EZT TERVEZIK A MOL-LAL! Lebuktak: így játszanák át a multiknak a magyar vagyont!
A Kontextus csatorna Cashk műsorában Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és Paló András Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője értékelte az elmúlt 16 év kormányzati teljesítményét és a Tisza Párt alternatív programjának veszélyeit.
A kormány fő eredménye a családok életkörülményeinek radikális javulása: több mint 1,3 millió magyar lépett át a középosztályba, a foglalkoztatottak száma 3,6 millióról 4,7 millióra nőtt, a reál keresetek több mint 90%-kal emelkedtek. Az EU fejlettségi szintjéhez képest Magyarország 66%-ról 76%-ra javult.
A családpolitikai adórendszer forradalmi változáson ment keresztül: egy négy gyermekes kétkeresős család nettó jövedelme 2010-ben 66%-ról 2026-ra közel 85%-ra emelkedett, az anya pedig 40 év alatt adómentes lett. Az egyedülálló 52%-ról 57%-ra, a kétkeresős egy gyermekes család pedig 55%-ról 68%-ra javult.
A rezsicsökkentés az egyik legfontosabb intézmény: egy háztartás csak egyharmadát fizeti meg a gáz-, villany- és távhőszámláknak az uniós átlaghoz képest. Eltörlése 13 százalékpontos inflációt okozna és több mint 1 millió embert vetne vissza a szegénységbe.
A különadók (bankszektor, energia, kereskedelem) 2000 milliárd forintot vonnak el évente a multiktól, amit a kormány szuverenitás és családvédelem céljára fordít. A Tisza Párt ezeket eltörölné, ami az adórendszer szétverésével és az energiaárak meghárításával járna.
Az állami tulajdon visszaszerzése stratégiai ágazatokban (energia 60%, bankszektor 50% fölött) biztosítja a gazdasági szuverenitást és az IMF-függőség megszüntetése után az innovatív megoldások lehetőségét.
A beszélgetés kontextusa és szereplői
A Kontextus YouTube-csatorna Cashk című műsora az április 10-i adásban az elmúlt 16 év kormányzati mérlegét vonultatja fel. Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és Paló András Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője a kampányban gyakran elhangzó kritikákra válaszolva konkrét adatokkal és tényekkel szembesíti az ellenzéki állításokat.
Az elmúlt 16 év gazdasági teljesítménye
Szegénység és középosztály-bővülés
„A családok életkörülményeit mutató szegénység társadalmi krekkesztődés kockázatával élők aránya az egyik legrosszabb volt az Európai Unióban 2010-ben. És 2010 óta mi bejutottunk a közép-mezőny elejére." – Szalai Piroska *
A kormány legfontosabb eredménye a szociális mobilitás: több mint 1,3 millió magyar állampolgár lépett át a szegénységből a középosztályba. A szegénységi kockázattal élők aránya 25%-ról 6% alá csökkent, ami azt jelenti, hogy több mint 1 millió ember szabadult ki a rezsihátralék-fenyegetettségből.
Foglalkoztatás és keresetek
A munkaerőpiac két fő mutatójában történt javulás:
- Foglalkoztatási ráta: A 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 2010-ben az uniós átlag alatt volt, 2020-ra 75% körülre emelkedett, majd a covid után 80% fölé. Teljes munkaidős foglalkoztatottakban Magyarország az EU-ban az első helyen áll.
- Keresetek: A reálkeresetek több mint 90%-kal nőttek az elmúlt 16 évben. Szalai szerint ez nem statisztikai trükk, hanem valódi vásárlóerő: egy millióval több autó van a magyar családoknál, mint 2010-ben.
Az EU-hoz való felzárkózás
„Az EU fejlettségi szintje, ha azt vesszük egy átlagnak, akkor 2010-ben ennek a 66%-án jártunk. És miközben az EU is robogott előre, 2-es adat, 76%-on voltunk." – Paló András *
Az EU fejlettségi szintjéhez képest Magyarország 10 százalékponttal javított, miközben az unió maga is fejlődött. Ez azt jelenti, hogy Magyarország átlagosan gyorsabban növekedett, mint az EU gazdaság.
A családpolitikai adórendszer forradalmi átalakítása
Az adórendszer változása
Szalai részletesen ismerteti az adórendszer átalakítását, amely a gyermekvállalást támogatja:
- Egyedülálló, gyermek nélkül: 2010-ben a bruttó fizetés 52–53%-a maradt nettóban, most 57%.
- Kétkeresős, egy gyermek, 30 év alatti anya: 2010-ben 55–56%, most 68%.
- Kétkeresős, két gyermek, 40 év alatti anya: 2010-ben 57,5%, most 72%.
- Kétkeresős, három gyermek: 2010-ben 64–65%, most 79–80%.
- Kétkeresős, négy gyermek: 2010-ben 66%, most 85%.
„Én szoktam hívni ilyen Fidesz adózási pókernek, aki pókerezik négy egy formádban, van négy gyereked. Akkor azt jelenti, hogy még 2010-ben ez picit több mint 66% volt a nettó, a háztartás nettója az most majdnem 85%." – Paló András *
Az adórendszer logikája
Paló András szerint az adórendszer nem bünteti a többletmunkát. Aki 400 ezer forintot keres, az 15%-os adótartalommal 60 ezer forintot fizet, aki 800 ezret, az 120 ezret – arányosan többet. Az intézmény célja a munkahelyteremtés támogatása.
„Mindenki rosszul járna azzal a rendszerrel, és azért a 400000 Ft-ot mondtam, mert pont ott van az a lélektani határ, hogy ami fölött keres valaki, ő már rosszul járna azzal a rendszerrel. Jobban viszont nem jár nagyjából senki." – Paló András *
Az adómentesség kiterjesztése
Szalai szerint egy forradalmi intézmény, hogy legalább két gyermekkel rendelkező magyar nő 2027-re teljes adómentességet kap:
„Egyedülálló módon, ha legalább két gyermeke van egy édesanyának, akkor tulajdonképpen két éven belül el fogunk odáig jutni, hogy ez jelmentes. Valamennyi legalább két gyermekkel rendelkező magyar nő ebben az országban." – Szalai Piroska *
A rezsicsökkentés: az egyik legfontosabb intézmény
A rezsicsökkentés mértéke és hatása
A rezsicsökkentés 2013 óta működik, és Magyarország egyedülálló intézménye az EU-ban. A magyar háztartások csak egyharmadát fizetik meg a gáz-, villany- és távhőszámláknak az uniós átlaghoz képest.
„Hogyha ezt kivezetnénk, akkor háromszorosa lenne a mostani összegnek a rezsi." – Szalai Piroska *
Konkrét számok:
- Egy átlagos kétkeresős, két gyermekes család havi gázszámlája 31 ezer forinttal nőne meg.
- A havi üzemanyagköltség 48,6 ezer forinttal nőne meg.
- Az áram költsége 20–25 ezer forinttal nőne meg.
Összehasonlításul: a csehek 1 millió forintot költenek rezsire évente, a magyarok átlagosan 250 ezer forintot.
A rezsicsökkentés eltörlésének inflációs hatása
„Ez az intézkedés 13% ponttal emelné meg a magyar inflációt." – Szalai Piroska *
Az infláció eltörlése után inflációs spirálba kerülne az ország, ami beláthatatlan következményekkel járna. Szalai megjegyzi, hogy a márciusi infláció 1,8% volt, így a 13 százalékpontos emelkedés katasztrofális lenne.
A rezsihátralék csökkentése
A rezsihátralékkal bírók aránya 2010-ben a magyar népesség egynegyede volt. Ez most 6% alá csökkent, ami több mint 1 millió ember felszabadulását jelenti. Ez a mutató még a covid után is javult.
A Tisza Párt alternatív programja és veszélyei
A Tisza Párt rezsicsökkentés-ellenes álláspontja
Szalai szerint a Tisza Párt programjában és a párt prominenseinek nyilatkozataiban világosan szerepel a rezsicsökkentés eltörlésének szándéka. Ezt az EU-s országajánlások alapján szeretnék megtenni.
„A Tiszapárt sokszor azokat a dokumentumokat nem fogadja el saját programnak, de annyiszor nyilatkoztak már róla a szakértőiknek, a párt prominensei, az elnök, a helyettes, a Európai Uniós képviselők is pont azokról beszéltek, hogy szerintük is a rezsicsökkentést ki kell vezetni." – Szalai Piroska *
Az adórendszer szétverésének veszélye
A Tisza Párt több kulcsos adórendszert szeretne bevezetni, amely visszavonná az elmúlt 16 év családpolitikai eredményeit. Ez a terv Tar Zoltán (Tisza alelnök) jelenlétében szavaztatták meg egy pártgyűlésen.
„Hogyha szabad ezt mondani a tervei szerint, és az energetikai vonalon is még egy csomó olyan intézkedést hozna, ami konkrétan a családok zsebét azonnal célozná." – Szalai Piroska *
Az energetikai szektorra vonatkozó tervek
A Tisza Párt energetikai programja szintén az EU-s ajánlásokat követi, amely az olcsó orosz energia elhagyásáról szól. Paló András szerint azonban az orosz kőolaj fizikai és műszaki tulajdonságai nem helyettesíthetőek más forrásokkal – a Mol 100-as egységét át kellene alakítani, ami időt és pénzt igényelne.
A különadók és a szektoriális szabályozás
A különadók célja és mértéke
Paló András szerint a különadók (bankszektor, energia, kereskedelem, telekommunikáció) nem a „patás ördög" profitmaximalizálása ellen irányulnak, hanem a magyar családok védelme céljából:
„Kapitány a seltől, a kármán meg az RT-től feladattal érkezett. Ez a feladat nem más, mint például azt a 15000 milliárd Ftot, amit elvettünk a nagy multiktól energetikai szektor, bankszektor, kiskereskedelmi szektor." – Paló András *
Idén a különadók formájában 2000 milliárd forint vonódik el, ebből 1300 milliárd a bankszektortól.
Az átterhelés mítosza
Paló szerint az a legenda, hogy a különadókat a szektorok átterhelik a fogyasztóra, nem igaz. A telekommunikációs szektor tavaly nem kellett volna különadót fizetni, mégis infláció felett szeretett volna árat emelni. A kormány ezt megakadályozta.
„Nekünk meg az a dolgunk, megvédjük attól a magyar családokat, hogyha valaki mondjuk így indokolatlan mértékben egy infláció feletti áremelést akar végrehajtani egy komplett szektorban." – Paló András *
Az áréscsökkentés sikere
Az áréscsökkentés magyar innováció, amely a kiskereskedelemben az árakat drasztikusan csökkentette. Paló példája: a piros tejföl 1100 forintról 400 forintra csökkent, miközben a kereskedőnek még 10% haszon maradt.
„Ezért és az élelmiszerinflációval kapcsolatban volt különösen fontos, hogy megmutatkozott, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy a kiskereskedelemben mi a helyzet." – Paló András *
Az áréscsökkentést Ausztria is átvette az üzemanyagra.
A gazdasági szuverenitás és az állami tulajdon
Az IMF-függőség megszüntetése
Szalai szerint az elmúlt 16 év egyik legfontosabb eredménye az IMF-függőség felszámolása. Amíg a hitelezők diktáltak, nem lehetett innovatív megoldásokat alkalmazni.
„Addig, amíg kívülről diktálják a hitelezők, hogy mit kell csinálni, és nem csinálhatsz mást. és semmilyen un anortodox, mondjuk inkább innovatív megoldást, tehát innovatív probléma megoldást nem vethetsz be alapvetően, csak másolhatod azokat a dolgokat, amiket ő mond." – Szalai Piroska *
Az állami tulajdon visszaszerzése stratégiai szektorokban
A kormány célja a stratégiai ágazatokban 50% feletti magyar tulajdonhányadot elérni:
- Energetikai szektor: 21 százalékpontot javított, most 60% fölött van.
- Bankszektor: 14 százalékpontot javított, most 50% fölött van.
- Turizmus: 12%-os bővülés a magyar tulajdonhányatban, családi cégek jelentősen bővültek.
- Telekommunikáció: Három nagy közül egy van magyar kézben (korábban egyik sem volt).
A MOL privatizációjának veszélyei
Paló szerint a MOL privatizációja katasztrofális lenne. A MOL már regionális szereplő, olaj- és gázmezőkkel rendelkezik Magyarország mellett. Ha a konkurencia megvásárolná az állami részt:
„Egyrészt a MOL nem fog befizetni semmilyen osztalékot a magyar államnak. Abból nem le a a nem befizetett osztalékból nem lehet oktatást, egészségügyet, szociális területeket finanszírozni értelemszerűen." – Paló András *
Ráadásul a konkurencia nem biztos, hogy fenntartaná a 100-as egység működését, amely orosz kőolajra van optimalizálva. Ez a magyar cukoriparban már megtörtént: bezárták, majd máshonnan látták el az országot.
„Én úgy érzem, hogy nincs olyan ország, aki a közműveit, most a Mol az éppen nem közmű, de a közműveit nem tartja saját kézben. A közmű az mindig egy monopol dolog." – Szalai Piroska *
A kiskereskedelem kihívása
Szalai elismeri, hogy a kiskereskedelem még nem érte el az 50% magyar tulajdonhányadot. Ez azért fontos, mert az áréscsökkentés sikeressége nagyban függ a szektoriális szerkezettől. Az egyik nagy lánc azt állította, hogy az áréscsökkentés 3–4 milliárd forintos heti veszteséget okoz neki – amit Paló úgy fordít le, hogy ennyivel kevesebbet vesznek ki a családok zsebéből hetente.
A kormányzati filozófia: Ancelotti vs. Mourinho
Paló András érdekes analógiát használ a kormányzati megközelítésről:
„Van az Ancelotti foci, amikor arról azzal foglalkozol, hogy te milyen focit játszol, és van a Mourinho foci, ami az ellenfélből való felkészülés." – Paló András *
A kormány az Ancelotti-módszert követi: nem az ellenzék kritikájára reagál, hanem saját világos elképzelésén alapuló, munkaalapú társadalom felépítésén dolgozik.
A kormányzat kritikája a neoliberális megközelítésre
Paló kritizálja azokat, akik a nagyvállalatok maximális profitját támogatják, függetlenül attól, hogy az közvetlenül vagy közvetve károsítja a magyar családokat:
„Van az a neoliberális iskola, amely szerint a nagyvállalat minél több profitot csináljon. Az se baj, ha véletlenül pont az a nagy vállalat az ő volt munkahelye, annak ugye különösen örül valaki, különösen akkor, hogyha részvényei is vannak." – Paló András
Szerinte a politikai lobbi és az üzleti érdekek összefonódása kérdéses hazafiasságot mutat.
Az inflációs helyzet aktuális értékelése
Szalai megjegyzi, hogy a legfrissebb KSH-adatok szerint a márciusi infláció 1,8% volt. Ez azt jelenti, hogy a kormány sikeresen leszorította az inflációt egy fenntartható szintre, amely jó irányba visz. A Tisza Párt rezsicsökkentés-eltörlésének 13 százalékpontos inflációs hatása ezzel szemében katasztrofálisnak számít.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „szociknál" – valószínűleg „szociális támogatásoknál" vagy hasonló kifejezés, de a pontos jelentés a kontextusból sem egyértelmű
- „Bluetoothhoz képest" – valószínűleg ASR-hiba, a szövegkörnyezet alapján nem értelmezhető, lehetséges, hogy „bruttóhoz képest" vagy hasonló volt az eredeti
- „Fidesz adózási pókernek" – a „póker" szó használata ebben a kontextusban szokatlan, de a beszélő szándéka világos (egy játékos, de komoly adózási stratégia)
- „Tar Zoltán" – az átiratban „Tarr Zoltán" szerepel, amely a helyes alak
- „Paló Andri" – az átiratban „Paló András" szerepel, amely a helyes alak
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:07]Jó napot kívánok.
[00:00:07]Üdvözlöm a kedves nézőket.
[00:00:09]Ez itt a Kontextus YouTube csatornáján, a Cashk című műsor.
[00:00:11]Itt az elején jelezném, hogyha nem akarnak lemaradni a következő adásokra, akkor mindenképpen iratkozzanak fel a kontextus csatornára, és akkor folyamatosan értesülnek a legfrissebb műsorokról.
[00:00:25]Most pedig vágjunk is bele.
[00:00:25]Maig vendégeink Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó.
[00:00:30]Jó napot kívánok.
[00:00:30]Üdvözlöm a nézőket is.
[00:00:32]És Paló Andri a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője.
[00:00:34]Üdvözlöm.
[00:00:36]Jó napot.
[00:00:36]Üdvözlöm a nézőket.
[00:00:36]Köszönöm a meghívást.
[00:00:40]Lassan véget ér a mostani kormányzati ciklus.
[00:00:44]vasárnap ugye választunk, és itt nagyon nehéz ugye a mögöttünk hagyott 16 évet összegezni, de mégis csak a kampányban folyamatosan az egyik oldal azt mondja, hogy gyakorlatilag 2010 óta minden rosszabb lett Magyarországon, mint akkor.
[00:00:58]És ezzel szemben pedig ezekben a tudósításokban én sok esetben nem látok semmiféle tényanyagot.
[00:01:05]Itt nagyjából véleményeket látunk.
[00:01:07]Úgyhogy most nagyon gyorsan szeretném összegezni, hogy mégis mi az a az a mondjuk a egy-két terület, ahol ami a legfontosabb a magyar emberek élete szempontjából, ahol az elmúlt 16 évben látványos változás történt elsőként.
[00:01:25]Piroska, te mit emelnél ki ezek közül?
[00:01:27]Alapvetően én szeretném kiemelni a családok életkörülményeit mindenféleképpen, és ennek minden területét is kiemelhetnénk.
[00:01:32]A családok életkörülményeit mutató szegénység társadalmi krekkesztődés kockázatával élők aránya az egyik legrosszabb volt az Európai Unióban 2010-ben.
[00:01:42]És 2010 óta mi bejutottunk a közép-mezőny elejére.
[00:01:46]A javulásunk az egyik legnagyobb.
[00:01:49]Több mint 1 300000 magyar állampolgár át tudott lépni a középosztályba ebből a fenyegetettségből.
[00:01:56]Hogy történt mindez?
[00:01:58]Úgy, hogy van egy stabil munkaerőpiacunk.
[00:01:59]Annak ellenére, hogy itt már öt év óta polikrízis van.
[00:02:01]A covid óta folyamatosan egyik krízisből a másikba esk.
[00:02:06]És még nincs vége, mert tudjuk, halljuk nem csak miniszterelnök úrtól meg Trump elnök úrtól, hanem szinte minden szakértő is már egyönthetően így mondja, hogy előttünk egy világméretű energiaválság van, és mellette még a pénzügyi válság is, amit simán lefordíthatunk, hogyha a családok kat érintő részt szeretnénk magyarul elmondani.
[00:02:33]egy hatalmas infláció vár az egész világra, benne Európára.
[00:02:39]Jó lenne, hogyha mi azért tudnánk olyan racionálisak lenni, hogy ne mi nálunk legyen a legnagyobb ennek az energiaválságnak meg az inflációnak is a hatása.
[00:02:48]A munkaerőpiacnak két területe van, a foglalkoztatás meg a keresetek.
[00:02:54]Mind a foglalkoztatás mutatóba az egyik legnagyobb javulást produkáltuk az elmúlt 16 esztendőben, és tovább javultunk még a covid óta is.
[00:03:01]A covidig a 20-64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája olyan 75% körülre emelkedett meg, ami már jóval jobb volt, mint az uniós átlag.
[00:03:11]Holott 2010-ben a legvégéről indultunk.
[00:03:13]A covid utáni időszakban pedig már feljutottunk még további növekedéssel a a 80-asok klubjába alapvetően.
[00:03:22]És hogyha a teljes munkaidős foglalkoztatottak arányát nézzük ebbe a 20-64 éves korcsoportba, mi vagyunk a legjobbak.
[00:03:30]És a foglalkoztatásunk minősége meg olyan szinten javult igazából, hogy egyrészt a hightech szférában foglalkozhatottak aránya ott van a dobogón.
[00:03:39]Nők esetében másodikak vagyunk valójában.
[00:03:41]Másrészt a keresetek is mutatják azt, hogy egészen más színvonalon vannak már a magyar keresetek, mint 2010-ben voltak.
[00:03:53]Valójában a keresetek növekedése reál értékben több mint 90% volt a tavalyi esztendőig.
[00:04:01]A nemzetgazdasági minisztériumból hogy néz ki ez a mögöttünk hagyott 16 év?
[00:04:03]Mi mire mire érdemes a legbüszkébbnek lennünk?
[00:04:09]Sokféleképp lehet ezt megközelíteni.
[00:04:11]Hogyha nagyon adatalapon szeretném, akkor mondhatnám azt, hogy az EU fejlettségi szintje, ha azt vesszük egy átlagnak, akkor 2010-ben ennek a 66%-án jártunk.
[00:04:20]És miközben az EU is robogott előre, 2-es adat, 76%-on voltunk.
[00:04:22]Tehát mondjuk úgy, hogy 10% pontot tudtunk javítani úgy, hogy ez azt jelenti, hogy alapvetően átlagosan gyorsabban növekedtünk, mint az EU gazdaság tette ezt ebben a a vizsgált időszakban.
[00:04:41]De ez szerintem nagyon távol van az emberek életétől.
[00:04:43]Én akkor azért félek ilyen statisztikákról beszélni, nagyon jól hangzik.
[00:04:50]De hogy így az élettől nem biztos, hogy a legközelebbi sztori.
[00:04:52]Úgyhogy máshonnan közelitek.
[00:04:54]Piroska már említette a munkahelyeket.
[00:04:57]Ugye 3,6 millió tudtunk elrugaszkodni és 4,7-ig jutottunk el.
[00:05:01]És a következő nagy mérőszám, amit az évértékelemben is jelentett a miniszterelnök, az a célszámunk az 5 millió.
[00:05:10]Igen ám, de hogy ha munka van, minden van, de hogy mennyit keresnek az emberek, mi mutatja meg ezt jól?
[00:05:18]Szerintem például az, hogy mennyi autójuk van, és azt látjuk, hogy egy jelentős mértékben 1 millióval több autójuk van az embereknek, tehát a a családoknál ott helyben.
[00:05:28]Ez nem az, amit így statisztikával meg lehet így mókolni, úgy mókolni, hanem az, hogy ezt megvették, ez ott van náluk.
[00:05:35]Szerintem ez egy nagyon jó mérőszám erre.
[00:05:37]A másik ilyen pedig itt egy érintőlegesen szó volt a családokról és az adózásról, de akkor egy egy gondatkísérteel játszunk el.
[00:05:49]Hogyha valakinek nem volt gyermeke 2010-ben és egyedülálló volt, akkor nagyjából a bruttó fizetésének olyan 52-53%-át vitte haza.
[00:06:03]Ez most egy picit több, most már majdnem 57%, de ha mondjuk összeházasodott, az első gyermek meg is lett, és mondjuk valakinek a a párból a a szebbik rész, a nő mondjuk 30 alatti, tehát ezmentes, akkor azt lehet mondani, hogy ez 2010-ban azt jelentett, hogy a háztartásnak olyan 55-56%-a maradt meg a nettó fizetésnek.
[00:06:29]És ez eljutottunk odáig, hogy most k-ra, ha a háztartásban két keresős modell van, és ez jelmentes az anya, tehát 30 alatti, akkor 68%-a a bruttójának, a háztartásnak ott maradt zsebben.
[00:06:46]Viszont ha már két gyerek van, és 40 alatti az édesanya, ugye idén januártól eszielmentesek a 40 év alatti édesanyák, akkor még a szociknál ez 57,5%-ot jelentett nagyjából.
[00:07:00]nettóban, addig jelenleg ez 72%, ha három gyerek van, na ez lesz az igazán durva.
[00:07:08]Ez 64, majdnem 65%-ot jelentett 2010-ben a Bluetoothhoz képest.
[00:07:15]Ez most ebben a háztartásban 79,s fél majdnem majdnem 80% és ha négy gyerek van, én szoktam hívni ilyen Fidesz adózási pókernek, aki pókerezik négy egy formádban, van négy gyereked.
[00:07:30]Akkor azt jelenti, hogy még 2010-ben ez picit több mint 66% volt a nettó, a háztartás nettója az most majdnem 8584, valahány tiz%, majdnem 80%.
[00:07:41]Szóval így nagyon röviden azt tudnám mondani, hogy a nettó fizetése most hagyjuk a bérdinamikát, mert mert itt megy a izé vita arról, hogy átlagot, mediántszámunk satöbbi, de azt nem lehet elvitatni, hogy valakinek van egy szerződése arra, hogy mennyit keres, van egy bruttó szám ott, és az állam bátran hozzájúlt ahhoz, hogy ehhez képest mennyi lesz a nettó, amit nekik kiutalnak, vagy akik készpénzbe kéri, odaadnak készpénzben.
[00:08:11]És ebben egy nagyon jelentős és értékalapú döntést hoztunk, hogy a családok fontosak.
[00:08:15]A gyermekvállalás ebből a szempontból ne anyagi értelemben a lehető legkisebb mértékben legyen teher.
[00:08:22]És azt mondtuk, hogy például négy gyermek esetén 60 valahány sz%-ról, ami a nettó, ami ott marad nálad a háztartás zsebében, most a kétkeresős modellt mondom, ezt vigyük föl mondjuk 85-re.
[00:08:36]Ez az, amit én azt mondom, hogy így kicsit tágabban, vagy mondjuk négy cikluson keresztül lehetne hívni adózási, családpolitikai forradalomnak, reformnak.
[00:08:46]Ugye azért másik kérdés, hogy közben az valóban egy forradalmi intézkedés, hogy egyedülálló módon, ha legalább két gyermeke van egy édesanyának, akkor tulajdonképpen két éven belül el fogunk odáig jutni, hogy ez jelmentes.
[00:09:01]Valamennyi legalább két gyermekkel rendelkező magyar nő ebben az országban.
[00:09:05]Szerintem ez egy fantasztikus dolog, úgyhogy én innen közelítenék meg minden ilyen jellegű kérdést.
[00:09:11]Itt szóba került ugye több konkrét gazdasági vállalás jelenlegi kormánynak.
[00:09:16]Ugye beszéltünk az 5 millió munkahely munkahelyről, akkor az SVR kedvezmények további bővítéséről és hát minden választási kampánynak a velejáróra, hogy akkor a többi pártnak a programját is nézzük meg.
[00:09:30]És itt meglehetősen kicsit gondban is vagyok, mert ugye tavaly augusztusban elkezdtük a Tiszapártnak a programját megismerni.
[00:09:39]Először Tar Zoltán mondta el a saját szavaival, hogy vannak dolgok, amikről nem beszélhetünk, mert különben megbuknánk.
[00:09:44]Majd pedig különféle dokumentumok láttak napvilágot.
[00:09:46]Ezekről pedig a volt olyan egyes bíróságok, kimondták, hogy teljesen megfelelnek a valóságnak ezek a dokumentumok.
[00:09:53]majd ezt követően több hónapon keresztül hol hol itt hol ott a lejetett nyilatkozatból azt is megtudhattuk az esicsökkentés egy humbuk megtudhattuk azt hogy a különféle kedvezmények amik érvényesülnek a mostani akár adórendszerben, akár az energiarendszerben, azokat egy kormányváltás esetén kivezetnék.
[00:10:19]Majd pedig megismerhettünk a korábbi 600 oldalas Tiszapárti programhoz egy újabb több oldalt, ami az energetikai tervekről szól.
[00:10:27]Tehát hogyha ezeket mind megnézzük, a főkérdés az, hogy egy ilyen helyzetben vajon Magyarország számára melyik alternatíva a igazán választható?
[00:10:43]Az előbb, amikor itt beszéltünk arról, hogy melyek azok a számok, vagy melyek azok a tények, amik igazán fontosak, mind a ketten a családok oldaláról néztük, de nagyrészt inkább a bevételi részt néztük.
[00:10:53]Tehát az, hogy mennyi a nettó, mennyi a a mi miből lehet költeni.
[00:10:58]Hogyha megnézzük azt is, hogy mire mennyit kell költeni, például rezsire mennyit kell költeni, és összehasonlítjuk akár az Európai Unió, akár a világ más pontján levő rezsiszámlákkal, akkor azért láthatjuk, hogy mi az uniós átlag 1adán vagyunk jelen pillanatban.
[00:11:16]És ezt jelenti az, hogy van rezsicsökkentésünk.
[00:11:17]A rezsicsökkentés másnál nem létező intézkedés, tehát Magyarországon kívül nincsen máshol.
[00:11:25]Ez egy unikális intézkedés ez a rezsicsökkentés.
[00:11:30]2013 óta van nálunk azóta, amióta az IMF-től sikerült elbúcsúzni, azelőtt az IMF ezt nem igazán akarta, vagy engedte meg, inkább így mondom.
[00:11:37]Hát az unió se akarja, minden évben megkapjuk azt, hogy vezessük ezt ki mindenképpen uniós javaslatként, országajánlásként.
[00:11:48]És most ezeket vissza ezek visszaköszöntek ezek az országajánlások a Tiszapárt programjában.
[00:11:52]A Tiszapárt sokszor azokat a dokumentumokat nem fogadja el saját programnak, de annyiszor nyilatkoztak már róla a szakértőik, a párt prominensei, az elnök, a helyettes, a Európai Uniós képviselők is pont azokról beszéltek, hogy szerintük is a rezsicsökkentést ki kell vezetni.
[00:12:14]és mondtak mindenfélét, azért, mert pocsékolunk, azért, mert ö nem inspirál takarékosságra, azért, mert azért, mert azért, mert ezz van kedvük, vagy ezt mondják nekik Brüsszelbe.
[00:12:26]Én egy picit úgy gondolom.
[00:12:30]hozzá kell tenni ez a rezsicsökkentés, ez azt jelenti, hogy nekünk egyharmadda 1egyharmadát kell csak fizetni a gázér, a villanyér, a távhőér, a minden egyébér összesen összesen számlaértékben, tehát most nem köbmétereket meg egyéb, mint máshol.
[00:12:48]Hogyha ezt kivezetnénk, akkor háromszorosa lenne a mostani összegnek a rezsi.
[00:12:55]2010-ben az európai Unió átlagának 90%-a volt Magyarországon az átlagos rezsiszámla.
[00:13:01]Akkor a rezsihátralékkal, csak rezsihátralékkal bírók, ebben még nem tesszük bele a hiteltörlesztést, pedig ott voltak ugye a devizahitelek is.
[00:13:09]A rezsihátralékkal bíró volt a magyar lakosságnak, a magyar népességnek, a gyerektől a Matuzsá még mindenki benne van, a magyar népességnek egy 1 negyede.
[00:13:18]Erről az 1 ne4yedről mi lecsökkentünk bőven 10% alá.
[00:13:22]Most már ilyen 6, valahány százalék-nál tartunk legutóbbi értéknél.
[00:13:27]Ez azt jelenti, hogy jóval több mint 1 millió ember ki tudott lépni ebből a fenyegetettségből.
[00:13:35]És ez az arányunk, ez a rezsics hátralékosok aránya, tehát akinek van befizetetlen csekje, ezeknek az aránya ez még a covid utáni időszakban is javult.
[00:13:46]Valójában ezt ezt mi meg akarjuk szüntetni, akkor egyrészt egy hatalmas inflációt gerjesztünk.
[00:13:52]Ez maga önállóan csak ez az egyetlen intézkedés.
[00:13:55]Úgyhogy nem is nézzük azt meg, hogy ennek milyen egyéb más hatása lenne.
[00:13:59]Igazából ez az intézkedés 13% ponttal emelné meg a magyar inflációt.
[00:14:07]öö ezfláció utána begyűrözne mindenhova máshova is természetesen, mert hogyha egyszer elindul az infláció, akkor az inflációs várakozás is megindul, sokkal magasabb lesz, és akkor elindulhat a kapzsi infláció, amit itt a Mandinerben még annak idején 2022-ben talán legelőször is leírtak, vagy leírtatok valójában.
[00:14:30]Tehát újra elindulna egy ilyen spirál, egy inflációspirál igazából.
[00:14:35]És ez ez beláthatatlan, hogy hol köt neki.
[00:14:39]Tehát ez lenne az egyik legelhibázottabb intézkedés, hogyha ezt nem tartja meg a Tiszapá, ha hatalomra kerülne és nem tartaná meg a Tiszapárt.
[00:14:50]De a Tiszapártnak egy csomó másolyan intézkedése is van.
[00:14:52]az adórendszert szétverné, mondom, hogyha szabad ezt mondani a tervei szerint, és az energetikai vonalon is még egy csomó olyan intézkedést hozna, ami konkrétan a családok zsebét azonnal célozná.
[00:15:05]Gyorsan megjegyezném azt, hogy még a héten jelentek meg a legfrissebb KS adatok, amely szerint a mostani márciusi infláció 1,8% volt.
[00:15:16]Tehát, hogy ennek fényébe értékeljék a nézők azt, hogy a 13% pontos emelkedés mit jelentene.
[00:15:21]Most végre elértünk egy olyan inflációs szintet szerintem, ami ami fenntartható és jó irányba visz.
[00:15:30]És szeretnék még itt maradni az adórendszeri kérdéseknél.
[00:15:34]előbb ismertetted azt, hogy 2010 óta Igen.
[00:15:37]Mennyivel több pénz maradt a adórendszerben a családoknál.
[00:15:39]Na de hogyha megismerhettük ugye ezek az adóterveit is a Tiszapártnak, meg is szavaztatták őket ott egy gyűlésen Tar Zoltán jelenlétében, az azóta teljesen háttérbe eltolt dalnoki Áront nevét se felejtsük el, aki szintén kiállt a több kulcsos adó mellett.
[00:15:55]Szóval amiket ismertettél adatot előbb, vajon egy ilyen átalakítás az adórendszerben?
[00:16:02]Lehet- ezt forintosítani, hogy mit jelentene az adott szegmensekben, amiket kiemeltél?
[00:16:07]Ugye a legfontosabb az, hogy mi azt mondjuk, hogy munkahelyeket kell teremteni, és a munkahelyen, ha te többet dolgozol, túlórázol, többet vállalsz, akkor ne büntessen az adórendszer, mert így is tehát aki mondjuk a 400000 Ft ról ha beszélünk, akkor annak a 15%-os adótartalma 60000, a 800000-nek meg mondjuk 120000, tehát hogy arány ányosítva, így is többet fizet be nominálisan valaki.
[00:16:40]Most direkt mondtam ilyen egyszerű számokat, hogy fejben gyorsan tudjak számolni, de ugye a lényege az a dolognak, hogy összességében azt mondjuk, hogy ne büntessen.
[00:16:48]És ugye ezzel tudtunk létrehozni munkahelyeket.
[00:16:51]Szóval én alapvetően azt mondanám, hogy mindenki rosszul járna.
[00:16:55]És azért a 400000 Ft-ot mondtam, mert pont ott van az a lélektani határ, hogy ami fölött keres valaki, ő már rosszul járna azzal a rendszerrel.
[00:17:04]jobban viszont nem jár nagyjából senki.
[00:17:06]Ugye miért is van erre szükség?
[00:17:08]Én egy kicsit hátrébb lépnék.
[00:17:10]Ugye két fajta megközelítés van fociban is.
[00:17:14]Van az Ancelotti foci, amikor arról azzal foglalkozol, hogy te milyen focit játszol, és van a Mourinho foci, ami az ellenfélből való felkészülés.
[00:17:24]És akkor mindig mindig egy reaktív focit játszunk, és ha kell, akkor park the bus, beállunk mindannyian védekezni, egy gólt valahogy összeszenvedünk egy szögletből, és aztán na mi ugye azt mondjuk, hogy mi nem reaktív focit játszunk, tehát nem aszerint politizálunk és nem azzerint kormányzunk, hogy a kihívóinkak mi tetszik, vagy mi nem, meg mit kritizálnak a kormányon, vagy mi nem, hanem alapvetően van egy nagyon világos és tiszta elképzelésünk arról, hogy csád fókuszú, munkaalapú társad Alom és ehhez mihe milyen intézkedéseket kell alárendelni, de szerintem nem nem a patás ördög lakik a túloldalon.
[00:18:01]Ezt azért fontos lenne aláhúzni.
[00:18:01]Tehát itt biznisz van.
[00:18:04]Itt arról van szó, és szerintem nagyon fontos emberekről beszélni, hogy kapitány a seltől, a kármán meg az RT-től feladattal érkezett.
[00:18:14]Ez a feladat nem más, mint például azt a 15000 milliárd Ftot, amit elvettünk.
[00:18:21]a nagy multiktól energetikai szektor, bankszektor, kiskereskedelmi szektor.
[00:18:26]Ezt valahogy vissza lapátolni majd kormányváltás esetén.
[00:18:33]Csak idén a különadók formájában 2000 milliárd Ft az, amit elvonunk.
[00:18:37]Na most ugye mi miért beszélek én erről?
[00:18:42]Mert a legnagyobb bajuk velünk az, hogy ezeket az unortodox lépéseket mi mertük megtenni.
[00:18:47]Ugye az egész, amiről most beszélünk, akár a Piroska által helyettesen említett rezicsökkentés, akár az általam korábban, talán kicsit részletesebben, lehet, hogy túl részletesen, de mégis csak tárgyalt adózási különbség bizonyos élethelyzetekre vonatkozó.
[00:19:05]Ezt mind-mind megelőzte az a újszerű gondolat, hogy te a bankokat, az energetikai szektort, kiskereskedelmi szektort, korábban mondjuk telekommunikációs szekt, te bizonyos különadókkal megadóztathatod, merthogy ilyenkor nagy vállalatok üzleti érdekei értelemszerűen sérülnek.
[00:19:26]Na most csak az ide évben 1300 milliárd Ft lenne az, amit a bankszektortól elvonunk.
[00:19:31]és a bankszektor fogta, és ide küldte egy volt igazgatóját, meg ide küldte a az energetikai szektor egy volt globális igazgatóját.
[00:19:40]Valamit csináljatok, ebből elég.
[00:19:43]Ugye véletlenül pont azt a 2027-es céldátumot Kapitány István bemondta az egyik vezető kereskedelmi ilyen TV esti műsorában, amit a brüsszeliek évek óta leírnak az olcsó orosz energiáról való levállás kapcsán.
[00:20:00]Az olcsó orosz energia az nem egy egy leányálom, nem egy, hogy mondjam, egy egy passionó.
[00:20:06]Az egy fizikai adottság, egy tény, egy tényszerűség arra vonatkozólag, hogy hogyan lehet az országnak biztosítani például a Piroska által említett rezsiárakat.
[00:20:17]Most egy háztartás esetén, ha nem lenne ez a megoldás, akkor a havi gázszámla átlagosan 31000 Fttal nőne meg.
[00:20:31]a havi üzemanyagköltség, ha nem lenne a védettár, ha nem lenne ez az unortodox gondolkodás, amiben most például aktuálisan a védettár 48600 Ft minden egyes hónapban minden családnak, ha átlagos, két gyermekes, kétkeresős családot nézek, és a áram esetén tizen pár 1000er Ft szintén.
[00:20:50]Ezek brutális számok.
[00:20:53]Csak gondoljunk bele, hogy a csehek 1 millió Ftot költenek rezsir egy évben.
[00:20:58]A magyarok átlagosan 250000 Ftot.
[00:21:03]Tehát, hogy itt ezt nem teszik hozzá, amikor arról okoskodnak, hogy akkor hogyan kell az energetikai szektort meg az adórendszert, meg egyebeket átalakítani, hogy akkor ez milyen többletköltség kell a családoknak.
[00:21:14]És még valamit szeretnék tisztába tenni ezzel kapcsolatban, mert szerintem nagyon fontos.
[00:21:20]Szóval, hogy van ez a legendárium, hogy a különadókat a szektorok átterhelik.
[00:21:27]Na most a telekommunikációs szektor az tavaly már nem kellett, hogy fizessen, nem kellett volna, hogy fizessen különadót.
[00:21:36]És az volt a hála és a köszönet, hogy az infláció felett jóval szerettek volna árat emelni.
[00:21:41]Ugye ez a tavaly én most már távolynak tűnik, tavaly ilyenkor, vagy kicsit korábban, az év elején óriási vitáink voltak pár szereplővel, köztük velük is, hogy ne emeljenek infláció felett olyan mértékben árat, sőt korrigáljanak vissza azelőtti évvégi árakhoz.
[00:21:55]Elképesztő vitáink voltak.
[00:21:55]Ezt csak arra mondom példakép, és megint csak nem a patásördők lakik ott, nekik a profit, a dolguk.
[00:22:02]Nekünk meg az a dolgunk, megvédjük attól a magyar családokat, hogyha valaki mondjuk így indokolatlan mértékben egy infláció feletti áremelést akar végrehajtani egy komplett szektorban, egy olyan szektorban, ahol tegyük hozzá, épp kivezetésre került a különadó, tehát alapvetően is egyfajta könnyítés valósult meg.
[00:22:23]Józan paraszt ésszel felfogva.
[00:22:25]És azért mondok ilyen példákat, mert az országjárások kapcsán, amikor találkoztam most rengeteg helyen, rengeteg mosolygós emberrel, akkor ezek ezek a példák voltak azok, amiket ők is kérdeztek, hogy akkor ez hogy van, meg az hogy van.
[00:22:40]És valóban én is ezt mondta a legérzékelte több jelleggel elmondani, hogy ilyenkor ez a szektor a különadó kivezetése miatt már önmagában egy plusz bevételt vagy plusz profitnövekedést tudott volna magának elkönyvelni, hiszen nem kellett volna egy külön adót befizetni, de ő nem állt meg itt, emelt volna árakat, mert többlet profitot szeretne.
[00:23:02]Még egyszer, nem a patás, ők a profitért dolgoznak, de nekünk meg a nem ortodox vagy unortodox megoldásainkkal igenis közbe lehet lépni, de mondom ez egy szemléletkérdés, mert van az a neoliberális iskola, amely szerint a nagyvállalat minél több profitot csináljon.
[00:23:21]Az se baj, ha véletlenül pont az a nagy vállalat az ő volt munkahelye, annak ugye különösen örül valaki, különösen akkor, hogyha részvényei is vannak, tehát hogy és akkor itt már kikalandozok talán a gazdaságból, és inkább azt mondom, hogy valaki politikai lobbistaként megérkezik a közhatalom miért való játékba és küzdelembe, és közben a saját és korábbi munkatársai üzletérdekeit képviseli a magyar politikában, hogy ez mennyire egy hazafias cselekedet, azt meg a nézőkre bízom döntsen mindenki maga.
[00:23:51]nagyon jó területen járunk, mert még ezrelő szerettem volna mindenképpen beszélni.
[00:23:57]Magam részéről, hogyha meg megengedhetem, az elmúlt 16 év egyik legfőbb eredményének azt tartom, hogy a 2010-ben jelentős részben külföldi tulajdonú magyar gazdaság azért mostanra nem teljesen, de jóval nagyobb állami tulajdon is van és állami szerepvállalás is van.
[00:24:16]És ez párosul az a kifejezés, hogy Magyarország szuverenitásának a minél nagyobb biztosítása és mozgásnak a növelése.
[00:24:23]Ez ez a érték, hogyha súlyos csorbát szenvedne, az vajon mit jelentene az egyén életébe, és mit jelentene az állam életébe, hogyha visszatérnénk a 2010 előtti privatizációs és különféle fű alatt való eladogatásokhoz.
[00:24:42]Erről erről vannak-e kimutatások?
[00:24:45]Elképzel, mármint, hogy konkrét számszerű, milyen veszteséget okozzon?
[00:24:50]Absol abszolút.
[00:24:50]Most amit hallottunk legutóbb azt, hogy a a MOLba azonnal elkezdenék az átszervezést szinte biztos, hogy a MOLnak, hogy ugye a MOL az már egy regionális szereplő, még nem Európa, még nincs ben Európa öt legnagyobb olajmultijában természetesen, de azért a régióban azért már sok fele ott van.
[00:25:10]És van neki mindenféléje olajmezője, gázmezője, mindenféléje Magyarországon kívül is.
[00:25:18]Hogyha a múlt megpróbál, hogyha hogyha a múlt mollbeli állami részt privatizálni kezdenék, akkor teljesen biztos, hogy lenne olyan konkurenciája, aki nagyon szívesen belépne az állami rész helyébe.
[00:25:36]Méghozzá azért, mert hogy egy nagyon értékes szereplő, de akkor egyrészt a MOL nem fog befizetni semmilyen osztalékot a magyar államnak.
[00:25:45]Abból nem le a a nem befizetett osztalékból nem lehet oktatást, egészségügyet, szociális területeket finanszírozni értelemszerűen.
[00:25:53]És akkor, hogyha a konkurencia vesz meg még részeket a mólon belül, akkor azért elképzelhető, hogy nem biztos, hogy 103A működni fog.
[00:26:01]Most jelen pillanatban 100 halombatta ideálisan, sőt nem ideálisan, nem tud máshogy működni, csak úgy, hogy az alapanyagának egy része orosz kőolaj.
[00:26:10]A kőolaj fizikai tulajdonságai, műszaki tulajdonságai a különféle mezőkön teljesen mások.
[00:26:20]Nem lehet az orosz kőolajat egy az egybe még venezuelaival se, de északi tengerivel sem helyettesíteni, hanem a technológiát át kell alakítani.
[00:26:30]Ez olyan lenne, mintogyha valaki azt mondaná, hogy van egy benzines autóm, és holnaptól én csak dízelt tankolhatok.
[00:26:36]Hát tankolhatok én abba a benzines autóba, nem fog elindulni természetesen.
[00:26:41]Át kell alakítani az egészet.
[00:26:43]Ahhoz, hogy 10át átalakítsuk, idő és pénz kell.
[00:26:46]Ha megveszi a konkurencia a Molt nagyon gyorsan, akkor biztos, hogy ő neki fontos az, hogy át legyen alakítva 100 halombatta?
[00:26:54]Én úgy érzem, hogy van esély rá, hogy inkább az fontos neki, mint ahogy a magyar cukoriparban annak idején fontos volt, hogy zárjuk be, aztán majd én ellátom máshonnan.
[00:27:04]Tehát ez is egy veszély a összes privatizációnál, nem csak a múl, hanem a későbbi más egyéb állami tulajdonban levő vállalatok privatizációnál is, tehát nem lesz bevétel az államnak belőle, és akkor finanszírozhatja másból az állami kiadásokat.
[00:27:25]Könnyen lehet, hogy olyan szinten ki leszünk szolgáltatva esetleg a konkurenciának, tehát nem nem szakmai befektetők fognak jönni, hanem a konkurencia fog jönni, amilyen szinten tönkre tudják tenni a a magyar piacot, ha tönkre, ha ha ők belépnek és megemelik az árakat, nálunk jobban meg szokták emelni a külföldi befektetők az árakat, mint az anyaországukban általában a szolgáltatásra, vagy a vagy bármi egyébbre.
[00:27:52]Akkor ez azt jelenti, hogy Magyarországon megint ugyanazért a szolgáltatásért, ugyanazért a termékért többet fizetünk, mint Ausztriában, vagy mint Franciaországban.
[00:28:01]Ilyenre már azért volt bőven példa valójában.
[00:28:06]És én úgy érzem, hogy nincs olyan ország, aki a közműveit, most a Mol az éppen nem közmű, de a közműveit nem tartja saját kézben.
[00:28:16]A közmű az mindig egy monopol dolog.
[00:28:18]Ugye az MVM-ek azok az az már azért közműszolgáltatást is végez igazából.
[00:28:23]Hát áramot nem tudunk jól lehet piacosítani, de az ilyen ilyen nyakatekert piacosítás.
[00:28:28]Szóval nem tudunk úgy venni áramot, mint ahogy kenyeret, hogy ha nem tetszik a jobboldali szomszéd kenyeres, akkor elmegyek a baloldali kenyereshez.
[00:28:36]Ö igazából tehát ezek azok a konkrét tények, amik mindenféleképpen fenyegető veszélyt jelentenének, hogyha tényleg valaki elkezdené eladni azokat a ö nagyon értékes magyar vállalatokat, amik ma már ismét állami tulajdonba kerültek.
[00:28:59]Illetve van még egy történet, ez tényleg a gazdasági szuverenitás.
[00:29:04]A gazdasági szuverenitáshoz azt gondolom, hogy az első legfontosabb lépés, én ezt mindig emlegettem, ezt tudom Andrinak már lehet, hogy kicsit sok, mindig előhozom az IMF-től való megszabadulásunkat.
[00:29:12]Ez volt talán az első lépés, amit amit azt gondolom, hogy hogy mindenféleképpen ö ha beszélünk a múltról, akkor akkor nem feledkezhetünk meg róla.
[00:29:23]Addig, amíg kívülről diktálják a hitelezők, hogy mit kell csinálni, és nem csinálhatsz mást.
[00:29:30]és semmilyen un anortodox, mondjuk inkább innovatív megoldást, tehát innovatív probléma megoldást nem vethetsz be alapvetően, csak másolhatod azokat a dolgokat, amiket ő mond, vagy csak azt hajthatod végre.
[00:29:47]De hogyha már azt 50-szer végrehajtották, és 50-ből 49-szer nem sikerült, akkor miért nekünk sikerült volna az jobban igazából?
[00:29:55]Tehát ez lett a gazdasági szuverenitásunknak egy nagyon nagyon nagyon fontos mérföldköve, amikor ezt meg tudtuk lépni és el tudtuk kezdeni az innovatív megoldásokat.
[00:30:04]Az innovatív megoldásoknak a hátterét meg az adta, hogy nem csak a lakosság által befizetett adókból fogunk oktatást meg egészségügyet fenntartani, hanem igenis kellenek olyan szereplők, amik állami szereplők is befizetnek a költségvetésbe.
[00:30:22]És így lehet a lakosságtól kisebb adóterheléssel, normálisabb életvitelt biztosítva jó szolgáltatásokat, jó állami szolgáltatásokat produkálni.
[00:30:36]Lehet, hogy készültem így könny számokkal az energet az energetikiai szektorban kezdem az elején kitűzött kormányzati célunk volt, hogy stratégiai ágazatokban 50% felé fölé tudjunk menni magyar hányatban, tulajdonhányatban.
[00:30:52]Az energetikai szektor volt ennek talán az első és legfontosabb kulcsa.
[00:30:56]21% pontot javítottunk, jóval 50 alatt voltunk 41-2%-on, és 21% pontot hoztunk föl, tehát most már bőven 50%, sőt 60% fölött vagyunk.
[00:31:09]Elképesztő.
[00:31:09]A másik ilyen kulcsterület volt például bankszektor.
[00:31:14]Elképesztő mértékben 14%-ot javítottunk, és így 50 fölött vagyunk már ott is.
[00:31:18]És van még jó pár, de akkor, hogy ez az őszinte szembenézés legyen, hol nem sikerült még.
[00:31:28]És ez hol mutatkozott meg?
[00:31:31]Kiskereskedelem, ami csak nevében kicsi.
[00:31:34]Nem szeretem a szót, mert a magyar amúgy egy nagyon jó leíró beszélő nyelv.
[00:31:37]Imádom.
[00:31:37]De hogy a kis kereskedelem azt érezteti velünk, mintha bolti, mintha kisboltokról beszélnék itt itt a sarkon.
[00:31:44]Nem multik.
[00:31:48]Nem, a multikról beszélek.
[00:31:48]És miért fontos ez?
[00:31:52]Árésc csökkentés.
[00:31:54]Ugye volt a kedvenc példám.
[00:31:54]piros tejföl 1100 Ft volt, most 400 úgy, hogy 10% van rajta ugye a beszerárhoz képest.
[00:32:04]Most képzeljük el azt, valaki tartja a teheneket, tehát tejgazdaságot üzemeltet, feldolgozó ipar, tejből készül tejföl, becsomagolják, odaszállítják, satöbbi, satöbbi, satöbbi, satöbbi.
[00:32:20]Ezek így együtt mind nem kerestek a sztorin annyit, mint az, aki polcra tette, hogy aztán mi megvegyük.
[00:32:29]Ezért és az élelmiszerinflációval kapcsolatban volt különösen fontos, hogy megmutatkozott, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy a kiskereskedelemben mi a helyzet.
[00:32:39]A tulajdoni viszonyokat is, ha nézzük, meg az egész ágazat szerkezetét, ha nézzük.
[00:32:46]Hát persze, hogy az egyik kiskereskedelmi nagy lánc, amikor bevezettük az áréscsökkentést, akkor kiállt és azt mondta, hogy ez neki, ha jól emlékszem, három vagy 4 milliárd Ftos heti veszteség.
[00:33:00]Fordítsuk ezt le magyarra.
[00:33:00]Ennyivel kevesebbet vettek ki a családok zsebéből hetente.
[00:33:06]Tehát, hogy csak minden mindennek két oldala van.
[00:33:08]Szóval szerintem bár sok szektorban sikerült elérnünk az 50% vagy e fölöttit, és erről szerintem nagyon transzparensen beszélnek is a kormány tagjai, azt hiszem, nemrlégiben pont Lázár miniszter úr is beszélt erről, hogy a következő időszak egyik nagy kihívása az, hogy például a kiskereskedelmi szektorban szintén jelentős, mondjuk úgy, hogy magyar erőket tudjunk fölmutatni, magyar erő többletet tudjunk felmutatni.
[00:33:36]Jó pár szektor van, ahol szerintem elégedettek lehetünk.
[00:33:41]Turizmus, főleg a jelenleg időszakban, amikor például a nehéz gazdaság ellenére a turisztika húz a belső fogyasztáson kívül még igazán 12%-os bővülés van ott is a magyar tulajdonhányatban.
[00:33:53]Tehát mondhatjuk, hogy van, ahol örülünk annak, hogy családi cégek tudtak a turisztikában jelentősen bővülni.
[00:34:00]ugye 400000 embernek ad amúgy munkát az áldozat, de azért mégiscsak még egyszer mondom, az őszinte szembenézésnek az is a része, hogy akkor ne csak azt mondjuk el, hogy mi mindent csináltunk ki, hanem hol van még teendő.
[00:34:15]Valószínűleg abban még van teendőnk, hogy például a kereskedelemben növelhessük a magyar tulajdon hányad arányát, de erről nyíltan beszélünk is.
[00:34:25]Szerintem a másik fontos szektor a telekommunikáció, ahol jelentős erőket sikerült már elfoglalni.
[00:34:29]De hát ugye három nagy van, ebből csak egy van magyar kézben jelenleg.
[00:34:36]Tehát, hogy azért De egyik sem volt, egyik sem volt.
[00:34:38]Egyik sem volt.
[00:34:39]Tehát azért ez ez pont eggyel több a három közül.
[00:34:41]Csak azért mondom el ezeket, mert ezek olyan ágazatok, ahol ahol az emberek, hogyha kimondom a cég nevét, vagy kimondom, hogy mit árul piros tejf, akkor mindenki el tudja képzelni, hogy mi a jelentősége annak, hogy egy áréscsökkentés után amikor belépsz, és azt mondod, hogy a multinak a profit ésége vagy mohóságvezérlete profit éséggel nem tud érvényesülni, hogy a fenébe van az, hogy 1100 helyett 400 Ft-ért is lehet árulni azt a tejfölt, úgyhogy van rajta 10% Margin így is.
[00:35:10]És ez az áréscsökkentés című történet, ez most már olyan magyar innováció, amit Ausztriába is elkezdtek használni az üzemanyagra.
[00:35:20]Igen.
[00:35:20]Eddig korábban senki másnak nem jutott eszébe, úgyhogy tessék itt az NGM-et egy picit komolyabban venni, mert az MGM-nek eszébe jutott és meg is csinálta már.
[00:35:30]Bocsánat.
[00:35:32]Hát nagyon szépen köszönöm, hogy itt értékeltük az elmúlt 16 évet és a várható kihívásokat.
[00:35:35]Köszönöm szépen Szalai Piroskának, miniszterelnöki főtanácsadónak és Paló Andrénak, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivőjének a értékes gondolatokat.
[00:35:46]Köszönöm nézőinknek, hogy velünk tartottak.
[00:35:48]Ismételtem, aki még nem tette meg, az iratkozzon fel a kontexztus csatornára, és akkor folyamatosan értesítést kap a műsorainkról.
[00:35:54]Köszönöm a figyelmüket, viszontlátásra.
[00:36:03]Akkor