Klubrádió 31:21

Ötszáz forint lesz egy euró? | Ifkovics Ábrahám

forintgazdasággazdaságpolitikaközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Ötszáz forint lesz egy euró? | Ifkovics Ábrahám
tl;dr
  • A forint 350 alá erősödött, ami már kényelmetlenül erős az exportszektor számára, és túlértékeltnek tűnik Magyarország megítélése.
  • A szakemberek szerint a további erősödésnek korlátai vannak, inkább felfelé, a forint gyengülése felé lehet nagyobb mozgástér.
  • Egy szakember szerint reálisan 500 Ft is lehetne egy euró, de Ifkovics ezt túlzásnak tartja a bázisidőszak-választás függősége miatt.
  • A forint erősebb, mint amit az inflációs folyamatok vagy az ország versenyképessége indokolna, a kormányváltás ténye viszont majdnem 10%-os erősödést hozott.
  • „Ez olyan mintogyha valamit túl lőttek volna és arra gondolnék, hogy ha valamit túllőnek, akkor a dolgoknak helyre kell rázódnia.” – Ifkovics Ábrahám

  • A forinterősödés fő oka a forró tőke visszatérése: a 6%-os magyar kamat háromszorosa az eurózóna hozamának, ami vonzza a spekulatív pénzt.
  • Az exportszektor szenved: az árbevétel több mint 10%-kal csökkent az erős forint miatt, miközben a bérköltségek aránytalanul nőttek, sok cég veszteséges.
  • Az EU-s források (mintegy 5000 milliárd forint) érkezése duplán erősíti a forintot, de tehermentesíti a költségvetést és multiplikátor hatást fejt ki.
  • Japán és Dél-Korea valutája azért gyenge, mert mesterségesen alacsonyan tartják a kamatokat, és a felhalmozott devizákat más országokba fektetik.
  • A geopolitikai válságok hatása csökken, mert a tőkepiacok alkalmazkodóképessége nagy, és a politikai vezetők nem engedhetik meg a konfliktusok elhúzódását.
  • A mesterséges intelligencia körüli hype történelmi buborékok mintáját követi, de a valós innováció előbb-utóbb reálgazdasági hatást vált ki.
  • Magyar Péter személye jelenti a reményt, és ha képes megoldani a problémákat, Magyarország visszatérhet a fejlődés pályájára, akár 6-8 év múlva euróval.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A forint árfolyamának erősödése és annak következményei

A beszélgetés központi témája a magyar forint látványos erősödése volt. Ifkovics Ábrahám, a Hold Alapkezelő munkatársa szerint a forint a választások előtti kb. 380 Ft/eurós szintről 350 alá is benézett, ami már kényelmetlenül erős a magyar exportszektor számára. A műsorvezető, Zentai Péter megjegyezte, hogy nem is olyan régen a 400 Ft/eurós szint volt a megszokott, így a jelenlegi, 340 körüli árfolyam aggodalomra ad okot, mert túlértékeltnek tűnik Magyarország megítélése.

A szakember konszenzus szerint a további erősödésnek korlátai vannak, inkább felfelé, azaz a forint gyengülése felé lehet nagyobb mozgástér. Ennek oka, hogy a jegybanknak (MNB) döntenie kell, meddig tolerálja a rendkívül erős forintot a már egyébként is szokatlanul alacsony infláció mellett. Az utóbbi hónapok inflációjáról van szó, nem az elmúlt évek összességéről, mert az MNB a rövid távú folyamatokat nézi.

Egy gyakorlati szakember levele szerint – amely Ifkovicshoz is eljutott – az ország annyira túlértékelt, hogy reálisan 500 Ft is lehetne egy euró, és ez hozna létre olyan egyensúlyt, ami jó a magyar gazdálkodóknak. Ifkovics ezt határozottan túlzásnak tartja, mert az ilyen összehasonlításoknál döntő, hogy milyen bázisidőszakot választunk. Ha a 2000-es évektől indulunk, akkor erős, ha 2010-től, akkor gyenge forint a kiindulópont. A szakma ezért hosszútávú átlagból szokott indexálni, nem szélsőséges pillanatokból.

Ugyanakkor Ifkovics egyetértett azzal, hogy a forint erősebb, mint amit az inflációs folyamatok vagy az ország versenyképessége indokolna. A termelékenységben Magyarország le van maradva, és ezen a kormányváltás egyelőre nem változtatott, mégis maga a kormányváltás ténye majdnem 10%-os erősödést hozott. Ez olyan, mint egy túllövés a piacokon, aminek előbb-utóbb korrigálnia kell.

„A termelékenységben mondják, hogy a magyarok nagyon le vannak maradva, vagyis mi Magyarország le vagyunk maradva, és ezen semmi módon nem változtatott még a kormányváltás. Viszont a kormányváltás ténye önmagában véve, mint majdnem 10%-os vagy mennyi erősödést hozott. Ez tényleg egy hypolás. Ez olyan mintogyha valamit túl lőttek volna és arra gondolnék, hogy ha valamit túllőnek, akkor a dolgoknak helyre kell rázódnia.” – Ifkovics Ábrahám *

A forinterősödés okai: forró tőke és kamatelőny

A beszélgetők tisztázták, hogy a forint erősödésének egyik fő oka a forró tőke visszatérése. Míg az eurózónában a rövid kamat kb. 2% körül van, Magyarországon még mindig 6%, miközben az infláció nem sokkal magasabb. Ez azt jelenti, hogy a külföldi befektetők forintot vásárolnak, és 6%-on kamatoztatják a pénzüket, ami háromszorosa az eurózóna hozamának.

„Visszatért az úgynevezett forrótőke, a nemzetközi spekulatív pénz, ami eljött a forintnak a még mindig fennálló kamat többletért.” – Ifkovics Ábrahám *

A piaci bizalom a választások előtt már beárazta Magyar Péter győzelmét, a spekulációs szereplők világszerte erre fogadtak. Emellett a Hormuzi-szoros körüli geopolitikai válság (iráni háborús feszültség) is átmenetileg gyengítette a forintot, mert Magyarország energiaimport-függősége miatt érzékeny az ilyen konfliktusokra, de amikor a feszültség enyhült, a forint tovább erősödött, és 350 alá ment.

A forint idén az egyik legerősebb deviza a világon. Ifkovics szerint ez annak köszönhető, hogy a nemzetközi befektetők hatalmas bizalmat szavaztak a kormánynak és a gazdaságpolitikának, ami az állampapír-hozamok csökkenésében és a forint erősödésében egyszerre mutatkozott meg.

„A világon az egyik legerősebb deviza a forint.” – Ifkovics Ábrahám (megerősítve Zentai által is) *

Az exportszektor problémái és a gazdaságpolitika dilemmái

A túl erős forint és a magas bérnövekedés kettős szorításában az exportszektor szenved. Ifkovics elmondta, hogy az exportőrök árbevétele a forinterősödés miatt lecsökkent (több mint 10%-kal csökkent a bevételük az euróval/dollárral szemben), miközben a költségeik – elsősorban a bérköltségek – aránytalanul nőttek. Ennek következtében sokan nemhogy profitot nem termelnek, hanem veszteségesek.

„a relatíven magas bérnövekedésből, ami az utóbbi évek hagyatéka, az utóbbi évek modelljének hagyatéka, illetve az, hogy a dollár, illetve euróval szemben több mint 10%-ot erősödött év elejhez képest a forint, tehát hogy az árbevételük is lecsökken, miközben a költségeik aránytalanul növekednek. Tehát, hogy így nagyon sokan nemhogy elveszítik a profitjukat, hanem veszteségesek lesznek.” – Ifkovics Ábrahám *

Ez a folyamat a következő hónapokban a gazdaságpolitika és az MNB beavatkozását igényelné. Az MNB a kamatcsökkentéssel tudná orvosolni a túl erős forint helyzetét, de az előző évek inflációs hullámai után érthető, hogy óvatos, és nem akarja túlfűteni a gazdaságot a kamatvágásokkal. Továbbá az új kormány is szeretné stimulálni a gazdaságot, ami további egyensúlyozást igényel.

Az EU-s források kettős hatása

Ifkovics szerint egy további erősítő tényező, hogy az Európai Uniótól újra rengeteg pénz érkezhet Magyarországra. A korábban befagyasztott mintegy 5000 milliárd forintnyi támogatás a következő 3-4 évben meg fog érkezni. Ez nemcsak forró tőkét jelent az állampapírpiacon, hanem valós beruházásokat is, ami duplán erősíti a forintot. Ugyanakkor ezek a vissza nem térítendő támogatások tehermentesítik a költségvetést, növelik a GDP-t, és multiplikátor hatást fejtenek ki a gazdaságban.

Az EU-s források érkezésével kapcsolatban Ifkovics optimistább, mint a pusztán a forint erejére koncentráló nézőpont. Az állam a megnövekedő forrásokból csökkentheti a vállalkozások terheit: például csökkenthetők a rezsi költségek, mert Magyarországon az egyik legmagasabb a vállalkozások áram- és gázára Európában, ami súlyos versenyhátrány. Ha ezek a diszkriminatív különadók és magas energiaköltségek mérséklődnek, a privát szektor beruházási hajlandósága is javulhat, és beindulhat a valódi, organikus növekedés.

„Ezek úgynevezett vissza nem térítendő támogatások... Viszont ezek tehermentesítik a magyar költségvetést és növelik a magyar GDP-t, a bruttó hazai terméket.” – Ifkovics Ábrahám *

A beszélgetés kitér arra is, hogy az előző években – a NER-korszakban – a beruházások szintje radikálisan visszaesett Magyarországon. A bérnövekedés erőltetett volt, de valódi, jövőbe mutató beruházások nem történtek, csak „csencselések, különböző ingatlancserék mentek". Ezért most az a cél, hogy visszaálljon a beruházások szintje, és valódi organikus növekedés kezdődjön.

Az ázsiai devizák paradoxona: Japán és a kis tigrisek esete

Zentai Péter felvetette, hogy a forint ereje különösen annak fényében furcsa, hogy a világ legerősebb gazdaságai közé tartozó Japán és Dél-Korea valutája nagyon gyenge, miközben óriási versenyképességgel és termelékenységgel rendelkeznek, és jelentős folyófizetési mérleg többletet halmoznak fel. Japán – a korábbi világ legdrágább országa – ma magyar szemmel nézve olcsó ország, a forint erősebb a dollárhoz képest is, mint ami a magyar termelékenység alapján indokolt lenne.

Ifkovics szerint ennek két oka van. Egyrészt Japán és az ázsiai kis tigrisek mesterségesen alacsonyan tartják a rövid kamataikat: Japánban a kamat még mindig nem éri el az 1%-ot sem, míg Európában 2% felett, Magyarországon 6%. Másrészt ezek az országok nem veszik a saját eszközeiket a felhalmozott kemény devizákból, hanem inkább más országokba fektetik be a dollárt és eurót, ahol magasabb a kamat. Így a saját fizetőeszközüket nem támogatják, ami tovább gyengíti azt.

„Japánban meg még mindig nem éri el az 1%-ot sem... ezeknek az országoknak ők maguk a saját főszereplők nem veszik a saját pénzét. Tehát a Japán befektetők az a azt a rengeteg dollárt meg eurót, amit külkereskedelmi többlettel felhalmoznak, azt nem viszik haza, azt inkább befektetik más országokban, ahol magasabb a kamat.” – Ifkovics Ábrahám *

Geopolitikai válság és a tőkepiacok alkalmazkodóképessége

A Hormuzi-szoros körüli válság (Irán és az Egyesült Államok közötti feszültség) kapcsán Ifkovics úgy látja, a tőkepiacokon már megnyugvás érezhető. Az olajár – az északi-tengeri Brent típusú – a korábbi 100 fölötti, sőt 130 dolláros csúcsokról 80 dollár környékére esett vissza, ami több mint 20%-os csökkenés. A szakma és az elemzők szerinte két dologban is tévedtek: egyrészt alábecsülték a világgazdaság alkalmazkodóképességét. Bár voltak jövendölések, hogy elfogy az olaj, a valóságban a fejlett világban (Európa, Észak-Amerika) egy literrel sem fogyasztottak kevesebbet. A keresletcsökkenés főleg az ázsiai, alacsonyan hozzáadott értékű ipari szektorokban történt, és a kieső olajat a tárolókból pótolták. Hasonló volt a helyzet 2022-ben az európai gázválságnál: a piacok és a média hajlamosak a veszélyeket túlértékelni, de az emberiség végül mindig alkalmazkodik.

Másrészt Donald Trump amerikai elnök is hajlandó volt kompromisszumra, mert nem engedhette meg a konfliktus elhúzódását. A közelgő időközi választások és a romló népszerűségi mutatók miatt, ha a tőkepiacok esni kezdtek, azonnali nyomás helyeződött a Trump-adminisztrációra. Ifkovics szerint a fájdalomküszöb alacsony: egy kisebb részvénypiaci esés is óriási belpolitikai veszélyt jelent.

„az amerikai elnök nem engedhette meg magának, hogy ez a konfliktus elhúzódjon, ugyanis nem jók a az ő népszerűségei száma sem. Lesznek választások, időközi választások az Egyesült Államokban, és ott a politika kompromisszumra épül.” – Ifkovics Ábrahám *

A világgazdaság vezetője: még mindig az USA

Arra a kérdésre, hogy ma melyik a világ legerősebb gazdasága, Ifkovics szerint még mindig Amerika. Kína ugyanis jelentős részben az USA-tól függ, mert az amerikai fogyasztók veszik fel azt a többletkapacitást, amit Kína megtermel. Kína önmagában nem tudna mit kezdeni a kiépített hatalmas ipari kapacitásaival. Ugyanakkor bár az USA a leggazdagabb, legnagyobb és nominálisan legerősebb, a fájdalomtoleranciája (paint tolerance) sokkal kisebb. Amikor az iráni háború miatt a részvénypiacok 10-15%-ot estek, az nyomást gyakorolt Trumpra, mert ha a tőzsdék esnek, az a politikai túlélését veszélyezteti, hiába a világ legerősebb hadserege.

Zentai Péter emlékeztetett, hogy régebben a háborúknak nem volt korrelációja a tőkepiacokkal (pl. vietnámi háború), ma viszont van. Ennek oka, hogy a világ polgárainak egyre nagyobb része tőketulajdonos: Európában és Ázsiában is egyre többen birtokolnak részvényeket, és a nagy nyugdíjpénztárak is tőkepiacokon mozognak. Magyarországon a NER-korszakban az állami pénzek is bementek a tőkepiacokra. Ez a változás oda vezetett, hogy a geopolitika és a tőkepiacok egymásra hatása soha nem látott mértékű, és a tőkepiacok kikényszerítenek egy kiegyensúlyozó mechanizmust, ami a mindenkori vezetőket irányítja.

A mesterséges intelligencia hype-ja és a tőkepiaci buborékok

Zentai Péter szerint a mesterséges intelligencia körüli felhajtás extrém hypolásnak tűnik. Bármilyen cég, amelynek nevében vagy tevékenységében az MI megjelenik, azonnal óriási keresletet generál, és a várakozások a végtelenségig fokozódnak (100 ezer dolláros részvényárból 1 milliót, majd 10 milliót jósolnak). Amerika messze élen jár ebben a felhajtásban. A műsorvezető kérdése az, hogy ez önbecsapás-e, vagy komolyan veendő.

Ifkovics szerint ez a tőkepiacok természetes működése. Történelmi példák sora mutatja: volt telekommunikációs buborék, olajfinomítói buborék, a 2000-es években banki papírok lufija, egészen a 17-18. századi Angliáig visszamenőleg. A valós innováció azonban előbb-utóbb tényleges reálgazdasági hatást vált ki, és alapvetően befolyásolja az emberek életminőségét. A jelenlegi állapotban tudjuk, hogy az MI terén Tajvan, Kína és az USA a nyerő, Európa viszont sehol sincs hozzájuk képest. Ez a nagy részvénypiaci indexekben is megmutatkozik: az amerikai indexek jelentősen lekörözték az európaiakat az elmúlt évtizedekben.

Ugyanakkor az európai fogyasztók élvezhetik az innovációk előnyeit – az iPhone-t, az internetet, az MI-eszközöket ugyanúgy megkapják –, és ezek segítik a termelékenységüket is. Ifkovics szerint ettől nem kell tartani, hogy Európában rosszabbul fogunk élni, még ha a részvénypiaci nyereségek Amerikában koncentrálódnak is. Zentai viszont felvetette, hogy ez a koncentráció veszélyes lehet, mert az amerikai nagyvállalatok (Trump, Musk, Facebook-tulajdonosok) monopolisztikus, nemzetbiztonsági alapon gondolkodnak, és Európa ebben a versenyben nem képes helytállni.

„Európa nem képes versenyben lenni e pillanatban, ahogy beszélünk, ezekkel a gondolkodókkal, mint amilyen az Elon Musk... Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az európai fogyasztó szükségszerűen elszegényedik.” – Ifkovics Ábrahám *

Magyar Péter, a bizalom és a gazdasági kilátások

A beszélgetés végén Zentai Péter arra utalt, hogy Magyarországon – ahol szinte minden paraméterben az európai átlag 70-80%-án állunk, és a fogyasztás terén az Eurostat szerint utolsók vagyunk – Magyar Péter személye jelenti a reményt. Világszerte és Európa-szerte őt látják a megmentőnek, mert nincs más, akiben kapaszkodni lehetne. Ez azonban illékony dolog.

Ifkovics szerint az utóbbi 4-5 év gazdasági stagnálása, fejlődésképtelensége nonszensz volt, és csak nagyon rossz kormányzás mellett volt fenntartható. Ha Magyar Péter képes megoldani azokat a problémákat, amelyek ide vezettek, Magyarország visszatérhet a fejlődés pályájára: újra lesz gazdasági növekedés, beruházások és fenntartható reálbér-növekedés. Ez nem a korábbi évek normalitásának visszaállítását jelenti, hanem egy zsákutcából való visszafordulást.

„Az utóbbi néhány év, négy-öt évben tapasztalt gazdasági stagnálás, pangás, fejlődésképtelenség az, ami ami nonszensz volt, és az az, ami hosszú távon csak nagyon-nagyon rossz kormányzás mellett fenntartható. Amennyiben Magyar Péter képes ezeket a problémákat megoldani, amelyek ide vezettek, akkor Magyarország visszatér a fejlődés pályájára.” – Ifkovics Ábrahám *

A reális várakozásokat Ifkovics lehűtötte: nem leszünk Ausztria 3-5 éven belül, de 6-8 év múlva lehet eurónk. Ezzel kapcsolatban Zentai megjegyezte, hogy Bulgária – amely hasonló helyzetben van – már korábban elhatározta és előkészítette az euró bevezetését, míg idehaza az előző rendszer szuverenista okokból nem akarta az eurót, és az utóbbi években már nem is volt mozgástér. A gondolkodás felértékelődése és a bizalom megmaradása most kulcsfontosságú, mert a hit – ahogy a világban máskor is láttuk – át tud fordulni objektivitásba, és önmegvalósító jóslattá válhat.

„Hogyha megjavul a hangulat, az embereknek a hangulata, többet fognak fogyasztani, többet fognak beruházni, visszatér a külföldi tőke, Magyar Péter elhozza nekünk az Európai Uniós forrásokat, akkor egy nagyon erős, önerősítő folyamat tud beindulni, ami ami visszahozza a régvárt gazdasági fejlődést és növekedést.” – Ifkovics Ábrahám *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „amit te ott vagy, akkor úgy érzed magad, hogy hogy hurrá, ide kell költözni Japán.” – A mondat eleje hiányos, valószínűleg a műsorvezető arra utalt, hogy ha valaki Japánban jár, úgy érzi magát, mint aki olcsó országba érkezett.
  • „elmehetnek a De már eddig is rengeteg bért emeltek.” – A mondat elharapott, Ifkovics valószínűleg arról beszélt, hogy a nagyobb jövedelmek révén a dolgozók többet költhetnek, de a bérnövekedés már eddig is jelentős volt.
  • „a luofinofinál” – A szövegkörnyezet alapján valószínűleg „az olajfinomítói buboréknál” kifejezés torzult, a Telekom buborékhoz és a banki papírok lufijához hasonló példa.
  • „A luofinofinál a 2000-es években a banki papírok lofiánál” – A „lofiánál” valószínűleg „lufijánál” (banki papírok lufija).
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:04]Jó napot kívánok.

[00:00:04]Zentai Péter vagyok és üdvözlöm a stúdióban Ivkovics Ábrahámot.

[00:00:10]Ő a Holdalap ifjú alapkezelője.

[00:00:10]Globál politikai, európai politikai kérdésekkel is foglalkozik, és eközben pedig a tőkepiacokkal.

[00:00:20]Ez utóbbi és az előbbi tekintetében elmondhatjuk, hogy hazánk, Magyarország egy bezzeg ország lett.

[00:00:25]És ennek megfelelően minden, ami körülöttünk van, ami zajlik, a világ, ahogy ránk néz, akár csak a forintunkra ránk néz, akkor azt mondja, hogy az jó.

[00:00:39]Magyarország nagyon jó, hasít.

[00:00:39]És eközben látjuk a forinttal kapcsolatban, hogy lassan 340 lesz, nem olyan régen még 400 Ft volt a természetes.

[00:00:55]Ez engem aggodalommal is eltölt.

[00:00:55]Úgy érzem, hogy nagyon erős, túl erős a mi megítélésünk.

[00:01:01]Mi a szakember véleménye?

[00:01:05]Üdvözlöm a hallgatókat.

[00:01:05]Valóban a forint jelentősen erősödött, pláne az előző években tapasztalt szintekhez képest.

[00:01:10]A a választások előtt nagyjáb a 380 Ft körül ingadozott az euró.

[00:01:17]Most már 350 alá is benézett.

[00:01:20]És ez a ez a forint erő már kezd meglehetősen kényelmetlenné válni a magyar exportszektornak.

[00:01:26]És előbb-utóbb hogyha tovább erősödik a forint, akkor egyéb reakciókat kell, hogy kiváltson elsősorban a monetáris oldalról, az MNB oldaláról, vagy idővel talán a gazdaságpolitika oldaláról is.

[00:01:43]Tehát, hogy lehet még tér a forint erősödésére, de a jelenlegi szakmai konszenzus szerint inkább fölfele lehet nagyobb térmozgásokra az euróz.

[00:01:58]Fölfele az mit jelent ezek szerint, hogy tehát hogy a forint gyengülhet gyengülhet jobb jobban az euróval szemben, mint amennyit potenciálisan erről a szintről már erősödni.

[00:02:05]Az a az a konszenzus, az, hogy az MMB mennyire hajlandó tolerálni ezt a nagyon nagyon erős forintot a már egyébként is szokatlanul alacsony infláció mellett.

[00:02:17]Itt az utóbbi hónapok inflációra gondolok, nem az utóbbi évekre nyilvánvalóan, mert azt nézi az MMB.

[00:02:23]A az ugye még egy kérdéses, hogy hogy mennyire szeretnének belenyúlni az árfolyamon az MMB-től, és hogy ott mi az elképzelés.

[00:02:34]egy ilyen gyakorlati szakember írt egy levelet az hold munkatársának, és én hozzám is eljutott, amelyben ő nagyon racionálisan elmagyarázza, hogy olyan túlértékelt az országunk, miközben termelékenységi oldalról, versenyképességi oldalról ezt semmi nem támasztja alá, hogy ő már azt mondja, hogy reálisan az elmúlt éveknek a folyamatit nézzük, akkor 500 500 Ft lehetne az euró és akkor lenne egy olyasfajta egyensúly, ami jó a magyar gazdálkodóknak.

[00:03:11]Neked vagy szabad tegeznek?

[00:03:14]Persze, természetes.

[00:03:15]Akkor neked mi erről a véleményed?

[00:03:17]Szerintem az 500 Ft azért nagyon-nagyon erős túlzás az euróval szemben.

[00:03:20]Mikor ilyen összehasonlítást nézünk, akkor nagyon fontos, hogy milyen bázisidőszakról indítjuk, tehát hogy honnan kezdjük el nézni ezt az inflációs különbözetet, hogy mondjuk Magyarországon sokkalépesség és és a verseny nyilván a versenyképességre is ez nagyon hat, mert egyfelől van Magyarországon egy nagy béremelkedés és van van egy egy jóval nagyobb infláció, mint mint Nyugat-Európában, illetve az Európ zónában.

[00:03:45]Viszont az is fontos, hogy mi a viszonyítási alap.

[00:03:47]Például, hogyha a 2000-es évekhez viszonyítunk, és onnan indítjuk el ezt az indexálást, akkor ott nagyon erős volt a forint.

[00:03:55]Hogyha 2010-től indítjuk el, akkor viszont ott pedig egy nagyon gyenge forintot kell, hogy használjunk.

[00:04:02]Tehát, hogy hogyha ilyen hosszútávú indexálással próbáljok megítélni, hogy mennyire erős, vagy gyenge, vagy hol kellene len lenni a forintnak, akkor általább azt szoktuk mondani, hogy érdemes egy ilyen hosszútávú átlagot nézni és onnan indítani az indexást.

[00:04:20]Tehát, hogy nem ilyen szélsőséges pillanattól elkezdeni, ahol mondjuk a valamilyen okból kifolyag a dollár nagyon erős volt, vagy az euró volt nagyon erős, vagy nagyon gyenge, és ahhoz hasonlítani, mert az jelentősen torzítja az összképet.

[00:04:33]Meglátásom szerint is inkább erősebb a forint, mint azt az inflációs folyamatok vagy a vagy az ország versenyképessége indokolná.

[00:04:43]A termelékenység, ugye a termelékenységben mondják, hogy a magyarok nagyon le vannak maradva, vagyis mi Magyarország le vagyunk maradva, és ezen semmi módon nem változtatott még a kormányváltás.

[00:04:55]viszont a kormányváltás ténye önmagában véve, mint majdnem 10%-os vagy mennyi erősödést hozott.

[00:05:01]Ez tényleg egy hypolás.

[00:05:03]Ez olyan mintogyha valamit túl lőttek volna és arra gondolnék, hogy ha valamit túllőnek, akkor a dolgoknak helyre kell rázódnia.

[00:05:12]És ez sok embert érint Magyarországon.

[00:05:16]Így van.

[00:05:16]Így működnek a piacok, a devizapiacok és a tőke piacok is.

[00:05:18]Ami itt történt, az az, hogy a piac egy és a nemzetközi befektetők egy óriási nagy megelőlegezett bizalonyba bizalomban részesítették a forintot.

[00:05:30]És mivel és ezen keresztül magát az egész kormánynak és a kormánynak a gazdaságpitikáját is egy bizalommal erősítették meg.

[00:05:40]Így van.

[00:05:40]Így van.

[00:05:40]Itt történhetett az, hogy a magyar állompapír hozzamok egyszerre csökkentek, miközben a forint jelentősen erősödött az euróval szemben.

[00:05:50]Egyébként, hogyha idén valamennyi devizát nézünk az euróhoz vagy dollárhoz képest, a forint az egyik top teljesítő, az egyik legerősebb deviza a világon.

[00:06:00]Így van.

[00:06:00]A világon az egyik legerősebb.

[00:06:02]Vágon.

[00:06:02]És mindenben még benne volt egy nagy eopolitikai válság, a hormoszi szoros iráni háború dolog is, ami Magyarországot szokásosan negatívan érintette, mert ugye az energiahordozónk nagy részét azt importáljuk, és ez még egy egy gyengeséget hozott a forintba, és amikor még a nem volt tűzszünet, vagy nem volt ilyen békemegállapodásszerű helyzet, akkor még ez is gyengítette a forintot, és itt történt az nem sokat, csak tehát akkor fölment egy-két napig 390-re, ugye márciusban, vagy valamikor, igaz, de utána visszarendeződött a dolog, és akkor indult tovább.

[00:06:39]A választás előtti időszakban pedig arra fogadott mindenki a spekulációs szereplők, hogy a forint erősödni fog, annál is inkább, mertogy ők ők biztosra vették odakint Amerikában, hogy a Magyar Péter fog győzni.

[00:06:56]Így van.

[00:06:56]illetve az utóbbi hetekben kezdett el feloldódni ez az irán, illetve az olaj piac körüli feszültség, ami végül is behozta a forrentot 350 alá az euróval szemben.

[00:07:08]Igen.

[00:07:08]Egyébként pedig az egész devizapiac olyasfajta játéknak látszik, mint egy ilyen gambling, ami ilyen szerencsejátékszerű, mert ki magyarázza meg éppésszel, te biztos meg tudod magyarázni.

[00:07:20]Nekem ehhez túl kicsi a tudásom, hogy a világ egyik legerősebb gazdasága, igaz, hogy nem annyira erős, mint korábban volt, Japán, vagy Délkore egy a fantasztikus főszereplő.

[00:07:31]Hihetetlen mértékben gyengült a valutájuk a dollárral, az euróval szemben néhány esztendő alatt.

[00:07:38]Ma ott tartunk, hogy japán magyar szemmel nézve olcsóbb ország.

[00:07:41]A világ korábbi legdrágább országáról beszélünk, mint mi a mi hazánk.

[00:07:46]Ha te ott vagy, akkor úgy érzed magad, hogy hogy hurrá, ide kell költözni Japán.

[00:07:51]De az amerikai dollár, amely a japánhez képest erősödött, szintén önmagának az árnyéka a forinthoz képest, a forinthoz, annak az országnak a revizájához képest, amely viszont termelékenységben a utolsó között van.

[00:08:10]Így van.

[00:08:10]A Japán példa egy nagyon érdekes eset, de nem csak Japán van így, hanem a hasonló kis tigri, ázsiai kis tigrisek, Dél-Korea, Taiwan, ahol óriási technológia vállalatok vannak.

[00:08:25]Komoly versenyképesség, komoly termelékenység és mindennek ellenére gyenge, nagyon gyenge a devizájuk.

[00:08:31]Erről van szó.

[00:08:32]Mindez nagyon jelentős folyófizetési mérleg többlet mellett.

[00:08:34]Ez két dolog miatt van.

[00:08:37]Egyrészt mesterségesen alacsonyan tartják a rövid kamataikat ezeknek az országoknak a jegybankjai.

[00:08:46]És a tehát alig van kamat.

[00:08:48]Így van.

[00:08:48]Alig fizetnek kamatot.

[00:08:50]Tehát Európában több mint 2%-os a rövid kamat.

[00:08:52]Magyarországon ez még mindig 6%.

[00:08:55]Most már lassan elkezdik vágni.

[00:08:55]Az Egyesültés bőven 3% fölött van.

[00:08:58]Japánban meg még mindig nem éri el az 1%-ot sem.

[00:09:04]Ez ez az egyik dolog.

[00:09:04]A másik dolog pedig az, hogy nem veszik a saját eszközeiket a az exporton össze gyűjtött kemény devizákból, a dollárokból, az euróból.

[00:09:17]Tehát, hogy ezeknek az országoknak ők magik a saját főszereplők nem veszik a saját pénzét.

[00:09:21]Tehát a Japán befektetük az a azt a rengeteg dollárt meg eurót, amit kürkereskedelmi többlettel felhalmoznak, azt nem viszik haza, azt inkább befektetik más országokban, ahol magasabb a kamat.

[00:09:33]Tehát akkor itt egy magyarázat a magyar forint rendkívüli erejére, hogy tudnilik, míg azt mondod, hogy euróvezetben 200% körül van a rövid kamat, tehát a mostani kamat, amit elérünk, ezzel szemben a mi hazánkban 6% háromszor, miközben az infláció alig különbözik.

[00:09:52]Tehát akkor lubickolnak a külföldi befektetők azért, mert Magyarországon a forintot megvásárolják és 6%-on tudják kamatoztatni.

[00:10:03]Így van.

[00:10:03]Tehát visszatért az úgynevezett forrótőke, a nemzetközi spekulatív pénz, ami eljött a forintnak a még mindig fennálló kamat többletért.

[00:10:10]És ezt az MNB majd úgy tudja megoldani, ezt a túl erős forthelyzetet, hogy levágja a kamatot.

[00:10:17]Csak ugye az előző évek inflációs hullámai után szerintem ez egy jól megérthető dolog, hogy az MMB inkább óvatos szeretne lenni.

[00:10:24]Itt van-e az új magyar kormány, aki aki szintén szeretné stimulálni a gazdaságot, és nehogy valami valami túl túlstimulálst csinálni, nehogy túlfűtsék a dolgokat.

[00:10:35]És még egy nagyon fontos szempont emellett, hogy az Európai Uniótól újra rengeteg pénz érkezhet hazánkba.

[00:10:39]Az eddig befagyasztott nagyjából 5000 milliárd Ft-nyi támogatás a következő három, maximum négy évben véletlenül meg fog érkezni.

[00:10:52]Ez viszont nem csak azt jelenti, hogy nem csak a forró tőke áramlik be az országba a kötvénypiacra, az állampírpiacra, hanem valós beruházások is lesznek, tehát hogy reálgazdasági flók is jönnek be az országba, amely így duplán erősíti a forintot.

[00:11:08]Tehát akkor egyszerre jelenik meg az, hogy erősítőtényezők, de ugyanakkor van egy olyasfjta probléma a háttérben, a dolgok leglényege, hogy ezek a dolgok legfeljebb csak a beruházási tőkének a szerepében láthatunk termelékenységjavítást és versenyképesség erősítést.

[00:11:26]Egyébként pedig azért mégis a dolgok eddigi menete szerint nincs mögötte igazi tartalom, mert 6%-on tartott magas kamatok.

[00:11:36]Ez bevonza, a magyar embereknek is jobb itt egy csomó tekintetben, de a végén nem igazolódik be az, hogy hogy ez ez a helyzet, ez a ez a túl erős forint segítené az igazi átfogó, hosszútávra szóló tartós gazdasági növekedést.

[00:11:54]Nem látszik, hogy ezt segíti.

[00:11:58]Az európai uniós pénzekén jóval optimistább lennék ettől a nézettől.

[00:12:03]Ezek úgynevezett vissza nem térítendő támogatások, tehát hogy ezekből autópályákat lehet felújítani satöbbi.

[00:12:09]Viszont ezek tehermentesítik a magyar költségvetést és növelik a magyar GDP-t, a bruttó hazai terméket.

[00:12:14]És ez egy ilyen multiplikátor hatást idézelő a gazdaságban, hogyha az alvállalkozóknál több pénz van, akkor tudnak bért emelni.

[00:12:25]Hogyha tudnak bért emelni, akkor a dolgozók mondjuk elmehetnek a De már eddig is rengeteg bért emeltek.

[00:12:31]azt mondjuk, hogy nagyon komoly reál béremelkedés volt.

[00:12:33]Nagyobb mindenképpen, mint az infláció.

[00:12:36]Ez az ettől reál illetőleg a az az egésznek az alapját az adja, hogy ez a béremelkedés, ez nagyobb, mint az európai átlag.

[00:12:47]Így van.

[00:12:47]viszont ami miatt szenvedett a magyar gazdaság a felszín alatt, miközben volt ez a mesterségesen erőltetett bérnövek bérnövekedés, közben a beruházások szintje radikálisan visszaesett az országban.

[00:13:03]Igen, mert csak csencselések mentek, különböző ingatlancserék mentek.

[00:13:04]Ez adta az a gazdaságot.

[00:13:07]Tehát a a NER az erről szólt, hogy nem nem épített igazából nagy jövőre szóló beruházásot.

[00:13:13]utóbbi években jelentősen visszaesett Magyarországon a beruházások száma.

[00:13:20]Hiába próbálták behozni az ázsiai nagy befektetőket is.

[00:13:22]Viszont ami nagyon-nagyon hiányzott, és előtte a 2010-es években szinte mindig megvolt, hogy jelentősen segítette a gazdaságot, az az Európai Unios források, a vissza nem térítendő források.

[00:13:33]És azáltal, hogy ezek a források bejönnek, azáltal az állam majd különböző külön dolgokat tud kivezetni.

[00:13:41]esetleg, hogyha lentebb tudnak menni a vállalkozások számára, mondjuk a rezsi költségek, ugye, akik nincsenek meg megvédve, mert csak a lakosság van megvédve, viszonylag populista módon a magas energiaáraktól, például Európában, Magyarországon az egyik legmagasabb a vállalkozásoknak az az áram és a és a gázár.

[00:13:59]Ez egy irtózatos nagy hátrány minden külföldi szereplővel szemben.

[00:14:06]És hogyha ez meg tud javulni, hogyha lentebb mennek ezek az energiárak, esetleg a költségvetés úgy tud gazdálkodni, hogy kivezeti a különböző egyébként elég diszkriminatív külön különadókat, akkor a privát szektor beruházási hajlandóság is jelentősen meg tud javulni, és akkor már visszatérhet a valódi organikus növekedés.

[00:14:27]És ez lenne a lényege ezt a struktúra és problémát megoldani, ami az utóbbi években létrejött.

[00:14:33]Korábban azt mondták, hogy azért kell gyengíteni a Matolcsi korszakban a forintot, mert ez adja meg az exportálási boomot, és ezáltal elérhető egy gazdasági növekedés.

[00:14:46]Ö, a jelenlegi erős forint, a korábbi gyengített forinthoz képest mégis mintha az exportszektort úgy sújtaná, hogy akik valóban exportból élnek, azok nagyon komoly veszteségeket kell, hogy elkönyveljenek.

[00:15:03]Így van ez most?

[00:15:06]Igen, ez így van.

[00:15:06]Ének szenvednek.

[00:15:07]Szenvednek és két oldalról jön jön a szenvedés.

[00:15:10]a relatíven magas bérnövekedésből, ami az utóbbi évek hagyatéka, az utóbbi évek modelljének hagyatéka, illetve az, hogy a dollár, illetve euróval szemben több mint 10%-ot erősödött év elejhez képest a forint, tehát hogy az árbevételük is lecsökken, miközben a költségeik aránytalanul növekednek.

[00:15:28]Tehát, hogy így nagyon sokan nemhogy elveszítik a profitjukat, hanem veszteségesek lesznek.

[00:15:33]És ez az a folyamat, amit a következő hónapokban a gazdaságpolitikának, illetve a az MMB-nek valahogyan orvosolnia kellene, hogy hogy ne ne keletkezzen idő előtt túl sok kár a magyar exportszektornak.

[00:15:49]Beszéltünk egy rövid néhány percet mindössze arról, hogy az hormoni szoros bezárása és ilyen geopolitikai fejlemények, pontosabban ez az egy fejlemény komoly zavart okozott néhány napig, de nagy nem egyébként nem olyan nagyot a véleményem szerint, nem tudom, de azt tudom, hogy most olybá tűnik, hogy a világban ban elfogadták azt, hogy a hormuzzi szorosnál előbb-utóbb rendeződnek a dolgok, és ez olyan egyenetlen folyamat, tehát nem 100%-os, olyan, mint Donald Trump, kiszámíthatatlan, de tendenciáját tekintve hozzá tudunk szokni, az egész Európa hozzá tud ehhez a helyzetheet szokni.

[00:16:35]Te osztod azt a véleményt, hogy ahogy most van, ez most furcsa módon nyugalmat hoz annak dacára, hogy nem lehet tudni, hogy Irán és Amerika megbékéle-e vagy sem.

[00:16:48]A tőkepiacokon már látszik a megnyugvás, tehát az olajár jelentősen beesett.

[00:16:50]A brand t északi tengeri típusú olajár az az 80 dollár köré esett több mint 20%-ot a az előtte lévő 100 fölötti szintről, de volt a 130 is a csúcshoz képest, de süt a prognózisok 200-ra vonatkoztak.

[00:17:11]Igen.

[00:17:11]Így van.

[00:17:11]És itt két dolgot én úgy gondolom, az a szakma és az elemzők globálisan benéztek.

[00:17:15]Az egyik az, hogy mekkora a világgazdaság alkalmazkodási képessége.

[00:17:20]Ugyanis jöttek a prognózisok, hogy na majd júniusra elfogy az olaj, nem leáll a világgazdaság.

[00:17:26]Aztán ahogy telt az idő, úgy végbent egyfajta alkalmazkodás.

[00:17:32]És nagyon érdekes, ugyanis a fejlett világban Európában és Észak-Amerikában egy liter olajjal nem fogyasztott senkivel senki kevesebbet.

[00:17:42]Egy egy liter benzinnel sem fogyasztott.

[00:17:44]Tehát a mintha a az emberek minem történt volna.

[00:17:46]mintha mi sem történt.

[00:17:48]És és volt ez az úgynevezett kereslet csökkenés, de ez főleg az ázsiai Ázsiában történt, az ilyen alacsonyabb hozzáadott értékű ipari szektorokban, az ilyen kevésbé nyereséges iparágakban is.

[00:18:02]És ott ennek a kieső olaj olajnak, amit nem tudtak kihozni a a hormosz szoroson, a nagy dészét elnyelte, és mindezt még tudta kompenzálni a tárolókból.

[00:18:13]Tehát, hogy kiderült, hogy valójában nagyobb a világgazdaság alkalmazkodási képessége, mint eddig gondoltok.

[00:18:21]És ez igazából nagyban ugyanaz történt meg, mint 2022-ben Európában, amikor azt gondoltuk, sokan azt mondták, hogy nem lesz elég gáz, megfagyunk, óriási rezió lesz és a covid időszaknak a drámáját sokkal nagyobb.

[00:18:33]Tehát általában az a szokásos rend, nem, hogy a piacok, illetőleg a média a dolgokban rejlő veszélyeket fölül értékeli, overrate, ahogy mondják angolul, de valójában az emberiség, mint olyan, helytáll és a dolgokat elfogadja valamiféleképpen, és ahhoz alkalmazkodni képes.

[00:18:58]De ez már 2007-2008-29-ben is a végén az történt, hogy az álság azól szűnt meg, hogy alkalmazkodás volt.

[00:19:07]Így van.

[00:19:07]És itt a a világgazdaság alkalmazkodási képessége mellett még ki kell azt is emelni, hogy Donald Trump is hajlandó volt a végére kompromisszumot kötni, vagy éppen meghátrálni.

[00:19:21]Ez már értelmezési kérdés, hogy itt mi történt, de hogy az amerikai elnök nem engedhette meg magának, hogy ez a konfliktus elhúzódjon, ugyanis nem jók a az ő népszerűségei száma sem.

[00:19:34]Lesznek választások, időközi választások az Egyesült Államokban, és ott a politika kompromisszumra épül.

[00:19:39]Hogyha nem tud teljesíteni egy fél, akkor ott bizony vagy meg kell hátrálni, vagy ki kell igazítsa.

[00:19:47]Ha legyen az a fél, bármennyire erős, a világ legerősebb, katonailag legerősebb országáról van szó, de korábban egyértelműen az volt a válasz, egy olyan kérdés, nem tudom, hogy most neked mi erre a válasz, hogy melyik a világ legerősebb gazdasága?

[00:20:02]A korábban az volt a válasz, hogy Amerika.

[00:20:04]És most?

[00:20:05]Meggyőződésem szerint még mindig Amerika.

[00:20:07]legfőbbéppen azért, mert Kína, a kínai gazdaság jelentős részben Amerikától függ, ugyanis közvetve és közvetlenül az Egyesült Államok fogyasztója fogyasztja el azt a többlettkapacitást, amit Kína megtermel.

[00:20:24]Tehát, hogy Kína a önmagában azzal rengeteg ipari kapacitással nem tudna mit kezdeni, amit őt a a amit ők kiépítettek.

[00:20:34]Ezért végsősan az Egyesült Államok lakossága végső felhaszn az egész világgazdaságban.

[00:20:38]Ugyanakkor azt is látni kell, hogy bár az Egyesült Államok a leggazdagabb, legnagyobb, nominálisan, legerősebb ország, de a paint tolerance, a fájdalom tolerancia, az a fájdalom küszöb az jóval kisebb.

[00:20:56]Például mikor elindult a a iráni háború, akkor a tőkepiacok, részvénypiacok ilyen t 10-15%-at estek, és ott óriási nyomás helyezetett a Trump adminisztráció, hogy na ők ezzel valamit csináljanak, már eddig is rosszak voltak a népszerűségi számok, de hogyha leesnek a részvényárak, akkor nekik végük van.

[00:21:17]hiába a világ legerősebb hadserege, hogyha nem képesek tolerálni egy átlagosnál szerintem egy kisebb részvénypiaci esés sem.

[00:21:27]Ez egy egész érdekes dolog.

[00:21:27]A világ annyira megváltozott, hogy ki gondolta volna az én fiatalabb koromban, hogy azért a vietnami háborúnak van bármilyen jelentősége a a a tőkepiacok mozgása és a vietnami háború közötti kor nem volt korreláció.

[00:21:43]Most van.

[00:21:43]Ez azt jelenti, hogy a világ polgárainak egyre nagyobb része tőketulajdonos.

[00:21:48]Nem Ameriká után most már európaiak is kisőkésekké válnak.

[00:21:58]Így van.

[00:21:58]És újabban leginkább az ázsiai kis tigriseknél dél-kore tájv Kínában is mindenki részvénytulajdonos.

[00:22:04]És a nagy nyugdíjpénztárak is tőkepiacokra viszik.

[00:22:10]Magyarországon is igaz.

[00:22:10]Tehát a sőt már ott tartottunk az a NERkorszakban, hogy az állam a pénzeit, a nemzeti banki pénzek satöbbi bementek a tőkepiacokra kockázatokat vállalni.

[00:22:24]Hát ez ez ez egészen elképesztő változás a korábbi világhoz képest.

[00:22:31]Én azt a részét már inkább kiásnak nevezném, de ezért értem, de ennek ellenére hát ugye Norvégia vagy Qatar állami alapok, állami kormányzati pénzek, hatalmas összegek, ezek rajt mozognak a tőke, a világ tőkepiacain, és befolyásolják a világ tőkepiacainak ármozgásait, árfolyamait.

[00:22:57]Így van.

[00:22:57]És így állt elő ez a helyzet, hogy a geopolitikára a az amerikai adminisztráció működése minden eddiginél nagyobb hatása van a tőkepiacoknak, az amerikai kötvénypiacnak, az amerikai részvénypiacnak.

[00:23:10]Tulajdonképpen ezek kikényszerítenek egy olyan kiegyensúlyozó mechanizmust, amely gyakorlatilag a mindenkori vezetőket most már irányítja.

[00:23:20]Ühüm.

[00:23:20]Itt van utolsó kérdésként az a tematika, hogy mesterséges intelligencia és az azzal kapcsolatos technológiák millióinak a rendkívüli hypolásának tűnik.

[00:23:33]Tehát azért mondom azt, hogy nem, mivel tényleg nem vagyok abszolút szakember ebben, de azt tudom, hogy megjelenik valami új cég, amelynek a nevében hordozza, tartalmában hordoz valamit, ami mesterséges intelligenciához kapcsolódik, azonnal veszik, mint a cukrot.

[00:23:49]És hogyha 100000 dollárba kerül majd egy részvény, azt is azt fogják mondani, hogy ez is olcsó, mert majd 1 millió lesz, sőt 10 millió lesz.

[00:23:59]Előre megmondják.

[00:23:59]Tehát van egy várakozás, hogy minden ami a mesterséges intelligenciához kapcsolódik.

[00:24:03]Amerika ebben a fajta hypolásban messze élen jár.

[00:24:09]Neked mi erről az egészről a véleményed?

[00:24:11]Hogy ez egy önbecsapás?

[00:24:11]Az emberiség becsapja önmagát, vagy vagy ezt nem lehet komolytalanul venni?

[00:24:17]Meglátásom szerint ez a tőkepiacoknak a természetes működése.

[00:24:20]Vannak gazdasági konjunktúrák, vannak tőkepiaci buborékok.

[00:24:24]Ez mindig is így működött a Telekom buboréknál, a luofinofinál a 2000-es években a banki papírok lofiánál, de visszamehetünk a 17-18.

[00:24:37]századi Angliába, és ez mindig is így volt, de még az ingatlan piacoknak is van ilyen jellegű.

[00:24:41]Így van.

[00:24:41]De a valós innováció előbb-utóbb tényleges reálgazdasági hatást fog kiváltani, ami az embereknek a az életminőségét alapvetően befolyásolja.

[00:24:53]De addig, amíg nem tudjuk, hogy azt tudjuk, hogy mik az irányok, de nem tudjuk, hogy abban mely cégek lesznek a végén a nyerők, mely országok lesznek a Mert a jelenlegi állapotban tudjuk, hogy Taiwan, Kína, az Egyesült Államok a nyerő.

[00:25:09]Ugyanakkor a jelenlegi állapotban hozzájuk képest Európa sehol sincs.

[00:25:15]Ebből arra lehetne következni hosszútávon, hogy Európába kár befektetni, mert minden, ami a jövőt illeti, az Amerikában és Kínában játszódik.

[00:25:24]Így van.

[00:25:24]Így is gondolkodhatnánk, de nem tudom, hogy ez okos gondolkodás-e.

[00:25:28]Ez a nagy részvénypiaci indexeket, hogyha mondjuk az amerikai főbb indexeket összehasonlítjuk az európai indexekkel, ez nagyon-nagyon markásan meglátszik az utóbbi egy-két évtized hozamában és teljesítményében is, hogy Amerika nagyon-nagyon lekörözte Európát a német indexet és a és a többi indexet is.

[00:25:46]Igen.

[00:25:46]Ugyanakkor Európában én úgy gondolom, hogy jó élni.

[00:25:49]És mondjuk Amerikában itt van ez az óriási mesterséges intelligencia hype, de ezt amit ők csinálnak, ezeket a termékeket, az iPhone-t is megkaptuk, az internetet is megkaptuk, ők csinálták azt is, de mi is haszonyélvezői vagyunk, mi is megkapjuk, és mi is ugyanazokat a EI dolgokat használjuk, és az is segíti a mi termelékenységünket, főleg még a az ilyen fehér galléros irodai munkákba vesszük azt észre, de hogy már most jelentős és transzformatív hatása van ezeknek az innová az innovációknak, de az innovációk innovációja Amerikában zajlik és Kínában zajlik.

[00:26:26]Ez azt jelenti, hogy ha ők a tulajdonosaik, akkor látjuk már a a hogy bimbózik a Trump, a Muskféle gondolkodás, meg a Facebook tulajdonos csoport és a többi többieknek a gondolkodása, hogy minden az övéké kell legyen.

[00:26:41]És Amerika nemzetbiztonsága attól függ mondják ők, hogy ők legyenek a abszolút globálisan abszolút monopolisztikus tulajdonosai.

[00:26:53]Ebből Európa, ha így gondolkodik, hol hol tud versenyben maradni?

[00:26:55]Hát Európa nem képes versenyben lenni e pillanatban, ahogy beszélünk, ezekkel a gondolkodókkal, mint amilyen az Elon Musk.

[00:27:05]Európa nincs is verseny, mert sajnos ezt látjuk az innovatív cégeknél is.

[00:27:09]Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az európai fogyasztó szükségszerűen elszegényedik.

[00:27:13]Amit látunk, hogy az európai részvénypiac alultjesíti az Egyesült Államokit az utóbbi néhány évtizedes távlatban.

[00:27:19]Ugyanakkor én attól nem tartanék, hogy ettől Európában feltétlenül rosszabbul fogunk élni.

[00:27:24]Amit látunk, hogy a a részke az az Egyesülvőtamokban koncentrálódik, de ez az európai fogyasztóknak, az európai embereknek nem feltétlenül rossz.

[00:27:38]Értem.

[00:27:38]Na most mi Magyarországon azzal, hogy mi nem vagyunk igazából versenyképesek még az Európai Unió átlagához képest is le vagyunk.

[00:27:48]Mondjuk, ha az európai átlag mondjuk 100, akkor mi minden paraméterben o 70 7580-an vagyunk.

[00:27:52]És a Európában a fogyasztási alapon most olvastam, hogy az Eurostat szerint ugye az utolsók vagyunk.

[00:28:01]Akkor miben reménykedhetünk azon túlmenően, hogy nekünk van egy magyar Péterünk, ezt most nem propagandáként mondom, de most Magyar Péter az olyan, mint a Puskás.

[00:28:12]Tehát hogy mindenki róla beszél, és ő benne látják a világszerte, de Európa szerte a a a megmentőt, mert nincs kibe kapaszkodni szinte.

[00:28:23]észreveszed, hogy politikusi hiátusok vannak, és eközben megnézik, hogy ki a legsikeresebb, és akkor ezt a pasit találják, és akkor Magyarországot találják meg.

[00:28:32]De ez egy illékony dolog.

[00:28:36]Én úgy gondolom, hogy az utóbbi néhány év, négy-öt évben tapasztalt gazdasági stagnálás, pangás, fejlődésképtelenség az, ami ami nonszens volt, és az az, ami hosszú távon csak nagyon-nagyon rossz kormányzás mellett fenntartható.

[00:28:51]Amennyiben Magyar Péter képes ezeket a problémákat megoldani, amelyek ide vezettek, akkor Magyarország visszatér a fejlődés pályájára.

[00:29:00]Újra lesz gazdasági növekedés, újra lesznek beruházások és újra lesz fenntartható reálbérnövekedés is.

[00:29:07]Tehát hogy visszatérünk egyfajta normalitáshoz.

[00:29:09]Tehát szerintem nem az volt a normalitás, ami az előző négy-öt évben volt.

[00:29:13]Az egy az egy kisíklás, az egy az egy zsákutca volt, és szerintem egy zsákutcából fordultunk vissza.

[00:29:17]És az a kérdés, hogy most mennyire fogunk tudni sikeresek lenni az új útvonalon.

[00:29:25]Itt a várakozásokat azért itt lehűteném, hogy nem leszünk Ausztria három- négy-öt éven belül, de eurónk mondjuk egy hat hét nyolc év után lehet euró mint pénz.

[00:29:40]Így van.

[00:29:42]Egyébként ha így van, akkor itt van velünk szinte párhuzamban Bulgária.

[00:29:44]Az meg miért tudta megengedni magának már most?

[00:29:50]Mert ők elhatározták és készültek rá.

[00:29:50]Az előző rendszer itt nem akarta annyira az eurót, inkább szuverenista dolog van hittek, hogy folyamatosan leértékelek satöbbi.

[00:30:04]Az utóbbi öt-h évben meg már nem is igazán volt mozgásterük erre.

[00:30:08]Tehát tulajdonképpen mi nálunk az egész európai gondolkodásnak a felértékelődését várjuk, ugye?

[00:30:16]És akkor ez már önmagában segít.

[00:30:19]És a másik az, hogy a bizalom az megmaradjon.

[00:30:24]És a bizalom és a a magyar az itt élő embereknek a hite az furcsa módon át tud menni objektivitásba, mint ahogy a a egy csomó dolognál az elmúlt időszakban a világban azt láttuk, hogy ha hisznek valamiben és akarják, akkor azá önmegvalósítóvá válnak jóslatok vagy prognózisok.

[00:30:44]Így van.

[00:30:44]Egyfajta kapcsolat van pontosan.

[00:30:47]Ugyanis, hogyha megjavul a hangul az embereknek a hangulata, többet fognak fogyasztani, többet fognak beruházni, visszatér a külföldi tőke, Magyar Péter elhozza nekünk az Európai Uniós forrásokat, akkor egy nagyon erős, önerősítő folyamat tud beindulni, ami ami visszahozza a régvárt gazdasági fejlődést és növekedést.

[00:31:09]Ivkovics Ábrahám, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál.

[00:31:11]A hallgatóink velem együtt sokat tanultak tőled.

[00:31:16]Köszönöm szépen a lehetőséget.