesen magától értetődő, hogy minden évben az orvosok és a laboratóriumok is átesnek egy minőségvizsgálaton. Magyarországon létezik egy külső minőségbiztosítási rendszer a patológiai laborokra, de ez nem kötelező. Úgy fogalmazott: „aki ad magára, az becsatlakozik ebbe a programba". Szerinte ezt muszáj lenne kötelezővé tenni, mert a patológia olyan szakma, ahol nagyon is konkrét dolgokat lehet elrontani, és egy rosszul kivitelezett reakció értékelése rossz diagnózishoz vezethet.

A műsorvezető felvetette, hogy előfordulhat-e, hogy két patológus ugyanazt az eredményt máshogy értékeli – például a fiatalabb, képzetlenebb kolléga és a 40 év tapasztalattal rendelkező professzorasszony között. A professzorasszony megerősítette, hogy ez elképzelhető, de a patológiában nagyon sokat konzultálnak egymással, és a digitalizáció ezt megkönnyítette: a digitális metszetek távolról is nézhetők, lehet véleményt cserélni, távleletezés is lehetséges.

Folyékony biopszia – a vérből kimutatható daganatsejtek

A műsorvezető egy Facebookon látott információra hivatkozva kérdezte, hogy létezik-e olyan vérvételi lehetőség, amely előre megmutatja, hogy valakinek milyen százalékos hajlama van a rákos sejtek „életre kelésére". Dr. Kulka Janina elmondta: nem biztos, hogy pontosan erről van szó, de létezik egy módszer, az úgynevezett folyékony biopszia (liquid biopszia), amely Magyarországon is hozzáférhető. Ennek során a vérből ki lehet mutatni keringő daganatsejteket és keringő tumor-DNS-t, és ezek jelenlétéből, mennyiségéből, valamint az azonosítható molekuláris eltérésekből lehet következtetéseket levonni.

„Ez a amiről én tudok és ami Magyarországon hozzáférhető, az az, hogy a vérből ki lehet mutatni keringő daganatsejteket, meg keringő tumor-DNS-t. Tehát a sejtmentes tumor-DNS-t is ki lehet mutatni, és ennek a jelenlétéből vagy a mennyiségéből, az azonosítható eltérésekből nyilván lehet következtetni." – Dr. Kulka Janina *

A műsorvezető erre feltette a személyes kérdést: „Te mit tennél a saját helyedben? Szeretnéd-e tudni?" A professzorasszony elgondolkodva válaszolt: ha daganatos betegségen lenne túl, akkor lehet, hogy időről időre megcsinálná ezt a vizsgálatot. Hozzátette: ez nem csupán arról szól, hogy meg lehet mondani, van-e vagy nincs-e keringő daganatsejt, hanem a molekuláris eltéréseket is lehet analizálni és azonosítani. Ha például egy korábban meggyógyított daganat évekkel később kiújul valahol, akkor a keringő daganatsejt-állományból vagy az új daganatból vett biopsziából olyan molekuláris eltéréseket lehet azonosítani, amelyekre célzott gyógyszert lehet adni.

Szűrővizsgálatok és egészségkultúra Magyarországon

A műsorvezető felvetette, hogy az új egészségügyi kormányzatnál kezdeményezni kellene, hogy évi egy-két szabadnapot adjanak a különböző szűrővizsgálatokra, mert sokan azért nem mennek el például mammográfiára, mert szabadságot kell kivenniük, és úgy gondolják, hogy kevés a szabadság, ezzel lehet spórolni. Dr. Kulka Janina abszolút egyetértett ezzel, és hozzátette: Magyarországon a szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóság nagyon alacsony, aminek biztos sok összetevője van.

Az egyik ok szerinte az általános egészségkultúra hiánya – egyrészt sokan nem akarják tudni az eredményt, másrészt egy olyan fajta szocializáció, hogy „dolgozni kell, mert különben nem tudok elég pénzt keresni, vagy nem tudok elég pénzt adni a gyerekemnek. Nem érdekes, hogy velem mi van." A professzorasszony szerint sok generáció nőtt fel így, és ezt kéne valahogy megtanítani az embereknek, hogy a leggyakoribb daganatok megelőzhetők.

„Szerintem sok generáció nőtt föl így. És ezt kéne valahogy megtanítani az embereknek, hogy dehogy nem fontos, hogy a leggyakoribb daganatok megelőzhetők." – Dr. Kulka Janina *

A műsorvezető megjegyezte: a halálozási statisztikákban Magyarország sajnos „élvonalban" van, ami részben ennek a nem megfelelő egészségkultúrának a következménye. A professzorasszony egyetértett: „Így van."

Családi örökség – Dr. Kulka Frigyes, a „csodálatos sebész"

A testvér betegségének megélése

Amikor a műsorvezető arról kérdezte, hogyan élte meg orvosként testvére, Kulka János betegségét, Dr. Kulka Janina őszintén válaszolt: nem tudta és nem is akarta orvosként megélni, hiszen annyira nem ért ahhoz a területhez. Az ijedség és a riadalom volt benne, és egyszerűen nem érezte úgy, hogy neki abban a szerepben ott kellene lennie – egy pillanatig sem. Ugyanakkor hozzátette: szerencse a szerencsétlenségben, hogy mindez Budapesten történt, ahol a legjobb szakemberek kezében volt, és a legjobbak gyógyították.

„Nem tudtam orvosként ezt megélni, vagy nem is akartam, hiszen annyira nem értek ahhoz a területhez. Az ijedség, a riadalom. Egyszerűen nem éreztem úgy, hogy nekem abba a szerepbe kéne ott jelen lennem, egy pillanatig se." – Dr. Kulka Janina *

Édesapja, Dr. Kulka Frigyes emlékezete

A professzorasszony édesapjáról, a neves tüdősebészről beszélve elmondta: szerinte ő nem volt „paraszolvencia király". Arra emlékszik, hogy tyúkot, tojást, mákos tésztát hoztak neki ajándékba, mert azt nagyon szerette, de nem fogadott el pénzt. Nem volt nyaralójuk, nem volt jó autója – sőt, az ő autója volt a legkisebb a kollégái között. A szakmáját szenvedélyesen imádta, és 1989-ben bekövetkezett halála után is úgy emlékeznek rá Szegeden és Pesten, mintha még mindig jelen lenne.

„Arra emlékszem, hogy hoztak tyúkot, meg tojást, meg mákos tésztát hoztak neki ajándékba, mert azt nagyon szerette. Nem volt nyaralónk, nem volt jó autója, sőt, asszem az ő autója volt a legkisebb a kollégái között." – Dr. Kulka Janina *

Dr. Kulka Janina kiemelte az Elhorvát Katalin által írt könyvet, amely szerinte csodálatos, és az abban megjelent beszélgetésekből, interjúkból „süt az, hogy itt van, hogy él". Édesapja tüdőgyógyász is volt, és fantasztikusan képzett orvosként nagyon jól tudta a funkciót és az anatómiai viszonyokat összerakni – ez egy nagy erénye egy tüdősebésznek.

„Ő egy fantasztikusan képzett orvos volt. Ő tüdőgyógyász is volt. Nagyon jól tudta a funkciót és az anatómiai viszonyokat így összerakni. És azt hiszem, hogy ez egy nagy erénye egy tüdősebésznek." – Dr. Kulka Janina *

„Kulka Frigyes lánya" és „Kulka János testvére"

A professzorasszony elmondta, hogy egész életében így emlegették – „Kulka Frigyes lánya", és most is „Kulka János testvére". Ez számára természetes, hiszen így nőtt fel, és nem zavarja. Sőt, két ilyen „csodálatos pasas" rokonának lenni „azért az elég jó".

„Most is az, és Kulka János testvére. És ez jó így. Tehát nem zavar, de két ilyen csodálatos pasasnak a rokona rokonának lenni, azért az elég jó. De mivel így nőttem föl, ez a természetes." – Dr. Kulka Janina *

Két meghatározó emléket is felidézett orvoskorából, amelyek édesapjához kötődnek. Az egyik: amikor sebészeknek tartott továbbképző előadást az emlődaganatok patológiájáról, az előadás végén odajött hozzá valaki, és azt mondta: „annyira izgultam, hogy ne hagyja abba, annyira olyan jó, mint az édesapja". Ezt élete egyik legnagyobb bókjának tartja. A másik: egy onkoteam során – még a Covid előtt, amikor személyesen zajlottak ezek a megbeszélések – bejött egy hölgy, akit emlődaganat miatt kezeltek, és bemutatkozás után azt mondta: „engem a Kulka professzor úr műtött, nem tudom, 35 évvel ezelőtt, és az is olyan fantasztikus volt".

Onkoteamek és a betegekkel való találkozás

A professzorasszony elmagyarázta az onkoteamek működését: a daganatos betegségek esetében kötelező a több szakmás megbeszélés. Az elsőre akkor kerül sor, amikor megszületik a diagnózis egy biopsziás mintából vagy bármilyen mintából – ekkor döntik el, mi történjen. Ha a műtét mellett döntenek, akkor a műtét után is van egy ilyen megbeszélés. A Covid előtt ezek személyesen zajlottak, a betegek jelenlétében, és a professzorasszony ezt nagyon fontosnak érezte, mert ilyenkor el lehetett magyarázni a betegnek, hogy miről szól a lelet, mit jelent. Sajnos a Covid alatt ezek online teamekké váltak beteg nélkül, és legalábbis az egyetemen ez így is maradt.

„Én azt nagyon fontosnak éreztem, hogy el lehetett magyarázni, hogy mi ez a lelet, miről szól, mit jelent. Az ezt én nagyon fontosnak éreztem." – Dr. Kulka Janina *

A következő generáció – Dr. Kulka Janina lánya

Dr. Kulka Janina három gyermeke közül a legnagyobb, Fruzsina intenzív aneszteziológus lett – egy nagyon kemény szakma. A Korányi Intézetben dolgozik, Budakeszin. A professzorasszony elmondta: félti a gyermekét, mert ez egy rendkívül megterhelő, iszonyú nehéz ügyeletekkel járó szakma, ami nem kifejezetten családbarát.

A műsorvezető megjegyezte: babáknál hallotta, hogy az aneszteziológusok kérik az orvosokat, próbálják egy picit „húzni" a műtétet, mert nem mindegy, hogy két hónapos vagy hat-hét hónapos babát kell altatni – itt „nagyon-nagyon penge táncolnak". A professzorasszony megerősítette, hogy lánya szokott is mesélni arról, mennyire fontos, hogy hogyan alszik el a beteg és hogyan ébred fel. Arra a kérdésre, hogy miért lett aneszteziológus, azt válaszolta: az apukája is aneszteziológus, intenzíves, és biztos, hogy ő is egy ilyen megszállott, a szakmáját imádó orvos – ez így „nagyon látott számítana".

„Ő intenzív aneszteziológus. Az egy nagyon kemény szakma. Én azt látom, hogy egy nagyon megterhelő, iszonyú nehéz ügyeletek. Szóval én féltem a gyerekemet. Hát ez nem kifejezetten családbarát szakma." – Dr. Kulka Janina *

Az egészségügy területi egyenlőtlenségei

A műsorvezető a Szent Imre kórházban történt műtét kapcsán felidézte: a műtét azért húzódott, mert nem volt aneszteziológus – kilépő orvosok voltak. Remélhetőleg most rendbe szedik a helyzetet, mert az ottani főigazgató nyugdíjba ment, és „nem volt túl jó hírű", most pedig két kardiológust bíztak meg. Dr. Kulka Janina megerősítette, hogy ő is odatartozik, és figyelemmel követi az eseményeket.

A professzorasszony kiemelte: az új egészségügyi kormányzat zászlajára tűzte, hogy ne legyen „orosz rulett" az egészségügy – ne attól függjön a gyógyulás, hogy az ország melyik csücskében lakik az ember. Ez szerinte nagyon-nagyon fontos.

„Amikor az új egészségügyi kormányzat, szerintem a zászlójára tűzött, hogy ne legyen ez, hogy a gyógyulás attól függ, hogy az országnak melyik csücskében lakik az ember. És ez is nagyon-nagyon fontos." – Dr. Kulka Janina *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:19]Dr.

[00:00:19]Kulka Janina a vendégem, professzor.

[00:00:22]Ezt hozzá szoktam tenni, bár te ezt nagyon-nagyon szerényen fogadod.

[00:00:27]A díjad, amiről hát nem beszéltem, csak említettem, a Vladimir Totovics némi némi magyarázatra szorul, mert ahogy mondtam, hogy nem gondolnám, hogy egy laikus embernek ismerni kell a nevét, hol ott a szakmában ő egy nagyon elismert szakember, hogy segítseb ebben eligazodni.

[00:00:44]Köszönöm szépen, hogy itt lehetek.

[00:00:46]Vladimir Totovics egy szerb származású patológus, aki nagyon fiatalon Németországba került, és ott egy ott kezdett dolgozni, egy nagyon szorgalmas, nagyon tehetséges, fiatal, patológusként kezdődött a a karrierje, és és aztán ő volt az, aki megalapította ennek a Nemzetközi Patológiai Akadémiájának a német divízióját, és ez a tulajdon tulajdonképpen a a divízió megalakulásának az 50.

[00:01:19]évfordulójára alapították a róla elnevezett díjat.

[00:01:21]Ő maga a az elektromikroszkópia területén volt egy nagyon nagyon elismert, ami egy nagyon speciális vizsgálómódszer a patológia területén.

[00:01:34]És a azt is én nem ismertem őt személyesen.

[00:01:39]De ismerhetted volna tehát időben?

[00:01:41]Elvileg elvileg ismerhettem volna, de szóval azért nagyon nagy a korkülönbség.

[00:01:47]Tehát és a tehát azt írják még róla, hogy nagyon lelkes lelkesen tanította a fiatalukat, tehát nagyon sokan tekintik őt a mester mesterüknek.

[00:01:59]Hát akkor méltó utódja vagy, mert te is nagyon lelkesen tanítod a fiatalokat, meg nagyon-nagyon lelkesen végzed a munkádat.

[00:02:06]Tehát nem nagyon kacsingattál ki a patológiából.

[00:02:12]Nem, ez egy szerelem neked.

[00:02:14]Így, így.

[00:02:14]Igen, ez így van.

[00:02:14]És az ember tud hűséges lenni a Igen.

[00:02:17]És az a kikacsingatás meg tulajdonképpen teljesen magától értetődő, mert a patológia az egy az része ennek a a sokszakmás együttműködésnek, ami ma már teljesen elengedhetetlen a a bármelyik betegség gyógyításához.

[00:02:37]Mennyire elismert szakma a patológia?

[00:02:39]Mert nagyon háttérben van a most megint az én oldalamról nézem a a nem az orvosi szakmán belül.

[00:02:45]Tehát többnyire mi mindig úgy találkoztunk vele, mint korboncnokokkal, hogy majd odakerül, hogyha ha az utolsó útjára indul az ember.

[00:02:55]De hát azért most már nagyjából tudjuk, hogy azért ez többet is jelent, de de a laikusokban sokszor így él.

[00:03:02]Igen.

[00:03:02]És én nagyon nagyon sokat küzdöttem meg küzdök azért, hogy ez a tévképzet ez elmúljon, hogy tehát ez a szó, hogy korbonctan.

[00:03:13]Én az egyébként az én szakvizsgámat még úgy hívják, hogy korbonctan, korszövettan, de szerencsére ma már patológiának nevezték át ezt a szakmát.

[00:03:25]Tehát de onnan nőte ki magát a patológia.

[00:03:28]ugyanaz a szakma, csak egy csak egy jobb név.

[00:03:31]Én én ezt így gondolom.

[00:03:36]Szóval igen, igen, még még nagyon sokszor sokszor vagy sok ember hiszi azt, hogy ez a hogy ez a szakma arról szól, hogy hogy boncolunk.

[00:03:43]Sőt, van, aki azt hiszi, hogy ez a korboncnok az a boncmestert takarja.

[00:03:55]Szóval a boncolás maga az egy az egy nagyon fontos tevékenység, azt gondolom, de azt gondolom, hogy hogy az utóbbi 20 1520 évben a a szakmában a hangsúly az teljesen áttevődött a szövettani diagnosztikára.

[00:04:11]Ugye ez is, erről is sokan azt hiszik, hogy hogy ez csak ott kutatgatunk, elnézegetjük a mikroszkópba a sejteket, de nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy a bármi szövetet, szervet emberből kivesznek, azt egy patológusnak meg kell vizsgálni.

[00:04:31]Sebészeti műtétek során eltávolított kisebb-nagyobb eltellenességek, amik miatt egy műtét történik.

[00:04:39]Vagy amikor valaki elmegy egy gyomortükrözésre, és akkor ott kivesznek egy kis szövetrészletet a nyákártyából, akkor azt mi részletesen megvizsgáljuk.

[00:04:53]Tehát nagyon nagyon fontos a szerepünk abban, hogy pontos diagnózisok szülessenek, hogy hogy egyáltalán azt meg lehessen állapítani, hogy hogy az, amit szabad szemmel mondjuk lát egy egy endoszkópos, akkor hogy az valóban egy betegség, egy egy olyan betegség, amivel valamit csinálni kell.

[00:05:17]És ugye különösen a daganatos betegségekben értékelődött fel elképesztő módon a szerepünk, mert ugye megjelentek a célzott gyógyszerek, amik molekulárisan célzott gyógyszerek és nagyon hatékonyak és teljesen megváltoztatták a daganatos betegségek biológiáját, lefolyását, prognózisát, és ahhoz, hogy a hogy melyik gyógyszert kell adni, azt azt a patológusok tudják megmondani.

[00:05:49]És ettől ettől nagyon nagyon elegáns helyre kerültünk.

[00:05:53]Úgy gondolom sokat kell erről beszélni, mert a technika fejlődésével a ti rangotok is előbbre került, és akkor még nem beszélünk arról, hogy itt vannak az AI-ok.

[00:06:04]Most nem tudom, hogy a te szakterületeden ez hogy működik, csak pont a múltkor egy agykutató mesélte, hogy elképzelni nem tudom, amikor most példát mondok, ha régen 100 egységet láttak, most 500000 vagy 1 milliót látnak azon a felvételen az AI segítségével.

[00:06:21]Tehát, hogy itt valami olyan olyan gyorsasággal fejlődik majd újból az orvostudomány, mert szerintem az elmúlt 20 évben is, amit elképzelni nem tudunk az AI segítségével, és lehet színi, meg lehet azt mondani, hogy milyen ártalmas, káros hatásai vannak, de szerintem minden tudományos fejlődésnek megvan a pro és kontra hatása.

[00:06:40]Igen, így van.

[00:06:40]És igen, az ember kiválóan tudja, hogy hogy lehet a jó találmányokat rosszra használni.

[00:06:48]Igen, a mi szakmánkban is is megjelent.

[00:06:52]És tényleg fantasztikus.

[00:06:52]Tehát persze nem azt mondom, hogy hogy a mindennapi gyakorlatban ezt már itt használjuk, de de szerintem ez napok kérdése vol.

[00:07:03]De így van.

[00:07:03]De de szóval tudom a mit tudom én a francia vagy német kollégáimtól, Svédországban élő kollégáktól tudom, hogy hogy bizonyos területeken ez már napi rutinban használják.

[00:07:15]És ez hogy van, hogyha a németektől meg a külföldi kollégáktól tudod, akkor ez már közcs lehet, mert régen tudod, az volt, hogy azért a a kutatók meg a tudományban dolgozók azért nagyon védték a maguk kis tudományát, hogy az ő nevéhez fűződjön.

[00:07:32]Vajon most ezt megosztják?

[00:07:32]Mert azt tudom, hogy van valamilyen nemzetközi hálózat, és becsatlakozhat rá mindenki, és beszélgetnek róla.

[00:07:38]De vajon mennyire védik a saját kis kutatási eredményeiket?

[00:07:43]Hát én én azt gondolom, hogy igen, tehát a a kutatási szférában persze van egy verseny, az teljesen magától értetődő, de de én én azt tapasztalom, hogy hogy egyre inkább nemzetközvé válik egy-egy speciális területen egy-egy kutatócsoport, mert többre mennek.

[00:08:03]Én Én a abszolút akkor ki a Nobeldíj ki lesz a végén?

[00:08:09]Majd megbeszéljük.

[00:08:09]Az emlő daganatok terén van nobeldíj.

[00:08:12]Orvosi Nobeldíj?

[00:08:15]Jó kérdés.

[00:08:17]Nem tudom.

[00:08:17]Nem, én se tudok róla, hogy nem tudom, hogy van-e.

[00:08:21]Lehetne volt ott olyan, mert ez a te szakleted volt olyan fejlődés, ami volem volt volt.

[00:08:26]És ez a pont a tehát a az emlőtaganatoknak van egy fajtája, ez a H2 pozitív típusú emlőrák, ami ami a egészen a 80-as évek végéig, a 90-es évek elejéig a legborzalmasabb betegség volt.

[00:08:46]Tehát egy egy iszonyatosan agresszív, nem lehetett vele mit kezdeni.

[00:08:54]És akkor és akkor felfedezték, tehát azonosították ezt a molekulát, kifejlesztettek ellene egy gyógyszert, és e ez a gyógyszer ez teljesen megváltoztatta a biológiáját ennek a betegségnek, és és egy krónikus állapottá változtatta, és persze azóta az az egy gyógyszer az csodá az az egy ilyen csoda volt, hogy azzal lehetett gyógyítani ezt a betegséget.

[00:09:21]Azóta ez is fejlődött, és már más-más mechanizmusokat gátolva még jobban lehet ezt a ezt a molekulát semlegesíteni.

[00:09:32]Úgyhogy szerintem azért lehetne éppen obeddiat is kapni.

[00:09:34]Én mikor szokták kérdezni, mert tudják, hogy beteg voltam, és hogy a nonhocskin.

[00:09:40]Csak én nem tudja, hogy mi az, hogy nonhocskin.

[00:09:41]Akkor szoktam mondani, hogy hát ez az, amiben Antal József miniszterelnök 8081-ben, nem tudom pontosan mikor meghalt, hogy akkor még gyógyíthatatlan volt.

[00:09:51]Most már igen, jók az esélyek.

[00:09:51]Hát jó, hogy eltelt 40 év.

[00:09:54]Ühüm.

[00:09:56]De de most már jóval rövidebb idő eltelik, hogy szerintem a gyógyításban szép eredményeket érkezig.

[00:10:00]Igen, igen, igen.

[00:10:03]És hát és ez szóval szerintem ez ez iszonyú fontos lenne, hogy hogy ezt ezt azt az ezt az őrületes fejlődést, ami a a az alapkutatásból a gyógyszerfejlesztésig és a gyógyszer megjelenéséig eljut, ez nagyon lerövidül.

[00:10:23]De de azért ezek a célzott gyógyszerek, ezek ezek borzalmasan drágák.

[00:10:28]Tehát egy-egy ilyen kezelési ciklus az nem nem tudok számokat mondani, de fel szinte felfoghatatlan összegbe kerülnek.

[00:10:36]És ezzel kéne valamit kitalálni, hogy hát igen, ezt Roska Boton mesélte a múltkor beszélgettünk, hogy hogy ne lennének drágák, amikor külföldön ezek a gyógyszerfejlesztések, ez mindig magánpénzüm eredményei, és aki magán tőkéjét adja be, azért az szeretne valamit visszakapni, és minél nagyobb a gyártás, meg minél többet gyártanak, akkor annál több jön vissza, és már tudja vinni az árakat, le tudja vinni.

[00:11:05]Tehát nyilvánvaló, hogy üzlet ez az egész, mert nem tudom, hogy államilag melyik országban mindig Amerikát hozzuk példának, de lehet-e ilyen formában támogatni a a hát meg hát azt tudom, hogy Magyarországon is vannak az egyedi elbírálás így van.

[00:11:21]Tehát ezek közül a legújabb gyógyszerek azok ezek az egyedi méltányosság alapján.

[00:11:26]Így igen.

[00:11:26]Igen.

[00:11:28]Igen.

[00:11:28]Azért az elég döbbenetes, hogyha az ember tudja, hogy lenne rá megoldás, és mondjuk azért nem éli túl, mert nem kapja meg az egyedi elbírálást.

[00:11:35]Ez még elképzelhetetlen nekem, hogy ilyen még létezik.

[00:11:39]És tudom, hogy létezik.

[00:11:41]Tudom, hogy hogy létezik.

[00:11:44]Jókor születtél-e, mert a a a az első időben azért nem volt ilyen fejlődés.

[00:11:48]Most meg szerintem az várható, hogy most napról napra, hogy hogy mennyire tudod végigkövetni.

[00:11:54]nyugdíjasként bár tanítasz és benne vagy még az egészben nyakik, tehát nem szálltál ki belőle, csak hogy jó lenne ma fiatalnak lenni.

[00:12:00]Én én tehát nekem így így visszatekintve én ez egy tehát tehát fantasztikus volt megélni ezt a fej, tehát azt azt tudni, hogy hogy én hogy kezdtem dolgozni, milyen volt a felszerelés, milyen mikroszkópjaink voltak, mire volt lehetőségünk, és hogy ahhoz képest ma hova jutott a szakma, ez egy csodálatos.

[00:12:30]Szóval én én nagyon örülök, hogy pont ezt az időt dolgoztam végig.

[00:12:32]Nagyon nagyon nagyon tényleg fantasztikus.

[00:12:37]És a fiatalok, akiket tanítasz, ők mit mondanak?

[00:12:39]Szeretnek patológusnak menni.

[00:12:43]Így nagyon nagyon érdekes.

[00:12:46]Most az Akadémia 200 éves évfordulójára készült egy könyv a labordiagnosztikai szakmákról, és a patológia is ezek között van.

[00:12:57]És a és ennek kapcsán készítettem egy kérdőívet a fiataloknak, csak úgy, hogy hogy legyen valami benyomás arról, hogy ők mit gondolnak erről a szakmáról, és és annyira jókat írtak, azt írták, hogy hogy nagyon élvezik a az izgalmakat, a a megfejtendő rejtvényeket egy-egy nehezebb diagnosztikus eset kapcsán ö szeretik azt, hogy van idő gondolkodni.

[00:13:31]Ö szeretik.

[00:13:33]Igen.

[00:13:33]Igen.

[00:13:33]És és persze az is egy az is szinte mindegyik válaszban szerepelt, hogy ez egy családbarát szakma.

[00:13:40]Igen.

[00:13:40]Hazavz, ami ami az, amikor én fiatal voltam, én ezt biztos nem mondtam volna, hogy családbarát szakma, mert általában késő este mentem haza a munkából a többi fiatal kollégámmal együtt.

[00:13:57]Szóval én nem éreztem ezt a ezt a családbarátságot, de ma tényleg így van, hogy az a önmagában az a tény, hogy nem kell ügyelni, az azért az bár az se mindenhol igaz, mert ahol tehát azokban az intézményekben, ahol transzplantáció folyik, már egy tüdővesetranszplantáció, ott a patológusoknak ügyeletet kell adni, hiszen meg kell vizsgálni a a beültetendő szeret.

[00:14:25]Ilyet csináltál?

[00:14:25]Voltál ügyetben?

[00:14:25]Nem, nem, nem, nem, nem.

[00:14:29]Számíthatott az, hogy a patológus szakma így felértékelődött, hogy eltűnt a paraszolvencia, mert azért amikor az ember pályát választ, akkor a nőgyógyászok, sebészek előnyben voltak, merthogy tudták, hogy körülbelül ez anyagilag mivel jár.

[00:14:40]Most egyenlő eséllyel indul minden orvos.

[00:14:46]Nem tud nem tudom, hogy ez számít, de tietek nem volt paraszolvenciás.

[00:14:50]Tehát itt nincs olyan, hogy legyen jobb a szövet tanint, doktornő.

[00:14:54]Nem, nem, nem, nem, nem.

[00:14:56]Aiszem egyszer életembe akart valakin bejött az intézetbe és akart nekem egy borítékba pénzt adni.

[00:15:02]Nem fogadtam el.

[00:15:06]Letette a portán és akkor kikerestem a a leletét amiben benne volt a lakcíme, és visszaküldad neki meg borzalmas.

[00:15:17]Nem, nem, nem, nem, nem tudom.

[00:15:19]Erre nem gond.

[00:15:19]Sose gondolkoztam ezen, hogy ez, hogy ez is majd a kérdőévben egyszer egyszer nem is nem is tudják, hogy mi ez.

[00:15:27]És és ez annyira jó.

[00:15:31]Jó, tiszta lapó.

[00:15:33]Igen.

[00:15:33]Igen.

[00:15:33]És az is nagyon jó egyébként, hogy tényleg ilyen nagyon nagyon okos fiatalok jönnek a a patológusnak.

[00:15:41]Szóval nagyon nagyon jó látni, hogy lelkesek, érdeklődők követik ezt a viharosan, rohamosan fejlődő ö szakmát vagy szakterületet.

[00:15:54]Nagyon nagyon jó.

[00:15:57]Nagyon jó.

[00:15:58]Van oka annak, hogy amikor te pályát választottál, nem a gyógyítás mellett tetted le a voksodat, hanem a kutatás mellett?

[00:16:05]Tehát, hogy nem akartál minden nap a kortermekben sétálgatni, gyógyítani?

[00:16:11]Nem.

[00:16:12]Nem erről volt szó.

[00:16:12]Nem, nem, ezt már többször elmondtam, hogy hogy azt éreztem, hogy hogy a hat év egyetem az az kevés ahhoz, hogy hogy oda merjek állni egy kortterembe, egy beteg elé, és azt mondani, hogy én vagyok az orvos, és majd én meggyógyítom.

[00:16:32]És akkoriban az egy teljesen bevett dolog volt, hogy hogy az ember meg tehát elmegy patológiára dolgozni, szer sz szer szerez egy szakvizsgát, és az alatt az idő alatt, azalatt még sokkal okosabb lesz, és még sokkal többet fog tudni a betegségekről.

[00:16:49]És én erre számítottam, csak aztán aztán beleszerettem ebbe az egészbe is.

[00:16:56]Jó, amit mondasz, mert nemrégiben megéltük, hogy a a Szentlek kórházban műtötték a testvéremet, és éjszaka ügyelet.

[00:17:04]Hát szerintem egy olyan 26-28 körüli rezidens volt ott.

[00:17:07]A főorvos valahogy eltűnt onnan és ez a fiatal orvos műtötte és nekem az volt az előes, hogy megmeri műteni.

[00:17:15]És úgy tényleg lepergett előttem, hogy hát épp, hogy kijött az egyetemől, kicsit rezidenskedik, és micsoda bátorság kell ahhoz, hogy élethalálul legyen egy ilyen fiatalorvos.

[00:17:28]Hát igen, de de gondolom vagy gondolom egy kis műtét nem volt majdnem meghalt.

[00:17:33]Nem, nem volt kis műtét.

[00:17:34]Nagyon nagy műtét volt.

[00:17:34]Nagy majd elmesél.

[00:17:38]Majd elmesél.

[00:17:38]Nagy műtét volt.

[00:17:41]Sikerült.

[00:17:41]Sikerült.

[00:17:41]Azért csodálattal néztem, hogy hogy hogy van ez.

[00:17:43]Tehát megértem azt, amit mondasz, hogy fiatalon hat év után még mindig csak 24 évesen életálról dönteni meg ebbe.

[00:17:50]Ez egy félelmetes.

[00:17:55]Igen, persze ez is.

[00:17:55]Igen.

[00:17:55]Szóval ez ez egy ez egy nagyon éles helyzet egy ügyeletben egyedül, egy de tehát valójáb tehát én is ezt k ezt a helyzetet képzeltem el, és azt gondoltam, hogy én ilyen helyzetben nem akarok kerülni, de valójában valójában nyilván az van, hogy a rezidenst nem hagyják egyedül, vagy a vagy a fiatalorvost nem hagyják egyedül dönteni, hanem meg kell konzultálja a tapas.

[00:18:21]Debrecenben volt egy, azt nem tudom olvastad jó pár évvel ezelőtt, amikor egy Debrecenben ügyeletes lévő rezidens beesett valami beteg, assasszem kardiológus volt a rezidens, de valami műtétre és a Facebookon kért segítséget.

[00:18:37]Az egész ország ezen mosolygott, hogy segítséget kér, hogy na most mit kell csinálnia?

[00:18:41]Hát reméljük, hogy GPT megmondja.

[00:18:47]Igen.

[00:18:47]Te mit remész mondjuk az egészségügy fejlesztésétől?

[00:18:49]mondjuk akárcsak a saját szakterületed szakterületeden lenne mit csinálni, javítani.

[00:18:56]Hát abszolút.

[00:18:56]És és nagyon tehát az, amit a amit az új egészségügyminiszteredű Zsolt mond, az nagyon egybeik azzal, ami a mi szakmánkra nagyon is érvényes.

[00:19:08]És ez a minőségbiztosítás bevezetése a betegbiztonság érdekében.

[00:19:16]És ez konkrétan mit jelentene?

[00:19:16]Ez ez hát ez annyit jelent, hogy hogy a mondjuk a mi szakmánkban azt jelenteni, hogy a a hogy a hogy megfelelő technikákat alkalmazunk-e, hogy a hogy azok valóban úgy működnek, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, hogy a diagnózisok úgy olyan algoritmus szerint, tehát olyan úton születnek-e, ahogy annak lenni kell, ami tehát ami biztosítja azt, hogy jó diagnózis szülessen.

[00:19:52]Ö tehát ez és ez tulajdonképpen én azt gondolom, hogy minden, tehát hogy ezt a laborszakmákban kötelezően kéne csinálni.

[00:20:02]Ugye én is, én Angliában dolgoztam két évet a 90-es évek elején, és ott teljesen magától értetődő az, hogy hogy minden évben a az orvosok is átesnek egy ilyen minőségvizsgálaton, mármint a most a patológiáról beszélek.

[00:20:22]és a laboratóriumok is, mert ugye ez egy tehát ez egy ez egy olyan szakma, ahol ahol nagyon is konkrét dolgokat lehet elrontani, és a és arra nagyon kell vigyázni, hogy azok ne romolhassanak el, vagy ne működhessenek rosszul, mert mert nagyon rossz útra tévedhet az ember egy rosszul kivitelezett reakciót értékelve, egy egy rossz diagnózis született.

[00:20:49]Szóval ez ez őrült fontos lenne és és ugye Magyarországon van egy a patológiai laborokra fejlesztett külső minőségbiztosítási rendszer, de nem kötelező.

[00:21:03]Tehát tehát ez úgy működik, hogy hogy aki én én úgy szoktam mondani, hogy aki ad magára, az az becsatlakozik ebbe a programba, és akkor évről évre, vagy évente nem is egy többször visszajelzést tud arról kapni, hogy az ő laboratóriuma megfelelően működik-e, és hogyha szóval ezt muszáj, én én azt gondolom, hogy ez muszáj lenne kötelezővé tenni.

[00:21:27]Létezik az, hogy hogy ugyanazt az eredményt két patológus, vagy mondjuk radiológus máshogy értékeli, máshogy látja, mert az egyik esetleg még fiatal, képzetlen, nincs olyan rutinja.

[00:21:42]Itt van professzorasszony, akinek nyilvánvalóan 40 év múlt már a szeme is máshogy működik.

[00:21:49]És lehet lehet ez is egy egy utána egy rossz diagnózis kérdése.

[00:21:54]Hát igen.

[00:21:54]Tehát elképzelhető.

[00:21:54]Igen, igen, igen.

[00:21:57]De ugye a a tehát a a patológiában is az van, hogy nagyon sokat konzultálunk, és ugye ez a a konzultációt a például a digitalizáció az az megkönnyíti, vagy megkönnyítette, tehát táv táv leletezés is lehetséges.

[00:22:17]Tehát már a metszeteket, amiket a analóg mikroszkópban diagnosztizáltunk, vagy diagnosztizálunk, azokból lehet digitális metszeteket készíteni, és ezek a digitális medszetek, ezek távolról is nézhetők, meg lehet konzultálni, lehet véleményt cserélni.

[00:22:42]Szóval, szóval ez ez is egy lehetséges.

[00:22:45]Facebookon most megjelent, ráadásul egy ismerős orvos tette föl, számomra ismerős orvos, hogy ha valaki daganatos betegségben szenvedett, akkor van talán Ausztriában vagy Angliában egy olyan vérvételi lehetőség, ami ami előre megmutatja, hogy hogy hány százalékra megvan a hajlama, vagy van hajlama, hogy a rákossejtek életre keljenek.

[00:23:07]tudsz te erről valamit, hogy tényleg létezik olyan, amit tőlünk egy picit távolabb meg tudnak csinálni, nem tudom mennyire.

[00:23:13]És itthon meg ez még képtelenség?

[00:23:17]Hát ezt nem tudom.

[00:23:17]Hát a ez a ez a ami nem biztos, hogy ez az, amiről te beszélsz, de az egy létező módszer.

[00:23:24]Ez az úgynevezett liquid biopszia, tehát a folyékony minták vizsgálata.

[00:23:31]És ez ez hozzáférhető Magyarországon is.

[00:23:35]A ez a amiről én tudok és ami Magyarországon hozzáférhető, az az, hogy a hogy a vérből ki lehet mutatni keringő daganatsejteket, meg keringőtumor DNS-t.

[00:23:52]Tehát a sejtmentes tumor DNS-t is ki lehet mutatni, és ennek a jelenlétéből vagy a a mennyiségéből, a azonosítható eltérésekből nyilván lehet következtetni arra, hogy És ilyenkor feltehti magának az ember azt a kérdést, hogy szeretném-e tudni, vagy akarom-e tudni, hogy keringenek vagy nem keringenek.

[00:24:17]Te mit tennél a saját helyedben?

[00:24:19]Hát ha Fú!

[00:24:23]Hát ha daganatos betegségen lennék túl, akkor lehet, hogy időről időre ezt így megcsinálnám.

[00:24:33]Hát nem tudom, hogy van-e.

[00:24:33]Nem, nem, mert így ez nem képezi terápiás beavatkozás indikációját, de de egyéb tehát nem nem csak ez van, hogy meg lehet mondani, hogy van vagy nincs, vagy ha van, akkor mennyi van, hanem hanem a molekuláris eltéréseket lehet analizálni, lehet azonosítani.

[00:24:54]is például egy egy egy olyan betegségnél, amikor a valamikor volt egy daganat, meggyógyították, de évekkel később kiújul valahol, akkor akár abból a daganatból vett biopsziól, vagy ebből a keringő daganat sejtállományból lehet azonosítani olyan molekuláris eltéréseket, amikre lehet célzott gyógyszert adni, vagy remélhetőleg lehet olyan molekuláris eltéréseket találni, amikre van gyógyszer.

[00:25:31]És akkor akkor ugye ez az, amiről amiről beszéltem, vagy beszélek, hogy hogy iszonyatosan sokat fejlődtek a lehetőségek, és persze ezt a technika fejlődése is lehetővé tette.

[00:25:43]Szerintem a ti oldalatokról valahogy kezdeményezni kellene az új egészségügyi kormányzatnál, hogy hogy évi, nem tudom egy-két szabadnapot adjanak a különböző szűrővizsgálatokra, mert azt tudom, hogy nagyon sokan azért nem mennek el, és maradjunk a te területeden az emlőanatszűrésre, mammográfiára, mert szabadságot kell kivenni, vagy szabad órákat kell kivenni, és hát sajnálatos módon úgy gondolják, hogy kevés a szabadság, és ezzel lehet spórolni.

[00:26:14]itahogy eg vagy két nap nem egy teljes nap és mindenki végezze el az a szűrővizgálatokat azt mondanák hogy egészségügyi szabadnak nem tudom hogy ehhez mit szólná abszolút tehát ez is ez is nagyon jó hogy ez is ennyire előttérbe került mert mert Magyarországon a a haj a szűr szűrővizsgálatokon való részvételi hajlandóság az az nagyon alacson és ez ennek biztos sok összetevője van és és Ez ez lehet az egyik.

[00:26:43]A másik meg szerintem a az általános egészségkultúra.

[00:26:49]Az a az a hát egyrészt ha nem akarom tudni, másrészt az a fajta szocializáció, hogy hogy hogy dolgozni kell, mert különben nem tudok elég pénzt keresni, vagy nem tudok elég pénzt adni a gyerekemnek.

[00:27:04]Nem érdekes, hogy velem mi van.

[00:27:04]Szóval, szóval azért, azért egy azért szerintem sok generáció nőtt föl így.

[00:27:09]És ezt kéne valahogy megtanítani az embereknek, hogy hogy dehogy nem fontos, hogy hogy a a leggyakoribb daganatok megelőzhetők.

[00:27:23]Igen, csak a a halálozási statisztikát szokták Magyarországon, hogy élvonalban vagyunk.

[00:27:27]Deát sajnos ez annak is a következménye ennek a nem jó egészségkultúrának.

[00:27:31]Így van.

[00:27:31]É, szóval igen, azt gondolom, de ez ez nagyon fontos lenne, hogy hogy ne kelljen szabadságot kivenni, amikor az ember egy szűrővizsgálatra elmegy.

[00:27:39]Persze régen asszem úgy volt, hogy orvosi igazolást kellett vinni, hogy ott volt az ember.

[00:27:45]Régen minden máshogy volt.

[00:27:48]Mi történik egy olyan családban, amikor beüt a mennykő és beteg lesz?

[00:27:50]Most gondolok Jánosra, hogy orvosként az ember ezt ezt hogy éli meg, amikor a testvére életéért küzd?

[00:28:02]Nem tudtam orvosként ezt meg élni, vagy vagy nem is nem is akartam, hiszen annyira nem értek ahhoz a területhez.

[00:28:14]Nem, tehát tehát én én azt hiszem, hogy az ijedség, a riadalom.

[00:28:18]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:28:21]Szóval egyszerűen nem éreztem úgy, hogy hogy nekem abba a szerepbe kéne ott jelen lennem.

[00:28:27]se egy egy pillanatig se.

[00:28:30]Nem, de utána a kapcsolatrendszer, hogy akkor most előkeresem a legjobb szakembereket, a logopédust meg nem tudom én gyógytor lesz.

[00:28:38]ők tehát szerintem a a legjobb helyre került, tehát iszonyú iszonyú szerencse, hogy ebben a szerencsétlenségben, hogy ez hogy ez Budapesten történt, ahol szerintem a ugye van egy nagyon jó stroke hálózat Magyarországon, de de ugye nyilván a a az amerikai út az ezek között is kimagasló.

[00:29:06]Én azt gondolom, hogy a legjobb szakemberek kezében volt, és a legjobb legjobb szakemberek gyógyították, és aztán a aztán a aztán jött magától a a többi.

[00:29:18]Erre szokták mondani, hogy a mai egészségügy az orosz rulett.

[00:29:20]Attól függ, kihez kerülsz, hova kerülsz, Budapesten, vidéken.

[00:29:25]Igen.

[00:29:25]Tehát naik, amit amit az új egészségügyi kormányzat szerintem a zászlójára tűzött, hogy ne legyen ez, hogy a a gyógyulás attól függ, hogy az országnak melyik csücskében lakik az ember.

[00:29:37]És ez is nagyon-nagyon fontos.

[00:29:42]Hogy volt ez régen?

[00:29:42]Azért édesapád mellett, aki egy nagyon-nagyon neves emelkasebész volt, azért végigélhetett.

[00:29:49]se tömegkommunikáció nem volt, semmilyen ilyen technikai csodák nem voltak, hogy akkor nem tudtunk arról, hogy mondjuk több ember hal bele a betegségébe, vagy vagy jobban gyógyítottak, vagy odaadóbbak voltak az orvosok, mert a diagnosztika nem volt annyira fejlett.

[00:30:07]Hát ez egy nagyon érdekes, hogy volt édesapádnál a paraszolvencia, tehát hogy akkor működött abban az időben, vagy m mit tudsz te arról?

[00:30:16]Én azt tehát tehát nyilván tehát én én én szerintem ő ő nem volt egy ilyen paraszolvencia király.

[00:30:26]Tehát, tehát abszolút, tehát arra emlékszem, hogy a, hogy mit tudom én, volt olyan, hogy hoztak tyúkot, meg tojást, meg mákos tésztát hoztak neki ajándékba, mert azt nagyon szerette, és nem volt tehát tehát én én én szerintem ő nem ő nem fogadott el meg szerintem lehet, hogy abban a korban ez még így nem működött.

[00:30:55]Még én nem hallottam abban, hogy működött az orvosbáró kifejezés.

[00:31:00]Hát az az akkoriban biztos nem működött.

[00:31:03]Az szerintem egy későbbi korszak szüleménye ez a ez a szó.

[00:31:06]De hogy nem tehát mit tudom én nem volt nyaralónk, nem volt jó autója, tehát assiszem a tán az ő autója volt a legkisebb a kollégái között.

[00:31:20]Szóval, szóval ugye úgy nem tudom elképzelni, hogy hogyha hogyha ha lett volna, akkor akkor akkor ez lett volna, de a szakmájának a szenvedélyes, ő szenvedélyesen imádta, és szerintem tehát az az, hogy ahogy ahogy ma is emlékeznek rá, 89-ben halt meg, és még mindig úgy emlékeznek rá, úgy van jelen ellen Szegeden minden nem mindenhol Pesten is a tehát azt nem tudom, hogy azt láttad-e azt a azt a könyvet, amit az Elhorvát Katalin Igen.

[00:32:01]írt és szerintem az egy csodálatos könyv és és egy és a a azok a beszélgetések vagy interjúk, amik abban megjelentek, azokból így így süt az, hogy hogy itt van, hogy él.

[00:32:17]És ez annyira csodálatos.

[00:32:21]És mitől volt ő ilyen csodás sebez?

[00:32:23]Mert egy ember is csodás sebzálatos ember kettőt nem lehet külön csodálatos ember volt egy tényleg az a fajta ember aki akinek sokkal többet számítottak a többiek mint ő maga magának.

[00:32:43]És nyilván a az egy az egy tehetség, vagy egy adottság, hogy valakinek a milyen milyen keze van, és és hogy a kezét és a és az agyát megfelelően tudja-e kritikus pillanatokban összekapcsolni.

[00:32:58]Szóval ő egy egy fantasztikusan képzett orvos volt.

[00:33:05]Tehát ő nem ő ő nagyon tehát ő ugye tüdőgyógyász is volt.

[00:33:08]Tehát nagyon nagyon jól tudta a a funkciót és az anatómiai viszonyokat így összerakni.

[00:33:18]És azt hiszem, hogy ez egy nagy erénye egy egy mk egy tüdősebbznek, hogy hogy szóval nem tehát nyilván nyilván van ilyen, hogy valaki ilyen ilyen csodálatosnak születik, csak otthon nálatok egy esti vacsoránál ez beszédtéma volt, hogy ő nem tudott kiszakadni a kórházból és mesélte a m a szép dolgokat.

[00:33:40]Mondjuk nem nagyon ö szóval nem nagyon emlékszem arra, hogy amikor igen, amikor már orvostgató voltam meg pláne amikor már végzett orvos lettem, akkor akkor volt olyan, hogy beszélgettünk betegekről, ő mesélt, vagy én meséltem, de így gyerekkorunkból abszolút nem emlékszem arra, hogy hogy a arról beszélt volna, hogy mi volt a klinikán folyton ott volt.

[00:34:14]De akkor téged úgy emlegettek, mint sokáig, mint Kulkafrigyes lánya.

[00:34:15]Tehát megvolt ez a Most is az most is az és a Kulka János testvére.

[00:34:23]Igen, igen.

[00:34:24]És ez jó, jó így.

[00:34:24]Tehát nem zavar, de két ilyen csodálatos pasasnak a rokona rokonának lenni azért az az elég jó.

[00:34:33]De tehát mivel így nőttem föl, ez a természetes.

[00:34:37]Igen.

[00:34:39]És találkoztál mondjuk orvostanhallgatóival biztos, akik az ő keze alatt nőttek föl, de mondjuk akár beteggel, akit műtött és túlélte és jól van, és egy életen át.

[00:34:49]Igen, igen.

[00:34:51]Abszolút, abszolút.

[00:34:51]Tehát a leg tehát két ilyen ilyen nagyon nagyon meghatározó emlékem van már, amikor az én orvoskoromból, és az egyik az az, amikor sebéészeknek valami továbbképző előadást kellett tartani, és hogy ugye akkor meghívtak engem is, hogy a hogy az emlő daganatokról besz a patológiájáról beszéljek.

[00:35:15]És akkor vége lett az előadásnak, és odajött hozzá valaki, és azt mondta, hogy jaj, annyira izgultam, hogy ne hagyja abba, annyira olyan jó, mint az édesapja.

[00:35:25]Mondta nekem, és h teljesen hát ez volt az egy életem egyik legnagyobb bókja volt ez.

[00:35:31]És a másik pedig egy egy ilyen onkoen, amikor még ugye a covid előtt még személyesen zajlottak az onko teamek, és ez is nagy régen volt.

[00:35:41]És akkor bejött egy egy hölgy, akinek azt hiszem, hogy emlőanata, az emlőanata miatt volt ott.

[00:35:52]És meglátta, bemutatkoztunk, és azt mondta, hogy engem a Kulka professzor úr műtött nem tudom 35 évvel ezelőtt, és az is olyan olyan fantasztikus volt.

[00:36:06]Egy ezek szerint egy ilyen teamnél te is találkozhatsz a beteggel.

[00:36:08]Hát a tehát tudja a beteg, hogy te vagy a patológusa, és mond sokat köszönhet neked is, nem csak a kezelő orvosának.

[00:36:18]Hát vagy vagy ha nem is én szóval az jó.

[00:36:21]Tehát ezek a ezek a teamek ezek tehát sajnos a covid alatt á online teamek lettek beteg nélkül, tehát nincsenek jellen a betegek.

[00:36:29]És aztán ez legalábbis az egyetemen ez így maradt, de de előtte az szóval én azt nagyon fontosnak éreztem, hogy hogy el lehetett tehát amennyiben a kérdés merült fel, akkor el lehetett magyarázni, hogy hogy mi ez a lelet, miől szól, mi mit jelent.

[00:36:47]Az ezt én nagyon fontosnak minden betegnél van egy súlyosabb betegnél van egy onkótím és minden egyes betegséget megbeszéltek ti a a daganatos betegségek esetében kötelező kettő is kötelező mert kötelező egy a amikor megszületik a diagnózis egy biopsziás mintából vagy egy mint egy akármilyen mintából lezajlik akkor eldöntik hogy mi történj és a a hogyha a műt műtét a döntés, akkor a műtét után is van egy ilyen ilyen több szakmás megbeszélés.

[00:37:27]Neked van három gyereked lett közülük orvos?

[00:37:30]Igen.

[00:37:30]A igen.

[00:37:30]A Fruzsi lányom a legnagyobb orvos?

[00:37:32]Ő intenzív anaszteziológus.

[00:37:36]Az mi?

[00:37:36]Egy nagyon kemény szak.

[00:37:39]Az egy nagyon kemény.

[00:37:40]Nagyon nagyon.

[00:37:41]Na most a Szent Imrét visszaidézve ezen az ominózus műté azért húzódott a műtét, mert nem volt anzi.

[00:37:48]Igen, vol, igen, mert ott ott volt az, hogy vol kilépő orvos.

[00:37:50]Igen, igen, igen.

[00:37:53]Remélhetőleg most rendbeszedik, mert a az ottani főigazgató nyugdíjba ment, és nem volt túl jó hírű, és most két kardiológust megbízott.

[00:38:00]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:38:02]Nem, ezt azért tudok többet, mert odatartozunk és úgy figyelemmel követem.

[00:38:07]És hol hol anzeziológos a lányod?

[00:38:09]A Korányi a hegyen, Budakeszin.

[00:38:13]Jó dolga van, jó ott a te?

[00:38:13]Miről miről árulkodik?

[00:38:15]Miről?

[00:38:17]Hát ö kevesen vannak.

[00:38:20]Ö nem azt hiszem, hogy nincsenek kevesen.

[00:38:22]Hát ez egy nagyon nagyon nehéz nagyon nehéz szakmazó.

[00:38:25]Én azt látom, hogy hogy egy nagyon megterhelő ö iszonyú nehéz ügyeletek.

[00:38:38]Szóval én én én féltem a gyerekemet.

[00:38:41]Hát ez nem kifejezetten családbarátszakma.

[00:38:43]Nem, én ezt képzeld, babáknál hallottam az anzeziológust, hogy kérik az orvosokat, hogy pont egy ilyen szívműtétnél, hogy próbálják egy picit a műtétet húzni, mert nem mindegy, hogy két hónapos babát kell altatni, vagy egy hat-hét hónapos babát, hogy itt itt nagyon-nagyon penge táncolnak, hogy nem is tudja az ember, hogy ez egy milyen felelősségteljes.

[00:39:06]Elalszunk, jó napot kész.

[00:39:08]Biztos.

[00:39:09]Hát nem, hát abszolút nem.

[00:39:09]És ő erről egyébként szokott mesélni, hogy hogy ez milyen, hogy mennyire fontos ez, hogy hogy alszik el a a beteg, és hogy ébredt föl, és szóval ez igen, ez egy nagyon nagyon fontos dolog.

[00:39:25]Miért lett anaszteziológus?

[00:39:29]Hát, mert például az apukája, anesteziológus, intenzíves, és biztos, hogy ő is egy ilyen megszállott és a szakmáját imádja, és azt gondolom, hogy azért ez ez így ez így nagyon látott számítaná.

[00:39:48]Bár minden családban lenne dinasztia, ahol követhetné a gyerek a szülőt, akkor könnyebb lenne talán a pályaválasztás.

[00:39:57]De ez nem mindenhol adatik meg.

[00:39:59]Nagyon szépen köszönöm Dr.

[00:39:59]Kulka Janinának, és gratulálok a díjadhoz.

[00:40:04]Nagyon szépen köszönöm.