Kontextus 56:59

Ukrán káosz, iráni taktika, európai válság – Ütközőzóna: Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton

ukrán háborúgeopolitikairánegyesült államokbékétárgyalásokközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Ukrán káosz, iráni taktika, európai válság – Ütközőzóna: Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton
tl;dr

Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton a Kontextus csatorna Ütközőzóna című műsorában az Ukrajna–Oroszország konfliktus jelenlegi helyzetét és az Irán–USA krízis globális következményeit elemzik. Az oroszok lassan, véresen haladnak előre, de stratégiai győzelmet nem tudnak aratni; Ukrajna pedig egy túlélő háborúban van, amely hosszabbodásával egyre több területet veszít. Friedrich Merz német kancellár realista kijelentése – hogy Ukrajna le kell mondjon egyes területekről a békéhez – Európában még mindig tabunak számít, pedig az ukrán társadalom többsége már nyitott egy de facto befagyasztásra. Az iráni blokád a Hormóz-szoros felett globális gazdasági válságot okozhat, amely lokális háborúkhoz, polgárháborúkhoz vezethet; Irán politikailag erősödhet ebből a helyzetből, míg az USA belpolitikai nyomás alatt áll az időközi választások miatt.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Ukrajna katonai helyzete: tények és értelmezések

Demkó Attila hangsúlyozza, hogy az értelmezési és PR-háborúban a tényekre, adatokra és számokra kell figyelni. Az oroszok január óta lassultak az előző év időszakához képest, de nem álltak meg. Volt egy sikeres ukrán ellenofenzíva februárban Nyetropetrosk megye délkeleti sarkában, ahol körülbelül 300 km² területet foglaltak vissza. Azonban az április 1-ig tartó adatok szerint az oroszok összességében több területet foglaltak el: az ukrán források szerint 600 km²-rel, az oroszok szerint 1700 km²-rel vannak bentebb az oroszok. Az igazság valószínűleg a kettő között van, de az oroszok egyértelműen előre haladnak.

„Mindig van az, hogy az oroszok elfoglalnak egy települést, mondjuk az 10 n km front másik szakaszán van egy ukrán ellentámadás, elfoglalnak szintén egy település, de az általában nem akkora." – Demkó Attila *

A front hossza körülbelül 1200 km vagy ennél is hosszabb, mivel az oroszok folyamatosan hosszabbítják azt. Kevesebb mint 200 000 ukrán katona van valójában a fronton, ami azt jelenti, hogy nagyjából 15 katona jut egy 1 km-es szakaszra – ez nagyon kevés. Ebből a helyzetből igazából nincs kiút: egyik fél sem tud stratégiai döntést kikényszeríteni, de az oroszok mennek lassan, véresen előre.

A drónháború: Ukrajna előnye

A drónháború az Ukrajna számára kedvez. 2024-ben Ukrajna havonta 20 000 drónbevetést hajtott végre, 2025 végén pedig 100 000-et. Ez nagyon jelentős előrelépés. Az oroszok is fejlődtek, de általában az támad jobban a drónoktól, aki ki kell mozdulnia az állásából. A támadó van előnytelenebb helyzetben, ezért az ukránoknak nagyobb az eszközvesztesége támadások során, de összességében az oroszok vesztenek többet. Az oroszok képesek 20–30 km-re a frontvonaltól már a logisztikai kiszolgáló egységeket támadni. A Rubikon orosz drónalakulat technológiailag, taktikailag és stratégiailag is felnőtt a magyar madaraihoz.

„Az oroszok mennek előre, ők nyernek, kisebb csatákat megnyernek, de nem tudnak mélységben áttörni, nem tudnak nagy ukrán alakulatokat megsemmisíteni, hanem felőrölve haladnak előre." – Demkó Attila *

Stratégiai nagykép: sem győzelem, sem vereség

Demkó szerint Oroszország stratégiai győzelmet nem tud aratni, de stratégiai vereséget sem. Az oroszok taktikailag alapvetően nyernek, de nem tudnak nagy bekerítő műveleteket végrehajtani. A bekerítésekről azt gondolták sokan, hogy például Mirnográdban 5–10 000 ukrán katona lesz bekerítve, de ebből nem lett semmi. Az oroszok nem tudnak katonailag visszafoglalni Ukrajna elvesztett területeit, részben azért, mert a támadó van előnytelenebb helyzetben.

Friedrich Merz német kancellár azt mondta, hogy Ukrajna le kell mondjon a területekről a béke megkötése érdekében. Ez Németországban vadonatúj információ, pedig igazából nincs semmi különös benne – csak a valóságot mondta. Azonban az európai konszenzus, amit például Kajakallasz képvisel, az, hogy Oroszországot meg kell verni. De milyen megverés, ha 20%-át elviszi Ukrajnának? Nincs orosz stratégiai győzelem, de nincs orosz stratégiai vereség sem.

„A világ az szürke. Csak az a probléma, hogy Európában is meg Nyugaton úgy általában arra kondicionáltuk magunkat, hogy valami vagy A vagy B, pedig az A meg a B között rengeteg szíárnyalat van." – Demkó Attila *

Ukrajna mozgósítási válsága és katonai kimerülés

A Kiev Independent és más lapok egy kutatást idéznek, amely az ukrán katonai ombudsmani hivatal készített. Ez arra a megállapításra jut, hogy Ukrajna mozgósítási válsággal küzd, százak menekültek el külföldre a behívó miatt. Akik 40 napon túl vannak a fronton, gyakorlatilag teljes apátiába süllyednek, és hatékonyságuk elvész. Az ukrán katonai ombucsmani hivatal készített egy kutatást, amely azt mutatja, hogy a hosszú frontvonali szolgálat után az ukrán katonák teljes apátiába süllyednek.

Bendarzjevszkij Anton szerint 2022 közepe végétől kezdve állandó vitákat vívott olyan szakértőkkel, akik azt mondták, hogy Ukrajna emberi potenciálja véges, Oroszország fölébe fog kerülni. Azonban ezek a prognózisok nem valósultak meg. 2022-ben nagy változások voltak a fronton, de 2023-tól kezdve a front megmerevedett. Bachmuttól azóta eltelt három év, és az oroszok csak 16–20 km-re jutottak előre.

Ukrajna gazdasági helyzete és finanszírozás

Az ukránok megkaptak egy mentővet az Európai Uniótól: 90 milliárd eurós hitelcsomagot, amely 2027 végéig biztosítja a finanszírozást. Azonban Ukrajnában a GDP arányos államadósság 107%-on áll. Az IMF és más nemzetközi szereplők nem javasolják a befektetéseket, mivel nem látják a realitását annak, hogy az ország vissza tudja majd fizetni. A következő másfél évre rendezett a helyzet, de azt, hogy mi lesz utána, Kievben sem tudják.

Az orosz gazdaság az elmúlt két évben komoly strukturális válsággal küzdött, de most az oroszok is kaptak egy „mentővet" az iráni háborútól. Az olajbevételeknek köszönhetően minden drasztikusan emelkedik Oroszországban.

Európai versus orosz katonai kapacitás

Bendarzjevszkij szerint az Európai Unió közös haderővel nem rendelkezik – csak tagországok szintjén vannak védelmi erők. Az EU tagországai jóval erősebb katonai erővel rendelkeznek, mint Oroszország. Az EU 2024-ben 340–350 milliárd eurót költött katonai kiadásokra, tavaly pedig 380–390 milliárd lesz. Oroszország 150–180 milliárd dollár között költ katonai kiadásokra.

„Az Európai Unió nagyjából két és félszeresét költi katonai kiadásokban, mint Oroszország." – Bendarzjevszkij Anton *

Azonban Oroszország bizonyos folyamatokat, bizonyos egységeket tömegessé tudta tenni. Lőszerből sokkal többet tudnak gyártani. Az Európai Unió sokkal kevésbé rugalmasan tudta megtenni ezt. A felegységi szintet tekintve az európai hadseregek jóval fejlettebbek. Azonban az EU védelmi biztosa azt mondta, hogy minden előfeszítésünk ellenére Oroszország jelentős mértékben felülmúl bennünket termelésben. Oroszország évente körülbelül 1200 cirkálórakétát állít elő, az EU csupán 300-at. Ukrajna tavaly elkezdte az úgynevezett flamingó cirkórakéták gyártását, amiről a tervek szerint idén 700 darabot gyártanak.

„Oroszország évente megközelítőleg 1000 ballisztikus rakétát gyárt, amelyek egy részét bevették a harcokban. Európa egyáltalán nem gyárti ilyen rakétákat." – EU védelmi biztos *

Hadigazdaság versus civil gazdaság

Demkó hangsúlyozza, hogy Oroszország ötödik éve vív háborút, amely számára valamilyen szinten egzisztenciális. Eldől, hogy működik-e Putyin által megálmodott birodalmi kép. Ukrajna pedig egy túlélő háborút vív. Az európai országok azonban nincsenek háborúban. Fel kell készülni, de ez nem azt jelenti, hogy a gazdasági teljesítményt teljes mértékben háborús kiadásokra kell fordítani.

„Nem kellene, hogy veszélyeztessük a saját életmódjunkat, életszínvonunkat vagy a gazdasági teljesítményünket amiatt, mert azt gondoljuk, hogy háború lesz." – Demkó Attila *

Ha az európai országok háborúban lesznek, akkor bizonyos gazdasági szektorokat át kell majd állítani hadigazdaságra. Oroszországban ez már megtörtént. Finnország folyamatosan készült erre, és Stub finn elnök nagyon magabiztos, mert készülnek. Finnország egy olyan földrajzi zónában van, ahol a határok mellett erdők vannak, ami a jelenlegi drónviselésnek nem kedvez.

Ukrajna területi kérdése és a béke feltételei

Az oroszok azt mondják, hogy a jelen frontvonalon hagyjuk Ukrajnát. Ezt nem az oroszok kérik, hanem Ukrajna kérte a légi tűzszünetet. Ebből le lehet vonni a következtetéseket, hogy Ukrajnának inkább a háborúnak a fagyasztása az érdeke. Ukrajna még mindig jóval kisebbek a tartalékai, mint Oroszországnak, tehát a kockázat ukrán oldalon van.

Merz azt mondta, hogy Ukrajna le kell mondjon a területekről. Ez azonban politikailag vállalhatlan Ukrajna számára. Az ukrán társadalom nagy része azonban már nyitott egy de facto befagyasztásra. A felmérések alapján az ukrán társadalom több mint 50%-a azt mondja, hogy egy olyan békét elfogadnának, ahol területi lemondással jár, de olyat nem, ami a mostani területek további átadását jelentené.

„Ezért harcoltunk. Sok Ukrán fogja megkérdezni, hogy ezért harcoltunk, miért nem egyeztünk ki?" – Demkó Attila *

Az ukrán társadalom megosztott. Vannak, akik azt gondolják, hogy folytassuk a háborút, és vannak, akik azt mondják, hogy már ennyit beleöltünk, próbáljuk meg lezárni. Az egyik beszélgetőpartner szerint az ukrán nép egységesen a végsőkig akar harcolni, de ez nem igaz – van ilyen is, meg van olyan is, aki nem.

Putyin és az orosz nacionalista kritika

Az orosz nacionalista körök Putyint rendkívül népszerűtlennek tartják. Nincs népszerű az internetkorlátozások miatt, hanem azért, mert nem tett meg mindent a háborús győzelemért. Nagyon nagy a kritika az orosz nacionalista oldalon. Putyin most már megelégedne kevesebbel is, csak úgy tűnjön, hogy siker.

Az ukrán nyelvpolitika és a nemzeti identitás kérdése

Bendarzjevszkij szerint a szovjet korszakban szisztematikusan irtották az ukrán és belarusz nyelveket. A 80-as évekre nem maradt olyan felső oktatási intézmény Ukrajnában vagy Belaruszban, ahol nemzeti nyelven folyt volna oktatás. Ez egy olyan mérhetetlen pusztítás volt, hogy magyar szemmel fel nem fogható, mert a magyar nyelv nem került veszélybe.

A 90-es évek után a nemzeti nyelvek elkezdtek felvirágozni. A 2000-es években azonban Oroszország egy fejlődő gazdaságilag gyorsan növekvő országgá vált az olajbevételeknek köszönhetően. Vladiszláv Szurkov nevéhez kapcsolódik a „ruszkimir" koncepció (2004), amely arról szólt, hogy támogassák meg az anyaországot képviselő szervezeteket. Rengeteg forrást kaptak Ukrajnában a nyelvterjesztéssel foglalkozó alapítványok.

„Gyakorlatilag a 1930-as évektől kezdve szisztematikusan irtották az ukrán nyelvet és a belarusz nyelvet ezekben a szovjet megszállás alatt lévő országokban." – Bendarzjevszkij Anton *

2014 után, a forradalom után, az ukrán vezetés viszont már erőszakosan próbálta ezeket elzárni. Ez egy sajnálatos dolog, hogy ennek az ukrán válasznak áldozatai lettek a magyar, lengyel vagy román kisebbségek. Azonban az orosz nyelvet, amelyet előtte évtizedeken keresztül erőszakosan terjesztették és ráerőltették az országra, vissza kellett tolni valamilyen formában.

Demkó szerint a 91-es utáni trendeket nézve az orosz nyelv természetes módon szorult vissza Ukrajnában. Volt egy természetes folyamat. Az ukrán vezetés ezt nagyon erőteljesen próbálta még megváltoztatni, és ez egy elkerülhetetlen konfliktust jelentett az országon belül. Ez nem 2014-ben kezdődött – 2006-ban már voltak Donbászban összeütközések. Ez hozzávezetett ehhez a háborúhoz.

„Ha természetes úton hagyják, az orosz nyelv előbb-utóbb visszaszorult volna, és nyilván támogatták az ukrán oktatás terjedését. Tehát ez szerintem ez az egyik oka ennek a háborúnak." – Demkó Attila *

Irán és az USA: a Hormóz-szoros blokádja

Donald Trump néhány órával ezelőtti hírek szerint arra utasította munkatársait, hogy arra kell felkészülniük, hogy Irán elhúzódó blokádot fog fenntartani a Hormóz-szoros felett. Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak is elhúzódó blokádot tartanak majd fenn. A kérdés az, hogy érdekel-e Trumpot, hogy lezárja ezt a konfliktust gyorsan.

Bendarzjevszkij szerint Amerika akart tárgyalni – küldte oda az alelnököt –, de az irániak azt mondták, hogy ráérnek. Nagyon úgy tűnik, hogy Irán kevésbé siet, mint az Egyesült Államok. Az iráni külügyminiszter elmegy Moszkvába, ahol megveregetik a vállát, nem pedig Pakisztánba üldögél, hogy várja az amerikai delegációt.

„Irán valószínűleg ebben bízik, hogy az Egyesült Államok érdekelt abban, hogy az időközi választásokig kompromisszumot kössön." – Demkó Attila *

Globális gazdasági válság veszélye

Az olajár növekedésnek komoly globális hatásai vannak. Etiópiában összeomlott az üzemanyagszállítás, Kenyában is óriási problémák vannak. Kelet-Afrika nagyon megszenvedi. Egyes szegényebb ázsiai országok már nagyon szenvednek. Az amerikaiakhoz futnak be a jelentések, hogy nem egy dominó fog eldőlni, hanem akár több is, ha ez így folytatódik. Bedőlhetnek nagyobb afrikai országok is. Az amerikaiakat fogják ezért vádolni, nem az irániakat.

„Hogyha ez húzódik, húzódik, nagyon sok helyen dönthet el komoly dominókat, amik lokális újabb háborúkhoz, polgárháborúkhoz, arabtavaszhoz vezethetnek." – Demkó Attila *

Az amerikai belpolitika és az üzemanyagár

Az amerikai benzin ára körülbelül 4 dollár per gallon, de vannak olyan megyék, ahol 7 dollár. Ez befolyásoló tényező a választási eredményekre. Donald Trump támogatói olyan országrészekből származnak, ahol a legmagasabb az üzemanyag, és ott szorulnak az emberek leginkább az autókra vagy a mezőgazdaságra.

Demkó szerint Trump most már megelégedne kevesebbel is, csak úgy tűnjön, hogy siker. Ez kicsit olyan, mint Putyin helyzete. Mindkét fél arra hajtanak, hogy kifele úgy látszódjon, hogy ők a sikeresek. Így nagyon nehéz megállapítani az irániaknak, hogy kifelé mutatni kell, hogy ők a sikeresek.

Irán gazdasági helyzete

Bendarzjevszkij szerint Irán a falig van, de gyakorlatilag van veszíteniója. Az iráni gazdaságnak a fő tevékenységét az export, az olajexport adja. Ha a blokád a Hormóz-szoros felett elhúzódik egy hétig, egy hónapig, három hónapig, öt hónapig, akkor mi lesz az iráni gazdaságának? Minden egyes nap óriási bevételkiesés. Miből lesz pénz? Miből működtetik az országot?

Az ukrán gazdaság sem működik olyan jól a háború következtében, de ott van az Európai Unió, Kanada, Egyesült Államok, Japán, amelyek megfinanszírozzák Ukrajnát. Iránnak ki fogja megfinanszírozni a kieső bevételeket? Oroszország. De ez nem egy olyan biztos pont.

„Az Egyesült Államok exportőr, olaj és gáz exportőr, tehát alapvetően az Egyesült Államok nagyon sok pénzt is keres a jelenlegi helyzeten." – Bendarzjevszkij Anton *

Irán politikai helyzete és a vezetés meggyengülése

Demkó szerint Irán politikailag erősödhet ebből a helyzetből. Januárban a világ egy vesztes országnak nézte Iránt. Irán magát is a saját népe látta vesztes országnak. Most azt a népet összeszorították, mert akit lebombáznak, az a lojalitás nem a bombázó felé fog menni. A hatalmas elégedetlenség, ami Iránban volt, amely valószínűleg kéthad még annál több volt a kormányzat ellen, az most egy kicsit csökkenni fog. Nem fog elmúlni, de csökkenni fog, mert ha egy országot megtámadnak, az emberek odaállnak a kormány mellé.

Megöltek két garnitúravezetőt az iráni vezetésből. A harmadik is megölhető. Az iráni infrastruktúrát lebombázhatják. Az iráni olajinfrastruktúrát, majd a gázinfrastruktúrát. Mi állítja meg abban, hogy az öbölben ugyanezt csinálják a többiekkel? Akkor egy globális gazdasági válságban vagyunk.

„Olyan vezetők haltak meg, akik évtizedeken keresztül meghatározták Irán politikai terét és politikai irányait. Most a külminiszter megy tárgyalni Moszkvában, mert gyakorlatilag nincs más, aki azt megtehetné." – Demkó Attila *

Izrael és az USA stratégiai célja

Demkó szerint Izrael és az USA az eredeti célja rendszerváltás volt Iránban. Nem hiszi, hogy ezt elérik. Izrael a gyengébb Iránt szeretné, és ezt szerintem már elérték. De miben? Egy flottájukat eltörölték, de az úgyse ért semmit. Rakétakészleteiket eltörölték. A katonai létesítmények azonban nem.

Bendarzjevszkij szerint a katonai veszteségei az irániaknak több mint 100-szor nagyobbak, mint az izraelieknek. De egy háborúban mindig az a kérdés, hogy a politika. Ez nem a foci, hogy ha valaki 10–1-re nyer, akkor ez egy óriási győzelem. Lehet 10–1-re nyerni és elveszíteni a meccset. Afganisztán, Vietnam – 10–1-re nyertek az amerikaiak, és a meccset elveszítették.

„Lehet 10–1-re nyerni és elveszíteni a meccset. Afganisztán, Vietnam – 10–1-re nyertek az amerikaiak, és a meccset elveszítették." – Bendarzjevszkij Anton *

Irán új vezetésének karaktere

Demkó szerint biztos, hogy az új garnitúra az kedvesebb, jobb és kompromisszum képes lesz, mint a régi volt? Nem. Fiatalok, harcosabbak, agresszívabbak és bosszúállók. Ez nem jó az USA-nak, és szerintem Izraelnek se jó.

A tárgyalások lehetősége

Demkó szerint az irániak valószínűleg ebben bíznak, hogy az Egyesült Államok érdekelt abban, hogy az időközi választásokig kompromisszumot kössön. Azonban nem biztos, hogy Trump végül ezt meglépni fogja. Irán nem olyan helyzetben van, mint Kuba, mert van egy Kaszpi-tenger például, bármit be lehet vinni Iránba. Az oroszok nem csak műholdképeket adnak, hanem valószínűleg fegyveralkatrészeket, vagy kettős használhatú alkatrészeket is.

„Oroszországnak abszolút érdeke, hogy ez a háború folytatódjon, hogy Irán maradjon a felszínen." – Demkó Attila *

Az OPEC átalakulása és egyéb témák

A műsor végén megemlítik, hogy nem beszéltek az OPEC átalakulásáról, amely szintén érdekes változás a közelkereten. Az emirátusok kilépnek az OPEC-ből, és egymás közt is egyre több a konfliktus. Az arab világban, amit az USA viszonylag egységbe tudott tartani korábban, most több a feszültség.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Nyetropetrosk megye" – valószínűleg Nyikolajev megye vagy egy másik dél-ukrajnai régió, az ASR nem egyértelmű
  • „K-300 n kmnyi" – valószínűleg „300 négyzetkilométernyi" vagy hasonló terület-megjelölés
  • „Bentolsevski Antton" – az átiratban így szerepel, de a helyes név valószínűleg Bendarzsevszkij Anton
  • „Pócá István" – az átiratban így szerepel, de nem világos, hogy ez a harmadik beszélgetőpartner, vagy csak említés
  • „kajakallas képvisel" – valószínűleg egy politikus neve, de az ASR nem egyértelmű
  • „Bonyának hívják" – valószínűleg egy orosz blogger vagy közéleti szereplő neve, de az ASR nem tiszta
  • „Voldemort nagyúr" – az átiratban nem szerepel, de a kontextusból úgy tűnik, hogy egy NER-közeli szereplőre utal
  • „Mandirán stratéga" – valószínűleg egy geopolitikai elemző neve, de az ASR nem egyértelmű; később „Kiszeri Zordán" – valószínűleg egy stratégiai szakértő
  • „Toabszai katasztrófa" – az ASR nem egyértelmű, lehet, hogy egy földrajzi helynév vagy esemény
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]De az oroszok mennek lassan, véresen előre.

[00:00:03]Ukrajna egy egy túlélő háborúban van.

[00:00:05]Nem kellene, hogy veszélyeztessük a saját életmódjunkat, életszínvonunkat vagy a gazdasági teljesítményünket.

[00:00:12]Amiatt, mert azt azt gondoljuk, hogy hogy háború lesz.

[00:00:16]Ez segít Oroszországnak ez az iráni történet.

[00:00:17]Pénzben nagyon sokat.

[00:00:20]Irán valószínűleg ebben bízik, hogy a az Egyesült Államok érdekelt abban, hogy az időközi választásokig kompromisszumot kössé.

[00:00:26]hogyha ez húzódik, húzódik, nagyon sok helyen dönthet el komoly dominókat, amik lokális újabb háborúkhoz, polgárháborúkhoz, arabtavaszhoz vezethetnek.

[00:00:44]Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat.

[00:00:46]Ez itt az Ütköző zóna a kontextus csatornán.

[00:00:48]Állandó szakértő vendégekkel, Demko Attilával, Bentolsevski Anttonnal, illetve Pócá Istvánnal.

[00:00:53]Sziasztok!

[00:00:53]Szeretettel köszöntelek benneteket.

[00:00:56]Sziasztok!

[00:00:56]Sziasztok!

[00:00:57]Szeretnék több témáról is beszélni a ezen a héten is, mint ahogy a múlt héten is.

[00:01:02]Irán és Ukrajna volt a múltkor a sorrend.

[00:01:05]Most megfordítjuk, mert hogy beszéljünk először Ukrajnáról és utána beszéljünk majd Iránról meg a nagy közelkereti képről, mert hogy vannak érdekes változások a közelkereten, például az OPECnek az átalakulása is hasonlók.

[00:01:17]Induljunk Ukrajnával kapcsolatban.

[00:01:19]És akkor ma kezdjük talán azzal, amiről nagyon régen beszéltünk, hogy hogy állnak a felek, hogy áll a front.

[00:01:25]Ki van fölényben?

[00:01:25]Kérdezem ezt azért, mert ha csak a mai napnak a sajtótermékeit nézem végig, akkor azt látom, hogy megszólalt az Európai Bizottságnak az egyik tagja, aki azt mondja, hogy az Unió védelmi kiadásainak növelése és a hadiipar fejlesztése ellenére sem tudta ledolgozni érdemben a lemaradását Oroszországgal szemben.

[00:01:47]Oroszország mindig előnyben van, nem csak Ukrajnával szemben, hanem az egész Európai Unióval szemben.

[00:01:52]Olvasom a másik értelmezést, egy cikket, amely egyébként a a Finn Alexander stubra hivatkozik, hogy ami meg azt sugalja, hogy igazából Oroszország elbukta ezt a háborút már, és hogy az oroszoknak gyorsan kell megállapodást kötni.

[00:02:07]És akkor hogy mondjak még egy harmadik dolgot.

[00:02:10]A Friedrich Merc kancellár nem olyan régen arról beszélt, hogy Ukrajának le kell mondani a területekről a békének a megkötése érdekében, ami itt nem vadonatúj információ.

[00:02:21]Ellenben Németországban vadonatú információ, annyira vadonatú információ, hogy Boris Prisztórius védelmi miniszternek magyarázkodnia is kell és el kellett mondani, mert igazából nincs itt semmi különös.

[00:02:29]És ugye a a kancellá az csak a valóságot mondta.

[00:02:33]Hogy áll ez a történet most?

[00:02:33]Melyik őtök szeretne ebb?

[00:02:36]Attila, akkor parancsolj.

[00:02:38]Hát én azt gondolom, hogy mindig a tényeket, adatokat, számokat kell nézni, mert folyik ugye egy értelmezési háború, egy PR háború.

[00:02:45]Hogyha a tényeket, adatokat, számokat nézzük, akkor az oroszok lassultak a január óta, még ahhoz képest is lassultak, hogy az előző év időszaka milyen volt, de nem álltak meg.

[00:03:00]Ugye volt egy ukrán ellenofenzíva a februárban, Nyetropetrosk megye délkeleti sarkában, ami egy sikeres offenzíva volt abban a tekintetben.

[00:03:10]K-300 n kmnyi területet visszafoglaltak az oroszoktól.

[00:03:14]De ha a nagy képet nézzük, hogy összességében ugye most április vége van, április 1-ig néztem meg a számokat, ki van pozitívban.

[00:03:24]Még az ukrán források szerint is az oroszok foglaltak el több területet.

[00:03:29]Mindig van az, hogy az oroszok elfoglalnak egy települést, mondjuk az 10 n km front másik szakaszán van egy ukrán ellentámadás, elfoglalnak szintén egy település, de az általában nem akkora.

[00:03:40]Tehát mondjuk 3 n kmt van.

[00:03:43]Persze, hogy egy-egy lokális területen az ukránok törnek inkább előre, de ha nagyképet nézzük, ukrán források szerint 600 n km-rel vannak bentebb az oroszok.

[00:03:53]Ez jóval kevesebb, mint a tavalyi év.

[00:03:53]Az oroszok azt mondják, hogy 1700 n km.

[00:03:58]Igazság valószínűleg a kettő között van, de azt nem lehet mondani, hogy ne az oroszok haladtak volna előre.

[00:04:02]Most az, hogy nagyjából egy budapestnyi, vagy egyből budapestnyi, vagy három szűk három budapestnyi terület, ez nem nagy.

[00:04:10]Nyilván egy 600000 n kmes országhoz képest.

[00:04:13]Bocsán, hanem azt ez a makro megközelítés, ami bizonyos szempontból igaz.

[00:04:16]De hogyha nagy stratégiai képet nézzük, hogy ezek ilyen kis haladások, melyik őjük, melyik félnek állna érdekében hamarabb lezárni ezt a komitust?

[00:04:28]Áll-e egyáltalán jelenleg bárkinek érdekében lezárni ezt?

[00:04:31]Hát itt megint megint nézzük meg, hogy ki mit javasol, ki mit mond, ki kérte a légi tűzszünetet, tehát hogy legyen legyen vége a stratégiai légicsapásoknak, ezt Ukrajna kérte, nem az oroszok, mert az oroszok is szenvednek.

[00:04:44]Szerintem erről beszéljünk.

[00:04:46]Tehát oroszok komoly csapással kérik Oroszországot, vagy kimondja azt nagyon határozottan, hogy a jelen frontvonalon hagyasszuk be Ukrajna.

[00:04:53]Tehát nem Oroszország kéri ezt.

[00:04:56]Szerintem ebből le lehet vonni a következtetéseket, hogy Ukrajnának inkább az érdeke, a háborúnak a fagyasztása.

[00:05:03]Egész egyszerűen azért, mert Ukrajnának még mindig jóval kisebbek a tartalékai, mint Oroszországnak.

[00:05:10]Tehát a kockázat ukrán oldalon van.

[00:05:12]De azt is látni kell, hogy a drónháború, és a drónháború az már egyre inkább a légtérből a szárazföldre is kiterjed, az Ukrajnának kedvez.

[00:05:21]Tehát Ukrajna 2024-ben havonta 20000 drónbevetést hajtott végre.

[00:05:28]20000ret.

[00:05:31]2025 végén 100000et.

[00:05:34]Tehát tehát egy nagyon jelentős előrelépést értek el.

[00:05:36]Az oroszok is egy jelentős előrelépést értek el, csak általában azt szenved jobban a drónoktól, akinek ki kell mozdulnia az állásából.

[00:05:45]Ki mozdul ki az állásából, aki támad?

[00:05:48]Tehát ha azt gondoljuk, hogy az ukránok nem szenvedtek el jelentős veszteséget a februári ellenoffenzívában, dehogy nem.

[00:05:55]Rengeteg videó van kilőtt ukrán eszközökről.

[00:05:58]azok a trendek, amik a háború elején megvoltak, hogy akár mondjuk négy az egyhez az eszközveszteség.

[00:06:05]Ilyen támadások esetén már az ukránoknak nagyobb az eszközvesztesége, de összességében is kettő az egyhez.

[00:06:09]Tehát az oroszok vesztenek többet továbbra is, de általában ők is támadnak.

[00:06:13]Tehát ezeket mindig ezeket kell nézni, nem a értelmezéseket.

[00:06:18]És nyilván amit Merce elmondott, az a valóság.

[00:06:20]Tehát nem fogja Ukrajna a elvesztett területeit katonailag visszafoglalni.

[00:06:29]Részben azért is, mert a támadó van előnytelenebb helyzetben.

[00:06:30]Tehát amikor megpróbálkoznak valamivel, akkor akkor akkor nagyon súlyos veszteségeket szenvednek el ők is.

[00:06:36]Az oroszoknak is megvan az a képessége, hogy 20-30 km-re a frontvonaltól már a logisztikai kiszolgáló egységeket támadják.

[00:06:46]Tehát a Rubikon az orosz drónalakulat azért sok tekintetben felnőtt a magyar madaraihoz, ami az ukrán leghíresebb, nem csak egy van egyik oldalon se.

[00:06:57]technológiailag is, taktikailag is, stratégailag is.

[00:06:59]De hogy milyen a stratégiai nagykép, hát a stratégiai nagykép az, amit szerintem én vagy három vagy négy éven mondok, hogy Oroszország stratégiai győzelmet nem tud aratni, de taktikailag alapvetően az oroszok mennek előre, ők nyernek, kisebb csatákat megnyernek, de nem tudnak mélységben áttörni, nem tudnak nagy ukrán alakulatokat megsemmisíteni, hanem felőrölve haladnak előre.

[00:07:21]Tehát ezek a bekerítő műveletek, amiktől sokan azt gondolták, hogy itt majd mit tudom én, Mirnográdban 5 vagy 10000 ukrán katona lesz bekerítve, hol van?

[00:07:31]Láttunk ebből bármit?

[00:07:33]Hát azért sem, mert egyébként az 1200 km-es fronton, vagy lehet, hogy ez már hosszabb, mert hogy az oroszok hosszabbítják a frontot folyamatosan, mert ők vannak többen, nekik érdemes-e elhúzni a frontot, hogy minél szélesebb, minél hosszabb legyen.

[00:07:48]Kevesebb mint 200000 ukrán katona van valójában a fronton.

[00:07:51]Ami azt jelenti, hogy az ukrán források mondják ezt, hogy 15 katona jut nagyjából sok helyen egy egy 1 kmre.

[00:08:01]Tehát ez ez nagyon van, ahol több, van, ahol kevesebb, de amit amit ezzel mondani akarok, hogy baromi nehéz, baromi nehéz Ukrajnának a területeit visszavenni, mert van 150- 20000 katona.

[00:08:19]Ez nem csak a front, hanem a front mögötti, tehát a drónosok, a tüzérség, egyebek.

[00:08:22]Tehát most a 15-öt az az első vonalra értettem.

[00:08:28]És ebből a ebből a helyzetből igazából nincs kiút.

[00:08:32]Hogy egyik fél se tud stratégiai döntést kikényszeríteni, de az oroszok mennek lassan, véresen előre.

[00:08:41]Akkor mi a lehetőség?

[00:08:41]Az, amit Merc mond.

[00:08:44]És nyilván szembenve azzal az európai konszenzussal, amit ugye kajakallas képvisel, már rég mondtam ki a nevét, hogy Oroszországot meg kell verni, de az micsoda megverés, hogy 20%-át elviszi Ukrajnak.

[00:08:56]Ezért mondom azt nincs nincs orosz stratégiai győzelem.

[00:08:59]Nincs, de nincs orosz stratégiai vereség sem.

[00:09:02]A világ az szürke.

[00:09:04]Csak az a probléma, hogy Európában is meg Nyugaton úgy általában arra kondicionáltuk magunkat, hogy valami vagy A vagy B.

[00:09:10]pedig az A meg a B között, vagy a fekete meg a fehér között rengeteg szíárnyalat van.

[00:09:15]És ez ez a ez a ez a szörnyű helyzet Ukrajna szempontjából, hogy igazából minél tovább tart, annál többet veszít, viszont nem tud kilépni Dombasz miatt a a háborúból.

[00:09:27]Érdekes, amit mondasz, mert ez pont a talán múlt héten láttam, vagy múlt hét előtti héten a korábbi féniszternek ugye a Sanna Marine adott egy interjutt az az Euroewsnak és ott a kérdező mondta is, hogy hát azzal, hogy Orbán Viktor kikerült a képből, egy teljesen új helyzet teremtődik, és hogy igazából ő volt az, aki azt mondta, hogy Ukrajna nem tudja megnyerni ezt a háborút.

[00:09:52]De hogy és akkor utalt ugye a Sander Miner, hogy ön azt mondta, hogy Ukrajna meg fogja nyerni ezt a háborút.

[00:09:59]És akkor rögtön kijavította, hogy nem meg kell nyernie, hogy ő ezt mondta.

[00:10:03]Tehát, hogy teljesen más a már nem pozícióban lévő kommunikáció, mint mint a ugye a pozícióban lévő kommunikáció.

[00:10:10]De térjünk arra vissza, hogy hogy állnak a a a fronton a különböző felek.

[00:10:12]A Kiev Independent és több más lap idéz egy kutatást, amely az ukrán katonai ombucsmani hivatal készített, ami lényegében arra a megállapításra jut, hogy egy Ukrajna mozgósítási válsággal küldt százek menekültek el külföldre a behívó miatt, és hogy akik 40 napon túl vannak a a fronton, gyakorlatilag ott teljes apátiába süllyednek, és a hatékonyságuk az hát az elvész valójában.

[00:10:42]Nézni, messzebbről kezdem.

[00:10:45]2022 közepe végétől kezdve állandó csatákat meg vitákat vívok olyan emberekkel, szakértőkkel, akik akkor azt mondták, hogy Ukraina neki fog merülni, az emberi potenciál véges, Oroszország fölébe fog keveredni néhány éven belül.

[00:11:05]És egyébként is hát több fogadást megnyertem, amikor a másik fia azt mondta, hogy az oroszok már 2023 végéig, vagy 24-ben eljutnak a Nyeper folyóig, elviszik Ukrajna keleti felét.

[00:11:18]És nyilván ezek nem voltak nem voltak valósak.

[00:11:22]2022-ben látszottak nagyon komoly mozgások mindkét oldalon.

[00:11:24]Ugye gyors orosz előretörés, majd az oroszok megállítása, majd egy gyors ukrán ellentámadás abból származó sikerek.

[00:11:33]22-ben nagyon a fronton nagy változások voltak.

[00:11:37]2023-tól kezdve a front megmerevedett.

[00:11:39]Ahogy Attilő is említette, valóban van egy nagyon lassú orosz előrehaladás, nagyon kilométerekbe mérhető orosz előrehaladá.

[00:11:47]Meg lehet nézni, hogy ugye Bach 2023 elej Bachmut Ostromáról szólt.

[00:11:51]Meg lehet nézni, hogy Bachmuttól azóta, az azóta eltelt években milyen messze jutottak az oroszok.

[00:11:57]Nagyjából olyan 16-20 km-re vannak most jelenleg.

[00:11:59]Attól a ponttól ugye Konstantinyi Nyifka ugye túljutottak Csaszíviáról, most Konstantin Nyifkát támadják.

[00:12:05]Nagyjából 18-20 kmre van a Bachmuttól az a az a rész, ahol ők most vannak, és ugye eltelt azóta három év.

[00:12:16]Szóval ha a nagy stratégiai képet nézzük, ugye ez egy felőrlőháború, és nincsenek nagy sikerek egyik oldalon sem, a felek nem abban bíznak valószínűleg, hogy katonailag győzelmet aratnak a másik fél felett, hanem abban bíznak, hogy a másik háttere, a háttérbázis az ki fog merülni.

[00:12:32]Az oroszok abban bíznak, hogy az ukránok majd pénzügyileg fognak kimerülni.

[00:12:39]Egyébként erre van is esély.

[00:12:42]Ugye most ukránok kaptak egy mentővet, egy esélyt, hogy 2000 27 közepé, 2027 végéig ne kelljen foglalkozniuk a a források kérdésével.

[00:12:55]Ugye megkapták az Európai Uniótól a 90 milliárd eurós hitelcsomagot.

[00:12:57]Külső finanszírozást nagyon nehéz szerezni.

[00:13:02]Jelenleg Ukrajnában a GDP arányos államadósság 107%-on áll.

[00:13:04]Ö de most mondjuk, hogy 202 gyakorlatilag az IMF meg más nemzetközi szereplők azt mondták, hogy nem javasolják, tehát nem lát nem látják a realitását a ukára befektetett pénzt, hogy vissza fog kapni tud fizetni.

[00:13:20]De most a következő másfél évre rendezett a helyzet.

[00:13:22]De hát hogy mi lesz utána, azt azt úgy azt ugye nem tudjuk.

[00:13:27]Ma Kievben se tudják.

[00:13:27]Nyilván bíznak, hogy addig valami valami történni fog, valami vége fog érni.

[00:13:33]És ugyanez a remény a az ukránoknál az orosz oldalon is, hogy majd ott nem tudom a népharag elsöpri Putyint, az orosz gazdaság belerokkan.

[00:13:42]Egyébként ugye ennek is megvoltak a jelei.

[00:13:43]Az orosz gazdaság az elmúlt két évben nagyon komoly strukturális válsággal kezdett küzdeni.

[00:13:51]Most az oroszok is kaptak egy mentővet, hogy az ukránok megkapták az a mentővet az Európai Uniótól, az oroszok meg az irányi háborútól.

[00:13:57]A ugye az olajbevételeknek köszönhetően minden drasztikusan emelkedik.

[00:14:01]De mindenesetre az eredeti kérdésre válaszolva jelenleg a stratégiai nagykép továbbra sem az, hogy az oroszok komoly sikereket aratnának a a fronton.

[00:14:11]Az a Konstantinka sinincs orosz kézben, amit már nem is tudom, egy éve jelentették az orosz katonai bloggerek, hogy mindjárt meglesz.

[00:14:20]Kupjanskból ugye kirakták az oroszokat.

[00:14:22]Ez Ukrajna ugye Harkivi megyében található.

[00:14:28]Pokrovsk volt az a Pokrov és Mirnohrád volt az a siker, amit ők a tavalyi évben elkönyveltek.

[00:14:33]Egyébként én is azt mondtam, hogy ahogy az elmúlt években ugye minden évben van egy ukrán kisváros, amit az oroszok elfoglalnak, és az az a kvázi az adott évnek a sikere.

[00:14:42]Ugye tavaly ez volt Pokrovs Avgyév kavat 2024-ben, Bakmood 2023-ban.

[00:14:49]Én nagyon nagyon kételkedem benne, hogy egyáltalán eljutak az idei idén évvégéig Kramorsk Laven külvárosáig.

[00:14:55]Tehát valószínűleg Konstantinka lesz a a az idei trófea, amit az oroszok el tudnak könyvelni.

[00:15:03]Nem úgy halad ez az orosz támadás, ahogy ők ők remélték, de hozzáteszem, hogy most nincsenek, tehát a háborúnak most nem a legintenzívebb szakasza van az időjárási körülmények között.

[00:15:16]Tehát valószínűleg a az intenzív szakasz majd május közepe második felétől fog fog történni, amikor a ugye a fák is beborulnak zöld ugye koronába, lomkoronába, mert ugye a zöld növényzet elrejti a a támadó felett, hát a a védőt is, de támadni úgy könnyebb, mert ugye most jelen helyzetben a drónok mindent látnak, és ha ha csupaszon állnak a bokrok és a fák, hogy nincs növényzet, akkor sokkal könnyebb észrevenni a a az ellenfedel.

[00:15:45]Ez nem kedvez a támadásoknak.

[00:15:45]Tehát az intenzív, igazán intenzív szakasza ennek az évnek az az majd egy néhány héttel később fog kezdődni.

[00:15:51]Ami orosz európai szembenállást illeti, hát az Európai Unió ugye ny közös haderőt, tehát ezt le kell szögezni.

[00:16:01]Ugy tagországok szintjén van vannak védelmi erők.

[00:16:04]Jóval erősebb Oroszországnál.

[00:16:07]Tehát Oroszország abban jó, hogy bizonyos folyamatokat, bizonyos egységeket tömegessé tudta tenni.

[00:16:15]Tehát lőszer, meg lett mondva, hogy lőszerből gyártani kell, nem tudom, négy műszakban sokkal többet, és ők ezt ezt meg tudják csinálni.

[00:16:23]Ezt az Európai Unió sokkal kevésbé rugalmasan tudta megtenni.

[00:16:28]Viszont a felegységi szintet tekintve az európai hadseregek jóval fejlettebbek, mint a mint az orosz haderő.

[00:16:32]Ugye önmagában az Európai Unió nagyjából két és félszeresét költi.

[00:16:38]katonai kiadásokban, mint mint Oroszország, ugye ide nem messzük be a a az Egyesült Államokat, mert ugye összesen hasonlít, össze mérhető a kettő a két összeg.

[00:16:51]2024-ben olyan 340-350 milliárd eurót költött az Európai Unió egyes tagországai, tehát összességében katonai kiadásokra.

[00:16:59]Tavaly tavalyi év még még nincsen összesítve, de olyan 380-390 milliárd lesz, tehát hogy ez egy növe növekvő trend.

[00:17:05]Oroszország pedig olyan 150 és 180 milliárd dollárot ott dollárban van számolva, dollár között költ katonai kiadásokra.

[00:17:14]Tehát, hogy mondjam, a a katonai kiadások sincsenek parításban egymással.

[00:17:19]Szerintem nem helyesek azok a megközelítések, hogy Oroszország erősebb lenne, vagy Oroszország többet tudna tenni, mint a mint az Európai Unió.

[00:17:27]Teljesen más jellegű haderőkről van szó.

[00:17:32]És nem is tudom, mi volt a Ja, Ukrajna tárgyalási.

[00:17:34]Hát alapvetően egy pillanat, akkor viszont álljunk meg ezen a ponton, mert akkor én idézek neked, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy minden előfesztésünk ellenére Oroszország jelentős mértékben felújumul bennünket termelésben.

[00:17:43]Ez egy nagyon rossz tendencia.

[00:17:46]Cirkál rakétákbanzország élete körülbelül 1200 darabot állítő, ami csupán mi csupán 300-at.

[00:17:51]Az ukránok tavaly elkezdték kezdték meg az úgynevezett flamingó cirkó rakéták gyártását, amiről a tervek szerint idén 700 darabot gyártanak.

[00:17:59]Oroszország évente megközelítőleg 1000 ballisztikus rakétárgyárt, amelyek egy részét bevették a harcokban.

[00:18:03]Európa egyáltalán nem gyárti ilyen rakétákat, miközben Ukrajna idén elindítja a saját tervezésű balisztikus rakétáinak gyártását.

[00:18:10]Mondja az EU védelmi biztos.

[00:18:13]Persze felteszem a kérdés, hogy ki van háborúban?

[00:18:14]Európai az európai országok háborúban állnak?

[00:18:16]Nem.

[00:18:16]Oroszország háborúban áll?

[00:18:19]Igen.

[00:18:19]Oroszország ötödik éve vív háborút a a alapvetően Oroszország számára valamilyen szinten ez egy egzisztenciális háború.

[00:18:26]Eldől, hogy működik-e Vladyimir Putyin által megálmadott birodalmi kép.

[00:18:29]Sikerül-e győzelmet aratni Ukrajnában?

[00:18:32]Ha nem, akkor hát nem mondom, hogy Putyin bukásával jár, de mindenesetre az a fajta orosz integrációs kísérlet, amit amit Putyin képvisel, az az kudarcot fog vallani.

[00:18:42]Tehát nekik igenis igenis nagy a tét.

[00:18:44]Ukrajna pedig egy túlélő háborút vív.

[00:18:46]Tehát az, hogy Ukrajna mennyi flamingó rakétát egyébként hozzáteszem, hogy itt is a a tervek a azok nem feleltek meg a valóságnak.

[00:18:55]Tehát ezeket a rakétákat már már nem is tudom, egy évvel ezelőtt le kellett volna gyártani.

[00:19:01]Sőt, már ugye volt egy olyan bejelentés is, hogy 2025 amusztusától már már nagy mennyiségben rendelkezésre fognak állni ezek a rakéták, hogy ez nem történt meg.

[00:19:12]Tehát itt folyamatosan halasztják a a a ténylegesen legyártott mennyiségeket.

[00:19:17]De hát Ukrajna egy túlélő háborúban van.

[00:19:19]Az európai országok nincsenek háborúban.

[00:19:22]Senkivel nem háborúzunk jelenleg.

[00:19:23]Fel kell készülni, fel kell készíteni a hadereinket.

[00:19:28]Ezekre a kihívásokra választ kell adni, de ez nem azt jelenti, hogy a gazdasági teljesítményünket a a háborús kiadásokra kell fordítani teljes mértékben.

[00:19:38]Reméljük, hogy nem fog rá sor kerülni.

[00:19:39]De ha sor fog kerülni rá, és a háborúban lesznek az európai országok, akkor egészen más termelés gyártás lesz a lőszerfronttól vagy precíziós rakéták frontjának, mert akkor nyilván bizonyos gazdasági szektorokat át kell állítani majd hadigazdaságra.

[00:19:52]Ez az, ami Oroszországban már megtörtént, mert ott a gazdaság egy része hadi gazdaságra átált Európában ez, hogy mondjam, teljesen logikus, hogy ennek nem így kell lennie, mert mi nem vagyunk háborúban és nem kellene, hogy veszélyeztessük a saját életmódjunkat.

[00:20:08]életszínvonalunkat vagy a gazdasági teljesítményünket amiatt, mert azt azt gondoljuk, hogy hogy háború lesz.

[00:20:16]Én nagyon remélem, hogy hogy mondjam, a ne nem olyan bátor Oroszország sem, hogy neki menjen a NATO bármelyik tagországának.

[00:20:25]Hát ugye az a kérdés, hogy melyik európai ország egyébként, tehát mondjuk Finnország folyamatosan készült erre.

[00:20:29]Finnek azért magabiztosak, ugye Stub is nagyon magabiztos, mert készülnek.

[00:20:36]Meg Finnország egy olyan földrajzi zónában van, hogy például a határokkal általában erdők vannak, ami a jelenlegi hadviselésnek, ami drónviselés nem kedvez.

[00:20:48]Ráadásul ott fenyőerdők vannak jó részt.

[00:20:51]Az az télen is erdő.

[00:20:55]Tehát a Finnnek magabiztosak és maga a Finn elnök is elmondta, hogy hát ők nem tartanak Oroszországtól.

[00:21:01]Nyilván a Baltikum más, könnyebb terület, ugye kevésbé erdős, bár ott is vannak erdők, mocsarak.

[00:21:12]Most építik is ugye az akadályokat, de hogy az összességében az nem reális, hogy Oroszország megtámadja az Európai Uniót se most, se a következő 5-10 évben.

[00:21:24]Mert ugyan Oroszország sokat termel, ez nem kérdés, de sokat is elveszít.

[00:21:29]És az, amit elveszített az elmúlt már több mint négy évben, annak egy részét tudja ellensúlyozni az új termeléssel, másrészét meg nem.

[00:21:38]Hát az a lőszer, amit ellőttek az oroszok, azt évtizedeken át raktározták le.

[00:21:46]Azokat a harckocsikat, amik megsemmisültek, évtizedeken átraktározták le, az már nincs meg.

[00:21:51]Tehát tehát ez a realitás, de van egy másik realitás is, hogy igen bizonyos dolgokban az oroszok a világ legjobbjai közt vannak.

[00:21:58]Ukrajna a másik ez a drónháború.

[00:22:00]Egyszerűen azért, mert ők csinálják.

[00:22:02]Az európai hadseregek, amikor drónokkal néznek szembe, ugye Észtországban is volt egy hadgyakorlat, és azt mutatta, hogy egy ukrán drón teamek szétverték az európai alakulatokat, mert nem értették, hogy hogy nem értették a drónháború logikáját.

[00:22:21]De mivel Ukrajna nem lesz kiütve teljesen, semmilyen olyan forgatókönyvet én nem látok mondjuk, hogy nyeperig elmenjenek az oroszok.

[00:22:31]Mer hogy Odessa mindenki ezt kérdez, hogy mi lesz Odessával?

[00:22:32]Hát azt nem engedheti el Putyin.

[00:22:33]Hát kérem, elengedte már az aporizsia városát, és ami ami az orosz alkotmány szerint Oroszország kéne legyen.

[00:22:40]Odessa még bele sincs írva az orosz alkotmányba.

[00:22:41]Tehát ez nem nem a kívánságokról szól az élet, hanem a valóságról szól az élet.

[00:22:47]És a egyébként egyébként már szerintem a Donbasszal nagyon örülne, hogyha már végre meglenne a Donbasz és ezt lezárhatná.

[00:22:54]Tehát látszik az orosz társadalmon a fáradás.

[00:22:58]Most volt egy talán Bonyának hívják egy nem egy túl értelmiségi hölgy.

[00:23:04]Ugye ottani valóvilágnak a hzon akárhány évvel ezelőtti nyertese belemondta a világba, hogy rettegnek öntöl az emberek.

[00:23:12]Vladyimir, nem állunk jól, gazdaság lefele megy, és ez egy hatalmas hullámot keltett Oroszországban.

[00:23:19]Amúgy a legnépszerű, az egyik legnépszerűbb orosz blogger több 10 milliós követőbázis.

[00:23:24]Hát igen, és sajnos utána elkezdtem követni.

[00:23:27]Nem nem ajánlom sen akcelni.

[00:23:27]Igen, nem ajánlom senkinek, mert a tartalomnak a 90%-a az katasztrófa, amit a hölgy kirak.

[00:23:33]De ez egy érdekes érdekes kis megszólalás volt.

[00:23:36]Tehát tehát ez a valóság, gondolom ez se az, se ez.

[00:23:42]Tehát amit nyugaton vártok, hogy Oroszország összeomlik, nem?

[00:23:44]Különösen ugye beszéltük a múlt adásban, meg az előző adásokban is.

[00:23:49]Ez segít Oroszországnak ez az iráni történet.

[00:23:53]Pénzben nagyon sokat.

[00:23:53]Ugye Anton elmondta a részletes adatokat, itt több 10 milliárd dollárról van szó, amit eddig nyertek vele.

[00:24:00]Tehát mondom már az a az a probléma, hogy nem népszer, tehát Mercért van nehéz helyzet, meg ezért kell magyarázkodni, mert nem népszerű a valóságot elmondani.

[00:24:10]És Merc most a valóságot elmondta, nem meg kell egyezni, már három vagy négy éve is ezen kellett volna dolgozni.

[00:24:15]És persze nyilván az oroszok oroszok hajtottak végre egy brutális agressziót.

[00:24:22]Ez igen.

[00:24:22]Csak ennek van egy előtörténete, amikor lehetett volna megegyezni, mert 1920-ban Zelenski próbálkozott is vele.

[00:24:30]Vajon miért nem sikerült?

[00:24:30]Én mindig ezt a én ezt erre vagyok a legkíváncsibb egyébként, amikor kérdezik, hogy miért nem sikerült, hogy akkor ott volt a a törökországi tárgyalás sorozat.

[00:24:37]Tehát amikor azt mondják, hogy mert Londonba kéne utaznunk, hogy megértsük.

[00:24:43]Lehet.

[00:24:43]Ö, tehát ö igen, tehát nem tudjuk, rengeteg dolgot nem tudunk, és amikor ilyen egyszavas válaszok vannak, hogy mert az oroszok gonoszak és irracionálisak, akkor azt mondom, hogy azért ez ennél egy picit bonyolultabb.

[00:24:56]Nem, nem mondva azt, hogy nem Oroszország az agresszor, nem Vagyimér Putyin a fő felelőse ez a háborúnak, mert igen, csak mondom van több más réteg is.

[00:25:05]Ezt Európában nem lehet elmondani, le kell győzni Oroszországot.

[00:25:09]Eddig ez volt.

[00:25:09]Most akkor Merc bemondja, hogy le kell győzni Oroszországot.

[00:25:10]Nem el kell fogadni a hódítást, hanem ez is kérdés, hogy mit mondott, hogy de jure vagy de facto?

[00:25:16]Mert a nagy igazán nagy noum azt mondja, hogy dejúra is el kéne Ukrajnának fogadni, amit szerintem Ukrajna nem tehet meg.

[00:25:23]Tehát a tehát ez egyszerűen ez olyan belső feszültséget keltene a Ukrajnában egy de facto elfogadása a hódításnak, ez nem fog menni.

[00:25:31]Erre vannak a formulák, hogy majd 20 év múlva döntünk, vagy 30 év múlva, amikor már mindenki már vagy nyugdíjas, vagy halott mai szereplők közül.

[00:25:38]Ugye Vladyimir Putyin valószínűleg bár 150 évig akar élni, valószínűleg ez azért nem fog sikerülni.

[00:25:45]Tehát ki kell tolni a jövőbe a megoldást, ha jelenben nincs.

[00:25:47]Csak zárjuk már le.

[00:25:49]És szerintem már Zelenski ebbe benne van.

[00:25:53]Tehát fagyasszuk be.

[00:25:54]Igen.

[00:25:54]És az ukrán társadalom nagy része is benne van.

[00:25:57]El.

[00:25:57]Igen.

[00:25:57]Hát ez az egyetlen egy megoldás, hogy akkor találjunk egy olyan diplomáciai formulát, hogy ne ne most kelljen valami politikailag vállalhatatlant bevállalni.

[00:26:04]De már az is nagyon nehéz azt mondani, hogy fagyasszuk itt be.

[00:26:08]Ezért harcoltunk.

[00:26:08]Sok Ukrán fogja megkérdezni, hogy ezért harcoltunk, miért nem egyeztünk ki?

[00:26:12]Amit Ukrajnából mi hallunk a nyugati médiában, az nem az ukrán valóság.

[00:26:16]Én folyamatosan beszélek ukrán szakértőkkel egymás közt nem én igenis igenis erősebben kellett volna törekedni 19-21-ben, hogy ezt az egészet elkerüljük.

[00:26:28]Akkor is áldozattal járt volna.

[00:26:31]Tehát nem fair, amit az oroszok kértek.

[00:26:32]22-ben se volt, csak most még rosszabb lesz.

[00:26:35]Ezt ukránszak értük.

[00:26:35]Nem, nem nyíltan, mert nyilván senki nem akar egy az ovos kopogtatást az ajtaján, de de ezt elmondják.

[00:26:43]És az ukrán társadalomnak is nagyon megosztott.

[00:26:46]Mindig kérdezik, hogy az ukrán társadalom mit gondol?

[00:26:47]Hát igazából mindig az a kérdés, hogy az akinél a fegyver van, mit gondol, nem az átlagember.

[00:26:52]Tehát találkoztam átlagemberről, aki a kávézóig nem mert lejönni, vagy éppen lejött a háza hajjában lévő kázn meg három éve ki se lépette a toronyból.

[00:27:00]Az mit gondol szerinted?

[00:27:03]Azt gondolja, hogy folytassuk ezt a háborút.

[00:27:05]De aztán ott van az a srác, aki mit tudom én, elvesztette 20 haverját már a fronton.

[00:27:10]Ő is maga a fronton van, és az meg azt mondja, hogy nem, hátha már ennyit beleöltünk, akkor próbáljuk meg.

[00:27:17]Tehát ezek ezek a ezek azok a nuanszok, amik amik nem tudnak megjelenni a főleg a nyugati médiában nagyon ritkán, mert ez mert ez próosz álláspontnak minősült volna.

[00:27:25]Az ukrán nép egységesen a végsőkig.

[00:27:28]Hát van ilyen is, meg van olyan is, aki nem.

[00:27:31]És ezért nagyon fontos az, hogy a nyugati politika támogató legyen azokkal az ukrán erőkkel szemben, akik azt mondják, hogy sajnos ezt le kell valahogy be kell valahogy fagyasztani.

[00:27:43]És itt egyébként Budanova nagyon érdekes, aki sokkal mérsékeltebb álláspontot képvisel nagyon sokszor, mint maga Zelenski, a katona, a hírszerző, mert ő tudja, hogy a kockázat Ukrajna oldalán van, mert lehet, hogy az oroszok most ennyire lassan haladnak előre, és valószínűleg így fog én is azt gondolom, hogy sokkal technológiai váltás miatt jobb helyzetben van sokkal Ukrajna annál, mint amit erről lehetett látni, de azt nem láthatjuk előre, hogy mondjuk egy egy dandár már megunja, mert mit tudom én, 10 hónapja van a az alakulat már a fronton, és már már teljesen tönkrementek lelkileg fejben, és akkor akkor á megadja magát, vagy átengedi magát az oroszokat.

[00:28:21]Lehet, lehet egy ilyen, nem tudjuk.

[00:28:23]Tehát a kockázat Ukrajna oldalán van, inkább, nem az oroszok oldalán.

[00:28:28]Különösen azért, mert mondom Irán az a nem túl jól menő orosz katonai erőfeszítésnek adott egy adott egy jelentős jelentős támogatást.

[00:28:37]Nem csak az, hogy pénz, hanem az, hogy Ukraina nem fog patriotot kapni.

[00:28:41]Hát most jönnek a hírek, erről, nem beszéltünk egyik adásba se, jönnek a hírek, hogy terelik a már a már leszerődött mennyiségeket terelik az öböl felé az amerikaiak.

[00:28:53]Légvédelmi rakétából elsősorban, de más eszközökből vagy más lőszerekből is.

[00:28:59]Most akkor akkor mi lesz?

[00:29:01]Tehát itt a kockázaton Ukrajna oldalán van.

[00:29:03]Kérdés, hogy ki az, aki ki meri mondani.

[00:29:06]És most én abszolút azt mondom, hogy ez jó, hogy Mercondta.

[00:29:08]Egy Európa első számú vezetője, legerősebb országának a vezetője egy reális álláspontot mond.

[00:29:15]Nem kajakallaszoik, hogy meg kell verni Oroszországot, meg kell állapodni, akár szép, akár nem.

[00:29:20]Nem szép, csak a mitől lesz szebb egy év múlva?

[00:29:28]B csak annyi, szerintem azért az elmúlt hónapokban ez ez a beismerés, nyilvános beismerés már megtörtént, hogy ugye ez a ez az európai formula, hogy igazságos béke kell, ez gyakorlatilag azt akarja, hogy hogy egy befogyasztás.

[00:29:41]Tehát nem az, hogy nem igazságos béke, tehát bocsánat, az igazságos béke az lenne, hogy minimum visszavonuljanak az oroszok a jelen körülmények közé, ez nem igazságos.

[00:29:50]És béke akkor meg miért hazudunk?

[00:29:51]Mert ugye az volt a az európai és az ukránálás igazságos béke 25 végéig ugye azt képviselték, hogy ugye a Zelenskinek van a 10 pontja 1991-es határokig az oroszokat vissza kell vonultatni el kell számoltatni őket a háborús bűnökkel meg kell fizettetni velük a reparációs költségeket.

[00:30:14]Hogy igaz ez lenne az igazságos béke, de a realitásokból kiindulva azért változott a a az a hang nem.

[00:30:20]változott az ukrán pozíció is, változott az európai pozíció is, főleg a tárgyalásoknak köszönhetően az Európa, az orosz pozíciók is rengeteget változtak.

[00:30:30]De tavaly, nem is tudom, ilyen augusztus szeptember óta azt gondolom, hogy az európai nyilvánosságban is inkább az az dominál, hogy az egy elfogadható béke lenne, hogyha a jelenleg a frontvonalok mentén befagyasztjuk a hát úgy befagyasztjuk, hogy egy hosszútávú békét, egy tartós békét kötünk.

[00:30:52]de facto elfogadjuk a az orosz területi szerzeményeket de de jura nem tehát de jóra senki nem fogja ezt elfogadni.

[00:30:59]Az ukránok ezt már most aláírnák.

[00:31:01]Tehát az ukrán társadalom is készen áll rá.

[00:31:02]Ugye a felmérések alapján az ukrán társadalom több mint fele 50 valahány százalé-al most azt mondja, hogy egy olyan békét elfogadnák, ahol ami területi lemondással jár, de olyat viszont nem, ami a a most tehát a mostani területek további átadását jelentené.

[00:31:21]Tehát jelenleg ugye ez a legnagyobb vita, hogy még Putyinnak kell egy, hogy mondjam, az eddig elfogadt területek az az nem ennek a kommunikációja nem nem fér bele a győzelmi elméletébe.

[00:31:33]A győzelmi kommunikációba.

[00:31:33]Tehát kell valami, amit demonstrálni kell Putyinnak, hogy azt mondja, hogy ő győzött.

[00:31:38]És az, hogy most négy és fél évnyi harc után elfoglalta, nem tudom Csasszívjárat meg Bachmutot vagy Pokrovskot, hogy olyan az, ez ez nem a győzelmiem elmélet.

[00:31:50]Ahhoz Donye, a bocsánat, Donbaszi régió kell, hogy azt minimum, hogy azt mondhassa, hogy itt most győztünk.

[00:31:58]Pedig egyébként azzal sem győztek, tehát ahhoz képest, hogy milyen tervek voltak a háború elején, és mi lett a valóság.

[00:32:06]De hát minden eladható győzelemnek, hogy pontosan szinte minden eladható győzelemnek a a győzelem minimumhoz az oroszoknak dombaszi régió kell.

[00:32:12]Erre viszont az ukránok most nem hajlandóak, mert abban bíznak, hogy a jelenlegi a jelenlegi feltételek, viszonyok mentén ők meg tudják állítani a az orosz támadásokat.

[00:32:23]Na most váltsunk szerintem, de még egy utolsó gondot meg.

[00:32:24]Tehát tehát igen, és ezt látni kell, hogy nagyon nagy az elégedetlenség az orosz nacionalista oldalon.

[00:32:30]Tehát ezeket az oldalakat olvasva Putyin rendkívül népszerűtlen.

[00:32:34]Nem csak az internetkorlátozások meg egyebek, hanem azért már nem tett meg mindent a háborús győzelem.

[00:32:40]Nagyon nagy a kritika.

[00:32:40]Tehát azot ott is van egy nacionalista kör, mint Ukrajnában.

[00:32:43]És még egy dolog, az igazságos békének szerintem része kéne legyen, hogy az Ukra ukránosítást Ukrajna befejezi, mert azért ez a háború okaik közt ott van.

[00:32:51]Az orosz nyelvvel, az orosz kultúrával való fel szemben való felép, nem az orosz nyelv támadta meg Ukrajnát.

[00:32:57]Tehát itt volt egy ukrán nacionalista nagyon erőteljes és nagyon durva fellépés.

[00:33:02]Nem, nem csak a magyarokkal, románokkal, egyebek, hanem az oroszokkal szemben is.

[00:33:07]Tehát persze Oroszország fizessen reparációt.

[00:33:11]Nyilván nem fog ez meg így megtörténni.

[00:33:14]Hanuljon vissza meg egyebek, csak Ukrajnának is azért.

[00:33:16]Tehát a történet nem, ezért mondom, hogy nem feketefehér, mert Európa úgy beállt Ukrajna mögé, hogy ezt a rendkívül erőteljes, szélsőséges nacionalista megközelítést, ezt mintha nem vette volna észre.

[00:33:32]Tehát olyan nincs, hogy bezárunk úgy unblock orosz médiát, nincs, hogy el akarjuk törölni az orosz nyelvet, az orosz történelmet, másoknak a történelmét, nyelvét, vagy be betolni a a privát térbe.

[00:33:46]Mindegy, erről majd nyithatunk egy vitá hadd hadd vitatkozzunk erről.

[00:33:50]Engedj meg egy pár percet csak.

[00:33:53]Mi lesz így az iráni témában?

[00:33:53]Igen, csak számomra tényleg egy ez egy ez egy kritikus kérdés.

[00:33:57]Ugye én én születtem Belarusban és ugye Ukrajnában és nem Ukrajnában és korábban olyan sok komment érkezett, de Belarusz lengyel hátterő a család, tehát Ukrajnában is, ahogy Belaruszban is a szovjet korszakban egy olyan mérhetetlen pusztítást végeztek a szovjetek az erőszakos oroszosítással.

[00:34:21]Hát ugye 80-as évekre kedvenc példám nem maradt olyan felső oktatású intézmény Ukrajnában sem és Belaruszban sem, ahol nemzeti nyelven folyt volna oktatás.

[00:34:30]Tehát ez egy olyan olyan mértékű felfoghatatlan, tehát magyar szemmel fel a a magyar nyelv nem került veszélybe, mert annyira a már amikor itt voltak a szovjetek, mert ugye annyira egyedi helyzetben van Magyarország, nem szláv népek lakják ezt a területet, nem szláv hátterű a nyelv.

[00:34:50]Ugye egészen más volt a helyzet a lengyeleknél.

[00:34:53]Ö de még inkább ugye lengyelek nem voltak teh hát a szovjet blokknak voltak a tagjai, de nem voltak tagja a Szovjetuniónak.

[00:35:00]És egészen más volt a helyzet a szovjet tagköztársaságokban, szláv területeken, ahol gyakorlatilag irtották a a nemzeti nyelveket.

[00:35:06]És azt a mérhetetlen pusztítást, azt hogy mondjam, nem biztos, hogy megfelelő az eszköz, meg az az erőszakos folyamat, ami történt, de azt a mérhetlen pusztítást valahogy vissza kellett fordítani, és helyre kellett rakni azt a pusztítást, amit a szovjet rendszer rendszer okozott.

[00:35:22]Ez egy sajnálatos dolog, hogy ennek a ennek a mondjuk az ukrán válasznak áldozatai lettek a mondjuk a magyar vagy a lengyel vagy a román kisebbségek.

[00:35:32]Ez az, ahhoz szerintem más stratégiát kellett volna folytatnia Ukrajnának.

[00:35:37]De az, hogy az orosz nyelvet, amelyet előtte évtizedeken keresztül erőszakosan terjesztették és ráerőltették az országra, azt vissza azt azt meg kell változtatni az erőviszonyokat és és vissza kell hogy mondjam, vissza kell tolni valamilyen formában.

[00:35:52]egyébként Belaruszban is, ugye Belaruszban mi volt a bocsánat egy gyors példa még a nemzeti mozgalmak a rendszerváltás után ugye vissza helyezték a belarusz nyelvet állami nyelvnek, de amikor hatalomra került Lukaska, az egyik első intézkedése volt, hogy állami szinte emelte az orosz nyelvet is.

[00:36:09]Tehát gyakorlatilag jelenleg Belaruszban az orosz nyelv továbbra is dominál.

[00:36:14]Ukrajnában pont ezt próbálták elkerülni, és pont ezt próbálták kijavítani.

[00:36:18]Szerintem ebből kell kiindulni.

[00:36:18]volt az a több évtizedek évtizedig tartó pusztítás, ami gyakorlatilag veszélybe helyezte a az ukrán nyelvet, a belarusz nyelvet és az egész kultúrát, ami a ami ott történt.

[00:36:30]Tehát itt legutolsó egy rosszat nem lehet másik rosszal kijavítani.

[00:36:33]És hogyha a 91-es utáni trendeket nézzük, az orosz nyelv természetes módon szorult vissza Ukrajnába.

[00:36:39]Folyamatosan egyre kevesebb orosz volt.

[00:36:41]Tehát volt egy természetes folyamat.

[00:36:44]Ezt akarták nagyon erőteljesen még megváltoztatni, és ez egy elkerülhetetlen konfliktust jelentett az országon belől.

[00:36:51]Nem 14-ben kezdődött ez, a 2006-ban is voltak már Donyázbe összeütközések.

[00:36:55]Tehát ez hozzávezetett ehhez a háborúhoz.

[00:36:58]Ha természetes úton hagyják, az orosz nyelv előbb-utóbb visszaszorult volna, és nyilván támogatták az ukrán okrat terjedését.

[00:37:06]Tehát ez szerintem ez az egyik oka ez a a ennek a háborúnak és annak is egyébként, hogy nagyon sok országban Romániában is, Magyarországon is, Lángyországban is azért nem őszinte sokszor Ukrajna támogatása, mert mi is a bőrünkön éreztük ezt és ezen változtatnia kell Ukrajnának.

[00:37:25]Nagyon remélem, hogy változtatni fog.

[00:37:27]Különösen úgy, hogy az orosz anyanyelvűek harcoltak Ukrajnáért, sőt akár aránytalan nagy áldozatot hoztak, mert sokak szerint több a keleti a fronton, meg több az áldozat.

[00:37:37]Nyilván azért is, mert az az a rész pusztul el.

[00:37:42]Tehát tehát szerintem ez egy nagyon ez erről majd lehet egy külön adást csinálni.

[00:37:45]Szerintem egy nagyon rossz ukrán politika volt.

[00:37:46]Zelenski próbált egyébként, tehát Zelenski ezzel nyert, ezen próbált változtatni, aztán beleütközött a falba, de mindegy.

[00:37:52]Irán, egy perc.

[00:37:54]bocs, csak erre muszáj reagálnom, hogy nem szorultót vissza az orosz nyelv.

[00:37:57]Pont az volt a probléma, hogy a 2000-es években az oroszok annyira kemény támogatási politikába kezdtek a térségben.

[00:38:05]Egyrészről ez ugye állampág állampolgárságok kiosztásában merült ki.

[00:38:11]Tehát mindenki, aki bizonyítani tudta valamilyen formában, hogy kapcsolódik az oroszokhoz, az megkaphatta az orosz állampolgárságot.

[00:38:19]Másrészt pedig ugye Vladiszav Szurkov nevéhez kapcsolódik az a ruszkimir koncepció.

[00:38:23]2004-ben jött létre, ami arról szól, szólt, hogy karoljuk fel és támogassuk meg nagyon-nagyon sok forrással mindazokat a szervezeteket, amelyek az anyaországot képviselik, úgymond az anyaországot.

[00:38:33]És rengeteg forrást kaptak Ukrajnában a különböző nyelvterjesztéssé foglalkozó alapítványok, intézmények, iskolák, programokat indítottak és a 2000-es években, 9-es évben valóban volt egy egyébként, mert számos nyugati ország csinálja ugyanezt.

[00:38:52]Hát igen, csak mondom itt az az előzmény, hogy gyakorlatilag a 1930-as évektől kezdve szisztematikusan irtották az ukrán nyelvet és a belarusz nyelvet ezekben a a szovjet megszállás alatt lévő országokban.

[00:39:10]És és utána volt egy időszak a 90-eség valóban a a nemzeti nyelvek elkezdtek felvirágozni.

[00:39:14]És a 2000-es években pedig megint az orosz hát Oroszország egy fejlődő gazdaságilag gyorsan növekvő országgá vált a 2000-es években.

[00:39:24]sorban a kőolajbevételeknek köszönhetően Ukrajná volt az ugye Ukrajna a Európa második legszegényebb országa volt akkor is, most is az Mov után a második legszegényebb ország nem voltak meg azok a források és nyilván az a pénz ami különböző ukrán régiókba ment Oroszországtól ennek nagyon örültek a helyi helyi politikai erők hogy az oroszok felkarolták a kultúrát, csak ugye ők a a helyi orosz kultúrát vagy orosz nyelvet karolták fel, és pont az a folyamat az az megfordult.

[00:39:56]Ugye 2014-ben történt megint egy változás a a forradalom után, amikor viszont már erőszakosan próbálták ezeket elzárni, ezeket a csapokat és megfordítani a dolgot.

[00:40:05]Szóval szerintem fontos látni ezeket az előzményeket, hogy mi volt a szovjetkorszak, mit csinált Oroszország a 2000-es években a ruszkimir koncepcióban.

[00:40:17]egyébként globálisan is folytatták ezt a ezt a politikát, csak nyilván a volt szovjetköztársaságokban ez nagyon markánsan megütközött.

[00:40:27]Folyamatosan csökkent az orosz nemzetiségűek száma, de mindegy.

[00:40:29]Irán irán meddig tart az iráni konfliktus?

[00:40:34]Teszem fel nektek az egyszerű kérdést, merthogy Donald Trump elnök néhány órával ezelőtti hírek szerint arra utasította a munkatársait, hogy arra kell felkészülniük, hogy Irán elhúzódó blokádot fog fenntartani a hormóziszoroson.

[00:40:48]Nyilván ez azt jelenti, az amerikaiak is elhúzódó blokádot tartanak majd fenn a hormózis szoroson.

[00:40:55]Érdekel-e Trump abban, hogy lezárja ezt a konfliktust gyorsan?

[00:40:59]Hát itt is teszem fö a kérdést.

[00:41:01]Itt is azt kell nézni, hogy ki akar tárgyalni igazán.

[00:41:05]Amerika akart tárgyalni.

[00:41:05]Amerika küldte oda az alelnököt, az irániak mond mondták azt, hogy hát ráérünk.

[00:41:09]Nagyon úgy tűnik, hogy Irán kevésbé siet, mint az Egyesült Államok.

[00:41:16]Tehát a két félnek a mozgása az nem ugyanarra halad, mert az iráni külügyminiszter elmegy Moszkvába, megveregetik a vállát, nem Pakisztánba üldögélt, hogy várja az amerikai delegációt.

[00:41:32]És az a kérdés nyilván, hogy ki bírja tovább ezt a történetet, meg milyen globális hatásai lesznek.

[00:41:37]És nyilván Amerika bírná, az a kérdés, hogy a világ bírja-e.

[00:41:45]És hogyha azt nézzük, hogy mondjuk Etiópiában összeomlott üzemanyagszállítás, Kenyában is óriási problémák vannak, tehát Kelet-Afrika az az nagyon megszenvedi, egyes szegényebb ázsiai országok már nagyon megszenvedik.

[00:41:56]azért az amerikaiakhoz futnak be a jelentések, hogy itt nem egy dominó fog eldőlni, hanem akár több is, ha ez így folytatódik, mert be fognak dőlni nagy adott esetben megtörténhet, hogy bedőlnek nagyobb afrikai országok.

[00:42:09]És azzal a azzal a kell szembenéznük az amerikaiaknak, hogy ezt bizony őket fogják e ezért vádolni.

[00:42:18]Nem az irániakat fogják ezért vádolni, hanem őket.

[00:42:20]Tehát az amerikai érdek globálisan sérülhetnek, mer ugye van egy választás az Egyesült Államokban, ami most már május lesz lassan.

[00:42:30]Tehát azért ketyeg az óra, 4 eg valamennyi dollár a gallonja a a benzinnek van, ahol 7 dollár vannak olyan megyék.

[00:42:40]Ez befolyásoló tényező szerinted a választási eredményegé?

[00:42:42]Meg kell nézni.

[00:42:47]Persze, hát meg kell nézni, hogy kik Donald Trump támogatói, mely országrészek, és nagyon sokszor ott a legmagasabb az üzemanyag, és ott kell ott ott szorulnak az emberek leginkább az autókra, vagy a mezőgazdaság.

[00:43:00]Azért kérdezem ezt, mert pont tegnap is a kedves nézőknek ajánlom a mandirán stratégát.

[00:43:06]Kiszeri Zordán beszélgettünk, és ő azt mondta, hogy a korábbi kutatások meg arra engedtek következtetni, hogy például Obama is tök jól tudott nyerni, meg különböző jó eredményeket fel felmutatni a Demokrata párt a félidős választások során akkor is, amikor egyébként az az árak elkezdtek elszállni, infláció volt, üzemanyag is hasonló.

[00:43:25]Tehát ő azt mondja, hogy nem feltétlenül szorosan kötik össze a választók ezt a két kérdést.

[00:43:30]Itt a kérdés az az, hogy Trumpnak most sikert kell felmutatnia.

[00:43:35]Hát ez kicsit olyan, mint Putyin helyzete szerintem, hogy most már megelégedne kevesebbel is, csak tűnjön úgy, hogy siker.

[00:43:41]Tehát a probléma szerintem az, hogy az irániak is, meg az amerikaiak is arra hajtanak, hogy kifele úgy látszódjon, hogy ők a sikeresek.

[00:43:48]És így nagyon nehéz megállapni az iránniaknak, bocs kifele, mert az iránaknak kell kifelé mutatni, nem befelé.

[00:43:54]Befelé is, de tehát hogy a kettő nem választható teljesen szét.

[00:43:59]Nyilván befelé is, meg kifelé is, hogy Irán igenis ellenállt egy sokkal erősebb katonai koalíciónak, nem adta fel a nukleáris programját teljesen, tehát valami kompromisszum lesz itt.

[00:44:10]A hormoziszorost megszereztük, ami eddig nem a miénk volt.

[00:44:12]A szankciókat feloldották.

[00:44:14]Irán egy erősebb pozícióba fejezheti be ezt a háborút.

[00:44:18]Nyilván nem a katonai meg a gazdasági helyzetét tekintve, de politikailag mint ahogy elkezdődött, mert Genfbe meg Ománba állítólag nagyon sok mindenbe belementek volna az irániak, addig amíg egy szép szombati reggel el nem törölték az iráni vezetést Teheránk közepén.

[00:44:35]Tehát ott volt egy kompromisszum készség egyébként.

[00:44:37]Irán, tehát most nyilván nem védem az iráni rendszert, de hát gondolkodjunk el ezen.

[00:44:44]Tárgyalunk, tárgyalunk, aztán egyszer csak lebombázzák a teljes vezetésünket.

[00:44:49]És ez nem az első eset.

[00:44:49]Milyen bizalom kéne, hogy legyen iráni részről az Egyesült Államok irányába?

[00:44:53]Tehát tehát szerintem itt egy súlyos probléma az is.

[00:44:59]Nem csak az, hogy ugye amit Trump is mond, hogy hát van egy tényleg valószínűleg van egy ellentét az iráni vezetésem, hogy a forradalmi gárda még tolná.

[00:45:05]a mérsékeltebbek megegyeznének, hanem az is, hogy van-e bizalom az amerikaiak iránt meg az izraeliak iránt, hogy akkor betartják, amit mondanak.

[00:45:16]Tehát tehát itt szerintem egy nagyon súlyos helyzet van abban a tekintetben, hogy globálisan ez a válság, ez még nem tartunk ott, de hogyha ez húzódik, húzódik, nagyon sok helyen dönthet el komoly dominókat, amik lokális újabb háborúkhoz, polgárháborúkhoz, arabtavaszhoz vezethetnek.

[00:45:33]És láttuk az előzőt is, hogy milyen jól sikerült.

[00:45:39]Tehát tehát itt nagyon-nagyon nagyok a veszélyek.

[00:45:41]És a veszélyek ugye Iránban már mi a veszély?

[00:45:43]Hát megöltek két garnitúravezetőt.

[00:45:46]Hát a harmadikat is megölik.

[00:45:48]Hát szomorú.

[00:45:48]Lebombázzák az iráni iráni infrastruktúrát, mondjuk az olajinfrastruktúrát, akkor megadja a gázinfrastruktúrát.

[00:45:56]Az iráak mi állítja meg abban, hogy az öbölbe ugyanezt csinálják a többiekkel?

[00:46:00]És akkor egy globális gazdasági válságban vagyunk.

[00:46:04]Tehát valószínűleg már így is, csak hát ugye aki a falnál van, az a falnál van, az már csak előre tud menni.

[00:46:08]Kincs a falnál bizonyosért, tehát szimbolikusan van a falnál Trump, hogy most már csak a nukleáris programról beszél.

[00:46:16]Nézzük meg, hogy hogyan vonul vissza úgy, hogy az oroszok is hát először legyen egy olyan Ukrajna, ami a kvázi a mienk.

[00:46:22]Rendszert váltunk Ukrajnába, ugyanez rendszert váltunk Iránba.

[00:46:27]Ki beszél már rendszerváltásról Iránba?

[00:46:29]Donald Trump föl se hozza, de az izraeliek se hozzák föl.

[00:46:32]azt mondják, hogy nukleáris kérdésbe kell egy olyan megállapodás, ami ami biztosítja, hogy ne legyen ukránis fegyvere Iránnak.

[00:46:38]Csak hát volt már Obama alatt volt egy ilyen, amiből Trump lépett ki.

[00:46:42]100%-os megoldás nem volt, az se félértés ne legyen.

[00:46:45]Az irániak azután kezdték el a nagy arányú dúsítást, hogy az USA ebből kilépett.

[00:46:50]Tehát most Trump megpróbál megoldani egy ilyen problémát, amit az első körben, az első elnöksége alatt részben ő ő kreált, ami nem azt jelenti, hogy az irániak jó fiúk, mert ez a program nyilván nem arról szól, hogy az atomerőművet ellássuk.

[00:47:03]ellássuk Uránnal.

[00:47:03]Tehát persze hát fenn akarták tartani ezt a ezt a lehetőséget, hogy egy nap lehet nukleáris fegyverünk.

[00:47:11]Csak az a baj, hogy 10 atombomba mondjuk amit össze tudnának rakni az a globálisan nem akkora zsaroló potenciál, mint amit most bizonyítottak az irániak, hogy tudjuk zárni a hormózi szoros.

[00:47:21]Tehát adtunk az irániaknak, vagy adott a Trumpadminiszter az iránaknak egy olyan ászt, ami eddig nem volt a kezükben, mert az az, hogy sejtjük, hogy az irániak képesek a hormózis szoros lezárása, az nem ugyanaz, mint hogy tudjuk.

[00:47:33]Tehát itt van egy óriási különbség, és az is nagy különbség, hogy az arab államok, h látjuk az emirátusok most akkor kilép az OPEGből, egymás közt is egyre több a konfliktus a túloldalon, tehát nem csak Irán hasonlik meg belül, hanem az az arab világ, amit az USA viszonylag egységbe tudott tartani korábban.

[00:47:54]Trump Putyin cipőébe lépett.

[00:47:57]Én kicsit máshogy látom, mint mint Attila.

[00:47:58]Szerintem azért az Egyesült Államok számára nem annyira kritikus a helyzet.

[00:48:02]Hát ha megnézzük a a kialakult helyzetet, hát mely ország körül vannak amerikai katonai csapatok meg amerikai anyahajók és mely országnak a szinte teljes gazdasági exporttevékenysége van zárolva?

[00:48:19]Hát nem az Egyesült Államoknak, hanem hogy Iránnak.

[00:48:21]Tehát hogy Irán ugye mondtad, hogy a falig a falnál van, de gyakorlatilag hát mondhatjuk azt, hogy nincs veszíteniója, de hát valójában van.

[00:48:29]Tehát az iráni gazdaságnak a a fő tevékenységét az export, a az olajexport adja.

[00:48:37]Most ki lehet számolni, nem foglalkoztam iráni gazdasággal, de hát meg lehet csinálni azokat a számításokat, hogyha a blokád, a hormoziszoros blokádja elhúzódik egy hétig, egy hónapig, három hónapig, öt hónapig, akkor mi lesz az iráni gazdasága?

[00:48:52]Majd minden egyes nap az az óriási bevételkiesés számok nem tudják el adni az olajat.

[00:48:56]Miből lesz pénz?

[00:48:58]Miből működtetik a miből fog tehát mond nem mer hát a háború következtében az ukrán gazdaság sem működik olyan jól, de ott van a Európai Unió, Kanada, Egyesült Államok, Japán, amelyek megfinanszírozzák, adnak Ukrajnát, adnak pénzt vissza nem térítendő meg támogatásokat meg meg hiteleket adnak.

[00:49:22]Most Iránnak ki fogja megfinanszírozni a kieső bevételeket?

[00:49:26]Oroszország.

[00:49:26]Hát hogy mondjam, ez nem nem egy olyan biztos pont.

[00:49:29]Szóval mindkét fél alapvetően azt állítja, hogy ő ráér, azért a helyzet nem így van.

[00:49:38]Irán azért nem ér rá, mert a gazdasága igen komoly bajok elé néz.

[00:49:43]Az Egyesült Államok politikai ok nem azért, mert ott ott problémák vannak a gazdasággal, sőt hát bizonyos szinten problémák, mert a az olajár növekedés az ugyanúgy hajtja az amerikai árokat is.

[00:49:56]Na de az Egyesült Államok exportőr, olaj és gáz exportőr, tehát alapvetően az Egyesült Államok nagyon sok pénzt is keres a jelenlegi helyzeten.

[00:50:06]Viszont ugye időközi vál Trumpnak az egyetlen problémája jelenleg az időközi választások.

[00:50:10]hogyha azok nem idén lennének, hanem mondjuk jövőre, akkor valószínűleg sokkal tehát lehet, hogy máshogy tárgyalna, mint most, de ugye ott van a novemberi választásoknak a a képe, amely fenyegeti az amerikai republikános adminisztrációt, és bár azt kommunikálják, hogy ők ráérnek, nem, hát valójában ők jó lenne, ha addig lezárnák a konfliktust, mert ha az árak tovább növekednek, akkor nyilván ezt a szavazók is meg fogják érezni.

[00:50:39]És Irán valószínűleg ebben bízik, hogy a hogy az Egyesült Államok érdekelt abban, hogy az időközi választásokig kompromisszumot kössön.

[00:50:45]Én nem vagyok benne biztos, hogy Trump végül ezt meglépi, és azt mondja, hogy jó, akkor engedjük el a ugye említetted, hogy akkor Irán megszerzi a Hormuszoros feletti kontrollt, meg a a nukleáris programnak a kérdése lekerül a napirendről.

[00:51:00]Én azér annyira nem vagyok benne biztos, hogy ez lesz a vége.

[00:51:01]Ezt ezt szeretnék.

[00:51:03]Ö de a szerintem sokkal jobban a a körülmények sokkal jobban szorítják iránt, mint az Egyesült Államokat.

[00:51:11]Donald Trra megteheti azt a lépést, hogy akkor be nem megy bele tovább.

[00:51:15]Fenntartja a blokádot.

[00:51:17]És hát Kuba esetében is láttuk, hogy jó, Kuba nem Irán, de amikor elzárják egy országnak a gazdasági működését, akkor akkor ott egy egy idő egy egy pontó vége van.

[00:51:28]Irán esetében is ugyanúgy előfordulhat ez a helyzet.

[00:51:33]ők sokkal jobban szorítja az idő, mint az Egyesült Államokat.

[00:51:38]Abban igazad van, hogy az Egyesült Államoknak, mint magának, az usának nincs szüksége a gyors lezárásra, csak belpolitikai okokból a világnak van szüksége gyors lezárásra.

[00:51:46]És azért az amerikaiakat a katariak, a szaúdiak, a többiek már nyomják, lehet, hogy az amiriátusok nem.

[00:51:52]Arra, hogy zárni kell, különben nagy lesz a baj, meg egy csomó más ország, aki aki aki nagyon nagy bajban van.

[00:51:59]Tehát nem ebben nincs vita köztünk, hogy az amerikaiak önmagukban bírnák ezt sokáig.

[00:52:05]Katonailag is bírnák.

[00:52:08]Politikailag bírják-e, belpolitikailag, külpolitikailag bírják-e.

[00:52:10]És mondom, itt olyanok sérülnek, akikkel Trump jó kapcsolatban volt.

[00:52:14]Tehát a katariakkal mennyire jó kapcsolatban volt.

[00:52:16]Tehát olyan lobbicsoportok mozdultak meg, amik azért ellenirányba hatnak.

[00:52:22]Tehát itt kép itt is szürke.

[00:52:25]Azt gondolom, hogy nem nem látjuk, de mondjuk a Irán nem olyan helyzetben van, mint Kuba, mert van egy kaszpi tenger például, bármit be lehet vinni Iránba.

[00:52:35]És azért megnézném, hogy orosz hajókat mondjuk lebombáznak-e, amik visznek esetleg búzát, élelmis egyéb élelmiszereket, akár még akár még fegyveralkatrészeket, vagy kettős használhatú alkatrészeket, mert erre is vannak utalójelek, hogy az oroszok nem csak műholdképeket adtak.

[00:52:54]Szóval itt azért én azt gondolom, hogy Rosszországnak abszolút érdeke, hogy ez a háború folytatódjon, hogy Irán maradjon a felszínen.

[00:53:00]Ezért is volt egy üzenet ez a moszkvai megbeszélés, ahol maga Putyin fogadott egy külügyminisztert.

[00:53:05]Azért itt a két szint az nem ugyanaz.

[00:53:07]Persze nyilván egy iráni elnök az nem mozdul ki szerintem bunkaréből mostanában.

[00:53:14]Tehát az egész egész ami meg a Hormus tület nyilván nem fogja senki elfogadni de jóre, hogy az iráné csak de factó tudjuk, hogy Irán ezt bármikor zárhatja.

[00:53:22]Tehát nem dejú mondom, tehát nyilván a tárgyalásba az abba nem mehet bele az USA, hogy Irán ezentl Ománnal együtt pénzt szedjen a hajókért.

[00:53:29]Ezt nyilván nem.

[00:53:29]Meg meg a meg lesz valami kompromisszum a a nukleáris kérdésben is a végén.

[00:53:34]Valószínűleg számomra a kérdés az, hogy Irán politikailag jobb helyzetben lesz-e, mint amikor totál vert helyzetben volt a a 25-ben, ugye a 12 napos háború után.

[00:53:49]belső, óriási belső elégedetlenség.

[00:53:49]Ugye januárban a világ egy vesztes országnak nézte, látta Iránt.

[00:53:55]Irán magát is a saját népe látta vesztes országnak.

[00:53:59]Most azt a népet összeszorították, mert akit lebombáznak, ugyanez a kelet-ukrajnai oroszok meg orosz nyelvű, akit lebombáznak, az a lojalitás az nem a bombázó felé fog menni.

[00:54:09]Tehát a hatalmas elégedetlenség, ami Iránban volt, ami valószínűleg kéthad még annál több volt a kormányzat ellen, az most az most egy kicsit csökkenni fog.

[00:54:18]Nem fog elmúlni, de csökkenni fog, mert ha egy országot megtámadnak, az emberek odaállnak a kormány mellé.

[00:54:24]Tehát egy erősebb irány jöhet ki ebből az egészből, mintogyha Kenfbe vagy Obánba megállapodnak.

[00:54:28]És ez nem jó az USÁnak.

[00:54:32]Egyébként szerintem Izraelnek se jó.

[00:54:34]Tehát elindítottak egy háborút, amivel ők nem nyernek a a többébb dolgokról, a katonai veszteségeikről, amik nyilván a iránaiaknak több mint 100zor nagyobbak a katonai veszteségei, csak egy háborúban mindig az a kérdés, háború a politika.

[00:54:49]Ez politika.

[00:54:49]Tehát le ez nem a foci, hogy hát valaki 10-1-re nyer, akkor ez egy óriási győzelem.

[00:54:54]Lehet 10-1-re nyerni és elveszíteni a meccset.

[00:54:57]Afganisztán, Vietnam 10-1-re nyertek az amerikaiak, és a meccset elveszítették.

[00:55:02]Tehát a politikai célt elérik-e egy gyengébb iránt egy izraeli cél, ugye az volt rezsimváltás.

[00:55:07]Nem hiszem, hogy elérik.

[00:55:10]Hát a gyengébb iránt, bocs egy mondat, hogy gyengébb iránt az azt szerintem már elérték.

[00:55:14]Tehát a De miben?

[00:55:14]Egy flottájukat eltörölték.

[00:55:14]Az úgyse ért semmit.

[00:55:17]Na mindegy.

[00:55:18]Rakétakészleteiket eltörölték.

[00:55:18]A katonai létesítmények nem hogyan nem.

[00:55:21]Tehát várjuk ki a végét, hogy mi lesz.

[00:55:23]Nyilván nem úgy sült el a Izrael az Egyesült Államok esetében sem, ahogy amiből remélték.

[00:55:31]Tehát valószínűleg ugye azt remélték, hogy kihasználva az elégedetlenséget, a irány meggyengülését egy rendszerváltást hajtanak.

[00:55:36]Ez nem sikerült, tehát ez nem kérdés, de hogy mondjam, ez egy sokkal, tehát az elmúlt évekhez képest is jóval gyengébb vezetés, eddigi vezetés nélküli.

[00:55:45]Hát ugye olyan vezetők haltak meg, akik évtizedeken keresztül meghatározták Irán politikai terét és politikai irányait.

[00:55:57]Most a külminiszter megy a tárgyalni Moszkvában, mert gyakorlatilag nincs más, aki azt megtehetné.

[00:56:00]Tehát az nem egy sikeres erős országnak a a képét festti.

[00:56:06]De várjuk ki a végét, hogy ezzel ezzel mi lesz.

[00:56:08]Hát egy utolsó mondat.

[00:56:08]Biztos, hogy az új garnitúra az kedvesebb, jobb és kompromisszum képes késebb lesz, mint a régi volt.

[00:56:14]Tehát fiatalok, harcosabbak, agresszívabbak és és bosszú állók.

[00:56:22]Na hát egy dolog derült ki itt a végére, hogy lesz még miről beszélnünk.

[00:56:23]Irán tekintetében is, hogy szerintem jövő héten friss hírek, friss információk, friss benyomások alapján, gondolatok alapján folytatni fogjuk azt is.

[00:56:32]Meg hát nyilván egyébként Ukrajnát is, meg a geopolitikát is, mert nagyon sok nem beszéltünk.

[00:56:38]Az OPECről például nem beszéltünk, amiről szerettem volna, meg a toabszai katasztrófáról sem.

[00:56:42]Arról se is, arról is akartunk beszélni.

[00:56:44]Úgyhogy maradt téma.

[00:56:44]Tartsanak velünk jövő héten is.

[00:56:47]Ez volt ezen a héten az ütköző zóna.

[00:56:49]Köszönjük szépen a figyelmet.

[00:56:50]Viszontlátásra, viszont halásra.