A közoktatás helyzete, jövője | Másrészről

[00:00:09]Minden negyedik diák, aki kikerül az iskolából, funkcionális analfabéta.

[00:00:11]Jó napot kívánok.

[00:00:14]Még további rossz híreim is vannak, ami az oktatáspolitikát illeti, illetve hát az oktatás eredményeit.

[00:00:19]De tényleg csak néhányat sorolok, úgy is ismerik.

[00:00:21]Sokat beszéltünk róla.

[00:00:22]A felmérések azt mutatják, hogy 10-11 év alatt Magyarországon a szövegértésben, természettudományokban és a matematikában a képességek csökkennek, és egyre rosszabb teljesítményt mutatnak a magyar diákok.

[00:00:36]És hát ugye az iskolák központi irányítása, a központi tankönyvrendszer és egyáltalán a tanszabadság szinte teljes megvonása a magyar iskolarendszerre jellemző az elmúlt 16 év eredménye.

[00:00:48]Innen indul és még ennél sokkal rosszabb helyzetből is, hogyha úgy tetszik a magyar oktatás átalakítása az új kormány által.

[00:00:55]A kérdés az, hogy egyáltalán lehet-e látni valamilyen koncepciót, valamilyen elképzelést, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljük?

[00:01:03]És lehet-e látni valamit, hogy egy korszerűsítésen áteshetne-e végre a magyar oktatási rendszer?

[00:01:08]Ma erről beszélünk.

[00:01:11]Kampusó Anders az Ötvös gimnázium, ötös József gimnázium igazgatója.

[00:01:17]Találkozott már az oktatásminiszterrel, Lenner Judittal.

[00:01:21]Üdvözlöm.

[00:01:21]Nem, még nem találkoztunk.

[00:01:23]Ha most összefutt egy kávéra vele és így négyszám közt, akkor mi lenne az első, amit vagy kérdezne, vagy tanácsolna neki?

[00:01:29]Nem tudom.

[00:01:33]Hát óriási vállalásban van.

[00:01:33]Az első tanácsom talán az, hogy vegyen egy nagy levegőt, vegyen egy nagy levegőt.

[00:01:39]És a felkonferálást hallgatva azért azon gondolkoztam, hogy nagyon jó lenne, hogyha nem a csak a problémáinkról beszélnénk, hanem a lehetőségeinkről.

[00:01:50]Tehát az oktatásnak a megújítása meg maga az oktatás, azért az a társadalmi lehetőségünk, tehát óriási erőforrásaink vannak még kihasználatlanul.

[00:01:58]És akkor próbáljunk meg egy ilyen pozitív jövőképpel beszélgetni és és nekiállni a változtatás, ami le volt folytva ebben a túlközpontosított, ideológiailag át áztatott oktatási rendszerben.

[00:02:13]Akkor az az igazság, hogy ezeket regionális óriási eltéréseket mutattak, hogy mennyire érezte egy-egy tanár azt, hogy hogy ez egy túlközpontosított rendszer, vagy mennyire élte meg a saját autonómiáját.

[00:02:30]Ez szerintem azért intézményvezetőktől és tankerületi igazgatóktól is nagyon függött, vagy függhetett.

[00:02:35]Én a tankerületeknél inkább azt láttam, hogy szakmai beleszólást nem nagyon tesznek a a működési rendszerbe.

[00:02:43]A tankerületek olyan pénzcsapok voltak, ahol ahol a tűzoltás volt a fő feladat.

[00:02:49]Tehát az, hogyha csöpög vagy parázslik vagy satöbbi, ilyen még éppen kezelhető szinten van, akkor azt hagyták, és ahol tüzet kellett oltani, akkor tüzet oltottak.

[00:03:01]nem éreztem igazán keményen, kivéve talán a tanártiltakozási hullámnak a közepén a a tankerületnek ezt a ezt a szerepét.

[00:03:12]A a központi kormányzattól igen láttuk azt, hogy a a tankönyvválasztásnak a az a megvonása tulajdonképpen egy olyan politikai koncepcióhoz alkalmazkodott, ami szerint hogyha ha központilag szigorúan betartva a szabályokat, hogy emelhető a magyar oktatásnak a színvonala, ezek között azért szerintem nagyon sok olyan lépés volt, amelyik amelyik kontraproduktív volt.

[00:03:38]Egyáltalán az, hogy tankönyvválasztásról beszélünk, az is egy kicsit ilyen idejét múltnak tűnik.

[00:03:43]Tehát azért nagyon jó lenne, hogyha végre taneszközválasztásról beszélnénk és beszélhetnénk, és a jövő lehetőségeit nem a mostani tapasztalatainkból alakítanánk ki, hanem egy picit szélesebb horizonton próbálnánk nézni.

[00:03:56]Mi hiányzik leginkább?

[00:03:57]Mi hiányzik leginkább a a magyar köznevelésből?

[00:03:59]Hát így magasan képzett pedagógus, jobb tanrend, még több és jobb könyv.

[00:04:07]vagy tehetséges gyerek.

[00:04:10]Tehetséges gyerek abban biztos vagyok, hogy van.

[00:04:11]Tehát azért a minden kutatás azt mutatja, hogy a tehetségeloszlás az egyenletes egy társadalmon belül.

[00:04:16]Igen.

[00:04:18]Ennek a becsatornázása ez nagyon hiányzik a a magyar közoktatásból.

[00:04:24]Van nagyon sok jó tanár kollégánk, de azt gondolom, hogy hogy azért ez leginkább tanárközpontú, ez ez személyközpontú pálya, tehát hogy annak a minőségi embernek és a minőségi időnek a a dedikálása, ami egy-egy gyerekre jut, azt kell azt kell növelni.

[00:04:44]Hát annyira igaz, ha valami akkor nagyon személy, valami személyközpontú, akkor az az oktatás.

[00:04:49]Tehát egyes diákok és diákközösségek egész életpályája dőlhet el, hogy egy pedagógus mit, hogyan mutat, mifelé orientál, satöbbi.

[00:05:02]Ez egy központilag vezérelt rendszerben nem működik, vagy csak sporadikusan működik.

[00:05:07]És én úgy láttam, hogy a tanárok egy része ezt ebben a küzdelemben fel is adta.

[00:05:10]Azt mondta, na jól van, alkalmazkodom, lejelentem, hogy megtanítottam Vasalbertát meg Aranyján azt csókolom, kész.

[00:05:16]Ezt várják.

[00:05:16]kihal az innováció, az személyes.

[00:05:21]Hát az innováció az az tényleg nagyon hiányzik a rendszerből.

[00:05:23]Egyrészt hiányzik a központi tervezésnek a szintjén, tehát az, hogy a az, hogy egy olyan olyan háttérintézmények legyenek, amelyek ezt a feladatot be tudják tölteni, és nem a 24 órában tanító tanárnak kéne tulajdonképpen a megérzései alapján a nemzetközi trendekhez igazítva fejlesztenie önmagát.

[00:05:45]A hiányzik emellett aért az is, hogy a hogy az egész központi gondolkodásunk az nagyon-nagyon tantárgy és tananyagspecifikus.

[00:05:54]Tehát az, hogy hogy olyan módszereket hozzunk be, amelyek interdiszciplinárisak, amelyek helyi tervezésben időt hagynak a a pedagógusoknak együttműködni, és a gyereket jobban a középpontba állítják, vagy a gyerek fejlődését jobban a középpontba állítják.

[00:06:11]Igen.

[00:06:11]Azért kérdeztem ezt, hogy jó tanár, mert megmutatta az elmúlt időszak, különösen, amikor a tanártirtakozások csúcsponton vagy csúcsra jártak, hogy azért még a legnagyobb létszámú tüntetés esetén is azt látjuk, hogy azért a pedagógus társadalom egy jó része nem akar lázadni, inkább vele fárad, vagy vagy elfogadja a központi direktívákat, elfogadja az irányítást, elfogadta egyféle alá alárendeltséget.

[00:06:39]Hát azt hiszem, hogy ebben egy ilyen elmaradt rendszerváltást érezhetünk.

[00:06:44]Tehát amit éppen a Vas Albertről mondott az előbb, hogy hogyha becsukom a tanterem ajtaját, akkor tulajdonképpen beírom a naplóba Vasalbertát, elmondom azt a három mondatot, amit úgy is számonkérnek rajta.

[00:06:54]Ez ugye ebből az életműből az érettségén.

[00:06:57]És megyünk tovább és elemezzük azt, amelyikkel tulajdonképpen a személyiségünk nő bontakozik és és az elvont gondolkodásunk fejlődik.

[00:07:08]Nagyon remélem egyébként, hogy hogy ez a kettőség megmaradt, mertogy a a azt szoktuk mondani, hogy Magyarországon az oktatásirányításnak a legnagyobb erénye és a legnagyobb hibája, hogy minden tanterv elszabotálható.

[00:07:21]Igen.

[00:07:22]Igen.

[00:07:22]Nem, nem egy tudathasadásos állapot ez?

[00:07:25]Ez tudathasadásos állapot, az biztos.

[00:07:27]Persze.

[00:07:27]De mi ebben a pozitív?

[00:07:28]Hát maga az elszabadálhatóság.

[00:07:28]Tehát hogy tulajdonképpen a tanári autonómia azzal a csukott ajtóval ez működhet, vagy működhetett.

[00:07:34]Nagyon jó lenne, ha nem így lenne.

[00:07:37]Persze, persze, mert ez körülbelül olyan, hogy a film jó filmek is készültek anélkül, hogy az állami támogatást odaadták volna a tehetségeknek, mert a tehetség megtalálta, de ez nem egy normális állapot.

[00:07:47]Nem, ebben teljesen igaza van.

[00:07:48]Tehát akkor itt egy cipőben van.

[00:07:50]Igen, de arra próbáltam válaszolni, hogy mi miért lehetett az, hogy kevesen voltak ott, vagy látszólag kevesen voltak ott, mert a az autonómia megélése az egyébként akár maradhat csendben a tanteremben belül is.

[00:08:04]Ja, értem.

[00:08:04]Igen, bár én azért visszatérnék még néhány mondatereig a tiltakozásokra is, hogy mi azoknak milyen eredménye lett vagy nem lett, mert hosszú éveken keresztül a Fidesz alatt a 16 évből azért jó 13 év, 14 év alatt nagyon alacsony volt az átlagfizetése, nagyon nem voltak megbecsülve a tanárok.

[00:08:25]Aztán jött egy fizetésemelés, és az a kérdés, hogy ez milyen hatással volt, hogy tényleg megnyugodtak a kedélyek, és most akkor már egy jól megfizetett, vagy egy viszonylag jól megfizetett pedagógus társadalomtól várhatjuk-e, hogy az új kormánnyal együtt megú megújítja az oktatási rendszerünket.

[00:08:41]Innen folytatjuk.

[00:08:43]Nagy Erzsébet, a pedagógusok Demokratikus szakszeretének ügyvő ügyvivője.

[00:08:49]A visszaemlékeztem Andrással folytatott beszélgetésem végén a tanártüntetésekre, hogy milyen élénk volt, és azt a szenttelen megjegyzést tettem, hogy a tanárok többsége nem csatlakozott.

[00:08:57]De lehet, hogy nem a létszám volt a lényeg, de azért nagyon megosztott a pedagógus társadalom, ami szerintem ez nem változott.

[00:09:08]Igen.

[00:09:08]Igen, de azért szerintem hogy lehet ezzel nekilátni egy gyökeres átalakítást?

[00:09:12]azért Magyarországon nem volt jellemző szerintem más foglalkozási körben sem az, hogy tüntetéseken vennének részt, strájeb-ban vennének részt, főleg nem olyan hosszú folyamatban, mint amit a pedagógusoknál megszerveztünk.

[00:09:26]És azért az, hogy voltak olyan szájk napok, ahol 28%-ot lehetett mérni, nem mi, hanem ugye a kormány oldalon mértek ilyen részvételt, az szerintem nem tekinthető alacsonynak Magyarországon.

[00:09:39]hangsúlyozom Franciaországban valószínűleg alacsonynak volna tekint ak mi hiányzott ahhoz hogy ez eredményesebb legyen a társadalmi szolidaritás nem volt elég erős hogy a kormány azt mondhatta hogy jó hát tüntetnek én akkor se csinálok semmit igazából igazából azt hiszem ez az utóbbi tehát egy ilyen autoritár kormányzattal szemben nagyon nehéz volt a fellépés és azt lehetett érzékelni azzal hogy már egy két órás figyelmeztető szájknál bejött egy olyan korlátozás ugye akkor rendeleti formában, ami gyakorlatilag láthatatlanná tette a slikeot amiatt, hogy a tanítást is ugye meg kellett tulajdonképpen 50%-át az óráknak meg kellett tartani szájk alatt, illetve az érettségi felkészítésben az összes órát.

[00:10:26]Hát ez azért önmagában az nevetséges volt, és ez azért eléggé visszavehet vetette a strike hajlandóságot, még akkor is, ha mi kitaláltunk erre trükköket.

[00:10:34]És egyébként kitaláltunk, mert ugye ezt az 50%-ot nem volt muszáj pont a bejelentett strike idején megtartani, és hát erre mindenféle technikáink voltak, amit elég sokan követtek is.

[00:10:45]De aztán mikor bejött a polgári engedetlenség, mert azért ne feledjük, hogy egy ilyen mozgalom is kialakult Magyarországon, akkor azért az eléggé, hogy úgy mondjam, szóval domináns lett a tekintetben, hogy aki valamilyen ellenállásban gondolkodott, akkor leginkább ebben.

[00:11:02]És hát mi figyelmeztetük a kollégákat, hogy ennek lehetnek súlyos következményei, lettek is ugye 15 embert kirúgtak, és akkor viszont minden megszűnt.

[00:11:13]Tehát attól kezdve, hogy megtörténtek az elbocsátások, igazából akkor állt le ez a mozgalom, de egészen addig szerintem ez nagyon eredményes volt.

[00:11:23]Tehát hol láttunk még olyat, hogy olyan olyan létszámú tüntetések lettek volna, például amit mi közösen szerveztünk az adom diákmozgalommal ugye a rakparton 80000en eljöttek arra a tüntetés volt András élőláncok voltak.

[00:11:41]Bocsánat, én tényleg nem szakmám a politológia, de azért tegnap előtt kezembe került egy elemzés, hogy hogy a a kormánypárt a szavazóbázisát azért ebben az időszakban nagyon markánsan veszítette el.

[00:11:53]Igen.

[00:11:53]Tehát, hogy azért én nem mondom eredménytelen akár ilyen politikai tekintetben sem, és egyébként szerintem a béremelés is egy olyan politikai lépés, amelyik eredmény.

[00:12:01]Az, hogy ez a kormányzat miért nem vállalta be az egyébként akár gesztus szinten is elég olcsó megoldásokat, mint egy minisztérium létrehozása.

[00:12:13]Azt tulajdonképpen azt hiszem inkább politikai szférára tartozó baklövés.

[00:12:17]Értért?

[00:12:17]És akkor azt mondja ezzel András, hogy ott már látni lehetett, hogy a Fidesz olyannyira nem néz szembe a hibáival, hogy itt ugyan már érzékelhette volna a választói támogatás csökkenését, de nem érdekelte, akkor se adta föl.

[00:12:32]Ezek szerint én egy újságolvasótanára igazgató vagyok, tehát hogy ez nem nem tisztem.

[00:12:37]Ez egy nagyon érdekes dolog volt, hogy tegnap ezt olvastam.

[00:12:40]Értem.

[00:12:41]Ühüm.

[00:12:41]viszont olyá tűnt, hogy amikor végre nagy nehezen is az Európai Unióra ken be a kormány, hogy elmarad-e a béremen, és miköztán megtörtént a béremen, és akkor mindenki elégedett volt.

[00:12:52]Nem, egyáltalán nem.

[00:12:52]Hát azért ez a ez a mérték egyáltalán szóval azért nem volt elegendő ahhoz, hogy hogy mindenkit megnyugtasson.

[00:13:00]Na meg hát bejöttek közben olyan apróságok idézőjelben, ami abszolút hát, hogy mondjam, szóval nem is tartozott igazából a béremelés.

[00:13:11]témakörében miért kellett jogállásváltásra kényszeríteni a pedagógusokat, meg egyáltalán a közoktatást?

[00:13:16]Sidesznek a világépébe belefért a státusszal, megfogni, besorolni, korlátozni satöbbi.

[00:13:24]Igen.

[00:13:24]Erre erre az unió emberei is azt mondták egyébként.

[00:13:26]Hát én jártam és járok is ezekre a bizonyos monitoring bizottsági ülésekre, ahol az uniós támogatásoknak a felhasználását vizsgáljuk közösen.

[00:13:35]És hát ott is előkerült, hogy senki nem kérte azt, hogy egy más jogállásban történjen a foglalkoztatás.

[00:13:43]És ott azért számos olyan intézkedés történt, illetve számos olyan törvényjavaslat került be, ami azért elvette a pedagógusoknak a a kedvét, vagy jó kedvét, és azért elég rendesen beárnyékolta még ezt a bizonyos béremelést is.

[00:14:00]Na, tehát azt mondta a kormány, hogy megemeltük a béreket, viszont akkor még inkább félkatonai felügyelet alá helyezem a pedagógusokat, mert hogy ugye a belügyminisztérium alatt volt, ez nem egy szimbolikus dolog.

[00:14:11]Szerzett jogokat vett el.

[00:14:11]egyébként ez is tos volt, tehát a ez nem nem felelt meg a kormány vállalásainak, és hát számos olyan intézkedést próbáltak megtenni, amivel azért sokkal rosszabb lett volna dolgozni.

[00:14:24]Egyébként nem ilyen a státusz, tehát a mostani státusztörvény ez nem ugyanaz, mint amit beterjesztettek.

[00:14:30]Ebben szerintem azért nekünk szakszervezeteknek komoly szerepünk van, hogy ezt valamennyire tudtuk lágyítani, de nem tudtuk elérni azt, hogy vonják vissza.

[00:14:38]Igen.

[00:14:38]Majd most ugye rehabilitálják az elbocsátott pedagógusokat, akiket ugye a polgári engedetlenség miatt bocsátottak el.

[00:14:46]Ez már az egyik ígéret volt.

[00:14:49]De azt is mondták, hogy hát most már rendezték a béreket, mit akarnak még?

[00:14:53]Pedagógus gyakorolnak egységesen, 468200 Ft.

[00:14:59]Az egyes besorolás 477-től 931-ig.

[00:15:03]Kettes pedagógus 480-tól k majdnem 1 millióig satöbbi, ezek jó pénzek.

[00:15:09]törvény, de most azért ennél magasabb a rendelet szerint, mert ugye a ez is érdekes, a 98.

[00:15:14]paragrafusban ott maradtak befagyva ezek az első fokozathoz tartozó bérek, de ezek most már azért magasabbak.

[00:15:21]Ezt a 401/2023-as kormányrendeletből lehet kiolvasni, illetve annak a módosítása történik most azzal, hogy 0,4%-kal még emelik a béreket, mégpedig azért, mert a KSH adatai alapján úgy jött ki, hogy hát ez a bizonyos januári béremelés 0,4%-kal maradt el attól, hogy kimondhassuk azt, hogy a diplomás átlagbérnek a 80%-át így van elérték.

[00:15:53]Ez ezek jó pénzek, nem?

[00:15:55]Bocsánat, hagy hagy hozzak be egy másik szempontot.

[00:15:57]A tanároknak az elégedettsége vagy elégedetlensége az egyik oldalról tényleg megszűnt, mert hogy a fizetésük tulajdonképpen egy normális illetínv arra elegendő, de az az a 24 óra, amit kontaktban gyerekekkel kell tölteni, az nagyon-nagyon megterhelő.

[00:16:15]egy olyan szakmában, ahol a személyiségével dolgozik az ember, olyan szakmában, ahol óriási felkészülésre van szüksége.

[00:16:22]És van még egy olyan olyan hátulütője tulajdonképpen itt a bérrendezésnek, hogy az RRF pénzeket nem erre szánta az Európai Unió, nem tanári bérrendezésre, versenyhátrányt gyűjtünk össze abból, hogy ameddig a környező országokban oktatásmodernizációra költik ezeket a pénzeket, nálunk az elmaradt béremelésre kell költeni.

[00:16:43]Igen.

[00:16:43]á valamennyi pénz azért jut például digitalizációra meg hátrányleküzdés egyebekre, de tény és való, hogy 65%-a ennek a bizonyos támogatásnak egyébként a bérek megy.

[00:16:56]Tehát ez a ez a legnagyobb mérték és akkor nem pedig maga az oktatás körülményeinek a korszerűsítésére, fejlesztésére, hanem elmegy a bérek.

[00:17:05]Igen.

[00:17:05]Igen.

[00:17:05]És és nagyon nagyon helyes megállapítás az, hogy a munkaterhelés az azért egy nagyon nagyon fontos szempont.

[00:17:12]Nem mindegy, hogy mennyi órát kell dolgozni azért a bért, és ráadásul mennyit kell úgy dolgozni, hogy ez gyakorlatilag fölösleges, vagy egy olyan teher, ami nélkül azért bőségesen lehetne jobban tanítani, vagy jobban dolgozni.

[00:17:26]Hát ilyen volt egyébként a teljesítményértékelés rendszere.

[00:17:29]Vagy hogy milyen egyéb más megalázó lépések történtek.

[00:17:32]Megalázó eléggé az is, hogy átalakították úgy a továbbképzési rendszert, hogy a pedagógus nem tud választani egy kínálatból teljes mértékben, hanem a felét az igazgatónak kell meghatározni, és ráadásul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kínálatából kellett választania.

[00:17:52]Úgyhogy nagyon helyes lépés volt az, hogy erről is azt mondta Lannert Judit, hogy ennek vége van.

[00:17:56]Ez egyébként egy PDS követelés is, tehát van számos ilyen elem, ami amit nyugodtan ki lehetett volna hagyni az előző rendszernek.

[00:18:04]És hogyha azt kérdezzük, hogy mi az, ami rontotta a pedagógusok közérzetét, hát akkor például mondhatjuk, hogy ezek a pedagógus képzés monopóliuma is meg fog szűnni, ha jól emlékszem, Lelt Juditnak a az ígéret, vagy legalábbis az az irány, amit ugye a Fidesz kijelölt, hogy itt főképpen az NKL lenne a központja a pedagógus képzésnek szolgálati egyetem birtokában volt, hogy meghatározza a képzés minden egyes kivesziknan.

[00:18:33]Így van.

[00:18:33]Akkor ez most az első lépés, hogy valami elkezdődik.

[00:18:38]Ugye eznek azért eléggé hosszútávú hatását várhatjuk, rövidtávult nem.

[00:18:43]Ez biztos.

[00:18:46]Igen.

[00:18:46]Igen.

[00:18:46]De hát azért vannak még apróságok, amiket meg lehetne lépni.

[00:18:48]És hát hogyha azt kérdezte, hogy hogy mivel keresnénk meg a a minisztert?

[00:18:54]Tehát mi már megkerestük.

[00:18:56]Igen, igen, de azért még egy-két dolgot nem sikerült elintézni, ami egy-két szóból mehetne.

[00:19:04]Hát ilyen például két olyan dolog, amihez hát azért kell pénz is.

[00:19:06]Persze.

[00:19:08]Az egyikhez nagyon kevés pénz, a másikhoz pedig kevés pénz.

[00:19:13]Ez a ez az elmaradt jubileumi jutalma kifizetése.

[00:19:16]Hát az is egy olyan pofon volt sokak számára, amikor bejött ugye az egységes jogállási törvény, és azok, akik korábban tanítottak egyházi vagy magán intézményben és emiatt nem voltak jogosultak jubileumi jutalomra, mert hiányzott néhány év, utána megkapták azt, hogy aha, de hát most már beszámítjuk az egyházi meg a magánintézményben töltött szakmai gyakorlatot is.

[00:19:40]És hát akkor neked ez az időd már letelt, az esedékesség ideje letelt, jó napot kívánok, te ezt már nem kaphatod meg.

[00:19:47]egyébként ezzel kapcsolatban született most már egy ítélet, azt hiszem már mondhatom, hogy joggerőre emelkedett, merthogy az ellenfél, tehát a tankerületi központ nem támadta meg, és ott a bíróság kimondta, hogy ez az elképzelés, ez a számítás, amit egyébként a kormányzat képviselt, és hát azon keresztül persze a tankerületi központi igazgatók, ez nem állja meg a helyét.

[00:20:10]Úgyhogy én nagyon remélem, hogy ezt korrigálják.

[00:20:12]Ennek azért lenne egy ilyen eszmei valami üzenete is, hogy hát azért ilyen jogsértéseket nem hagynak csak úgy.

[00:20:18]És hát akárhogy számoljuk, ez ez olyan 1 milliárd Ft körüli pénz lehet maximum, ami hát azért tényleg nüansz.

[00:20:27]A másik, ami egy kicsivel több pénz, de hát az is csak a költségvetésnek 3000reléke, az pedig a nevelést, oktatást közvetlenül segítő, illetve egyéb munkakörben dolgozók béremelése, ami azért tényleg egészen húzódik ez ilyen hosszú időn keresztül.

[00:20:43]Tehát ez azt jelentette, hogy a Fidesz kormány ezeknek az embereknek a munkáját nem ismeri el.

[00:20:47]Hát irtó fontos iskola pszich.

[00:20:51]Mondjam azt, hogy mit mondott erre Maruzsa Zoltán?

[00:20:52]nagyon nagyon döbbenetes volt a szövege, de egyébként onnan kezdődik a történet, hogy olyan 2017 körül tudtuk elérni azt, hogy egyáltalán kötelezően adnak a nevelést, oktatást közvetlenül segítőknek 7%-ot, erre biztosít 10%-ot a a központi költségvetés.

[00:21:10]Ugye akkor ebben 3%-ban lehet gondolkodni, hogy na akkor differenciálnak.

[00:21:14]De hát azért azzem az igazgatók többsége nem differenciál, hanem odaadja a 10%-ot, mert ilyen nevetséges béreknél ez már hogy is nézne ki.

[00:21:23]És amikor ezeket folyamatosan felvetettük, meg mondtuk azt, hogy itt vannak egyébként főiskolát, egyetemet végzett nevelést, oktatást közvetlenül segítők is, hát rendszergazdák, könyvtárosok vannak, egyetemet végzett iskolatitkárok, csak hát ugye művelődésszervezőt végeztek mondjuk, és nem pedagógus diplomájuk van.

[00:21:40]Erre azt mondta Maruzsa Zoltán, hogy ah megnéztük egyébként a létszámadatokat, azt látjuk, hogy ezekben a munkakörökben lényegesen nem csökkent a létszám, tehát tulajdonképpen ennyi pénzért is vannak, akik ellátják a feladatot.

[00:21:55]Hát ez valami egészen arcpirittó.

[00:21:59]Nagyon nézzük a szeptembert, és akkor most egy kicsit menjünk így lépésről lépésre.

[00:22:06]Van-e olyan változás, amit elvárnak iskolaigazgatóként, szakszervezetként, amit már szeptemberben iskolakezdéskor szeretnének látni, hogy valami történik?

[00:22:18]Hát az előbb említett béremelést azt nagyon, tehát remek kollégáim dolgoznak ezekben a munkakörökben.

[00:22:23]Tulajdonképpen nélkülük leállna az iskola.

[00:22:26]Tehát a oktatást segítő kő és az egyéb munkakörök egyéb munkakörök, tehát nem a tanárok, hanem akik egyébként az iskola ügyeit viszik.

[00:22:34]rendszergazda, oktatástechnikus, könyvtáros, de hát az iskolatitkárok, akik tulajdonképpen a HR-t, a jogot, a pénzügyet viszik egy-egy iskolán belül, hát lenyűgöző a munkájuk és elképesztően alacsony bérért.

[00:22:48]Különösen akkor, hogyha most még az is teljesül, hogy az iskolák és az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnak gazdálkodásban, egyéb pedagógiai döntésekben.

[00:22:56]Ez is várható már, vagy ez majd csak később?

[00:23:01]Hát a jelenlegi struktúrában én azt látom, hogy a tankerületeknél az egy fölállt rendszer, legalábbis a nálunk a belsőpesti tankerületnél azt látom, hogy egy jól fölállt műszaki osztály van, egy jó hr osztály van, jogi segítséget, támogatást, azt hogyha odafordulunk, akkor tudunk.

[00:23:15]Pénzügyekkel felelősen bánnak.

[00:23:18]Az elmúlt két évben, amit én iskolaiigazgatóként így töltöttem, én ezt látom.

[00:23:22]Ez a szaktudás, ez ott van meg, nálunk nincs meg.

[00:23:25]Tehát, hogy ebben én most döntési jogkört kapok, az persze nagyon megtisztelő, de úgy érzem, hogy így is kitölti a napomat, vagy kitölti a munkahetemet a mostani feladatkör.

[00:23:34]Ehhez akkor lokálisan elérhetővé kell tenni ezt a tudást.

[00:23:40]Jó, akkor az a kösz, illetve embereket hozzá, bocsánat, mert ugye annak idején, amikor a tankerületi központok felálltak, akkor azért beszippantották az iskolából a szakembereket, és ha most visszaosztanák, akkor hát egy olyan létszámhiánnyal kéne szembenézni, ami nyilvánvalóan működésképtelenné tenni a rendszert, mert ha valami központosítva van, akkor nyilván kevesebb embernek kell ellátni.

[00:24:04]Ezért a PDS-nek a javaslata az egyébként, hogy ezek a tankerületi központok alakuljanak át ilyen szolgáltató jellegű egységekké, ahol tényleg bérszámfejtés, olyan olyan feladatok, adminisztratív feladatok ellátása történjen, aminek nincs meg a szakembergárdája az iskoláknál.

[00:24:21]Viszont az nagyon indokolatlan, hogy a kinevezés, a jogviszony megszüntetés jogköre a tankerületi igazgatónál van meg hát a rendkívüli felmentés jogköre, ugye, visszacsatolva egyébként a mozgalmakra.

[00:24:36]Hát ez ez abszolút indokolatlan, de erre akkor rögtön jönnek ugye a kollégák, és mondják, hogy aha, most akkor mondjuk azt, hogy van 60 ilyen úgymond despota, vagy lehetséges despota, nehogy nehogy 3000 legyen belőle.

[00:24:51]Tehát hogyha az igazgatókhoz delegálják ezeket a jogköröket, tehát nyilvánvaló és adódik a felvetés, hogy miután megszüntették már évekkel ezelőtt a véleményezést a az intézményvezetői megbízásoknál, és itt nem csak a pedagógusokról beszélünk, ugye a szülők közössége, diákönkormányzatok esetében ezeket vissza kéne hozni, úgyhogy mi támogatjuk a bizalmi szavazást.

[00:25:15]Igen, van erről szó most?

[00:25:17]Van, van, van van.

[00:25:17]Hogyne?

[00:25:20]Most már elkezdődött, tehát a most folyamatban lévő pályázatok esetében is már ez el arról van szó, hogy hallgatóknak és nekem is világos legyen, hogy a tantestület döntési helyzetben, vagy legalább véleményezési helyzetben legyen, hogy ki legyen az igazgató, azt ne egy központi intézet az iskolától távol működő adminisztrátorok vagy bürókraták határozzák meg.

[00:25:40]az igazgató, tankelőtti igazgató felterjesztésére a miniszter meg ilyenek sz, illetve hát igen, igen, ez azért így eléggé eléggé gázos.

[00:25:51]Hát ez nagyon Hát persze igen, igen.

[00:25:54]Bocsánat, én a tankerületi rendszert ennél egy el tudom képzelni ennél egy kicsit erősebben.

[00:25:59]Tehát azt gondolom, hogy vannak olyan helyi problémák, amelyek regionális szinten állnak fönn, akár mondjuk a a településszerkezetből adódóan, akár a demográfiai viszonyokból adódóan, fenntartói jogkörök, hogy hogy igen, tehát hogy valami olyan típusú területi szerveződés, amelyik amelyik tervezést nyújt a az adott régióban, és ellenőrzést gyakorol, szerintem arra azért valamilyen szükség van, tehát hogy ez szakmai támogató legyen, hogy háttérintézmény legyen, illetve az, hogy a a helyi ügyekről ne valahol messzire Pesten döntsenek, hanem hanem mondjuk egy egy járásban vagy egy vagy egy megyében, vár megyében, ha menjünk a megyénél.

[00:26:40]Ja, bocsánat.

[00:26:40]Igen.

[00:26:41]Reméljük visszatérünk a állampolgári ismeretek tanáraként át kellett szoknom, de hogy de hogy a a lényeg az, hogy hogy ezeket a ezeket a jogköröket, ezeket azért a helyismerettel rendelkező embereknek kéne meghozniuk.

[00:26:56]Tehát azért ez ez a szerintem nagyon fontos szerepet tudna betölteni, akárminek hívjuk.

[00:27:00]Egy ilyen típusú rendszer az országban.

[00:27:06]Csak hát kérdés, hogy hogy döntenek, hogy kik lesznek a fenntartók.

[00:27:08]Ugye ebben még azért úgy látom, hogy nincs igazán kialakult kép, mert egyes önkormányzatok azt mondják, hogy vissza szeretnék kapni, mások pedig azt mondják, hogy semmiképpen sem.

[00:27:20]Na de a semmiképpen semnél, hogy mi legyen.

[00:27:22]Ugye mi öregek azért láttuk azt, hogy ez a társulásos rendszer ez azért ne ez azért elég beteg dolog volt, amikor így passzolgatták a forró krumplit egymásnak a polgármesterek.

[00:27:34]Most ezt egyébként megkérdeztük egy nagy létszámú ilyen fórumunkon Dunaújvárosban, hogy a kollégák hogy látják, és ők azt mondták, hogy elképzelhetőnek tartanak egy olyan variációt, hogy olyan önkormányzatoknál, ahol nem akarják vagy nem tudják átvenni az iskolát, az az iskola kvázi tagintézményével válik valamely másik iskolának, tehát hogy ilyen iskolaközpont alakulhatna ki, ahol viszont van olyan önkormányzat, aki a fenntartói jogkört el tudja látni.

[00:28:03]Tehát nem egy ilyen társulásos formában, hanem hozzácsapódva valamelyik hát iskolához és ezáltal valamelyik önkormányzathoz.

[00:28:14]Ez is lehet egy elképzelés.

[00:28:14]Nem tudom, de mindenesetre ezt azért a jogalkotónak még át kell tekintenie, hogy hol és miként lennének a fenntartói jogkörök, és nyilván ahhoz tudna kapcsolódni a mostani tankerületi központoknak a szerepe is.

[00:28:29]De ezt most így szerintem ha innen kezdjük el boncolgatni, akkor az nem az igazi, mert először azt kéne eldönteni, hogy hogy is állunk ugye a fenntartói jogkörökkel, de én azt hiszem, hogy abban talán közös gondolunk, mertogy itt elhangzott, hogy ne távol legyenek a döntések, hogy a szubszidiaritás elve az egy nagyon fontos kérdés, tehát hogy lehetőség szerint a döntéshozók legyenek közel a problémához, lássanak bele abba, amiről dönteni kell, mert távol ez bárhogy is történt.

[00:29:00]Hát mindenképpen kiviszik neki a kávét, ugye?

[00:29:02]És itt azért elég sok minden így úszott el, hogy há nem volt annyira érdekes számukra, hogy hogy éppen az adott helyen milyen galibát okoznak.

[00:29:11]Bocsánat, még még egy szempontot behoznék, hogy ha költünk esetleg végre intézményfejlesztésekre és a fizikai környezetnek a a kialakítására egy modern oktatási terekben, nagyon jó lenne, hogyha szerepet kapná a teljes spektrumon tulajdonképpen az oktatás támogatása, tehát a felnőttképzésnek is intézményeket meg helyszíneket tudjon biztosítani.

[00:29:34]Ehhez azt gondolom, hogy hogy nagyon át kell gondolni, hogy milyen fenntartói környezetben gondolkodunk.

[00:29:38]Nemrég beszéltem Hajnal Gabriellával, aki erősen védi ugye még a Kébersb központot is, és mondja azt az egyébként szerintem abszolút megálló érvét, hogy hát egy központosítás az mindig annyiban gazdaságosabb meg olcsóbb.

[00:29:54]És hát itt ugye a tűzoltás kapcsán elő is került ez a kérdés, hogy ha például valamit fejleszteni kell, vagy felújítani, és egyebek, akkor ugye az összegyűjtött pénz, a koncentrált pénz az jobban felhasználható lehet, mintha szét van apróva és mindenkinek olyan kevés jut, amiből igazából sok mindenre nem futja.

[00:30:17]Ez igaz.

[00:30:17]Tehát azt hiszem, hogy azért alapvetően azon is kéne gondolkodni, hogy mennyi pénzt rak a központi költségvetés a rendszerbe.

[00:30:24]Meg kevés pénzből akárhogyan is osztogatjuk, azért kevés dolgot lehet csinálni.

[00:30:29]Nem biztos, hogy ennek az évnek ilyen erősnek kéne lenni.

[00:30:32]Lehet, hogy inkább több pénzt kéne a rendszerbe be injektálni, de ahogy elhangzott, itt egy nagyon fontos kifejezés, nem tudom melyikük mondta, hogy ezeknek akármilyen központokról beszélünk, ezeknek szolgáltató központoknak, nem pedig felügyeleti és a tanítás lényegi részébe beleszóló beavatkozó ézeteknek kéne le hát át kéne alakulni.

[00:30:57]Nem mondom, hogy én ezt a részét nem éreztem a tankerületnek az elmúlt két év viszont nagyon sok igazgató Igen.

[00:31:03]Tehát ez mindig ebből a szó tanketi igazgatótól is függ, meg szerintem intézménáborúk a tankerületi igazgatóktól hogyan lépték túl a kompetenciájukat, mert úgy gondolták, hogy ők majd megmondják, hogy mit és hogyan kell tanítani, meg ki dolgozhat az iskolába, meg ki nem, de azért ezért talán túl vagyunk.

[00:31:22]Jobsegész szolgálatunk tud erről történeteket.

[00:31:24]Én nagyon szerencsésnek érzem akkor magamnak egyébként.

[00:31:27]Igen.

[00:31:27]Igen.

[00:31:29]Fenntartói helyzethez mennyire tartozik az a probléma, amit sokan feszegetnek.

[00:31:35]Mindkét oldalról hallok pozitív véleményeket, hogy az egyházi iskolák miért jók, maradjon így.

[00:31:38]És miért rosszak, mert elősegítették sok helyen, hogy szegregátoktatás alakult ki, mert az államba maradtak a hátrányos helyzetűek.

[00:31:47]Az elit igyekszik belömni a jobb helyzetben lévő és sok esetben bizonyítottan magasabb szintű képzést nyújtó egyházi iskolába gyerek illetve jobb infrastruktúrával rendelkező hát azért arról nem is beszélve több pénzt kapnak az államtól az egyházi iskolák vagy jobban vannak tartva mint az államiak hát azt mi többször kimutattuk hogy hogy nagyobb volt a támogatás el volt az dugva a költségvetésbe de lényegesen nagyobb volt.

[00:32:15]És hát ez ez minden tekintetben látszik.

[00:32:17]Hát elég bemenni ezekbe az intézményekbe és bemenni az állami intézményekbe, főleg ahol még nem futott a ebből a központosított pénzből némi felújításra.

[00:32:29]De egyébként azt hiszem itt az alap az, hogy Magyarországon ilyen érdekes rendszer van, ilyen vegyes, hogy egyrészt vannak a körzetek, ugye az iskolai körzetek, másrészt meg mondjuk azt, hogy ott van a szabadiskolaasztás.

[00:32:41]Te például skandináv országokban, egyesekben, például Finnországban, Észtországban, ott nincs ilyen.

[00:32:45]Tehát mindenki megy a körzeti iskolájában, mert ugye az a direktíva, hogy kérem szépen mindenhol ugyanazt a színvonalú oktatást megkapja, miért kéne neki válogatni.

[00:32:55]Nálunk meg ez a vegyes rendszer van, és hát ebből tud az kialakulni, hogy akinek nincs iskolai körzete, az nem köteles ugye mindenkit fölvenni.

[00:33:05]Tehát ott azért lehet ilyen értelemben, hogy mondjam, válogatni.

[00:33:07]És hát nagyon sokszor persze maguk a szülők is szavaznak lábbal abban a pillanatban, hogyha úgy látják, hogy olyan osztályközösség alakult ki, vagy olyan problémás.

[00:33:20]Ugye ők úgy szokták ezt tekinteni, gyerekek vannak az adott osztályban, hogy úgy érzik, hogy ott a tanulás színvonala nem megfelelő.

[00:33:26]Pif már rakják is, viszik át egy másik iskolába a gyerekeket.

[00:33:31]És emögött még egy problémakör van, amit mi úgy szoktunk a PDS-ben nevezni, hogy ridg integráció.

[00:33:37]Nem az az igazi integráció, hogy összekeverjük a gyerekeket és ott hagyjuk magára a pedagógusokat velük, mondjuk például egy nagy létszámú osztályban, hanem hát ott akkor bizony nagyon nagy szükség van arra az idézőjelben segéd személyzetre, akikkel együtt azért ténylegesen lehet szakmai munkát végezni.

[00:33:56]És itt nem csak a pedagógiai asszisztensek hiányára, gyógypedagógiai asszisztensek hiányára gondolok, hanem a pszichológusok hiányára, családsegítő meg mindenféle olyan, tehát szociális munkások hiányára.

[00:34:10]Szociális munkásnak nem is kell lennie egy iskolában.

[00:34:12]Nálunk egyébként a volt munkahelyemen volt, és nagyon sok feladata is volt, de nincs ilyen kötelező létszám.

[00:34:18]Mi az, hogy csak általános iskolában kötelező a pedagógiai asszisztens, és 250 tanulónként egy fő?

[00:34:25]Mi az, hogy pszichológus félállás kötelező 500 tanulónként egy 20 órás félállás?

[00:34:30]Hát ezek azért nevetséges számok.

[00:34:33]Tehát itt azért jóval nagyobb segítségre volna szükség a pedagógusok számára, hogy akkor ténylegesen lehessen is azokkal a tanulókkal együtt oktatni, nevelni, akikkel tényleg vannak magatartási, tanulási, mindenféle olyan problémák.

[00:34:51]Vannak az eliskolákban is rengeteg nehezen tanuló, nehezen kezelhető magatartás problémával küzködő gyerek van a jó módúak körében.

[00:35:03]Bocsánat, ez a elitiskolák egyenlő jómódúak körében ezt ezt azért hogyha ezt érzékeljük, akkor a rendszerre valamilyen hiba van.

[00:35:10]És elismerem, hogy van valami hiba ebben a rendszerben, de ezért nagyon szeretné, hogyha nem tennénk egyértelmű egyenlőséggelet azért a kettő közé.

[00:35:17]A nagyon sokszor látjuk azt egyébként, hogy hogy különböző akár leginkább magatartási beilleszkedési, tanulási zavar esetén, úgynevezett Btmennes gyerekeknek az esetén nagyon jó kognitív képességek vannak, nagyon erős tehetség jelenik meg bizonyos területeken, nagyon jól kompenzálnak.

[00:35:41]De emellett nagyon sok energiát, időt satöbbit kell rájuk szárni, hogy az ő oktatásuk az az jól működjön.

[00:35:51]Vannak különböző más sajátos nevelési igények, amelyekre valóban ahhoz, hogy az egyenlő bánásmódot, az egyenlőségnek a lehetőségét el tudjuk érni, ahhoz egyszerűen több erőforrás kell.

[00:36:01]És nagyon fontos az, hogy ezeket lássák a gyerekek egymás között, lássák a pedagógusok is.

[00:36:07]Hogyha egy picit visszatérhetünk az egyházi iskolákhoz, bocsássanak meg, csak hogy hogy hogy egy picit zavar azért a a közbeszédben az, hogy így mindig egy kalap alávesszük az egyházi iskolákat, mert hogy azért ebben nagyon sok jó meg rossz példát láttunk, és nagyon nagyon vegyes a a kép.

[00:36:24]Tehát azt azt látom, hogy hogy vannak olyan jellemzően szerzetes rendi intézmények, akik nagyon komoly missziókat visznek, vagy a Mátai szeretetszolgálatnak a missziói rendkívül fontosak nagyon hátrányos helyzetű térségekben.

[00:36:39]És és valóban vannak olyan olyan területek, ahol az önkormányzat mondjuk jellemzően nagy történelmi egyházaknak a javára mondott le a a az oktatási intézményeikről, ahol ez tulajdonképpen egy ilyen erősen átideolizált és és hát működési zavarokat mutató rendszer, ahol mondjuk a a tanároknak egy kis közösségben, egy kis faluban a szakmai előmenetele az tajdonképpen hitbuzzgalmon múlik.

[00:37:13]amik amik kifejezetten rossz példák.

[00:37:14]Most persze tanárok felől közelítek.

[00:37:17]Tehát ismerek olyan iskolaigazgatókat, akik egyébként el voltak látva azokkal a lehetőségekkel, amik az egyházi iskoláknak nehezebb volt, de cserébe nagyon nehezen vállalható, vagy nem vállalt lojalitásokat kértek tőlük.

[00:37:31]Tehát sok rétű az egyházi iskolákkal kapcsolatos problémakor, és nagyon jó lenne, hogyha ezt nem mindig egy az egyházi, akkor biztos, hogy ilyen ez azért alakult ki, bocsássom meg, hogy közb szólok, mert itt is egy erőszak történt, egy erőszaktevés a kormány részéről.

[00:37:46]Nagyon jól emlékszem, úgy zúdult a szülőkre az információ, hogy hát akkor jön az ilyen és ilyen egyház, és akkor majd annak kezelésébe veszi az iskolát.

[00:37:55]Következő fél évtől ott álltak az emberek, hogy de miért meg hogyan?

[00:38:00]Meg ezt kiöntöttem főképpen olyan településen, ahol nem volt másik, tehát nem volt másik választási lehetőség.

[00:38:05]Pedig hát benne van a törvényben ugye a világnézetileg ellen kötelezett oktatás biztosításának kötelezettséget.

[00:38:12]Ez egy állami feladat.

[00:38:15]Ezt mondom nagyon rossz példaként.

[00:38:16]Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:38:18]Ezért így lokházi iskolákra az a elő hát meg a körzet nélküliség azért az is.

[00:38:27]Hát meg, hogy nem kell neki körzeti, illetve hát ha kapott támogatást, akkor akkor persze neki már a körzeti feladatot is el kellett látni, de akkor ott meg bejött a világnézeti elkötelezettségből eredő probléma.

[00:38:37]És hát ez amit amit most így át is fogom venni ezt a kifejezést, hogy a hitbuzzgalmon alapuló besorolás vagy illetve érzés hajdúhari tapasztalatom.

[00:38:50]Igen.

[00:38:50]Így van.

[00:38:50]Igen.

[00:38:52]Arról mi a véleményük, hogy borzasztóan széttartó ez a rendszer is.

[00:38:55]Egy ilyen országhátrányos körzetek, elit körzetek, szegényszegregált vidékek, jobb módú települések és megy akár megyék, hogy hogy itt nem lehet egyenoktatásról nem érd vagy vagy lehet-e így beszélni róla?

[00:39:14]hiszen annyira különbözik egy nyírségi kistelepülésen megtartott iskola, amire a szakmaemberek egy része az, hogy nem is kellene az, azt meg kéne szüntetni, járassuk be a gyerekeket egy jól felszerelt, nagyobb településen működő iskolába.

[00:39:27]Egy, kettő, miért baj az, hogy tehetséges és hátrányos helyzetű gyerekek egy közösségben vannak?

[00:39:32]Ez segíti a szocializációt, felkészíti a gyerekeket az életre.

[00:39:40]Hát igen, ez egy ez egy jó kis csomag.

[00:39:42]Igen.

[00:39:42]És hát ez is eleve állandó vitatárgya, hogy akkor azzal segítünk-e a gyerekeknek, hogy hogy megtartjuk a kis isiskolákat.

[00:39:50]Ugye itt Lanert Judit részéről elhangzott az is, hogy hát azért az adófizetők pénzéből nem lehet már olyan iskolákat fenntartani, ahol csak néhány gyerek van.

[00:39:59]Ugyanakkor pedig, hogyha abban gondolkodunk, hogy és akkor nekem mindig eszembe jutnak ilyen kollégáim, akik kistelepülésen dolgoztak, és minden reggel összeszedték a gyerekeket a családoktól, merthogy mondjuk nem küldték őket iskolába.

[00:40:12]És aztán pedig mikor megszűnt a kiskola, ez a gyerekek már nem álltak ott a buszmegállóba, és nem volt, aki összeszedte volna őket, hanem hát ők akkor tartósan hiányoztak, illetve kiestek a rendszerből.

[00:40:25]Szóval ez ezeken azért érdemes elgondolkodni.

[00:40:28]Nem biztos, hogy van egy egyenrecept.

[00:40:30]Tehát azért ogyan mondtuk azt is, hogy a a segítőknek a számát sem szabadna így normatív alapon nézni, hanem szükségletek alapján.

[00:40:39]Hát így is azért mindig meg kellene nézni, hogy az adott településnek, az adott körzetnek milyen tulajdonságai vannak, akár például a közlekedés tekintetében is, nem?

[00:40:48]nagyon nagy különbségek tudnak lenni, illetve hogy a körzeti iskola mennyiben tudna többet nyújtani.

[00:40:56]Hát voltak olyan körzeti iskolába járások, hogy aztán utána mondta a szülő, hogy ott ugyanúgy nem volt kémia meg fizikatanár, meg ugyanazok a hiányok voltak, mint egyébként a megszűnt kiskolában.

[00:41:07]Csak annyi, hogy most összesen három órát utazik a gyerek ugye naponta.

[00:41:12]És azért ez ezek ezek nyilvánvalóan egy tehát nem nem tud szerintem ilyen egységes recept létezni, tehát ezeket helyi szinten kell kezelni.

[00:41:25]Én is azért próbáltam mint Erzset sokkal jobban megfogalmazott arra utalni, hogy a tankerületeknek vagy legalábbis valamilyen regionális tervezési szintre szükségünk van, amelyik akár egyházi és világi különböző fenntartók fölött is valamifajta tervezési feladatot, koordinálst satöbbit el tud látni.

[00:41:43]Ezek a problémák, ezek szerintem megnyugtatóan jó helyen vannak, hogy hogy szociológus végzettségű és ilyen elköteleződésű miniszter van.

[00:41:52]Ezek ezek tényleg azok a azok a az ország jövőjét rendkívüli mértékben befolyásoló kérdések.

[00:42:00]Igen.

[00:42:01]Amelyikkel amelyikkel nagyon komolyan is őszintén kell foglalkoznunk, őszintén kell szembenézni a demográfiai adatokkal, a települések í szintjére lebontva az, hogy milyen erőforrás, hogy érhető el.

[00:42:11]Ha egyáltalán tényleg gondolkozunk abban, hogy hogy körzeti iskolákat csinálunk, akkor akkor a szociális biztonságot meg a hálót hogyan teremtjük meg helyben?

[00:42:23]Mi lesz azzal a faluval, amelyiket elhogy az értelmisége, hogyha ott nem lesz tanár?

[00:42:26]Tehát rengeteg olyan kérdés van, amelyik amelyik nagyon-nagyon sokrétű, és én kifejezetten örülök, hogy hogy a miniszterasszonynak valószínűleg erre is nagy rálátása van, illetve remélhetőleg nagy stábja is, hiszen hát azért mégis csak a saját területéről hozod be embereket, akiknek e tekintetben szerintem azért elég jó rálátásuk van.

[00:42:49]egyébként a tanárok munkaterhelésére is, merthogy azt pedig közösen végeztük el annak idején ezt a vizsgálatot.

[00:42:57]Pontosabban a PDS és a minisztérium felkérésére történt ez még 2009-ben, amire hát aztán a Lanert Juditték, tehát a tárkitudók megcsinálta azt a vizsgálatot, ami eddig még azért egy egyedül van.

[00:43:12]Igazából nagyon jó lenne, hogyha újból lenne egy ilyen vizsgálat, ahol naplózzák, naplózták konkrétan a pedagógusoknak az összes tevékenységét két héten keresztül, és ott mutatták ki azt, hogy milyen a munkaterhelés.

[00:43:25]Nem olyan, mint ami most egyébként történt itt a monitoring bizottságon belül bemutattak egy tanulmányt, ahol pedagógusoknak önbevallásán alapuló volt, hogy hány órát dolgoznak egy héten, annál sokkal pontosabb volt ez.

[00:43:43]És ott most egyébként kaptam egy olyan ígéretet, hogy talán történik még egy ilyen vizsgálat.

[00:43:48]Ezeket a méréseket és amit mondott Lennár Judit, hogy itt adatalapúan kellene azért a továbbiakban lépni.

[00:43:55]Én ezeket nagyon nagyon szívesen látnám, tehát hogy nem csak elképzelések, mindenféle megbeszélések alapján történnek lépések, hanem tényleges felmérések alapján.

[00:44:05]Például ezt a kérdést is így meg lehetne nézni, hiszen az is például rendkívüli módon számít, hogy milyen az iskolák sűrűsége úgymond, meg elérhetősége.

[00:44:15]Tehát olyan olyan adatok, amelyek alapján azért lehet differenciált módon döntéseket hozni.

[00:44:24]Tudom, hogy nagyon nagy témakör, de vágjunk egy picit bele.

[00:44:25]Legfeljebb nem fejezzük be, hogy egy általános képzés akár nyolcasályosra vegyük ezt az alapul, mert ezt ú ez forró krumpli.

[00:44:32]Hat és nyolc osztály.

[00:44:35]Igen, hat nyolc osztály.

[00:44:35]Tudom, nagy szakmai viták vannak, de engem az érdekel, hogy a továbbtanulási esélyek és lehetőségek hogyan alakulnak.

[00:44:40]amit ma a központi tanrendben előírnak, és azokból a központilag előírt könyvekből tanítanak, hozzátéve a tanároknak a becsukott ajtó mögött, aztán elvégzett tényleges plusz munkáját, mennyire készít fel szakmai vagy középiskolai továbbképzésre, gimnáziumra az általános képzés?

[00:45:02]És ez az átmenet, ez szinkronban van-e egyáltalán?

[00:45:07]Hát nagyon vegyes a tudom, mert megemlítették bejöttünk a stúdióba, hogy itt ez egy komoly probléma.

[00:45:13]Én erről még nem hallottam, azért kérdezem, hogy mit látnak.

[00:45:16]Mindenesetre a felvételinek a jelenlegi rendszere az nagyon nagy mértékben neuropotizálja a gyerekeket, a családokat.

[00:45:23]Szóval ezzel ezzel azért valamit kezdeni kell.

[00:45:25]Hát már a hatos osztályos ugye meg a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezésnél is ugye a felvételi.

[00:45:33]Szóval ez ez azért eléggé problémás.

[00:45:37]Ez ez nagyon nagyon nem illeszkedik szerintem semmilyen pedagógiai, pszichológiai elvrendszerbe, hogy ilyennek tesszük ki a gyerekeket.

[00:45:46]Hát túl túl nehéz, túl hát eleve problémás az, hogy hogy egy adott napon letett produktum alapján dőlnének el dolgok.

[00:45:56]ez egy kondik, hogy a hat és a osztályosnál ugye mindig előkerül a korai szelekó kérdése, illetve hát az, hogy hogy ez is a szegációt tudja növelni.

[00:46:08]Erre szerintem nem az a megoldás, hogy hogy ezeket az intézményeket be kell zárni, hanem olyan tekintetben kéne átnézni a rendszert az átjárhatóság oldaláról, hogy hogyan és milyen formában lehetne azokat a folyosókat megteremteni.

[00:46:24]Nem csak a hat és nyolc osztályos meg a négyosztályos gimnáziumok esetében, hanem a szakképzés vonatkozásában is.

[00:46:31]Tehát, hogy hogy tudjanak a gyerekek, hogyha ne talán tán volt egy rossz döntés, vagy rossz döntése a szülőnek, aztán utána megfelelő pályára kerülni.

[00:46:41]Ez ez nálunk nagyon-nagyon hiányzik.

[00:46:44]Egyébként a németeknél lehet látni erre vonatkozóan nagyon érdekes jó példákat.

[00:46:49]Például van ez az Integr, hát ahol ugye egy intézményen belül vannak.

[00:46:55]Én voltam ilyenben Frankfurtban, ahol egy intézményen belül van különböző iskolatípus.

[00:47:01]Igen, persze.

[00:47:01]És hogy akkor ott ott bizonyos órákon ilyen szintű matematikát tanul, aztán egy mit tudom én az ének, a testnevelés, a technika.

[00:47:11]De nincs ez a cenzúra, hogy eddig idejártál, akkor most felvételez vagy tovább tudsz odamenni, vagy nem.

[00:47:15]vagy eldönti, közben dől el, hogy a hogy a gyerek mégsem szeretne egyetemre menni, hanem inkább egy berussul irányába menne el, és akkor egy alacsonyabb követelményszintnek kell megfelelnie, és aztán tud szakmaszerzésre ráállni, és és mindez a saját közegén belül.

[00:47:33]Tehát nincs ez a fajta kasztrendszer sem.

[00:47:35]Ez szerintem roppant jó.

[00:47:38]Most idén voltam egy olyanban, ahol egyébként nem több intézménytípus keveredik, egy olyan integrált iskola, hanem ahol a tanórákon belül volt ez a fajta differenciálás.

[00:47:47]És ez is egy olyan rugalmasságot adott, hogy hogy a gyerekeknél, hogyha mit tudom én, később derül ki, hogy bizonyos érdeklődéssel máshogy alakult, más motivációja van, vagy más képességei, akkor tud váltani.

[00:48:04]Persze a kérdés, hogy ezt egy adott tanár vagy egy testület dönti el, egy bizottság dönti el.

[00:48:10]hogy lépjen tovább a gyerek, vagy ne.

[00:48:10]Ez egy nagyon szép kiló rendszer.

[00:48:14]Pedagóg együtt pedagógus és szülő együtt, ahogy én tudom, tehát hogy ők együttesen beszélik meg, amikor a gyerekek órarendje kialakul, hogy melyik típusú tanórákra jelentkezik be, illetve nagyon sok esetben, tehát vannak olyanok, ahol csak kifejezetten a diák választ.

[00:48:31]A német példát biztos, hogy érdemes néznünk.

[00:48:33]Tehát a német hagyomány azért az volt, hogy negyedik után általános iskola alsó tagozat után dőlt el, hogy a gyerek az gimnáziumba megy, Berufsuléba, megy Handels satöbb megy.

[00:48:44]És hát abból kellett egy markáns változást csinálniuk.

[00:48:46]Persze ott tartományi szinten azért részben különböző a az oktatás és ezek integ nem nem ismerem igazán, de hogy azért nem nem általános talán ez az integrált típusú intézmény, de nagyon nagyon fontos, hogy ez az irány ez ott is megjelent és hát nálunk is azért ezt szem előtt kell tartani.

[00:49:05]A felkonferálásban rögtön az egyik legmegdöbbentőbb adattal kezdtünk, hogy minden negyedik diák úgy hagyel az általános iskola alsó tagozatát, amelyikben tulajdonképpen funkcionális alfabétának tekinthetjük, tehát a a leírt szöveget nem érti, matematikai képességei, önkifejezése satöbbi alacsonyak.

[00:49:25]Én azt hiszem, hogy nagyon sokat kéne foglalkoznunk az általános iskola felső tagozatának a a mindenféle éve, tehát egyáltalán még azzal is, hogy mennyire biztos, hogy egy intézményben kell tartani az alsót és a felsőt, hogy a felső tagozatnál jó életkorban jókor van-e a váltás.

[00:49:46]Ez egy érdekes dolog egyébként.

[00:49:46]Teleken volt pár nappal ezelőtt, ha jól emlékszem, Halácsi Péternek egy izgalmas írása arról, hogy hogy van egy nagyon nagy visszaesés a a diákoknak a teljesítményben, amikor felső tagozatra járnak, ami adddig a tanítónni őket addig kézen fogta, vitte, hirtelen bekerülnek egy intézményen belül egy olyan rendszerbe, ahol ahol szaktárgyi oktatásban részesülnek, és és talajvesztették tudnak válni.

[00:50:14]És képzeljük el azokat a diákokat, akik elhagyják negyedik után funkcionális analfabétaként azt a csoportot, kezébe veszi azt a akármilyen szaktanári könyvet, elkezdi a történelmet olvasni, és egyszerűen nem érti, és elveszíti a kapcsolódását a világhoz, az iskolához, a satöbbit, az önbizalma leépül, és tulajdonképpen nagyon nehezen derül ki, vagy sokára áll össze annak a pedagógus karnak az ő hátránya és hátránykompenzáció ebben az esetben, ahol tanúra van tanmenet van, haladni kell, satöbbi, nincsenek pedagógiai asszistensek, satöbbi, csak kudarcra van ítélve az ő általános iskolai tevékenysége, illetve egy-egy tanár mondjuk kevés órát is tölt az adott gyerekkel, ugye, mert hogy alacsony óraszámú tantár tanítá szaktárgyak vannak.

[00:51:03]Igen.

[00:51:03]Elkezdődik az irány, hogy tulajdonképpen kistudósokat nevelünk fizikából, kémiából satöbből.

[00:51:10]A az OECD országok közül nálunk a legmagasabb a tantárgyaknak a száma.

[00:51:13]Ez már elkezdődik azért az általános iskola felső tagozatán.

[00:51:17]Tehát amikor elkezdünk gondolkozni arról, hogy hogy milyen is tulajdonképpen a az a jó rendszer, amelyikben mindenki meg tudja találni az oktatásban az ő képességeinek, az ő karrierútjának, életútjának a képességeit legjobban kivontakoztató utat, hogy sikeres tudjon lenni, akkor azon kell elgondolkoznunk, hogy biztos, hogy kellenek leágazások.

[00:51:39]Tehát kellenek leágazások szakma felé, kellenek leágazások kiemelt tehetséggondozásra.

[00:51:46]Szükségünk van elitre.

[00:51:48]Egészen biztosan szükségünk van arra, hogy versenyképes tudással rendelkező tudásaink legyenek, akik a világ vezető egyetemein is megtalálják a helyüket, bekapcsolják Magyarországot nemzetközi hálózatokba, visszajönnek és így dolgoznak.

[00:52:03]És tényleg nem jó, hogyha ez ez nem tehetségalapú szelekció.

[00:52:06]Tényleg nem jó az, hogyha ez túl korán történik, de hogy ezt az egész rendszert szerintem azért itt az általános iskolától kezdve egészében kell átgondolni és és nem az anomáliák felől menni, hogy akkor a hat vagy a nyolc évfolyam gimnázium meg hát végig kell gondolni az eddigi kísérleteket is, ugye, mert itt volt ez a szakrendszerű, nem szakrendszerű óra műsor, mert ez már egy nagyon kifinomult rendszer lehetne.

[00:52:35]Nekünk még az lenne a jó, hogyha ez a központosított és a tanszabadságot majdnem teljesen eltörlő rendszerből kiléphetnénk és látnánk az eredményét.

[00:52:44]De köszönöm szépen.

[00:52:44]Nagy Erzsébet a Pedagógusok demokratikus szakszernek ügyv ügyvivője és Kampos András az ötös gimnáziumi igazgatója volt itt.

[00:52:52]Köszönöm szépen Sonfai Péter szerkesztő nevében is a figyelmüket.

[00:52:56]Viszontlátásra, viszontállásra.