Milyen legyen a jövő színháza? | Béres Attila és Szabó Máté

[00:00:00]Művészbejáró Bóta Gáborral.

[00:00:05]Üdvözlöm önöket.

[00:00:05]Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, rendezője és Szabó Máté ugyanennek a színháznak a rendezője, mindketten a művészeti tanács tagja.

[00:00:18]Hú, de komolyan hangzik így, de amúgy roppant vicces emberek is tudnak lenni.

[00:00:24]És hát több mint 10 év óta egy brancsban.

[00:00:27]dolgoznak, és hát az ország egyik legjobb színházát csinálják, akárhogy is vesszük.

[00:00:33]Na, milyen évadot zártok?

[00:00:38]Ez nagyon vicces.

[00:00:38]Szerintem mi még így együtt Mátéval nem adtunk interjút, úgyhogy ez De miért?

[00:00:44]Miért nem?

[00:00:44]Hát Máté mondjuk tudom, hogy nem nagyon veszélyes vagy beszédes, de ez most változni fog ezen alkalom.

[00:00:52]De nem szokott lenni mikrofon előttünk.

[00:00:53]Így beszélgetünk.

[00:00:56]Milyen évadot zártunk?

[00:00:56]Szerintem ez egy ez egy nagyon-nagyon jó évad volt.

[00:00:59]Én azt érzem.

[00:01:01]Tehát olyan értelemben volt nagyon-nagyon jó évad, hogy egyrészt sok nézőnk volt, ami nagyon fontos.

[00:01:09]Másrés az mennyi állatakas?

[00:01:13]Hát figyelj, ha eggyel több, mint a tavalyi évadban, akkor az már sok.

[00:01:17]Akkor az már rengeteg.

[00:01:18]Hát igen, igen.

[00:01:18]Ezt ezt most viccen kívül jó, de mennyi mennyi?

[00:01:21]Nem csináltunk még.

[00:01:23]Nem csinált 1400 szerint a körül van.

[00:01:30]Nyilván még van előadásunk egyrészt, másrészt pedig hát még janu június 17-én lesz az évadzáró, tehát addigra kell aztán majd a pontos számokat mondani.

[00:01:37]De azért is jó éd volt, mert azt gondolom azt gondolom, hogy hogy a műfaj sokszínűségben az biztos, hogy hogy kérlelhetetlenül hogy mondjam, törekedtünk a minőségre.

[00:01:58]Ebben biztos vagyok.

[00:02:00]És azt gondolom, hogy ez a fajta sokszínűség, ez nagyon-nagyon jó tát ugye vegyünk két végletes példát.

[00:02:09]Véletlenül te rendezted a gettó című produkciót, ami ilyen nézőfejbevágószorongatós dolog, miközben van azért humora is.

[00:02:22]Máté megrendezte a szibilt, tehát ami azért alapvetően könyed, miközben abban is van.

[00:02:27]Persze dráma, nem?

[00:02:30]Hát igyekeztünk meg.

[00:02:30]Hát mindenben van.

[00:02:32]Tehát a operetben meg főként valahogy kötelességünk érezzük, vagy megmutassuk, hogy ez milyen egy ragyogó és gazdag műfaj.

[00:02:40]Általában így ez a szándék nálunk, hogy az is egy darab, egy dráma, csak van benne sok olyan pillanat, ami ezt enyhíteni igyekszik, de a mélyén azért elég komoly emberi tragédiák vannak.

[00:02:52]És mitketten imádtok zenéset rendezni?

[00:02:55]Amúgy én szeretem az honnan jön?

[00:02:59]Mert osztálytársak voltunk a zenés színhád rendező osztályban.

[00:03:03]Te rendeztük egymást különböző.

[00:03:04]Jó, hogy ti már onnan vagytok egy brancs tulajdonképpen.

[00:03:08]Igen, igen.

[00:03:09]Mi osztálytársak jóban jóban is voltatok már ott is.

[00:03:12]Hát elég hamar kialakult.

[00:03:12]Igen.

[00:03:12]Egy apródok voltunk egy jelenetben, és akkor ott röhögögösbe fulladt a történet.

[00:03:18]Azóta honnan datatáljuk a De mi miben voltatok?

[00:03:21]Az Ácskárában játszottunk.

[00:03:21]Ö és akkor ott volt egy bizonyos szövegtévesztés, és mi ketten apródként a földön találtuk magunkat, és alkalmatlan állapotba kerültünk a próbára, és vinnyogva röhögtünk.

[00:03:35]És emlékszel a szöveg tévesztésre?

[00:03:37]Volt egy kollégánk, aki annek az volt a szövege, hogy azt mondta, hogy gyermekemért gyermek Lajos Endre haj meg.

[00:03:42]és egy fésűvel le kellett szúrja a királyt, és azt mondta, hogy gyermekemér gyermek Lajos Endre Máté mondta több alkalommal, mindezt különös beszédhibával is.

[00:03:55]És akkor akkor a lényeg, hogy mi egy nagy kacagásban lettünk barátok.

[00:04:01]Aha.

[00:04:01]És mérfésűvel kellett lesz?

[00:04:04]Hát ez színház kell már úgy értem, hogy ez a próba.

[00:04:05]Ez még nem a kétszer előadás volt.

[00:04:08]A kétszer előadáson lehet, hogy ez már egy tol volt.

[00:04:09]Vagy ez m ilyen egyetemist játszottunk egymás vizsgáljal.

[00:04:15]És ez megmondatta, hogy miben pendültök ti egy húron.

[00:04:21]Hát azt nem tudom, hogy miben nem.

[00:04:24]Van egy kíváncsiság.

[00:04:24]Az biztos.

[00:04:27]Erős mi barátok vagyunk egyébként.

[00:04:30]Ez a mind az öt ember a művészeti tanács tagja.

[00:04:32]Vagy azért ez tudszás vagy mind az öt barát én szerintem nem jó, hogy ebben a romantika kihunyt így az évek alatt iszló szőzősú rusznyák Gábor Lőrinci Attila is tagja és Lőrinc Attilia a dramat hát ebben nincsenek a én szerintem romantika kikerült belőle szerencsére tehát mi nagyon sokat veszekedtünk nagyon sokat van egy ilyen egy ilyen védés dac szövetség ami amiben benne van az hogy úgy ki is ár ábrándultunk már egymásból Vissza is ábrándultunk egymást.

[00:05:05]Na te ábrándultatok?

[00:05:06]Hát rengem.

[00:05:06]Én most csak a saját nevemben tudok beszélni.

[00:05:08]Hát én és megtapasztaltam azt, hogy hogy miben vagyok.

[00:05:13]Fárasztó, unalmas.

[00:05:13]Megtapasztal.

[00:05:17]Hát most nincsenek itt a mindig ezér.

[00:05:19]Mi?

[00:05:19]Na mivel vagyok fárasztó és unalmas?

[00:05:22]Na aztán elmondhatod, hogy mivel vagy zseniális.

[00:05:23]Nekem csak emlékeim vannak arról, hogy hát nyilván én szoktam felhozni általában a az ilyen szociális problémákat például a művészeti tanácsban, és akkor annak van egyfajta tehát van egy tükre, minden egyes reakciónknak van egy tükre a másikban, és hát nagyon sok fáz átéltünk egymás életében.

[00:05:44]Tehát most hogyha mondok bármit, akkor az akkor érvényes volt, de sok fajta élményünk van egymással, sokfajta eltúlzott indulat.

[00:05:58]Egy kicsit konkrétabban nem mondom én mondom, hogy nem példát mondok, én egy megfogalmazást mondok.

[00:06:03]Én azt gondolom, hogy a művészeti tanácsunkba, ami azért kiállta az időpróbáját, ezt biztos kijelentetem, 11 éve tényleg minden döntést közösen hozunk meg.

[00:06:14]Ha Mátétnak a szerepét kéne ebben meghatároznom, akkor azt tudnám mondani, hogy ő a mi empatikus lelkiismeretünk.

[00:06:27]Ha azt hozzátesszük, hogy mondjuk a rusznyák a mi irónikus vagy inkább önirónikus lelkiismeretünk, és az Arthur kezében van a bozottvágó kés, ami előre visz, és a Keszég Laci meg a térképész, aki mindig pontosan magyarázza azt, hogy mi hol van a térképen pragmatikusan, akkor én meg nem tudom, hol megyek utánuk, hol megyek elől.

[00:06:56]Akkor azt gondolom, hogy a legjobban ez írja le azt, hogy hogy mi mind külön valamit jelentünk, de közben iszonyatosan összeköt bennünket az, ami Miskolcon történt, ahogy történt, és az a fajta szövetség köztünk, hogy egyrészt megmutassuk, most ezt idézőjelben mondtam, remélem hallatszanak a nagy idő megmutassuk a szakmának azt, hogy van egy olyan színházi forma, amiben tulajdonképpen generációtársak együtt tudnak színházat csinálni.

[00:07:37]Van a budapesti, ezt is nagyon intézően mondom, mainstreamen kívül is lehetőség arra, hogy érvényes művészínházat építsünk.

[00:07:47]És hát ebben a konstellációban, vagy ebben a kapcsos zárójeles egyenletrendszerben valóban van egy nagyon empatikus, nagyon odafigyelő, valóban lelkiismeret típusú ember.

[00:08:02]És ez a mát, és ami néha nagyon fáraszt, visszatérve arra, hogy mi az, ami néha néha a lelkiismereted, amikor így szembesít, akkor akkor el tudsz belefáradni.

[00:08:15]Ez olyan, mint egy ilyen katonaság, tehát hogy tényleg ilyen különböző vietnámi háborúban vagyunk együtt.

[00:08:18]Hát ott azért úgy tényleg együtt vagyunk egymás mellett mindenféle helyzetekben.

[00:08:24]Hát rengeteg nagyon kemény helyzet volt, nagyon akut helyzet, gyors reagálást igénylő helyzet.

[00:08:29]Szerintem jó volt látni egymást ezben nagyon jól ö szerepelni, és volt, amikor megbuktunk egymás előtt.

[00:08:39]Szerintem az, hogy ez sok év alatt ez mind megvolt, hogy olyan emberi szintre került a történet.

[00:08:42]Az elején nagyon hiúk voltunk, hogy most akkor mindenki mindenki félt, szorongott, hogy elfogadja a másik.

[00:08:48]És aztán mindannyiunknak lett olyan előadása, amivel meg tudta mutatni az identitását.

[00:08:53]És akkor egy kicsit úgy úgy kialakult, hogy mindenki tudta a másik szemében, hogy hogy a másik az tudja, hogy mi mi benne a jó, milyen az, amikor ő jó.

[00:09:04]és elkezdtük egymást segíteni, elkezdtük elkezdtük értékelni egymás kritikáját úgy, hogy az nem arra vonatkozik, hogy a másikat lenyomja, hanem megéreztük, hogy hogy szükség van arra, hogy mindannyian jól teljesítsünk ebben az egész műfajban, hogy a társulatnak jó legyen az a mi együtt működés.

[00:09:20]Bejártok fő próbaidőszakba, egymás próbáira.

[00:09:22]Hát van ez a Megnézés nevű történet, és akkor ezt ezt így igyekszünk nagyon szigorúan betartani.

[00:09:29]Nem mindig sikerül, de de van egy ilyen egy ilyen önmagunkra kényszerített lelki terror, hogy az azért legyen, mert tudjuk, hogy az fontos a a társulatnak.

[00:09:38]És egymást szoktuk csesztetni azzal, hogy hogy mi a mi az, amikor ezt ellinkeljük.

[00:09:45]Sokszor van az, hogy mondjuk nem hétfőn történik meg, kedden történik meg, és akkor elkezdjük szembenézünk, hogy most mi értelme van egy kedvenok egymásnak keményen, hogy mi a jó, mi nem.

[00:09:56]a beszélés nagyon kemény.

[00:10:00]Az szerintem az az a szóval az ennek az egész együttlétünknek a csúcsa, amikor egymás előadásairól beszélünk, és főleg attól csúcs, hogy megtanultunk úgy beszélni, hogy van benne 95% nyersőszinteség és mégsem személyeskedő bát.

[00:10:18]Ezt hogy mondjam úgy összeültök ilyenkor, vagy ott pacekbe a folyosón összeülnek az irodába fent és akkor van ennek egy rendje.

[00:10:27]Először azok beszélnek akik látták, aztán beszél az, aki rendezte és aztán egyszer csak összeütköztetjük azt, ami ami szerintünk, vagy egyes emberek szerintünk közül ilyen vagy olyan.

[00:10:40]A lényege az, hogy semmilyen kényszerító hatása nincs.

[00:10:45]Tehát az nincs, hogy a rendezőnek változtatnia kell emiatt rajta.

[00:10:50]Átrendezés sincs, ugye a mi színházunkban nincs átrendezés.

[00:10:54]Nincs, nincs.

[00:10:55]Ez egy másik műfaj.

[00:10:55]Ez ez ez nálunk ez nincs.

[00:10:59]Tehát nem kell megfogadni azt, amit mondunk.

[00:11:01]Ha négyen ugyanazt mondják az ötödiknek, akkor el kéne gondol el kell gondolkodni rajta, de annak sincs kényszerítő hatása.

[00:11:08]Tehát nincs olyan, hogy az, amit mondunk, azt meg is kell csinálni, de hogy nem is azt mondjuk, hogy hogy mi nem jó valamiben, hanem főleg főleg nehezebb daraboknál, azért azért úgy beszélgetünk egymásról, az tényleg egymással az az a fajta nyitott őszintesség, amikor bármit mondhatsz, és nem azért, mert mert hanem azért, mert azt gondol gondolod, az az nagyon sokat segít egy-egy produkciónak, tehát önkénytelenül is beleköltözik a abba, aki rendezte az, amit mondanak.

[00:11:49]Nekem nagyon sok jó tapasztalatom van ezzel Asiszem Máténak is.

[00:11:54]És ezekben a beszélgetésekben Máté mindig róz a mélységet képviseli.

[00:12:00]Én ennél pragmatikusabb vagyok.

[00:12:03]Próbálom a színház egészét nézni.

[00:12:04]Szóval ez egy példát tudok mondani rá, hogy ezek ezek a megbeszélések tényleg arról szólnak, ami egy-egy rendező, vagy maga a darab, vagy a társulat előremozdulását segítik.

[00:12:26]Körülbelül 180 bemutatónk volt az elmúlt 12 évben.

[00:12:29]Ez 180 ilyen megbeszélést jelentett.

[00:12:36]Na most ha ezek a megbeszélések olyan körülbelül 3om-4y órát tartanak, de valamor 3 nö óra teoris.

[00:12:44]Igen.

[00:12:44]Akkor el lehet gondolni, hogy hogy hány 1000er óra ez együtt, amikor mondjuk egy-egy darabról vagy egy-egy előadásról beszélünk.

[00:12:55]Amikor egy ember egy előadásról beszél, akkor akkor általában megnyílik.

[00:13:00]Tehát nehéz előadásról úgy beszélni, hogy hogy a felszínen próbálsz kapirgálni.

[00:13:06]Tehát mi nagyon sok 1000er órát töltöttünk egymással beszélgetve úgy, hogy hogy nyílt kártyákkal.

[00:13:16]Én azt gondolom, hogy az egész művészeti tanácsunk működésének ez az ereje.

[00:13:23]Ugye tulajdonképpen ilyen petíciót, vagy nem tudom felidealizáltad a dolgot, de mondd már tém, ha még nem, hát általában én szerintem azt fontos tudni, hogy ez egy elfelé törekszünk, tehát hogy ez a ez az idea, és tulajdonképpen azért ez egy emberi dolog, tehát hogy ennek mindig van előnye, rengeteg előnye, rengeteg hozama, de hogy így nagyon sok mindent, de van olyan, hogy ki is borultak, hogy figyelj az nem meg van ebben linkség, meg van tehát hordalék, van egy nagy adag hordalék.

[00:13:52]ami jön, amiben van rengeteg rosszul megfogalmazott, renhén megfogalmazott gondolat, és van benne egy-két olyan, ami amitől ez tulajdonképpen nagyon igazolta magát az évek alatt.

[00:14:03]Tehát, hogy azért ez egy emberi dolog, az nagy dolog, hogy ennyi év alatt ennyi minden történt.

[00:14:07]Tehát ez a változás bennünk, ez a ez a ez, hogy már tényleg egymás fejét bevertük sokszor az asztalba, meg meg sérültünk, meg tudjuk, hogy a másik mit érez, meg hogy olyan mondatok hangoznak el, hogy szerintem fizikai rosszul léte lenne szerintem bárki másnak, aki kívülről belehallgat ebbe.

[00:14:27]De de egyszerűen attól, hogy tehát ne másként értékeljük ezeket a borzalmas mondatokat.

[00:14:33]Nagyon ajánlanám ezt minden színháznak, hogy hogy próbálja meg azt, hogy hogy másnak is van egyenértékű szava, mint az igazgatónak.

[00:14:41]Ez egy rendkívül fontos dolog.

[00:14:43]Tehát az embernek lehetősége nincs arra, hogy elhid, hogy ő az igazgató, ha négy ilyen erős személyiség veszi körül.

[00:14:51]Tehát nincs lehetőséged rá, hogy hogy elhidd, hogy hogy te vezet.

[00:14:59]Volt, hogy fogtad a fejet, hogy ezeknek ekkora hatalmat adtál, hogy úgy leszavaztak, mint a pinty.

[00:15:06]Volt olyan, voltak olyan dolgok, amikor ideges voltam, hogy hogy miért nem látják azt, hogy mondasz egyet?

[00:15:13]Nem, nem hiszem, hogy van ebben konkrét példa.

[00:15:16]Volt egy kemény csatározásunk, amikor a 200 éves évforduló volt.

[00:15:19]Az számomra így a fejemben maradt, mármint színház volt kész színház 200.

[00:15:25]évfordulója volt, és eldöntöttük, hogy bemutatjuk a tatárok Magyarországont, ami 200 évvel ezelőtt is volt a színházban, és ott elhangzottak kemény mondatok egymás irányába, hogy kell-e egyáltalán a megnézés után, hogy kell-e egyáltalán így és ilyen formában a színházat egyáltalán volt, aki azt mondta, hogy ez egy vacakdarab.

[00:15:45]Miért?

[00:15:47]Mi a francnak ezt bemutatni most csak azért, mert hogy Igen, igen, igen.

[00:15:50]És hogy ezek a mondatok ezek a mondatok ezért, hogy mondjam nem csak a mondatnak van néha igazságtartalma, hanem a mögöttes lévő tartalom is tud tehát egy lenyűgöző anyag jött létre, tulajdonképpen egy nem túl alkalmas alapanyagból.

[00:16:08]És hát akkor ott persze felvetődött, hogy mit mi minek akarunk, vagy milyen mi mi milyen célból készül ez el, mert bármilyen másból ez a tehetség, ami abban létrejött zeneszerzésileg az új műszületett, zenés műser Ádám az Arturral.

[00:16:25]Szóval maga amiből ez készült, az kérdés, de azt azt, hogy ilyen konkrét személyes dolgokat azért nem fogunk mondani, mert mert az nem tartozik a külvilág.

[00:16:34]Nagyon szeretnék megfelelni ennek, hogy ilyen klassz zamatos dolgok vagy, de nem de nincsenek kis zamatos történetek, nem zamatos történetek vannak, kemény szakmai mondatok vannak, amik súrolják néha a személyest.

[00:16:49]És amikor kiadtok mondjuk egy állásfoglalást, ami ugye volt most Vidnyászki Attila felé, meg a színház és félművészeti egyetem felé, akkor akkor ez hogy történik?

[00:17:10]Akkor is összeültök és órákig dumáltok a szövegen, vagy hogy?

[00:17:14]Ez sokkal egyszerűbb a mai világban, mertogy van email, meg van megjegyzés az emailhez, meg deát úgy történik, hogy hogy ezt megbeszéljük.

[00:17:25]És ez konkrétan így történt.

[00:17:27]Én írtam egy változatot belőle, amit a Rusznyák átírt, ami még az Arthur hozzáírt, aztán a mindenki hozzáírt, és akkor ebből az egészből végül azem, hogy a pontarusznyák csinált végleges változatot.

[00:17:43]Tehát, hogy ez igen, ez napokig szülődik egy nyolc mondatos állásfoglalás, mert benne kell legyen mindannyiunk véleményetett.

[00:17:53]Olyan nincs, hogy valaki így csak azért mond igen, mert négyen azt mondják.

[00:17:58]Tehát, hogy Miért érezték fonták fontosnak, hogy ebben az ügyben?

[00:18:06]Én azért éreztem ezt, vagy ezekben az ügyekben.

[00:18:08]Én én azt gondolom, hogy hogy az, ami április 12-én történt az az muszáj, hogy egy új világot szüljön színházi értelemben.

[00:18:21]Én azt gondolom, hogy mi az elmúlt 12 évben, nem tudok jobb szót használni, és elnézést a nagyképűségért mindenki előtt, de elég gerinces színházat csináltunk Miskolcon, tehát hogy jól értsék a hallgatók, amit mondok, hogy mondjuk az új évadunk elkészült már februárba, de nekünk nem kell az új évadon semmit változtatni, nem kell megkérdeznünk a kormányzatot, hogy esetleg lehet ez az új évad nem.

[00:18:47]Tehát mi ezt az évadot megterveztük, ugyanúgy érvényes szerintem jövőre is, de hogy mit értek?

[00:18:56]Tehát mi nem nagyon kötöttünk kompromisszumot sem előadásban, sem mondanivalóban, sem tartalomban, sem címben, sem szerzőben nem feleltünk meg, vagy nem, hogy mondjam, nem volt a kényszer alatt, hatás alatt, hogy megfeleljünk, azért, mert nem ilyenek vagyunk.

[00:19:17]És azt gondolom, hogy ez a világ el kell múljon.

[00:19:19]Tehát valahogy valahogy újra kéne értelmezzük az egész színházi létezésünket.

[00:19:28]Amennyiben amennyiben azt gondolom, hogy hogy például meg kéne szűnjön az a fajta hát mást nem tudok mondani, mint politikai kiszolgáltatottság, ami jellemezte a színházakat az elmúlt 10 év x évben, 10x évben.

[00:19:48]Ön azt gondolom, hogy hogy az mégiscsak túlzás volt, hogy és persze most másfél hónappal a választások után ezt mondani, de azért csak igazolódik néhány dolog, hogyha megnézik az NKA pályázatokat, hogy 17 milliárd hova ment ezen most mindenki föl van háborodva, hogy úristen, kik kaptak 17 milliárd Ftot az elmúlt 16 évben rengeteg ilyen 17 milliárd volt.

[00:20:21]Tehát akkor, hogy tisztázzak egy dolgot, vagy mondjak egy történetet.

[00:20:25]Nekünk 13 éve van egy úgymond fesztiválunk.

[00:20:29]Ez a határtalan napok, amikor négy-öt napra, egy határon túli magyar várost Miskolcra hívunk, és akkor jön négy-öt színházi előadás, jön képzőművészet, jön irodalom, jön zene, és akkor úgy négy-öt napig a színház átalakul kicsit azzá a határon túli magyar várossá.

[00:20:51]Most utoljára Csíkszera volt nálunk.

[00:20:54]Ezt tár évet csináljuk elég következetesen minden évben.

[00:21:01]Erre mi mindig pályáztunk.

[00:21:06]És akkor az elmúlt időben emlékszem igazából mindig kaptunk rá 5 millió Ftot.

[00:21:12]Na most 5 millió Ft arra se elég, hogy ide utazzon egy társulat több előadással, de mindig kipótoltuk.

[00:21:22]Nyilván saját bevételből még elmentünk a városházára, még egy kicsit kértünk pénzt.

[00:21:27]Ezt most csak arra mondom, hogy hogy miközben emellett mondjuk Dopman kapott 5 milliót, vagy a nem tudom a fásis zsülik 150 milliót vagy mennyit.

[00:21:40]Na most ezt csak azért mondom, hogy ennek a világnak biztos vége kell legyen.

[00:21:45]És abban is biztos vagyok, hogy nem a vissza, tehát nem az a most nem az kell jöjjön, amit Kerény Imre mondott sok évvel ezelőtt, hogy most mi jövünk.

[00:22:00]Nem, szerintem egy új világ kell jöjjön, amiben van egy pár alapelv.

[00:22:03]Például, hogy a társulat az egy nagyon-nagyon fontos és meghatározó dolga egy színháznak.

[00:22:13]Az, hogy nincs többet politikai hovatartozás okán adott pályázati pénz.

[00:22:19]Az, hogy nem létezik az, hogy mondjuk a debreceni színháznak mondjuk körülbelül másfél vagy kétszeres a támogatása a Miskolcihoz képest, azért, mert politikailag közelebb állt a tűzhöz, mint Miskolc.

[00:22:30]Tehát minden ilyen fajta rész és még részebb.

[00:22:33]És talán egész igazságtalanságokat is valahogy ki kell egyenesíteni, vagy legalább meg kell a hogy ez a valahogy.

[00:22:44]Hát én azt gondolom, hogy erre hál istennek nem én vagyok az államtitkár, hanem Nagy Ervin.

[00:22:49]És én abban bízom, hogy a Nagy Ervin következetessége, a Nagy Ervin elkötelezettsége a színházi szakma irányában megoldásokat fog hozni.

[00:23:01]Már én azt gondolom, hogy csak egy mondatot mondok még.

[00:23:03]Azt gondolom, hogy a az egyetem ledózerolása után azzal is kezdeni kell.

[00:23:08]Ezt vissza lehet csinálni szerint kell visszacsinálni.

[00:23:10]A visszacsinálás az egy rossz szó.

[00:23:15]Nem vissza kell csinálni.

[00:23:15]Most meg kéne csinálni rendesen.

[00:23:18]Ez ugyanez igaz színházi világra is.

[00:23:18]Nem vissza kell csinálni dolgokat, hanem rendesen meg kéne csinálni.

[00:23:23]Olyan alapokat kéne építeni, aminek a malteréből is hiányzik a politika.

[00:23:31]Mindenből hiányzik a politika.

[00:23:31]Ezt meg lehet csinálni.

[00:23:33]Én szerintem egész jó példák vannak, nem messze országokból tőlünk.

[00:23:40]Tehát hogy Magyarország ez egy 10 milliós ország, amiben van két Művészeti Akadémia, van két, mindenből van kettő.

[00:23:48]Miért kell kettő?

[00:23:48]Nem jobb egy jó.

[00:23:52]Monár Piroska mondta azt egyszer, hogy két kis poénnál sokkal jobb egy nagy poén.

[00:23:59]Hát nekem semenféle dolgok jár a fejem, mert például az, hogy amikor a wifi elmegy és megy a GPS-zel megyünk és akkor egy hosszú ideig megyünk mondjuk Nyíregyháza felé, miközben Budapest felé kellene menni, akkor lehet, hogy érdemes visszamenni a Debrecen csatlakozás vagy a csatlakozáshoz és onnan folytatni.

[00:24:17]Tehát nekem a színművészetivel kapcsolatban van egy ilyen élményem, hogy azért egy jó most azért ugyanonnan folytatni, ahol most vagyunk, onnan szerintem nem lehet, de azt gondolom, hogy vannak tanulságai és minden, tehát nagyon sok sok mélyen lenne jó ezt elemezni és nem indulatból.

[00:24:31]Nekem például nagyon érdekes volt az, hogy milyen fajta megnyilvánulások és milyen indíttatásból jöttek megnyilvánulások rögtön a választás után, amiben gorcső aláhelyezem a sajátunkat is.

[00:24:41]Nyilván bennünk nagyon erősen ez egy ilyen lehegesztett fazék forró vízzel, amiben voltunk, tehát hogy annyira erős volt a feszültség bennünk.

[00:24:53]Ö kaptam olyan kritikát is rá, hogy miért nem nyilvántunk meg korábban, miközben a nyilván azok a fajta megnyilvánulások, amik történtek a részünkről, azok a helyzetből fakadóan nem biztos, hogy hangosak voltak.

[00:25:08]Ellenben lehet, hogy nagyon kockázatosak voltak, és ellenben lehet, hogy kemények voltak, és nagyon sok minden zajlott mások tudtán kívül, amikor próbálkoztunk ezzel a rendszerrel szemben menni, vitatkozni, befolyásolni.

[00:25:22]ö rettenetes irányból visszafordítani.

[00:25:26]És nyilván az első pillanatban, amikor lehetőség volt, ez a szabadság mindenkire harcolhatott, valahogy ránk így hatott, hogy hogy rettenetesen erősen ki kellett valamit mondani, ami lehet, hogy magától értetődő volt, de mégis mégis szükség volt rá, hogy megérezzük, hogy akkor most hogy néz ki.

[00:25:46]Én szerintem demokráciában sokkal nehezebb létezni, sokkal nehezebb.

[00:25:48]Én tanúja voltam a szívművészetin annak a bázisdemokráciának, ami kialakult fárasztó, nehéz, hosszú, rettenetesen hosszadalmas, nagyon nagy türelmet igényel és és nem mindig eredményes, de de ez egyedüli út.

[00:26:04]És szerintem most ennek ez az útja, hogy nagyon sok minden vélemény el kell, hogy hangozzon.

[00:26:09]Ezt nem lehet ezen a módon szerintem, hogy ilyen ilyen ilyen macsatéve a gondolom előbb-utóbb meg kell találni a módját, hogy mindannyian megérezzük azt, hogy mi a megfelelő irány.

[00:26:23]És akkor nem az elmúlt 16-ot, hanem tényleg az elmúlt 40 évet kellene ellenezni ahhoz, hogy megértsünk egy elég sok folyamatot, ami most zajlik például.

[00:26:34]Hát a jövő évad mennyiben tükrözzi ezeket a folyamatokat?

[00:26:36]Tulajdonképpen ugye te a valahol Európában trendezett harmadszorra, ha jól szólom.

[00:26:43]Igen.

[00:26:44]Mert ugye volt Eger meg Szegedi szabadtéri.

[00:26:48]Hát az erről szól.

[00:26:48]Tehát kérdezhetem akár azt is, hogy hol tartunk most itt valahol Európában.

[00:26:52]Hát azt gondolom, hogy ott tartunk, ahol a gyerekek azt mondják, hogy ezek el egy új ország, ahol a gyerekek azt mondják, hogy hogy fellázadtunk, legyőztük a nyilas most ezt a darabot mondom, nem az elmúlt időszakot legyőztük a nyilas felnőtteket és építsünk egy szabadszágot, merről szól az Európai, valahol Európában gyönyörűbb lesz majd a nyár.

[00:27:22]Erről a mondatról szól.

[00:27:22]És én ezt akarom megrendezni.

[00:27:28]Máté, ugye te például az amfitriant rendezed Deepfék cím.

[00:27:34]Igen.

[00:27:34]Ami hát ugye arra utal, hogy ugye most itt bejött ez a mesterséges intelligencia, és nem tudjuk nagyon eldönteni, hogy mi a valóság, mi az, ami ami nem úgy van.

[00:27:49]És hát ez ez azért szintén egy alaptilán van, nem?

[00:27:54]Hát ez igazából kapóra jött és nagyon jó példázat, hogy van egy ilyen egy ilyen terep, amin ezt ezt modellezni lehet, de hát valójában nyilván a a való és a föld a a földi való és az égi másra és ennek a kettőnek a a nagyon szellemes és nagyon drámai ütköztetése ebben a történetben az engem nagyon nagyon rendkívülság tartom.

[00:28:14]Molernek is és a gáspá egyó dolgozta át azt a verziót, amit mi most majd a rinagy barbarával fogunk tovább dolgozni, vagy tovább gondolni.

[00:28:27]Ez egy ez ez az egyik, amit rendezek.

[00:28:33]Aha.

[00:28:33]De valamit még rendez a művészet rendezem amúgy.

[00:28:35]Igen.

[00:28:38]Most az most éppen az most azt már elkezdted csak három remek színésszel és hát igazából, hogy milyen volt az évad, azt pontosan most a a társulaton lehet látni.

[00:28:50]Szóval én azt azért szeretném elmondani, hogy az amit egy vidéki színházban végigcsinál egy színész, egy társulat, az az félelmetes.

[00:28:55]Tehát, hogy itt most jelen pillében mi átmenő darabokat próbálunk egy olyan időszakban, amikor kevesebb a néző.

[00:29:04]Ezt nem lehet elmondani, milyen vidéki színházat, vidéki színészeknek dolgozni.

[00:29:09]Hány premiert mutatnak be, hány premiert játszanak, hány szenzációs előadás megy sokkal kevesebbet, mint Budapesten, és hogy milyen milyen állapotban vannak, és mennyi fizetésért.

[00:29:20]Szóval, hogy itt ez ez olyan, amit ott, amivel kapcsolatban tervőlegesen kell valamit lépni, mert mert nagyon durva az, hogy ekkora súlyt visznek a válukon, és csoda, hogy van bennük inspiráció, van bennük tehetség, van humoruk, és hogy ennyi éven keresztül ezt ilyen módon tudják.

[00:29:42]Azt tudjátok, hogy többek, amikor hát megírtátok Vinnyázki Attila felé a levelet, akkor azért fölmerült, hogy hát akkor lehet, hogy ti akartok jönni Pestre tulajdonképpen akár az egész művészeti tanácsost és nyilván hoznátok magatokkal színészeket meg elkezdtünk görgőket tenni most a Miskolci Nemzeti Színházra, és most vizsgáljuk, hogy hogyan lehet, mennyi idő alatt lehet Pestre épületét, de mivel Miskolca erős a kapcsolódásunk, ezért azt érezzük, hogy ez nem így történel.

[00:30:18]Nem, nem, nem.

[00:30:18]Ezt még egyszer mondom őszintén, tiszt az a szándék, az nagyon jó példa volt a Máté a leheggesztett fedővel, de hogy a mi szándékunk alapvetően az, hogy mi, akik tevőlegesen az elmúlt időben részt vettünk a kőszínházi struktúrában úgy, hogy az előadásaink által lehet látni, te is elég előadást láttál Miskolcon a producerektől kezdve egészen sorolhatnám meddig.

[00:30:47]Úgyhogy az előadásaink által azért nem mondható a kompromisszum kötés ö felelőssége ránk.

[00:30:56]Azért kompromisszumot nem sokat kötöttünk.

[00:30:59]Tehát mi, akik részt vettünk tevőlegesen ebben a ebben a színházi világban, mi nagyon pontosan tudjuk, hogy mik voltak az elmúlt időszakok végtelen igazságtalanságai, hogy miért nem működőképes egy színházi törvény.

[00:31:15]Mi történik az igazgatókinevezésekkel, mi történik a támogatási rendszerrel.

[00:31:21]Tehát mi, ha mondhatom azt, elszenvedői voltunk ennek a történetnek nagyobbára.

[00:31:28]Úgy, hogy közben létrehoztunk egy olyan színházat, amiről elég sokan mondják azt, hogy működőképes.

[00:31:33]Tehát mi nem azzal a szándékkal írtuk ezt a levelet, hogy a Vidnyászki Attilát vagy bárkit hogy mondjam, kifúrjunk, vagy bármit csináljunk.

[00:31:44]A mi szándékunk az volt, hogy azok az emberek, akik ismerték, tudják, hogy működött ez a rossz rendszer, hogy hogy lehet egy fehér lapra ráírni a jó rendszert.

[00:31:57]És akkor biztok, hogy jön egy jó rendszer?

[00:32:00]muszáj jönnie.

[00:32:00]Ennél ennél már minden jobb, mint ami ami volt.

[00:32:04]Tehát én azt gondolom, hogy hogy hogy csak jobb jöhet olyan szempontból, hogyha végre meghallgatják a szakmát, ha végre a fiataloknak lehetőségük lesz, ha végre nem ezekben a bezárt hogy mondjam, gettókban csinálnak emberek színházat, bezárt gettóval függetlenek.

[00:32:30]bezárt gettó volt, Miskolc, de mondhatnám szombathelyt is, vagy katonát, vagy őrkényt, hanem egyszerre csak az emberek kinyitják az ajtót, megosztják egymással a tapasztalataikat és kimondanak bizonyos kemény dolgokat, amik így szólnak, hogy hogy nem lehet egy embernek 32 funkciója a pénzosztótól a Nemzeti Színházigazgatón át az egyetem meghatározik, ha kimondanak emberek szembesítő dolgokat.

[00:32:59]Ha az emberek szembesülnek, akkor lesz új Gábor.

[00:33:01]Igen, én nagyon bízom benne.

[00:33:04]Ez most a mi felelősségünk.

[00:33:09]És én azt gondolom, hogy ezt most nem nem nem ezt most nem szabad elcseszni.

[00:33:15]Ezt most nem szabad elcseszni.

[00:33:15]Ha ezt elcsessszük, akkor nagyon hossz időre csesztük el.

[00:33:18]Tehát most félre kell tenni a hiúságokat, félre kell tenni mindenfajta személyes konfliktust.

[00:33:23]És azok az emberek, akik részben vagy kisrészben tudják azt, hogy mitől lenne működőképes ez, azoknak igenis össze kell fogniuk, és azt kell mondani egy fehér lapra, hogy evvel töltjük meg.

[00:33:42]Én ebben bízom.

[00:33:42]Lehet, hogy idealista vagyok.

[00:33:45]Akkor is idealista voltam, amikor évvel ezelőtt megpályáztam a Miskolc Nemzeti Színházat, de az valahol minket igazol.

[00:33:58]Köszönöm szépen, hogy nem én most nem kezdek bele.

[00:34:01]Köszönöm szépen, hogy szerintem hát én tudnám folytatni, de majd elmondom lent a kocsinál.

[00:34:10]Nem az ellenvetéseimet, csak ami nem nem.

[00:34:13]Hát ezt szoktuk csinálismeretem.

[00:34:15]Ezt ezt szoktuk csinálni.

[00:34:17]De mondd, hogyha még valamivel szörült.

[00:34:20]Jaj, dehogy ne nekem nem az a cél, hogy mikrofon előtt mondjam, csak hogy mondjam.

[00:34:24]Akkor én Gábor köszönjük szépen.

[00:34:27]Köszönöm szépen, hogy köszönöm szépen jöttetek.

[00:34:29]Béres Attila, Miskoci Nemzeti Színház igazgatója, rendezője és Szabó Máté a színháznak a rendezője, a művészeti tanács tagjai.

[00:34:39]Adunk egy szignált és jövök a kritikai rovatommal.

[00:34:46]He.