Kontextus 52:04

Választás után: geopolitikai következmények – Ütközőzóna: Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton

geopolitikamagyar választásokeu-magyarország viszonyukrán háborúelemzés
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Választás után: geopolitikai következmények – Ütközőzóna: Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton
tl;dr

Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton geopolitikai szakértők a 2026-os magyar választás nemzetközi következményeit elemzik. A beszélgetés központi témái: az EU–Magyarország viszony normalizálódása, az Ukrajna–Magyarország kapcsolatok javítása, az amerikai–magyar kapcsolatok átértékelődése, az orosz energiaimport folytatódása, valamint az iráni–amerikai konfliktus lehetséges lezárása.

A szakértők egyetértenek abban, hogy Magyarország nem rendelkezik valódi alternatívával az EU-hoz való kiegyezéshez, mivel a geopolitikai valóság ezt nem teszi lehetővé. Az új kormányzat előtt álló fő kihívás: a brüsszeli pénzek hazahozatala olyan feltételek mellett, amelyek nem csak jogállamiságra, hanem külpolitikai és biztonsági kérdésekre (különösen Ukrajna) is vonatkoznak.

Az Ukrajna-kapcsolatok javítása mindkét fél számára szükséges, de az új magyar kormánynak egyértelműen kell közölnie Kijevvel, hogy nem fogad el alárendelt pozíciót. A magyar–ukrán viszony valódi normalizálódása azonban csak a háború után lehetséges. Az Egyesült Államok prioritási listáján Magyarország leértékelődik, mivel az új kormány nem képviseli az előző ideológiai értékrendet.

Az iráni–amerikai konfliktus megoldása mindkét fél számára szükséges, de Attila pesszimista: szerinte az USA és Izrael alulbecsülte az iráni ellenálló képességet és akaratot, hasonlóan ahhoz, ahogy az oroszok Ukrajna invázióját. A háború hosszabbodása és az amerikai belpolitikai meghasonlás (még Trump támogatói között is) súlyos külpolitikai kudarcot jelent.

A választás geopolitikai következményei Európában

Demkó Attila szerint a magyar választás legfontosabb európai következménye az, hogy eltűnik az az ördög ügyvédje, aki eddig Magyarország volt az Ukrajna-kérdésben. Azonban az új magyar kormány irányát tekintve nem biztos, hogy olyan éles váltás történik, mint sokan gondolják.

„Magyarország azért nem globális geopolitikai szereplő, de Európában egy fontos szereplő. Itt Ukrajna kérdésében nagyobb lesz a konszenzus, hogy merre menjen Európa." – Demkó Attila *

Az EU–Magyarország viszony normalizálódása várható, de Attila hangsúlyozza, hogy az Unió nem csak jogállamisági, hanem külpolitikai és biztonsági feltételeket is fog támasztani. Az új kormány feladata lesz, hogy mozgásteret építsen magának ezek között az elvárások között.

Az EU-pénzek hazahozatala és a rejtett követelmények

Demkó szerint az EU-val folytatandó tárgyalások során nem minden követelmény lesz nyilvános. Vannak olyan privatizációs igények és szektoriális adózási kérdések, amelyeket nem fognak nyíltan megfogalmazni, de az új kormánynak tudnia kell, hogy ezek a háttérben vannak jelen.

„Mindig az a kérdés a magyar–Brüsszel–Európa viszonyában, hogy mi az a kívánalom, amit nem fogalmaznak meg nyilvánosan, de nekünk fájhat." – Demkó Attila *

Attila reméli, hogy az új kormány bölcsen fogja kezelni ezeket a nem teljesen transzparens követeléseket, és nem adja el azokat a magyar nagy cégeket (reptér, MOL stb.), amelyek részben állami kézben vannak.

Migráció és határvédelem

Demkó szerint az új kormány migráció tekintetében nem akar az európai mainstream vonalára átállni, amit helyesnek tart. Megemlíti, hogy az 1 millió eurós napi bírság túl sok, és erre megoldások lehetségesek, ha mindkét fél akar.

Az új kormány pozitív ösztönei vannak a migrációs kérdésben, és Attila szerint ez helyes út. Hangsúlyozza, hogy a migráció rendkívüli veszély Európára, és míg Nyugat-Európa már visszafordíthatatlan folyamatokba jutott, Közép-Európa még nem.

„A migráció az egy rendkívüli veszély Európára nézve. Szerintem Nyugat-Európai számos országává már visszafordíthatatlanok a folyamatok, de Közép-Európa nem jutott el idáig." – Demkó Attila *

Az Egyesült Államok és Magyarország viszonya

Bendarzsevszkij Anton szerint az amerikai–magyar kapcsolatok jelentősen átértékelődnek. Az Egyesült Államok számára Magyarország leértékelődik az ideológiai és értékrendi azonosság hiánya miatt.

„Donald Trump korábban többször hangsúlyozta, hogy a jó kapcsolat az az eddigi kormánynak szól. Vélhetően az Egyesült Államok számára Magyarország egy kicsi ország, a kapcsolatokat az értékelte fel, hogy hasonló értékrendet, hasonló ideológiát vallott az eddigi magyar kormány." – Bendarzsevszkij Anton *

Anton szerint az amerikai vektort felváltják a szorosabb európai uniós kapcsolatok, és az amerikaiak által ígért befektetések és együttműködések valószínűleg nem fognak, vagy csak részben fognak megsülni.

Az Ukrajna–Magyarország viszony normalizálódása

Bendarzsevszkij szerint az Ukrajna–Magyarország viszony javítása elkerülhetetlen, de Demkó hangsúlyozza, hogy az új kormánynak egyértelműen közölnie kell Kijevvel: nem fogad el alárendelt pozíciót.

„Csak szemmagasságba beszélünk veletek. Beszélni akarunk, meg akarjuk oldani, de nem úgy, hogy ti megmondjátok nekünk, hogy merre van az előre." – Demkó Attila *

Demkó szerint az ukránok agresszívan jártak el nem csak Magyarországgal, hanem több szomszédjával is 2014 után. Az ukrán nacionalizmus 2014-ben nem egy liberális, befogadó rendszer volt, és a kárpátai magyarok jogainak kérdése továbbra is nyitott.

Anton szerint az igazi kapcsolatnormalizálás csak a háború után fog megtörténni, mivel jelenleg nehéz bizonyos dolgokról tárgyalni a háborús körülmények között.

„Szerintem az igazi kapcsolatnormalizálás Magyarország és Ukrajna között majd mindenképpen a háború után fog megtörténni." – Bendarzsevszkij Anton *

Az orosz energia és a barátság vezeték

Az új magyar kormány pragmatikus kapcsolatokat akar fenntartani Oroszországgal, és az energiaimport folytatódni fog. Demkó szerint április végéig meg fog javulni a barátság vezeték, és az olaj is jönni fog Oroszországból.

„Diverzifikálni kell, de nem az eddigi energia import kárára." – Magyar Péter (idézve) *

Anton szerint az oroszok az elmúlt években előszeretettel használtak energiafegyvert, és nem kizárt egy olyan forgatókönyv, hogy ha elmérgesedik a viszony, az oroszok elzárják a csapokat. Azonban jelenleg erre semmi nem utal.

Ukrajna helyreállítása és az újépítés

Demkó és Anton között vita alakul ki az Ukrajna-helyreállítás gazdasági lehetőségeiről. Demkó szkeptikus az újépítésben való magyar részvétel profitjával kapcsolatban.

„Aki azt mondja, hogy ez egy jó üzlet, ez jó üzlet lehet bizonyos cégeknek, de nem az amerikai adófizetőknek, meg nem a lengyel adófizetőknek, meg nem a magyar adófizetőknek." – Demkó Attila *

Demkó szerint az újépítés nagy része nyugati cégeknek lesz biznisz, de az adófizetőknek nem. Az oroszok már 11 milliárd dollárt fektetnek az újjáépítésbe a lerombolt területeken.

Anton viszont optimista, ha tartósan végetér a háború. Az Ukrajna-helyreállítás költsége 500–600 milliárd dollár közé tehető, és ezt magáncégek, fejlesztési bankok és az IMF fogják finanszírozni. Az Ukrajna nyersanyagokban és mezőgazdaságban gazdag, és ezek a lehetőségek vonzóak a nemzetközi befektetők számára.

„Ukrajna nyersanyagokat tekintve egy nagyon gazdag ország lehetne. Nagyon kedvező feltételekkel rendelkezik, földrajzi feltételekkel, tengerparti, tengeri kikötők, és Európa leggazdagabb mezőföldjeinek több mint 60% Ukrajnában található." – Bendarzsevszkij Anton *

Az iráni–amerikai konfliktus

Bendarzsevszkij szerint az iráni–amerikai tárgyalások közel lehetnek a megállapodáshoz, mivel mindkét fél érdekelt a konfliktus lezárásában. Az atomprogram az ütközőpont, de szerinte ez nem megkerülhetetlen.

„A jelenlegi helyzetben, hogy ezek nem, vagy legalábbis korlátozottan történnek meg, a szállítások szinte azonnal folytatódni tudnak, és az árakra kedvező hatással lesznek." – Bendarzsevszkij Anton *

Anton szerint a Hormozi-szoros blokádja alatt jelenleg csak három hajó halad át naponta, míg békeidőben 60–80 hajó. A megállapodás gyors lezárása az Egyesült Államok számára szükséges az időközi választások miatt, Irán számára pedig azért, hogy megvédje gazdaságát.

Demkó pesszimizmusa az iráni helyzetről

Demkó Attila azonban pesszimista az iráni konfliktus kimenetelét illetően. Szerinte az USA és Izrael alulbecsülte az iráni ellenálló képességet, hasonlóan ahhoz, ahogy az oroszok Ukrajna invázióját.

„Szerintem a török megfogta őket, és már mennél szabadulnának tőle, de nem lehet." – Demkó Attila *

Demkó szerint az irániak az akarat szempontjából jobb helyzetben vannak. Az iráni rakétavárosok még mindig működnek, és nem sikerült őket megsemmisíteni. Az irániak el akarják húzni a konfliktust, és ha az akarat elfogy az USA-nak, akkor az irániak nyerhetnek.

„A háború, egy ilyen háború az az akaratok küzdelme. Minden háború az persze a képességek küzdelme is, de ha az akarat elfogy, akkor tök mindegy, hogy mennyi képességed van." – Demkó Attila *

Az amerikai belpolitikai meghasonlás

Demkó szerint az iráni kaland súlyos külpolitikai kudarcot jelent az USA számára, és ez belső meghasonlást okoz még Trump támogatói körében is.

„Tucker Carlson hogy állt bele Donald Trumpba meg mások is. Tehát olyan nyilatkozatok jelennek meg, hogy a amerikai a maga mozgalom az az befele fordult volna és ezt várták Donald Trumptól, hogy ne kezdjen újabb külföldi kalandokba." – Demkó Attila *

Még olyan republikánus politikusok is, mint Marjorie Taylor Greene, akik korábban Trump nagy támogatói voltak, már azt mondják, hogy el kell mozdítani Trumpot. Ez egy nagyon komoly belső meghasonlás.

A Grönland-kérdés és az európai–amerikai viszony

Demkó szerint Trump Grönland-ügye is feszítette az európai–amerikai viszonyt, de az iráni kaland sokkal súlyosabb. Az USA-n belül is törések keletkeztek, és Trump adminisztrációjának ez sokkal többe fog kerülni, mint a Grönland-kérdés.

„Az, hogy én eldöntök valamit, és tehát ezért itt azért súlyos szerintem súlyos hibák vannak és hát a Trump adminisztrációnak ez belpolitikailag és külpolitikailag is sokkal, de sokkal többe fog kerülni." – Demkó Attila *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Dem Attilla, Benne a Zsepski Antonnal és Pulca Istvánal" – az átirat elején szereplő nevek részben torzultak; az ASR-ből „Demkó Attila" és „Bendarzsevszkij Anton" azonosítható, de a harmadik szereplő (Pulca István?) nem tiszta.
  • „Leyerek" – értelmezhetetlen szó, valószínűleg országnév vagy intézmény, de kontextusból nem rekonstruálható.
  • „Kőlvezeték" helyett valószínűleg „kőolaj-vezeték" vagy „olajvezeték" értendő több helyen.
  • „Barátság vezeték" – az átiratban többször szerepel, valószínűleg az orosz–magyar gázvezeték (Druzsba/Barátság vezeték) torz alakja.
  • „Szóbeli egyességeket" – a kontextusból valószínűleg „szóbeli megállapodások" vagy „szóbeli egyezmények" értendő.
  • „Karbantartáson sokáig tartott" – az átiratban zavaros, de az orosz gázvezeték-szállítás leállásáról van szó.
  • „Északi áramot" – valószínűleg „Északi Áramlat" (Nord Stream) vezetékről van szó.
  • „Kőkemény nacionalizmus proe Európának" – értelmezhetetlen szókapcsolat; valószínűleg „kőkemény nacionalizmus pro-Európa mellett" vagy hasonló értendő.
  • „Pcs" – értelmezhetetlen rövidítés, kontextusból nem világos.
  • „Majdan" – valószínűleg a 2013–2014-es ukrajnai Euromajdan forradalom.
  • „Iráni háború" – az átiratban több helyen szerepel, de nem egyértelmű, hogy az iráni–izraeli vagy iráni–amerikai konfliktusra utal-e; az összefüggésből az iráni–amerikai konfliktus valószínűbb.
  • „Brent" és „URAS" – valószínűleg a Brent és az Urals kőolaj-fajták, de az átiratban zavaros az írás.
  • „Hormozi szoros" – valószínűleg a Hormuz-szoros.
  • „Straight of Hormus Monitor" – valószínűleg a Strait of Hormuz Monitor weboldal.
  • „Mocstaba" – valószínűleg egy iráni katonai vagy politikai vezető neve, de az átiratban nem egyértelmű.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:06]Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat.

[00:00:08]Ez itt az ütköző zóna a kontextuson.

[00:00:10]Állandó szakértő vendégekkel Dem Attillával, Benne a Zsepski Antonnal és Pulca Istvánal a házigazdával.

[00:00:16]Sziasztok!

[00:00:16]Szeretettel köszöntelek benneteket.

[00:00:18]Sziasztok!

[00:00:19]Sziasztok!

[00:00:20]No hát van bőven témánk ezen a héten is, és hát ugye bár a műsor geopolitikai és külpolitikai vonatkozású, nem tudunk elmenni amellett, hogy itt volt egy választás Magyarországon, aminek a hát az eredménye részvétel szempontjából meg eredmény szempontjából is döbbenetes.

[00:00:36]Mi következik szerintetek ebből rövid középtávon európai politik európai politikai illetve geopolitikai szempontból?

[00:00:44]És akkor nyugodtan bármelyiket kezdhetitek.

[00:00:49]Attila, hát hogyha Európát nézzük meg, nyilván itt van a fontosabb következmény, hiszen Magyarország azért nem globális geopolitikai szereplő, de Európában egy fontos szereplő.

[00:00:58]Itt Ukrajna kérdésében nagyobb lesz a konszenzus, hogy merre menjen.

[00:01:02]Európa.

[00:01:02]Ez nem biztos, hogy jó az az irány, amibe Európa megy, de nem lesz egy ördög ügyvédje se, aki ugye Szlovákia van, de hát azért Magyarország háta mögé bújt nagyon sokszor, meg ugye Csehország is, meg Ausztria is.

[00:01:14]Na most ez a hát ez eltűnik, mert nem egy ország volt.

[00:01:20]Tehát azért lássuk, nem egy ország volt, aki a jelenlegi iránnyal kapcsolatban azért kérdéseket vetett fel, hogy ez a jó irány-e.

[00:01:26]Tehát most az a kérdés, hogy Szlovákia megmarad-e azon az úton, hogy egy más típusú európai politikát kell folytatni.

[00:01:33]Csehország ugye már váltott, de hogy ezt a váltást visszafordítja-e Ausztria meg mindig csende csendes társ volt, tehát hogy ők ők mit lépnek, azt majd meglátjuk.

[00:01:45]Tehát tehát mindenképpen van európai szinten ennek egy következménye.

[00:01:52]Bár az is kérdés, hogy az új magyar korán merre fog menni, hiszen azért ez nem biztos, hogy annyira éles váltás mint amennyire sokan gondolják.

[00:01:59]Bár az másik kérdés az, hogy nyilván haza kell hozni az Európai Uniós pénzeket, és annak nem csak jogállamisági feltételei lesznek, mint ahogy régen sem csak jogállamisági feltételei voltak, hanem bizonyos dolgokba külpolitikai, biztonságpolitikai kérdésekben, főleg Ukrajna kérdésében is vártak váltást, ami mondjuk gyakorlatilag egy csomag lesz szerinted, ha jól értem.

[00:02:21]Tehát meg fognak fogalmazni egy elvárást, amivel kapcsolatban a az új kormány majd próbál többé-kevésbé mozgásterepet építeni magának, aminek a vége az lesz, hogy lesz majd egy nagy EU csomag, amiben megállapodnak, amiről lehet, hogy semmit nem fogunk tudni.

[00:02:34]Hát ugye van egy része a dolognak, ami nyilvános.

[00:02:37]A nyilvánosságban, a jogállamiságról, az eddigi európaiak által, vagy ez a Brüsszel által hiányosságnak gondolt dolgokról lesz szó, ami ha megvalósul, az biztos, hogy nem lesz elég.

[00:02:50]Tehát, mert nem csak a jogállamiság volt a probléma, hanem a hanem az, hogy mert mi a stratégiai iránya Európának.

[00:03:00]Itt ez egy nagy kérdés, mert úgy látom, hogy migráció tekintetében az új kormány is azért nem akar egy a úgymond az európai mainstream vonalára átállni.

[00:03:10]Bár persze az is változik, szerintem ezt nagyon helyesen teszik.

[00:03:14]Ugye Ukrajna kérdése az bocs meg gyakorlatilag Magyar Péter ugye az elején elmondta azt, hogy ez a amire lehetett is számítani ez az 1 millió eurós bírság naponta, hogy ez túl sok lesz és hogy ezzel valamit kezdenék el és hogy szerintem vannak rá megoldások.

[00:03:28]Tehát igazából ez azt jelenti, hogy akkor a Magyarország felzárkózik migráció szempontból.

[00:03:32]Nem tudom melyik országot mondjam leyerek, hogy ki ki azok, akik kritizálják, de egyébként működtet.

[00:03:38]Hát ugye ez a kérdés, szerintem ott lehet megoldást találni, hogyha mind a két fél akar, mert nyilván ott ugye az a probléma, hogy csak Belgrádba lehet beadni a menekült kérelmeket, biztos lehet valami megoldást találni.

[00:03:50]Most egyelőre nem olyan nagy a nyomás ugye a déli határon.

[00:03:54]Az más kérdés, hogy hogyan alakul Irán, meg hogyan alakul sok afrikai konfliktus mondjuk a következő négy évben.

[00:03:58]Tehát ez változhat.

[00:04:00]azért ezt nagyon fontos látni, hogy ez nem egy permanens állapot, mert aki azt mondja, hogy ma nincs nagy nyomás, az az nem azt jelenti, hogy nem lesz holnap.

[00:04:07]De én úgy látom, hogy itt egy alapvetően egy jó ösztönök vannak az új kormányzatban is, tehát itt nem lesz nagy változás, mert ez egy helyes út volt.

[00:04:15]Tehát a migráció az egy az egy rendkívüli veszély Európára nézve.

[00:04:19]Szerintem Nyugat-Európai és számos országává már ugye itt már visszafordíthatatlanok a folyamatok, de azért Közép-Európa nem jutott el idáig.

[00:04:28]És ugye nemrég saját magam láttam a lengyel határítést, amihez képest a magyar határítés az az egy nagyon humánus és nyitott történet, mert ott még aknamező is lesz, ha minden igaz.

[00:04:41]Tehát ugye Belarusz határán egészen elképesztő az, ami ott épül.

[00:04:47]Tehát nem lehet a magyar határítést nagyon kritizálni, mert építik a baltiak és igaz oroszokkal szemben, de a migrál ott is volt egy ugye egy migrációs nyomás, meg van is ugye, mert Oroszország ezt hibridműveletként használta a lengyelek meg a baltiak ellen, meg a finnek ellen is, norvégok ellen is.

[00:05:05]Tehát ott szerintem van egy váltás.

[00:05:05]Ugye a nagy kérdés tényleg az, hogy Ukrajna Ukrajnának én úgy látom, hogy azért a gyorsított tagság, vagy a nagyon gyors tagságról már leállt Európa is, tehát azt láttuk 2027 január 1.

[00:05:18]Hát az nem lesz, ugye?

[00:05:18]Hát azt a németek is kimondták, az nem lesz.

[00:05:20]Az egy kamu volt, tehát az ukránok hitegetése volt.

[00:05:24]Tehát itt nem kerül kellemetlen helyzetbe az új magyar kormány.

[00:05:27]De bocsás meg itt azért jelentős európai szereplők beszéltek erről, akár intézményrendszerészéről, akár pedig vezetőpai politikus.

[00:05:36]Erre mondtam azt, ha visszaemlékszünk a korábbi adásokra, hogy az ukránok hitegetése az árulás az ukránokkal szemben, amikor nem igazat mondunk nekik, és nem mondtunk igazat 27.

[00:05:45]január 1je ügyében szerintem sokkal tisztább volt az, amit sokszor Magyarország mondott, hogy gyerekekhez lehetetlen, nem kell erőltetni.

[00:05:54]Meg egyébként ugye a magyar mezőgazdaság, tehát lengyelmezőgazdaságra milyen hatással bír?

[00:05:59]Persze, akkor találunk majd valami kiskaput, vagy megoldjuk.

[00:06:02]Hát az meg milyen tagság?

[00:06:04]Tehát tehát tehát itt szerintem nagyon sok dolgot meg lehet oldani.

[00:06:09]Ugye mindig az a kér kérdés egyébként a magyar Brüsszel Európa viszonyában, hogy mi az a kívánalom, amit nem fogalmaznaknak nek nyilvánosan, de nekünk fájhat.

[00:06:21]Tehát akár mondjuk privatizációs igények, akár csak ne adóztassuk meg ezt vagy azt a szektort úgy, akár akármi lehet ez, ami ami viszont költségvetésbe vág, vagy hát én nagyon remélem, hogy a azokat a magyar nagy cégeket, a reptér, MOL egyéb cégek, amik részben áll, ami kézben vannak, azokat nem adják el, mert ezek egyébként aranytojást tolyyótyúkok.

[00:06:46]De lehet egy olyan helyzet európai szinten is, hogy nyíltan ezt nem kérik, de nem nyíltan kérik, hogy húha, hát itt itt itt a mi érdekeink sérültek az elmúlt 16 évben, most azért kompenzálni kéne minket.

[00:06:59]Ezt nyilván nem fogják elmondani, de ez mindig benne volt.

[00:07:02]Tehát ne legyünk naivak, ez benne volt 2010 után is, amikor a németek mondták, hogy itt ilyen meg ilyen politikai probléma van.

[00:07:10]De valójában a háttérben elmondták azt, hogy ezen a ennek a cégnek az adózásán kéne változtatni, de baromi gyorsan.

[00:07:17]Na most szerintem most lesz az ébredés a leendő kormány részéről, hogy bizony itt nagyon komoly, hát fogalmazzunk úgy, nem teljesen transzparens követelések is vannak szövetséges országok meg az Európai részéről.

[00:07:34]Tehát én nagyon remélem, hogy ezt bölcsen fogják tudni kezelni, de ez mindenképpen egy váltás lesz, mert mert meg kell állapodni.

[00:07:41]Egyébként én azt gondolom, hogy meg kellett volna állapodni akkor is, ha a Fidesz nyer ugyanilyen többséggel, mert egész egyszerűen Magyarország annyira mélyen benne van az európai struktúrákban, ugye nem lehet kiemelni.

[00:07:53]Tehát ezek ilyen fantazmagóriák Magyarországnak nincs választási lehetősége.

[00:07:56]A világ nem olyan, hogy lehet választani ezt vagy azt.

[00:07:59]Egy közepes méretű európai ország részére nem nagyon kicsi.

[00:08:03]Most az ikonom biztos Tiny Hungary nem.

[00:08:05]Magyarország egy közepes méretű európai ország.

[00:08:07]Jó, globálisan nem egy nagy akkor se de nincs külön úk.

[00:08:12]Tehát nincs olyan külön utunk, ami ami mondjuk Svájcnak meglehet, mert Svájc a világ egyik leggazdagabb országa.

[00:08:19]Norvégiának töménytelen olaja van.

[00:08:20]Hát hogyha 2 millió hordót és nem 30000 hordót termelnénk ki nap mint nap, akkor nekünk is lenne választási lehetőségünk.

[00:08:28]Tehát egyébként ez egy teljesen világos dolog, hogy Magyarországnak nincs más lehetősége, mint kiegyezni az Európai Unióan nem lett volna lehetősége, hogyha egy újabb kormány áll fel, és nem lesz lehetősége a magyar kormány esetében, és hogy ne egyezzünk ki.

[00:08:43]Az a kérdés, hogy mekkora lesz a mozgástér és mikbe kell belemenni, ami nem a mi érdekünk.

[00:08:47]Tehát itt szerintem ezek a ezek a ezek a fő kérdések.

[00:08:51]Én nem azt gondolom, hogy nyilván a a rugalmasabb politika az nem ártott volna az elmúlt négy évben se.

[00:09:02]De ha a jövőben a rugalmas politika olyan lesz, hogy nem adunk fel fő magyar érdeket, akkor az akár pozitívan is ki tud jönni.

[00:09:09]Anton, te hogy látod a választásnak a következményeit?

[00:09:13]Hát mindig kellemetlen helyzetben vagyok, hogyha be politikát kell kommentelnem, ahogy eddig is arra törekedtem, hogy kerüljem.

[00:09:19]Jövőben is erre fogok törekedni.

[00:09:21]Nyilván most ennek vannak külpolitikai vonzatai, és itt a trendeket a trendekről mindenképpen érdemes beszélni.

[00:09:28]Szerintem ami nagyban változni fog, az a részben Attila is mondta, az Európai Uniós viszony és az ukrán magyar viszony.

[00:09:36]Ez mindenképpen változás előtt áll.

[00:09:40]illetve az Egyesült Államok irányában folytatott kapcsolatok.

[00:09:43]Tehát most leegyszerűsítve lehet, hogy azt fogjuk látni, hogy a az amerikai viszonyt vagy az amerikai vektort azt azt felváltják a a szorosabb európai uniós kapcsolatok.

[00:09:57]Valószínűleg ez lesz a tehát az amerikai kapcsolatok árára mondhatjuk így is.

[00:09:59]Én is egyetértek azzal, hogy Magyarország nem tehette meg az elmúlt években, hogy így ennyire izolációba került európai szinten.

[00:10:11]Ez ez ezt már már korrigálni kellett volna.

[00:10:18]Valószínűleg az volt a remény, hogy a a az az Európai Uniós kapcsolatok izolációja izolációját majd kárpótolja az Egyesült Államok és az Egyesült Államok majd valahogy rászól az uniós intézményekre, valahogy megsegíti Magyarországot az uniós források hazahozatalára, de ez ez nem történt meg.

[00:10:40]Szóval valószínűleg a uniós kapcsolatok jelentősen javulni fognak.

[00:10:45]feltételezem hónapokon belül meg fogjuk kapni a azt a maradék 17 milliárd eurós forrást.

[00:10:52]Ugye ebből 10 milliárd most augusztusban lejárt volna, tehát itt van egy ilyen időbeli határ is.

[00:10:56]Ez ez valószínűleg meg fog meg fog történni.

[00:11:03]és Ukrajnávából is javulni fog a viszony, ahogy az elmúlt években mindig, most is elmondom, hogy szerintem a mindig sajnáltam, hogy egyre mélyebb pontra került ez a két oldalú viszony, ami egyébként nem csak Magyarország hibája volt, tehát az egy kétoldalú probléma volt.

[00:11:22]Mindkét oldal politikai célra használta a kétoldalú kapcsolatokat.

[00:11:27]hiányzott a kompromisszumkészség Ukrajnában is, Magyarországon is, és szerintem alapvetően mindkét félnek az alapvető érdekel lett volna, hogy ezeket a kapcsolatokat, kétoldó kapcsolatokat javítsák.

[00:11:39]Ukrajna számára azért, ahogy eddig is elmondtam, mert az Európai Unióban, Magyarországon keresztül vezet az út.

[00:11:46]Itt nincs más lehetőség.

[00:11:49]Magyarországnak pedig azért, mert hát alapvetően fontos egyrészt, hogy mind a szomszédunk jóban legyünk, másrészt pedig a biztonsági szempontok játszanak, hogy itt egy felfegyverzett, háborúta traumatizált társadalom van, amely tényleg a túlélésért küzd éppen.

[00:12:11]És biztonsági szempontból is fontos, hogy hogy jóban legyünk ezzel az országgal.

[00:12:16]Másrészt pedig ugye a háború utáni helyre helyreállítási gazdasági lehetőségek miatt is jó, hogyha magyar cégeknek ez a lehetőség megmarad a jövőben.

[00:12:26]Úgyhogy szerintem itt lesz változás.

[00:12:28]Ez egy ez egy lehetőség, egy esély, hogy kvázi ilyen tiszta lappal induljanak a kapcsolatok és és valószínűleg ez meg fog történni.

[00:12:39]ami ugye Amerikát illeti, ott Donald Trump korábban ő többször is hangsúlyozta, hogy a jó kapcsolat a az az eddigi kormánynak szól.

[00:12:49]vélhetően tehát az Egyesült Államok számára Magyarország egy egy kicsi ország a kapcsolatokat az értékelte fel, hogy hasonló értékrendet, hasonló ideológiát vallott az eddigi magyar kormány.

[00:13:00]Hogyha ez most nem lesz meg, akkor Magyarország ilyen szempontból leértékelődik az Egyesült Államok prioritási listáján.

[00:13:06]És azok a beígért befektetések, együttműködések valószínűleg nem fognak, vagy csak részben fognak megsulni.

[00:13:14]Én erre erre gondolok.

[00:13:16]ami Oroszországot illeti, hát eddig legalábbis ugye az új megválasztott kormányfő sajtótájékoztatója alapján mintha sokban nem változna a helyzet, hiszen ő is kiemelte a pragmatikus kapcsolatokat Oroszországgal, sőt azt is mondta, hogy hát diverzifikálni kell, de nem az eddigi az eddigi energia import kárára.

[00:13:36]Tehát vélhetően amíg amíg lehet, addig ezek a a gáz és olasz állítmányok folytatódni fognak.

[00:13:46]Megkockáztatom, hogy április végéig hirtelen meg fog javulni a barátság külalvezeték is.

[00:13:52]Ez a következő témánk.

[00:13:53]És akkor akkor abban nem tehát, hogy jönni fog az olaj is Oroszországból.

[00:13:59]Most az a kérdés, hogy kommunikációs szinten mennyire tehát, hogy marad-e ezen a pragmatikus szinten az orosz-magyar kapcsolat, vagy esetleg elindul egy kommunikációs szinten lejtmenetbe, és az oroszok esetleg tesznek valamilyen lépéseket, mert az oroszok az elmúlt években előszeretette használtak energiafegyvert.

[00:14:17]Tehát ugye az egy ez egy mítosz, hogy az európai országok önként mondtak le az orosz energiahordozókról.

[00:14:25]Voltak ilyenek is, de sok esetben az oroszok voltak azok, akik leállították az energiaszállításokat.

[00:14:31]Tehát mielőtt az északi áramot meglehetősen furcsa körülmények között sérült meg, előtte ugye nem működött, nem nem jött gáz az északiáramaton keresztül, mert ugye az oroszok arra hivatkoztak, hogy megsérült a vagy pontosabban a karbantartásra van szüksége az egyik turbinának.

[00:14:49]És hogyhogy nem?

[00:14:51]Ez a karbantartáson sokáig tartott, hogy hogy se, hogy se tudták azt megjavítani.

[00:14:59]Ugye Ukrajnában is éppen nagyon sokáig tart a javítás a barátság vezetéknek, tehát ezek az indokok nem nem újak.

[00:15:03]És Bulgáriának is az oroszok állították le a a gázszállításokat.

[00:15:10]Tehát nem kizárt egy olyan forgatókönyv sem, hogy esetleg ha elmérgesedik a viszony, akkor az oroszok azt mondják, hogy akkor elzárják a csapokat.

[00:15:16]De egyelőre erre mondjuk nem utal semmi, hiszen a a Magyar Péter ugye azt mondta, hogy ugyanúgy fenn fogják tartani ezeket a ezeket az energiahordozók bosztármazó importot.

[00:15:30]Igen.

[00:15:30]Ugye úgy fogalmazott, mint ahogy Orbán Viktor vagy Cártó Péter is, hogy a földatot nem lehet megváltoztatni és akkor most térjünk át Ukrajnára, és akkor akkor ebből a kínulópontból próbáljuk megközelíteni, meg aztán utána az ukrajnai helyzetről is beszéljünk, hogy akkor most mi változik.

[00:15:44]Nyilván a 93 milliárd eurót oda fogják adni.

[00:15:46]Ez ezt is Magyar Péter egyértelművé tette.

[00:15:50]Ez mit változtat a mostani helyzeten.

[00:15:50]De akkor csak beolvasom a biztonság kedvért Zenkinek a mondatát, ami a kőolaj vezetéket illeti, ahogy ígértük, április végéig megjavítják a szakemberek.

[00:15:58]Nem teljesen, de annyira, hogy működőképes legyen az összes tartály javítása, amíg nem lesz kész, mert ez hosszú folyamat, de ez de ez most nem erről szól.

[00:16:05]Mondta a az ukrán elnök.

[00:16:10]Hát ez nagyon hosszú folyamat.

[00:16:13]annyira hosszú folyamat, hogy valószínűleg holnap is megindulhatna, ha nem lenne túl nyilvánvaló a dolog.

[00:16:17]Tehát tehát itt legalábbis az én forrásaim szerint a vezeték maga nem sérült.

[00:16:23]És persze mellette sérültek a tartályok, hogy ennek milyen latása van.

[00:16:27]Egy nagy kérdés, tehát ez egy játszma volt Ukrajna részéről.

[00:16:31]Most ez egy ilyen arcmentés, hogy akkor majd április végére javul meg.

[00:16:35]Ugye már a választás előtt bemondta Zelenski ezt, hogy meg fog javulni a vezeték talán három vagy négy nappal.

[00:16:41]Kuleba volt, külügyminiszter bemondta, hogyha a Fidesz nyer, akkor a Fidesszel kell megjavítani a viszonyt.

[00:16:48]Tehát az ukránok készültek a tervvel, B tervvel.

[00:16:50]Nekik nyilván érdekük az, hogy az új kormány az ne destabilizálódjon orosz energia nélkül jelen helyzetben destabilizálódna az új magyar kormány.

[00:17:01]Tehát nem érdekük aláesni, vagy és a hogyha maradt volna az Orbánkormány, akkor meg nem lett volna érdekük ugye 90 milliárd euróval kapcsán ezt tovább játszani, mert nagyon ők ők fogytak volna le előbb.

[00:17:13]Tehát itt amikor arról beszélünk, hogy kinek az érdeke a kapcsolatok javítása, hát azért ez inkább ukrán érdek van.

[00:17:22]magyar érdek is benne, és nyilván javítani kell a kapcsolatokat.

[00:17:23]Én mindig ezt mondtam, de de mi nem a azok vagyunk, akik gyengébb pozícióban vagyunk.

[00:17:29]Ezt sose felejtsük el, hát Ukrajna a kérelmező.

[00:17:31]Ukrajna volt a kérelmező korábban is, és ők kezdték el a ki nem mondott, de azért meglévő megállapodásokat felrúgni 2017-ben.

[00:17:42]Tehát itt nem Magyarország kezdte el a viszonyak a nagyfokú rontását.

[00:17:44]Egész egyszerűen 2010-ben, amikor megszavaztuk a vízummentességet Ukrajnának, utána a szóbeli egyességeket kidobták, ugye a kárpátai magyarságot illetően.

[00:17:57]Tehát ezzel a következő kormánynak is kell valamit kezdenie.

[00:18:01]Persze, tehát meg kell állapodni, csak a probléma az, hogy Ukrajna mindig úgy állt hozzá Magyarországhoz, egy kiszág és a kisország csinálja azt, amit mi mondunk neki, mert mi vagyunk a geopolitikailag fontos és egyéb.

[00:18:10]Tehát én nagyon remélem, hogy az új kormány is megmutatja meg megmondja Ukrajnának, hogy ezt felejtsék el.

[00:18:16]Tehát csak szemmagasságba beszélünk veletek.

[00:18:20]Beszélni akarunk, meg akarjuk oldani, de nem úgy, hogy ti megmondjátok nekünk, hogy merre van az előre.

[00:18:24]Tehát az ukránok azt képzelték magukról, most szerintem van egy kívonodás, hogy ők geopolitikailag mennyire fontosak, és hogy ők mindig mindig privilégizált helyzetben lesznek.

[00:18:35]Most azért az amerikaiak eléggé megmutatták, hogy nem, és azért Európának is végesek a a forrásai.

[00:18:43]Tehát azt gondolom, hogy Ukrajna részéről is van egy rekalibrálás.

[00:18:46]Nyilván ez könnyebb lesz a jelen kormányzattal javítani, vagy a jövendőbeli kormányzattal javítani, mert egy tabularáza van ilyen értelemben Magyarországon.

[00:18:57]De ezt ne felejtsük el.

[00:18:57]Ukána rendkívül agresszívan járt el, nem csak Magyarországgal, több más szomszédjával is 2014 után.

[00:19:04]Tehát itt nem arról van szó, hogy a kedves és aranyos Ukrajna érte a a magyar agresszió, hanem ezt ők kezdték el, és nekik kell befejezni, főleg a kárpátai magyarságot illetően.

[00:19:17]Tehát nálam még két hete is járt bent ukrán újságíró, és olyanokat mondott, hogy azt mondtam, hogy nyilván az ember vesz egy nagy lélegzetet, és mondtam, hogy értem, hogy nektek ti így gondoljátok, hogy nem szabad ezeket a jogokat visszaadni, mármint amit elvettek.

[00:19:31]Én meg úgy gondolom, hogy de ö és és az nem tárgyalás, hogy te megmondod, hogy mi lesz.

[00:19:36]Hát volt olyan ukrán akivel leveleztem, aki azt mondta, hogy hát segítenének kitelepíteni a kárpátai magyarokat, még fizetnének is.

[00:19:45]És ezek nem teljesen marginális emberek Ukrajnában.

[00:19:48]Tehát az egy nagyon erősen nacionalista forradalom volt 2014-ben a Majdan.

[00:19:53]Ez nem egy pro Európa.

[00:19:53]Tehát hogyha ha egy kőkemény nacionalizmus proe Európának gondolunk, akkor az persze voltaknak olyan elmelei is, tehát nem egy egységes valami volt.

[00:20:01]Ugye az a probléma, hogy aki azt mondja, hogy Pcs, az azt mondja, az az csak egy elemet emel ki, mert nyilván azért a végén azért voltak fura dolgok, nem?

[00:20:10]Tehát sok dolog volt, de egy nacionalista nagyon erősen nacionalista az ukrányi elverőltetése esetb indult el 2014 után.

[00:20:18]Abszolút nem egy liberális befogadó rendszer, ami ma Ukrajnában van.

[00:20:20]Ez ugye ez egy óriási félreértés.

[00:20:23]Na mindegy.

[00:20:24]Tehát nekik is változtatnia kell.

[00:20:26]Nyilván nekünk is vagy Magyarországnak is lehetett volna, ezt mondtam többször, hogy lehettünk volna bölcsebbek.

[00:20:31]Most reméljük az új kormányzat megszerzi azt a visszaszerzi az elvett jogokat.

[00:20:37]De mondom ezt nagyon fontos látni, hogy nekük nagyobb a nekik nagyobb a szüksége ránk, mint nekik rájuk.

[00:20:43]Oké.

[00:20:43]Nyilván ott van az olaj.

[00:20:46]Az egy fontos kérdés, de az Ukrajnának is fontos lehet hosszú távon, hiszen rengeteg pénz van benne az olajtranszferben, meg egy geopolitikai fontosság is van az olaj meg a gáztanszfer újraindításában, mert ez ad egy biztonságot Ukrajnának.

[00:20:55]Északi áramlat már nincs, vagy hát egy negyedben van, hogy a barátság meg a testvériség lehetne az új kapocs, meg a biztosíték Ukrajna jövő egyik biztosíték Ukrajna békésebb jövőjére.

[00:21:10]Anton, hogy látod a mostani helyzetet Ukrajna szempontjából?

[00:21:12]Mert most már elrugaszkodhatunk egyébként a választáson, hogy beszéltél róla, hanem akkor nézzük azt, hogy hogy állnak az ukránok.

[00:21:21]Még gyorsan annyi kitérőt esetleg, hogy szerintem az igazi kapcsolatnmalizálás Magyarország és Ukrajna között majd mindenképpen a háború után fog megtörténni.

[00:21:31]Nagyon sok dolgot most jelenleg nem tudunk, nem tudjuk mekkora jelenleg a kárpátai magyar közösségnek a a létszáma.

[00:21:38]Tehát ugye ki lehet indulni korábbi adatokból 1500-160000 fő, de már hát ugye más becslések már fele akkora légszámot mondanak.

[00:21:47]Nagyon nehéz háborús körülmények között tárgyalni bizonyos dolgokról, feltételekről, folyamatokról.

[00:21:54]A legtisztább képet majd akkor fogjuk kapni, hogyha hogyha béke lesz és hogyha tudunk olyan egyességeket, megállapodásokat kötni, ami alapvetően mindkét ország javát szolgálja.

[00:22:06]pont néhány nappal azelőtt a Magyarokenciáján voltam, és ott ott például a őket többek között az érdekelte, hogy a háború utáni lehetőségek milyen lehetőségeket tartogatnak, mert biztos, hogy a az áhonyi terminálnak a képességei, lehetőségei és a Ukrajna helyreállításából adódó ilyen gazdasági boom, az az nem csak a magyar logisztikusoknak hát Attila nagyon szkeptikus látom.

[00:22:39]Nem csak a, ahogy eddig is, nem csak a logisztikusoknak tartogatnak lehetőségeket, hanem az építőiparnak, a ugye az infrastruktúra fejlesztőinek, a technológiai cégeknek és egy során cégnek, amiben egyébként Magyarországon megvan a knohow, és ebből ebből lehet ezt ki lehet használni, ami Ukrajnát illeti jelenleg nem mondom, hogy Ukrajna most sokkal jobb helyzetben van, mint mint mint az elmúlt hónapokban az iráni háború miatt.

[00:23:10]Tehát az oroszok rengeteg pénzt keresnek most a az iráni háborún, és ez az orosz kompromisszum az orosz kompromissszum készséget nagyban pontja.

[00:23:21]Tehát hogyha hogyha eddig az orosz gazdaság nem állt jól ez most nem mondható el.

[00:23:28]Ne nem mondom, hogy hirtelen minden helyre állt, de a jelenlegi árakon ugye az orasznak az ára az továbbra is 120 dollár felett van.

[00:23:35]az orosz kölj jeg edyzésének a hordónkénti ára a brand egyébként nagyon paradox helyzet.

[00:23:43]A a Brent egy ugye az észak-európai edzésű kőolaj.

[00:23:46]Ez egy jobb minőségi kőolaj.

[00:23:48]mindig néhány dollárra az URAS fölött járt.

[00:23:52]A az elmúlt években a szankciók miatt ráadásul egy komoly 20-30%-os különbség volt.

[00:23:58]Most a Brentnek az ára 95 dollár, az oroszé pedig 120, mert orosz van jelenleg, nagy mennyiség van, vagy lenne, ott is azért vannak problémák.

[00:24:08]Az ukrán támadások miatt a balati tengere nem tudják jelenleg akkora mennyiségben exportálni az olajat.

[00:24:15]De van egy felhalmozott készlet, például azok a tankerhajók, amelyeket nem tudták értékesíteni az elmúlt hónapok során az amerikai szankciók miatt India ugye India lemondott egy darabig az orosz energiahordozókra.

[00:24:32]Egy szó mint 100z, hogy van van orosz olaj, amit lehet venni másoknak és emiatt az olasznak az ára magasan van.

[00:24:38]Az oroszok eltérnek a becslések havi szinten a jelenlegi árakon olyan 12-14 milliárd dollárral többet keresnek havi szinten, mint mint eddig.

[00:24:47]És ez ez azt jelenti, hogy hogy az oroszok most abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy kivárnak, ki tudnak várni, nem nincsenek rákényszerítve a tárgyalásokra.

[00:24:58]Ukrajna most megkapja ugyanezt a mentővet a 90 milliárd eurós csomagot, ami eddig itt a barátság kőlvezeték körüli magyar vétó miatt akadozott.

[00:25:11]Ez most meg fog jönni, de ugye ez egy átmeneti megoldás.

[00:25:13]Ez ez mondjuk úgy, hogy 2027 nyara végéig lesz elég Ukrajnának.

[00:25:22]És remélhetőleg addig a háború nem tart el, de van egy fix időszak, és közben az ukrán államodósság már az idén nyárra már 107 GDP arányosan 107% körüli lesz.

[00:25:35]Vannak problémák az ukrán parlamentben, ott a népszolgájának nincs meg a a a többsége, úgy tűnik, vagy nagyon minimálisan van meg.

[00:25:42]Csak a nézőkter Zelenskinek a pártja.

[00:25:45]Zelenszkinek a pártja az elmúlt hónapokban fokozatosan.

[00:25:48]Tehát ugye nincsenek választások már nagyon régóta, 2019-ben voltak utoljára parlamenti választások és elnökválasztások és emiatt a ugye nem lehet van aki már belefárad, nem tudom lemond, van aki meghal és nem nem tudják ugye pótolni ezeket a ezeket a kieső képviselőket.

[00:26:08]Van, aki egyszerűen nem hajlandó tovább támogatni, tehát korábban népszolgáját támogatta, de már nem szavaz mellette.

[00:26:17]És ez a korábbi kormánypárti többség az az eltűnt az elmúlt hónapokban.

[00:26:24]Legalábbis ugye épphogy megvan, ha mindenki bejön, mindenki és mindenki úgy szavaz, akkor épphogy megvan.

[00:26:29]Szóval ez egy nehéz helyzetben hozza a a az ukrán döntéshozókat.

[00:26:36]Hát szóval nem mondom, hogy olyan olyan könnyű könnyű helyzetben lenne most Ukrajna.

[00:26:40]Így, hogy ugye van egy ilyen keretezés, hogy végre elhárult az utolsó akadály, hogy Magyarország nem fogja akadályozni Ukrajna, nem tudom Európai Uniós tagságát és az ukrán forrásokat.

[00:26:50]azért ennél sokkal komplexebb a helyzet, és nem ettől hárult el, vagy nem ettől fogja Ukrajna megnyerni a háborút.

[00:26:55]Ön remélem, hogy az irányi háború hamarosan lezárul és újraindulnak a tárgyalások, de jelenlegi ilyen szempontból nem vagyok optimista.

[00:27:05]Az voltam néhány hónappal ezelőtt még 2025 végén, 2026 elején.

[00:27:11]Az iránni háború az az teljesen keresztülhúzta ezeket a számításokat.

[00:27:13]Ha végetér, ugye látjuk, hogy hiába van tűztszünet, az most április 21-ig tart el, azt hiszem, szóval arról, hogy meghosszabbítják, de még mindig az irányi háborúval foglalkozik az Egyesült Államok is.

[00:27:27]Most hogyha ezt kitart nem tudom májusig, vagy vagy akár tovább, akkor az azt jelenti, hogyha az irányi háborút sikerül lezárni, akkor az Egyesült Államok politikája a az időközi választásokra fog ráfordulni.

[00:27:39]Nem Ukrajnán lesz a fókusz.

[00:27:41]És ahogy említettem, Oroszország pedig egyáltalán nincs rákényszerítve arra, hogy a tárgyalásokat erőltesse.

[00:27:47]Tehát könnyen lehet, hogy az idei év is a a háború jegyében, az orosz-ukrán háború jegyében fog eltelni, és nem fogunk rendezést látni.

[00:27:57]Kérünk, bocsánat, még egy reagálni kell az újépítéses történetre.

[00:28:00]Ez egy régi vita, Anton és köztem.

[00:28:03]Hát egyrészt Ukrajnának a legjobban lerobbolt része az orosz kézbe kerül, tehát ott van szükség a legnagyobb újjáépítésre.

[00:28:08]Nehezen hiszem, hogy ez magyar cégeknek bármiféle terep lenne, mármint, hogy mondjuk a leromboltbaszt magyar cégek újítsák fel, vagy építsék újjá.

[00:28:20]Azt majd török meg kínai meg orosz meg egyéb cégek már csinálják is egyébként Mariopolt.

[00:28:26]Elkezdték nyilván van egy erős túlzás meg a rossz propaganda abban, hogy mennyire, de elkezdték rendbe rakni, meg bizonyos régiókat, meg utakat építenek, vasutakat.

[00:28:34]Ott az oroszok befektettek eddig körülbelül 11 milliárd dollárt az újjáépítésbe már most.

[00:28:38]vasút, út, Mariopol, egy-két kisebb település, de abból nem fog Európa kapni semmit, nyilván Magyarország se.

[00:28:45]A nyugat-ukjna nincs lerombolva, ami le van rombolva, azok az erőművek, vagy legalábbis az, amiket súlyos támadások értek.

[00:28:52]De ez de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ott romvárosok vannak.

[00:28:57]Én azért járom Ukrajnát, Kievnek a belvárosában nem lehet szinte semmit látni.

[00:29:01]egy minisztériumot támadtak ott meg.

[00:29:05]Legalábbis utoljára egy éve voltam utoljára, de azóta se lehet látni, hogy persze voltak az Odessának a belvárosát tért támadás, de ezek nem, tehát ezt a nagy romvárosok azok keleten vannak.

[00:29:18]Ugye meg Kievtől északra ugye BSAP ezek a ezek azért kaptak eleget.

[00:29:21]Egyébként itt magyar például iskolát építettünk az elmúlt években, meg adtunk segítséget eddig is, de hogy az újépítést, ami lesz miből?

[00:29:32]Hát alig tudjuk kinyögni azt, hogy a víz felett tartsuk Ukrajnát.

[00:29:33]Az oroszok nem adják, vagy oroszoktól nem lehet elvenni azt a 200 milliárdot, és az oroszok nem fognak vereséget szenvedni.

[00:29:40]Tehát az egy nagyon erőteljes kompromisszum lesz, hogy mennyit adnak majd ebből a pénzből, mert ott talán lehet kompromisszumot kötni.

[00:29:47]Hát azért az az nem fogja megoldani a problémát, hogy miből.

[00:29:50]És ugye a semmiből nem lesz semmi.

[00:29:53]Tehát semmiből mondom csak egy bizonyos ideológiai szint fölött lesz valami.

[00:29:59]Tehát miből lesz ez a óriási újépítés?

[00:30:02]egyébként Ukrajna hihetetlen lerohadt állapotban volt 22 előtt is.

[00:30:04]Tehát tehát az infrastruktúrát tekintve tehát nem egyszerűen újjáépítésre lenne szükség, ha európai szintre föl akarjuk hozni Ukrajnát, tehát nem az újj tehát az is sok 100 milliárd dollár még az ukrán területen is azért egy nagy tét, mármint az ukrán kézben maradó területen is nagy tétel, de azon kívül, hogy kvázi nem is európai, a magyar vagy a lenyel szintre felhozás, hát olyan pénz, amit Európa nem tud kiköhögni, Amerika nem fog beleadni, majd megnézem azt, hogy ki ad még bele, senki.

[00:30:33]Tehát Ukrajna pont úgy fog járni.

[00:30:35]Valószínűleg mint ahogy Bosznia járt a háború után, hogy lesznek azért látványos újépítési projektek, de azért nem lesz Kánán, tehát Bosznia nem egy sikertörténet az ujáépítés terén.

[00:30:47]Koszovó se egy sikertörténet.

[00:30:47]Tehát ezeket az álmokat ugye ezeket fújják, fújják, hogy ez mekkora biznisz.

[00:30:52]Nyilván nagynyugati cégeknek biznisz lesz, meg akik beleraknak pénzt, azt mondja majd Ukrajna, hogy adsz 5 milliárdot, akkor kaphatsz bizniszt, amiből kivehetsz 1 milliárdot.

[00:31:02]Hát a egy olyan biznisz, amiben 20%-ot tudsz kivenni, az nem biznisz.

[00:31:06]Tehát szerintem ez mindegy, nem akarok ebbe belemenni hosszan.

[00:31:08]Hadd reagáljá.

[00:31:11]Igen, hadd reagáljak én is.

[00:31:13]Idára lesz egy kevés idő, de ugye ezért is módosították a korábbi becsüléseket még 2022-223-ra, ha emlékeztek, a háború kirobbanása után egy-két évvel az volt a mondás, hogy Ukrajna helyreállításának a költsége olyan 700 7-800 milliárd dollárral rúg.

[00:31:30]Most éppen ugye a becslések olyan 50 és 600 milliárd dollár közé teszik, hogy miért?

[00:31:33]Mert ugye pont legalább valószínűleg fejben, lélekben a bizonyos területekről ők már lemondtak a a dombaszni területekről, tehát ezek nincsenek benne ebbe a 5-600 milliárdos költségekbe.

[00:31:44]Tehát ez csak az a terület, ami jelenleg ukrán kontroll alatt van.

[00:31:48]És ezek ezek óriási források.

[00:31:48]Most pont az említett vasútas szállítányúzási konferenciára készülve néztem meg, hogy ebből nagyjából a a 10%-a, vagy valami több mint 10%-a olyan 80 kötőel 100 milliárd dollár, az azt csakis kizárólag a az infrastruktúra fejlesztés, a vasút, közút és a szállítmányozásból eredő költség.

[00:32:16]Egyébként meg ugye nem csak nem csak kritikus infrastruktúra van lerombolva.

[00:32:21]Gyárak egyébként a lakóinfrastruktúrának egy bizonyos részei és ugye nyilván nem csak Kijemre kell gondolni, hanem Harkiv, Nipro, Zaporijsie, Herson városok, tehát napi szinten, Odessza, tehát napi szinten vannak orosz támadások alatt most már több mint négy éve.

[00:32:40]Itt a a lakóparkot még ha nem is nem tudom váltak lakhatatlanná a házak, de hát ezeket helyre kell rakni.

[00:32:46]Ez nagyon sok forrás.

[00:32:47]Én ilyen szempontból optimista vagyok, hogyha háború mondtam, hogy optimista, pesszimista, most ilyen tekintetben, hogyha háború egyszer lezáró és egy tartós béke születik, akkor szerintem lesz pénz Ukrajná helyreállítására, mert mert nagy a hogy mondjam, nagy a haszon és nagy a lehetőség.

[00:33:04]Anton Ukrajna erről már volt egyszer 2023 nyarán volt egy nagy vitánk.

[00:33:12]Ukrajna nyersanyagokat tekintve egy nagyon gazdag ország lehetne.

[00:33:14]Nagyon kedvező feltételekkel rendelkezik, földrajzi feltételekkel, tengerparti, tengeri kikötők, tudják az amerikaiak és a britek is.

[00:33:24]Így nyersanyagelőhelyek, mezőgazdasági, ugye Európa leggazdagabb mezőföldjeinek több mint 60% Ukrajnában található.

[00:33:32]Tehát ezeket és ugye most egy sor cég onnan vagy érdekcsoport kiszorult az ukrán oligarchák tönkrementek a legnagyobb érdekeltségei kellett Ukrajnában voltak Ahmetov és társai most nem rúgdak labdába az orosz érdekeltségek onnan kiszorultak már érthető okokból és most van egy van egy nagy vákuum ahova nagyon sokan szeretnének bevonulni amerikaiak európaiak feltételezem kínai japán cégek És nem hiába adnak, ugye nem e ritkán beszélünk róla, hogy ugye Amerika nagyon sokat ad, Európa nagyon sokat ad Ukrajnának pénzt, de nagyon sokat adnak a kanadaiak, nagyon sokat adnak japánok pénzt, forrásokat, vissza nem térítendőt és hiteleket is.

[00:34:20]Nem ez ez nem csak altruisztikus, hanem ők ugye arra arra számítanak, hogy majd a háború után majd ott labdába fognak rúgni, kapnak lehetőségeket, projekteket és ebbe ők be fognak fektetni pénzt.

[00:34:31]Tehát bizonyos részeken majd nem tudom, japán cégek fognak fejlesztéseket csinálni.

[00:34:36]Tehát ha megnézed azt, hogy az elmúlt években Európa csak a háborús védekezésre mennyi forrást adott Ukrajnának, ugye ez ez nem is tudom 100 180 milliárd euró környékén mérhető.

[00:34:52]Az Egyesült Államok adott nem tudom 150-160-at.

[00:34:55]Itt eltérnek a számítások, de több mint 300 milliárdnál tartunk.

[00:34:59]Ennek egy része vissza nem térítendő, egy része hitel.

[00:35:03]Ezek jelentős források.

[00:35:03]A helyreállítási forrásokat ugye említettem, hogy 500 és 600 közé teszik, de ezt viszont a magáncégek, nagyrészt magáncégek, fejlesztési bank, IMF világbank, ezek fogják összeadni.

[00:35:14]Tehát ha tartósan végetér a háború, akkor szerintem itt lesz lehetőség.

[00:35:19]Aki ebbe belerakott az elmúlt négy évben, az kivehet valamennyit, de nem annyit fog kivenni, amennyit belerakott.

[00:35:26]Tehát aki azt mondja, hogy ez egy jó üzlet, ez jó üzlet lehet bizonyos cégeknek, de nem az amerikai adófizetőknek, meg nem a lengyel adófizetőknek, meg nem a magyar adófizetőknek, ha mi raknánk bele, hanem egy adott cégnek, és annak a cég hasznának egy része megy vissza az országba.

[00:35:40]Tehát nekem nagyon biztos nagyon jó, hogy egy nagynyugati cég, vagy egy blackock vagy akárki hatalmas ukrán földekhez jut hozzá, csak az amerikai adőfizető ebből hogy fog profitálni?

[00:35:52]Tehát azt, hogy óriási magyar profit lenne az újjáépítésben való részvétel, az adott cégnek profit lenne, a magyar adófizetőnek meg nem.

[00:36:00]Tehát tehát szerintem ezt lássuk lássuk be, hogy ez egy ilyen nagyon szépen hangzó valami hatalmas biznisz Ukrajnában.

[00:36:10]Ez a cégeknek lesz biznisz, de nem az adófizetőknek.

[00:36:11]És szerintem egy országnak az adófizetőjéib kell gondolkodni.

[00:36:15]Nem néhány cégnek a hasznába.

[00:36:17]Mondom, Ukrajna igazad van.

[00:36:20]mezőgazdaságtet.

[00:36:20]Különösen én az ásványk meg egyébben kevésbé hiszek, mert nem felmértek ezek a mezők, de ez gazdaságilag tényleg komoly, csak a azt azt már azt már jó részt egyébként el is vették, meg is vették így vagy úgy.

[00:36:33]Tehát legalább a felét az ukrán földeknek így vagy úgy nem csak a nem csak nyugati, hanem szúdi egyéb cégekhez is kerültek még cse érdekeltségek is vannak.

[00:36:42]Tehát nem ne beszéljünk arról, hogy csak az amerikaiak meg a britek meg az angolszász, nem a Kanada egyéb.

[00:36:45]Na mindegy, zárjuk ezt szerintem le, de a lényeg az, hogy itt itt hatalmas naiv, felfújt lufik vannak újépítés ügyben is szerintem, de majd lehet, hogy két év múlva összecsapunk Antonnal megint mint két évvel ez csak legyen vége.

[00:37:01]Egyébként ez a legfontosabb.

[00:37:02]Pont azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy majd egyszer egy ilyen tematikus műsorfé valami extrát csinálhatnánk-e csak erről a kérdésről, de közeledünk a műsor végéhez.

[00:37:11]Irán Anton elkezdtél már beszélni róla, akkor akartam átfordítani a témát, csak ugye Attila mondta, hogy hát vitát legyen vita.

[00:37:21]Persze.

[00:37:23]Hát talán itt van egy pozitív elmozdulás.

[00:37:25]A piacok mintha kezdték volna beárazni, hogy itt lesz egy megállapodás.

[00:37:31]A nyilatkozatok, mintha pozitívak lennének, ugye talán holnap vagy holnap után lesz a következő köre a tárgyalásoknak.

[00:37:39]Pedig arról is volt szó, hogy GD VZ, aki az Egyesült Államokat képviseli a tárgyalásokon, ő nagyon kemény, serélyes volt, és nem értek eredményt, és hazament, mert nem volt eredmény.

[00:37:49]De hát azért tárgyalások folytatódnak.

[00:37:50]Tehát ugye pakisztáni közvetítéssel, Pakisztánban csak alacsá mennek ezek a a tárgyalások, de folytatódnak és ugy április említettem április 21-én fog lejár ez a lejárni ez a két hetes tűztünet.

[00:38:03]Ha addig nem egyeznek meg, akkor meg fogják oszlabítani.

[00:38:06]Az atomprogramnak a az iráni atomprogramnak a helyzete a legnagyobb ütközőpont jelenleg, amennyire meg tudjuk ittérni a tárgyalásokat, de ez nem nem egy olyan dolog, ami ami megkerülhetetlen szerintem.

[00:38:17]Tehát itt lehet olyan kompromisszumot kötni, és mindkét fél érdekelt abban, hogy kik kompromisszumot kössenek.

[00:38:22]A legnagyobb, ahogy egyébként az előző műsorban is elmondtuk, elmondtam én is, legnagyobb, tehát a világgazdaságra nézve legnagyobb gond az lett volna, hogyha a háború egy új szintre megy, és az a háború azzal folytatódik, hogy egymás kritikus infrastruktúrát kezdik bombázni, a vízfeldájdolgozót, a ugye kőlajtermelést, a szállítási terminálokat, mert onnan több év a felállás.

[00:38:54]Most a jelenlegi helyzetben, hogy ezek nem, vagy legalábbis korlátozottan történnek meg, ugye a Qatarban a a a gáz kitermelőmezőket értek támadások, az is több év, ott kiesik egy kapacitás, de azért az iráni, a szúdi a az emértségekbeli ilyen termelőhelyeket nem értek ilyen támadások.

[00:39:14]Tehát ha végetér a háború, ha megegyeznek, akkor szinte azonnal folytatódni tudnak ezek a ezek a szállítások, és az árakra kedvező hatással lesznek.

[00:39:23]Ugye most az Egyesült Államok bejött a hormozi szorosba, blokád alá vették, most ugye Irán került olyan helyzetbe, hogy tehát hogy eddig iráni hajók és baráti hajók, ha fizettek bizonyos díjakat, ők átmehettek.

[00:39:35]Ez ugye azt eredményezte, hogy ajánlom mindenkinek, aki esetleg követ minket, van egy ilyen Straight of Hormus Monitor nevű oldal, ahol élőben ők ők követik, hogy hogy áll most a a szoros, és milyen hajók haladnak át, mekkora kapacitással.

[00:39:55]Most reggel adás előtt néztem a a az oldalt, az elmúlt 24 órában három hajó haladt el.

[00:40:06]A amikor Irán zárta le, tehát most éppen az Egyesült Államok zárta le, és nem engedi az iráni hajókat, amikor Irán zárta le, akkor hét-nyolc hajó haladt át 24 óra alatt, vagy naponta.

[00:40:19]Egyébként meg békeidőben 60-80 hajó, tehát ez egy nagyon nagyon alacsony kapacitással megy.

[00:40:27]De hát szerintem a megegyezés azért közel lehet, az Egyesült Államoknak meg kell egyezni, hogy jönnek az időközi választások.

[00:40:32]Iránnak pedig az a tét, hiába ilyen harcian harcian nyilatkoznak, de az a tét, hogyha nem tudnak megegyezni, akkor az infrastruktúrájuk bánhatja, és Irán gazdasága, az iráni bevételek a kölhajba, az energiahordozókba származnak.

[00:40:49]Hogyha éveken keresztül nem tudnak belül bevételt kapni, akkor ez egy nagyon komoly gazdasági összeomlás vagy gazdasági krízish helyzetet eredményez.

[00:40:57]Tehát mindkét fél rá van kényszerítve.

[00:41:00]Ahogy említettem az orosz-ukrán tárgyalásokat, ott az oroszok most nincsenek rákényszerítve a tárgyalásokra.

[00:41:06]Most úgy érzik, hogy az idő nekik dolgozik.

[00:41:08]Ez a a az iráni amerikai tárgyalásoknál nincs meg.

[00:41:11]Tehát ott mindkét fél érdekelt, hogy mielőbb megállapodást kössenek, kiszálljanak ebből a konfliktusból, és talán ebből lesz valami a következő hetekben.

[00:41:23]Attila, hogy látod az iráni helyzetet?

[00:41:25]Te is bizakodó vagy?

[00:41:27]Hát nem röviden, tehát szerintem szorom a beszélgetést igen, le is zárhatjuk.

[00:41:35]Nézd, tehát szerintem török egy kicsit hasonlít a orosz zseniális hadművelethez, különleges katonai művelethez.

[00:41:45]Nem mérték fel, hogy ki az ellenfél.

[00:41:47]túl magabiztos volt az Egyesült Államok.

[00:41:50]És most egy törököt fogott az USA, úgy ahogy Oroszország Ukrajna tekintetében, ami nem ereszti.

[00:41:57]Tehát itt nem arról az amerikaiak már megállapodnának, csak valami olyan megállapodás legyen, amit el lehet adni győzelemk.

[00:42:01]Úgy ahogy az oroszok is már tudom, hogy 22 tavasszán megállapodtak volna, csak adjuk már el valahogy győzelemként.

[00:42:09]Miért adná oda ezt Irán az Egyesült Államoknak?

[00:42:12]Miért zéró összegű játszma?

[00:42:13]Tehát, hogy nincs olyan megállapodási lehetőség, hogy mind a kettő azt mondja, hogy győztünk és neki eladja otthon.

[00:42:20]Van olyat.

[00:42:20]Hát tehát nyilván Donald Trumpnak van egy nagyon jó tulajdonsága, am rendkívül flexibilis.

[00:42:26]Tehát azért el tudja adni azt is, ami ami nem győzelem győzelemnek.

[00:42:28]Az a kérdés, hogy mondjuk a szavazói elhiszik-e, mert itt hogyha megnézzük, hogy tehát itt nem csak az katonailag van egy óriási probléma, hogy Irán meghódíthatatlan.

[00:42:42]Tehát az USA rendelkezik a világ legerősebb haderejével, legnagyobb flottájával.

[00:42:48]Irán meg egy hatalmas Iraknál háromszor nagyobb ország, 93 milliós lakossággal és hegyek az egész ország.

[00:42:55]Tehát ezt nem lehet bemenni, nem lehet bemenni Tehránba úgy, ahogy Bagdadba.

[00:43:01]Egyszerűen lehetetlen.

[00:43:03]Pontosabban be lehet menni.

[00:43:05]Az USA elszórakozhat, meg elveszthet 5-100 katonát, mert ugye megváltozott a hadviselés, tehát az irániak drónokban azért nem rosszak.

[00:43:11]Tehát már amit Csapást eddig az usára mértek, már az is nagyon meglepő.

[00:43:16]Ugye azért nagyon sok minden veszett már el, de azért emberbe talán 15 halott van az USA.

[00:43:21]Ez nem sok, de hogy 100-akat, ezreket elbírná-e az USA, mondjuk egy szárazföldi inváziónak akár 100-as nagyságrendű alottja még egy kisebb műveletnek is lehetne, az az egy nagy kérdés, mert ugye az amerikai választó két dolgot nem nagyon bír.

[00:43:33]Az egyik a magas üzemanyag, a másik meg a magasnak ugye hát nézd mostem a szél nem folyamatosan tolja, de igazuk van, hogy mit tudom én van ez egy kaliforniai megye, ahol már 7, fél dollár a gallon.

[00:43:46]Nem két, fél, hanem 7,s fél.

[00:43:49]Valahol nyilatkoztam, kérdezték, hogy 2,sés fél, nem 7, fél, de máshol is ment fel a a az a gázolaj, nem gázolaj, benzin, mer főleg benzint használ a gázolajára is felment.

[00:44:01]Ezt nem fogja az amerikai választó könnyedén elbírni.

[00:44:05]Nem, ha meg halottak jönnének, azt se bírja el.

[00:44:08]Hát látjuk az amerikai jobb oldalon belül a töréseket.

[00:44:10]a Tacker Carsson hogy állt bele Donald Trumpba meg mások is.

[00:44:16]Tehát tehát olyan olyan nyilatkozatok jelennek meg.

[00:44:19]Hát ugye azért, mert mert a amerikai a maga mozgalom az az befele fordult volna és ezt várták Donald Trumptól, hogy ne kezdjen újabb újabb külföldi kalandokba, ráadásul olyanba, ami ami elhúzódik.

[00:44:32]Na mindegy.

[00:44:34]Tehát ezt az irániak érzik ezt a helyzetet, hogy Donald Trump van lépéskényszerben, akkor miért menjenek bele valamibe?

[00:44:41]Miközben a félországot lerombolták, vagy legalább nem a félországot, de azért komoly csapások érték iránt, iráni flotta az tengeralattjáróban már átment nagyrészt, légierő meg.

[00:44:51]Ez igaz, amit a Trump mond, hogy ezek ez igaz, de az asszimmetrikus dolgaik, azoknak a nagy része megvan.

[00:44:57]És mondják az Amerikai, hogy a 90%-át megsemmisették az aknak, oké.

[00:45:00]És a 10% hát ha a ha 10 darab akna aknát leratnak, akkor a és egyre ráfut egy 200000 tonnás olajszállító, abból mi lesz?

[00:45:11]robban.

[00:45:11]És hát szóval itt az a probléma, hogy és nem csak ez van, tehát a kínaiaktól bevásároltak azért rakétákból még korábban, ugye hajó elleni rakétákból, tehát föld víz rakétákból, víz víz rakétákból, tehát a tehát szárazföldről tudják lőni.

[00:45:31]Szárazföldről tudják lőni, és mindent nem lehet megsemmisíteni.

[00:45:33]Tehát ezek a iráni rakétavárosok, ezek működnek, nem tudták őket megsemíteni.

[00:45:37]Mindegyik működik még mindig.

[00:45:39]Tehát az azért erős túlzás volt, hogy ezeket sikerült kikapcsolni.

[00:45:43]Ezt nem sikerült.

[00:45:43]Tehát az az bocsás volt egy becslés, hogy a kéthadát sikerült talán a felszámolni.

[00:45:50]Nyilván akkor az 1eghad még megvan.

[00:45:53]Hát de azért, mert van egy becslés, az feltétlenül úgy van.

[00:45:55]Tudtuk azt, hogy mennyi volt.

[00:45:57]Nyilván nem látunk bele egy fekete doboz.

[00:45:59]Tudjuk azt, hogy mennyi a mennyi a mondjuk egy kamiont megsemmisítenek, ami nagyjából úgy néz ki, mint egy ilyen tele, egy ilyen kilövő.

[00:46:05]Az egy polgári kamion volt, amiben nincs semmi, vagy egy telt.

[00:46:10]El lehet számolni, hogy az volt, de lehet, hogy nem.

[00:46:13]Ezt átjárták Kiránt elég, tehát lehet, hogy tudhatták, hogy mennyi a kezdőszám, de hogy mennyi most a szám, azt nem biztos, hogy tudják.

[00:46:20]És amit nagyon ünnepeltek, hogy Irán keveset lő ki, ugye az első nagy hullám után kevés rakétát lő ki, az nem arról szólt, hogy nincs nekik, hanem arról szólt, hogy el akarják húzni a konfliktust.

[00:46:31]Hát a háború, egy ilyen háború az az akaratok küzdel.

[00:46:36]Minden háború az persze a képességek küzdelme is, de ha az akarat elfogy, akkor tök mindegy, hogy mennyi képességed van.

[00:46:42]Az USA van több képessége, az Izraeli akarat aligha fogy el, de ha az akarat elfogy, akkor nyer a gyengébb félés, és az irániak erre játszanak.

[00:46:50]Tehát le lehet írni papíron, hogy hányszoros előnyben van az USA, de ha az irániak készek meghalni, és az irái vezetés kész meghalni, akkor április 21 után újraindulhat a háború, lehet, hogy megölik Mocstabát, és akkor mi van?

[00:47:04]Jön a következő, van másik.

[00:47:06]Tehát ez az, amit az európai filozófia meg amerikai ésszel nem tudnak felfogni, hogy harcolni fog.

[00:47:13]Harcolni fog Irán.

[00:47:13]Tehát szerintem ők vannak ebből a szempontból, az akarat szempontjából az irániak vannak jobb helyzetben.

[00:47:19]És minél inkább ütik Iránt, minél több, tehát felrobbantották azt a azt a nagy épülőhidat, a civilek haltak meg.

[00:47:27]Most ez vajon az iráni népességben az amerikaiak meg az izra izraeliek szeretetét növeli, vagy a gyűletét növeli?

[00:47:34]Tehát pont úgy Ukrajnában Zelenski 20% alatt volt támogatottságban, amikor indult a háború, ott maradt a helyén, harcolt és a népszerűtlen Zelenskiből lett egy 80-90% által támogatott Zelenszki.

[00:47:44]Most nem azt mondom, hogy az iráni rendszer az tényleg egy súlyosan elnyomó rendszer, tehát Ukrajna se volt teljesen tiszta, nem volt az a tökéletes demokrácia, amit itthon is sokan lefestették.

[00:47:56]Tehát Zelenski gyűlölte már az ukrán nép jelentős részeét, de beállt mögé.

[00:48:00]Most valószínűleg itt is van egy ilyen, hogy megtámadtak minket, de akkor is ez a mi hazánk, ez a mi zászlónk.

[00:48:07]Ráadásul civileket öltek.

[00:48:07]Tehát azzal kezdeni a háborút, hogy megölünk, persze véletlen.

[00:48:11]Tehát nyilván nem direkt halt meg az a nem direkt volt csapás arra arra az iskol.

[00:48:15]Ja, már úgy adták elő ezt, hogy direkt.

[00:48:17]Hát jó, de hát az iráni propaganda nyilván a propagandagépezet azt mondja, hogy gonosz a nagy sátán meg a kis sátán direkt töli a lányainkat.

[00:48:23]De hát hogyha egy átlag irá vagy, tök mindegy, hogy direkt volt-e vagy nem, ott van az a 170 halott gyerek.

[00:48:30]Tehát és ezzel minden háborúban számolni kell, hogy ki fog állni a nép.

[00:48:36]Ha megtámadnak egy országot, az ösztön az lesz, hogy odaállunk a vezetés mellé még akkor is, ha gyűlöljük.

[00:48:42]Tehát szerintem teljesen félrenézték ezt az izraelek is valószínűleg.

[00:48:46]Tehát januárban elhitték, hogy könnyű lesz.

[00:48:48]Szerintem az orosz oroszoknak a szerintem nem túl sikeres, sőt szerintem katasztrofális orosz szempontból ukrajna inziója.

[00:48:55]Ezt ez ez fontos, mert Ukrajinat végképp nem tudja az USA elengedni.

[00:49:00]Donáltam könnyebben engedi el iránt vagy vagy Oroszország nem tudja Ukrajnát elengedni, de a lényeg az, hogy abból jött, hogy könnyű lesz.

[00:49:08]Mind a ketten azt hitték, Putyin is azt hitt, hogy Ukrajna könnyű lesz.

[00:49:13]Valz Trump is azt hittte, hogy Irán könnyű lesz.

[00:49:14]És itt mondom a török megfogta őket, és már már mennél szabadulnának tőle, de nem de nem lehet.

[00:49:20]Tehát tehát ezért vagyok egy kicsit pesszimista.

[00:49:23]Én pesszimista voltam a háború első napjától kezdve, hogy úristen, ezt nem kellett volna, mert mit kell adni Iránnak?

[00:49:29]Hát valószínűleg sokat ahhoz, hogy elengedje az usát.

[00:49:38]És hogyha Irán jobb helyzetben jön ki ebből a háborúból, mint ahogy belement, akkor azért nagyon erősen kell majd radírozni a a a k az első napokban kimondott mondatokat ahhoz, hogy ezt sikerként lehessen eladni.

[00:49:51]És még egy gondolat itt, tehát én azt érzem, hogy ha valami nagyot ütött az európai, amerikai viszonyon, akkor inkább ez.

[00:50:03]Grönland is már megfeszítette, az se volt egy túl bölcs dolog szerintem Donald Trump részéről, de ez tehát ez ez nem jó.

[00:50:16]Tehát nem csak a ez már nem csak az USÁnak, mert az USÁG nyilván nem szorul rá Európára, de itt az USÁn belül is egy olyan törés keletkezett Donald Trump támogatói körében is, hogy hogy ez azért az európaiakkal már ennyire ne menjünk szembe.

[00:50:28]Tehát itt is itt is van egy szerintem egy mellénnyúlás.

[00:50:33]Trump részéről, hogy nem értette meg, hogy olyat nem követ, nem konzultálok Európával, akkor ne várjam el a segítséget.

[00:50:40]Tehát az, hogy én eldöntök valamit, és tehát ezért itt itt itt azért súlyos szerintem súlyos hibák vannak és hát a Trump adminisztrációnak ez ez belpolitikailag és külpolitikailag is sokkal, de sokkal többe fog kerülni, mint mondjuk a Grönland, mert a grönlandi dolgot azért sok republikánus támogatta, meg a maga mozgalom mondhatta azt, hogy make America great again, legyen legyünk nagyobbak ugye területileg, és ezt el lehetett adni, de az iráni kalandot mivel lehet eladni?

[00:51:10]Ezt ezt ezt én nem lát mondom az tehát a Toker Carsonnak a szövegeit most meghallgatni, aki 20 éve barátja Trumpnak, jóban voltak, döbbenetes.

[00:51:19]Tehát ezen hallgattam Carsot és nem hittem el.

[00:51:21]De nem csak Margie Taylor Green ugye, aki korábban az egyik legnagyobb híve volt, már azt mondja, hogy el kell mozdítani Trumpot.

[00:51:26]Tehát ez egy nagyon komoly belső meghasonlás, nagyon komoly külpolitikai kudarc, és szerintem V próbálja összerakni a a széttört cserepeket, csak nagyon nehéz, mert ahhoz kéne egy másik fél is.

[00:51:41]Hát akkor követni fogjuk az eseményeket.

[00:51:43]Köszönöm szépen Demko Attilának és Bendon Zsevski Antonnak a beszélgetést, a kedves nézőknek és hallgatóknak, akik követtek, hallgattak bennünket.

[00:51:48]Ez volt ezen az héten az ütköző zóna.

[00:51:52]Kövessenek, hallgassanak bennünket továbbra is búcsúzom.

[00:51:54]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:52:03]