A Trump-játszma: Irán vagy Ukrajna? – Ütközőzóna: Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton

[00:00:00]úgy tűnt, hogy sikerült Trumpot kínaiaknak lehengerelni.

[00:00:02]Tehát olyan fogadást kapott, amit szerintem a az oroszok soha nem kaptak.

[00:00:07]Kínanak jó az, hogy Amerika izzad, és hogy Amerika Amerika egy nagyon kellemetlen helyzetben van Irán kapcsán.

[00:00:15]Anélkül nem fordulhatnak rá Kínára, anélkül, hogy megoldják akár a Közelkeletet, akár az orosz-ukrán háborúnak a kérdését.

[00:00:22]És nagyon rugalmas Donald Trump egyébként.

[00:00:24]Tehát tehát tényleg láthatóak az amerik itt az amerikaiak a rugalmasabbak az irániaknál.

[00:00:37]Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat.

[00:00:39]Ez itt az ütköző zóna állandó szakértőkkel.

[00:00:42]Nemco Attilával Ben Norzsevski Antonnal, illetve Póce Istvánnal.

[00:00:45]Szervusztok.

[00:00:45]Szeretettel köszöntelek benneteket.

[00:00:48]Sziasztok.

[00:00:49]Sziasztok.

[00:00:50]ezen a héten online beszélgetünk, de szerintem ez a minőségnek a rovására semmiképpen sem fog menni, és reméljük, hogy a videó minőség rovására sem.

[00:00:57]És hát ugye a téma minőség lovására biztos, hogy nem, mert hát erre a hétre is van bőven témánk.

[00:01:02]Aztán meglátjuk, hogy el fogunk-e tudni jutni az összes témának a végéig, mert én hármat tűztem ki célként.

[00:01:08]Az első Trump Kínában, a másik az iráni aktualitások, a harmadik pedig Ukrajna támadásai, Oroszországok itt Moszkva ellen.

[00:01:16]Próbáljuk meg akkor ezeket valahogy egy műsorba zsúfolni, ha nem, akkor meg majd szokásunkhoz szíven elcsúsztatjuk egy következő adásra.

[00:01:22]Na de kezdjük Trump kínai látogatásával, amiről az a közkeletű és széles körben elterjedt értelmezés, hogy ez nem volt egy sikeres látogatás.

[00:01:33]De most a kérdésem az az lenne, hogy kinek nem volt sikeres látogatás inkább.

[00:01:37]Vagy volt-e valaki számára sikeres látogatás?

[00:01:41]Ez Anton, hát szerintem a kínaiak alapvetően jól profitáltak ebből a ebből a látogatásból.

[00:01:51]Elérték szerintem a céljukat.

[00:01:54]a kínaiak.

[00:01:56]Ha tehát ha azt nézzük, hogy mi lehetett a a kínai és az amerikai cél, szerintem ebből kell kiindulni, hogy az amerikai cél alapvetően hát Trump még még az első elnöksége óta az, hogy Kína egy kihívó akit meg kell állítani, mindent meg kell tenni többek között a technológiai export korlátozásával, a válok kivetésével.

[00:02:22]meg kell akadályozni, hogy Kína tovább fejlődjön és erősebb legyen, mint az Egyesült Államok.

[00:02:27]És hogy az elmúlt években ezeket a lépéseket láttunk megvalósulni.

[00:02:32]És ehhez képest és ugye Kínának mi az érdeke?

[00:02:35]hogy megakadályozza ezeket az amerikai korlátozásokat, legyen szó technológiáról, legyen szó vámokról, és közben eléri-e azt, hogy az Egyesült Államok ne legyen annyira aktívan jelen Kelet-Ázsiában és elsősorban Tajwannon, hogy megakadályozza a az Egyesült Államok Taiwan támogatását.

[00:02:55]Ugye pont néhány hónappal ezelőtt szavaztak meg az amerikai kongresszusban egy nagy csomagot Taiwan támogatására 11 milliárd dollárnyi értékben, és ezt Kína nagyon fájlalta.

[00:03:10]Na most végeredményben úgy tűnt, hogy sikerült Trumpot kínai lehengerelni.

[00:03:15]Tehát olyan fogadást kapott, amit szerintem a az oroszok soha nem kaptak.

[00:03:22]Ugye Vladyimir Putyin legalább 14 vagy 15 alkalommal járt Kínában az elnöksége során.

[00:03:30]Mondjuk hosszú elnöksége volt.

[00:03:35]Trump pedig talán második alkalommal járt Kínában.

[00:03:43]És hát mindent megcsillogtattak előtte, amit lehetett.

[00:03:46]hatalmas felvonulások, díszkísér, elvitték mindenhova, a leg nem tudom, gyerekekkel találkozott, elvitték az ég palotájába.

[00:04:01]Ugye az oroszok azt is kiemelték, hogy hát Putyin ott se járt még, vagy pontosabban nem úgy járt úgy, hogy a Sicimpin kísérte volna személyesen és megmutatta volna ezt a ezt a kínai szent helyet a az orosz elnöknek.

[00:04:13]Hát Trump megkapta, tehát hogy azért kapta meg ezeket, azért próbálta lehengerelni Sicin Pin, hogy Trump elámuljon a kínai kultúrától, és ne legyen annyira harcias vagy agresszív Kína irányába.

[00:04:30]És hát Trumpnak a nyilatkozatai nem voltak annyira, tehát nem védte meg Taiwant, nem állt bele ebbe a kérdésbe.

[00:04:43]Úgy tűnik, hogy feloldják a technológiai szankciók egy részét bizonyos kínai cégek számára, mint a Tencent vagy az Alibaba számára.

[00:04:51]Ugye kínaiak is adtak valamit az amerikaiaknak, vesznek 200 Boeing repülőgépet.

[00:04:56]Bár az amerikai lapok kihangsúlyozzák, hogy azért az kevés, mert 500-ról volt szó, végül csak 200-at vesznek, de siin kétszer is nagyon erősen beszólt Donald Trumpnak, és Trump viszont semmit nem mondott ellene, tehát nem hárította, sőt a Fehér háznak a kommunikációja nem is nem is hozta fel ezt ezeket a beszólásokat.

[00:05:22]Ugye egyszer beszól Tajwan kapcsán, azt mondta, hogy jelenleg a a legnagyobb gátja a konstruktív további együttműködésünknek Tajwan.

[00:05:35]És a másik pedig az volt, hogy felhozta tükiddidés csapdáját.

[00:05:40]És hát nem tudom, hogy Trump ezt mennyire pontosan értette ezt a ezt a hasonló Hát remélem, hogy igen, de ugye a tükidés csapdája arról szól, hogy amikor megjelenik egy új kihívó, geopolitikai kihívó, egy új nagyhatalmi aspiráns, és az előző domináns hatalom pedig ragaszkodik a a dominancia helyához, a hatalmához, akkor ez minden esetben ahhoz vezet, hogy a két Az új hatalom és a régi nagy hatalom, azok összecsapnak egymással, és ez háborúhoz vezet, és ugye ezt a tükidés csapdát kellene elkerülni.

[00:06:20]De hát ugye Sicipinnek a beszólása az nyilván arra irányult, hogy ők az új hatalom, ők a jövő, az Egyesült Államok pedig a múlt.

[00:06:27]És hát ezzel szemben ugye Trump nem nagyon tudott mit mondani.

[00:06:32]Szóval kommunikációs szempontból mindenképpen a kínaiak győztek.

[00:06:39]Nem úgy tűnt, hogy Donald Trump megvédte volna az amerikai érdekeket, de nem is történt semmilyen tragikus dolog.

[00:06:44]Tehát erről is tele volt a sajtó, hogy majd Trump feladja Taiwant meg nem tudom, ezt meg ezt csinálja.

[00:06:50]Ez ez sem történt meg.

[00:06:52]Tehát nem lehet azt mondani, hogy valami Trump feladta volna az amerikai érdeket.

[00:06:58]Nem, nem, nem ez történt, de de szerintem nem jött ki jó belőle a az amerikai.

[00:07:05]És szó volt azért Kínában.

[00:07:05]Iránról is, de úgy tűnik, hogy az irániak nem olyan szinten voltak terítéken, mint ahogy sokan gondolták volna, legalábbis abban a tekintetben, hogy Kína majd itt belép és azonnal segít megoldani ezt a problémát, hanem szóba került.

[00:07:21]De Attila, te hogy láttad Trumpnak a kínai útját?

[00:07:26]Még beszéljünk egy picit a kínai beszólásokról, mert tényleg volt egy pár, nem csak ez volt a mondjuk a ha tükis csapdát nézzük és a emelkedő hatalom és a státuszco hatalom közti háborút, akkor pont a méről tükidésr Peloponisszi háború, ott az emelkedő hatalom Atén vesztette el egy spártával szemben.

[00:07:50]És hogyha megnézzük ezeket a háborúkat, azért sokszor az emelkedő hatalom veszít.

[00:07:57]Tehát, hogy a négy mi a 20.

[00:07:57]században ki volt az emelkedő hatalom?

[00:08:00]Németország kétszer, Japán elveszítették.

[00:08:02]Tehát és nem is mindig vezet háborúhoz, hiszen a britek meg az Egyesült Államok között nem vezetett háborúhoz a váltás.

[00:08:12]Valamikor a 20.

[00:08:12]század elején a brit birodalom helyett az Egyesült Államok lett a legerősebb.

[00:08:18]1945 után meg teljesen egyértelműen és nem lett háború.

[00:08:22]Persze nyilván 45 után már ott volt a Szovjetunió, mint kihívó a képben.

[00:08:26]Szovjetunió és az USA között se lett háború, tehát ez nem egy végzet.

[00:08:33]De de volt azért más.

[00:08:33]Tehát amikor elkezdi mondani Sijin Pink, hogy hát van az 5000 éves Kína meg a 250 éves Egyesült Államok, van az 1,4 milliárdos Kína, 300 milliós, tehát nem is 300 milliós, annál több azért 340 talán már most az USA, de 300 milliót mondott és együtt 1,7 milliárdan vagyunk.

[00:08:56]Igaz, hogy abból 1,4 milliárdot mi vagyunk.

[00:09:01]Az az azért erős, ugye?

[00:09:01]És ez egy pohárköszöntőben jelent meg, és szerintem ezt Trump is tudta dekódolni.

[00:09:09]Lehet, hogy a történelmi utalásokat már kevésbé, de ezt ezt azért nem olyan nehéz dekódolni, hogy egyszerűen az, hogy sok tekintetben mi vagyunk a nagyobbak.

[00:09:21]És ugye ezzel mindig van egy vitánk Antonnal, hogy valójában melyik gazdaság a nagyobb, de én mindig azt mondom, hogy azért alapvetően alapvetően az számít, hogy ki mennyi eszközt gyárt, ki mennyit kereskedik és vásárlőparításon ki a nagyobb?

[00:09:38]Vásárlőparításon megnéztem, Kína 137% az USA 100-hoz képest, tehát 37%-kal nagyobb.

[00:09:45]Igaz, nominálisan még több mint 50%-kal megy az amerikai gazdaság, de a nominálisnak, ahogy már sokszor vitatkoztunk, de aki esetleg nem hallotta, nominálisnak része a Wall Street, része Hollywood, része a része nagyon sok minden, része a magasabb bár árszínvonal, tehát tehát a a kimennyi dolgot gyárt, tehát konkrét dolgot gyárt, autót, egyebeket, abba Kína veri az Egyesült Államokat.

[00:10:10]Tehát, tehát szerintem nem is lehetett ez igazán sikeres az USA részére ez a tárgyalás, mert eleve meggyengülve ment oda Donald Trump, el lett halasztva pontirán miatt, és úgy ment oda, hogy nincs megoldás irányban.

[00:10:25]Ez az első dolog.

[00:10:28]Meggyengülbe ment a vámháború miatt, mert a vámháborúba se tudott győzni a Kínával szemben.

[00:10:34]Ugye tavaly volt ez a nagy nekibuzdulás, hogy akkor majd mindenki fizetni fog.

[00:10:41]Hát Kína meg visszaszólt.

[00:10:41]Ugye a hirtelen ritka földfémek tekintetében megjelentek bizonyos korlátozások.

[00:10:46]Akkor az amerikaiak rádöbbentek, hogy hoppá, összességében a 70%-áér ezeknek a ritka, nem is annyira ritka, de de nehezen processzálható.

[00:10:59]U ugye nagyon környezetszennyező ezeket feldolgozni.

[00:11:01]fémek tekintetében 70% az átlagos kínai termelés a világtermelésben, egyes fontos fémek meg 90% és ezzel képenséggel az amerikai hadiiparnak kulcs kulcsforrásai vagy kulcselemek amiket például a magas mérsékletet kibíró mágnesekbe meg egyéb katonai eszközökbe felhasználható technológiákba f kell felhasználni.

[00:11:28]Tehát a lényeg az, hogy mihez képest győzelem vagy vagy veresség.

[00:11:33]Tehát eleve nem voltak jók a kártyalapok, hogy Trumpot idézzem.

[00:11:35]Nem voltak jók a kártyái Donald Trumpnak.

[00:11:38]Na most abból mit hozott ki Trump?

[00:11:45]Én azt gondolom, hogy azt gondolom, hogy nyilván vannak eredmények a a mezőgazdaság területén.

[00:11:53]Vesznek a kínaiak amerikai termeket most 500 vagy 200, nem tudjuk.

[00:11:56]Lehet, hogy felmerült az 500 most a 200 is akkor lesz konkrét, amikor kifizetik az előleget a Bingnek.

[00:12:03]Majd meglátjuk.

[00:12:07]Tehát valamit tud hazavinni Donald Trump.

[00:12:09]Haz tudja vinni azt, amit Anton, te is említettél, hogy ilyen fogadtatást még senki sem kapott.

[00:12:14]Ilyen fogadtatást még senki sem kapott Pekingben, se Putytin, se más.

[00:12:18]Tehát ebben az értelemben hazavihet valamit, ami iránt illeti.

[00:12:24]Ugye, mert ez volt a kérdés.

[00:12:28]Én azt látom, tehát ugye a az elképzelés, hogy Irán az Kínának egy beosztottja, aki parancsot teljesít, az az helytelen, aki esetleg így képzelte, hogy Kína rá tudja szorítani iránt, hogy nyissa meg a hormoni szorost, meg meg álljon be a sorba.

[00:12:44]Az is kérdés, hogy rá akarja-e szorítani.

[00:12:49]Tehát kezdjük először ezzel, hogy rá akarja-e szorítani.

[00:12:51]Ennyire rossz-e ez a háború Kínának, mint ami Donald Trump mond.

[00:12:55]Ugye Trump azt mondja, ugye az olajat nem kap Kína, Kína nagy bajban lesz.

[00:12:59]Mi meg nem leszünk nagy bajban, mert nekünk van elég olajunk.

[00:13:03]Na most azért Kína egyrészt felért egy jelentős hordulatot a megújuló energiák tekintetében.

[00:13:10]Tehát teljes kínai városok már elektromos autózásra, közlekedésre álltak át.

[00:13:15]Persze nyilván egy importőrors ország, de Kína mindenből felkészült.

[00:13:20]Nem csak olajból, hanem olajtermékekből is felkészült.

[00:13:25]Tehát valószínűleg az a a világ legnagyobb olajtartaléka, legnagyobb fémtartaléka alumínium egyebekben nem csak nem csak olaj szükség olajproblémát okoz a kormusz, hanem hanem a vűtrágyáktól kezdve alumínium, sok minden termék problémás a a világban, vagy legalábbis kevesebb van belőle, mert onnan jön nagyon nagy százaléka.

[00:13:47]Tehát a lényeg az, hogy Kína felkészült ebben és szerintem még nincs ott Kína.

[00:13:52]Nem úgy tűnik, hogy ott lenne kéne, hogy pánikszerűen meg kéne, hogy induljon a hormuznak a megnyitása.

[00:13:59]De mondom az is kérdés, hogy mennyire tudnak hatni Iránra.

[00:14:00]Valószínűleg tudnak, hiszen Irán egy rendkívül fontos gazdasági partnere.

[00:14:04]Pontosabban Iránnak rendkívül fontos partner Kína.

[00:14:06]Kínának is fontos ugye az iráni olaj.

[00:14:09]De mi mit mondtak a kínaiak?

[00:14:12]Most nézzük azt, hogy mit mondtak.

[00:14:14]Persze Hormuszt meg kell nyitni és és hát nyilván Irán nem szedhet áthaladási díjat senkitől.

[00:14:19]Ez alapvető kínai érdek egyébként hosszú távon.

[00:14:27]Miért?

[00:14:27]Hogyha van egy ilyen precedens, hogy Irán Irán díjat szed egy ezen a vízi úton való áthaladásért, ezen a folytóponton való áthaladásért, akkor akkor ez elterjedhet a világban.

[00:14:42]Ott van a malakkai szoros, ami ha lehet még talán Horhusznál is fontosabb, ugye főleg Kína számára a lombokiszoros ugye Indonéziában politikusok ezt már felvetették, hogy akár lehetne ott is díjat szedni.

[00:14:56]Nyilván ezt lekeverték gyorsan, de Kínának ez semmi nem jó, ami a szabadkereskedelmet akadályozza, hiszen a szabadkereskedelemnek a legnagyobb nyertese Kína.

[00:15:04]Tehát mit a kínaiak mondanak, az saját érdek.

[00:15:07]Ne legyen Iránnak atomfegyvere.

[00:15:09]Ezt is a kínaiak mondják már nagyon régen.

[00:15:11]Ezt is el lehet adni persze Amerikába sikerként, de ez is kínai érdek.

[00:15:15]Hát Irán tekintetében a a látható mezőben nem adtak igazából semmi olyat, amit már korábban nem mondtak el.

[00:15:22]Lehetséges, hogy a Trump sí megbeszélésen elhangzott az, hogy Kína próbál nagyobb nyomást gyakorolni.

[00:15:31]Majd meglátjuk, hogy ez sikerül-e jelen pillanatban, mikor ezt felvesszük, hétfől reggel Irán még egyelőre nem hajtott fejet az USÁnak, és egyre egyre nagyobb türelmetlenség úgy tűnik Washingtonban, főleg Donald Trump részéről, hogyha a legutóbbi posztját nézzük.

[00:15:45]Tehát lehet, hogy lesz egy kiújulás, de még mindig úgy látom, e pillanatban Kínanak jó az, hogy Amerika izzad, és hogy Amerika Amerika egy nagyon kellemetlen helyzetben van Irán kapcsán.

[00:16:01]Aztán lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor a kínaiak is majd sokkal erőteljesebben fognak nyomást gyakorolni Irán, de még egyelőre azt látjuk, hogy szaporodnak a vonatok, amik Iránba mennek, Kazachztánon át, Özbekisztánon át.

[00:16:14]Ugye már vonattal is el lehet érni Kínából iránt.

[00:16:17]Ugye épül a középső koridor, tehát nem látjuk azt, hogy Kína, vagy egyelőre nem látjuk azt, hogy Kína befenyíteni iránt.

[00:16:25]Szerintem Killanak még következő pár hétben, akár még egy-két hónapban simán elkety az, hogy Amerika izzadjon és presztízst és egyébként konkrétan anyagi veszteségeket szenvedjen el.

[00:16:38]És nyilván az amerikai alajtermelők az egy más dolog, de az amerikai gazdaság, mint egész az nem az amerikai olajtermelők.

[00:16:46]Tehát szerintem ez a ez a helyzet még jó Kínának, de előbb-utóbb majd lesz egy rendezés irányban, és ebbe Kína is részt fog venni.

[00:16:55]Ha már érintettük a kínai látogatás kapcsán iránt, akkor érintsük egy pillanat erejéig, és akkor még nem belemenve a az aktuális helyzetbe az orosz-ukrán front tekintetében, hogy van-e lehet-e hatása ennek a találkozónak az orosz-ukrán konfliktus értem ez a testorban azt, hogy Trumpnak a figyelme jobban elfordul esetleg Kína irányába, a távolkelet irányába, még jobban, mint eddig.

[00:17:16]És ugye eddig is arról beszéltünk, hogy sokkal inkább leköti már a közelkelet.

[00:17:21]Tehát lehet-e egy olyan következmény ebből, hogy a közelkeretre figyel, majd aztán a távolkeretre, de aztán szépen lassan hát elfelejti azt, hogy mi történik Ukrajnában.

[00:17:30]Anton, még gyorsan, ha megengedsz három dolgot még a kínai látogatás kapcsán.

[00:17:36]Csak még egy észrevétel, hogy mik milyen témák dominálták a kínai amerikai kapcsolatot vagy tárgyalásokat még Trump első elnöksége során.

[00:17:47]A fentaníl téma, nem tudom, nagyon háttérbe szorult.

[00:17:52]Ugye Kína ugye azzal vádolta a Washington Kínát, hogy a kínai vegyészek állítják elő azokat az alapanyagokat, amelyeket aztán eladják eladják a mexikói karteleknek, akik aztán fent aí csinálnak belőle.

[00:18:07]És ez volt a fővádja az Egyesült Államoknak, hogy ezt ezt azonnal be kell fejezni.

[00:18:12]Most fel se hozták, tehát pedig semmi nem változott ebben a ebben a kérdésben.

[00:18:17]A fentanni drognak a témája ma is nagyon akut az Egyesült Államokban, de Trump ezt a témát egyáltalán fel se ho másik még észrevétel, hogy ugye most ott volt Trump Kínában.

[00:18:33]Ö vajon szerintetek mennyire gyorsan fog odamenni Vladyimir Putyin, hogy Trump után találkozzon Szicin Pinnal és átbeszéljék ezeket a ezeket a fejleményeket?

[00:18:46]Meg megnéze azokat a helyeket, amiket most Trump látott, de még ő nem látott gyorsan.

[00:18:53]Hát olyannyira, hogy amikor megjelenik majd ez az adás, Putyin éppen Kínában lesz, tehát május 20-ra jelentették be a május már előátogatását.

[00:19:02]Igen.

[00:19:05]Május 20.

[00:19:05]Most legalábbis ez a ez a a hétvégén ez volt a a az orosajtóban az értesülés, hogy Putyin május 20-án utazhat Sicipinggel találkozni.

[00:19:17]Meg egy mémre hívnál, vagy hát mém lett belőle, nem volt mém eredetileg.

[00:19:20]Arra hívnál fel a figyelmet, mer láttátok-e a széknek a az ominózus széknek a a fotóját vagy videóját, amikor leültek a sajtó előtt tárgyalni?

[00:19:31]Mármint, hogy ilyen sajtónyilvános része volt a tárgyalásnak.

[00:19:36]És hát Sicimpin pedig nem magasabb Trumpnál, sőt jóval jóval magasabb pozícióban ült, mint Trump.

[00:19:45]Nem tudom az majd a a nézők is keressenek rá rá.

[00:19:49]egészen izgalmas volt.

[00:19:52]Ugyanúgy nézett ki a két hát ilyen fotel jellegű leülős rész, de és utána is napokon keresztül erről beszélt a a sajtó egy része, még az economiszt is erről cikkezett, hogy vajon kicserél, hogy hogy vajon hogy érték el, hogy valószínű kicserélték a párnát.

[00:20:09]Tehát a Trumpnak a székében egy ilyen besüppedős párna volt, Sicin Pingnek meg egy ilyen kemény kicsit nagyobb párna volt.

[00:20:16]És ezzel jóval magasabb magasabbnak tűnt, mint Trump, aki ilen besüppedve ült a tehát, hogy a lehet a Trump rá volt írva, hogy made in China.

[00:20:30]A a annyira átgondolták ennek a Trump visitnek a minden egyes kis apró részletét a kínaiak, hogy mit akarnak elérni, milyen hatást akarnak elérni, milyen hatást akarnak gyakorolni Trumpra, és hogyan fog ez az egész a médiában, a nyilvánosságban, a kínai közvéleményben feltűnni, hogy még az ilyen részletekre is figyeltek, hogy más legyen a széknek a párnája Sitchimping esetében, mint Donald Trump esetében?

[00:21:00]És akkor iráni háború, hogy elviszi a fókuszt Ukrajnáról.

[00:21:04]Igen.

[00:21:04]Illetve az volt a kérdésem, hogy Irán, illetve a távolkeret, tehát Kína, mint új régi új kihívó, és pont most, hogy ugye teljesen új szempontok jelentek meg Trump előtt, elviszi még jobban a fókusztrajnáról?

[00:21:19]Hát ez az amerikai stratégia, tehát ez az, amit amit amit látunk, amit ők ki is nyilvánítanak.

[00:21:28]hogy minden erőforrást arra kell költeni az Egyesült Államoknak, hogy mi vagy vagy legalábbis a többségét, hogy megállítsák a a Kínát, a kihívót, hogy Kelet-Ázsiára forduljanak.

[00:21:40]De ehhez viszont meg kell oldani azokat a hát amerikai szempontból kellemetlen epizódokat, amelyek elterelik a figyelmet.

[00:21:49]Tehát szerintem anélkül nem fordulhatnak rá Kínára, anélkül, hogy megoldják akár a közelkeletet, akár az orosz-ukrán háborúnak a kérdését.

[00:21:58]Tehát ez nem lehet a azokat ottgyni és abban bízni, hogy magától megoldódnak, mert ezek a konfliktusok egyrészt sok bosszúságot okoznak az Egyesült Államoknak, másrészt meg lekötik a az amerikai erőforrásokat, fegyvereket.

[00:22:22]energiákat.

[00:22:22]Tehát nem nem hiszem azt, hogy És nyilván azt a kínaiak is tudják, tehát kínaiak számára adódik egy kedvező úgymond időablak, hogy akár Tajvan ügyében valamit lépjenek.

[00:22:36]Bár hozzáteszem, hogy szerintem a kínaiak ilyen szempontból okosak és tanultak az orosz hibákból, és nem biztos, hogy hogy úgy látják, hogy katonailag van esélyük, hogy van értelme egyáltalán a Taiwan megszerzésének.

[00:22:54]Ezt gazdasági, politikai eszközökkel lehet, hogy hogy jobban tudnak célt érni, mint mint katonai úton.

[00:23:00]Főleg úgy, hogy a katonai út az Kínának igen nagy igen nagy gazdasági károkat okozna.

[00:23:09]Hát erre is vannak ugye a prognózisok, hogy a kínai gazdaság hatalmas hatalmas visszalépésben lenne, hogyha hatalmas károk lennének, hogyha megtámadnák Tajwant.

[00:23:19]Szóval a válasz az, hogy nem tehát ez már hosszú hosszú évek óta trend, hogy az Egyesült Állam a Kázsia felé fordul.

[00:23:28]egyébként Obama alatt is jelen volt egyébként.

[00:23:32]Ugye az az amerikai csapatkivonások Európából pontosan ugye ezt a ennek mentén történtek.

[00:23:39]Ez a ez a trend folytatódott az elmúlt években, de a cél az, hogy ezeket a konfliktusokat megállítsák és képessé tegyék a partnereiket, hogy kezeljék maguk akár a közelkeleti partnerek, akár az európai partnerek, hogy az Egyesült Államok mélyebb bevonása nélkül kezeljék ezeket a konfliktusokat, de nem tudnak elfordulni, amíg nincsenek nincsenek megoldva ezek.

[00:24:10]Attila szóba hoztad a Trumpnak az iránnal kapcsolatos kommunikációját, és akkor térjünk át az iránnal kapcsolatos kommunikációra, merthogy újra visszatért az erős mondások időszaka Trump esetében legalábbis, mert ugye a true socialen azt írta lényegében, hogy ketyeg az óra és Iránnak gyorsan lépnie kell.

[00:24:27]Különben nem maradt belőle semmi.

[00:24:29]Ugye korábban is voltak már hasonlóan erős megnyilvánulásai, megszólalásai Trumpnak.

[00:24:36]Ö egészen konkrétan ugye Iránnal kapcsolatban.

[00:24:39]Na most itt a kérdésem az az, hogy mi változik, vagy mi nem változik.

[00:24:43]Trumpnak a kommunikációja visszaváltozott erre.

[00:24:45]Ez most a kínai látogatás volt, ami újra rádöbbentette arra, hogy neki újra erősnek kell tűnnie a világban.

[00:24:56]Lehet még egy mondat a kínai látogatásról, mert erről nem beszéltünk eleget Tajvan kérdése, vagy hivatalos nevén a kínai köztársaság kérdése.

[00:25:05]Ugye itt volt egy nagyon erős kínai és így nem fog beleférni minden a műsorba.

[00:25:10]Bele fog, de volt csak de ez egy nagyon fontos pont.

[00:25:13]Ugye itt volt egy nagyon erős kínai üzenet, hogy ez a ez az a pont, amin eltörhet az amerikai kínai kapcsolat, sőt akár konfliktus lehet belőle.

[00:25:23]Tehát háborúra utalt Cigin Ping.

[00:25:25]Azért ez egy elég erős üzenet az amerikai elnöknek.

[00:25:31]És itt le van egy kérdés, amit Anton érintett, hogy ezt a 11 milliárd dolláros fegyver üzletet véghez viszik-e az amerikaiak?

[00:25:41]Mert amikor jött vissza Donald Trump, akkor nem adott erre egy konkrét választ, hogy vajon az USA oda fogja adni, főleg légvédelem, de nem csak légvédelmi eszközöket Tajvannak.

[00:25:54]Ha nem az USbe visszalép, vagy bizonyos eszközöket nem ad oda, akkor láthatóan Cin Ping nyert.

[00:25:59]Tehát ez lesz a ugye mi itt mit látunk?

[00:26:02]A jéghegy csúcsát egy tárgyalásból, de hogyha ennek az az eredménye, hogy 11 milliárd dollárból mondjuk marad 5 milliárd és kikerülnek a legérzékenyebb a kínaiak számára a legérzékenyebb eszközök ebből a csomagból, akkor az USA nyer.

[00:26:15]Na most Irán Irán tekintetében az USA már biztos, hogy nem nyert.

[00:26:21]Tehát tehát ezt ezt ezt kimondhatjuk az eredeti célokhoz képest.

[00:26:27]Itt már itt már tényleg ez a farag van, hogy na még mit tudunk eladni győzelemnek.

[00:26:32]Most már a 20 éves fagyasztásba állítólag belemennének az amerikaiak, hogy az iráni atomprogram 20 évre fagyasztódik.

[00:26:38]Hát nem erről volt er végképp nem erről volt szó.

[00:26:41]Arról volt szó, hogy teljes felszámolás.

[00:26:43]A ballisztikus rakétaprogram már szóba se került.

[00:26:46]Tehát tehát az amerikaiak már nem mondják azt, hogy azt is föl kell számolni.

[00:26:50]Tehát folyamatosan lépnek vissza az amerikaiak, és az irányiak még mindig nemet mondanak.

[00:26:55]Tehát szerintem ez frusztrálja Donald Trumpot, hogy ő úgy érzi, hogy ő lép vissza, vissza, vissza az eredeti követeléseiből.

[00:27:01]Hát a rezsimváltás az már régen ugye az az első első pár napban merült fel beszédekben, Netahu beszédében is, meg az övében is.

[00:27:13]Tehát ne mondjuk azt, hogy nem volt a célok között.

[00:27:15]Hát ha egy beszédbe ez megjelenik, akkor akkor teljesen mert egyébként adtak nekünk egy listát kipipálandóan, hogy mik a célok.

[00:27:26]Tehát én én azt látom, hogy ebből már jól az USA nem jön ki.

[00:27:28]Donald Trump megpróbált fenyegetőzni.

[00:27:30]Nyilván Iránon belül is vannak különféle vélemények.

[00:27:35]Tehát ez a egyetlen egy rendszer sem monolitikus.

[00:27:38]Minden rendszerben vannak mérsékeltebbek, vannak keményvonalasabbak.

[00:27:46]Tehát lehet, hogy Donald Trump próbál egy nyomást gyakorolni, hogy a mérsékeltek verjék át a keményvallásokon azt a kompromisszumot, amiben Irán egyébként vélhetően jobban jönnek már ki, kivéve persze a háborús pusztítást, mintogyha megegyezik a diplomata, a megegyezik Ománban, tehát ha a diplomaták megegyeznek.

[00:28:04]Tehát egy ilyen egy ilyen helyzetben van az USA, ami ami nem jó.

[00:28:12]még azért kihozhat belőle egy arcmentő megoldást, de a türelm azért fogy, hiszen közelednek a félidős választások.

[00:28:22]Nem ezt ígérte az amerikaiaknak, meg közeledik a nyári szezon.

[00:28:24]Tehát a nyári szezonban több üzemanyag fogy, az emberek beülnek még inkább az autójukba, elmennek nyaralni, repülőgépre ülnének, a repülőjeggyárak is fölmentek.

[00:28:36]Az egyik legnagyobb amerikai papadóségitársaság már tönkre is ment.

[00:28:40]Tehát ez egy az amerikaiak nyarát, a nyaralását egy kicsit elrontja a 4,5 dollár per gallonos benzin, a drága repülőjegy.

[00:28:48]És a Donald Trump szeretné nem elrontani az amerikaiak nyaralását a a választások előtt.

[00:28:56]Bár egyébként az amerikai gazdaság nem teljesít rosszul, főleg az európaiakhoz képest, de mégis a percepció számít, és a percepció az bizony nem annyira jó most Trump részére, tehát az ő politikai és politikai tevékenységét, eddigi elnöki periódusát nem értékelik jól az amerikák.

[00:29:19]Tehát itt nem ártana már egy győzelem végre.

[00:29:20]és nagyon rugalmas Donald Trump egyé, tehát tehát tényleg láthatóak az amer itt az amerikaiak a rugalmasabbak az irániaknál és ezért szerintem ez a frusztráció ezért jön elő megint, hogy egy nagy fényesség fog majd csak áradni Iránból, ami nyilván célzás akar lenni akár nukleáris fegyverek használatára, ami azért nonszens.

[00:29:41]Tehát, tehát én ezt látom, hogy van egy amerikai frusztráció, van egy iráni vélhetően igaz az, hogy Iránon belül van egy vita, és lehet, hogy ezt a vitát próbálja az egyik irányba eldönteni Trump kommunikációval is, meg lehet, hogy nem csak kommunikáció, mert ha újraindulnak a támadások, lehet, hogy megpróbálják levadászni a keményvonalasakat.

[00:30:06]Anton, te hogy látod az iráni helyzetet?

[00:30:10]Mi a várakozásod?

[00:30:11]Gyors megoldás.

[00:30:11]Vagy vagy most már megyünk a az üzemanyagproblémák és ellátási problémáknak az irányába?

[00:30:20]Hát ugye Trump kijelentette, hogy az kevésbé fontos az amerikai gazdasági épp most, minthogy iránt az amerikai társadalomra veszélyt jelentő iráni nukleáris fegyverprogramot teljesen elletetlenítsék és leállítsák.

[00:30:34]Most az a legfontosabb célja, mertogy kijöttek új adatok az amerikai gazdaságról.

[00:30:42]Ugye reál bérnövekedés csökkent.

[00:30:46]Az infláció három éves csúcsponton van, 3, fél vagy 3,6%.

[00:30:56]Rég volt ilyen az Egyesült Államokban, de hát Trump kijelölte, hogy őt ő most elsősorban Iránnal akar foglalkozni.

[00:31:04]Attilával vitatkozni szoktunk, hogy ki áll jobban ebben.

[00:31:06]Én nem látom azt, hogy kommunikációs nehéz az Egyesült Államoknak a a helyzete, mert valóban annak ellenére is, hogy mindent bevetettek katonailag, nem tűnik úgy, hogy Irán fejet hajtott volna.

[00:31:25]Hát egyáltalán nem, sőt saját követelésekkel jön elő.

[00:31:28]Tehát most jelenleg ugye az az öt pont van terítéken, amit Irán forzíroz az Egyesült Államokkal szemben, amelyek között szerepe az is, hogy kártérítést kérnek a az eddigi amerikai támadásokra, az amerikai bázisoknak a bezárását vagy csökkentését követelik, vagy a hormózis szoros feletti kontroll, tehát ezek nyilván elfogadhatatlan elfogadhatatlan dolgok az Egyesült Államok számára.

[00:31:56]De hát az ütőkártyák az Egyesült Államoknál vannak, tehát nem nem az Egyesült Államok van szorult pozícióban, hanem Irán.

[00:32:03]Tehát csak az Irán abból a feltételezésből indul ki, amiből egyébként sokan mások is, mi is részben, hogy a mivel az Egyesült Államok demokrácia, Irán nem ezért az Egyesült Államunk jobban van rászorulva a megegyezésre, és az idő az nem neki dolgozik, mert Trump nem fog belemenni keményebb lépésekbe Iránnal szemben, mert most már ráfordul ón a az időközi választásokra.

[00:32:36]Ez a ez a feltételezés.

[00:32:38]Na de mi van, ha mégse?

[00:32:38]Mi van, ha Donald Trump azt mondja, hogy jó, hát csak azért is elérjük azt, amit mi akarunk.

[00:32:46]Ö, szóval én én se gondoltam azt még néhány héttel ezelőtt, hogy akár megújulhat a konfliktus, de hát én abban azt gondoltam, hogy az iráni tárgyalási pozíciók is sokkal inkább kompromisszum készebbek lesznek, mint mint amilyenek most.

[00:33:06]És hát nem Irán nem mutat túl sok kompromisszum készséget a a jelen helyzetben.

[00:33:11]Ugye Attila is mondta, hogy az Egyesült Államok próbál feladni bizonyos pozíciókat, de még így sem, még így sem sikerül.

[00:33:19]Szóval egyáltalán nem zárom ki, hogy Trump azt mondja, hogy jó, akkor akkor próbáljunk még katonailag valamit elérni.

[00:33:32]Ö pont hát hétfőn vesszük föl azt az adást.

[00:33:37]Pont a hétfő reggel beszéltek egymással.

[00:33:39]Az volt a hír a médiában, hogy beszéltek egymással Netanyaho és Donald Trump.

[00:33:42]Ez Irán szempontjából nem biztos, hogy jót jelent.

[00:33:49]Ha ők ketten beszélnek.

[00:33:52]És az amerikai fegyveres készenlét, az amerikai fegyveres erőknek a jelenléte az az ugye nem csökkent az elmúlt hetekben vagy hónapokban, tehát Irán körül ott van a teljes amerikai fegyveres erőknek az előkészítése.

[00:34:15]Tehát, hogy ez ezt ezt a tűzszünet után nem változtatták meg, nem mondták vissza az erőket.

[00:34:20]Ott van a tengerész gyalogság, ott van a az amerikai flotta.

[00:34:25]Szóval ha én Irán lennék, akkor lehet, hogy kicsit rugalmasabban kezelném ezeket a megáll vagy ezeket a a tárgyalásokat.

[00:34:37]Szerintem egy kicsit egy kicsit túlzásba viszik, és és a kártyák akkor is az Egyesült Államoknál vannak.

[00:34:41]Tehát a katonai erő, a gazdasági elzárás, tehát ugye nem nem az Egyesült Államok Árói nem tudnak kijutni, bár kétségtelen, hogy bosszúságot okoz nekik a a globális árnövekedés, de hát a azért itt mégis csak Irán van szorót helyzetben.

[00:35:03]Szerintem ezt ezt kell látni.

[00:35:06]Szóval én nem zárom ki, hogy Trump valami rendhagyót lép, és azt mondja, hogy jó, akkor csak azért is.

[00:35:13]Noha noha a a politikai érdeke nem ezt kívánná, és azt kívánná, hogy az időközi választásokkal foglalkozzanak.

[00:35:23]Attila, nem tudom, szeretnél-e reagálni.

[00:35:25]Igen.

[00:35:26]Ha nem, akkor menjünk tovább Ukrajna irányába.

[00:35:27]Igen.

[00:35:27]Oké, gondoltam.

[00:35:29]Azért katonailag sem annyira egyértelmű ez a helyzet.

[00:35:32]tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok készletei bizonyos fegyverkategóriába, csapásmérő eszközategóriáb azért eléggé alacsonyak már ugye sok fogyott Ukrajnában, sok fogyott Izrael védelmében, különösen mondjuk patriot rakétákból, a legfejlettebb PE hármasokból nagyon sok fogyott mosthak rakétákból.

[00:35:57]Ö, tehát az Egyesült Államok sem végtelen erejű, és az Egyesült Államoknak nem egy potenciális konfliktusa van, hanem sok.

[00:36:08]És Iránban elhasználni a készletek jelentős részét, meg ugye Izraelben, az arab államok védelmében, azért az nem egy jó dolog.

[00:36:16]Nézzük, láthatjuk, hogy a Pentagon milyen megrendeléseket ad le.

[00:36:21]Tehát itt biztos, hogy van gond.

[00:36:22]Tehát az, hogy az amerikaiak katonailag annyira jól állnának, már emiatt se igaz.

[00:36:28]Ráadásul ott van a repülőgéphordozók meg a fotemélyzete.

[00:36:33]Ezeket az embereket nem lehet a végtelenségi repülőgéphordozón tartani.

[00:36:37]Tehát itt rotációnak kéne megtörténnie, de hogyha ilyen jelentős erő áll ott, ott megint felmerül az a kérdés, hogy akkor az Egyesült Államok a több világ többi részén hogy tud ott lenni?

[00:36:48]Tehát ez a kettő, ami az Egyesült Államoknak gyengeség.

[00:36:51]Ráadásul az irániak a szárazföldi tábaszpontjaikat azért nagyon csúnyán meg tudták ütni, valószínűleg kínai meg orosz segítséggel.

[00:36:59]Tehát ez se igaz, hogy ne szenvedtek-e volna el komoly veszteségeket az amerikaiak, mert elszenvedtek különösen eszközben, nem emberben, eszközben.

[00:37:09]Az iráni katonai képességek nyilván ezek a Washington Postban jelennek meg, ami ezek a kiszivárogtatások állítólagos hírszerző jelentőség jelentések alapján.

[00:37:20]És nyilván a Washington Post nem Trumpnak drukkol.

[00:37:24]Tehát tehát ennyi forrest kritikát engedjünk meg.

[00:37:25]De hát azért nagyon úgy tűnik, hogy az iráni rakétavárosoknak a többsége az működik.

[00:37:29]Az iráni rakétaképességek az amerikai Washington Post szerint 70%-ban intaktak.

[00:37:38]Tehát 70%-a megvan a rakétáknak, a kilövőknek.

[00:37:44]A hormoziszoros zárási képessége megmaradt.

[00:37:46]Tehát a flottárnak a a hagyományos flottát hiába süllyesztették el, hogyha a moskitó flotta még ott van, tehát ezek az apró kicsi gyors csónakok, tenger alattjárók, akná lerakó hajóknak a nagy része megvan.

[00:37:59]Tehát katonailag sem átütő az amerikai győzelem, politikai része meg más.

[00:38:06]Abban egyet kanton nyilván Irán van rosszabb helyzetben, mert az Egyesült Államok sokkal több kárt tud okozni, de Iránnak ott van az őrült opció.

[00:38:14]Ugye Donald Trumpnál szokott lenni ez a Madman Option.

[00:38:16]Ott van az őrült opció, hogy szétverjék a teljes öböl energia energetikai rendszerét.

[00:38:23]Ha megvan 70%-kal a rakétáknak a drónok, azok meg egy egészen más történ valószínűleg ez még több is, akkor bizony képesek Katart, Szaarábi és a Irán által most már teljesen nyíltan gyűrölt Egyesült Arab Emirátusokat nagyon nehéz helyzetbe hozni.

[00:38:41]Az Egyesült Arab Emirátos most már bevallottan izraeli légvédelem volt bent, izraeli szövetséges, tehát ennél vörösebb posztó Irán számára nincsen.

[00:38:49]Tehát az őrült opció, Madman Option az Irán kezében is ott van, nem csak Donald Trump kezében.

[00:38:56]Nem akarom, hogy erről szóljon ez az egész egész beszélgetés, de abból ítélve, hogy az amerikaiak hogyan viselkednek és hogyan lépnek vissza a kéréseikből, mindig azt kérdez, hogy ki mit csinál Ant.

[00:39:10]És itt az amerikaiak lépnek vissza folyamatosan.

[00:39:14]Tehát szerintem ők azért felmérték az egész képet.

[00:39:16]És igaz, hogy Iránban nagyon komoly gazdasági problémák vannak.

[00:39:22]Ezek már megvoltak korábban is, de egy agresszió, egy külső agresszió és az iráni nép nagy része azért ezt agresszióként éri meg.

[00:39:29]Még akkor is, ha sokan vannak, akik szeretnék már a felszabadítást.

[00:39:34]Ilyenkor az össze összenyom egy országot, tehát összetartóbbá tesz.

[00:39:36]És az, hogy teljes lenne az ár, hát most mondtam a középső koridoron át a Pakisztán felé, Irak felé megy az iráni kereskedelem, Oroszország felé, a Kaszpi tengeren.

[00:39:49]Ezt a ezt nem tudja megfogni az Egyesült Államok.

[00:39:51]Irán egy hatalmas ország, Irán nem egy kis szigetország, mint Kuba.

[00:39:56]Irán nem egy amit amit tényleg blokád alá lehet vonni, mert csak tenger veszi körben, vagy nem egy Venezuela, tehát egy más nagyságrendű ország.

[00:40:05]Én én azt látom, hogy itt egy súlyos kompromisszummal lesz ennek vége, és az amerikaiak sokat fognak adni Iránnak, amit nem biztos, hogy megadtak volna a tárgyalóasztalnál.

[00:40:17]Attól még lehet, bocsánat, attól még lehet egy újabb kör.

[00:40:19]Tehát lehet itt még egy katonai, egy komoly katonai eszkaláció.

[00:40:23]Én nem kívánom.

[00:40:25]De lehet, hogy lesz.

[00:40:25]Lehet, hogy néhány iráni kemény vonalast leszednek, de a vége semmiképpen nem az lesz, amivel az USA bel elindult ebbe a háborúba.

[00:40:32]Tehát nem az lesz, hogy itt egy teljes győzelem és és elértük a céljainkat.

[00:40:37]Nagyon súlyos kompromisszumokat kell majd kötnie Washingtonnak, ami egyébként a szilárogtatások a CNN-en jött így az izraeliek már mennyire idegesek-e emiatt az amerikai kompromisszum készség miatt.

[00:40:50]Tehát összességében azt mondanám, hogy persze mindig a végén tudjuk levonni a következtetéseket 100%-osan.

[00:40:59]A legvalószínűbb forgatókönyv előbb-utóbb egy lezárás.

[00:41:04]Nagyon jelentős amerikai kompromisszumaal.

[00:41:05]A lezárás előtt lehet még egy egy bombázási kör.

[00:41:07]Sajnos hallhatnak meg akár 100ak, ezrek.

[00:41:15]Anton, úgy láttam, minthogyha szólásra emelkednél.

[00:41:19]Igen, csak két dolgot.

[00:41:19]A tehát az, hogy a az amerikaiak bizonyos kompromisszumokat voltak hajlandóak tenni, ez szerintem nem kizárólag a gyengeségnek a jele, hanem a józanságé.

[00:41:37]Tehát nyilván van egy szint, ami ami alá nem nem lehet menni.

[00:41:39]Tehát ez a az Egyesült Államok egy egy nagy hatalom, egy szuper hatalom nem jöhet ki vesztesen ebből a ebből a helyzetből.

[00:41:50]Tehát, hogyha Iránból hiányzik a konkromisszum készség és továbbra is ilyen teljesen lehetetlen követeléseket támaszt, akkor ennek az lesz a vége, hogy további eszkalációt fogunk látni.

[00:42:05]Szerintem én én is szeretném ezt elkerülni, és remélem, hogy el fogjuk kerülni, de ehhez kellene valamiféle minimális kompromisszum készség irán részére, hogy ismerje be, hogy ő van gyengébb helyzetben, mert jelenleg nem nem úgy tűnik, hogy ezt ezt ők ők beismernék.

[00:42:21]A középső koridornak a forgalma töredéke a tengeri forgalomnak.

[00:42:27]Nincsenek kiépítve olyan mondjuk vezetékek, ami a kől exportot illeti.

[00:42:33]ö politikailag is sokkal nehézkesebb biztonsági szempontból a szállítás, tehát nem nem tudja kiváltani a tengeri nyilván bizonyos árokat ki lehet csempészni, meg be lehet csempészni Iránba ezen keresztül, és ezt nem tudják megakadályozni az amerikaiak, de ha azon múlik Irán gazdasága vagy túlélése, gazdasági túlélése, akkor tehát nem ne nem a középső koridoron keresztül fog iránt túlélni.

[00:43:03]Tehát ehhez nekik nekik szükségünk van.

[00:43:09]Annyit állítottam, hogy van.

[00:43:09]Tehát több kivezető út van.

[00:43:11]Ez nem Kuba.

[00:43:11]Ennyit állítok.

[00:43:13]Nem fog túlélőlni, de el tudja húzni.

[00:43:15]Bocsánat.

[00:43:17]Hm.

[00:43:19]meg a mondtad, hogy Irán át tud menni ilyen őrült forgatókönyvbe.

[00:43:26]De úgy azért se csinálják ezt, mert hát pontosan tudják, hogy amit láttunk háborút a az első hetekben, az egy Irán számára egyát politikai értelemben ugye teljesen pusztító volt, meg katonai értelemben, de a gazdasági kapacitásokat meghagyták egymásnak a felek, tehát nem nyúltak hozzá.

[00:43:47]Irán kitermelőhelyéihez, a olajfeldolgozóihoz, kikötői kapacitásaihoz.

[00:43:54]Tehát ez visszafelé is elsőhet, amennyiben Irán esetleg mondjuk megtámadná az Egyesült Arab Emiruségeket, vagy vagy Szaarábi, tehát ha az iráni mondjuk kőolajtermelő lelőhelyeket semmisítik meg az amerikaiak vagy izraeliek, akkor itt évekre esik ki a külajtermelés Iránban, ami egyébként egy globális problémát át jelent.

[00:44:23]Na de hát Irán számára egy lokális problémá, tehát ez iráni gazdaságnak utána évek, hosszú évekre a vége.

[00:44:30]Tehát onnan nagyon nehéz lesz felállni bárkinek is.

[00:44:33]és a visszaépítés hosszú éveket vesz igénybe, tehát azért sem nyúltak még hozzá, de hát Irán is pontosan tudja, hogy nem csinálhatja meg a az őrült forgatókönyvet, mert akkor a az iráni államnak, az iráni gazdaságnak is hosszú évekre vége.

[00:44:57]Na, akkor szerintem most váltsunk témát, és akkor tényleg csak nagyon röviden az időrövtsége miatt kérnélek benneteket, hogy Ukrajnára reagáljunk, merthogy Ukrajna hatalmas támadásokat vezényel, méghozzá a Moszkva ellen.

[00:45:08]A kérdés az az, hogy miért, hogyan, de legfőképpen az, hogy ez meddig fenntartható, mert úgy tűnik, hogy az oroszok is komolyan fontolgatják azt, hogy ilyen nagyobb csapást indítanak meg kijebel szemben.

[00:45:21]És ugye az ukránok arról is értesültek, legalábbis az ukrán sajtó arról cikkezett, hogy akár a az elnöki palota, pontosan az elnöki adminisztrációak a központja, illetve egyébként számos kormányzati épület kerülhet az oroszoknak a célkeresztjébe, amely eddig nem volt annyira a célkeresztben.

[00:45:39]Attila, hogyha azt nézzük, hogy mi történt ugye Kievben, 24 halott és nagyon sok több 100 sebesült, akkor ez egy válasz.

[00:45:50]Ö ugye amit a moszkválleni támadás tehát tehát itt nem igazából az a rossz felháborodást azt nyilván mindig a helyei értékén kell kezelni.

[00:46:02]A helyi érték pedig az, hogy ezt ezt ők kezdték el, hogy a nyilván nem egy feketefehér konfliktus ezt mindig hangsúlyozom, de az egész háborút ők kezdték el.

[00:46:13]Tehát nem kellett volna 2022-ben ezt elkezdeni.

[00:46:17]Ezt se kellett volna feltétlenül Kiev ellen egy ekkora támadást indítani.

[00:46:23]Én nem gondolom azt egyébként, hogy az oroszok alapvetően polgári célpontokat támadnának, csak hogyha egy ekkora támadást indítasz, akkor nagyon-nagyon benne van a hiba lehetősége.

[00:46:34]És azt lehet, azt lehet az ukrán ellentámadásnak mondani, hogy bizony sikeres volt abban az, nem abban az értelemben, hogy meghaltak hárman Moszkva környékén.

[00:46:43]Nem ez a sikercéje, hanem az, hogy megzavarták Oroszország központi régiójának, ahol nem is tudom, talán 15 millió ember él összesen, tehát az ország 10%-a a napi működését, a repülőtereket, a gazdaság működését és bizony politikailag ez nagyon rosszul jön a Kramelnek, mert amikor az oroszok elkezdenek arról beszélni, hogy nem tudunk aludni, mert jönnek a drónok és légiradó van.

[00:47:10]Na ez az, ami kie amibe kievél évek óta.

[00:47:12]egyébként, de ha Moszkva is elkezd ebbe élni, akkor annak politikai hatása lesz.

[00:47:21]A Facebookomra kiraktam, Magyar Madarai k felrakott egy képet, amiben a drónokra rá van különféle üzenetek vannak rávésve.

[00:47:29]Az egyik az, hogy Moskó never sleeps.

[00:47:31]Moszkva soha nem alszik, de lehet, hogy nem azt akarták mondani, hogy Moszkva bulizik, hanem Moszkva a légi légi riadó miatt nem fog aludni.

[00:47:40]Ugye Kievben ez én két másfél éve voltam.

[00:47:43]Én átéltem, hogy minden éjszaka ez a zúgás és a támadások vannak.

[00:47:48]Akik ott laknak, azok két-három éve élik ezt át.

[00:47:51]Gyakorlatilag minden szinte minden éjszaka.

[00:47:53]Jó, nem, mert vannak néhány napos szünetek, tűzszünetek voltak, de nagyon sok.

[00:47:57]Na most ha Moszkvában ez lesz, akkor ez bizony egy hatásos politikai fegyver Putyin ellen, aki egyébként eleve nem erősödik.

[00:48:04]Most fogalmazzunk így az utóbbi időben, mert a háború már sehogy nem lehet azt mondani, hogy ez jól sikerült.

[00:48:11]Tehát tehát az orosz előrehaladáshoz lassult, nem fordult meg.

[00:48:16]Ugye az Economist meg a ISW az úristen, megfordították az ukránok, nem, de jelentősen lassult az orosz előadás.

[00:48:24]Nagyon komoly ukráncsapások vannak olajfinomítókra, kikötőkre Oroszországban.

[00:48:30]És ezt már érzi az orosz nép.

[00:48:33]Tehát most érte el az átlagorosz polgárt az utóbbi időben ez a háború, és ennek bizony lesznek politikai hatásai, és legkönnyebben Moszkva támadásával lehet elvinni az orosz hétköznapokba ezt a háborút.

[00:48:46]Mert mondom, az ország 10%-a meg ami Moszkvában történik, az egész Oroszországban elterjed.

[00:48:52]Ha valami történik Krasznodárban, oké, Krasznodár vagy Rosovban, vagy bármelyik kisebb városban, az helyi ügy, ez országos ügy.

[00:49:04]Tehát szerintem az ukránok ezt jól teszik, ha ki ha Moszkvát támadják politikai szempontból, legalábbis katonailag ez katonailag is van hatása, mert ugye a lég légvédelmet még inkább Moszkvára kell koncentrálni, és nem koncentrálhat nem koncentrálhatják a kontra.

[00:49:23]Nyilván ugyanígy az oroszoknak van hatása, az orosz légi hadagyáratnak van komoly hatása.

[00:49:26]Ez nem egyszerűen terror, hanem van komoly katonai hatása.

[00:49:31]Tehát tehát ez a ez szerintem a nagy kép.

[00:49:33]És az és és Putyin kutyaszorítóban van ezzel.

[00:49:36]Tehát vagy leállítja a légi hadjáratot, és lesz egy megegyezés, az viszont nyilván katonailag mondom nem jó az oroszoknak.

[00:49:42]Vagy marad ez így, és akkor az orosz nép az még inkább elégedetlen lesz ezzel a háborúval.

[00:49:48]Tehát lehet azért látni, bár most az oroszok okosan megvált ugye a közelkutatásoknál lehetett látni, hogy Putyin megy lefele.

[00:49:54]Most rátértek a személyes kikérdezésre.

[00:49:57]Gondold el, ha kopognak és azt mondod, hogy mi a véleménye Vladimir Putyinról?

[00:50:01]Á, tehát érted, tehát nem nem névtelen, hanem hanem személyes és névvel, akkor hirtelen fölmennek Putyin mutatói.

[00:50:09]De egyébként láthatóan mondom van egy baj Oroszországban.

[00:50:20]Anton, hogy látod a az orosz-ukrán helyzetet?

[00:50:23]És akkor csak a drón helyzet a Moszkva áll a csapásokra.

[00:50:28]Egyetértek Attilá most nem lesz vita.

[00:50:28]Ez egy válasz válasz volt arra, amit az oroszok csináltak.

[00:50:33]A tűsszünet lejárta után egy nappal.

[00:50:35]Tehát ott a háború eddigi több mint négy évének legnagyobb orosz támadása volt.

[00:50:41]Két nap alatt több mint 1500 drónt indítottak Ukrajnában.

[00:50:46]szemben, és Kievvel szemben ugye Kiev kapta a legtöbb a legtöbb ütést, a legtöbb csapást, miközben Putyin pont azzal fenyegette meg az ukránokat a a május 9-é győzelemnapi parádély előtt, hogy ha nem mennek bele a tűzszünetbe, akkor majd Kievet támadják.

[00:51:01]Hát belementek a tűzszünetbe, és akkor is Kievet támadták a a tűzszünet után.

[00:51:04]nem volt túl elegáns az oroszok részéről, tehát felhasználták azt az időt, hogy felhalmozzák a a drónokat, meg a a rakétákat, hogy volt egy nagyobb rakétacsapás is.

[00:51:17]Szóval nem volt túl elegáns egy nappal a tűszünet után egy ekkora támadást csinálni.

[00:51:25]Szinte mindennaposak a támadások, de ez egy látványos, orosz orosz possú volt a arra a huzavonára, meg arra arra a megaláztatásra, ami ment a győzelemnap körül.

[00:51:36]Most az ukránok visszacsaptak, de szerintem strukturálisan is ugye érdemes látni, hogy a drónok tekintetében ugye ez egy mindig egy ilyen játék a a két oldalon, hogy valamelyik fél előnyt szerez, akkor a másik próbál alkalmazkodni, behozza, nem tudom, agába lesznek, vagy akár a másik fél is jobban lesz valamiben, és akkor folyamatosan alkalmazkodni kell, hogy olyan, mint a mint az evolú, mint a Darwini evolúció, hogy a gyengébb faj az az nem éli túl.

[00:52:05]túl, tehát kénytelenek arra mind az oroszok, mind az ukránok, hogy a másikra reagáljanak és és alkalmazkodjanak.

[00:52:13]Most tavaly a tavalyi évnek a közepén mondjuk az oroszok szereztek egy jelentős előnyt a drónok tekintetében, men főleg a mennyiséget tekintve.

[00:52:23]Tehát jóval többet tudtak gyártani, mint az ukránok.

[00:52:25]És ezt az előnyt az ukránok ledolgozták.

[00:52:27]Sőt, most a az orosz new bloggerek szerint jóval többet tudnak gyártani, mint az oroszok.

[00:52:34]Tehát most éppen a drónokban, tehát egy évvel ezelőtt az oroszok vették át a vezetést, most éppen az ukránok vezetnek, és az ukrán mélységi csapásmérő képességek most éppen sokkal, hát nem sokkal jobbak, de jobbak a az oroszokál és és ők is képesek.

[00:52:51]De ugye nekik sokkal nehezebb dolguk van, mert a a az oroszok közelebb, tehát az oroszok kievet például meg az ukrán nagyvárosokat sokkal közelebbről tudják elérni az Ukrajnával határos területekről elindítva a drónokat.

[00:53:09]Kisebb távolságot kell megtennie drónoknak, jobban tudják kikerülni a légvédelmet ez alapján.

[00:53:13]Most Ukrajnának ahhoz, hogy elérjék Moszkvát, 450-500 km-t kell megtenni a drónoknak, vagy hogyha más orosz nagyvárosokat, mert az az oroszok nyilván a a hátrébb pozicionálják a az ellátási raktáraikat, a lőszeraktáraikat.

[00:53:37]Tehát sokkal sokkal nagyobb távolságot, sokkal nehezebb ezt az ukrán drónoknak megtenni, de mégis az elmúlt időszakban ilyen sikeres támadásokat látunk.

[00:53:44]Tehát ez mindenképpen arról árulkodik, hogy strukturálisan itt van egy van éppen egy egy különbség a a két fél között.

[00:53:51]Aztán valószínűleg erre az oroszok reagálnak, és és ezzel valahogy megpróbálnak együtt élni, és jobban vál válnak, de most éppen az ukránok vezetnek ebben a ebben a drónszegmens.

[00:54:07]Na hát akkor örömmel jelentem, hogy röviden, de végig tudtunk menni az összes témánkon.

[00:54:11]Köszönöm szépen nektek a beszélgetést, a kedves nézőknek és hallgatóknak, hogy ez volt ezen a héten az ütköző zónak.

[00:54:16]Kövessenek, hallgassnak bennünket továbbra is.

[00:54:18]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:54:28]เ