Új korszak jön az egyházak és az új kormány kapcsolatában? | Másrészről
- Az új TISZA-kormánynak a korrupcióellenes fellépés során az egyházak NER-rel való összefonódását is vizsgálnia kell.
- Gégény István szerint az egyházak vazallusi viszonyba kerültek a hatalommal, amit „óriáskígyó öleléseként” írt le, bár formálisan sok minden jogszerű volt.
- A katolikus püspökök a „depresszió” állapotában vannak az új kormány miatt, és sokan a régi rend visszaállítását remélik.
- Zalatna István rámutatott, hogy a 2011-es egyházi törvény az állam és egyház „különvált”, nem pedig „elválasztott” működéséről beszél, ami összefonódást tett lehetővé.
- Az egyházi korrupció nem személyes gazdagodást, hanem indokolhatatlan privilégiumok és vagyonjuttatások rendszerét jelentette, ami hitelességvesztéshez vezetett.
- A finanszírozási javaslatok között szerepel az 1%-os felajánlás 3-4%-ra emelése, normatív támogatások megtartása, de minden egyéb rejtett támogatás megszüntetése.
- A belső centralizáció miatt az egyházi közösségek saját vezetésükkel szemben is kiszolgáltatottá váltak, ami belülről rombolta az egyházakat.
- A transzparencia hiánya mind a visszaélések, mind a pénzügyek terén súlyos probléma; a félelemből való kilépés és az őszinte szembenézés javíthatná a hitelességet.
-
„Pozícióért, lehetőségért, vagyonért, épületekért a hitelességvesztéssel kellett fizetni az egyházaknak. És ez a legrosszabb, ami történhet.” – Zalatna István
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés: Az egyház és az új TISZA-kormány viszonyának kérdése
A műsor alapfelvetése, hogy az új TISZA-kormánynak a korrupcióellenes fellépés és a hatalmi összefonódások feltárása során nem szabad figyelmen kívül hagynia a hazai egyházak szerepét. Az elmúlt 16 évben a NER és az egyházak viszonya egy hatalmi-kiszolgálói viszonyrendszerként működött, amelyben szélsőséges példák egyaránt előfordultak: Iványi Gáborék üldözött egyháza az egyik oldalon, Kis-Rigó László szegedi birodalma a másikon, amely milliárdos támogatásokat élvezett.
Az egyházfinanszírozás korrupciós és erkölcsi kérdései
Gégény István katolikus teológus szerint a korrupció kifejezés nem feltétlenül illik az egyházfinanszírozás elmúlt 16 évére, mert érdemes különválasztani, ami jogszerű és ami erkölcsös. Formálisan sok minden le van papírozva és le van könyvelve, ám a "keresztény Magyarország" és a "keresztényvédelem" jelszavaira hivatkozva a történelmi felekezetek jelentős része vazallusi, szolgai, beszállítói, alárendelt viszonyba került a politikai hatalommal.
„Egy dolog, hogy valami le van papírozva és mondjuk le van könyvelve, és egy másik dolog, hogy a keresztény Magyarországra, a keresztényvédelemre hivatkozva gyakorlatilag a történő felekezetek jelentős részét egyfajta vazallusi szolgai mondjuk így beszállítói alárendelti viszonyba szorította a politika, a politikai hatalom.” – Gégény István *
Gégény ugyanakkor megjegyzi, hogy ennek az alárendelődésnek nem kellett volna kötelezően megtörténnie – lehetett volna ellenállni. Példaként Iványi Gábort említi, aki nemcsak ellenállt, hanem bizonyos értelemben "a ló túloldalára" is került.
Baráti ölelés vagy óriáskígyó ölelése?
Gégény István egy szemléletes metaforával írta le az elmúlt 16 év egyház-politika viszonyát. Kétféle ölelés létezik: a baráti ölelés, amely meghagyja a másik szabadságát, és az óriáskígyó ölelése, amely szereti, amit ölel, de a vacsorájaként tekint rá. Szerinte az elmúlt időszakban egyértelműen az óriáskígyó ölelése zajlott politikai részről, és a szomorú az, hogy bizonyos egyházi vezetők ezt baráti ölelésként értelmezték, örömmel fogadva azt. Most kezd kiderülni – akár a financiális oldalon – hogy ez valójában nem baráti ölelés volt.
Függőség és autonómia az egyházak életében
A műsorvezető felvetette, hogy az egyház mindig nehéz helyzetben van, hiszen függ az állami költségvetéstől, a mindenkori kormány politikájától, és "pengeélen táncol", ha a csábítás erős. Gégény István ezzel vitába szállt: szerinte nem kell, hogy az egyház bármiféle függőségi viszonyban legyen az állammal. Az önállóságnak és a szabadságnak vannak előnyei – például szabadon nyilváníthat véleményt valaki anélkül, hogy mások kegyeit keresné.
Felidézte Seregély István néhai egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábbi elnökének szavait, aki szerint a vatikáni szerződés (amelyet még a Horn-kormány kötött 1997-ben), az 1%-os felajánlás és a perselypénz elegendő kellene hogy legyen a katolikus egyház számára – minden más állami támogatást el kellene engedni.
Konkrét példaként említette a templomi gitáros kórusok számára állami finanszírozásból vásárolt milliós, akár 100 milliós nagyságrendű hangszereket. Míg egy patinás orgona vagy műemléktemplom felújítására talál érveket, addig a belső egyházi, zenei közösségi dolgok állami finanszírozását túlzott pozitív diszkriminációnak tartja.
„Valaki indokolja már meg nekem, mert számomra ez megindokolhatatlan, hogy milyen alapon szórtak ki szerintem sok milliós, akár 100 milliós nagyságrendben forrásokat templomi gitáros kórusok gitárjainak vásárlására állami finanszírozásból.” – Gégény István *
A katolikus egyház és az új kormány első kapcsolatfelvételei
Gégény István beszámolt arról, hogy a beszélgetés előtt néhány nappal Tarr Zoltán miniszter, valamint az illetékes államtitkár és helyettes államtitkár találkozott a katolikus, református, evangélikus és a Mazsihisz vezető képviselőivel. Ez egy ismerkedő beszélgetés volt, ahol "a kinyújtott jobbot nyújtjuk egymás felé, itt a kezem nem disznó láb" szintig jutottak el.
Gégény szerint ugyanakkor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közelmúltbeli találkozóján az derült ki, hogy a püspökök az Elisabeth Kübler-Ross-féle gyászfázisok közül a depresszió állapotában vannak. A sorok között az is megfogalmazódik, hogy remélik, minél hamarabb megbukik ez az új formáció és visszaáll az általuk megszokott rend.
„Én azt látom, hogy ebben az Elisabeth Kübler-Ross-féle modellben körülbelül a depresszió állapotában van sok egyházi vezető, és szinte a sorok között az is megfogalmazódik, hogy remélik, hogy minél hamarabb megbukik ez az új formáció és visszaáll a rend, amit ők megszoktak.” – Gégény István *
A "történelmi egyház" kifejezés problematikája
Gábor György vallásfilozófus felhívta a figyelmet arra, hogy a "történelmi egyház" kifejezést lassan el kellene felejteni, mert ez egy politikailag bevezetett publicisztikai fordulat, amely diszkriminációt rejt magában. A törvényben egyébként ez a kifejezés nem is szerepel – a jogszabály "bevett egyház"-ról beszél. Elismerte ugyanakkor, hogy az egyházak méretéből és intézményrendszerükből adódóan értelemszerűen eltérő kapcsolatuk lehet az állammal.
Az egyházi törvény és az állam-egyház szétválasztás kérdése
Zalatna István református lelkész-teológus rámutatott, hogy a 2011. évi CCVI. törvényben (a vallási és lelkiismereti szabadságról szóló törvény) egy fogalmi bűvésztrükk történt. A törvény azt mondja, hogy az állam és az egyház "egymástól különváltan" működik – holott a helyes kifejezés az "egymástól elválasztva" (szeparáció) lenne, amit Deák Ferenc és Eötvös József is használt, és amit az európai nyelvek is a latin eredetű szóval fejeznek ki.
A "különváltan működés" olyan, mintha egy nagyvállalat tervezőirodája és beruházó irodája egymástól különváltan működne, de a vállalatvezetés csúcsán mégis összefonódna a kettő. Az elmúlt 16 évben pontosan tudjuk, hogy ez az összefonódás a NER-ben hogyan valósult meg.
Gábor György hozzátette, hogy a szétválasztás elve mélyen gyökerezik a zsidó-keresztény hagyományban. A Héber Biblia (Ószövetség) királytörvénye egyértelműen kimondja, hogy a király (állami vezetés) és a papság (egyházi vezetés) egymástól elválasztva működik. A próféták feladata épp az volt, hogy kritikával, bírálattal forduljanak a hatalomhoz – ezért ők maguk is üldöztetést szenvedtek, de ez volt a dolguk.
Az amerikai alapító atyák – akik mind mélyen vallásos keresztény emberek voltak – a fékek és ellensúlyok rendszerének megalkotásakor elsődlegesen a Héber Bibliához, különösen Mózes ötödik könyvéhez (Deuteronómium) nyúltak, és csak másodsorban Montesquieu-höz. Negatív antropológiájukból – hogy az ember rossz, és a hatalom megront – vezették le a fékek és ellensúlyok zseniális találmányát.
A politikai kereszténység és a hűbéri viszony globális jelensége
Gábor György tágabb kontextusba helyezte a magyar helyzetet. Szerinte világszinten érzékelhető, hogy nemzedékek óta nem volt olyan helyzet, amikor a kereszténységnek annyi mondanivalója lehetne a világ számára, mint most – gondolva itt az emberi méltóság és szabadság technikai okokból (klónozás, mesterséges intelligencia) történő mély megkérdőjeleződésére, illetve az emberiség közös érdekeinek képviselet nélkül maradására. Ezzel szemben azonban kialakult az úgynevezett "politikai kereszténység", amely egy anakronisztikus múltba tekintésre épül: "milyen is volt, amikor mi még valakik voltunk, amikor mi nagyok voltunk".
Ez tette lehetővé világszerte – Amerikában, Oroszországban és Magyarországon is – hogy az egyházak ne trón és oltár szövetségébe (ami hasonló erejű feleket feltételez), hanem hűbéri viszonyba kerüljenek a politikai hatalommal. Amerikában a keresztényeknek elképzelhetetlenül nagy erejük van, mégis tragikus következményei voltak annak, ahogy a politikai hatalom instrumentalizálta a vallást.
Magyarországon mindez a rendkívül korrupt kormányzás viszonyai között még plasztikusabban kirajzolódott. A politikai hatalom gyarmatosította a társadalom szinte minden szeletét.
Felekezetenként eltérő mértékű behálózottság
Zalatna István szerint a gyarmatosítás nem egyformán érvényesült minden egyházban. Az evangélikus egyház esetében nem volt igazán sikeres a kormányzati befolyásszerzési kísérlet – konkrétan leírható, hogyan próbálta átvenni az irányítást a hatalom, de ez kudarcot vallott. A katolikus egyház esetében ez már sokkal inkább sikerült, bár ott is voltak más hangok. A református egyházban viszont teljesen egyértelműen kiépült a NER-rendszer.
Fontos árnyalás, hogy az egyházi korrupció feltárása kapcsán – néhány kivételtől eltekintve – nem arról van szó, hogy egyházi vezetők személyesen gazdagodtak volna meg, jachtokat és egyéb luxuscikkeket szerezve. Ami történt, az indokolhatatlan és értelmetlen privilégiumok és vagyonjuttatások rendszere volt az egyházak számára. Ez részben érthető volt a múltból, hiszen 1990 előtt morálisan megindokolhatatlanul fosztották meg az egyházakat javaiktól. A probléma az, hogy a legitim módon elindult helyrehozatal során az egyházak nem érzékelték, hol volt a legitimitás határa, és mikortól vált a folyamat túlterjeszkedéssé. Ennek legtragikusabb következménye az egyházak hitelességének elvesztése lett.
„Pozícióért, lehetőségért, vagyonért, épületekért a hitelességvesztéssel kellett fizetni az egyházaknak. És ez a legrosszabb, ami történhet.” – Zalatna István *
Balog Zoltán esete és a hitelességvesztés
Gégény István megjegyezte, hogy Balog Zoltán kegyelmi botrány utáni helyzete azt az üzenetet közvetítette a nagyközönség felé, hogy "ha ő nincs, akkor nincs pénz, mert ő a biztosíték, hogy a kormány megfelelő juttatásokban részesíti az egyházat". Bár ez nem volt igaz – az egyházak nélküle is megkapták volna a pénzeket, legfeljebb az elosztás feletti kontroll veszett volna el –, az üzenet rendkívül romboló volt. Még borzasztóbb volt az az üzenet, amikor Balog Zoltán azzal kampányolt, hogy ha ő lemondana, akkor "itt a gender meg az LMBTQ" – mintegy tűzfalként pozicionálva magát.
Egészséges egyházak nélkül nincs egészséges társadalom?
Gégény István idézte Gulyás Gergely volt miniszter mondását: "egészséges egyházak nélkül nincs egészséges társadalom". Bár Gulyás tetteivel vitatkozna, maga a gondolat szerinte fontos: az elmúlt 16 év "gyümölcseit" tekintve a magyar társadalom traumatizált, bántalmazotti viszony alakult ki a hatalom és a társadalom között. A szakemberek – nem politikusok, hanem pszichológusok – is ezt erősítik meg.
Az egyházak társadalmi hasznossága abban lenne mérhető, hogy az emberekben meglévő transzcendencia iránti vágyra, a lélekről mint nem megfogható valamiről szóló igényre választ adjanak. Az egyházakat nem "bélyeggyűjtő klub" szintjén kellene kezelnie a társadalomnak. Az egyházi oktatás mint választható lehetőség értékes, és a kulturális hatás is fontos.
Gégény egy fontos distinkciót vezetett be: nem mindegy, hogy valaki vértanú vagy bértanú – hogy azért mondja, amit mond, mert megkapja érte a pénzt, vagy azért, mert "bele van égetve az a pecsét a szívembe". Az utóbbi példájaként nemcsak Iványi Gábort, hanem "Berg Miklóst" is említette, akinek megmondták, hogy fogja be a száját.
Az egyház mint a társadalom lelkiismerete
Gábor György visszanyúlt Deák Ferenc és Eötvös József örökségéhez. Amikor ők a "szabad egyház szabad államban" elvéről beszéltek, egyértelmű választ adtak arra a kérdésre, hogy mi szüksége van a társadalomnak az egyházakra. A jól működő, normálisan működő egyházak a társadalom élő lelkiismereteként funkcionálnak. Ez azt jelenti, hogy – mint a próféták – folyamatosan kritikai módon viszonyulnak a hatalomhoz, ha kell; ez a dolguk.
A probléma az, hogy a lelkiismeret csak akkor működik, ha autonóm és szabad. Ha "kilóra meg van vásárolva", akkor nem a társadalom lelkiismerete, hanem egy felhasználható marionettfigura, amelyet az rángat, aki a financiális póráz végét tartja a kezében. Ez az alaphelyzet az elmúlt 16 évben.
Hogyan lehetne autonómiát teremteni? – Finanszírozási javaslatok
Gábor György konkrét javaslatai:
- Az 1%-os felajánlás emelése 3 vagy akár 4 százalékra: Ezzel a társadalom szerepvállalása erősödne az egyházak fenntartásában.
- Normatív támogatások: Az egyházak által ellátott állami feladatok (iskola, szociális otthon, könyvtár, múzeum, egészségügyi intézmény) után járó normatív támogatás természetes és indokolt, hiszen állami feladatot vállalnak át. Ez nem is tekinthető egyházfinanszírozásnak.
- Ezen felül semmilyen rejtett, csúsztatott, áttekinthetetlen támogatás ne járjon.
- Az egyházak vállalkozzanak: A középkorban a szerzetesrendek (ciszterciek, bencések) földdel rendelkeztek, majorságokat tartottak fenn, gyümölcsgazdálkodással, állattartással, sör- és tejtermék-készítéssel foglalkoztak. Ezt a hagyományt lehetne feleleveníteni.
Zalatna István felvetette, hogy az egyházak azért nem tudnak a vállalkozás útjára lépni, mert a vagyon-visszajuttatás vagy az ellentételezés folyamata nincs lezárva. Amíg ez a folyamat – amelyet egy református püspök folyamatosan ígérgetett, de sosem zárult le – nem fejeződik be, addig nincs tiszta lap. A pórázon tartás eszköze volt ez a kormányzat részéről.
A központosítás mint belülről romboló mechanizmus
Zalatna István fontos szempontra hívta fel a figyelmet: az elmúlt időszakban nemcsak az állam felé váltak kiszolgáltatottá az egyházak, hanem belső centralizáció is végbement. Az egyházak élő, valós közösségei egyre kiszolgáltatottabbá váltak az egyházon belüli központi hatalommal szemben. Ez legalább olyan negatív következménye volt az elmúlt időszaknak, mint az állam-egyház kapcsolat torzulása.
Ahol viszont valóban élő módon működnek egyházi közösségek, ott hatalmas az elismertségük – még az egyházzal kapcsolatot nem tartó emberek körében is. Az ilyen közösségekben természetes a szolidaritás, az önkéntes segítés, az idősgondozás, a fiatalok összefogása. Ezt a pozitív képet azonban tönkreteszi, amikor az emberek azt látják, hogy az egyházi szervezetek indokolhatatlan privilégiumokban részesülnek.
A szinodalitás mint lehetséges kiút
Gégény István a szinodalitás fogalmát emelte be a beszélgetésbe, amely Ferenc pápa egyik legfontosabb hangsúlya. Ez azt jelenti, hogy az egyház nem pusztán hierarchikus szervezet, hanem "közös út" – az egyház egészének útja. A Szemlélek Alapítvány nemrégiben könyvet is megjelentetett "Az egyházi élet új kultúrája" címmel, amelyben 23 szerző – köztük református és evangélikus szerzők – járják körül ezt a témát. A cél ökumenikus, sőt vallások határain is átívelő hídépítés.
Magyarországon azonban a katolikus egyház még sokkal klerikálisabb, megszokottabb keretek között működik. Gégény szerint neki elvileg teljesen legitimnek kellene lennie, hogy egyházának tagjaként a Klubrádióban nyilatkozzon, de a legtöbb egyházi vezető ezt nem így gondolja – ez az ő privilégiumuk, ők mondják meg, mi a hivatalos álláspont.
A szinodalitás arról szólna, hogy a hierarchiát nem kidobva, de a teljes egyházi tagságtól tanulva működjön az egyház – nem úgy, hogy "ülünk a padban és hallgatjuk, hogy a pap bácsi megmondja, mi van".
Transzparencia: a visszaélésektől a pénzügyekig
Gábor György a transzparencia fontosságát hangsúlyozta. A világegyház bizonyos részein – Franciaországban, Németországban, Amerikában, Ausztráliában – már dinamikusan érzékelhető az őszinte átláthatóság a gyermekmolesztálási és egyéb visszaélésekkel kapcsolatban. Magyarországon erről "még beszélni is alig szabad", és a tükörbe nézésig még nem jutottunk el.
A transzparencia ugyanilyen fontos lenne a pénzügyek terén is. Gábor György mint magyar állampolgár elvárja, hogy az általa befizetett adó útjáról, rendeltetési helyéről értesüljön. Ugyanígy minden egyháztag joggal várja el, hogy pontosan tudja, hova kerülnek azok a közpénzek, állami pénzek, amelyek az egyházhoz kerülnek – kórházra, iskolára, vagy éppen egy futballpályára, esetleg a Szegedi Dóm alatt egy extra szuperétterem berendezésére.
A függőségmentes célzott támogatások kérdése
A műsorvezető felvetette a zsidó egyetem (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem) példáját: ez az intézmény jövőre lesz 150 éves, teljesen lepusztult állapotban van, és nem tud állami támogatás nélkül felújítani – az egész térségben ez az egyetlen ilyen intézmény. A leköszönő kormányzat azt a "disznóságot" követte el, hogy a rendbehozatalra ígért pénzt rafinált módon már a következő kormány nyakába tolta át: "oldjátok meg ti majd akkor, hogyha ti kerültök hatalomra".
Gábor György szerint a középkori egyetemek példája mutatja a megoldást: az egyházi fenntartású intézmények esetében a fenntartó pontosan tudta, hogy a pénzt azért fekteti be, hogy onnan minél jobb szakemberek kerüljenek ki. Ennek egyetlen feltétele van: az oktatási és tanszabadság, az autonómia. A történelem során voltak is konfliktusok, amikor ezt megsértették (például Párizsban az arisztotelészi tanítások betiltásakor az egyetem kivonult a városból), de végül mindig rájöttek, hogy jó üzlet fenntartani egy egyetemet.
A Pázmány-kampusz mint "állatorvosi ló"
Gégény István a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kampuszépítésének ügyét hozta fel példaként az egyházon belüli erkölcsi deficitre. A Piliscsabán felépült Makovecz-épületeknél már a szakemberek is jelezték, hogy diszfunkcionálisak – túl sok ment a művészkedésre a funkcionalitás rovására. Amikor ez bedőlt, "mintha mi sem történt volna", elindult az új Pázmány-kampusz projekt a volt Magyar Rádió épületeinek helyén, a Lázár János vezette minisztérium és Veres András püspök, akkori MKPK-elnök irányításával. A sajtómegkeresésekre (például Pikó András józsefvárosi polgármester részéről) a válaszok "csapóajtószerűek" voltak: senki nem vállalta a felelősséget.
Gégény szerint a meglévő karok (hittudományi, jogi, bionikai és informatikai, bölcsész) infrastrukturálisan rendben vannak, nem volt feltétlenül szükség egy új gigakampuszra. Olyan véleményeket is hallani, hogy "lényegében ez Orbán Viktornak majdnem egy személyes bosszúja volt a Rádió és a Palotanegyed közepén a Magyar Rádió épületeinek elpusztítása". A Pázmány-kampusz ügye "az állatorvosi ló, ami itt van kint az asztalon" – súlyos erkölcsi deficitet jelez, amelyet nem az egyháztagok befizetéseiből, hanem állami pénzből finanszíroznak.
A félelemből való kilépés szükségessége
Zalatna István zárásként hangsúlyozta, hogy az alapvető kérdés a szándékokon múlik. A politikai vezetés részéről az a kérdés, hogy valóban komolyan gondolja-e az egyházak autonómiájának tiszteletben tartását, és ennek megfelelően alakítja-e a jogszabályi környezetet. Az egyház részéről pedig az a kérdés, hogy ki tud-e lépni abból a pszichózisból, rettegésből, amely történelmileg részben érthető okok miatt alakult ki, de 35 évvel a rendszerváltás után már nem normális.
Az egyházak úgy viselkednek, mintha a családi életükről lenne szó ("elhúzom a függönyt, mi köze van a szomszédnak ahhoz, hogy benézzen az én lakásomba"), miközben óriási állami támogatásokban részesülnek. Ebből a félelemből kellene kilépni, amely a "hazugság kultúráját" vagy legalábbis az "elhallgatás kultúráját" termeli ki, és ez rontja meg igazán az egyházat.
Példaként a Balog Zoltán-ügyet hozta: az egyház magára vette, hogy "csak ki ne derüljön", és egy magas rangú egyházi vezető azt mondta neki, hogy "hogyha ez kiderül, akkor nekünk végünk van". Zalatna szerint nem akkor van végük, ha kiderülnek a dolgok, hanem akkor, ha nem akarnak velük szembenézni.
Franciaországban, ahol félve bár, de feltárták az egyházi visszaéléseket, most rengeteg ember keresztelkedik meg és tér be a katolikus egyházba. A püspökök maguk sem értik az okát, de azt mondják, hogy valószínűleg a nagy szembenézés és annak kiderülése, hogy ők sem tökéletesek, javított ennyit a hitelességen.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- "Goapartikon, bármint" – valószínűleg egy zenei fesztivál vagy eseménynév torzult változata, a kontextus alapján olyan példa, ahol emberek a transzcendenciát keresik a materialitáson túl.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:11]Jó napot kívánok.
[00:00:11]Egy idézettel kezdem a mai műsorunkat.
[00:00:13]Ha valóban fontosnak tartja a Tiszakormány a korrupciós ügyek elleni fellépést és a hatalmi összefonodások feltárását, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a hazai egyházak szerepét.
[00:00:26]mondta Perinfal Rita közgondolkodó jó egy héttel ezelőtt a Klub Rádió reggeli műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy véleménye szerint a az egyházak és a kormány viszonyát, amit mindig újra és újra kell értelmezni, ebből a tekintetből is meg kellene vizsgálni.
[00:00:42]Azért gondoljunk arra, hogy az elmúlt 16 évben a kormány és az egyházak közötti kapcsolat hát meglehetősen ellentmondásos és hektikus.
[00:00:51]egyik oldalon Iványi Gáborék üldözött egyház szó szerint 10 éven keresztül üldözést értek meg.
[00:00:56]Másik oldalon mondjuk ott van Kisigó László birodalma Szeged családi körzetben, ami milliárdos támogatásokat élvezett.
[00:01:03]Nem csak anyagiakról akarok beszélni ebben a mai műsorban a szakértőkkel, de mindenképpen itt kell kezdenünk.
[00:01:09]Első vendégem Gégény István katolikus teológus a Szemlédek Alapítvány elnöke.
[00:01:14]Szervusz István!
[00:01:15]Szervusz!
[00:01:15]Köszönöm a meghíást.
[00:01:16]Örülök, hogy újra találkoztunk.
[00:01:19]A sort nem tudom, hol kellene kezdeni.
[00:01:21]Én csak két szélsőséges példát említettem, de az egyházak és az és a NER viszonya mindenképpen egy hatalmi és egy kiszolgálói viszonyrendszer volt.
[00:01:29]Mennyire korrupt az egyház?
[00:01:29]Mennyire érintette érintheti, ha ez [horkantás] a kormány elkezdi felgöngyölíteni a különböző anyagi juttatásoknak a sorsát, forrásait satöbbi?
[00:01:40]Te mire számítasz?
[00:01:43]Hát semmiféleképpen nem tudok kapcsolódni, vagy idegenül hangzik számomra a korrupció kifejezés az egyházfinanszírozás elmúlt 16 évének most így leegyszerűsítve a megítélésére sokkal inkább külön választanám azt, hogy mi az, ami jogszerű és mi az, ami erkölcsös.
[00:01:57]És ilyen szempontból van egy szerintem óriási hiátus, aminek nyilván én nem látom át az összes mélységét, de összességében azt látom, hogy egy dolog, hogy valami le van papírozva és és mondjuk le van könyvelve, és egy másik dolog, hogy a keresztény Magyarországra, a keresztényvédelemre hivatkozva gyakorlatilag én azt kérem mondani, hogy nyilván ez egy általános kijelentés lesz, és vannak kivételek, de a történő felekezetek jelentős részét egyfajta vazallusi szolgai mondjuk így beszállítói alárendelti viszonyba szorította a politika, a politikai hatalom.
[00:02:40]És [horkantás] és ennek nem kellett volna kötelezően így történnie amennyiben kizárólag a hatalom oldaláról van ilyen szándék.
[00:02:49]Tehát lehet ennek ellenállni.
[00:02:51]említetted Iványi Gábort, aki nem csupán ellenállt, hanem hogy kvázi a ló túloldala, de én azt feltétem, hogy nála azért ennek politikai színezete is van, hiszen tudjuk, hogy ő régen jó régen, de mégis csak azért az SDS-nek a képviselőjiként, országgyűlési képviselőjiként ült a parlamentbe.
[00:03:06]És ez lehet egy olyan így nagyon jellemző a Fideszre, hogy régi sebeket simán úgy tudnak elővenni, hogy arra aztán rámutogatva mindent ráhúznak.
[00:03:15]Összességében szólva szerintem pontosan azon a területen, ahol az egyháznak példát kéne mutatnia, egy súlyos válság, egy súlyos ö sebzettség van jelen időben 2026-ban.
[00:03:27]És nagyon nagy kérdés, hogy hogyan tovább.
[00:03:32]Tehát az elmúlt 16 évre egyértelműen az jellemző, hogy egy túlzott pozitív diszkriminációban részesültek bizonyos felekezetek és túlzott negatívban bizonyos más feleket túlzott bizonyos más felekezetek.
[00:03:42]És ez fölveti, sok-sok kérdést érinthetünk, de fölveti az egyház és az államnak a a partnerség kontra szimbiózisát.
[00:03:50]Úgy szoktam fogalmazni, hogy van a baráti ölelés, amikor azt mondom, hogy értékellek, kedvellek, szervusz, de attól még meghagyom a szabadságodat.
[00:03:57]Meg van az óriás kígyó ölelése.
[00:03:59]Amit ő ölel, azt ő ugyanúgy szereti, csak nem úgy szereti, mint a barátját, hanem önt mondjuk a a vacsoráját.
[00:04:05]És én azt látom, hogy az óriás kígyó ölelése zajlott politikai részről.
[00:04:10]És sajnálatos, de azt kell, hogy mondjam, hogy bizonyos egyházi vezetők vagy bizonyos egyházi szervezetek örömmel fogadták ezt az ölelést, és ők ezt baráti ölelésként értelmezték.
[00:04:25]ki fog derülni, de már most kezd kiderülni akár a financiális oldalon, akár más oldalról, hogy ez nem baráti ölelés volt.
[00:04:34]Akárhogy nézem, az egyház mindenképpen nehéz helyzetben van, még demokráciában is, hiszen függ függ az állami költségvetéstől, függ a mindenkori kormány politikájától.
[00:04:42]Valamilyen módon alkalmazkodnia kell.
[00:04:44]Nincs meg az az önállósága függetlensége, mint egy hatalmi ágnak meglenne.
[00:04:48]Következéppen mindig Pengeélen táncol.
[00:04:50]És hogy mikor a csábítás erős, akkor ki a ki az, aki annak ellenáll?
[00:04:59]Érdeklődve hallgattam ezt a gondolatot, mert nem feltétlenül kell, hogy a mindenkori egyház, most nyilván én a katolikus egyházat képviselem és kicsit maradok a saját kaptafánknál.
[00:05:10]Én nem látom azt, hogy miért kellene bármiféle függőségi viszonyban lenni.
[00:05:14]Nyilván a a az önállóságnak, a szabadságnak, annak vannak előnyei.
[00:05:21]Például az, hogy szabadon nyilváníthat véleményt valaki, senki nem szól oda, senki kegyeit nem kell keresni, fogalmazzunk ilyen őszintébben.
[00:05:30]Ez ez a mondjuk így evangéliumi kifejezés a szűkebb út, a nehezített pálya és és szerintem léteznek szerte olyan egyházi szervezetek a világban, amelyek így élnek.
[00:05:41]És aztán látunk különböző modelleket, most mondhatnák a német modell, de de sok Amerikában is, ahol ahol az egyház fenntarthatóságában az állam valamilyen szinten szerepet vállal, hogy ez százalék, adófelajánlás vagy bármilyen formában.
[00:05:54]Én Seregély Istvánt szeretném említeni, már elhunyt, kevesen emlékeznek talán rá, de akik emlékeznek rá, ő volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nagyjából kett hár, most már hárommal ezelőtti elnöke, és Egri Érsek, és ő fogalmazott úgy, nekem adott interjút a szemlélek számára halál előtt néhány hónappal az egyházfinanszírozás kapcsán, hogy hogy vannak bizonyos kötelezettségek vagy vállalások, amiket a vatikáni szerződés a katolikus eset katolikusok esetében rendez.
[00:06:21]Ugye az 1997-ben még a Hornkormány kötötte a Vatikánnal, és azon túl ott van az 1%, meg ott van a perselypénz, és ő itt ezt az egész történetet lezárná, és azt mondaná, hogy ezzel meg kéne elégednünk nekünk katolikusoknak.
[00:06:36]Tehát, hogy kérdezem én, tegyünk fel egy konkrét példát.
[00:06:38]Én is dalolnokként, dalszerzőként ilyen keresztény világban mozgolódok.
[00:06:44]Valaki indokolja már meg nekem, mert számomra ez megindokolhatatlan, hogy milyen alapon szórtak ki szerintem sok milliós, akár 100 milliós nagyságrendben forrásokat templomi gitáros kórusok gitárjainak vásárlására állami finanszírozásból.
[00:07:06]Ez nekem, mert az, hogy egy egy patinás orgonát vagy egy vagy egy műemléktemplomot felújítani, arra tudok érvrendszert mellé állítani.
[00:07:13]De az, hogy kifejezetten belső egyházi ö [torokköszörülés] közösségi, muzikális dolgokat, miért az állam finanszírozzon, ez nekem az a eltúlzott pozitív diszkriminálog egy példa, és ez egy szerintem nagyon pici szelete annak, amiről majd beszélgetni fogunk.
[00:07:31]Igen.
[00:07:32]Még csak egyetlen egy rövid kérdés a katolikus egyházon belül.
[00:07:34]Hallanie-e hallassz-e arról, hogy az új kormányhoz való viszonyt kezdik-e megfogalmazni, vagy csak most szemlélődnek?
[00:07:44]Hát vannak ennek nyilvános apró jelei, hiszen néhány nappal a mostani beszélgetésünk előtt találkozott Tar Zoltán miniszter, illetve az illetékes államtitkár és helyettes államtitkár.
[00:07:56]a katolikus, református, evangelikus és a mazsi vezető kép vezető képviselőivel.
[00:08:01]Én azt hallottam így a sorok között, hogy ez egy inkább ismerkedő beszélgetés volt, ahol a amikor kinyújtott jobbot nyújtunk egymás felé, itt a kezem nem disznó láb, idáig jutottak el.
[00:08:14]Ez volt a formális része.
[00:08:16]Ennek ellenére viszont azt hallom, nemrég volt a Magyar Katolikus püspöki konferenciának egy mondjuk így, hogy minden évszaknak a kezdetén szoktak ők egy találkozót tartani, hogy ahogyan a Ruf Bálint is többször említi már az Elizabeth Kübler rossz féle gyászfázisoknak ugye a az elején még ott a a tagadás fázisában van mondjuk szerintük az ellenzék.
[00:08:39]Hát én most lehet, hogy kemény lesz, amit mondok, de az hozzámállító információk teljesen azt támasztják alá, hogy míg én azt gondolnám, hogy egy ilyen közéleti változásnak nagyon pozitív visszaható lehetősége lenne az egyházak számára, egyházi vetőzők számára a megújulás, a kicsit most rendet rakunk, újra gondoljuk a dolgokat.
[00:08:58]Én azt látom, hogy ebben az Elizabeth Kbrerosféle modellben körülbelül a depresszió állapotában van sok egyházi vezető, és és szinte a sorok között az is megfogalmazódik, hogy remélik, hogy minél hamarabb megbukik ez az új formáció és visszaáll a rend, amit ők megszoktak.
[00:09:15]Én szerintem most, ma 2026 június végén nagyjából ezt mondhatjuk el a magyar katolikus egyházi vezetők jelentős domináns többségéről.
[00:09:26]Bvítsük ki ezt a beszélgetést egy ilyen kerekasztal beszélgetésre és folytassuk úgy.
[00:09:30]Akkor a kerekasztal tagjai új tagjai Zalta István református lelkesztológus.
[00:09:35]Jó napot kívánok.
[00:09:35]Üdvözlöm.
[00:09:37]Tegeződhetünk, mert ebben a körben már ugye Gábor György vallásfilozófus régi vendégünk és akkor így könnyebben tudunk beszélgetni tovább.
[00:09:44]Szóval én ugye volt ez a találkozó, én arra visszaternék, amit Gegény István is említett, hogy a kormány most a négy úgynevezett történelem egyház vezetőjével egy ilyen ismerkedő, egy ilyen ilyen laza ismerkedő.
[00:09:57]Ennek ebbe van ennek üzenete, hogy ez a kormány ezekkel a nagy egyházakkal akar szóbálni, és a többi az majd még fut.
[00:10:03]Péter, meg fogsz sértődni.
[00:10:03]Én javaslom most itt nagy tisztelettel a klub klub rádió hallgatóinak és rajtuk keresztül másoknak is, hogy jó lenne lassan elfelejteni ezt a amúgy, hogy is mondjam, inkább egy ilyen publicisztikai fordulatnak gondolom a történelmi egyháznevezés.
[00:10:21]Jó ezt a politika vezette be.
[00:10:23]Igen.
[00:10:23]Ennek semmilyen jogi törvén benne van az kifejezés a tör a törvényben a hogyha a két bevett egy nincs benne ez és nem véletlen szóval ha csak erről szólna a törvény akkor azt mondám hogy jó az a törvény nem jó de tudnék ez valamilyen fajta diszkriminációt mégiscsak immanensen magában rejt szerintem lassan le kéne szoknia erről én Értem ennek az okát és mindannyian értjük, de mondom ez csak egy ilyen lányjegyzszerű megjegyzés.
[00:11:03]Kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok erről.
[00:11:06]Hát azt gondolom, hogy az ezzel kapcsolatos félelmek azok teljesen érthetőek, mert valóban egy ilyen diszkriminatív módon viszonyult az állam az egyházakhoz.
[00:11:14]És ennek az egyik formája az az volt, hogy akkor kiemeljük ezeket a történelmi egyházakat.
[00:11:19]Ö, és ez semmiféleképpen nem jó.
[00:11:22]Másrészt meg az nyilván igaz, hogy attól függően, hogy hogy mekkora az az egyház, hogy milyen intézményei vannak, az nyilván következményekkel jár arra nézve, hogy az állammal milyen kapcsolata tud lenni.
[00:11:39]Ö, de az ennek ellenére szerintem is egy alapvető dolog, hogy azt kell beszüntetni hogy a mindenkori kormánynak a politikája az alapvetően befolyásolja az egyházaknak az életét.
[00:11:55]Tehát nyilván, vagy legalábbis feltehetőleg lesz majd módosítása legalábbis az egyházi törvénynek.
[00:12:08]Úogy másodlagos ahhoz képest, hogy valóban az fog-e történni, hogy az egyházaknak az autonómiáját tiszteletben tartja az állam.
[00:12:18]És ez most nagyon konkrétan jelenti azt is, nem csak azt, de azért az lényeges ennek a financiális része, hogy annak a helyzetnek kell megszűnnie, hogy az mindenkori kormány eldönti, hogy most ide vagy oda vagy amoda adok különböző pénzeket vagy nem financiálisan megragadható privilégiumokat, mert akkor annak következtében nyilvánvalóan lesz egyfajta kiszolgáltatottság, és létrejön az a hűbéri rendszer, ami Az elmúlt időszakban jellemző volt.
[00:12:52]Most tud-e más lenni?
[00:12:52]Tud-e más lenni?
[00:12:54]Most egy konkrét példa jutt eszembe, hogy ott van a Mazsi, amelyiknek az orzsére az egész Európa egyetlen rabiképző intézmények a felújítására nincsen pénze.
[00:13:04]Rászorul arra, hogy a mindenkori elnök a miniszterelnökkel múzeoljon, hogy mikor kapunk állami támogatást.
[00:13:10]Ezt nem lehet kikerülni.
[00:13:13]Igen.
[00:13:13]Ha hát tényleg csak egy példa volt.
[00:13:15]Megengeded [torokköszörülés] Istvánnak a gondolatait folytatnám.
[00:13:19]egyetértünk egyébként az elhangzottakkal.
[00:13:22]Azt kérdezed, hogy ezt mikéntként lehetne egyáltalán változtatni ezen?
[00:13:30]U ugye a 2011.
[00:13:30]évi 206-os törvényt emlegetjük.
[00:13:33]Ez az a bizonyos egyházi törvény leegyszerűsítve bonyolultabb, barokosabb a neve.
[00:13:38]A vallási és lelkiismereti szabadságról szóló satöbbi, satöbbi törvényről beszélünk.
[00:13:42]A törvény már magában foglal egy olyan tézist, egy olyan mondatot, ami ami által az egész elfogadhatatlan.
[00:13:55]Jelesül ez úgy hangzik, megpróbálom fejből idézni, úgy hangzik, hogy az állam és az egyház külön különváltan, egymásról különváltan működik.
[00:14:07]Na most itt egy nagyon durva játék történik a fogalmakkal.
[00:14:13]Ez nem a különv különváltan működik, fogalmat kéne, hogy jelentse, hanem egymástól elválasztva.
[00:14:19]Az ez szepáció.
[00:14:22]Ennek hagyománya van, és nem véletlen.
[00:14:25]Ugye ezt használta már Deák Ferenc, ezt használta már Ötvösi József.
[00:14:27]A a az európai nyelvekben ugyanezt a fogalmat használják.
[00:14:34]Ezt a latin eredetű szót nem véletlenül.
[00:14:37]Itt azonban ez egy bűvészjáték volt, amikor azt mondták, hogy egymástól különváltan működik.
[00:14:42]Ezt úgy képzeljük el, mintogyha lenne egy nagy vállalat, aminek mondjuk a tervező irodája meg a beruházó irodája egymástól különvártan működik, de a nagy vállalat csúcsán, a vállalat vezetés csúcsán mégiscsak, hogy is mondjam, csak összefonódik a kettős működés.
[00:15:00]hogy ez az elmúlt 16 évben mi volt a vállalat csúcsa, azt pontosan tudjuk, és ez kiderült.
[00:15:07]És ez azért fontos, ez nem csak elvi kérdés, ez az, amit, ha tetszik, naponta kéne, a napi gyakorlatban kéne, nem elég ezt egyszer leírni, kinyilatkoztatni, hanem a napi gyakorlatban újra és újra meg kell valósítani.
[00:15:20]Minden nap újra és újra.
[00:15:23]Máskülönben nem.
[00:15:23]Egyébként hogyha itt a zsidókeresztény tradícióról beszélünk, és ebben a körben így is jöttünk össze, hát ennek megvannak a történelmi okai, amely mindannyiunk számára, zsidók és keresztények számára egyaránt fontos.
[00:15:39]a Tanachban, a Héber Bibliában, az Ószövetségben kiolvashatók abban a korpuszban, amelyikben megjelenik az, hogy az állami vezetés, a király, a monarha, tehát a monarchia és az egyházi vezetés, szándékosan mondom így, tehát a papság az egymástól különváltan vagy szétválasztva működik.
[00:16:03]A királytörvény ezt mondja ki a az Ószövetségben, a hében Bibliában.
[00:16:06]És ezért van az, hogy föl lehet lépni a király ellen, hogyha az nem a törvényeknek megfelelően végzi a dolgát, akár még a detronizáció is végrehajtható.
[00:16:18]Ö, ez egy nagyon tudatos elem volt.
[00:16:20]A próféták ezt képviselték.
[00:16:25]Olykor a legkeményebben az igazi próféták, szóval nem a közszolgáati prófétákra gondolok, [nevetés] hanem az igazi próféták, akik azt mondták, amit az örökkévaló a szájukba adott, és ez azt jelentette, hogy folyamatosan kritikával, bírálattal fordultak a hatalomhoz, amiért persze ők is megkapták a magukét, de ez volt a dolguk.
[00:16:48]És nem véletlen, hogy majd az amerikai alapítóatyák, akik mind mélyen vallás és keresztény emberek, amikor megalkotják a például a fékek és ellensúlyök rendszerét, mihez nyúlnak a Héber Bibliához, és kiváltéppen a Deuteronómiumhoz, Mózes ötödik könyvéhez.
[00:17:07]Innen emelik ki azokat.
[00:17:09]Szóval Monteski a törvények szellemével csak a második helyre szorult.
[00:17:12]Ez volt a legfontosabb olvasmányuk.
[00:17:14]innen vezették le, meg az a negatív antropológiájukból, hogy az ember rossz.
[00:17:20]Ö, U ugye hát valami ott megromlott az elején, és hiába vagyunk jók, nagyszerűek, a hatalom az fenyegetően hat, az emberre vissza lehet élni vele pénzügyekben.
[00:17:32]És ezért hozták be a fékek és ellenség zseniális találmányát.
[00:17:37]De ez mind a a, hogy is mondjam, közös alapokból kiolvasva.
[00:17:42]Szóval meglenne a nem tudom, hogy ez egészen így van-e.
[00:17:47]Azért ez hosszabb időt igényelne belemenni ebbe, azért ott vannak különbségek.
[00:17:50]Tehát egy népnek a vallása meg egy univerzális vallás között azért van ebből a szempontból is egy lényeges különbség.
[00:17:56]Azt viszont nagyon fontosnak tartom én is, hogy hogy ne ne csak arról kezdjünk el beszélni, hogy most konkrétan mi a helyzet.
[00:18:03]Mindenki érzi, hogy Magyarországon valami nagyon félrement, és hogy ezen változtatni kellene.
[00:18:09]De annak az a tágabb kontextusa az nagyon lényeges, hogy hogy világszinten nézve hova sorolható az, ami Magyarországon történt.
[00:18:20]És evvel kapcsolatban egyrészt azt nagyon lényeges elsősorban az egyházaknak a maguk számára tudatosítani, hogy talán nemzedékek óta nem volt olyan helyzet, amikor annyira lehetett volna mondanivalója üzenete a kereszténységnek, most hadd mondjam ezt magunk felől nézve a világ számára.
[00:18:43]Tehát azok a legalapvetőbb problémák, amikkel most az emberiség szembenéz, ami egyrészt az embernek méltóságának és szabadságának a minden korábbinál mélyebb módon történő megkérdőjeleződése.
[00:18:57]Egyszerűen technikai okok miatt mindannyian tudjuk, ugye klónozás és mesterséges intelligencia egyebek.
[00:19:04]Egyrészt ezzel kapcsolatban, na ez valóban abszolút az Ószövetség egészéig visszamegy, hogy mit jelent az embernek a státusza, hogy hogy teremtés koronája, hogy ez mit jelent.
[00:19:15]És másrészt pedig az, hogy az emberiségnek a közös érdekeit senki nem képviseli, sőt most jóval kevésbé, mint akár egy pár évvel ezelőtt, amiatt a hát nyilván amiatt az álmokfutás miatt is, amit az amerikai elnök az elmúlt években csinált.
[00:19:34]De hát tehát ezek olyan problémák, amikkel kapcsolatban nagyon is lenne mondanivalója a kereszténységnek.
[00:19:40]Na most egyrészt érzékelhető, hogy van ennek egy tudatosítása, de van evvel szemben valami egészen más, az amit általában politikai kereszténységnek szoktak nevezni.
[00:19:52]Nem csak a kereszténységnél van meg ez természetesen így.
[00:19:53]És ami mögött ott van egyfajta olyan múltba tekintés, olyan anakronizmus, hogy hogy milyen is volt, amikor mi még valakik voltunk, amikor mi nagyok voltunk, amikor mi erősek voltunk.
[00:20:06]És az egyházak felől nézve, azt hiszem, hogy ezt tette lehetővé, nem Magyarországon, Amerikában és Oroszországban is a világnak a legkülönbözőbb tájain, hogy belemenjenek az egyházak egy olyan, és akkor most hadsúlyozzam, nem igaz, hogy trón és oltárszövetségbe, mert az valamennyire hasonló jelentőségű, erejű feleket feltételez, nem, hanem egy hőbéri viszonyba.
[00:20:35]Ameriká, egyébként elképzelhetetlenül nagy ereje van a keresztényeknek, azoknak különböző csoportjainak, de ott is tragikus következményei voltak az egyházakra nézve annak, ahogy instrumentalizálta a politikai hatalom a vallást, konkrétan az egyházi szervezeteket is.
[00:20:58]És pontosan ugyanez történt Magyarországon is.
[00:21:00]És ez a hűbéres rendszer, ami itt nálunk is, ez egyfajta ilyen hűbér és ebben a nagyon korrupt kormányzás viszonyai között még plasztikusabban kijön.
[00:21:11]Igen, azért azt hozzátenném, hogy miközben egyrészt hát ezt láttuk, ez ez történt az elmúlt 15 évben, hogy gyarmatosította a társadalom szinte minden szeletét a politikai hatalom, azért tegyük hozzá, nem teljesen egyértelműen és hasonlóan történt ez mindenütt.
[00:21:29]Mondjuk az evangélikus egyház esetében nem volt igazából sikeres a megy teljesen konkrétan leírható, hogy hogy és milyen módon akarta átvenni az irányítást ott is a kormányzat.
[00:21:40]A katolikus egyház esetében már ez sokkal inkább sikerült, bár azért voltak ott más hangok is.
[00:21:47]És hát sajnos a saját egyházam esetében teljesen egyértelmű, hogy hogy épült ki ez a bizonyos nerrendszer.
[00:21:53]Egy dolgot azért hadd tegyek hozzá, hogy amikor arról beszélünk, hogy na most akkor elindul itt a feltárása ezeknek a korrup dolgoknak, az egyházak esetében azt hiszem, hogy bizonyos kivételektől eltekintve ez nem azt jelentette, hogy személyesen kezdtek meggazdagodni és 100 milliókat összegyűjteni és jachttokat és egyebeket szerezni egyházi vezetők.
[00:22:21]Kivételtől eltekintve nem ez történt.
[00:22:24]Viszont történt egy sokszor indokolhatatlan és értelmetlen privilégium és vagyonjuttatás az egyházaknak a számára.
[00:22:34]Valamennyire ez is érthető a múltból, mert ténylegesen ugye 1990 előtti időszakban morálisan megindokolhatatlanul megfosztottak sok mindentől egyházakat.
[00:22:48]A probléma az, hogy amikor ennek elindult alapvetően legitim módon a helyrehozása, akkor nem érzékelték az egyházak sem, hogy meddig volt ez legitim, és melyik ponttól fogva ez nem vált legitimmé.
[00:23:02]Hogy mikor történt meg ennek egy olyan kiterjesztése, aminek a legtragikusabb következménye éppen az egyházak részére volt, mert elvesztették a hitelességüket.
[00:23:15]Ez látható most a társadorban.
[00:23:18]Hát most ne menjünk ebbe bele részleteibe, de azt gondolom, hogy ez ez nagyon érezhető, hogy pozícióért, lehetőségért, vagyonért, épületekért a hitelességvesztéssel kellett fizetni az egyházaknak.
[00:23:32]És ez a legrosszabb, ami történhet.
[00:23:36]egyetlenmondat és Adom Istalának is azt tovább, hogy a nagy közönség, amikor arról létesült, hogy Balok Zoltánnak a kálváriája az egyházon belül ugye a kegyelmi botrány után azt termelte ki azt a mondatot, hogy ha ő nincs, akkor nincs pénz, mert ő a biztosíték, hogy a kormány megfelelő juttatásokban részesíti az egyházat.
[00:23:58]Ez nagyon rossz üzenet volt, és a hitelvesztéshez hozzájárul.
[00:24:02]Egyébként egy szó sem igaz belőle.
[00:24:02]Az egyházak ugyanúgy megkapták más is a pénzt.
[00:24:07]Inkább csak az történt, hogy azáltal, hogy rajta keresztül, ő dönthette el az, hogy az egyházon belül hova menjenek a pénzek.
[00:24:12]De ez hangzott pigalok Zoltán részéről egyébként sokkal borzasztó volt az az ület, amikor azzal kampányolt, hogy ha ő lemondana, akkor itt a gender meg az LMBTK, tehát hogy ő mint egy ilyen tűzfal.
[00:24:25]De nem akarnék ebbe az irányba elmenni, már csak azért is, mert az eredeti felvetésed az a az a lehet-e állam függetlenül finanszírozni az egyházakat.
[00:24:36]Szerintem fordítsuk meg egy kicsit, és ne az egyházakat képviselünk, egyházak tagjai vagyunk itt.
[00:24:41]Az állam részéről mi szüksége van a társadalomnak az egyházakra, miért adjon neki egyáltalán pénzt?
[00:24:49]Ezt tegyük már föl ezt a kérdést.
[00:24:51]É itt lehet, hogy egy kicsit meghökkentő lesz, de Gulyás Gergely egykori miniszter, ezt miniszterként mondta szavait idézem, nem biztos, hogy saját forrásból, de őneki volt egy ilyen bommója, hogy egészséges egyházak nélkül nincs egészséges társadalom.
[00:25:06]Én ezt most csak így kiteszem az asztalra, és hozzáteszem azt, hogy hogy önmagában hordozza a a megoldást erre az egész problémakörre, amiről is beszélgetünk, hogy hát az elmúlt 16 év mondjuk egy ilyen gyümölcseként, ha gyümölcseiről ismerni meg a fát, ugye Szentírásban ezt olvassuk, a egészséges a magyar társadalom.
[00:25:28]Hát azt tapasztaljuk és azt halljuk a szakemberektől, tehát nem a politikai szcénából, hanem tényleg az ilyen a pszichének a a szakembereitől, hogy itt egy traumatizált, egy bántalmazotti viszony alakult ki a hatalom és a társadalom között.
[00:25:49]Kifejezetten ezek a kék plakátok is hergelték, uszították a dolgokat.
[00:25:51]Na most ha lenne egészséges egyház, most ezt az egyházat egy kicsit algemájne értem, de nyilván ezt le lehet képezni akár konkrét felekezetek vagy szervezetek, az máris adná egy kicsit a választ arra, és ezért én tudok kapcsolódni a Gulyás Gergely által elmondottakhoz, nem azt, amit tett, de azt, ami ebben a mondásban van, hogy hogyha elfogadjuk azt általánosságban, hogy van valami, ami a materialitáson túl van, transzcendencia, amit megtalálnak néhányan a jó Ógában, mit tudom én, Goapartikon, bármint.
[00:26:27]Tehát, hogy most itt a történelmitől elvonatkoztatnék, és látszik, hogy az emberekben van egy vágy a transzcendencia iránt a az emberek többségében, és ezért a lélekről, mint egy nem megfogható valamiről beszélünk, ami picit leegyszerűsítve megkülönbözteti az, ami emberséget ad nekünk.
[00:26:43]Az egyházaknak az úgynevezett társadalmi hasznossága az ebben lenne mérhető.
[00:26:48]És innentől kezdhetünk el arról beszélni, hogy hogy miért nem bélyeggyűjtő klub szintjen kéne kezelni az egyházakat a társadalomnak.
[00:26:57]Miért jó az, hogy valamiféle kulturális hatása van az egyházaknak, hogy akár egyházi oktatás, mint nem nem mint ugye must, tehát hogy hogy az a jó, hanem hogy jó, ha az is van, mint választható dolog.
[00:27:11]Ö tehát, hogy hogy valami megbetegít, és nyilván ahogy a hatalomban megbetegít a a túlhatalom ugye korrodálja a lelket, ezt szokták mondani.
[00:27:25]Tehát most nem akarom messzére venni, tehát én nagyon tudok együtt menni azzal, hogy nyolc évig legyen valaki miniszterelnök.
[00:27:31]Amerikában ugye ez az elnöki rendszerben például így is van, hogy két ciklus és utána a vége, amíg ez akár Trump nem változtat, de ez megy jövő zenéje egyházi oldalról a mi ezt úgy fogalmazzuk, hogy mammon a pénz.
[00:27:47]És nekünk keresztényeknek mindenféleképpen egyfajta üzemanyaga, ami az, ami hitelessít bennünket, leegyszerűsítve ezt úgy mondom, hogy vértanulság, mártíria.
[00:27:56]És fogalmaztam így egy publicisztikába, és ide is behozom, mert szerintem egy nagyon frappánsnak érzem ezt a distinkciót, megkülönböztetést, hogy nem mindegy, hogy valaki vértanú vagy bértanú.
[00:28:11]Azért azért mondom, amit mondok, mindegy, hogy én egyházi vezető vagyok, vagy bármi, mert mert megkapom érte a pénzt, vagy pedig azért mondom, mert bele van égetve az a pecsét a szívembe, és én előállok vele, akár megdicsérnek, akár nem, akár alkalmas, akár alkalmatlan, akár meghurcolnak érte, és akkor itt Iványi Gáborok sokasága van a magyar társadalomban, aki bőven megkapta, de Bergmiklós is a magáét.
[00:28:36]Megmondták nekem, hogy fogjam be a számat, most egy interjúból idézek.
[00:28:40]Igen, érthető.
[00:28:41]Tehát értem egyetlen egyetlen mondat.
[00:28:43]Annyira így van, hogy azt veszem észre a publicisztikákban és a sajtóban, hogy egyre több olyan szakember jelentkezik be, akik trauma gyógyításával és a társadalmi traumák feldolgozásával kíván foglalkozni.
[00:28:56]Egészen április 12 óta szinte szaporodnak az ilyen publicisztikák.
[00:29:02]Tehát hadd térjek vissza oda, amit az István az imént mondott kérdésformájában.
[00:29:08]Mi szüksége van a társadalomnak, sőt továbbmegyek az államnak?
[00:29:10]Van-e egyáltalán szüksége az egyházakra?
[00:29:15]Na most amikor már elhangzott ez a két név, úgy látszik, most megint visszatérek hozzájuk, Deák és Ötvös nevére gondolok, amikor ők arról beszéltek, hogy szabad állam szabad államban, szabad egyház szabad államban, akkor mindkettőnél ez a erre a kérdésre adott válasz ott volt, és ehhez képest én sem tudok sok újat mondani.
[00:29:38]A válasz az, hogy az egyházak most nem szimplifikálók, tehát az egyházaknak számtalan más dolguk van.
[00:29:47]ö az előbb elhangzott transzcendens metafizikai értelemben is, de most kifejezetten állami vagy társadalmi hogy is mondjam, horizontból tekintve a a az egyházak, a jól működő, normálisan működő, normálisan bekötött egyházak a társadalom lelki ismeretei, élő lelki ismeretei.
[00:30:08]Na most ha ezt elfogadjuk, ez azt jelenti, és péte prófétára térek prófétákra térek vissza az igazi prófétákra, akik folyamatosan ezt a lelkiismeretet töltötték be, ami azt jelenti, hogy kritikai módon lépnek fel, kritikai módon viszonyulnak, ha kell, a hatalomhoz, mert ez a dolguk.
[00:30:28]Tehát a a a azt kell mondanom ilyen értelemben idézőjelkezőt, hogy egy normálisan működő egyház az a társadalom normális ellenzéki vagy politikából [torokköszörülés] független folyamatos állandó ellenzéki szereplője a társam lelkiismerete.
[00:30:43]Igen ám, de mondjuk éppen a legnagyobb drámaíróktól, Shakespeirtől, Moliertől s sorolhatnám tudjuk, hogy a lelki ismeret akkor működik, amikor autonóm, amikor szabad, amikor kilóra van megvásárolva az a lelki ismeret, hadd ne mondjam a példákat, a tártüvtől kezdve hosszan sorolhatnánk, akkor az nem a társadalom lelki ismerete, hanem az egy felhasználható marionett figuraként működik.
[00:31:17]Az működteti, az rángatja, aki a financiális pórház végét tartja a kezében, és ennek megfelelően működik az a valami, amit ő működtetni akar, ha kell premizálással, megjutalmazva, illetve ha nem tetszik az az egyház, akkor megbüntetve azt az egyházat.
[00:31:34]Tehát ez az alaphelyzet.
[00:31:37]ezt az ezt a szerepet az egyháznak a modern világban, ahogy István mondta, ugye hangsúlyozva a mai világot, hát ez alapfeladata.
[00:31:46]Még egyszer mondom, a társadalom felültekintve.
[00:31:51]A második kérdés, hogy oké, de hogyan?
[00:31:53]Tehát hogyan lehet autonómá válni akkor, amikor amikor egy állandó fenntartott financiális függőségi viszony van?
[00:32:01]Lenni ezek konkrét kérdések.
[00:32:05]Ezekről érdemes lenne beszélni.
[00:32:07]Legitim a vita.
[00:32:07]Én erre két dolgot tudnék mondani most itt ehelyütt.
[00:32:13]Az egyik az, hogy akár emeljék föl az 1%-os lehetőséget, amivel gazdálkodunk 3%-ra.
[00:32:23]Most mondtam egy összeget, lehet, hogy a közgazdászok ezért most megrunálnak engem, de akár 4%-ra ismerem magyarul, hogy a társadalomnak a szerepvállalás az egyház fenntartásában erősebb legyen.
[00:32:35]Így van.
[00:32:35]Így van.
[00:32:35]Viszont ettől kezdve a normatívákon kívül, mert a normatív az jár, a normatívát én nem is tekintem egyházfinanszírozásnak, tehát az, hogy az egyház az feladat, tehát hogy egyház fenntart egy iskolát, egy szociális otthont, egy könyvtárat, egy múzeumot, egy egy egészségügyi intézményt, az teljesen természetes megkapja, hiszen állami feladatot vállal magára.
[00:32:57]De mondom, tehát az az jár neki természetesen a normatíva, mint ahogy a állami fenntartónak vagy önkormányzati fenntartónak, de azon kívül ne járjon, különösen ne járjon rejtett módon, csúsztatott módon, áttekinthetetlen módon.
[00:33:13]A másik pedig, hogy hát ez nem új találmány.
[00:33:16]A középkorban egyházi intézmények, az összes szerzetes rend vállalkozott.
[00:33:22]Erről miért feledkezünk el?
[00:33:25]A ciszterci, a bencések.
[00:33:25]Hát nem akarom hosszan sorolni.
[00:33:27]Föld földdel rendelkeztek, [torokköszörülés] majorságokat tartottak fenn, gyümölcsgazdálkodással foglalkoztak, állattartással, gyapjú készítéssel.
[00:33:36]Hány finom sörterméket állítottak elő például?
[00:33:43]Tejtermékek.
[00:33:43]Hát a Magyarországon a leg népszerűbb sajt, ugye a trapista.
[00:33:48]Bocsánat, hagy legyek az ördög ügyvéde.
[00:33:49]Erre mondaná egy püspök, ha itt ülne egy katolikus püspök.
[00:33:51]De hát elvették a földjeink.
[00:33:55]elvették azt, az épületet, a földet visszakaptak.
[00:33:58]Tehát, hogy a a már által kis említett vatikáni megállapodás nyomán annak következtében nagyon sok mindent visszakaptak az egyház.
[00:34:08]Azért hadd tegyem be azt a betoldást, bocsánat, nem akarok a szavad vágni és fejezd be.
[00:34:11]Szerintem ez a baj, hogy egy folyamat elindult, egy rendezési folyamat, de amíg azt nem zárjuk le, és most úgy mondom, hogy lyuk, hogy a társadalom, az állam és az egyházak közösen nincs a mondat végére kitéve.
[00:34:25]Pont oké, rendeztük a múltat.
[00:34:25]És ezt tudom, hogy ennek az egyik gátja az egy református püspök volt, hogy mindig ígérgetteed valahogy sosem, mert az mindig a húzd meg, ereszd meg, magyarul a pórázóntartásnak egy lehetősége volt.
[00:34:39]Ha lezárnánk a finanszírozást.
[00:34:39]Bocsánat, [torokköszörülés] lezárnánk a a vagyon kérdésén, a az a a vagyonnak vagy a visszajuttatása, vagy pedig az ellentételezésének a folyamatát, ami ma úgy tudom, hogy egyáltalán nincs lezárva, onnantól lenne egy tiszta lap, és onnantól beszélhetnénk ilyenről, és ráadásul 3% annyira nem egy tehát lehet, hogy benned most fölmerül, lehet, hogy bened most fölmerül, de mi mi mi készítettünk egy felmérést, illetve egy körkérdést az összes ö választáson induló párt körében.
[00:35:10]ben még ott az év kezdetén a Fidesz KDMP az egyetlen, amelyik nem küldött válaszokat és az egyik párt nem emlékszem úgy, hogy most hagyjam itt lebegve ezt föl is vetette egész konkrétan 3%-ra emelnék a az eddigi 1%-ot szerintem különböztessük meg azt, ami szerintem egyértelmű és teljesen egyetértünk nem csak itt ennél az asztalnál, hanem szélesebb körben is, hogy az állam és az egyház közötti kapcsolatot általában és különösebben is financiális vonatkozásba jogszabály határozza meg, és az egyház azt kapja meg, amiatt jogszabály szerint jár neki, annál se többet, se kevesebbet.
[00:35:47]Ez az, ami teljesen egyértelmű.
[00:35:50]Most egy további kérdés, hogy akkor hogy történjen pontosan ez a ez a szabályozás?
[00:35:56]Ö ezzel kapcsolatban én egy olyan szempontot fontosnak érzek, amiről nem szoktak beszélni, hogy miközben az elmúlt időszakban egyrészt valóban az történt, hogy az egyházak kiszolgáltatottá váltak a kormányzat felé, főleg financiális okok miatt, de más is történt.
[00:36:16]Olyan mechanizmusok voltak, amelyek az egyházakon belül nagyon egyértelműen a központosítás irányába hatottak.
[00:36:24]Tehát az egyháznak az élő valós közösségei váltak egyre jobban kiszolgáltatottakká az egyházon belüli központi hatalommal szemben.
[00:36:37]És ez legalább olyan negatív következménye volt az elmúlt időszaknak, mint az állam és az egyház közötti kapcsolatnak a torzulása.
[00:36:44]Na most ez azért is lényeges, mert hogyha az a kérdés fölvetődik, hogy a társadalom akkor most mire van szüksége, nincsen, akkor én azt gondolom, hogy ez nagyon valóságosan úgy néz ki, hogy ott, ahol egyházi közösségek valóban élő módon működnek, ott az illető közösség számára is természetes, hogy ezt segíteni, ezt támogatni kell.
[00:37:08]Na most, hogy mit csinál a az egyház jó esetben?
[00:37:11]Hát csomó minden olyasmit csinál.
[00:37:14]a legszűkebb érterembe vett hitéleti tevékenységen túlmenőleg, aminek nem vonható kétségbe a társadalmi hasznossága.
[00:37:23]Ezt jogilag valamennyire lehet is megragadni az államcélnak a fogalmával.
[00:37:28]Tehát az, hogy az az embereknek az életminősége milyen, hogy milyen mértékű szolidaritás van emberek között, hogy milyen önkéntes segítés jelenik meg embereknek egymással szemben, ezeken a területeken, ott, ahol élő egyházi közösségek vannak, azoknak hatalmas elismertsége van.
[00:37:53]És az, ami egy nagyon-nagyon negatív dolog, hogy miközben ebből a szempontból sok pozitív tapasztalatot szerezhetnek az egyes helyeken, egyébként az egyházzal kapcsolatot nem tartó emberek is, amikor azt látja, hogy tényleg így van, hogy ezt a szerencsétlen öregasszony csak az egyházból látogatják, hogy ezeket a fiatalokat az egyházban szedik össze, hogy ott szerveznek kórust, hogy satöbbi, satöbbi.
[00:38:17]És akkor ezt az egészet elnyomja és tönkreteszi az, hogy közben azzal szembesülnek emberek, hogy itt vannak ezek az egyházi szervezetek, és ezek indokolhatatlan módon, privilégiumokban részesülnek, és ez lejáratja az egyházat, és ez az, amit vissza kellene fordítani.
[00:38:35]Ennek nyilván van egyébként jogi aspektusa is, de mondjam azt, hogy hát a protestáns egyházak esetében egyértelmű, azzem a zsidóság esetében is, hogy nem egy felső, nem tudom hát kicsoda van, de hát a katolikus egyházban, a világegyházban jelenleg az egyik legfontosabb folyamat és fogalom a színodalitaritásnak a fogalma, az szintén arról szól, hogy ez nem pusztán egy hierarchikus szervezet, hanem egy közös útjáról van szó.
[00:39:04]az egyház egészének.
[00:39:08]Itt csak azért szólok közben, de Gyuri, látom, veszed át a szót, hogy olyannyira fontosnak tartjuk mi legalábbis a szemlelkapítványnál ennek a színodalitásnak, köszönöm szépen, pont egy református testvér említette ezt meg, a meggyökeresztetését, a hazahozását a magyar sokkal inkább klerikális hogy is mondjam megszokottságból való felébredésbe, hogy meg is jelent egy kötetünk, az egyházi élet új kultúrája.
[00:39:34]És ebbe 23 szerző van köztük református szerző, Kodácsi Tamás például, de Fabinyi Tamás evangélikusoknál gyeztünk a már a Ferenc pápa által is üdvözölt, ökumenikus, sőt akár vallásokon túlmenő vallások határain is átévelő hídépítéssel meghívni inspirációk a közös tanítványsághoz.
[00:39:57]meghívni.
[00:39:57]Most egy kicsit olyan olyan püspök meg egyházi vezető fókuszúan beszéltünk.
[00:40:01]Ezért örülök nagyon.
[00:40:01]A nálunk a katolikusoknál is óriási kincses tár van.
[00:40:05]Óriási cigánypztoráció, beteggondozás, idősgondozás.
[00:40:13]Fel se tudnám sorolni, hogy mi az a sok társadalmi hasznosság, aminek pont Leo pápa, aki a szociális fókuszt tette gyakorlatilag a zászlajára.
[00:40:23]Tehát, hogy egy ilyen társadalomhoz közeli pápaságot határozott meg magának, de valahogy van ezen egy szemellemző a nyilvánosság felé, és nem csak a nyilvánosság, hanem a finanszírozás felé is, amit joggal nem vesz észre a társadalom, mert nem akarja, vagy nem tudja kommunikálni a mélységét és bizonyos értelemben a gyökerét annak a fának, aminek odafönt nem szép dolgok, amiket látunk.
[00:40:46]Tehát a színodalitás pont erről szólna, hogy tőletek tanulunk.
[00:40:52]hogy oké, hogy van egy hierarchia, azt nem kell kidobni, de attól még a a teljes egyházi tagság az nem olyan, mint amikor ülünk a padban, és hallgatjuk, hogyha pap bácsi megmondja, hogy mi van.
[00:41:03]Tehát én, nekem elvileg teljesen legitim kéne, hogy legyen az, hogy itt ülök a klub rádióban, és az én egyházam tagjaként én mondok dolgokat.
[00:41:12]Ezt nem mindent, sőt szerintem a legtöbb egyházi vezető nem így gondolja.
[00:41:15]Ühüm.
[00:41:18]hogy nekem itt helyem volna és osztottak volna nekem lapot, hogy én katolikusként a katolikus egyház részé bármit mondok.
[00:41:24]Ez az ő privilégumok, ők mondják meg.
[00:41:24]De szóval változásban vagyunk, ez a lényeg.
[00:41:29]De amíg a világegyház bizonyos részein dinamikusan érzékelhető, például az egyházi visszaélésekkel, pedofíliával, gyerek molesztálásokkal kapcsolatos, őszinte transzparencia, mert transzparencia tök jó lenne a pénzügyek terén is, de még jó pár terület van, ahol jó lenne.
[00:41:45]Vannak előrehaladott durva dolgok jönnek elő.
[00:41:48]Franciaország, Németország, Amerika, Ausztrália.
[00:41:50]Így van.
[00:41:53]Nálunk ez még beszélni is alig szabad róla.
[00:41:56]Már szabad róla beszélni, de hogy tükörben nézzünk, ott még nem tartunk.
[00:42:00]Két dologra szeretnék visszatérni.
[00:42:02]Pont most itt a végén, talán az utós előti mondatodban említetted a transzparenciaszót.
[00:42:08]Nincs ebben semmi különös.
[00:42:08]Én mint magyar állampolgár elvárom a mindenkori magyar államtól, hogy az általam befizetett adó útjáról, rendeltetési helyéről értesüljek.
[00:42:19]pontosan legyen átlátható számomra az, hogy hova kerül az én pénzem.
[00:42:25]Nem sajnálom, hiszen pontosan tudom, hogy vannak mindannyiunknak természetesen az egész közösségre vonatkozó feladataink, de erről tudnom kell, hogy hova kerül.
[00:42:37]Na most az egyházak ebből a szempontból ugyanilyen módon kellene, hogy működjenek.
[00:42:41]Ugyanígy minden egyház, minden egyes tagja joggal várja el, hogy pontosan tudja azt, hogy hova kerülnek azok a pénzek.
[00:42:50]azok a közpénzek, állami pénzek, amelyek az egyházná landolnak, hova kerülnek, milyen célokra használják fel őket, kórházra, iskolára, vagy éppen mondjuk egy futballpálya felépítésére, vagy a Szegedi Dóm alatt egy egy extra szuperétem berendezésére.
[00:43:07][torokköszörülés] Tehát ezekről tudnunk kell.
[00:43:08]Mondom, itt semmi különleges nincs.
[00:43:11]A másik dolog, én örültem, hogy mind a ketten reflektáltatok egy picit a saját egyházatokra.
[00:43:16]Én is és a a legelső kérdésedben ez benne is volt aztán való, hogy elkanyarodtunk tőle.
[00:43:21]Ugye az egyetemet említette én példával azt mondtam, de hát ott van a szeretetkórház, amit szintén nem tud állami támogatás nélkül felújítani a zsidótközségt számtalan példát hozhatni.
[00:43:31]Hol lehet meghúzni a határát, hogy ez a ilyen típusú céltámogatás ne jelentsen függőségi viszonyt, ne hűbéres rendker keretek?
[00:43:41]Nagyon egyszerű, nagyon egyszerű a mondja ennek.
[00:43:43]Nagyon jó a kérdés, és egyszerű mondja.
[00:43:44]Ha megnézed, ha megnézzük a középkori egyetemeket Franciaországban, Itáliában, Angliában satöbbi, ugye mindmind egyházi fenntartású intézmény volt, és egyet pontosan felismertek a fenntartónak.
[00:43:58]Nem az a dolga, hogy beleszóljon, belekajabáljon a a a mit oktasson, a ki oktasson satöbbi.
[00:44:07]A fenntartó pontosan tudja, hogy azért kell befektetni oda a pénzét, hogy onnan minél jobb szakemberek, orvosok, jogászok satöbbi, satöbbi kerüljen ki.
[00:44:17]Ennek viszont egyetlen feltétele van az autonómia, az oktatási és a tanszabadság.
[00:44:21]Ha ezt nem tartják be, és ezt pontosan voltak balhék a középkorban is kivonultak ugye a szecesszió Párizsból kivonultak, amikor amikor betiltották az arisztoteliszi tanításokat, aztán rjöttek, hogy ez így nem megy tovább.
[00:44:35]Jó üzlet fenntartani egyetemet, hiszen az a város ebből jól él.
[00:44:40]Odamennek a diákok, az oktatók, ott esznek, isznak satöbbi, satöbbi, laknak.
[00:44:45]Ez mint pénz.
[00:44:48]Szóval a konkrétan a zsidó egyetemnél jövőre 150 éves ez az intézmény, teljesen lepusztult állapotban van.
[00:45:00]Természetesen nem nektek adresztálom a dolgot, de hát hogy is mondjam, örvendetes, vagy már túl örvendetes, hogy a rendszerváltás óta ugye az elmúlt 36 évben most már a második nem tudom éppen hogy áll ugye kampusz épül fel.
[00:45:18]A katolikus egyetem név egyszer felépült Pilis Csabán a Makvec épületekkel telerakva.
[00:45:27]Aztán most beköltözi.
[00:45:27]Szóval a második, nem is akármilyen, a reformátusoknál is ez a helyzet, ami örvendetes, mert ezek ugye egyetem az egy oktatási és tudományos intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerrel satöbbi.
[00:45:41]Nálunk az egész térségben az ez egyetlen ilyen intézmény jövőre 150 éves komoly nemzetközi tudományos, kulturális rendezvényeket szeretnénk és meg nem lehet megtenni.
[00:45:53]Az elmúlt kormányzat azt a elnézést, az erős szóért disznóságot követte el, hogy ugyanazt mondta, hogy kapunk a rendbehozatalra valami pénzt, de rafinált módon ezt már a ezt már áttolta a következő kormány nyakába.
[00:46:13]Oldjátok meg ti majd akkor, hogyha ti kerültö kerültök hatalomra.
[00:46:16]Az egész az egy egészen lehetetlen helyzetben van.
[00:46:21]Ö, a fenntartó az állam.
[00:46:21]Tehát egy egyetem, és ezért mondtam a középkori példát, ott az egyház volt a fenntartó, de felismerték, hogy milyen fontos intézmény.
[00:46:29]Felismerés, egy egy morális kérdés.
[00:46:32]Ezt ezt lehet le lehet papírozni, ha nem tartják be, nem tartják be.
[00:46:36]Tehát mi az, amitől ez a ez a ez a függetlenség és autonómia megvalósulhat, hogy világos és áttekinthető állami fenntartás, finanszírozás bizonyos határig, utána pedig az egyházak gazdálkodjanak, vállalkozzanak, vagy mit csináljak?
[00:46:50]hadd vegyem magamra egy kicsit az egyetemet.
[00:46:54]Pázmányon végeztem hittudományi karon és szégyellem magam.
[00:46:56]Szégyellem magam, mert pont ezt az egész finanszírozási témát érintően kaptunk egy kampuszt.
[00:47:02]Pilis Csabán [horkantás] már ott szakemberek mondták, hogy a diszfunkcionális az épület.
[00:47:10]Tehát túl sok ment a művészkedés oltárára a funkcionalitás szerint.
[00:47:14]Szerintem ez itt egy vitán kívül Igen.
[00:47:16]A a másik pedig, hogy hogy ez az ez az egy kicsit ilyen idea, vagy álomszerű dolog, ami mondjuk Oxfordban működik, hogy kimegyünk a nagyvárosból és ott kint valami tudományos fellegvár, bedőlt.
[00:47:27]Mi történt?
[00:47:34]Visszuhant valahogy az államra a probléma, mint a mármint az mag az infrastruktúra.
[00:47:38]Majd mintha mi se történt volna, elindult ez az új Pázmány kampusztörténet, ahol a Lázár János vezette minisztérium, meg akkor még a váres András vezette MKPK.
[00:47:47]Bármilyen sajtómegkeresésre a Pikó András korábbi klubrádiós nagyszerű kollégátok most ugye József város polgármestere is próbált valaki és és olyan olyan csapóajtó, hogy én nem vagyok felelős, én nem vagyok tulajdonos, én nem vagyok, de ő meg izé és és na na mi az, ami nem erkölcsös?
[00:48:07]Mi az, ami nem katolikus?
[00:48:09]Ez a ez a kéz kezet.
[00:48:09]Most lesz majd itt valami.
[00:48:12]És kicsit úgy érzem egyébként a a hittudományi kar infrastruktúrá rendben van.
[00:48:17]Szerintem a jogi kar, szerintem a bionikai és informatikai kar rendben van.
[00:48:23]Szerintem a bölcsészkar rendben.
[00:48:26]Tehát igény, probléma, mint ami most a zsidó egyetemnél elhangzott, nem érzem azt, hogy itt feltétlenül szükség volna egy új nagy giga kampusz megépítésére és annak a tervezésé és akármilyen anomáliáira.
[00:48:41]És ráadásul még olyanokat hallok, hogy lehet, hogy ez ez el is fog halni.
[00:48:43]Ö és igen.
[00:48:47]És és olyanok jelennek meg, amely következtetések, hogy lényegében ez Orbán Viktornak majdnem vagy egy személyes bosszúja volt a rádió és a Palotonegyed közepén a magyar rádió épületeinek elpusztítása.
[00:48:57]Ezt el lehetett volna kerülni észerűen, ha már építenek egyáltalán valamit.
[00:49:02]Ezt csak kiegészítés.
[00:49:05]Jó, ezt én nem hozom be.
[00:49:05]Én a én a katolikus részt hozom be.
[00:49:09]Ezt ki finanszírozza ezt a katolikus egyháza, az egyházak tagok bef Nem.
[00:49:14]Tehát, hogy tehát tehát olyan olyan súlyos erkölcsi öátus, nem tudom, van, ami ami szerintem önmagáért a plázmány kampusz az az állatorvosi ló, ami itt van kint az asztalon.
[00:49:27]Tehát azt gondolom, hogy ezek nagyon fontos kérdések, hogy hogy lehet ezt jogilag jól megoldani.
[00:49:32]Ezt most nem fogjuk itt ezt a feladatot megoldani, de vannak erre nemzetközileg is különböző példák, amelyeket lehetne használni.
[00:49:42]Az alapvető kérdés az, hogy milyen szándékok vannak.
[00:49:47]Egyrészt a politikai vezetés részéről van-e olyan szándék, hogy ismét használni akarja az egyházakat, vagy pedig azt mondja, hogy nem, hanem komolyan gondolom azt, hogy az egyház autonómiáját tiszteletbe tartom, és ennek megfelelően igyekszem alakítani a jogszabályi egyéb környezetet is.
[00:50:04]Az egyház részéről pedig az a kérdés, hogy tud-e kilépni abból a abból a pszichózisból, ami történelmileg részben érthető okok miatt kialakult, de ami miatt egy rettegés van avval szemben, hogy bárki belásson az egyháznak a dolgaiba.
[00:50:23]Érthető, hogy ez így volt, de azért 35 évvel a rendszerváltozás után ez nem normális.
[00:50:29]És főleg akkor nem normális, amikor ahogy mondtad Gyuri, hát az államtól jönnek különböző financiális óriási támogatások.
[00:50:39]Úgy viselkedni, mint ahogy a családomban viselkedek, hogy azt mondom, hogy hát azért elhúzom a függönyt, mi köze van a szomszédnak ahhoz, hogy benézzen az én lakásomba, hogy ott mi történik?
[00:50:48]Ezt nem lehet megtenni a jelenlegi helyzetben.
[00:50:53]Ehhez kellene abból a félelemből kilépni, amelyik az oka annak a most nagyon szigorúról fogalmazva a hazugság kultúrájának, vagy legalábbis az elhallgatás kultúrájának, amely tényleg megrontja az egyházat.
[00:51:05]Ez történt például a Balok Zoltán ügyből, és nem egy személyől van szó, hanem arról, hogy az egyház magára vette azt, hogy csak ki ne derüljön.
[00:51:15]Ugye egy magas rangú egyházi vezető mondta nekem, hogy hát hogyha ez kiderül, akkor nekünk végünk van.
[00:51:22]És nem érti, hogy nem akkor van végünk, nem akkor járatódunk le, hogyha kiderül, hogy mik történtek, hanem akkor, hogyha nem akarunk vele szembenézni.
[00:51:31]30 másodperc alatt Franciaországban feltárták az egyházi visszaéléseket, nagyon féltek tőle.
[00:51:39]És most rengeteg ember keresztelkedik meg és tér meg és lesz katolikus.
[00:51:44]És maguk a püspökök nem értik az okát, de azt mondják, hogy valószínűleg ez a nagy szembenézés és a kiderülése annak, hogy nem vagyunk tökéletesek mi sem katolikusok.
[00:51:54]Ez a hitelességen ennyit javított.
[00:51:57]Ámen.
[00:52:00]Nagyon szépen köszönöm.
[00:52:00]Az elmúlt egy órában Gégény István katolikus teológus a Szemlélek Alapítvány elnöke, Gábor György vallás filozófus és Zalatna István református lelkész teológus volt a vendégem.
[00:52:10]Köszönöm a figyelmüket.
[00:52:11]Sonfai Péter szerkesztő nevében is búcsúzom.
[00:52:13]Egy hét múlva újra találkozunk.
[00:52:14]jutott