Klubrádió 52:40

A mi generációnk migrációellenes plakátokon tanult meg olvasni | A bőrünkre megy

migrációmenekültügypropagandagyűlöletkampánydemográfiaközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
A mi generációnk migrációellenes plakátokon tanult meg olvasni | A bőrünkre megy
tl;dr
  • 2024 augusztusában a kormányrendelet módosítása miatt a kárpátaljai menekülteknek el kellett hagyniuk a közösségi szállásokat, országosan 2000 embert, köztük sok gyereket érintve.
  • A Fidesz több, egymásnak ellentmondó narratívát gyártott: tagadás, gyerektábor, EU-s taktikázás, majd Gyopáros Alpár szerint a menekültek lelakták a tábort.
  • „Ez biztos nem a helyiek kérése volt.” – Zibert András

  • A TISZA-kormány kommunikációja a régi fideszes stílust idézte, ami csalódást okozott a civil szférához közel álló miniszterek és államtitkárok esetében.
  • A 2015 óta tartó migrációellenes kampány mély nyomot hagyott: két generáció nőtt fel gyűlöletkeltő plakátok között, ami társadalmi rezignációhoz vezetett.
  • Nyugat-Európának sincs valódi migrációs stratégiája; a legtöbb probléma a második bevándorló generációnál jelentkezik identitásválság és hátrányos szociális helyzet miatt.
  • A mai migrációs hullámok gyökerei részben a gyarmati múltban keresendők: mesterséges határok és országok, majd magukra hagyott területek generálják a konfliktusokat.
  • Magyarország lakossága folyamatosan csökken, a családtámogatási intézkedések nem hoztak eredményt, a gazdasági rendszer fenntarthatatlansága pedig alig kerül szóba.
  • A Z generáció életében robbannak be a demográfiai, környezeti és gazdasági válságok, miközben az információs túlterhelés biológiailag feldolgozhatatlan terhet ró az idegrendszerre.
  • Zibert András már nem hisz globális megoldásokban, de lokális szinten, altruizmussal és önzetlenséggel találhatók működő válaszok.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A vitnyédi menekülttábor ügye és a kormányzati kommunikáció

A tábor története és a 2024-es kilakoltatások

A beszélgetés apropóját a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrány adta. A helyszín korábbról is ismert volt, 2022 után kárpátaljai családokat szállásoltak el itt. Zibert András, a Migration Aid vezetője elmondta, hogy 2024 augusztusában innen is – más szállásokhoz hasonlóan – minden családnak ki kellett költöznie.

A kormány 2024 júliusában módosította az ukrán menekültek elhelyezését szabályozó rendeletet. A módosítás értelmében 2024. augusztus 20-tól csak azok a menekültek kaphattak ellátást, akik olyan ukrajnai területekről érkeztek, ahol tényleges harci cselekmények zajlanak – Kárpátalját kivették ebből a körből. Ez azt jelentette, hogy minden kárpátaljai illetőségű menekültnek el kellett hagynia a közösségi szállásokat.

„Mi is akkor tudtuk meg, mi is kaptunk a győri rendőrkapitányságtól levelet, hogy ki fognak jönni és szeretnének a rendőrökkel közösen tájékoztatót tartani, hogy kvázi nyomatékosítsák azt, hogy márpedig itt ezt most komolyan fogják venni, és aki nem megy el saját elhatározásból, azt rendőri segítséggel fogják kiköltöztetni.” – Zibert András *

Az intézkedés országosan mintegy 2000 embert érintett, ebből a vitnyédi táborban nagyságrendileg 100 főt. A kilakoltatottak között legalább fele arányban gyerekek voltak. A Migration Aid és más segélyszervezetek megpróbáltak előzetesen megoldást találni: a menekültek egy része Nyugat-Európába ment tovább, mások visszatértek Ukrajnába, néhányan családoknál vagy ismerősöknél helyezkedtek el, és csak nagyon kevesen kaptak más szervezeti szállásokon ellátást.

A Fidesz narratívái és a tények

Pap Dávid felidézte, hogy a Fidesz több, egymásnak is ellentmondó narratívát gyártott az ügyben. Volt, aki tagadta a történteket, mások azt állították, hogy a létesítmény gyerektábornak készült, megint mások szerint csak taktikázás volt az Európai Unióval szemben. Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő pedig azt mondta, hogy bár valóban ukrán menekültek lakták a tábort, de olyan szinten lelakták azt – kitépték a szanitereket, patkányok voltak, emberi ürülékkel kenték össze –, hogy a helyiek kérték a bezárását.

Zibert András ezzel kapcsolatban határozottan kijelentette:

„Ez biztos nem a helyiek kérése volt.” *

A TISZA-kormány kommunikációs bakija

A beszélgetés során szóba került, hogy az új kormány a kormány.hu-n közzétett egy közleményt a vitnyédi táborról, amely szinte szó szerint idézte a régi fideszes kommunikációs stílust – kék háttérrel, magyar címerrel, nemzeti színekkel. A vezető politikusok percre pontosan ugyanakkor tették közzé ezeket a posztokat. A közösségi média visszajelzései után levették a tartalmakat, és annyit fűztek hozzá, hogy „még finomhangolni kell, hogy levetkőzzék az orbáni kommunikációt”.

Zibert András elmondta, hogy Magyar Pétertől nem lepődött meg, hiszen „az orbáni propagandakommunikáció csecsén nevelkedett”. Ami viszont csalódást okozott számára, hogy olyan miniszterek és államtitkárok is átvették ezt a stílust, akik korábban a civil szférához közelebb álltak, és elszenvedői voltak az előző rendszer kommunikációjának.

„Azt gondolom, hogy főleg azokban a minisztériumokban, vagy azoknál az államtitkároknál, akiknél eleve az a feladat, hogy egy társadalomközelibb kommunikációt folytassanak, vagy még inkább a civil szférához közelebb álló kommunikációt folytassanak, ott szerintem azért oda kellene figyelni arra, hogy sokan vagyunk, akik erre érzékenyek vagyunk erre a típusú kommunikációra.” – Zibert András *

Pap Dávid ezt a jelenséget „tapogatózásnak” értelmezte, ami hasonlít a Fidesz korábbi módszeréhez: letesztelik, meddig mehetnek el, és a társadalmi reakciók függvényében alakítják a kommunikációt.

A migrációs kommunikáció hatása a magyar társadalomra

Generációs tapasztalatok

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a 2015 óta tartó intenzív migrációellenes kormányzati kommunikáció mély nyomot hagyott a magyar társadalomban. Pankotai Lili személyes tapasztalatát is megosztotta: 12 évesen a Kodály köröndnél találkozott egy nem magyar családdal, akik láthatóan féltek segítséget kérni az emberektől a kialakult ellenséges légkör miatt.

„A mi generációnk migrációellenes plakátokon tanult meg olvasni.” – Pankotai Lili *

A beszélgetők szerint két generáció nőtt fel úgy, hogy a gyűlöletkeltő plakátok és a folyamatos migrációellenes üzenetek határozták meg a közbeszédet. Ez a fajta kommunikáció az élet részévé vált, és társadalmi rezignációhoz vezetett: az emberek belefáradtak a tiltakozásba, mert olyan tempóban történtek az események, hogy egy-két hét után minden elsikkadt.

A nyugat-európai migrációs tapasztalatok

Zibert András hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európának sincs valódi migrációs stratégiája. A legtöbb ország gazdaságpolitikai szempontból tekint a migrációra a demográfiai problémák és a munkaerőhiány miatt. Példaként említette, hogy Németország 1950 óta 3,3 millió embert fogadott be menekültstátusszal, és ebben a gazdasági vízummal érkezők nincsenek is benne.

Az integráció kapcsán elmondta, hogy a második bevándorló generációnál jelentkezik a legtöbb probléma, mert ők identitásválsággal küzdenek: a szüleik kultúrája és a befogadó ország kultúrája között őrlődnek. Ha ez halmozottan hátrányos szociális helyzettel párosul, az kedvező táptalaja a bűnözésnek. A harmadik-negyedik generációnál azonban ez a tendencia rohamosan csökken.

Egy személyes élményét is megosztotta: 2016-ban Leszbosz szigetén dolgozott, ahol egy kompon ragadt mintegy ezer szír menekülttel egy 24 órás vihar miatt. Az emberek spontán módon elkezdtek közösségként működni: megosztották az ételt, foglalkoztak a gyerekekkel, sarkokat alakítottak ki programokhoz, énekeltek, táncoltak.

„Azon gondolkoztam, hogyha ez most magyarok vannak ezen a kompon, 1000 magyar, akkor ott vajon mit éltem volna meg?” – Zibert András *

A migráció történelmi és globális kontextusa

Magyarország történelmi multikulturalizmusa

Zibert András emlékeztetett rá, hogy a magyar történelem során kevés olyan nép van, amelyik annyira multikulturális lenne genetikailag és kulturálisan. A magyar királyok pragmatikusan viszonyultak a betelepítésekhez: kunok, jászok és más népek kaptak letelepedési lehetőséget, gyakran más vallásúként is, mert a tatárjárás és a török hódoltság után szükség volt a népesség pótlására.

A gyarmati múlt következményei

A beszélgetés fontos pontja volt, hogy a mai migrációs hullámok gyökerei részben a gyarmati múltban keresendők. Afrika és a Közel-Kelet – a két legjelentősebb migrációs forrásterület – tele van volt európai gyarmatokkal. Az európai hatalmak mesterséges határokat húztak, mesterséges országokat hoztak létre, majd magukra hagyták ezeket a területeket. Az ott kialakuló konfliktusok generálják a migrációs hullámok jelentős részét. A migráció iránya jellemzően a volt gyarmattartók felé mutat.

„Visszanyal a fagyi.” – Pankotai Lili *

A kettős mérce és a statisztikák félreértelmezése

Pap Dávid egy TikTok-videót idézett fel, amelyben egy Z generációs fiatal lebontotta a Nagy-Britanniában bevándorlók által elkövetett bűncselekmények statisztikáit. A részletes elemzés kimutatta, hogy ha a nem, kor, lakóhely és szociális helyzet szerint vizsgálják az adatokat, akkor a bevándorlók és a hasonló körülmények között élő brit állampolgárok bűnözési arányai között nincs szignifikáns különbség – a bűnözés elsősorban a szegénységhez kötődik, nem a származáshoz.

Demográfiai válság és gazdasági fenntarthatóság

A magyar demográfiai helyzet

Zibert András rámutatott, hogy Magyarország lakossága folyamatosan csökken: a korábban tanult 10 millió fő helyett ma már 9,5 millióról beszélünk, és a tendencia továbbra is lefelé mutat. Egyre kevesebb fiatalnak és munkaképes korúnak kell egyre több idős embert ellátnia. A kormány által bevezetett családtámogatási intézkedések – a „toljunk jó sok pénzt a családoknak” megközelítés – láthatóan nem működtek, nem lett több gyermek.

A gazdasági rendszer fenntarthatatlansága

Pankotai Lili felvetette, hogy a közbeszédben szinte kizárólag két megoldás jelenik meg a demográfiai válságra: a migráció vagy a több gyermek vállalására ösztönzés. Eközben szinte senki nem beszél arról, hogy maga a gazdasági rendszer fenntarthatatlan, és ezen kellene változtatni. A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy jelenleg nincs olyan működő modell, amely minden társadalmi réteg számára elfogadható lenne.

A nyugdíjrendszer és a jövő kihívásai

A beszélgetés során felmerült, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár emelése, vagy akár a nyugdíjrendszer teljes átalakítása. Zibert András szerint Nyugat-Európa társadalmai elkényelmesedtek, és ez a jóléti társadalmi modell rányomja a bélyegét a problémamegoldó képességre is.

A Z generáció előtt álló kihívások

A „robbanó bombák” generációja

Pankotai Lili szenvedélyesen beszélt arról, hogy a Z generáció felnőttkorára esik az a kritikus időszak, amikor a jelenleg már érzékelhető válságok – demográfiai, környezeti, gazdasági, politikai – súlyos következményei valóban „berobbannak”.

„A mi életünkbe fognak ezek a bombák fölrobbanni.” – Pankotai Lili *

Információs túlterhelés és biológiai alkalmazkodás

Zibert András egy kevésbé tárgyalt, de szerinte rendkívül súlyos problémára hívta fel a figyelmet: az információ mennyisége, amit az idegrendszernek fel kell dolgoznia, annyira megnövekedett, hogy erre biológiailag még nincs adaptív válasz. Az idegrendszer nem tudott alkalmazkodni ahhoz, hogy a sokszorosát kell feldolgozni az információknak, mint 10-20-30-40 évvel ezelőtt. Ez látható az egészségügyi statisztikákban is, például a neurodivergencia exponenciális növekedésében.

Pankotai Lili ehhez hozzátette, hogy az emberi test biológiailag alkalmazkodik a környezethez – például a lábujjak nagyon lassan összenőnek, mert nincs már funkciójuk –, de ez a folyamat évmilliókat vesz igénybe, miközben a technológiai és társadalmi változások összehasonlíthatatlanul gyorsabbak.

A megoldások keresése

Zibert András már nem hisz a globális megoldásokban, de lokális szinten elképzelhetőnek tart jó megoldásokat. Saját működését altruizmusként jellemezte, és úgy véli, ha az emberek hajlandók valamennyi önzetlenséget belevinni az életükbe és a tervezésükbe, akkor találhatnak bizonyos megoldásokat. Ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a fiatal generációkban hiányzik valami, ami tartósan összetart.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Német KT Vilmosnál” és „Lanner Tudit-nál” – valószínűleg kormánytagok neveinek félreismert változatai, a kontextus alapján a TISZA-kormány minisztereiről vagy államtitkárairól van szó, akik a vitnyédi ügyben a kifogásolt kommunikációt közzétették. A pontos nevek nem rekonstruálhatók az átiratból.
  • „Ragbaitenek a teteje” – valószínűleg angol „rage bait” (dühkeltő tartalom) kifejezés félreismert változata, a kontextus alapján a közösségi médiában megjelenő provokatív tartalmakra utal.
  • „a ász” – valószínűleg „az USA” vagy „az ÁSZ” (Állami Számvevőszék) félreismert változata, a kontextus alapján inkább az Egyesült Államokra utalhat, de nem egyértelmű.
  • „Six7t” – valószínűleg a „Twitter/X” vagy más közösségi média platform félreismert neve, a kontextus alapján Pap Dávid letörölt egy alkalmazást.
  • „szokács Pistik” – valószínűleg „Szokács Pistike” vagy hasonló internetes személyiség neve, akinek tartalmait Pap Dávid kerüli a feedjében.
  • „Turi Loui, Loboda Pisti” – a stábtagok nevei, valószínűleg félreismert formában: Turi Lajos/Levi és Loboda István/Pisti lehet a helyes alak.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:13]Köszöntjük a kedves hallgatókat és a nézőket is, akik a YouTube-on néznek és hallgatnak minket.

[00:00:16]Az ő figyelmüket szeretném felhívni arra, hogy mindenféleképpen iratkozzanak fel a Klub Rádiónak a YouTube csatornájára, lájkolják ezt a videót, de csak ha tetszett és kommenteljenek, mert pörgeti az algoritmust.

[00:00:26]Ez itt a Bőrünkre megy a stúdióba.

[00:00:28]Pap Dávid kollégánkkal és Zbert Andrással, a Migration Aid vezetőjével.

[00:00:34]Szép és hát nem gondoltuk volna, de nagyon sok témát szolgáltatott nekünk a az régi és igazából az új kormány is, ugyanis hát a múlt héten igen, csütörtök van, múlt héten robbant ki a vittné menekült tábornak az ügye.

[00:00:48]Ti ezt hogy éltétek meg?

[00:00:53]Vittnyiret ismertük a korábbi évekből, hogy ott kárpetai családokat szállásoltak el 2022 után.

[00:01:04]Tehát maga a hely ismert volt, illetve ugye azt is tudtuk, hogy hogy 24.

[00:01:09]augusztusában onnan is minden családnak ki kellett költöznie, ahol más helyekről is, többek között az általunk menedzselt szállásokról.

[00:01:15]Tehát magát a problémát az 2024 nyaráig, ami történt, azt ismertük azt, hogy hogy volt egy szándék azzal kapcsolatosan, hogy ebből egy idegenrendészeti befogadóállomást csináljanak.

[00:01:29]Azt természetesen nem tudtuk.

[00:01:32]Hát igazából én személyesen megtapasztaltam, mert ott voltam a sajtótájékoztatón a Klub Rádió riportereként a amikor elmondta Magyar Péter és bejelentette, hogy hát ezek meg ezek a dokumentumok vannak.

[00:01:44]De érdekes volt együtt a többi újságíróval egy ilyen YouTube videót nézni együtt a nagy tévén.

[00:01:51]Ennyi.

[00:01:51]Igen.

[00:01:53]És benned okozott PTSD-t az erről való kommunikációnak a minősége?

[00:01:55]Ha nem is a tartalma, de a kommunikáció minősége mármint melyik oldalról?

[00:02:01]A legfő hát nem tudom, amit én ott láttam magán a videón is, hogy szerintem ez megszok megszokhattuk talán az elmúlt 16 évben, amit a Fidesz csinált, hogy hogy kommunikálta el ezt a dolgot.

[00:02:14]Hogyha arra gondolsz, amit a mondjuk a videón le is vetítettek a az egész esetről, a kormánynak a kommunikációjára gondoltam ezzel kapcsolatban.

[00:02:24]Hát most egyelőre még nem akarok állást foglalni ebben a témában.

[00:02:31]Még jó, hogy van egy másik beszélgetőpnerünk is.

[00:02:36]Hát ahogy kontextusba helyezzük, azt azért tudni kell, hogy befogadó állomások onnantól kezdve, hogy 89-ben Magyarország csatlakozott a Genfi egyezményhez, voltak mindig is, és folyamatosan hoztak létre újjakat, illetve szüntettek meg már használaton kívüli létesítményeket.

[00:02:51]minden kormány.

[00:02:54]Ez a Fidesz alatt is folyamatosan így volt.

[00:02:56]Én azt gondolom, hogy igazándiból a a Fidesz kormányt is meglepte, hogy ez hirtelennyében téma lett, mert hát az ő 16 évük alatt is folyamatosan születtek, határozottok, hogy hoztak létre újjakat.

[00:03:09]Például ilyenek voltak a hirhet tranzit zónák, ugye, amik előtte nem léteztek, illetve folyamatosan voltak olyanok is, mint például a bicskei menekültábor, amit bezártak.

[00:03:17]Tehát az, hogy ilyen határozatok születnek, hogy ilyen intézményt, létesítményt létrehoznak, az nem új.

[00:03:24]Az, hogy ez hirtelennyében nem csak most, hanem meg ugye 2024-ben szeptemberben elkezdett a Magyar Péter ezzel foglalkozni, de akkor ez még nem volt akkora téma, merthogy akkor azt kommunikálták, miután lebuktak.

[00:03:41]Gondolom, hogy nem, nem volt ilyen elképzelés.

[00:03:42]Nyilvánvalóan most, hogy a hogy Magyar Péterig hozzáfértek az összes dokumentumhoz, amik annak idején a kormányüléseken születtek, most látják azt, hogy miben nem mondtak annak idején igazat.

[00:03:54]Igen, itt a hogy említetted is, több narratívát is legyártott a Fidesz, miután kiderült, hogy igazából itt miről is volt szó.

[00:04:01]És így, hogy a Tisza került kormányra, és beleláttak ezekbe a az üléseknek a jegyzőkönyveibe, utána is több narratíva született.

[00:04:09]Egyrészt volt a tagadás, tehát van aki még mai napig tagadja, úgy, hogy a mellette ülő pártársa pedig egy teljesen, aki nem tagadja, hanem egy más narratívát ad.

[00:04:19]Ö akkor volt a tagadás, volt, hogy ez egy gyerektábornak készült, ami egészen elképesztő, és volt az, hogy csak taktikázni akartak az Európai Unióval, és volt egy negyedik, aki gyopáros alpár volt, aki konkrétan azt mondta a saját szájával az országgyűlésben, ami ennek egy része igaz, hogy ez egy ukránoknak fenntartott menekülttábor volt, de olyan szinten lelakták, és akkor elindult egy felsorolás, hogy kitépték a szanitereket, patkányok ugráltak a nem tudom a kertben, és hogy emberi ürülékkel összekenték ezt a tábort, és hogy a helyiek voltak azok, akik kérték őket, hogy zárják be, és hogy ennyi történt.

[00:05:02]Ezek közül melyik a valóság, ha ezek között van a valóság?

[00:05:08]Ez biztos nem a helyiek érték.

[00:05:08]Tehát amikor ez a kormányhatározat megszületett, illetve egészen pontosan 2024 júliusában a kormány módosította azt a rendeletet, ami az ukránok elhelyezésével elhelyezését szabályozta.

[00:05:25]És ebben hoztak egy olyan döntést, hogy addig lényegében bárhonnan érkezett valaki Ukrajnából menekültként 2022 február 24-e után ő jogosult volt arra, hogy ellátást kapjon.

[00:05:36]Ez bekerüljön egy menekült száróra, most fogalmazzunk így.

[00:05:41]Ö.

[00:05:41]És ugye ezt úgy módosították akkor, és ez lépett életbe 2024 augusztus 20-án, hogy bizonyos régiókat kivontak és azt mondták, hogy ezen túl csak azok kapnak ellátást és akkor fel volt sorolva, akik olyan területekről, tartományokba jönnek Ukrajnából, ahol effektív háborús tevékenységek zajlanak.

[00:05:59]És Kárpátalját kivették ebből.

[00:06:02]Ez azt jelenti, hogy mindenki, aki kárpátjai illetőségű volt, és valamelyik közösségi szálláson volt elhelyezve, mert nagyon sokan voltak ilyenek.

[00:06:14]I illetve azt mondanám, hogy a kárpátai többsége tömegszálláson vagy közösségi szálláson volt, tehát vny egy volt a sokból.

[00:06:23]Ott mindenkinek el kellett hagynia akkor augusztus 20-ával a szálláshelyét.

[00:06:26]Tehát ez már előtte, egy hónappal előtte tudtuk meg mi is, tehát a mi győri menekült szállásunkon is voltak kárpátajaiak.

[00:06:35]Mi is akkor tudtuk meg, mi is kaptunk a győri rendőrkapitányságtól levelet, hogy ki fognak jönni és szeretnének a rendőrökkel közösen tájékoztatót tartani, hogy kvázi nyomatékosítsák azt, hogy márpedig itt ezt most komolyan fogják venni, és aki nem megy el saját elhatározásból, azt azt rendőri segítettel fogják kiköltöztetni.

[00:06:55]Ez összességében alaphangon 2000 embert érintett az országban.

[00:07:01]Ebből a Vitnédé volt nagyságrendileg 100.

[00:07:07]Oké.

[00:07:09]Hogy lehetséges az, mert most azért nem a nem azt mondom, hogy meglepődtem, mert valamennyire azért én is tisztában voltam azzal, hogy ez a kormány hogy jár el, de azért ezek messze nem kaptak akkora nyilvánosságot.

[00:07:20]Ö, vagy nem rezonál ez a magyar emberekkel, hogy egyik pillanatra a másikra mondjuk utcára tesznek 2000 olyan menekültet akik nem harmadik országból vannak.

[00:07:29]Nem mintogyha esetenként ne lenne különbség.

[00:07:35]De hogy ezek miért nem okoznak a magyar társadalomban az, hogy nem tudom kárpátaljaikat 100-asával utcára tesznek?

[00:07:41]Hát szerintem ez már a társadalmi rezignáció, tehát hogy annyira sok olyan hatás érte az elmúlt 16 évben az embereket, egy ideig még felkapod a fejed, meg azt mondod, hogy nem, ez nem lehet igaz, és amikor már a sokadik ilyen sztori van, akkor akkor belefáradsz abba, hogy tiltakozz.

[00:07:57]Tehát mi is indítottunk petíciókat, kommunikáltunk erről, sajtótájékoztatot tartottunk, de olyan tempóban történnek, ráadásul nyár volt, szóval olyan tempóban történnek az események, hogy egy-két hét után elsiklott.

[00:08:10]Nem, senki nem foglalkozott vele.

[00:08:12]Ugye volt egy-két problémás helyezet, ahonnan nem tudták kirakni, vagy nem akartak kimenni az emberek, és akkor arra ott rá kellett szervezni, hogy hol legyenek elhelyezve, mert konkrétan ugye volt voltak olyan helyszínek, ahol kimentek az emberek az utcára, mármint elhagyták magát az épületet, és akkor ott maradtak az anyukák a gyerekekkel, hogy akkor most hogyan tovább.

[00:08:33]És mert hogy konkrétan azt nem tartotta fontosnak a kormány, hogy kirak 2000 embert az utcára, akiknek a akik között legalább a fele gyerek volt.

[00:08:42]És akkor most velük hogyan tovább?

[00:08:45]Ugye nyilvánvalóan azok, akiknél el voltak helyezve, főleg, hogyha segélyszervezetek, mint mi, mi megpróbáltunk erre nyilvánvalóan előzetesen rászervezni, tehát hogy valamilyen megoldást találjunk az embereknek.

[00:08:57]De hát nálunk is az volt, hogy a 3-4yed része azt mondta, hogy tovább megy Nyugat-Európába, és megpróbálja ott.

[00:09:02]Voltak, akik visszamentek Ukrajnába, merthogy nem tudtak más megoldást.

[00:09:07]Voltak, akik megpróbálták családoknál vagy ismerősöknél elhelyezkedni, és akkor voltak nagyon kevés olyan, aki más egészszervezeti szállásokon kapott valamilyen formában ellátást.

[00:09:21]Ez teljesen civil emberként, aki mondjuk nem ezzel foglalkozik, ott hogy csapódott le mondjuk 15-től kezdve a a migráns kommunikáció, vagy ebben a ezt tőled kérdezem, hogy hogy civil emberként az az állítás, hogy hogy elsőre még felkapod a fejed másodszorra is, de a harmadiknál meg már úgy, vagy főleg, hogy 11-két éven keresztül ment ez a telibe valószítás.

[00:09:49]Ez nagyon érdekes, hogy tényleg ezt elkezdték ugye 2015 környékén ezt az egész migráns ellenes, hát mi már alapban ez, hogy tényleg úgymond szitokónak lettek a bevándorlók igazából most már a magyar közéletbe használva.

[00:10:05]És hogy nekem mondjuk nekem ilyen kisgyereki tapasztalataim is vannak ebből, hogy amikor 12 éves voltam, amikor ezt a kommunikációt nagyon elkapta a Fidesz, és egyszerűen a kodák körönnél álltam, mert a 105-ös busszal mentem fociedzésre, és ott volt egy család, akik hát nem magyarok voltak, hanem hogy bejöttek az országba.

[00:10:27]És azt láttam rajtuk, hogy nem mernek odamenni az emberekhez, megkérdezni, hogy hova meg miként menjenek, mert egyszerűen annyira kitaszított volt ez az egész légkör.

[00:10:36]És akkor tőlem kérdezték meg, én meg a törd nagyon béna angolommal akkor még 12 évesen próbáltam elhebegni, habogni, hogy merre van a városligeten túl valami utca.

[00:10:50]Már alig emlékszek rá.

[00:10:50]És ahogy ez így ment évről évre, számomra tényleg az a baj, hogy az ember valahogy most mindennapjainak érezte a Fidesz kormány alatt azt, hogy folyamatosan bárhova mész, bárhol halad az Orbán Viktort, minden második mondatába belerakja valahogy, hogy no migration, no war meg nem tudom micsoda.

[00:11:12]És az ember tényleg a végén annyit dózist kap ebből, hogy egyszerűen már az élete részévé válik, ha akarja, ha nem.

[00:11:19]És ez szomorú.

[00:11:19]Ezt tök jó, hogy mondtad, mert én többször éltem azzal a szófordulattal, hogy ugye talált a 2000, ahogy te is mondtad, talán ez volt az első ilyen óriás plakátkampánya a kormánynak, ami ami ilyen nagyon-nagyon telibe egy célzott csoportot próbált óriás plakátokra tenni és hát inkább azon tanultunk meg olvasni.

[00:11:39]És nagyon elképesztő, hogy van egy-két generá, sőt az már két generáció, a 15 meg 2026.

[00:11:47]Az két generáció, aki ezekről a gyűletkeltő plakátokról tanult meg konkrétan olvasni, és nézte az ilyen először még ilyen emojik voltak, aztán a végén meg már tényleg ilyen háború nagy betűkkel.

[00:11:59]Igen.

[00:11:59]Papírmaséból meg pénzből kirakott tankok meg nem tudom.

[00:12:02]És akkor ehhez ehhez a kommunikációhoz kapcsolódik valahol az, hogy az új kormány kitette a kormány.hu-ra először a vnyédi táborral kapcsolatban, hogy Orbán Viktor még a sajátjainak is hazudott.

[00:12:16]Tehát konkrétan olyan volt, mintogyha a régi kormánynak egy ilyen egy pere egy átvett szövege lett volna, csak a nevet kellett volna kicserélni konkrétan.

[00:12:24]És utána a vezetőpolitikusok is szinte percre pontosan ugyanakkor kilökték ugyanazt a kék kék háttér és akkor a magyar címer magyar magyar nemzeti színek majd ők ezt levették miután az emberek kifejtették a nem tetszésüket és előszeretettel poszteromás stresszt okoztak az emberekbe.

[00:12:46]Elnézést vagy bocsánatot nem kértek de azt tették hozzá hogy még hogy fogalmaztak, hogy még finomí finom hangolni kell, hogy levetkőzzék az orbáni kommunikációt.

[00:12:54]Ehhez ti mit szóltatok egyébként?

[00:12:57]Egyrészt ahhoz, hogy ezt megcsinálták, másrészről ahhoz, hogy hogyan reagálták le.

[00:13:05]Jó, hát a a Magyar Péter, ő azért az orbáni propagandakommunikáció csecsén nevelkedett, most fogalmazzunk így.

[00:13:15]Tehát az, hogy ő hoz egyfajta habitust és kommunikációs fordulatokat, az annyira nem meglepő.

[00:13:20]Amit én szomorúnak tartottam, hogy voltak miniszterek, államtitkárok, akik teljesen más területről jöttek, sokkal közelebb állnak a civil szférához, és szerintem jobban elszenvedői voltak azért ennek az előző rendszernek, és egy az egyben átvették ugyanezt a kommunikációt, tehát ezt a migránstáboros szófordulatot és a többi.

[00:13:46]Ez ez számomra egyfajta csalódottság volt.

[00:13:50]Ezt megmondom őszintén, tehát a Magyar Pétertől nem azt gondoltam, meg igazándiból ő hozza a formáját, most fogalmazzunk így, de azt gondolom, hogy hogy főleg azokban a minisztériumokban, vagy azoknál az államtitkároknál, akiknél eleve az a feladat, hogy egy társadalom közelibb kommunikációt folytassanak, vagy még inkább a civil szférához közelebb álló kommunikációt folytassanak, ott szerintem azért oda kellene figyelni arra, hogy hogy sokan vagyunk, akik erre érzékenyek vagyunk erre a típusú kommunikációra, és nem feltétlenül esik jól, hogy ugyanazokat a fogalmakat használjuk vagy használják most a kommunikációjukban.

[00:14:33]Hát igen, amikor Német KT Vilmosnál ezt megláttam, vagy Lanner Tudit-nál, akkor úgy kikerekedett azért a szemem.

[00:14:36]Magyar Péter engem sem lepett meg.

[00:14:39]Te hogy reagáltál?

[00:14:41]Hát igazából ugye azért is mondtam az elején, csak te Igen, ott is voltál rendesen.

[00:14:45]Igen, én ott is voltam.

[00:14:45]És én azért mondtam azt az elején amúgy a műsornak, hogy én még nem akarok állást foglalni, mert én valamiért még mindig úgy érzem, de lehet, hogy ez csak a naivitás, vagy vagy csak valami olyasmi, amit én nem akarok látni, de én valahogy ezt úgy interpretálom, hogy ez ilyen tapogatózás akar lenni, nem?

[00:15:04]Egy egyelőre ez a megmutatom ezt, amit a ez a ez a kísérleti nyúls, de de ez nem ez nem arról szól.

[00:15:12]És akkor most általánosíthatjuk ezt a kérdést, kört magára a politikára.

[00:15:15]Legyen az migráció, legyen az nem tudom gender, LMBTQ, bármi lényegében, ahol tapogatózásra szorulnak, akkor az nem arról szól igazából, hogy letesztelik, hogy meddig mehetnek el.

[00:15:27]Ez olyan, mint amit a Fidesz csinált, hogy lemérjük.

[00:15:31]Hát igen, pont ezt akartam mondani, hogy a ugye a Fidesznek is voltak ilyen prototípusai, ha úgy nézzük, hogy addig nyomták tényleg bármilyen kommunikációt, amíg megnézték, hogy a társadalom hogy reagál rá, és akkor na utána alulról akkor becsúszik.

[00:15:44]És valamiért én ezt vagy nem tudom, hogy még mindig ezt látom-e, de valahogy ezt gondolom, hogy a a Tiszapárt is, vagy maga most már az új kormánypárt is ezt próbálja csak kommunikálni, és lehet, hogy ez mint a a gender a genderr kapcsolatos kérdések, vagy bármi olyan kérdés, ami úgy eddig a 16 évig a a az előző kormány, a Fidesz, az ugye eddig teljesen elítélte ezeket a dolgokat.

[00:16:15]És talán szerintem ez kezd és el fog kezdődni kicsit így fölengedni és lazább lenni a következő négy évben.

[00:16:21]Én ezt látom, de vagy hát ezt remélem igazából nem ezt látom.

[00:16:27]Hát szerintem ez a migráció témában a legmarkánsabb, mert például hogyha azt vesszük, hogy a Pride, ott azért a Magyar Péter is sokkal megengedőbben kommunikált a legeljétől kezdve.

[00:16:34]Itt egész egyszerűen ez a ez a migránsozás, migráció téma az, ami egy kicsikét beragadt, vagy ahol beragadt a lemez.

[00:16:46]Nem tudom, hogy emögött az van, hogy egész egyszerűen mondjuk a Magyar Péter sem látott soha rá erre más perspektívából.

[00:16:52]Én azt gondolom, hogy azt, hogy ebben a menekültügy migráció témában mi történt az elmúlt 16 évben, vagy főleg az elmúlt 11-ben, tehát 2015 óta ő most kap talán erre egy másik perspektívát, vagy most fogja látni ennek az egésznek a szakmai kontextusát és hátterét, mert abban a közegben, ahol ő eddig mozgott, ő maximum azt az információt kapta, vagy azt látta, ami a fideszes kommunikáció volt.

[00:17:25]több közszereplő is megszólalt nem tudom, hogy idén vagy tavalyi év vége felé, hogy igazából véve ahol amikor 2015-ben megindult ez a hullám és verte az értelmiség a tamtammot, hogy márpedig jaj, nem azt kell csinálni, amit Orbán, hanem azt, amit mindenki más, majd tavaly ezek a közszereplő értelmiségi emberek azt mondták, hogy Orbán Viktornak volt igaza.

[00:17:51]Jól csinálta Orbán Viktor azt, amit 2015-ben csinált annak tekintetében, hogy ma mit látunk Nyugat-Európában.

[00:18:01]Nyilvánvalószínűleg a kettő között van valahol a megoldás.

[00:18:05]Önt gondolom, ezt a véleményemet én elég régóta képviselem, hogy Nyugat-Európának sincs migrációs stratégiája.

[00:18:13]Tehát igazándiból az történt csak, és azt is látjuk az elmúlt 10 évben, hogy vannak mondjuk bizonyos gazdasági érdek, mert hogy a legtöbb nyugat-európai szempontból a migrációra is gazdaságpolitikai szempontból tekint, hogy mindenhol demográfiai problémák vannak, csökken a társadalom, viszont ki kellene a munkaerő.

[00:18:33]Tehát ugye Németországba pont tegnap jött ki egy statisztika, hogy 1950 óta 3,3 millió embert fogadtak be menekült státusszal.

[00:18:43]Akkor azok, akik gazdasági vízummal vagy letelepítési engedély jöttek, azok nincsenek is benne, mondjuk a törököknak a nagyon nagy létszáma.

[00:18:57]És azért ez egy nagyon durva szám ez a 3,3 millió.

[00:18:59]És ennek nagyságrágendileg a 8 7-800000-es száma ennek az ukrán, illetve a szírek így fele fele arányban ők képviselik a legnagyobb legnagyobb csoportot.

[00:19:11]Ugye az ukránok a legújabbak, de a szírek mondjuk már ott vannak 11 10-11 éve.

[00:19:17]És az integrációja egy teljesen más kultúrának nyilvánvalóan sosem annyira egyszerűbb.

[00:19:26]De én látom a németországi tapasztalatokból, hogy főleg a gyerekek, tehát én láttam most már olyanokat ugye, hogy hogy Szír családokban, ott, hogy Szíriában rendszerváltás volt most, és ugye elindult egyfajta hazafelé áramlása ezeknek az embereknek, hogy voltak gyerekek, akik sírtak és azt mondták, hogy anya én nem akarok elmenni Szíriába, én itt nőttem fel, én németül beszélek, nekem itt vannak a barátaim, nekem az az ország nem jelent semmit.

[00:19:50]És ugye ez azért egy általános tapasztalata, hogy onnantól kezdve, hogy menekültek eljutnak egy országba, és négy-öt évet eltöltenek ott, és ha van jó munkájuk, és a gyerekek iskolába járnak, és elkezdik tanulni a nyelvet, akkor egy idő után mondjuk, ha haza is lehetne menni, akkor elkezdenek gondolkozni azon, hogy visszamenjünk-e még vagy nem.

[00:20:10]Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek problémás esetek és nincsenek problémás emberek.

[00:20:15]De azért ha a magyar történelmet nézzük, szerintem kevés olyan nép van, amelyik annyira multikulturális genetikailag és kulturálisan ebben az 1000 évben, mert a magyar királyok azért rendkívül pragmatikusan viszonyultak ehhez.

[00:20:29]Tehát ahány különböző népet 100zr ével ide már betelepítettek onnantól kezdve, hogy Kunok és jászok, akik ráadásul más vallásúak voltak, tehát pogányok voltak annak idején, és és adtak neki különböző feladatokat, merthogy szüksége volt erre a magyaroknak, főleg akkor, amikor volt egy tatárjárás, meg egy meg jöttek a törökök, és jelentősen lecsökkent a népesség, másképp nem tudták megoldani.

[00:20:55]És igazándiból most is az van, és Európának nyilvánvalóan azon kell elgondolkoznia, hogy elfogy fognak fogyni az emberek, legalábbis a bzülöttek úgymond, merthogy nincs az a demográfiai vonal, ami kellene ahhoz, hogy itt jól működő gazdaságok legyenek.

[00:21:11]És ugye Magyarországon is ez egy kulcsproéma, hogy amikor én iskolába jártam, azt tanultuk, hogy magyarországi lakossága 10 millió fő.

[00:21:20]Most azt tanuljuk, hogy 9,5 millió Ft Ft 9,s5 millió és és lefelévelő tendencia van.

[00:21:26]Egyre kevesebb fiatalnak és munkaképes korónak kell egyre többi időst ellátni.

[00:21:34]Ez nem nem ez nem egy fenntartható modell.

[00:21:36]És láthatóan az nem működött, amit a kormány kitalált, hogy toljunk jó sok pénzt a családoknak, és akkor hátha kedvük lesz szülni.

[00:21:43]Nem lett kedvük szülni.

[00:21:45]annyi mindent jegyzeteltem, miközben beszéltél, merr a legjobb témák most vetülnek föl, úgyhogy én sorrendbe mennék, hogy eladták lényegében a gazdaság, tehát a magát a gazdasági érdeket.

[00:22:00]Azért nem ezt kommunikálták 2015-ben, nem ez volt a fő üzenete annak, hogy be kell fogadni a menekülteket, hanem a jó emberkedés.

[00:22:05]És nagyon sok esetben látjuk azt, ezt mai értelemben is, mai olyan ügyeknél az Európai Unióba, ahol nem a mögöttes valódi szándékot kommunikálják, hanem lemennek egy ilyen töm olyan olyan populista tömegkommunikációba, ami nem tudom, Magyarországon általában a gyűlöletkeltés szokott lenni, az lehet, hogy a nyugaton, a nyugati propagandában pedig a jó emberkedésnek az eladása.

[00:22:32]Na most miben lett volna más?

[00:22:34]ö vagy más lett volna-e, hogy csak szimplán őszintén leközlik, hogy figyeljetek, ez van, demográfiai válság van, vagy befogadjuk őket, vagy nem.

[00:22:45]Hát én azt gondolom, hogy ha tegyünk most különbséget a menekültek és az úgymond gazdasági migráció közé, ugye a menekültek azok jönnek valahonnan, és nem tudsz válogatni közülük.

[00:22:55]A gazdasági migrációnál azért megtehetik azt, hogy hoznak olyan törvényeket, hogy azt mondják, hogy oké, látjuk azt, hogy orvosokra van szükségünk, most a hasamra ütöttem, és ezért húzunk egy olyan lécet, hogy csak egy bizonyos típusú emberek tudjanak bejönni.

[00:23:10]Tehát például azt mondja, hogy ahhoz, hogy te bevándor bevándorolgass az országunkba, ehhez kell neked mondjuk egyedemi végzettség.

[00:23:17]Ez most nincs így, csak ez azért mondom, hogy hogy nyilvánvalóan lehet valamilyen módon ezt szabályozni, ahogy ez a történelemben is mindig így volt, hogy eldöntették azt, hogy mire van szükség, annak adták egy keletrendszert, és akkor a keletrendszeren belül engedték beáramlani úgymond az a az embereket az országba.

[00:23:35]A menekülteknél most az van, hogy nem válogathatod ki azt, hogy téged akarlak és téged nem.

[00:23:41]hogyha megfelel a Genfi egyezmény előírásának, az azt jelenti, hogy valamilyen okból ő üldözött, akkor hogyha be akarod tartani a Genfi egyezményt, akkor őt befogadod.

[00:23:54]Ja, bocsánat, nem folyt, csak ilyenkor mindig azt hiszem, hogy folytatod, úgy nézem, mint aki pont levegő.

[00:23:59]Azért mondom, hogy a hogy a hogy azért a gazdasági immigráció és a menekült ügy vagy a menekült lét között én tennék egy ilyen különbséget.

[00:24:06]Tehát ez nem csak elméletben, hanem a gyakorlatban is másképp működik.

[00:24:10]Ö az, hogy nyilvánvalóan a magyarokban volt egyfajta félelem azzal kapcsolatosan, főleg az orbáni kommunikáció után, hogy úristen, itt egy teljesen más kulturális közegből jönnek emberek, akik teljesen másképp viselkednek, meg nem értik az európai kultúrát, meg be akarnak bennünket darálni, meg be akarnak bennünket igázni.

[00:24:31]Hadd mondjak egy példát.

[00:24:31]Ö 16-ban ö kint voltunk Lesboson, az egy görög sziget, ahová annak idején nagyon sokan érkeztek csónakokkal, szírek.

[00:24:47]Ugye az az kábé akkora a távolság, de ez bózog Görögország azaz már az Európai Unió Törökországba jöttek és a a távolság kábé akkora mondjuk mint a Balatonnak az északi és a déli partja között.

[00:24:58]Tehát ezt kell megtenni kábé csónakkal.

[00:25:00]És ezért miután ez egy ilyen viszonylag rövid tengeri táv, ezért nagyon sokan, nagyon sokan ott próbáltak átjönni.

[00:25:08]És leszb egy ilyen nagy felvevő tábor volt ott úgymond, és mi is dolgoztunk ott.

[00:25:12]A táborban is meg segítettünk a csónakokkal érkező embereknek az ilyen kvázi első ellátásában.

[00:25:22]És onnan erről a szigetről, utána a görög száraz földre nagy kompokkal vitték át az embereket.

[00:25:27]Tehát olyan kompot képzelje el, ahol egyszerre egy- 2000 ember fér el.

[00:25:30]És egyszer visszafele jöttem, mármint visszajött, visszafele jöttem Magyarországra, és mentem volna Athénba a komppal, és az történt, hogy az égei tengeren volt egy nagy vihar, és tulajdonképpen rajtam kívül talán még volt két európai, és mindenki más szír volt, akik mentek át a a a szárazföldre Leszbosról.

[00:25:54]És és az történt, hogy a hajónak bent kellett maradnia, a kombnak bent kellett maradni egy kikötőbe.

[00:26:00]És már mi mindenki becsekkolt, már nem engedték ki a kompról az embereket.

[00:26:03]És először azt mondták, hogy a vihar körülbelül 12 óra múlva fog lecsengeni.

[00:26:07]Annyi ideig mindenkinek ott kell lennie a hajón.

[00:26:08]És akkor ebből ráadásul 24 óra lett később.

[00:26:14]És az történt, hogy én voltam a legnagy jobban meglepve, hogy tulajdonképpen szírek voltak valamennyien értelemszerűen, de azért Szíria is egy multikulturális közeg vagy ország volt.

[00:26:25]És az az 1000 egy néhány 100 ember úgy kezdett el működni, mint egy nagy falu.

[00:26:30]Akinek volt étele, megosztotta a másikkal.

[00:26:33]Akinek volt valamilyen gyerekprogramja, az szórakoztatta a gyerekeket.

[00:26:40]engedték azt, hogy a szülők, akik el voltak fáradva, azok aludjanak, és addig addig foglalkozunk a gyereke gyerekekkel.

[00:26:45]Sarkokat alakítottak ki teljesen spontán, hogy hogy hol csinálnak különböző programokat.

[00:26:51]Énekeltek, zenéltek, táncoltak, mindent, amit engedett.

[00:26:54]És azon gondolkoztam, hogyha ez most magyarok vannak ezen a kompon, 1000 magyar, akkor ott vajon mit értem volna meg?

[00:27:03]Ajjaj.

[00:27:03]És én azt gondolom egyébként, hogyha van egy nyitottság és egy befogadó hajlam, én nagyon sok szírt éltem meg, nagyon sok mindenkivel dolgoztam együtt.

[00:27:14]Nyilvánvalóan ott is vannak problémás esetek, de én alapvetően azt mondom, hogy egy, hogy ráadásul egy nagyon jól adaptálódó közösségről van szó.

[00:27:27]Én szerintem a németországi tapasztalatok is azt mutatják, Magyarországon nagyon kevesen maradtak, tehát itt mindenki átutazóban volt csak.

[00:27:34]Úgyhogy nyilvánvalóan nem azt mondom, hogy és még csak azt sem mondom, hogy ennek így kell lennie, tehát hogy mondjuk Magyarországnak a menekülteket kell befogadni, és így kell megoldani ezt a demográfiai válságot.

[00:27:42]De hogy kénytelenek leszünk elgondolkozni azon, hogy hogyan, az biztos.

[00:27:47]És tök jó lenne, hogyha erről lenne egy nyílt kommunikáció és mindenki kirakná a lapjait.

[00:27:55]mármint a szakemberek is elmondaná azt, hogy hogy miért kellene ezen egyáltalán gondolkozni, hogyha azt akarjuk, hogy Magyarországnak legyen 30-40 év múlva is jövője.

[00:28:06]Nem tudom neked milyen feed van, vagy milyen algoritmusod van, de ha most tényleg első gondolkodásra, mi az, amit akár nyugatról, akár bárhonnan, kivéve a magyar bálpolitikát, mert azt ismerjük, mi az, amit ezekkel a témákkal kapcsolatban te veled szembe jön Tiktokon, Facebookon, bárhol?

[00:28:22]Hát velem Tiktokon amúgy nagyon sokszor föl hát pont ez a migráció téma följön úgy, hogy jaj, hogy mindenki migrá migrációellenes meg nem tudom, de közben meg a francia válogatott, meg közben a német válogatott meg így meg úgy meg amúgy.

[00:28:38]Szóval nekem mindig a focival kapcsolatosan van ez a téma a TikTok az Instagram feedemben földobva, hogy hogy van az egyik oldal, akik tényleg azt mondják, hogy tényleg jaj, Trump meg Orbán Viktor a legnagyobb király meg nem tudom és hogy de közben meg ott állnak és akkor szurkolnak.

[00:28:55]A francia válogatott meg kettő kettős mérce alapú szembesítés.

[00:29:00]Igen.

[00:29:00]Ez a kettős mérce alapú szembesítés.

[00:29:01]És ugye pont ezzel van tele a komment szekció.

[00:29:03]Nagyon érdekes, hogy mintogyha most bocsi bocsánat, hogy ilyen Z generációs szóval élve ez a Ragbaitenek a teteje.

[00:29:09]És velem például ez találkozik legtöbbet, de mondjuk veled mi?

[00:29:15]Neked mi az Insta?

[00:29:15]Vagy nekem most a briteknél rettentően sokat dobja be.

[00:29:19]Ugye most két két történés is volt.

[00:29:23]Az egyik egy meggyilkoltak egy embert, a másiknál pedig szintén meggyilkoltak egy embert.

[00:29:30]És ráadásul a eljátszotta, hogy nem ő volt a támadó, hanem pont, hogy a 18 éves fiú volt a támadója, és megbilincselték és elvérzett, és ebből olyan óriási tüntetéshullámok jöttek ki, hogy az lett a vége, hogy még azok, akik egyébként támogatták is mondjuk ezt a tüntetést, felgyújtották a házukat.

[00:29:51]Tehát, hogy itt itt itt konkrétan végigsöpört Anglián egy ilyen tüntetéshullám.

[00:29:55]És pont azon gondolkodok, hogy amennyire erősödik ez a hangvétel és ez a fajta tüntetéshullám egész Európában egyre inkább üti fel a fejét.

[00:30:10]Ezt hogy lehet úgy megoldani, hogy egyszerre érted meg az ős őslakosok, vagy ilyenkor nem tudom mit szokás mondani, az ott élő embereket és közben orvoslod az ő problémájukat, de közben nem válsz populista gyűlöletkeltővé, és nem is nem is csinálod meg azt, amit mondjuk Amerikában az ász valahogy megoldani mindenkinek.

[00:30:37]nek egyszerre a problémáját anélkül, hogy kitörne a polgárháború.

[00:30:45]Azért nagyon nehéz ez a téma, mert hogyha megpróbáljuk megnézni ennek az egésznek a gyökereit, ugye azért a két problémás, igazán problémás migrációs forrás, Afrika és a közelkelet, mind a két terület ex-európai gyarmatok sokaságával van tele.

[00:31:08]Visszanyal a fagyi.

[00:31:08]Nem csak arról van szó, hogy visszanyol a fagyi, hanem lényegében azokat az az egy dolog, hogy hazavágták az ősi kultúrákat és együttműködési és együttélési szokásokat, de ráadásul mesterségesen húztak határokat, létrehoztak mesterséges országokat, és az ott kialakuló konfliktusokat szívja lényegében a világ a mai napig, és ez generálja a migrációs hullámoknak a jelentős részét.

[00:31:35]Tehát, hogy az európaiak kitalálták, hogy hol legyenek országhatárok, meghúzták őket mesterségesen és elmentek.

[00:31:46]És akkor nyilvánvalóan ott maradtak a konfliktusok, megoldatlanul görgetik ezek az országok magunk előtt úgy, hogy ténképpen nincs semmi kapacitásuk, tapasztalatuk abban, hogy ezt hogyan lehet menedzselni.

[00:31:56]És Európa pedig csodálkozik, hogy az emberek meg jönnek el onnan.

[00:32:00]És egyébként ugye a migrációnak azért egy nagyon jelentős része az a volt gyarmattartók irányába megy.

[00:32:09]Tehát mondjuk Spanyolországba a volt Spanyol észak Afrika Spanyol gyarmatokról jönnek.

[00:32:13]Hát Anglia a félvilágot gyarmatosította, úgyhogy lényegében bárhonnan lehet odamenni.

[00:32:21]Az az Egyesült Államokon meg kifejezetten csodálkozom.

[00:32:23]Tehát az eleve egy migráns ország.

[00:32:25]Tehát ott lényegben mindenki migráns vagy migráns migránsnak a leszármazottja azt a pár százerre megmaradt őslakost leszámítva.

[00:32:33]Mégis csak létrehoztak egy világhatalmat.

[00:32:37]Elképesztő, hogy nagyon sokszor vélem azt felfedezni, és most akkor akár az izraeli palesztin konfliktust, Jordániát, az ami ott is zajlik, mind a két közösség, vagy mind a két kulturálisan egyközekből jövő fél lényegében kölcsönösen kölcsönösen egymás traumatizálását görgetik tovább, és meg vannak lepődve.

[00:33:04]azon tehát most hogyha példának hozzuk azt, hogy a a gázában ma olyan korban lévő férfiak, akik fegyvert fognak, azoknak a nyomós része akkor volt gyerek, amikor széttraumatizálták lényegében a szüleiket és egyebek, és csodálkoznak azon, hogy felnőve erőszakhoz folyamodnak, de közben meg senki nem beszél arról, hogy a a az izraeli államnak a a létrejötte meg szintén egy olyan zsidó ók ellen elkövetett, mérhetetlen nagy traumából fakad.

[00:33:38]És valahogy ezekről, hogy hogyan generálódik, vagy tehát m valahogy azt érzem, hogy mindenki a következményekkel foglalkozik, de senki nem azzal, hogy egyébként mi a probléma, vagy hol indult maga a probléma, és valahol te is erről beszélsz, hogy ez ezek már csak következményei a a az akár több mint 100 évvel ezelőtt lévő elindított hullámnak.

[00:34:03]Én azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb probléma, hogy nincsenek stratégiai tervezések és gondolkodásmódok.

[00:34:09]Ugye a demokráciákban négy éves ciklusokban gondolkozunk, és ennek a fele eltelik választási kampányokkal, és egyszerűen pedig a problémák, amik vannak, azok annyira globálisak, és annyira hosszútávú megoldást igényelnének.

[00:34:29]És az intézmények, amiket a politika létrehoz, úgymond a nemzetközi intézmények, azok pedig láthatóan teljes egészében alkalmatlanok arra, hogy ezeket a problémákat menedzseljék.

[00:34:37]Tehát azt látom én is csak, hogy hogy szaporodnak a problémák, egyre komplexebbé válnak, de igazándiból abból fakadóan, hogy nincs stratégiai gondolkodásom, tehát nincs meg az a szándék sem a politikában, hogy oké, van néhány téma, mint például amilyen a migráció, mint például amilyen a környezetvédelem vagy a klímaváltozás, amik egész egyszerűen olyan jellegű megoldásokat kívánnak, amiket ki kell venni a napi politikából, és azt kell mondani, ezek el olyan szervezetek foglalkozzanak, nem olyan jellegű műmesterségesen létrehozott nemzetközi szervezetek a rendkívül bonyolult adminisztrációjukkal, mint ami most van, hanem olyanok, ahol a szakemberek hatékonyan tudnak gondolkozni és olyan jellegű ajánlásokat tudnak letenni az asztalra, amik kvázi kötelezően végrehajtandóak minden egyes állam részéről, mert ezt a négy éves ciklus úgynevezett ezekben a demokráciákban ez nem fog működni, hogy mi ezeket a problémákat at hatékonyan megoldjuk.

[00:35:40]Pont láttam szintén egy TikTok videót, azt nem tudom, hogy neked bedobta-e esetleg, hogy Nagy-Britanniába készült egy felmérés, hogy a bevándorlóknak melyik országból, sőt nem az egész országra készítették el, és a származások voltak a szempontok, bevándorló-e vagy bevándorlónak a gyereke, és akkor kimutatták, hogy nem tudom, most csak mondok valamit, mert nem emlékszek a pontos adatokra.

[00:36:05]a szír követik el, mondjuk lakosság arányosan a legtöbb bűncselekményt.

[00:36:10]És akkor ezt bevitték a parlamentbe, és akkor elkezdték lóbálni, hogy na lássátok, itt vannak a következményei, ami még jobban szította a tüzet mondjuk a a népharagba, hogy na akkor már fel is vagyunk jogosítva arra, hogy akkor mi itt most megcsináljuk ennek a megoldását és akkor nem tudom, házakat gyújtunk fel.

[00:36:32]és egy egy z generációs fiatal srác elkezd összeszedte az adatokat, és elkezdte elmagyarázni, hogy oké, hogy beleveszed a származást, de hogy ő lebontotta a először a nemekre, hogy akkor a férfiak.

[00:36:46]Utána lebontotta korra, hogy hol a legmagasabb, és akkor kiadta, hogy az ilyen 18 kötőjel 30 évesek követik el a legtöbbet.

[00:36:54]Majd még azt is megnézte, hogy helyeg ezek hol találhatóak.

[00:36:59]És akkor kijött, hogy a szegényebb negyedekben, tehát Ergo a szegénységhez is kötött ezeknek a bűncselekményeknek a az elkövetése.

[00:37:05]És akkor kijött az, hogy igazából véve nem a származásból fakadnak ezek a a bűncselekmények, mert a végén kijött, hogy a szír a vagy mondjuk a szír szír férfi 25 és 35 év között van, és szegény környékről jön és a többségük megélhetési bűnözés és kijött, hogy ugyanolyan százalék-ba található meg ez az öt felsorolás, mint a brit ugyanennyi idős, ugyan ugyanígy szegénységből jövő és ugyanilyen körülmények közt élő fehér eredetileg brit férfiak között.

[00:37:42]És h mennyire érdekes, hogy ha a százalékokat nézed, akkor nem mindegy, hogy hogy honnan nézel rájuk.

[00:37:49]Ez megállja a helyét egyébként Európában?

[00:37:54]Hú, nem tudnak most általánosítani, mert nem ismerem ennyire a statisztikákat.

[00:37:58]Tehát én a németországi körülményeket ismerem még viszonylag jól.

[00:38:00]Azt se mondanám, hogy az angolokat.

[00:38:05]Ami egy nemzetközi tapasztalat, hogy a legproblémásabb az első egészen pontosan a második bevándorló generáció, ha azt vesszük alapul, hogy a szülők voltak azok, akik mondjuk menekültek, vagy vagy akár gazdasági érkeztek egy országba, merthogy az első generációnál, aki ott születik már abban az országban, tehát nem azok, akik odaérkeztek, hanem akik ott születnek már, ott kialakul egy identitásválság, tehát hogy a szüleik még hoztak valamit, egy kultúrát, egy habitust, egy gondolkodásmódot, ők már bele kerültek valami teljesen másba, és ez a kettő elkezd bennük ütközni, és nem találják igazándiból a helyüket, és ez találkozik azzal, hogy hogy szociális problémák, tehát amit te is mondtál, hogy hogy val hogy mondjuk halmazottan hátrányos helyzetűekké válnak, akkor ez rendkívül kedvező táptalaja annak, hogy valamilyen formában belecsússzanak a bűnözésbe.

[00:38:54]És a a harmadik- negyedik generációnál ez rohamosan elkezd csökkenni.

[00:39:01]Tehát egész egyszerűen az integrációnak létrejön egy olyan foka már abban a társadalomban, hogy hogy ez egy Igen.

[00:39:07]Így van.

[00:39:09]Pontosan.

[00:39:10]Igen.

[00:39:10]Dávid, tesz hogy nálad lecsapódik ez valahol?

[00:39:14]Hát túl intellektuális a feeded, mert a Igen.

[00:39:17]Én mondjuk rettentően figyelek arra, hogy hogy ezek legyenek bent, és nem szokács Pistik meg egyebek.

[00:39:21]Hát én most vedettem le a Six7t, szóval igen.

[00:39:24]A hát nekem jó jót kérdezel, mert hát ogy ugye te is mondtad, ez a hogy amikor már másod generációs vagy, akkor nyilván van benned ez a harcsak nem tudom, nekem vannak barátaim így az egyetem során nekem is sikerült ilyen emberekkel megismerkednem, meg az öcsém Amszterdamban tanult, és akkor ott is sikerült beszélgetnem.

[00:39:51]Hát másod generációs bevándorlókkal.

[00:39:53]És tényleg mindenki azt mondja, amit teljesen alá tudom támasztani, amit ugye mondtál, hogy ez a valamiért mind a kettő kultúra része vagy, de közben egyik sem, merthogy otthonról hozod ezt a elmész az iskolába, és ott ott már más a az egész be már a hát alapból a beszédkultúra.

[00:40:14]Most tényleg csak belegondolok, vannak barátaim, akik nem tudom 10 évesen ugye hát Magyarország miatt elmentek mondjuk Angliába vagy Németországba.

[00:40:21]És hogy nagyon érdekes volt neki, hogy hát ő úgy ment el az iskolába akkor, és ez neki annyira úgymond egy ilyen kirekesztő érzés volt, hogy ő csak magyarul tudott, meg már pár szót a régi YouTube videókból angolul, és akkor odamegy, és az emberek szólnak hozzá németül, és és hogy ez tényleg amúgy hihetetlen, hogy ezt így át kell élnie akár a másodgen generációs bevándorlóknak, akár egy olyan embernek, aki még a saját hazájába született, mármint a szülei hazájába születt.

[00:40:53]És utána kell elmennie valahova.

[00:40:55]És akkor ez mondjuk megtetézve egy öreg háborúval a fejed fölött, és nem tudom hány, mert hogy nem csak olyan helyek vannak, ahol egy balatonnyi különbség van két sziget között, hanem konkrétan csónakkal útnak indulnak, és akkor vagy túlélik, vagy nem.

[00:41:09]Ö az utolsó etapban annak a témának szeretnék nekiugrani, ami nem csak a migrációhoz kapcsolódik, de már te is mondtad, a demográfiai válság.

[00:41:23]De nyilvánvalóan miért válság az, hogyha egyre kevesebben vagyunk, hiszen több mint 8 milliárd ember van a földön.

[00:41:32]Nem hinnénk, hogy az emberi populáció ki fog halni egyhamar.

[00:41:38]És hát erre egyetlen egy magyarázat van tudományosan is, meg mindenféle szempontból, az a gazdaság és a gazdaságnak a működése.

[00:41:43]Na most számomra eszméletlenül hihetetlen, hogy mennyire elfogadott, mennyire nem kérdőjelezik meg az emberek, hogy hogy lehetséges az, hogy te gyerekeknek a megszületését akarod ráerőszakolni, vagy kicselezni valahogyan a szülőket, hogy szüljenek több gyereket a gazdaságért?

[00:42:07]Miközben ha meg a gazdaságot végigfuttatod, akkor azt lehet rám mondani, hogy de hát ez a mi jólétünkre van, vagy a mi jólétünknek van, de egyetlen egy politikust vagy embert sem, ha elvetve egy-egy kutató, vagy egy-egy egyetemen dolgozó professzor beszél arról, hogy ne abból a megközelítésből próbálja ezt megoldani, hogy hogyan lehetne több gyerek, vagy hogyan hozzunk be migránsokat, hanem mondjuk azon, hogy a gazdasági rendszerünkkel van probléma, mert fenntarthatatlan.

[00:42:39]És akkor ezeknek a következménye mondjuk Európának a kultúrájának a cserélődése, ami egy hát egy tök természetes dolog, hogyha több 1zer évet végignézzük, vagy mondjuk az, hogy rá egy nem tudom szívhangrendelet, hogy több több gyerek legyen.

[00:42:57]Szerinted melyik politikus fogja azt bevállalni, hogy elkezdi azt kommunikálni, hogy oké, ha ez a tendencia, akkor öt év múlva 70 év lesz, 10 év múlva 75 év lesz, 15 év múlva 80 év lesz a nyugdíjkorhatár, 20 év múlva senki nem kap nyugdíjat.

[00:43:17]Most az elején majdnem gondolkodás nélkül rávágtam, hogy én, de nem gondoltam, hogy ez lesz a mondatnak a vége.

[00:43:24]De érted, ha nem ez a ké azt próbáltam felvetni, nem ez a két út van, de a nyilván az előttünk álló két megoldás, amit Európa kínálni próbál, az egyik a migráció, a másik meg egy szüljél több gyereket.

[00:43:38]És amit te mondasz, az nem átmond a gazdasági migránsoknak, vagy mindenféle migránsnak a behozatalára.

[00:43:47]És hát ha nem szültök több gyereket, mivel ez az egyetlen maradék opció, akkor el fog kellenünk kezdeni fölfelé tolni a nyugdíjkorhatárt.

[00:43:54]De miért az emberek fejében miért van ennyire bekeretezve az erről való gondolkodás?

[00:44:00]Miért csak ez a két opció van?

[00:44:03]Milyen opció van még?

[00:44:05]Hát a gazdasági rendszer és berendezkedésnek a teljes leváltása vagy megreformálása például.

[00:44:10]De erről miért ne?

[00:44:10]Erről például nincsenek vannak elméletek.

[00:44:15]Most már nagyon gazdaságpolitikai, illetve filozófiai mélységekbe is fogunk elmenni, de valójában működő modellek, amivel mindenki elégedett, minden társadalmi réteg, az per pillanat nincs.

[00:44:31]És van egy dolog, amiben egyetértek Orbán Viktorral, hogy tulajdonképpen az, amit Nyugat-Európa csinál, nem feltétlenül mint a nekünk.

[00:44:40]És nem is mondanám azt, hogy feltétlenül jó, merthogy Nyugat-Európa tényleg rendkívül módon elkényelmesedett, és ez az úgymond jólíti társadalom, és ez a típusú gondolkodásmód rányomja a bélyegét arra, hogy tulajdonképpen túlélésen majdnem hogy alkalmatlanná válnak ezek a társadalmak.

[00:44:56]nem szembesülnek konfliktusokkal, megoldandó problémákkal, nincs összefogási szükségszerűség és igény.

[00:45:05]És tulajdonképpen eléggé általános tendencia szerintem az, hogy a társ, hogy hogy elkezdenek szédesni a társadalmak.

[00:45:17]Megint úgy nézel rám, mint aki folytatja, de közben nem.

[00:45:18]Hát itt az van, hogy egybe esik egy értékválság, egybe esik egy környezeti válság, egybe esik egy demográfiai válság, legalábbis európai viszonylatban, és alapvetően van egy útkeresés, és nincsenek egyelőre jó megoldások.

[00:45:34]Legalábbis én nem hallottam olyas valakit.

[00:45:36]Vannak tök jó elméletek, de olyan valaki, hogy valaki azt mondta, hogy oké, ez már a gyakorlatban bizonyított, vagy tessék, csinálnunk egy modellkísérletet, olyan nincs.

[00:45:48]Úristen, az a baj, h most nagyon kattog az agyam, hogy hogy tudjak erre választ adni, mármint, hogy valamit, ami a gyakorlatban is működik, de tényleg nincsen.

[00:45:55]Úgyhogy én most próbálhatom a fejemben megváltani a világot, de nincsen.

[00:45:59]hogy látjátok a jövőjét annak, hogy hogy lényegében, és ezt a haverjaimnak szoktam nagyon sokszor mondani, mi egy generáció vagyunk, úgyhogy akkor neked is most elmondom, ha ha kimodellezzük, vagy vagy előrevetítjük azokat a válságokat, amik a társadalmunk előtt állnak, és ketyeg az óra, és már 10 éve beszélnek mondjuk róla, hogy ketyeg az óra és el fogunk odajutni, akár legyen az a demográfia, a nyugdíjrendszer, a migráció, az identitásválságtól kezdve a a a Gréta Tumberg féle környezeti válságoktól kezdve a gazdasági rendszernek a fenntarthatatlansága, a politikai berendezkedés, mint például a demokrácia iránt érzett bizalomnak a csökkenése.

[00:46:41]És így lehetne sorolni.

[00:46:41]Ja, és akkor ezt még így kihagytam.

[00:46:47]És még lehetne sorolni és mindegyiket egy olyan időintervallumba teszik, mint a súlyos következményeknek a ami elkezd jönni.

[00:46:57]Most már elkezdtek ezeknek érződni a problémái, de amikor robbanni fognak ezek a bombák, azok végig a Z generációnak a felnőtt korára esik.

[00:47:07]Tehát és én ezt szoktam mondani a haverjaimnak, három fröccs és két feles után én így elkezdek ilyen Puzsé Róbertes ilyen megváltó hangon az utcán kiabálni, hogy de nem értitek, nem értitek, hogy a mi életünkbe fognak ezek a bombák fölrobbanni, hogy na ezzel mi például mi a nem fogok káromkodni, mit fogunk ezzel kezdeni?

[00:47:27]Hát ez egy nagyon jó kérdés.

[00:47:31]Most kicsit kibújhatnék a válaszadásodat az, hogy Magyar Pétert idézzek, hogy amikor a hídhoz érünk, majd akkor megyünk át rajta.

[00:47:37]De az a baj, hogy már ott vagyunk.

[00:47:39]Igen, de arra a hídra már ráléptünk és elindultunk.

[00:47:45]Kicsit rémisztő be kell, hogy valljam rémisztő.

[00:47:47]Tényleg most a csak az AI-ról lehetne egy nem tudom, hogy három é fő kutat külön is.

[00:47:53]Basszus nagyon durvá tényleg beszélgetni.

[00:47:56]És de én úgy érzem, hogy valamiért egy olyan más ilyen problémamegoldást talált ki a mi generációnk, mint az előttünk lévő, hogy ezt úgy is túl fogjuk élni valahogy.

[00:48:06]Na de az alfa generációk legyen az az ő problémájuk inkább.

[00:48:12]Na, jól van.

[00:48:12]A ti generációtok ez hogy éli meg?

[00:48:15]Hogy ilyen jövőt hagytok nekünk?

[00:48:21]Én most mások nevében nem beszélhetek.

[00:48:23]Én azt gondolom, hogy én, hogy én megteszek mindent annak érdekében, hogy hogy ez lehet most furán fog hangozni, de hogy szolgáljam a jövőt vagy a társadalmat valamilyen szempontban, én azt gondolom, én kifejezetten altruista vagyok, tehát hozom ezt a habitust és ezt a típusú működést, másképp mondjuk a migration nem is tudtam volna csinálni 11 éven keresztül.

[00:48:47]Én azt gondolom, hogyha azok az emberek, akik hajlandók valamennyi önzetlenséget belevinni az életükbe és a és a tervezésükbe, akkor lehet, hogy fognak bizonyos jellegű megoldásokat találni, de egyébként én ma már nem hiszek abban, hogy globális megoldások lesznek.

[00:49:02]Lehet, hogy lesznek lokális megoldások és lesznek lokálisan jó megoldások, de annyira nagy a széthúzás, és annyira nincs koherencia az emberi működésben, és annyira sok a konfliktus.

[00:49:15]És én egyébként azt a felsorolt problémáknál még majdnem, hogy súlyosabb problémának tartom azt, és főleg a ti generációtokban, hogy hogy hiányzik valami, ami tartósan összetart.

[00:49:34]És azt gondolom, hogy ez egyébként egy evolúciós probléma, és olyan szempontból én egyébként az evolúciónak és a pszichológiának az összefüggését kutatom párhuzamosan azzal, amit csinálok.

[00:49:43]És hogy itt egész egyszerűen van egy olyan súlyos probléma, hogy az információ mennyisége, amit az idegrendszernek fel kell dolgoznia, az annyira megnövekedett, hogy erre nincs még biológiailag adaptív válasz.

[00:50:00]Az azt jelenti, hogy a testünk nem tudott még az idegrendszerünk nem tudott alkalmazkodni ahhoz, hogy a sokszorosát kell feldolgozni azoknak az információknak, mint 10, 20, 30, 40 évvel ezelőtt.

[00:50:08]És lehet látni egyébként egészségügyi statisztikákban, mondjuk a neuróivergenciának a hatalmas exponenciális növekedés, de csak most hozod fel, folytasd csak, bocsi.

[00:50:18]ö hogy itt vannak olyan jellegű problémák, amik össze fognak érni az összes többi problémával is gondol, amit most az előbb felsoroltunk.

[00:50:28]És kérdés az, hogy én azt gondolom egyébként, hogy most azt mondjuk, hogy hogy növekedő népesség van, de most már egyre több az előrejelzés azzal kapcsolatosan, hogy ez meg fog törpenni és be fog indulni egy nagyon gyors zuhanás.

[00:50:44]Megint ez a nézés.

[00:50:44]Próbál most már most már kezdek kiigazodni rajtad és és a nézéseden.

[00:50:49]Hát nagyon érdekes lesz, hogy fog-e bármilyen válasz.

[00:50:52]Ugye én is válasz érkezni erre a problémára.

[00:50:57]Pont olvastam egy cikket azzal kapcsolatban, hogy az embernek a lábujjai kezdenek nagyon-nagyon lassan összenőni.

[00:51:03]Tehát, hogy így meg tudják most már mondani, hogy hány millió év, mire nem lesz az embernek lábujuja.

[00:51:07]És méghozzá pont azért, mert biológiailag alkalmazkodunk a környezetünkhöz nagyon-nagyon lassan, de alkalmazkodunk, és igazából nincs már funkciója az emberi lábújnak, úgy mint ahogyan régen volt talantin filmekben lenni.

[00:51:20]Na most ha abból indulunk ki, hogy ez az információfeldolgozás, ehhez is igazából szépen lassan alkalmazkodik az agyunk, csak egyelőre annyira kevés idő telt el az ilyen információs társadalom óta, hogy még ki se mutatható, hogy mennyit változik, mert hogy ehhez évmilliók kellenek, de közben meg folyamatosan haladunk, ezért igazából behozhatatlan az egész.

[00:51:44]És rettentően kíváncsi leszek arra, hogy bárki biológiailag vagy technológiai szinten, vagy gondolkodásmód váltási szinten fog-e tudni megoldást hozni erre az egészre.

[00:51:56]Úgyhogy most kivételesen én mondom a zárógondolatot, mert közben kifutattunk az időből, de nagyon szépen köszönöm, hogy hogy itt voltatok.

[00:52:05]Rettentően érdekes beszélgetés volt, és a nézőknek is, hogy végighallgatták és nézték ezt az adást.

[00:52:09]Akik nézték is, ők mindenféleképpen iratkozzanak fel a Klub Rádiónak a YouTube csatornájára.

[00:52:15]Lájkolják ezt a videót, de csak ha tetszett és kommenteljenek, mert pörgeti az algoritmust.

[00:52:18]Ez itt a Bőrünkre megy volt a stúdióban Pap Dávid kollégánkkal, Zibert Andrással, a Migration Aid vezetőjével.

[00:52:25]Munkatársaink voltak Turi Loui, Loboda Pisti és Józsa Márta és jómagam Pankoté Lili.

[00:52:29]Sziasztok!