Magyar Péter sem hozza el az alkotmányos demokrácia fénykorát? | Bán-Forgács Nóra

[00:00:09]Reggeli személy Bánforgás Nóra alkotmányogász az ELTE társadalomtudomány kutató központ jogtudomány kutató intézet tudományos munkatársa köszönjük szépen hogy eljöttél köszönöm én is üdvözlöm a hallgatókat önöknek pedig köszönjük szépen a figyelmet meg azt is hogyha támogatnak minket akár anyagilag akár hogyha feliratkoz nak a közösségi média platformjainkra is, ide a YouTube csatornánkra is.

[00:00:33]Hát sok 100 órányi interjút csináltunk az elmúlt években arról, hogy hogyan lehet alkotmányos módon leváltani a közszársasági elnököt.

[00:00:45]Most a Tiszapárt egymondatos alkotmánymódosítással szeretné ezt kipipálni.

[00:00:49]Beleírják az alkotmányba, hogy Sokog Tamás mandátuma megszűnik, ahogy a miniszterelnök fogalmazott, és pont.

[00:00:54]Rendben van ez így?

[00:00:58]Köszönöm a kérdést.

[00:00:58]Kicsit meglepő leszek.

[00:01:00]Teljes mértékben rendben van.

[00:01:02]Más okból, mint amit sejtetek, vagy a a kedves hallgatók valószínűleg sejtenek.

[00:01:08]Azt gondolom, hogy ez az a kérdés most itt az alkotmányzás körül.

[00:01:11]Gondoljunk bele, hogy hagyjuk most azt a a 16 évet, amíg gondolkodtunk azon, hogy mit kéne a közpolitikában és a közjogban másként csinálni.

[00:01:21]Ha a mostani helyzetre összpontosítunk, akkor is gyakorlatilag kezelhetetlen az a mennyiségű interjú híranyag, amelyben jugászok véleményt mondanak erről a kérdésről.

[00:01:32]Akinek valamilyen módon van jogi diplomája, azt már megkérdezte bármelyik rádió vagy televíziós csatorna erről a kérdésről.

[00:01:42]Úgyhogy a a helyzet az az, hogy kezd egy kicsit tragikomikussá válni most már a helyzet.

[00:01:47]Én azt gondolom, hogy érdemes egy kicsit távolabbról kezdenünk.

[00:01:50]Én azt látom, hogy az egész alkotmányúzási folyamatnak három pillére van, és ezeket érdemes elkülönítenünk.

[00:01:58]Az egyik, amelyik valóban egy nagyon fontos kérdés, és ez engem is nagyon izgat, az egy morális kérdés.

[00:02:05]az, hogy valójában az volt az ígéret, ez nem a Tisza ígérete, ez egy társadalmi ígéret, hogy amikor egy egyszer csak eljön az a pillanat, hogy végre a nert lebontjuk, akkor megkezdődik egy valódi vita arról, hogy milyen volt a természete az elő előző rendszernek, mi ehhez való viszonyunk, hogyan tudunk ebből megtisztulni.

[00:02:23]És valóban ez a folyamat akkor valós, hogyha ez konszenzuson, párbeszéden és valódi kibeszélésen alapul zárójel.

[00:02:31]Ez még igazából nem kezdődött meg.

[00:02:33]Tehát az, hogy én egyéni módosítóval bemódosítom az alkotmányt most már másodszorra, az ugye nem társadalmi párbeszéd, de jogosnak érzem azt az igényt, hogy el kell számoltatni azokat, akik az előző rendszerben bűnöket, hibákat követtek el, és hogy az alkotmányos rendszert újra kell gondolni.

[00:02:53]A másik kérdés is egyszerű, mert szerintem az egy politikai kérdés.

[00:02:58]A miniszterelnök ebben szerintem korrekt a választások előtt határozott ígérettel lépett fel.

[00:03:05]És ha jól emlékszünk, a győzelem éjszakáján ezt megismételte.

[00:03:08]Az volt a mondás, hogy ő a fennálló közjogi tisztségviselőkkel nem tudja elképzelni az új közjogi rend kialakítását.

[00:03:20]Személyesen megnevezte, hogy ő kivel nem.

[00:03:22]Ez lehet valakinek szimpatikus, vagy nem, hogy ennyire személyeskedő, de nagyon érthető volt az a politikai állásfoglalása, amely keretezte ezt az egész kérdést.

[00:03:31]Erre még visszatérek majd.

[00:03:33]És van egy harmadik kérdés, az pedig ennek a jogi megítélése.

[00:03:35]És azt hiszem, hogy itt van a legtöbb vita közöttünk.

[00:03:39]Én nem gondolom, hogy ez a kérdés minden elemében az alkotmányog jelenlegi diskurzusába beilleszthető.

[00:03:50]Azt gondolom, hogy a miniszterelnök a politikai ígéretének eleget kell, hogy tegyen politikai értelemben a választói felé, ezért ő négy év múlva felelni fog.

[00:04:00]Ha az a kérdés, hogy az általa javasolt változtatások például a mandátuma közepén lefejezni a köztársasági elnököt, vagy az Alkotmánybíróság elnökének a a mandátumát úgy csökkenteni 70 évre, hogy ugyanezt a szabályt nem olyan rég a bírák esetében az Európai Unió Bírósága egyszerűen EUB ellenesnek minősítette.

[00:04:26]Ez annak a kérdése, hogy az Európai Uniós joggal összeegyeztethetőek lesznek-e a magyar szabályok.

[00:04:33]És azt gondolom, hogy e tekintetben minimum ez az egész kérdés még függőben van, nyitott kérdések vannak.

[00:04:42]Én azt gondolom, hogy felelőtlen az az alkotmányogász, aki kijelenti, hogy nincsen igazából semmi probléma.

[00:04:49]A politikusok azt szavaznak meg kétharmados többséggel, amit szeretnének.

[00:04:54]Eddig volt a gonosz jog, most van a jó jog.

[00:04:57]A jó jog érdekében pedig minden lehetséges.

[00:05:01]Pont erre akartam rátérni, hogy miközben, ahogy te is mondtad, van egy politikai társadalmi konszenzus arról, hogy ne legyen Sullyok Tamás Magyarország köztársaság elnöke, ezzel nehéz lenne vitatkozni.

[00:05:10]Azzal is nehéz lenne vitatkozni, hogy ennek érdekében meg kell tenni speciális jogi lépéseket, de hát azért vannak bennünk rossz emlékek, tapasztalatok.

[00:05:20]nagyjából csak azok vannak, hogyha az elmúlt 16 év jogi jogalkotását nézzük, és akkor joggal merül föl az a kérdés, hogy most ennek a konszenzusos jó ügynek az érdekében alkalmazzuk ezt a módosítást, akkor nem fog-e ezzel visszaélni a jelenlegi kormány, illetve hogy milyen garanciák vannak arra, hogy ne éljen vissza vele?

[00:05:44]Semmilyen.

[00:05:44]Tehát a helyzet az, hogy két illúzióval is le kell számolnunk.

[00:05:48]Az egyik az az, hogy a sérülékenységét ezeknek a képviseleti demokráciáknak egyébként Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is világosan látjuk.

[00:06:01]Egyszerűen a többségi elvvel nagyon könnyű visszaélni.

[00:06:04]Tehát mondok egy példát, h abszurdum.

[00:06:06]Mondjuk hatodik Fülöp spanyol király, holnap alkotmánymódosítás révén nem király.

[00:06:15]Azért ezt mondom, mert a spanyol alkotmányban nagyon sok garancia van, megnehezítik, tehát népszavazáshoz kötik, alsó és felsőházhoz kötik, tehát számos olyan garanciát beépítenek a rendszerbe, amely a magyar rendszertől teljesen ismeretlen.

[00:06:29]Így is azt állítom, hogy a valódi gátja annak, hogy holnaptól nem lesz trfosztás Spanyolországban, az a politikai kultúra és a közbizalom kérdése.

[00:06:43]Az, hogy Magyar Péter következő köztársasági elnök jelöltje a közbizalom alapján a legalkalmasabb személye, arra azt tudom mondani, hogy halványselmem sincsen, garancia nincs rá garancia, ami megköti a kezét, nincsen.

[00:06:59]Ha az a kérdés, hogy a magyar rendszerből még a létező garanciákat is most kiemeljük, akkor az a válaszom, hogy igen, és ez engem nyugtalansággal tölt el, és messze nem azért, mert mert Slyok Tamásért személyesen aggódom.

[00:07:15]Az Amnesty Internationalnek volt most egy felhívása, azt hiszem, hogy megilleti Suyogok Tamást a tisztességes eljáráshoz való jog.

[00:07:23]Minden tiszteletem az Amnesty Internationallyé.

[00:07:25]Ög úgy szól a hír, hogy Súlyak Tamásnak mennie kell, de megilli a tisztességes eljáráshoz való jog.

[00:07:33]Ha belegondolunk, a tisztességes eljáráshoz való jognak a lényege pont az lenne, hogy a végén derül ki, hogy mennie kell-e a köztársasági elnöknek, hogyha lefolytatják az eljárást.

[00:07:42]Tehát ha előrnie kell, akkor az olyan, mintogy az ítéletet tartanám a kezembe, de én tovább megyek, nem igazából zavarúlyóg Tamásnak a távozása.

[00:07:51]Sőt, morálisan teljesen indokoltnak tartom.

[00:07:54]Engem az zavar, hogyha jogi köntösbe buújtatjuk azt a kialakult politikai helyzetet, amit leginkább forradalomként tudok leírni.

[00:08:07]És nem ez történt valójában?

[00:08:07]Tehát, hogy ez az alkotmány módosítás, ami lényegében azt mondja ki, hogy megszűnik Slyog Tamás mandátuma vége, és arra hivatkozik, hogy benne a nép bizalma elveszett.

[00:08:18]Ellenben viszont a nép azt várja a döntéshozóktól, hogy újítsák meg a demokráciát és a közjogi rendszert.

[00:08:26]Tehát magyarán nem az van, hogy akkor intézményeket átszervezünk, hanem lényegében a politikai akaratot beírtuk az alkotmányba.

[00:08:32]Na most nekem a kérdésem az nyilván az, hogy elhiszem-e, hogy ez egyszer és ebben az egy különleges helyzetben fordult elő, és amikor majd két év múlva a következő közszársasági elnök mondjuk azt mondja Magyar Péter aktuális ötletére, hogy az alkotmányellenás és nem, akkor vajon kitalálja-e a kétharmados többség, hogy hát ez a közszersági elnök sem tetszik nekünk.

[00:08:56]Teljesen értem, amit mond.

[00:08:56]Egy picit odamennék vissza, hogy azért nem kifogásolom ezt a magyarázatot, mert nem burkolt, tehát nem próbáljam egy alkotmányjnyogi köntösbe beleágyazni azt a kérdést, hogy egy politikai döntés született.

[00:09:13]Én szeretem a tisztességes megoldásokat, és azt tudom mondani, hogy képzett alkotmánynyugászok legalább 8-10 érvet tudnának mondani.

[00:09:22]Teszik is, teszik is az önök műsorában is rendszeresen, amellyel megindokolható és ilyen nagyon szépen felcizellálható ugyanez a helyzet.

[00:09:30]Én azt gondolom, hogy arról van szó, hogy a miniszterelnök tett egy politikai ígéretet, azt mondta, hogy az eddigi jogrendszert fel szeretné borítani, és azt mondta, hogy ezt politikai eszközökkel teszi meg, és azt mondja, hogy vállalja ezért a politikai felelősséget.

[00:09:45]Tehát négy év múlva ezért ő el fog számolni a választók felé.

[00:09:48]Azt nem állítom erre, hogy ez alkotmányogilaggálytalan, de ezt egyébként a módosítás sem ezt mondja, hanem azt mondja, hogy társadalmi akarat van, és nekem ez a politikai véleményem.

[00:10:03]Van itt még egy helyzet, hogy van ugye ez a bizonyos gránits szilárdságú alaptörvény, amit most egy 17re módosítanak, de lesz majd egy alkotmány, ami egy hosszú alkotmányozó folyamatnak a végén megszületik, és külön választhatjuk-e, tehát mondhatjuk-e, hogy jó, most ez belefér, hogy itt farcsáljuk az alaptörvényt a megfelelő politikai célokkal, de majd a végső alkotmányban kialakul valamiféle megszilárdult demokratikus kép.

[00:10:30]kép és akkor addigra majd elfelejtjük ezeket a vitákat.

[00:10:37]Azzal egyetértek, hogy minden ez a változtatás, hogyha komolyan vesszük, hogy az előző jogrendszerrel egy teljes szembefordulást tanúsít a mostani rendszer, ha tetszik ez egy forradalom, akkor azzal egyetértek, hogy ez csak két lépcsőben oltható, meg egyszerűen nem egyszerűen másként nem kivitelezhető.

[00:10:56]Az, hogy így kellett csinálni a lakhatározottabban, azt gondolom, hogy nem mondok egy példát.

[00:10:59]Azt gondolom, hogy esetleg lehet beszélni a miniszterelnök mandátumának például a csökkentéséről.

[00:11:05]Ez egy érdekes kérdés.

[00:11:09]Minimum minimum megér az alkotmányjogászok között egy vitát az, hogy mi számít visszahatóhatálynak és mi nem.

[00:11:17]Számos ért van, amely egyértelműen egyik vagy másik oldalon ezt a kérdést eldöntené, nem történt meg.

[00:11:21]A jogászok egymással sem vitatták ezt még meg.

[00:11:24]De az a felvetésem, hogy ennek a sürgősségét nem értem.

[00:11:29]Tehát pillanatnyilag, ha jól értem, akkor Magyarország miniszterelnöke, Magyar Péter, ha jól értem, nem kíván távozni.

[00:11:38]Ha jól értem, négy évre tervez minimum, de szerencsés esetben ugye nyolc évre.

[00:11:44]Tehát egyszerűen nem látom be, hogy miért az első alkotmánymódosítás az a miniszterelnök mandátumának a csökkentése lenne, amelyre speciál, egész biztos, hogy még éveink vannak.

[00:11:56]átbeszélni, kialakítani az álláspontot, és utána többségi akaratot az alkotmányba foglalni.

[00:12:01]Ugyanígy a többi szabályal is ez a bajom, tehát hogy mit vesznek előre, ennek miért most van sürgőssége, arról ötletem nincs.

[00:12:10]Beszélünk majd még ugye a képviselők ciklusának a korlátozásáról is, de még egy picit sulyok Tamásra visszatérve, ha mondjuk és feltesszük, hogy ezt a szabályozást fogják elfogadni.

[00:12:19]El is mondta Magyar Péter, hogyha Sőjö Tamás esetleg nem írná alá az alaptörvény módosítását, tehát lényegében a saját felmentését, akkor a megfosszási eljárást elindítja a parlament, és akkor majd helyette a házelnök aláírja szépen ezt az alkotmánymódosítást.

[00:12:34]De a kérdés nyilván ennek a következménye, tehát hogy valóban az fog az fog-e történni, hogy Syök Tamás távozik, lesz egy új közszerségi elnök, mindenki elégedett, megyünk tovább, mindenki elfogadja ezt a helyzetet, vagy amiről sokat beszéltünk, valamilyen fajta, és tisztázzuk, hogy ez mit jelent, alkotmányos válság fog kialakulni.

[00:12:54]Nem gondolom.

[00:12:54]Szerintem a válságot vagy a nehézséget alkotmányjnyogi értelemben azok a változások okozzák, amelyet megpróbálunk egyértelműnek beállítani, de minimum két értelműek.

[00:13:08]Azt Slyok Tamásról teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy eddig sem mutatott a hatalommal szemben semmilyen érdemi ellenállást, hogy ugye neki nincs olyan joga, hogy végérvényesen egy törvényt ne érjon alá.

[00:13:23]Ugye?

[00:13:23]Tehát vannak alkotmányos szabályok azzal kapcsolatban, hogy hogy fordulhat az alkotmánybírósághoz, és hogy küldheti vissza a törvényt magának a törvényhozónak, az országgyűlésnek.

[00:13:33]Harmadik verzió nincs.

[00:13:33]Tehát a miniszterelnök egy olyan víziót vázol, amelynek a bekövetkezése az gyakorlatilag elképzelhetetlen.

[00:13:40]Nem fog mert ez egy alkotmányos mulasztás lenne az államfö részéről, hogyha kötelezően aláírandó törvényt nem írja alá, vagy alkotmánymódosítást nem írja alá.

[00:13:52]Én nem feltételezem Sullyok Tamásról, hogy erre gondol.

[00:13:56]Azt feltételezem, és ez be is következett, hogy az uniós szervekhez fordul, a velencei bizottsághoz fordul.

[00:14:02]Én nem látom, hogy például ezen az én nagyon tisztelt kollégáim miért sértődnek meg.

[00:14:07]Én ezt egy teljesen érthető jogorvoslati eljárásnak tartom.

[00:14:11]Valakit a mandátuma közepén megfosztanak az a az alkotmányos státuszától.

[00:14:18]Még egyszer mondom, szerintem is megérdemli.

[00:14:22]Hát az a minimum, hogy ezek után erről legyen egy megfelelő jogi diskurzus.

[00:14:27]mondjon valamit róla a velencei bizottság.

[00:14:32]Alakítsuk ki az álláspontunkat erről.

[00:14:35]Hát talán erről szólna a liberális demokrácia, hogy egyébként minden oldal érhet jogorvosa.

[00:14:40]Tehát akkor ha ha ez nincs, akkor mindenki örök életre mehet börtönbe kollektív bűnösség alapján.

[00:14:48]Ha azt nézzük, hogy miért kellett most ilyen sürgősen ezt a nyolc éves korlátozást megszavazni, vagy egyáltalán ezzel foglalkozni, miközben, ahogy mondtad is, hát tudjuk, hogy Magyar Péter a miniszterelnök, lesz még miniszterelnök, tehát hogy akár várhatott volna ezzel.

[00:15:05]Nyilván az én válaszom az az, hogy ez egy kampányígéret volt, tehát ez egy politikai intézkedés, és akkor eljutunk oda, hogy tulajdonképpen hangulatjavító intézkedések vannak az alaptörvénymódosításban.

[00:15:20]Ebből ki lehet keveredni valahogy, hogy mert eddig megszoktuk, hogy a politika eszköz a jog, de hogy most tulajdonképpen mintha lenne itt egyfajta folytonossága ennek.

[00:15:29]Igen, nagyon köszönöm a kérdést.

[00:15:31]Szerintem nagyon jól érzékeled, és talán ez zavar engem is, hogy ugye hozzászoktunk 16 évig egy politikai populizmushoz, amely most teljes egyenesen becsatornázott egy alkotmányos populizmusba.

[00:15:44]Tehát nyilvánvalóan egyetlen okot tudnék én is mondani, hogy ezek az intézkedések indulatokat becsatornáznak, ezzel a kormánya a népszerűségét tudja növelni.

[00:15:54]Hát ezt hívják alkotmányos populizmusnak.

[00:15:56]Igen, beszélgessünk erről a 12 évről, de talán egy picit korábbról kezdve, hogy úgy tűnik, hogy bár elvilegben vannak olyan alapvetések, mint például, hogy visszamenőleges hatállyal nem alkotunk jogot, vagy egyénre szabra nem alkotunk jogot, vagy hogy a választójog az mit jelent.

[00:16:18]És annak a korlátozása az nem feltetlenül úgy néz ki, hogy jó, hát a nép ezt akarja, hogy csak nyolc évig legyenek, akkor szevasztok.

[00:16:24]hogy mintogyha ezeket az alapvetéseket, ahogy egyébként a korábbi kormányzat is, amikor éppen az volt az érdeke, akkor nem nagyon foglalkoztatták, hogy ezek így léteznek vagy vagy léteztek eddig.

[00:16:37]És mintogyha az új kormány sem nagyon foglalkozna ezzel ilyen esetekben.

[00:16:43]Nem biztos, hogy teljesen értem a kérdést.

[00:16:45]Tehát ugye a nyolc éves tehát a két ciklusú korlátozás az a miniszterelnökre vonatkozna.

[00:16:50]A három ciklus kormátozás, ami viszont terv, az pedig ugye, mint tudjuk a képviseli, már ugye Magyar Péter most már ott is feszegeti a nyolc évet.

[00:16:59]Tehát ezt ugye annyit azért megemlítenék, hogy nem teljesen ugyanolyan a két helyzet.

[00:17:07]Problémásabb egyébként a második értelemszerűen.

[00:17:12]Miért jogi szempontból?

[00:17:12]Ugye, mert a parlament szuverenitását erősen korlátozom azzal, ha megmondom, hogy ki és hány évig lehet képviselő.

[00:17:22]És ez erősen összefügg valóban azzal a választójogi kérdéssel is, legitimitás kérdéssel is, hogy a választók maguk ügye négy évente véleményt nyilváníthatnak.

[00:17:35]És nagyon érdekes, hogyha megmondja esetleg nekem a regnáló miniszterelnök, hogy én szerethetem-e valamelyik politikust, aki mondjuk nem tudom, Hadházi Ákost például.

[00:17:48]A hallgatók felvetették erre a kérdésre, hogy mi lenne, ha külön választanák az egyéni és a a listán szereplő képviselőket, és aszerint korlátoznák.

[00:18:00]Most nyilvánvalóan, hogy itt egy elég bonyolult folyamatról beszélünk, mert akkor itt már választási törvényről van szó.

[00:18:06]Itt már arról van szó, hogy vannak olyan listás képviselők, akik egyénibe lehet nem tudnának nyerni, de mégis ott a helyük, tehát hogy itt is van egyfajta distinkció, de hogy ez már közelebb jár ahhoz, amit szeretne elérni a kormány, vagy egyáltalán nincs szükség ilyen korlátozásra, és mindegy, hogy egyéni vagy nem egyéni?

[00:18:26]Nincs határozott véleményem a legtöbb kérdésben.

[00:18:28]Én amit látok, hogy nem folytatták le az elitek sem a vitát erről nem hogy a társadalom egésze, a jogászok sem egymás között.

[00:18:40]Ki nem beszélt jogi álláspontok vannak.

[00:18:44]Utalok itt erre, hogy aláírnak nyilatkozatokat, meg nem írnak alá nyilatkozatokat, meg nyilatkoznak az ATV-ben, meg nem nyilatkoznak.

[00:18:51]nagyon nagy feszültségeket érzek ez ügyben.

[00:18:54]És a harmadik kérdés az az, hogy ha eggyel hátrébb lépünk és megpróbáljuk elemezni a helyzetet, akkor valóban közjogilag néhányöp leverhető.

[00:19:04]Ilyen az, hogy ha korlátozzuk a mandátumok a a most maradjunk a képviselői mandátumoknál, akkor értelmes lehet adott esetben, és ki kell nyitni ezt a vitát jogi értelemben, független a hallgatók véleményétől.

[00:19:19]valóban, hogy van-e különbség aközött, hogy valaki egyéni képviselőként jukt-e be, vagy listáról?

[00:19:27]Egész egyszerűen azért, mert ugye a választói akaratot közvetlenül megtestesíti ugye a közvetlenül bejutó mandátummal valaki, ugye?

[00:19:36]Tehát ez azt jelenti, hogy nekem hiába nem szimpatikus az ő politikai nézete, hogyha az ő választókerületében erre kapott felhatalmazást, akkor nagyon nehezen mondhatom azt miniszterelnökként, hogy de nekem meg nem szimpatikus a tevékenység, és inkább ne induljon a választásokon.

[00:19:55]Tehát van valóban közjogilag egy ilyen értelmezhető distinkció, amelyről én annyit tudok ezen a ponton mondani jó lelki ismerettel, hogy ki kell róla nyitni a vitát, át kell beszélni és őszintén ki kell tenni a kártyákat, hogy milyen előnyökkel, hátrányokkal és veszélyekkel jár.

[00:20:14]Beszélgessünk még erről, hogy milyen veszélyekkel járhat, mert én egyébként gondolkozok azon, hogy hát az egész politikai rendszer nagyon átalakulhat meg a pártok működése, hogyha mondjuk ez nem tud egy egész életre szóró karrier lenni, de általában arról is érdemes lehet beszélni, hogy hát akár a különböző ezzel foglalkozó szervek, mint a velencei bizottság, vagy mondjuk az unió bírósága, az uniószabályok alapján a választójognak az ilyen jellegű korlátozásáról, mit gondol, vagy mit mond arról, hogy ez lehet-e, nem lehet, mekkora részben lehet.

[00:20:51]Nem nagyon jellemző, vagy hát mondhatjuk talán, hogy nem jellemző egyébként az Európai Unióban, hogy ilyen jellegű korlátozások vannak, nem?

[00:20:59]Tehát tulajdonképpen példátlan, ami nem azt jelenti, hogy szükségszerűen EU jogellenes, de azon nem kell megsértődni, hogy ezek után esetleg valamelyik képviselő azt mondja, hogy bocsánat, engem érint mit tudom én 10 éve vagyok képviselő, már nem tudnám a következő mandátumomat kitölteni.

[00:21:16]És én bizony meg szeretném kérdezni vagy az Európai Unió bírósági szerveit, vagy esetleg a velencei bizottságot erről a kérdésről.

[00:21:25]Ö eddig, ha jól értettem, akkor üdvözöltük ezeket az eljárásokat, azt gondoltuk, hogy jogállami garancia van abban, hogyha tudunk fordulni az EU szerveihez.

[00:21:34]Most pedig tulajdonképpen stigmatizáljuk azokat, akik egyébként jogkeresőként megpróbálják érvényesíteni akár egyébként az alkotmányos szabályokat, akár az uniós jogot.

[00:21:47]beszéltél kapkodásról meg alkotmányos populizmusról.

[00:21:50]És akkor innen felmerő bennem az a kérdés, hogy a te véleményed szerint mennyi esély van arra, hogy ez a forradalmi hevület lecseng, és egy alkotmányozási folyamatot viszont végig lehet úgy csinálni, hogy igazi párbeszéddel, igazi konszenzussal és a végére lesz egy nagyszerű jogállami alkotmányunk.

[00:22:13]Én ebben azért bizdonynék, tehát abban, hogy jobb lesz a helyzet, mint amit most látunk, azért abban bízom, mert ha nem bíznék, akkor nagyon szomorú lenne a következő néhány hónapunk.

[00:22:26]Az, hogy ezt a folyamatot el lehet rontani, és úgy tűnik, hogy a kormány sok mindent meg is tesz, hogy el is rontsa, azt viszont látom.

[00:22:32]Tehát azt gondolom, hogy az alkotmányozás iránya az üdvözlendő.

[00:22:39]Az, hogy az alkotmányozásba valóban, hogyha be tudják vonni a különböző társadalmi csoportokat, az ellenzéket, a különböző érdekvédelmi szervezeteket, inkorporációkat, hogyha az alkotmányt valóban meg tudják népszavazással erősíteni, az valóban egy szabadabb, jobb és igazságosabb társadalmat eredményezne, mert hogyha belegondolunk, a végén azért mégis mindnyájan ezt szeretnénk.

[00:23:04]Tehát azért ülünk mi is ebben a stúdióban, mert valahol ebben hiszünk.

[00:23:08]Tehát én is ebben hiszek.

[00:23:08]És nyilvánvalóan a saját tudásom szerint ehhez viszont minden segítséget természetesen szívesen mégis adok annak, aki ezt komolyan veszi.

[00:23:16]Nagyjából ezt tudom mondani, ott is millió kérdés van.

[00:23:21]Például mondok egyet, tisztáznunk kell, én még ezt nem látom, hogy a népszavazás az véleményformáló vagy ügydöntő lesz.

[00:23:29]tisztáznunk kell, hogy komolyan vesszük-e a demokratikus participációt.

[00:23:33]Nem tudom, hogy most néztétek-e, de az újabb módosításhoz egy ilyen, hogy lebutított nemzeti konzultációt hirdetett meg a kormány.

[00:23:43]Ezt egyébként azok, akik eddig a populizmust kritizálták, most nagyon üdvözlik úgy, hogy ma fölmentem a honlapra, nem tudom, hogy nézitek-e, hogy a határidő azt hiszem holnap telik le.

[00:23:54]Öt nap volt ugye azt ö nap.

[00:23:54]öt nap úgy, hogy számoljunk bele, hogy mire az ember jogászként ugye átlátja és megérti a folyamatokat, az körülbelül a harmadik negyedik napon van, de azért az egész ország mondjon véleményt már az ötödik napon, mert sajnos utána lezárjuk.

[00:24:10]Tehát hogyha így zajlik majd az alkotmányozás, akkor azt gondolom, hogy kár belekezdeni.

[00:24:17]Egyébként azért is érdekes, amit mondasz, mert amikor Magyar Pétert kollégánk kérdezte erről a 12 éves korlátozásról, akkor nekünk mondta azt először, hogy lehet, hogy ez akár nyolc év is lehet a képviselők esetében, merthogy ilyen vélemények jönnek be nagyobb részt az állampolgároktól.

[00:24:34]mondták neki a kollégái, és hogy ez egy nagyon izgalmas kérdés nekem, hogy és ez már egyébként az Orbán kormány alatt is egy nagyon izgalmas kérdés volt, hogy a többség véleményére meg akár arra, hogy hát a választók erre hatalmaztak felmennünket, meddig lehet hivatkozni és ez mikor hiba.

[00:24:51]Nyilván mondjuk a választójog korlátozásánál azért azt talán kimerhetjük mondani, hogy hogy hogy hiba.

[00:25:00]Igen.

[00:25:00]Tehát, hogy ő pláne úgy, hogy volt 16 évünk, ahol hogyha belegondolunk a legfőbb érve az egész nemzeti együttműködés rendszerének az a többségi elv, tehát mindenre azt mondta a miniszterelnök, hogy nagyon sajnálom, erre van demokratikus legitimációm.

[00:25:16]Tetszettek volna kétharmadot szerezni, én képes volt, én Orbán Viktor erre képes voltam.

[00:25:20]Ugye ez volt a mondás.

[00:25:22]Ehhez képest mit látunk?

[00:25:22]Bejön Magyar Péter a stúdióból és ezt mondja, hogy nagyon sajnálom, de majdnem 3árom negyedes felhatmazásom van.

[00:25:28]Erre kaptam felhatalmazást, mindent meg tudok csinálni.

[00:25:32]Tehát valamilyen módon, hogyha nem tudjuk azt kialakítani, hogy mi az, amit már elválunk a hatalommal szemben, ugye ez egy általános alkotmányjnyogi elv, hogy hatalommal szemben hatalmat lehet állítani.

[00:25:45]Tehát hogyha legalább az alkotmánynyjogászók részéről nincsen egy igény valamilyen garanciák beépítésére, nincsen a a a a hogy mondjam, biankó felhatalmazásokat adunk folyamatosan, abból egészen biztos nem lesz alkotmányos demokrácia Magyarországon.

[00:26:03]Folyamatosan arról beszéltünk az elmúlt 16 évben, hogy mennyire nincs meg a magyar emberekben a demokrácia, tudatosság, az igény a szabadságra, a jogállamiságra, ami azért nagyrészt megdőlt a legutóbbi választással, és nagyrészt a hát kicsit abszurd módon a Fidesz kormánynak és a NERnek köszönhetjük, hogy ezek a fékek beépültek az emberek gondolkodásába.

[00:26:23]És akkor az a kérdés, hogy amikor egy ilyen nagyívű dologról van szó, mint az alkotmányozás, akkor szerinted elég érett már arra a magyar társadalom, hogy ebben aktívan részt vegyen és tényleges alakítója legyen az alkotmánynak?

[00:26:43]Én azt gondolom, hogy nincsen más megoldás, tehát hogy kényszerhelyzet van, tehát a demokratikus participációnál jobbat még nem találtunk ki.

[00:26:50]Az, hogy ez tökéletesen, nem.

[00:26:50]Tehát a demokráciával ugye az a gond, hogy messze, mint tudjuk, egy suboptimális rendszer, de jobbat nem találtunk ki.

[00:27:00]Tehát azt gondolom, hogy ezzel a vitá én azt várom, hogy ezzel a vitával folyamatosan fejlődik egyébként az embereknek a jogtudata, a szolidaritás érzéke, megértik a másik oldal érveit például egyes kérdésekben.

[00:27:17]megértik, hogy miért fontos az, hogy mondjuk, mit tudom én, a köztársasági elnököt ne lehessen az alkotmányban egy fél mondattal bármikor elküldeni, mert ugye esetleg felmerül a mesé a veszélye annak, hogy a most kinevezett köztársasági elnökkel kialakul egy kormányváltás, mondjuk előrehozott választások lesznek.

[00:27:36]Miért ne tehetné meg a következő kormány ugyanezt?

[00:27:40]Tehát, hogy ezeknél a kérdéseknél szerintem ha bevonjuk a társadalom egészét, megpróbálunk egymással erről egy kicsit érdemben beszélni, az szerintem annál előbbreutatóbb, mintha nem tesszük.

[00:27:53]És hogyha belegondoltok, azért az egy nagyon nagy probléma volt, hogy 89-es rendszerváltás igen erősen az elitek alkotmányozása volt.

[00:28:04]A 2010-es rendszerváltás az tulajdonképpen erőből történt többségi alapon még csak az elitekkel sem folytatott.

[00:28:12]Az volt az Orbánkor kormányújítás vagy az Orbán rendszerújítása, hogy még az elitekkel se folytatott párbeszédet.

[00:28:17]Tehát ennek az antitézise csak az lehet, hogyha azt mondjuk, hogy jó, de akkor viszont most legyen társadalmi részvétel.

[00:28:25]Tudjuk azt, hogy mi az, amit egyáltalán bele kell írni egy alkotmányba?

[00:28:31]Ezt igen.

[00:28:31]Tehát sok mindent nem.

[00:28:31]És hogyan írjuk bele, és az mitől lesz jó alkotmány, az egy kérdés.

[00:28:35]De hogy mi az, ami legyen benne mé mi az, ami nem, azért az azt azt a szakma tudja.

[00:28:39]Ugye azt szoktuk mondani, hogy az alkotmányok azok mindenképpen rendelkeznek egyfajta képpel az államszervezetről.

[00:28:51]Tehát oda mindenképpen bele kell tennünk a főhatalom elosztásának az elveit, hogy mit csináljon a köztársasági elnök, hogy azt közvetlenül válasszuk-e meg, vagy pedig közvetetten, hogy a kormányfelelőssége meddig tart, hogy mit értünk azon, hogy az igazságszolgáltatás független satöbbi.

[00:29:08]Tehát ez egy ez egy ez egy igény, hogy ezt elrendezzük.

[00:29:10]A másik kérdés, amit mindenképpen bele szoktunk érni, azok az alapjogi kérdések.

[00:29:18]Tehát egyszerűen 45 után nincs olyan modern alkotmányos demokrácia, amelyik nem akar valamit mondani arról, hogy mi a viszonja mondjuk a szólás szabadságról.

[00:29:27]Ha betartják később, ha nem, mert azért mégis csak az, hogy benne van az alkotmányban, az könnyít azon, hogy az ember jogosan háborodik föl, például azon, hogy a klub rádiótól elvették a frekvenciáját jogellenesen, de ehhez kell az, hogy legyen azért az alkotmányban a sajtószabadságról mégis csak egy passzos.

[00:29:44]Tehát ezeket biztos, hogy kell szabályozni.

[00:29:46]És utána van egy csomó részletkérdés, amiről már lehet vitatkozni.

[00:29:49]Ugye általában én hiszek abban, hogy egy jól megírt szövegnek azért van valamilyen üzenete a politikai közösség felé.

[00:29:58]Tehát valamilyen módon egy jól megírt alkotmány azért mégis csak összetartja azt a politikai közösséget, amelyiknek mindannyian a tagjai vagyunk.

[00:30:05]Tehát mindannyian magunkénak érezzük azt a szöveget.

[00:30:10]Ezt ezt egy kohízius erejének is szoktuk mondani az alkotmánynak.

[00:30:13]Ö e tekintetben borzasztó megosztó volt a Fidesz alkotmánya, amelyik ugye elment egyrészt egy historizáló irányba, másrészt ugye teli tűzdelte világnézetileg elkötelezett gondolatokkal ugye az alaptörvényt.

[00:30:28]És mégha nem lett volna rossz indulatú, mert ugye a módosítások révén direkt rossz indulatúval vált, de még az eredeti formájában is ügye erősen kirekesztően hatott azokra, akik más vallási, politikai, világnézeti meggyőződésen álltak, mint mondjuk a megalkotói az alaptörvénynek.

[00:30:50]Úgyhogy valami ilyesmit szoktunk beleírni.

[00:30:52]Nem lehetetlen.

[00:30:52]Azt is azért tudni kell, hogy ez egy, hogy is mondjam, ez egy viszonylag ismert, egy nem akarok cinikus lenni, és ezt a kifejezést használni, egy ismert biznisz, de egy ismert műfaj, hogy alkotmánjogászok alkotmányokat tanulmányoznak és utána írnak egy újabb verziót.

[00:31:10]Erre egyébként az én kutatóintézetem is vállalkozott korábban, de tulajdonképpen nincs olyan ismert alkotmány, vagy szinte nincs olyan ismert alkotmányogász, aki már nem írt volna tervezetet alkotmányról.

[00:31:21]Azt akarom mondani, hogy nem annyira ördöngősen nehéz megírni az, hogy van-e mögötte valódi társadalmi akarat a szöveg mögött.

[00:31:31]Ö az, hogy utána ezt még egyszer mondom, a választott képviselőink a legjobb indulattal használják-e az, hogy sikerül-e olyan garanciákat beépítenünk azzal együtt, hogy a határozottállás mondom, hogy nincsen tökéletes garancia ez az alkotmányos demokrácia rendszerében, de legalább olyanokat, amik nehezítik, annak például a megváltoztatását, és mondhatnék még néhány szorm a szöveg megváltoztatását satöbbi.

[00:31:56]Arra viszont szerintem ö van ö igenis egy kis mozgástér.

[00:32:04]Ha már szóba került a közvetlen elnökválasztás.

[00:32:06]Te mit gondolsz róla?

[00:32:06]Jó lenne Magyarországnak?

[00:32:11]Nem tartom ördögtől valónak.

[00:32:11]Ezt a vitát is ki kell nyitni.

[00:32:13]Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak.

[00:32:15]Ö azt látjuk, hogy legalábbis ami a rendszervár, tehát 89 óta a magyar helyzetet illeti, ami veszélyt eddig hordozott, az leginkább a miniszterelnöki túlhatalom volt.

[00:32:29]Én nagyon remélem, hogy ez végérvényesen megszakadt 2026-ban.

[00:32:33]Zárójel szerintem nem.

[00:32:36]Tehát azt gondolom, hogy a miniszterelnöki hatalom Magyarországon átcsúszott egy ilyen kvázi, hogy politológiai értelemben egy ilyen prezidenciális rendszer felé elment.

[00:32:47]És ebben a helyzetben nagyon érdekes kérdés, hogy ha igaz a mondás, hogy hatalomnak hatalom lehet az ellensúlya, akkor egy erős államfői tisztség az egyébként konkurálhat ilyen értelemben a miniszterelnöki hatalommal, és egymást tudják nagyon szépen is korlátozni, ha ez okosan, jól van kitalálva, jogtechnikailag jól működik.

[00:33:10]Zárójel.

[00:33:13]Erről egyáltalán nem nyilatkozott a miniszterelnök, hogy ilyen ambíciója lenne, mert ez viszont valóban a miniszterelnöki hatalmat jelentősen, fundamentálisan korlátozza.

[00:33:24]És van még nagyon sok kérdés, mit csináljon az alkotmánybíróság, kellenek-e kétharmados törvények?

[00:33:30]És ami mondjuk nekem kifejezetten fontos, hozzá vagyunk szokva az elmúlt 17.

[00:33:35]évben most már lassan, hogy a hogy a alaptörvény az módosul.

[00:33:42]állandó jelleggel, de hogy gondolom, hogy az lenne a cél, hogy egy olyan szülessen meg, amit nem is feltetlenül tud utána még egy kétharmados többség sem csak úgy módosítani.

[00:33:55]Több kérdés is elhangzott.

[00:33:55]Én azt gondolom, hogy a a az, hogy a normával mi a baj, és hogy mi az, ami gond azzal, ha állandóan módosítunk az alkotmány szövegén, azt most már mindannyian a saját bőrünkön érzékeljük.

[00:34:06]Nyilván ezt ha sikerül csökkenteni, akkor mindenki nagyon boldog lesz.

[00:34:12]A másik kérdés az az, hogy az egyes intézményekkel mit tudunk az alkotmányban kezdeni.

[00:34:18]Ennek is az egyik része az valóban, hogy a lehető legjobb szabályozást kitaláljuk.

[00:34:24]Nagyon jó volt Eszter példája a köztársasági elnök kérdésére.

[00:34:28]Ezt a vitát le kell folytatni.

[00:34:30]egyszerűen ö világosan kell látnunk, hogy akarunk egy egy ennél sokkal erősebb köztársasági elnököt, annak is mi természetesen vannak hátrányai és látjuk is például a szomszédos országokban is.

[00:34:42]De akkor ezt a vitát meg kell folytat le kell folytatnunk.

[00:34:46]A másik kérdés, ami legalább ennyire fontos, hogy mit gondolunk ezeknek az intézményeknek az integritásáról.

[00:34:55]És itt beszélhetnénk az Alkotmánybíróságról, de egyébként nem sorolta föl a miniszterelnök, de legalább ennyire problémás az ombucsman helyzete.

[00:35:02]Beszélhetnénk az összes olyan független intézményről, amelyik teljes csődőt mondott az elmúlt 16 évben.

[00:35:07]És itt azt tudnám mondani, hogy talán annyi tapasztalatot levonhatunk ebből, hogy ezek az intézmények részint az intézményi garanciák, de talán még nagyobb részt a választott személyek integritása révén tudják betölteni alkotmányos funkciójukat.

[00:35:29]Tehát amiben az Orbán rendszer egy teljes antitéis volt, és tulajdonképpen már ördögilen zseniális volt, démoni volt, az az, hogy folyamatosan megtalálta azokat a tisztségviselőit, amelyek akiknek nulla szakmai integritása volt.

[00:35:46]Ugye ennek számos előnyét élvezi most Magyar Péter, amit egyébként nem akar kijelvezni, mert ugye ezek az emberek személyükben semmilyen ellenállást nem tudnak, nincsen integritásuk, semmilyen ellenállást nem tudnak tanúsítani a fennálló hatalommal szemben, mint ahogy a korábbival szemben sem tudtak.

[00:36:06]Teljesen mindegy, hogy Polt Péterről, Sujok Tamásról vagy a Kozma Ákosról.

[00:36:12]Nem is a a közönség nem is ismeri nagy részét ezeknek a neveknek.

[00:36:18]Volt ombucsman, jelenlegi alkotmánybíró, ugyanúgy jelentéktelen volt ombucsmanként, mint alkotmánybíróként.

[00:36:25]Tehát tulajdonképpen azt szoktam kicsit viccesen mondani, hogy két kiválasztási kritérium volt, a szakmai alkalmatlanság és a teljes integritás hiánya.

[00:36:32]A kettő nem feltétlenül függ össze, gyakran összefügg, mert még az is előfordult, hogy valaki szakmailag esetleg megbocsájtották neki, hogy alkalmas volt abban az esetben, hogyha nem rendelkezett semmilyen rezisztenciával a fennálló hatalommal szemben.

[00:36:49]Egyébként ezt mi érzékeltük az én kutatóintézetemben, tehát nekünk több olyan megnyert projektünk volt, ami a jogrendszer rezilienciájáról szólt.

[00:36:58]Ezt ugye egy kicsit kódolni kellett a nerdben, de hát tulajdonképpen arról volt szó, hogy tulajdonképpen hát rendben van, rendben van, de hát azért mégis ezt az emberek működtetik ezt a rendszert.

[00:37:11]Hogyan lehet ezt a rendszert valamilyen módon ugye a személyek által mégis csak hitelesíteni?

[00:37:16]És ha belegondoltok, ez a probléma azért csak előjön, mert amikor az államfőről van szó, azért csak rákérdeztek ti is, hogy jó, de hát mi van, hogyha talál ojat esetleg a miniszterelnök, aki valóban kifejezi a nemzetysségét, és én is azt gondolom, hogy akkor az egy jó döntés lesz, és maximálisan támogatnunk kell.

[00:37:35]Ha már előkerült az alkotmánybíróság, ugye ez is szerepel az alaptörvénymódosítás tervezetben, hogy legyen függetlenebb és a alkotmánybíróság tagjai ezen túl saját tagjai közül választhatnak elnököt, amivel hát nehéz lenne fogást találni.

[00:37:51]Azon viszont annál inkább, és említetted is, hogy akár még az Unió is találhat fogást, hogy 70 éves felső korhatárt is bevezetnék az alkotmány bíráknál.

[00:37:58]Miért akarhatnak ilyet, ami azért valóban szembe mehet akár még az uniós joggal is.

[00:38:07]Nagyon sok sebből végzik az egész Alkotmánybíróság ügye, mint az összes többi kérdés is Magyarországon.

[00:38:11]Az egyik kérdés az az, hogy nem a 70 éves korhatárral van a gond.

[00:38:17]Ez korábban így szabály volt, és igen gyakori szabály egyébként az unión belül is.

[00:38:22]A gond az, hogy nem tehetem meg azt, ez a rendes bírák esetében is így volt, ahol 70 év volt a korhatár.

[00:38:31]Rájött a Fidesz, hogy így túl sok olyan bíró lenne, aki esetleg nem elég lojális hozzá.

[00:38:35]Levitte a korhatárt 62-re, de ez a bent lévő bírókat érintette.

[00:38:42]200-at le tudott gyorsan fejezni.

[00:38:45]Persze a helyére már a ner kinevezte a saját bíráit, és arra mondta az Unió Bírósága, hogy ez így nencs rendben.

[00:38:53]Hát azt nem lehet, hogy kinevezem bizonyos feltételekkel, hogy ő ott ülhet 70 éves koráig, de amikor betölte a 62-t, akkor azt mondom neki, hogy ja, most pedig menjél haza.

[00:39:02]És ugye ez itt a probléma a jelen helyzetben, hogy ezeket a jó embereket, most mindegy, hogy szeretjük-e őket vagy nem, ugye kineveztük valamilyen feltételekkel, és akkor azt mondjuk menet közben, hogy ja, hát ezek már nem érvényesek.

[00:39:19]Na és ez az, amire én azt mondom, hogy ha forradalom van, akkor esetleg meg lehet indokolni, akkor várjuk meg, hogy mit mond rá az Európai Unió különböző szervei, mert hogy pont azért tűnik ez is egy most azon túl legitimnek, hogy valóban ezt ígérte Magyar Péter, tehát hogy azt hiszem, hogy talán ezt kiolvashattuk a kampányból is, meg hogy a választók tényleg adtak erre egy felhatalmazást, és azért mellett tényleg lehet érvelni, hogy ez az alkotmánybíróság ez nem végezte el a dolgát korábban.

[00:39:46]Most egyébként vissza is kapköröket.

[00:39:47]cserébe azért, hogy lefejezik egy kicsit, de a jókörök visszaadása és azok, na az átgondolt alkotmánybírósági reform az egy nagyon fontos kérdés.

[00:40:01]Én megint azt hiányolom, hogy ezt akkor meg kell beszélni, hogy pontosan mi a víziónk a jövő alkotmánybíróságáról, nem egy sebtiben beadott módosítóval a a aminek ugye a az a következménye, hogy nincs társadalmi vita, nem tudjuk átbeszélni satöbbi, valóban nagyon nagyon megtépázott a magyar alkotmánybíróság.

[00:40:23]Vissza kell adni ezeket a jóköröket, át kell beszélni, mi igen, mi nem.

[00:40:27]Mondok egy példát anélkül, hogy untatnám a hallgatókat.

[00:40:29]Egyáltalán nem tartom az se ördögtől valónak, hogy belássuk, hogy Magyarországon nem működik a független alkotmánybíráskodásnak ez az úgynevezett, ezt mi úgy hívjuk a szakmában, hogy kzeni modell, az azt jelenti, hogy az alkotmánybíróság elkülönül a rendes bírósági rendszertől, mint például gondoljanak bele, vagy gondoljatok bele az Egyesült Államokban ugye annak része.

[00:40:50]Lehetséges egyébként Vörös Imre kollégám ezt igen népszerűsíti, hogy egyszerűen integráljuk a rendes bírósági rendszerben, mert újabb problémákat gyártunk.

[00:41:01]Mindig a hatalomnak lesz egy érdeke, egy végső beleszólása a bírák kinevezésébe.

[00:41:06]Nem bizonyult a dolog egy igazi parításos rendszernek, ahol egyébként nem lehet politikai túlhatalmat szereznie annak a delegálópártnak, amelyik ugye kinevezi a bírákat.

[00:41:17]ö számos ért van, át kell gondolni, aminek ezt tudom mondani, tehát hogy a kicsit az az érzésem Magyarországgal kapcsolatban, és elnézést a hasonlatért, valamiért én szeretem követni a latinamerikai alkotmányos példákat, és ugye ott az egy érdekesség, hogy Ekvádorban van ez a Noboa elnök, akinek a legújabb ötlete az Alkotmánybíróságnak, erre Van egy kifejezés megpakolása.

[00:41:48]Cpackingnek hívják angolulokul.

[00:41:51]Ez azt jelenti, hogy nem elégedett az alkotmánybíróság bizonyos döntéseiből.

[00:41:56]Alkotmányos feszültségek alakultak ki nagyjából másfél évvel ezelőtt a az elnök és bizonyos hatalmiok között.

[00:42:05]Az alkotmánybíróság nem elég lelkesen támogatta ebben az elnököt, és ilyenkor az a megoldás, hogy az alkotmányba betesznek olyan újabb rendelkezéseket, amivel megnövelik az alkotmánybírós alkotmánybírák számát, felemelik és megváltoztatják ezzel azt a politikai arányt, amely adott esetben mondjuk egy elnökellenes döntéshez vezethetett, hogy sokkal inkább egy elnök párti döntés legyen.

[00:42:33]Na most én nem gondolom, hogy ez lenne hosszútvon az üdvösséghez vezető út Magyarországon.

[00:42:41]Ha le akarjuk folytatni, márpedig le akarjuk folytatni, és van erre szerintem kormányzati szándék és ígéret is, hogy lefolytatjuk majd mindezeket a vitákat és lesz egy stabil alkotmány.

[00:42:51]Mennyi idő ez, mire ott állunk, hogy de jó, van egy rendes alkotmányunk?

[00:42:59]Azt szeretném mondani, hogy nem űz a tatár, tehát hogy ez egy ez megint egy populista nézet, hogy valamit nekünk hajtanunk kell.

[00:43:09]Tehát olyan stabil kormányzati többség van, és egyelőre a kormánytöbbség mögött olyan stabil egyébként választói akarat, hogy pont azt gondolom, hogy ha két év két év egyszerűen négy éves ciklusokban gondolkodunk, az lenne az értelme, hogy olyan intézményeket találjunk, amelyek működőképesek a következő mondjuk 20-25 évben.

[00:43:32]És nem arról van szó, hogy mindenki már azért fordul el megint a demokratikus intézményrendszertől, mert szemmel láthatóan kiüresedettnek látja őket.

[00:43:43]Van még négy percünk, és engem nagyon érdekel, kicsit összefoglalva a beszélgetésünket, hogy abból, amit eddig láttunk, te mit gondolsz, hogy milyen lesz alkotmányogilag ez a Tiszakormány?

[00:43:57]ö tiszteletben tartják-e majd például a kisebbségek jogait, meg a saját hatalmukat korlátozzák-e majd valamilyen módon, akár a saját politikai döntésükből, akár úgy, hogy megteremtik magukat, maguknak az ellensúlyokat mondjuk egy közelsági elnök személyében?

[00:44:15]Én kicsit szkeptikus vagyok, ne legyen igazam.

[00:44:17]A víziója, ez inkább politológiai kérdés, hogy milyen víziója van a a miniszterelnöknek a jövő demokráciájáról.

[00:44:30]Ö azt gondolom, hogy igazságtalan lenne erről most nyilatkoznom.

[00:44:37]Szerintem nyugodtan meg lehet várni az első év kormányzását.

[00:44:40]Ön, hogy mondjam?

[00:44:45]Ö eleve nem vagyok abban biztos, hogy alkalmazható a magyar politikai rendszere az a dihotómia, hogy diktatúráról beszélünk, vagy pedig alkotmányos demokráciáról.

[00:44:57]Én azt gondolom, hogy ami nagy eséllyel, ami ki fog alakulni, az a kettő közötti rendszer.

[00:45:07]Nem vagyok benne biztos, hogy a liberális alkotmányosság fénykora lesz a következő, mondjuk azt mondom, hogy 5-10 év Magyarországon.

[00:45:17]És akkor visszatérve a beszélgetés elejére, azt kijelenthetjük, hogy arra sincs garancia, hogy megszületik az alkotmány, és egy új többség, vagy akár ugyanez a többség úgy gondolja, hogy akkor ő most újra farikcsálna ezen, és megint eljutunk a 17.

[00:45:32]módosításig.

[00:45:35]Tehát, hogy ezt nem nagyon tudunk ilyen fékeket beépíteni ebbe a rendszerbe, hogy ez ne történjen meg.

[00:45:41]Azt gondolom, hogy nekünk az közös felelősségünk, hogy amit lehet, azt kivédjük garanciákkal.

[00:45:48]Hogyha az a kérdés, hogy léteznek-e abszolút garanciák, akkor azt gondolom, hogy a politikai rendszer sajátosságai miatt nem.

[00:45:55]Tehát a politikai kultúrának és az önkorlátozásnak, a hatalom önkorlátozó igényének mindig óriási szerepe lesz.

[00:46:03]Ugye ezzel kezdtem ezzel a spanyol példával.

[00:46:07]Akkor a fékek és ellensúlyok sokat emlegetett rendszere, vagy annak a működése azért nagyrészt megint azon fog múlni, hogy egy többség, vagy nevezzük ezt a többséget most jelenleg valószínűleg Magyar Péternek egyébként meddig szeretne elmenni, és meddig van mögötte egyébként a nép még ebben?

[00:46:25]Ez utóbbiban jobban bízom.

[00:46:25]Tehát az a helyzet, hogy azért azt láttuk, hogy mi történik a Fidesz féle nemzeti együttműködés rendszerével, hogyha kimegy mögülle a többségi akarat.

[00:46:38]És azt gondolom, hogy e tekintetben nagyon érzékeny a miniszterelnök.

[00:46:42]Azt gondolom, hogy ezt nagyon is megértette.

[00:46:44]Ha nincsen mögöttem a civil társadalom támogatottságának támogatásának a nagyobbik része, akkor nem fogok tudni kormányon maradni.

[00:46:54]És azt hiszem, hogy ez viszont egy nagyon kemény lecke minden további miniszterelnöknek.

[00:47:00]És a szakma egyébként szerinted készen áll arra, hogy hogy kiabáljon, amikor kiabálni kell?

[00:47:03]Azért az az második korbán kormány idején nagyon sok jogász maradt csöndben, talán amikor nem kellett volna.

[00:47:11]Nem azt gondolom, hogy a hogy a jogászi szakma erre pillanatny nem áll készen, ami nem azt jelenti, hogy nem tud fejlődni és készen állni a következő években.

[00:47:21]Ez egy külön kérdés egyébként a jogászi szakma.

[00:47:24]De azt gondolom, hogy ott legalább szintén három probléma van, amelyiket majd egyszer meg tudunk beszélni, de nem, de nem tartom reménytelennek a helyzetet.

[00:47:33]Ezt a vitát is ki kell nyitni.

[00:47:36]Köszönjük szépen Bánforgás Nóra Alkotmányogásznak, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Kutató Intézet tudományos munkatársának.

[00:47:45]Köszönjük, hogy eljöttél hozzánk.

[00:47:47]Köszönöm, hogy itt lehettem.

[00:47:49]És ezzel a mai műsor a végére ért.

[00:47:51]Elkészítésében Simon Erika, Studer Dániel, Nemes Dávid és Ká Kevin voltak a segítségünkre.

[00:47:56]Elköszönnek a műsorvezetők és János.

[00:47:59]Minden jót kívánunk.