Péter Vladimir: A köztéri szobor a város ékszere I Dobszerda

[00:00:00]Mi a funkciója a köztéri szobornak?

[00:00:02]Szerinted mint az égszernek az a funkciója, mint az ékszer a testen, utcatest a ugyanúgy a a térnek az ékszere a a szobor.

[00:00:31]Jó estét kívánok.

[00:00:31]Ez a dobzerda.

[00:00:31]Én Váradi Júlia vagyok.

[00:00:33]Jó napot kívánok azoknak, akik nem este az adásidőben hallgatják a műsorunkat, hanem akár az ismétlésben, akár a YouTube-on néznek bennünket, merthogy a videón látható, vagy a YouTube filmen látható Péter Vladimir, ötvös művész, szobrászművész, művész, képzőművész, aki azért a vendégem, mert most konkrétan már többször is járt nálunk a Dószerda stúdiójában, de most konkrétan azért, mert hát egy köztéri szobrot emeltek a város kellős közepén, a madácsétány és a Holló utca sarkán, amit ő készített.

[00:01:19]És azt gondolom, hogy az mindig nagy dolog egy művész számára.

[00:01:24]Pláne ha az illető elsősorban ékszereket készít és apró tárgyakat és nem nagyokat, hogy egy szobra áll a városban.

[00:01:34]Hogy lehet, hogy ez most megtörtént?

[00:01:34]Még annyit hozzátennék Péter Vladimir szobrászati övjéhez, hogy én azt hiszem, hogy talán három ilyen köztéri szoborfélét ismerek.

[00:01:46]Az egyik a budai remíz nevű étteremnek a kertjében van.

[00:01:52]A másik Diszelben, a Balatonfelvidék egyik kicsi falujában egy kávézónak a falán.

[00:02:05]És a harmadik pedig a ugyancsak Budapesten talán a Balaton utcában a nagyházi galéria sarkán fönn a falon.

[00:02:14]Tehát ja, és még egy fontos dolog, a Hajda nagyon régen a Malév rendelt Péter Vladimir szobrász kezéből madarakat, színes madarakat.

[00:02:25]Tehát ami a köztér fogalmába beleillik, azt én szerintem most fölsoroltam, vagy nem?

[00:02:35]Hát valami mivel kicsit több de lényegében lényegében ennyi.

[00:02:38]Sokkal több volt valahogy.

[00:02:41]Rossz, rossz.

[00:02:41]ö sorsra kerültek az én köztéri munkáim, mert nem voltak elég jók.

[00:02:50]Ezt nem nekem kellene megítélni, de mindenesetre például az említett Malév madarakat, amire egy bizonyos korosztályon fölül emlékeznek, sőt sokaknak a a gyermekkori érdekes és maradandó élménye volt, mert ezek vidám színes madarak voltak.

[00:03:06]50 darab függött a Malév indulási csarnokának a légterében egy vagy két rajként.

[00:03:17]Igen.

[00:03:17]Különböző színűek, formájúak voltak.

[00:03:17]És és hát azt gondoltam, hogy ez egy nagyon jó avtak a az én szobrászatomnak.

[00:03:24]Nem az első munka volt, de de korai munkám volt.

[00:03:31]Álmomban nem jutott eszembe, hogy ezt valamikor eltakarítják onnan.

[00:03:37]De hogy takarították el?

[00:03:37]Hova tűntek ezek a gyönyörű madarak?

[00:03:40]Hát ö ha nyersen akarok fogalmazni, szétlopkodták őket.

[00:03:45]Igen.

[00:03:45]Hát hogy a Malév megszűnt, rózsá megszűnt lenyúlta.

[00:03:50]Tulajdonos ö váltás, nem tudom, ezek bonyolult dolgok, hogy ki az, aki a repülőtteret kezeli, ki az aki a repet utána nézni, nem is próbált meg.

[00:04:01]Dehogy nem.

[00:04:01]valamit most nem olyan nagyon régen, pár évvel ezelőtt még fogunk beszélni róla a hetedik kerületi önkormányzatnak egy borzasztó kedves, őszintén szólva nem tudom, hogy mi a funkciója, de mindenesetre kulturális ügyekben ő a ő a legilletékesebb a az önkormányzatnál.

[00:04:24]egy Merény Miklós nevű úr, aki aki mély kulturális mélyfúrásokban is jeleszkedett, és őnek is voltak emlékei erről a madárszaborcsoportról, és addig nyomozott, amíg kiderült, hogy egy töredéke az 50-ből 17 darab kézen közön valahogy a közlekedési múzeumnak a raktárába került, ó meglehetősen romos állapotban.

[00:04:47]És ő addig ügyködött, amíg amíg ott restaurálták.

[00:04:52]nagyon szakszerűen.

[00:04:52]És momentán a bakács, jól mondom, bakácstéri csarnok a légterébe repkednek a madarak.

[00:05:04]Hát ez nagyon jó hír.

[00:05:06]Akkor ezek szerint van közöttük még olyan, amelyik él?

[00:05:09]Van, van.

[00:05:09]Igen, igen.

[00:05:09]Egy harmada körülbelül megmaradt.

[00:05:12]És hát itt ott még hány célzásokat kaptam arra, hogy itt is láttak, ott is láttak, de én ezzel a dologgal befejeztem.

[00:05:19]azon kívül nagyon sok munkám volt szállodákban, gyanútlan voltam, mert úgy gondoltam, hogy az is egy public space, sokan látják.

[00:05:31]Tehát, tehát érdemes csinálni.

[00:05:31]És akkoriban bukkant fel egy egy technológia, am egy régi technológia volt, de nem művészi célra használták.

[00:05:44]Ez üvegszálas politer, amiből hajókat készítettek általában, de tökéletesen alkalmas arra, hogy szobor szobor készüljön belőle, mégpedig festhető.

[00:05:53]És engem ez a színes szobor, ez nagyon érdekelt.

[00:05:57]É a szobrászat történetének a hajnalán a szobor az színes volt.

[00:06:03]Amiből nem nagyon maradtak meg a színek.

[00:06:06]Tehát a csodálatos afrodítés szobrokat színeztek, azt tudom.

[00:06:09]csodálatos görög szobrok azok hófehérek a helyi márványból, de de né milyen némi nyomokból következtetni lehet rá, hogy ezek színesek voltak, és ez engkem mindig izgatott.

[00:06:25]Úgyhogy több szállodába a Malév és vendéglőben itt ottam, ott készítettem ilyen színes szobrokat.

[00:06:31]a már nem létező New York palota annak idején Hungária Grand New York palota létezik ugye New York palata létezik de ez a pár ami az alagsorában volt ez már nem létezik ez tele volt az én színes szobraimmaldnem majdnem életnagyságú színes szobrokkal körbe-körb na most írmagja nem maradt mert azt hiszem a talán a metró építkezés miatt itt fölbolydultak a talajvízek, elöntötte a víz, egy pár évig víz alatt állt, aztán aztán kilapátoltak belőle mindent, és azt hiszem, hogy hogy eltűntek.

[00:07:17]Beton szarkofák lett belőle egy pár darab ebből is itt ott hányódik.

[00:07:21]Jó, de hát azért mindenképpen most új élet kezdődött, mert ezért hatványozottan boldog vagyok ettől a ettől a szoborállítástól.

[00:07:29]Ez is egy hányatott sorsú darab.

[00:07:31]Ez a szobor a Kentaur és a Múzsa című címet viseli.

[00:07:38]Igen.

[00:07:40]És azt is gondolom, hogy ennek valamiféle szép mitológiai jelentése van.

[00:07:45]Mit művelt Kente úr a múzsával?

[00:07:45]És a músa Kentúrban föl fölbukkant a Kente úr motívum.

[00:07:51]Érdekes dolog, hogy hogy mennyire hogy találták ki és mennyire izgatta az embereket.

[00:07:56]De ö de a nagyon korai, archaikus, görög ö szigetekről származó kis Kentaur plasztikák vannak, pénzek szintén ógörök pénzeken fölbukkan.

[00:08:10]És itt ott amúgy a legkülönbözőbb kultúrákban fölbukkan.

[00:08:13]Ez furcsa lény, hol mulatságos, hol félelmetes, hol erotikus.

[00:08:22]Ilyen ilyen olyan kontextusok van.

[00:08:25]A Kentaurról azt olvastam, hogy azon mitológiai hősök egyike volt, vagy ha nem is hős igazán, de hogy aki a tudományt és a művészet ápolta, ezért is került mellé értelemszerűen egy múzsa.

[00:08:47]Jól hangzik.

[00:08:47]Nem tudom.

[00:08:47]Nem tudom.

[00:08:50]Általá mondjuk a kentaurok és lapiták küzdelme az egy véres csata volt és ezt megörökítették a klasszikus görög szarkofágokon ismét vizeken.

[00:09:00]Hogy hogy jutott eszedbe, hogy velük foglalkoz szobrászként?

[00:09:06]Nagyon nagyon nagyon korán érdekeltek ezek a hibrid lények.

[00:09:08]szokták kérdezni tőlem, hogy honnan van az inspiráció, és akkor össz-evissza hebegek, mert nem tudom pontosan, de vélem fölfedezni így vénségemre, hogy nyilvánvalóan ez egy gyerekkori érdeklődés.

[00:09:22]Ha körülnézünk Budapestre, márpedig ős budapesti vagyok, sőt hetedik kerületbe születtem.

[00:09:30]Tehát ha körülnézünk, akkor tele tele vagyunk az épületplasztikákon különböző ilyen hibrid lényekkel.

[00:09:38]Mindjárt ott a a korábban emlegetett New York palota nak a homlokzatán vannak kandeláber tartó lények, ilyen hibrid lények, amik amiknek szarvuk van, meg szárnyuk van, meg patás lábuk van, meg kecskeakáluk van.

[00:10:00]Sőt még ezek a furcsa mirigyek az álluk alatt, ami a amik a kérődző állatoknál szoktak lenni.

[00:10:06]Hát ez a gyerekkoromnak az alapélménye volt.

[00:10:11]Ráadásul és ha már Budapestről beszélünk, majd a gyerekkorra visszatérek egyébként, ha már Budapestről beszélünk és a hetedik kerületről, konkrétan a Holló utcáról, biztosan olvastad Nádas Péternek a világló részletek című könyvét, amiből megtudjuk, hogy a Holló utca, Hajdan az ezüstművesek utcája volt.

[00:10:31]És az ő nagypapája ott arra, sőt aranyművesek és ezüstművesek, tehát a gazdag zsidó ilyen úgynevezett zsidó zsidó neyed nagyon sok ilyen kézműves volt.

[00:10:46]Itt nem a gazdag zsidók éltek, hanem a kézműves zsidók éltek.

[00:10:51]Király utca, Holló utca, ez az egész.

[00:10:54]Nem véletlen, hogy itt volt a gettó.

[00:10:55]A Holló utca gettót szelte ketté.

[00:10:59]És hogy ez most pont odakerült ez a szobor, a Hollóutca és a és a madácsétány.

[00:11:06]Madácsétány.

[00:11:06]Igen.

[00:11:06]Ez egy olyan kis kiteresedő része ennek a résznek.

[00:11:07]A gozdudvar is ott van, és hát Hemzsegnek a turisták.

[00:11:18]A zsidó turizmusnak is ez az egyik közepe.

[00:11:20]Ma, ahogy ott szobroztam egész fél napot, jöttek, mentek a a kipás ciceszes zsidó fiatalok.

[00:11:31]Igen.

[00:11:31]És nézték a te szobrodat?

[00:11:33]A szobrorral nem nagyon foglalkoztak.

[00:11:34]Általában hozzá vagyok szokva.

[00:11:34]Bár a szobor egy darabig nem is volt ott, most még mindig valószínűleg a földön van.

[00:11:39]Az oszlopnak, a posztamásnek az állításával foglalkoztunk.

[00:11:46]gyerekkor.

[00:11:46]Természetesen az magyarázható, hogy Péter Vladimir gyerekkorát a művészet lengte át be és át, mert hiszen az édesanyja Anna Margit.

[00:11:59]És hát azt is gondolom, hogy az, hogy egy festőművész közelében volt gyerek, és aztán mellette nőtt föl, az olyan erős nyomokat hagyhatott a nemcsak a gyerekkorodban, hanem egy életre, hogy ebből hát nem is akartál szabadulni, de nem is lehetett volna.

[00:12:19]De ez hogy volt?

[00:12:22]Mennyire volt jelen?

[00:12:22]Tényleg a művészet azon a cég világon semmi más nem érdekelt, mint a művészet és a műtárgyak és a tárgyak.

[00:12:30]Tehát kiterjesztve a művészetnek a kategóriáját.

[00:12:34]Nyilvánvalóan anyámnak is köszönhetően, de hát a valamilyen fogékonyság is kell hozzá.

[00:12:41]Nem minden művész, családnak a gyereke lesz művész, és nem minden művésznek művészek a szülei.

[00:12:45]Tehát ez egy koincidencia.

[00:12:48]Ez így történt.

[00:12:50]Történetesen az én anyám az művész volt, mégpedig nem akármilyen művész volt.

[00:12:53]És történetesen én meg mint a szivacs úgy szívtam föl ezt a ezt az inspirációt, ezt a közeget.

[00:13:01]És hát apád apám is művészetközeli volt.

[00:13:04]Hát ő képzőművészeti egyetemet akkor még főiskolának nevezték, végzett, de aztán a numerusz klaus miatt neki a harmadik évben abba kellett hagynia, és akkor kapott egy tanárdiplomát és viszontlátásra, és aztán és aztán munkaszolgálatba töltötte a a ezutáni pár évet.

[00:13:29]ö egy darabig egy darabig tanár volt munkácson ö majd hát érte a a zsidó értelmiségieknek a banális életét és úgy keveredett haza először először német láger azután orosz hadifogság mert egy munkaszolgálatos az katon úgyhogy ő hadifogságba került és úgy került haza és aztán miután megtanult oroszul őször tolmácskodott, és aztán művészeti újságíró lett belőle.

[00:14:07]Sok-sok lapnak a a tördelő és művészeti és képszerkesztője, majd művészeti kritikákat írt élete végéig.

[00:14:19]Úgyhogy vele jár rengeteg műteremben jártam vele műterem látogatásokon élénken emlékszem rá úgyhogy e innen is kaptam egy erős meg hát gondolom hogy édesanyádos imréről is elég sokat beszélhetett vagy persze hát osi még a ruháit is hordtam mert igen igen magad igen tehát ezzel voltál körülvéve és nem is merült fel hogy bármi más ennél fontosabb lenne.

[00:14:44]Mikor kezdtél te magad a művészethez nyúlni?

[00:14:47]Vacakolni, vacikor általában a a gyerekek elkezdenek vacakolni, csak én nem hagytam abba.

[00:14:56]Ez egy ez egy banális dolog, hogy hogy minden gyerek tehetséges, minden gyerek csodálatosan rajzol.

[00:15:03]Á a háromdimziós tevékenység nem annyira jellemző, de de hogy rajzolni, festeni csodálatosan tudnak, az biztos irigylésre méltó biztonsággal és magától értetődőséggel fejezik ki magukat egyfajta egységes képi nyelven, mindenkinek a saját egységes képi nyelvén, aki rajzol.

[00:15:26]Csak akkor, amikor elkövetkezik az az idő, hogy már nem a fejéből rajzol, hanem megpróbál valamilyen látványt lerajzolni, ami rettenetesen nehéz dolog, abba is hagyják.

[00:15:37]Kezdődik azzal, hogy mert nem sikerül, mert a mélységet, ami természetes, hogy mélység van, érzékeli hát a két szemünk az térben lát.

[00:15:48]Tehát és a képek amiket látnak azokon is, ami hátul van kicsi, ami elől van nagy.

[00:15:53]Tehát érzékelik ezt és megpróbálják, nem megy.

[00:15:56]Annyira próbálják a mélységet, hogy kilukad a papír a ceruza alatt, és akkor odavágja a ceruzát, te az életztön működik, és egy életre leteszi.

[00:16:07]De te nem így vacat.

[00:16:08]Ezt kell átvészelni.

[00:16:08]És én ezt átvészeltem, és és tulajdonképpen simán jutottam el a professzionális ví anyukád segített?

[00:16:19]Nem sokat.

[00:16:20]Először ö milyen segítségre gondolsz?

[00:16:23]Hát akárhogy látta, hogy te téged érdekel ez a dolog, és mondjuk mellédült és mondta, hogy ezt inkább így van.

[00:16:30]Nem ilyesmi nem volt.

[00:16:33]Annyi volt, hogy örült neki és bátorította, de soha soha, hogy én mit csinálok, abba nem szólt bele.

[00:16:38]Ö nem is igen hagytam volna, de nem is volt szükség rá, meg ő benne se volt ilyen intenció, hogy beleszóljon akármibe, de olyan előfordult, hogy miután miután elég hamar plasztikus dolgokat kezdtem csinálni, tehát agyakból gyúrtam, fából faragtam, még még kőből is faragtam, amihez ő semmit nem értett, ő ízig, vérig kétdimziós művész volt annak a javából, de kétdziós.

[00:17:07]Ez két különböző alkat.

[00:17:07]És amikor ezt ő észlelte, akkor voltak neki olyan barátai, akik szobrászok, és akkor azt mondta, hogy Janika hívt föl a a Jakit, az volt a Jakovics József nevű csodálatos szobráz, vagy hívt föl a Lali bácsit, aki a Barta Lajos nevű csodálatos szobrász volt.

[00:17:27]És és akkor én ezekhez elment És te fölhívtad ezeket?

[00:17:32]Az ilyen bátor voltál?

[00:17:34]Hogy ne?

[00:17:34]Hogyne.

[00:17:34]Igen.

[00:17:34]Igen.

[00:17:36]Ők azonnal be is fogadtak téged.

[00:17:37]Hát ők ők jó barátai voltak anyámnak.

[00:17:40]Sokat jártak nálunk és fordítva.

[00:17:42]Mi tehát ott körülöttetek volt egy mű körülötted volt egy művésztársaság rendszeresen ezek szerint?

[00:17:51]Hát volt az európai iskola, ugye, ami a a 45 utáni szédült és szétvállott, és ugyan, de ugyanakkor reménykedő művész társadalmat, azt a művésztársadalmat, a akit a két háború közötti hivatalos művészet nem fogadott be, vagy a származásuk miatt, vagy a modernizmusuk miatt, de semmiképpen nem fogadta be őket.

[00:18:16]Nagyrészt ebből verbúválódott az európai iskola, ami egy csodálatos kezdeményezés volt, hogy végre Európába, hogy végre ö abroncsok nélkül és korlátozások nélkül és stílus irányzatok diktálása nélkül lehetett művészetet művelni.

[00:18:41]Ez tartott legalább három évig.

[00:18:45]És hát nem akarok történelemórát tartani, meg nem is igen tudok, de 49-ben tudjuk, hogy nagyjából vége lett.

[00:18:53]Végett.

[00:18:53]Így van.

[00:18:53]Bezárták.

[00:18:54]És akkor festőművészből háztartás belivé vált édesanyám.

[00:18:57]Konkrétan konkrétan ez volt beleírva a szemé hát hiába defestett már amikor amikor a pelenka lekerült rólunk akkor már újra kezdett festeni de hát a fióknak a polcnak hát nem lehetett tilalom volt.

[00:19:12]Ő a ő a a a tűrt, sőt a tiltott kategóriába tartozott.

[00:19:20]Később nagykedegyesen a tűrt kategóriába került át.

[00:19:26]Megkeseredett nagyon ettől.

[00:19:26]Hogy emlékszel?

[00:19:29]Igen, igen, igen.

[00:19:30]Tehát egy egy szomorú anyuka volt.

[00:19:33]Ö vegyesen volt.

[00:19:33]Amúgy alakilag alkatilag jó humorú, jókedélyű ember volt, de annyi, annyi szörnyűség élte az életében.

[00:19:42]Hát ha már csak azt vesszük, hogy mi történt a első férjével, így van a és az egész családjával és az egészájával.

[00:19:50]Úgyhogy úgyhogy ez ez nem múlt el.

[00:19:50]Tehát egy ilyen tehát ez így rá is nyomta a bélyegét a te gyerekkorodra.

[00:19:56]Ez a ez a hangulat valam valamelyest.

[00:19:59]Igen.

[00:20:01]Azt gondoltad, vagy nem tudom mit gondoltál magadban, de ugye azt feltételezem, hogy hogy azt láttad, hogy a világban sok a rossz ember, vagy vagy hogy hát egy gyerek azért azért nem így látja a világot.

[00:20:14]Én meglehetősen magamnak való zárkózó gyerek voltam.

[00:20:20]Rossz tanuló természetesen.

[00:20:20]Viszont természetesen természetesen nem érdekelt.

[00:20:23]mondom, semmi más nem érdekelt, mint mint a művészet bármilyen formában.

[00:20:28]És a a tágabban értelmezve a tárgykultúra.

[00:20:33]És azt tanáraid ezt hogy fogadták?

[00:20:37]Hát szerencsés módon én bekerültem a Törökpál utcába a kis a most kisképzőnek nevezett, akkor még csak képzőművészeti közép képző és iparművészeti szakközépiskola, ez volt a a neve.

[00:20:49]Ö ami hát egy egy bátorító közeg volt.

[00:20:56]Tehát ott téged rögtön befogadtak és látták, hogy elég jó kezed van.

[00:21:00]Ög azt hiszem.

[00:21:02]Miket csináltál elsőként?

[00:21:02]Tehát mi volt az, ami úgy igazán örömöt okozott abból a szempontból, hogy sikert aradtál vele?

[00:21:10]Én ötvös szakra jártam, bár szobrászra szerettem volna menni, de ott túlelentkezés volt.

[00:21:17]Te szobrásznak tettél eleve?

[00:21:17]Igen.

[00:21:17]És akkor az ötvös szakra kerültem, amit gondoltam, hogy majd átmegyek a szobrászakra, de annyira megtetszett ez az ötvös szak, és annyira a kezemhez állt, és annyira jól éreztem magam a műhelyben, jól éreztem magam az anyagok között, hogy ebben ebben lubickoltam.

[00:21:35]Én ott laktam szinte már már a iskolában, már a középiskolábá.

[00:21:40]Igen.

[00:21:40]És hát ez a 14 és 18 év között nagyjából ha akkor, amit az ember nem tanul meg, azt már nem nagyon.

[00:21:49]Akkor kell mindent megtanulni.

[00:21:49]És nem elég az, hogy hogy az ötvösséget amennyire az akkori körülmények engedték, hát megtanultam egyfajta alapot, megtanultam, nem volt nekem elég.

[00:22:03]Én sok időt töltöttem a kerámiaaszakon, sok időt töltöttem az úgynevezett díszítő szobrászakon, ami ma már nem létezik, épületplasztika.

[00:22:16]Sok időt töltöttem, egyáltalán nem létezik, az megszűnt, mint így mint díszítő szobrászat.

[00:22:19]Ez nem létezik.

[00:22:21]És nyitok egy záróját, amikor olyan pozícióba kerültem, hogy megkérdezték tőlem, hogy mi lenne az, amit amit úgynevezett OK-s képzésbe tanítani kellene.

[00:22:34]azt mondtam, hogy azonnal épületplasztikát, hiszen ha Budapesten körülnézünk az város 90ikus jellemzőát az csupaukó és elképesztő minőségű szobor plasztikák, szobordekoráció és sok esetben nem csak dekoráció, hanem művészi értékű szobrot persze nem hallgattak rád.

[00:22:56]Nem ö azt mondták, hogy ez ez erre nem lesz igazán érdeklődés, és bőr és zománc művességet akkreditáltak, ami hülyesége, az egy szakköri dolog.

[00:23:07]Nem létez abolút.

[00:23:07]Tehát ez tényleg nagyon kár.

[00:23:09]Máig nincsené is lehet díszítő szobrászat.

[00:23:12]Nincs érdekes.

[00:23:15]Nagyon jó.

[00:23:15]Van egy pár cég egyébként, akik akik ezzel foglalkoznak, akik gipszukó készítéssel foglalkoznak, de képzés nincs, mert ez, bocsánat, ezeket a a ö díszítő szobrászokat annak idején megtanították igazi szobrászatra, tehát hogy mitől dombormű egy dombormű, mitől körplasztika egy körplasztika satöbbi, satöbbi.

[00:23:41]téged minden további nélkül felvettek aztán a az egyetemre.

[00:23:43]Nem az iparművészeti nem egyetem akkor még főiskola még főiskola volt.

[00:23:50]De az az igazság, hogy gondoltam amikor leíettségizem, hogy itt az idő, hogy akkor most pályamódóítással az eredeti elképzelésemnek megfelelően a képzőművészeti főiskolára menjek szobrászakra.

[00:24:04]És hát nem vettek föl, nem vettek föl, és aztán meg nem vettek föl, és aztán túl sok volt már, és sajnáltam az időt tovább pazarolni, és akkor fölvételiztem az iparra, és akkor rögtön fölvettek.

[00:24:21]Azt gondoltad, amikor nem vettek fel, nem vettek fel és nem vettek fel, hogy nem vagy elég tehetséges?

[00:24:25]Mig nem tudom, Juli, az az igazság, hogy én úgy láttam, hogy én jobban mintázom, mint a korosztályom.

[00:24:36]Én úgy láttam, de ezt feltételes mód benne van.

[00:24:38]Lehet, hogy t a tanárok, akik téged elutasítottak, ők azokat meg nem ismertem.

[00:24:43]Nem ismertem, mert hát itt egy ilyen sprőd felvételi rendszer volt.

[00:24:48]Az ember befejezte a szobrát, megmosta a kezét, és aztán várta a híreket.

[00:24:53]Ühüm.

[00:24:56]Nem is találkozt.

[00:24:57]Nem voltak jó hírek.

[00:24:57]Akkor az iparművészeti főiskola, az ha jól emlékszem, ez ugye a 60-as évek legvége, amikor te odakerültél.

[00:25:09]Igen, igen.

[00:25:09]Valami ilyesmi.

[00:25:12]Nekem úgy rémlik legalábbis valamiért, hogy akkor az egy nagyon divatos hely volt.

[00:25:17]Tehát akkor az úgy sokat szerepelt a közbeszédben, és nagyon nagyra értékelték azokat, akik oda bekerültek.

[00:25:27]Te is így ezt élted át?

[00:25:33]A főskorra járni szerettem.

[00:25:33]Amit tanítottak, az nagyrészt hülyeség volt.

[00:25:38]Igen.

[00:25:40]És és jó részt használhatatlan volt.

[00:25:43]Amit a műhelyben lehetett művelni, mert voltak berendezések, anyagszámolatlanul, az jó volt.

[00:25:49]Nekem matracom volt bent, hogy amikor a portáls kitesékelt minket, akkor hátul bemásztam a műhelyablakon és dolgoztam.

[00:25:56]És ott aludtál.

[00:25:57]És a és és igen, volt, hogy volt, hogy a a kollégáim, akik jöttek, ott találtak ma a matracomon.

[00:26:02]Szóval szerettem ott lenni, de amit tanulni lehetett, az egymás között tanultunk csinálást.

[00:26:09]Üüm sokféle kehe ke sokféle területről kerültünk oda a karosszéria lakatostól, a cizellőrig mindenféle volt aranyművesig, ugyanis ide mesterséggel lehetett bekerülni.

[00:26:25]És a karosszéria lakatos tudodása legalább annyira magas szintű és fontos dolog és használható dolog.

[00:26:34]mint a filigrán aranyműveség.

[00:26:37]És ott kerültél össze a feleségeddel, aki kerámia művész volt.

[00:26:39]Tehát biztos egy csodálatos élet volt azért azzal együtt, hogy hülyeségeket is t Igen, igen.

[00:26:45]Nagyon nagyon élveztük a dolgot.

[00:26:47]De a hogy mire képeztek minket, ugye mi volt akkor a 60-as évek végétől a 70-es évek elejéig?

[00:26:59]Volt az ipelművészeti vállalatnak egy hálózata, ahol dísztárgyakat lehetett kapni.

[00:27:03]Ezek monopóliuma volt.

[00:27:03]Volt a képcsarnok vállalatnak is egy szűk szelete, ahol dísztárgyakat lehetett kapni, ajándéktárgyakat.

[00:27:17]Ez volt a a mindenki kenyere.

[00:27:17]És aztán volt a a reprezentatív épület plasztika, ami ami hát keveseknek jutott, mert akkor elkezdtek szállodák épülni, és akkor ott volt egy bizonyos keret arra, hogy iparművészet, képzőművészet, dekoratív művészetbe kerüljön.

[00:27:38]És akkor ilyen reprezentatív, semmit mondó dekoratív izéket lehetett még csinálni, azt kevesebbeknek.

[00:27:47]Ez volt a pálya.

[00:27:47]Az, hogy én neked csináljak egy gyűrűt, annak nem volt nem volt terepe.

[00:27:56]Nem beszélve a a Nemes Fém állami monopóliumáról.

[00:28:00]Hát akkor most mondom el, hogy Péter Vladimírral beszélgetek.

[00:28:03]Azért is fontos, hogy most ezt hangsúlyozom, mert a Vladimir szóból, a névből jött egy olyan stúdió, amit máig mindenki nagyon jól vagy egyre jobban ismer.

[00:28:15]a Vladis stúdió, és ami a fém megmunkálást, az ezüstöt illeti, hát ugye a Vladishoz kötődik ennek a neve, és vagy ennek a tárgynak a létrejötte, vagy ezeknek a csodálatos égszereknek a létrejötte.

[00:28:31]És akkor lehet, hogy volt egy olyan pillanat, vagy feltételezem az életedben, amikor rájöttél, hogy egyrészt mi az az anyag, másrészt mi az a forma, és harmadikrész mi az az eszköz, amit te létre akarsz hozni úgy, hogy az sokaknak boldogságot okozzon.

[00:28:50]De ez hogy történt?

[00:28:55]A helyzet az, hogy hogy azt mondtad, hogy anyag, forma és eszköz, ezek fontosak, de nem annyira fontosak, mint kicsit távolabbról kell kezdenem.

[00:29:04]Én 30 évig tanítottam ezen a bizonyos iparon, ami most ami most nem is tudom, Móli nagy művészeti egyetemnek hívják.

[00:29:20]ahol rájöttem arra, amikor meghívtak oda tanítani.

[00:29:23]Még viszonylag fiatal voltam már praxissal a hátam mögött, de de fiatal voltam.

[00:29:28]És akkor el kellett gondolkoznom azon, hogy mit is kéne tanítani.

[00:29:32]A következő kérdés az volt, hogy mit lehet tanítani?

[00:29:35]Mert művészetet szerintem nem lehet tanítani, hanem ö alkalmazott művészetet lehet tanítani, hogy rövidre zárjam.

[00:29:44]és ezt a kicsit korszerűtlenné vált fogalmat, az alkalmazott művészet fogalmát megemlítsem.

[00:29:51]Tehát az, hogy hogy azok a tárgyak, amiket amiket beszéljek magamról, amiket készítek, és ami felé a diákjaimat is tereltem, azzal próbáljon meg örömet okozni, minél több embernek örömet okozni, minél több helyre eljuttatni és minél jobban elterjeszteni egyfajta szemléletet, egyfajta látásmódot.

[00:30:16]És ez az öröm az azt jelenti, hogy hogy a használói ezeknek a tárgyaknak, vagy a viselői ezeknek a tárgyaknak ragaszkodnak hozzá, és ezzel az életminőségük valamilyen módon javul.

[00:30:28]Ha mindenféle bajuk van, amit a nyakába akarsz, az az az örömet okoz abban a pillanatban.

[00:30:38]és tudja, hogy ő most egy kicsit másnak, ő egy kicsit magát mutatja, egy kicsit kényezteti magát, öy hogy ünnepli magát, vagy megmutatja, hogy neki mi tetszik minden ellentétben.

[00:30:50]Na hát ez azt jelenti, hogy vízlését kívül hordozza.

[00:30:55]Így van.

[00:30:55]Ez szép, ez tetszik.

[00:30:59]Úgyhogy én erre vettem az irányomat, hogy hogy olyan anyagot és olyan eljárást válasszak, ami alkalmas arra, hogy ez eljusson sokakhoz, minél úgy fogalmazzok inkább, hogy minél többekhez.

[00:31:13]És ez elég szépen működött 30 évig.

[00:31:18]Ez az ég ékszerész ékszer, de nem csak ékszer, hanem hanem használati tárgyat is jelentett ez, mert meg kis plasztikákat is jelent.

[00:31:32]De azért fontos a funkció, ugye az én nekem fontos.

[00:31:34]Egy kicsit mögé bújok a funkció mögé.

[00:31:39]És abban a pillanatban, amikor szobrászatról beszélünk, akkor ez az egyértelmű kellemesség, esztétikusság, vonzó vonzalom, a a taktilis élmény, a birtoklási vágy, ezek nem feltétlen a képzőművészet által megcélzó dolgok.

[00:32:02]Itt egy érdekes dolog merült fel bennem, hogy abban az időben, amikor te ezeket a tárgyakat elkezdted készíteni, és különösen ami a a már említett, nem túl sok, de azért ezek szerint mégiscsak számos szobrodat jelenti, azzal te nem akartál foglalkozni, ami abban az időben nagyon divatossá vált.

[00:32:29]Ez pedig az absztrakt művészet.

[00:32:29]Ha valami nagyon távol állt tőled, legalábbis én így érzem, máig az az az absztrakt gondolkodás.

[00:32:37]Tehát te nagyon is a földön járó, az érthető, a megmagyarázható, vagy legalábbis történetet magám hordozó tárgyak létrehozója vagy, és voltál is mindig.

[00:32:55]Tehát ezzel így nem kerültél szembe, azt akartam kérdezni, a kortársaiddal, tehát nem volt-e valami nagy gap, valami távolság az akkor éppen regnáló és talán nagyon befutott művészkollégáiddal emiatt?

[00:33:11]Hogy ha érted az én kérdésem, ért abszolút értem a kérdést.

[00:33:13]Mondjuk ha az egysőség kedvéér azt hiszem egy ékszer az egy elég absztrakt dolog, ami miatt nem ami miatt nem absztrakt, hogy van benne egy egyértelmű funkcionalizmus, mégpedig az, hogy a testtel a testre kapcsolódik.

[00:33:33]Hordhatóság.

[00:33:34]Hordhatóság.

[00:33:35]Tehát a másik, ami szintén egy sajátossága az ékszernek, hogy nem statikus, hanem lebeg.

[00:33:41]csak van egy egy hordozója, de lehet, hogy ő hordozza azt a valakit, nem tudom, de mindenesetre ettől egy sajátos dolog, de semmiképpen sem ábrázoló művészet.

[00:33:51]Tehát akkor ezt zárójel bezárva valóban a a tárgyaimon, a kis plasztikáimon, a funkcionális kis plasztikáimon mindig valami valamilyen módon ábrázol, de nem úgy, hogy leképez egy jelenséget, hanem előbányász az én fejemből valamilyen élményt.

[00:34:16]Sokszor tudom a forrását, sokszor nem tudom a forrását, de mindenképpen élmény alapú, csak sokszor ez az élmény egy olyan konglomerátum, amit nem lehet szétszedni.

[00:34:25]És ezek valóban valóban visszanéznek arra, aki foglalkozik vele.

[00:34:32]Azonkívül olyan felületeket nyújtanak, ami miatt az ember nyúl felé.

[00:34:39]Tehát egy ilyenfajta egy ilyenfajta vonzalom kialakul.

[00:34:41]Igen, ez egyébként azért érdekes, amit most elmondtál, mert ugyanez volt jellemző bán Marira a te feleségedre is, mint kerem talán nem véletlen keramikus.

[00:34:50]Sőt annyira, hogy hogy sok olyan tárgyatok is volt, ami egymásra rezonált.

[00:34:56]Ugye erre jól emlékszem 40 évig éltünk egymás mellett, úgyhogy volt idő arra, hogy ezek közelítsenek egymáshoz.

[00:35:03]Így van.

[00:35:03]Igen.

[00:35:06]Szóval ez ezben talán különbözik a képzőművészetől, és azt hiszem, hogy ez a bizonyos bizonyos elvont irányzat, vagy absztrakt, vagy nem ábrázoló, vagy vagy nem tárgyias, ez valamilyen módon azt hiszem eltávolította a képzőművészetet a a közektől, a közönségtől.

[00:35:32]Ühüm.

[00:35:33]Eszem ágában nincs kiállításra, mert mindig csalódom.

[00:35:35]Pedig pedig én habzsot nem nem járok kiállítás.

[00:35:40]De úgy érzed, hogy nem szólítja meg a közönséget a mai kiállításokon látható új gondolkodás távol áll tőled?

[00:35:46]Engem biztos nem szólít meg.

[00:35:48]Van nem gondolod, hogy konzervatív vagy?

[00:35:52]De de konzervatív vagyok.

[00:35:52]Amennyiben az egy az egy minőséget jelent.

[00:35:57]És és az az érzésem, hogy hogy a a másik dolog, hogy a tárgyszerűség, a jól elkészítettség, a jól megcsináltság, az mindig érdekelt.

[00:36:11]A az egy kicsit hitelesíti a gondolatot, ami mögötte van.

[00:36:15]Tehát a művesség vagy művesség.

[00:36:15]Igen, igen.

[00:36:18]Hitelesíti azt, amit az új vegyem tud, és az, ami ami az a sajátosság, ami ami az én személyiségemből beleteszek a tárgyba, hogyha ráadásul még jól is van elkészítve, akkor én jól alszom.

[00:36:29]Na most az is a helyzet, hogy hogy nem kéne nekem a mai ma képzőműzetről beszélnem, mert nagyon elkanyarodik a dolog.

[00:36:39]De hát tákolmányok, úgy látod?

[00:36:44]Igen.

[00:36:45]Ennyire rossz véleményel vagy?

[00:36:47]Nem tudnék kimenni vele az ajtó.

[00:36:47]Ezt képzel művészet.

[00:36:49]Ha látnék egy ilyen eszkábát, hogy akkor most ezt mégis csak megveszem, hogy vigyem ki az ajtón, vagy mit csináljak vele?

[00:36:57]Hol fogjam meg?

[00:37:00]Hát pláne amikor videóművészetről és akármilyen komuteren vagy számítógépen készült művekről van szó, hát ezért nagyon messzire vezető gondolkodást és és vitát.

[00:37:10]Szóval engem addig érdekel a művészet, amíg a tárgyszerűsége megmarad, azon kívül nagyon sok minden belefér.

[00:37:19]Igen.

[00:37:19]Visszatérek oda, hogy én azt mondtam, hogy te történeteket mesélsz el a kis szobraiddal is, meg a nagyszobraiddal is, meg a égszereiddel is tulajdonképpen bizonyos vokig, vagy legalábbis a kicsi tárgyaiddal feltétlenül.

[00:37:34]Ö de hogyha most visszakanyarodok a beszélgetésünk leg legelejére a köztéri szoborfogalomra, akkor nagyon érdekelne, hogy hogy látod ebből a szempontból a magyarországi ízlésvilág jelenlegi állapotát.

[00:37:55]Szerencsére olyan sokan beszéltek már róla, hogy hogy nem tűnik nagyon durvának, hogyha durva véleményem van a mostani köztéri szabrászatról, mert nagyon rossz véleményem van.

[00:38:11]Hát ott vannak ezok a pici ugyancsak történetmesélő vagy mesét mondó szobrocskákat.

[00:38:15]Az a az nem annyira kártékony, persze gcs, de nem olyan kártékony, nem érdekel.

[00:38:24]Szóval és amikor a arany szarvast nézed a szénatéren vagy micsodán a székám csikorgatom a a fogalam és azt jelenti, hogy hogyha egy fogalmazzak egy egy országnak az ideológiája valamilyen rettenetes módon elhangolódik valamilyen rettenetes irányba, akkor mitől lenne a a köztéri megnyilvánulása a művészetnek ettől különböző döntéshozói státuszba kerültél volna, te mit tettél volna olyan helyzetben, amikor arról kell dönteni, hogy egy nagyon központi téren, nagyon látványos helyen, ráadásul méretarányban mindent meghaladó módon föl lehetne állítani egy szobrot, és valaki jelentkezik egy ilyennel.

[00:39:18]Milyen kritériumoknak kellett volna annak megfelelnie?

[00:39:22]Még pénz is van.

[00:39:22]De és szerintem nincsenek most kritériumok.

[00:39:26]Arról van szó, hogy hogy aki a pénzt adja, annak húzzák a nótát.

[00:39:33]Nincs, nincs.

[00:39:33]Régen volt, és nem sírom vissza, régen volt képzési parművészeti lektorátus és azok és az de hát az nem volt olyan nagy baj, hogy volt egy ilyen.

[00:39:44]Attól függ, hogy kik voltak a döntéshozók és milyen szempontok szerint hozták a döntés.

[00:39:48]A lektorátus az olyan volt, hogy a dilettantizmust azt kizárta, és a különlegességet is kizárta.

[00:39:55]Tehát az a fölül is levágta, és alul is levágta.

[00:39:57]Ez volt a a lektorátus.

[00:40:00]És hát el lehet azt is mondani, hogy korrupt volt, ugyanis művészek ültek a zsűribe.

[00:40:07]Na most persze, hogy művészek ülnek a zsűribe, hiszen ők értenek hozzá, de ugyanakkor ma én zsűrizek neked, holnap te zsűriz.

[00:40:17]De akkor mi a megoldás?

[00:40:18]Nem tudom.

[00:40:18]Én most egy kicsit szüneteltetném a köztéri művészet.

[00:40:25]Hát ha szabadság szoborra, vagy milyen szabadságtéri szoborra gondolunk, akkor lehet, hogy ott nem csak, hogy rettenetes, hanem még ártalmas is, mint üzenet, hogyha egy ilyet elfogad.

[00:40:37]nyilvánvalóan, de ha elkezdi az ember összeszedni, nem tudom, én valójában a szoborparkkal is ambivalens érzéseim voltak, vannak, mert ha ami nem közvetlenül ideológiai, mit tudom én, egy nagyon kedves úttörő dombormű volt a pasoriati úton az egyik iskola előtt, elvitték a szoborbar.

[00:40:58]Egy szakszerűen megmintázott, jó kezű szobrát, úttörők.

[00:41:03]Hát na és ühüm és tehát te nem vittél volna el ilyen sok minden nem n azokat vittem volna el akik amik közvetlen politikai tartalommal bírtak vagy közvetlenül olyan személyeket ábrázoltak akik könnyűnek bizonyultak történelmi szempontból van olyan véleménye amely szerint mindent meg kellett volna hagyni a helyé mert az a történelem az bizonyíték miklós esetében ebben nem vagyok olyan biztos tehát akinek részese volt abb hogy a családomat kiírtsák annak ne legyen Szobra köztéren leköptem, de nem bírtam odáig beköpni, de azt most most közírjé teszem, hogy megpróbáltam.

[00:41:39]Igen.

[00:41:42]De a szoborparkban van helye ilyennek.

[00:41:45]Hát nem megyek oda.

[00:41:45]Nem tudom.

[00:41:45]Nem nézze, aki akarja.

[00:41:50]Igen.

[00:41:50]Igen.

[00:41:50]Hát az egy ilyen, az egy ilyen vurslia szoborpark.

[00:41:52]És de egyáltalán mi a funkciója a köztéri szobornak?

[00:41:56]Szerinted, mint az ékszernek az a funkciója, mint az ékszer a testen.

[00:42:02]Utcatest.

[00:42:02]Ugyanúgy a térnek az égszere, a a szobor, ami valamilyen módon nevet ad a helynek, valamilyen módon tereli a tekintetet, valamilyen módon valamilyen arckifejezést varázsol az emberek arcára, körüljárják, lelassítja azokat, akik mellette lesznek, esetleg fényképezkedik mellette, ha van rajta egy csap, a kutyáját megittatja.

[00:42:27]Szóval ami ilyen módon markírozza valahogy azokat a közösségi tereket, amikben élünk.

[00:42:37]Viszont sok olyan van, rengeteg van különben a városban, tehát azzal, hogy szüneteltetném, nagy hibát nem követnék el, nem nagyon vennénk észre.

[00:42:47]Mondjuk régen a szabadságtéren vagy a Kolombó a nem tudom ezek igen ezek kicsit szégyelem ezek ezek ezek gicsek meg van van rosszabb is ennél van rosszabb van a az a sziszi szopor az erő uristen szóval vannak ilyenek és elég sok van amikor készülök rá hogy arra fog felé fogok menni és nehogy véletlen arra nézzek mer mit érzel amikor Akkor mégis ar elfordítom a a fejemet.

[00:43:18]Szégyen elfordítom a fejemet.

[00:43:19]Nehogy ne, mert szennyező.

[00:43:23]A tanításról beszéltünk hosszabban a vagy tanításról beszéltünk nem elég hosszan az imént.

[00:43:28]Arra vagyok kíváncsi, hogy az, amit te 30 éven át át tudtál adni a diákjaidnak, mennyire látod viszont?

[00:43:36]Tehát mennyire érzed annak a hatását?

[00:43:43]A én csak a volt növendékeimért állok jót, aki közülük okos volt és ügyes volt és és szorgalmas volt, magyarul tehetséges volt, azok pályán vannak, és fölismerem rajta az a hangomat.

[00:44:07]Ez nem jelenti azt, hogy epigonok, hanem az, hogy hogy vis tovább vitt egy fajta gondolkodásmódot.

[00:44:13]Most egyre magasabbra húzott szemöldökkel nézem azt, ami most történik, mert például azok a azok a hát témák, amik amik kötelezőek voltak, mert úgy gondoltam, hogy tanítható és fontos, például a a emlékjel, tehát rengeteg utcatáblának mondjuk ezeket a feliratokat, amik valakinek az emlékére állítottak, vagy valamilyen eseménynek az emléké Ez tantárgy volt nálam.

[00:44:44]Egy komoly kétfél éves tantárgy volt Makettel, előtanulmánnyal, interjúkkal satöbbi, satöbbi, anyagkísér mindenféle.

[00:44:53]Még a szerelésnek a módját is meg kellett tervezni.

[00:44:58]Tehát na most ez valahogy elmúlt, mint tantárgy.

[00:45:04]Elmúlt.

[00:45:06]Ezt ma már nem tanítják.

[00:45:07]Nem tanítják.

[00:45:07]Akkor például ennek a következménye az, hogy borzalmasabbnál borzalmasabb emléktáblákat lehet látni.

[00:45:13]Hát még van például egy egy nagyon idős szobrász, nem tudom, de 90 körül lehet, akit úgy hívnak, hogy Cinder Antal.

[00:45:20]Ő egy nagyon becsületes szakmáját nagyon jól tudó szobrász, aki valamilyen módon rengeteg ilyen emléktáblát csinált a városban.

[00:45:27]Ha látsz egyet, amiről azt mondod, hogy nem is rossz, az Cinderanta.

[00:45:31]Ö, tehát van, aki csináljon ilyet, és vannak a növendékeim közül is, akik nagyszerűeket ö csináltak, de az kétségtelen, hogy úgy gondolják, hogy ez nem tényelem.

[00:45:42]És mi helyette mi van?

[00:45:44]A ékszer, ékszer meg ékszer.

[00:45:47]És az ab nagyon nagy divat az ékszervezés.

[00:45:50]Igen, de de ékszer mint önkifejezési eszköz.

[00:45:53]Tehát ha a ha azt mondom, hogy már unom ezeket mondani, de nem mindenki hallotta, hogy jellemző az, hogy a fő ékszer, amit készítenek, az a bros, ami olyan, mint egy bogács, hogy a ruhán valahol megtapad, csak egy oldala van kifelé, mint egy kép, amit magára akaszt valaki.

[00:46:12]Tehát a az ékszer féleségek közül a legrosszabb fajta, mert nem öleli a testet, nincs bőrkontaktusa, pedig az az igaz ékszer.

[00:46:21]Az igazi.

[00:46:21]Igen.

[00:46:24]Igen.

[00:46:24]És ha már azt mondom, hogy a legtöbb, ami készül 10-ből kilenc, az Bros.

[00:46:30]És ezek a kifelé mutató dolgok, ezek ugyanolyan tákolmányok, mint amiről az erő beszéltem, csak azok azok kortárs absztrakt képző.

[00:46:40]Tehát ezek kíutogatásról beszélnél.

[00:46:44]mesélnek valamilyen valamilyen egyéni mitológiáról, akit rajta kívül nem ért senki, mert nincs beavatva.

[00:46:55]Tehát tulajdonképpen értelmetlenek és legfőképpen a nagyon kevés magát ékszergyűjtőnek tartó, tehát aki effektíven, mint a lepkéket úgy gyűjti az ékszereket fiókba, azokat esetleg érdekli, mert itt vannak furcsaságok, különlegességek, érdekességek, de a a publikumot nem érdekli.

[00:47:18]De azért az érdekes dolog, azt biztos, hogy figyelemmel kísérted, mint szakember.

[00:47:23]hogy az égszerfogalom is nagyon sokat változott az utóbbi időben.

[00:47:29]Most nem csak a brosra gondolok, hanem arra, hogy az ékszerek egy része olyan, mintha kis szobor lenne.

[00:47:34]Absztrakt szobrok tömegét látjuk ma ruhákon, felöltőkön.

[00:47:42]Még férfiak is hordan ilyesmiket, amik hát a a forma miatt izgalmasak talán.

[00:47:50]kincsik.

[00:47:50]Tehát az ékszer populárissá vált.

[00:47:53]Igen, ezt akartam egyszerűen populárissá vált, hála Istennek, mert egy nagyszerű dolog.

[00:47:58]Tehát azt jelenti, hogy vészben az embereknek van egy harmadik szeme, amivel olyasmit vesz részre, ami nem melegíti télen és nem hűti nyáron satöbbi, satöbbi.

[00:48:08]Tehát nincs ilyenfajta praktikus haszna, mégis a birtoklási vágy fölmerül vele szemben.

[00:48:12]A különböző különbözési vágy is fölmerül a az önmagára való figyelmet.

[00:48:19]Felhívásnak a vágya is fölmerül, a szín, a forma, mindenféle, hála Istennek.

[00:48:25]Hát ez nagyszerű dolog.

[00:48:30]És akkor még nagyon gyorsan kérdezlek az anyag voltáról, tehát hogy ugye a k köz közg gondolkodásban ezek a nagyon nemes fémek azok, amik az igazi gazdagságot tükrözik, az arany vagy a gyémánt, vagy a nem tudom én a platina.

[00:48:49]Te hogy vagy ezzel?

[00:48:49]Hát nézd, az, hogy az ékszer popularizálódott, ez azt is jelenti, hogy az ékszer anyaga is popularizálódott.

[00:48:59]Tehát határra a csillagos ég, bármiből lehet ékszert csinálni, hogyha annak megfelelő tudással és és tisztelettel nyúlunk az anyag is.

[00:49:09]Tehát a fa fontos az anyag, de lehet akármilyen, akár nem értékes anyagból is szépet, vagy értékes minden anyag értékes adekvát módon használják.

[00:49:19]Én ismerek olyan sajnos nem tanítottam, de de mikor pályakezdő volt, foglalkoztam vele, tehát azt is mondhatom, hogy kicsit tanítottam, aki Varsból dolgozik és elképesztő agya van, és elképesztő csodálatos ékszereket csinál.

[00:49:36]Van olyan, hát én tudok betonból készült ég szereket.

[00:49:39]Betonból betonból is van, ami egy kulimász egyébként az nem beton, de úgy hívják, mert jól hangzik, hogy egy ilyen egy ilyen vulgáris anyagból ékszelt lehet csinálni.

[00:49:49]Ez egy különleges kulimász.

[00:49:50]Most betonnak hívják.

[00:49:50]Mi?

[00:49:54]Persze mindenből lehet.

[00:49:54]Mindenből lehet.

[00:49:58]És mi a lényeg?

[00:49:58]Mitől ez jó egyézer?

[00:50:03]Hát ez a legnehezebb kérdés.

[00:50:03]Az a a az, hogyha te azt mondod, hogy juj de szép, mennyibe kerül.

[00:50:08]Ühüm.

[00:50:10]De hát hülyéskedek vele, de attól attól lesz jó egy ékszer, hogyha kiépít egy kapcsolatot a a használóval, aki megérzi azt, hogy megérzi a a én kezemnek a pulzálását azon keresztül, amikor én nem vagyok ott, akkor is.

[00:50:29]És az is megérzi, aki megnézi a másik nyakán, vagy karján, vagy ujján.

[00:50:32]Igen, igen, igen.

[00:50:36]Én Nálam egy fontos szempont, ami nagyon nagyon vulgárisnak hangozhat, hogy számomra fontos az ismételhetőség.

[00:50:46]Nem mondom azt, hogy sokszorosíthatóság, mert az egy nagyságrendet jelent, de a az identikus ismételhetőség éppen azért, hogy amikor elmegyek a a színházba vagy a vagy vagy a a Zeneakadémiára, a koncertre, akkor azt mondom, hogy azt is meg azt is, meg azt is én csináltam.

[00:51:08]Na most ha nem jól lehet, mikor szembe jönnek az ékszerei.

[00:51:14]Igen, hát az nagyon jó érzés.

[00:51:14]Igen.

[00:51:14]És hogyha nem ragaszkodnék ehhez a az esetek nagy részében, ehhez az ismételhetőséghez, akkor az nem nagyon fordulhat elő.

[00:51:24]Kevesen élünk mi itt ebben a ebben a kócerában, de de nem olyan kevesen, hogy hogy kétszer is meg háromszor is szembe jöjek magammal.

[00:51:35]Pedig az milyen jó dolog.

[00:51:36]Pedig az nagyon jó.

[00:51:37]Én szeretem, hogyha Péter Vladimir által készített tárgyakkal szembe kerülök.

[00:51:43]Nemcsak szembe, hanem közel.

[00:51:43]Köszönöm szépen.

[00:51:46]Nagyon szívesen.

[00:51:46]Köszönöm szépen.

[00:51:46]Kicsit sokat locsogtam, de ez a fáradtságtól van, mert ez a szobor állítás, hát nem minden nap állít az ember.

[00:51:54]Közt köszönöm szépen.

[00:51:58]Remélem fognak fényképezkődni előtte.

[00:52:01]Biztos, hogy lesz ilyen.

[00:52:01]És a hetedik kerületnek nagyon hálásak vagyunk, hogy ezt nem csak befogadta, hanem ki is állította.

[00:52:08]Így van.

[00:52:08]Ok.