Fordult a háború? Már Putyin sem érezheti magát biztonságban I Kilátó
- A fordulatot nem a mélységi csapások, hanem a 100 km-es zónában az orosz utánpótlást szétziláló drónképességek hozták – ez állította meg az orosz előrenyomulást.
- A drónok amerikai AI- és gépi látás technológiát használnak, a tüzérség helyett a drónoperátorok által létrehozott 20-30 km-es halálzóna uralja a frontot.
„Az ukrán fél a háborút elvitte egy olyan szimbolikus térbe, hogy az erőegyensúly valóban már az ő javukra fordult el.” – Vig Zoltán
- Az orosz társadalomban apátia, csalódottság és mozgósítástól való félelem terjed, a háború támogatottsága névleges és passzív.
- Zelenszkij most próbál békét kezdeményezni, mert a fronthelyzet átmenetileg kedvező, de a tél előtt lépni kell az infrastruktúra gyengesége miatt.
- Európa 90 milliárd eurós hitele fenntartotta az ukrán költségvetést, de a valódi katonai előnyt az USA dróntechnológiai támogatása biztosította.
- Oroszország nem képes NATO-ország elleni támadásra, de hibrid forgatókönyvként balti orosz kisebbség fellázítása lehetséges.
- Az orosz gazdaság hadigazdasággá vált, a polgári ágazatok összeomlottak, a GDP stagnál, a magántulajdon védelme megszűnt.
- Putyin nem zárhatja le a háborút Donbász megszerzése nélkül, mert anélkül nem tud győzelmet kommunikálni; valószínű a befagyott konfliktus.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés középpontjában az orosz-ukrán háború legújabb fordulatai állnak, különös tekintettel a Moszkvát is elérő ukrán mélységi csapásokra, a dróntechnológia frontvonalbeli hatásaira, valamint mindezek társadalmi, gazdasági és diplomáciai következményeire. A műsorvezető Szénási Sándor vendégei Vig Zoltán (Oroszország-szakértő) és Bendazzi Anton (a posztszovjet térség szakértője) voltak.
Ukrán mélységi csapások és a háború fordulata
A beszélgetés apropóját az a hír adta, hogy a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán sikernek számító dróncsapás érte Moszkva egyik kerületének (Kapotnya) olajfinomítóját, hatalmas tűz keletkezett, és a füst beborította a fővárost. A műsorvezető rákérdezett, hogy valóban fordulat állt-e be a fronton.
A valódi fordulat: nem a mélységi csapások, hanem a drónképességek
Bendazzi Anton szerint egyértelműen Ukrajnának kedvező fordulat következett be. Hangsúlyozta, hogy a változást elsősorban nem a mélységi csapások hozták, hanem azok a fejlett drónképességek, amelyek lehetővé teszik, hogy Ukrajna a frontvonal mögött körülbelül 100 km-es sávban szétzilálja az orosz hadsereg utánpótlási vonalait. Ez a középhátország elleni pusztítás eddig példátlan nehézségek elé állítja az orosz hadsereget, és gyakorlatilag megállította az előrenyomulást.
„Nem is feltétlenül a mélységi csapások miatt állt be szerintem a fordulat, hanem az olyan drónképességek miatt, amelyek lehetővé teszik, hogy Ukrajna a fronttól 100 km-es körzetben, pontosan ott, ahol az orosz ellátás zajlik, olyan nagy károkat okozzon, ami lehetetlenné, vagy legalábbis nagyon nehézzé teszi az orosz előrenyomulást.” – Bendazzi Anton *
A szakértő felidézte, hogy 2022 nyarán a HIMARS rakétarendszerek megjelenése hasonló hatást váltott ki: az oroszok kénytelenek voltak ellátási pontjaikat 60-80 km-rel hátrébb tolni, de idővel alkalmazkodtak. Most viszont a drónok (többek között Starlink-kommunikációval, mesh-hálózatokkal, mesterséges intelligenciával) kijátsszák az orosz elektronikai zavarást, és folyamatosan pusztítják a szárazföldi utánpótlást. Emiatt a Krím, a herszoni és zaporizzsjai régiók ellátása is ellehetetlenült; a krími hidat az oroszok már csak lakossági célokra használják, a katonai forgalom korábban a szárazföldi összeköttetésen zajlott – ez most gyakorlatilag megszűnt. A mélységi csapásoknak szerinte inkább kommunikációs és lélektani értékük van, a stratégiai jelentőségük kisebb.
A haditechnológiai verseny
Vig Zoltán rámutatott, hogy több szempontból is kiélezett technológiai verseny folyik, amelyben Ukrajna jelenleg lépéselőnybe került, bár az orosz fél korábban gyorsan adaptálódott (például a tüzérség számítógépesítésében, a tüzérség elleni fellépésben, műholdak és mesterséges intelligencia bevetésében). Ukrajna előnyét részben az adja, hogy megőrizte a szovjet időszak tudományos bázisát: a Dnyipropetrovszki Juzsmas, a szovjet rakétafejlesztés egyik központja, kulcsszerepet játszhatott, és az Antonov repülőgép-tervezőiroda is Kijevben volt. Ezzel párhuzamosan ukrán cirkálórakéta-fejlesztés is elindult. Az ukránok tehát hatékonyabban fordították hadiiparra a meglévő potenciáljukat, mint ahogy azt Oroszországban elképzelték.
Ugyanakkor Bendazzi Anton kiegészítette, hogy a valódi technológiai áttörés mögött alapvetően amerikai fejlesztések állnak. A frontmögötti zónában alkalmazott drónok például Hornet drónok, amelyeket a Google egyik volt vezérigazgatójának startupja fejleszt. Ezek a drónok gépi látással és mesterséges intelligenciával rendelkeznek: a támadás végső fázisában a drón nem a kezelő irányítása alatt áll, hanem maga azonosítja be a célpontot és a legkritikusabb pontját, majd automatikusan becsapódik. Ez a képesség az orosz drónokban nem áll rendelkezésre. Miközben a közvéleményben gyakran azt hangsúlyozzák, hogy Amerika visszafogta Ukrajna támogatását, ez a terület éppen amerikai technológiára épül.
A tüzérség szerepéről Bendazzi Anton megjegyezte: korábban a lőszerhiány miatt pánikhangulat uralkodott Európában, ma viszont ez a téma alig kerül szóba, helyette a dróntechnológia uralja a diskurzust. A fronton egy úgynevezett 20-30 km széles halálzóna alakult ki, ahol nem a szembenálló katonák létszáma a döntő, hanem az, hogy a távolabbi drónoperátorok mennyire tudják koordinálni a felderítő és támadó drónokat. Ezt a képet néhány éve legfeljebb tudományos-fantasztikus filmekben lehetett látni.
Az orosz hadsereg taktikai kényszermegoldásait is szóba hozták: a kisebb egységekkel végrehajtott beszivárgó műveleteket, illetve, hogy régi, hat évtizeddel ezelőtti hordozható rakétavetőket is elővettek, mivel a tüzérségi eszközöket közelebb akarják vinni a fronthoz, ami viszont sebezhetőbbé teszi őket. Egy ukrán katonai forrás szerint a fronton mozgó körülbelül 100 fős orosz „rohamcsapatok” 60-70%-át képesek megsemmisíteni.
A szimbolikus elrettentés és a társadalom hangulata
A háború szimbolikus dimenziója
Vig Zoltán kifejtette, hogy a háborút Ukrajna fokozatosan egy szimbolikus térbe vitte át, és az erőegyensúly optikailag az ukránok felé tolódott. Két látványos példát említett: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a május 9-i orosz díszszemle előtt nyílt levélben engedélyezte, hogy Vlagyimir Putyin a megadott koordinátákon belül tarthassa meg a csökkentett létszámú és haditechnika nélküli parádét – ez egy mély megaláztatás volt, amit az orosz elnök nehezen emésztett meg. A másik a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum, ahová – az ukránok szellemes kommentárja szerint – „az ukrán delegáció érkezett meg elsőként drónok formájában”, eltalálva a kronstadti erődöt és az olajkikötőt. Ezek az akciók azt üzenik: „ránk hoztátok a háborút, mi rátok visszük”.
„Az ukrán fél a háborút elvitte egy olyan szimbolikus térbe, hogy az erőegyensúly valóban már az ő javukra fordult el.” – Vig Zoltán *
Bendazzi Anton megerősítette, hogy az orosz vezetés stratégiája kezdettől fogva az volt, hogy a háborút – a csecsen vagy afganisztáni tapasztalatokkal ellentétben – a lehető legtávolabb tartsa a lakosságtól, elhitetve, hogy ez csak egy messze zajló „különleges katonai művelet”, ahol a résztvevők önként, sok pénzért mennek. Az ukrán csapások ezt a távolságtartást számolták fel fokozatosan: 2023 óta a határ menti orosz területeket (Belgorod, Rosztov) folyamatosan tűz alatt tartják, 2024 augusztusától pedig a kurszki betörés után fél éven át tartották a megszállt területet. Az elmúlt időszakban a csapások egyre mélyebben hatolnak be Oroszországba, és tömegessé váltak.
Azonban fontos párhuzamot is vont: Oroszország ugyanilyen intenzív drón- és rakétahadjáratot folytat Ukrajna ellen, tavaly óta rendszeresen több száz drónt indítanak egyszerre (akár 800-900 drónos támadások is előfordulnak), és gyakran civil objektumokat is eltalálnak. Példaként említette, hogy nemrég találat érte a kijevi Pecserszka Lavra, egy UNESCO világörökségi helyszín részét képező több mint ezeréves templomegyüttes tetőszerkezetét is. Orosz részről ezt egy meghibásodott Patriot rakéta zuhanásának tulajdonították.
Az orosz társadalom hangulata: apátia és kiábrándultság
Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az orosz társadalom nacionalista hangadóinak hangulatát kétségbeesés és apátia jellemzi. Vig Zoltán úgy fogalmazott: egy olyan érzés erősödik, hogy „valami nagyon nem működik, katasztrófába rohanunk”. Ez Putyin hatalmát közvetlenül ma még nem fenyegeti, mert nincs alternatíva, de a háború társadalmi támogatottsága csak névleges és passzív; sokan nem is értik, miért van a háború. A dróncsapások kapcsán egyre gyakoribb a „miért bántanak minket?” kérdés – mintha az orosz társadalom nem lenne tudatában annak, hogy háborúban áll.
„Egy teljesen kétségbeesett, csendes, apatikus hangulat vesz erőt az orosz közvélemény nacionalista hangadóin, hogy itt valami nagyon nem működik, katasztrófába rohanunk.” – Vig Zoltán *
Bendazzi Anton párhuzamot vont a 2023-as év eleji hangulattal: akkor is hasonlóan negatív közhangulat uralkodott az orosz ellátmányozási válság és a részleges mozgósítás hatására, Putyin népszerűsége beesett, és a katonai bloggerek egyre keményebben bírálták a vezetést (ekkor erősödött meg Jevgenyij Prigozsin is, aki 2023 júniusában puccskísérletet hajtott végre). Később, amikor az ukrán ellentámadás nem sikerült, és jöttek az orosz sikerek, a társadalom lenyugodott. Most megint az ukrán sikerek láttán újabb hullámvölgybe került a közhangulat, ami a vezetés számára azért komoly gond, mert ez befolyásolja a toborzást: ha a társadalom pozitívan látja a hadsereg előrehaladását és a háború közeli végét, több a jelentkező, ha viszont kudarcokat érzékel, és nem látszik a béke, kevesebben írják alá a szerződést.
Az orosz közvéleménykutatásokat (például a Levada Center méréseit) idézve hozzátette, hogy míg a lakosság általában nem elsősorban a háborútól, hanem a gazdasági helyzettől és az életkörülmények romlásától fél, a mozgósítás veszélye egyre magasabbra kerül a félelem-listán. Egyes pletykák szerint a szeptemberi választások után Putyin újabb mozgósítást hirdethet, ami rendkívül frusztrálóan hat. A független bloggerek és portálok (mint a Meduza) YouTube-ra feltöltött utcai interjúi arra utalnak, hogy az emberekben mély kiábrándultság él a háborúval kapcsolatban, és sokan úgy érzik: véget kellene vetni, mert nem tudják, mi az értelme. Ezt a hivatalos propaganda is tükrözi, hiszen narratívája hetente változik: hol a békekötés szükségességét kezdik pedzegetni (például a Kommunista Párt frakciója egy ilyen állásfoglalást tett közzé, valószínűleg a kormánnyal egyeztetve), hol magabiztosabban próbálják keretezni a háborút.
Vig Zoltán a háborút kísérő propagandaháborúról elmondta, hogy mindkét fél keretezi a híradásokat, és a civil áldozatokat a másik fél háborús bűneiként mutatják be. Például a Sztarobelszkben egy főiskolai kollégiumot ért ukrán dróntámadás (ahol feltehetően orosz drónkiképző központ is működött) halálos áldozatokat követelt fiatal pedagógushallgatók körében. Az orosz fél ezt az ukránok válogatás nélküli támadásaként tálalja, míg a kijevi Lavra elleni csapást egy hibás Patriot rakéta számlájára írják.
Diplomáciai kilátások és a tárgyalások időzítése
Az ukrán pozíciók erősödése és a béke üzenete
A Moszkva elleni sikeres dróncsapás után Zelenszkij azonnal megszólalt, és azt mondta, hogy „itt az ideje békét kötni”. A műsorvezető szerint ez nem a győztes hangja volt, hanem annak jelzése: bár képesek vagyunk nagy csapásokra, ki vagyunk merülve, ezért kell a béke.
Bendazzi Anton kifejtette, hogy Zelenszkij most azért hozza elő a békét, mert jelenleg van egy kedvező időablak. Hagyományosan májusban indulnak a nagy orosz offenzívák – ez most elmaradt, mert Oroszország nem tudta kihasználni ezt az időszakot. Ugyanakkor közeleg a tél, és Ukrajna nincs felkészülve a fűtési szezonra: a kritikus infrastruktúra rossz állapotban van, nincs elég légvédelmi rakéta, mert az amerikai készletek nagyrészt a Közel-Keletre kerültek, és az Egyesült Államokban időközi választások jönnek. Tehát most az ukránok szeretnének tárgyalni, ha az oroszok is hajlandóak lennének rá.
„Ha a tavalyi trend folytatódik a frontvonalakon, akkor Ukrajna ugyanolyan gyenge pozíciókkal rendelkezett volna, mint tavaly. (…) Most viszont sokkal úgy néz ki, hogy van egy lehetőség a tárgyalásokra, ha az oroszok is úgy akarják, és ezt akarják az ukránok kihasználni.” – Bendazzi Anton *
A fronthelyzet változása alapvetően írja át a tárgyalási pozíciókat. Tavaly, amikor az amerikai logika szerint Ukrajna gyengébb volt, és Oroszország lemondott bizonyos követelésekről, a donbászi területek kontrollja maradt a minimális orosz követelés. Ukrajna viszont nehezen tudta elutasítani ennek átadását, mert a fronthelyzet azt vetítette előre, hogy e területeket előbb-utóbb úgyis elveszítené. Most, hogy az orosz előrenyomulás lelassult, és ukrán sikerek is vannak, az ukrán tárgyalási pozíció lényegesen erősebb lett.
Európa és az Amerikai Egyesült Államok szerepe
Vig Zoltán hangsúlyozta, hogy Európa és Ukrajna nélkül nem lesz béke. Felidézte a 2025. február 28-i washingtoni találkozót, ahol Zelenszkijt megalázó módon kivágták a Fehér Házból, és Donald Trump kijelentése („you don't have the cards”) uralta a narratívát. Sokan azt várták, hogy Ukrajna kénytelen lesz elfogadni a megalázó orosz békefeltételeket, lemondani területekről és rezsimváltást végrehajtani. Ez nem következett be, mert Európa, amelyet akkoriban gyengének tituláltak, bebizonyította, hogy az amerikaiak visszavonulása után is képes stratégiai egyensúlyt biztosítani Ukrajna támogatásával.
Bendazzi Anton ezt kiegészítve elmondta, hogy a 90 milliárd eurós uniós hitel, amely most került folyósításra, elengedhetetlen volt az ukrán költségvetés működőképességének fenntartásához, de a katonai fronton a valódi változást nem ez, hanem az amerikai technológiai támogatás (drónok, hírszerzés, űrfelderítés) hozta meg. Az európai támogatás elsősorban morális és politikai szempontból fontos.
Putyin lehetséges hátországi válsága
Arra a kérdésre, hogy Putyin hatalmát belülről fenyegeti-e valami, Vig Zoltán úgy vélekedett, hogy Putyin helyzete legfeljebb „dilemma”, de egyelőre nem valószínű, hogy környezete ellene fordulna. Ugyanakkor az elnök az utóbbi időben sokszor elcsukló, elhaló hangon, összefüggéstelenül beszél, ami a fiatalabb generáció számára a „marazmatikus öreg ember” képét erősíti, miközben az idősebbek számára továbbra is „aranyelnök” és a rendszer szimbóluma. Felmerült egy olyan forgatókönyv, hogy Putyint hátrébb húzzák, és egy junta alakul mögötte – de ebben az esetben sem garantált a háború vége, hiszen a mögötte állók ugyanazt a 70-75 éves korosztályt és mentalitást képviselik, akik több mint 30 éve együtt dolgoznak, és nem tudnak kitalálni mást, mint a háború folytatását. Bendazzi Anton szerint valódi változás akkor következik be, ha ez a generáció kipörög, ahogy a Szovjetunióban is Brezsnyev, Andropov és Csernyenko után Gorbacsov fiatalabb generációja hozott valós átalakulást.
„Putyint nem fenyegeti az a veszély, hogy a környezete egyfajta pretoriánus gárdaként ellene fordul. De az látszik, hogy az elnök jelenlegi helyzete több mint dilemma.” – Vig Zoltán *
A háború esetleges kiszélesedése: NATO-fenyegetés és hibrid forgatókönyvek
A műsorvezető felvetette, hogy egyes német szakértők szerint Putyin nem fejezheti be a háborút, sőt eszkalációra készül, és példaként említette, hogy a finn-svéd határ mellett olyan bázisokat hoznak létre, amelyek több ezer orosz katona befogadására alkalmasak. A balti államok pedig folyamatosan készülnek, óvóhelyeket építenek, és támogatást kérnek a NATO-tól.
Bendazzi Anton határozottan kijelentette, hogy nem hisz abban, hogy Oroszország jelenlegi állapotában bármelyik NATO-országot meg tudná támadni. Oroszország azzal küzd, hogy a frontvonalon fenntartsa a katonák létszámát, mert kevesebben jelentkeznek, nagyok a veszteségek, és még a szövetségesei (Szíria, Örményország, Irán, Venezuela) térségében sem tudott érdemben fellépni vagy pozícióit megőrizni. Teljesen irreálisnak nevezte egy új front nyitását. Még a háború lezárása után is jelentős orosz katonai kontingenst kell majd fenntartani a megszállt ukrán területeken, mert mindig tartani fognak attól, hogy Ukrajna erővel próbálja visszaszerezni azokat. Legalább 10-15 évre lesz szüksége Oroszországnak, hogy háború előtti képességeit visszaszerezze.
„Én nem hiszek abban, hogy Oroszország képes lenne jelenlegi állapotában bármelyik NATO-országot megtámadni. (…) ha lezárul a háború, akkor is fenn kell tartania egy kontingenst, mert mindig is attól fognak félni, hogy Ukrajna megpróbálja erőből visszaszerezni ezeket a területeket.” – Bendazzi Anton *
Vig Zoltán egyetértett, de figyelmeztetett egy reálisabb hibrid forgatókönyvre: nem nyílt katonai agresszióra, hanem a három balti ország jelentős orosz kisebbségének „szeparatista álmozgalmainak” megszervezésére – hasonlóan a 2014-es kelet-ukrajnai forgatókönyvhöz. Ez esetben nem egyértelmű a külső agresszió, és a NATO 5. cikkére sem lehet automatikusan hivatkozni. Bár valószínűleg voltak ilyen előkészületek, a balti államok mára felkészültek, és az ilyen kísérleteket csírájában elfojtanák. A baltikumi orosz kisebbség helyzete – noha politikai kirekesztettséget érez – gazdaságilag annyival jobb Ukrajna keleti régiójánál, hogy kérdéses, mennyire lennének hajlandóak feláldozni az európai uniós életszínvonalat. Emellett Bendazzi Anton a transznisztriai példát idézte: ott a háború éveiben voltak orosz destabilizációs kísérletek, de a helyi oligarchikus csoportok ellenálltak, mert a status quo felborulásával elveszítették volna befolyásukat és vagyonukat.
A nukleáris fenyegetőzésekről Vig Zoltán megjegyezte, hogy ezek inkább a retorika elemei; az Oresnyik rakéták és a Jarsz, illetve a nukleáris kiegészítők emlegetése ellentmondást is tartalmazott („eltörlitek Kijevet, amit 4 éve fel akartatok szabadítani?”), és egy korlátozott atomcsapás következményeit Oroszország maga sem tudná kezelni (például a közeli orosz régiókban keletkező szennyezés sem lenne kezelhető).
Az orosz gazdaság: hadigazdaság és összeomlás-közeli állapot
Bár a téma részletes tárgyalása egy másik műsorba maradt, a beszélgetés végén áttekintették az orosz gazdaság állapotát. Vig Zoltán megállapította, hogy Oroszország gazdasága 2014 és 2022 óta alapvetően átalakult: nincs többé nagy tőke és magántulajdon a nagyvállalati szférában, az oligarchákat inkább fejőstehenként kezelik, a Kreml bármikor bárkitől bármit elvehet. A polgári gazdaság lényegében „behalt”, veszteséges, beruházások nincsenek. A Paks II projekt kapcsán is aggodalomra ad okot, hogy a Roszatomnak sem pénze, sem technológiája nincs a befejezéséhez; Kínán keresztül panda kötvényekkel próbálkoztak, de Kína nem szövetségesként, hanem kihasználó piacként kezelte Oroszországot, és a kínai import tönkretette a hagyományos orosz iparágakat (pl. a Kamaz teherautógyártást is). A mezőgazdaság szintén katasztrófális helyzetben van.
Bendazzi Anton adatokkal is kiegészítette: tavaly az orosz GDP növekedését többször módosították, végül 1% alatt teljesített; idén 1,7%-ot jósoltak, de már 0,5%-nál tartanak a május-júniusi korrekciók után – az orosz gazdaság gyakorlatilag stagnálás közeli állapotban van.
„Nincs igazán már piacgazdaság Oroszországban. (…) Az orosz gazdaság polgári része látványosan behalt. Alapvetően olyan, mint a szovjet gazdaság, az összességében veszteséget termel.” – Vig Zoltán *
Egy személyes példa is elhangzott: Vig Zoltán a futball-világbajnokságot orosz sportcsatornákon nézi gyermekeivel, és a reklámblokkok arról árulkodnak, hogy a hirdetési piac teljesen elsivárosodott. Korábban számos különböző orosz és nyugati vállalat kreatív reklámjai futottak, most viszont szinte kizárólag a Yandex különböző szolgáltatásait és kínai autókat hirdetnek ugyanolyan panelekkel. Ebből is jól látszik, hogy a gazdaság milyen állapotban van.
A háború befejezésének forgatókönyvei
A műsor zárásaként a műsorvezető arra kért „szavazást”, hogy vajon Putyinnak most kell-e befejeznie a háborút, hogy elkerülje a gazdasági káoszt, vagy éppen ellenkezőleg, a háború befejezése is katasztrófával fenyeget. A két szakértő némileg eltérő hangsúlyokkal, de hasonló következtetésre jutott.
Vig Zoltán saját tanácstalanságát is bevallva úgy fogalmazott, hogy a legvalószínűbb egy elnyújtott, félig befagyasztott konfliktus, amely nem okoz akkora arcvesztést Putyinnak, és amelyben az elnököt fokozatosan hátrébb húzva a politikai döntéshozatalban igyekeznek majd mismásolni, a bűn teljes kimondása nélkül. A háború utáni nagy kihívás mindkét fél számára a konszolidáció lesz: mit kezdenek leszerelt katonákkal, hogyan dolgozzák fel a nemzeti identitást (például Ukrajnában az oroszul beszélők helyzete az ír analógia mentén), és hogyan élik túl a hosszú ideig fennálló demarkációs vonallal járó befagyott konfliktust.
Bendazzi Anton leszögezte, hogy nem a racionális gazdasági vagy társadalmi érvek fogják vezérelni az orosz vezetést, hanem a hatalmi-politikai szempontok. Putyinnak súlyos kognitív disszonanciával kellene szembenéznie, ha elismerné, hogy az általa elképzelt birodalmi építés kudarcot vallott. Putyin akkor tudja lezárni a háborút, ha valamiféle hatékony győzelemkommunikációt tud felmutatni. Bár az orosz propagandagépezet sok mindent el tud adni, egy a jelenlegi frontvonal mentén befagyasztott konfliktus egyértelmű vereség, amit lehetetlen lenne győzelemként beállítani. A közelmúlt propagandafordulata, miszerint „tulajdonképpen az egész NATO-val, az egész nyugattal harcoltunk, és egy döntetlen is már győzelem”, azt mutatja, hogy próbálkoznak keretezni, de ez kevés. Egy Iránnal kapcsolatos amerikai példára utalva (ahol Trumpot is élesen kritizálták, amiért lepaktált az ellenféllel) hozzátette, hogy Putyint is hasonló kritika érné az orosz társadalom rétegeiből: miért volt ez a közel öt év, és mi értelme volt az egésznek? Az orosz győzelmi narratíva legalább Donbász megszerzését kötelező elemként tartalmazza, enélkül Putyin nem tudja befejezni a háborút.
„Én azt gondolom, hogy Vlagyimir Putyin akkor tudja lezárni a háborút, hogyha valamiféle hatékony győzelem-kommunikációt el tud könyvelni. (…) Legalább Donbász megszerzése az a kötelező elem, ami nélkül nem látom, hogy Putyin hogyan tudná befejezni ezt a háborút.” – Bendazzi Anton *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a Oresnyékrakétára föl fölszerelik a jegyirnas azt jüse” – Az eredeti szövegkörnyezetben az orosz nukleáris fenyegetőzésről van szó. Valószínűleg Oresnyik rakétáról, Jarsz interkontinentális rakétáról és egy további, pontosan nem azonosítható eszközről (talán Jusz?) van szó, de a mondatrészlet nem rekonstruálható egyértelműen.
- „flamingo” – „Tehát ezért megindult egy manőverező robot repülőgép, vagy csúnya nevén cirkáló rakétafejlesztés a flamingo ukrán részről.” Valószínűleg egy ukrán cirkálórakéta-fejlesztési programról van szó, a „flamingo” azonban bizonytalan, hogy egy adott eszköz nevének eltorzult változata, vagy egy másik szó (pl. „Flanker”?), ami a beszédben nem hallatszott tisztán.
- „Hmzak rakétőzőségi rendszerek” – A kontextus alapján egyértelműen a HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) sorozatvetőkről van szó.
- „Starling rendszerek” – A szövegben nyilvánvalóan a Starlink műholdas kommunikációs rendszerre utalnak.
- „Gnye Propertovski Józsmás” – A szovjet rakétafejlesztés bölcsőjeként említett helyszín. A legvalószínűbb, hogy a Dnyipropetrovszki Juzsmas (Pivdenmas) gépgyárról van szó, a beszédfelismerő hibája miatt torzult a név.
- „Jergenyi Briozsin” – A szöveg a 2023-as Wagner-puccskísérlet vezetőjét említi; a név Jevgenyij Prigozsin torzítása.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Az a nagy kérdés, hogy ez a fordulat mennyire lesz tartós, mennyire tudják az ukránok kihasználni ezt a helyzetet és milyen gyorsan sikerül Oroszországnak választ találni erre a helyzetre.
[00:00:10]És itt nem is feltétlenül a mélységi csapások miatt állt be szerintem a fordulat, hanem az olyan drónképességek miatt, amelyek lehetővé teszik, hogy Ukrajna a frontó 100 km-es körzetben, tehát pontosan ott, ahol az orosz ellátás zajlik, hogy ott tudjon olyan nagy károkat okozni a az orosz hadseregnek, ami lehetetlenné, vagy legalábbis nagyon nehézzé teszi az orosz előrenyomulást.
[00:00:51]Jó napot kívánok!
[00:00:51]Szénási Sándor vagyok.
[00:00:53]Két vendégünk pedig Vig Zoltán, Oroszország szakértő és Bendazzi Anton, a Poszovjet térség szakértője.
[00:00:57]Üdvözlöm az urakat.
[00:01:00]Egy mai hír azt írja a New York Times egyébként, hogy a háború óta a legnagyobb ukrán siker moszkvai körzetben.
[00:01:08]Ugye eltaláltak egy moszkva környéki vagy moszkva egyik kerületében működő kapotnyának hívják a kerületet.
[00:01:15]Olajfinomított Mahajnalban hatalmas tűz ütött ki.
[00:01:19]Azt írja a lap, hogy egész Moszkva fölött ez a füstgomolyog ebben a pillanatban.
[00:01:26]Azt eddig is tudtuk egyébként a legutóbbi időkben, hogy az ukránok nagyon szerencsésen vagy ügyesen gyártanak olyan eszközöket, rakétákat, drónokat, amelyekkel most már több 100 vagy akár 1000en túli kilométeren is elérnek orosz célpontokat, de [torokköszörülés] ekkora sikerállítólag még sosem volt.
[00:01:43]Ezzel kapcsolatban egy ideje mondogatják szakértők, hogy mintha fordulat állt volna be a fronton.
[00:01:55]Én nem akarom ezt elkiabálni.
[00:01:55]Megkérdem inkább önöket, hogy látnak ebben valami igazságot, vagy igazságszikrát.
[00:02:02]Kezdem én akkor.
[00:02:02]Jó.
[00:02:05]Aztán meglátjuk, hogy lesz-e vita.
[00:02:05]Most egyértelműen a háború jelenlegi szakaszában beállt egy fordulat, ami Ukrajnának kedvez.
[00:02:11]Az a nagy kérdés, hogy ez a fordulat mennyi lesz tartós, mennyire tudják az ukránok kihasználni ezt a helyzetet?
[00:02:19]és milyen gyorsan sikerül Oroszországnak választ találni erre a helyzetre.
[00:02:23]És itt nem is feltétlenül a mélységi csapások miatt állt be szerintem a fordulat, hanem az olyan drónképességek miatt, amelyek lehetővé teszik, hogy Ukrajna a frontó 100 km-es körzetben, tehát pontosan ott, ahol az orosz ellátás zajlik, hogy ott tudjon olyan nagy károkat okozni a az orosz hadseregnek, ami lehetetlenné, vagy legalábbis nagyon nehézzé teszi az orosz előrenyomulást.
[00:02:52]Tehát ugye itt volt [torokköszörülés] egy hullám, egy szakasz, amikor a Hmzak rakétőzőségi rendszerek megjelenése 2022 nyarán azt okozta, hogy közvetlenül a front mellett található orosz ellátást.
[00:03:05]Kénytelenek voltak az oroszok hátratolni 60-7080 km-rel a front mögé.
[00:03:07]És ezzel az ukránok nem nagyon tudtak mit kezdeni.
[00:03:12]Lassabb lett az orosz ellátás, de találtak rá választ.
[00:03:14]Most pedig Ukrajna a drónok segítségével egyébként a drónok, a Starling rendszerek kommunikációja, a meshálózatok fejlődése, a mesterséges intelligencia fejlődése miatt viszont meg tudják kerülni az orosz elektronikus zavarást, az orosz ugye a drónokra irányuló a a drónokat, a drónok kiatását.
[00:03:34]És és az elmúlt hónapok során olyan károkat tudtak okozni az orosz ellátásban, hogy jelenleg az oroszok ezzel nem tudnak mit kezdeni.
[00:03:44]Az orosz ellátásban is és például a Krim ellátásában, hiszen ez a ez a középhátország, amit az ukránok elérnek, az például teljesen ellhetetleníti a Krím szárazföldi utánpótlását, a hersoni régió utánpótlását, az aporizsé régió.
[00:04:01]A hidat nem nagyon használják.
[00:04:03]A hidat az oroszok a az elmúlt évek során leginkább lakossági célokra használják, és ezt a a szárazföldi összeköttetést használták katonai célokra, többek között azért is, hogy ne tudják azt mondani, hogyha találat éri a a hidat, hogy ott valós katonai célpont volt, hanem hát ott csak ott csak lakossági felhasználás volt.
[00:04:24]És hát egyébként gyorsabb volt a az oroszoknak ezen a ezen a zaporizsé hersoni összeköttetésen keresztül.
[00:04:31]Ez most nincs.
[00:04:33]Szóval ez ez a 100 kmes körzetben az orosz ellátási vonalaknak a a pusztítása.
[00:04:38]Ez az, ami igazán ami igazán fordulatot hozott és lelassította, vagy szinte megállította az orosz előrenyomolást.
[00:04:44]A mélységi csapásoknak inkább kommunikációs értéke van.
[00:04:49]közelebb hozza a háborút az orosz lakossághoz, a perspektívát vagy jobban jobban az ukránok javára fordítja, de igazán stratégiai jelentősége ennek szerintem kevésbé van, de ez a orosz ellátásnak a zavarása, ez az, ami igazán számít most, és erre az oroszok egyelőre nem tudtak mit milyen megoldást találni.
[00:05:13]Zoltán nagyon érdekes az egész helyzet, mert ahogy Anton is említette, van egy kimondottan, tehát több szegmense van a kérdések, több perspektívája.
[00:05:23]Az egyik az, hogy van egy ilyen katonai, haditechnológiai versenyfutás Oroszország és Ukrajna között.
[00:05:30]Nem az első esető átmenetileg Ukrajna úgy tűnik, hogy előnybe kerül.
[00:05:35]Bár az orosz fél eddig hagyományosa elég gyorsan adaptálódott, akár a tüzérség ö számítógépesítése, az úgynevezett ilyen ütegellenes vagy tüzérség ellenes fellépések, a műholdak, a mestszerséges intelligencia satöbbi bevetésével, de az ukránoknak mindig van egy olyan lépéselőnye, amit korábban például a külföldi vélemények nem vettek figyelembe.
[00:05:57]Például ugye megfeledkezzek arról, hogy a szovjet időszakban a Gnye Propertovski Józsmás volt az a szovjet rakétaprogram egyik fő bástyája.
[00:06:05]Tehát ezért megindult egy manőverező robot repülőgép, vagy csúnya nevén cirkáló rakétafejlesztés a flamingo ukrán részről.
[00:06:16]megindult egy olyan fejlesztés, amely az ukrán légérőnek a mai napig tudőséget biztosítanira, hogy korlátozott körülmények között de ütőképes legyen.
[00:06:27]Hiszen gondoljunk arra, az Antonov repülőkép tervező iroda is Kievben volt.
[00:06:31]Tehát az ukrán fél ezt a tudományos potenciált jobban megőrizte a hadi technika fejlesztésére, mint ahogy Oroszországban elképzelték és mint ahogy egyébként Oroszországban is sikerült.
[00:06:40]A másik elem, amit Anton is megemlített, az ő kommunikációnak nevezte.
[00:06:45]Én viszont azt mondom, hogy a a háborút elvitte leginkább az ukrán fél egy olyan szimbolikus térbe, az erőeggyensúly valóban már az ő javukra fordult el.
[00:06:59]Két példa a közelmúltból, nem csak a mai Moszkva elleni támadás.
[00:07:06]Az egyik ugye a május 9i díszszemle, amikor tényleg az volt az optika, hogy Voladimir Zelensk Ukrán elnök nyílt levélben engedélyezte Vladimir Putyinnak, hogy bizonyos koordináták között megtarthassák a csökkentett létszámú és haditechnika nélküli díszemlét Oroszországban.
[00:07:22]Ez olyan megaláztatás, amit lehetett látni, hogy Putyin nagyon nehezen tudott feldolgozni.
[00:07:28]A másik pedig talán 10 napja a Szentpétervári nemzetközek titulált gazdasági fórum, ahol egyébként a kronstati erőd, az ottani olajkikötő és még néhány célpont kapott, hogy is mondták, akkor az ukrán delegáció érkezett meg elsőként drónok formájában.
[00:07:48]És a harmadik plasztik, a harmadik dimenzió, amit ehhez hozzátennék, és amiről legkevesebbet tudjuk, az a két érintett társadalom.
[00:07:57]valós attitűdje a háborúhoz.
[00:08:03]Antonnal egyébként ugye az szociális médiában is szoktunk így egyébként egyszer-kétszer így kommenteket megosztani, vagy lelkesen olvasom a az ő posztjait, de amit most én észrevettem, hogy egy teljesen kétségbes, egy csendes, apatikus hangulat vesz erőt az orosz közvélemény nacionalista hangadóin, hogy itt valami nagyon nem működik, hogy itt valami nagyon nagy katasztrófába rohanunk, ez még nem fenyegeti Vladyimir Putyin hatalmát, mert nincs más alternatíva, de hogy a háború társadalmi támogatottsága már csak teljesen névleges és passzív, és nem értik az emberek, hogy mi is az egész.
[00:08:42]Nagyjából, hogyha megnézzük azokat a videókat, amik az ilyen ukrán dróncsapások kapcsolnak, hogy úristen, ez miért van?
[00:08:48]Mintha nem értenék, hogy háború van Ukrajnában.
[00:08:52]Miért bántanak minket?
[00:08:53]Miért bántanak minket?
[00:08:53]És ugye ez ami eddig még nem volt.
[00:08:55]Sikerült valóban az orosz lakossághoz közelebb vinni a háborút, de ez még mindig nagyon messze van attól, hogy ennek a végéről beszélhessünk.
[00:09:04]Kicsit olyan ez, mintha az ukránok ezekkel a csapásokkal fölírták volna különféle nagyvárosok, Szent Pétervár Moszkó egére, hogy nanyislianas, mias.
[00:09:16]Ühüm.
[00:09:16]Tehát, hogy ránk hoztátok a háborút, mi rát okozzuk a háborút.
[00:09:19]Hát nyilván ez a terv kezetektől ez volt a terv, hogy ugye az orosz vezetés számára a stratégia abból állt, hogy változtatva mondjuk a csecsen háborúk vagy az afganisztáni háborúknak a társalmi megítélésén lehetőleg legtávolabb tartani háborút a lakosságtól, elhitetni, hogy ez csak egy különleges katonai művelet, nem is háború, valahol messze történik.
[00:09:42]És egyébként is akik abba a háborúba mennek, azok önként vállalják sok pénzért, tehát nem is kell őket annyira sajnálni, ha esetleg elesnek a háborúban.
[00:09:53]És hogy ezt [horkantás] az ukránok az elmúlt hónap, az elmúlt évek során igazából, mert ami ami igazán a változást adja, hogy tömegessé váltak ezek a az ukrán támadások, tehát eddig is voltak.
[00:10:06]Sőt 2023 óta a közletlenül Ukrajnában határos orosz területek folyamatosan tűz alatt vannak.
[00:10:11]a belgoródi rosztovi területek ugye Kurskban volt egy betörés 2024 augusztusától kezdve fél éven keresztül és most folyamatosan tolódik kifelé Oroszországba esjébe és tömegessé vált.
[00:10:27]De azért itt [torokköszörülés] fontos hangsúlyozni ez egy optikai optikai látásmód.
[00:10:33]Tehát a ami hogy Ukrajnának ez most egy kedvez a mélységi csapásháború, hiszen egyébként Oroszország ugyanezt tudja, csak még még erősebben is.
[00:10:43]Tehát Oroszország tavaly érte azt a szintet, amikor a dróngyártást nagy mennyiségben tudta felpörgetni, és tavaly folyamatosan a rekordok dőltek meg az Ukrajna Ukrajnával szemben történő támadások számában, amikor egyszerre 400 drón támadta Ukrajnát.
[00:10:59]600 drón, 700 drón, 800 drón.
[00:11:03]Tehát most már ezek a 8900 drónnal történő és ballisztikus és cirkáló rakéták történő támadások már nem ritkák egyáltalán.
[00:11:16]És pont az elmúlt hetekben nagyon intenzív szakaszon vagyunk túl, amikor Oroszország óriási pusztítást végzett.
[00:11:23]Hát nem nem is a katonai objektumokban, hanem hanem sokszor civil objektumok, lakóházak.
[00:11:28]Ög legutóbb a Pecserski Lavra ugye néhány nappal ezelőtt egy Unesco örökség részé részének részeként egy ilyen ortodox templomegyüttes azt ért találat leégett a tetőszerkezet az több mint 1000 éves épületkomplexumról beszélünk szóval ezek a támadások Oroszország részéről most már évek óta folyamatosak nagyok Ukrajna ugyanezt próbálja csinálni, mint az oroszok.
[00:12:01]És az optikában ez most jobban átütő sikerül, mint a mint az orosz támadások.
[00:12:07]És az orosz társa valóban, ahogy Zoltán is mondta, jobban megérzi ezt, mint ezt ezeket a támadásokat.
[00:12:16]És itt szerintem van egy érdekes párhuzam 2023-mal, mert ugye akkor is az optikában megfordult a háború mellete, akkor volt egy olyan fordulat, ami Ukrajnának kedvezett.
[00:12:26]2022 nyan megállították az orosz támadást, 22 végén visszafoglalták a a hersoni területeket, területek egy részét és a harkivi területeket, és 23-ban folyamatban volt egy nagy ukrán ellentámadásnak az elindítása, és teljesen pánikban volt az orosz lakó.
[00:12:48]Ja, és ugye ezt megelőzte egy részleges mozgósítás Oroszországban, és az orosz társadalom rendkívül negatívan beesett Putytinnak a népszerűsége, az orosz katonai bloggerek fulatosan panaszkodtak, és hát ebből nőtt ki ugye Jergenyi Briozsin, aki ugye folyamatosan bírálta az orosz katonai vezetést, mert nem elég kemények, mert jobban kellene csinálni, többet kellene csinálni.
[00:13:10]Aztán ugye el is indította ezt a puccsot 2023 júniusában.
[00:13:19][torokköszörülés] Szóval és most hasonlót látunk.
[00:13:20]Azt aztán ugye jöttek nem sikerült az ukrán ellentámadás, jöttek az orosz sikerek és akkor az az orosz társadalom az úgy lenyugodott, hogy hát igazából minden oké, minden megy ahogy kell.
[00:13:30]És és most megint ugyanezt látjuk, vannak ukrán sikerek, és az orosz az orosz társadalom az megint ilyen válságban van.
[00:13:37]Ö két kérdésem lenne, Zoltán, ha megengeded.
[00:13:42]Igen.
[00:13:43]Az egyik, hogy hogy van az, hogy egy orosz elnök megengedi magának a Kievi ruszétlövését, mert ugye a Lavroolostor az egy közös történelmi örökség.
[00:13:52]A másik, hogy honnan tudják az oroszok, hogy hogy áll a háború?
[00:13:57]Hát nincs mindennek minden médium torkán a Putytin marka.
[00:14:05]Egyrészt az orosz mind a két fél nagyon jól tudja és nagyon is rákényszerül arra, hogy keretezze a hadi tududósítás a háborúról alkotott képet.
[00:14:14]A háború, mint tudjuk, szörnyű valami.
[00:14:17]Igazából mindig vannak ártatlan áldozatok és azokat az egyik fél rögtön fel tudja mutatni, mint ugye hát a másik fél háborús bűneinek példáját vagy bizonyítékát.
[00:14:29]Noha esetleg nem biztos, hogy a szándékosság volt.
[00:14:35]Csak megemlíteném az egyensúly kedvéért, hogy pár héttel ezelőtt Starobelsk vagy Staroilsk településen egy főiskolai kollégiumot talált el, egy ukrán vagy több ukrán drón.
[00:14:47]Abban a hiszemben, hogy ott egy orosz drón kiképző központ, vagy drón operátor kiképző központ működik.
[00:14:56]Nem lehet kizárni, hogy valóban működött is több emeleten, de meghalt néhány, nem hát assiszem huszon valahány h2 fiatal lány, akik pedagógusnak tanultak.
[00:15:07]Hasonlóképpen az oroszfél felháborodottan hivatkozik arra, hogy ők nem akarták eltalálni a Kievi Lavrát, tehát a Barlangkolostor székesegyházat, hanem egy meghibásodott amerikai gyártmű patriot rakéta zuhant oda.
[00:15:20]vagy azt is kifogásolták, hogy a Dovsenko filmstúdióban, ahol klasszikus szovjet filmalkotások is készültek a közös múlt jegyében, hogy ott alapvetően egy az egyik hát hangárban vagy cégben egy drónösszeszerelő üzemet működtetek álcáz ukránok.
[00:15:39]A háború ebből a szempontból mindkét oldalon kegyetlen, és meg tudja mutatni a nagyon csúnya arcát is.
[00:15:44]De ha már kérdezted, mi ki mit gondol az orosz közvéleményről, mondom, nagyon keveset tudunk.
[00:15:52]amit a közvélemény befolyásolását, szándék befolyásolását végző propaganda hát ilyen források vagy műsorok végeznek, az pedig azért elgondolkodtató, mert szinte hetente változtatják a narratívát.
[00:16:06]Pár héttel ezelőtt már elkezdtek beszélni arról, hát tulajdonképpen még itt csak hát kéne valami rendezés vagy béke, mert a háborúnak véget kéne vetni.
[00:16:15]pláne akkor egyikét meglepő módon az állami dumában a kommunista frakció egy hasonló értelmű meglepő állásfoglalást vagy vagy ilyen hát tett közzé, hogy a kéne már valami terv a háború befejezésére, de hát még ez a kommunista frakció nyilvánvalóan megbeszélve a kormánnyal, tehát próbálja pozicionálni magát, de a lényeg az, hogy a kilátástalanság érzés, amiről az előbb már említettünk, az jellemző, és látszik, hogy a propaganda nem tudja, hogy mit csinál az egésszel.
[00:16:46]Az oroszok mit tudnak?
[00:16:47]Sokkal többet, mint mi feltételezzük.
[00:16:50]Nem tudom, Anton, te szoktad-e nézegetni ezeket a utca embere interjúkat.
[00:16:54]Ez úgy azért tanulságos, mert hogy ki mit mond, aki egyáltalán hajlandó megszólalni, és hogy mivel takaróznak.
[00:17:00]A legtöbben megijednek, provokáción tartják a kérdést, elküldik a kérdez.
[00:17:05]És kik csinálják ezeket?
[00:17:06]Vannak független bloggerek is egyébként, tehát nem nem szűnt meg mondjuk eltulik a medúzának vagy máshovó, felteszik a YouTube-ra tehát az orosz hatóságok nem tudnak mindent ellenőrizni, csak a legkiáltóbb és legveszélyesebb politikai ellenlábasokat intézik el, de alapvetően tehát tudjuk azt, hogy van egy mélységes még kiábrándultság a háborúval kapcsolatban, főleg a gazdasági helyzet drasztikus romlása miatt.
[00:17:31]És vannak, akik elmondják, hogy véget kéne már vetni az egésznek, mert nem tudjuk, hogy mi az értelme.
[00:17:36]És valójában, valószínűleg ez a legjellemzőbb attitűgye az orosz lakosságnak, tekintet nélkül arra, hogy nyilvánosan mit mond.
[00:17:47]Lehetséges egyébként az, hogy az orosz közvéleményt az is dühíti, hogy most már nem csak a szegény elmaradott nemzetiségi körzetekből jelentkeznek katonák, hanem kikerülnek az orosz nagyvárosokból is, tehát a koposó oda is megérkeznek.
[00:18:04]Hát a percepció ugye továbbra is az, hogy ők önként vállalták ezt sok pénzért egyébként.
[00:18:08]hogy erre van egy van egy erre a háborúra kitalált orosz közgazdászok által kitalált fogalom az a halálgazdaság, ami arról szól, hogy mivel az állam erősen dotálja azokat a régiókat, amelyek teljesítik a célszámokat, tehát ugye megvan, hogy minden régióra lebontva, hogy havonta hány embert kell ösztönözni arra, hogy beálljon az orosz hadseregbe, és az orosz állam is fizet.
[00:18:38]X forrást, és az orosz az adott régió is beleadja azokat a azokat a forrásokat.
[00:18:43]És régiónként egyébként eltérő, hogy a szegényebb régiókban mondjuk kevesebb pénzt is elég adni, más régióban meg magasabb ez a ez a kifizetés.
[00:18:52]És ugye alapvetően ezek a ezek a források javítják ezeknek, bármennyire a paradox meg szörnyen hangzik, javítják ezeknek a régióknak a a gazdasági kilátásait, mert az a pénz, ami lecsapódik azon az emberen, aki elmegy katonának, aztán esetleg meghal, a családja annyi pénzt kap, amennyit életükben nem láttak volna.
[00:19:15]Nyilván fogyasztanak, vásárolnak és ez végső soron ilyen gazdasági ilyen javulást is okoz.
[00:19:25]Bármennyire is paradoxul hangzik ez az egész.
[00:19:27]Szóval eddig sikerült elhit elhitetni az orosz lakossággal, hogy ez ez semmi gond.
[00:19:32]Az a az az ember, aki jelentkezik orosz katonának, ő pontosan tudja, tisztában van a a körülményekkel, tisztában van a veszélyekkel, rizikókkal.
[00:19:46]ő és a az általános gazdasági helyzet az, ami egyre inkább rányomja a bégegét az oroszok kedvére.
[00:19:51]És ugye az a probléma, ugye említettem, hogy 23 elején is már volt egy ilyen hangulat, most megint van egy ilyen hangulat.
[00:19:59]És ez ez egy nagyon komoly fejtörést okoz az orosz vezetésnek, hiszen ha és nem azért, mert majd lázadnak és nem tudom, megpuccsolják Putyin, nem, nem erről van szó, hanem arról van szó, hogyha tartanak a ettől a helyzettől, akkor kevesebben jelentkeznek katonának.
[00:20:17]Hiszen ha pozitív a hangulat, azt látják, hogy az orosz haderő megy előre, mindjárt vége, mindjárt összeomlik Ukrajna, ugye erről szóltak a szólnak a hírek Oroszországban korábban, legalábbis erről szóltak, akkor még inkább hajlandó lesz arra, hogy aláírja a szerződést, beáll a katonának, hiszen azt gondolja, hó hát a háború mindjárt végetér.
[00:20:38]Hát ez csak annyit mondanék, hogy nagyon tanulságos volt, mikor több mint egy évvel ezelőtt Trump elnök nagyon vehemens, béke, kikényszerítő törekvései kapcsán volt egy orosz toborzási bum, ugyanis nagyon sok nő azt mondta a férjének, ne legyél már ilyen máli, mindjárt végetér a háború.
[00:20:56]a szomszéd látott, hogy mennyit keresett vele, akkor menjél te is.
[00:20:59]És akkor ugyanis tízszeresé keresi egy orosz katona az átlagjövedelemnek, és ami a legelmaradottabb régiekben.
[00:21:05]Ez egy ez egy szociális lift és egy meggazdagodási modell egyébként.
[00:21:10]Volt hosszú ideig, de ez már veszélybe került.
[00:21:14]Így van.
[00:21:14]És ugye most pedig nem ezt látja.
[00:21:16]Azt látja, hogy vannak katonai kudarcok, hát megállt az előrenyomolás, nem látszik a béke, nem lát nincsenek tárgyalások, akkor miért írja alá szerződést?
[00:21:26]És ugye emiatt viszont ez megint csak lecsapódik az orosz társadalmi hangulaton, mert egyre inkább az ember, hogy megnézzük, a levadnának vannak nagyon jó mérései, hogy mitől félnek leginkább a a az emberek.
[00:21:36]És hát a a általában nem a háború szerepel ennek a listának a tetején, hanem a gazdasági helyzet, életkörülmények, és egyre magasabban kerül a mozgósításnak a veszélye.
[00:21:50]Tehát egyre inkább félnek attól, hogy Putyin egy újabb mozgósítást hirdet, és hát hogyha valaki nem tudom rossz közösségi médiát olvas, vagy blogat olvas, nem, nem a hivatalos sajtót, akkor egyre inkább vannak egy terjednek azok az elméletek, hogy szeptemberben egységes választás napja lesz, választanak, és majd valamikor a választások után Putyin meghirdeti a mozgósítást, és ez rendkívül módon frusztrálja az orosz lakosságot.
[00:22:16]Közben azért vannak taktikai változások abban, ahogy az orosz hadsereg működik, mert amikor említettétek 2022 januárját, akkor sokan arról írtak, hogy még az ukrán hadsereget sikerült egy kicsit nyugatosítani vagy amerikanizálni, többek között kevésbé centralizáltá tenni, míg a orosz hadsereg megmaradt egy korábbi irányítási rendszernél.
[00:22:40]Addig most egy gerilla taktika segítségével úgynevezett deszivárgó műveleteket hajtanak végre kisebb orosz egységek.
[00:22:46]Ezzel kapcsolatban egy ukrán nem tudom vezérezrees vagy más tábornoki rangú, mindegy, azt mondja, hogy körülbelül 100 gyalogos van állandó mozgásban a frontvonalon oroszok közül, de az ilyen rohan csapatok 60-70%-át fel tud meg tudjuk semmisíteni, ezért a taktika nem működik.
[00:23:10]A másik, amit mondanak, hogy ugye dróndyártás, magas kvalitású fegyverek.
[00:23:17]Azt olvasom, hogy előszedték a hat évtizeddel ezelőtt bemutatott hordozható rakétavetőket a az oroszok, merthogy a tüzérségi eszközöket egyre közelebb akarják hozni a fronthoz, csak így meg ugye sokkal inkább láthatóvá válnak könnyű célponttá, mondják az ukránok.
[00:23:38]Ehhez mit szóltok?
[00:23:42]Az az oroszukrán háború, ahogy valószínűleg bevonul majd a történelembe, az első olyan háború, amit egyrészt majd oem real time lehetett megtekinteni a különböző elképesztően kifinomult haditechnikai elemző központok jóvoltából, vagy abból a rengeteg videóból, amit a fronton rögzítettek.
[00:24:06]Négy év leforgás alatt rengeteg fordulat volt, és elképesztő a fejlődés.
[00:24:08]És tegyük hozzá, hogy az a fajta ilyen online drón, mesterséges intelligenciát, telekommunikációt használó hadviselés, az azt eredményezte, hogy jelenleg az orosz, illetve az ukrán és az orosz hadsereg ebből a szempontból a két legmodernebb hadsereg, és sem az amerikai, sem a NATO képességek ennek a közelében nincsenek.
[00:24:30]Nyilván nem egyforma a helyzet.
[00:24:32]Itt a korábbi hadi anyagok és technikák fölhasználása is szóba került, de én nem mélyednék el ennek a a különösebb részleteibe, mert hogy az orosz beszivárgásos módszernek is megvannak az előnyei hátránya, de ez egy ez mind kényszerpálya.
[00:24:47]Ez mert a lényeg az, hogy a front azon részében, ahol intenzívebb harcok vannak, létezik egy 20-30 km széles halálzóna, ahol lényegében nem az számít, hogy egymással szemben frontkilóméterenként 10-20, 100 vagy éppen két ember áll szemben, hanem az, hogy a távolabb levő drónoperátorok mennyire látják át, a felderítő drónok hogyan koordinálják a támadó öngyilkos drónok, vagy a vagy a teherszállító, utánpótlásszállító drónok működését.
[00:25:17]Ez olyan, mint amit szerintem pár évvel ezelőtt maximum ilyen science fiction filmekben láthattunk, és ez már a gyakorlat.
[00:25:25]De nem ez fogja eldönteni egyébként hosszú távon a a háború kimenetelét.
[00:25:31]Hondom én talán annyiban vitatkoznék minimálisan, hogy ahol ott ott van valóban az évvonalban az orosz és az ukrán tapasztalat, az a dróntechnológia, de egyébként a légierőben nem tudják felvenni a versenyt a NATO haderejével, vagy az Egyesült Államok haderejével.
[00:25:48]Sőt, hát Ukrajnának aébként a nyugattról nyújtott hírszerzési támogatáshoz, ami kulcsfontosságoz, ezek nem saját eszközök, hanem elsorban amerikai amerikai források, amerikai eszközök.
[00:25:58]És az oroszok például ezzel nem tudták felvenni a versenyt.
[00:26:02]Sőt, még a drónok tekintetében sem beszélhetünk azért orosz vagy ukrán fölényről.
[00:26:07]Azok felhasználásáról, technológiáról beszélhetünk.
[00:26:13]Na de a az alkatrészeknek a túlnyomó része vagy nyugatról származik, vagy Kínából származik.
[00:26:16]Illetve amiről beszéltem itt az adás elején a a Középhátország elleni támadás, hogy ebben sikeresek most a az ukrán drónok, ez a 100 kmes-es körzet.
[00:26:26]Ebben mind a technológia, mind a drón maga amerikai.
[00:26:33]Tehát miközben sok szó esik arról, hogy Amerika mennyire mennyivel kevesebbet támogatja Ukrajnát, azért ez nem feltétlenül így van.
[00:26:41]pénzügyeleg.
[00:26:41]Igen, de például ez az áttörés is, amit látunk, ezek alapvetően ez mind amerikai technológiára épül.
[00:26:46]A drónok tekintetében.
[00:26:49]Itt Hornet drónokról beszélünk.
[00:26:51]A Google SEOjának, vezető vezérigazgatójának a a startup cége fejleszti ezeket a drónokat.
[00:27:00]Ö ezek a drónok ö olyan mestersel és intelligenciaaképességekkel rendelkeznek, és olyan gépi látással rendelkeznek, ami ami amivel mondjuk az orosz megfelelők nem tudnak rendelkezni, és azért tudnak olyan hatékonyak lenni, mert a a célpontbemérés és ugye támadásnak a végső szakaszában nem a drónkezelő irányítja már magát a drónt, hanem átkapcsol mesterséges intelligenciára, gépbe beazonosítja a a célpontot, beazonosítja a legkritikusabb pontot és és utána már saját maga hozza meg a döntést, és csapódik célba.
[00:27:34]Szóval ezek alapvetően nyugati nyugati eszközök, nyugati képességek.
[00:27:41]Ezek nélkül azért máshogy nézne ki ez a ez a hadviselés, de kétségtelen, hogy a tapasztalatokban, a technológia használatában az oroszok és az ukránok is óriási előnre tettek szert.
[00:27:53]A tűzérségről sokkal kevesebbet beszélünk, tehát hogy a tüzérség hova kerül, nyilván számít.
[00:28:00]Tehát nem arról van szó, hogy most a légierőnek nincs annyi szerepe ebben a háborúban, vagy a tűzérségnek, de de sokkal, tehát néhány évvel ezelőtt még arról folyt a diskurzus, hogy kinek van elég lőszere.
[00:28:11]Meg a lőszere, hogy mes lőszerekről a pánikhangulat volt, hogy egész Európa kimerült, ukránok emiatt fognak elbukni és mégse.
[00:28:23]És most és most egyáltalán nem is nem is beszélünk ezekről a dolgokról.
[00:28:24]Egy pillanatra még térjünk vissza fordulathoz vagy annak a látszatához.
[00:28:28]A mai nagyon sikeres moszkvai dróncsapás után azonnal megszólalt az ukrán elnök és azt mondta, hogy itt az ideje békét kötni.
[00:28:39]Ez nem a győztes hangja volt, hanem azt, hogy látjátok, képesek vagyunk rá, de kössünk békét, amiben benne volt, hogy mert mi is ki vagyunk merülve.
[00:28:48]Nem, természetesen egyébként ma Voladimir Zelenszk éppen az európai tanács, tehát az EU tagállamok állam és kormányfőinek csúcstalálkozóján vesz részt.
[00:28:59]És ebben a tekintetben, am megemlítettük az Egyesült Államokat, akkor én arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy látványosan bebizonyosodott azt, amit, hogy Európa, az Európai Unió nélkül és Ukrajna nélkül nem lesz itt béke.
[00:29:14]Ha emlékeztek még rá, tavaly február 28-án, amikor Zelenskit megalázó módon kivágták a Fehérházból, és ugye elhangzott az a mondat, hogy you don't have the cards, utána hónapokon keresztül az volt az uralkodó narratíva, hogy az Egyesült Államok hátat fordított Ukrajnának.
[00:29:32]Ukrajnának nem lesz más lehetősége, mint elfogadni a megalázó, hát nem is tudom, de értelmezhetetlen orosz békefeltételeket, lemondani a vitatott régiókról, egy rezimcha changeet saját magának végrehajtani és a többi, és a többi.
[00:29:47]Ez nem következett be, mert Európa a amit vagy akit éppen akkor a világ sok elemző ellené és gyengének titulált, bebizonyította, hogy az amerikaiak kilépése vagy bizonyos kilépése után is eredményesen tudta támogatni Ukrajnát, és ezzel biztosította azt a alapvetően a a hadászati, a stratégiai egyensúly megmaradását.
[00:30:09]Természetesen Ukrajna is belefáradt a háborúba.
[00:30:12]Tehát ha beszélünk az oroszokról, nagyon keveset tudunk, ugyanígy az ukrán társalomvalós helyzetéről, és sokan tartak, vagy tartunk attól, hogy ugye ha majd végetér a háborúnak ez az intenzív része, és lekerül az a födő erről a történetről, mi lesz az ukrán társadalom következő lépése, nem tudjuk még azt se, például, bocsássatok meg, most ezt megemlítem, de nagyon fontos, hogy a Ukrajnának a saját belső rendezéséről mi lesz Az elképzelése nagyon sok ukrajnai kievi értelmiségi, aki 2022 előtt kizárólag oroszul beszélt, és azóta vagy megtanult, vagy elkezdett beszélni Ukránul, felteszi a kérdést, hogy lesz-e Ukrajnában az oroszul beszélő kisebbség vagy társadalom részéről egy konszolidáció.
[00:31:05]Tehát mondjuk bekövetkezik az ír példa, hogy annak ilyen az ír függetlenséget az angolul beszélő és angol eredetű írek is a maga magukévá tették.
[00:31:11]Tehát, hogy mi történik Ukrajnával, a nemzeti identitással magával is, mert enélkül nehéz elképzelni magát a békét.
[00:31:18]De bármi történik, követőleg kevesebb kevés olyan nemzetet ismerekm, akik annyira utálják az angolokat, mint az írek.
[00:31:29]A skótok se.
[00:31:29]Pontosan.
[00:31:29]De ugye félrevezető, hogyha bemész egy írkocsmába és angolul beszél mindenki igen, de mégsem mondhatod nekik angol.
[00:31:36]De még egyszer, a háború az intenzív szakaszának befejezése a az jelenti az igazán nagy kihívást orosz és ukrán viszonylatban is, hogy mit csinálnak a rendezés.
[00:31:45]A szembenállású időleg megmaradt, tehát nem lesz leszerelés.
[00:31:48]Megmarad egy demarkációs vonal, annak a két oldalon óriási készenlét hosszú ideig egy befagyasztott konfliktus lesz.
[00:31:55]Tehát nem nem térünk vissza a 2022-es vagy 2011-es státus quv antebellum állapotokhoz még a igen a Zelenskihez békéhez, hogyha illetve itt az európai hadd reagáljak egy picit az európai szerepvállalás nagyon fontos volt egyébként morális politikai szempontból de nem ez változtatta meg a jelenlegi pozíciókat fontos volt ez a 90 milliárd eurós hitel amit Ukrajnának adtak, hiszen ha ez nincs, akkor Akkor ugye ez most került folyósításra.
[00:32:26]Ha ez nincs, akkor az ukrán költségvetés az az nem nem működőképes.
[00:32:30]Viszont hogyha a tavalyi trend folytatódik a a háborúban a a frontvonalkon, akkor Ukrajna ugyanolyan gyenge pozíciókkal rendelkezett volna, mint tavaly.
[00:32:39]Tehát amikor amikor a tárgyalásoknak az alapja kialakul tavaly egyébként az is egy, hogy mondja, akkor is sokat közeledtek a pozíciók egymáshoz.
[00:32:48]Az Oroszország lemondott bizonyos követelésekről, Ukrajna lemondott bizonyos követelésekről, de mégis csak az maradt az orosz követelésnek az alapja, hogy a dombaszi térséget ők kérik, annak a kontrollját.
[00:32:58]És Ukrajna viszont sokkal kevésbé markánsan tudta képviselni azt, hogy erről ők nem mondanak le.
[00:33:04]Mert a fronthelyzet azt mutatta, hogy egyébként ha az ukránok nem mondanak le Donbaszról, akkor is csak idő kérdése, mire el fogják veszíteni ezt a területet.
[00:33:17]Tehát a az amerikai logika szerint érvényes volt az a az a logika, az a gondolat, hogy hát adjátok már át azt a néhány 1000er négyzméternyi területet, úgy is el fogjátok veszíteni, ha ha nem is jövőre, de akkor jövő év után.
[00:33:33]És most ugye ez megváltozott, tehát a fronthelyzet, az orosz előrenyomolás rendkívül mondom lelassult, vannak ukrán sikerek és ez alapjaiban változtatja meg azt a azokat a pozíciókat, ami amit most a tárgyalásokon Ukrajna tud képviselni.
[00:33:48]Zelenszki pedig azért hozza fel most a az elmúlt hetekben a béke kérdését, mert most van egy kedvező időablak, tehát most még itt vagyunk a nyár elején.
[00:33:59]Hagyományosan májusban szokott lenni, szokott indulni a az egyik vagy a másik félnek a a az offenzívája.
[00:34:07]Ugye az orosz nyári offenzíva is tavaly, amikor május elején indult.
[00:34:13]Ez ez és ez most nincs.
[00:34:13]Tehát az oroszok nem képesek kihasználni ezt az időszakot.
[00:34:20]Utána viszont jön a tél és Ukrajna nincs felkészülve a következő téli fűtőszezonra.
[00:34:24]Nagyon rossz helyzetben van az ukrán kritikus infrastruktúra, nincs elég légvédelmi rakéta, mert azok az idei fűtőszonban nagy mértékben fogytak.
[00:34:35]És amiből amiből pótolni kellett volna amerikai készletek, azok most a közelkeletre mennek és és jönnek az időközi választások az Egyesült Államokban.
[00:34:46]Tehát most viszont sokkal tehát úgy néz ki, hogy van egy van egy lehetőség a tárgyalásokra, ha az oroszok is úgy akarják, és ezt akarják az ukránok kihasználni.
[00:34:56]Hát hadd csatlakozzam kicsit a mondandóhoz, bár előbb ugye, hogy miért pont most látszik egy zavar az orosz fél oldaláról is.
[00:35:06]Anton az előbb említette, hogy Putyin [torokköszörülés] helyzete biztosnak tűnik.
[00:35:10]Putyint nem fenyegeti az a veszély, hogy a a környezete egyfajta pretorianos gárdaként ellene fordul, és hát megbuktatja, hogy kinyírja.
[00:35:18]De az látszik, hogy az elnök jelenlegi helyzete az több mint dilemma.
[00:35:24]aki látta őt felszólalni, beszélni az utóbbi időszakban, nagyon sokszor elfulúó hangon, elcsukló hangon, összefüggéstelenül már bocsánat, hadovál valamit.
[00:35:34]És az oroszlakosság egy része számára Putyin még mindig az a a mi aranyelnökünk, a rendszerszimbólum és a korábbi stabilitás.
[00:35:43]Ez a filmeztelenül lovon.
[00:35:44]Igen.
[00:35:44]A másó a másik részek főleg a fiatalabbik, mer az mondjuk úristen, ki ez az a marazmatikus öreg ember.
[00:35:49]Tehát nem lehet kizárni, hogy érik Moszkvában egy fordulat, hogy Putyint hátrébb húzzák, és valamiféle mögötte valamiféle hunta alakul, de egyáltalán nem biztos, hogy ez nem jelenti a békét és a fegyverszünetet, mert az ott álló emberek ugyanúgy a háború nem nem tudnak kitalálni más, mint a háború valamilyen formában történő folytatását, mert ehhez had csatlakozzak, bocsánat, éppen ezért mondják elsősorban német szakértők, hogy Putyin nem fejezheti be ezt a háborút, sőt az eszkalációra készül.
[00:36:21]És föl hozzá példának, hogy a FM meg a svéd határ mellett húznak fel egy olyan hát bázisalapokat, amikre majd több 1000 vagy több 10000 orosz katonát lehet telepíteni.
[00:36:30]És hát a baltiak pedig hát folyamatosan parában vannak, amióta élnek az oroszokkal kapcsolatban.
[00:36:35]Tehát erre könnyen rá is ugranak és építik a mindenféle óvóhelyeket, védőhelyeket és kérik a NATO, hogy még több rakétáhárító rendszert telepítsen a Baltikumba.
[00:36:50]Mondd el, amit mondani akartál.
[00:36:50]Csak utána erre térjünk vissza, hogy csak annyit akartam reagálni, h persze hát a Putyin környezete ugyanazt a korosztályt képviseli, ugyanazt a ugyanabból szocializációs rétegből jön.
[00:37:03]Ők ugyanazt képviselik, mint Vladyimir Putyin.
[00:37:06]Tehát akkor lesznek változásuk Oroszországban, hogyha ez a ez a jelenlegi korosztály kipörög.
[00:37:12]Ugye gyakorlatilag mindenki, aki Putyin környezetében van, 70 és 75 év közötti korosztályt képviseli, hogyha gyakorlatilag ezek az emberek több mint 30 éven keresztül együtt dolgoznak, együtt szocializálódnak, együtt ugyanazt a mentális [horkantás] koordinátarendszert képviselik, hogyha ez a korosztály kipörög, ugyanez ugyanaz a helyzet, mint annak idején ugye a Szovjetunióban a hidegháború vég vég végén, amikor ugye egymást követték a a szovjet párttitkárok Brezznyev után ugye Andropov, Andropov után Csernyenkó, nem is maradtak sokáig életben már a koruknál fogva és Gorbacsovnak a megjelenése kellett egy jóval fiatalabb, egy másik generációt, egy másik mentalitást képviselő vezető kellett ahhoz, hogy valódi változások induljanak meg a Szovjetunióban, ugyanz az a helyzet Oroszországban, ami a ezeket a híreket illeti.
[00:38:10]Én ősz őszinte leszek, én nem hiszek abban, hogy Oroszország képes lenne jelenlegi állapotában bármelyik NATO országot megtámadni.
[00:38:20]Oroszország még azzal is küzd most, ugye erről beszélhetünk a műsorban, hogy a jelenlegi helyzetben fenntartsa a a frontvonalon a katonáinak a létszámát, mert kevesebben akarnak jelentkezni katonának, nagyok az orosz veszteségek.
[00:38:36]amíg Oroszország Ukrajnában háborúzik, most gondoljunk bele abba, hogy még a szövetségese nél is, még olyan térségekben is, ahol mindig is fontosak voltak az elmúlt évtizedekben az orosz pozíciók, az orosz befolyás, még ott sem tudott mit kezdeni a változásokkal, amik Szíriáról beszélek, vagy Örményország, azeri konfliktusról beszélek, vagy Irán beszélek, Venezuellrel ról is lehet beszélni.
[00:39:05]Egyszerűen nem képes reagálni, amíg Ukrajnában le van ragadva az orosz hadderő.
[00:39:12]Hát még elképzelni azt, hogy egy új frontot nyissanak és egy NATO országot megtámadjanak, szerintem ennek nincs realitása.
[00:39:17]Rövid és középtávon semmiképpen sem.
[00:39:20]Ha lezáró a a háború egyébként akkor is Oroszországnak fenn kell tartani egy kontingenst, mert mindig is attől fognak félni, hogy Ukrajna megpróbálja erőből visszaszerezni ezeket a területeket.
[00:39:31]Ö, és 10-15 év az időszak, amíg Oroszország helyre tudja állítani azt a azt az arzen azt a azokat a képességeket, amivel Oroszország rendelkezett még a háború előtt.
[00:39:45]Ö, egyetértek Antonnal.
[00:39:47]Ilyen ez a műsor, a két vitapartner itt nagyokat bólogat egymásnak.
[00:39:53]Próbálom a nanszokat azért prezentálni.
[00:39:55]ö hasonlóképpen teljesen ö kommunikációs és hát kicsit már ilyen ilyen ilyen külső szemlélőnek egyszerre ijesztő és egyszerre ö megmosogtató az a a különböző atomcsapásokkal történő fenyegetőzés, hogy Ukrajna esetében majd bevetik a oresnyékrakétára föl fölszerelik a jegyirnas azt jüse tehát a az az az a nukleáris kiegészítőket és akkor megkérdezik az emberek és oké végeztek egy atomcsapást és kievet eltörlitek a Föld színél azt a kijevet, amit négy évvel ezelőtt még föl akartunk szabadítani a vagy föl akartatok szabadítani az ott beszélő oroszkú ukrajnai polgárok elnyomása őrügyén, az egész nem áll össze.
[00:40:36]Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen korlátozott atomcsapás esetén is mondjuk a az kialakuló nukleáris szennyezéssel mit kezdenek Kurck és Belgorod környékében a szomszédos orosz régióban.
[00:40:47]Tehát de van, de a retorika kétségtelenül egy ilyen harcias hát elemeket is tartalmaz.
[00:40:55]Most már egy dologban lennék én óvatos, ami egyébként beleillhetne egy olyan konfrontáció, eszkalációs forgatókönyvbe, amire volt már példa, és amire nem biztos, hogy a NATO ötödik cikkei választ ad.
[00:41:12]Ez a Donyski, Luhanski és krími felkelések és a kicsi zöld emberkék megjelenése után a három balti országban meglevő jelentős számú orosz kisebbség valamiféle szeparatista mozgalmait vagy álmozgalmainak a létrehozása, ami ugye nem külső agresszió, hanem ottani belső [torokköszörülés] válság, tehát nem azonosítható Oroszország részvétele.
[00:41:37]Erre vonatkozólag lefogadom, hogy forgatókönyvvel, előkészítések voltak, de jelen pillanatban ennek a meglepetés szerű ereje vagy az asszimmetrikus hibrid hadviselésre váratlansága, az már nem igazán az, ami mondjuk 2014-ben volt, és szerintem a baltikumi államok erre szintén felkészültek, tehát csírájában megpróbálják elfolytani, hogyha ilyesmi történne.
[00:42:00]Ettől függetlenül az ottani orosz kisebbség helyzetéről azért hogy mondjuk el, hogy jelentős sérelmek maradtak ott is.
[00:42:09]Ezeknek a feldolgozása azért szerintem valamilyen formában szintén a konfliktus utólagos rendezésének általános keretei közé kéne, hogy tartozzon.
[00:42:20]Hát ennek a jeleit gondolom, hogy a visszanyert szabadság pánik hangulata okozta, például annak, hogy ugye orosz pártoknak nincs parlamenti képviseletük ezekben az államokban.
[00:42:32]De hát, hogy mondjam csak, a kérdés az marad, hogy viszont a sérelmek következtében a baltikumi orosz kisebbség mennyire mennyire fölpiszkálható.
[00:42:43]Hát az a kérdés, hogy mennyire lennének hajlandóak ilyen Ukrajna, Kelet-Ukrajna, Ukraához hasonló forgatókönyvre, hiszen nyilván a Kelet-ukrán forgatókönyvhöz, amikor van egy elégedetlen réteg, amelyet odaküldött orosz hírszerzők, önkéntes katonák megtámogatják, és ezt ők a vezetésükkel megszervezik, ott hozzájárult az is, hogy volt egy politikai elégetlenség, is volt egy gazdasági, nagyon komoly gazdasági elégedetlenség a kialakult helyzettel.
[00:43:18]Ukrajnában ugye a 2010-es években rendkívüli na módon begyűrözött a gazdasági váltás válságnak a hatása.
[00:43:24]És ezt Kelet-Ukrajna, ez az iparosíodott terület az az nagyon megérezte.
[00:43:33][horkantás] Szóval de Baltikumban nem ez a helyzet.
[00:43:36]Tehát a az Európai Unióban alapvető nyugati színvonalon élő egyébként politikailag valóban kirekesztetne magukat kirekesztettként érzett orosz lakosság, nem biztos, hogy hajlandó lenne feladni ezeket a gazdasági előnyöket még a politikai sérelmek árára is, vagy a sérelmek miatt is.
[00:43:54]Szóval nem tudom, hogy mennyire mennyire hatásos ez a lenne egy ilyen orosz beavatkozás.
[00:43:58]Ö főleg úgy, hogy Transzisztriában már mintha próbálkoztak volna hasonlóval, és nem működött.
[00:44:06]Tehát a [horkantás] háború kezdeti éveiben voltak világos kísérletek arra, hogy ez a ugye ott is egy befagyott konfliktus van, hogy a Módova része elvileg transzisztéri köztársaság, de ugye 90-es évek óta elszakadt.
[00:44:23]Ott van egy jelentős orosz kon, tehát még még egy katonai kontingens is van, 2-3000 orosz katona.
[00:44:30]szolgál ebben a ebben a régióban.
[00:44:30]És voltak ilyen destabilizációs kísérletek az oroszok részéről.
[00:44:35]Ö feltehetően egy új frontot akartak nyitni Ukrajna hátában, vagy Ukrajnától délre, és a transzisztriai oligarchikus csoportok szembe mentek vele, mer nekik a Statusz C-nak a megváltoztatása az egy az egy az nem fért bele.
[00:44:53]Tehát még a még az oros tehát még az oroszoknak sem voltak hajlandóak megtenni ezeket a ezeket a gesztusoknak, mert mert komolyan attól tartottak, hogy onnantól kezdve felborul az a státusz, akkor elveszíték a befolyásokat, hatalmukat, pénzüket, és és ott nem működött a az orosz befolyási kísérlet.
[00:45:10]Szóval nem vagyok benne biztos, hogy vannak nagyon valós sérelmek is ellentétek a Baltikumban, Litvániában, Lettországban, Észtországba.
[00:45:20]De de nem tudom, hogy ott az orosz az orosz stratégia mennyire hatékony tudna lenni egy Ukrajnához hasonló forgatóköv esetében.
[00:45:27]Ennek a műsornak nem témája az orosz gazdaság állapota, ezt holnap a világraiban fogjuk megbeszélni Szere Tamással, de azért idézzük föl, hogy mit mondanak szakértők arról, hogy mikután Putyin egy gyakorlatilag egy hadigazdálkodásba tasztította bele az országga egy részét.
[00:45:43]Tehát van polgári, piaci valamennyire, de rettenetesen befolyásolt a katonaitól.
[00:45:50]Tehát azt mondják, hogy ha [torokköszörülés] megpróbálnák most visszaállítani teljesen piaci alapokra, vagy annyira, amennyire lehet ezt a gazdaságot, akkor még nagyobb válság törne ki, mert egy ilyen fordulatot a gazdaság nem bír el.
[00:46:09]Szerintem jobb, hogyha leszögezzük, hogy Oroszország 2010-1, 14 és 22 óta gazdaság gazdaságilag nagyon megváltozott.
[00:46:18]Tehát igazából lényegében fölszámolták a a a nagy tőkét és a magántulajdont a a nagyvállalati gazdaságban.
[00:46:26]Vannak még úgynevezett oligarchák, akik valamilyen úton, módon ö nagy vállalatok felett disponálnak, de őket inkább fejőstehénnek nézik, és világos az üzent a Kremlő részről, hogy bármikor bárkitől bármit el lehet venni.
[00:46:40]Nincs igazán már piacgazdaság Oroszországban.
[00:46:43]Voltak sokáig orosz közgazdálászok is a liberális táborban, akik azzal álltatták magukat, hogy hát a a háborús gazdaságot is azt teszi rugalmassá, hogy a a katonai kényszázmus révén majd ez egy ösztönzést ad mindenkinek.
[00:46:57]Nem.
[00:46:57]Az orosz gazdaság polgári része látványosan hát behalt.
[00:47:04]Tehát alapvetően olyan, mint a szovjet gazdaság az asztőben veszteséget termel.
[00:47:09]Az egész orosz gazdaság veszteséget termel.
[00:47:11]Nincs pénz.
[00:47:11]Ez a nincs ez a pénztelenség, ez egyébként szörnyű, mert nincsenek beruházások.
[00:47:18]Ha egyébként csak felhúzom mellékszálként, hogyha van valamiért aggódni a Paks 2 magyarországi projekt miatt, az az, hogy a rosszatomnak se pénze, se technológiája nincs a projekt befejezésére, és Kínán keresztül se kabár megpróbáltak ott pandakötvényeket kiadni.
[00:47:33]Óriási stratégiai csapás volt, hogy Kína nem szövetségesként kezelte Oroszországot, hanem hát, hogy mondjam, kihasználó piacnak, tehát a hagyományos orosz iparágok belépve a teherautógyártást, a kamaszt azért véreznek el a hagyományos autógyártásról, mert nem is beszélve, mert bejött a kínai import és tönkretette őket.
[00:47:49]Mezőgazdaság szintén egy katasztrófa.
[00:47:52]Tehát igazából Oroszország számára, ha valamiért gyorsan be kéne fejezni ezt a katonai kalandot, akkor ez a gazdaság teljes összeomlásának megakadályoz.
[00:48:02]És nem azért, mert ott éhinség fenyegetne.
[00:48:06]Tehát nem egy ilyen első világháborús történetről tudunk beszélni, mikor majd az éhezők felvonulnak, hanem azért, mert a gazdaság eleven szerkezete megszűnt, és mindent felemészt a háborús ipar.
[00:48:20]De hát Putyin tava még azt mondta, és akkor úgy tűnt, hogyha ezek az adatok valóságosak, hogy 3-4%-os növekedés van, ez pedig a hadiipar.
[00:48:29]Nem volt igaz.
[00:48:30]Nem volt igaz.
[00:48:30]Ugye ez tavaly is többször módosították ezeket a számokat végeredményben.
[00:48:35]1% alatti, nem emlékszem a pont 1% alatti lett az orosz gazdaságnak a teljesítménye.
[00:48:39]Idén 1,7%-kal számoltak már ezt ezeket a számokat is korrigálták 0,5 most 0,5%-nál tartanak.
[00:48:48]most májusban vagy júniusban volt korrekció, szóval itt egy egyértelműen nem csak lelassult, hanem inkább stagnálás közeli állapotba került az orosz gazdaság.
[00:48:56][horkantás] Egy személyes példát hadd mondjak, most zajlik a a futball világbajnokság, és a gyerekekkel v-n keresztül orosz sportcsatornákon nézzük a a orosz közvetítéssel nézzük a a bajnokságot.
[00:49:11]És hát régebben azért az orosz televízió azt kell, hogy mondjam, az orosz hirdetési piac elő előrébb járt, mint a magyar.
[00:49:22]Tehát a kreativitásban, a felhasznált technológiákban, ez már ez már nincs így egy ideje.
[00:49:30]Ráadásul nagyon egyoldalú lett a piac.
[00:49:32]Tehát amit amit a a hirdetésekben látunk, tehát ugye a meccsek szünetében, az gyakorlatilag egy orosz cégnek a fo a reklámja, amin folyamatosan megy a Yandex.
[00:49:43]Jandex szállítás, Yandex térképek, Yandex AI segédje, hogy ezek papíron különböző reklámok, de ugyanazt a céget reklámozzák, másmás meg.
[00:49:55]És ugyanezek a reklámok mennek végig, illetve a másik a kínai autóknak a reklámja és [nevetés] és ezzel van feltöltve a legértékesebb műsoridő.
[00:50:06]Miközben régebben rengeteg orosz cég, nyugati cégek is voltak, de elsorban orosz cég, startup cég, IT cég, ipari cégnek a a reklámja volt.
[00:50:15]Ezek most nincsenek.
[00:50:18]Ebből is azért erősen le lehet szűrni a következtetéseket, hogy hogy áll most az orosz gazdaszá.
[00:50:21]Jó, a végén hadd térjek vissza, akkor szavazásra föltenném a kérdést, hogy mit gondoltok, mert ugye vannak szakértők, akik azt mondják, hogy ahogy belekezdtem ebbe a mondatba korábban, Putyin nem engedheti meg magának, hogy befejezze ezt a háborút, mert ebből óriási káosz lesz, mondják.
[00:50:38]Ti mintha arra szavaznátok, hogy ezt a háborút most kell befejezni azonnal, mert akkor nem holnap lesz káosz, hanem az elkövetkező 15 évben lesz súlyosan visszamaradott ország Oroszország.
[00:50:52]Most ha mind a két oldal érveit nézzétek, gondoljátok át gyorsan.
[00:50:54]Az én véleményem az, én napi szinten egyébként, amikor ugye több órát olvasok, mert mit tehetek róla, hogyha szenvedésen érdekel a téma, akkor az a fajta tanácstalanság van az én agyamban is, amit az egymásnak ellmondó információk kapcsán érzek, hogy vajon régi orosz mondás szerint kto kavó, ki kit fog legyőzni abban a küzdelemben, amint a háború befejezését célozza.
[00:51:20]A szociális válság egyébként például azért fenyeget, mert mit csinálsz ezzel a sok leszerelt katonával, akit hazahívsz Ukrajnából is majd kérül, hogy a az eddigi fizetésünk a tizdidért sem talál munkát a munkanélküliséggel.
[00:51:33]Tehát én arra tippelek, hogy a egy elnyújtott, féligmeddig befagyasztott konfliktussal próbálkozik majd Moszkva, ami nem okoz akkora arcfertés Putyinnak és a környezetének, és az elnök valamiféle hát távolabb vitelétől a a a politikai döntések esetében, hogy ne adja teljes egésze bűnő is a saját arcát ehhez.
[00:51:55]Tehát mismásolász lesz ősztől, de egyébként erre senki nem tud én nem tud látni sok neki pót kérdés hozzát megenged te is azt gondolod, amit a kollégát, hogy Oroszországnak Putyinnak nincs akkora ereje, hogy akár finn akár Svédországot megtámadja.
[00:52:11]Kizárt, teljesen kizárt.
[00:52:12]Jó.
[00:52:12]Ön nem szerintem nem a racionális érveket kell most előre tolni és megvizsgálni, hogy Vladyimir Putyinnak most le kell állítani a háborút a gazdaság állapota miatt vagy a társadalom állapota miatt.
[00:52:27]Nem ezek a nem ezek a szempontok vezérlik az orosz vezetést jelenleg.
[00:52:31]nyivel egy politikai, hatalmi szempontok vnak az előtérben.
[00:52:33]Eleve nagyon nehéz [torokköszörülés] ugye ez egy ilyen kognitív diszvanciát okoz szembemenni azzal a ténnyel, hogy nem sikerült az a birodalmi építés, amit Putyin elképzelt, és félrement az a terv, amit ő ő próbálta megvalósítani, és nem hiszem, hogy ezt a fajta beismerést meg tudja tenni magának.
[00:52:58]Én azt gondolom, hogy Vladimir Puty akkor tudja lezárni a háborút, hogyha valamiféle hatékony győzelem kommunikációt el tud könyvelni.
[00:53:06]És persze mondják azt, hogy Oroszországon bármit el lehet adni.
[00:53:10]Az orosz kommunikáció, az orosz propagandagépezet erre rá tud kapcsolódni, de azért mindent nem.
[00:53:18]Tehát ha egy mondjuk a jelenlegi frontvonalak mentén történő befagyasztást vagy vagy a harcok megállítását tekintjük valahogy alapnak, ez egyértelműen egy vereség Oroszország számára.
[00:53:30]Ezt nem lehet eladni győzelem.
[00:53:32]Egy mondat.
[00:53:32]Az utóbbi hetek retorikájában volt egy ilyen fordulat, hogy tulajdonképpen az egész NATO-val szemben harcoltunk, nem Ukrajnával, meg egész nyugattal.
[00:53:41]Ha egy döntetlent ebből kihozunk, az tök jó, és az számunkra már győzelem.
[00:53:45]De nézzük meg, hogy most Irán kapcsán mit kap Donald Trump.
[00:53:47]Ez egy nagy nem nagyon nem egy jó deal, amit nem nem egy jó megállapodás, amit Iránnal kötöttek már az amerikai szempontból.
[00:53:56]Irának ez egy viszonylag viszonylag kedvező dolog, de itt egy néhány hónapnyi harc után származó megállapadást látunk, amiből az amerikaiak végül, tehát a háborúból végül ők visszakoztak, ők hoztak egy egyébként egy szerintem egy racionális döntést, ami nem járt egy jó végeredménnyel, de sokkal többet veszítettek volna, hogyha folytatják ezt a háborút.
[00:54:18]És óriási nyomás és kritika Donald Trumpot, hogy lepaktált a patás ördöge és az ellenfélel.
[00:54:24]La laa Putyint Putyint is egy legalább ekkora kritika fogja érni az orosz társadalom különböző rétegeiből, hogy miért volt ez a közelő vagy több mint öt na közel öt év és miért kellett ezt az egészet csinálni.
[00:54:40]Legalább dombasz az orosz győzelmi elméletben annak a megszerzése az egy olyan kötelező elem, ami ami nélkül nem látom azt, hogy Putyin hogyan tudná befejezni ezt a háborút.
[00:54:53]Köszönöm szépen, hogy itt voltatok.
[00:54:54]Köszönöm Vég Zoltán Oroszország szakértőnek és Benki Antonnak, a Poszovjetérség szakértőjének.
[00:54:59]A műsort Student Dániel Bacsobotond és Szénási Sándor készítette.
[00:55:04]Köszönjük a figyelmüket.
[00:55:06]Minden jót.