Klubrádió 53:17

Hogyan foglalták el az egyetemeket? – Az autonómia felszámolásának története

egyetemi autonómiafelsőoktatásneroktatáspolitikaközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Hogyan foglalták el az egyetemeket? – Az autonómia felszámolásának története
tl;dr
  • A Magna Charta Universitatum deklarálja az egyetemi autonómiát, de Magyarországon a felsőoktatás fokozatosan veszítette el függetlenségét a kancellári rendszer és a modellváltás révén.
  • Gyenge Zsolt szerint a MOME eredetileg nagyobb pénzügyi rugalmasságért kezdeményezte az alapítványosítást, de a folyamat kicsúszott a kontroll alól, és a kuratórium politikai befolyás eszközévé vált.
  • A kuratórium felülírta a szenátus által választott rektort, a finanszírozás átláthatatlanná vált, és a vezetői prémiumok a lojalitás megvásárlását szolgálták.
  • A négy művészeti egyetem közös alapítványának tervét a rektorok tiltakozása ellenére erőltették, de végül csak a Színművészeti Egyetemen hajtották végre azonnal a váltást.
  • Bolvári-Takács Gábor szerint a szenátusok „szabad döntése" csak látszat volt, mert a modellváltást elutasító intézményeket pénzmegvonással fenyegették.
  • Németh Gábor három valódi célt azonosított: az állampárt embereinek élethossziglani beültetése, vagyonszerzés és a szenátus kiüresítése.
  • Az SZFE 71 napos blokádja után a politika megtanulta, hogy a szenátusoknak maguknak kell kérniük a modellváltást a konfliktusok elkerülése érdekében.
  • Baranyi Bertold jogász szerint a szervezeti, személyi, pénzügyi autonómia és a vagyon feletti rendelkezés leépítésével az egyetemek függetlensége teljesen megszűnt.
  • „Ha én teremtek egy olyan jogi helyzetet, amiben az én akaratom érvényesül, (...) simán visszaadhatom már a szenátusnak a jogköreit, hiszen úgy is azt fogja csinálni, amit én akarok." – Baranyi Bertold

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az egyetemi autonómia alapelvei és a Magna Charta Universitatum

A műsor bevezetője felidézi, hogy az egyetemek autonómiája évszázados nemzetközi alapelv, amelyet a Magna Charta Universitatum is deklarál. Ezt a felsőoktatás legfontosabb nemzetközi egyezményét 1988-ban Bolognában 388 európai egyetem vezetője írta alá, mára közel ezer intézmény csatlakozott világszerte, köztük másfél tucat magyar rektor. Az egyezmény kimondja, hogy az egyetem autonóm intézmény, amelynek kutatási és oktatási tevékenységében minden politikai és gazdasági hatalommal szemben függetlennek kell lennie.

A műsorvezető (Szabó Edit) szerint a magyar felsőoktatási intézmények az elmúlt 16 évben fokozatosan veszítették el függetlenségüket: először 2014-ben a kancellári rendszer bevezetésével, majd 2020-tól az „úgynevezett modellváltással", amelynek során az állami fenntartású intézmények vagyona és irányítása közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz került. A Magyar Rektori Konferencia sem 2014-ben, sem 2020-ban nem fogalmazott meg ellenvéleményt, a hazai felsőoktatás pedig „tempósan veszítette el autonómiáját".


A MOME mint a modellváltás kezdeményezője

Az alapítványi ötlet eredete és motivációi

Gyenge Zsolt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) docense elmondta, hogy az alapítványi működés gondolata már Kopek Gábor rektorsága alatt, 2010 környékén felmerült stratégiai dokumentumokban. A MOME akkor még más típusú alapítványra gondolt: kisegyetemként nagyon sok társadalmi együttműködést tudtak megvalósítani, de az államháztartási törvény keretei között nehéz volt ezeket anyagi forrássá tenni.

„Az volt az elképzelés, hogyha kikerül egy kvázi magánegyetemi modellbe, amiben persze döntő továbbra is az állami finanszírozás, sokkal könnyebben lehet majd külső forrásokat behozni." – Gyenge Zsolt *

A fő motiváció tehát egy rugalmasabb, az állami bürokráciától mentesebb működés volt. Fülöp József, a következő rektor már határozottan képviselte ezt, és Palkovics László innovációs minisztériumában miniszteri biztosként is dolgozott, hogy a kormányzatnál érvényesítse az elképzelést – ám ez kizárólag a MOME-ra vonatkozott.

A folyamat kicsúszása az egyetem kontrollja alól

Gyenge Zsolt szerint egy ponton az alapítványosítás kikerült a szakmai-szakpolitikai körből és „a Fidesz felső vezetésében talán Gulyás Gergely érdekkörébe" került. A Corvinus beelőzte a MOME-t, ráadásul nagy részvénycsomagot kapott. A MOME vezetői ingatlanvagyonra vágytak volna, de ezt nem kapták meg.

„2019 és 2020 fordulóján billent el nagyon, és aztán 2020 tavaszán végül is teljesen elvesztettük a kontrollt efölött. És akkor ennek a következménye lett egy olyan rendszer, amiben ugyan megvalósultak ezek a kekvának nevezett alapítványok, de a kurátorok személyébe semmilyen beleszólása nem volt se az egyetemnek, se a rektornak, se a szenátusnak." – Gyenge Zsolt *

  1. augusztus 1-jén történt a váltás. Két nappal korábban a szenátusi tagok megkapták az SZMSZ-t online szavazásra. Az akkori kabinetfőnök személyesen hívta fel a tagokat, azt ígérve, hogy az SZMSZ „csak egy munkaanyag", és ősszel mindent vissza lehet csinálni. A szenátus bízott a rektorban, és elfogadta. Ősszel be is nyújtottak egy ötpontos csomagot a legfontosabb jogok visszaszerzésére, de a kuratórium ezt már nem hagyta jóvá – addigra felállt az új testület.

A kuratórium működése és az autonómia kiüresítése

Gyenge Zsolt elmondta, hogy a rektor tett ugyan javaslatot kuratóriumi tagokra, de a szenátus nem ismerte a felterjesztett névsort. A két rektoron kívül nem volt egyetemi ember a kuratóriumban. A testület elnöke Böszörményi Nagy Gergely lett.

„Számtalan esetben volt aztán az évek során, amikor a két rektor ellenében a másik három kurátor mindent leszavazott. (...) Felvetettem, hogy szerintem illegitim ez a kuratórium, mert senki nem választotta meg. És akkor ő legalitást kezdett emlegetni." – Gyenge Zsolt *

Ahelyett, hogy a szenátus jóváhagyta volna a költségvetést, csak véleményezhette. Bevezették a „véglegezés" fogalmát: a kuratórium a szenátus döntésén belül is változtathatott.

A másik ígéret a nagyobb finanszírozás volt. Gyenge Zsolt emlékeztetett rá, hogy személyesen is figyelmeztette Fülöp Józsefet: sehol a világon nem jár együtt több pénz és több szabadság. A rektor mégis reálisnak gondolta. Végül „ebből valóban megvalósult a több pénz, de aztán majd arra is rátérhetünk, hogy miért."

A rektorválasztás felülírása és a kádercsere

A nyílt törés 2023 decemberében következett be, amikor a kuratórium felülírta a szenátus által választott rektorjelöltet.

„Tehát innentől kezdve egyértelművé vált, hogy itt semmilyen formában nem cél a szakmai működés, hanem valójában a politikai befolyásnak az érvényesítése." – Gyenge Zsolt *

Ezután kádercsere indult: Acél Petra és Pető Bálint átkerültek a Corvinusról. Egyikük rektorhelyettes, a másik „mindenfajta akadémiai végzettség nélkül a teljes oktatói testület fejévé vált", és vállalati típusú, politikai befolyástól sem mentes irányítást valósítottak meg.

A finanszírozás parazitikus jellege

Kiderült, hogy a megnövekedett költségvetés nem kizárólag a MOME-nak járt. Az alapítványosított egyetemek fele közvetlenül, másik fele – köztük a MOME – az alapítványon keresztül kapta a pénzt. Az egyetem 90%-ban továbbra is állami forrásból működött, de az alapítványon keresztül.

„Most is ezt mondják a kancellárián, a gazdasági igazgatóságán, hogy az, hogy pontosan mennyit kap az alapítvány, abból mennyit tart vissza, azt nem tudjuk. (...) Ez valójában egy ilyen parazitikus típusú gazdálkodás volt, ahol különböző vagy fölösleges, vagy felirázott és által mind a kettő közbeszerzéseken keresztül sikerült lényegében a maffiának kiszervezni különböző szerződéseket." – Gyenge Zsolt *

Gyenge Zsolt hozzátette: a MOME legfelső vezetői – a vezérigazgató, kancellár – többet keresnek, mint a magyar miniszterelnök. A prémiumokat pont akkor emelték meg, amikor a szenátus jelöltjével szemben kineveztek egy új rektort, „hogy a lojalitást megvásárolják."

Hallgatói és oktatói tiltakozás, a kuratórium lemondása

A botrányos rektorválasztás után egy évvel az új rektor tanszékvezetőket sem akart kinevezni, ebből lett elege a hallgatóknak. Tiltakozó akció indult, amelynek következményeként a szenátus bizalmatlansági indítvánnyal eltávolította az illegitim módon kinevezett rektort. Azóta a szenátus megválasztott egy rendes rektort, és a kuratórium is lemondott.

Gyenge Zsolt szerint a kuratórium „kicsit elsiette" a lemondást, mert az EU-s pénzek miatt amúgy is meg kellene szüntetni az alapítványokat, de közben kiderült, hogy az egyetemi alapítványok egy év haladékot kaptak, így 2027 augusztusáig fennmaradhatnak. A MOME kuratóriumának mandátuma viszont idén július 31-én lejár, és az egyetem szeretné, ha a fennmaradó egy évre a szenátus határozná meg a kuratórium összetételét.


A négy művészeti egyetem közös alapítványának terve

A minisztériumi bejelentés és a rektorok tiltakozása

Bolvári-Takács Gábor, a Táncművészeti Egyetem volt rektora, a Művészeti Egyetemek Rektori Székének volt elnöke felidézte: 2020 tavaszán az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyeztetésre hívta a művészeti egyetemek rektorait és kancellárjait (a MOME kivételével, amely már akkor maga akarta a modellváltást). A minisztérium bejelentette: 2021. január 1-jétől a négy intézmény – a Képzőművészeti, a Zeneművészeti, a Színművészeti és a Táncművészeti Egyetem – egy közös alapítvány fenntartása alá kerül.

Mind a négy rektor tiltakozott. Bolvári-Takács Gábor szerint a közös művészeti egyetem ötlete „mint a spanyolviasz feltalálása" többször felmerült már a történelem során, az ezredfordulós integrációs hullám idején is, de mindig hamvába holt. Lehetségesnek tartja, hogy „volt egyfajta figyelemelterelési mechanizmus mögötte". A minisztérium végül elállt a közös alapítvány tervétől, és a Színművészeti kivételével a másik három egyetem haladékot kapott.

Miért a Színművészeti nem kapott haladékot?

Bolvári-Takács Gábor szerint a Színművészeti Egyetem azért nem kapott haladékot, mert a színházi életben feszülő ellentmondások – a Teátrumi Társaság és a színházi szakma között – előbb-utóbb az egyetemre is lecsapódtak. Vidnyánszky Attila és a Teátrumi Társaság részéről „fontos szempont és érvrendszer volt, hogy az egyetlen színművészképző felsőoktatási intézmény fölött a korábbiaknál nagyobb befolyást tudjanak gyakorolni."

A Színművészeti tiltakozása olyan dacot váltott ki, hogy az átalakítást előbbre hozták, már a tanév elejére. A Magyar Rektori Konferencia nem fogalmazott meg érdemi állásfoglalást. Bolvári-Takács Gábor – aki hivatalból tagja volt a konferencia elnökségének – elmondta, hogy plenáris ülésen nem volt kérdés, elnökségi ülésen azonban téma volt. Borhi László, az MRK akkori elnöke és az ELTE rektora többször konzultált a minisztériumban Bódis József felsőoktatási államtitkárral, de a Vidnyánszky Attila által vezetett oldalon nem volt fogadókészség.

„Azt hiszem, nem állok messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői elsősorban a saját intézményükkel foglalkoztak akkor, és csak nagyon kevés energia jutott szolidaritásra." – Bolvári-Takács Gábor *

Ráadásul a MOME nemhogy akarta, hanem kezdeményezője volt a modellváltásnak, így a Művészeti Egyetemek Rektori Széke „csak nagyon korlátozottan tudott volna úgy föllépni, hogy minden tag nevében egységesen elítél vagy támogat valamit."


A Táncművészeti Egyetem modellváltása

Megosztottság és döntési kényszer

A Táncművészeti Egyetem esetében az intézményen belül megosztottság uralkodott. Bolvári-Takács Gábor rektorként azt javasolta a szenátusnak, hogy jelezzék: érdekes az ötlet, de szeretnének tapasztalatot szerezni, és legkorábban 2022-ben térnének vissza rá.

Ekkor azonban ellentét támadt az intézményvezetés és a konzisztórium között. A konzisztórium egy öttagú gazdasági ellenőrző testület volt, három külső, minisztérium által felkért taggal. A külső tagok „bántóra vezették akkor a konzisztóriumot", és úgy ítélték meg, hogy az egyetemnek hátrányos, ha kimarad a modellváltásból. A kérdés második olvasatban is a szenátus elé került, és szótöbbséggel a modellváltás mellett döntöttek.

A műsorvezető kérdésére, hogy valóban szabad döntés volt-e ez, Bolvári-Takács Gábor így válaszolt:

„Amikor most azt hangoztatják, hogy mi a szenátusok döntöttek, akkor ez önmagában igaz, csak egyébként meg nem, mert a szenátusok nem úgy döntöttek, hogy szabadon mérlegelhettek, hanem az egyik oldalon ott lebegett fölöttük valamifajta damoklész kardja, a másik oldalon meg egy lehetséges másik vetület." *

Az egyik „lebegtetett" érv az volt, hogy aki belép a rendszerbe, az kap pénzt, aki nem, az nem.

A rugalmas működés ígérete és a valóság

Az átalakuláskor hangoztatott előnyök – költségvetési kötöttségektől megszabadulás, több évre tervezés, maradványelvonás megszűnése – bizonyos értelemben megvalósultak, de:

„Az állami ellenőrzés miatt, miután ugye állami forrásokat használtak fel az intézmények, ugyanolyan módon el kellett számolni mindennel és meg kellett indokolni, és egy kis idő után az államkincstár ugyanúgy igényt tartott arra, hogy a számlát ott lehessen vezetni, és egyáltalán nem lehetett mentesülni a közbeszerzési szabályok, meg a háromajánlatkérés, meg mindenféle más bürokratikus előírások alól." – Bolvári-Takács Gábor *

Tehát „sokkal kevesebb előnye lett ilyen szempontból, mint amennyit lebegtettek."

A rektorok hallgatása

Bolvári-Takács Gábor informális egyeztetéseket folytatott, és cikket is írt a Színház Online-ra „Párbeszéd az emberképességek címmel". A rektorok egy ideig azt gondolták, hogy megbeszéléssel még el lehet érni eredményeket, „de ezek sajnos nem hoztak eredményt, mert a politika ezen túllépett."

2020 júniusában, a rektori konferencia plenáris ülésén a beszámolóban egyetlen szó sem esett a modellváltásról – pedig akkor már hat-hét intézmény érintett volt. Bolvári-Takács Gábor és Upor László, a Színművészeti képviseletében is felszólaltak, de néma csend volt a válasz.

„Én ebből azt a következtetést mondtam le, hogy minden intézmény attól félt, hogyha hozzászól, akkor saját magára ráirányítja a figyelmet, és ők lesznek a következők. A poén az, hogy így is ők lettek a következők." – Bolvári-Takács Gábor *

Néhány hónappal később a rektorok a sajtóból tudták meg, hogy az ő intézményüknél ki lesz a kuratórium elnöke vagy tagja.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem ellenállása

Előzmény: a nagy kancellárcsata 2014-ben

Németh Gábor író, az SZFE volt oktatója és rektori tanácsadója felidézte, hogy az SZFE már 2014-ben sem fogadta el a kijelölt kancellárt. Az egyetem „vissza tudta utasítani az első jelöltet", és a fenntartó kénytelen volt más személyt kinevezni. Vervis Lajos, az új kancellár azonban az egyetem mellé állt:

„Körülbelül a harmadik napon úgy használta a többes szám első személyt, hogy világos volt, hogy ő igazából kikkel van, tehát hogy az egyetemmel van, és az egyetem érdekeit tartja fontosnak." – Németh Gábor *

Németh Gábor szerint az SZFE amiatt is felhívhatta magára a figyelmet, hogy a CEU kiebbrúdalásakor a szenátus egyetlen intézményként hivatalosan tiltakozott és vállalt szolidaritást.

A modellváltás kezdeti szakasza

Az SZFE vezetése az első pillanattól kezdve teljesen nyílt és világos kommunikációt folytatott a hallgatókkal és az oktatókkal. 2020 februárja körül, amikor a modellváltás gondolata először felmerült, az egyetem vezetése élő fórumokon, hírleveleken, közleményeken keresztül tájékoztatta az egyetemi polgárokat.

Az érdeklődés kezdetben csekély volt – Németh Gábor felidézett egy esetet, amikor egy tájékoztatóra készülve boldogan látta, hogy tömegek várnak, de kiderült, hogy a hallgatók egy premierre vártak, és a tájékoztatón végül „körülbelül nyolc diák volt". Idővel azonban egyre többen kapcsolódtak be.

A konfliktus természete

Az ellenállás kezdetben intézményi konfliktusként indult a fenntartó és az egyetem vezetése között, levelekkel és nyilatkozatokkal. Az egyetem többször találkozott a minisztérium embereivel, és időt próbált nyerni egy kölcsönös tárgyalási folyamatra.

Németh Gábor szerint három célt fogalmaztak meg: értelmezni, mi ez a modellváltás (amiről „senkinek fogalma nem volt"); megérteni a mögöttes szándékokat; és kidolgozni a következő működési fázis eleveit, szabályait. „Semmilyen értelmes válasz érdemben nem jött erre."

„Folyamatosan jöttek annak a jelzései, hogy ez az egész tulajdonképpen, amit mi csinálunk, ez egy teljesen fölösleges színjáték." – Németh Gábor *

Különösen árulkodó volt, amikor azt sugalmazták, hogy az egyetemnek Vidnyánszky Attilával kellene tárgyalnia, „akinek egyáltalán semmiféle nem volt értelmezhető köze az egyetemhez, sem a fenntartóhoz."

A modellváltás három valódi célja Németh Gábor szerint

Németh Gábor három célt azonosított:

  1. Mélyállami törekvés: Nem magánalapítványokról volt szó, hanem államilag finanszírozott alapítványokról, ahol az akkori állampárt „a saját jelöltjeit erőlteti, méghozzá élethossziglani felhatalmazással." Tehát a felszínen függetlenedés az államtól, valójában az ellenkezője.

  2. Vagyonszerzés: „Elképesztő mennyiségű pénz és ingatlanvagyon és mindenféle egyéb" megszerzése.

  3. A szenátus megfosztása az autonómia garanciáktól: A szenátusból „kirakatszerv" válik, kiüresítik a döntési jogkörét.

„Tehát tulajdonképpen kiürítik a szenátusi jogkészletet, hogy így mondjam, és ezt egy ilyen kirakatszervvé változtatják." – Németh Gábor *

A 71 napos blokád és utóhatása

Az ellenállás a híres 71 napos hallgatói blokádban teljesedett ki. Ennek végével „átkerült az egész egy másik fázisba": megalakult az FRSZ egyesület, megszervezték a „diplomamentő MOME mozgalmat". Németh Gábor szerint mind a hallgatók, mind a tanárok poszttraumás stresszállapotban voltak hónapokig. Ő maga is „körülbelül egy évvel később kezdett valamennyire visszatalálni mondjuk az egyesület munkájába."

Mit tanult a politika az SZFE ügyéből?

Németh Gábor szerint a politika két dolgot tanult:
1. A többi művészeti egyetemet nem kell belekényszeríteni ugyanebbe a helyzetbe.
2. A szenátusoknak maguknak kell kérniük a modellváltást, mert akkor nincs ilyen kellemetlen helyzet.

„És tényleg ez történt. Tehát, hogy ez a baromi egyszerű megoldás. Korábban nem jutott eszükbe egyébként." – Németh Gábor *


Az egyetemi autonómia jogi értelmezése

Az autonómia négy eleme

Baranyi Bertold, az ELTE közigazgatási jogi tanszékének oktatója, aki a modellváltás során a még el nem foglalt SZFE ügyvédjeként tevékenykedett, elmondta: az Alkotmánybíróság 2005-ös határozata és az Európai Unió Bírósága (a CEU-ügy kapcsán) négy alapvető elemét határozta meg az autonómiának:

  1. Az oktatás, kutatás, tudományos tevékenység szabadsága
  2. Szervezeti autonómia
  3. Pénzügyi autonómia
  4. Személyi autonómia

Baranyi Bertold hangsúlyozta: „az autonómia az egyetemet és nem a fenntartóját illeti meg."

Önmagában nem az alapítványi formával van probléma

„Alapvetően önmagában nem az alapítványi fenntartásba helyezéssel van a probléma. Ez egy világszerte elterjedt módszer." A szabályozás mikéntje volt kérdéses. Az Alkotmánybíróság „egyelőre még nem érezte" alkotmányellenesnek, ugyanakkor a törvényszék előtt már komoly eredmények születtek, és az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió Bírósága is fogalmazott meg megállapításokat.

A szervezeti autonómia leépítése lépésről lépésre

Baranyi Bertold végigvette, hogyan építették le az autonómia egyes elemeit:

  • Szervezeti autonómia: Az első szabályozás még az egyetemhez telepítette a hatáskört a fenntartó bevonásával. Aztán a Corvinusnál a fenntartó egyoldalúan módosította az SZMSZ-t, amit a bíróság meg is semmisített. Ezután gyorsan módosították a törvényt, hogy a fenntartónak legyen erre jogosultsága.

  • Gazdálkodási autonómia: A szabályozás lehetővé tette, hogy a fenntartó a költségvetés meghatározását, elfogadását egyoldalúan magához vonja.

  • Személyi autonómia: Korábban a szenátus legalább a rektorjelöltet megválaszthatta, és csak ezután került sor a miniszter/köztársasági elnök általi kinevezésre. Az új szabályozás lehetővé tette, hogy a fenntartó maga jelölje ki a rektort. Miután a rektort a fenntartó nevezhette ki, „már ő volt házon belül, tehát az autonómia már itt is sérül." Ráadásul a rektor döntéseihez is fenntartói egyetértést követeltek meg.

  • Vagyon: Az intézmény fenntartási vagyonának gazdálkodási szabályait is a fenntartóhoz kerülhettek. Ennek következménye lehetett, hogy „a részükre juttatott vagyonelemeket értékesítették, nem tudjuk pontosan milyen áron."

„És hogyha mindezt összerakjuk, hogy nincsen személyi függetlenség, nincsen szervezeti függetlenség és nincsen vagyon tekintetében sem függetlenség, akkor innentől kezdve kérdés az, hogy (...) ki fog teljesen szabadon tanítani azon az egyetemen?" – Baranyi Bertold *

Alkotmánybírósági „árnyalatbeli különbség"

Az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy alkotmányellenes a törvény, hanem hogy „van egy alkotmányos követelmény, hogy hogy kell a törvényt alkalmazni" – például a szenátus véleményezési jogának kiteljesítését elvárta. Ezután módosították a törvényt.

A Színművészeti speciális esete: a ki nem nevezett rektor

Az SZFE-nél a szenátus által hivatalosan megválasztott rektorjelöltet 10 hónapon keresztül nem nevezte ki a kormányzat. Baranyi Bertold jogi álláspontja szerint itt „mulasztásról, egy közigazgatási cselekmény megvalósításának az elmulasztásáról van szó." A fenntartónak ugyanis kötelessége biztosítani az intézmény működését, és „az, hogy egy tetszőleges jogi személynek legyen vezetője, törvényes képviselője, és ne megbízott vezető legyen az egyetem élén, akinek a legitimációja egyébként kérdéses, ez a fenntartónak a felelőssége."

Az érintettek mégsem indítottak közigazgatási pert – a döntés az egyetemé és a rektorjelölté volt. Baranyi Bertold úgy tudja, a minisztérium „sajnálkozását fejezte ki, hogy ők ezzel mulasztásban vannak."

Tanult-e bármit a rendszer?

A többi egyetemnél volt némi visszarendeződés: minimális mértékben módosultak az alapító okiratok és maga a törvény is. Bizonyos jogköröket már nem lehetett a szenátus véleménye vagy egyetértése nélkül gyakorolni. De Baranyi Bertold szkeptikus:

„Ha én teremtek egy olyan jogi helyzetet, amiben az én akaratom érvényesül, én hozom létre az új struktúrát, én nevezem ki az új vezetőket, majd azt mondom az új vezetőknek, hogy ti nevezzétek ki a szenátust, akkor tulajdonképpen az én embereim ülnek mindenhol, úgyhogy simán visszaadhatom már a szenátusnak a jogköreit, hiszen úgy is azt fogja csinálni, amit én akarok." – Baranyi Bertold *

Hozzátette: a legtöbb helyen a szenátusban nem azonnal, hanem „szép fokozatosan történtek személycserék."

Mit lehet tenni a jövőben?

Baranyi Bertold két fontos szempontot emelt ki:

  1. Nem szabad ugyanazzal a drasztikus beavatkozással visszarendezni, amellyel a modellváltás megvalósult. Üdvözli, hogy a felsőoktatás legalább egyéves felkészülési időt kap.

  2. A legfontosabb: vissza kell adni az autonómiát – „tetszőleges állapotában lévő egyetemnek." A visszásságokat ki kell vizsgálni, de párbeszédet kell folytatni mindenkivel – azokkal is, akik most működtetik az intézményeket, és azokkal is, akik korábban működtették.

„A legfontosabb, hogy meg kell teremteni a garanciáit annak, hogy ez még egyszer ebben a formában, ilyen intenzitással, még a lehetőségét is kizárja a jogalkotó." – Baranyi Bertold *


A beszélgetés lezárása

A műsorvezető jelezte, hogy a Képzőművészeti és a Zeneművészeti Egyetemről nem esett szó, mert ők állami fenntartásban maradtak. Egy későbbi adásban a nem-művészeti felsőoktatási területekkel is foglalkoznak majd.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A MOME alapítványi vagyonával kapcsolatban: „az idees elképzelés az lett volna, hogy mi is egy hasonló nem részvény, hanem azzem ingatlanvagyonra vágytunk" – az „azzem" feltehetően „azzal, hogy" vagy „azaz" lehet, de a pontos szóalak nem rekonstruálható egyértelműen.
  • „kekvának nevezett alapítványok" – valószínűleg „KEKVA" (Közérdekű Vagyonkezelő Alapítvány) rövidítésről van szó, az ASR „kekva"-ként értelmezte.
  • „Elzámolás" – a műsorvezető többször is mond egy szót a szegmensek elején, ami valószínűleg a műsor címe vagy egy visszatérő formula. A pontos alak nem azonosítható.
  • „Turinói technikus nevében is búcsúzik" – feltehetően „turini technikus" vagy hasonló, a pontos kifejezés nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:06]A földrajzi helyzetből és a történelmi hagyományokból fakadóan különbözőképpen megszervezett társadalmakon belül az egyetem autonómint intézmény, amely a tudományos kutatásban és az oktatásban hozza létre, értékeli és adja át a kultúra értékeit.

[00:00:20]hogy kielégíthesse a kor szükségleteit kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai és gazdasági hatalommal szemben erkölcsi és szellemi vonatkozásban függetlennek kell lennie.

[00:00:33]Többek között ezt mondja ki a Magnakarta univerzitátum, a felsőoktatás legfontosabb nemzetközi egyezménye, amelyet 388 európai egyetem vezetője írt alá 1988-ban Bologonyában.

[00:00:44]A csatlakozók száma mára az 1000hez közelít világszerte.

[00:00:51]Az alapdokumentumon többek között másfél tucat magyar rektor aláírása is virít.

[00:00:55]Az egyetemi autonómia a középkor óta általánosan elfogadott és biztosított alapelv.

[00:01:02]Mégis a hazai felsőoktatási intézmények az elmúlt 16 évben fokról fokra veszítették el függetlenségüket.

[00:01:11]Az első nagy lépés a kancellári rendszer 2014-es bevezetése volt.

[00:01:14]A gazdasági szervezeti felügyeletet onnantól kezdve mindenütt a miniszterelnök által kijelölt személy látta el, akitől gyakran egészen távol állt az adott terület.

[00:01:26]Majd 2020-tól az egyetemek úgynevezett modellváltása, amelynek lényege, hogy az addig állami fenntartású intézmény teljes vagyona és irányítása egy-egy közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz került.

[00:01:39]Az új törvény az átláthatatlan módon kézi vezérléssel kiállított kuratóriumoknak jelentős túlhatalmat biztosít.

[00:01:46]Az egyetemek legfőbb döntéshozói szerve a szenátus súlytalanná válik.

[00:01:50]A Magyar Egyetemek vezetői tömörítő rektori konferencia sem 2014-ben, sem 2020-ban nem fogalmazott meg ellenvéleményt.

[00:01:59]A hazai felsőoktatás pedig tempósan veszítette el autonómiáját.

[00:02:06]Elszúrtan előfordult halktiltakozás és látványos akcióván nőtt a színházi és Filművészeti Egyetem sok hónapos küzdelme, amely 71 napos hallgatói blokádban teljesedett ki, de a folyamat végbent.

[00:02:20]hogy az intézkedések mennyire voltak jogszerűek, és az egyetemek hogyan élték meg az elmúlt időszakot, azt most a művészeti felsőoktatás szemszögéből világítjuk meg.

[00:02:32]Elzámolás.

[00:02:35]Első vendégem Gyenge Zsolt, a Moholi Nagyművészeti Egyetem docense.

[00:02:37]A MOME annak idején eminens modellváltóként jelent meg, sőt a vezetői büszkén hirdették, hogy az alapítványi modellt ők kezdeményezték és dolgozták ki, csak a kormány kérésére vártak a bevezetésével a megfelelő pillanatra.

[00:02:53]Ezért előzte meg a Momét a Corbinus.

[00:02:56]Meséljel nekem, hogy kik dolgozták ki ezt a rendszert, és mi volt a lényege.

[00:03:00]2010 környékén még a többel ezelőtti rektor kezdeményezésére vagy ideje alatt, Kopek Gábor rektorsága alatt már felmerült az egyik stratégiai dokumentumban három opció közül az alapítványi de akkor még nem ilyen alapítványról volt szó.

[00:03:16]Akkor azt gondolta a MOME, és nagyon sokáig úgy gondolta, hogy egy ilyen kisegyetem, amelyik nagyon sok társadalmi együttműködést tud megvalósítani, tehát hogy a hallgatói meg a tanárai is tervezők nagyon sok területen tudnak létrehozni olyan projekteket, amelyeket mondjuk így társadalmi szereplőkkel, cégekkel, intézményekkel együtt lehet megvalósítani, ami nagyon jó tapasztalatot jelent például a diákoknak.

[00:03:43]Viszont ezt az volt a meglátás, hogy az államháztartási törvény keretei között nagyon nehéz volt kezelni, és főleg nagyon nehéz volt mondjuk így anyagi forrásá tenni.

[00:03:52]Tehát, hogyha mondjuk egy hallgatói diplomaprojekt az, hogy megtervezni, mint ahogy volt is ilyen, hogy a bíróságnak terveztek bizonyos ruhákat, akkor hogy az hogyan tud beforogni mondjuk jövedelemként az egyetem számára, főleg egy olyan időszakbra gondolva, amikor rendkívül forráshiányos volt minden magyar egyetem, többek közt a MME is.

[00:04:17]És az volt az elképzelés, hogyha kikerül egy kvázi magánegyetemi modellbe, amiben persze döntő továbbra is az állami finanszírozás, sokkal könnyebben lehet majd külső forrásokat behozni.

[00:04:29]És ez volt szerintem a fő motiváció, hogy egy rugalmasabb bürokrácia, állami bürokráciaól mentesebb egyetemet tudjanak működtetni.

[00:04:38]És ez aztán Fülöp Józsefnek, a rákövetkező rektornak már bekerült a programjába, és 2018 környékén, de lehet, hogy hamarabb, ő ezt már nagyon határozottan képviselte, akkor TT ő bekerült a Palkovic László innovációs minisztériumában.

[00:04:54]Miniszteri biztos is volt, innovációja felelő biztos.

[00:04:56]És akkor a az volt az elképzelés, hogy ezen keresztül a kormányzatnál érvényesíteni lehet ezt az elképzelést, de ez csak a MOMA vonatkozott.

[00:05:06]Senki sem el sem képzelte, hogy ezt mondjuk nagy giga egyetemeknél is be lehet vezetni.

[00:05:10]És nekünk az a feltételezésünk, hogy ez az a pont, ahol ez az alapítványosítás kikerült ebből a mégiscsak szakmainak és szakpolitikainak nevezhető körből, és bekerült a Fidesz felső vezetésében talán Gúyás Gergely érdekkörében, de itt tényleg tehát, hogy nem tudok rálátni arra, hogy a Fideszen belül milyen érdégcsoportok voltak akkoriban.

[00:05:35]Mindenesetre az történt, hogy egyrészt a Corvinus akkor beelőzött, ott ugye nyilván volt gazdasági érdek is, egy nagy részvényomagot kaptak.

[00:05:42]Az idees elképzelés az lett volna, hogy mi is egy hasonló nem részvény, hanem azzem ingatlanvagyonra vágytunk, vagy vágytak a vezetőink, hogy hogy ugye az önálló működést azt testesíti meg, ha kap mondjuk az ember nem tudom én hány irodaházat vagy komplexumot, amit kiad, és annak a bevételéből tudja működtetni az egyetemet.

[00:06:01]Na, aztán ez elmaradt, tehát a saját kampuszon kívül más vagyont már nem kaptunk meg, illetve hát egyre kisebb befolyásunk volt a szerkezetre és főleg a kurátorokra.

[00:06:14]Tehát volt konkrét elképzelés, hogy kik legyenek a kurátorok.

[00:06:16]És ez valahol 2019 és 2020 fordulóján billent el nagyon, és aztán 2020 tavaszán végül is teljesen elvesztettük a kontrollt efölött.

[00:06:28]És akkor ennek a következménye lett egy olyan rendszer, amiben ugyan megvalósultak ezek a kekvának nevezett alapítványok, de a kurátorok személyébe semmilyen beleszólása nem volt se az egyetemnek, se a rektornak, se a szenátusnak, illetve a szervezeti működési szabályzatba sem.

[00:06:45]2020.

[00:06:48]augusztus 1jén volt a váltásunk.

[00:06:48]Július 30-án, vagy 31-én szenátusi tagok megkaptuk az SMR-t, hogy arról online szavazzunk.

[00:06:57]És akkor egyenként hívott fel az akkori kabinetfőnök, hogy igen, tudják, hogy ebben nagyon sok jog el van vve a szenátustól, de ez most egy ilyen munkaanyag és ősszel mindent vissza lehet csinálni.

[00:07:11]Nem tiltakoztak.

[00:07:13]Akkor mi bíztunk a rektorunkban, és lényegében rektor kabinet főöke mondta, hogy nyugi, ez most problémás, de bízzunk benne, hogy ez visszacsinálható.

[00:07:23]És akkor akkor ezt elfogadtuk abban a bizamban, hogy mentünk ezzel előre.

[00:07:25]És aztán viszont ősszel akkor ebben az ígéretben bízva benyújtottunk a szenátusnak olyan javaslatokat, egy ilyen öt pontból álló csomagot, amiben a legfontosabb jogokat visszakértük, vagy hát visszavettük a a szenátusnak, csak hogy ezt a kuratórium már nem hagyta jóvá.

[00:07:46]Akkor már föl addigra már fölállt a kuratórium.

[00:07:48]Augusztustól már indult az új kuratórium.

[00:07:49]Önök nyilván tettek javaslatot a kuratóriumi tagok személyére.

[00:07:54]A rektor tett, tehát az akkori rektorunk tett.

[00:07:56]Az akkori rektor Fülöp József.

[00:07:56]Ugye én nem tudom, hogy ő kiket javasolt, és sejtem, ő maga egyedül bekerült.

[00:08:04]Tehát ő ő maga és az előző rektor ő beker.

[00:08:05]De de én nem vagyok biztos, hogy Kopek Gábort Fülöp József javasolta.

[00:08:10]Önök, mint a szenátus tagjai nem ismerték azt a névsort, amit amit Fülöp József fölterjesztett.

[00:08:17]Nem, mi nem tudtunk róla.

[00:08:19]Ez nem volt furcsa.

[00:08:19]Hát azért a NER 10.

[00:08:21]évében voltunk.

[00:08:21]A másik ígéret, amiért ebbe belementek, az az volt, hogy jóval nagyobb lesz a finanszírozás.

[00:08:29]Én tisztán emlékszem azokra a szenátusi vitákra, meg azokra a személyes beszélgetésekre, amikor magam is elmondtam Föp Józsefnek, hogy tehát arra számít az, hogy több pénzt kapunk több szabadsággal együtt, több adminisztratív és több valós döntési szabadsággal együtt.

[00:08:49]És mondtam, hogy ez úgy sehol a világon nem elképzelhető, de mondjuk a NER 10.

[00:08:55]évében ezt reálisnak gondolod.

[00:08:55]Ő azt mondta, hogy reálisnak gondolja.

[00:08:58]Hát ennek ebből valóban megvalósult a több pénz, de hát aztán majd arra is rátérhetünk, hogy miért.

[00:09:06]Hm.

[00:09:06]Amikor fölelt a kuratórium és megismerték a kuratórium összetételét, akkor mit gondoltak?

[00:09:12]Nem igazán sok jóra számítottunk, merthogy hát a két rektoron kívül nem volt egyetemi ember benne, de azt nem tudhattuk, hogy ennyire autoritár módon fogja kuratóriumot vezetni Bőszörményi Nagy Gergely.

[00:09:30]Tehát, hogy ez számtalan esetben volt aztán az évek során, amikor a két rektor ellenében a másik három kurátor mindent leszavazott.

[00:09:40]Igazából ez ősszel kiderült az első beszélgetésen, amikor már nagyon agresszívan reagált Böszörvényi Nagy Gergely, akkor felvetettem, hogy szerintem illegitim ez a kuratórium, mert senki nem választotta meg.

[00:09:49]És akkor ő legalitást kezdett emlegetni, és hiába meráztuk, hogy nem, ez két dolog.

[00:09:55]Valószínűleg, hogy le van papírozva, jogszerű a dolog a magyar jogrenden belül, de hogy nem legitim, mert semmit nem képviselnek, az ténykérdés.

[00:10:01]Ilyan szavakat vezettek be.

[00:10:04]Tehát ahelyett, hogy a szenátus jóvá hagyja mondjuk a költségvetést, véleményezi.

[00:10:08]Bevezetik a véglegezés fogalmát, amikor a kuratórium véglegez mindent, vagyis tök mindegy, hogy mit dönt el a szenátus, azon belül még változtatni lehet.

[00:10:17]Tehát igazából ha voltak valakinek illúziói, azok ősszel teljesen elpároltak.

[00:10:22]Itt ugye még mindig nem kaptuk meg a több pénzt, ugye amiért eladtuk a lelkünket.

[00:10:29]Ha eladtuk, hogy ugye akkor legalább több pénz lesz.

[00:10:31]Ez 2021-ben történt meg.

[00:10:35]Mikor jelentek meg az első repedések?

[00:10:37]Mikor vár gyanúsá, hogy ez mégsem az a ló, amit akartak?

[00:10:40]Az első repedés nyilván ott volt, hogy a szenátustól elvették az autonómiáját, de utána is voltak ilyen autoritár vezetéssel kapcsolatos látható elemek.

[00:10:47]A legnyilvaló probléma 2023 decemberében, amikor a rektorválasztás eredményét felülírta a kuratórium.

[00:10:56]Tehát szerintem azóta az első nyilván apró repedések voltak, de a nyílt törés.

[00:11:01]Tehát amikor az szenátus által választott jelöltet nem terjesztette fel a kuratórium.

[00:11:06]Tehát innentől kezdve egyértelművé vált, hogy itt semmilyen formában nem cél a szakmai működés, hanem valójában a politikai befás politikai befolyásnak az érvényesítése.

[00:11:22]És aztán elindult egy kádercsere, átkerült hozzánk például Acél Petra és Pető Bálint Corviduszról.

[00:11:31]egyikük aztán nagyon hamar rektorhelyettes lett, a másik pedig mindenfajta akadémiai végzettség nélkül a teljes akadémiai, tehát oktatói testület fejévé vált, és egy ilyen vállalati típusú politikai befolyástól sem mentes irányítást valósítottak meg.

[00:11:49]A másik pedig, ami világossá vált, ugyancsak nagyjából Ekkortályt, hogy ez a nagy költségvetése, ez nem csak nekünk van.

[00:11:57]Ugyanis ezt azt tudni kell, hogy a az egyetemek fele, az alapítványosított egyetemek fele az közvetlenül kapta a pénzt, viszont a másik fele is ebbe tartoztunk mi az alapítványon keresztül.

[00:12:10]Tehát még mindig 90%-át a finanszírozásunknak az államtól kaptuk, tehát közpénz.

[00:12:14]Ezek először az alapítványtól ment hozz mentek, és ő adta tovább az egyetemnek.

[00:12:19]Most is ezt mondják a kancellárián, a gazdasági igazgatóságán, hogy az, hogy pontosan mennyit kap az alapítvány, abból mennyit tart vissza, azt nem tudjuk.

[00:12:28]Azt tudjuk, hogy mennyit utal végül nekünk.

[00:12:30]Ez valójában egy ilyen parazitikus típusú gazdálkodás volt, ahol különböző vagy fölösleges, vagy felirázott és által mind a kettő közbeszerzéseken keresztül sikerült lényegében a hát a maffiának kiszervezni különböző szerződéseket.

[00:12:50]Tehát azt is kell látni, hogy most például a MOME legfelső vezetői, a vezérigazgatói kancellár többet keresnek, mint jelenleg a magyar miniszterelnök.

[00:13:00]Tehát olyan jellegű prémiumokat fizetnek ki, és olyan fizetéseket, pont akkor emelték ezeket meg, amikor a szenátus jelöltjével szemben neveztek ki rektort, hogy a lojalitást megvásárolják.

[00:13:12]És akkor most ott tartunk, hogy mindenki látja, hogy hogyan működik ez a gazdasági nyomásgyakorlás.

[00:13:16]És elkezdtek tiltakozni az egyetem hallgatói és az egyetem oktatói is.

[00:13:21]Tehát folyamatos akciók voltak.

[00:13:24]Mi lett ennek a következménye?

[00:13:26]Ez abból fakadt, hogy aztán egy évre a botarános rektorválasztás után az új rektor tanszékvezetőket sem akart kinevezni, és ebből lett aztán a hallgatóknak elege.

[00:13:38]Indult a tiltakozó akció, aminek következményeként az az illegitim módon kinevezett rektort hát egy bizalmatlanság indítvánnyal a szenátus eltávolította.

[00:13:47]És aztán volt egy megbízott rektor, akit aztán most néhány hete választott meg a szenátus teljes értékű vagy rendes rektornak.

[00:13:54]És most ugye amiben benne vagyunk, az az, hogy lemondott a kuratórium.

[00:14:01]Ezzel nagyon meglepődtünk.

[00:14:02]Én én úgy gondolom, hogy egy kicsit elsiették, mert ugye az volt a mondás, hogy az európai uniós pénzek miatt muszáj lesz ezeket az alapítványokat megszüntetni.

[00:14:10]Csak azóta kiderült, hogy ezeket az egyetemi alapítványok ügyében kapott egy évhaladékot az ország meg a kormány.

[00:14:17]Úgyhogy 27.

[00:14:17]augusztusáig ezek fenn fognak maradni.

[00:14:20]De a mi kuratóriumunk lemondott, úgyhogy most az a kezdeményezésünk, hogy amikor lejár a hat év, vagyis idén, július 31-én, visszaadják a mandátumokat.

[00:14:29]És mi viszont erre a fennmaradó egy évre szeretnénk mi, vagyis a szenátus meghatározni, hogy kik kerülnek a kuratóriumba.

[00:14:39]Ahogy szokták mondani, innen szép nyerni.

[00:14:40]Nagyon szépen köszönöm Gyenge Zsoltnak, és szurkolunk.

[00:14:43]Köszönöm én is a lehetőséget.

[00:14:47]Elzámolás.

[00:14:50]Szeretettel köszöntöm Bolvári Takács Gábort, aki az úgynevezett modellváltás időszakában a táncművészeti Egyetem rektora és a művészeti egyetemek rektori székének elnöke volt.

[00:14:58]2020 tavaszán az innovációs és Technológiai Minisztérium egyeztetésre hívta össze a művészeti Egyetemek rektorait és kancellárjait a MOME kivételével, hiszen ők már akkor maguk érték a modellváltást.

[00:15:11]És bejelenti, hogy 2021 január 1jétől a jelenlévő négy intézmény, a képzőművészeti, a zeneművészeti, a színművészeti és a táncművészeti egy közös alapítvány fenntartása alá kerül.

[00:15:27]A négy rektor tiltakozott.

[00:15:27]Miért?

[00:15:27]Miért tűnt ez akkor a rossz ötletnek szerinted?

[00:15:33]A szélesebb közvélemény?

[00:15:33]Talán nem tudja, de a művészeti Egyetemek története során rendre fölmerültek javaslatok összevonásra.

[00:15:41]Valahogy a az állami igazgatás számára mindig olyan kézenfekvőnek tűnt ezeket a művészeti ágakat egy intézménybe terelni.

[00:15:47]A ezredfordulón és amikor a egyetemek integrációs hulláma végigsöpört az országon, akkor is fölmerült egy magyar művészeti Egyetem terve, és ugyanúgy hamvább ötlet volt.

[00:16:00]Én azt hiszem, hogy a modellváltás kapcsán egyszerűen csak valakinek eszébe jutott, mint a spanyol vias feltalálása, mint lehetőség.

[00:16:07]Az is lehet, hogy volt egyfajta figyelemelterelési mechanizmus mögötte.

[00:16:13]Lényeg az, hogy bár komolynak tűnt, de az kulisszák mögött azért lehetett érzékelni, hogy ezt maga a minisztérium sem gondolja komolyan.

[00:16:21]Végül aztán elálltak a Közös Alapítvány tervétől és gyakorlatilag mind a három egyetem haladékot kapott a színművészeti kivételével.

[00:16:29]Tehát a másik háromra azt mondták, hogy oké, van még időtök, viszont a színművészeti azonnal alakuljon át.

[00:16:36]És kitűzték 2021 január 1jét az átalakulás dátumának.

[00:16:39]Miért nem?

[00:16:43]kapott haladékot a színművészeti szerinted?

[00:16:45]A színművészeti véleményem szerint azért nem kapott haladékot, mert ezeknek a művészeti egyetemeknek a szakpolitikai háttere, szakmapolitikai háttere az sokkal kevésbé volt megosztott, mint a színházi élet vonatkozásában.

[00:16:57]És akkor azért ezt körülbelül sejteni lehetett, hogy a teátrumi társaság és a színházi társaság között a színházi életben feszülő ellentmondás az előbb-utóbb a színművészeti egyetemre is lecsapódik.

[00:17:10]És nyilvánvaló, ugye ez találtak megfelelő politikai támogatottságot legfelső szinten.

[00:17:14]És a Vidyászki Attila által vezetett teátrumi társaságnak ugye az ő megfogalmazásuk szerint egy fontos szempont és érvrendszer volt, hogy az egyetlen színművészképző felsőoktatási intézmény fölött az korábbiaknál nagyobb befolyást tudjanak gyakorolni.

[00:17:33]Megszületett a döntés, hogy a színművészeti alakuljon át.

[00:17:35]Sőt, a színművészeti tiltakozása olyan dacot váltott ki, hogy előbbre is hozták Így van.

[00:17:41]Az a tanév elejére.

[00:17:41]Így van.

[00:17:44]Megfogalmazott-e a magyar rektori konferencia ezzel kapcsolatban bármilyen állásfoglalást, tiltakozást?

[00:17:48]Volt-e bármilyen visszajelzésük?

[00:17:53]Ugye én 2020-ban voltam Soros elnöke a művészétemek rektori székének, és eb pozíciómból adódóan hivatalból tagja lettem a rektori konferencia elnökségének.

[00:18:02]És emlékszem, hogy ugye plenáris ülésen nem volt kérdés, elnökségi ülésen ez téma volt.

[00:18:06]És emlékszem arra, hogy Borhi László a rektori konferencia akkori elnöke, egyben az ELTE rektora.

[00:18:13]Ő többször volt olyan konzultációs megbeszélésen a minisztériumban, ahol főleg Bódis József, akkori felsőoktatási államtitkár próbált valamifajta párbeszédet létrehozni, de erre nem volt fogadókészség Vidnyászki Attiláik által vezetett oldalon.

[00:18:29]Tegyük ehhez hozzá, hogy ez egy rendkívül hektikus időszak volt.

[00:18:33]Azt hiszem, nem állok messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői elsősorban a saját intézményükkel foglalkoztak akkor, és csak nagyon kevés energiak jutott szolidaritásra.

[00:18:43]Főleg akkor, ha figyelembe vesszük, és ezzel le is zárom a mondatot, hogy a művészeti egyetemek között azért ott volt a MOME, ugye a Moholi nagy művészeti egyetem, amely nemhogy akarta, hanem kezdeményezője volt ennek a modellváltásnak.

[00:18:56]a saját szempontjukból egyébként abszolút jól alátámasztott, megindokolt szempontok szerint.

[00:19:03]Következésképpen a művészeti egyetemek rektori széke csak nagyon korlátozottan tudott volna úgy föllépni, hogy minden tag nevében egységesen elítél vagy támogat valamit.

[00:19:11]leginkább a differenciálásra helyeztük a hangsúlyt.

[00:19:15]Na, ez az, ami abban a pillanatban ott kivitelezhetetlen volt.

[00:19:17]Az események egy bizonyos erő által hatva a saját súlyánál fogva, mint ogy egy hajó eltérítése.

[00:19:26]Tehát hiába forgatjuk a kormánykereket, az egész dolog valahogy ment egy irányba, merthogy emögött állt a a kormányzati akarat.

[00:19:35]Te ugye a táncművészeti egyetem rektoraként végigkísérted a az átalakulási folyamatot.

[00:19:39]Hogyan jött ez végül létre, hogy a táncművészeti modellt vált?

[00:19:44]Volt ennek valamilyen komoly belső ellenzéke, vagy egyetértés uralkodott?

[00:19:50]Megosztottság volt az intézményen belül, és a igazából a nem mondanám szembenálló feleknek, inkább azt mondom, hogy az eltérő vélemények mögött más-más szempontunk húzódtak meg.

[00:19:58]Azok, akik láttak fantáziát a dologban, az ő számukra egyrészt volt egy fenyegetettségérés.

[00:20:06]Tehát az SZFE bedarálása az az volt, hogy gyerekek, hát ilyen is lehetséges, vajon meg akarjuk-e ezt várni.

[00:20:11]Ez az óvatosabb megközelítés.

[00:20:13]A másik megközelítés az, hogy jó, jó, nem csináljuk meg, de mi van akkor, hogyha az intézmények között a finanszírozást úgy fogják elosztani, hogy aki belép a rendszerbe, az kap pénzt, aki meg nem, az nem.

[00:20:24]Ezt már akkor lebegették.

[00:20:25]Ez abszolút benne volt a a pakliban.

[00:20:25]Így van.

[00:20:27]Akik pedig ugye óvatosabbak voltak, azok meg azt mondták, hogy rendben van, ez mind igaz, de hát azért adjunk már neki valamennyi kifutási időt.

[00:20:33]Ugye a dolog még egyáltalán nem is láttuk, hogy hogyan működik.

[00:20:38]Még nem látjuk a dolognak a a az eredményességét, a sokat hangoztatott, úgynevezett rugalmas működésnek az előnyeit, hátrányait.

[00:20:45]És ezért várjunk vele.

[00:20:47]A szenátus első olvasatban én akkor azt javasoltam, hogy a minisztériumnak válaszoljuk meg.

[00:20:52]Ugye volt egy fölszólítás, hogy akkor most a következő 21 nyarán induló rendszerhez ki az, aki csatlakozni akar.

[00:20:58]Azt kell, hogy mondjam, ott az tényleg az volt, hogy a minisztérium megkérdezte, hogy hogy ki az, aki csatlakozni akar.

[00:21:04]Amikor most azt hangoztatják, hogy mi a szenátusok döntöttek, akkor ez önmagában igaz, csak egyébként meg nem, mert a szenátusok nem úgy döntöttek, hogy szabadon mérlegelhettek, hanem az egyik oldalon ott lebegett fölöttük valamifajta damoklész kardja, a másik oldalon meg egy lehetséges másik vetület.

[00:21:20]És ilyenkor az ember azt mondja, hogy hát akkor akkor menjünk abba az irányba, amer a többség tart.

[00:21:26]Szóval visszatérve a problémához, én a szenátusnak azt javasoltam, hogy hogy mondjuk azt, hogy érdekel bennünket az ötlet, de szeretnénk tapasztalatot szerezni, és idén nem, de hogyha 22-ben aktuális lesz, akkor esetleg visszatérhetünk rá.

[00:21:38]És itt volt az a pont, amikor ellentét támadt az intézményvezetés és az intézmény vezetése mellett működő konzisztórium között.

[00:21:47]A konzisztórium az egy olyan alapvetően gazdasági ellenöző testület volt, amelyet a kormányzat azért hozott létre minden felső oktatási intézményben, hogy a gazdasági működés ellenőrzéséhez külső személyeket is hozzárendelen.

[00:22:02]Ez egy öt tagú testület volt.

[00:22:04]Benne volt a rektor és a gazdasági főigazgató, és volt három külső személy, akit a minisztérium kért föl.

[00:22:08]És a konzisztórium külső tagjai bántóra vezette akkor a konzisztóriumot.

[00:22:12]ők úgy ítélték meg, hogy az táncművészeti egyetemnek hátrányos az, hogyha kimarad a modellváltásból, mert a ugye a színházi tapasztalatokból ítélve a forrásokhoz való hozzájutást ezt ezt korlátozza.

[00:22:24]És ezért második olvasatban is a szenátus elé került a kérdés.

[00:22:27]És akkor szót többséggel nem volt egy hangú támogatottság semelyik oldalon.

[00:22:33]Szót többséggel a a modellváltás mellett tette el a voksot a a testület.

[00:22:37]azon kívül, hogy esetleg agyagilag jobban jár az intézmény, ha modellt vált, volt-e bármilyen más potenciális előnye ennek a változtatásnak?

[00:22:48]Az átalakuláskor mindig hangoztatták a működés költségvetési kötöttségektől való megszabadulását, ezt mint előnyt, tehát hogy nem előirányzatok vannak, hanem rendes költségvetés, hogy több évre lehet tervezni, hogy nincs maradványelvonás az év végén.

[00:23:01]Ezek bizonyos értelemben megvalósultak, bár az állami ellenőrzés miatt, miután ugye állami forrásokat használtak fel az intézmények, ugyanolyan módon el kellett számolni mindennel és meg kellett indokolni, és egy kis idő után az államkincstár ugyanúgy igényt tartott arra, hogy a a számlát ott lehessen vezetni, és egyáltalán nem lehetett mentesülni a közbeszerzési szabályok, meg a háromjánlatkérés, meg mindenféle más bürókratikus előírások alól.

[00:23:25]Tehát azt mondom, hogy sokkal kevesebb előnye lett ilyen szempontból, mint amennyit lebegtettek, de kétségtelen, hogy a kiindulásnál ez is egy szempont volt.

[00:23:35]Hogyha ez tényleg így lenne, akkor az akár még jó is lehet, mert könnyebben tudunk mozogni.

[00:23:40]De nem lett.

[00:23:41]De hát végül is nem lett.

[00:23:41]Egész pontosan vannak bizonyos szabályok, amelyek jogszabályok, amelyek független attól, hogy hogy milyen rendszerben működik egy intézmény, vonatkoznak rá, és akkor azt be kell tartani.

[00:23:53]Térjünk vissza egy pillanatra még a magyar rektorú konferenciához.

[00:23:54]A művészeti Egyetemek rektori széke fontolgatott-e bármilyen eszmecserét, esetleg tiltakozási folyamatot, vagy bármit, mert azt értem, hogy a nagy rektori konferencia nem, de az általad vezetett kisebb grémium akart-e valamit?

[00:24:10]Informális egyeztetések voltak.

[00:24:10]Én magam is írtam például a Színház Online-ra ezzel kapcsolatban a Párbeszéd az emberképessége címmel cikket, amelyben elsősorban konzultációt szorgalmaztam.

[00:24:25]Miót akkor ugye rektorok öten, helyesebben ugye négyen plusz a színművészegetem képviseletében ugye Upor László akkor rektori jogkört gyakorló rektor helyettes.

[00:24:32]Mi úgy gondoltuk egy bizonyos időszakban, hogy itt még megbeszéléssel el lehet érni sok mindent és tudom, hogy a színművészeti egyetem vezetői sem álltak ettől távol, hiszen tettek javaslatot személyekre, konzultációs alkalmakra, lendő kurátorokra.

[00:24:50]Tehát ugye mindig egy lépéssel előrejutottunk, és aztán ott próbáltunk meg szövekeket verni, amihez igazodni lehet, de ezek sajnos nem hoztak eredményt, mert a az élet és a a politika ezen túllépett, és ezek pillanatokonből idejét múlt javaslatokká váltak meg.

[00:25:07]Kiderült, hogy egyébként valahol valakik már valamit pontosan eldöntöttek.

[00:25:12]A reaktorok tehát nem szólaltak meg.

[00:25:14]Szerinted mit védtek, vagy miben hittek?

[00:25:17]Hogy ez mégsem történik meg, vagy ez rájuk nem vonatkozik majd?

[00:25:18]Mi lehetett a fejükben?

[00:25:20]Mi volt a tiédben?

[00:25:22]Talán pontosan meg tudom mondani, mert 2020 júniusában volt egy plenáris ülés, és akkor az egész előző tanévről elhangzott a rektori konferencia leszámoló, ugye ott volt minden egyetem képviselője, és a beszámolóban egyetlen szó sem esett arról, hogy itt egyébként modellváltás van, mert ugye akkor már hat intézmény benne volt ebbe, vagy hét.

[00:25:42]És akkor én fölálltam, hogy hogy hogy szerintem ezzel nekünk van teendőnk, vagy erről kellene beszélni.

[00:25:46]És akkor meghallgatták a kérést, már úgy értem, az ülésvezető elnök mondta, köszönjük szépen igen, a hozzászólást, van-e más észrevétel?

[00:25:55]És akkor Upor László is megszólalt utánam, lényegesen részletesebben és ugye érintettként hosszabban, és ugye ő tudta igazán elmondani, hogy mi zajlik a színművészetén, és ott is néma csend volt, és utána ott volt egy ebéd, és akkor én láttam, hogy tulajdonképpen mint a kanosszajárás mentek oda az asztalához a rektorok válveregetni.

[00:26:13]Én ebből azt a következtetést mondtam le, hogy minden intézmény attól félt, hogyha hozzászól, akkor saját magára ráirányítja a figyelmet, és ők lesznek a következők.

[00:26:25]A poén az, hogy így is ők lettek a következők.

[00:26:28]Tehát nem néhány hónappal később ugye szinte egyszerre jelent meg a sajtóban az összes leendő új alapítványi intézmény.

[00:26:37]És ezek a tisztelt rektor kollégáim a sajtóból tudták meg, hogy náluk éppen ki lesz a kuratum elnöke vagy a tagja.

[00:26:45]Az elnökök talán hamarabb megjelentek, mert azok meg közöttük akkor ugye rengeteg miniszter volt, és ezeket akkor hamar közzétették.

[00:26:54]És tudjuk, hogy mindez hová vezetett.

[00:26:56]Így van.

[00:26:57]Bolvári Takács Gábornak nagyon szépen köszönöm.

[00:26:58]Köszönöm a lehetőséget.

[00:27:01]Elzámolás, központosítás, lojalitás és a függetlenség ára a kultúrában.

[00:27:09]Itt van velem a stúdióban Német Gábor Író, aki éveken keresztül tanította a Színházi és Félművészeti Egyetemen.

[00:27:13]A modellváltás időszakában pedig rektori tanácsadóként is működtél.

[00:27:20]Az SZFE nem a modellváltáskor bizonyult először rennek.

[00:27:23]Ti már a kancellárt sem fogadtátok el.

[00:27:26]Ez 2014-ben történt.

[00:27:26]A nagy kancellár csata néven vonult be a történelemben.

[00:27:31]Elmesélned röviden, hogy akkor mi történt?

[00:27:34]Ugye mindenki, aki a felsőoktatásban dolgozott szerintem, és mondjuk érzékenyebben figyelte az eseményeket, az az már megneszülhetett a a kancellári rendszer bevezetésekor, hiszen nem nagyon lehetett épésszel fölfogni, hogy erre miért van igazából szükség, hiszen viszonylag jól elműködtek kancellár nélkül pár százetemek.

[00:28:04]Tehát nehéz volt ezt nem úgy értelmezni, hogy itt tulajdonképpen elindul egy folyamat, ami valamilyen módon az egyetemi autonómia ellenében dolgozik.

[00:28:14]És hát így utólag persze könnyű is megmondani, hogy nagyjából ez volt az első erről volt szó.

[00:28:18]Így van.

[00:28:19]Első jele.

[00:28:19]Esetünk azért bizonyult különlegesnek, mert azt hiszem, hogy talán egyedütt ez az egyetem ebben az országban vissza tudta utasítani az első jelöltet.

[00:28:31]kénytelen volt stratégiát váltani a fenntartó és egy új személyt kinevezni, akivel egyébként nem járt, hogy úgy mondjam túl jól, mert Vervis Lajosról beszélünk, aki emlékezetem szerint körülbelül a harmadik napon úgy használta a többes szem első személyt, hogy amit hogy világos volt, hogy ő igazából kikkel van, tehát hogy az egyetemmel van, és az egyetem érdekeit tartja fontosnak, és azt a képviseletet tartja fontosnak ebben a játszmában.

[00:29:07]Tehát, hogy egyáltalán nem úgy működött, mint egy ejtőernyős, hanem úgy működött, mint a társunk egyébként végig ebben a ebben a hosszú időszakban, ami az autonómá való küzdelem története.

[00:29:22]Nem lehet, hogy éppen az volt, hogy visszautasítottátok a kijelölt kancellárt, hogy ez a mozanat volt az, amivel fölhívta magára a figyelmet az intézmény?

[00:29:30]Hát én azt hiszem, hogy a figyelem erősen rajta volt már jó ideje egyfajta ideológiai háborúnak nevezhető folyamatban, de volt még egy szerintem, ami hasonló szerepet játszott.

[00:29:44]Ez pedig viszont egészen biztosan egyedüli a felsőoktatás történetében, hogy a CEU kiebbrúdalásakor az SZF szenátusa, tehát szenátusi szinten tiltakozott ez ellen.

[00:29:56]Tudom, hogy többi intézményben is voltak különböző elszigetelt akciók, de hogy egyetem szenátusi szinten tiltakozzon és vállaljon szolidaritást ez példát nem volt, és szerintem ez is ez is benne volt a játszmában.

[00:30:12]Hát sok volt a lovásotokon.

[00:30:15]Igen, lehet mondani.

[00:30:17]Térjünk át az úgynevezett modellváltás időszakára.

[00:30:19]Az SZF esetében itt mindenki az egyetemfoglalásra emlékszik leginkább, ami kétségkívül egy világra szóló esemény volt, de a történet nem a 71 napos blokáddal kezdődött, és nem is azzal ért véget.

[00:30:30]Te a vezetés legbelső köreihez tartoztál, akkor mikortól éreztétek, hogy itt baj lesz?

[00:30:35]Hát igazából az a szerencsés helyezet állt elő, hogy teljes mértékig egyetértettünk az első pillanattól fogva abban, mármint az egyetem vezetése, hogy mindenről azonnal teljesen világos és nyílt kommunikációt kell folytatni a hallgatókkal, illetve a a tanártársakkal, a kollégákkal.

[00:30:56]Tehát ez az emlékezetem szerint olyan 2020 február talán, amikor először fölmerül ez a gondolat, akkor el elindultak a fenntartóval egyeztetések, és az iskola vezetése a kezdettől tájékoztatta erről ilyen élő fórumokon, később pedig hírlevelek formájában, különböző közdemények formájában a a hallgatókat.

[00:31:22]Mennyire volt nagy az érdeklődés a hallgatók részéről az elején?

[00:31:26]Lassan ébredtek eleinte.

[00:31:26]Emlékszem, hogy az első ilyen komolyabb tájékoztató, amit az egyetem vezetése szervezett, arra készülve én bementem az egykori Vasutca büféjébe, ahol tömegek várakoztak, és rendkívüli módon boldog voltam ettől, hogy hát ezek szerint egy tényleg sikerült általános tájékoztatást adni, vagy legalábbis valami hírt verni.

[00:31:52]Aztán láttam, hogy uporászló és vonervis vagy néhányan távoznak ebből az épületből és mennek át a túloldalra.

[00:31:59]Az egy gyanús fogtam, hogy valami nem stimmel.

[00:32:03]És rögtön ki is derült, hogy az a sok-sok hallgató, aki ott van körülöttem, az az Odin egy premierre vár.

[00:32:10]Így aztán a nyomokba szegődtem, és mert ez az egész a Rákóci úti épületben zajlott az uránia fölött, és ott mondjuk körülbelül nyolc diák volt, tehát hogy eleinte eleinte nem nagyon vették a jelzéseket, de aztán természetesen egyre egyre nyilvánvalóbbá vált az, hogy itt az életünkről van szó.

[00:32:33]Tehát, hogy egyre jobban bevonódtak vagy involválódtak ebben a ebben a küzdelemben, és hihetetlen szépen, nagyon aktívan csinálták végig.

[00:32:41]Mik voltak ennek az ellenállásnak a stációi?

[00:32:42]Mennyire volt egységes az egyetemi polgárság ennek során?

[00:32:47]kezdetben ennek a ennek az igazi felülete az tulajdonen egy ilyen intézményi konfliktus volt.

[00:32:52]Tehát volt a a fenntartó és volt az egyetem vezetése, és ezek különböző levelekben és nyilatkozatokban harcoltak egymással.

[00:33:03]Többször találkoztunk a minisztérium embereivel, és próbáltuk megértetni azt, hogy hogy egy ilyen egy ilyen felgyorsult folyamatot csak rosszul lehet csinálni.

[00:33:17]És igyekeztünk hát legalább időt találni arra, hogy egy kölcsönös tárgyási folyamat elinduljon, és egyrészt értelmezzük, hogy mi ez a modellváltás, amiről senkinek fogalma nem volt.

[00:33:27]máshől megértsük, hogy mik a mögöttes szándékok, vagy mire jó ez az egész, ha jó valamire egyáltalán harmadrész kidolgozzuk azt, hogy akkor a következő működési fázisban milyen elevek vagy szabályok vagy törvények alapján kellene működni.

[00:33:46]Semmilyen értelmes válasz érdemben nem jött erre.

[00:33:49]Tehát ugye folyamatosan jöttek annak a annak a jelzései, hogy hogy ez az egész tulajdonképpen, amit mi csinálunk, ez egy teljesen fölösleges színjáték vannak van tekintve.

[00:34:01]Fő soha egyetlen egy pillanatig sem éreztétek azt, hogy a valamilyen szinten a ti tevékenységetek az befolyásolhatja ezt az elképesztő kormányzati nyomulást.

[00:34:12]Hát igazából tehát valóságos élem volt ennek.

[00:34:14]Nekem végig az volt az érzésem egyébként, hogy ahogy a magyar fölső oktatásért felelősek, tehát szenátusok, rektorok satöbbi satöbbi, mindegyenként azt képzelik, hogy ők majd valahogyan jól jönnek ki ebből a történetből.

[00:34:31]Tehát nem vették észre, bár szerintem ez az egyik fő témánk volt minden egyes esetben, hogy itt nem az SZFérről van szó ez a ez a legkisebb egyetem ezen a palettán, hanem hogy az összes magyar egyetemet ilyen értelemben fenyegeti a modellváltás.

[00:34:48]annak, aki nem mélyül tel ebben.

[00:34:52]Nyilván nem a modellváltás szóval van baj, hanem azzal, hogy teljesen világos volt, hogy itt nem magán alapítványokról van szó, hanem államilag finanszírozott alapítványokról van szó, ah amiben a akkori állampárt vagy pártállam a saját jelöltjeit erőlteti, méghozzá életfolytiglani fölhatalmazással.

[00:35:16]Ezt mind közönségesen úgy hívják, hogy mély állami törekvés.

[00:35:18]Tehát, hogy pont az ellenkezéről szól.

[00:35:20]Tehát felszínen, a szavak szintjén függetlenedés az államtól.

[00:35:27]Valójában egyáltalán lényegét tekintve.

[00:35:29]Ennek az ellenkezője van.

[00:35:29]Tehát az éppen regnáló párt által irányított kormány olyan embereket helyez el, akik akkor is biztosítják ennek az ideológiai elgondolásnak a fölényét, amikor már esetleg nem lesznek hatalmon.

[00:35:44]Ez az egyik fele a történetnek a második fele pedig a a nyilvánvaló vagyonszerzés, vagy hogy bizonyos vagyonelemek megszerzése.

[00:35:55]Nem bizonyos vagyonelemek, hanem elképesztő mennyiségű pénz és ingatlanvagyon és mindenféle egyéb.

[00:36:01]illetve hát a harmadik természetesen az pedig az, hogy a szenátus megfosztani azoktól a az autonómia garanciáktól, amikkel évszázadok óta rendelkezik, amelyek lényegében azt jelentik, hogy a szenátus az a fórum, ahol ahol ahol egy egyetemi közösség, az egyetemi polgárok dönthetnek az egyetem hosszútávú tervezéséről, a működési szabályzatról, arról, hogy mit tanítsanak, mit ne, milyen ilyen elvek szerint satöbbi, satöbbi.

[00:36:31]Tehát tulajdonképpen kiürrítik a a szenátusi jókészletet, hogy így mondjam, és ezt egy ilyen kirakadt szerbé változtatják.

[00:36:42]Az elejétől kezdve lehetett látni ezt, hogy hogy itt mik a valós valós szándékok.

[00:36:47]És aztán különösen, amikor olyan egyébként levezethetetlen vagy értelmezhetetlen helyzetek jöttek létre, hogy azt sugalták, hogy nekünk a Vidnyánkival kellene tárgyalnunk, úgy akinek egyáltalán semmiféle nem volt értelmezhető köze az egyetemhez, sem a fenntartóhoz.

[00:37:05]Tehát tulajdonképpen ennél árulkodóbban nem nem lehetett volna jelezni azt, hogy azt, hogy itt valamiféle területfoglalásról vagy hatalmi harcról van szó.

[00:37:17]Gyakorlatilag fantasztikus volt az ellenállás, de hát ez nem csak szép volt és felemelő, hanem valószínűleg rendkívül megterhelő.

[00:37:24]És ezt hogyan viseltétek, hogyan tudtátok túlélni?

[00:37:29]hogy mennyire nehéz volt, az azt mutatta, amikor ugye vége szakadt, vagy átkerült az egész egy másik fázisba.

[00:37:38]Tehát a mondjuk a FRSF egyesület megalakulása ilyen fázis, vagy a a diplomamentő MEX mozgalomnak a megszervezés végrehajtása, hogy lehetett látni, hogy azok az emberek, akik a mondjuk azok a hallgatók, akik az egyetemfoglásban erősen részt vettek, mindannyian ugyanabban a posztraumás stresszállapotban vannak, és a tanárok közül is sokan tulajdonképpen utána egy egy eléggé né téma és dermet állapotban voltak hónapokig.

[00:38:11]Például én magam is körülbelül egy évvel később kezdtem valamennyire visszatalálni mondjuk az egyesület munkájába.

[00:38:20]Most visszagondolva erre az egész meglehetősen hősies küzdelemre és kiállásra, amit a Színházi és Filművészeti Egyetem Ankori tanárai és hallgatói tanúsítottak, egészen megrázó és példaértékű.

[00:38:34]Szerinted mit tanult, vagy tanult-e valamit ebből az egészből?

[00:38:36]a magyar társadalom, a politikai élet né némi cinizmussal azt azt mondtuk annak ide, hogy két dolgot, legalábbis a politika az az megtanult.

[00:38:49]Az egyik, hogy a többi művészeti egyetemet nem kell belekényszeríteni ebbe a helyzetbe, mert így is és így is lett.

[00:38:57]A másik tanulsága pedig szerintem az volt, hogy a szenátusoknak maguknak kell kérniük a modellváltást, mert akkor nincs ilyen kellemetlen helyzet, ami nálunk is volt.

[00:39:11]Hm.

[00:39:11]És tényleg ez történt.

[00:39:11]Tehát, hogy ez ez a baromi egyszerű megoldás.

[00:39:16]Korábban nem jutott eszükbe egyébként.

[00:39:18]Hát ugye esetünkben hiába is jutott volna, mert a mi szenátosunk ugye nem kérteát olyannyira, nem, hogy lemondott.

[00:39:25]Azt lehetett akkor is tapasztalni, hogy nagyon sok embernek adott valamiféle reményt.

[00:39:29]Lehetett érezni, hogy iszonyatos igény van egyrészt fél változásra, másrészt arra, hogy demonstratívan világossá lehessen tenni, hogy ami van, az tarthatatlan.

[00:39:42]Mi külső emberek is nagyon sokat kaptunk tőletek.

[00:39:44]Nagyon szépen köszönjük, és Német Gábornak nagyon köszönöm, hogy itt volt velünk.

[00:39:48]Én köszönöm.

[00:39:51]Elzámolás.

[00:39:55]Köszöntöm a stúdióban Baranyi Bártoldot, az ET közigazgatási jogi tanszékének oktatóját, aki a modellváltás során a még el nem foglalt SZFE ügyvédjeként tevékenykedett, ezért közelről nézte végig az úgynevezett modellváltás kierőszakolt folyamatát.

[00:40:08]Világítsuk meg most mindezt a jogoldaláról, természetesen szigorúan figyelembe véve az, hogy téged köt az ügyvédi titoktartás.

[00:40:18]Induljunk abból, hogy mit is nevezünk egyetemi autonómiának.

[00:40:20]Definiáljuk ezt.

[00:40:23]Nem egyszerű kérdés.

[00:40:23]Ugye a magyar alaptörvény, illetve az unió alapjogi kartályja is definiálja valamilyen módon az autonómia fogalmát.

[00:40:29]És hogyha nagyon szűken vesszük, akkor igazából az alaptörvény az lényegében a tudományos tevékenység, a kutatás, az oktatás autonómiáját foglalja ebbe bele.

[00:40:38]Ezt a fogalmat bontotta ki az Alkotmánybíróság 2005-ben egy AB határozatban, illetve többek között a CEU így kapcsán az Európai Unió bírósága is, amely négy alapvető elemét határozta meg az autonómiának, amelyből csak az egyik az oktatás, kutatás tudományos tevékenység szabadsága, merthogy ez feltételezi egy szervezeti autonómia meglétét, feltételezi egy pénzügyi autonómia meglétét és egy személyi autonómia meglétét is.

[00:41:08]Tehát alapvetően ezek kapcsolódnak össze, ami nagyon fontos, és majd valószínűleg fogunk még erről beszélni a mai beszélgetés során, hogy az autonómia az egyetemet és nem a fenntartóját illeti meg, de nem akarom ezt előre lelőni.

[00:41:22]Csak én érzem úgy, hogy a hogy az egyetemek alapítványi működés aláhelyezése az valójában alaptörvénybe ütköző dolog, merthogy megszűnik az autonómia.

[00:41:31]Nem csak te érzed úgy, de a legfontosabb, hogy az Alkotmánybíróság egyelőre még nem érezte így.

[00:41:40]Az Alkotmánybíróság ugyanazt a jogot tudja, nem?

[00:41:42]Akkor akkor az hogy lehet, hogy ő mégis más véleményel neki van hatásköre, ezt eldönteni, nekem nincs ilyen hatásköröm.

[00:41:47]Átfogalmaznám.

[00:41:50]Tehát alapvetően önmagában nem az alapítványi fenntartásba helyezéssel van a probléma.

[00:41:54]Ez egy világszerte elterjedt módszer, hogy alapítványi fenntartásban működnek felsőoktatási intézmények.

[00:42:00]Igen, ezt hozták is példának, hogy nemzetközi szinten számtalan példát lecsorolni.

[00:42:04]Ettől ettől még tudnak teljesen autonóm módon is működni.

[00:42:06]A szabályozás mikéntje az, ami kérdéseket vett fel és ezek a kérdések, ha nem is az alkotmánybíróság, de mondjuk a törvényszék úrija előtt már komoly eredményekre vezettek, amelyek amelyek akasztották ezt a folyamatot, illetve az Európai Bizottság meg az Európai Unió bírósága is többek között a CEU ügyben ezzel kapcsolatban fogalmazott megállításokat.

[00:42:26]vegyük végig azt a definíciót, amiből kiindultunk.

[00:42:31]Ugye nézzük meg a szervezeti autonómiát.

[00:42:33]A szervezeti autonómia arról szól, hogy egyetem nyilván keretek között és jogszabályi keretek között a fenntartóval egyeztetve, de maga határozza meg a saját szervezetét, mert ő tudja meghatározni a legjobban, hogy hogyan lehet azt a tudományterületet művelni.

[00:42:48]Ebben a tekintetben az első szabályozás, amely megjelent, az még az egyetemhez telepítette ezt a hatáskört a fenntartó bevonásával.

[00:42:58]Aztán pont a Corvinosnál történt az, hogy a fenntartó egy oldalon módosította az SMS-t.

[00:43:06]SMS szervezetésműködési szabályzat Igen.

[00:43:08]Szervezetés működési szabályzatot módosította.

[00:43:10]És ezt utána a bíróság meg is remisítette.

[00:43:12]gyorsan módosították a törvényt, hogy a fenntartónak legyen jogosultsága módosítani a szervezeti és működési szabályzatot.

[00:43:18]Ez vonult végig az összes modellváltó egyetemnél.

[00:43:20]Tehát igazából a szervezeti autonómia van, ahol meghagyták a szenátusnak valamiféle döntési jogát és csak fel fenntartói egyetértés volt szükséges.

[00:43:29]Van, ahol még a a szenátus véleményének a kikérése sem volt az eredeti koncepció szerint szükséges.

[00:43:37]Ugyanez a gazdálkodással lehetővé teszi a szabályozást, hogy a fenntartó a költségvetés meghatározását, elfogadását egyoldalúan saját magához vonja.

[00:43:47]adott esetben véleményezés jogkörbiztosításával a szenátus számára személyzeti kérdések.

[00:43:52]Ugye a korábbi gyakorlat azért alapvetően az volt, hogy a szenáus legalább a rektorjöltet megválaszthatta, és majd ezután a miniszter köztársasági elnök vonalon került kinevezésre.

[00:44:04]A rektor ezt a szabályozást lehetővé tette, hogy a szenátus teljes egészében magához vonja ezt a folyamatot és maga jelölje ki a rektort.

[00:44:12]Utána már az autonómiának az a része működött, hogy a rektor nevezi ki a különböző további vezető pozícióban lévőket, de ugye miután a rektort már a fenntartó kinevezhette, igazából már ő volt házon belül, tehát az autonómia már itt is sorbul.

[00:44:29]És a következő lépés az az volt, hogy ehhez még a fenntartó egyetértését is megkövetelték, hogyha adott esetben például a rektor nem lenne együttműködő, akkor legalább ne tudjon a fenntartó nélkül dönteni.

[00:44:39]Ez volt a személyzeti része, és onnantól kezdve igazából a vagyon az, ami marad, az intézmény fenntartási vagyon gazdálkodási szabályok elfogadása is igazából a fenntartóhoz kerülhetett.

[00:44:54]Tehát ezt a fenntartó döntötte el, hogy hozzákerülnek-e ezek a jogosítványok.

[00:44:56]És ennek például a következménye lehetett az bizonyos felsőoktatási intézmények esetében, amiről tudunk is, hogy a részükre juttatott vagyon elemeket mondjuk értékesítették, nem tudjuk pontosan milyen áron.

[00:45:11]Tehát például mondjuk épületek így kerülhettek ki az egyetemi állami vagyoni körből más szereplőkhöz.

[00:45:18]És hogyha mindezt összerakjuk, hogy nincsen személyi függetlenség, nincsen szervezeti függetlenség és nincsen vagyon tekintetében sem függetlenség, akkor innentől kezdve kérdés az, hogyha lecseréltük az vagy megteremtettük a lehetőségét annak, hogy lecseréljék a vezetőket, az oktatókat, mert ez ugye intézetvezetőkre vagy akár osztályvezető tanárokra is is vonatkozott, akkor ebben az esetben az a kérdés, hogy ezután ki fog teljesen szabadon tanítani azon az egyetemen?

[00:45:45]És nyilván az a kérdés, hogy miután ezeket meglépték, és ebből voltak volt alkatmányvírósági határozat, amely mondjuk legalább a szenátus véleményezési jogának a kiteljesítését elvárta, és ennyiben azt mondta, nem azt mondta, hogy alkotmányellenes a törvény, hanem azt mondta, hogy van egy alkotmányos követelmény, hogy hogy kell a törvényt alkalmazni.

[00:46:04]Ezért érezzük itt, hogy hogy van némi árnyalatbele különbség a kettő között.

[00:46:09]Ezután módosították a törvényt.

[00:46:11]Csak abba azért gondoljunk bele, hogy miután egyébként volt lehetőség, nem állítom, hogy hogy hogy egyik vagy másik egyetemnél teljes mértékben elvonták volna az autonómiát, de megvolt a lehetőség arra, hogy ezt megtették.

[00:46:25]És hogyha ezt megtették valamelyik felsőoktatási intézménynél, és utána helyreállítják akárcsak kis mértékben is az autonómiát, az még ugyanazon ugyanaz a felsőoktatási intézmény lesz-e.

[00:46:36]Ugyanazokat a személyeket illeti meg az autonómia.

[00:46:38]És majd innen következik, hogy ha ezzel akarunk kezdeni valamit, akkor ezt hol kell egyáltalán elkezdeni?

[00:46:46]A színházi és félművészeti Egyetemnél volt még egy másik probléma is.

[00:46:49]Nevezetesen az, hogy a szenátus által hivatalosan megválasztott rektorjelöltet 10 hónapon keresztül nem nevezte ki a kormányzat, és folyamatosan arra hivatkoztak, hogy de hát hiszen nektek nincsen rektorotok, úgyhogy itt van egy problémás helyzet.

[00:47:02]Ebben az intézményben, történt-e mulasztás, és ha igen, akkor kinek a részéről?

[00:47:06]És minek minősül-e ez az egész helyzet jogi szempontból?

[00:47:11]Ugye a szenátusnak ez a javaslata nem köti a minisztert, tehát nincs olyan kötelezettsége a miniszternek, hogy azt a személyt terjessze fel, akit a szenátus rektorjelöltnek javasolt, és több esetben megtörtént, hogy mást jelöltek ki.

[00:47:25]Itt azonban egy egészen más dolog történt.

[00:47:28]Itt valójában az történt, hogy nem hoztak döntést, nem terjesztették fel, nincs törvényi határidő, hogy meddig kell felterjeszteni, de ugye a minisztérium gyakorolta a fenntartói jogosultságokat.

[00:47:40]A fenntartónak a feladata az, hogy biztosítsa az intézményi garanciáit, nem csak az autonómiának, hanem egyáltalán az egyetem működésének.

[00:47:45]az, hogy egy tetszőleges jogi személynek legyen vezetője, törvényes képviselője, és ne megbízott vezető legyen az egyetem élén, akinek a legitimációja egyébként kérdéses.

[00:48:00]Ez a fenntartónak a felelőssége.

[00:48:02]Úgyhogy álláspontom szerint egy úgynevezett mulasztásról, egy közigazgatási cselekmény megvalósításának az elmulasztásáról van szó.

[00:48:10]Elnézést kérek a hallgatóktól a csúnya szakkifejezésért, amellyel kapcsolatban egyébként van törvényes jogorvoslatra lehetőség, tehát közigazgatási bírósághoz lehet fordulni, de de ezeknek az ügyeknek a a lefolyása egyébként elég hosszú, tehát alapvetően nem biztos, hogy hogy lehetett volna ettől eredményt várni.

[00:48:29]Meg hát az egyetemnek meg az egyébként rektorjelöltnek megválasztott személynek a döntése volt, hogy megindítják-e ezt az eljárást.

[00:48:38]ilyen eljárást nem indítottak meg.

[00:48:39]Az én jogi álláspontom az, hogy itt molasztás történt.

[00:48:42]És egyébként, ha jól tudom, akkor mintha olvastam volna valahol, hogy a minisztérium sajnálkozását fejezte ki, hogy ők ezzel molasztásban vannak.

[00:48:52]Volt egy problémás helyzet az SZ-n, ezt mindenki a saját bőrén érezte.

[00:48:54]A tiltakozási akciók teljesen nyilvánosak voltak és eléggé hangosak.

[00:48:58]Ezek után egyik egyetemen a másik után jött létre az alapítványi szerkezet.

[00:49:04]Tanultak-e valamit ezek az egyetemek és az alapítványok az SF helyzetéből?

[00:49:09]Tehát módosult-e bármi jogilag?

[00:49:13]Szép fokozatosan.

[00:49:13]Igen.

[00:49:13]Tehát alapvetően az SZE esetében is láthattunk egy visszarendeződést, módosult valamilyen minimális mértékben az alapítókirat is, és egyébként magát a törvényt is módosították.

[00:49:24]bizonyos jogköröket már nem lehetett a szenátus véleménye nélkül, adott esetben egyetértése nélkül megvalósítani.

[00:49:32]Tehát volt visszalépés, amennyire én tudom, alapvetően törekedtek arra is, hogy az egyetem saját döntése is legyen a modellváltás felé, annak a megítélése, hogy ez milyen eszközökkel értékel, vagy hogy ez belső interiorizáció alapján történt, ez nyilvánvalóan nem az én feladatom.

[00:49:49]Na de hogyha hogyha én teremtek egy olyan jogi helyzetet, amiben az én akaratom érvényesül, én ho létre az új struktúrát, én nevezem ki az új vezetőket, majd azt mondom az új vezetőknek, hogy ti nevezzétek ki a szenátust, akkor tulajdonképpen az én embereim ülnek mindenhol, úgyhogy simán visszaadhatom már a szenátusnak a jogköreit, hiszen úgy is azt fogja csinálni, amit én akarok.

[00:50:14]Ez azért nem teljesen így van.

[00:50:14]Tehát van olyan modellváltó egyetem, ahol az a szenátus lemondott, és ezért nyilván megnyílt a lehetősége arra, hogy a szenátus egészét vagy jelentős részét, mert ezért nyilván a hallgatói képviselet azért ott nem a a fenntartó oldaláról jelent meg, de alapvetően a legtöbb helyen igazából a szenátusban nem azonnal történtek, hanem szép fokozatosan történtek személycserék.

[00:50:35]De az, amiről beszéltünk, hogy azt az eredeti autonómiát, ami korábban volt, amit nem nincs értékítélet, tehát hogy lehet, hogy nem volt jó, lehet, hogy jó volt, de azt már nem lehet helyreállítani.

[00:50:49]Amit szerintem ebben a helyzetben meg lehet tenni, megvizsgálni, hogy történtek-e útközben, ha most a jövőről beszélünk, hogy történtek-e útközben olyan lépések, amelyek nem voltak megengedhetőek, vagy olyan módosítások, amelyek mondjuk személyre szabottak voltak, és ebben a tekintetben a jogalkotónak van lehetősége valamilyen szintű fellépésre, de azt én semmiféleképpen nem tartanám jó ötletnek és járható útnak, hogy ugyanazzal a drasztikus beavatkozással, amellyel ez Ez a modellváltás megvalósult a művészeti egyetemek egy felsőoktatási intézmények egy része tekintetében újra ebbe lépjünk bele.

[00:51:27]Tehát én például azt azt üdvözlöm, hogy nem júniusban találjuk ki, hogy szeptembertől akkor visszaáll a régi rendszer, vagy valami egészen új rendszert találunk ki, hanem hogy ez minden más közérdeki vagyonkezelő alapítványhoz képest a felsőoktatás tekintetében legalább egy éves felkészülési időt adunk erre.

[00:51:45]Ez egy helyes döntés.

[00:51:48]Nem lehet visszaállítani az egyetemet az eredeti helyzetükbe, mert akkor minden eddigi jogviszonyt föl kellene rúgni, ami a hallgatók, az oktatók, mindenki számára rossz lenne.

[00:51:58]Nem is biztos, hogy mindenki vissza akar menni ezekre az egyetemekre, és nem is biztos, hogy hogy mindenhol úgy élték meg ezt a váltást, mint mondjuk például az SF-n.

[00:52:06]Én azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy meg kell teremteni, vissza kell adnia az autorómiát tetszőleges állapotában lévő egyetemnek.

[00:52:15]Nyilván a visszásságokat ki kell vizsgálni, fel kell lépni, de párbeszédet kell folytatni azokkal, akik most mit csinálják, azokkal, akik korábban csinálják, és egy közös eredményre kell jutni.

[00:52:26]És a legfontosabb, hogy meg kell teremteni a garanciáit annak, hogy ez még egyszer ebben a formában ilyen intenzitással még a lehetőségét is kizárje a jogalkotó.

[00:52:37]Ez egy nagyon jó végszó volt.

[00:52:37]Nagyon szépen köszönöm Baranyi Bártornak.

[00:52:39]Akkor bízunk ebben, hogy kizárjuk a lehetőséget is annak, hogy valaha még ilyesmi bekövetkezzen.

[00:52:49]Elzámolás.

[00:52:53]Mai adásunkban a művészeti felsőoktatásban bekövetkezett úgynevezett modellváltás problémáit igyekeztünk megvilágítani.

[00:53:00]A képzőművészeti és a zeneművészeti egyetemről nem esett szó, mert ők maradtak állami fenntartásban.

[00:53:06]Egy későbbi időpontban a felsőoktatás nemművészeti területeivel is foglalkozunk.

[00:53:10]Turinói technikus nevében is búcsúzik önöktől a szerkesztőműsorvezető Szabú Edit.