Kontextus 46:40

Irán: győzelem vagy kudarc? – Ütközőzóna: Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton

iráni atomválságolajárukrán háborúgeopolitikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Irán: győzelem vagy kudarc? – Ütközőzóna: Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton
tl;dr
  • A megállapodás részletei nem nyilvánosak, egy másfél oldalas MOU formátumú előzetes egyezség, amely 60 napon belül végleges tárgyalásokat irányoz elő.
  • Politikai értelemben a megállapodás vereség Trump számára és győzelem Iránnak, mert a háború alapvetően politikai célokról szól, nem a katonai veszteségek mértékéről.
  • Az Obama-féle nukleáris alkunál rosszabb feltételek: az Egyesült Államok fizetne Iránnak egy 300 milliárd dolláros helyreállítási alapból, a dúsított uránkészletek pedig Iránban maradnak.
  • Libanon bevonása a megállapodásba korlátozza Izrael cselekvési szabadságát, és ürügyet adhat Iránnak a szerződés felrúgására, ha Izrael a Hezbollah ellen lép fel.
  • Az olajárak meredeken csökkentek: a Brent 84 dollárra esett, miközben 1,4 milliárd hordó hiányzó készletet kell pótolni; Oroszország számára az Urals árelőnyének megszűnése súlyos veszteség.
  • Trump a „Concorde-hatást” elkerülve képes volt leírni a veszteséget és visszakozni, szemben Putyinnal, aki Ukrajnát történelmi és érzelmi okokból nem engedheti el.
  • Az ukrajnai fronton az orosz előrenyomulás drámaian lelassult (májusban 26 km²), de Konsztantyinyivka heteken belül eleshet; a nyugati sajtó összehangolt „The Tide has Turned” narratívát épít.
  • A G7-es találkozó margóján Trump figyelme ismét Ukrajna felé fordul; Putyin reménye, hogy Trump szétveri a nyugati egységet és Ukrajnát „bedobja a busz alá”, egyelőre nem valósult meg.
  • A percepciós mérleg szerint ha Szlovjanszk és Kramatorszk ukrán kézen marad, az egyértelmű orosz vereséget jelent, még akkor is, ha a Donbasz nagy része orosz ellenőrzés alatt áll.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az iráni megállapodás: tartalom és megítélés

A megállapodás jellege és a részletek hiánya

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodásról rendkívül kevés konkrétum ismert. A felvétel időpontjában (kedd délután) még maga a megállapodás szövege sem volt nyilvános, így a Kongresszus, a Szenátus és a nemzetközi sajtó sem ismerte annak tartalmát. A megállapodás egy úgynevezett MOU (Memorandum of Understanding), amely állítólag másfél oldalban rögzíti a felek kölcsönös elvárásait, de a nyilvánosság számára ez nem hozzáférhető. A szakértők hangsúlyozták, hogy a megállapodás egy előzetes egyezség, amely szerint 60 napon belül tárgyalnak majd egy végleges nukleáris megállapodásról.

„Tehát nem tud róla se a kongresszus, se a szenátus. A nemzetközi sajtó meg végképp nem, hogy mi van ebben az MU-ban.” – Demkó Attila *

Politikai vereség vagy győzelem?

A szakértők egyöntetű véleménye szerint a megállapodás politikai értelemben vereség Donald Trump számára és győzelem Iránnak, még akkor is, ha katonailag és gazdaságilag Irán jelentős veszteségeket szenvedett el. A háború alapvetően politikai célokról szól, és Irán túlélte a konfliktust, ráadásul a Hormuzi-szoros lezárásával demonstrálta képességeit. A megállapodást az Egyesült Államokban mindkét politikai oldal támadja: a demokraták mellett a republikánusok neokonzervatív intervencionista szárnya és a befelé fordulást támogató része is kritizálja.

„Politikai téren, ez egy győzelem iránnak. politikai téren, mert gazdasági téren, katonai téren nyilván vereséget szenvedett irán, csak egy háború az alapvetően egy politikai kérdés, politikai célokról szól, nem arról, hogy ki veszít 100 harckocsit, ki veszít egy harckocsit” – Demkó Attila *

Az Obama-féle megállapodáshoz képest

A beszélgetésben elhangzott, hogy a 2015-ös Obama-féle nukleáris megállapodás lényegesen kedvezőbb volt az Egyesült Államok számára. A mostani egyezség keretében az Egyesült Államok fizetni fog Iránnak – a sajtóban kiszivárgott 300 milliárd dolláros helyreállítási alapról Trump azt állította, hogy hazugság, de JD Vance alelnök megerősítette, hogy Irán teljesítés esetén folyamatosan kapni fog ebből az alapból. A korábbi Obama-alkuban ilyen pénzügyi kötelezettségvállalás nem szerepelt.

„Most az Obama féle alkóban ilyen dolgok nem voltak benne. Tehát az egyes Államok nem fizetett Iránnak ekkora forrásokat.” – Bendarzsevszkij Anton *

A nukleáris programmal kapcsolatban a szakértők megjegyezték, hogy a jelenlegi tervek szerint Irán nem adja át a dúsított uránkészleteit, hanem azok az országban maradnak, és a dúsítási szintet csökkentik – bár ennek pontos jelentése és következményei még nem világosak.

A megállapodásban rejlő további problémák

A megállapodás tartalmazza Libanon kérdését is, ami Izrael számára rendkívül problematikus. Izrael tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Államok – a szövetségese – egy Iránnal kötött szerződés keretében korlátozza a cselekvési szabadságát. Ha Izrael beavatkozna például a Hezbollah ellen, azzal megsértené az USA által Iránnak tett szerződéses kötelezettségeket, ami Irán számára ürügyet szolgáltathatna a megállapodás felrúgására.

A megállapodás finanszírozása is komoly belpolitikai kockázatot jelent Trump számára a közelgő időközi választások előtt, hiszen politikailag öngyilkosság lenne bejelenteni, hogy az Egyesült Államok fizet Iránnak.

A megállapodás időzítésének kérdése

A szakértők szerint a megállapodás sürgősségét több tényező is magyarázza. Április óta, a tűzszünet kezdete óta próbálnak megegyezni, és Trump állítólag már közel 40 alkalommal jelentette be, hogy közel a megállapodás. A beszélgetés résztvevői felvetették, hogy a megállapodás időzítése összefügghet azzal, hogy Trump a figyelmet az iráni ügyről az ukrajnai béketeremtésre kívánja terelni, különösen a közelgő G7-es találkozó kapcsán.

„Annyira a valóság sok szintjén működik néha a politika, terelik gyakorlatilag az emberek figyelmét az egyik narratíváról a másikra.” – Póce István *

A megállapodás gazdasági következményei

Olajárak és készletek

A megállapodás bejelentése óta az olajárak jelentős csökkenésnek indultak. A Brent olaj hordónkénti ára a háború előtti 73-74 dollárról a konfliktus alatt 100 dollár fölé emelkedett, majd a megállapodás hírére 84 dollárra esett vissza. A piacok a vártnál gyorsabban reagáltak lefelé. A szakértők hangsúlyozták, hogy a következő hónapokban nemcsak a napi fogyasztást kell fedezni, hanem a stratégiai készleteket is fel kell tölteni, amelyek a több mint 100 napos kiesés miatt jelentősen megcsappantak. A hiányzó mennyiség becslések szerint mintegy 1,4 milliárd hordó, ami majdnem a teljes amerikai stratégiai készletnek (1,7 milliárd hordó) felel meg.

Oroszország veszteségei

Oroszország számára a megállapodás egyértelműen negatív következményekkel jár. Az olajár csökkenése (már 4-5%-os esést regisztráltak) jelentős tétel az orosz költségvetésben, és az ár tovább is csökkenhet. Ráadásul a háború alatt az orosz olaj (Urals) árelőnye a Brenthez képest megszűnt – volt olyan időszak, amikor az orosz olaj drágább volt a nyugatinál, ami példátlan fejlemény. Korábban hordónként akár 25 dollárral is olcsóbb volt az orosz olaj.

„Nem jó Oroszországnak. [...] Mert nem tudja eladni az olaját olaj olyan áron 4 vagy 5%-kal már most csökkent az olajára.” – Demkó Attila *

Ugyanakkor Oroszország számára az is pozitívum, hogy az iráni rendszer nem omlott össze, így nem veszítette el fontos szövetségesét, bár a személyi kapcsolatokat az iráni vezetés likvidálása miatt újra kell építenie.

Katar és a gázexport helyreállítása

Katar bejelentette, hogy egy hónapon belül a korábbi gázexport kapacitásának 80%-át fogja tudni teljesíteni, ami pozitívan hat a piacokra és hozzájárul az energiaárak gyorsabb normalizálódásához.

Trump döntéshozatali mechanizmusa és a „Concorde-hatás”

A beszélgetésben részletesen elemezték Donald Trump döntéshozatali pszichológiáját a „Concorde-hatás” (elsüllyedt költségek csapdája) kontextusában. Ez a jelenség azt írja le, amikor egy döntéshozó a már befektetett erőforrások mennyisége miatt nem képes kiszállni egy veszteséges vállalkozásból, még akkor sem, ha a jövőre nézve ez lenne a legjobb döntés. A szakértők szerint Trump ezzel szemben képes volt „leírni a veszteséget” és visszakozni, ami ritka és értékes tulajdonság a politikai vezetők körében.

„Donald Trump más amerikai elnökökkel meg politikusokkal szemben le tudta írni a veszteséget. Ez egy nagyon komoly dolog, és ez egy jó tulajdonság.” – Demkó Attila *

A beszélgetés párhuzamot vont Trump és Putyin között: mindketten egy gyors, dicsőséges győzelemben reménykedtek (Putyin Ukrajnában a 70., Trump Iránban a 80. születésnapjára), de míg Trump képes volt a veszteség leírására és a továbblépésre, Putyin számára Ukrajna – történelmi és érzelmi okokból – sokkal fontosabb, így ő nem engedheti meg magának ezt a luxust.

Az ukrajnai háború helyzete és a narratívaépítés

A frontvonalak aktuális állása

A szakértők részletesen elemezték az ukrajnai frontvonalak helyzetét. Az orosz előrenyomulás az elmúlt hónapokban gyakorlatilag megállt: míg 2024-ben és 2025-ben az oroszok havi 600-700 négyzetkilométert foglaltak el, 2026 májusában ez a szám mindössze 26 négyzetkilométer volt. Az ukrán védelem jelentősen megerősödött, különösen a drónok elleni védelem terén, ahol zárt lövészárkokat és új technológiákat (köztük a Hornet nevű amerikai drónt) vetettek be.

Ugyanakkor a szakértők rámutattak a helyzet árnyoldalaira is: Konsztantyinyivka városának 40%-a orosz ellenőrzés alatt áll, és a városnak hetei, legfeljebb egy-két hónapja van hátra. A Donbasz régióban a négy megmaradt nagyobb város közül ez az egyik el fog esni. Limannál és Szlovjanszk-Kramatorszk térségében is nehéz a helyzet, bár az oroszok még nem érték el a legjobban védett városokat.

„Tehát ez az orosz előryomulás, amely az orosz Tehát azt kell megnézni, hogy az oroszok mit mi mik voltak az orosz stratégiai célok? Nyilván már abból is nagyon sokat visszaadtak.” – Bendarzsevszkij Anton *

A nyugati sajtókampány és a narratívaépítés

A beszélgetés egyik központi témája a nyugati sajtóban megjelenő összehangolt narratíva volt. A szakértők több tucat olyan címet gyűjtöttek össze, amelyek szinte szó szerint ugyanazt a fordulatot használják: „The Tide has Turned” (Megfordult a háború menete). Ez a jelenség a BBC-től a CNN-ig, a Guardian-től a Die Welt-ig számos nagy lapnál megfigyelhető, és a szakértők szerint nem véletlen egybeesés, hanem tudatos narratívaépítés.

„De mintha copy paste, tehát valaki kiadta volna, és a teljes nemzközi sajtó szinte ugyanazokkal a szavakkal, ugyanolyan tartalommal hoz le cikkeket, de a BBC-től, a Dajcheig, a CNN-ig mindegyik” – Demkó Attila *

A narratíva célja a szakértők szerint az, hogy Donald Trumpot meggyőzzék: érdemes visszaszállni az ukrajnai konfliktusba, mert az oroszok a vereség szélén állnak, és egy győztes háborúhoz jobb csatlakozni, mint egy veszteshez. Ez a G7-es találkozó kontextusában különösen releváns, ahol az európai vezetők várhatóan arra ösztönzik Trumpot, hogy növelje az Ukrajnának nyújtott támogatást.

Ukrajna pozíciója a tárgyalásokon

Bendarzsevszkij Anton részletesen ismertette az ukrán és orosz tárgyalási pozíciók alakulását. A tavalyi év végén kialakult álláspontok szerint Oroszország igényt formált Herszon és Zaporizzsja területekre, de a Donbasz maradékát mindenképpen meg akarta szerezni. Ukrajna ekkor már hajlandó volt a frontvonalak mentén történő befagyasztásra, de a még ellenőrzése alatt álló területekből nem akart engedni. A jelenlegi katonai helyzet – az orosz előrenyomulás lelassulása – Ukrajna alkupozícióját jelentősen megerősítette a fél évvel ezelőtti állapothoz képest.

Az orosz stratégiai célok visszametszése

A szakértők rámutattak, hogy Oroszország az elmúlt években fokozatosan visszaadott stratégiai céljaiból: lemondtak Ukrajna egészének meghódításáról, a fekete-tengeri partvidékről, a Dnyeper vonaláig való eljutásról, és a négy ukrán terület teljes elfoglalásáról is. A jelenlegi cél a Donbasz és Luhanszk régió maradékának elfoglalása, de még ebben a korlátozottabb célkitűzésben is jelentős késedelmek mutatkoznak.

A G7-es találkozó és a kilátások

Zelenszkij és Trump találkozója

A műsor felvételekor Zelenszkij Franciaországban tartózkodott a G7-es csúcstalálkozón, amely Macron utolsó G7-es csúcsa francia elnökként. A sajtóhírek szerint Trump és Zelenszkij nem tartanak formális kétoldalú találkozót, de a csúcs margóján személyesen is beszéltek. Trump a hétvégén telefonon egyeztetett mind Putyinnal, mind Zelenszkijjel, ami azt jelzi, hogy az amerikai elnök figyelme ismét az orosz-ukrán háború rendezése felé fordul.

A tél stratégiai jelentősége

A szakértők hangsúlyozták, hogy a következő tél előtti megállapodás különösen fontos, mivel az ukrán társadalom kitartása – bár eddig minden várakozást felülmúlt – nem végtelen. Az oroszok minden télen megpróbálták megtörni az ukrán ellenállást a hátország infrastruktúrájának rombolásával, és bár ez eddig nem sikerült, a kockázatokat senki nem akarja tovább feszíteni.

Putyin nagy reménye és a realitás

A beszélgetésben elhangzott, hogy Putyin egyik nagy reménye a 2024-es amerikai választások után az volt, hogy Trump szétveri a nyugati egységet, „bedobja a busz alá Ukrajnát”, és egy olyan alkut köt, amelyben az amerikai cégek visszatérhetnek Oroszországba, miközben Oroszország visszanyeri egyensúlyozó szerepét Kínával szemben. Ez a forgatókönyv egyelőre nem valósult meg, és a jelenlegi narratívaépítés éppen ennek az ellenkezőjét célozza: Trump visszahozatalát a nyugati koalícióba.

„És ugye a Kínával kapcsolatban pedig akkor az egyensúlyozó szerepébe visszaállunk. a Kína alá beszorult másodrendű, nem vazallus, de másodrendű szövetséges státusza helyett.” – Demkó Attila *

A háború percepciós mérlege és a stratégiai vereség

A szakértők megkülönböztették a háború objektív és percepciós mérlegét. Stratégiai értelemben Oroszország már akkor is vereséget szenvedett, ha a Donbasz maradékát sikerül elfoglalnia – ezt a szakértők már három éve megírták. A percepciós győzelem azonban azon múlik, hogy az oroszok nem tudják bevenni a legnagyobb és legjobban védett városokat (Szlovjanszkot és Kramatorszkot). Ha ez a két város ukrán kézen marad, az a percepciós mérleg szerint egyértelmű orosz vereséget jelent, még akkor is, ha a Krím felé a szárazföldi összeköttetés biztosított, és a megyék nagy része orosz ellenőrzés alatt áll.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez nem egy csodálatos győzelem, aminek egy hatalmas délalivat kéne felhúzni Washingtonban.

[00:00:05]Trump újra az orosz-ukrán háború rendezésére fordul rá.

[00:00:08]Annyira a valóság sok szintjén működik néha a politika, terelik gyakorlatilag az emberek figyelmét az egyik narratíváról a másikra.

[00:00:15]Ökjana viszont sokkal erősebb pozíciókkal megy most szerintem, mint mint amivel a tavalyi év végén rendelkezett, de mintha copy pace, tehát valaki kiadta volna, és a teljes nemzetközi sajtó szinte ugyanazokkal a szavakkal, ugyanolyan tartalommal hoz le cikkeket, de a BBC-től, a Dajcevelléig, a CNN-ig mindegyik.

[00:00:39]Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat.

[00:00:41]Ez itt az ütköző zóna a kontextuson.

[00:00:43]állandó szakértővendégekkel Demco Attilával, Bendalevski Antónet a házigazdával Póce Istvánnal.

[00:00:48]Sziasztok!

[00:00:50]Szeretettel köszöntenek benneteket.

[00:00:50]Irán lenne az első témánk és az első kérdésem.

[00:00:55]Ez pedig nem más mint egy egyszerű kérdés, hogy megszületett a megállapodás, de milyen megállapodás született meg?

[00:01:01]Hát ez egy ilyen jó kérdés, mert senki nem olvasta még talán magukat, azokat az embereket, kivéve, akik fogalmazták.

[00:01:09]Tehát nem tud róla se a kongresszus, se a szenátus.

[00:01:12]A nemzetközi sajtó meg végképp nem, hogy mi mi van ebben az MU-ban.

[00:01:17]És nagyon de de megszületett.

[00:01:20]Megszületett egy megállapodás arról, hogy majd lesz megállapodás pénteken.

[00:01:24]Hát nem ne nem pénteken lesz egy előzetes megállapodás arról, hogy majd 60 napon belül lesz egy megállapodás.

[00:01:32]Tehát a részletek, fogalmazzunk úgy, nem nyilvánosak.

[00:01:35]Állítólag másfél oldal tisztán benne van, hogy mit várnak el a felek egymástól, csak nem tudjuk, hogy mi ez, mi van ebben a másfél oldalban, legalábbis amikor még beültem a stúdióba, ezt nem lehetett tudni.

[00:01:48]Igen, csak egy fontos megjegyzés a nézők kedvére, hogy kedden délután rögzítjük a beszélgetésünket, mert ekkor találtunk közös időpontot itt a stúdióban személyesen, úgyhogy azért ezzel a megjegyzéssel vegyük a hallottakat, látottakat.

[00:02:00]Én már lehet, hogy holnap estre, tehát ez szerda este kerül adásba, mert lehet látni mindent.

[00:02:06]De azt azért sejteni, hogy ez nem egy csodálatos győzelem, aminek egy hatalmas délalivat kéne felhúzni Washingtonban.

[00:02:14]Tehát ezt azért lehet látni, azt is lehet látni a reakciókból mind a két oldalról az Egyesült Államokban, hogy Donald Trump elég rossz helyzetben manővererezte magát, hiszen jó, a demokraták támadják ezt teljesen egyértelműen, mert nincs semmi meglepő, de hogy egy saját oldalán is mind a neokonzervatív intervencionista szárny, mind pedig a mind pedig a magán magaszárgynak a befele fordulást támogató része támadja a megállapodást, a megállapodást meg magát a háborút.

[00:02:52]Tehát a megállapodást alapvetően a héják támadják.

[00:02:55]Ja, hogy egyáltalán van, hogy egyáltalán van meg ilyen, tehát nem kapitulál Irán, ugye ez nagyon messze van, nem látjuk a részleteket, de hát az egész akkor a ahogy körítést nézzük, ez fényévekre van egy kapitulációtól.

[00:03:06]Hát mennyit beszél Donátám?

[00:03:09]Kapitulációról, eltörlésről, megsemmisítésről.

[00:03:14]Hát kihúzta az időt az utóbbi időben.

[00:03:17]Irán húzta az időt, Irán szabott újabb és újabb feltételeket.

[00:03:19]Ugye Libanon nélkül nem.

[00:03:21]Szirán mondta, nyilván az amerikaiak boldogan megállapodtak volna Libanon nélkül a dolgokról.

[00:03:25]Ráadásul Venncnek volt egy olyan kiszólása, hogy még nem teljesen biztos a Hormusz esetében az, hogy nem lesz nem lesz díja a az átkelésnek.

[00:03:35]az átkelésnek, amit én nem hiszek, hogy ez lehetséges.

[00:03:38]Tehát ez egy olyan méretű és megalázó veresség lenne az USA számára, ha díjat kellene fizetni a hormozi átkerés Ománnak, illetve Iránnak, de valamifajta nem jó válétel újépítési.

[00:03:52]Na például ez ezen ezen óriási belső vita van, meg alázzák Trumpot ezzel, ezzel a 300 milliárdal, amit ugye nem az Egyesült Államok fizetnek ki, hanem az Egyesült Államok Szövetségesei.

[00:04:03]Csodálatos dolog akkor az Egyesült Államok közeli szövetségesnek lenni az öbölben, mert meg se védték őket.

[00:04:08]Értem, behúzták őket a háborúba, mondjuk Katar esetében 17%-ra évekre elszállt a gáz kitermelő kapacitásának, és még fizessetek 300 milliárd dollárt.

[00:04:17]Hát ez három az egyben csomag.

[00:04:19]Behúzunk a háborúba, súlyos sérüléseket szenvedsz és még fizessél.

[00:04:24]Ja, és már előtte fizettél az amerikai szövetségért, mert ez nem ingyen van.

[00:04:27]Tehát az amerikai védőernyő sehol nincs ingyen, így vagy úgy meg kell fizetni, de itt aztán konkrét dollárokban, meg fegyvervásárlásba, meg szívességekben, meg repülőgépbe, meg ebbe, meg abba.

[00:04:41]Ugye Katar egy Air Force One-t is kívánt adni Donald Trumpnak.

[00:04:44]Tehát ha az egész csomagot majd látni fogjuk egy nap, akkor nyilván nem feltételezések alapján kell elemezni.

[00:04:53]Most csak feltételezések vannak, meg a reakciókat tudom nézni, hogy mik.

[00:04:58]Hát abból, ami kirajzolódik, mondom nagyon rossz kép.

[00:04:59]Donald Trumpra nézve, nem a világra nézve, mert szerintem meg kellett állapodni.

[00:05:05]Európának jó a megállapodás, nem?

[00:05:07]Hát minden mindenkinek jó a megállapodás, aki ola, aki olajimportőr, aki olajxport, annak nem jó.

[00:05:12]Nem jó Oroszországnak.

[00:05:14]Tehát ha valaki vesztes most ezen a napon, az Oroszország, miért?

[00:05:19]Mert nem tudja eladni az olaját olaj olyan áron 4 vagy 5%-kal már most csökkent az olajára.

[00:05:24]Ez egy jelentős tétel az orosz költségvetésben, és mehet ez még lejjebb is.

[00:05:28]Nem, nem gyorsan sajnos, mert a készletek üresek nagyon sok országban.

[00:05:32]Tehát nem elég a nem csak a napi fogyasztást kell majd fedezni a következő hónapokban, hanem föl kell tölteni a készleteket, az amerikai készletet, a kínai készletet, japán készletet, magyar készletet.

[00:05:43]Mindannyian elkezdjük feltölteni a készleteinket, azaz extra olaj kell majd a piacon, több olaj kell, mint egy normál helyzetben, hiszen kiesett több mint 100 nap.

[00:05:56]És az abban a 100 napban ugye napi 14 millió hordó, ez nagyon sok.

[00:06:00]Ez talán 1,4 milliárd, ha így gyorsan számolok, hordó.

[00:06:04]Az amerikai teljes készlet az állítólag 1,7 milliárd hordó, tehát majdnem a teljes amerikai készlet hiányzik.

[00:06:15]De nyilván itt a háborús készlet mindennel együtt kínai készlet se sokkal nagyobb ennél.

[00:06:20]Tehát ez egy óriási hiány, amit amit vissza kell pótolni.

[00:06:25]Tehát tényleg az a baj, hogy hogy a feltételezések azok azok gyenge lábakon állnak, mármint ami a tényeket illet, hiszen egy szót nem láttunk ebből az MU-ból, de a reakciókat illetően mondom, ezt ezt látom, hogy ez egy politikai vereség Donald Trumpnak.

[00:06:41]Politikai téren, ez egy győzelem iránnak.

[00:06:45]politikai téren, mert gazdasági téren, katonai téren nyilván vereséget szenvedett irán, csak egy háború az alapvetően egy politikai kérdés, politikai célokról szól, nem arról, hogy ki veszít 100 harckocsit, ki veszít egy harckocsit, mert az is elveszítheti a háborút, aki csak egy harckocsit vesztett, ha a politikai céljait eléri, és az is az is megnyerheti a háborút, és az is elveszítheti, aki 100zászor akkora fájdalmat mért a másikra, mert szerintem körülbelül 100zászor akkora fájdalmat mért izrael is ö az Egyesült Államok Irára, mint ők, mint az irániak Izraelre és Amerikára.

[00:07:21]De de mégis a politikai eredmény az nem ez, nem a katonai katonai eredményt.

[00:07:25]Nem, nem összeadjuk az elveszített eszközöket, a meghalt embereket, és akkor csinálunk abból egy bérleget, hogy kinek mennyi, hanem ki érte el a politikai célit?

[00:07:33]Irán élte túl.

[00:07:33]Ráadásul úgy, hogy a hormózi szoros lezárásával megmutatta, hogy mire képes.

[00:07:39]Tehát nem nem lesz ennek jó vége.

[00:07:41]Lesz majd egy kérdésem az időzítéssel kapcsolatban, de örül Putyin, merthogy a azt mondta az amerikai elnök, hogy innentől kezdve akkor a figyelme az ukrajnai béketeremtésre fog összpontosulni.

[00:07:52]Ugye ez ugye Attila elmondta, hogy kevésbé tudják jól eladni az olajat a az oroszok, de valószínűleg Putyinak az egyik szeme sír, a másik az nevet, vagy mind a kettő szeme sír most.

[00:08:04]Hát az oroszok nyilván akkor örültek volna, hogyha konfliktus elhúzódik, minél tovább húzódik az irányi háború, annál jobb az orosz költségvetésnek, annál ugye maga tovább maradnak magasan a az olajárak és a gázárak, és annál tovább fogy a a régió, a közelkeleti régió légvédelmi a két készlete annál kevesebb megy Ukrajnába, és a figyelem is annál kevesebb ideig összpontosul Ukrajnára.

[00:08:31]Tehát nyilván ez most nekik ilyen szempontból rossz, más szempontból meg jó, hogy az iráni rendszer nem omlott össze.

[00:08:38]Tehát nem történt rendszerváltás, mert ők akkor veszítettek volna igazán nagyot, hogyha a háború iránteljes vereségével záró, akkor elveszítenek egy fontos szövetségest.

[00:08:49]Ez ez csak részben történt meg, tehát a az iránni vezetés teljes egésze ugye likvidálásra került.

[00:08:57]Az oroszoknak újra kell építeni egy sorapcsolatot.

[00:08:59]Hát nyilván Irán szövetségesük volt eddig is, mivel rendszer nem változott, továbbra is ez maradt, de ezeket a személyi kapcsolatokat újra kell építeni teljes egészében, mert azokkal az emberekkel, akikkel tárgyaltak eddig az elmúlt évek során, ezek ezek az emberek már nincsenek életben.

[00:09:16]Szóval ilyen szempontból nekik ez ez most rossz is, meg jó is, ami és az ukránoknak kérdezem ugye azért, mert ugye jön a G7-es találkozó, ami jelentudomásunk szerint nem fognak Zelenskivel ketten tárgyalni.

[00:09:28]Trump és Zelenski, hanem csak ott lesz a teremben, de nem lesz két oldalon Zelenski ott van a G7-es találkozón.

[00:09:34]Ugye pont amikor vesszük fel azt az adást, zajlik a ugye hétfő este érkeztek meg Franciaországba.

[00:09:40]Macronnak ez lesz az utolsó G7-es csúcsa francia vezetőként, elnökként.

[00:09:49]Zelenszki ott van a G7-es csúcson, tehát Trumppal nem találkoznak, de telefonon beszéltek.

[00:09:53]hogy a vasárnap Trump telefonált Putyinnak is, telefonált Zelenskek is.

[00:09:58]Tehát ez alapján úgy tűnik, hogy Trump újra az oroszukrán háború rendezésére fordul rá, és ezen a téren próbál valamilyen eredményeket elérni.

[00:10:08]Tehát Zelenszki ott lesz a G7-es csúcson.

[00:10:11]Találkozik talán egy kedreggel indult a a napja egy ilyen Macron Zelenski találkozóval.

[00:10:17]Biztos, hogy sokat beszélnek majd az európai tárgyaló kérdéséről.

[00:10:23]Szóval szerintem ezen a téren fogunk látni eredményeket, ami Iránt illeti, még hadd reagáljak Attillára.

[00:10:27]Szerintem van három nagyon negatív dolog, meg egy alapvetően pozitív a a lezárást illetően a sőt talán kettő pozitív is van, akkor kezdem a pozitívakkal.

[00:10:45]Az olajára sokkal sokkal gyorsabban reagált lefelé, mint mint ahogy a a piacok elképzelték volna.

[00:10:49]Tehát azért van egy nagyon erős kiszámíthatatlanság ezekben a dolgokban.

[00:10:54]Talán valamelyik adásban mondtam, a tavaly év végén a különböző gazdasági ellemező intézetek, egyébként mi az Ökonomosban is olyan pozitív elemzéseket csináltunk az idei évben a az energiapiacon többlet többlet kínálat lesz és ez ugye lefelé hajtja majd a az árakat.

[00:11:15]Mindenki erre számított, aztán jött az irány háború és ugye hát kereslet lett nagyobb.

[00:11:22]A a kínálat az jelentősen szűkült, és az az árak jelentősen növekedtek.

[00:11:27]Aztán május folyamán a Bloomberg és más híresellemző intézetek azt jósolták, hogy most már a a készletek ellapadásával, ha meg is egyeznek Irán és Egyesült Államok, akkor is az év végéig az árak tartósan 100 dollár környékén maradnak a brend olajnak a hordónkénti jegyzése.

[00:11:47]Na most jelenleg a megegyezés után minden nap, ugye vasárnap jelentették be, most kedden veszik föl az adást, mindkét nap folyamatosan megy le az olajnak az ára.

[00:11:59]Most éppen 84 dollárnál van a hordónkénti ára a Brentnek.

[00:12:01]Ugye háború előtt 73-74 dollár környékén volt, tehát jelentősen csökkent az ár.

[00:12:07]Katar pedig bejelentette, hogy egy hónapon belül a korábbi gázxportnak a 80%-át fogja tudni hozni.

[00:12:16]Ezek nyilván pozitívan hatnak a piacokra, tehát sokkal gyorsabban rendeződnek vissza a piacok, mint azt, mint azt sokan gondoltuk volna.

[00:12:21]Ez a pozitív hír az egyik.

[00:12:23]A másik pozitív Donald Trumpnak a a tehát lehet azt mondani, hogy Donald Trump és szerintem is ez nem egy jó alku, sokkal jobb volt Trumpára.

[00:12:36]Trump hát az Egyesült Államok számára is, vagy Izrael Izrael számára sem egy jó alkó, tehát ők sokkal többet akartak volna más feltételekkel.

[00:12:45]Ugye Obama egy ennél lényegesen jobb megállapodást kötött 2015-ben iránna, de ezt már kijelenthetjük.

[00:12:54]Én azt gondolom, hogy ezt kijelenthetjük.

[00:12:56]Vannak olyan, tehát gyakorlatilag az a a nukleáris alkó még nem, tehát nem tudjuk, hogy mi lesz a vége.

[00:13:01]Most arról állapodtak meg, hogy ha aláírják a megállapodást, akkor 60 napon belül fogják letárgyalni a nukleáris alkoholmak a feltételeit.

[00:13:08]De azt tudjuk, hogy gyakorlatilag bármit is csinál Irán, tehát vagy befagyasztja a nukleáris programot 20 évre, ezt szeretné Trump, vagy 15 évre.

[00:13:19]Állítólag most Irán ezt akarja.

[00:13:21]Most ahova tartanak, ami a nemzetközi sajtóban kiszivárók, hogy ők nem is fogják átadni az eddig dúsítót uránt, hanem csak feloldják.

[00:13:31]Nem vagyok atomfizikus, hogy ez pontosan mit fog jelenteni, de a lényeg, hogy Iránban maradnak ezek a készletek, nem fogják átadni Kínának vagy Oroszországnak vagy Egyesült Államoknak.

[00:13:42]A dústási szintet csökkentik, de hogy nem tudom, hogy ez azt jelenti-e, hogy egyébként aztán ebből még le ezzel még lehet-e valamit kezdeni ezzel az órán készlete valamikor a a jövőben, vagy nem?

[00:13:52]Ö mindenesetre, és ezért a dealért az Egyesült Államok fizetni fog.

[00:13:58]Tehát a jelek szerint ugye kiszivárgott, hogy majd lesz ez a helyreállítási alap 300 milliárd dollár.

[00:14:04]Trump rögtön rámondta, hogy ez hazugság, ilyen nyílt demokratáknak az ármánykodása.

[00:14:08]És egy napra rámegy VCPG pedig azt mondta, hogy hát hogy igen, hogy ha ha Irán teljesíti a feltételeket, akkor folyamatosan kapni fog ebből az alapból, amit még nem tudni, hogy honnan állítják össze, hogy milyen forrásokból.

[00:14:22]szövetségesek, Egyesült Államok vagy nyilván a amerikai, tehát a fehérházi pozícióból időközi választások előtt azt mondani, hogy ők fizetni fognak Iránnak.

[00:14:31]Ez egy öngyilk politika öngyilkosság.

[00:14:35]De hát valahonnan lesz ez a pénz, ami majd Iránba megy a nukleáris alkohója cserébe.

[00:14:39]Most az Obama féle alkóban ilyen dolgok nem voltak benne.

[00:14:40]Tehát az egyes Államok nem fizetett Iránnak ekkora forrásokat.

[00:14:45]Ö, szóval ilyen szempontból ez egy ez egy rossz alkó, de a a jó hírt aztán nem mondtam végig, hogy Donald Trump azért képes volt visszakozni.

[00:14:53]Tehát ugye van a politológiában ismerünk egy olyan úgynevezett Concordhatást ami azt jelenti, hogy ha ha túl sok energiát, erőforrást, pénzt tettél bele valamibe, akkor egy idő után a döntéshozó nem azt nézi, hogy most a jelenlegi pillanatban mi a legjobb döntés.

[00:15:15]Tehát mi a legjobb a jövőre nézve mi a legjobb gazdasági, pénzügyi, politikai döntés, hanem azt nézi, a mótat nézi, hogy a a befektetett erőforrásoknak a mennyisége ez olyan terhet nyom rá, hogy azt gondolja, hogy ezeket nem szabad félre, ha ha már ennyit beleraktam, akkor akkor nem szabad ezt ezt ezt felhagyni, mert mert többet veszítek, mint amennyit nyerhetek.

[00:15:38]Tehát a módból indul ki, és azt hasonlítja össze a a jövőbeli hozammal, és hibás döntéseket hoz a jövőre nézve.

[00:15:44]Vagymír Putyin szerintem egy ilyen egy ilyen helyzetben van.

[00:15:46]És az Egyesült Államok is azt gondolhatta, hogy ők az erősebb fél, a katonai erő, potenciál, pénzügy, minden mögötte van, hogy hát eddig nem sikerült megfordítani, tehát nem sikerült le rendszert váltani Irányban, de még ha egy kicsit belerakunk, e ez lehetett volna ugye a csábítás, hogy még egy kicsit kell belerakni, akkor már összeomlik az irányi rendszer és és vége lesz.

[00:16:12]De nem csábót ilyen szempontból nagyon képes képes volt Trump egy egy végül is visszakozni és egy megállapodást kötni.

[00:16:18]És ennek ízele ugye nem örül.

[00:16:20]Tehát a Attila is említette ezt a libanoni dolgot, ami szerintem ugyancsak egy negatívum, hogy belekerül a megállapodásba.

[00:16:27]És ugye Izrael két kézzel tiltakozik, hogy mi ezt nem szeretnénk.

[00:16:31]Hát egy másik ország ugyan a szövetségesünk, az Egyesült Államok, de megmondja nekünk a szerződés keretében, Irának szerződés keretében, hogy mit csinálhatunk és mit nem csinálhatunk.

[00:16:41]Tehát innentől kezdve ugye Izrael, ha beavatkozik mondjuk ehhez Bolacha szemben, akkor akkor megsérti az Egyesült Államok által a Iránnak megkötött szerződését, és Irán viszont motogathat, hát akkor mi nem tudom lezárjuk megint a hormoziszorost, vagy vagy nem tudom, vagy nem teljesítjük a nukleáris programnak a feltételeit, mert Izrael Izrael megsértette a szerződést.

[00:17:01]Tehát ezek ezek ugye olyan rejtett aknák egyébként a finanszírozásnak a kérdése is, a Libanonnak a kérdése is, ami hát nem teszi teljesen felhőtlenni ezt a megállapodást.

[00:17:13]Időzítés.

[00:17:15]Nem tettem fel ezt a kerést, de föl kell tenni.

[00:17:17]Miért most?

[00:17:17]Miért volt ennyire fontos, ennyire sürgős ez a megállapodás?

[00:17:21]Főleg úgy, hogy gyakorlatilag mind a ketten azt mondtátok el, hogy ez nem egy nem tűnik egy jó megállapodásnak Trump számára.

[00:17:27]Most a születésnapjára lepte meg magát ezzel, hogy nyilván ironizálok, de hogy értitek a kérdést, hogy mi a nem feltétlen ironizálás.

[00:17:36]Hát igen, csak hogy egy rossz egy rossz deal születértnap nem annyira jó.

[00:17:40]Hát figyelj, de hát április óta próbálnak megegyezni, tehát mióta van tűsszönet?

[00:17:43]Április 7 vagy 8 óta, ugye?

[00:17:46]Tehát azóta próbálnak megegyezni.

[00:17:46]Ez megszámolták.

[00:17:49]Van aki azt mondja, ez a 40.

[00:17:50]alkalom, amikor Donald Trump bejelentette, hogy már itt a deal, aki szerint ez a 39.

[00:17:58]Nem olyan óriás a különbség.

[00:17:58]Mondjuk azt, hogy elég sokszor magyarán várjuk meg, amíg aláírják.

[00:18:02]Egyrészt várjuk meg, amíg aláérják.

[00:18:05]Lássuk, hogy mi van egyáltalán az MOU-ban, mert azért nem lehet megmondani, hogy ez rosszabb vagy jobb az Obama megállapodásnál, mert nem tudjuk a részleteket.

[00:18:15]És még az MUU alapján se fogunk tudni szerintem sok részletet.

[00:18:17]A legvégén láthatunk egy csomagot, és persze úgy lesz az egész megcsinálva, hogy a csomagban legyenek olyan pontok, szerintem ez ragaszkodni fog Trump, ami ami jobb az Obama dealnél, aztán lesznek olyan pontok, ami rosszabb.

[00:18:30]És nyilván Donald Trump meg a támogatói arról fognak beszélni, hogy mi a jobb.

[00:18:34]Azt azért ne felejtsük el, hogy ez a 60%-ra dúsított 400 kgórán nem is lenne, ha kilép, ha nem lép ki Donald Trump 2018-ban.

[00:18:44]Ezt 2021-ben dúsították ennyire?

[00:18:47]3 egés, nem tudom, 3éss%-ra lehetett korábban dúsítani.

[00:18:53]De itt azért még néhány pont ahhoz, amit tantot, amivel nagyon egyetértek, az az, hogy Donald Trump más amerikai elnökökkel meg politikusokkal szemben le tudta írni a veszteséget.

[00:19:01]Ez egy nagyon komoly dolog, és ez egy jó tulajdonság.

[00:19:06]Az nagyon rossz, hogy belement.

[00:19:08]Szerintem ő elhitte, hogy ez is egy gyors háború lesz.

[00:19:12]Tehát itt egy az egybe látom a párhuzamokat Putyinnal.

[00:19:13]Őneki a 70.

[00:19:16]születésnapjára októberra lett volna a dicsőséges ünneplés, hogy megcsinálta Ukrajnát.

[00:19:21]Donatnak a 80-ra lett volna a dicsőséges ünneplés, ugye négy évvel később, hogy Iránt a régi 47 éve Amerikát megalázó ellenséget leverte végre.

[00:19:33]Ugye mind a kettőnek ez egy szimbolikus ország bizonyos értelemben.

[00:19:38]Nyilván Putyinnak fontosabb Ukrajna, mint Donald Trumpnak iránt.

[00:19:40]Tehát ilyen helyzetben Putyin rosszabb szituációban van, hiszen Donald Trump le tudja írni a veszteséget, tud előrenézni, Putyin nem is tudja, de neki nem is lehet, mert Ukrajna ugye az orosz történelmi képzelgések, vagy nem csak képzelgések, mert azért vannak tényalapja, nagyon fontos része.

[00:19:58]Ö, na mindegy.

[00:19:58]Visszatérve még a arra, hogy mi történik, tehát abban is igaza van Antonnak, hogy jobb nem mentek fel annyira az olajárak, és viszonylag gyorsan indult egy csökkenés.

[00:20:10]De az a kérdés, hogy mi lesz a pályája a csökkenésnek, hogy ez itt 80 dollár környékén megáll, lejjebb fut.

[00:20:14]Ettől is sok minden függ, például az oroszoknál, mert ha még 80 dollárra is csökk le hosszú távon, az is 7 dollár is egy jelentős tétel.

[00:20:23]Ráadásul az orosz esetben, ami még nagyon pozitív volt, egyrészt a szankciók valahol itt többször felmentés, ugye India megint tömegesen elkezdte vásárolni az orosz olajat.

[00:20:34]Másrészt az, hogy a Brendhez képest még felül is értékelődött az Urász.

[00:20:38]Tehát volt olyan idő, ami én visszanéztem az elmúlt éveket, ami példátlan, hogy az orosz olaj drágább volt, mint a nyugati, ami döbbenet volt, amikor 25 dollárral volt olcsóbb.

[00:20:48]Ugye nekünk mondogatták, hogy nem olcsóbb az orosz olaj.

[00:20:52]Volt, hogy hordonként 25 dollárral volt olcsóbb az az orosz olaj, amit mi vettünk.

[00:20:55]Na most az orosz olaj nem olcsóbb.

[00:20:57]Ez egy de ez egy kivételes pillanat az elmúlt éveket nézve.

[00:21:00]Tehát az oroszokat több több fronton is segítette ez, különösen úgy, hogy az ukránok azért viszont beszőkítették az orosz exportkapacitásokat.

[00:21:07]Tehát tehát ez ez ellensúlyozta az ukrán légi offenzívát.

[00:21:12]Sőt, még többletbevétele volt az oroszoknak, de azért van más is.

[00:21:17]Ami viszont nem múlik elnyen, az az, hogy mennyi patriot maradt.

[00:21:22]Hogyha gyártanak uszkve 600 darab patriot rakétát az amerikaiak, és körülbelül ennyit gyártanak, talán 560-at, akkor most mennyi fog menni Izraelbe a legyártott rakétákból?

[00:21:33]Mennyi fog menni Ukrajnába?

[00:21:35]hogy ezt akkor is fölvetettük, de meg is történt, hogy nem Ukrajnába mentek a legjobb a PE3-as patriot rakéták, hanem föltölteni a készleteket a fontosabb szövetségeseknek.

[00:21:47]Most rátérve Ukrajnára már találkozott, én műsor előtt megnéztem, tehát van egy fotó, amikor igaz, hogy ez csak a margóján ugye van egy ilyen kifejezés, ugye a gyűlés margóján félreültek de beszéltek szemtől szembe Zelenski meg Trump, és ebbe a CNN cikkbe nyilván nem történt még meg az is bennem, hogy lesz külön találkozó Zelenski és Trump között, ami tényleg mutatja, hogy ráf fordul Ukrajnára.

[00:22:17]Miért?

[00:22:17]Mert kellemetlen beszélni Iráról, akkor beszéljünk valami másról.

[00:22:19]Ugye rosszulatúak mondják azt, hogy azért is előtérbe került Irán, hogy ne Epsteinről beszéljenek, vagy Epsteinről beszéljenek.

[00:22:28]Na most azért kerül, azért is előre kerül Ukrajna, hogy ne Iráról beszéljenek.

[00:22:33]Lehet, hogy ez gondolom egy rossz indulatú feltételezés.

[00:22:37]De hát azért ma már annyira annyira a valóság sok szintjén működik néha a politika, hogy terelik gyakorlatilag az emberek figyelmét az egyik narratíváról a másikra.

[00:22:47]Erről még beszélhetünk, hogy nyugaton hogy terelik az emberek figyelmét.

[00:22:50]Most már olyan cikkek jelennek majd elesik a Krém.

[00:22:54]Tehát a Guardian jelent meg egy egészen vicces cikk, hogyha Ukrajnával kapcsolatban akarunk még erről beszélni.

[00:23:01]Tehát ez a terelés, ez látható.

[00:23:01]Mondom, nem tudom, hogy ez mennyire tudatos, de lehet, hogy ennek bizony vannak tudatos elemei, de mégis, hogy egy pozitívat mondjak Trumplól, összehasonlítva bussal vagy sorozatos amerikai elnökökkel, akik benn maradtak Afganisztánban, ő azt mondta, hogy nem, ez nem nyerő, le kell írni a veszteséget.

[00:23:19]És ez viszont egy olyan tulajdonság, amit nem láttunk gyakorlatilag senkinél, se amerikai elnöknél, se Putyinnál, senkinél az utóbbi években, hogy tud változtatni.

[00:23:28]És minden negatívuma ellenére, amit elmondhatunk erről a háborúról, meg az utóbbi időszakot nézve Donald Trumpról is, szerintem ez egy nagy pozitívum, és legyünk korrektek vele, mert én ilyet nem láttam Seustól, de Obamától se.

[00:23:42]ma se jött ki Afganisztánból, amikor ki lehetett volna jönni ugye Oszman Bill Lád meggyilkolása után.

[00:23:48]Ez egy bátor dolog.

[00:23:51]Szembegy nagyon sokakkal most nagyon sokakkal szembegy.

[00:23:56]És kegyetlenül ütni fogják most a választások előtt, hogy ez lesz a narratíva, hogy az ellensége megegyezett, megalkodott és egy nagyon rossz megállapodást kötött.

[00:24:08]Úgyhogy nem tudom, hogy az ő republikánus pártnak az esélyeit ez hogyan fogja hát javítani nem fogja.

[00:24:12]Az a kérdés, hogy Ukrajnában lesz-e, a háborúban lesz-e bármilyen megállapodás, mert ez még tudná javítani az ő pozícióit.

[00:24:23]Kanyarodjunk akkor arra, merthogy Attila is jeleztem azon valami itt Ukrajnával kapcsolatban, de akkor kanyarodjunk Irán felől Ukrajná.

[00:24:30]Ugy az előbb is felvetettem, hogy Putyin mit szól ez, az ukránok mit szólnak ez meg az amerikaiaknak van-e valami terve arra, hogy akkor ezt hogy rendezik?

[00:24:37]Hogy eddig voltak elképzelések, tervek satöbbi, csak aztán Trump gyakorlatilag teljesen félretette Ukrajnát, nyilván Irán miatt is, de hát nyilván amiatt is, hogy nem sikerült érdemi eredményt elérni.

[00:24:46]Hát szerintem a folyamat egyébként a megállapodás felé haladt.

[00:24:52]A én azt gondolom, hogy a tényleges érdemi munka és a pozit tehát a pozícióknak a kialakítása az valamikor tavalyi év végén történt meg.

[00:25:00]Tehát akkor lett világos, hogy milyen minimum pozíció Ukrajna és Oroszország számára.

[00:25:07]És szerintem ilyen november közepe óta lettek tényleg effektív, ténylegesen effektív tárgyalások.

[00:25:13]Ha ez a folyamat akkor folytatódott volna, én nagyon optimista voltam abban, bár itt talán vitatkoztunk erről, nagyon optimista voltam arról, hogy idén lesz lesz ezen a téren áttörés, de aztán jött a az iráni háború, és azt a háborút Donald Trump nem azért indította el, mert Zsákutcába kerültek az orosz-ukrán tárgyalások, hanem azért, mert az egyik szövetségese, ugye Izrael és Netanyahó meggyőzhette, hogy Iránban soha vissza nem térő alkalom van, hogyha most nem avatkoznak közbe.

[00:25:45]egy meggyengített, katonailag is meggyengített, gazdaságilag is meggyengített, és egyébként belülről is a ugye decemberi januári tüntetések után meggyengített iránmal, akkor elszavasztják ezt az alkalmat a rendszerváltásra, és valószínűleg Donald Trump ezt ezt elhitte.

[00:26:00]De persze vannak olyan hangok is, hogy egyébként is a a 2024-es ellenirányuló merénk kísérlet mögött ugye iráni erőket láttak, vagy volt olyan hír, hogy irániak próbálnak ellene szervezni valamit, és lehet, hogy ez is közrejátszott benne.

[00:26:18]Mindegy, mer egy kicsit más irányba mentem.

[00:26:20]De hogy február végén ez a az irányi háborúnak a kirobantása az teljesen megakasztotta ezt a ezt a folyamatot.

[00:26:27]Most visszatérnek rá.

[00:26:29]Ukrajna viszont sokkal erősebb pozíciókkal megy most szerintem, mint mint amivel a tavalyi év végén rendelkezett.

[00:26:37]Tehát hogyha megnézzük, hogy milyen, amikor kialakultak ezek a a háború alapvető vagy a tárgyalásoknak az alapvető állásai, ugye ez gyakorlatilag arról szól, hogy Oroszország is fagadta úgymond az igényét a Herson és a Zapori Zsé területekre, de azt mondták, hogy viszont a Donbasnak a maradékát azt azt meg kell kapnunk, mert Ukrajna így is, úgy is el fogja veszíteni egyébként.

[00:26:59]És ezzel tudták meggyőzni az amerikai delegációt, hogy ez ez elkerülhetetlen folyamat.

[00:27:06]Ez így is, úgy is meg fog történni.

[00:27:07]Tehát Ukrajna jobban jár, hogyha most belemegy ebbe, megőrzi a katonái, embere életét.

[00:27:15]És akkor meg tudnak egyezni.

[00:27:15]És hát valóban úgy nézett ki, hogy az orosz előranyomolás az az számokban is hát lassú, de de folyamatosan tudtak területeket területeket foglalni, és haladtak előre Donbasz maradékának elfoglalása felé.

[00:27:29]Ö Ukrajna pedig tavaly évvégén eljutott arra a pontra, hogy ők ők ők megállapodnának, de a frontvonalak mentén, tehát már nem kérnék vissza a korábbi elfoglalt területeket, de a a viszont a a még a kontrolljuk alatt lévőkből nem nem akarnak fagadni.

[00:27:47]És most ugye ott tartunk katonailag, hogy az orosz előrenyomulás az elmúlt hónapokban gyakorlatilag teljesen megállt.

[00:27:55]Pedig ilyenkor hagyományosan májustól kezdve van lehetőség.

[00:27:59]Ugye ilyenkor szokott indulni a a nyári kampány, nyári offenzíva.

[00:28:06]2025-ben és 2024-ben is az oroszok olyan 6-700 n km területet tudtak foglalni havonta Ukrajnából.

[00:28:13]Ö ez pontosabban ennyi volt a a különbség a az ukrán visszafoglalás és az orosz elfoglalás között.

[00:28:21]Most ez májusban 26 n km volt.

[00:28:26]Idén még nincsenek a júniusban ugye nincsenek meg a pontos számok, de de egyelőre nem nagyon vannak orosz eredmények.

[00:28:33]Tehát ebből a pozícióból kiindulva Ukrajna sokkal erősebben tudja képviselni azt, hogy ők nem adják fel Donbaszt és az oroszok énytelenek lesznek megegyezni a a frontvonalak mentén.

[00:28:43]És erről szerintem az Egyesült Államokat is meg tudják győzni, hogy az hogy az ukrán stratégia működik, a technológia működik már a drónok általi technológia, és az Egyesült Államoknak nem szabad bele kényszeríteni Ukrajnát egy ilyen egy rossz megállapodásba, hanem a a frontvonalak mentén történő befagyasztásba befogyasztást kell képviselniük az Egyesült Államoknak is.

[00:29:06]Szóval szerintem ennyiben mindenképpen változott a helyzet a fél év fél évvel ezelőttihez képest.

[00:29:13]Hát igen, Encoric szelleme, amire az oroszok hivatkoznak, az az, hogy igen, a két megye Donb az két megyé azt 100%-ig Oroszország, a többi az meg Státusz, tehát Herson és ez a Porie, nyilván Kríma az 100%-os az Oroszország és ehhez ragaszkodnak az oroszok, erre utalgatnak mindig.

[00:29:33]És a Kovis, de Putyin is utalt már erre, hogy hát kérem, mi megállapodtunk, a nagyok megállapodtak, igaz ukránokat nem kérdezték meg.

[00:29:40]De hát miért is mondjuk magyarként ne lepődjünk meg, hogy sőt bocs az amerikaiak is tagadják, hogy megállapodtak volna.

[00:29:48]Csak Putyin mondja.

[00:29:50]Igen, tagadják, de de nem úgy tűnik, hogy ne lett volna ott legalább egy szóbeli a két vezetők között.

[00:29:54]Nem tudjuk, igazad van.

[00:29:56]Majd emlékiratokból 20-30 év múlva esetleg lehet látni.

[00:30:00]Én azért hajlok arra, hogy ott volt valami, legalábbis, hogy Donald Trump hümmögött valamit arra, amit Putyin mondott.

[00:30:09]Még olyat is hallottam, hogy ez az amerikaiak javaslata volt, de ez már nagyon vad.

[00:30:12]Nagyon vad.

[00:30:12]Nem vagyok benne biztos, hogy nem így van, de néha a legvadabb dolgok igazak.

[00:30:17]És ugye most arról szól ez a kampánya, amire utaltam, a Guardian már lehozta, hogy az oroszok nem is tudják, hogy a vereség szélén állnak.

[00:30:27]De most már, hogy olvasták a Guardiant, most már tudják.

[00:30:29]Igen, én a Facebookomra kiraktam, de összesen vagy 40 ilyen címet gyűjtöttem össze, hogy The Tide has Turned, vagy The Tide Turns.

[00:30:36]Tehát megfordult a megfordult a háború menete magyarul, de mintha copy paste, tehát valaki kiadta volna, és a teljes nemzközi sajtó szinte ugyanazokkal a szavakkal, ugyanolyan tartalommal hoz le cikkeket, de a BBC-tól, a Dajcheig, a CNN-ig mindegyik, még az általam tisztelt váid Zakaria is döbbenet egyébként.

[00:30:53]Tehát szó szerint mintha minden szerkesztő ugyanazokat a címeket adta volna, és ez mondom itt nem egy lapról van szó, hanem 20-ról vagy 30-ról, és ezek mind nagy lapok.

[00:31:04]De miről szól ez a kampány?

[00:31:04]Mert ez egy kampány, ez egy narratíva építés.

[00:31:09]Tehát ne legyünk már naívak, hogy ez teljesen véletlen, hogy egyszerre ennyi helyen megjelenik.

[00:31:13]Arról szól, hogy Ukrajna igen, bizonyos dolgokban erősebb pozícióban van.

[00:31:19]Megszervezték a a jobban a védelmet, jobb maga a fizikai védelem.

[00:31:25]Tehát egész egyszerűen már nem nyílt lövészárkok vannak, hanem drónok ellen, tehát a drónok ellen jól védő zártlövészákok rengeteg újítást hoztak be, főleg megint csak a szárazföldi drónok terén, illetve illetve a középhatótávolságú drónok terén, amik egyébként amerikaiak.

[00:31:42]Az AI és amerikai benne, de maga a drón és amerikai, ez a Hornet nevű drón.

[00:31:47]És ez igaz alapként ez igaz, hogy Ukrajna ezekbe a dolgokba jobban áll, de összesség, és az is igaz, Antonnak igaza van, hogy Oroszország nagyon lelassult.

[00:31:57]Az már nem igaz, amit sokan mondanak, hogy itt az ukránok sok 100 kmtert visszavettek volna, mert a szürke zónában először nem számolták el orosz hódításnak, de aztán elszámolták ukrán visszavételnek.

[00:32:08]Hát ez egy érdekes érdekes megközelítése a a mat a matematikának, mert ugye kivonás nincs, de hozzáadás van.

[00:32:17]Ez egy nagyon érdekes és e és ezt el is hiszik.

[00:32:22]Tehát egyik amerikai kutatóintézet ezt nagyon halálkomolyan le is hozza, miközben a térképein látni a valóságot.

[00:32:27]Nézem a szöveget, nézem a térképeit, mondjuk Konstantinka tekintetében az ESV-nek.

[00:32:31]A térkép az korrekten megmutatja a kegyetlen valóságot, hogy nagyon rosszul áll Ukrajna a Donbas harmadik legnagyobb városában maradék négyből.

[00:32:43]A szöveg meg lehozza azt, hogy az oroszok mekkora bajban vannak.

[00:32:44]És a kettőt így egymás mellett nézem, úgyhogy egymás mellett van.

[00:32:47]És mondom ez a térkép az ez az nagyon jó.

[00:32:48]A szöveg mellette az meg hát az a ez a karikatúrája a a valóságnak.

[00:32:52]Ezért javaslom mindenkinek a lengyelvét-t az ISV helyet sokkal jobb.

[00:32:57]És ott lent benne is van bizony, hogy Konstantinka, most már Druskifka a következő.

[00:33:02]És elkezdték elkezdték bizony Szlovjansk és Kramatolc lerombolását is az oroszok, mert ugye a történet az nem egyszerűen beveszik a várost, hanem előtte jó alaposan le is rombolják, mert nyilván minél kevesebb áldozattal akarják bevenni.

[00:33:17]Tehát Konstantin Nyitifkának hetei max egy-két hónapja van hátra.

[00:33:21]Négy már város maradt, abból az egyik el fog esni.

[00:33:23]Ez az orosz krízis.

[00:33:23]Limannál megint csak nem állnak jól az ukránok.

[00:33:29]Az nagyon sokáig védekezett Liman.

[00:33:29]Ugye szerszel estéről senki nem beszélt gyakorlatilag az év elején, mintha az egy semmiség lenne.

[00:33:36]Ott az ukránok 2022-ben állították meg az oroszokat, nagyon jól védekeztek.

[00:33:40]Ez olyan tehát nekem szürreális ez az egész, hogy a nyugati sajtó ezt tállalja, mintha mintha csak az egyik felét Igen.

[00:33:47]Az oroszok szenvednek logisztikában, bár ott se ott is kimarad, hogy az ukránok is szenvednek logisztikában, mert én nézem az orosz videókat is, nem csak az ukránt.

[00:33:57]Hát azért az atokai híd az nagyon komolyakat kap.

[00:34:00]Nagyon sok töltőállomás nagyon komolyakat kap.

[00:34:02]Hát az oroszok is tudnak nagyon komoly intézkedéseket tenni, hogy az ukrán utánpótlás ne érkezzen.

[00:34:09]Be ez nem egyoldalú.

[00:34:11]háborús szabályai mind a két félre vonatkoznak, és lehet, hogy a mondom a Kimburn föld nyelven lesz egy ukrán akció, és akkor majd bejelentik, hogy úristen, már visszafoglaljuk Kríet, miközben az egy fölnyelv mindenféle logisztikai ellátottság nélkül.

[00:34:23]Tehát lehet, hogy nehéz védeni, de nehéz onnan kijutni a támadófélnek is, meg nehéz ellátni.

[00:34:31]Ugye ott van egy tizen akárhány kilométeres ez a nyeper torkolata, nyílt vízfelület, amin át kellene hozni az utánpótlást.

[00:34:37]Egy krinkinél iszonyatos veszteségeket szenvedtek az ukrák.

[00:34:39]És csak azért mondom, hogyha ez lesz, erre figyeljenek a nézők és a hallgatók, hogy mennyit szenvednek az ukránok a logisztikával, mert az egész tényleg olyan teljesen egyoldalú.

[00:34:47]De visszatérve, amit Anton mondott, szerintem tényleg arról van szó, nem arról, hogy a nyugati vezetők elhiszik, hogy Ukrajna holnap visszaodítja Krémet, vagy az európai vezetők, hanem arról, hogy hozzuk helyzetbe az ukránokat.

[00:34:58]A tárgyalóasztalnál Donald Trumpnak el lehet mondani, nézzed meg a főcéveket a sajtóban.

[00:35:03]Itt az oroszok már veszítenek.

[00:35:06]Most kell nagyot ütni az oroszokon.

[00:35:06]Nem voltál sikeres irányban.

[00:35:08]sikeres tudsz lenni az oroszokkal szemben, és akkor hős leszel.

[00:35:12]Szerintem ezt mondják most Trumpnak.

[00:35:14]Erről szól ez a G7 találkozó, hogy most itt az ideje az oroszokon egy egy nagyon nagyot szorítani, és akkor akkor majd Donald Trump bevonul a történelembe, mint Vagyimir Putyin megverője.

[00:35:25]És lehet, hogy Trump ebben a helyzetben, amikor elég kellemetlenül jön ki az iráni háborúról, erre rá fog rá fog harapni, hogy akkor legyen akkor Ukrajnát segítsük jobban.

[00:35:34]És erről szól a történet.

[00:35:36]Nem, ez nem az ukránokról szól egyébként nagyrészt.

[00:35:38]hanem részben az európai egókról, érdekekről, sőt nagyon nagy részben erről.

[00:35:45]Tehát Ukrajnának attól nem lesz jobb.

[00:35:47]Tehát igazából az Ukraj Ukrajna sorsa nem azon múlik, hogy Szavi Kramatorsz meg Druskivfka meg esetleg Konstantinka maradéka hol lesz, hanem arról, hogy mennyi mennyi mennyi ukrán ember hal még meg.

[00:36:03]De a de a dolog lényege, hogy ekkor viszont, hogyha az oroszok nem sikerül bevenni a Donbas nem túl nagy maradékát, hogy ez tizen akárhány százalék, akkor ezt el lehet adni európai ukrán győzelemnek.

[00:36:13]Egyértelműen el lehet adni európai ukrán győzelemnek és orosz verességnek.

[00:36:16]Szerintem erről szól ez a lényeg.

[00:36:21]És mondom, ebben van logika.

[00:36:21]Tehát ebbe az egész sajtóhadjáratban, az egész narratívában van logika, mert így az oroszokat beleszorítják egy olyan kompromisszum, am nincs benne a Donbasz.

[00:36:31]Akkor Oroszországon rajta a vesztes pecsétje.

[00:36:35]Kicsit hadd vitotkoz kicsit hadd vitatkozza Kati, de nem nem radikálisan, csak kicsit csak a showedvéért.

[00:36:42]Tehát ha vissza emlékszik Attila is, meg meg te is, hogy miről beszélgettünk még 24 végén meg 25, nem tudom szeptember októberében, akkor gyakorlatilag arról szólt a a beszélgetés, hogy hát hogy Pokrovsknak vége, Kupjanck elesik, Liman elesik, Konstantinka elesik.

[00:37:01]Most ott tartunk, hogy igazából Pokrovsk volt az a város, ami ami tavaly elesett, amit már 24 szeptemberére mondták.

[00:37:09]Ö, Kupjanckot sikerült visszafoglalni az ukránoknak, Limant sikerült visszaszerezni és Konstantinfka azóta is tart.

[00:37:19]Valószínűleg idén a Konstantinfka lesz ez a város, ami ami el fog esni az év végére.

[00:37:23]Most a városnak olyan 40%-át birtokolják a vagy kontrollálják az oroszok.

[00:37:28]Tehát ezt valószínűleg egy kisebb csoda kellene, hogy azt vissza tudják foglalni és megőrizni az ukrán pozíciókat.

[00:37:37]Ugye Konstantin Nyvifka egy akkora város, mint Pokrovsk.

[00:37:39]Ugye békeidőben.

[00:37:41]Pokrovsk volt a 60 63000-es, Konstantivka meg a 67000res város.

[00:37:47]De hát ha megnézzük földraziak, hogy hol van Konstantinka a a korábban elesett ukrán városukhoz képest, ugye csasszív jártó 17-18 kmre van légvonalban.

[00:38:01]Azóta, tehát Csaszivjár elfoglalása után meg Bachmut elfoglalása óta próbálják az oroszok megszerezni.

[00:38:10]Tehát ez az orosz előryomulás, amely az orosz Tehát azt kell megnézni, hogy az oroszok mit mi mik voltak az orosz stratégiai célok?

[00:38:18]Nyilván már abból is nagyon sokat visszaadtak.

[00:38:23]Már nem kell nekik ugrani, vagy kellene, csak ugye nem lemondtak Ukrajna egészéről, lemondtak a feketengeri portvédékről, ez is volt egy terv.

[00:38:30]már lemondtak a nyepör vonalig való eljutásról is.

[00:38:36]Lemondtak a négy ukrán terület teljes egészéről.

[00:38:39]Most a jelenlegi cél a Donját kis Lohanc elfoglalása.

[00:38:42]És ugye ez a legjobban kiépített ukrán erődítmény konglomeráció, ugye Kramatorsk és Slavensk.

[00:38:50]Tehát hogyha az orosz stratégiát nézzük, amely azt feltételezte, hogy az attríciós háborúban az idő előrehaladásával az ukrán képességek fokozatosan romlanak, és az orosz előrenyomulás nemhogy lassulni, hanem folyamatosan gyorsulni fog.

[00:39:08]És hát igen, hogy kezdetben 23 végén 24-ben azt mondták, hogy hát igen, lassú a, de ez egy atríciós háború, hogy Ukrajna nem fogja bírni a tempót, elfogy az ember, élő erő a lőszer és hogy aztán mint ugye ezt ezt ezt állította a sajtó, hogy az orosz úthenger jön, a húsdaráló és és ezeket a fokozatosan gyorsva meg fogják szerezni ezeket a területeket.

[00:39:34]A az orosz vezérkar már hát 24-re 24 végére várta, hogy megközelíti Kromatorsnak a a kővárosait.

[00:39:47]Aztán 25-re várta, hogy hát már harcok lesznek a Kramatorskon, Szlováckon belül.

[00:39:52]Aztán tavaly szeptemberben azt mondták, hogy jó, idén tavaszra fogják ezt elérni.

[00:39:57]Tehát akkor már harcok lesznek a városokban még még nem tartanak ott.

[00:40:00]Tehát a a valóság az, hogy annyira tehát nem, hogy felgyorsultt volna, hanem lelassult az orosz előrehaladás.

[00:40:05]És az ukrán stratégia pedig pont erre épül, hogy lemondtak az ellentámadás sikeréről, hogy a területek katonai visszaszerzéséről.

[00:40:16]Nekik egyetlen egy stratégiai cél van teljesen megállítani és gyakorlatilag befagyasztani a az orosz a vonalakat, a frontvonalakat és megállítani az orosz támadást.

[00:40:25]És ezzel már ezt a stratégiai céltá tudják érni.

[00:40:31]Ha ha a jelenlegi tempó az orosz oldalon folytatódik, akkor ki lehet számolni, hogy idén mondjuk Konstantinka, és akkor még el se érték a legnagyobb, a legnehezebben bevethető városokig.

[00:40:43]Ugye Kramatorsk volt a Donyecki régiónak regionális központja, a legjobban bevédett, tehát hogy sokkal jobban védik, mint Pokrovskot vagy Konstantinyifkát, és nem érték el még ennek a külvárosát.

[00:40:55]Tehát hogyha ezt a a jelenlegi lassolótrendet kihúzzuk, akkor akkor évek kérdése.

[00:41:01]Erről voltak, hogy erős viták, hogy hogyha hogyha extrapoláltuk az elmúlt években az el orosz elő eredményeket, akkor azt mondhattuk, hogy 10 év mire beveszik Donyecket.

[00:41:11]És erre az volt a válasz, hogy ezt nem lehet extrapolálni, mert ugye gyorsuló atríciós háború, gyorsuló ütem, egy az ukrá összeomlás.

[00:41:19]Igen, de hát valójában most meg az orosz előranyomulás gyorsul, tehát pont, hogy kihúzódik.

[00:41:23]ez a ez az elfoglalási terv vagy stratégia, és én nem látom azt, hogy hogy a következő években az oroszok ezt hogy tudnák.

[00:41:33]Lehet, hogy aztán megjön valami technológia váltás, ez ez benne van, de a jelenlegi folyamat teljesen szembement az oros stratégiával.

[00:41:43]Jó részt egyetértek.

[00:41:43]Tehát én magam egyébként azt vártam, hogy Pokros után Mirnohrad Pokrox egyébként összesen 100zres, tehát nem olyan kicsi agglomeráció.

[00:41:53]gyorsulhat az orosz előretölés.

[00:41:53]Ugye Hulia azt viszonylag gyorsan bevették.

[00:41:57]Tehát múlt év végén volt egy ilyen gyorsuló tendencia, ami a Starlinkes történettel megállt.

[00:42:04]Nyilván ezt nem lehetett előrelátni se a Starlinket, se a Hornet drónoknak a jelentős hatása.

[00:42:09]Hát ezek negatív dolgokkal az oroszok részéről.

[00:42:11]Nyilván pozitívak az ukrán rész részről nagy állat fizettetnek az oroszok.

[00:42:16]Ez mindig az.

[00:42:17]Én csak arról beszélek, hogy ez a jelenlegi narratívan már nem arról szól, amit egyébként az ukránok mondanak, hogy fogyasszuk be, hanem akár még vissza is lehet venni területet.

[00:42:25]Ezt mondja gyakorlatilag a nemzetközi sajtónak a fővonala, de mondom áramlatszerűen copy paste címekkel.

[00:42:32]És ez azért van, mondom, hogy Donald szerintem mondjuk ez nyilván feltételezés elmélet összeesküvés Trump meggyőzhető legyen, hogy szálljon vissza, mert győztes ugye a győztes háborúthoz jobb csatlakozni, mint a veszteshez.

[00:42:46]csatlakozzál Donald Trump.

[00:42:48]Baromi sokba kerül ez az egész Európának.

[00:42:49]Csatlakozzál Trump, és akkor a győztesekkel lehetsz.

[00:42:52]Nem veszi be orosz és akkor a feltételt azt szabjuk, hogy nem veszi be Oroszország Szovionskot, mer szlovskot és Kramatorskot.

[00:42:59]Nyilván mindig a győzelem meg a veresség mércé, nem mindig, erről lehet objektív mércetét is, de van egy percepciós mérce.

[00:43:05]Ha ezt a két várost nem veszik be az oroszok, a percepciós mércében mindenképpen vereség ez a hadjárat.

[00:43:11]Még akkor is, hogyha a krém felé megvan a szárazföldi összeköttetés.

[00:43:17]Még akkor is, hogyha mit tudom én 80 x%-át el mindegyik, sőt hát ugye Luhansfesetével gyakorlatilag 100%-át bevették ezeknek a megyéknek.

[00:43:27]Tehát szerintem percepciós győzelemről szól ez a narratíva, és mondom narratívára fókuszáljunk, mert ez próbáljuk meg mindig megérteni, hogy mi miért történik, ne csak utólag kövessük.

[00:43:38]Tehát szerintem erről szól ez a narratíva, hogy Donald Trump szálljon vissza, és lehetőleg az oroszokat kényszerítsük bele egy olyan megegyezésbe, amibe amibe még amiben még egyébként egyetértek Antonnal.

[00:43:49]Ez már akkor is vereség, ha beveszik a dombat stratégiai értelembe.

[00:43:53]Ezt három éve megírtam, hogy ez lesz a vége, hogy stratégiai értelemben az oroszok oroszok vereséget szenvednek.

[00:43:58]Csak akkor mondom, na most már narratíva értelemben is vereség, és ezért fontos ez, de még egy dologért fontos szerintem a tél miatt, mert nem sikerült megtörni az ukránokat egyik télen se.

[00:44:10]Az oroszok próbálkoztak, de azért az elmúlt tél már nagyon közel volt, főleg azért is, mert hidegebb volt.

[00:44:16]Az oroszok akkor még ott egy remény a következő tél, mert láthatóan, hogyha a fronton nem tudnak áttörést elérni, és egyelőre nem tudnak, és mondom, hogyha extrapolárunk, akkor nem tudnak, mi van akkor a hátországban érnek el áttörést?

[00:44:30]És az a kép, ami Ukrajnálól ér, hogy itt hősiesen kitart mindenki, és mindenki csak harcolni akar, ez már nagyon megváltozott.

[00:44:40]Tehát azért egy még egy telet az ukraján társadalom, hogy bírna ki?

[00:44:42]Nem tudom, lehet, hogy kibírná.

[00:44:43]Félértés neyen, csak ki akarja ezt megkockáztatni?

[00:44:45]Tehát ezért kell ezt lezárni a következő tél előtt.

[00:44:50]N mondom, lehet, hogy Ukrajna hát engem mindig mindig mindig pozitívan lepett meg az ukrán ellenállás.

[00:44:53]Tehát nem gondoltam volna.

[00:44:56]Azt mindig tudtam, hogy egész Ukrajnára képtelenek az oroszok.

[00:45:00]Tehát ebben on record vagyok, hogy egész Ukrajnát képtelen Oroszország meghódítani, megtartani meg végképp.

[00:45:04]De az, hogy ennyire ennyire kevés lesz, amit elvisznek, azt azért nem gondoltam volna.

[00:45:11]De ettől függetlenül mondom, azért az ukrán nép kitartásának is van egy vége, és ezt nem akarják szerintem Zelenszkiék már kipróbálni, meg talán a nyugat se.

[00:45:20]És most egy nagy narratívapus, meg katonai vagy minél nagyobb állatfizetésének az osz és hátha akkor meg lehet állapodni.

[00:45:26]És há hogyha Donald Trump visszatér a klubba, akkor akkor még jobbak a tétek, mert a ugye Putyinnak ez egy nagy remény volt, ugye 24-es választások után jön Trump szétveri a nyugati egységet, bedobja a busz alá Ukrajnát, kezünk egymás kezébe csapunk, bejöhetnek az amerikai cégek, kereshetnek pár száz milliárd dollárt esetleg, és akkor mindenki jól jár.

[00:45:47]És ugye a Kínával kapcsolatban pedig akkor az egyensúlyozó szerepébe visszaállunk.

[00:45:53]a Kína alá beszorult másodrendű, nem vazallus, de másodrendű szövetséges státusza helyett.

[00:45:58]Tehát szerintem ez a nagy kép, és a nagyképet próbáljuk meg megérteni mindig, ne csak a fő címekre reagáljunk, hanem próbáljunk mögé menni.

[00:46:06]Csak ezért mondtam ezt, hogy szerintem ez lehet a narratíva a hátter.

[00:46:10]Lehet, hogy teljesen blőd, amit mondok.

[00:46:12]Majd meglátja a történelem, vagy a történelemben látni fogjuk, hogy hogy mi történt valójában.

[00:46:19]Na, köszönöm nektek a mostani beszélgetést és a kedves nézőknek és hallgatóknak, akik követtek, hallg, hallgattak bennünket, tegyenek így jövő héten és kövessenek, hallgassanak bennünket.

[00:46:28]Búcsúzik az ütköző zóna, búcsúzik a házigazda póstván.

[00:46:32]Viszontlátásra, viszont hallásra.