Akár dollár, akár UNIT – lesz-e elég energia?

[00:00:00]Üdvözlöm önöket!

[00:00:00]Kiszeli Zoltán vagyok, a századvég politikai elemzési igazgatója, a jól értesült optimista.

[00:00:06]Erre a hétre is több témát hoztam önöknek, hármat.

[00:00:08]Először is Ukrajnáról szeretnék beszélni, utána közelkeleti konfliktusról és a magyar választás utáni történésekről, a kormányváltásról.

[00:00:22]Kezdjük is, több témánk van.

[00:00:22]Ugye szokás szerint először Ukrajnáról szeretnék beszélni.

[00:00:27]Ugye azt látjuk, hogy ahogy az időjárás javul, úgy fokozódnak a harci tevékenységek.

[00:00:32]Van egy szimbolikus dátum, ez május 9e, amit Oroszország a győzelem napjaként ünnepel.

[00:00:38]Ugye ez nekik egy ilyen szimbolikus dátum.

[00:00:40]Ugye egyébként május 8-án ért véget a háború 1945-ben.

[00:00:46]A németek kapituláltak a nyugati szövetségesek előtt.

[00:00:48]És hát Sztalin ragaszkodott hozzá, hogy az nem megy, hogy csak a nyugatiak előtt kapitulálnak a németek.

[00:00:55]És ezért megismételték a kapitulációt május 9-én a Berlinhez tartozó Cars Horstban.

[00:01:00]És így lett Oroszországban május 9e a a béke, vagy most a győzelem napja, ugye a béke kezdete, és hát ugye Európa nap is ekkor van, illetve hát most ekkor lesz Magyarországon az új kormány beiktatása, hogy ez egy szombati nap lesz idén, és akkor egy nép ünnepét lehessen tartani.

[00:01:24]De térjünk vissza az ukrajnai frontra.

[00:01:26]Tehát május 9-éig az orosz katonáknak, orosz parancsnokoknak valamilyen szimbolikus győzelmet kéne elérni.

[00:01:31]Hát ettől most messze vannak, mert a front mozgásban van.

[00:01:35]Tehát az oroszok arra szólnak továbbra is előre.

[00:01:37]Az ukránok tartják a vonalat, de de ukránok se tudnak nagy ellenlökéseket csinálni.

[00:01:44]Amit láttunk Kupjansknál Harkov megyében, az kifulladt.

[00:01:46]Az oroszok megint a város negyedét, más elemzések szerint akár harmadát visszafoglalták.

[00:01:53]Tehát a városban zajlanak a harcok, ahonnan az ukránok korábban saját állításuk szerint kiszorították az oroszokat.

[00:01:59]De hát ha megnézzük és kicsit lejjebb megyünk a Doneck megyei Konstantinyába, ott is azt látjuk, hogy szintén hullámzik a harc.

[00:02:07]Az oroszok bent vannak a városban, nem tudták elfoglalni ezt a várost, de vissza tudtak menni, visszaszivárogtak.

[00:02:17]Tehát ilyen szempontból az egész front mozgásban van.

[00:02:19]Északon talán, ahol a múlt hétről, ahol a múlt héten voltak még harcok Szumiban, vagy Harkovtól északkeletre, ez talán most egy kicsit csendesebb, legalábbis az Institute of Study of War jelentései szerint, amelyeket ugye hétről hétre nézek, de azt látjuk, hogy az oroszok továbbra is délen folytatnak komolyabb támadó hadműveleteket.

[00:02:39]Ugye mindig erre a déli szakaszra fókuszálok.

[00:02:42]katonai szakértőket, akiket követek, azt gondolják, hogy esetleg, hogyha az ukrán front komolyabban összeomlik, akkor ott délen van esélye talán az oroszoknak arra, hogy Odessa felé meginduljanak.

[00:02:53]Ez a ez a zaporsei front, az ukrán zaporsei régió, és itt Orihiv környékén mennek az oroszok.

[00:03:01]Hát még messze vannak itt is attól, hogy hogy harapófogóba fogják ezt a várost, de hát azért ott is ugye arra szolgatnak előre.

[00:03:08]Erről hoztam egy térképet, amit most megmutatok önöknek.

[00:03:12]Tehát itt, hogyha nézik, ugye ez a ilyen kék pöttyös, vagy ugye ez a korábbi víztározó, am a amit felrobbantottak, és ugye itt egy ilyen mocsaras lápos terület alakult ki.

[00:03:22]Hát azóta az már kiszáradt, de ugye azt nagyjából a katonák most még nem használják, vagy az egy ilyen zárt terület nem alkalmas talán a a katonai hadműveletekre.

[00:03:31]Bár itt is, hogyha minél tovább szárad, lehet, hogy az is majd egy ilyen meglepetés támadás terepe lehet, de ne spekuláljunk, hanem térjünk vissza a tényekhez.

[00:03:41]Tehát Orihív van a középpontban, és az oroszok közelednek Zaporsa felé, hogy nagyjából ilyen 20-25 km-re vannak a várostól, de hát ugye az ukránok védik, és ezért gondolják, hogyha Orihívet harapófogóba fogják, akkor az ukránok elesnek egy olyan támaszponttól, ahonnan esetleg az oroszokat tudják támadni.

[00:04:02]Tehát ez is egy hosszú folyamat lesz.

[00:04:04]Itt sem gondolom, hogy most két hét alatt érdemi fordulat következik be.

[00:04:06]Ami viszont fontos a az ukrajnai háború kapcsán, hogy a magyarországi kormányváltás után a múlt héten jóváhagyták a 90 milliárd eurós hadi kölcsönt Ukrajnának.

[00:04:21]Tehát ilyen szempontból a magyar kormány nem emelt további kifogást.

[00:04:27]És milyen véletlen, pont múlt héten javult meg a barátság.

[00:04:33]Kőolajvezeték, mintha ilyen csodára, varázsütésre vagy kézrátétellel az ukránok megjavították.

[00:04:37]Ugye ez volt a magyar és a szlovák kormány feltétele a hadi kölcsön megszavazásáért cserében, és meg is érkezett az első szállítmány időközben Magyarországra.

[00:04:48]Tehát hogyha folyik az olaj, megy a pénz, tehát ilyen szempontból a magyar kormány, a távozókormány előre kiszámítható módon jelezte, hogy ha jön az olaj, akkor megy a pénz.

[00:04:59]Jött az olaj, megy a pénz.

[00:04:59]Tehát egy ilyen nagyköveti egyeztetéses fórumon szavazták ezt meg, és a 20.

[00:05:08]szankciós csomagot is ez átengedi.

[00:05:12]Tehát azt látjuk, hogy megy a 90 milliárd euró Ukrajnába.

[00:05:14]az két évre hosszabbítja meg a háborút.

[00:05:17]Ugye ennek a pénznek a nagy része az a hadsereget, ukrán hadsereget szolgálja, és a kisebb része talán 1egyharmada pedig a az állam működését.

[00:05:28]Tehát még két év háború nyugati részről finanszírozva van.

[00:05:31]Hát Oroszországban szigorítják az internethasználatot.

[00:05:35]Ez nem mindenkinek tetszik.

[00:05:37]Itt a az eiti nyomtatott mandiner van nálam.

[00:05:40]Kohámátyi írt egy cikket például az orosz eliten belüli feszültségekről, hogy ahogy korlátozzák az internetet, más szabadságjogokat is.

[00:05:50]Az orosz elit egy része ezzel nem ért egyet.

[00:05:52]Hát ettől még persze támogatják az orosz háborús erőfeszítéseket, csak ezeket a korlátozásokat nem szeretik.

[00:05:58]Hát ugye ahogy elmaradnak a sikerek, vagy a felőrlő háború elhúzódik most ugye pont még két évvel legalább, amit most az ukránok kaptak pénzt, az két évre hosszabbítja meg a háborút.

[00:06:09]Akkor az oroszoknak is most két évet kell háborúzni.

[00:06:13]És hát ugye Oroszországon belül olyan hírek vannak, hogy megemelték a cégek adóját.

[00:06:18]Ez főként a kis és közepes cégeket sújtja.

[00:06:20]Ugye volt is egy ilyen példa, hogy egy pék panaszkodott Putyin elnöknek.

[00:06:25]Volt egy ilyen lehetőség, hogy mindenki elmondhatta a véleményét.

[00:06:29]Panaszkodott, hogy nagyon megemelték az ő pékségének az adóját.

[00:06:33]És akkor hát Putyin elnök meghívta őt, meghallgatta a panaszát, vásárolt ott a a pékségből kenyeret meg péksütemét.

[00:06:43]De hát ugye ettől még az adók magasak maradtak.

[00:06:45]Tehát ez az egyik része, illetve a másik ugye, hogy egyfajta infláció van Oroszországban is.

[00:06:52]Ugye a gazdaság hadigazdaság, tehát a gazdaság működik, de az infláció az magas volt, és hát próbálják csökkenteni, de miután sok pénz áramlik ki, a főként ugye a a zsoldokat meg kellett emelni, a prémiumokat meg kellett fizetni, mert az eddig ilyen 2000 dolláros havi zsolt szintjén már nem nagyon jelentkeztek katonák.

[00:07:12]Ugye hát ennek van egy dinamikája, hogy amikor rossz hírek érkeznek a frontról, vagy vagy áldozatok száma megnövekszik, akkor kevesebben jelentkeznek katonának, vagy mondjuk aki 2000 dollárér 2000 dollár havi Zsoltért jelentkezett, ami duplája az orosz átlagfizetésnek, azok az emberek már elfogytak.

[00:07:31]És akkor növelni kell 2200 2300 dollárra ezt a havi Zsoldot.

[00:07:35]És hát azt látjuk, akkor megint jelentkezik mondjuk egy bizonyos létszám, mondjuk 100000, 200000 ember, az megint egy-két évre elég.

[00:07:44]És hát miután az orosz régióknak egy kötelező kvótája van, hogy hány szerződéses katonát kell toborozniuk, ezért egy versenyt látunk, hogy az egyes régiók próbálnak több prémiumot fizetni a szerződéses katonáknak, akik jelentkeznek, ezzel csábítva át őket, hogy nálunk jelentkezzenek a mi régiónkban, mert akkor mi így tudjuk teljesíteni a központi előírásokat.

[00:08:10]Tehát vannak itt ott is azért problémák, de azt látjuk, hogy a front mozgásban van.

[00:08:15]Ami talán még érdekes, és csak így, hogy lássuk ezeket a mozgásokat, hogy az ukránok folytatják az orosz energetikai infrastruktúra támadását.

[00:08:27]Ugye erről már beszéltem korábban is, hogy az oroszok gyanúja szerint az ukránok Lengyelországon és a Baltikumon keresztül támadják a balti tengeri orosz energiainfrastruktúrát.

[00:08:40]Ugye talán két hete volt az, hogy ukrán drónok idézőjelben eltévedtek, és mondjuk Litvániában zuhant le az egyik, vagy Észtországban egy kéménynek ment, véle gyárkéménynek ment az egyik.

[00:08:52]Tehát ugye persze hivatalos verzió szerint eltévedtek, nem hivatalos, vagy hát orosz verzió szerint pedig ezt a ezt a térséget használják a a a az ukránok, hogy csak kis idő alatt míg mondjuk kilépnek a balti tenger fölé, ott már az oroszok nehezebben veszik észre őket, és Promorsk olajkikötőt így tudják támadni.

[00:09:14]Ugye az oroszok mondták is, hogy ha ez igaz, és ennek több jelét látják, akkor a Baltikum fölött is esetleg leszedik ezeket, ami ugye a NATO területét érintené.

[00:09:24]Tehát ez eszkalálja a konfliktust.

[00:09:26]Persze itt megint a tyúktojás probléma.

[00:09:28]Nem tudjuk, hogy igaz-e az a hír, hogy az ukránok ezt az útvonalat használják, de ha igaz, akkor ugye itt látjuk megint a lépés válaszlépés logikáját.

[00:09:37]Ami még érdekes, hogy Litvániában a NATO épít újabb támaszpontokat.

[00:09:42]Ugye ez az orosz kaliningrádi kerület, a korábbi észak a kelet-poroszország északi része, a kőni térség az, ami a háború után Oroszország, a második világháború után Oroszországhoz került, és ennek közelében építenek most Litvániában új támaszpontot.

[00:09:59]És ugye hát ez az a bizonyos szuvalki folyosó, ami egy földrajzi képződmény, és hát ugye ez Lengyelországot a Baltikummal köti össze.

[00:10:09]Tehát ez ez ilyen szempontból a a Nyugati szövetség szempontjából is fontos, de itt van ez a kőnixbergi kerület és Fehér Oroszország, így az oroszok szempontjából is fontos.

[00:10:17]Tehát ez egy stratégiai jelentőségű kérdés.

[00:10:23]Hát mint a 1918 és 39 között a dancigi koridor, amikor ugyanígy volt egy ilyen exklávé, ugyanúgy egyébként porosz kelet poroszország, akkor ugye az Lengyelországon keresztül, most a Baltikumon keresztül.

[00:10:35]Tehát ismétli magát a történelem.

[00:10:37]Reméljük, hogy nem úgy végződik, mint 39-ben.

[00:10:40]Na, tehát ez az egyik része a történetnek, hogy van egyfajta növekvő feszültség a van egyfajta növekvő feszültség a a Baltikumban.

[00:10:51]Ugye hát a a németeknél újabb döntések születtek.

[00:10:53]Most a múlt héten bemutatták a német katonai stratégiát, amiben 260000-re akarják a hadsereg létszámát növelni, tehát a az állandó hadsereg létszámát, és 200000 bevethető tartalékost akarnak.

[00:11:08]Ugye hát van egy korlátozás, ez még 90-ben a 2+4 szerződésből ered.

[00:11:15]Az Egyesült Németországnak csak 370000 katonája lehet.

[00:11:20]Hát ezt próbálják most így kikerülni, hogy hát ugye a az aktív katonák száma az 260000, a a az azonnal bevethető tartalékos tartalékosoké 200000, de hát aki tartalékos, az nem aktív katona, tehát próbálják ezt így megt most ilyen 238000 körül van a létszám, ugye csökkenteniük is kellett, mert nem jelentkeztek elegen.

[00:11:41]Tehát ezért vezették be a sorkötelezettséget, vagy állították helyre pontosabban a sorkötelezettséget, és azt látjuk, hogy nem nagyon akarnak a fiatalok katonának jelentkezni.

[00:11:50]Ugye egyrészt ugye ezt sokszor meséltem, hogy ez a német hadsereg, ez már nem olyan hadsereg, mint amilyen volt mondjuk még a bundeszvér is akár 40 éve.

[00:11:59]Tehát nincsen egy világos ellenségképe, mert hát így így mondják nekik, hogy a terroristák ellen kell küzdeni, meg az orosz fenyegetés ellen kell küzdeni, de nem látszik, hogy ez egy ilyen valós vagy egy meggyőző ellenségkép lenne, amitől az átlag nyugat-európai fiatal félne.

[00:12:19]Pláne úgy ugye, hogy az orosz energiával működtették sokáig a nyugat-európai, így a német gazdaságot is.

[00:12:26]És eddig azt hallották, hogy milyen jó, hogy van orosz gáz, és milyen rossz, amikor fölrobbantották az ukránok a gázvezetéket, akikért most egyébként nekik harcolni kéne.

[00:12:35]Tehát a tehát logikailag nem működik, ideológiailag nincs egy világos ellenségkép, amit a lakosság többsége osztana.

[00:12:42]Ráadásul a legnépszerűbb párt az AFD.

[00:12:44]Kijöttek az új kutatások Németországban, most már 27-28%-on van az AFD.

[00:12:51]a CDU lecsökkent 24%-ra, és az AfD meg pont azt mondja, ezért is népszerű, hogy nem harcolni kell Oroszországgal, nem a fegyverekre, a hadseregre kéne költeni a pénzt, hanem meg kell egyezni az oroszokkal, békét kell kötni, fegyverszünetet kell kötni, és újra kereskedni kell velük, mint ahogy azt a nyugatnémetek 40 évig csinálták 80-as évektől a mondjuk a a nagy gázvezetéket, amikor megépítették egészen addig, amíg a föl nem robbantották az Északi Áramnat kettőt.

[00:13:23]Tehát azt látjuk, hogy ez nem egy népszerű termék.

[00:13:24]Ez a ez a ez a háborúskodás.

[00:13:26]A Z generáció life work balancét ez ez megzavarná.

[00:13:30]Ugye a vibe rossz, nem nagyon lelkesednek a fiatalok.

[00:13:35]Hát és hát azt is látjuk, hogy hogy nem vonzó.

[00:13:38]Meg pláne most ugye, hogy amikor olyan azt látják az emberek, hogy a drónok levadásszák a katonákat, ugye hamar meg lehet halni a fronton, akkor meg pláne nem vonzó ez a katonáskodás.

[00:13:48]És hát ugye azt is látjuk, hogy azt a fajta bajtársiasságot, azt a fajta hagyományápolást is kiirtották a német hadcseregből.

[00:13:55]Ugye a vamzerek, az árulók felnyomták mondjuk az ejtőernyősöket, a komandósokat, akik olyan hagyományokat ápoltak, amit amit ezen balliberális vamzerek sértőnek találtak maguk szempontjából.

[00:14:13]És hát ugye itt azt látjuk, hogy például a német ejtőernyősök arra voltak büszkék, hogy a második világháborúban a német ejtőernyősök mondjuk Krétán hogy hogy foglalták el Krétát az angoloktól, vagy mondjuk Montecasinónál, hogy tartották föl három hónapig a a brit amerikai hadsereget.

[00:14:28]Nyilván nem a háborús bűnökről kell beszélni, mert azt mindenki elítéli, hanem arról, hogy milyen katonai sikereket vittek véghez azok a német katonák, akik a második világháborúban harcoltak.

[00:14:39]És hogy milyen célokért?

[00:14:41]Nyilván nem nem ez volt ott a középpontban, hanem a katonai teljesítmény.

[00:14:44]Vagy hát mondjuk ugyanúgy mondhatjuk, hogy a német hegyi vadászok fölmentek az Elbruszra, Európa legmagasabb hegyére, vagy hát azt is mondhatjuk, hogy például ugye a német különleges alakulatok milyen szerepet játszottak mondjuk a a háborúban, a második világháborúban.

[00:14:58]Megint nem a háborús bűnökről kell beszélni, nem erre voltak büszkék, hanem arra a fajta bajtásiasságra.

[00:15:03]Hát igen, mondjuk amikor a a fegyveres SSZ hagyomány ápolásáról volt szó, akkor ott már azért nagyobb kérdőjelek jelentek meg.

[00:15:10]Nyilvánvalóan itt is meg kell nézni, hogy hogy mi volt az, amit amit amit úgy átvettek.

[00:15:15]Mondjuk a kommandósoknál azt a szokást, hogy mondjuk, ha valaki lejtett egy töltényt, akkor azt a szájával kellett fölvenni a Földről, hogy érezze, mennyire fontos lehet egy töltény.

[00:15:27]Mondjuk az utolsó töltény, ami megmarad.

[00:15:29]Tehát ilyen dolgokra kell gondolni, ilyen beavatási szertartásokra, hogy például a a ugyanúgy, ahogy a a háború alatt a német ejtőernyősöknél ez is egy ilyen rituálé volt, hogy amikor megkapták a kitűzőjüket, akkor kicsit úgy beleszúrták a mellükbe direkt.

[00:15:44]Tehát voltak ilyen ilyen rituálék, de hát ugye ez ez az, ami megadja a beavatottságot, a körhözartozást, aki átmegy ezeken a rituálékon, az beavatott, az tudja, hogy ez mit jelent.

[00:15:55]Ugyanúgy, mint akor West Point és mindenki kap egy gyűrűt, tehát az tudja, hogy az végigcsinálta ezeket a szívatásokat, beavatásokat, és akkor átment ezeken a próbákon, és akkor ő is egy lett azok közül, akik oda tartoztak.

[00:16:08]Hát igen, ugye a németek elveszítették a második világháborút, de azért ezeket a katonai erényeket megpróbálták egyes alakulatok megtartani, és akkor ezektől megfosztották őket.

[00:16:17]Most mire legyen büszke?

[00:16:19]Tehát ezek olyan dolgok, ami amiket így rendbe kell rakni a fejben, mert ezt Magyarországon mindig elmondom a németeknek, és hát mindig nagyon csodálkoznak, és hát irigyelnek is minket.

[00:16:27]Akkor elmondom, hogy a mi pumáink például a második világháborúban harcoltak az angolszász bombázók ellen, és most ugyanúgy tudnak az amerikaiakkal meg az angolokkal a NATO keretében együttműködni, mert hát a háborúban ők harcoltak, ugye akkor ellenségek voltunk, most, hogy már egyszövetséghez tartozunk, most meg együtt együtt védik a NATO-t, vagy együtt képzik ki őket.

[00:16:52]Ettől függetlenül még büszkék lehetünk arra, hogy ők hogy harcoltak egy nagy túlerővel szemben a második világháborban.

[00:16:58]Hát a németek nem lehetnek büszkék azokra a katonai hőstettekre, amiket a nagyszüleik vagy a détszüleik hajtottak végre.

[00:17:04]De még arra sem, az első világháborús katonai hőstettekre sem.

[00:17:09]Tehát így nehéz lesz katonákat toborozni, hogyha nincsen meg az a szellemiség, nincsen meg az a spirit, nincsen meg az a fajta bajtársiasság, ami egy hadsereg összetartó ereje.

[00:17:19]Hát például most, amikor tavaly augusztusban elbúcsúztatták az egyes német páncélos hadosztálynak a parancsnokát, és nagyjából 40 év után újra eljátszották a páncélos indulót, azt a videót másfél millióan nézték meg egy hónap alatt.

[00:17:35]Tehát tehát azt látjuk, hogy micsoda.

[00:17:38]Tehát tehát hihetetlen.

[00:17:38]Az ember néha nem is érti ezeket a dolgokat.

[00:17:40]Na mindegy.

[00:17:41]Lényeg az, hogy azért a német vezetés ezek dacára akar egy óriási hadsereget felépíteni, és ugye ők akarnak a legerősebb hadsereg lenni az Európai Unióban.

[00:17:51]Ugye hát az orosz hadsereghez képest, vagy a török hadsereghez képest a létszám nem lesz akkora.

[00:17:57]Ugye talán az orosz hadsereg most 1,2 milliónál tart, másfél millióra akarják felvinni a a létszámot.

[00:18:02]A török hadsereg 400000 katona körül van, a lengyel hadsereg 300000.

[00:18:10]Ők fél millióra akarták fölvinni a számot, de ugye nincs elég ember ott se.

[00:18:14]Egyrészt kevés gyerek születik, másrészt a gazdaságban még mindig jobban lehet keresni, és ezért nem vonzó a katonai pálya.

[00:18:21]Ugye ami változás a a németeknél, hogy a franciákkal már nem akarnak annyira együttműködni.

[00:18:26]Ugye a franciák egyrészt minden fegyvert Franciaországban akarnak gyártani.

[00:18:32]Nyilván érthető a saját szempontjukból, de a németek, ezt már sokszor meséltem, hogy szét akarják teríteni a gyártást.

[00:18:39]Tehát ahol német fegyvert vesznek, ott német fegyvergyárat hoznak létre.

[00:18:41]Ezt látjuk itt nálunk Zalaegerszegen, ugye ahol a lünnszeket gyártják.

[00:18:45]Ugye talán most már lassan véget is ér a honvédségi rendelés kiszállítása, de hogy a a franciákkal szakítottak az olaszok, ez tavaly nyári hír, és akkor a franciák Franciaországban akarták legyártani az olaszoknak a tankokat.

[00:18:59]Az olaszok mondták, hogy ez nem jó.

[00:19:01]Németek mondták, oké, akkor 60%-ban Olaszországban gyártjuk az alkatrészeket, hogy az olasz autók nem fogynak, tehát az olasz autók gyönyörűek meg meg dizájnosak, meg műszakilag sincs velük baj, csak hát egyszerűen drágák, és ezért nem nagyon fogynak az olasz autók.

[00:19:17]Az olasz ipari termelés a felére csökkent az ERO bevezetése óta.

[00:19:19]Tehát azt látjuk, hogy ez az EO nekik rossz.

[00:19:24]Az autóiparuk nem tudott jól fordulni, és ezért van az, hogy akkor most George Melone megpróbálta átállítani az autógyárakat, a beszállítókat most a fegyvergyártásra.

[00:19:33]És a németek ebben partnerek voltak, azt mondták, hogy oké, 60%-ban Olaszországban gyártunk.

[00:19:37]És akkor persze, hogy a a franciák helyett a németeket választották.

[00:19:42]De a szlovákok is korábban, amikor még a Lyünkszben gondolkodtak, kaptak volna ők is egy Lyünksz gyárat.

[00:19:48]Aztán nem azt vettek, hanem angol svéd modellt vettek, akkor nem kaptak lünx gyárat.

[00:19:51]Tehát az a lényeg, hogy két különböző koncepció van.

[00:19:55]A francia meg a német.

[00:19:55]A németek azért még az amerikaiakkal együttműködnének.

[00:19:59]Hát ott van az a 40000 békefenntartó Németországban, Olaszországban is van, vagy 15000.

[00:20:04]Tehát azt látjuk, hogy azért figyelnek az amerikaiak arra, hogy hogy kellő számú megszálló csapatot tartsanak Európában.

[00:20:13]Ugye az amerikai szenátus hozott is egy olyan döntést, hogy nem csökkenhet az Európában állomáshozó amerikai csapatok száma talán 75000 fő alá.

[00:20:21]Ez egész Európára értendő, tehát mondjuk tényleg az Olaszországtól kezdve Angliáig, tehát az európai kontinensre, illetve hogy az USA csak akkor léphet ki a NATO-ból, hogyha ezt az amerikai kongresszus, tehát a szenátus és a képviselőház kétharmada jóvágyja.

[00:20:38]Ezt még Trump előtt hozták talán 23-ban ezt a szabályt, pont azért, hogy Trump ne csökkenthesse le az amerikai katonai jelenlétet, illetve ne léptethesse ki az USA a NATO-ból, attól persze még passzívan maradhat az USA a NATO-ban.

[00:20:54]Tehát ha külső támadás érne egy NATO-ors országot, és az USA ezt nem tekinti agressziónak, akkor ugyanúgy nem léphet fel a a szövetség.

[00:21:03]Ezért látjuk azt, hogy az európaiak most megpróbálnak az USA nélkül egy olyan katonai szövetséget felépíteni, ami az USA passzivitása esetén is képes lenne a cselekvés.

[00:21:14]Hát nagyon alulról kell kezdeniük.

[00:21:19]Persze nem tudjuk, hogy mi lesz az időközi választáson.

[00:21:21]Most nagyon úgy néz ki, hogy Trumpék ezt elvesztik.

[00:21:23]Ugye azok az időközi választások, amik zajlanak.

[00:21:27]Tehát mindig van egy-egy választás.

[00:21:29]Még Floridában Trump lakóhelye környékén is egy republikánus körzet átfordult demokratává.

[00:21:33]Nagyjából egy három hete.

[00:21:36]Tehát azt látjuk, hogy a hogy a képviselőházat nagy valószínűséggel elveszítik a a republikánusok.

[00:21:42]Ugye ez a költségvetés terén jelenti azt, hogy Trump nem fogja tudni megvalósítani a költségvetésen keresztül a politikáját.

[00:21:49]A szenátusban négy helyet kéne átfordítaniuk, tehát azért az nehezebb a demokraták számára.

[00:21:56]De hát hogyha az egyiket tehát akkor a képviselőházat átveszik, akkor a költségvetésen keresztül már lassítani tudják Trump politikáját.

[00:22:02]És például ez ugye azt vetíti előre, hogy akkor a következő elnökválasztáson 28.

[00:22:09]novemberében a maga republikánusok nem biztos, hogy újrázni tudnak, és akkor megint egy demokrata, vagy egy kétpárti mély állami republikánus elnök a valószínű, és akkor ugye ő megint visszatér a NATO-ba.

[00:22:21]Hát persze nem úgy, ahogy ezt az ukránok szeretnék, hanem inkább úgy, mint Joe Biden volt, hogy ad is valamit, meg nem is.

[00:22:27]Tehát így néz ki nagyjából az USA passzivitása.

[00:22:30]Ugye sok szempont van, hogy miért akarnak passzívak maradni.

[00:22:34]Hát egyrészt ugye Kanadát, Grönlandot, Izlandot Einsteandolni akarják.

[00:22:37]Ezt úgy hívják, hogy Nagy Észak-Amerika, Greater North America.

[00:22:42]Ugye ez az új amerikai igényterület.

[00:22:44]a nyugati féltekének az egyenlítőtől északra lévő részét Trumpék egy nagy Észak-Amerikában egyesítenék.

[00:22:54]Ezért látjuk azt, hogy a kanadaiak elkezdtek érdeklődni az Európai Uniós tagság iránt.

[00:22:58]Nyilván ők nem európai ország, bár ugye az európaihoz nagyon hasonló kultúrával gazdaságuk is nagyon fejlett.

[00:23:05]Tehát azt látjuk, hogy most az islandiak, norvégok és kanadaiak érdeklődnek az uniós tagság, vagy valamilyen együttműködés formájában, hogy gazdaságilag alternatívát találjanak az USához képest, főként a kanadaiak, illetve valamilyen gazdasági vagy politikai katonai integráció legyen.

[00:23:21]Itt még fontos elmondani, mert sok szó esik róla, a lisszaboni szerződés 42.

[00:23:28]cikkeinek a hetedik bekezdése, ami támogatási kötelezettséget ír elő, hogyha egy tagországot megtámadnak.

[00:23:37]Ugye ahogy a NATO-ban csak egyszer volt példa arra, hogy élesítették az ötödik cikkeit a 2001-es szeptemberi terrortámadások idején, és ez indította el a NATO afganisztáni szerepvállalását, ami 20 évig tartott, 2001-től 2021-ig.

[00:23:55]Úgy a ezt azt a lisszaboni szerződés 42/7-es bekezdését is csak egyszer aktiválták a 2015 novemberi franciaországi terrortámadások idején.

[00:24:06]Ugye érdekes, hogy a NATO-nak az USA a legerősebb katonai tagja, az európai integrációnak pedig Franciaország a legerősebb tagja.

[00:24:16]Ugye az akkor még az angolok is tagok voltak, de a francia hadseregnek a létszáma nagyobb, mint az angoli.

[00:24:23]Nyilván képességekben az angolok jobbak, de hát a franciák franciák hadserege nagyobb.

[00:24:30]Lényeg az, hogy hogy Franciaország kérte ennek a cikknek az aktiválását, ez be is következett, és akkor minden tagország felajánlott valamilyen segítséget.

[00:24:40]Ugye ennek az volt a lényege, hogy segítettek Franciaországnak a a terrorszervezetek felszámolásában, illetve egyes országok, mondjuk a németek, Malian a francia csapatoknak segítettek jelenléttel.

[00:24:55]Aztán amikor Mali átfordult, egy egy orosz barát kormány lett a francia barát kormány helyett, akkor kirakták a franciákat is, meg a németeket is.

[00:25:05]A Mali annyiban érdekes, hogy most északról beszivárognak ilyen lázadók, és a az orosz Wágner csoport, ugye úgy hívják a vágnerek magukat, hogy Afrika hadtestjét, tehát nem nincsenek olyan sokan, csak ilyen csak a nevet próbálják ugye forgatni.

[00:25:19]Ha már Wágner, akkor Afrika test.

[00:25:21]De lényeg az, hogy a hogy szorítják ki az oroszokat és a Mali kormánerőket északról.

[00:25:26]Ugye ez azért fontos, mert Malian urán lelőhelyek vannak, tehát nagyon fontos energia szempont.

[00:25:33]Illetve ugye Malian, Elefántcsontparton, Nizserben is orosz barát kormány van, és onnan kirakták a franciákat.

[00:25:43]Ezért látjuk azt, hogyha megint francia barát kormányok jönnek vissza, akkor talán még meg tudják menteni azt a középrikai frankot, ami egy közös valuta.

[00:25:52]14 volt francia gyarmat közös valutája.

[00:25:55]Hát ugye már ezek független országok papíron, de azért az aranytartalékat Párizsban kell tartani, illetve a pénzüket az euróhoz kell kötni.

[00:26:03]korábban a francia frankhoz kötötték, és azzal, hogy hogy elzavarták a franciákat és ilyen orosz barát kormányok alakultak, persze a kínaiak is rögtön megjelentek, de lényeg az, hogy ezzel felvetődött annak a lehetősége, hogy a közép-afrikai frankból kilépnek ezek az országok, egy új közös pénzt hoznak létre, vagy valamagy saját pénzt hoznak létre, de hát ott van Nigéria, amely a térség olajban gazdag országa, lakosságban is talán sokkal népesebb ott Nyugat-Afrikában, és azt látjuk, hogy a nigeriek a saját olajkincsükre bazírozva szeretnék, hogy az ő pénzük legyen a térségben meghatározó, és be szeretnék integrálni ezeket a korábban francia gazdasági és politikai befolyás alatt álló országokat a saját gazdaságukba.

[00:26:54]Hát ugye ezen megy most még ott a harc, de azzal, hogy a Mali kormánerőket és a velük szövetséges vágner zsoldosokat most már három városból kiszorították, ha ez folytatódik, akkor ott megint lehet egy fordulat.

[00:27:06]Hát messze jutottunk Ukrajnától, de még egy dolgot szeretnék gyorsan elmondani, mert mert ez fontos.

[00:27:15]Ugye onnan kanyarodtunk el, hogy az ukránok támadják az orosz olajxport infrastruktúrát.

[00:27:20]ez a balti tenger térsége főként, de hát más oroszországi olajfinomítókat is támadnak drónokkal.

[00:27:28]Ugye most ilyen 1500 km hatótávolságú drónokat is ki akarnak fejleszteni az ukránok, hogy még mélyebbre tudjanak Oroszország területén belül lecsapni.

[00:27:38]De hát láthattuk tavaly augusztusban a pókháló hadművelettel, hogy elég egy kamiont elküldeni akár Szibéria közepére, és akkor ha kamionról indulnak a drónok a közeli olajfinomítóra, vagy a katonai repülőtér olajtartára olajtartályai ellen, akkor elég egy kamion, vagy ha bérelnek egy raktárat, és ott szerelik össze a drónokat, akkor közelről is tudnak támadást indítani.

[00:28:03]Az az emberi fantáziának nincsenek határai, de lényeg az, hogy hogy ahogy az ukránok támadják az orosz olajxport infrastruktúrát, hogy Oroszország ne tudjon profitálni a megemelkedett olajárból.

[00:28:15]Úgy az oroszok most a nyetropetrovski ukrán olajfinomítót támadták, hogy az ukránoknak is csökkenjen az olajfinomítókapacitása.

[00:28:29]És hát az oroszok most május 1jétől a meg beszüntetik a Kazacholaj oroszországi szárazföldi tranzitját Németországba.

[00:28:38]Ugye ez a barátság kőolajvezetéknek az északi ága, ami 1963-ban épült.

[00:28:44]És azt látjuk, hogy ez a vezeték most Kazah olajat szállított, ami az oroszhoz hasonló.

[00:28:52]És ugye ez a kelet-németországi svét olajfinomítója, illetve a lengyelországi Dancikban is van egy olajfinomító, ami nyugat-lengyelországot látja el, hogy ezek az olajfinomítók függnek ettől a kazaolajtól.

[00:29:09]Ugye a lengyelek Szaarábiából is vásárolnak olajat, csak az most éppen ugye nem elérhető.

[00:29:12]Tehát az oroszok meg beszüntették ezt a szárazföldi tranzitot, nem engedik át Kazachsztánból az olajat a területükön.

[00:29:21]Miért nem teszik?

[00:29:21]Miért teszik ezt?

[00:29:21]Ugye azt remélik, hogyha a lengyelek és a németek továbbra is akarnak Kazaholajat venni, akkor azt majd a balti tengeri orosz kikötőből veszik meg.

[00:29:31]És hogyha használják a feketetengeri vagy balti tengeri orosz olajinfrastruktúrát a lengyelek és a németek a saját finomítóik további ellátása miatt, akkor az ukránok majd nem fogják támadni a balti tengeri vagy feketetengeri orosz olajtminálokat.

[00:29:53]Mert szükségük lesz a a lengyel és a német olajfinomítók működtetéséhez.

[00:29:56]Hát ez a svéd városában, az odera mentén lévő német finomító 20%-ban használ Kazah olajat.

[00:30:07]És ugye ez hát ezt sokszor beszéltem meg, ezt az energetikai szakértők jobban elmondják, de úgy értsék meg, hogy ott egy molekulából sokkal több mindent lehet egy orosz olajból kipréselni, mint mondjuk az ilyen hígabb amerikai olajból.

[00:30:18]például a a bitument, ami a az aszfaltozáshoz kell, vagy más olyan melléktermékeket, kerozint vagy dízelt, amit a itt sokkal többet tudnak egy molekulából kinyerni, mint mondjuk más típusú olajoknál.

[00:30:33]Ezért és a és erre van optimalizálva a technológia.

[00:30:37]Tehát ugyanaz, mint nálunk 100ombattán vagy Pozsonyban, hogy át kéne állítani ezeket az olajfinomítókat, és ez kieséshez vezet.

[00:30:45]Ugye itt főként azért aggódnak, mert ebből a jó kis orosz naftából vagy Kazak naftából lehet például sok kerozint csinálni.

[00:30:52]És hát ugye azt látjuk, hogy ez fog a leghamarabb elfogyni.

[00:30:55]Ezért a lufthanza például 20000 repülőjáratot be is szüntetett, főként a rövidtávú járatokat, de láttuk, hogy Olaszországban is korlátozzák a belföldi légi járatoknak a számát.

[00:31:07]világszerte csökkentik a légitársaságok a repülőjáratok számát, mert egyszerűen nincs elég kerozin.

[00:31:14]Vagy ha van, az annyira drága, hogy nem lenne gazdaságos ezeket a járatokat üzemeltetni.

[00:31:19]Az, hogy a kínai légitársaság csökkentette a budapesti járatainak a számát, ez is ezzel is magyarázható, meg a választási eredménnyel is, de lényeg az, hogy hogy világszerteet csökkentik a a kerozin felhasználást.

[00:31:35]És hát ugye ez azt is jelenti, hogy nyilván drágább lesz.

[00:31:37]Hát persze Németországban jó, hát ott nem olyan jó a vasút állapota, mert ott is legatyásodott a vonat, de mondjuk azért bizonyos szakaszokon lehet azért vonattal utazni, tehát kivátható az utazás.

[00:31:49]A Euronews-nak a cikkét hoztam ezzel kapcsolatban, ahol szépen elmagyarázzák, hogy Szlovákiába is érkezik most már kőolaj.

[00:31:56]Ugye erről beszéltem, hogy ezért engedték át a szlovákok és a magyarok ezt a 90 milliárd euró hadikölcsönt.

[00:32:03]Pláne azért is, mert mi ebben nem veszünk részt.

[00:32:07]Tehát hogyha az ukránok nem győzik le az oroszokat, és az oroszok nem fizetnek jóvátételt az ukránoknak, és az ukránok ebből a ki nem fizetett jóvátételből nem tudják visszafizetni az uniónak a hadikölcsönt, ami szinte 99,9%-kal így lesz, akkor az unió, azon uniós tagországoknak kell részt vennie a hadi kölcsön kifizetésében, amelyek kormányai ezt megszavazták.

[00:32:30]A Cse, a szlovák és a magyar kormány ezt nem szavazta meg.

[00:32:34]Szerencsére Magyar Péter utólag nem csatlakozott ehhez, legalábbis mostanáig.

[00:32:37]És ez azt jelenti, hogy akkor ha ez bedől, akkor nekünk legalább ebből nem kell részt, ebben nem kell részt venni, ebből nem vesszük ki a részünket.

[00:32:47]Reméljük, hogy még sok ilyen húzása lesz az új miniszterelnöknek, hogy azért a háborúból továbbra is ki tud minket vonni.

[00:32:56]És hát azt is reméljük, nyilván ez egy házi feladat Magyar Péternek, hogy ahogy Donald Tusk el tudta érni, hogy Lengyelország felmentést kapjon a kötelező migránskóta alól, ami júniusban indul.

[00:33:07]Úgy reméljük, hogy Magyar Péter is el tudja érni Manfrédnél és Orsulánál, hogy Magyarország is felmentést kapjon a kötelező migránskvóta alól.

[00:33:15]Meglátjuk.

[00:33:18]No, nézzük a közelkeleti történéseket, mert nagyon durva a helyzet.

[00:33:21]Ugye az alaphelyzet nem változik.

[00:33:25]Ez a Petrodollár megőrzéséről szól.

[00:33:28]Tehát ez a háború arról szól, hogy a petrodollárt Trump meg tudja-e menteni.

[00:33:34]Hát úgy néz ki, hogy nem nagyon.

[00:33:34]Ugyanis mi a mi miért húzódik el ez a konfliktus?

[00:33:39]Ugye az ilyen nagy fogadási oldalakon azt látjuk, hogy augusztusi augusztusi háborúra még 60% fog, tehát 62% tartja valószínűnek, hogy augusztusban is lesz még háború, sőt még utána is talán.

[00:33:54]És ha megnézzük, tehát a perc dollárról szól ez a háború magyarul, hogy az öböl térségéből érkező olajat milyen valutában olajat milyen valutában számolják el.

[00:34:03]Ugye ez most a dollár, vitathatatlanul a dollár.

[00:34:05]Ugye a szaúdiak már adtak el olajat.

[00:34:07]Juánban nem sokat, de volt már ilyen kaptak cserébe mondjuk napelemeket vagy olyan kínai technológiát, amit tudtak használni víztisztításra vagy bármire.

[00:34:20]És hát ugye a háború arról is szól, tehát ez az egyik a petrodollár.

[00:34:24]Ugye azért fontos ez, mert most tavaly decemberben megjelent a unit, a Brick országok elszámoló pénze, ami 40%-ban aranyfedezetű, tehát stabil, illetve 60%-ban pedig a bricks országok valutakosara van mögötte, amiért mondjuk lehet a rubelért orosz olajat venni, a juáért kínai technológiát.

[00:34:44]Tehát igazából egy egy alternatíva jelent meg a dollárhoz képest.

[00:34:48]Ez még nem holnap fogja átvenni a dollár szerepét, tehát ez ez még még csak az elején tart.

[00:34:53]De ugye most már a kínaiak megjelentettek az tehát az elmúlt héten vagy múlt előtti héten olyan megtakarítási formákat is, amelyek már felveszik a versenyt a 10 éves amerikai állampapírokkal.

[00:35:07]Hangsúlyozom, ez nem befektetési tanácsadás, tehát mindenki maga hozzon felelős döntést a pénzéről.

[00:35:13]Ez ez fontos disclaimer, mert muk félreértik.

[00:35:15]Csak az a lényeg, hogy a kínaiak Hongkongban már elkezdték árulni azt a azt azokat a kötvényeket, hogy 1,99% kamat plusz ugye van egy ilyen aranyhoz kötött része a a befektetésnek.

[00:35:28]Ugye most az aranyár emelkedik.

[00:35:31]Igen, hallom a kommenteket, hogy csökkent is.

[00:35:33]Miért csökkent?

[00:35:35]Mert a legtöbb ország aranyat adott el azért, hogy a megemelkedett áron tudjon olajat vásárolni.

[00:35:40]Tehát nem azért adták el, mert nem szeretnének aranyat felhalmozni, hanem azért adtak el, mert ez a leggyorsabb olyan jószáguk, amit dollárért el tudnak adni.

[00:35:51]A kínaiak meg köszönik szépen, bármit megvesznek, hiszen rengeteg dolláruk van, de az indiaiak is szívesen vásárolnak.

[00:35:57]Ugye hát az oroszoknak kellett eladni, lengyeleknek kellett eladni a azon országoknak, amelyeknek hirtelen volt dollárra szüksége, és ezt tudták a leggyorsabban eladni.

[00:36:05]Ugye hát az amerikai állampapírokból is adnak el.

[00:36:09]Ö pont azért is van ez a háború, de erről már rendszeres nézőim sokat hallottak és már talán tudják.

[00:36:14]Erről írom az új könyvet, ugye nyáron remélem már megjelenik.

[00:36:18]Lényeg az, hogy ugye Trumpnak azért kell feltolnia az olajárat, mert minden 60 dolláros olajáremelkedés, mondjuk 60-ról ha 120-ra fölemelkedik, most nagyjából ott tartunk, akkor az azt jelenti, hogy nagyjából 2,6 billió dollárral több állampapírt tartanak.

[00:36:36]Ugye ne tévesszen meg minket, amit mi látunk, amiket mondanak nekünk.

[00:36:40]Ez a papíralapú ár.

[00:36:43]Tehát ez ez amikor amikor 100 dollárt hallunk, meg 109 dollárt hallunk.

[00:36:45]Ez egy kontraktus, hogy majd ennyibe, en, hogyha most aláírom, akkor ennyiért vehetek majd olajat.

[00:36:51]Az egy másik kérdés, hogy lesz-e 109 dollárért, mert a spot árat kell nézni.

[00:36:56]Az azt jelenti, ha most szeretnék m szomlyas vagyok, szeretnék inni, most vagyok szomjas, most szeretnék inni.

[00:37:02]Akkor ha most szeretnék inni a 150 dollár, ha van egy papírom, hogy majd szeretnék inni a 109 dollár.

[00:37:08]Tehát így kell nézni.

[00:37:08]És ugye nyilván a spot price az azt jelenti, hogy minél kevesebb hajó jön ki a szorosból, annál magasabb lesz a spot price.

[00:37:16]De ha nekem most fogy el a kerozinom, most van szükségem a tartályok újratöltésére, akkor nem a kontraktust fogom berakni a tartályba, hanem a spot price-t.

[00:37:24]És ezért van az, hogy inkább 150, 140- 150 dollár.

[00:37:29]Nyilván attól függ, hogy milyen messzire kell vinni.

[00:37:30]Tehát így érdemes ezt nézni.

[00:37:33]És akkor ugye szépen emelkedik föl a a az amerikai állampapírállomány.

[00:37:35]És akkor nyilván azért van egy ilyen határ, 130 dollár fölött már recesszióba fordulna Amerika, tehát azért így vigyáznak erre.

[00:37:46]De hát szerencséjükre azért amikor 90 dollár fölött van az olajár, akkor már megéri Amerikában a palaolajat, palagázt kitermelni, tehát akkor megint jön egy plusz kínálat a piacra.

[00:37:55]Meg ugye arról is beszéltem már, hogy azért engedi Trámpa a az orosz és az iráni olajat a eladni, mert ezzel is ugye a kereslet meg keresletet kielégíti, akkor az ár stabil marad.

[00:38:09]Tehát neki az a lényeg, hogy ilyen 100-120 dollár körül legyen az ár, mert akkor ugye megduplázta kvázi az árat.

[00:38:16]És az azt jelenti, hogy akkor az olajvásárló országoknak ugye dollárt kell tartalékolni, hogy ki tudják fizetni az immáron 100-10 dolláros hordónkénti olajárat.

[00:38:25]És akkor dupla annyi állampapír kell, mint korábban, vagy nem eladják az amerikai állampapírokat, hanem tartják.

[00:38:31]És ezzel Trump tudja finanszírozni az idei 11 billió, meg a jövő évi 8-9 billió dolláros államháztartási hiányt, bocsánat, adósság, lejáró államadósságot, inkább így lejáró államadósságot, és akkor ugye átvészeli ezeket az éveket.

[00:38:48]Tehát ez is bőven benne van.

[00:38:50]És hát ugye van egy geopolitikai szempont is, ugye azzal, hogy lerobbantották a a németeket az orosz gázvezetékről, vagy az Európai Unió ilyen önsorsrontó olajszankciókat fogadott el Oroszországgal szemben.

[00:39:00]Az ukránok pusztítják a balti tengeri orosz olajinfrastruktúrát.

[00:39:07]Ezzel ugye Európa levált az orosz olajról.

[00:39:11]Szerencsére mi még nem, de lényeg az, hogy amerikai vagy dollárban elszámolt olajat kell vennünk.

[00:39:15]Most az öbölmenti háború az ázsiaiakat választja le.

[00:39:20]az öbölmenti olajról, és hát vehetnek amerikai olajat, vagy olyan olajat, amit az amerikaiak engednek eladni, mondjuk iráni vagy orosz olaj, dollárért.

[00:39:28]Tehát ilyen szempontból ugye ez is Amerikát erősíti, mert Amerika ismét nettó exportőr lett.

[00:39:34]És minél tovább tart ez a konfliktus az öböl mentén, ugye annál inkább kell amerikai olajat venni, vagy afrikai olajat, de abból ugye kevesebb van, és ezt dollárban számolják el, tehát Amerika tudja adagolni.

[00:39:48]Európának, illetve most már Ázsiának is az energiát.

[00:39:53]És hát míg ha az ázsiaiak többet fizetnek az energiáért, akkor ugye azt látjuk, hogy kevesebbet tudnak mondjuk mesterséges intelligenciára költeni.

[00:40:03]Hehát a kínaiaknál ez az új befektetési forma, amiről beszéltem, pont azt a célt szolgálja, hogy juánban tartsák az emberek a pénzüket, mert ezzel a 1,99% fix kamattal plusz az aranyhoz kötött ár mozgó árfolyamrészszel ugyanúgy 4,5%-nyi kamatot lehet elérni, mint most a 10 éves amerikai állampapírral.

[00:40:22]És miután ugye a a a kínai gazdaság az az ugye nagy, meg termel, ezért azt a pénzt majd 10 év múlva biztos majd valami termékre át lehet váltani.

[00:40:34]Tehát tehát próbálkoznak ők is olyan megtakarítási formákat mutatni vagy bemutatni, amelyekkel plusz pénzt tudnak bevonni Kínába.

[00:40:43]És az amerikaiak ugye 660 milliárd dollárt akarnak a mesterséges intelligencia fejlesztésére 10 év alatt költeni.

[00:40:49]A kínaiaknak ennek az ötöde maximum a a hatoda van meg.

[00:40:56]Tehát azt látjuk, hogy hogy Kínának még több pénzre van szüksége, hogy hogy versenyezni tudjon az amerikaiakkal.

[00:41:03]Illetve ugye aán akkor lesz majd nem holnap, holnap után tartalékvaluta, hogyha a kínai tőkepiac is növekszik, mert az amerikai tőkepiac olyan nagy, hogy rengeteg pénzt tud felszívni.

[00:41:13]Ugye Kínában még limitált a tőkepiac.

[00:41:16]Nyilván azért van a hongkongi aranytőzsde, azért van a sákái tőzsdén is a külföldiek már bizonyos papírokkal kereskedhetnek.

[00:41:24]Tehát most már megengedték, hogy a leszállóágákban lévő iparágaknál, mondjuk az autógyártásnál, a hagyományos autógyártásnál, a a külföldi befektetők most már többségi tulajdonba kerülhetnek.

[00:41:36]Tehát a kínaiak is próbálkoznak, hogy hogyan tudnak több külföldi pénzt bevonni, de azért még nem tartanak ott.

[00:41:41]Hát ők lépésről lépésre teszik ezt meg most például ezzel a 10 éves megtakarítási konstrukcióval.

[00:41:45]Na, tehát Trumpnak igazából ezt kell megakadályoznia, mert hogyha az országok ugye Kínától vásárolnak és egyre inkább Unitban vagy számolják el, akkor Trumpnak azt kell biztosítania, hogy az energiaolaj elszámolásban lemaradjon.

[00:42:04]Ugye erről szól most ez a háború, az öbölmenti háború, mert hogyha a malályok, indiaiak vagy japánok, dél-koreaiak ugye többet kell fizessenek az energiáért, és a az olajat továbbra is dollárban számolják el, akkor ők a kereskedelmüket is dollárban fogják bonyolítani, hiszen fölösleges mondjuk vagy más valutában kereskedni, vagy a saját valutájukban, ha azt át kell váltani dollárban, sokkal egyszerűbb.

[00:42:35]dollárban kereskedni, eladni a termékeiket dollárért, mert akkor azt a dollárt ők ugye nem kell már átváltsák, amerikai állampapírban tudják parkoltatni addig, amíg fel nem használják.

[00:42:46]És ez az amerikaiaknak duplán jó, mert ők határozzák meg a dollár árfolyamát, értd, hogy hány jent, vagy vont, vagy más pénzt kell adni egy dollárért.

[00:42:54]Tehát itt már tudnak játszani.

[00:42:56]Kettő, hogy amíg fel nem használják ezt a pénzt egy évig, két évig, három évig, addig amerikai állampapírban parkoltatják a pénzüket, hogy valami kamatot kapjanak rá, és akkor amikor meg felhasználják, akkor nyilván már nem újítják meg a lekötést, de akkor már jönnek mások.

[00:43:09]Tehát így értjük meg ezt a hormózis szorost.

[00:43:11]Most persze így értjük meg azt is, hogy a hogy a az irániak lezárták a szorost.

[00:43:18]Ugye miért?

[00:43:18]Mert azt mondták, hogy nem engedik át azokat a hajókat, amik amerikai meg izraeli hajók.

[00:43:23]Azt mondják, hogyánban kell ugye 2 millió dollárnyián vagy bitcoint kell fizetni az átkelésért.

[00:43:31]Ugye ezt meg is oldják.

[00:43:33]Ugye egy-két hajó fizet, de igazából az irániak úgy kerülik, tehát az irániaknak van egy ilyen blokádja.

[00:43:39]Ez érdekes.

[00:43:39]Az indonéz már felvetették, hogy azok a hajók, amik kijönnek az öbölből, vagy a szuezi csatornán a vöröst tengeren keresztül kifutnak az indiai óceánra, és át akarnak menni a Csendes óceánra, na azoknak a hajóknak a malakai szoroson kell átmenni Indonézián, ami egy ilyen ugyanúgy egy ilyen kis 2 km szűk szoros.

[00:44:01]Ezeknek a szorosoknak átjárhatóaknak kell lenni.

[00:44:03]a nemzetközi hajózási jog szerint ezeket itt biztosítani kell a szabad átjárást.

[00:44:08]És hát ugye most az irániak meg az amerikaiak ezt bekorlátozták és azt mondják azzek, hogy ők is szívesen szednének hajónként 2 millió dollárnyi tranzit díjat, mert akkor ők is gazdagabbak lennének.

[00:44:21]És hát olyan sok hajó megy ott át Japánba, Kínába, Dél-Koreába, Oroszországba, hogy hát akkor ők is gazdagabb ország lennének, hogyha vámot szednének.

[00:44:32]Nem tudom, nyilván a történelem iránt érdeklődő nézőimnek már rögtön eszébe jut, hogy hát a visegrádi együttműködés is ezért jött létre, mert a Duna mentén ugyanígy az osztrák rablólovagok, ugye ezért hívják őket rablólovagoknak, raubritterek a kis váraiknál ugyanúgy megvámolták a a Dunai kereskedelmi út mentén a kereskedőket, és ezért mondták, hogy hát basszus, ez így nem lesz jó.

[00:44:55]Ö ezért ugye nem Ausztrián keresztül mentek Lengyelországba a magyar kereskedők meg a csehek Magyarországra, hanem ugye a mondjuk a kárpátokon keresztül.

[00:45:07]És akkor így máris kikerülték az osztrák rablólovagokat.

[00:45:11]Hát nagyjából most ez ismétlődik Pepitában a a 21.

[00:45:17]század első harmadában.

[00:45:17]Tehát ezt látjuk, hogy hogy hogy más országok is szeretnének ezzel a lehetőséggel élni.

[00:45:25]Nyilván nem lehet, mert a nemzetközi jog ezt nem engedi meg.

[00:45:28]Tehát az irániak azt mondják, hogy hogy csak 2 millió dollárért engedjük át a hajókat.

[00:45:33]Illetve van egy másik kiskapu is, ami ellen az amerikaiak nem tudnak semmit sem tenni, hiszen ha megnézzük a térképet, akkor Irán mellett ott van Pakisztán, Pakisztán mellett meg India.

[00:45:47]Tehát és ugye azt is tudjuk, hogy a a a partvonaltól számítva mondjuk 12 tengeri mérföld az az országnak a az a az a odatartozik, tehát az a tengerből 12 tengeri mérföld az ahhoz az országhoz tartozik.

[00:46:01]Ezt ki lehet terjeszteni meghatározott módon, hogy meddig lehet egy ilyen gazdasági övezetet kialakítani.

[00:46:07]Mondjuk, hogyha a tengerfenéken szénhidrogénkincs van, akkor az or az az ország termelhesse ki, amely meghatározott távolságra erre jogosult.

[00:46:17]És hát az irániak most úgy kerülik ki az amerikai blokádot, hogy a az iráni felségvizeken hajóznak az iráni hajók, és rögtön átlépnek a pakisztáni felségvizekre.

[00:46:31]És hát ugye a pakisztáni felségvizekről pedig rögtön átlépnek az indiai felségvizekre.

[00:46:35]És az amerikai blokád csak a nemzetközi vizeket érinti, hiszen az iráni területre nem mehetnek be, mert akkor jogosan lőnék le őket az irániak.

[00:46:44]Tehát ezért van az, hogy ha az iráni felségvizeken lopakodnak, settenkednek pakisztáni felségvizekre és onnan Indiába, na így már nagyjából 35 hajó ment át kikerülve az amerikai blokádot.

[00:46:56]Ugye ezért van az, hogy megtámadják az egyik konténerszállítóhajót az amerikaiak, vagy kínai fegyvereket véltek rajta.

[00:47:02]Pedig hát ugye, hogyha hogyha ugye a kínaiak azt mondják, hogy nem szállítanak fegyvereket, a kettős felhasználású dolgokról meg nem tudják, hogy mire használják őket.

[00:47:12]Tehát voltak ilyen hírek, hogy mondjuk rakétákhoz szárazhajtóanagot szállítottak.

[00:47:18]De ha megnézzük, nyilván hogyha ilyen történne is, vagyunk Oroszország biztos, hogy szállít fegyvereket, akkor ez a Kaszpi tengeren keresztül történik, mert ott nincsenek amerikai hadihajók, ott nincsenek NATO országok, tehát a Kaszpi tengeren keresztül sokkal egyszerűbb mondjuk az ilyen dolgokat szállítani, illetve hát van szárazföldi folyosó is, hiszen Kazachsztánon, Üzbegisztánon keresztül megvan a vasúti kapcsolat Iránnal.

[00:47:43]Ugye vasúti kocsin is tudnak olajat szállítani.

[00:47:48]A kínaiak direkt kiépítették ezt a vasúti vonalat, hogy hogy a tengeri szállítás akadályozása esetén legyen alternatíva.

[00:47:56]És persze tartályvagonban kevesebb olajat lehet szállítani, mint mint egy tartályhajón persze, de hogyha a hajó nem tud kijönni, akkor jobb, hogyha tartálykocsi jön.

[00:48:07]A kínaiak meg tartálykocsit akármennyit tudnak gyártani.

[00:48:09]Tehát ugye a tehát igazából az a az nem probléma.

[00:48:14]Bár a mennyiség nyilván más, mint ebben a svéd kapcsán olvastam egy cikket, hogy például azt számolják, hogy ahhoz, hogy az egész éves ellátást biztosítsák, mondjuk egy 30 km hosszú vonatot kéne talán havonta elküldeni Kazahsztánból svédbe, és hát látjuk, hogy ez nem érné, tehát nyilván ennek is megvan a gazdasági része.

[00:48:39]Szóval a háború folytatódik.

[00:48:41]A ezért is adtam azt a címet a műsornak, hogy világiaháború.

[00:48:47]Hát a világrendszerváltás volt tavaly az év szava.

[00:48:49]Én ugye idénre a stratégiai hallgatást javasoltam, mint fordulatot.

[00:48:54]Ugye láttuk a Tiszapárt jelöltjeinél hogy hogy nem mondták el a részleteket, hogy mire készülnek.

[00:49:00]Hát most majd egy-két hét és kiderül.

[00:49:01]Ö idénre pedig a vagy akkor hát egy másik fordulatként így a versenybe, a mezőnybe javaslom a világiaháborút.

[00:49:10]És hát ugye alcímnek azt adtam, hogy dollár vagy unit, erről szólt ez a rész.

[00:49:15]Hát lapozzunk, mert az időnk az vészesen fogy.

[00:49:17]És szeretnék még a magyar belpolitikáról beszélni egy kicsit.

[00:49:19]Hát ugye itt a említettem már a az eiti mandinert.

[00:49:24]Itt nagyon sok cikk írás jelent meg.

[00:49:30]jobboldali politikusoktól, fideszes politikusoktól, gondolkodóktól.

[00:49:35]Tehát itt Bencsik Gábor cikkét látom, Ferenc Orsolyát olvasom, vagy Kocsis Mátét, tehát ők ossják meg a gondolataikat az olvasóval.

[00:49:47]Ugye hát az is a címe a lapnak, hogy szembenézés.

[00:49:49]Hát fel kell dolgozni nyilván ezt az eredményt, meg kell nézni, hogy mi az, amit elrontottunk.

[00:49:55]Nyilván magamnak is ezt meg kell nézni, át kell gondolni, de az egész közösségnek is.

[00:50:01]Hát ezen a héten, amikor a műsort felvesszük, lesz kedden a Fidesz országos választmányának az ülése a KDNP-vel közösen.

[00:50:09]Itt derül ki, hogy kik lesznek azok a képviselők, akik bejutnak.

[00:50:14]Ugye 10 egyéni győztes, fideszes KDNP-s képviselő kapott mandátumot.

[00:50:19]Ők biztos bejutnak.

[00:50:19]És van még nagyjából ugye 42 listás hely a Fidesz és KDNP közösen.

[00:50:26]Erről kell dönteni.

[00:50:28]Nagyon sokan bejelentették, hogy nem indulnak.

[00:50:30]Ugye maga Orbán Viktor is bejelentette, hogy nem most bocs, hogy nem veszik fel a mandátumukat.

[00:50:35]Orbán Viktor is bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát.

[00:50:38]De azóta Kósa Lajosról is tudjuk, vagy Latorcai Jánosról is, hogy nem veszik fel a mandátumukat.

[00:50:44]vagy Bánki Erik is bejelentette a médiában, hogy hogy nem nem veszi fel a mandátumát, nem lesz tagja a következő parlamentnek.

[00:50:55]Meglátjuk.

[00:50:55]Tehát biztos, hogy ez egy fontos döntés.

[00:50:57]Ugye Orbán Viktor múlt héten interjút adott a Patrióta YouTube csatornának, felvetette, hogy június végén lesz Fidesz tisztúító kongresszus.

[00:51:08]Ugye a miniszterelnök sejthető, valószínű, hogy júniusban kimegy az USÁba, ugyanis június 11-e és 19e között lesz a labdarúgó világbajnokság.

[00:51:18]Tehát feltételezhető, hogy hogy a miniszterelnök kiutazik, a meccseket megnézi és ugye akkor utána lesz ez a kongresszus.

[00:51:29]Hát igen, vannak ilyen rosszakarók.

[00:51:30]Látjuk mondjuk Puzsér Róbertet, aki bilincsben akarja látni a miniszterelnököt, vagy Hadházi Ákost, aki a médiában azt vetette fel, hogy hogy le kéne tartóztatni szerinte a miniszterelnököt Orbán Viktort.

[00:51:40]Hát nyilván egy jogállamban, csak akkor lehet, hogyha megalapozott gyanú van, vagy vádemelés van.

[00:51:46]Tehát azért ez nem úgy van, hogy rámutatnak valakire.

[00:51:48]Azért a jogállam az jogállam.

[00:51:50]Na nézzük még milyen új hírek vannak.

[00:51:53]Ugye a Demokrata cikkét hoztam most erre a hétre, ehhez a témához.

[00:51:58]Ugye egy szép átfogó cikk arról, hogy milyen feladatok várnak az új kormányra.

[00:52:03]Ugye azt látjuk, hogy már 20 parlamenti bizottságról van szó.

[00:52:07]Ugye ezek közül a legérdekesebb a amit talán Radnai Márk fog vezetni, ez a társadalmi részvétel bizottsága.

[00:52:15]Ez egy ilyen balos dolog.

[00:52:15]A Bos önkormányzatoknál látjuk, meg a Soros Hálózat szereti ezt csinálni, hogy amikor ilyen ilyen NGO-knak meg ilyen civil szervezeteknek adnak pénzt ilyen társadalmi részvételre, ugye az a lényeg, hogy hogy tudnak neveket, címeket szerezni, és hát majd megnézzük, még nem tudjuk, nyilván adjuk meg nekik az esélyt, de adja magát a gyanú, hogy ezt a balos modellt fogják itt az országgyűlésben is meghonosítani és esetleg egy ilyen alapot is, hogyha hozzárendelnek, amihez a civil szervezetek pályázhatnak.

[00:52:45]akkor máris ugye elindul egy olyan hálózat építése, amelyen keresztül lehet majd mozgósítani.

[00:52:53]Meglátjuk, figyeljük ezt is.

[00:52:56]Ugye 16 minisztérium lesz.

[00:52:56]Ez egy szakítás a mostani csúcsminisztériumi formával.

[00:53:01]Azt látjuk, hogy most a klasszikus szakminisztériumi struktúra alakul ki, és ez azt jelenti, hogy lesz megint oktatási miniszter, lesz egészségügyi miniszter.

[00:53:13]Nyilván meglátjuk, hogy ez mondjuk a kevesebb államtitkár jelent-e, mert a Fidesz kormányban kevesebb minisztérium volt, több államtitkár.

[00:53:23]Meglátjuk, hogy összességében kisebb lesz-e az államapparátus.

[00:53:30]Ez is egy kérdés.

[00:53:30]Ugye eddig politikai kormányozás zajlott, tehát a kormány hozott döntéseket, és a minisztereknek ezt kellett az ágazat felé közvetíteni, lobbizni, hogy ezt végrehajtsák, illetve ugyanúgy a szakmai impulzusokat pedig be kellett vinni a kormányhoz.

[00:53:44]Hát most ugye nem tudjuk még, hogy mi lesz az új minisztereknek a szerepe.

[00:53:49]Ugye 2010 előtt a minisztert az ágazat első számú lobbistájának tekintettük, aki akkor sikeres, ha sok pénzt tud a költségvetésből az ágazatba hozni, vagy mondjuk sikeres, és mondjuk a törvényeket, amiket a a tárca előterjeszt, az országgyűlés elfogadja, és ezzel mondjuk a szakmai logika érvényesül.

[00:54:09]Hát nem tudom, itt is adjuk meg a bizalmat, nyilván itt fogunk élni ebben az országban.

[00:54:15]Az a jó nekünk is, hogyha jól működik az egészségügy, jól működik az oktatás vagy a közlekedés.

[00:54:19]Ha már közlekedés, ugye Vitézi Dávid kapta ezt a tárcát sokak meglepetésére, mert Magyar Péter 2004-ben az önkormányzati választás kampányában még fideszes Heeknek nevezte Vitézi Dávidot, aki 2022 májusa és novembere között a az akkori Orbánkormány államtitkára volt, közlekedési államtitkára.

[00:54:45]És ő felmondott, ugye, mert Lázár Jánossal, a közlekedési miniszterrel nem tudott jól kijönni.

[00:54:52]Eltérő koncepcióik voltak.

[00:54:54]Lényeg az, hogy most ő kapja a közlekedési tárcát.

[00:54:57]Nyilván egy felkészült szakemberről van szó.

[00:54:59]Ami érdekes, hogy rögtön elkezdte a Tiszát reklámozni.

[00:55:03]Ugye Tiszás képviselőkkel fog kezett.

[00:55:06]rögtön a Tisza program minden mi figyeljék a nyilatkozatait minden amikor most majd ugye miniszterjelöltként elkezdett nyilatkozni akkor mindig a Tisza programra hivatkozik és hát itt adja magát a gyanú egy ilyen kis óvatos sejtés majd aztán ezt is megnézzük három év múlva mert ugye a számos budapesti fejlesztés van a csőbben ezek tényleg fontosak és a az életminőséget javítják nem csak a fővárosiaknak hanem a az ide látogató embereknek akik mondjuk szeretnének a-ból B-be eljutni Tehát ezek jó dolgok necsenek félre.

[00:55:37]A a fonódó villamos meghosszabbítása, vagy mondjuk a rákos mezei beruházás, hogy ott abból az ipari rozsajövezetből valami jót csináljanak.

[00:55:50]Tehát ezek mind ha jól sikerülnek, akkor ezeknek nyilván csak drukkolhatunk, de ugye adja magát a gyanú, hogyha ennyire ráúszik Vitézi Dávid a Tisza programjára meg a szavazóbázisára, akkor esetleg 29-ben indul-e majd főpolgármester jelöltként?

[00:56:05]Hát ez még sok mindentől függ, mert messze van.

[00:56:06]De Karácsony Gergely aggódhat, mert ugye egy dinamikusabb, szakmaib és hogyha igaz ez a feltételezés, vagy beigazolódik ez a sejtésem, hogy Vitézi Dávid most rá akar úszni a Tisza szavazóbázisára, hogy hogy be tudja söpörni majd a a a pozíciót, nyilván ez az is kell, hogy ne legyenek népszerűtlenek három év alatt, mert az is lehet persze, hogy már a a 2006-os vagy a 2002-es ciklus ismétlődik meg, ugye a 2002-ben megyesi Péter örökölt 320 milliárd Ftot a kincstárban, de a jóléti rendszerváltást úgy hirdette meg, hogy nem tudta fenntarthatóan finanszírozni.

[00:56:46]Tehát sose az a baj, hogyha adnak az embereknek pénzt.

[00:56:48]Az a baj, hogyha ezt úgy adják az embereknek, hogy ezt nem tudják fenntarthatóan finanszírozni.

[00:56:54]Ugye 2002-ben ez következett be.

[00:56:55]Az önkormányzatok nem tudták a megemelt béreket finanszírozni.

[00:57:00]Mi történt?

[00:57:00]Devizahitelt kellett fölvenniük, és tudjuk, hogy ez hova vezetett.

[00:57:04]2006-ban pedig ugye amikor Gyurcsányék megnyerték a választást, akkor már nyáron egy megszorító csomagot fogadtak el, amit konvergenciatervnek hívtak.

[00:57:13]Konvergencia?

[00:57:13]Ismerős ez a fogalom?

[00:57:15]Persze az ERO bevezetéséhez konvergálni kell, tehát a konvergencia kritériumokat teljesíteni.

[00:57:20]Tehát itt is ugye mit akar a Tiszakkormány bevezetni az ERót?

[00:57:24]majd itt is figyeljünk, hogy az euró bevezetésének a az indokával fognak-e megszorításokat elfogadni, mondván, hogy hát azért kell összehúznunk a nadrágszíat, hogy bevezessék az errót.

[00:57:35]Nem mi, az ERO fölösleges nekünk.

[00:57:37]Én azt gondolom, hogy erről külön műsorokat is csináltam, vagy most például a Hit Rádión egy egész külön műsort szenteltünk ennek, hogy amíg a csehek, a lengyelek meg a svédek nem lépnek be azz a dánok az euróba, addig nekünk sem érdemes.

[00:57:49]A svédek most politikai okokból lehet, hogy ezt ezt felülvizsgálják, de a dánok, a lengyelek és a csehek nem sietnek az euróba, addig nekünk sem kell.

[00:57:57]és tök fölösleges eladni magyar állami tulajdonban lévő repülőteret, gáztározót vagy energiaszolgáltatót.

[00:58:04]egy másik állam állami tulajdonában vagy rész tulajdonában álló repülőtér üzemeltető cégnek vagy energiaszolgáltatónak, mint tették azt a szocialisták 94-ben, amikor a magyar állami tulajdonban lévő energiaszolgáltatókat német-fancia állami tulajdonban vagy tartományi tulajdonban lévő energiaszolgáltatóútnak adták el, tök fölösleges, hogy ők fölözzék le a hasznot.

[00:58:26]Tehát igazából erre is figyeljünk, hogy itt az Euróevezetés mekkora ilyen űrügy lesz például a megszorításokra.

[00:58:33]Hát ugye a nyilván majd a védettár kivezetése után vagy az ásapkák kivezetése után lehet az, hogy ez megváltozik.

[00:58:40]Illetve hát hogyha átalakítják a a támogatási rendszert, akkor nyilván meg kell nézni, hogy hány nyertese, vagy hány vesztese lesz ennek.

[00:58:50]Itt sem arról van szó, hogy annak drukkolok, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene, mert nyilván én is itt élek, és szeretném, hogy ez egy jó ország legyen.

[00:58:57]Csak azt kell nézni, hogy az első ígéretek amiket tettek a programjuk alapján, hogy ezeknek milyen terelőhatása lesz.

[00:59:04]Egy dologra lesz érdemes figyelni, hogy például az adó, a minimálbér adójóváírással, adómentessé tétele után több embert jelentenek-e be minimálbérre és akarnak nekik majd borítékban adni pénzt.

[00:59:17]Ami azt jelenti, hogy ha több embert jelentenek be ma minimálbérre, akkor később több lesz majd a minimál nyugdíjas, ami nyilván nem jó.

[00:59:27]Hát meglátjuk, ezekre is figyelnünk kell.

[00:59:30]több témára figyelünk, de azért jó, hogy jövő héten visszajövök, és akkor ezekre a témákra is visszatérek.

[00:59:37]Addig is arra bíztatom önöket, hogy gondolkodjanak el arról, amiről beszéltem, és maradjanak továbbra is jól értesült optimisták.

[00:59:48]เฮ