Irán kijátszotta Amerikát, Netanjahu egyedül maradt? I Kilátó

[00:00:00]a kisországok számára ebben az új nagyhatalmi játszmák korszakában, hogyha hosszabb távolatban gondolunk, a kisországoknak az üzenet, hogy az ottombomba kell.

[00:00:09]Nem azért kell, mert feltétlenül használni akarják így elsőt megtámadni más országokat, de hogy akkor vannak biztonságban attól, hogy Oroszország egyik nap úgy gondol, vagy Amerika egyik nap úgy gondol és megtámadja őket, hogyha van atomfegyverük.

[00:00:20][zene] [zene] Jó napot kívánok.

[00:00:33]Ez itt a kilátó, a Klub Rádió külpolitikai vita műsora.

[00:00:36]A mikrofonnál Kárpáti János.

[00:00:38]Köszöntöm a hallgatóimat és a vendégeket a stúdióban.

[00:00:44]Győri Gábort, a Policy Solutions vezetőjét és Nagy Dávidot, az Öconus elemzőjét.

[00:00:49]Témánk pedig ezúttal Irán, illetve Irán és az Egyesült Államok viszonya.

[00:00:55]Meg hát hogyha háromszöget nézünk, akkor még Izrael kapcsolódása az is kézenfekvő ehhez a témakörhöz.

[00:01:04]A kiindulópontunk ugye az, hogy az Egyesült Államok és Irán a múlt héten 14 pontos 60 napra szóló tűzszüneti és békekeret megállapodást írt alá, amely hivatalosan is lezárja a két ország között hónapok óta zajló súlyos katonai konfliktust.

[00:01:19]A dokumentumot Donald Trump amerikai elnök Versban, míg Masswud Pezeskán iráni elnök Teheránban látta el kézjegyével.

[00:01:30]ennek a névnek a kiejtése.

[00:01:34]Ez ritkán sikerül nekem.

[00:01:34]Na mindegy, kezdjük akkor azzal a kérdéssel, és ezzel Győri Gáborhoz fordulok, hogy széles körben osztott nézet, hogy a keretmegállapodással Trump túl sok engedményt tett, így az inkább Teheránnak kedvező a megállapodás.

[00:01:53]Egyetért ezzel az értékeléssel.

[00:01:56]Y más szempontból közelítenék, hogy ez nemzetközi politikai megítélésben könnyen lehet, hogy így van.

[00:02:00]Tehát, hogy különösen ahhoz képest, hogy mik voltak az amerikai háborús célok, amiket ugye folyamatosan változtak az eleje, és közben mindig mást volt célként megfogalmaz, de ahhoz képest messze elmaradnak ettől.

[00:02:10]És ugye, hogy Donald Trump ugye azt képviselte, hogy Irán lényegében már megsemmisült, hogy tulajdonképpen itt az iráni kapituláció feltételeiről tárgydalnak, és nem is egy békem megegállapodásról van szó.

[00:02:22]egyébként ez a kommunikáció még mindig létezik az amerikai kormányzat részéről, hogy itt az amerikai hadsereg már kész van, tehát tulajdonképpen megadták magukat, csak még ennek a pontos feltételeéről tárgyalnak.

[00:02:30]De szerintem Donald Trump szempontjából ez most kevésbé lényeges, hogy mi lesz ennek a megállapodásnak a tartalma, mint az, hogy ez milyen hatása van az amerikai közvéleményre.

[00:02:40]Ugye a háború és ebben ezt ez egy kiívó háború volt az amerikai történben, hogy az első pillanattól fogva népszerűt nem volt, és ez a népszerűség csak romlott.

[00:02:50]Ez már jóval 60% fölött ellenzi a háborút.

[00:02:55]Úgyhogy ebből mindenképpen érzik azt, hogy ki kell lépni különös tekintettel az időközi a kongresszusi választással novemberben.

[00:03:02]És ugye a még nagyobb kérdés tulajdonképpen a nem is annyira konkrétan az a kérdés, hogy mi lesz ebben a békemegállapodásban.

[00:03:09]Lesz egyáltalán békem megállapodás.

[00:03:09]És nem is az a kérdés egyébként még, hogy a háborút se lezárják, hanem az amerikai választók 2024-ben elsősorban azért szavaztak Donald Trumpra, mert megoroltak az infláció miatt a demokrata kormányzatra.

[00:03:21]És ugye ez volt az egyik első rendűgéret is, hogy Donald Trump le fogja törni az inflációt mind mint minden mást az első naptól fogva.

[00:03:27]És ugye amellett, hogy azt is megígérte, hogy nem lesz háború alatt a nem fog felesleges háborúkat indítani, már ezt is ezt az értet is megszegte, de még ez sem annyira érdekli az amerikai választókat, mint az, hogy magasak a benzinárak.

[00:03:40]Ennek következtében az olajáremelkedés miatt nőni fog a többi ár is, és most az infláció már 4% fölött lép.

[00:03:46]4% fölépett.

[00:03:46]Tehát, hogy ez lesz az a kérdés, ami igazán nagy hatásra lesz, és Donald Trump ezt fölmérte, hogy nem engedkedeti meg magának azt a súlyú vereséget, amit egy magas infláció okozna, és hogy lényegében ez vezérli most az amerikai tárgyalási álláspontot, és hogy most nemzetközileg mit fognak erre gondolni, az kevésbé fogja őt érdekelni.

[00:04:02]A világot viszont ez fogja érdekelni erőteljesen.

[00:04:05]Tehát ugye van egy ilyen értelmezés, miszerint ez a keretmegállapodás megerősíti, megszilárdítja Iránnak a regionális hatalmi státusát.

[00:04:18]És ugye volt egy vasárnap volt egyeztetés arról, hogy 60 napon belül a részleteket is ki kellene dolgozni az amerikai alelnök és az iráni külügyminiszter között.

[00:04:32]Ez a megbeszélés optimizmusra ad-e okot, hogy össze fog állni a a részleteknek a szabályozása is, vagy újabb gondok merültek fel ezen az egyeztetésen?

[00:04:41]Azt gondolom, hogy nem is azt érdemes csak nézni, hogy a 14 pontban, ebben a 14 pontos előzetes megállapodásban mi szerepel, hanem az, hogy mi nem szerepel benne.

[00:04:51]És akkor közelebb kerülünk itt a a kérdésnek a megoldásához is.

[00:04:53]Nem szerepel ugyanis benne például Iránnak a ballisztikus rakéta arsenája, ami a háborús célkitűzések között egyértelműen szerepelt.

[00:05:03]nem szerepel benne az iráni proxihálózat, a különböző regionális terrorszervezeteknek a felszámolása.

[00:05:10]Szintén háborús célkitűzés volt február elején.

[00:05:13]nem szerepel benne a nukleáris kérdésnek a a pontos feltételei.

[00:05:19]Nyilvánvalóan erre hagytak elsősorban időt, de nem szerepel abban például a megállapodásban, hogy az Egyesült Államoknak mi a megközelítése ezt illetően teljes leszerelést kér Irántól vagy valamilyen százalékban dúsíthat a továbbiakban is uránt.

[00:05:33]Tehát ezek a azok a nagyon fontos kérdések, amik egyébként a 2015-ös GCPU-i megállapadásban az atomalkúban sem szerepeltek, és amiatt maga Donald Trump is számtranszort kritizálta, és ki is léptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból.

[00:05:48]Ehhez képest most azt látjuk, hogy ismét nem szerepelnek ezek a pontok.

[00:05:55]Amit sikerült és látszólag sikerült elérnie a Trumpnak ezzel a megállapodással, az a Hormondis szorosnak a megnyitása.

[00:06:02]De azért ezzel kapcsolatban is még óvatos vagyok, mintha megkezdődött volna a hajózás, nyilván még koránt sem abban a a mértékben, mint a háború előtt.

[00:06:10]De azért cinikusok cinikusan meg szokták jegyezni, hogy hát Trumpnak sikerült egy olyan dolgot elérni ezzel a békével, ami egyébként is megvolt a háború előtt, hogy nyitva van a hormozi szoros.

[00:06:22]Gyakorlatilag és az látszik is, hogy ez volt Trumpnak az elsődleges célja ebből a padhelyzetből, amit Irán a szorosnak a lezárásával okozott.

[00:06:28]ebből a padhelyzetből valahogy kimozdítani a háborúnak a folyását.

[00:06:35]Irán nagyon ügyesen átterelte ezt a háborút a katonai frontról, a gazdasági frontra.

[00:06:40]Ez Iránnak abszolút kedvező volt.

[00:06:43]Nyilván katonai eszközökkel ő nem tudta volna ezt a háborút megnyerni.

[00:06:49]De viszont azt látjuk, hogy gazdasági fronton azáltal, hogy globálisan érzékelhetővé és fájdalmassá tette ezt a háborút mindannyiunk számára.

[00:06:58]Ezáltal sikerült egy olyan pályára terelni az egészet, ami által egy ilyen megállapodást mondhatjuk, hogy számára kedvező meg megállapodást tudott kieszközölni.

[00:07:10][horkantás] Igen.

[00:07:10]Tehát ugye a hormózis szoros nyitva van, vagy nincs nyitva, ez befolyásolja az olajárakat, és az olajárak egyfelől befolyásolják az amerikai választóknak a gondolkodásmódját is, de az egész világ ezt figyeli leginkább.

[00:07:27]Talán tehát azok az országok is, amelyek nem feltétlenül a az energiabeszerzésük zömét a hormózis szoroson keresztül szerzik be.

[00:07:37]Hát azért önáluk is lecsapódik az, hogy hogy mi a helyzet ezzel kapcsolatban.

[00:07:43]Gyakorlatilag [zihálás] az amerikai választók kimondottan a benzinár szempontjából, hogy értékelik Trumpnak a magatartását, amit tanúsított ebben a kérdésben?

[00:08:00]Hát egy picit két felé azt az amerikai közvé, hogy az meg jósolható volt.

[00:08:02]A demokrata párti szavazók azok kritizálják az amerikai kormány teljesítményét.

[00:08:07]téren, de ez mindenképpen így lett volna akkor is, hogyha valószínűleg 1%-os lenne az infláció.

[00:08:12]Ami meglepő némileg, hogy a republikánus tábor ebben a kérdésben egyelőre még egyető, annak ellenére, hogy vannak nagyon neves médiaszemélyiségek, akik ilyen Bajer Zsolt szintű médiai személyiségek, akik szembefordultak Donald Trumpal a kérdésben, de nem látszódik még a közkutásokban az, hogy a republikános bázis szembefordult volna Donald Trumppal ebben a kérdésben, ami viszont egy katasztrófa a republikános párt számára, hogy az Amerikában független szavazóknak hívott, mi ezeket bizonytalan szavazóknak hívjuk, de a Amerikában független szavazóknak hívják azokat, akik nem elkötelezettek egyik vagy másik párt mellett.

[00:08:43]Ezek a több szoktak szavazni a primaryen.

[00:08:46]Tehát sok esetben nem igen, de viszont novemberben a választáson fognak viszont ott lesznek és ezeknek a többségét Donald Trumpnak sikerült megnyernie és most egészen extrém mértékben a nagyjából a demokratákhoz hasonlóan fordultak szemben a Trump adminisztrációval.

[00:09:00]És az nagyon esélyes, hogyha ezt novemberig nem sikerül a hátrán csökkenteni, arról nem nincs szó, hogy ezeknek a többségeit megint a republikános párt mellé állítható novemberben, de ha nem sikerül ezt a hátrányt csökkenteni, akkor nagyon súlyosan ki fognak kapni a republikánusok a novemberi választáson, és ennek a következményei túlmutatnak azon egyrészt sokkal nehezebb lesz ugye elfogadtatni olyan törvényeket, amitől az elnökség szeretne, de ugye fölmerül megint egy úgynevezett impeachment eljárás, amiben az elnök eltávolításáról szól.

[00:09:29]Ennek szinte biztos, hogy nem lesz meg a kellő többsége, de jelképesen eljutatnak olyan szintre, hogy hogy nagyon kellemetlen lesz az elnöknek, és főleg ugye el lehet, ezt látjuk Magyarországon is, ez egy fontos téma, olyan vizsgálóbizottságokat indítani, amik nagyon sok visszaságot kiemelnek.

[00:09:43]Most éppen az egyik legfontosabb téma Amerikában, hogy hogy éltek vissza a hatalmi befolyással arra, hogy a Trumpcsalád meggazdagodjon annak céljából.

[00:09:51]és ennek egy ilyen vizsgálóbizottsága, ami ezt fogja nyomozni, és feltárja a dolgokat, az akkor is kellemetlen lesz, hogyha nem lesz gyakorlati következmény.

[00:09:56]Amúgy a pénzügyi kérdéseknél maradva még a hormóziszorossal kapcsolatban van egy ellentmondás.

[00:10:04]Olvastam olyat, hogy Irán vállalta, hogy két hónapig, tehát augusztus 21-ig, nem szed díjakat a hormózi szoroson való átaladásért, mint egy hídpénzt, mondhatnánk így.

[00:10:22]Viszont van egy másik dokumentum, az arról szól, hogy azt helyezték kilátásba, hogy amikor a végleges megállapodás megszületik, onnantól pénzt fog kérni Irán.

[00:10:35]Ugyanakkor az amerikai külügyminiszternek volt egy minnapi nyilatkozata, hogy hát erről szó sem lehet.

[00:10:40]A nemzetközi jog ezt nem ismerné el.

[00:10:44]Ez egy nemzetközi vízi.

[00:10:44]És hát nyilvánvalóan ha nyitva is van a szoros, hogyha a hajóáthaladásért pénzt kell fizetni, akkor az előbb-utóbb le fog csapódni a a fogyasztón.

[00:10:56]Szóval állunk ezzel a útdíjal kapcsolatban?

[00:10:59]Ez egy nagyon fontos és koránc sem marginális ellentmondás, és ebbe tényleg belebonyolódott most Irán és az Egyesült Államok kommunikációs szinten is.

[00:11:09]Ugye valóban a 14 pont mintha megengedné Irán számára, hogy Ománnal kitárgyaljanak valamifajta díj rendszert, amit a 60 napos határü után akár be is vezethetnek, de homályosan fogalmaz a 14 pontnak ezen vonatkozása.

[00:11:25]Rubió azóta szintén ogy elhangzott nyilatkozta, hogy erről szó sem lehet.

[00:11:30]Nemzetközi vizekről és egy nemzetközi szorosról van szó.

[00:11:34]A nemzetközi jog erre vonatkozóan nyilvánvalóan fogalmaz.

[00:11:40]Irán pedig azt mondja, hogy nincs visszatérés a státuszkóhoz, a háború előtti státuszhoz a szoroson.

[00:11:44]És akkor nem útdíjnak fogja hívni, hanem valamilyen asszisztencia díjnak, vagy kikötő használati díjnak.

[00:11:54]így szóval igen, mondhatnánk védelmi pénznek is ugye.

[00:11:57]Szóval és azért ez a a nemzetközi gazdaságra nézve azért ez egy egy nagyon fontos kitétel, hogyha tényleg nincs visszatérés a a státuszkóhoz, akkor komoly árat fizet nem csak a az Egyesült Állam, de akkor az egész világ komoly árat fizethet emiatt a háború miatt.

[00:12:17]Hogy mi lesz ennek a feloldása, valószínűleg a 60 nap során ezt is fogják tárgyalni.

[00:12:23]De azt gondolom, hogy Irán annyira ügyesen tudta most használni a hormizorost.

[00:12:29]olyan ütőkártya most Iránnak a kezében, ami azért hosszan hosszú távon is aggodalmra adhatok ott.

[00:12:36]Na most hát ugye állandóan visszatérő probléma az urándítás ellenőrzése.

[00:12:44]Az Egyesült Államoknak tulajdonképpen világhatalmi státusánál fogva alapállása az, hogy nem bővíteni az atomklubot.

[00:12:53]Tehát, hogy ne növekedjék azon országoknak a száma, amelyek nukleáris fegyverrel rendelkeznek.

[00:12:58]Ebből logikusan következik végül is az az amerikai hangoztatott nézet, hogy nem lehet meg kell akadályozni, szó sem lehet arról, hogy Irán nukleáris fegyvereket állítson elő.

[00:13:13]Ugyanakkor hát ha jól tudom, én nem láttam olyat, ami ennek ellentmondana, hűlt helyét, bottal üthetik a nyomát a annak a 440 kg 60%-osra dúsított uránnak, amit ha 90%-osra feldúsítanak, akkor több atombombára lenne elég.

[00:13:38]Az Egyesült Államok hogyan kezelheti ezt, mint egy mellékes kérdésként, mert ebből az interim keretmegállapodásból úgy tűnik, mintogyha úgy úgy igazából nem nagyon foglalkoztatná, legalábbis Trumpot, lehet, hogy a kormányzatot foglalkoztatja, de Trump mintha nem tartaná olyan borzasztó fontos kérdésnek ezt a ezt a 440 kg-s készletet.

[00:14:08]Hát ugye azt is hozzátenném, hogy ha volt valami, ami a háború, a sok háborús cél között megjelent, valamennyire következetes volt, és teljesen összhangzhangban volt egyébként a hosszútávú amerikai fölfogás, mert ez nem a Trump adminisztrációból kezdőtt, ez volt az, hogy a Iránnak ne legyen atomfegyvere.

[00:14:22]Hozzáteszem, hogy én nem gondolom, hogy ezért indokolt volt ezt a háborút elindítani, de hogy ez az, amivel szerintem a világ elsőrö többsége egyetért, hogy nyilvánvalóan nem szeretnénk, hogy bármilyen országnak atomfegyver legyen, Iránnak sem.

[00:14:34]Hozzáteszem, az amerikai hivatalos áráspont az, hogy ezt így teljes mértékig meg lesz akadályozva.

[00:14:39]Nyilvánvalóan ebben is sikert értek el, mint minden másban.

[00:14:41]Tehát egy teljesen elszakadt a kommunikáció egyébként a a tárgyalási realitásoktól, mert szerintem a valóság az, hogy most Amerikának nincs sok eszköze arra, hogy ezt kikényszerítse.

[00:14:51]Hozzáteszem egyébként a háború előtt ugye egy évvel még az volt az álláspont, hogy sok évre visszavetették az iráni nukleáris kapacitást, tehát hogy most sok évig még nem lesz atom atombomba.

[00:15:00]abból kiindulva ugye nem is volt szükséges ez a háború, abból kiindulva sem volt szükséges ez a háború, de Amerikának most nincs eszköze.

[00:15:08]Én amennyire én ebben nem vagyok a katonai részében szakértő, de ugye az a felfogás, hogy ezt egy módon tudják kikényszeríteni, hogyha konkrétan csapatok bevonulnak és megszerzik az eddig dúsított uránt urániumot.

[00:15:18]A többi meg Irán egyetértésén és kooperációja múlik.

[00:15:23]Tehát ezen a ponton nem az dönt, hogy az Egyesült Államok mit akar vagy mit szeretne, hanem az az, amire iránt rá lehet venni.

[00:15:28]És most leginkább fenyegetéssel úgy látszik, hogy abba a határába ütköztek, hogy mit érnek el fenyegetéssel.

[00:15:33]Ezen a ponton inkább az, hogy itt a mézesmag következik, tehát hogy mit tudnak Iránnak ajánlani és hogy a nagyon való valószínű forgatókönyv az, hogyha az irániak beleegyeznek abba, hogy valóban komoly ellenőrzés zajlik Iránban az eddigi dúsított urániumról, meg az atomártási kapacitásokról, annak az ára a világnak magas lesz.

[00:15:50]Lehet ez egyébként, hogy milyen formában fizetjük ki, az egy más kérdés.

[00:15:54]Lehet a hormózi szorosért fizetni, lehet másért használni, de hogy Irán valamilyen szinten pénzt fog kapni, ezt egyébként nem is tagadja.

[00:16:01]Jedvens megmondta, hogy ugye több 100 milliárdos dollárok pénzek nyílnak meg Irán számára, csak ezt nem az Egyesült Államok függja finanszírozni.

[00:16:08]Szerintem az utóbbi sem egyértelmű, hogy ez tényleg így lesz-e.

[00:16:12]Egy utolsó gondolat, hogy az sajnos eljutottunk arra a szintre, hogy az egy meglehetős irónia, amikor Marco Rubio beszél nemzetközi joggról, mert akkor fölmerül, hogy ez a háború történt.

[00:16:21]Fölmerül az, hogy ők milyen a joggal akarják Grönlandot bekebelezni.

[00:16:23]Tehát az a Trump adminisztráció, második Trump adminisztráció, az folyamatosan a nemzetközi jog megsértéséről szól, és nagyon furcsa ezt hallani most az amerikai külügyminiszter részéről.

[00:16:34]Ugye itt a kooperáció elhangzott itt a nukleáris kérdésben, ezzel kapcsolatban is nagyon eltérőek a a nyilatkozatok az elmúlt napokból.

[00:16:41]Míg Jay Vens vagy Marco Rubio állítja, hogy sikerült megállapodni Terrán azt illetően, hogy a Nemzetközi Atomenergiaügynökség bemegy és feltárja akár ennek a 440 kg-nyi 60%-kra dúsított urániumnak a a lokációját, illetve megtekinti a nukleáris létesítményeket.

[00:17:00]Ezzel szemben Irán azonnal kiadott egy nyilatkozatot, hogy erről szó sincs.

[00:17:03]Ezzel kapcsolatban ők nem tettek semmilyen fajta engedményt, és ezt majd a következő hetekben fogják eldönteni, hogy egyáltalán beengedik a nemzetközi Atomenergia ügynökséget.

[00:17:11]Tehát még ezzel kapcsolatban sem egyértelmű az, hogy Washingtonnok és Tehrannak miben sikerült vagy nem sikerült megegyeznie.

[00:17:19]és valóban kooperáció nélkül, vagy másik oldalról valamilyen katonai csapatok bevetése nélkül, szárazfoldi csapatoknak a bevetése nélkül nagyon képlékeny, hogy mi történt valójában ezzel a 60%-ra, tehát fegyverminőségű ez közelihez dúsított nagy mennyiségű uránnal.

[00:17:37]Igen.

[00:17:40]Hát ez a nagy kérdés, hogy mit ér a Nemzetközi Atomenergia ügynökség helyszíné ellenőrzése, ha azt mondja az iráni vezetés, hogy jöjjenek uraim, megmutatjuk önöknek ezt a létesítményt, és az embernek fogalma sincs esetleg arról, különböző irá ellenzéki csoportok hírszerző tevékenysége kellett annó is ahhoz, hogy hogy megtudja a világ, hogy vannak titkos objektumok, ahol Irán dúsít, és ott vannak ezek a centrifugák.

[00:18:16]Tehát gyakorlatilag a a Nemzetközi Atomenergiaügynökség beengedik-e vagy nem kérdése számomra legalábbis ilyen relatív fontosságak, inkább ilyen ilyen politikai politikai kommunikációs szempontból tűnik fontosnak.

[00:18:34]Igen.

[00:18:34]Viszont a háború céljainak elérése, vagy akire az Egyesült Államok vagy Izrael számára, hogy tényleges eredményeket tudjon felmutatni, hogy mit ért el ebben a háborúban, ez egy ez egy nagyon nagy ütőkártya.

[00:18:47]Lehet, hogyha be tudnák mutatni, hogy sikerült lokalizálni ezt a nagy mennyiségű urániumot, vagy sikerült elérni azt, hogy ezt az urániumot visszahigítsa Irán.

[00:18:57]Ez egy nagyon fontos pont lenne, mert ahogy elhangzott az Egyesült Államok számára is azért ez hosszú évek óta egy elsődleges, pont nem és nyilván Izrael számára is, hogy ne bővüljön az atomklub, főleg ne Iránnal és a ez a fajta atomfegyverrel rendelkező államoknak a köre ez ez fix maradjon.

[00:19:16]egy gondolatot hozzá füzetekre, hogy a másik, amit láttunk sajnos, hogy emiatt a háború miatt is, amit most láttunk az ukrán háború miatt is, hogy a kisországok számára ebben az új [horkantás] nagyhatalmi játszmák korszakában, hogyha hosszabb távolatban gondolunk, a kisországoknak az üzenet, hogy az ottombomba kell.

[00:19:34]Nem azért kell, mert feltétlenül használni akarják így elsőt megtámadni más országokat, de hogy akkor vannak biztonságban attól, hogy Oroszország egyik nap úgy gondol, vagy Amerika egyik nap úgy gondol és megtámadja őket, hogyha van atomfegyverük, mert Észak-koreát nem fogják megtámadni most.

[00:19:49]Na hát akkor így jutottunk el ahhoz az államhoz, amelyikről még nem beszéltünk, de kulcszereplő és van atomfegyvere, illetve hát soha nem vallotta még be hivatalosan.

[00:19:58]Izrael.

[00:20:00]Izrael alapvetően a legkeményebben, leginkább volt érdekelt abban, hogy az Irán elleni csapások azok teljesen kiiktassák az iráni ütőerőt, hiszen Izrael létében érzi magát fenyegetve.

[00:20:16]Na most ez a keretmegállapodás, amit megkötött megkötött Trump az iráni vezetéssel, ugye a részleteket még nem tudjuk abban nagyon sok ördög rejtőzhet, de de hát Netanyahunak külső szemlőlő számára úgy tűnik, hogy ez nagyon rossz.

[00:20:37]Mi a véleményük erről?

[00:20:42]A közvélemény kutatások is ezt mondhatják, hogy Netunak ez egy nagyon rossz.

[00:20:45]Ez rá fog égni Netura.

[00:20:45]Ö, Ráadásul egy választási kampányban vagyunk, ugye választásokat tartanak Izraelben, legfrissebb közvényemi kutatások most először mutatták azt, hogy a Netanu ellenes blokk, a Netahu ellenszerveződő politikai pártok képesek lehetnek megszerezni a kormányzó többséget.

[00:21:05]Ez a korábbi közvényűkutatások során ez nem volt kimutatható.

[00:21:10]Ugye Netaniónak egy nagyon fontos ilyen brendje vagy image ez a Mis biztonság, hogy ő az, aki Izrael számára a leginkább tudja a biztonságot és diplomáciai szempontból is a elszigetelődést úgymond föltörni a saját kapcsolatrendszere, tapasztalata miatt.

[00:21:30]Na most ez a fajta imázs, ez ez abszolút itt az iráni háború során megbukott.

[00:21:36]az [horkantás] izraeli közvélemény inkább döntő többségenben azon az állásponton van, hogy ők elveszítették ezt a háborút.

[00:21:44]És azért is lesújtó egyébként Izrael számára ez a fajta megállapodás, mert katonai szempontból ők abszolút tudták prezentálni a saját fölényüket, katonai, hírszerzési, technológiai fölényüket Iránnal szemben és az iráni proxikkal szemben is.

[00:22:02]Mégsem sikerült ezt valahogy átváltaniuk.

[00:22:05]a diplomáciai sikerré, és nem tudták azt elérni, hogy az ő érdekeik sokkal erősebben legyenek képviselve az Egyesült Államoknak az Egyesült Államok által megfogalmazott 14 pontban.

[00:22:18]Úgyhogy Izrael számára ez is tragikus.

[00:22:20]Ráadásul itt a az amerikai izraeli viszonyról vagy partnerségről is érdemes beszélni.

[00:22:25]Azért nagyon komoly diplomáciai csörtékre került Sorit Donald Trump is.

[00:22:29]Benjamin Neto között.

[00:22:32]Trump többször is keresetlen szavakat intézett Benjaminu felé.

[00:22:34]Elsősorban amiatt, mert DLBonban, a déliban folyó katonai műveletekkel Trump szerint megpróbálták aláásni ennek a 14 pontnak ennek a a iráni amerikai megállapodásnak a létrejöttét, és megpróbálták szabotálni az amerikai béketörekvéseket.

[00:22:55]Úgyhogy nincs könnyű helyzet benne Tanyau.

[00:22:57]Egyszerre látja úgy az izraeli közvélemény, hogy Izrael valamelyest elveszítette az Egyesült Államnak a támogatottságát, és közben nem lett biztonságosabb hely közelkelett, és Irán továbbra is velünk van.

[00:23:09]Az irányini fenyegetés továbbra is ott van a térségben, és Irán inkább egy ilyen megsebzett vadként, de koránt sem egy legyőzött hatalomként fog a továbbiakban is működni a Közelkeleten.

[00:23:21]Ott van egy probléma még izrael libanoni jelenlétei, illetve hát a Hezbalaknak a libanoni jelenléte.

[00:23:30]És akkor most Washingtonban lesznek tárgyalások arról, hogy Libanon és Izrael hogy tudja rendezni ezt a problémakört.

[00:23:41]Azt jelenti-e ez, hogy az a hagyományos amerikai megkérdőjelezhetetlen elkötelezettség, hogy bármilyen fajta konfliktus élesedik ki a Közelkeleten, Izrael stabilan, masszívan számíthat az Egyesült Államok feltétlen támogatására.

[00:24:02]Ez megkérdőjeleződött-e?

[00:24:04]Trump annyi mindent megkérdőjelezett az eddigi tevékenysége során, ez is ide tartozik-e?

[00:24:11]Abszolút.

[00:24:11]És én még annyit annyival kiegész, én már nagyon sok éve úgy látom, hogy lényegében a Izrael stratégiai és védelmi érdekei azok Benjamin Atyany politikai érdekével összefonódtak, illetve pontosabban annak fogjává váltak.

[00:24:25]és Benjamin Netó politikai érdeke az, hogy folyamatos háború legyen, hogy ne lehessen arról beszélni, hogy amúgy egyébként mi történt, hogy jöhetett létre 2023 október 7-e, hogy hogy lehettek ilyen komoly biztonságpolitikai kudarcok.

[00:24:37]A folyamatos háború az elfedi a vitát a többi kérdésről, többek között az ő korrupciós ügyeiről is.

[00:24:43]És én azt gondolom, hogy még nem látjuk, hogy ennek a konfliktusnak mi lesz a hosszútávú kimenete, de egyelőre úgy tűnik, hogy az egyik legsúlyosabb stratégiai baklövés így hosszútávon izrael érdekeit nem szolgálta.

[00:24:55]Sőt, ami ami ami még kulcskérdés, tehát nem az a kulcskérdés egyébként, hogy Donald Trump amell a viszonyért, az úgy látszik most jelenleg feszült, de holnap más lehet ugye lehet egy jó telefonbeszélgetésük és már teljesen másmad Donald Trump.

[00:25:08]Sokkal súlyosabb kérdés Izrael számára, mert valóban, hogy az Egyesült Államok több évtizedek mellett Izrael mellett áll, és ez jelenti azt, hogy politikai támogatást jelent, ez jelent katonai technológiai támogatást, ez jelent szavazattámogatást, ENS vétót adott esetben.

[00:25:21]És ez ez számtalan más formában diplomáciát kevés ország áll Izrael mellett a nemzetközi porondon, és hogy ez nem akármilyen ország, ami Izrael mellett áll.

[00:25:30]És ahhoz képest azt láttuk, hogy ennek egyébként az alapja az volt, hogy az amerikai közvélemény döntő többsége is támogatta ezt, és így az amerikai politikusok döntő többsége is támogatta ezt, és nagyon súlyos szembbefordás a Demokrata párton belül már több éve ez egy vitás téma, és ugyan még mindig van megosztottság, de a demokrata szavazók többsége már nagyon kritikus Izraellel szemben, a politikusok egy része is most már kritikus Izraell szemben, de ami még súlyosabb az Izrael hosszútávú érdekeit tekintve, az az, hogy a republikánus párban is nagyon komoly kritika alakult.

[00:26:00]ki és most először vannak többségében republikános szavazók körben is azok akik akik Izrael kritikusok és ráadásul itt van egy generációs résalabbak sokkal inkább de arra lehet számítani hogy azokk a generációk akik 10-20 év múlva irányadóak lesznek a republikános párton belül mert most fiatalok azok már Izrael kritikusan nőnek fel és az ami eddig egy picit reflexzerű volt a republikánus párt és egyébként korábban a demokrata párt is Izrael mellett áll az most már egyáltalán nem reflexzerű sőt egy nagyon komoly belső vita van és egyelőre úgy tűnik hogy azok lesznek neksúlyban hosszútávon, akik az Izrael kritikus álláspontot képviselik, és akár látni fogják ezt az üzraeli szavazók, akár nem, hogyha ez a kapcsolat megromlik hosszú távon, az Benjamin Tanyához személyhez köthető és Benjamin Tany személyes érdeke ez, hogy ez a háború szükségtelenül elinduljon.

[00:26:44]De akkor ez jelenti-e azt is, hogy ha Netanyahu megbukik, és egy rugalmasabb izraeli vezetés kerül kormányra Jeruzsálemben, akkor tulajdonképpen az Egyesült Államok feltétlen támogatása Izrael mögött helyre áll.

[00:27:03]később a közvélemény alakult át.

[00:27:06]Szerintem az az a az volt a nagyon hosszú az volt a nagyon nagy hiba, hogy engedték azt, hogy ezekkel, hogy ezzel a ez a agresszív izraeli kormányfellépés, beleértve azt, ami az amerikai politikába is nagyon komolyan beleavatkozott, az megváltoztatja a közvéleményt.

[00:27:19]Az nem olyan gyorsan mozog.

[00:27:21]Tehát az egy nagy politikusok így szavaznak, úgy szavaznak, Donald Trump pláne, tehát öt percen belül megváltoztatja a véleményt.

[00:27:26]Az amerikai közlemény lassan mozog, és hogyha ezt a hajót azt így ilyen Titanic szerűen elindították egy irányba, azt nagyon sokáig, nagyon komoly munkával sokáig tartott, amíg kialakították ezt a konszenzust az amerikai társadalomban Izrael mellett.

[00:27:38]Ezt sikerült most eljátszani több év alatt.

[00:27:40]Ezt nagyon sokáig tart helyreállítani.

[00:27:44]Magyarán akkor az lehet a megoldás, hogy olyan rezsim legyen Iránban is.

[00:27:47]De hát a rezsimváltást nem tudták az amerikaiak és az izraeliek elérni, de mégis valamilyen engedményt tegyen a a külpolitikában az iráni teherráni vezetés, amely mellett Izrael kevéssé érzi létében fenyegethetnek magát.

[00:28:04]A legnagyobb probléma, azt hiszem, ebből a 14 pontos keretmegállapodásból, hogy kimondja az első vagy a második pont, hogy az Egyesült Államok nem fog beavatkozni az iráni belpolitikában és tiszteletben tartja Iránnak a szuverenitását.

[00:28:20]Na hát ez szöges ellentéte annak a kommunikációnak, amit Trump a háború előtt ugye megengedett magának, és azt mondta az iráni népnek, ugye, akik próbálták belülről ezt a rezsimet megdönteni, hogy tartsanak ki, a segítség úton van, és ez lesz az ő lehetőségük, hogy megdöntsék ezt a rezsimet.

[00:28:37]Na, ehhez képest, mogyha az Egyesült Államok elkötelezzi magát, hogy nem fog beavatkozni az iráni belpolitikába, akkor azt azt gondolom, az iráni nép számára lesz a a legrosszabb forgatókönyv.

[00:28:46]Már csak amiatt is, mert azt látjuk, hogy itt a háború során sokkal inkább a forradalmi gárda, tehát a keményvonalas politikai berendezkedés az, ami magához tudta ragadni a hatalmat.

[00:28:58]Ugye hiába választották meg a az Ali Hameneinek a fiát, a Mcaba Hameneit, nem igazán tudunk róla, hogy egyáltalán életben van-e.

[00:29:06]Még ez is kérdés volt a az első hetekben.

[00:29:09]Most minden bizonnyal életben van, valahogy üzenetek formájában kommunikál, de a valódi döntéshozata az valószínűleg most a forradalmi gárdának a kezében van.

[00:29:19]És elképzeltő az a forgatókönyv is, hogy egyfajta iszlám teokráciából egy valamilyen fajta katonai diktatúrává fog válni Irán, ami szintén óriási nagy fenyegetés.

[00:29:30]Nem csak Izrael számára, de egyébként a térség többi állama számára is.

[00:29:34]Úgyhogy azt gondolom, hogy ez a legrosszabb forgatókönyv, ami megvalósulhat ahhoz képest, hogy valóban a háború elején rezsimváltást meg a rezsimnek az aláását, megrengetését ígérte mind Washington, mind Jeruzsálem.

[00:29:50]Még egy dolog csak itt Izrael és az Egyesült Államok kapcsán.

[00:29:52]Azt gondolom, hogy Izrael számára egyértelműen az lesz a megoldás, hogyha valamilyen módon sikerül csökkenteniük a Egyesült Államoktól való függőséget.

[00:30:03]Erre vannak is már egyébként törekvések, például katonai tekintetben óriási beruházásokba kezdett a védelmi minisztérium és a gazdasági minisztérium is óriási támogatásokat ad az izraeli legnagyobb fegyvergyártó cégeknek, hogy kezdjenek el olyan fegyvereket, katonai eszközöket is gyártani, amiben elsősorban az Egyesült Államokra voltak mindeddig utalva.

[00:30:24]Tehát ne csak a hightech fegyvereket gyártsák, hanem nagy mennyiségben különböző bombákat, lőszereket és minden olyat, amit például most itt a az elmúlt három év háborúja során szükség volt.

[00:30:36]Már nem engedhetik meg azt maguknak, amire volt egyébként példa a Báden adminisztráció alatt is.

[00:30:40]Ö van izraeli ismerősöm, aki mesélte, hogy ott voltak déli banonban, és mentek volna tovább ugye faluról falra kitisztítani a hezbollaknak a a jelenlététől a déli banoni falukat, és meg kellett állniuk, mert elfogyott egy bizonyos fajta bomba, amit kellett volna használniuk.

[00:30:58]És a Báden adminisztráció éppen azt mondta, hogy ő nem ad többet, mert neki nem tetszik az, hogy déli bonban most mit csinált Izrael.

[00:31:03]Na ez megengedhetetlen Izrael számára.

[00:31:05]Ezt Izrael is belátja.

[00:31:07]Már csak amiatt is, mert valószínűleg nem mindig fognak egybe esni az amerikai érdekek és az izraeli nemzetbiztonsági érdekek, és Izrael a saját nemzetbiztonságát, a saját állampolgárainak a biztonságát és védelmét nem állíthatja éppen a nemzetközi közvéleményhez, vagy az amerikai közvéleményhez.

[00:31:23]Biztos, hogy lesznek eltérések.

[00:31:25]Biztos, hogy lesz olyan eset a jövőben is, amikor Izrael és nem csak most Benjamin Tanyén, hanem úgy általános a politikai és katonai vezetés úgy fogja gondolni, hogy márpedig nekik be kell avatkozni akár Gázában, akár Libanonban.

[00:31:38]Az Egyesült Állam meg úgy fogja gondolni, hogy szerinte meg nem.

[00:31:41]Most nyilván egy felelős politikai vagy katonai vezető, hogyha saját állampolgárainak a védelmét vagy a ország nemzetközi diplomáciai kapcsolatait teszi a a mérleg egy-egy serpenyőbe, akkor nyilván a saját állampolgárainak a biztonsága mellett kell döntenie.

[00:31:55]Nem akarok erőltetett párhuzamokkal előjönni, de ahogy ezt hallgattam, óhatatlanul fölmerül bennem, hogy valami ilyesmit mondanak az európaiak is.

[00:32:06]Hát Amerikára már nem lehet annyira számítani.

[00:32:10]Már nem biztos, hogy megvéd minket.

[00:32:12]Nem biztos, hogy minden olyan katonai technológiát átad nekünk, amire szükségünk van, vagy egyáltalán fegyverzetet és és hadfelszerelést.

[00:32:23]Saját magunkra kell támaszkodnunk, mert létezik egy veszély.

[00:32:27]Európa Moszkvára pillant, Izrael pedig mondjuk Tehránra pillanthat ilyen szempontból.

[00:32:35]Tehát érzek némi párhuzamosságot.

[00:32:40]Jelentheti-e ez azt, hogy Izrael és Európa között közeledés várható, mert Izraelben nagyon gyakori szemreás az európaiakkal szemben, hogy hogy emberi jogi érvekre hivatkozva tulajdonképpen muszlim terroristákat is támogatnak Európában.

[00:33:11]Európa nem áll ki Izrael mellett ugye vannak európai bojkottok olyan termékekre, amelyeket Izrael által megszállt területeken állítottak elő.

[00:33:21]Tehát tehát van feszültség Európa és Izrael között, de ez az imént vázolt közös jellemző, ez okozhatja-e azt, hogy hogy Európa és Izrael valahogy közelít egymáshoz?

[00:33:36]Hát szerintem szinte biztos, hogy nem, mert amennyire látom, hogy az amerikai közvélemény elmozdult egy inkább Izrael kritikus irányba, de még messze nem annyira, mint az európai.

[00:33:45]Tehát itt Európában sokkal kritikusabban látják még a jelenlegi amerikaihoz képest is.

[00:33:49]Tehát eznek politikailag semmi szinte semmilyen támogatottsága nem lenne az európai kontinens nagyobb részén.

[00:33:54]Amellett egyébként hozzáteszem, hogy nem csak az európaiak gondolják úgy, hogy az amerikaiak kivonulnak Európából, hanem az amerikaiak ezt mondják és csinálják is.

[00:34:01]Tehát arról nem is beszélve, hogy már nem ott tartunk, hogy ez mennyire erős ez a szövetség, mennyire tudja megvédeni Amerika Európát szükségeset, hanem arról tárgyaltunk, hogy el tudja-e venni Európa egy részét, tehát hogy Grönlandó, tehát egy egy NATO és EU-s tagállam egy részét be akarja kebelezni.

[00:34:16]Az Egyesült Államok ebből most egy picit visszakoztak, de azért ez egy nagyon komoly beszélgetés volt egy ideig.

[00:34:21]Tehát most már erről beszélünk.

[00:34:23]Szerintem Európában nagyon egyértelmű az álláspont, hogy Donald Trumpra személyesen biztos, hogy nem lehet támaszkodni vesz vészhelyzet esetén.

[00:34:29]A kérdés az, hogy az Egyesült Államok mint stratégiai partner hosszútávon fog műkhezebb fölmérni.

[00:34:35]A szerintem inkább az a félő, hogy a republikánus párton belül elindultak olyan folyamatok és olyan vezetői váltás, ami hosszú távon bebetonozza ezt a Donald Trumpi pozíciót.

[00:34:46]JD Vens ugye még erősebben, mint Donald Trump azt gondol, hogy az európaiak oldják meg a saját problémáikat.

[00:34:51]Szerintem egy ez egyébként ez így egy picit Netenhoz hasonlóan egy rövid látó szempont, mert az Egyesült Államok ereje az egyrészt az, hogy ez a legnagyobb gazdaság a világban, már most már ez megkérdéelezhető, de hogy egy hatalmas és egy föl, az biztos, hogy a katonai kiadásait tekintve a legnagyobb ország vagy a legfontosabb ország a globális polícióban, de hogy nagyon fontos volt az amerikai erőben mindig az, hogy nagyon sok erős szövetségese is volt.

[00:35:16]Tehát akárhogy is nézzük, Európa nagyon gyenge nemzetközi viszonylatban, de azért mégis ezek fejlett államok fejlett hadiparral, és az, hogy a franciák, angolok, németek adott esetben Amerikát támogatják a nemzetközi porondon vagy nem, az nem egy semleges kérdés.

[00:35:29]És az mostani amerikai adminisztáció úgy gondolja, hogy ez nagyjából mindegy, sőt nekünk ez csak teher.

[00:35:34]és hogy leépítették azt a szövetségi rendszert, és leépítették azt a benyomást, hogy független attól, hogy most jelennek, támogatnak-e országot vagy nem, hogy hosszú távon kiszámítható az, az most mindenhol, akár az öböl államokban, akár az öböl arab államokban, akár a távolkereten, szerintem mindenütt úgy nézik, hogy lehet, hogy Donald Trump most minket támogat, de holnap már lehet, hogy nem.

[00:35:54]Tehát, hogy minden az egész világnak az az üzenet jött, Amerika nem egy megbízható szövetséges, és hosszút távon ez ugye kölcsönös lesz, tehát ez visszafelé is igaz lesz.

[00:36:00]Akkor Izrael számára nagyon sok más lehetőség, ha jól értem, nem nagyon marad, mintogy ezeket a bizonyos Ábrahám megállapodásokat tovább fejlesszte, tehát azokkal az arab monarchiákkal, zömmel monarchiákkal valamilyen módusz vivendit találjon, amelyeknek nem, hogy mondjam, deált alapvető céljuk az, hogy Izraelt a tengerbe zavar zavarják, hanem hanem valamiféle valamiféle együtt egymás mellett létezést ki lehet munkálni.

[00:36:39]Igen.

[00:36:39]A probléma csak az, hogy ebben a tekintetben is nagyon fontos egyrészt az amerikai izraeli viszony, mert azért az öbölmenti államok szemében is Izrael egyfajta kapu vagy kapu volt Washington felé.

[00:36:50]Egy olyan matchmaké, aki be tudta mutatni az öbölmenti államok megfelelő döntéshozóinakinak a megfelelő amerikai döntéshozókat.

[00:36:58]le tudott szervezni találkozót a fehérházban.

[00:37:00]Az Ábra egyezményeknek is egyébként ez egy nagyon fontos ilyen pozitívuma volt, hogy egy ilyen vonzóar elé volt az öbölmenti államok számára, hogy ezzel az Egyesült Államokhoz is valamilyes tovább közelebb tudtak kerülni.

[00:37:12]Most ha megnézzük, hogy Donald Trump második ciklusának az első nemzetközi egy külföldi útja hol vezetett, az éppen ezekbe az üből menti Államokba a Katar, Egyesült Arab Emiruségek Szaudarábia, ahova nem csak hangzatos üzenetekkel érkezett, hanem nagyon komoly befektetésekkel is tekvezetőket vitt ki, illetve komoly befektetéseket tudott kiezközölni, Amerikába érkező öbölmenti befektetéseket.

[00:37:38]Tehát azt látjuk, hogy az Egyesült Államok most már közvetlenül is nyitott az öbölmentiek felé, és nem csak katonai támaszpontokat tart fönt itt az öbölmenti államokban, hanem hogyha pénzről van szó, ha üzleti kapcsolatokról, gazdasági kapcsolatokról van szó, akkor igenis számít az öbölmenti álmokra.

[00:37:54]Ezzel Izrael elveszítette azt a fajta kapuöri szerepét vagy közvetítő szerepét, amit eddig tudott őrizni.

[00:38:01]Ez az egyik.

[00:38:01]A másik, ami az Ábrahám egyezmények tovább vitelét meg tudja akadályozni, az a Gázai háborúnak, a gázai helyzetnek a a rendezése, ahogy Izrael rendezte, vagy éppen nem rendezte a gázai övezetet az elmúlt három évben, az egyértelműen és alapvetően fogja meghatározni a mostani fiatal arab generációnak az Izrael képét.

[00:38:24]Ezt egyébként Mohammed bin Száman, ugye a szúdi koronaherceg az országnak a de facto vezetője is elmondta, hogy lehetne szó arról, hogy akkor Szaudarábia valahogy közeledik Izraelhez, de nem teheti meg, mert neki figyelni kell a saját lakossága és elsősorban a fiataloknak az álláspontját, akik számára a palesztin ügy és a a palesztin szabadságnak az ügye az újra előtérbe került.

[00:38:49]Az elmúlt években, évtizedben azért ez inkább hátrébb szorult, ezért is tudták meglépni többen azt, hogy kie egyeznek Izraellel.

[00:38:57]Ugye Bakre, Egyesült Arab Emirátusok, Marokkó de most a Gázai háború miatt az újra előtérbe került.

[00:39:04]Újra a tévében 024-ben az folyt, hogy Izrael hogy bombázza szét gázát, hogy rombolja poré a gázai lakóépületeket, milyen magas a civil áldozatoknak a száma.

[00:39:17]Ö azért egy önyetben nagyon nehéz lenne ezeknek az arab államoknak valamilyen fajta kiegyezést vagy békülés irányába mozdulni Izraellel.

[00:39:30]Úgyhogy azt gondolom, hogy hogy ez a ez a két pont, ami ami ezt az Ábrahám egyezménynek a kérdését is most befogyasztotta egy jó időre.

[00:39:36]Csak egy nagyon gyors gondolat, hogy szerintem is az egyik legfontosabb pont, hogy lényegében az elmúlt évszedék egyik legnagyobb izraeli sikere az volt, hogy annak ellenére, hogy egyáltalán nem sikerült a palesztinokkal rendezni a viszonyokat, hogy még mindig megszertek voltak, és lényegében egy ilyen hidegháborús állapot volt a a a palesztin területekkel.

[00:39:55]Ennek ellenére az arab országokkal elkezdődött.

[00:40:00]Mer miközben ez volt az Arab országnak korábban a kulcskérdés, hogy amíg ezt nem rendezitek, addig nincs béke, és közben elkezdtek az arab országok kiegyezni, és ezt egy pár év alatt eljátszotta a netenyahó kormány ezt a sikert.

[00:40:10]Tehát ezre lehetett volna építeni október 7-e után is lehetett volna erre építeni, hogy lehetett volna tovább folytatni a normalizációt az arab országokkal, ami Izrael biztonságát hosszútávon nagyon erős módon, sokkal erősebben, [horkantás] sokkal jobban támogatta volna, mint ezek a katonai beavatkozások.

[00:40:26]És úgy gondolom, hogy az izraeli stratégiai érdekek, a hosszútávú érdek 10-20 éves távlatban nagyon súlyosan sérültek az elmúlt években, és ezt a rövidtávú katonai sikerek miatt nem látják.

[00:40:34]Lehetne azt gondolni, hogy hogy itt áttörés jellegű, áttörésértékű megoldás lehetne a kétállami megoldás.

[00:40:49]Ennek ellenére a két állami megoldás az, amiről minden oldalról, mindenhonnan azt hallom és olvasom, hogy hát az nem az, az föl nem merülhet, az nem aktuális, az nincs a napirenden, az az nem jelenthet tartós megoldást.

[00:41:03]Hogy látjuk a két állami megoldásnak, tehát hogy egy Palesztin állam is létrejöjjön, a mennyire távlat közép, hosszútávú esélyeit?

[00:41:14]Szerintem 2023 október 7-e után ez teljesen irrelevánssá vált, és teljesen lekerült Izraelben a napirendről bármilyen fajta kétállami megoldásnak a támogatása.

[00:41:24]És nem csak a Benjamin Netu kormánya részéről, de az ellenzéki pártok is azért ebben jelentősen elmozdultak.

[00:41:32]Éppen azért, mert egy általános álláspont az, hogy Gáza egyfajta miniatűr modellezése volt a két állami megoldásnak.

[00:41:40]Ugye gondoljunk bele, 2005-ben Izrael teljesen kivonult a gázai övezetből, nem csak katonai szempontból, de minden meglévő izraeli telepet, települést kilakoltatott, és minden zsidó állampolgárt kihozott Gázából, és hagyta, hogy akkor saját maga útját járja a Gáza.

[00:41:59]Tehát ez egy laboratóriuma volt a két állami megoldásnak.

[00:42:03]Így van.

[00:42:03]Egy év múlva a a gázaiak igazából megválasztották a Hamas politikai vezetőiként.

[00:42:08]A Has a következő évben katonai eszközökkel a Palesztin hatóságot teljesen kiábrudalta a gázából, és gyakorlatilag így jutottunk el oda két évtized alatt, ami ami történt Gázában, hogy a teljes nemzetközi segélyeket és azokat a támogatási rendszereket, ami egyébként folyt gázába, azt a Hamas azért szisztematikusan lenyúlta, és egyértelműen azt a tárinfrastruktúrát építette föl, azt a rakétaarzonát, azokat a képességeket, amivel Izraelt folyamatosan tudta támadni.

[00:42:40]És ami október 7-éhez vezetett.

[00:42:43]Tehát Izraelben általános álláspont az, hogy a két állami megoldás ezzel megbukott.

[00:42:48]Október 7-én végle végleg megbukott.

[00:42:51]És egyébként arra is szeretném még fölhívni a figyelmet, hogy nem csak az izraeli lakosság körében van magas elutasítása, elutasítottsága a két állam megoldásnak, de egyébként a palesztin lakosság körében is nagyon magas az elutasítottsága a két állami megoldásnak.

[00:43:07]Ez valahogy szerintem a nemzetközi közösségben és főleg itt Európában nagyon sok fővárosba beakadt ez a két állami megoldás, amit lehet hangoztatni, de valójában nincs már mögötte egy ténylegesen és egy megvalósítható forgatókönyv mind Izraelben és egyébként a tágabb térségben, de azért az Egyesült Államokban is ezt a fajta két állami megoldást ezt ezt kezdik most már hanyagolni, és valamilyen új és másfajta megoldás felé kell nézni.

[00:43:34]Ez azt gondolom a realitás.

[00:43:37][horkantás] Még visszatérve a libanoni kérdéshez, tulajdonképpen ezek a tárgyalások, amelyek azt célozzák, hogy Izrael valamennyit vonuljon vissza Libanonból, de nem biztos, hogy teljesen visszavonuljon.

[00:43:55]Izrael azt mondja, hogy mindenképpen ben akar maradni Libanonban.

[00:44:01]Ez ez a ez a kérdés mennyire mennyire emeli meg Libanonnak a fontosságát a térségben.

[00:44:08]Tehát amíg ez ügyben nincs valami valami megoldás, valami tartós mindkét fél vagy mindenfél által elfogadható megoldás, addig mennyire része ez Izrael általános biztonsági problémájának?

[00:44:30]Én nem vagyok biztonságpolitikus, tényleg.

[00:44:32]Tehát nem tudom megíteni.

[00:44:32]Nekem az a benyomásom a politikai szintet látva, hogy ez most sokkal inkább arról szól, és ezért okozta most a nagy feszültséget a Trump adminisztráció és Izrael között, hogy ez inkább arról szól, hogy valahogy ezt a háborút életben kell tartani, mert ez a politikai, ezt leginkább pártpolitikai érdeknek látom Izraelen belül, hogyha ennek a konfliktusnak vége az, akkor hirtelen akkor most mit csinálunk, miért van ez a kormány, miért van szükségünk erre a kormányra, aminek az első rendű felelőssége vagy feladata azt azt akadta megjük Izrael biztonságának a garanciái.

[00:45:02]Én nem vagyok biztos benne, hogy erre a háborúra most tényleg szüksége van Izraelnek.

[00:45:05]Ezt nem ezt ezt azok tudják megítélni, akik benne vannak.

[00:45:07]Azt hozzáteszem, hogy azért sok olyan ember felől hallok, akinek van hozzáértése az izraeli biztonságpolitika.

[00:45:13]Ez is nagyon kritikusan látják.

[00:45:14]Volt vezérkari főnökök, volt mosád vezetők satöbbi.

[00:45:17]Tehát sokan mondják azt, hogy ez már messze túlnyúl azon, amire Izrazelnek valóban szüksége lett volna, és ez egy politikai háború.

[00:45:25]És szerintem leginkább arról van szó, hogy most valamilyen szinten meg kell, tehát azt kell meg, azt kellene megakadályozni ezekkel a támadásokkal, hogy létrejönne egy iráni amerikai megállapodás.

[00:45:35]És azt most Izraelnek a leginkább ott tudja, mert ott leginkább közvetlenül a saját érdekeire, hogy Iránba bombázni az nem tud a saját közvetlen érdeke hivatkozni.

[00:45:42]Libanonba tud úgy is támadni.

[00:45:46]Egy kicsit szeretnék azért ezzel vitázni, vagy árnyalni a képet.

[00:45:47]azért katonai szempontból Izrael számára nagyon fontos délbanon, főleg az a litáni folyótól délre eső szakasz, hogy egyfajta pufferzónát létrehozzon és fenntartson folyamatosan annak érdekében, hogy az északi településeket ne tudjak közvetlenül fenyegetni a hezbolak rövidtávú, rövid hatótávolságú rakétákkal, drónokkal, hogyha ezt a pufferzónat valahogy fel fenn tudja tartani, és erre törekszik most Izrael, ezért üríti ki a városokat és semmisíti meg ezt a puff zónát fenn tudja tartani, akkor visszaköltözhet egyébként több 100z ember az északi településekre, akiket szintén Izraelben most muszáj voltak evakuálni.

[00:46:27]Tehát katonai szempontból ez egy fontos és ez egy valós célkitűzés, csak nagyon belegabajodott most ebbe is Izrael és egy ilyen elhúzódó, nem igazán látszik, hogy mi pontosan a cél, meddig szeretnének még elmenni Libanonban.

[00:46:40]egy ilyen fajta ö konfliktusban most belegaba jöttek déli banonban is, de katonai szempontból abszolút azt gondolom, hogy lehet indokolni.

[00:46:49]Már csak amiatt is, mert ha megnézzük Izrael földrajzi méreteit, nincs igazán stratégiai mélysége Izraelnek.

[00:46:56]Muszáj neki fenntartani ilyen pufferzónát, és nem tud nem vívhatja meg.

[00:47:01]Ez egy alapvetően egy izraeli katonai ö doktrina, hogy nem szabad a háborúkat a saját határain belül megvívnia, mert nincs nincs területe visszavonulni, nem tudja újraszervezni az erőit, hogyha valami probléma lenne, hanem azonnal ki kell tolni a háborúkat a határokon kívül.

[00:47:19]Ezt látjuk Libanonban, Gázában egyébként ezt látjuk Szíriában is, hogy ahogy összeomlott az asszádreim, Izrael azonnal elfoglalta a Golán fenségnak a szíriai oldalát is.

[00:47:27]Éppen emiatt a stratégiai mélység miatt.

[00:47:33]A a probléma most az, hogy nem igazán látszik, nincs exit stratégiája Izraelnek ebből a libanoni helyzetből, de amiatt is már nincs egy olyan ütőképes libanoni állami hadsereg, ami fenn tudná tartani a rendet Déllibanonban.

[00:47:47]Hiába mondta ki a akár a ha az ENS-nek a 1701-es határozatára is hivatkozák, hivatkozhatnék.

[00:47:54]Egy évtizeddel ezelőtt mondta ki a Z is, hogy a litáni folyótól délre nem tartózkodhat semmilyen haderő a hivatalos libanoni haderőn kívül, tehát semmilyen hezbollak, semmilyen izraeli és semmilyen más haderő.

[00:48:06]Ehhez képest délibanon a Hezbollaknak igazából a a fellegvára, és nem tudta érvényesíteni ezt az ENS határozatot a libanoni hadsereg.

[00:48:14]Ez a valódi probléma, és ez a valódi problémája Izraelnek, mert nyilvánvalóan ő meg örökké nem maradhat bent Dél-Libanonban.

[00:48:22]És azt látjuk, hogy sikertlenek azok a próbálkozásik próbálkozások akár az Egyesült Államok, akár Európai Államok részéről is, hogy felfegyverezzék, meg megerősítsék a libonini hadsereget.

[00:48:34]egyszerűen nem tudják olyan szintre fölhozni, mint legalább a hezbolak, hogy versenyképes és és valódi elrettentő képességet tudjon felmutatni a libanoni hadság a terrorszervezettel szemben, ami ott ül igazából egyfajta parazitaként az államnak a nyakán.

[00:48:48]Csak egy egy mondat, hogy a de azt tegyük hozzá, hogy ez nem egy friss probléma, hogy ez már 80-as évek óta húzódik, ahogy eddig se volt rá megoldás, nem hiszem, hogy a jövőben lesz.

[00:48:57]Tehát hogyha ezt így nem sikerült a 80-as évek óta megoldani, nem most fajult el ez igazán, hanem ez egy mindig hullámzó intenzitású konfliktus volt.

[00:49:05]záró kérdés Amerikára vonatkozon a részemről az, hogy természetesen, ha az iráni gondhmaz megoldatlan, akkor az Ross Trumpnak tekintve a novemberi félidős választásokra, amit érintettünk a beszélgetés elején.

[00:49:22]De mennyire kulcskérdés ez?

[00:49:26]Tehát általánosságban az amerikai elnök helyzetét mennyi helyzetét befolyásoló tényezők között ez az iráni problémaalmaz, amire most ugye van szűk két hónap, hogy valamit összehozzanak megoldást.

[00:49:45]Mennyire kiemelkedő ez a probléma, vagy mennyire más dolgok azok, amelyek befolyásolják majd novemberben, hogy hogy szerepel az elnök, béna kacsává válik-e ez az elnök, amit hadd engedjem meg magamnak ezt a szubjektív megjegyzést, az egész világ jelentős része nagyon vár, hogy Donald Trump a maga cikcakjaival bénakacsává váljék.

[00:50:11]Ahogy ezt szerintem a legtöbb országban láttuk, Magyarországon is láttuk, nem ez lesz az első, nem alkuppolitika lesz az első rendű kérdés.

[00:50:19]Ha sikerül is rendezni a konfliktust, az alapvető kérdés Amerikában, de ezt Donald Trump tudja, mert ezzel nyert választást az, hogy az amerikaiak gazdasági helyzete milyen, hogy optimisták-e, ami a jövőt tekint és hogy a megélhetés.

[00:50:30]Itt most Amerikában is, ahogy nálunk is a megérhetési költségek abszolút előtérbe kerültek, és nagyon sok olyan helyen egyébként, amik ilyen kulcsfontosságú billegő államok, vagy akár nagyon erősen republikánus államok, kulcskérdéssé vált a megélhetés.

[00:50:42]Hogyha az inflációt sikerül leszorítani, és nem lesz egy nagy gazdasági recesszió, akkor sokkal jobbak az esélye a Trumpkormánynak, független attól, hogy mi történik Iránba.

[00:50:52]És fordítva is igaz, ha a legnagyobb, ha most tényleg holnap kapitulálna az iráni rezsim, de 4% fölött marad az infláció, akkor is bukni fognak novemberben.

[00:51:02]Győri Gábornak és Nagy Dávidnak nagyon szépen köszönöm a beszélgetést, a hallgatóknak pedig a figyelmet.

[00:51:09]Viszont hallásra.