Kontextus 59:19

Trump, Ukrajna, Irán: elindult a végjáték? – Ütközőzóna: Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton

ukrán háborúgeopolitikanatoiránamerikai politikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Trump, Ukrajna, Irán: elindult a végjáték? – Ütközőzóna: Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton
tl;dr

Az Ütközőzóna szokásos szakértővendégei – Demkó Attila és Borsei Anton (aki Jerevánból jelentkezik be az Európai Politikai Közösség éves találkozójáról) – a május 9-i orosz győzelem napi parádé körüli tűzszünet-tárgyalásokat, az Irán–USA konfliktus alakulását és az amerikai csapatkivonási terveket elemzik.

A győzelem napi parádé körül zajló politikai játszma nem valódi béketárgyalásról szól: Oroszország csak a ceremónia zavartalan lebonyolítására törekszik, Ukrajna pedig ezt a helyzetet használja fel arra, hogy Moszkva konstruktivitásának hiányát demonstrálja. Az ukrán mélységi dróncsapások (például Jekatyerinburg ellen, amely 2000 km-re van) azt mutatják, hogy a technológiai fejlődés a védekezőt erősíti, és még a világ legerősebb hadserege (az USA) sem képes 100%-os védelmet nyújtani egy ilyen támadás ellen.

Az Irán–USA konfliktus egy zsákutcában ragadt: mindkét fél presztízsből nem tud engedni az urándúsítás kérdésében, de kreatív megoldások (nemzetközi felügyelet, demilitarizált zónák) elméletileg feloldhatnák az ellentéteket. Trump azonban nem akar újabb katonai beavatkozásba kezdeni, mert az időközi választások közelednek, és az olajárak emelkedése az inflációt növeli – ez pedig veszélyes a republikánusok számára.

Az amerikai csapatkivonási fenyegetések (5000 katona Németországból, csökkentés Olaszországból és Spanyolországból) valóban megvalósulhatnak, de nem biztos: Trump már többször jelentett be hasonlót, majd visszakozott. A valódi stratégiai ok az, hogy az USA Kelet-Ázsiára (Kína) összpontosít, nem pedig Európa a világ közepe már. Németország azonban az elmúlt két évben jelentősen fegyverkezett: 2024-ben átlépte a GDP 2%-át, 2027-re 3% felé tart, és már több lőszert gyárt, mint az USA.

Az európai NATO-tagok 2025-ben körülbelül 550 milliárd dollárt költenek védelemre, ebből a németek a negyedrészét – többet, mint a britek vagy franciák. Ez egy felszálló pálya, amely 5–10 év alatt valódi katonai kapacitást teremt, de a német társadalom még feldolgozza a történelmi terhet, és a toborzás is kérdéses.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A győzelem napi parádé és a tűzszünet-játszma

Az orosz május 9-i győzelem napi parádé az elmúlt napok turbulenciájának középpontjában áll. Putyin rendszere számára ez az év legfontosabb állami ünnepe – a 2000-es évek óta hatalmas felvonulásokkal, díszemlékkel és katonai technika bemutatóival ünneplik. Az oroszok egy átmeneti tűzszünetet javasoltak május 8–9-ére, hogy megakadályozzák az ukrán támadásokat az ünnepség alatt.

Zelenski azonban csapdahelyzetet próbál felállítani: azt javasolta, hogy a tűzszünet május 6-ától kezdődjön, és ha Oroszország ezt megsértené, Ukrajna sem tartaná be azt. Az ukrán külügyminiszter X-en közölte:

„A béke nem várhat parádékra és az ünnepségekre. Ha Moszkva hajlandó véget vetni az ellenségeskedésnek már holnap este megtehetni. Ukrajna készen áll május 5-ről 6-ra viradó évfélkor. Ez komoly javaslat a háború befejezésére és a diplomácia felé fordulásra. Május 6-án kiderül, hogy Moszkva komolyan gondolja-e, és mit is akar valójában? Békét vagy katonai parádét?" *

Borsei Anton szerint ezek politikai kommunikációs lépések, nem valódi béketárgyalások. Oroszország szeretné bebiztosítani, hogy semmi ne rontsa el az ünnepséget. Az orosz vezetés félelmei jogosak: az ukrán drónok egyre nagyobb távolságra képesek eljutni, és a technológiai fejlődés a támadónak kedvez, ha mélységi csapásokról van szó.

A technológiai váltás és a drónháború

A drón-technológia fejlődése radikálisan megváltoztatja a konfliktus dinamikáját. Ukrajna már hozzászokott ahhoz, hogy az oroszok az ország egész területét el tudják érni. Most Oroszországnak kell hozzáférnie ahhoz, hogy az ukránok egyre nagyobb területekhez férhessenek hozzá. Az elmúlt hetekben az ukránok támadásokat hajtottak végre Jekatyerinburg ellen (2000 km-re), és egyre több mélységi csapást hajtanak végre.

Demkó Attila szerint ez egy technológiai korszakváltás, amely Oroszországnak rendkívül megalázó:

„Nincs olyan ország, ami most a drónok jelenlegi technikai, technológiai képességei mellett egy ekkora rendezvényt meg tudna védeni. Földön nincs olyan ország, láttuk az amerikaiak Irán Iránnal szemben, és nyilván Irán az gyengébb ebből a szempontból már Ukrajnával nincs Starlinkje, nincs egy csomó minden." *

Az Egyesült Államok sem tudta megvédeni iráni bázisait, pedig készülhettek rá. Ez azt mutatja, hogy a drónok jelenlegi fejlettsége mellett nincs 100%-os védelem. Az oroszok ezért nem vonnak ki haditechnikát és katonákat a frontról a parádé kedvéért, és még a kadétok sem vonulnak fel – nem azért, mert Ukrajnában vannak, hanem azért, mert veszélyes lenne őket egy potenciális dróncsapás veszélyének kitéve.

Az orosz védelmi képességek erősödnek, de az ukrán támadóképességek még gyorsabban fejlődnek. A Starlink és az amerikai műholdképek, valamint a hírszerzési adatok jelentős szerepet játszanak az ukrán sikereknél.

Az orosz gazdaság és az olajfeldolgozó támadások

Az Irán–USA konfliktus miatt az olajárak jelentősen megemelkedtek, ami az orosz gazdaságnak nagy lehetőséget adott volna. Borsei Anton becslése szerint havonta körülbelül 14 milliárd dollár lenne az oroszok többlet nyeresége az aktuális árakon. Azonban az ukrán csapások ezt jelentősen csökkentik.

Az ukrán támadások becslések szerint havonta körülbelül 7 milliárd dollárnyi bevételkiesést okoznak az orosz olajszektornak. A balti tengeri kikötőkben az átrakodás kapacitásának kiesése további 2 milliárd dollárnyi veszteséget jelent. Az orosz olajfeldolgozó kapacitások 25–26%-a esett ki tavaly augusztusban, és az elmúlt hetekben újóterővel támadják az ukránok ezeket a létesítményeket.

Különösen látványos volt a Toapsej külolajfeldolgozó támadása a Krasznodari régióban (Szochi mellett), amelyet az elmúlt hetekben négyszer érte támadás. Az orosz közösségi médiát elöntötték a fotók és videók az utcákon folyó kőolajról és a füstről. Tegnap az Észak-Európa legnagyobb külolajfeldolgozóját érte támadás a Leningrádi területen, amely miatt az oroszok kénytelenek a kőolaj termelést jelentősen csökkenteni.

Az Irán–USA konfliktus és a diplomácia zsákutcája

Az Irán–USA konfliktus egy olyan helyzetbe jutott, ahol mindkét fél presztízsből nem tud engedni. Az amerikaiak azt követelik, hogy Irán állítsa le az urándúsítást, az irániak pedig azt állítják, hogy nekik joguk van hozzá.

Demkó Attila szerint az amerikaiak belementek egy olyan utcába, amely hasonlít az orosz ukrajna-invázióhoz:

„Egy kicsit hasonlít az Ukrajnához. Azt várták, hogy hogy összeomlik a rendszer, hogy az oroszok azt várták, hogy berúgjuk az ajtót, összeomlik a rendszer. Ugye Kievben akkor összeomlik a rendszer tehránba, és nem omlott össze." *

Az amerikaiak azt remélték, hogy a katonai nyomás összeomlasztja az iráni rendszert, de ez nem történt meg. Trump azonban nem akar további katonai beavatkozásba kezdeni, mert az időközi választások közelednek, és az olajárak emelkedése az inflációt növeli – ez pedig veszélyes a republikánusok számára.

Borsei Anton szerint az irániak már nyolcszor szenvedtek kiütéses verességet, és már annyira könyörögnek, hogy nem tudják, mit mondanak. Az amerikaiak szeretnék ezt már lezárni, de az irániak ragaszkodnak az urándúsítási jogukhoz.

Kreatív megoldások elméletileg feloldhatnák az ellentéteket – például nemzetközi felügyelet alá helyezni az urántartalékokat, vagy demilitarizált zónákat létrehozni. De ezek csak papíron működnek, és az irániak továbbra is ragaszkodnak a presztízshez.

Az amerikai csapatkivonási tervek és Európa

Trump az elmúlt napokban bejelentette, hogy csökkenteni fogja az amerikai katonai jelenlétét Európában: 5000 katonát vonnak ki Németországból, és fenyegetőzik Olaszország és Spanyolország esetében is. Ez azonban nem új terv – az amerikaiak már a Trump első elnöksége alatt beszéltek hasonlóról.

Demkó Attila szerint ezek régi amerikai tervek, és Trump ezt elsősorban azért teszi, mert azt szeretné, hogy az európaiak álljanak a saját kalpukra és fizessenek a saját védelmükért. Ez nem csak Európának szól, ugyanezt mondja Dél-Koreának és Japánnak is.

Azonban Borsei Anton szerint nem biztos, hogy ezek a tervek megvalósulnak. Trump már többször jelentett be hasonló kivonásokat, majd visszakozott. Az Egyesült Államok kongresszusa által elfogadott rendelet szerint 75 000 fő alá nem lehet csökkenteni az Európában szolgálók számát kongresszusi jóváhagyás nélkül. Az 5000 fős kivonás pont belefér ebbe a keretbe.

Demkó szerint az igazi oka az amerikai csapatkivonásnak nem Trump személyes szeszélye, hanem stratégiai: az USA Kelet-Ázsiára (Kína) összpontosít. Az amerikaiak nem hagyják teljesen el Európát, de másodlagos hadszínterré válik. Ez nem azt jelenti, hogy a NATO szétesik – ezek csak politikai tánc és sértődések.

Robert Ficó Moszkvába utazása és a külföldi vezetők

Az orosz győzelem napi parádéra eddig kettő külföldi vezető érkezésének bejelentése történt meg: Alexander Lukasenka (Belarusz) és Robert Ficó (Szlovákia). Ficó nem marad végig a felvonuláson, hanem csak május 9-én találkozik Putinnal, majd hazamegy.

Az érdekes rész az, hogy Ficó nem repülhet át a balti országok és Lengyelország légterén, ezért autóval fog utazni Moszkvába. Ez egy 18–19 órás útvonal Budapestről Minskre, és még tovább Moszkvába. Borsei Anton szerint ez egy külön érdekesség lesz, és felmerül a kérdés: mi kell neki annyira Moszkvában, hogy még ezt is bevállalja?

Németország fegyverkezése és a NATO jövője

Borsei Anton szerint Németország az elmúlt két évben jelentős előrehaladást tett a fegyverkezésben. 2024-ben először lépte át a német katonai költségvetés a GDP 2%-át (2,3%-ot költöttek), és 2027-ben több mint 3%-ot fognak költeni.

Egy katonai szakcikk szerint a felpörgetett német védelmi kiadásokkal és fejlesztésekkel jelenleg a németek több lőszert tudnak legyártani, mint az amerikaiak. Ez azt mutatja, hogy az a vád, amellyel Trump a németeket abba az irányba lökni próbálta, hogy költsenek többet, most nem érvényesül.

Az Európai Unió tagországai 2025-ben körülbelül 380 milliárd eurót költöttek katonai kiadásokra. Ha belevesszük a NATO-tagokat, akkor körülbelül 550 milliárd dollár. Ebből a negyedrészét a németek költötték – többet, mint a britek vagy franciák. Ez egy felszálló pálya, amely 5–10 év alatt valódi katonai kapacitást teremt.

Demkó azonban szkeptikus: a német társadalom még feldolgozza a történelmi terhet, és a toborzás is kérdéses. Németország van egy olyan 80 éves története, amelyből kinevelték a harciasságot, és ezt nem lehet gyorsan visszaállítani. Azonban Borsei szerint a németek valóban sokat tettek érte, hogy lehessen őket virálni az elmúlt 30 évben a védelempolitika miatt, és az elmúlt két évben történt egy jelentős áttörés.

Az iráni helyzet és a hormódi szoros

Az irániak több támadást hajtottak végre az elmúlt napokban, beleértve amerikai hadihajók elleni támadásokat. Az amerikaiak cáfolták ezeket, de Borsei szerint valószínűleg volt katonai kontakt a két fél között. Az amerikaiak bejelentették hat irán speedboat megsemmisítését, és tudjuk, hogy az irániak támadtak meg dél-koreai hajókat és emirátusi olajkikötőket.

Az amerikaiak azt mondják, hogy Irán blokkolhatja a hormódi szorost, de az Egyesült Államok blokkolhatja Iránt. Borsei szerint ez részben igaz: Iránnak van egy másik tenger is északon, a Kaszpi tenger, ahol nincs amerikai flotta. Az irániak szárazföldi útvonalakon keresztül exportálhatnak olajat Pakisztánba, és van valami.

Az amerikaiak nem tudnak 100%-ig Iránt blokád alá vonni, mert túl nagy ország és olyan a földrajz. Az orosz hajókonvoj segítségével az irániak sok mindent kaphatnak a Kaszpi tengeren keresztül. Borsei szerint az amerikaiak nem fognak orosz hajókat bombázni, ezért az amerikai eszközök nem végtelenek.

„Tehát én már úgy vagyok ebben a mai világban, hogy reméljük. Tehát ez a legjobb, ez a ez már stratégia. Bár mondja az angol, hogy hope is not a strategy. De ez de de ez ez egy stratégia." *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Borsei Anton" helyesen Borsei Anton vagy Bendarzsevszkij Anton – az átirat elején „Borsei Antonnal" szerepel, később pedig „Bendarzjevszkij Antonnal", az ASR valószínűleg torzította az ukrán/orosz nevet. A kontextus alapján ugyanarról a személyről van szó.

  • „Ö, összejön-e a tűzszünet" – az átirat elején egy „Ö" szócska értelmetlenül maradt, valószínűleg a beszélgetés kezdetének egy töredéke.

  • „Pisti picit aggasztó volt" – valószínűleg „Picit aggasztó volt" vagy „Nekem picit aggasztó volt" volt az eredeti.

  • „Győzelmem a győzelem napot illeti" – valószínűleg „A győzelem napot illeti" volt az eredeti, az ASR torzította.

  • „Szóval szóval ez egy külön érdekesség lesz" – az átirat több helyen tartalmaz ismétléseket, amelyek az élő beszédből adódnak, de értelmezhetőek.

  • „Nem dimenzionálnám ezt túl" – valószínűleg „Nem dimenszionálnám ezt túl" vagy „Nem túlméreteznék ezt" volt az eredeti.

  • „Tehát ezt hagyjuk meg a a fantáziálóknak" – az átirat több helyen tartalmaz ismételt névelőket, amelyek az ASR hibái.

  • „Legfőbb oka vagy legfőbb oka" – ismétlés az átiratban.

  • „Hogy pisti picit aggasztó volt" – „pisti" valószínűleg „nekem" vagy hasonló volt az eredeti.

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:06]Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat.

[00:00:08]Ez itt az ütköző zóna a kontextuson állandó szakértővendégekkel, Demó Attilával Borsei Antonnal, illetve Póce Istvánnal.

[00:00:15]Sziasztok, szeretettel köszöntelek benneteket.

[00:00:18]Sziasztok.

[00:00:20]Online vagyunk, merthogy Anton egy különleges helyszínen van.

[00:00:22]Talán el fogja árulni, hogy hol, talán nem.

[00:00:24]Ezt majd Antonra bízzuk.

[00:00:26]Ami viszont fixen témánk, az nem más, mint az, hogy mégiscsak, mintha mégis csak összejönne egy tűzszünet.

[00:00:34]Na nem egy hosszan tartó tűzszünet, de valamifjta átmeneti tűzszünet Oroszország és Ukrajna között.

[00:00:41]Ez pedig nem más, ennek nem más napra, mint a győzelem napja.

[00:00:43]Kezdjük akkor ezzel.

[00:00:45]Ö, összejön-e a tűzszünet a itt az elmúlt napoknak a turbulenciája révén?

[00:00:50]Meg hát mi lesz a győzelem napján?

[00:00:52]Mertogy itt ugye odavissza fenyegetések történtek az elmúlt napokban az ukránok részéről, hogy a hát nem fenyegetést bizonyították, hogy be tudnak találni Moszkvába, aztán fenyegettek, hogy akkor ők a győzelem napján is be tudnak találni Moszkvába.

[00:01:07]Az oroszok meg azt mondták, hogy gyakorlatilag akkor kiennek a belvárosát szétlövik.

[00:01:09]Ez ilyen nagyon baráti, hangulatú, egymáshoz közeledő álláspontokat feltételez.

[00:01:14]Na de hogy látjátok ezek ezt a helyzetet?

[00:01:17]Anton, el elmondod-e, hogy hol vagy kezdésnek?

[00:01:22]Igen.

[00:01:22]Örményországon vagyok éppen Jerevánban.

[00:01:27]Egy egy nagy európai politikai fórum van itt, és egy szakmai fórum.

[00:01:31]az európai politikai közösségnek ez az éves találkozója május 45-én, ahol itt van most Jeremánban, vagy itt volt pontosabban már ma este, már az a politikai vezetők nagy része elutazott, de itt volt Macron, Ursor, von deren, hát a Babis, Ficó, Donatusk, még a kanadai miniszterelnök, bár ugye nem tartozik szorosan Európához, de de mostanában sok a közös együttműködési pont, tehát Mark Karni is itt volt, Vologyir Zelenski is itt volt.

[00:02:03]Úgyhogy ugye érdekes, önmagában érdekes jelenség volt, hogy egy alapvetően az orosz érdeks szférába tartozó szoros szövetségi szövetséges szálakkal Oroszországhoz kötődő országban, Görményországban itt volt a teljes európai politikai elit.

[00:02:27]beleértve a NATO főtitkárát, ugye Mark Ruttét, ő is itt járt, miközben Oroszország, Örményország az orosz katonai szövetségnek a a tagja, ugye enne az a kollektív biztonsági szerződés szervezetének a tagja.

[00:02:39]Úgyhogy ez ilyen szempontból, hogy pisti picit aggasztó volt, hogy mennyire tudják garantálni itt a a az európai eliteknek a a biztonságát.

[00:02:49]Ö egyébként orosz katonák is állomásoznakményországban, két katonai bázisuk is van, de de szerencsére semmilyen semmilyen komoly dolog nem történt.

[00:03:00]Na és a politikai fóruma párhuzamosan van egy szakmai fórum, és én ezen veszek részt.

[00:03:08]Ennyi ennyi röviden a a történet, ami a győzelmem a győzelem napot illeti.

[00:03:16]Ugye ezek is politikai gesztusok, politikai vitákat, politikai kommunikációt látunk.

[00:03:19]Tehát hogyha valaki esetleg abban gondolkodott volna, hogy egy-egy ilyen tűzszünet az akár egy lehetőség ahhoz, hogy ebből kiindulva felek valamiféle tartós fegyvernyugvást érjenek el, vagy akár egy alap lehet egy a jövőbeli tárgyalásokhoz.

[00:03:38]Nem, ez sajnos egyáltalán nem így van.

[00:03:40]Ezek politikai kommunikációs lépések.

[00:03:45]Oroszország szeretné bebiztosítani, hogy semmi ne rontse el a győzelemnapi parádét Moszkvában.

[00:03:50]Ugye Oroszország, a mai modern Oroszországnak a győzelemnap a legfontosabb állami ünnepe.

[00:03:56]A 2000-es évek óta ünneplik ilyen óriási módon hatalmas felvonulásokkal, díszemlével, katonák felvonulásával, haditechnika felvonulásával, légierő felvonulásával.

[00:04:14]Tehát ez a putyini korszaknak a szimbolikus ünnepe.

[00:04:17]És nyilván, hogyha fennáll a veszély annak, hogy Ukrajna odacsaphat ezekre az ünnepségekre, akkor ez keresztülhúzza ezeket a az orosz számításokat.

[00:04:29]És Putyin ugye egy oldal bejelentette, ugye Donald Trump is beszélt múlt héten is, felajánlotta, hogy mi lenne, hogyha lenne egy tűzszünet május 8-9-én.

[00:04:42]És akkor Zelenski pedig egy kicsit ilyen csapdahelyzetet próbál felállítani, vagy kicsit próbálja kihasználni ezt a helyzetet, és azt mondja, hogy AZB-vel kezdeményezés, hogy jó, legyen tűsszünet, de akkor május 6-ától.

[00:04:52]És hogyha ti megszegítettek ezt a má ezt a tűzszünetet május 6-ától, akkor Ukrajna sem fogja betartani a következő napokat.

[00:05:05]Úgyhogy valahol itt tart.

[00:05:05]ilyen egymás irányába történő üengetések vannak orosz és ukrán részről, de alapvetően önikai kommunikáció.

[00:05:12]Ugye Ukrajna próbálja felhasználni ezt a ezt a a tűsszünetet ahhoz, hogy bebizonyítsa, hogy Oroszország nem konstruktív.

[00:05:23]Oroszország pedig ugye a saját lakossága felé próbál próbálja demonstrálni, hogy egyébként minden rendben nincs is háború, nincs nincs ukrán fenyegetés.

[00:05:32]Közben pedig majdnem 20 év után először még haditechnika sem lesz a Vöröséren.

[00:05:39]Azt már előre bejelentették, hogy ilyen korlátozott jelleggel lesznek lesznek katonák.

[00:05:44]Lehet, hogy korlátozottal valamilyen légibemutató lesz, de az is egy korlátozott valami.

[00:05:52]És még a katonai nem tudom, akadémiáknak a növedékei sem fognak részt venni.

[00:05:55]Ez is egy ilyen hagyományos ünnepségnek a része.

[00:05:59]Tehát nagyon minimálisan lesz húzva ez az egész.

[00:06:01]Azért, mert egyébként a haditechnika és a katonunáknak egy nagy része ugye ott van Ukrajnában, és nem tehetik meg, hogy ezeket kivonják a győzelemnap kedvéért.

[00:06:16]Van is egy ukrán külügyminiszteri a idézetem.

[00:06:18]A béke nem várhat parádékra és az ünnepségekre.

[00:06:21]Ha Moszkva hajlandó véget vetni az ellenségeskedésnek már holnap este megtehetni.

[00:06:26]Ukrajna készen áll május 5-ről 6-ra viradó évfélkor.

[00:06:28]Ez komoly javaslat a háború befejezésére és a diplomácia felé fordulásra.

[00:06:32]Május 6-án kiderül, hogy Moszkva komolyan gondolja-e, és mit is akar valójában?

[00:06:39]Békét vagy katonai parádét?

[00:06:39]írta ezt egy X bejegyzésében az ukrán külügyminiszter, aki Zelenskinek a egyik ilyen kommentájára reagált.

[00:06:51]Hát az van, amit Cibi, ha mond, de igazából nem békét akar Oroszország, csak egy nyugodt parádét akar, ezért javasolt egy külszetet.

[00:07:00]Szó sincs itt semmiféle nagy gesztusról.

[00:07:03]Ez Oroszországnak egy kényelmetlen történet, hogy ott lesznek külföldi vendégek.

[00:07:11]és akár megjelenhetnek ukrán vendégek, kis drónok.

[00:07:16]És nem a kadétok nem azért nem vonulnak fel, mert mert Ukrajnában vannak, hanem azért nem, mert veszélyes.

[00:07:21]Tehát gyerekeket vagy 18 év alattiakat veszélyeztethetnek, mert ha Ukrajna drónokkal támad egy felvonuló több 100 főt, vagy akár több 1000er főt, ott azért nagyon sok halott tudna lenni.

[00:07:38]Én azt látom, hogy az oroszok védelmi képességei, hiába erősödnek, mert nyilván erősödnek a drónvédelmi képességek, az ukrán támadóképességek gyorsabban erősödnek.

[00:07:50]Ez mind a két félre igaz.

[00:07:50]Tehát a dróntechnológiát azt azt mind a két fél ki tudja használni, de Ukrajna már hozzászokott ahhoz, hogy Ukrajna egész területét el tudják érni az oroszok.

[00:08:01]Most Oroszországnak kell hozzáférnie ahhoz, hogy hozzászoknia ahhoz, hogy Oroszország egyre nagyobb területéhez férnek hozzá az ukránok.

[00:08:09]Tehát talán két hete vagy 10 napja érte támadásyerinburgot.

[00:08:15]Az 2000 km-re van, és egyre több ilyen mélységi támadást hajtanak végre és egyre sikeresebbek az ukránok.

[00:08:22]Nyilván ebbe segít a Starlink, az oroszoknak nincs, az ukránoknak van.

[00:08:26]nyugati segítség az nem jelentéktelen az amerikai segítség, mondjuk ki, mert az amerikai nem jelentéktelen az ukránok számára ebben a tekintetben semmeg a műholdképeket meg a hírszerződési adatokat azt fők itt az amerikaiaktól kapják.

[00:08:40]Tehát ez nem egy csak egy ukrán történet.

[00:08:42]De ettől függetlenül az a az a illúzió, hogy Oroszország képes lesz megvédeni akár még Moszkvát is, mert sokáig az volt, hogy Moszkva körül felhúztak egy olyan erős védelmet, hogy azért Moszkvában nehezen csaptak be az ukránok.

[00:08:59]Na most ez elpárolok.

[00:08:59]Tehát tehát azt lehet látni, hogy technológiai váltás az itt is, itt is a nagyobbat nehezebb helyzetbe hozza, hiszen még egy leg leg politikai szempontból legfontosabb napon, egy viszonylag kicsi területen ugye itt a vörös téren sem tud 100%-os biztonságot nyújtani.

[00:09:21]Ö nem csak, hogy Oroszország, tehát félértés ne legyen most nem az oroszok, oroszokra mondom azt, hogy erre képtelenek, az amerikaiak is képtelenéek lennének.

[00:09:32]Nincs olyan ország, ami most a drónok jelenlegi technikai, technológiai képességei mellett egy ekkora rendezvényt meg tudna védeni.

[00:09:43]Földön nincs olyan ország, láttuk az amerikaiak Irán Iránnal szemben, és nyilván Irán az gyengébb ebből a szempontból már Ukrajnával nincs Starlinkje, nincs egy csomó minden.

[00:09:55]Iránnal szemben nem tudta megvédeni rendesen az övbeli bázisait, pedig aztán készülhettek rá.

[00:10:00]Az Egyesült Államok, a világ legnagyobb hadserege, a világ legjobb hadserege, ez se képes rá.

[00:10:07]Tehát egy ilyen ilyen technológiai korszakváltásban vagyunk, ami Oroszországnak szerintem rendkívül megalázó.

[00:10:12]Tehát ez a történet, hogy nekik kell kérelmezniük.

[00:10:17]Az ukránok mondják, hogy hát egy napra nem, akkor legyen több.

[00:10:19]Békét akartok, vagy csak egy parádét?

[00:10:22]És nyilván egy parádét akar Oroszország, bár egyébként a fronton is azért jelentősen lassult az elmúlt négy-öt hónapban az orosz előretörés, inkább négy hónapban.

[00:10:34]Ugye a technológia itt is a védekezőnek kedvez, illetve hát mondjuk ilyen esetben, amikor mélységi támadás, akkor ott a támadónak kedvez, de a fronton, kifejezetten a fronton a védekezőnek kedvez.

[00:10:47]Én én egy nehéz orosz helyzetet látok, mert mert a Putyin rendszernek a legitimációja szempontjából ez a nap fontos.

[00:10:57]Az is fontos, hogy meg tudjuk védeni az országot.

[00:10:58]Ehelyett egyre többször lekapcsolják az internetet, szűkítik ugye a a az üzenő szolgáltatásokat.

[00:11:07]Ugye a Telegramnak a Telegram elleni támadást azt rengeteg egyébként nacionalista orosz és a szabadságuk elleni támadásnak veszi.

[00:11:13]Tehát tehát itt itt azért vannak az orosz oldalon egyre növekvő nehézségek, de mondom nem arról van szó, hogy nincs elég haditechnika.

[00:11:25]Tehát elég haditechnikát oda tudnának rakni, elég embert oda tudnának rakni.

[00:11:30]Félnek.

[00:11:30]Egyszerűen félnek az oroszok.

[00:11:32]Ugye már volt egy ilyen Szent Péterváron, hogy akkor állítólag magát Putyint is meg akarták ölni az ukránok meg a haditengerészet napja volt talán.

[00:11:42]És akkor az amerikaiak szóltak, hogy ez talán mégse.

[00:11:44]És ugye egyébként most is, mivel próbálkoznak az oroszok, azt mondják, hogy akkor Kiev belvárosát megsemmisítik.

[00:11:52]Ez ez most a fenyegetés, ugye akkor Kiev Kiev egy olyan csapást fog elszenvedni, amit még nem szenvedett el.

[00:11:57]Tehát ez is azt mutatja azért, hogy elég idegesek Moszkvában.

[00:12:03]Érdekes módon hősies szlovák miniszterelnök az is meggondolta, hogy ott részt vegyen-e.

[00:12:10]Nyilván szerintem benne van az, hogyha már túlélte egy merényletet, akkor nem biztos, hogy egy dróntámadást is túl szeretne élni.

[00:12:17]Persze ezt egy nem valószínű forgatókönyvnek tartom, hiszen ukránok is tisztában vannak azzal, hogy tényleg egy rettenetes orosz válasz jönne erre.

[00:12:25]És tényleg eddig Kiev belvárosát viszonylag kevés támadást érte.

[00:12:30]De ez egy feszült feszült pár óra lesz a Vörös téren szerintem Oroszországnak meg azoknak a vendégeknek, akik akik nem tehetik meg, hogy ne legyenek ott.

[00:12:41]Tehát tehát ez nem egy jó helyzet, de ennek a főka a technológia fejlődése.

[00:12:47]A főka egyszerűen egyszerűen ez, hogy hogy nincs igazi védelem.

[00:12:50]semmilyen ország nem tud a drónok jelenlegi fejlettségé, tehát abban a abban az állapotban, amostanak, nem tud egy 100%-os védelmet adni.

[00:13:02]Mondom még az Egyesült Államok sem.

[00:13:06]Mindketten szóba hoztátok ezeket a mélységi csapásokat Oroszország területe ellen, ami hát nem tudom, régi új jelenség.

[00:13:12]Mindenesetben, mindenesetre azt lehet mondani, hogy mennyiségileg mondhatjuk, hogy új, nem?

[00:13:16]Tehát, hogy azért az oroszok eddig ekkora nyomás alatt talán nem voltak.

[00:13:22]Anton igen, mindjárt reagálok erre is, csak két két megjegyzésre had reagáljak még egy győzelemnapra.

[00:13:31]Ugye egyrészt Attila említette a a külföldi vezetőket, ugye ez is nagyon beszédes lesz, hogyha látjuk, hogy kik vesznek részt a győzelemnapi parádén.

[00:13:40]Milyen országból.

[00:13:44]Az én típem egyébként, hogy nem lesz sok külföldi vezető.

[00:13:46]eddig kettőt jelentettek be, akik jönnek Moszkvába.

[00:13:51]Az egyik az szerintem senki számára nem lesz meglepő.

[00:13:53]Alexander Lukasenka, ugye a Belarusz vezető, Moszkva a legszorosabb szövetségese.

[00:14:00]Ez váratlan volt.

[00:14:03]Mondom, nem volt meglepetés, de a másik viszont meglepetés fog okozni.

[00:14:05]Hát Robert Ficó Szlovákia miniszterelnöke, aki állítólag nem marad végig a felvonuláson, viszont elmegy május 9-ére.

[00:14:14]Moszkvá találkozik, Putinnal, majd hazam megy is.

[00:14:18]És ugye a legérdekesebb rész, hogy hogy megy oda lehetne azt is, hogy feltesszük kommentben a kérdést, és akkor majd eljük a választ, de nem elmondom, merthogy nem engedik át a balti országok légterén és Lenyiország légterén a repülőjét.

[00:14:35]Ezért a jelenlegi helyzet alapján, legalábbis amikor most éppen beszélgetünk, úgy néz ki, hogy autóval fog elmenni Robert Fico Moszkvába, mert ugye ahhoz nem kell külön engedély, ha ő átutazik mondjuk Lengyelországon keresztül autóval, és ezzel el fog tudni menni Moszkvába.

[00:14:52]hogy a kérdés, hogy mi kell neki annyira Moszkvában, hogy hogy még ezt is bevállalja, hogy nem tudom egy nem tudom felmérni, hogy pontosan hány órát kell utaznia.

[00:15:07]Szabad szabad nefeled 21 per a jelenlégi helyzetben.

[00:15:10]A mi ez a Google Map szerint?

[00:15:17]By the way, kedden beszélgetünk este.

[00:15:19]Csak a nézők kedvért mondom, hogyha bármi történ útvonalat tudom.

[00:15:22]Mi Minskben jártam már sokszor autóval.

[00:15:25]Az egy olyan 18-19 órás útvonal Budapestről.

[00:15:33]Na igen.

[00:15:33]Szóval szóval ez egy külön érdekesség lesz.

[00:15:35]A a másik pedig a amit még hozzá akartam szólni a győzelemnapi parádéhoz, hogy mennyire változtatja meg azért változtatják meg ezek a dolgok az orosz a a hétköznapi oroszok ilyen percepcióját is, mert azt gondolnánk, hogy ezek nem olyan jelentős dolgok, hogy most nincs feldyőz, vagy nincs haditechnika, megye most ezen megy a kommunikáció, hogy lesz-e tűzszünet, nem lesz tűszünet.

[00:16:04]De ugye közben elég komoly korlátozások vannak, tehát már most elkezdték lekapcsolni a mobil internetet, nem csak Moszkvában, hanem a legtöbb orosz nagyvárosban.

[00:16:13]És ugye említettem, hogy itt vagyok most Jeremánban.

[00:16:15]Reggel a reggelinél hát szinte csak oroszokat láttam a szállodában, tehát nagyon sok az orosz turista.

[00:16:24]Anó, vigyázz magadra.

[00:16:26]És ők egymás között arról beszélgettek, mellettem ült egy család.

[00:16:29]Ö ha jól értettem, akkor vagy holnap, vagy holnap után mennek majd haza.

[00:16:34]És a tínédzser gyerekeknek a szülők mondogatták, hogy használják ki, hogy itt van internet és nincs cenzúra és olvasgassák a a a amit kell, mert hazamennek, akkor akkor ott most sokkal rosszabb lesz a helyzet, és még lehet, hogy internet se lesz.

[00:16:53]Úgyhogy azért ezek, hogy mondjam, a a lakosság ezeket ezeket megérzi, és ezek az üzenetek átmennek, hogy itt hát nem annyira jó a helyzet ezen a ezen a téren.

[00:17:06]Amségi csapásokat illeti pedig ott tavaly augusztus óta van egy nagy fordulat, azóta egyre egyre erősebbek az ukrán támadások.

[00:17:17]Tavaly ugye volt olyan pillanat, amikor az orosz köll feldolgozó kapacitások 25-26%-a esett ki.

[00:17:27]Aztán néhány hónapig csendesebb időszak volt, és most az elmúlt néhány hétben, 4-5 hat pedig újóterővel támadják a az ukránok az orosz kapacitásokat.

[00:17:41]Ennek az az oka, hogy Oroszország most nagyon sokat tudna nyerni az irányi helyzet miatt.

[00:17:45]Erről már beszéltünk korábban csináltam is erre számításokat, ezeket mondtam is, hogy nagyjából 14 milliárd dollár havonta ennyi az oroszok többlet nyeresége azokon az árakon a a ahol ugye most tart a az ursz kölajyzése.

[00:18:06]Ha ugye minden zavartalanul folytatódik, de az ukrán csapások következményeként erre is vannak becslések.

[00:18:11]Nem tudjuk a pontos károkat, tehát hangsúlyozom, ezek becslések, de a becslések szerint havonta olyan 7 milliárd dollárnyi ilyen kiesés, bevételkiesést okoznak az oroszoknak.

[00:18:28]Illetve a kőolaj a kik, tehát a a a azok a kikötők, ahol az átrakodás történik, az átfejtés történik.

[00:18:39]Ugye ezeket is támadják, balti tengeri kikötőket, ott pedig ugyancsak olyan 2 milliárd dollárra becsülik az azt a kapacitás kiesést, amennyit az oroszok nem kapnak meg azért, mert nem tudják elszállítani a a kőlajat.

[00:18:52]Tehát jóval kisebb az a az a nyereség, amit az oroszok tudnának egyébként realizálni ezen.

[00:18:59]Ezenkívül pedig ugye igencsak látványos, tehát például a krassari régióban ugye Szochi mellett ez a toapsei külalajfeldolgozó az egy annyira látványos ukrán támadás volt egyébként.

[00:19:14]asszem négyszer érte azóta vagy vagy az elmúlt hetekben négyszer érte támadáshozta a feldolgozót, hogy ugye ellepték a fotók, videók, az orosz közösségi médiát, ahogy ott a környező településeken, városokban, vagy hát Toze városában gyakorlatilag az utcán kőalaj folyik és áll a füst.

[00:19:36]Egyébként ugye egészség nem túl kedvező, hogyha az emberek ezt belélegzik.

[00:19:43]És ugye ez is egy olyan dolog, ami hát a hétköznapi ember érzi, látja, hogy hát a háború erre jutott ő hozzá is.

[00:19:49]Tegnap vagy pontosabban tegnapról mára északra pedig egy a Oroszország európai részének a legnagyobb külal feldolgozóját érte egy olyan támadás, a leningrádi területen található, amit ami miatt elsállították a a feldolgozást.

[00:20:07]És ugye emiatt viszont az oroszok kénytelenek a a kőolaj termelést jelentősen csökkenteni, mert a kőolaj feldolgozó kapacitások állnak, és ha nem tudják feldolgozni, akkor nem tudnak mit csinálni a kitermelt kőolajjal.

[00:20:22]Tehát itt a arról szól a történet, hogy az oroszok sokat tudnának nyerni az irányi háborúval.

[00:20:30]Ez ahogy beszéltük az elmúlt hetekben, ez egy jelentős mentőv az orosz gazdaságnak és az ukránok ez ellen próbálnak valamit valamit tenni és egészen sikeresen.

[00:20:41]Tehát az a többletgyereség, amit az oroszok tudnának realizálni, ennek csak egy töredéke történik meg valójában.

[00:20:50]De hát ugye hasonló időrendben halad az iráni helyzetnek a megoldása és az ukrajnai helyzetnek a megoldása.

[00:21:00]Mondta ezt Donald Trump amerikai elnök egy újságírói kérdésre.

[00:21:05]Tényleg hasonló ütemben halad, hogy lát hasonló ütemben halad, akkor tényleg nagy bajban van a világgazdaság, mert az ukrajnai az semennyire nem halad, vagy hát nem túl jó ütemben halad.

[00:21:17]És még utá hát szerintem azért látjuk, hogy nem jól halad.

[00:21:23]Tehát nyilván mindig szoktam mondani, hogy nem látunk be a színfalak mögé, csak nagyon ritkán, de hát nincsenek tárgyalások.

[00:21:29]Lehetnek háttérben technikai egyeztetések, az egyes ügynökségek azért tartják a kapcsolatot egymással.

[00:21:40]Tehát tehát vannak vannak hátsó csatornák, de ez nem az ami ami a megoldást elhoznák.

[00:21:47]Tehát én azt látom, hogy az iráni történet az tényleg ütött egy nagyot Ukrajnán.

[00:21:55]Az ukránoknak az a szerencséje, hogy a haditechnológia fejlődése, ahogy a első válaszomban mondtam, viszont őket segíti most.

[00:22:02]Tehát van egy nagyon negatív történet, és van egy pozitív történet számukra.

[00:22:13]Én Donald Trump esetében nem hagyatkoznék azért 100%-osan arra, amit mond.

[00:22:18]Tehát ugye Irán már Irán körülbelül már nyolcszor szenvedett kiütéses verességet, és már és már nagyon könyörögnek az irániak, tehát már annyira könyörögnek, hogy azt se tudják, hogy már mit mondanak.

[00:22:33]Ráadásul 25-ször megöltük a vezetést is.

[00:22:36]Tehát itt azért vannak vannak problémák.

[00:22:42]amerikai részről.

[00:22:44]Az amerikaiak szerintem szerintem szeretnék ezt már lezárni.

[00:22:48]Tehát Donald Trump nem hülye, tehát rájött néhány nap után, hogy itt baj van.

[00:22:56]Az a baj, hogy nem az nem az lett, amit vártak.

[00:22:59]Valószínűleg tényleg azt várták.

[00:23:01]Kicsit hasonlít az Ukrajnához.

[00:23:01]Azt várták, hogy hogy összeomlik a rendszer, hogy az oroszok azt várták, hogy berúgjuk az ajtót, összeomlik a rendszer.

[00:23:11]Ugye Kievben akkor összeomlik a rendszer tehránba, és nem omlott össze.

[00:23:18]Utána azt látták, hogy katonailag omlik össze.

[00:23:19]Ugyanez Ukrajnában katonailag se omlott össze.

[00:23:22]Akkor most mi a remény?

[00:23:26]remény az, hogy valami ugyanezte tényleg párhuzamot lehet állítani ket között, hogy valami arcmentő módon jöjjünk ki ebből úgy, ahogy Putyin megpróbálta ugye a törökországi tárgyalások először beá a törökországi tárgyalásokat előtt, hogy akkor mentsünk harcot, legalább a győzelem látszata legyen meg.

[00:23:41]Persze nyilván akart fontos dolgokat Putyin elérni, de szerintem a ahogy a napok teltek, és ahogy egyre rosszabbul álltak az oroszok a fronton, azért úgy csökkentek az orosz igények is.

[00:23:52]Ugye ez 2022.

[00:23:55]Én látom az amerikai igények csökkenését is, csak vannak bizonyos dolgok, amikben nem lehet már engedni.

[00:24:01]Tehát az uká az irániaknak már valami olyat kéne mondani, hogy akkor nem lesz nukleáris fegyó, meg föladjuk azt a 400x kiló dúsított uránt.

[00:24:07]Legalább ennyit kéne mondani.

[00:24:09]Csak az irániak is ragaszkodnak ahhoz, hogy nekik ehhez joguk van.

[00:24:13]Persze nyilván az ember nem dúsít csak úgy hobbiból ilyen ilyen szintre uránt.

[00:24:18]Tehát ez nem egy olyan olcsó hobbi, hogy ezt csináljuk.

[00:24:21]Tehát persze, tehát az amerikaiaknak, ízlieknek ebbe igaza van, hogy ez ilyen fokúítás nem magyarázható semmivel kivéve fegyverprogram.

[00:24:33]Vagy mondom az a hobbija, hogy úristen most már 60%-ra is tudjuk és akkor a polymarketen fogadnak, hogy lesz-e 70%, de ezt kis valóságű fogadtuk, hogy minek tartom, hogy az irániak pusztán ebből a ebből az okból dúsítanák tovább az uránt.

[00:24:46]Tehát én én nagyon nem azt mondom, hogy pesszimista vagyok.

[00:24:50]Egy kicsit csalódott vagyok, hogy az amerikaiak belementek ebbe az utcába, különösen azután, hogy látták, hogy a hübris az mit csinál Oroszországgal.

[00:25:02]Tehát az oroszok egy óriási hübris projektet lenyomtak.

[00:25:04]Négy több mint négy éve vannak benne.

[00:25:07]Oké.

[00:25:11]Ukrajna közben megsemmisül.

[00:25:11]Tehát tehát akkor egy, hogy egy negatív eredményt, vagy legalábbis nagyon rossz állapotban lévő ország lesz, de erről majd nyithatunk vitát Antonnal megint, majd egy másik alkalommal, de hát Oroszország egyszer most már csinálunk egy ráadásműsort, ami csak erről szól az újjáépítésről meg a magóriási magyar kihagyott magyar lehetőségek tömkelege.

[00:25:34]Tehát tehát a az amerikaiaknak szerintem ez egy rettenetes törököt fogott, de nem ezt.

[00:25:41]Az irániak pedig szinte élvezettel mondják mindig, de hát nem is tárgyalunk.

[00:25:46]Jaj, jönnének az amerikaiak, el utazok pakisztánból.

[00:25:49]Mi nem így értettük.

[00:25:51]Tehát az a az a az a az a történetnek szerintem az iróniája, hogy ezt az amerikaiak csinálták korábban az irániakkal, és most visszakapják, és nincs nagyon ebből nagyon nincs kiút abban az értelemben, hogy valamelyik félnek presztí presztességet kell elkönyvelnie.

[00:26:14]És és látom a mondom az iránniaknál is azt látom, hogy a presztíst hatalmas hatalmas súllyal kezelik.

[00:26:20]Persze logikusan Iránnak már egy csomó dolgot behúzhatna, akár még a szankciók szinte teljességének feloldását is, mert Trump ebbe engedne a források szerint, tehát rengeteg dologba engedne.

[00:26:33]Ez jobb lenne, mint az Obamával történt meg egyezés már, ahol tartanak a tárgyalások, ha igaz, amit mondanak Irán számára, kivéve az urán.

[00:26:42]Tehát tehát egy zsákutcában vagyunk, de persze gorbius csomót is át lehet vágni, csak kell hozzá valaki.

[00:26:53]Reméljük, hogy Donald Trump megtalálja, meg az iráni vezetés maradékai megtalálják azt a azt az utat, hogy mind a ketten győztesként kerülhetnek ki a háborúból.

[00:27:07]Na, éppen ezt akartam kérdezni, hogy elképzelhető-e egy olyan kommunikáció, vagy olyan szituáció, hogy amit el tudnak adni az irániak is otthon belpolitikában, de el tud adni Trump egyrészt legfőképpen otthon, másrészt meg a világnak, mint eredmény.

[00:27:22]Nyilván valakinek hát majdnem azt mondtam, hogy hazudnia kell, de ezt ne mondjuk ennyire erős dolgokat, hanem mondjuk azt, hogy valakinek lódítania kell, vagy csúsztatni, vagy kicsit ferdíteni a valóságot.

[00:27:38]Talán ez egy szebb kifejezés erre a történetre.

[00:27:39]Elképzelhető egy ilyen megállapodás?

[00:27:44]Hát kreatív kreatív megadások mindig vannak.

[00:27:47]Tehát a ahogy Attila is mondta, abból kell kiindulni, hogy mik a minimumok.

[00:27:52]Tehát mindenfélnek vannak vannak pozícióbeli minimumai, am lehet engedni.

[00:27:57]És hogy aztán ezt hogyan lehet feloldani, ezt az ellentétet, hogy ami számunkra minimum, a másik fél számára viszont egy egy olyan feltétel, amiből nem tudnak engedni.

[00:28:11]Ugyancsak, hogy ezt hogy lehet feloldani.

[00:28:13]Ugyan ugyanez mondjuk Ukrajna esetében is ott is a feloldhatatlannak tűnő ellentét arról szól, hogy Lanyomí Putyinnak a Donbasnak a megszerzése az egy az egy győzelmi kommunikációjának a minimuma.

[00:28:28]Ukrajna viszont stratégiai okból nem veszít stratégiai és politikai okból nem veszítheti el, vagy nem adhatja fel a dombaszi térséget.

[00:28:35]És akkor születtek, született nagyon sok olyan kreatív ötlet, hogy hogyan lehetne ezt feloldani.

[00:28:40]Például, hogy akkor adjuk oda nem tudom ilyen átmeneti nemzetközi felügyelet alá.

[00:28:47]Jöjjönek oda békefenntartók, legyen demilitarizált zóna.

[00:28:50]És akkor papíron ugye ez egy olyan megoldás lehetne, amivel az oroszok azt mondják, hogy Putyin azt mondhatja, hogy jó, hát ezt lényegében megszereztük.

[00:29:00]Ukrajnaonnalan kivonult.

[00:29:02]Valójában Ukrajna is azt mondta, hogy hogy hát az oroszok ezt nem szerezték meg, mi nem adtuk fel.

[00:29:06]Ez egy ilyen ilyen nemzetközi felügyelet alatt álló terület lesz.

[00:29:11]Tehát például de hogy ugye erről sem lett megegyezni, csak ez is egy ilyen kreatív ötlet.

[00:29:17]Most ugyanez a helyzet a az iráni nukleáris programmal, tehát mindent meg lehet ígérni, hogy aztán ezt hogy tartják be és ki ellenőrzi.

[00:29:26]Ez megint egy más kérdés.

[00:29:26]Meg lehet ígérni, hogy ők leállítják a programot és és kezet ráznak rá.

[00:29:32]Hogy mi lesz a a Márdus Tre Uránnal?

[00:29:36]Itt is lehet kreatív dolgokat, hogy valamilyen nem tudom pakisztáni felügyelet aláadni és nem tudom, Trump azt mondhatja, hogy jó, hát a probléma elhárult.

[00:29:49]Valójában pedig a probléma csak be lett fagyasztva.

[00:29:54]vagy vagy a vagy kommunikációs szinten el lett ügyeskedve.

[00:30:00]Tehát szerintem ezeket a dolgokat vagy így vagy úgy fel lehet oldani kreatív eszközökkel, csak csak abból kell kiindulni, hogy miből engedhet mindkét fél.

[00:30:10]Az Egyesült Államok nyilván abból indul ki, hogy ők a világ legerősebb katonai hatalma.

[00:30:14]És már csak azért is, hogy el kell érni ezt.

[00:30:19]Hát az nem történhet meg, hogy a másik fél nem hódol meg és nem megy bele a kompromisszumba.

[00:30:25]Az oroszok is ebből indulnak ki.

[00:30:27]Nukleáris nagyhatalom, a világ másik legnagyobb hadereje.

[00:30:30]Hát az nem történhet meg, hogy Ukrajna, nem tudom, nem fogadja az orosz ultimátumot vagy az orosz feltételeket.

[00:30:37]pedig ahogy Ukrajna esetében is, és ahogy Irán esetében is látjuk, hogy de nem ez nem nem csak arról szól, hogy ki a leggerősebb és ki rendelkezik mennyi nukleáris töltettel, hanem itt más más szempontok is vannak.

[00:30:58]Maradjunk még egy kicsit Iránnál, merthogy megjelentek olyan hírek, hogy állítólag két amerikai hadihajót is megtámadott Irán.

[00:31:05]Ez most kommunikáció vagy valós történés?

[00:31:08]És akkor itt a legfőbb kérdés az az, hogy kell-e attól tartani, hogy a konfliktus, ami befagyasztásra került, tűzszünetre került, nyilván ezzel befogyasztásra került a hormoziszoros is, de ez a konfliktus újra fellángol és újra harci cselekmények követik majd egymást.

[00:31:24]Vannak ilyen hírek kétségtelen az irániak mondják, azért sok mindent mondtak, ami nem volt igaz eddig.

[00:31:27]Az amerikaiak cáfolták.

[00:31:34]Persze az amerikaiak is cáfoltak dolgokat, amelyek utána később igaznak bizonyultak, vagy legalábbis hát understatement of the year volt, amikor mondták, hogy az Evex gépük megsérült.

[00:31:46]Ugye az a Evex gép az nem megsérült, hanem megsemmisült.

[00:31:48]E ez egy kicsit ilyen oroszos volt, hogy megsérült.

[00:31:50]Ugye nem jelentősát annyira jelentős volt a sérülés, hogy a kétharmada az eltűnt, ugye az amit Riadban megtámadtak az irániak.

[00:32:05]De azért azért, hogyha nagyon komoly támadás lett volna, szerintem az Ameriká ezt elismerni.

[00:32:09]Tehát előbb-utóbb kiszivárog minden az USába, tehát Pentagon is szivárog, a Fehérház is szivárog.

[00:32:15]Nem tudom, az biztos, vagy nagyon valószínű, hogy volt katonai kontakt a két fél között, hiszen az amerikaiak bejelentették hat irá speedb moskitó flotta hat tagjának megsemmisítését, illetve úgy tudjuk, legalábbis azokat a híreket látjuk, hogy támadtak meg hajókat, például dél-koreai az irániak, illetve olajkikötőt támadtak az emirátusokban az irániak.

[00:32:43]Tehát a kinetikus szakasza ugye befagyott ennek a háborúnak jó részt április 7-e óta.

[00:32:50]Hát ez újraindult.

[00:32:53]Tehát ezek ezek erre nem lehet azt mondani, hogy ezek nem valós támadások.

[00:32:58]Tehát az emirátusokat megkérdezzük, akkor nem azt fogja mondani, hogy át ez ez nem az ez nem a fegyvertszünet megsértése.

[00:33:08]Ehhez nagyon erős fantázia kellene.

[00:33:11]Tehát lehet, hogy egy Harry Potter könyvben ezt el lehetne valahogy sikálni.

[00:33:16]De de nem.

[00:33:16]Tehát tehát ez ez a fegyverszünet súlyos megsértéssel, de nagyon úgy tűnik, hogy az amerikaiak ezt nem akarják a fegyverszünet súlyos megsértésének tekinteni.

[00:33:28]Mert mondom, az én elméletem az, hogy Ameriká sok tekintetben a cél célok és az elérhető vagy célok és eszközök tekintetében ő ők állnak rosszabbul, hiszen az irániaknak ott az eszköz, a hormoni szoros, az amerikaiak meg nincnak meg nincs ott az eszköz, hogy ezt a vezetést bármire is rávegyék, vagy nincs rövid távon ott az eszköz.

[00:33:47]És még egy dolgot hadd hozzak be.

[00:33:49]Ugye az amerikaiak Irán blokádjáról beszéln ugye, hogy Irán blokkolhatja a hormódi szorost, de az egyesült Államokat blokkolhatja Iránt.

[00:34:00]Hát itt ezzel az a probléma, hogy részben igaz ez.

[00:34:02]Tehát nem tudom, hogy hogy mondjam filmabban, ez részben igaz, hiszen van egy másik tenger is Iránban, északon a Kaszpi tenger, ahol nem nagyon van amerikai flotta, hiszen ahhoz teleportálni kéne az amerikai hajókat át, mondjuk a Kaukázuson, a fekete tengerről, vagy a vagy át át Féliránon át ugye az öbölből, és ott például az oroszoktól nagyon sok minden nem tudnak kapni az irának igaz olajat nem tudnak exportálni.

[00:34:36]Viszont arra vannak szárazföldi útvonalak.

[00:34:38]Tehát az irániak elkezdték az olajexportot, úgyhogy nem iráni lesz az olaj, hanem megjelenik Pakisztánba, aztán a pakisztániak felhasználják, vagy megjelenik Irakba, és legfeljebb vezetéken elmegy Irakból.

[00:34:52]De a pakisztáni út tűnik életképesebbnek, hiszen Pakisztánnak erre szüksége van.

[00:34:59]Persze ez nehézkes, problémás.

[00:35:03]De van valami.

[00:35:03]Tehát 100%-ig iránt nem lehet blokkád alá vonni, ahhoz túl nagy ország meg olyan a földrajz.

[00:35:08]Ugye a földrajzzal az a probléma, bizonyos ideológiai felettségi szinten túl persze nincs ilyen probléma, de az a probléma, hogy elég makacs ez a történet.

[00:35:17]Tehát a kaszpi tengeren át az irániak egy csomó mindent, akár élelmiszert, akár fegyvert, nagyon sok mindent kaphatnak.

[00:35:26]És hát mi a mi a hiba a képben?

[00:35:26]orosz hajókonárt.

[00:35:29]Na most sok mindent el tudok képzelni az amerikaiakról meg az izraelekről, de azt azért nehezen, hogy orosz hajókat bombázzanak le.

[00:35:36]Legfeljebb a kikötői infrastruktúrák ugye a Észak-iránban, tehát ez is egy sok sok tényezős egyenlet, amiben az amerikai eszközök azok nem mindenhatók, nem végtelenek.

[00:35:53]És én attól tartok, hogy lehet, hogy papíron ez a fegyverszünet él, de valójában eléggé vékony jégen él fegyverszünet.

[00:36:03]Meg mondom, tehát itt azért itt azért ahhoz túl sok támadás történt, hogy ez hogy ez valójában mondjuk ért ez nem jó.

[00:36:10]Pontosabban annyiért annyira nem matematika, mert a matematikában azért vannak szabályok.

[00:36:14]Itt ha azt mondjuk, hogy ez továbbra is fegyverszünet, akkor fegyverszünet.

[00:36:17]Rendben.

[00:36:17]De van bennem némi pesszimizmus.

[00:36:22]hogy mit tudnak az amerikaiak csinálni, és az idő az az amerikaiakat hajtja jobban, mert a választások közelednek, ugye, mert most már talán 4,5 dollárnál tart gallonként a benzin.

[00:36:39]A képviselőház valószínűleg már elesett, tehát azt már azt már kergetik a republikánusok, de talán a szenátus még menthető, tehát vannak itt problémák, de hát reméljük a legjobbakat.

[00:36:51]Tehát én már úgy vagyok ebben a mai világban, hogy reméljük.

[00:36:57]Tehát ez a legjobb, ez a ez már stratégia.

[00:37:00]Bár mondja az angol, hogy hope is not a strategy.

[00:37:04]De ez de de ez ez egy stratégia.

[00:37:06]És hát ugye Donald Trump egy hihetetlen szerencsés ember, lehet, hogy történik valami, ami kihúzza ebből a ebből a nagyon politikailag nagyon rossz helyzetből.

[00:37:18]Anton, te hogy látod a iráni helyzetnek a kifutását?

[00:37:23]Szerintem jól felvázolta Attila.

[00:37:26]Nagyon nem is tudnék belekötni, bár szeretnék, de tehát Trump Trump annyit még vagy talán esetleg csak annyi, de nem vitaként, csak kiegészítésként, hogy szerintem Trump azért nagyon szeretne valamit csinálni, használni a az Egyesült Államok erejét, hiszen ott van, megvan a csapatok harcra készen, az Egyesült Államok a világ legerősebb hatalma.

[00:37:52]hogy többet költ hadseregre, mint az utána a következő kilenc ország összesen.

[00:37:55]Tehát nehéz lenyerni egy ilyen megalázó helyzetet, amikor tudnál valamit csinálni, de de a következmények túlságosan fájdalmasak lennének, tehát mondjuk egy szárazföldi műveletnek.

[00:38:16]De ugye leg legnagyobb oka vagy legfőbb oka, amiér ezt mégse tudja megtenni, az ugye az időközi választások.

[00:38:21]És a legnagyobb fenyegetés, ami a Trump hatalmára nézve ugye történhet, hogy kongresszusban mindét mindkét házat elveszíti novemberben, és onnantól kezdve a elnökségének a következő két éve az hát közel se lesz olyan feltűnő és működőképes, mint ahogy az elmúlt másfél év volt.

[00:38:47]Tehát Donald Trump azért teljesen leuralta az elmúlt másfél évben a médiát, a politikai szférát.

[00:38:55]Egyszerűen azért, mert a nemcsak a az elnöki hatalom van nála, hanem a a a kongresszus is republikánus többségű.

[00:39:10]Ez ez ugye megváltozhat, és akkor onnantól kezdve Trump egy ilyen bénakacsává válhat, tehát nyilván mindent meg kell tenni, hogy ezt a ezt a forgatókönyvet elkerülje, amiben benne van az is, hogy Iránban most nem szabad jobban beleavatkozni annál, mint mint amit ők csináltak.

[00:39:27]Sőt, mindent meg kell tenni, hogy megegyezzenek iránna, hiszen közvetlenül hatással lehet a az olajárakra és a az inflációra.

[00:39:37]Tehát annak ellenére, hogy ezt beszéltük múlt héten is, hogy egyébként az Egyesült Államoknak önmagában nem olyan rossz az az áremelkedése, ami történik, hiszen az Egyesült Államok egy olaj és ugye gáz, palagáz exportőr.

[00:39:52]Tehát nekik a magasárak nem tragikusak, tehát alapvetően még jól is jönnek, de a lakosság szempontjából akik majd elmennek szavazni ők viszont megérzik azt, hogy a benzinkutakon mennyi a az olajnak az ára és mekkora inflációval szembesülnek a boltokban.

[00:40:11]Tehát Trump sok mindent megtehetné, de valójában mégse teheti meg, mert mert a demokráciában élő is, és a valóság vissza visszacsaphat rá.

[00:40:26]Valóság.

[00:40:26]És akkor egy visszacsapás utolsó témának.

[00:40:28]Még egy pár percben reagáljatok kérlek arra, hogy amit Trump az elmúlt napokban tett, kommunikált méghozz Európa irányában átó szempontjából csapatkivonás Németországból, csapatkivonás fenyegetés Olaszországból és Spanyolországból megcsinálja.

[00:40:44]A németet már állítólag megcsinálták, tehát ez az 5000 katona kivonása.

[00:40:47]De ezek régi amerikai tervek, tehát ne lepődjünk meg az amerikaiaknak.

[00:40:52]Ez a Trumpnak elsősorban régi álma, hogy az európaiak álljanak a saját kalpukra, fizessenek a saját védelmükért.

[00:41:03]Ez nem csak Európának szól, ugyanezt mondja Dél-Koreának, ugyanezt mondja Japánnak.

[00:41:11]Az más kérdés, hogy most az Iránnal kapcsolatos nézeteltések azok alkalmat is adnak erre.

[00:41:17]Tehát egy kicsit ilyen durcásan azt mondja, ha ti nem segítettetek az én játékomban, én nem segítek a te játékodban.

[00:41:25]ami Európa védelme az oroszoktól, bár továbbra is erős kételjeim vannak, hogy ez az Oroszország, amely nem tudja áttörni az ukrán védelmi vonalakat a Dombacba, miután ez nem sikerül, most hirtelen nekimenne a 450 milliós európai Uniónak, akármilyen gyengeségei is vannak az EU-nak, egy sokkal nagyobb hatalom, mint kívül a nukleáris történetet, mint Oroszország.

[00:41:50]és közben Ukrajnával nem végzett, és ott van egy dühös és bosszúra szomlyozó Ukrajna.

[00:41:57]Na mindegy, ezt hagyjuk meg.

[00:41:58]Kajakasznak ezeket a bár most már az észreek is kezdenek elhatárolódni az ilyen típusú ukrán megjegyzésektől, de hagyjuk meg ezt a a fantáziálóknak.

[00:42:09]Nem ettől lesz veszélyben Európa.

[00:42:13]Nem ettől menekül meg az amerikai katonai költségés, mivel nyilván ez pénzbe kerül.

[00:42:16]Tehát a bázisok pénzbe kerülnek.

[00:42:19]Ez nem egy olcsó dolog.

[00:42:20]külföldön ennyi katonát tartani, megteszi-e Olaszország és Spanyország esetében?

[00:42:29]Megteheti.

[00:42:30]Miért?

[00:42:30]Mi fog történni?

[00:42:30]Tehát amit nem tehet meg, ugye erről beszéltünk az előző alkalommal, vagy nem tudom, hogy itt beszéltünk, hogy így kizárja vagy felfüggeszti Spanyolországot a NATOba.

[00:42:39]Ilyet az amerikaiak pont ugyanúgy NATO tagok, mint Izland papíron, legalábbis jog szerint.

[00:42:47]egyik se zárhatja ki, a másikat nincs ilyen mechanizmus, egy tavasztán meg végképp nem.

[00:42:51]Na mindegy.

[00:42:51]Tehát én ezt így kezelném, hogy már régebb meg akarták lépni.

[00:42:56]Most itt az alkalom, hogy meglépjék.

[00:42:59]Ugye Romániába is csökkentettek már ugye 1000 főt vontak ki Romániából.

[00:43:06]Nem dimenzionálnám ezt túl.

[00:43:06]Ugye Európában kicsit mindent túlllihegünk.

[00:43:12]Az amerikaiak itt lesznek a kontinensen.

[00:43:15]Nem azért, nem csak azért, mert szeretnek minket.

[00:43:17]Nagy a szerelem egyébként.

[00:43:20]Tényleg.

[00:43:20]Tehát Vence nem azt mondta, hogy Európát nem szeretjük, azt mondta, hogy a progresszív liberális Európát nem szeretjük, csak a progresszív liberális Európa magát Európának képzeli, és kisajátítja Európát magának.

[00:43:31]Na most nem erről van szó, tehát nem fogják itt hagyni Európát.

[00:43:36]lesz szerintem egy hosszútávú amerikai stratégia, hogy hogy bizony gyerekek költsetek mi itt kevésbé leszünk itt, de nem fogják teljesen itt hagyni a európai kontinent főleg azért nem amellett, hogy szerintem tényleg van egy civilizációs kötés a az a csend az Atlanti óceán két oldala között, azért sem, mert ez amerikai érdek.

[00:43:59]De még egy történet.

[00:44:00]Hát ugye elégedetek valakivel hirtelen lövették falklandot, falklandszigeteket a britekkel szemben.

[00:44:08]Tehát ez a britek arcát ezt ezt ez ezt tényleg megfizethetetlen volt látni, amikor amikor ez hirtelen előkerült.

[00:44:15]Ugye Argentína Malvinas néven saját területének tekinti.

[00:44:18]volt belőle egy kisebb háború is 81-be talán nem emlékszem a pontos évre, amikor Margaret Techer vasladiként elbánt az akkori argentin huntával.

[00:44:33]Hát ezt most elővenni egyébként abban a Egyesült Királyságban, ami egyre kevésbé egyesült, hiszen a skótok, a versiek meg az északérek is egyre jobban mozgolódnak, az nem egy túl túl jó jel.

[00:44:46]De ebből se lesz semmi.

[00:44:46]Az argentinoknak tettek egy gesztust, ugye Milivel jóban van Trump, Starmerrel nincs jóba, ezért belerúgott egy-egy Starmerbe.

[00:44:52]Ettől még a Falkanci szigetek se fog elveszni.

[00:44:54]Meg mondom, nem hagyják itt Európát teljesen.

[00:45:00]5000 embert kivonnak innen, pár ezret onnan.

[00:45:02]Bezár néhány amerikai bázis, mellette a a németolasz egyéb kisváros tönkremegy, mert az amerikai bázisból élt, vagy legalábbis sokkal nehezebb dolgok lesz.

[00:45:12]Nem tudom, hogy jártatok-e mondjuk Ramsteinben.

[00:45:14]Ez nem az együttes, hanem egy nagy amerikai bázis.

[00:45:16]Valaki volt.

[00:45:19]Tehát ott a PX a bevásárlóközpont, az amerikai katonai bázis bevásárlóközpontja az akkora, mint a western.

[00:45:28]És abban nem csak amerikaiak dolgoznak, hanem a kisváros lakói, ott a közeli települések lakói.

[00:45:33]Az egész bázist nem az amerikai cégek látják el.

[00:45:36]Tehát ez itt rengeteg embernek hatalmas pénz.

[00:45:38]az, hogy az amerikaiak itt vannak Európában és az amerikaiak megunták ezt.

[00:45:45]Persze ezzel ezt is el lehet érni, hogy akkor fizessetek ti teljesen mindent.

[00:45:49]Ugye azzem a délkoriak már amikor megcsinálták, ha hirtelen elfelejtettem, hogy mi az amerikai bázis neve Dél-Koreában, az utolsó szöget is kifizették, meg kifizették a fenntartást.

[00:46:01]Ugye Trump az első adminisztráció alatt ért el a dél-koraiaknál.

[00:46:06]Tehát ezeket a köröket az amerikaiak majd lefutják.

[00:46:08]Trump otthon elmondhatja a választásokon, hogy na Európárt fizetésre kényszerítettem, meg jól megbüntettem, akkor Milivel foghat kezet.

[00:46:18]Az európai vezetők pedig szórhatják fel az átkot, mint eddig is szórták.

[00:46:23]rendkívül hatásfegyverek a az átokszórás mondjuk a politikon vagy bármely más lapan, ez nagyon meg fogja Trump gyengíteni.

[00:46:32]Nem ezen múlik neki a félidős választás, hogy az európaiak mit mondanak, hanem hogy mennyi lesz a a benzin gallonja, meg hogy fogjak ére, hogy fogják magukat érezni az amerikaiak gazdaság meg belpolitikai szempontból.

[00:46:49]Hadd vitatkozzak egy kicsit most Attillával.

[00:46:51]Na végre, végre.

[00:46:53]vég végé mindig a végére jön össze.

[00:46:56]Én nem én nem vagyok benne biztos, hogy hogy végül kivonják ezeket a katonákat.

[00:47:01]Ugye már párszor nekifutottak Trump al Trump elsőnöksége során is, de abból se lett semmi.

[00:47:09]Ez nem azt jelenti, hogy most se lesz ebből semmi, de ugye Trump az elmúlt időszakban sorozatban ugye azt csinálja, hogy valami kemény dolgot jelent be, aztán határidő előtt meg hirtelen visszakozik, vagy vagy még a határidő is eljön, késlelteti, aztán visszakozik.

[00:47:30]Ugye a vámfák tipikusan ilyen lépések.

[00:47:34]Az Egyesült Államok ugye nem Trump alatt csökkentette jelentősen a katonai kontingensét.

[00:47:38]A 80-as években mint 200000 amerikai katona volt Európában.

[00:47:44]Most olyan 80 és 100000 fő közé teszik.

[00:47:47]Azért nem pontos a létszám, mert ugye különböző rotációk vannak.

[00:47:49]Tehát lehet, hogy éppen az egyik egység néhány ezer fő hazamegy, aztán lehet, hogy néhány hétig kevesebben vannak, aztán jön egy másik egység, de de olyan 80 és 100z közé teszik.

[00:48:02]Ö a jelentős csökkentések Clinton alatt vagy ifjab George Bush alatt történtek a ugye közel-keleti beavatkozások során nagyon sok katonát elvontak Európából tehát most hogy pár ezer katonán megy a a vita, hogy ez nem ez nem ez nem olyan lényeges.

[00:48:22]Németországban 36000 katona szolgál.

[00:48:25]Tehát hogyha ha valóban megtörténik, hogy 5000 katonát kivonnak onnan, ez nem lesz azért olyan nagy jelentőségű.

[00:48:30]De hogy az amerikai védelmi miniszter ugye Hexet azt mondta, hogy hat és 12 hónap között határidő kell nekik ehhez a ehhez a kivonáshoz.

[00:48:44]Hát mi lesz mondjuk hat hónap múlva?

[00:48:46]Időközi választások.

[00:48:46]Tehát egyáltalán nem biztos, hogy hogy ez végbe fog menni.

[00:48:54]eleve a a van egy olyan rendelet az Egyesült Államokban, amely köti valamilyen valamennyire az elnök kezét, amely azt mondja, hogy 75000 fő alá nem lehet csökkenteni a az Európában szolgálókat számát, mert akkor már kongresszusi jóváhagyással van szükség.

[00:49:12]Egyébként lehet, hogy pont ezért 5000et mondott és nem többet, mert hogyha azt mondjuk, hogy 800-en vannak, akkor még az 5000 az pont belefér.

[00:49:21]Mindenesetre én egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ez végül megvalósul, hogy né ugye Trump miért bírálta eddig a németeket, és miért fenyegetőzött amerikai csapatkivonással, hogy az első elnöksége során azt mondta, hogy több mint 10000 katonát vonnak ki.

[00:49:34]Tehát 10-12000 katonát mondott azért, mert a németek nem teljesítik a nem teljesítették akkor a a NATO-ban vállalt kötelezettségeiket.

[00:49:45]Hát azóta, és egyébként itt Attilával többször bíráltuk a németeket, hogy mennyire nem nem fegyverkeznek, nem költenek a hadderejükre.

[00:49:55]Hát ez az elmúlt két évben azért sokat változott.

[00:49:58]Ugye tavalyi évben először történt meg 1990 óta, hogy a német katonai költségvetés átlépte a GDP 2%-át.

[00:50:07]2,3-at költöttek.

[00:50:11]1027-ben, ha ugye tervek megvalósulnak, akkor több mint 3%-át fogják költeni kacamai kiadásokra.

[00:50:20]És most pedig elég egy elég nagy vihart kavart az a az egyik katonai szaklapba között cikk, hogy jelenleg a felpörgetett német védelmi kiadásokkal, fejlesztésekkel, hogy jelenleg a németek több lőszert tudnak legyártani, mint az amerikaiak.

[00:50:38]Ez azért sok kérdést felvet.

[00:50:41]Tehát az a fajta vád, amivel Trump ugye próbálta a németeket abba az irányba lökni, hogy költsenek többet, vállaljanak többet a közös védelemből, és ha nem teszik meg, akkor kimondja a katonákat.

[00:50:53]Ez most nem érvényesül.

[00:50:53]Tehát most Irán kapcsán lehet izmozni.

[00:50:55]Meg ugye ennek a a kiváltó sztoriról nem beszéltünk.

[00:51:00]Tehát azért sok jogos bírálat van abban, amit mondjuk Friedrich M csinált.

[00:51:05]Ugy elment egyetemre Németországban, és nyilvános hát ugye kikerült aztán a a felvétel meg ez a amit mondott, és gyakorlatilag bírálta, azt mondta, hogy a az Egyesült Államok is megszégyenült, vagy megszégyenítették az Egyesült Államokat irányban.

[00:51:25]Tehát most senki, hogy nem nem húzta a nyelvét, hogy mondja ki ezeket.

[00:51:28]Tehát nem kellett volna neki ebbe beleállni és ilyen kijelentéseket tenni, még ha igazság is van benne.

[00:51:34]Ez nyilván Trump hiúságát erősen sértette, és ugye erre jött a Trump nyilatkozat ilyen sértett pozícióba, hogy akkor kivonjuk a katonákat.

[00:51:44]Ebben most úgy mondom, nincs olyan valódi tartalom a vita mögött, tehát ez egy politikai vita, az nem nem tartalmi vita, mert a tartalmi vita 2000 1920-ban történt, amikor ugye a Trump azt mondta, hogy nem költök eleget, 2% alatt vagytok, ha ezt nem csináljátok meg, akkor ki volt 10000 katonát vonunk ki.

[00:52:06]Itt most mi a tartalmi vita?

[00:52:06]Hogy mer rosszat mondott?

[00:52:10]Tehát szóval én nem vagyok benne biztos, hogy ennek lesz valami valami foganatja.

[00:52:13]Bocsánat, két két mondat.

[00:52:16]Az első az, hogy nem mondtam 100%, nem ezt mondtam, hogy ez biztos.

[00:52:21]Vagy ha ezt mondtam, akkor rosszul mondtam.

[00:52:23]Semmi nem biztos Donald Trumpnál.

[00:52:24]Tehát ezt felejtsük el a biztos szót.

[00:52:26]Én azt gondolom, hogy valószínű, hogy az amerikai ellét Európában csökkenni fog.

[00:52:31]Én ezt egy valószínűbb forgatókönyvnek gondolom, de nem biztosnak.

[00:52:35]És ennek az oka az, Európa fontos, nem is fogják teljesen épp hagyni, de nem annyira fontos, mint Kelet-Ázsia.

[00:52:44]És az amerikaiak nem tehetik meg, hogy ne odafigyeljenek jobban.

[00:52:47]Ennyi.

[00:52:47]Ez egy stratégiai ok.

[00:52:49]Ennek semmi köze nincs Donald Trumphoz.

[00:52:51]Ennek ahhoz van köze, hogy van egy Kína nevű ország, aminek a gazdasága legalább akkor hát most ezen is vitatkozhatunk.

[00:52:59]PPP nagyobb, nominálisan kisebb, de valójában amerika méretű, az ipara meg nagyobb, sokkal nagyobb, mint az amerikai, és mindenből többet tudnak legyártani.

[00:53:12]Például drónokból, amikről kiderült, hogy kevéssé fontos eszközei háborúnak, nyilván ironizáltam, de mindenből, hadihajókból, rakétákból, mindenből sokkal többet tudnak gyártani.

[00:53:21]Ezért fognak elfordulni Európától stratégiai szinten.

[00:53:26]Most Kby az nem Trump nem, tehát ő valódi stratégiai gondolkod, nem meg nem Hexen.

[00:53:31]Tehát tehát azért vannak ott komoly stratégiai gondolkodók az Usába, vagy Mirsheimer, vagy meg sokan mások.

[00:53:39]Nem Európa, nem Európa a világ közepe már régen, még akkor is, ha a bizonyos ideológiai fejlettségi szint fölött azt gondolja valaki, hogy az azért röhögik majd körbe, amikor megy Pekingbe meg Washingtonba.

[00:53:51]Tehát Európa egy másodlagos hadszíntér, és ennek semmi köze nincs.

[00:53:56]Ú, ez a két mondat egy kicsit elhúzódott.

[00:53:59]Tehát én én azt gondolom, hogy a németek még a még egy mond még egy három mondatot, ami öt percig fog tartani, légyszíves, a német fegyverkezés Anton Anton most az, hogy a németek többet gyártanak németországi gyáraikba, vagy mondjuk a Reetának a német vagy félig német tulajdonú gyára.

[00:54:19]Tehát ez ez honnan honnan jön ez?

[00:54:22]Azért itt vannak kérdőjelek, de nem tudom, nem tudom, de azt viszont tudom, ez hát 99%-ig tudom, hogyha Németország 2%-on vagy 3%-on költ most, ebből normális hadsereg 5-10 éven belül lesz.

[00:54:38]Tehát ez egy baromira elkésett dolog.

[00:54:40]Jobb későn, mint soha, ez igaz, de ez egy baromira elkésett dolog.

[00:54:47]És még egy dolgot állítok.

[00:54:47]a német társadalom, amiből az elmúlt 80 évben kinevelték a harciasságnak meg a és ennek nyilván azért van egy apróka, amit a németek ezt a 39 és 45 közötti történet, amiről tényleg rengeteg szörnyűséget tettek a németek, és nyilván ehhez kellett a német hadsereg, ezt se tudják gyorsan visszaállítani.

[00:55:12]Tehát amikor arról beszélnek, hogy a német lesz majd Európa legerősebb hadserege, meg Németország, így van, hát ez egy nagyon hosszú út, mert például még mindig kell len a hadseregbe.

[00:55:19]Majd nem tudom, hogy lasszóval fogják majd fogni a német fiatalokat, vagy mivel, vagy vagy úgy, mint a TCK-t buszoztatják őket.

[00:55:28]Tehát tehát én nem tudom, nem látom a német társadalomban.

[00:55:30]Mondom, ott is rendkívül buzog az ideológiai fejlettség, hogy itt, hogy itt egy nagyon harcos haderő legyen ebből, de meglátjuk.

[00:55:39]A lényeg az, hogy Európának, Amerikának szüksége van rá.

[00:55:41]Mind a kettőnek szüksége van a NATOra, Európának még inkább.

[00:55:45]Nem lesz ebből szakítás.

[00:55:49]Ezek ilyen távatáncok meg sértődések.

[00:55:53]Nem fog a NATO ebbe belebukni.

[00:55:53]Randa már már nagyon fárasztanak az ilyen cikkek, hogy na ettől kezdődik a NATO vége.

[00:55:57]Ugye már Donald Trump se lesz örökké elnök, Mert se lesz örökké kancellár, hát többit meg már nem is mondom Európában, mert Macronból biztos, hogy nem lesz már egy év múlva semmi.

[00:56:14]Bocs, akkor nekem is egy mondat, hogy a németek valóban nagyon sokat tettek érte, hogy lehessen őket virálni az elmúlt 30 évben a védelem politika miatt.

[00:56:27]Az elmúlt két h két évben azért történt egy jelentős áttörés.

[00:56:30]Tehát én nem becsülném le azt, amit a a németek végrehajtottak az elmúlt években.

[00:56:36]Ha megnézed a katonai kiadásokat, akkor kifejezetten bizonyos szempontból aggasztó is ez a ez a folyamat.

[00:56:44]A ugye Európa olyan 380 milliárd eurót költött katonai kiadás, az pontosabban az Európai Unió tagországai.

[00:56:57]Most hogyha belevesszük azokat a NATO tagországokat, amelyek Európában vannak, akkor olyan 550 milliárd dollár, ez most dollárban van, ennyi a az Európai országok NATO kiadása 2025-ben.

[00:57:12]Ennek a ney ennek a negyedét a németek költötték.

[00:57:15]Tehát többet költöttek a németek, mint a brittek vagy a franciák.

[00:57:19]És ez az elmúlt évtizedekben nem így volt.

[00:57:23]És ez egy felpörgő, tehát ez most egy, hogy mondja, egy elindított költségvetés, egy egy felszállópályán lévő német védelem.

[00:57:32]Tehát ennél csak több lesz a németeknél.

[00:57:35]Ugye most jönnek majd SF projektek.

[00:57:39]Nagyon sokan ugye sve projektek erről szólnak, hogy közösen együttműködve kell ezeket a forrásokat elkölteni.

[00:57:46]Hát hol vannak most kapacitások?

[00:57:48]Hol vannak hol van mérnöki knohow németeknél?

[00:57:54]Többek között reimetánál, tehát nagyon sok megrendelés fog bejönni megint csak a németekhez, megint csak pörgeti a német védelmet.

[00:58:01]Szóval én én azért nagyon komolyan venném azt, hogy a németek ebben az irányban hogyan tudtak fejlődni.

[00:58:13]Anton azt szeretem mondani, hogy te rendkívül rendkívül optimista ember vagy, és ez tök jó, pozitív vagy tehát lesz ebből a felszállópályából a német gazdaság helyzetét nézve lehet leszállópálya is, meg ahogy mondtam, ez nagyon fontos.

[00:58:26]Ha most költesz 2,53%-ot, annak a veredménye öt, de inkább 10 év, akkor lesz majd német hadsereg.

[00:58:34]Most n van német hadsereg, nagyon szép egyenruháik vannak, csak mögötte nincs elég vas.

[00:58:43]És bocsánat, ezzel le is zártam.

[00:58:49]Na hát akkor lesz szerintem még téma, meg vitatéma.

[00:58:51]Lehet, hogy kifejezetten arra kell majd rámennem, hogy mi van az, amiben nem érhetek egyet, és akkor azt már az elejére venni, és akkor nem úszunk el ennyire az időben.

[00:59:00]Mindenesetre köszönöm szépen nektek a beszélgetést.

[00:59:01]Nem gótilának bendak, hogy kedves nézőknek és hallgatóknak, hogy követtek, hallgattak bennünket.

[00:59:05]Ez volt ezen a héten az ütköző zóna.

[00:59:07]Kövessenek, hallgassanak bennünket.

[00:59:09]Továbbra is viszontlátásra, viszont hallásra.