Energiaháború zajlik – új világ jön

[00:00:00]Üdvözlöm önöket!

[00:00:00]Kiszeli Zoltán vagyok, a századvég politikai elemzés igazgatója, a jól értesült optimista.

[00:00:06]Erre a hétre is több témát hoztam önöknek, pontosan hármat.

[00:00:08]Először szokás szerint az ukrajnai helyzetről beszélek, utána a közelkeleti helyzetről, az energiaháborúról, illetve harmadik témaként a magyarországi választás utóhatásairól.

[00:00:25]Üdvözlöm önöket!

[00:00:25]Kezdjük is.

[00:00:25]Ugye három témánk van.

[00:00:27]szokás szerint először Ukrajnával fogok foglalkozni.

[00:00:28]Második témaként az energiaháborúról, összefügg az előzővel, illetve harmadik témaként a magyarországi választások utóéletével.

[00:00:39]Kezdjük az elején ukrajnai háború.

[00:00:39]Azt lát az látszódik, hogy ahogy az időjárás most kedvez, az oroszok mindenhol támadnak.

[00:00:46]Ugye az ukránok decemberben egy ellenlökést hajtottak végre kupjánzkban.

[00:00:49]Az oroszokat ez kiszorította a városból.

[00:00:51]Ők azt mondják, hogy nem egészen.

[00:00:53]Fogadjuk el, hogy a nagyjából kiszorította őket.

[00:00:55]Most viszont az oroszok Kupjánsknál támadnak.

[00:01:01]Az azt jelenti, hogy a városba visszaszivárogtak.

[00:01:02]És ezt hoztam is egy térképet erről.

[00:01:05]A szokásos Institute of Study of War térképet hoztam.

[00:01:08]Ugye Kupjánka Hárkovi ukrán régió egyik városa, annak a bizonyos erődövődövezetnek az egyik sarokpontja, bástyája.

[00:01:17]És nagyon komoly harcok zajlanak érte.

[00:01:20]Hát emlékszünk 23 223-ban ilyen volt Bachmut, ugye 24-ben Navdívka és utána most Kupjanka következő ilyen nagy város, mer ezek a háború előtt ilyen néhány tzres települések voltak, tehát nem olyan nagy város, de mégis egy sarokpont.

[00:01:38]Hát azt látjuk, hogy Kupjansknál az oroszok támadnak.

[00:01:39]Ugye itt a térképen látjuk, hogy megint be van satírozva a város egy része.

[00:01:43]Kicsit délebbre is támadnak Donyeszknél, Donyaszk megyében.

[00:01:48]Ugye itt az egyik cél, hogy ennek a még hátralévően 20-25%-át elfoglalják, ami ukrán kézen van.

[00:01:56]Hát május 9-én lesz Oroszországban a győzelem napja, addigra ez biztos, hogy nem fog sikerülni.

[00:02:00]De valamilyen szimbolikus győzelmet az orosz hadseregnek május 9-ig el kell érni.

[00:02:04]Nem is egy nagy tényleg egy nagy áttörésre gondoljunk, de azért mégis valová kitűzik majd a zászlót, vagy valami nagyot felrobbantanak, tehát valamit oda kell tenni majd nekik is a kirakatba.

[00:02:17]Hogy ez a Konstantinivka város, ami szintén egy ilyen erődváros, ez Doneyeck megyében van még az ukránok által ellenőrzött részben.

[00:02:24]Ugye hát itt is ugyanazt látjuk, hogy egy kiszorítják az oroszokat a város nagy részéből, aztán az oroszok újabb lendülettel támadnak.

[00:02:34]Igazából ami még érdekes, északon kihagytam szumit.

[00:02:36]Ugye itt ahonnan az orosz az ukránok betörtek 2004-ben, bocsánat 2024-ben az az oroszországi Kursk és Belgorod területre, ugye ez volt ez az ukrán határövezet.

[00:02:47]Ugye az oroszok kiszorították az ukránokat ebből a ebből az oroszországi régióból, és átmentek a túloldalra.

[00:02:55]Hát ott ott sem tudtak nagyon előremenni, de azt látjuk, hogy szuminál is zajlanak harcok.

[00:03:00]Ami újdonság, hogy Fehér Oroszországban, illetve Oroszországnak az Ukrajná, észak-ukrajnával határos térségében, az oroszok egy olyan új katonai kommunikációs hálózatot építenek ki, ilyen reléállomásokat, radarokat, kommunikációs állomásokat, amelyek segítenek nekik a drónjaiknak Észak-ukrajnába, illetve Nyugat-Ukrajnába való navigálásánál.

[00:03:28]Ezzel próbálják a zavarást kikerülni, illetve hát ugye lekapcsolták őket a Starlinkról, csak a a hitelesített Starlink készülékek kapnak hozzáférést nagyjából már másfél két hónapja a Starlinkhez.

[00:03:40]Ez le is lassította az oroszok előrenyomulását.

[00:03:42]Ezt próbálják valamilyen módon kikerülni.

[00:03:44]Ugye évvégére elkészül a Fapados Starlink.

[00:03:46]Az azt jelenti, hogy ilyen alacsonyan repülő ö vagy akár az atmoszféra peremén repülő ö drónokkal, ilyen kvázi műholdakkal próbálják lefedni a frontterületet, és akkor ezekkel próbálják kiváltani a Starlinket, amihez ugye az amerikaiak hivatalosan nem adnak hozzáférést, vagy hát ezekkel a földi rally állomásokkal megnézzük, hiszen az iráni háborúból rengeteg olyan új megoldás érkezik, ami ami amit az oroszok is átvehetnek.

[00:04:16]Tehát azt látjuk, hogy hogy van egyfajta felé felkészülés, hiszen mind a két fél arra számít, még mindig és mondhatnánk sajnos, hogy a csatéren tud majd a helyzetén fordítani.

[00:04:28]Tehát az oroszok nyilván lendületben vannak, ők a felőrlő hadviselést folytatják, amikor látjuk ezeket a támadásokat akár Harkov régióban, akár Donyeskben, vagy hát még beszélek majd a déiről is, Orihívnél Zaporse régióban, hogy ott is az ukránoknak egyre több katonát kell odaküldeni, hogy feltartóztassák ezeket az orosz benyomulásokat, támadásokat.

[00:04:50]És hát ugye az oroszoknak nem az a célja, hogy most holnap eljussanak a nyeperig, mert akkor nagyon ki kéne adakozniuk, ugye a mit ők különleges katonai hadműveletnek hívnak, nem akarnak mindent elégetni, mert ki tudja mi jön még.

[00:05:04]Durvaságok jönnek és akkor ugye, hogy addigra is maradjon még nekik tartalékuk.

[00:05:08]Tehát ilyen szempontból az oroszok most a felőrlő hadviseléssel folytat folytatják a háborút.

[00:05:12]Az ukránok pedig mindig készülnek valami újra.

[00:05:15]De hát láttuk, hogy Zelensk ugye mindig lendületben akar lenni.

[00:05:20]Ő az új Winston Churchill, Netflix sorozat hősként látja magát, és hát ugye neki fel kell valamit mutatni, mindig valami következő támadásra gyűjt erőt, vagy ahhoz kérhet pénzt, kérhet katonákat, kérhet nyugatról fegyvereket, mindig kezdeményező, mindig dinamikus vezető képében marad.

[00:05:38]Azt hát láttuk, hogy 23-ban a nagy tavaszi ellentámadás rögtön az elején el elakadt.

[00:05:41]Akkor 24-ben el tudtak foglalni 1000 n km-t Oroszországból.

[00:05:47]Erre utaltam ott a szumi régióban zajló mostani harcok kapcsán, de ugye a célt nem tudták elérni.

[00:05:52]a kurski atomerőművet akarták elfoglalni, vagy valamilyen nagyobb célt, és akkor a kski atomerőművet be tudták volna cserélni, mondjuk az aporsei atomerőműre, ami orosz ellenőrzés alatt van, vagy mondjuk ugye voltak ilyen tervek is, bár ezek szerintem háab rándok voltak, vagy csak ilyen sajtókacsák, hogyha nagyobb részt tudtak volna elfoglalni Oroszországból, a háború előtti Oroszországból, akkor azt becserélhették volna valamire minimum ott a a most megszállt orosz területekből.

[00:06:20]A Krim félszigetet az oroszok biztos nem adnák oda.

[00:06:23]Volt, aki ezt is elképzelhetőnek tartottan.

[00:06:26]Na hát 1000 n km Oroszországból nem ér annyit, mint a Krim félsziget.

[00:06:29]Tehát azt látjuk, hogy hogy itt nagy mozgások voltak.

[00:06:32]Tehát készülődés van.

[00:06:35]Azt látjuk most, hogy Zelenski megpróbál egy újabb hadsereget felépíteni.

[00:06:40]Hát most már nem számoltam, amikor a könyvemet írtam, a Csatatér Ukrajna című könyvet, akkor négy ukrán hadsereg égett már el.

[00:06:45]Ugye ez nagyjából a könyvet ugye egy másfél éve írtam.

[00:06:50]Azóta talán egy újabb ukrán hadsereget szerveztek, és az is most ezekben az ellenökésekben most mozsolódik fel, de Zelenski nem adja fel olyan ugye, mint a mint a Csodarabbi, akinek még mindig van ötlete, hogy lehetne a libákat megmenteni.

[00:07:04]Egy újabb támadásra készülnek, és ehhez a támadáshoz emberek kellenek.

[00:07:08]Azt látjuk, hogy Ukrajnából már nagyon nehezen tudnak összeszedni embereket, vagy akiket összefogdosnak az utcán, azoknak a nagy része nem motivált, vagy nem olyan, aki akivel lehetne úgy harcolni.

[00:07:20]Most az látszódik, ez egy új folyamat, hogy ahogy lassan lejár az ukránoknak a a a ugye mindig ezt ilyen két évre adják ezeket a menekültstátuszokat, és akkor amit 22-ben adtak, ugye azt 24-ben megújították, most 26-ban megint meg kell újítani ezeket.

[00:07:37]megújítják általában, hiszen a háború nem ért véget, és nagyon sok olyan ukrán, aki Nyugat-Európában él, azoknak a az otthona tényleg vagy megsemmisült, vagy orosz megszállás alá került, vagy egyszerűen csak nem akar hazamenni.

[00:07:49]Ugye erről is nagyon sok kutatás van.

[00:07:51]Én is beszéltem itt a műsorban arról, ez nem csak az ukránokra vonatkozik, ez a palesztinokra, más háborúban álló nemzetek fiaira és lányaira is vonatkozik, hogy minél több idő telik el, és minél többen vannak egy idegen országban, ugye annál mélyebb gyökereket eresztenek.

[00:08:07]Ugye a gyerekek már iskolába járnak, ugye volt is ilyen vita, erről meséltem, hogy a lengyelek azt akart azt akarták még mi is, most is azt akarják, hogy a az ukrán gyerekek lengyel iskolába járjanak, lengyelül tanuljanak és lengyelek legyenek.

[00:08:18]Az ukránok azt mondják, hogy nem, nem, nem, majd távoktatással megoldják, hogy ukránul tanuljanak és ukránok maradjanak.

[00:08:23]Tehát van egy ilyen meccs.

[00:08:26]Nyilván most nagyon sok ország örül, hogy az ukránok közül nagyon sokan mentek hozzájuk, és ezzel egy vérfrissítést kapnak, pláne, ha ezek az emberek ott letelepednek, vagy ugye a gyerekeik ott járnak iskolába, és ott nőnek bele a társadalomba.

[00:08:39]De azért van egy másik folyamat is.

[00:08:41]Na, erről hoztam az Ukrain Formnak a az egyik cikkét.

[00:08:43]ugyanis azt látjuk, hogy nagyon sok nyugati országban már nincs szükség az ukránokra, pontosabban azokra nincs szükség, akik ugye munkanélküliek, hiszen Nyugat-Európa csődben van.

[00:08:56]Ugye tudom, ezt nem hiszik el, de majd az év végén majd azért ebben az évben már látszani fog, hogy Franciaországa hogy dől be anyagilag, tehát pénzügyileg, nem gazdaságilag már talán nem annyira vannak jól.

[00:09:06]De ahogy azt látjuk, hogy hogy Franciaországot az idén lehet, hogy már meg kell mse az Európai Központi Bank, mert nem tudják finanszírozni az államadósságot legkésőbb jövő év első felében, pont jókor az elnökválasztás előtt.

[00:09:18]Tehát ezt még valahogy a franciáknak meg kell oldani, mert minél nagyobb a baj, ugye, annál nagyobb lesz Marin Löpenék győzelme, és ezért kell ezt talán még az idén rendezniük a francia államadósságot.

[00:09:30]Tehát Olaszország sincs jobb helyzetben.

[00:09:32]Tehát azt látjuk, hogy Nyugat-Európában nincsen szükség már a nyug az ukrán férfiakra.

[00:09:36]ugyanis a munkaerejük a recesszió miatt, a dezindusztrializáció miatt egyre kevéssé fontos.

[00:09:43]És ugye azt is látjuk, hogy miután aki nem dolgozik, ugye az szociális segélyen él, ezért azt mondják, hogy hát hogyha ezeket az ukrán férfiakat hazaküldjük, vagy mint ahogy itt az íreknél látjuk, vagy a franciáknál látjuk, ilyen hazatérési prémiummal csalogatjuk őket.

[00:10:00]Tehát például egy egy ukrán férfi, hogyha hazamegy Németországba, és a Franciaországból, németeknél is lehet, hogy lesz majd ilyen, de a franciáknál már van, hogy akkor 2000 eurót kap valaki, vagy az íreknél is azt látjuk, hogy ilyen hazatér hazatérési prémiumokkal akarják őket hazatérésre rávenni, mert igazából már nincsen rájuk szükség.

[00:10:21]Ugye Írországból nagyjából 15000 embert akarnak hazaküldeni, Franciaországból 40000.

[00:10:25]Ezek munkaképes férfiak.

[00:10:27]Hát persze itt is kérdés, ha ott marad a felesége, gyereke, ő nem fog hazamenni.

[00:10:31]Vagy mondjuk ugyanaz, hogyha hazamegy, akkor behívják.

[00:10:34]Vagy ugye az ukránoknál ez úgy működött, hogyha valakinek lejárt az útlevele, vagy a jogosítványa, vagy valamilyen papírja, és bement az ukrán nagykövetségre, akkor az első kérdés az volt, hogy hol a Zsolt könyved, hogy be vagy-e sorozva, regisztrálva vagy-e a hadsereg szempontjából, és ha nem, akkor nem újították meg a papírjukat.

[00:10:51]Tehát először nyilvántartásba vették a hadköteles férfiakat.

[00:10:55]A németek ezért vezették be azt a szabályt, hogyha három hónapnál tovább utazol külföldre hatköteles férfiként, most itt még csak a 18-25 éves korosztályról van szó, de aztán majd nyilván kiterjesztik.

[00:11:05]Na akkor tudjuk, hogy hol vagy.

[00:11:07]És Amerikában is készítik elő a sors sorozásokat, a sorkötelezettséget.

[00:11:14]ugyanis, hogyha háborúra készülnek, nagy háborúra készülnek, hogy megtartsák Amerika világvezető szerepét, akkor nyilván szükség lesz katonákra is.

[00:11:20]És akkor ugye Amerikában is decembertől indul a hatköteles férfiak összeírása a 18-25 éveseké.

[00:11:27]Ugye ez az első, ez a legjobb korosztály a a a hadsereg szempontjából.

[00:11:32]Fiatalok, energikusak, duzzadnak az energiától.

[00:11:35]Ugye ez az a korosztály, amely amely terhelhető, vagy dinamikus, vagy talán még idealista is.

[00:11:43]Tehát lényeg az, hogy hogy a nyugati világban ezt látjuk.

[00:11:44]Eb ebbe az irányba mennek, és az ukránokat szépen haza akarják küldeni, hogy hogy hogy menjenek haza, mert már nincsen rájuk szükség, legalábbis a a a férfiakra, akik nem dolgoznak.

[00:11:56]És hát ez biztos ki fog terjedni a többi országra is.

[00:12:00]Németországra biztos, hiszen ott is nagyon sokan vannak.

[00:12:02]Most 7500 ukrán férfiról tudunk, akik Nyugat-Európában élnek.

[00:12:06]Ugye 6500 már itt volt korábban, és nagyjából még 100000 jött el tavaly, amikor Zelenski kinyitotta a határokat a 17 és n év köztiek számára, hogy nyugodtan menjenek ki, hátha visszajönnek.

[00:12:20]Hát nyugodtan kimentek és nem jöttek vissza, mert tudták, hogy előbb-utóbb majd lejjebb viszik a sorkötelezettségi határidőt, mostán 25 évre csökkentették már és szigorítások is voltak.

[00:12:29]Tehát például aki az első diplomáját első diplomájára készült, az még mentességet kapott, a második, harmadik diploma már nem mentesített.

[00:12:40]Tehát egy csomó ilyen dolgot már szigorítottak.

[00:12:44]Hát meglátjuk, hogy a Zelenski tehát készül.

[00:12:48]Ami talán fontos még az ukrajnai háború kapcsán, hogy egy energiaháborúról van szó.

[00:12:53]Tehát tehát csak megjegyzem, ide teszem önöknek, gondolkodjanak el erről, hiszen azt látjuk, hogy az ukránok az ő szempontjukból logikusan támadják az orosz energetikai infrastruktúrát.

[00:13:04]Ugye azt látjuk, hogy vagy ilyen drónokkal ö nagy hatótávolságú drónokkal, vagy odalopakodnak, és akkor közelről kis hatótávolságú drónokkal, de általában az orosz olaj olajl létesítményeket támadják, mint mondjuk két hete a balti tengeren Primorsk olajkikötőt, Szentpétervár környékét.

[00:13:25]És akkor ugye azt látjuk, hogy hogy az ukránok, ahogy támadják az orosz olajinfrastruktúrát, hogy Oroszország ne tudjon olajat exportálni, és nagyjából ilyen 100 dollár kör körüli olajáron bevételhez jutni.

[00:13:40]Úgy az oroszok is visszatámadják Ukrajnát.

[00:13:44]Ugye ezt már csinálták korábban is, pláne télen emlékszünk, hogy milyen hideg volt ugye a télen.

[00:13:50]És hát arra is emlékszünk, hogy amikor Ukrajnánál áll a az erőműveket az oroszok módszeresen már két éve a kisebb erőműveket, illetve a trafóállomásokat is elkezdték támadni.

[00:13:59]Tehát igazából az energiaháborúnak az is része.

[00:14:02]És akkor itt csak ide teszem ezt is, nem akarom minősíteni, mert nincs rá bizonyíték azért ugye, hogy hát van egy van egy olajvezeték, ami Olaszországból megy át Németországba.

[00:14:12]Véletlenül robbanás történt mellette.

[00:14:15]Ausztráliában véletlenül az egy ottani olajfinomítóban tűz ütött ki.

[00:14:21]Texasban az ottani egyik legnagyobb olajfinomítóban véletlenül tűz ütött ki.

[00:14:26]Azt tudjuk, hogy az öböl térségében a harcok miatt az olajinfrastruktúrának a nagy részét megsemmisítették.

[00:14:33]Mondjuk Katarban a az LNG terminál újjáépítése minimum három év van, aki ötöt mond.

[00:14:39]Nyilván itt is egy óriási piac nyílik ki.

[00:14:42]Tehát azok a cégek, amelyek ilyen fúró berendezéseket vagy olajfinomító berendezéseket gyártanak, ezeknek az árfolyama megy föl.

[00:14:50]Azok a szakemberek, akik ilyennel foglalkoznak, azok iránt most megnő a kereslet.

[00:14:54]Tehát energiaháború azt jelenti, hogy a fosszilis energiaellátást szabotálják, vagy vagy balesetek történnek.

[00:15:01]Ugye emlékszünk, hogy tavaly nálunk is történt egy baleset.

[00:15:03]103 battai olajfinomítóban az egyik berendezés elszállt.

[00:15:07]Majd várjuk a hivatalos magyarázatot, hogy miért, de lényeg az, hogy emiatt csökkent a magyar feldolgozó kapacitás.

[00:15:14]És ezt világszerte látjuk, tehát Ausztrália, Olaszország, Texas, tehát ez a ez az a folyamat.

[00:15:20]Ez ugye azt jelenti, hogy lesz energia, tehát olyan nincs, hogy ne legyen, valami lesz, csak hát ugye kérdés, hogy mennyibe fog kerülni.

[00:15:29]És hogy amikor azt mondják, hogy hat hétig elég az európai kerozinkészlet, akkor mindig hozzá kell tenni, hogy a mostani forgalom mellett ugye látjuk, hogy a nagyobb országokban, mint Olaszországokban limitálják a belföldi repüléseket, tehát hogy hogy mondjuk országon belüli járatokat, hát Olaszország óriási nagyszág, vagy mondhatnánk Franciaországot, Németországot, Angliát, de ugye megpróbálják átterelni a forgalmat és hát ugye azt is látjuk, hogy például egyre több ország Kína sem exportál már feldolgozott ott olajtermékeket, mondjuk pont kerozint.

[00:16:01]Tehát azt látjuk, hogy szűkül a kínálat.

[00:16:04]Tehát lesz kínálat, csak kérdés, hogy mennyiért.

[00:16:06]Tehát ugye ezért is mondom, hogy val a címnek azt adtam, hogy valami véget éér.

[00:16:10]Tehát az a fajta világ, ami ami a bőségről szólt, vagy arról, hogy elérhetővé válnak dolgok, széles rétegek számára.

[00:16:17]Ugye a covidnál láttuk, hogy hogy a a járvány miatt az emberiség ugye össze összeszűkült, ugye a lehetőségeink beszűkültek, és utána volt egy visszapattanás.

[00:16:28]Ugye most az energiaháború miatt van egy beszűkülés.

[00:16:32]Ugye most ezt még nem érezzük, mert még tart a tehetetlenségi erő.

[00:16:34]Ugye láttuk, hogy amikor az ukránok elzárták az olajvezetéket, akkor még elég volt a a magyar tartalék.

[00:16:41]Most majd meglátjuk, hogy Zelenski meddig hagyja nyitva a a vezetéket.

[00:16:44]Majd erről beszélek a harmadik részben.

[00:16:46]De igazából az látszik, hogyha valami végetért, az azt jelenti, hogy ez a fajta bőség, hogy mindenki számára sok minden elérhető.

[00:16:55]Na, ez véget éér.

[00:16:55]ö egyszerűen azért, mert az erőforrások nem lesznek ilyen mértékben elérhetőek, illetve mert a nagy hatalmak, mint főként az USA, vagy láttuk Oroszország már nem tudja a hagyományos érték érvényesítését folytatni.

[00:17:10]Az oroszok nem tudtak Ukrajnának jó ajánlatot tenni, mert az ukrán emberek nem Oroszországot választották, vagy választanák már pláne nem választanák, hanem a nyugatot választották.

[00:17:21]És ugyanezt látjuk, hogy az USA nem tudja megakadályozni azt, hogy Kína ne vegye át idővel a világ vezető hatalmának a szerepét.

[00:17:28]Már nem tudják máshogy megakadályozni, csak háborúval.

[00:17:33]Tehát azt látjuk, hogy hogy ezek a folyamatok, ezek vezetnek oda, hogy az erőforrások egyre nagyobb része megy konfliktusokra, háborúra, és egyre kisebb része tud az eddig megszokott, széles körben átélt, megélt, elvárt jólét biztosítására menni.

[00:17:50]Tehát ez ez nem azt jelenti, hogy holnaptól szegények leszünk, csak azt jelenti, hogy öveket becsatolni, ugyanis egy lassú hanyatlás indul nyugaton.

[00:17:59]Ugye ez egy sokkal magasabb szintről indul és sokkal jobban érezhető.

[00:18:03]Ugye nálunk ez azt jelenti, hogy az a fajta gyarapodás, amit az elmúlt mondjuk tizenvalahány évben megéltünk, főként 2013-tól, amiután az ország kijött az adósságcsapdából, na ez a fajta jólét, ami széles körre jellemző volt, na ez az, ami most már vagy nem növekszik tovább, jó esetben csak nem növekszik tovább, rosszabb esetben stagnál, még rosszabb esetben csökken.

[00:18:27]Tehát mi még pont ennek a a azon a ponton vagyunk, ahol három felé mehetünk.

[00:18:30]Majd meglátjuk attól függ, hogy mennyi energiánk van.

[00:18:32]Ugye most az új kormány is akar orosz energiát importálni.

[00:18:37]Ez jó.

[00:18:37]Rossz hír.

[00:18:37]Brüsszel viszont továbbra is le akar válni az orosz energiáról 27-től.

[00:18:42]Tehát még van nagyjából egy évünk.

[00:18:45]Nagyjából ha mászlink van másfél, hogyha 27 decembere, akkor még másfél év.

[00:18:49]Hogyha 27 január, akkor egy év.

[00:18:52]Nyilván, hogy az öbölháború eldurvul, elhúzódik, úgy talán ez az időpont kitolódik, akkor mázlink lesz.

[00:18:58]Ha pedig ha pedig a bizottság a dogmatikus ideológikus álláspontját tudja keresztülvinni, mint eddig a zöld átállásban, a gender ideológiában vagy másokban, akkor január 1jétől vagy június 30-ától akkor addig marad marad meg az a fajta gazdasági bázis, ami biztosítja a mostani jólétet.

[00:19:17]Matek roppant egyszerű.

[00:19:20]Jó, hát nézzük még, mi az, ami változik.

[00:19:22]Ugye a németek és az ukránok 1500 km-es drónokat akarnak építeni Németországban.

[00:19:28]Ezt bejelentették.

[00:19:28]Tehát azt látjuk, hogy most már Németország is segíti az ukránokat, de nem a Taurusz rakéták átadásával.

[00:19:35]Ezek nagyjából ilyen 500 km hatótávolságú rakéták.

[00:19:37]Ugye a rakéta alkatrészeket adtak át a az ukránoknak, de ami látszódik, hogy most 1500 km hatótávolságú drónokat akarnak építeni.

[00:19:49]És ne felejtsük el, erről már régebben beszéltem, hogy a németek 200 műholdat akarnak Ukrajna és a térség fölé rakni, a NATO keleti szárnya fölé, hogy az amerikaiaktól függetlenül egy német Starlinkkel tudjanak rakétákat célba vezetni.

[00:20:03]Ugye volt egy ilyen korábbi francia projekt.

[00:20:06]A németek azt mondják, hogy nem kell a francia projekt, legyen egy német projekt.

[00:20:10]És nyilván ugye ez a franciákat, olaszokat, akik abban reménykedtek, hogy majd a németekbe veszik őket, ez nem annyira tölti el örömmel, de hát a németek nem szívesen osztozkodnak ebben sem.

[00:20:20]Tehát az látszódik, hogy itt egy újfajta európai fegyverkezés zajlik, és ha kell a pénz fegyverkezésre, akkor az valahonnan hiányozni fog, ugye, mert már hitelt sem nagyon fognak tudni felvenni, ugyanis az látszódik, hogy a meg kell nézni a 10 éves német állampapírok kamatát, még néhány éven negatív volt a kamat, tehát ha 100 eurót berakott valaki 10 évre, akkor 10 év múlva mondjuk 98-at kapott vissza, de azt remélte, akkor talán jogosan, hogy majd az a az a 98 8€ mondjuk 2030-ban az annyit fog érni, mint 100€ 2000-ban.

[00:20:59]De hát ugye ami a pandémia alatt egy várakozás volt, az most már egy inflációs környezetben ugye egy hiúábránd vagy egy tév képzett, de hát nyilván az ember mindig akkor hozza meg a döntését, amikor dönteni kell.

[00:21:09]Hiába mondtam, nem tudhatták előre, hogy mi lesz, meg mi se tudjuk, mi lesz jövőre.

[00:21:16]Forgatókönyveink azért vannak.

[00:21:16]Tehát az egyik, hogy több pénzt költenek fegyverkezésre.

[00:21:20]Ugye azt látjuk, hogy Nyugat-Európában visszaállítják a sorötelességet, kellenek kaszárnyák, kiképzők, egyenrufegyver, drónokat gyártanak, abban reménykednek, hogy jobb drónokat, mint az ukránok.

[00:21:34]Ugye itt is elmondtam önöknek, hogy a hogy ugye megy ez a matek, hogy az oroszok az az irániak küldenek egy 20000 dolláros drónt.

[00:21:41]Ugye ez a shahed drón, vagy oroszoknál Gerán.

[00:21:44]És akkor ugye az amerikaiak egy ilyen 100z vagy 1 millió dolláros rakétával szedik le.

[00:21:49]Ugye hát ez nem fenntartható.

[00:21:51]Az ukránoknak erre van egy megoldása, hogy ők ilyen 3D nyomtatóval meg tényleg ilyen fapados eszközökkel gyártanak egy elfogó drónt, a Sting nevű, ami mondjuk 2000-3000 dollár, és akkor a 20000 dolláros orosz vagy iráni drónt egy 2-3000 dolláros elfogó drónnal szedik le.

[00:22:09]Ugye eddig az volt, hogy az orosz meg az iráni drón az mondjuk 180-200 km-rel repült, az ukrán elfogó drón 300-zal és el tudta szedni.

[00:22:19]Hát ez így nyilván most az oroszok számára rossz, meg az irániak számára rossz, ezért most újabb drónokat fejlesztettek ki, amíg nem ezekkel a berregő kismotor motorokkal mennek, hanem sugárhajtásúak.

[00:22:30]És ezek már 300 vagy 350 km-rel mennek, és ezt már nem tudja utolérni az ukrán elfogó drón.

[00:22:38]Tehát látunk egy ilyen spirált.

[00:22:38]Nyilván ugye a kínaiak limitálják az eladást, vagy például most azokra az üvegszáras kábeleknek az árát megtiszerezték.

[00:22:44]Ha már ilyen nagy a kereslet iránta, akkor legalább keressenek ők is.

[00:22:49]Tehát azt látjuk, illetve hát az iráni a kínaiak is arra figyelnek, hogy adnak el alkatrészeket a nyugatnak is, meg az oroszoknak is, ugye, hogy kellő számú amerikai és nyugati fegyvert amortizáljanak.

[00:23:05]De ugye annyit nem adnak azért, hogy hogy legyőzzék az oroszokat vagy az irániakat, hiszen Kínának az az érdeke, hogy ezek a konfliktusok minél tovább elhúzódjanak, és ezáltal ugye a nyugatiak is égessék az erőforrásaikat, főként az amerikaiak.

[00:23:17]Hát ugye itt van egy komoly változás.

[00:23:19]Donald Trump egyre kritikusabb a NATO-val, ennek több oka van.

[00:23:24]Ugye tényleg akarja Grönlandot és Kanadát.

[00:23:26]Ugye ezt úgy hívják, hogy Nagy Észak-Amerika, Greater North America.

[00:23:31]Tehát ez a Panama csatornától az északi sarkig tartó övezet a nyugati féltekén.

[00:23:36]Ugye Trump ezért akarja Kubát, Grönlandot, Kanadát, Izlandot.

[00:23:40]Ugye Izland most menekül az Európai Unióhoz Norvégiával együtt.

[00:23:46]Ugye most ők be akarnak lépni.

[00:23:48]Még nincsen erről döntés, meg még a társadalmat át kell formálni, de minél többször mondja Trump azt, hogy ez nagy Észak-Amerika része, annál gyorsabban akarnak majd valami más integrációba bekerülni.

[00:24:00]Ugye hát Grönland sok szempontból fontos, leginkább az északi sarkhoz való hozzáférés miatt, illetve másodhmadsorban természeti kincsek miatt.

[00:24:10]Sokszor elmondtam, hogy ezeket mindenki tudja, hogy hol vannak, csak nagyon nehéz feldolgozni őket.

[00:24:17]Tehát hiába tudjuk, hogy mondjuk a recski bánya is tele van ritkaföldfémekkel, ha nem gazdaságos kitermelni és feldolgozni.

[00:24:26]Ugye a kínaiak a feldolgozás terén élveznek monopóliumot, valami 90 valahány százalék-ot, mellettük Vietnám és néhány kisebb szereplő van.

[00:24:34]Az USA is megpróbálja visszaépíteni ezt a fajta vertikumot, mondjuk Kaliforniában lítium feldolgozó üzemeket építenek a semmiből, vagy most 50 év után építenek egy új olajfinomítót, 50 évig nem építettek olajfinomítót, most épül egy új Texasban, de ugye mire ezek elkészülnek, meg nyereségessé válnak, az hosszú idő.

[00:24:54]Tehát a NATO jövője is érdekes.

[00:24:54]Ugye ez azt jelenti, hogy az amerikaiak nem fognak kivonulni, mert nem fogják itt hagyni az amerikai befektetéseiket, de csökkentik a szerepvállalásukat.

[00:25:02]És azt jelenti, ugye, hogy a közlekedő edények elve alapján, hogy Amerika csökkenti a szerepvállalását, úgy kell Európának.

[00:25:12]Megint csak azt látjuk, hogy a pénz a hadseregre fog menni.

[00:25:14]Hát meglátjuk ugye a közelkeleti konfliktus felgyorsít folyamatokat.

[00:25:22]Ugye nem ez okozza, a fosszilis energiáról való leválás is bekövetkezett volna.

[00:25:27]Ezt dekarbonizációnak hívjuk.

[00:25:28]Most ez felgyorsul, mert hogyha drágább lesz az üzemanyag majd az év második felében, akkor eleve gyorsabban fogják kiépíteni a megújuló energiát például a közlekedésben.

[00:25:38]Tehát például amit már mindenki jogosan vár, mondjuk a villanyautók töltőhálózatát, hogy hogy egy sokkal nagyobb lefedettség legyen, és akkor talán többen fognak majd villanyautóra váltani.

[00:25:49]Na hát lapozzunk, az időnk vészesen megy, és nézzük a közelkeleti konfliktust.

[00:25:53]Ugye ez Trump nagy háborúja.

[00:25:56]Azt látjuk, hogy hogy az USA elveszítené a 21.

[00:26:00]századot, hogyha nem tudja a petrodollárt megtartani.

[00:26:06]Ugye ezért foglalták el Venezuellát, pontosabban rabolták el az elnököt, és a a venezuellaiak most már dollárban számolják el az olajeladásukat, és az olaj nagy részét Amerikának adják, hogy a texasi luisiánai olajfinomítók működhessenek.

[00:26:22]Tehát ez a része rendben van.

[00:26:22]A világ legnagyobb ismert olajtartalékára az amerikaiak rárakták a kezüket, és azzal, hogy ezt dollárban számolják el, és amíg az amerikai felügyelet tart, addig dollárban is fogják elszámolni.

[00:26:35]Ugye ezt sokszor meséltem önöknek, hogy ezt úgy kell nézni, erről írom a a következő könyvemet, hogy az amerikai államadósság finanszírozása és a petrodollár megtartása az, ami a közelkeleti háborúnak a kulcsa.

[00:26:48]Tehát ugye, hogyha azt látjuk, hogy venezuelai olajat, amerikai olajat dollárban kell elszámolni, akkor Japán, Anglia, Taiwán, India, az nagy olajvásárló országok, nyilván az európai nagy országok, amelyeknek nincsen olaja, akkor dollárt kell, hogy tartsanak, és nem fogják eladni a dollár államkötvényeiket, mert ha idén tudom, hogy nekem mondjuk 200 milliárd dollárt kell fizetnem az olajért, meg jövőre is, meg jövő után is, akkor én dollár dollárban tartom a pénzemet, dollárt fogok kérni a termékeimért, és amit jövőre jövő után vagy öt év múlva kell majd vásárolnom olajat, mert még nyilván a teherautóknak mennie kell, na akkor azt a pénzt, amit most nem használok föl, dollár állampapírban fogom tartani.

[00:27:33]És hát itt értjük meg ezt az egész háborút, hogy hogy ugye Irán most azt mondja, hogy csak a elszámolt rakományok mehetnek át, vagy ha tranzit díjat fizetsz, akkor aztán banban fizess, hogy az amerikaiak ne tudják blokkolni, ne tehessék rá a mancsukat.

[00:27:51]És ezért van az, hogyha ugye az irániak ellenőrzik a szorost, akkor és csak juánban engedik át a juánban elszámolt hajókat engednek át, vagy a rakományt engednek át, akkor a dollárról az országok, az energiaimportőrt importőrors országok átváltanak juánra, hiszen a juános hajókat engedik át, akkor fölösleges dollár állampapírt tartani.

[00:28:15]Na ezt Amerika nem engedheti meg.

[00:28:17]Ezért rendelte el Trump most egy második blokádot, hogy irániak már blokkolják, vagy a juánt kérik a kasszánál.

[00:28:23]Na, Trump most egy második blokádot hirdetett, hogy aki akit átengednek az irániak, na azt ők nem engedik át, mert hogyha ezt megengednék, hogy juánban elszámolt hajó rakományok mehessenek át a szoroson, akkor felgyorsulna a petrodollárról a petroánra való átállás.

[00:28:39]Ezékel Trumpnak a a blokádnak.

[00:28:42]Kína egy egy hadihajócsoportot indított a térségbe.

[00:28:48]Ugye ez most még csak két cirkáló, illetve egy ellátóhajó.

[00:28:53]De ezek biztos, ezeknek kell biztosítani, hogy a kínai zászló alatt hajózó tartályhajók átmehessenek a szoroson.

[00:29:01]Szerintem ezt meg fogják engedni az amerikaiak, mert ugye Kína Irán legnagyobb olajvásárlója, az iráni olaj 90%-a nagyjából Kínába megy, de ugye nekik az a lényeg, ez eddig is juánban volt, hogy a többiek ne forduljanak át, és hát azokat az irániak ugye nem engedik át, csak ami van elszámolva, és annyit nem fognak átengedni.

[00:29:22]Tehát naponta 5-10 hajó megy át most a a szoroson, akiket az irániak átengednek.

[00:29:26]De ugye ez nyilván sokkal kevesebb, mint amennyire igény lenne.

[00:29:31]Ugye Dubában, Kuvaitban az élelmiszereket várják, illetve küldenék ki az olajat.

[00:29:36]És ugye ez egy nagyon durva dolog.

[00:29:37]Erről kevesebbet beszélünk, de az energiaszakértők elmondják, hogy lassan megtelnek a a tartályok Kuvaitban, Szaarábiában.

[00:29:49]És ez azt jelenti, hogyha nem tudják hová tenni az olajat, illetve a tartályhajók is megtelnek, és nem tudják elszállítani az olajat az öbölből, akkor le kell állítani ezeket az olajkutakat, és ugye főként a régebbi olajkutakat, ha leállítják, akkor nem biztos, hogy újra tudják indítani.

[00:30:05]Tehát ez egy nagyon durva hely.

[00:30:07]Az amerikaiaknak igazából mindegy, mert ugye ahogy mondta Palmer Stone, hogy ő feleségek kormányának nincsenek barátai, csak érdekei.

[00:30:14]Ugye erről írok a könyvemben a csatér Ukrajnában, hogy az amerikaiaknak mindegy is, hogy kizárja-e a horos a szorost, hormózis szorost most az irániak is, meg ők is, mert az a lényeg, hogy onnan ne jöjjön ki olaj, mert hogyha nem jön ki olaj, akkor az USA Oroszország a két legnagyobb eladó.

[00:30:33]Afrikában is van, de azok ugye kevesebbek.

[00:30:35]És hát Venezuelát most Amerika ellenőrzi.

[00:30:37]Tehát és miért tesz Trump elnök gesztusokat Putyinnak?

[00:30:40]Miért engedi meg az oroszolaj exportját?

[00:30:42]Mert dollárban fogják elszámolni.

[00:30:44]Tehát azt látjuk, hogy egy G2, egy amerikai orosz energia duólium az, amit Trump ajánlhat Putyinnak.

[00:30:53]Na ez már egy izgalmas ajánlat az oroszok számára.

[00:30:54]Na, ezt akarják az ukránok ezekkel a dróntámadásokkal tönkretenni, hogy az orosz olajinfrastruktúrát tönkreteszik, hogy az oroszok ne tudják ezt az ajánlatot elfogadni, mert nem tudnak élni vele, mert hiába exportálhatják az olajukat, hogyha ugye nem tudnak tönkremegy az olaj infrastruktúra és nem tudják az olajat elszállítani vagy tartályhajókra rakni.

[00:31:13]Na, ilyen szempontból ez egy nagy meccs, a szemünk előtt zajlik.

[00:31:16]Ez mit jelent?

[00:31:16]Hogy az amerikaiaknak mindegy is, hogy bedől-e a közelkelet.

[00:31:20]Nekik az a lényeg, hogy ne yánban számolják el az olajat, mert akik még maradnak az öbölön kívül, kivéve a az iráni kínai kereskedelmet, azok most dollárban fogják elszámolni, és a dollárt meg az amerikaiak ellenőrzik.

[00:31:31]És ugye a Trumpnak az a fontos, hogy idén 11000 milliárd dollár állampapírt megújítsanak.

[00:31:37]Ez szerintem megvan.

[00:31:38]Jövőre is sajnos 8000 milliárdot kell.

[00:31:41]Ha elhúzódik a háború, akkor nem kettő, hanem 3 milliárd lesz az újadósság, vagy ki tudja.

[00:31:46]És akkor ez a ez a ez a nyolc, ez lehet kilenc is.

[00:31:49]Ha 10, az már nagyon durva lenne, de lényeg az, hogy jövőre is folytatnia kell Trumpnak ezt a konfliktust, hogy jövőre is megújítsák a a az amerikai állampapírokat.

[00:31:57]És hát nyilván Irán ebben a felállásban nem győzhet.

[00:32:03]Ugye hát meglátjuk, hogy hogy ez hova fog vezetni.

[00:32:06]Trump elnök 13-szor jelentette be, hogy nyert.

[00:32:09]Ugye ennek több oka van.

[00:32:11]A legfontosabb oka, hogy november 3-án választás lesz Amerikában, időközi választás.

[00:32:15]október 27-én lesz választás, parlamenti választás Izraelben.

[00:32:20]Tehát be kell jelentenie, hogy nyert, mert akkor a maga republikánusok megnyugszanak.

[00:32:22]Mondja, ó, már vége a háborúnak.

[00:32:24]Na nincs vége, mert ugye rögtön Trump egy-két nappal később bejelenti, hogy elpusztítja ezt a egy civilizációt.

[00:32:30]Vagy mondjuk, mint most ugye hiradó.hu cikkét hoztam ezzel kapcsolatban, hogy hogy hogy minden hidat és erőművet lebombáznak.

[00:32:38]Amikor bejelenti, hogy nyert, vagy kinyitották a szorost, akkor az olajárat csökken.

[00:32:45]Amikor meg azt mondja, hogy elpusztítunk egy civilizációt, vagy hogy lerombolunk minden hidat és erőművet, akkor meg rögtön fölmegy az olajára.

[00:32:52]Ugye Trumpnál ez egy minta, hogy hogy föllemegy.

[00:32:55]Sőt, vannak olyan hírek, hogy egy bizonyos csoport szokott fogadni London ilyen fogadóirodáknál, és van egy olyan kör, néhány ember, néhány cég, akik 90%-os pontossággal tudnak ilyen fogadásokat kötni, hogy az olajár hogyan indul el, vagy mondjuk bizonyos cégek árfolyama hogyan fog megváltozni.

[00:33:19]Hát micsoda előrelátás, micsoda éleslátás, micsoda üvegggömb, mondhatnánk.

[00:33:24]Nálunk ilyen most még egyszer fordult elő.

[00:33:27]Ugye Magyar Péter elment a MOLhoz, be is jelentette, hogy arra kéri, hogy ne utalják át a a az előleget a az MCC-nek, amely ugye résztulajdonosa a MOLnak.

[00:33:39]És akkor erre 5%-ot esett a MOL árfolyama.

[00:33:42]Ugye 143 milliárd Ftos értékvesztést jelentett a a MOL részvényeknél.

[00:33:47]Aztán persze megállapodtak és jogi keretek között, amire persze van lehetőség, úgy döntöttek.

[00:33:52]hogy hogy majd a harmadik- negyed évben lesz osztalékfizetés, és akkor ez így meg is nyugtatta a piacot, tehát ami lement, az megint föl is ment.

[00:34:03]Hát meglátjuk, hogy lesz-e még több ilyen hirtelen piaci mozgás Magyarországon is.

[00:34:12]A közelkeleti konfliktusnál még azt kell látni, hogy a tárgyalások azok nagyon sok szempontból fontosak.

[00:34:17]ugyanis Szaarábia rendelkezik egy olyan vezetékkel, egy kelet-nyugatirányú vezetékkel, ami Szaarábiából az olajmezőkből, tehát az öböl térségénél lévő olajmezőktől átvezeti az olajat a vöröstengerhez.

[00:34:32]Ez 7 millió tonna, és most a Husz-ik meg Szaarábia békét kötöttek.

[00:34:36]A huszik Izraelt támadják, és a szúdiakat most nem.

[00:34:39]Tehát szaudiak még tudnak olajat exportálni.

[00:34:41]Bár ez a 7 millió hordó, ez nem rossz.

[00:34:44]Ez a csúcskapacitás ugye egyébként 20 millió lenne naponta, ami ott kijön.

[00:34:48]Van egy kisebb vezeték Ománnál is, ami ami megkerüli a hormózi szorost Ománnál, annak talán kisebben, talán azt jól emlékszem 2 millió hordó a kapacitása.

[00:35:00]És Iránnak is van egy vezetéke, ami északról kerüli meg a hormuzi szorost, főként ugye Kínába szánt olajat szállít, az napi 1 millió hordó.

[00:35:07]Tehát ha ezt összeadjuk, akkor nagyjából a fele ki tud jutni most még mindig az öbölből.

[00:35:11]Ö de ö azért ez a fele annak, ami szokott.

[00:35:16]Tehát azért azt azért mondom azt, hogy az energiaellátás az nagyjából biztosított lesz.

[00:35:20]Nem az eddigi szinten, de Ja, és nem az eddigi áron.

[00:35:22]Hát a közelkeleti konfliktus folytatódik.

[00:35:27]Trump egy elhúzódó háborúra számít.

[00:35:31]Nyilván ezt nem fogja így bemondani, mert akkor a szavazói még jobban elfordulnak tőle, de az látszik, hogy nem tudja elérni Trump a céljait.

[00:35:37]És még egy fontos hír történt, ugye, hogy Kína bevezette a digitálisán megtakarítási számlákat.

[00:35:45]Ugye eddig amit láttunk, hogy a kínaiak bevezették 21-ben azdge átutalási rendszert.

[00:35:52]Ez azt jelenti, hogy a a Brick országok között vagy a csatlakozó országok között a Swift kikerülésével lehet viszonylag gyorsan átutalni akár jegybankok között, vagy kereskedelmi bankok között.

[00:36:04]Ugye ez azért fontos, hogy az amerikaiak ne tudják szankcionálni őket, illetve olyan országok, amelyek ellen szankciókat fogadtak el, mint Oroszország vagy Irán vagy Venezuella, ezek is tudjanak kereskedni, üzletelni úgy, hogy az amerikaiak vagy az európaiak ezt ne tudják blokkolni.

[00:36:21]Tehát elindult ez azge.

[00:36:23]Ugye egy csomó változás volt.

[00:36:23]Ugye én is sokszor meséltem arról, hogy tavaly elindult a unit.

[00:36:28]Ugye ez a Brickországok közös elszámolópénze, ami 40%-ban arany, 60%-ban a Brixors országok közös vagy valutakosara, valutáinak a kosara.

[00:36:39]És ez azt jelenti, hogy ez egy aranyfedezetű pénz.

[00:36:41]És hol van az arany?

[00:36:43]Hát ott van Brazíliában, Dubajban, Szent Péter vár ott, Delhiben, Sanghajban, Hongkongban.

[00:36:51]Tehát olyan aranyőzsdéket hoztak létre, ahol az arany ott van.

[00:36:54]És ugye ezt az aranyat bárki átválthatja ilyen unitra, aki akinek van unitja, és akinek van ilyen számlája.

[00:37:02]Tehát rögtön afelé terelik a kínaiak a világ nem nyugati részét, hogy kereskedjen ebben.

[00:37:09]Ez még a dollárnak nem a végét jelenti, mert ugye a dollár még mindig talán 58%-ban a világ tartalékvalutája.

[00:37:17]Mondjuk 2000-ben ez még 71% volt, és a kereskedelem nagy részét is dollárban bonyolítják, tehát nem fog holnap ez megszűnni.

[00:37:23]Csak ahogy beszéltem az olaj kapcsán arról, hogyha perspektivikusan az olajszállításokat az öböl térségéből Irán miatt Juánban számolják el, akkor ez az átállás ez felgyorsulna.

[00:37:33]Nem egyik napról a másikra, de mondjuk nem 10 év, 20 év, hanem mondjuk öt év vagy 10 év.

[00:37:41]És hát az amerikaiaknak nem mindegy, mert ugye ez mind Kínát erősíti.

[00:37:43]Ugyanis ha Juanban számoljuk el a kereskedelmet, akkor azért én Kínában fogok tudni átváltási veszteség nélkül vásárolni.

[00:37:49]És Kínában bármit kapok, a pohártól kezdve a szélkerékig bármit tudnak adni.

[00:37:59]ért és hát ugye a másik része a történetnek, hogy most vezették be a megtakarítási számlákat is.

[00:38:04]ugye digitális alapon ez azt jelenti, hogy azt a juánt, amit kapok mondjuk a a kínaiaktól, azt be tudom tenni a míg nem használom föl olyan megtakarítási számlákra, amik mondjuk 2% kamatot fizetnek, ami nem hangzik soknak, de mondjuk miután van, ott is van árfolyam mozgás, ugye juán a dollárhoz van kötve, de mégis azért van mozgása, és ugye, hogyha a dollár leértékelődik, akkor van ebben valamilyen kapacit.

[00:38:33]ás, akkor nagyjából ugyanúgy 4-4,5%-ot lehet ezekkel a kínai megtakarítási számlákkal elérni, mint egy 10 éves amerikai állampapírral.

[00:38:43]Még ez messze nincs ott, meg még messze nem kiforrott ez a rendszer, meg még nincs iránta akkora bizalom, mint mondjuk a 10 éves amerikai állampapírok, vagy a 10 éves német állampapírok iránt, amiknek mondjuk egy 70 éves története van.

[00:38:54]Ö de lényeg az, hogy a kínaiak még csak most kísérletezgetnek ezzel, és keresik azokat az eszközöket, hogy hogyan tudják az országokat rávenni arra, hogy juánban kereskedjenek és a juánt Kínában fektessék be.

[00:39:07]Ugyanis a kínai tőkepiac még nem olyan nagy, mint az amerikai, és a kínaiaknak pénzt kell szerezni a mesterséges intelligencia kutatására.

[00:39:17]Ugye az amerikaiak 600 650 milliárd dollárt akarnak a mesterséges intelligencia, kvantumfizika, egy csomó ilyen új dolgokba beletenni.

[00:39:24]A kínaiak most 150 milliárdról beszélnek, ami nagyjából ugye a a negyede az amerikainak, vagy kicsit hát nagyjából igen.

[00:39:34]Tehát egy a négyhez.

[00:39:34]És hát ugye mit látunk?

[00:39:38]A kínaiak olyan pénzügyi eszközöket keresnek, ilyen a unit, vagy mondjuk ezek az új digitális megtakarítási számlák, amik annyi pénzt hoznak Kínának, hogy ők is többet tudjanak befektetni a mesterséges intelligencia kutatásába.

[00:39:51]Azt már tudjuk, hogy Kínában több szabadalmat adnak be a mesterséges intelligencia terén, mint az USÁban.

[00:39:56]Na, Európa itt a fasorban sincsen.

[00:39:58]Egy-két jó példa van, de nagyon le vagyunk maradva, mert a pénz hova megy?

[00:40:02]jóléti kiadásokra, egészségügyi kiadásokra, ami biztos indokolt egy öregedő társadalom kapcsán.

[00:40:08]Igazából a háborúra, ami már talán kevéssé indokolt, és nem az a probléma, hogy ennyit költünk jóléti kiadásokra, ennyit költünk egészségügyre, mert mint mondtam, hogy öregedő társadalomnál ez indokolt, a probléma az, hogy a gazdasági növekedés ment ki Európa alól, ami biztosítaná ennek a pénznek a fedezetét.

[00:40:24]És hát ezért van az, hogy Nyugat-Európában elkezdődik az, hogy már nem tudják mind a kettőt finanszírozni.

[00:40:30]És most Németországban például ugye azon gondolkodnak, hogy akkor most kinek mennyit kell pluszba befizetni az egészségpénztárba, vagy ugye, hogy akkor most a a akik eddig nem fizettek, mondjuk a köztisztviselők Németországban nem fizettek nyugdíjárulékot, most akkor mit fizessenek?

[00:40:45]Vagy hogy most eddig 6 eurót fizettünk a a gyógyszerér a patikában önrészt, most akkor nyolcat kelljen fizetni.

[00:40:51]Tehát vannak ilyenek, vagy emeljék az álfát.

[00:40:52]Most a németeknél azon gondolkodnak, hogy emelik az áfát.

[00:40:57]Ugye a most talán 19% az áfa.

[00:40:57]Ha 1%-kal emelik, az 15 milliárd euró plusz bevétel.

[00:41:02]12 milliárdal támogatják Ukrajnát.

[00:41:05]Tehát itt látszanak azok a azok a nagyságrendek, hogyha nem lenne a háború, hogyha meg tárgyalnának és megállapodnának, akkor rögtön nem kéne ilyeneken gondolkodni.

[00:41:12]De a lényeg az, hogy azt mondják, ha már emeljük az Áfát és 20% lesz, és nagyon népszerűtlenek leszünk, akkor miért ne emeljük 2%-kal vagy 3%-kal?

[00:41:22]Mert az hülyén néz ki, hogy most emeljük mondjuk januártól 1%-kal, aztán megint eggyel, meg megint, akkor háromszor leszünk népszerűek.

[00:41:29]emeljük 2 vagy 3%-kal, és akkor rögtön egyszer népszerűtlenek leszünk, de lesz mondjuk 45 milliárd euró éves plusz bevételünk, és ebből tudunk már például többet költeni kutatásfejlesztésre, akkor nem kell a szociális egészségügyi kiadásokat így csökkenteni, és mondjuk még tudnak a a háborúra fegyverkezésre vagy vagy például energiainfrastruktúrára többet költeni.

[00:41:55]Tehát azt látjuk, hogy Európában az a baj, hogy nincs mögötte gazdasági növekedés.

[00:41:58]Kínában is lelassult a gazdasági növekedés, már nem 6 78%, hanem 4-5.

[00:42:03]De az még mindig jó, mert 3% fölött bármi jó.

[00:42:06]Nálunk meg ugye Németország most negyedik évben is recesszióban van, mert egyszerűen energia nélkül a német gazdaság nem bírja.

[00:42:13]És hát mint mondtam, energiaháborúban vagyunk.

[00:42:15]Nem több energia lesz, hanem kevesebb.

[00:42:17]Pláne az elhibázott szankciók miatt, vagy pláne, ha a bizottság le akar válni az orosz energiáról, akkor meg pláne kevesebb energia lesz, és egy ilyen lefelé menő spirálban van Európa.

[00:42:28]Tehát a gazdasági alapokkal van a baj, nem a kiadások szintjével, mert a kiadások nagyrészt biztos indokoltak, de ha nincsen az a gazdasági növekedés, amiből ezt ki lehet fizetni, finanszírozni lehet, akkor ugye az egész megkérdőjeleződik.

[00:42:43]Na, itt tartunk most.

[00:42:46]Ezért népszerűek azok a pártok, mint az AFD, vagy Marine Löpen pártja, vagy vagy a Ausztriában a a szabadságpárt.

[00:42:50]Tehát azért, mert ugye ezek a a ezeket a kérdéseket gazdasági növekedés nélkül nem tudják biztosítani.

[00:42:59]Nekünk meg pont az a mázlink, legalábbis eddig az volt a mázlink, hogy itt van orosz energia, és amíg van orosz energia, vagy ha újraindul a barátságolvezeték csodák csodájára meggyógyult egy nap alatt, akkor akkor ezt még fenn tudjuk tartani egy darabig, tehát lokális kivétel tudunk lenni az európai regionális mizériából.

[00:43:19]Hát itt tartunk most, tehát digitális juán épül, szépül.

[00:43:22]Ugye ezt sokszor elmondtam, talán aki rendszeresen nézi a műsort, az emlékszik arra, hogy pont 45 éve, 1981-ben indult el az EQü, a European Currency Unit, ami egy ugyanilyen számlapénz volt, mint most a Unit, a sima Unit, a Brix pénz, és ott ugye 99-ben, tehát 18 évvel később lett ez számlapénz, tehát a a az az akkori uniós tagországok közti elszámolási pénzből egy ilyen igazi számlapénz, és 2002-ben lett valódi pénz, fizikai pénz.

[00:43:55]Tehát a a unit nem biztos, hogy ilyen sok időbe telik, míg egy ilyen elszámolási pénzből egy egy valódi pénzé válhat, ha nem is minden országban, mert nem fogják föladni a a szuverenitásukat, de az országok közti kereskedelemben biztos.

[00:44:11]Ugye idősebb nézőim emlékezhetnek arra, hogy a KGst-ben 90 előtt a transferábilis Rubel töltötte be ezt a szerepet, ami az akkori KGST, a kölcsönös gazdasági segítségnyújtás tanácsának, a szovjetági integrációnak a tagországai közötti elszámolás volt, amikor Icarus buszokat vagy videotoncutereket szállítottunk az NDK-ba, vagy a Szovjetunióba, Bulgáriába, akkor ebben a pénzben számolták el, és ugye mi is, amiket kaptunk az akkori ö testvérországoktól ugye azt is mi ebben kompenzáltuk és ezt valahol Moszkva külsőn elszámolták tehát valami ilyesmi lesz a Unit is.

[00:44:51]Csak itt annyi a különbség, hogy aranyfejezetű.

[00:44:52]Ugye van még egy különbség, hogy axen a New Yorki tőzsdén mondjuk 300000 dollárt kellet enni, hogy valaki arannyal üzletelhessen a kínai aranytőzsdéken elég mondjuk 300 dollár is, mert sokkal kisebb mennyiségű aranyakkal lehet kereskedni.

[00:45:07]Ugye ezzel most be akarják vonni a kis befektetőket.

[00:45:11]Nyugaton is azt látjuk, amikor látnak ilyen hirdetéseket, hogy most kell beszállni, ha csak 100 euród van, akkor 100 euróval, ha csak 1000 euród van, akkor 1000 euróval.

[00:45:19]Ugye azt látja, nagyok most szállnak ki.

[00:45:21]Tehát a a black rock, a nagy cégek most adnak el bizonyos ágazatokat, most szállnak ki bizonyos országokból, bizonyos ágazatokból, tehát most adják el a részvényeiket, amikor még jó áron lehet.

[00:45:36]Mit csinálnak ilyenkor?

[00:45:36]behozzák a kis befektetőket, hogy mondják a kisbefektető, most kell venni.

[00:45:40]És ha megnézik a YouTube-on, rengeteg ilyen ember van, aki azt mondja, hogy most vegyenek részvényt, vagy most vegyenek befektetési alapot, mert most jó.

[00:45:47]Ez itt nem befektetési tanácsadás, ne értsenek félre.

[00:45:51]Mindenki beszéljen a bankárával, a befektetési tanácsadójával, és a legjobb lelki ismete szerint hozzon döntést.

[00:45:56]Én csak arra szeretnék figyelmeztetni, mert nekem ez a kötelességem, hogy amikor ilyen ajánlatokat látunk, és megnézzük a reklámokat, én is direkt megnéztem ezeket a YouTube reklámokat, a cégeket, amelyek reklámoznak, és akkor mondják, hogy hát igen, a befektetés veszélyes lehet az ön számára.

[00:46:12]És megnéztem az apró betűs szöveget, hogy hogy akár hogy statisztikai alapon akár 70% is veszíthet a befektetett pénzből.

[00:46:19]Tehát az, hogy mindig több lesz, az nem garantált, ez az apró betűs résznek az üzenete, hanem akár ez kevesebb is lehet.

[00:46:28]Hát nyilván attól függően, hogy ugye hogy működik ez a piac, de lényeg az, hogy 1913-ban, 1929-ben, 2008-ban mit láttunk?

[00:46:40]a nagyok időben kiszálltak, és a rossz termékeket, mondjuk 2008-ban a másodlagos jelzárópiaci kötvényeket elkezdték terjeszteni a lakosság körében, a kisbefektetők körében.

[00:46:54]Mi következett be?

[00:46:54]A kis befektetők csődje.

[00:46:57]Tehát csak erre akartam figyelmeztetni, tehát okosan.

[00:47:02]Nyilván nehéz kitalálni, hogy hogy mi az, ami jó, mi az, ami nem.

[00:47:04]Ugye azt látjuk, hogy ilyen időszakokban a pénz a földbe menekül, a termőföldbe és az betonba, a betonaranyba.

[00:47:12]Tehát ugye és mi a probléma ezzel?

[00:47:15]Ezt ennek az árát fizetjük.

[00:47:17]Hogyha a pénz, a papírpénz bemegy a a termőföldbe és az ingatlanba, akkor abból hasznot akar, megtérülést akar.

[00:47:25]És ez is tolja fölfelé az élelmiszerárakat, hiszen a földan térül meg?

[00:47:30]Abból a terményből, ami rajta terem.

[00:47:32]És ugye a magas energiaárak mellett, a magas bérköltségek mellett még a tőke hozamelvárása is rárakódik az élelmiszerárakra.

[00:47:40]Na ezt fizetjük ki a kasszánál, illetve az ingatlanoknál is azt látjuk, hogy a tőke ingatlanba akar menni, mert kell lakni.

[00:47:47]A nagyvárosi lakbérek ezért emelkednek, mert ugye egy óriási kereslet jelenik meg.

[00:47:51]meg a papírpénz keresi a helyét.

[00:47:53]És ugye nem csak a papírpénz a helyét keresi, hanem megtérülést is vár.

[00:47:58]Tehát k-3-5%-ot az inflációhoz viszonyítottan szeretne egy megtérülést.

[00:48:03]És ezért a tehát a növekvő kereslet miatt emelkedő árakra ugyanúgy rárakódik a papírpénznek a megtérülési várakozása.

[00:48:11]Ezt hívjuk befektetési célú lakásvásárlásnak, ahol ugye még ne a a bérlőnek kell majd kigazdálkodnia a profitelvárás.

[00:48:19]Tehát nehé tudom, hallom már a kommenteket, hogy a a profit az egy jó dolog nehézsönek fél.

[00:48:26]Nem a profit ellen beszélek, csak azt kell megnézni, hogy vannak olyan dolgok, mint az élelmiszer, vagy mondjuk a lakhatás, ahol kell a piacnak működnie, mert különben ott tartanánk, mint a szocializmusban.

[00:48:36]Csak az a kérdés, hogy ez mennyire torzítja el a piaci folyamatokat, hogyha már a spekuláció erősebb.

[00:48:44]Ugye nézzük meg Spanyolországot, ahol már évtizedek óta tüntetnek a az ilyen beruházási célú lakásvásárlás ellen, mert az a lakás, ami Airbnb, vagy az a lakás, ami spekulációs céllal üresen áll, ugye ott nem tudnak emberek lakni, és minél több lakást vonnak ki a lakáspiacról, a többi lakásnak annál magasabb az a bérleti díja vagy az ára, pláne ha nem építenek eleget.

[00:49:07]Tehát érdekes kérdések ezek.

[00:49:10]majd mi is fogunk ezekről többet beszélni, de most legyen ennyi elég, hogy a digitálisán megtérülése az nagyjából most lövik be azt, hogy a 10 éves amerikai állampapírral legyen azonos.

[00:49:22]4-4,5% az mit jelent?

[00:49:22]azt várják, hogy a pénz egy része az USAból átmenjen Kínába, a Brixországokban, aranyba és ugye ami oda átmegy, az nem tudja az amerikaiakat gazdagítani.

[00:49:34]Tehát Kínának például az AI lépésartáshoz is szüksége van ezekre a megtakarításokra, és ehhez keresnek új eszközöket.

[00:49:40]Hát érdekes lesz, mert Trump elnök ezt nem nagyon szereti, hogyha valaki kiénekli a szájából a sajtot, és ugye pláne ugye feljön Kína.

[00:49:50]Emlékszünk a Deep Seekre, azt mondták, 6 millió dollárba került, legyen 60 millió vagy 600 millió dollár, még mindig olcsóbb, mint az amerikai 600 milliárd.

[00:49:59]Tehát 600 millió verz 6 millió hivatalosan, nem hivatalosan, mondjuk legyen 60 vagy 600 és a másik oldal ugye 650 milliárd dollár AI-ra.

[00:50:06]Tehát a kínaiak olcsóbban tudják kihozni, de nekik is szükségük van plusz pénzre.

[00:50:11]Na hát a végén szeretnék beszélni a választásról.

[00:50:16]Ugye ez is most már egy hete történt.

[00:50:19]Talán most már higgattabban látjuk az eredményt.

[00:50:23]Nyilván el kell fogadni a választás eredményét.

[00:50:25]Vox Populi, Voxdi, a választás eredménye már egy hete itt van az asztalon, el kell fogadnunk.

[00:50:31]Ugye a népszava Isten szava mondták.

[00:50:34]És ezért nyilván ahogy az emberek döntöttek, azt el kell mindenkinek fogadnia.

[00:50:39]Láttuk, hogy egyértelmű az eredmény, és hogyha egy mondatban kell összefoglalni, ezt már a múlt héten is mondtam, többen szavaztak a változásra, mint ahányan nem.

[00:50:49]Tehát ilyen szempontból most 3,3 millióan szavaztak a változásra és 2,3 millióan szavaztak a Fidesz KDNP szövetségére.

[00:50:57]Utoljára ilyen eredmény 2008-ban született az akkori szociális népszavazáson.

[00:51:04]Ö pont 3,3 millióan szavaztak 2008 tavaszán a kórházi napi díj, a vizitdíj és a tandíj ellen.

[00:51:13]Tehát ez egy nagyon ritka pillanat a magyar történelemben, amikor ilyen sokan szavaznak egy irányba.

[00:51:20]A választás tapasztalataival kapcsolatban Kovács Andrásnak a cikkét hoztam a Mandinerről.

[00:51:24]Itt be is úztatjuk ezt a cikket.

[00:51:28]Ő öt pontot talált, hogy hogyan lehet ezt feldolgozni.

[00:51:32]Nyilván most a gyászmunkának a szomorú napjait éljük.

[00:51:37]Mindenki megpróbál egyfajta magyarázatot adni.

[00:51:39]Nyilván ki kell beszélni, hogy hogy jutottunk el idáig.

[00:51:41]És ő ezt javasolja az egyik első pontként.

[00:51:44]Tehát először egy lelki megújulás kell, ugye szembe kell néznünk azzal, hogy milyen helyzetben vagyunk, hogyan jutottunk el idáig.

[00:51:54]Tehát először magunkkal kell tisztába tennünk a dolgokat, hogy hol követtünk el hibákat, milyen mi az, amit esetleg rosszul láttunk, mik voltak azok a folyamatok, amik a az erdő felé vittek minket.

[00:52:07]Tehát ezt mindenkinek meg kell néznie, nyilván nekem is.

[00:52:09]A második, hogy ki kell beszélni ezeket a dolgokat, tehát egymással, leginkább a saját közönségünkben, saját közösségeinkben.

[00:52:21]Nyilván úgy kell, hogy érted, jöttem, nem ellened.

[00:52:24]Látjuk, hogy most a túloldali média, hogy csámcsog azon, ha valaki valami olyat mond, ami ami esetleg bántó a ennek a politikai közösségnek, vagy mondjuk valami nagyon furcsát mond.

[00:52:36]Tehát ezért mindenkinek azt tanácsolom, hogy hogy úgy beszéljen kifelé, hogy hogy figyelik mit mondunk most, nem izé nem mániánk legyen, hanem az, hogy most ebből ezen csámpcsognak.

[00:52:49]És hát azt is látni kell, hogy a helyi politika sokkal fontosabb lesz.

[00:52:52]Tehát nyilván az országos politika is fontos, óriási változások előtt áll az ország, de hogyha ez a közösség túl akarja élni az elkövetkező időszakot, és a három év múlva lesz legközelebb menetrend szerinti választás, 29 tavaszán, májusában, június elején európai parlamenti választás, és még abban az évben lesz önkormányzati választás, ez azt jelenti, hogy három évig kell ezeket a közösségeket építeni, és a legjobb a helyi szintű építkezés.

[00:53:23]ahogy a polgári körök 2002 után ezt helyi szinten megtették, vagy ugye próbálkoztak ezzel mások is kevés sikerrel, mondjuk a Momentum a cselekvésköreivel, vagy a Márkizaj Péter a Kossutkörökkelő, ezek nem voltak annyira sikeresek.

[00:53:38]Alakult egy pár, de nem tudott egy széles mozgalommá válni.

[00:53:42]Ugye a Tiszasziget mozgalom az egy nagy mozgalommá vált, mint a polgári körök.

[00:53:46]Na most valami hasonlót kell a polgári körök revitalizálásával a a Fidesz KDNP körül is újra kezdeni, vagy ezeket megerősíteni.

[00:53:55]És hát ugye a parlamenti munka most ugye egy új korszak kezdődik, a politika intézményrendszer változik.

[00:54:02]Itt a parlamentbe jutott pártoknak, a Fidesz KDNP Mi Hazánk hármasnak kell majd a parlamenti alternatívát felmutatni.

[00:54:12]demokrácia arról szól, hogy van egy kormánytöbbség, ugye most ez egy egy nagyon erős kormánytöbbség, ők kaptak egy felhatalmazást.

[00:54:18]Nyilván ez nem egy biankó csekk.

[00:54:20]Ugye mondtam is, hogy aki a köztársaság 2.0 miatt szavazott a Tiszára, az már most kiszállhat a Tisza vonatból, mert nem úgy néz ki, hogy egy demokratikus, az 1990-es elveket valló köztársaságot fognak építeni.

[00:54:34]A Tiszapárt sem így működik.

[00:54:36]Illetve látjuk, hogy már a közjogi méltóságokat is le akarja mondatni Magyar Péter, hiszen a fékek és ellensúlyok rendszerét szét akarja szedni, a saját embereit akarja beültetni pontosan azért, hogy egy hosszú, akár több cikluson átívelő kormányzásra rendezkedhessen be, hiszen ezt látta az elmúlt 16 évben, és lehet, hogy valami hasonlóra készül.

[00:55:00]Meglátjuk.

[00:55:02]Úgy is érdemes figyelni majd a köztársasági elnöki pozíció átszabására tett javaslatukat, hogy esetleg Magyar Péter x idő után nem akar-e átülni a köztársasági elnöki székbe.

[00:55:11]Tehát ez is majd az egyik olyan pont lesz, amire érdekes figyelnünk, hogy hogy hogyan hozzák létre ezt a pozíciót.

[00:55:20]És hát Kovács András utolsó pontja a Nemzetközi hálózatok kiépítése, ami ugye arról szól, hogy a patrióta pártoknak az együttműködését folytatni kell.

[00:55:32]Ugye jövő tavasszal lesz Franciaországban elnökválasztás, parlamenti választás.

[00:55:35]Jó esélye van Marine Löpen pártjának, a nemzeti tömörülésnek arra, hogy megnyerjék.

[00:55:39]Ugye Marine Löpen el van tiltva a közügyektől, de Jordan Bardella egy 30 éves fiatal politikus, aki 36%-os támogatottsággal a legtámogatottabb francia politikus, lehet, hogy hogy ő megnyeri az elnökválasztást és akkor a pártja meg a parlamenti választást, de ugyanúgy jó esély kínálkozik arra, hogy esetleg más országokban is a patrióta pártok kormányra jussanak.

[00:56:04]És akkor ahogy Magyarország volt sokáig a kivétel és idejöttek más országok patrióta politikusai, most könnyen lehet, hogy majd mi fogunk más patrióta kormányzású országokba menni, mondani azt, hogy mi az, ami itt jól működött, mi az, amin érdemes elgondolkodniuk.

[00:56:21]Tehát ez is egy esély, amit látunk.

[00:56:23]Ugye hát Magyar Péter oldalá oldalára került a bizonyítási kényszer.

[00:56:28]Ugye nagyon nehéz neki.

[00:56:30]Szerintem ő egy új centrális politikai erőteret akar kiépíteni, ahol középen a Tiszapárt van.

[00:56:33]és megpróbálja kitolni a Fideszt az egyik szélére, hogy ő tudja ezeket a szavazókat egyben tartani.

[00:56:41]Hát nehéz lesz.

[00:56:41]A köztársaság 2.0 szavazók lepotyognak.

[00:56:43]Az elszámoltatás módjától függően a az O1G frakció is leeshet, lepotyoghat.

[00:56:48]Látjuk, hogy a hogy hogy egyes oligartygyák már átálltak, na azoktól nem biztos, hogy a vagyon visszaszerzési hivatal a az állami támogatást vissza fogja tudni szerezni.

[00:56:59]És hát ugye kérdés, hogy az a nagyjából 40% ballerális szavazó fog gondolkodni Magyar Péter rendszeréről.

[00:57:07]Látjuk, hogy a Szent Korona előtti eskű vagy Rubovzki Rita potenciális oktatási minisztersége mennyire kiverte a balhét a balliberális elitnél vagy embereknél, a megmondó embereknél.

[00:57:17]És akkor képzeljük el, hogyha még több ilyen jön, akkor ez a 40% lepotyoghat, és marad neki 30%, aki centrista szavazó, aki akik talán még bíznak benne.

[00:57:30]És hát 40%, aki a Fidesztől jött.

[00:57:33]Ez ilyen durva becslés, nem konkrét számokat mondok, ez egy becslés, amit több több helyen olvastam az interneten.

[00:57:39]Tehát ezek ezek a ezek olyan számok, amiket én is átvettem az internetről, de azért, mert azt gondolom, hogy ez nagyjából stimmelhet.

[00:57:46]Tehát igazából az a kérdés, hogy hogyan tudja ezeket a szavazókat megtartani.

[00:57:50]Hát meglátjuk.

[00:57:50]A bizonyítási kényszer Magyar Péterhez került.

[00:57:55]Neki kell teríteni a lapjait.

[00:57:57]Tar Zoltán után szabadon most már nyertek, most már mindent lehet.

[00:58:02]Meglátjuk, hogy mi az, amiben gondolkodnak.

[00:58:03]Május 9-én, amit Oroszországban a győzelem napjának tartanak, ünnepelnek, lesz a beiktatás.

[00:58:10]Ugye ez direkt egy hétvége ugye, hogy többen ünnepelhessenek.

[00:58:13]Lehet, hogy gladiátorjátékok is lesznek, talán még pénzt is szórnak a nép közé, de az új trubadúrok ott lesznek, és nézhetjük, hogy a fellépők közül kik azok, akik sorszámot húznak Magyar Péternél, hiszen új időszámítás kezdődik, legalábbis ennek az új időszámításnak most még a mézes hetei vannak, de hát a valóság, mint tudjuk, előbb-utóbb bekopogtat az ajtón, és akkor is itt leszünk, akkor is figyeljük majd az új kormányt és Magyar Péter kormányzását.

[00:58:42]Hát addig is gondolkodjanak el azon, amiről beszéltem.

[00:58:47]Rengeteg dologról volt ma szó, és maradjanak továbbra is jól értesült optimisták.