Mi lesz, ha mi leszünk a migránsok? | Toldi Ottó

[00:00:04]Jó napot kívánok.

[00:00:04]Zentai Péter vagyok.

[00:00:07]Nem tudom, hogy tudják-e, de Európa, a mi kontinensünk, az összes kontinens közül a leggyorsabban melegszik.

[00:00:15]Ennek lehet, hogy egy vadhajtása vagy egy része az, amit ma itt és most, Magyarországunkon, illetőleg egész Európában megélünk.

[00:00:29]És itt van az én kedves vendégem, Toldi Ottó, aki politikával is, külpolitikával, gazdaságpolitikával is foglalkozik, de elsősorban klímakutató és energia szakértő üdvözlömön önt.

[00:00:45]Jó napot kívánok.

[00:00:45]Üdvözlöm a kedves hallgatókat.

[00:00:48]Szóval ez az Európánk például életmódban a különböző nemzetállamok nagyon különböznek egymással.

[00:00:57]Például olvasom, hogy a Németországban, a háztartásokban és a középületekben jóval kevesebb a légkondicionáló berendezés, mint nem csak nálunk, illetve nem csak Amerikában, bocsánatot kérek, hanem mint nálunk.

[00:01:12]Amerikában a háztartásoknak a 90%-ában van légkondicionáló, a német háztartásokban 6%.

[00:01:20]És ez a 6% ez ugyan kirívó, de általában az európaiak nem szeretik a jelek szerint a légkondicionálást, vagy az európai társadalmakat.

[00:01:32]Nem így nevelték, az amerikai társadalmat úgy nevelték, mi vagyunk a bölcsebbek ezzel a hozzáállással, vagy Amerika a bölcsebb azzal a hozzáállással.

[00:01:45]Az az igazság, hogy azért én egy picit nem elsősorban társadalom oldaláról közelíteném meg, hanem egyszerűen ennek vannak természetföldrajzi okai.

[00:01:54]Ha megnézzük Európa térképét, akkor látjuk, hogy a hegységeknek az elhelyezkedése az inkább kelet-nyugati irányú, hogyha most így magunk elé kapjuk hirtelen a térképet.

[00:02:07]Ugye a a skandinávységek, a Európa szinte közepén végighúzódó Pireneusok, Alpok, Kárpátok, lánc ugye szinte két félreosztja Európát, és a az északabbra eső részek azok csapadékosabbá váltak a klivaváltozás során meglepő módon.

[00:02:24]Ezt sajnos mi nem tapasztaljuk, és a hegységöv alatti országok meg tovább szárazottak.

[00:02:29]Tehát a ha Észak-Amerikát nézzük, ott a hegységek iránya észak-déli irányú, ezért gyakorlatilag ott a a éghallatváltozással összefüggő kilengések azok azok még talán még drasztikusabbak, és talán ez vet ez vezette az USA arra, hogy sokkal hamarabb bevezesse a vagy elterjessze a klímaberendezéseket, hiszen ott a klímaváltozással összefüggő magas légköri változások akadályt talul tudják a negatív hatásokat kifejleszten kifejteni.

[00:03:05]És ezért gyakorlatilag az USA középső része az már korán elkezdett félsivataggá válni.

[00:03:10]Ugye emléksz biztos sok mindenkinek van a kedves hallgatók között ilyen emléke vagy akár internetes fotó a szem előtt, hogy hogy néznek ki ezek a a féshivatagok Amerikában halálvölgye, ugye a Colorado folyóvölgy környéke és és Nebraszka meg ezek a területek.

[00:03:27]Ott enélkül nagyon nehezen tudott volna az emberi civilizáció olyan szintre jutni.

[00:03:32]Európa ebből a szempontból sokáig mérsékeltebb volt.

[00:03:36]Kifejten Németországban ma is egy olyan a Németország egészét nézve természetesen a közép-európai régió már kezd hozzánk hasonlítani, tehát mondjuk Bajorország, de attól éjszakabbra azért Németország máig a klímaváltozás ellenére is kiegyensúlyozott klímát tudott megőrizni.

[00:03:52]Ez majd ha így haladunk, ez biztos, hogy nem marad így, de jelen pillanatban nincs is még annyi akkora szükségük arra, hogy ott kiegyensózottan még a helyzet.

[00:04:03]Magyarországon például már nincs így.

[00:04:05]Magyarország ugye állítólag az őseink valamikor azért jött ide, mert ez az erdőztebb zónanak a legnyugatibb csücske volt Magyarország.

[00:04:13]És hogy a honfoglalók eddig a kárpátok övéig találták meg azt a legeltetésre alkalmas erdőztjebb területet, ahol a nagy állatcsordákat tudták legeltetni.

[00:04:23]Amellett víz vízzel is bőségesen ugye el volt látva.

[00:04:27]Tehát Dél-Európa más.

[00:04:29]És hát ha a Mediterrán Európát nézzük, az meg már teljesen más.

[00:04:34]Ott nagyon extrém a helyzet.

[00:04:34]Ott a a mondjuk egy olaszországi vagy egy spanyolországi klíma berendezés ellátottságot lenne talán érdemesebb összehasonlítani az USJéval, de még mindig alacsonyabb ott a szint és valószínűleg már a az Egyesült Államon már a 40-es50-es években is ez a dolog egy üzletág is volt nyilvánvalóan, és arra oktatták a lobbik nyomására a társadalmat, hogy tessék ezt csinálni.

[00:05:00]De mindenesetre hát meg olcsó az energia.

[00:05:01]Gondoljuk meg, hogy olcsó a földgáz.

[00:05:03]Rengeteg saját kőolajjuk van, rengeteg saját földgázuk van, rengeteg saját szenük van.

[00:05:07]Az olyan volt, mint a régi Szovjetunió ilyen szempontból olcsó volt az energia, csak ott nem volt viszont légkondicionáló viszont tehát tényként leszögezhetjük az ön szakmai ismeretei és lelkiismerete szerint, hogy a minnek tanúi vagyunk és bizonyos tekintetben szenvedői, az egy korszakos felmelegedés, és nem csupán egy olyas valami, hogy mostanában sűrűbben vannak a hőhullámok, és várhatóan, mint ahogy korábban is, lesznek olyan időszakok, amikor nem lesznek hőhullámok, és nem lesz ennyire gyakori a túlzottan magas hőmérséklet.

[00:05:51]Én erre azt mondanám, hogy az embernek nagyon komoly szerepe van abban az emberi civilizációnk idézőjelesen mondom fejlődésében.

[00:05:58]Egy voluntarista fejlődés volt ez.

[00:06:04]Tehát nagyon fontos szerepe van az emberi civilizációnak a klímaváltozás kialakulásában, erősödésében.

[00:06:12]Természetesen ez ez e ez ez én nem hülye vagyok, sokak még mindig kételkednek ebben a mintogy hogy egy egy valóságosan létező hosszútávú, nagyon hosszútávú tendenciáról van szó.

[00:06:25]Biztos, hogy az embernek nagyon fontos szerepe van a klímaváltozás súlyosbodásának vagy fölgyorsulásának.

[00:06:34]Én ugye sok-sok évet töltöttem azzal, hogy természettudományokba próbáltam elmélni több-kevesebb sikerrel.

[00:06:38]Én nekem az az érzésem, hogy nagyon nehéz egy ilyen komplex problémát visszavezetni egyetlen faktorra.

[00:06:45]Tehát konkrétan az emberi üvegházgázkibocsátás tényleg gyors növekedésére.

[00:06:53]Merthogy nem csak erről van szó.

[00:06:55]Gondoljunk bele abba, hogy amióta az emberi civilizáció globális lett, azóta kiirtottuk a földi növényzet felét.

[00:07:03]Ez azt jelenti, hogy volt 6 milliárd hektár erdő.

[00:07:04]Ennek most már csak a fele van meg.

[00:07:07]És tudjuk, hogy az erdőben a fák kötik a széndioxidot, hűtik a környezetüket.

[00:07:11]Ugye nem a csupasztalaj van, nem beton, nem üveg, hanem hűt.

[00:07:17]Pároloktat, ezzel hűt.

[00:07:17]És amit helyére raktunk, azok a szántóföldek meg a beton, ami visszaveri a napsugarakat, és gyakorlatilag egy kályha effektus van.

[00:07:28]Tehát ennek is nagyon fontos szerepe van.

[00:07:30]Annak is nagyon fontos szerepe van, hogy a foszilis energia használat miatt a széndioxid a légkörbe jut, de egy nagy része visszakerül csapadék formájába, és elsavanyítjuk a tengereinket meg a meg a folyóvizeinket, meg a tavainkat, és emiatt a tengeri óriási algamezők sem tudnak már olyan hatékonyan széndioxidot kötni, amivel megint csak rengeteget kötöttek meg ebből az üvegházgázból.

[00:07:56]Most gondoljuk meg, hogy nincs elég növényzet, ami most tengeri vagy erdő, mindegy, ami megkösse a széndioxidot.

[00:08:03]Fele annyi van, plusz még ki is bocsátunk többet, mint amit el tud nyelni.

[00:08:06]Ennek biztos, hogy komoly szerepe van, de a kettőnek például együtt van szerepe.

[00:08:09]Na most még egy.

[00:08:12]Ugye senki nem gondol arra, hogy ha most megkérdezném a kedves hallgatókat, hogy szerintük mi a legnagyobb széndioxid kibocsátó a földön ma?

[00:08:20]Nem mondanák sokan azt, hogy a kőzetek málása, csak hogy még az ember ebbe is beleavatkozik.

[00:08:28]A kőzetek máás.

[00:08:28]Hát ne ugye régen nem volt savas az eső, de a a kőzeteknek volt egy természetes málása, ezt mindenki tudja.

[00:08:35]Ennek a kémiai része az, ami izgalmas, mert a kőzetek mállásakkor széndioxid szabadul föl.

[00:08:39]Ugye amikor a meszes kőzetek lebomlanak, a bomlás során ugye oldásba kerülnek, akkor édes vízi mészkő kéződik, de a nagy része az kikerül a a vízből kipárologva a légkörbe.

[00:08:52]Ez adja a legtöbbet.

[00:08:52]Na de ezt is sikerült növelnünk, hiszen a savasesők, amik az ipari, ahogy előbb mondtam, a fosszilis energia kibocsátásból képződnek, ugye az egy szénsavas eső esik, és emiott a kőzetek már is fölgyorsul.

[00:09:05]Tehát ilyen módon sok faktor az ember nem csak ezzel az egy faktorral, hogy erőműveinkből széndioxidot bocsátunk ki, meg meg fölmegy a metán a földgázmezőkről meg meg satöbbi satöbbi.

[00:09:18]Tehát nem csak az ember, az ember sokféle módon növeli az üvegházgázkibocsátást, és ez a sokféle módú dolog, ez ez együttesen hat ilyen durván.

[00:09:29]Üüm.

[00:09:29]Na most ennek az összképnek egy furcsa járulékos mellékképe, ami egyébként nagyon meghatározó, legalábbis a tapasztalataim szerint, hogy az ipari fejlődés az ugye roppant energiaigényes, és azért kell ipari fejlődés és általában a fejlődés, hogy az emberiség fenn maradjon, mert a fejlődés nyomán újabb és újabb munkahelyek teremtődnek megélhetési lehetőségek, de a csapda ott van, hogy ez az egész fejlődés mindig járulékosan szennyezéssel kell, hogy járjon.

[00:10:11]Ha átállunk az egyik energiáról, a másikra, az is olyan eszközöket igényel, ami gondolom ebben nem tévedek, energiaigényesek és másfajta pusztításokat végez.

[00:10:24]Ez nem olyasfjta szituáció, hogy bármit is teszünk, nem tudunk optimalizálni, nem tudjuk a dolgokat, ami melléktermék és negatív, az járulékossá legyen mindössze.

[00:10:43]Abszolút egyetértünk, de én optimista vagyok, megmondom őszintén.

[00:10:46]Most kezd lecsapódni az a az a felismerés, hogy igazából mi állandóan a fogyasztó, egyszerű mindennapi emberek szemléletét szeretnénk fogyasztani, szemléletformálni, hogy változtassuk meg a fogyasztási szokásaikat, de alapvetően ezt úgy tesszük, és ebbe az a nem korrekt játék a politika részéről, hogy az alapvető közgazdasági szabályozókat nem alakítottuk át.

[00:11:11]Ha gyártok valamit, kitalálom, hogy valamire szükség lesz a piacon, megcsinálom neki a piacot, gyártok valamit, használom és kidobom.

[00:11:23]Van egy ilyen szemlélet, hogy kidobomz.

[00:11:25]Most kell majd fölfognunk azt, hogy olyan új fejlesztést nem szabad csinálni, ahova nem teszem azonnal mellé, hogy hogy kell vissza ö újrahasznosítani, hogy legyen neki egy második élete, hogy hogy még ki lehessen belőle szedni, amit lehet, és utána kerüljön vissza az elejére, hogy egy igazi körforgásos szemlélet, ami a természetben uralkodik.

[00:11:45]Nincs olyan biológiai folyamat, ami nem olyan, hogy kiindulok egy egy kiindulási anyagból, egy csomó hasznos terméket gyártok, de a végén a a az a az építő téglák visszakerülnek a folyamat elejére.

[00:11:57]Ezt kell az emberi társadalmaknak elérni, de nagyon komolyan most tartunk afelé, most fogta föl a világ, hogy egy volontarista szemléletből most megyünk át egyfajta minőségi fenntarthatóbb irányba.

[00:12:09]Nekem ez az érzésem.

[00:12:11]Látok erre tendenciákat.

[00:12:14]A az új innovációk, fejlesztések erre mutatnak, hogy záruljon körbe ezek a ezek a termelési láncok záruljanak szépen körbe.

[00:12:22]Ez nagyon jól látszik pár helyen.

[00:12:26]És ugye besz felhozom példaként az atomenergiát.

[00:12:30]Ugye emlékszünk Csernobilra, emlékszünk Fukusimára.

[00:12:35]Ezek a események nagyon szomorúak, de még szomorúbb hatásuk az volt, hogy 20-30 évre leállították a fejlesztést emiatt az atomenergetikában.

[00:12:44]Most amióta az Európai Unió mégis csak úgy döntött az új tax a taxonómiarendelet módosításával, hogy mégiscsak fenntartható az atomenergia és szükség van rá a klímasemlegességhez, megindultak robbanásszerűen a fejlesztések.

[00:13:00]A franciáknak, az oroszoknak már vannak olyan fűtőelem újrahasznosító reaktorai, hogy a nagy sugárzású fűtőelemeket vissza tudják szállítani, és újra tudják ezeket hasznosítani, és egy már egy jóval alacsonyabb sugárzású fűtőelemmaradék jön ki belőle, de még itt se lesz vége majd a történetnek.

[00:13:21]biztos, hogy hogy ez ez is lendületet kapott, hiszen ez az egyik legnagyobb jogos közösségi elvárás, hogy legyen legyen biztonságosabb az atom.

[00:13:30]Jöttek a kis modulális reaktorok, amik amik fajlagosan sokkal jobb paraméterekkel rendelkeznek, mint a nagyok.

[00:13:37]Bár ugye a méretgazdaságosságnak nem feltétlenül fel felelnek meg az elveinek, de pár 100 MW-tal stabilan működnek.

[00:13:49]pár év alatt megépíthetők, egységnyi megavatraan sokkal biztonságosabbak mint a mint a nagyok.

[00:13:57]Ugye egy kis reaktortartály sokkal nagyobb védelemmel tudok körülvenni, moduláris építős, gyorsan felépülnek, óriási a hőteljesítményük, tehát egy város tiszta távhőását, az ipari parkok áramellátását mind a mesterséges intelligenciának a kiszolgálását is el tudják végezni.

[00:14:15]Az utóbbi egy olyan gondolat, ami nagyon fontosnak látszik, mert ugye mindenki hall most már arról, hogy akármilyen óriási innovációról van szó a technológiában, és ezek nagy most már a mesterséges intelligenciához kapcsolódik, szóval annak a velejárója, hogy hihetetlenül nagy az energia igénye.

[00:14:39]és az energiaigény kielégítése itt és most a világban arról szól, hogy vannak országok, nagyzágok, akiktől így vagy úgy félni kell.

[00:14:51]Az Európai Unió aggódik e tekintetben Kínától is, és az Egyesült Államok miatt is, mert úgy tűnik, hogy ezek ezeken a új jövendőt meghatározó területeken olyannyira érnek, hogy monopolizálni tudnak.

[00:15:07]ö hatalmi stabilizációkat tudnak kiépíteni.

[00:15:15]És mivel, hogy ők erre képesek, ezért az európai ország és az európai országok között is vannak kicsik és nagyok, mindegyik valahol egy új ipari új iparosításra, önellátásra, protekcionizmusra kényszerül.

[00:15:34]Ha ez így van, akkor tulajdonképpen a politika védekezéséhez hozzá kell, tehát a az a nemzetvédelem vagy a nemzetbiztonsági védelemhez hozzájárul akaratlanul is, hogy járulékosan most én több negatív dolgot fogok csinálni, olyasmit, ami a természetet károsítja és ezzel hozzájárulok a további melegedéshez.

[00:15:58]Leegyszerűsítettem.

[00:15:58]Mondom, jól beszélek?

[00:16:01]Az az előző válaszomban mondtam ezt, hogy kezdek olyan tendenciákat én érzékelni, hogy hogy most kezd kialakulni ez a körkö történet.

[00:16:10]Ugye ez nagyon nagyon kell ahhoz, hogy hogy a amiről amiről ugye most fogunk beszélni, hogy hogy ne legyen az, hogy írok egy fejlesztési stratégiát, és ha azt végre akarom hajtani, hogy növekedjen a a egy energiaintenzív iparágnak a termelése, az együtt járjon a fenntarthatóság csökkenésével vagy a kibocsátás növekedésével.

[00:16:33]ilyen technológiákra van szükség, amelyek képesek ezt a fajta alacsony karbon gyártást, fejlesztést megvalósítani.

[00:16:40]És ugye ennek az alapja, erre azt találta ki a világ, hogy egy gyorsított elektrifikáció történik most, mert a villamosenergia szektor az, amit a leggyorsabban teljesen dekarbonizáltá, tehát klímasemlegessé lehet tenni, hogyha én 100%-ban zöld vagy dekarbonizált villamosenergiát állítok elő, akkor minden egyes technológia, minden egyes ipari tevékenység, gazdasági tevékenység, ami árammal megy, az automatikusan kizdül.

[00:17:07]Ez persze nem jelenti azt, hogy ez egyben fenntartható is lesz.

[00:17:13]Mondok erre egy példát.

[00:17:13]Ugye az épületeink, épületszektort nem tudjuk úgy 2050-re klímasemlegessé tenni, hogy felújítjuk az épületeket, mert az horbilis lenne.

[00:17:25]pedig ez lenne a fenntartható, mert hogyha leszigetelem korszerűen a legutóbbi irányelveket figyelembe véve, úgy, hogy ne legyen páracsapda satöbbi, satöbbi, hogy azért szellőzönöm, tehát tehát úgy, hogy zéró kibocsátású épületem meg lakásom legyen, úgy 90-ig a jelenlegi lakásfelújítási ütemezéssel, ahogy előre lehet projektálni, nem lesz közel karbon zéró kibocsátása a magyar épületállomány.

[00:17:53]Mit csinálunk helyette?

[00:17:55]zöld árammal fogunk fűteni, vagy dekarbonizált árammal, splitkémával, hőszivattyúval, a saját napelemes rendszereinkkel hajtva, ami ugye klímasemleges lesz, de nem lesz fenntartható, mert ó esetben fenntartható lesz, ha csak a klímasemlegességet nézzük, de de energiahatékonyság szempontából meg továbbra is pazarló marad.

[00:18:16]Tehát a fenntarthatósághoz az kell, hogy mértéktartóan használjuk a forrásokat.

[00:18:20]A fenntarthatósághoz az kell, hogy hatékonyan használjuk a forrásokat, ne pazaroljunk.

[00:18:27]És hát ugye de de hát ez ezt hogy lehet megoldani egy-egy államon belül?

[00:18:33]És mi mit jelent, hogy egy áram, egy egy adott nemzetállam meg tudja ezt csinálni, attól a szomszédok nem fogják megcsinálni.

[00:18:40]És éppenséggel az egy kihívás és egy politikai kihívás, hogy mivel, hogy szűkülnek a lehetőségek a nagyvilágban azáltal, hogy mindent leegyszerűsítve mondom és populárisan és nem igazságosan, Kína meg Amerika félően lenyúlni akar, ennél fogva én elkezdek befele fordulni, és nem tudom a dolgokat úgy hatékonyan csinálni, hogyha csak egyedül vagyok, és nem tudom úgy az embereknek az életminőségét javítani és az élet színvonalát, mert a politikának az az érdeke, hogy fenn maradjon, hatalomon maradjon ahhoz az embereknek jól kell érezniük magukat, és nem akarom az ő fogyasztásukat elfojtani, mert akkor esetleg megbukom.

[00:19:30]Tehát ez egy olyan súlyos politikai problémakör, hogy szinte az én számomra a mostani helyzetben megoldhatatlannak tűnik, hogy nincs meg az nincs meg a nemzetköziség, hiszen most inkább azt látjuk, hogy nemzetállami bezárkózások folynak, mert félünk nagyoktól, idegenektől Brüsszeltől, Moszkvától, Washingtól és Pekingtől.

[00:19:58]Európának az érdeke is azt kívánják egyébként, hogy találja meg végre a saját útját, mert nekem nagyon az a személyes érzésem, hogy Európa abból akar megélni, hogy mindig máshol valakit valahol a világba.

[00:20:09]Ez nagyba is igaz.

[00:20:11]Tehát nem csak a nemzetállamokra igaz, amik akik úgy gondolják, hogy hogy besimulnak egy nagy mainstream irányba, és igyekeznek ahhoz igazodni, és és vissza visszaismételni azokat a sztereotíp cél cél megjelölő szavakat, csordaképző mondatokat, ami ami viszi előre a dolgot.

[00:20:30]Le legyen saját arca, szabja magára a történetet.

[00:20:33]Európának mie van?

[00:20:37]Jól tud haladni a megújulóba.

[00:20:37]Ezt lát senki nem ért el olyan eredményeket az üvegházgázkibocsátásb a nagy versengő gazdasági régiók közül, mint az Európai Unió.

[00:20:46]40%-kal csökkentett az Európai Unió, az EU27, az üvegházgáz kibocsát 1990 óta.

[00:20:54]Nagyon gyorsan terjednek a megülőenergiák.

[00:20:56]Most, hogy ez milyen metodikával érjük el, vagy milyenekkel nem.

[00:21:00]Ez ez egy kérdés.

[00:21:00]az, hogy viszonylag ez megdrágítja a verseny megdrágítja az energiát a versenytársainkhoz képest, ez is igaz, de ha Európa kitalálná magát már végre, hogy mi a saját arcéle, akkor akkor nem kell másokkal foglalkozni.

[00:21:15]Európának mie van?

[00:21:18]Megújuló energiája és szene.

[00:21:18]Van sok szene a világon létezik.

[00:21:20]És ugye ma már abszolút piacképtelen és szalonképtelen a szenet használni, hiszen nagyon nagyon erős széndioxid kibocsátó és légszennyező és valóban nem szalonképes Európában, de ott vannak a tiszta szinttechnológiák, ott van Olá Györgynek a metanolgazdasága az USÁBA külön fejlesztési programok és erő a a Nobeldíjat a a magyar kémik 94-ben kémiai Nobeldíjat kapott Olá György, akinek aztán Igen.

[00:21:53]Ameriká ott azt vezette sokáig és rengeteg fantasztikus dolgot kitalált még azon kívül amért Nobel díjat kapott és ma is él a az ő öröksége az USAban ma is rengeteg tisztelője van ma is él az az intézet rengeteg ipari támogatója van kéregáz meg e ez ez is hozzá ez a metanolgazdaság ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen ez egy ilyen technológiai sort katt vagy ilyen ilyen rövid zárlat hogy hogy lehet a fosszilis energiát klímabarát módon hasznosítani.

[00:22:23]Ezt ezt ő gyakorlatilag leegyszerítve, mert nem tudjuk majd kitalálta.

[00:22:26]Tehát gyakorlatilag van egy van egy régi elavult erőműv akár még úgy is működik, akár szén leválasztom.

[00:22:32]Persze ez majd mind növeli a költségeket a amit most fogok mesélni.

[00:22:35]Leválasztják ma már mindent leválasztanak a füstgázból, tehát ami ott kijön már legtöbbször csak csak gőz.

[00:22:41]Egyedül a széndioxiddal van baj, az egy kicsit költségesebb.

[00:22:45]A szénerőműveknél még ez is lehet hatékon, hogy leválasztják a széndioxidot.

[00:22:51]Ezt meg lehet tenni.

[00:22:52]Nagyon sokféle technológia van rá, és a széndioxidból metanol gyártva.

[00:22:54]A metanol kémiai alapanyag lesz, olefint, propilint lehet belőle gyártani dízelüzemű autókhoz, dimetiléteren keresztül korommentesen, tisztán égő üzemanyagot.

[00:23:05]Tehát akkor ez az a jövőkép, ami egyebek között igénybe vehető Európa számára, mert ez egy szénban, gazdag pé Lengyelország, Németország nagyon hatalmas, azt használjuk, amink itt van.

[00:23:17]Azok a kontinensek, országok boldogulnak, ami a saját energi a tiszta szén technológiákon átvezet az út.

[00:23:23]Mi is próbáltuk ezt a magyar mindenkori kormány, akármilyen kormány is volt hatalmon.

[00:23:32]Próbáltuk ezt az ötletet értésre adni, hogy nekünk ezt kell csinálni, ez egy szép hazai történet lenne.

[00:23:39]Olá György támogatta is ezt amígért, hogy Magyarországon is legyen ilyen nem olcs, azt meg kell hagyni, hogy majd ezek a beruházások majdnem atomerőműnyi beruházások, de megéri, hiszen onnantól onnantól soha többet nem kell a világpiaccal vacakolni.

[00:23:55]Igen.

[00:23:59]Most a világban óriási geopolitikainak nevezett konfliktusok zajlanak.

[00:24:05]Ahogy az öbölmenti konfliktus az megannyi olyan országot érint közvetlenül, amelyek energiaellátók eleve.

[00:24:16]Az orosz-ukrán esetben is mind Oroszország, mind Ukrajna fontos alapanyag termelő minden mezőgazdaságban is, ami az izraeli arab konfliktus, illeti, ott a víz egy nem annyira agyon beszél, de alapvető jelentőségű dolog, hiszen a holtenger sótalanítására, holtengerben lévőre lehetőségeknek a felhasználása mind az arabokat, mind Izraelt izgatja és fontos.

[00:24:50]Tehát ezek csak a felszíni konfliktusok és emellett megannyi geopolitikai konfliktus van, ahol olyasmie történik, ami energiához is kapcsolódik.

[00:25:02]Kérdezem, hogy az klíma szakértő milyen konkrét összefüggést lát geopolitikai és klímaváltozás között összességében?

[00:25:15]Mennyire veszélyes ez az egész ügy?

[00:25:18]Így az az egyik dolog, a ami nekem nagyon nem tetszik, hogy újból elkezdett a világ tömbösödni.

[00:25:28]Minden háborúhoz vezető történelmi időszakban, amit megfigyelhetünk, egy hasonló történet, hogy elkezdi mindenki először úgy kezdődik, hogy sérelmeket kezdünk felhalmozni a másik szereplő felé.

[00:25:41]Utána amikor úgy gondoljuk, hogy hú, ez már borzalmasan sok, ez már elviseltetlen, akkor tömböket képzünk, szövetségeseket keresünk, bezárkózunk, nem tárgyalunk.

[00:25:51]És a legveszélyesebb, amikor ez már úgy, hogy ugye elkezdjük a nyersanyagainkat is úgy beszerezni olyan ellátási útvonalakon, hogy hogy ne é tudja a másike befolyásolni, vagy a de ez legtöbbször szerintem csak ezeknek a tömböknek a közös elmébe létezik ez az ellenségkép.

[00:26:07]Nem hiszem, hogy ez ez egy normális viselkedés lenne, de a lényeg az, hogy a kereskedelmi útvonalak, ellátási láncok is kezdenek úgy alakulni, hogy tömbön tömb tömböket úgy alakítják ki, hogy ez rendelkezre.

[00:26:16]És akkor jön az, hogy már nem tárgyalunk egymással, nincs kommunikáció, az növeli a bizalmatlanságot, és ugye ugye az első világháborút egy ilyen egy ilyen eseménysor előzte meg.

[00:26:28]Szerintem a második meg az első következménye volt.

[00:26:34]Úgyhogy úgyhogy az első nagyon aggodalomra okot adó dolog ez a tömbösödés, ami úgy tűnik, hogy maradandóan maradt.

[00:26:42]Ugye lát maradandónak tűnik.

[00:26:45]Úgy, úgy tűnik, hogy az oroszokat meg Kínát sikerült jó alaposan összeütni.

[00:26:50]Nem lehet most már hiába próbálkozott Trump elnök úr, hogy hogy engedményeket tegyen az oroszoknak, vagy vagy Kínát próbálta megsimogatni, hogy szétszedje őket, hogy hogy Kína és Oroszország egymást kiegészítő tömbé válik.

[00:27:05]Úgy tűnik igen.

[00:27:05]És úgy tűnik, hogy ennek a része, ennek a történetnek Irán is ugye tudjuk, hogy Kína óriási mennyiség.

[00:27:13]Tehát gyakorlatilag Kína abból él Irán abból él most, hogy Kína megveszi az olajának a 80%-át, a másik 20%-át pedig, mert Kína dacol a nemzetközi szankciókkal.

[00:27:27]Ő úgy érzi, hogy azon keresztül nyúlhat és simán veszi a szankciók ellen.

[00:27:30]Mind a három ország egyébként szankciók által sújtott.

[00:27:33]Kínai is valahogyan, de Oroszország mindenképpen Irán mindenképp.

[00:27:37]Igen, úgy kell megkeresni, hogy miben nem szankció, hogy szinte kivételes.

[00:27:40]Na mindegy.

[00:27:41]Szóval ezek a szankcionált országok, amelyek északorea Irán.

[00:27:43]Szép kis tvárság.

[00:27:45]Észak-korea Irán, Orosz Kína Oroszország észak-koreát mondtam.

[00:27:51]Igen.

[00:27:52]Törökország nem szankcionált, de ő is ide sodródott.

[00:27:54]India pedig inkább ezzel a társasággal barátkozik.

[00:27:58]Hiába is van a felszínen ez meg az, mert mert Irán egy ilyen sértettségi politikát energiaellátás miatt nem panaszkodhatnak ezek együtt.

[00:28:07]Ezeknek van van így, hogyha Kínának kevés, de be tudja szerezni ezektől az országoktól a szükséges energiahordozókat.

[00:28:13]Így van.

[00:28:15]Így, így van.

[00:28:15]Így van.

[00:28:15]Tehát az oroszok átelyezték a piacot, gyakorlatilag növelik az olaj olajeladásokat.

[00:28:19]És most már az uralszol olaj mindig olcsóbb volt évtizedeken keresztül, 15-20%-al olcsóbb volt, mint az észak-amerikai tőzsde meg a meg az európai tőzsde.

[00:28:29]Ma drágább az oroszolaj, mert biztonságosan érkezik.

[00:28:35]Nincs hormóziszoros sehol, nincs szuezi csatorna sehol, nincs kereskedelmi dugulás sehol, ezért megfizetik a biztonságosan beérkező orosz földgázt meg LNG-t.

[00:28:43]Sok országba följebb ment az orosz energiaozó kára.

[00:28:46]Nem biztos, hogy a nyugodt ezt akarta, de még itt se úgy alakul, ahogy ahogy terveztem.

[00:28:52]Igen, de ugye ez ezek most pillanatnyi helyzetkép, de az egészben ez az tömbösödés, ez biztos, hogy egy egy problémát jelent.

[00:28:58]Ez a tömbösödés tud-e valamilyen áttételeken keresztül hatni a klímának a változására?

[00:29:06]És ha igen, akkor hogyan?

[00:29:11]Ugye a tömbösödés azért mindenképpen egy kockázatnövekedésre utal.

[00:29:14]Mindenképpen úgy tűnik, hogy hogy nő a tenzió.

[00:29:17]És ebben a helyzetben nem biztos, hogy az országoknak a első ugye a a azért a legtöbb régióban, békeidőben azért a klíma klímára való odafigyelés, a klímapolitika csökkentésnek a a az erősítése, az olyan jellegű szabályzások hozása az prioritás volt.

[00:29:33]Most, hogy nem lehet tudni, hogy milyen irányba fog haladni ez a tömbösödés, most a nagy kérdés az, hogy ez lesz-e a prioritás annyira, amennyire volt.

[00:29:42]Amit most látni, az döbbenet.

[00:29:44]Ö és ilyen szempontból megint csak nem biztos, hogy a nyugodt ezt akarta, vagy így így akarta, és ezt számolta ki, vagy egyáltalán kiszámolta-e, de a lényeg az, hogy ebben a nagyon magas földgáz és kőolaj áras környezetben, amikor a szinte minden tőzsdén csúcsot döntöget, a nézzük Ázsiába, Európáb, északik bezárólag most éppen az ellenkezője, de ez egy de még ez is nagyon magaser, tehát a 8080 dollár 85 dollár per hordós olajár az magas.

[00:30:17]Az európai 50 euró per megavatórás gázár az nagyon magas.

[00:30:20]Így nem is lesz a téli betárolás kérdéses.

[00:30:26]Na mindegy.

[00:30:26]Tehát ennek az lett a következménye, hogy nagyon sok ázsiai országban, mert ázsia is szénfüggő, DKELT- Ázsia szénfüggő és india is szénfüggő.

[00:30:33]Ez ezek a giga hatal, tehát a giga energiafelhasználók, ugye Kína, India, Japán, Délkorea.

[00:30:42]Tista szén, de nem tiszta szén.

[00:30:43]Ez nem tiszta szén.

[00:30:43]Ez ká tehát tulajdonképpen ezek a legnagyobb szennyezők ezek szerint továbbra van.

[00:30:48]De ezek visszafordultak a szénhez, mert olyan magas az LNG ára, mert sok Kínában volt olyan program, folyékony gáz.

[00:30:56]Igen.

[00:30:56]Tehát Kínában volt olyan program, biztos még papíron még ott ott árválkodik szegény, hogy a szénerőműveket átalakítani, vagy helyettük földgáztüzelésű erőműveket a városok környékén építeni, mert a szénnek, a földgáznak a a üvegházgáz széndioxid kibocsátása az az 1egyhada a szének, tehát fosszilis, ugyan, de tisztán égő fosszilis üzemanyagról beszélünk.

[00:31:22]Na, ezek a ezek a programok mind befejeződtek.

[00:31:27]Olyannyira, hogy csak Kínában 140 GW-nyi új szénerőművi kapacitást installálnak a a az elmúlt pár évben.

[00:31:36]Na most ez azért szöbb is tehát és ráadásul emiatt 150%-kal tehát már meg másfél szereződött a szén az ázsiai tőzsdei ára.

[00:31:48]A szén ázsiai tőzsdei ára.

[00:31:50]szénárak is emelkedtek.

[00:31:52]Emelkedtek, tehát utána nem nem érték el azt az árat, de még a lokálisan kitermelt szénár akkora lett az igény.

[00:32:00]Igen, de ez ez a öbölháborúnak a következménye.

[00:32:03]Igen, de ha az öbölháború vége, akkor más lesz annak is.

[00:32:05]Így van.

[00:32:07]Hát meglátjuk ezt valamiért úgy látják, hogy ez nem fog könnyen megoldódni, mert erőmű erőműveket építenek.

[00:32:13]Egy szénerőmű 50-70 évig működik.

[00:32:16]Tehát addig addig hogy lesz ebből globális széndioxid csöketés mind India, mind Kína a jövőált technológiákban is szépen teljesít.

[00:32:27]Igen, azt meg kell hagyni.

[00:32:27]Ez ez is így van a kettő együtt elég érdekes az átad.

[00:32:31]Igen.

[00:32:31]Na jó, de ez egy átmeneti világnak a leképeződése, hogy hogy egy egy olyan periódusban vagyunk, abból ebből is kell, meg abból is kell, mert nem tudjuk, hogy mi fog történni.

[00:32:39]Nem váratlan dolgok történnek.

[00:32:41]De ami viszont szinte, ha elfogadjuk, hogy ez egy komoly klímaváltozás, az azt jelzi, hogy a menekültválság globálisan összefügg azzal, hogy nemcsak arról van szó, hogy jobban lehet anyagilagni az úgymond északi részeken, akár Észak-Amerikában, akár Észak-Európában, hanem azzal is, hogy ahonnan ezek eljönnek, ott maguk azok a konfliktusok, amelyek politikai ak látszonnak első olvasatban, azok második olvasatban attól válnak olyan zavarossá és halálos veszélyessé, mert létért, a megélhetésért a szárazság okozta el életellehetetlenülés miatti elhagyása a hazának.

[00:33:33]Igen, ezt nagyon kevesen veszik figyelembe.

[00:33:38]Inkább a a dolognak azt a részét emeljük ki, mert minket az érint, hogy esetleg ellepnek bennünket teljesen idegen kultúrák és így tovább, és a nemzetünket ez így gondolkodnak egy csomó országban.

[00:33:49]De én arra akarok utalni, hogy ha ezek szerint egy a szarrai övezetben és azalatt is olyan országok egymást határolják, amelyekben nem lehet egyszerűen megélni fizikai értelemben, nem tudok gyereket nevelni, akkor el akarok menni.

[00:34:10]Ez mennyiben tud egy olyasmi lenni, amit az egész világon közösen oldanak meg?

[00:34:17]Mert a tömbösödés és ennek a problémának a kezelése ez számomra nem összeegyeztethető.

[00:34:23]Nagyon érdekes, érdekes ez a dolog.

[00:34:25]Megmondom őszintén, én se én se túl régen jöttem arra rá, hogy éveken át nem biztos, hogy igaz dolgot mondtam a diákjaimnak, mert mi is még valahogy úgy nőttünk fel, vagy az csontosodott be, hogy a Föld majd túllépesedik, és és kinőjük.

[00:34:41]Ugye 1960 környékén, amikor én születtem, még 3,sés5 milliárd emberért a földön, ma pedig 8 milliárd ember él a földön.

[00:34:52]És ugye ezt a növekedési rátát, ezt ezt ezt ezt ezt úgy a jövő kutatással valamennyire is foglalkozó emberek olyan olyan akciómának lették e sztereotíp, hogy túloljuk, túlnépesedjük a földet és hogy 12 milliárd ember lesz 2100-an meg 10 milliárd 2005 meg ilyen óriási mondtak.

[00:35:12]Na most ez döbbenet, hogy ez összeomlott ez a kép.

[00:35:15]Kína körülbelül már csak 1,2 milliárd ember, 1,4 milliárd volt egy pár éve.

[00:35:21]Olyan ugye óriási a népesség.

[00:35:25]Minden politikai intézkedésnek azonnal látható nyoma van, mert azonnal mutatja az a nagy szám, hogy valami nem stimmel.

[00:35:33]Kínába elkezdődött egy gyors növekedés, és kínai ismerőseim mondják, hogy az ő gyerekeik nem akarnak gyereket.

[00:35:39]Hogyne.

[00:35:42]És ez Japánban észak délkoreában india még egy épp már csak egy picit nő, de nemsokára stagnálni fog.

[00:35:47]Közép-Ázsia nő már csak és Közép-Afrika.

[00:35:49]Ha a népesség csökken, az lehet, hogy lehet, hogy morbid leszek, de ez lehet, hogy segít a fenntarthatóságban, mert jobban el tudjuk osztani az élhető területeket.

[00:36:00]És hogyha a tragédia bekövetkezik, hogy valóban lesznek olyan országok, hát gondoljuk meg, azért a magyar népvándorlásnak van egy olyan olvasata, hogy ahogy a Himalája emelkedett fölfelé, és az Himalája ma is emelkedik pár centit minden évben fölfelé, úgy zárta el Közép-Ázsiát a a indiai meg csendes óceáni meg atlanti óceáni nagy párát hozó ciklonoktól, és gyakorlatilag Közép-ázsia úgy sivatagosodott el, és az ott élő pászt Méged ők nem vetettek krumplit meg, hanem állatokat, főleg még nekik is menekülni kell.

[00:36:38]Gyakorlatilag a népvándorlásnak az is a a különböző korok népvándorlásainak is lehettek ilyen okai.

[00:36:44]Igen.

[00:36:44]És a modern koroknak is lehetnek.

[00:36:47]Na, hogyha a modern korokról beszélünk, azt látjuk most ezt nem biztos, hogy ez egy okos gondolat, de ezzel kell foglalkozni, mert az embereket ez idegesíti, hogy úgy érezzük, és nem is érezzük, hanem tényszerű, hogy szárad a magyar föld.

[00:37:06]És sokan úgy érzik, lehet, hogy idősebbek inkább, mert féltik az unokáikat, hogy olyan lesz az ő felnőtt koruk, hogy élhetetlenné válik a mi egész Közép-Európánk.

[00:37:20]Ez esetben azt is el lehet képzelni ehhez, hogy mi leszünk az új migránsok.

[00:37:27]Mi fogunk akarni fölmenni lakni Skandináviába, Izlandra.

[00:37:34]És így tovább, vagy netána, hogyha más világ lesz, Szibériát fogják elnépesíteni, benépesíteni kelet-európaiak, vagy éppenséggel németek.

[00:37:43]Ez baromságnak hangzik az önszakmai szempontból kiélesett füleinek, vagy sem?

[00:37:51]Abszolút nem.

[00:37:51]Abszolút nem.

[00:37:51]Ez ez, hogy mondjam, hogy azon lehetne vitatkozni, hogy mikor néz ki, tehát mikor várható egy katasztrófaközeli helyzet.

[00:38:03]hogy mennyi az idő, ami addig el fog telni, de hogyha ez így halad, ahogy megtapasztaltuk az utóbbi 10-15 évben, hogy folyamatosan minden évben egyre rosszabb.

[00:38:15]Tehát én először azt hittem, hogy jó, majd a következő évben helyre jön, nem jön.

[00:38:19]egy egyre egyre rosszabb a helyzet, ha ez így folytatódik.

[00:38:21]A kérdés az, hogy hogy mikor mennek el, vagy vagy a technológiai fejlődés mikor éri el azt a szintet, hogy hogy ki tudjuk küszöbölni ezt a problémát, hogy teljesen zárt életet élünk, mint a termeszek a termeszvárukban, az egy túlélő életforma tulajdonképpen, hogy ők ott tehát az a veszély is, olyan mikroklímákat hoznak létre, hogy egy tenger alatti városok épülnek, vagy pedig egy fedett városok, vagy föld alatti városok épülnek, hogy hogy eljut a civilizáció addig, hogy hogy ez ez megoldást jelenthessen, de lehet, hogy egy ezt megelőző stádiumban mindenképpen folytatódni fog a migráció.

[00:39:02]Ez a magyar populáció esetében azt jelenti, hogy a klímamigráció csak folytatódni fog.

[00:39:08]Volt egy pár év, volt 1100 év nyugi, és utána a klímamigrációnk folytatódik.

[00:39:15]Na, tovább.

[00:39:17]Csak ugye itt már leütött határok vannak.

[00:39:19]Ehhez kell majd egy nagyon erős nemzetközi szervezet.

[00:39:21]Lehet, hogy itt fog az ENS új új erős felhatalmazást kapni a az országoktól, a nagy hatalmaktól, hogy szervezze meg azt a történetet, hogy a megmaradt populáció, mert ahogy mondtam, hiába engedik itt be a migránsokat meg satöbbi, Európa is fogyni fog.

[00:39:37]Tehát a megmaradt népességet úgy úgy szétosztani a még élhető területeken, ez lehet, hogy egy nem egy komoly nemzetközi küldetés lesz.

[00:39:48]Lehet, hogy küldetés lesz, de mielőtt az a küldetés megérik, hát nagyon reméljük, hogy nem háborúval fogják elíteni.

[00:39:57]De de hát éppen azt akarom ezzel mondani, hogy az embert ismerve idáig eljutni csak úgy tud, hogy előtte emberek gyilkolják le egymást, hogy utána azt érezzék, hogy elég volt már a gyilkolásból, legalább mi, akik már túléltük ezt az egészet, fogjunk össze.

[00:40:15]De hát hiszen minden egyes háborúb kifáraszt.

[00:40:17]Tehát még a az az amerikaiak is kvázi megadták magukat, mert nekik ez ez már fárasztó volt függetlenül a hatalmi ambícióktól, de tudják, hogy ez ez ez a végtelenségig folyik.

[00:40:29]Oroszország és Ukrajna között azt hittük, hogy egy hónap alatt vége mindennek.

[00:40:33]És itt vagyunk, ugyanott tartunk, nem?

[00:40:35]Hát igen.

[00:40:37]Tehát a a a az az emberi esendőség az egy oldal, a másik pedig az emberi bölcsesség, amely ott tart, hogy mesterséges intelligenciát fejleszt, és a mesterséges intelligencia pedig hihetetlenül energiaigényes, és az az energiát az önáltal elmondottak szerint már most kell előállítani, mégpedig környezetszennyező módon nem csekély mértékben.

[00:41:07]Na mondja, hogy közben én integettem, hogy ezzel nem érteket.

[00:41:10]Tehát nem véletlenül a meg lehet figyelni, hogy a mesterséges intelligenciában a legkomolyabb fejlesztő cégek a már máris nagyon komoly szellemi tulajdonnal meg értékkel bíró mesterséges intelligenciel fokozó cégek, meg különössen az adatbá ezeknek az adat központjai központjait kezelő cégek, ezeknek a legfontosabb szövetségese váltak az atomenergiaiparnak.

[00:41:35]És a kis modulális reaktorokat nem véletlenül emeltem ki.

[00:41:40]Elon Muskól a fejlesztik a kismú ők ők Bill Gates, Elon Musk meg ezek a nagyfiúk fejlesztik a kismoduláris reaktorokat, beszálltak a fejlesztésbe, hogy még még szexi legyen, még még jobb legyen.

[00:41:54]Igen.

[00:41:54]A tiszta szén dologhoz ott kapcsolódik, hogy azt hiszem, hogy Elon Musk és pont Bill Gates pont a legnagyobb fejlesztője ennek a úgynevezett közvetlen széndioxid megkötéses technológiáknak.

[00:42:04]Ez a DAK Direct air capture, ami azt jelenti, hogy kémiai, nagy kémiai affinitású oszlopokkal kivonják a széndioxidot a levegőből.

[00:42:16]Értem.

[00:42:17]És ezt a széndioxidot aztán visszacsatornázzák, mert ebből szintetikus üzemanyagot csinálnak, meg fölhasználják, de a széndioxid pörög.

[00:42:24]nettó nem lesz nagyobb nem lesz.

[00:42:25]Akkor tulajdonképpen ez az AI vagy mesterséges intelligenciának egy olyan járulékos fejleménysorozata, ami kimondottan jó, mert hogyha ezen a területen sikerül a tiszti az energiatisztítás, mert az létfontosságú ezeknek az embereknek, hogy ez tiszta energia és nagyon sok energia, ezek a azt mondják, hogy az adatközpontok a világ leghatalmasabb energiaigénnyel bíró.

[00:42:48]Hát nem nem kell hanyatesni.

[00:42:51]Nem több mint régen a kohzat volt a amikor a nehézi a kommunista érában megvan az újkor kohzata.

[00:42:58]Ugye az újkor kohzata az a mesterséges intelligenciafejezés.

[00:43:01]Így van.

[00:43:01]De annyit hogyha ez így van akkor lám azért lehetünk optimisták, hogy a dolgok business as usual.

[00:43:09]Ha valami nagy baj van, akkor a hozzákapcsolódó és függetlenül kapcsolódó fej fejlődés, mondjuk a technológiában, az kifejleszt olyan mellékágazatokat, amelyek a világnak a többi problémájának a megoldásához így vagy úgy hozzá tud járulni.

[00:43:30]Igaz, bizon.

[00:43:31]Igen.

[00:43:31]És nem véletlenül azért figyeljük meg, hogy azért nem véletlenül lett Elon Musk azak és Bill Gates az és a hozzáhasonló hozzáhasonló koponyák.

[00:43:43]Nem biztos, hogy ők a nagy fölfedezők, de tudják, hogy merre kell haladni.

[00:43:45]És azért nem foglalkozott soha nem Bill Gates például, hogy szélerőműparkokat telepítsen meg naperőműveket, mert tudta, hogy stabilan kell az energia és kiszámíthatóan és előre de az legyen körnél és a napenergiánál a kiszámíthatóság kevés.

[00:43:59]És hogyha egyszer én is magamtól kérdés nélkül elmondhatok egy egy dolgot, amit nagyon fontosnak tartok, van még idő?

[00:44:08]Hat perc.

[00:44:08]Jó, egy percben el fogom mondani.

[00:44:09]Az a baj a szélerőművekkel és a naperőművekkel, hogy az egész zöld energiatermelő értéklánc nem minden eleme dekarbonizál, tehát nem minden eleme kibocsát, üvegházgázkibocsátás mentes.

[00:44:23]Ahhoz, hogy ma ezeket a hatalmas szén, szélerőmű és naperőmű parkokat ki tudjam egyensúlyozni az időjárás függő működést, ez földgáztüzelésű erőműveket kell építeni, mert egyedül ezek képesek olyan flexibilisan működni, hogy hogy pár perc alatt 0%-tól 100%-ig lehet a teljesítményt variálni, és ki tudja ellensúlyozni a szél és a nap alapú áramtermelésnek a egyensúlytalanságát.

[00:44:49]Tehát amikor én támogatom a szélerőművet, támogatom a naperőművet, akkor támogatom ezzel bújtatottan a földgáztüzelésű elműveket.

[00:44:55]És Európa ezért lett ilyen földgázfüggő.

[00:44:58]Ezért szorultunk be ebbe az energiaválságba, ezért van most is baj a földgázzal.

[00:45:05]És sajnos egyelőre földgáz nélkül nem megy a szélerőmű meg a naperőmű sem.

[00:45:11]Ez ez a dolog egészen végtelen.

[00:45:15]Tehát a problémakörnek az a lényege, hogy egy lánc, ami végtelenül bonyolódik, bonyolódik, bonyolódik.

[00:45:20]És a gyakorlat az, hogy mindig kapiség önmagától egy plusz időt, hogy addig kitalálja a megoldást az újabb problémákra, mert de nem de nem következik be szükségszerűen, legalábbis néhány évtized óta, hogy hatalmas katasztrófára van szüksége, de a klímakatasztrófa, hogyha az bekövetkezik, vagy az kialakul, az talán összefogja az emberiséget, és minden más helyi, lokális és öncélokkal telített problémát háttérbe tud szorítani, mert az ilyen hőség, amiben most vagyunk, ez mindenkit foglalkoztat, függetlenül, hogy milyen politikai szemlélete van.

[00:46:02]Persze.

[00:46:03]És és aggódik-e miatt?

[00:46:05]És ezért ezért ezért emeltem ki, hogy figyelnie kellene a kormányoknak is, hogy ezek a ezek a nagy innovátorok, akiknek mi mind a fejlődésen rajta a pulzusán rajta van az újjuk, mint ezek a nagy fiúk, akik itt emlegettünk, másolják le.

[00:46:19]Igen.

[00:46:19]Tehát néz, őket kellene másolni.

[00:46:19]hogy nézzék meg, hogy mibe fektetnek.

[00:46:24]És és abba az irányba kell haladni, mert ezek a fiúk ezt a rengeteg pénzt biztos, hogy nem mernék csak úgy kidobni az ablakon, mert nem nem úgy nem úgy nem arról ismerjük őket, hogy dobálják a pénzt az ablakon, hanem jó dologba fektetik.

[00:46:35]Tehát nem szorulnak arra, hogy kenyérgondjuk mag a magyar vezetésnek is kismoduláris reaktorokkal komolyan kellene foglalkozni ezzel a közvetlen a tiszta széntechnológiákkal, mert helyben Magyarországnak van 300 évre elég szene meg lignit.

[00:46:51]Képzeljük már el, ha ezt tisztán tudnánk alkalmazni, mit jelent azt mondta, hogy ez mérhetetlenül drága.

[00:46:57]Nem jó, de ha egyszer megvan a beruházás, akkor 70 évre nem kell foglalkoznunk a világpiaccal.

[00:47:04]Igen, csak hogy a ebben a tekintetben nem országban kell gondolkodni véleményem szerint, hanem régióban kell gondolni.

[00:47:10]A lengyeleknek, magyaroknak van szenük, a lengyelek vánek meg az angoloknak franciák most.

[00:47:14]Jó, na hát akkor e ezek hárman, négyen meg a Balkán Balkánon.

[00:47:18]Igen.

[00:47:20]Is van.

[00:47:20]Tehát akkor tulajdonképpen ha e tekintetben egy közösség jön létre, visszatérve a szén és acélösség.

[00:47:28]Emlékszik, hogy ebből indult ki az Európ tiszta szén és tiszta acélközösség.

[00:47:32]Igen, ez lenne az új az új közös piac az a tiszta szín, tiszta acél és magyar pé magyar példa Olá György.

[00:47:41]Ja igen.

[00:47:41]Magyar vezetéssel.

[00:47:43]Igen, igen.

[00:47:44]Megyünk egy kicsit nagyobbak Olá Györg.

[00:47:47]Igen.

[00:47:47]És az szerintem mindenki számára elfogadható.

[00:47:48]Egyébként most jutott eszembe, hogy akár iszi, akár nem is dicsekedni akarok.

[00:47:51]Én Olá Györggyel szerintem az utolsó interjút én készítettem megmondom és pont erről beszél.

[00:47:58]Tudja, hogy mennyire írig.

[00:47:58]Igen.

[00:47:58]És és pont és elfelejtettem volna, hogy pont Igen, igen, igen.

[00:48:05]A figyelő című hetilabban én ezt megírtam, ezt az intervj és ott elmagyarázta azt, amit ön most elmagyarázott, de én, mint túságíró természetesen elfelejtettem és eleve el kell ismernem, hogy nem vagyok szakértő.

[00:48:19]Viszont önnek nagyon szépen köszönöm, hogy szakértőként a rendelkezésünkre, tehát Toldi Ottó volt a vendégem.

[00:48:27]Köszönöm és köszönöm hallgatóinknak a figyelmet.

[00:48:30]Barát Gergő társaságában csináltuk ezt a műsort.

[00:48:34]A viszont hallásra.

[00:48:37]Viszont hallásra.

[00:48:37]H