Kontextus 35:05

Drónháború: eszkaláció vagy megoldás? – Ütközőzóna: Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton

ukrán háborúdrónháborúgeopolitikaeszkalációközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Drónháború: eszkaláció vagy megoldás? – Ütközőzóna: Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton
tl;dr
  • Pócsa István bejelentette, hogy a Mandiner bizonytalan jogi helyzete miatt a műsor a saját YouTube-csatornáján folytatódhat, a nézőket követésre kérte.
  • Rekordméretű ukrán dróntámadás érte Oroszországot: közel 1000 drónt indítottak, főleg olajfinomítókat célozva, ami benzinkorlátozásokhoz vezetett.
  • „Oroszország hajlandó tárgyalni, a tárgyalási folyamatot folytatni kell" – Vlagyimir Putyin

  • Demkó Attila szerint a dróntámadások és Putyin békülékeny hangneme egyaránt Donald Trumpnak szól: az ukránok győztesnek akarnak látszani, az oroszok tárgyalni készek, de a fronton Ukrajna rosszul áll.
  • Több száz drón elleni védekezésre nincs hatékony technológia; ez „a gyengék háborúját" segíti, és lehetővé teszi az ukrán visszacsapásokat.
  • Bendarzsevszkij Anton rámutatott, hogy Belarusz kettős helyzetben van, és az ukrán ultimátum az átjátszóállomások lekapcsolását, az olajfinomítói kapacitások kiváltását és a regionális hatalmi fölényt célozza.
  • Demkó Attila három lehetséges ukrán válaszlépést vázolt: átjátszóállomások támadása, a moziri olajfinomító kiütése vagy határ menti falvak elfoglalása önkéntesekkel; Zelenszkijnek lépnie kell, ami eszkalációval vagy arcvesztéssel jár.
  • Lukasenka kutyaszorítóban van, a háború kiterjedésének veszélye fennáll; a lengyel-ukrán viszony megromlásának elemzését Pócza saját csatornájára helyezte át.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Mandiner helyzete és a csatornaváltás bejelentése

A beszélgetés elején Pócza István házigazda egy szolgálati közleményt intézett a nézőkhöz. Elmondta, hogy a Mandiner körül bizonytalan helyzet alakult ki egy alaptörvény- és törvénymódosítás következtében. A műsorok hosszú távú folytatása érdekében azt kérte a nézőktől, hogy kövessék be a saját YouTube-csatornáját, mert elképzelhető, hogy a beszélgetések ott folytatódnak. Hangsúlyozta, hogy a Mandiner csapata nem adja fel, jogi és egyéb megoldásokat keresnek, hogy a nézők ne maradjanak tartalom nélkül. A beszélgetés utolsó részét már a saját csatornáján folytatják, hogy a nézők könnyebben odataláljanak.

A drónháború eszkalációja

Az ukrán dróntámadások felerősödése

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az elmúlt hetekben drasztikusan felerősödtek az ukrán dróntámadások Oroszország ellen. Míg korábban az oroszok rendszeresen több száz drónnal támadták Ukrajnát, Ukrajna erre sokáig nem volt képes. Idén március-áprilistól azonban mennyiségi áttörés történt: az ukránok több száz, akár több ezer kilométer távolságra is elérik az orosz célpontokat. Bendarzsevszkij Anton kiemelte, hogy a háború több mint négy éve alatt a múlt héten történt a legnagyobb dróntámadás, amelyet Ukrajna hajtott végre: közel 1000 drónt küldtek Oroszország területére, ebből közel 200 Moszkva térségét érte. Az ezt megelőző héten a szentpétervári gazdasági fórumot is támadások érték.

Demkó Attila hozzátette, hogy az ukránok látványos találatokat értek el, például egy tartály felrobbant, amelynek teteje „mint egy kupak" repült a levegőbe. Az ukránok elsősorban az olajfinomítókat és az olaj- és gázinfrastruktúrát támadják, ami egyrészt az exportot, másrészt a belső ellátást érinti. Moszkvában és a Krímben, de már Omszkban sem lehet korlátlanul benzint vásárolni, az oroszoknak sorban kell állniuk a benzinkutaknál. Demkó szerint „az oroszoknak a nyara bizony elég rossz lesz, hiszen a krími nyaralást elfelejthetik".

Az orosz vezetés hallgatása és Putyin reakciója

Bendarzsevszkij Anton részletesen beszámolt arról, hogy az orosz vezetés egy hétig nem kommentálta a támadásokat, miközben az orosz média és a propagandisták is lesújtóan nyilatkoztak. Külön kiemelte Vlagyimir Szolovjov műsorát, ahol a propagandista percekig magába roskadva ült a stúdióban, majd azt mondta: „hogy jutottunk el idáig, mit teszünk, valamit tennünk kell". Anton ironikusan megjegyezte: „micsoda médiaszabadság van Oroszországban". Szolovjov értelmezése szerint nem elég kemények, és Ukrajnát „el kell törölni a föld színéről".

Putyin tegnap szólalt meg először egy online kormányülést közvetítő beszélgetésben. A várakozásokkal ellentétben nem durva üzenetet közvetített, hanem meglepően békés hangnemet ütött meg. Azt mondta, Oroszország hajlandó tárgyalni, de csak a korábban felvázolt feltételek mentén, az ankarai formula szerint. Ez a formula vélhetően bizonyos területek befagyasztását és a donbaszi területek feletti kontroll megszerzését feltételezi. Este több orosz tisztségviselő is ráerősített erre a retorikára, hangsúlyozva, hogy Oroszország régóta akar tárgyalni.

„Oroszország hajlandó tárgyalni, a tárgyalási folyamatot folytatni kell" – Vlagyimir Putyin (Bendarzsevszkij Anton idézete alapján) *

Demkó Attila értékelése: Trumpnak szóló üzenetek

Demkó Attila szerint ez a retorikaváltás nem jelenti azt, hogy közeleg a béke, de jelentős változás, mert az orosz lakosság milliói kezdik érezni a háborút. Bár az orosz gazdaság ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, most már otthonaik közelében is becsapódások vannak, civil áldozatok is előfordulnak. Ez nyomást gyakorol Putyinra.

Demkó hangsúlyozta, hogy a dróntámadások önmagukban nem fordítják meg a háború menetét – a háború a fronton dől el. Kupjanszk, Szvatove, Konsztantyinivka, Liman térségében az ukrán haderő nagyon rosszul áll, noha fél éve még az ukránok jelentős győzelmet arattak Kupjanszknál. A drónháború azonban óriási blamázs az orosz vezetésnek, és politikai nyomást jelent.

Demkó szerint az egész drónkampány részben Donald Trumpnak szól. Az ukránok azt akarják elérni, hogy Trump támogassa Ukrajnát, mert „Trump a győzteseket szereti, a veszteseket utálja". Az oroszok vesztesnek tűnnek, az ukránok győztesnek – ez a percepció, még ha a valóság nem is ez. Az amerikai sajtóban megjelenő „Ukraine will win" típusú cikkek Trumpnak szólnak, hogy itt a győzelem lehetősége, és ha Iránt nem sikerült megverni, Putyint sikerülhet. Az oroszok pedig azt üzenik Trumpnak, hogy ők hajlandók tárgyalni, csak az ankarai megállapodást kellene visszahozni, ami a Donbasz feladását jelentené Ukrajna részéről.

„Én nem hiszek abban, hogy az oroszok most békülékenyebbek lettek volna. Szerintem Trumpnak üzennek, hogy jaj, hát nem rajtunk múlik, csak ankarai szellemét hozzuk vissza, ami azt jelenti, az ukránokat fel kéne adni a Donbaszt." – Demkó Attila *

A drónvédelem korlátai

Demkó Attila rámutatott, hogy Oroszország sem találta meg az eszközt a több száz vagy több ezer drón elfogására. Ezt a technológiai kihívást az USA sem oldotta meg taktikai szinten, és Izrael sem – ott is rendszeresen látni Hezbollah-találatokat izraeli járműveken. „Ez a technológia bizony a gyengék háborúját segíti" – fogalmazott. Ukrajna most közel egy az egyben vissza tud csapni Oroszországra, kivéve, hogy Oroszország egész területét nem tudja támadni az ország hatalmas mérete miatt. Zelenszkij bejelentette, hogy elérik majd a 3000 km-es hatótávolságot is, de az orosz méretekhez képest ez sem fed le mindent.

A belarusz-ukrán viszony és az ultimátum

Lukasenka taktikázása

Bendarzsevszkij Anton szerint Belarusz olyan a háborúban, „mint Schrödinger macskája" – ott is van, meg nincs is, háborúban is áll, meg nem is. Mindent megtesznek az oroszok támogatásáért, de a belarusz katonákat nem küldték Ukrajna területére, és ez most sem fog változni. Az ukrán ultimátum politikai kommunikáció, amelynek három oka van.

Először is, Ukrajna most nyerésben érzi magát, és diktálni próbál. Lukasenka pedig jól érzi a változásokat: 2022 elején még azt mondta Zelenszkijnek, hogy felesleges ellenállni, 2022 végén viszont már azt állította, hogy ő eleve mondta Putyinnak, hogy ne támadjon meg egy baráti nemzetet. Az elmúlt másfél évben látványos közeledést indított a Nyugat felé, amnesztiát hirdetett, politikai foglyokat engedett ki, köztük Andrzej Poczobut lengyel-belarusz újságírót is.

Másodszor, Belarusz az egyik legnagyobb olajfeldolgozó a térségben. Lukasenka üzleti modellje arra épült, hogy kedvezményes áron vett orosz olajat, feldolgozta, majd piaci áron adta tovább. Az oroszországi kieső kapacitásokat Belarusszal lehet pótolni, ezért az ukránok figyelmeztetik Lukasenkát, hogy gondolja meg, hogyan segíti Oroszországot.

Harmadszor, Ukrajna kihasználja Lukasenka nyugati közeledését, és feltételeket szab: akadályozza az átjátszóállomásokat, amelyeket az orosz drónok használnak. Anton szerint vannak jelek, hogy Lukasenka engedett Zelenszkijnek, és lekapcsolta az orosz MTS telekommunikációs szolgáltató hálózatát a határ mentén, de ezt nem tudta 100%-osan megerősíteni. Orosz Telegram-csatornákon vannak ilyen panaszok.

„Ha Lukasenka közeledni akar, hát akkor kapcsolja le. Nyilván nem ezt mondja direktben, de ez a fenyegetés annak szól. Kapcsolja le az átjátszóállomásokat." – Bendarzsevszkij Anton *

Demkó Attila drámaibb forgatókönyvei

Demkó Attila szerint a helyzet drámaibb, mint ahogy Anton látja, és az ukrán ultimátum nem biztos, hogy blöff. Három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel:

  1. Átjátszóállomások elleni támadás: Ezek valós ukrán sérelmet jelentenek, hiszen az orosz drónok így pontosabban tudnak támadni, és ez ukrán életekbe kerül.

  2. A moziri olajfinomító kiütése: A moziri olajfinomító évi 12 millió tonna kapacitású, ami jelentős – Magyarország, egy nagyobb gazdaságú ország, csak 8 millió tonnát finomít. Belarusz több olajfinomítóval is rendelkezik, és onnan az orosz hadsereg támadhatatlan módon ki tudja szolgálni magát. Mozir mindössze 100 km-re van az ukrán határtól, így az ukrán képességekkel könnyen elérhető lenne. Bár az oroszok Kazahsztántól is vásárolnak finomított olajtermékeket, Mozir kiütése komoly veszteség lenne.

  3. Belarusz önkéntesek bevetése és határ menti falvak elfoglalása: Vannak belarusz önkéntesek az ukrán hadseregben. Ha Pinszk környékén, a Pripjatyi-mocsarak vidékén elfoglalnának egy-két falut, és ezt belarusz felkelésként tüntetnék fel, az leköthetné a belarusz hadsereget. Demkó szerint ez nem kizárható forgatókönyv.

Demkó hangsúlyozta, hogy ha Zelenszkij nem lép valamit az egyhetes ultimátum lejárta után, arcot veszít. Ha viszont meglépi, akkor kiterjed a háború. Kérdés, hogy Lukasenka hogyan válaszolna – egy ukrán drónparancsnok állítólag azt mondta, hogy 400-500 célpontjuk van Belaruszban, mire Lukasenka azt válaszolta, hogy nekik csak egy célpontjuk van Ukrajnában (Kijev). A belarusz hadsereg körülbelül 20 000 bevethető katonával rendelkezik, ami az ország méretéhez képest nem jelentéktelen, de ehhez a háborúhoz képest nem túl nagy haderő.

Demkó szerint az amerikaiak részéről lehet nyomás, hogy Ukrajna ne lépje meg ezt, de az európaiak „már eléggé megvadultak". A lengyel-ukrán viszony súlyos megromlása tovább romolhatna, ha Belaruszban háború lenne, mivel ez Lengyelországot súlyosan érintené – van lengyel kisebbség Belaruszban, és Litvánia is nyitni kezdett Belarusz felé.

„Tehát ha Zelenski nem lép ezután valamit, hogyha ugye lejár az egyhetes ultimátum, nem is tudom, egy-két napon belül lejár, akkor ő arcot veszít. Ha meg meglépi, akkor kiterjed a háborút." – Demkó Attila *

Ukrajna regionális hatalmi attitűdje

Demkó Attila kiemelte, hogy az ukrán külpolitika teljesen független, és ez bizonyítja, hogy Ukrajna nem az Egyesült Államok vazallusa – „ez egy négy és fél éves tévedés itt a magyar gondolkodásban". Ukrajna regionális hatalomként viselkedik, lekezelően bánik a szomszédos országokkal, így Belarusszal is. Zelenszkij fogadta Szvjatlana Cihanouszkaját, „az igazi Belarusz elnököt", és hasonlóan bánt Moldovával és korábban Magyarországgal is. „Mi vagyunk a hatalom, ti kis vazallusok vagytok körülöttünk" – jellemezte az ukrán attitűdöt Demkó.

Lukasenka kutyaszorítóban van, nincs jó lépése – vagy az oroszokkal, vagy az ukránokkal kerül szembe. Demkó párhuzamot vont a magyar történelemmel: hasonló dilemmáink voltak 1941-ben, amikor a németek bevonultak Jugoszláviába.

A lengyel-ukrán viszony megromlása

A beszélgetés végén Pócza István bejelentette, hogy a lengyel-ukrán viszony látványos és drasztikus megromlásáról szóló részt már a saját YouTube-csatornáján folytatják, ahová átkattintásra kérte a nézőket. A téma érdemi kifejtése így ebben a beszélgetésben nem hangzott el.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Bródi": Az átiratban szerepel, hogy „talán Bródi mondta azt hogy 400 vagy 500 célpontunk van Belarusban". A név valószínűleg egy ukrán drónparancsnokra utal, de a pontos személyazonosság nem rekonstruálható az átiratból.
  • „Squaddelme": Az átiratban „Kupjang Squaddelme, Konstantinivka, Liman" szerepel. A kontextus alapján valószínűleg Szvatove városról van szó, de a torzítás miatt nem lehet teljes bizonyossággal azonosítani.
  • „Teri találat": Az átiratban „a láthattuk ugye a azt a Teri találatot" szerepel. A kontextusból ítélve egy látványos dróntalálatra utal, de a „Teri" szó jelentése nem rekonstruálható egyértelműen – lehet egy helyszín, létesítmény vagy egyéb megnevezés torz alakja.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat.

[00:00:09]Ez itt az Ütköző zóna a kontextus csatornán.

[00:00:11]Állandó szakértővendekkel Demko Attillával, Bendsevski Antonnal, illetve a házigazdával, Póce Istvánnal.

[00:00:16]Sziasztok!

[00:00:19]Szeretettel köszöntelek benneteket is.

[00:00:21]Sziasztok!

[00:00:21]Sziasztok!

[00:00:23]Rögtön egy félhivatalos szolgálati közleménnyel kezdenék a kedves nézők felé.

[00:00:27]Szerintem hogy hírekből értesültek.

[00:00:29]Kommentben láttam már, hogy többen értesültek és érdeklődtek, hogy mi történik a mandinerrel meg a mandiner körül.

[00:00:35]Amit el lehet jelen helyzetben mondani, hogy olyan típusú alaptörvénymódosítás és törvénymódosítás történt, illetve történik, amelynek az eredményeképpen a Mandinernek a helyzete és a Mandiner körüli helyzet az alapvetően egy bizonytalan helyzetbe került, egy bizonytalan hangulatba, bizonytalanná vált.

[00:00:53]Ebből a fakadóan pedig és ugye mi szeretnénk biztosra menni, ezt más műsoraimban is elmondtam.

[00:01:01]Szeretnénk ezeket a műsorokat meg ezeket a beszélgetéseket megtartani és hosszútávon folytatni olyan helyeken, olyan csatornákon, ahol ezek biztosan folytathatóak.

[00:01:09]Ebből fakadóan pedig azt a döntést hoztam, meg hoztuk, hogy a ez a műsor is, ebben a műsorban is jelezném, hogy aki biztosan szeretne velem velünk maradni, azokat nagy szeretettel kérem és várom, hogy jöjjenek át és az én YouTube csatornámat kövessék be, mert nem kizárt, hogy bizonyos szempontból ezek a beszélgetések ott folytatódnak.

[00:01:31]azt biztos, hogy ott folytatni tudjuk, és az is biztos, hogy a Mondinia csapata nem adja fel, hanem keresi a megoldásokat, mind egyébként a a jogi megoldásokat, mind pedig más típusú megoldásokat.

[00:01:42]Azon dolgozunk, hogy a kedves nézők ne maradjanak tartalom nélkül, ne maradjanak a megszokott szakértőink nélkül, és ne maradjanak egyébként anélkül a világnézet nélkül, amit úgy gondolom, hogy önök is vallanak, és mi is képviselünk.

[00:01:57]Úgyhogy mutatjuk is.

[00:02:01]Közben már látják, hogy hova kell kattintani a videónak a leírásában is megtaláják, meg a videó végén is meg fogják majd találni, mert ilyen beszélgetésnek az utolsó részét már az én csatornám fogjuk folytatni, hogy könnyebben odataláljanak a kedves nézők, de még ne menjenek azért nagyon el, mert igyekszünk kitartani, és itt leszünk, és itt leszünk önökkel.

[00:02:18]Na de akkor vágjunk bele a beszélgetésbe, méghozzá izgalmas témákkal, merthogy most már hetek óta zajlik ez a történés, hogy ilyen dróntámadások zajlanak oda-vissza, és hát nem a az eddig szokásos szinteken, tehát hanem hirtelen ez a drónáború, ez ez drasztikusan felerősödött, főleg az ukránoknak a részéről.

[00:02:38]Az ukránok már nagyon könnyen, nagyon határozottan elérik Moszkvát, elérik Szent Pétervárt.

[00:02:46]Nagyon látványos támadások voltak ugye a közelmúltban is a láthattuk ugye a azt a Teri találatot, aminek az eredményeképpen egy ilyen tartály, de majd megerősetek ugye felrobbant és a teteje ugye mint egy kupak felrepült a levegőbe.

[00:02:58]Ugye ez nagyon látványos támadás volt és hát nyilván az oroszok ezeket a nagyon látványos támadásokat sem szívlelik.

[00:03:03]És vannak ezzel kapcsolatban orosz válaszok.

[00:03:05]Az orosz válaszok ugye az elmúlt időszakban is azért erősek voltak, ők is támadásokat vittek az ukránok ellen, de most van egyfajta nagy felső kommunikáció is a nagy hallgatás után, de erről már Antont kérdezem.

[00:03:20]Mit szól ehhez Vladyimir Putyin?

[00:03:22]Mit kommunikál erről az orosz vezetés?

[00:03:24]Tehát ugye ez egy olyan dolog, amit azért nem nagyon lehet eltagadni.

[00:03:28]Az emberek azért látják, hallják, érzékelik, hogy hát történnek ezek a támadások.

[00:03:34]Tehát igen, a az elmúlt hetekben nagyon felerősödtek mennyiségben az ukrán támadások.

[00:03:39]A az oroszokhoz már bármennyire szomorú, de hozzászoktunk, hogy az elmúlt hát több mint egy év során 4 5 6 700 drónnal támadják Ukrajna területét.

[00:03:51]Erre Ukrajna edig nem volt képes.

[00:03:53]És idén nagyjából március- áprilistól kezdve történt egy olyan mennyiségi áttörés, ami azt eredményezte, hogy több 100 drónnal több 1000 k akár több 1000 km távolságra is elérik az orosz célpontokat.

[00:04:06]És múlt héten volt a háború több mint négy évének a legnagyobb drón támadása.

[00:04:12]Közel 1000 drónt küldtek az ukránok, tehát Ukrajnához kapcsolódik egyébként az a rekord.

[00:04:20]több mint 1000 drónnal támadták Oroszország területét, és ebből közel 200 drón pedig Moszkva területe területét érte, és ugye az volt a a különleg előtte pedig előtte való héten pedig ez Szentpétervári gazdasági fórumot érték ilyen támadások, ami szintén hát nem nem annyira tetszett az orosz vezetésnek.

[00:04:39]Ö és ugye az volt az érdekes, hogy eltelt egy hét, és az orosz vezetés nem kommentálta ezeket a támadásokat.

[00:04:47]Tehát az orosz még az orosz média is tele volt a a dróntámadásokról szóló hírekről.

[00:04:53]Sőt, az orosz propagandisták, akik a háborról 024-ben tudósítanak, még ők is lesújtó módon beszéltek, hogy hát mit csinál Oroszország, hogy nem képes megállítani ezeket a támadásokat.

[00:05:11]Van egy nagyon ikonikus műsora Vladyimir Szolovjovnak, mármint az egy ikonikus adás, ami a moszkvai dróntámadás napján történt.

[00:05:22]Hát gondolom ez egy ilyen dramaturgiai fordulat volt, hogy mutatta Szolowot perceken keresztül a kamera, miközben ott ül magába roskadva a stúdióban, és nem szólal meg, és a végén egyszer csak megszólal, hogy hát, hogy hogy jutottunk el idáig, mit teszünk, valamit tennünk kell.

[00:05:40]És tehát a lényeg, hogy micsoda médiaszabadság van Oroszországban, Anton ezzel ezt ezt sikerül alátámasztani.

[00:05:50]Én csak ő ugye nem így értelmezte, hogy hát Oroszország háborúzik, ezért van egy ukrán válasz, hanem ő úgy értelmezte, hogy nem vagyunk elég kemények, és ezt az Ukrajnát már el kell törölni a föld színéről.

[00:06:00]Nagyjából ez a ez volt Szoró Jobnak az értelmezése, de ugye az orosz vezetők viszont nem szólaltak meg.

[00:06:07]Tehát mindenki azt várta, hogy mit mond Putyin.

[00:06:10]És tegnap a feleség fél feleségemmel volt egy ilyen beszélgetésünk, hogy mondta, hogy hát, hogy nem gondolom azt, hogy olyan gyanús csend van Oroszország részéről, ez nem jót jelent.

[00:06:20]És hát mondom, hát igen, hogy lehet, hogy erőket gyűjtenek és és valamire készülnek.

[00:06:26]És tegnap szólalt meg először Vlanyimir Putyin, és sokan azt várták, hogy valami nagyon durva üzenetet akar közvetíteni, megint előhozza az orosz nukleáris erőknek a kérdését, és nem ho egy online beszélgetés vagy ilyen tárgyalás volt a az elnök és az orosz kormány között, és ezt közvetítették, tehát publikus volt és egyébként más kérdések volt kerültek szóba, de a végén azt mondta, hogy az egyebek mellett meg kell említsem a náci Kievi rezsim szörnyű támadásait országunkal szemben.

[00:07:04]Kezdte Putyin, és aztán hirtelen ilyen meglepően békés hangnemre tért.

[00:07:07]Azt mondta, hogy Oroszország hajlandó tárgyalni, a tárgyalási folyamatot folytatni kell.

[00:07:13]Ö persze azt is elmondta, hogy csak azokkal a feltételeken, amiket Oroszország korábban felvázott, az úgynevezett ankorajsi, ugye az alaszkai formula szerint, amire az oroszok mindig hivatkoznak, de az amerikaiak erről nem mondanak semmit.

[00:07:30]Szóval tehát vélhetően ez a bizonyos területeken befagyasztás, más területeken, ugye dombaszi területeken pedig a a kontroll megszerzését feltételezi ez a ez az orosz elgondolás, ez az orosz béke.

[00:07:45]De ugye önmagában érdekes volt az üzenet, hogy nem a az az ukrán támadása nem az volt a válasz, hogy hát akkor még keményebben odacsapunk és eltöröljük.

[00:07:54]Ugye ezt szokták mondani, hogy a a Kievi döntéshozó a helyeket vagy helyszíneket eltöröljük, megsemmisítjük.

[00:08:06]Most most nem ez volt az üzenet, hanem hogy Oroszország hajlandó tárgyalni.

[00:08:08]Hát tárgyaljunk.

[00:08:10]És utána ez volt valamikor délután folyamán tegnap, és utána az este folyamán hirtelen több orosz cisztviselő pedig ráerősített erre.

[00:08:17]a főügyész, azt hiszem a miniszterelnök helyettes, sorba mondták, hogy hát Oroszország Oroszország régóta akar tárgyalni.

[00:08:27]Hát ez ez teljesen természetes, hogy tárgyalnunk tárgyalnunk kell, de persze orosz feltételek mellett, de hát mi régóta mondjunk, hogy tárgyaljunk.

[00:08:35]Úgyhogy ez valamilyen szinten érdekes retorikaváltás.

[00:08:38]Nem nem állítom, hogy aztán nem követi valamilyen nagyon kemény válaszcsapás ezeket a nyilatkozatokat orosz részről Ukrajnával szemben, hogy megmutassák, hogy ők képesek rá.

[00:08:50]De de érdemes érdemes figyelni, hogy hogy Oroszország hirtelen a tárgyalások irányába ment-e a retorikában.

[00:09:00]Attila, jön a béke?

[00:09:02]Hát ettől még nem jön a béke, de de nyilván ez egy jelentős változás abban az értelemben, hogy az orosz nép és az orosz átlapi emberek tömegei, milliói kezdték érezni a háborút.

[00:09:14]Kezdik érezni a háborút.

[00:09:17]Ugye 2022-ben arról volt szó, hogy az orosz gazdaság megbukik, tönkremegy.

[00:09:22]Ehhez képest Oroszország jóval ellenállóbbnak bizonyult.

[00:09:29]Talán az ikonomisy is megjelen egy egy cikkről, hogy bizony itt tévedtek a nyugati jellemzők, de most tényleg van egy olyan helyzet, amikor arra évbrednek az oroszok úgy, hogy az utánok négy éve, hogy szól a régiadó, hogy otthonaikhoz közel becsapódások vannak, vannak civilozatok, és nyilván az ukránok sem elsősorban a civileket célozzák.

[00:09:55]egyébként az oroszoknak se ez a célja, hogy kivéleket lőjenek elsősorban, de ha lelőnek egy drónt, mondjuk egy olajfinomító felé megy ez a drón, lelövik és egy házra esik rá, akkor bizony ott lesznek civiláldozatot elkezdtek halni az oroszok, az orosz civilek is, vagy éppen nemrégében volt, hogy egy Belorusz busztért találak orosz eleten.

[00:10:18]Az az nem egy ilyen stratégiai bombázás során, de de kezdik érezni a háborút.

[00:10:24]És ez bizony ez bizony nyomást gyakorol Putyra.

[00:10:27]Én régebben mondtam, ha én ukrán lennék, a négy orosz négy moszkvai nagy repteret támadnám, hogy érezze az orosz név, ugye nem tudna repülni.

[00:10:36]Ez is egy módszer, hogy az olajfinomítókat meg a olaj és gázinfrastruktúrát támadják.

[00:10:41]Ugye egyrészt az exportot, másrészt magát a a az olajfinomítást.

[00:10:48]Azaz Moszkvába, különösen a Kríben, de már OMSba se vehet az ember annyi benzint, amennyit akar.

[00:10:57]És ezért ezt mindenki érzi.

[00:10:57]Tehát az oroszoknak a nyara az bizony elég rossz lesz, hiszen a krími nyaralást elfelejthetik.

[00:11:07]Állhatnak sorba több nagy városba, hát omsziság kisváros, nagyvárosba, a benzinkutaknál.

[00:11:12]Tehát ez mindenképpen egy egy változás, csak ezzel újra nem fordította meg a háború menetét, mert a háború az a fronton dől el.

[00:11:23]És a hátországban, hogyha megnézzük az ennél sokkal durvább bombázásokat, mondjuk Németországgal szemben, 1930 4345, vagy akár a britekkel szemben, ez nem ez önmagában nem fordítja meg a háború menetét.

[00:11:38]Az kétségtelen tény, hogy ez óriási blamás.

[00:11:44]az orosz vezetésnek.

[00:11:44]Tehát ugye a Anton említette a az egyik leg szörnyűbb és erkölcstelenebb orosz propagandistát, aki aki magával roskadva ül, ugye szológjobot, magával roskadva ül perceket.

[00:12:01]Egyébként elég kemény dolgai vannak korábban a Starling kapcsán, amikor a Starling volt, akkor is az oroszok nagy bocizemekkel néztek, hogy úristen, ezt meg lehet velünk tenni, hogy akkor lőjük le nukleáris fegyverekkel a Starlinket.

[00:12:13]Csak azt felejtette el ez a ez a katonai zseli, hogy hát a Starlink az sok ezer műhold, tehát azért elég nehéz, mert ott elkezdenek műholdakat lelőni, ugye nagyon könnyen az orosz műholdakra is sort kerülhet, vagy akár vagy baleset lő.

[00:12:27]Na mindegy.

[00:12:27]Tehát itt itt meg meg n meg ha az orosz oldalakat nézzük, akár a Rbert, Rybert, akár az Aradát, én ezeket nézem, hát ott van ez a részben megdöbbenés, részben dű, hogy most mit csináljunk, de de ez de ez önmagában egy politikai nyomás.

[00:12:44]Ez meg nyilván van egy katonai eleme is, csak az utolsó, akinek nem lesz dízele meg benzine, az a hadsereg lesz.

[00:12:51]Tehát a polgár az áll majd sorba a hadsereghez, az eljut.

[00:12:54]És akkor majd beszélünk Beloruszról, hogy Belorusz ebben miért fontos, meg Kazasztán is miért fontos, mert ugye kívülről is be lehet szerezni a hadsereg részére az üzemanyagokat.

[00:13:06]Meg azért Oroszország területének még mindig csak egy töredékét érik el.

[00:13:09]Zelenszki bejelentette, hogy meglesz majd a 3000 km is, csak hát az olosz méreteknél a 3000 km se minden még.

[00:13:15]Tehát összességében itt az ukránok találtak egy gyenge pontot, egy fogást az oroszokon.

[00:13:25]ami ami jóval jelentősebb annál, ami korábban volt, de ez ez nem háború döntő tényező.

[00:13:31]És majd egy röviden azért vagy pontvonalak nem tudom, hogy akarunk-e, de hát kupians milyen helyzetben van?

[00:13:37]Ugye az a kupians apró fél éve még az ukránok egy nagyon jelentős megalázó csapást nyertek az oroszokra.

[00:13:43]Most esik szét Kupjang Squaddelme, Konstantinivka, Liman, tehát ezek a kulcsvárosok azért hát nyilván nyilván semmit nem lehet ebben a háborúban mondani, de nagyon rosszul áll az Ukra haderőfont nagyon fontos szakaszai.

[00:13:58]Ezt csak ezt csak azért mondom, hogy ne ne keverjük a két dolgot.

[00:14:03]Tehát a tehát nagyon látványos, én is kiraktam a Facebook oldalamra ezt a ezt a robbanást Moszkvában.

[00:14:09]Ez rendkívül látványos, csak egyetlen egy darab légi hadjárat se döntött el háborút.

[00:14:14]Még láttuk Iránba, az se döntötte el a háborút.

[00:14:16]Talán Szerbia 1999 a amit lehet mondani, de más mást nem lehet a történelemből mondani.

[00:14:26]Hozzájárult persze.

[00:14:26]Tehát én nem hiszek abban, hogy az oroszok most békülényebb békülékenyebbek lettek volna.

[00:14:30]Szerintem Trumpnak üzennek, hogy jaj, hát nem rajtunk múlik, csak enkori szellemét hozzuk vissza, ami azt jelenti, az ukránokat fel kéne adni a Donbaszt.

[00:14:40]Egyébként ez az egész arról szól szerintem ukrán részről is, hogy Trumpot hozzuk vissza a saját oldalunkra.

[00:14:50]Tehát Trump támogassa erőteljes az Ukrajnát, mert Trump mit szeret, a győzteseket szereti, a veszteseket utálja.

[00:14:55]Az oroszok vesztesnek tűnnek a az ukránok győztesnek.

[00:14:58]Mondom, ez nem a valóság, de ez a percepció.

[00:14:59]Donald Trump nem fogja elemezgetni azt, hogy nézi az újságokat, ugye?

[00:15:05]És akkor Ukraine turn the ti is turning in Ukraine, the turn in Ukraine, Ukraine will win.

[00:15:15]Ezeket tehát Ukrain győzni fog, megfordult egyebek.

[00:15:17]Ezt olvassa Donald Trump.

[00:15:19]Tehát részben egyébként szerintem ezek az újságívek célzottan neki is szólnak, hogy halló, itt a győztes Ukrajna nem Oroszország.

[00:15:28]És akkor nyilván az amerikai beszűkült források megnyílhatnak jobban, ugye, mert Amerika most megfizetteti mindennek az árát, meg nem erre koncentrált.

[00:15:35]És akkor mondhatják Donald Trumpnak, hogy figyelj, most itt sikeres tudsz lenni, itt most győzhetsz.

[00:15:41]Ha nem sikerült Iránt megverni, akkor sikerülhet Putyint megverni.

[00:15:44]Mekkora nagy mekkora nagy dicsőség lenne ez neked.

[00:15:47]És hát Donald Trump kiú ember.

[00:15:49]Tehát szerintem itt részben az ő megfordításáról szól.

[00:15:54]is arról, hogy az Encorigi megállapodást itt most idézőjel, kérdőjel minden van abban, amit én mondok, de az oroszok úgy értékelték, hogy ott van egy megállapodás arról, hogy ugye befagyasztják, de úgy, hogy megkapják a Dombaszt, ezt kidobják az ablakon, és egy új új dinamika legyen, amivel például Ukrajna meghalt megtarthatja a Dombaszt.

[00:16:16]Tehát ez a ez a nagy kép.

[00:16:20]De az látható, hogy Oroszország sem találta meg a azt az eszközt, amivel több 100 vagy több 1000er drót meg tud fogni.

[00:16:28]Ezt az USA se találta meg egyébként a taktikai szinten Izrael se találta meg, tehát tömegesen látni Hezbolag találatokat izraeli járműveken.

[00:16:38]Tehát ott sincs 100%-os védelem.

[00:16:38]Ez a technológia bizony a gyengék háborúját segíti, a gyengék felek háborúját segíteni.

[00:16:47]És és most Ukrajna egy olyan időszakot él meg, amikor bizony, ha nem is egy az egybe, de közel egy az egybe vissza tud csapni Oroszország, kivéve azt, hogy nem tudja Oroszország egész területét támadni, mert ugye Oroszország óriási, ez egy kivétel, de de nagyon sokat tud ütni az oroszokra ott, ahol az fáj.

[00:17:12]Belarusz ukrán viszonyról beszéljünk egy kicsit, merthogy a hírek egyrészre arról szól, hogy egy újabb ország lépett be a háborúba Ukrajnával szemben, Belarus.

[00:17:23]Másrészt pedig arról szólnak, hogy Zelenszki küldött egy ultimátumot Belarusznak.

[00:17:26]Mi történik Belarusz és Ukrajna között?

[00:17:30]Anton Belarusz egy kicsit a háborúból olyan mint Sődinger macskája.

[00:17:35]Ott is meg ott is van meg.

[00:17:38]nincs is ott háborúban is áll meg nem is tehát igazából ők mindent megtesznek a bizonyos szintig, hogy az oroszokat támogassák, hiszen Oroszország a fő szövetségese Belarusznak, de ugye eddig egy egy vörös vonalat nem lépték át, márpedig a belarusz katonákat nem küldték Ukrajna területére, és ez ez most se fog változni.

[00:18:03]Tehát én nem látom azt, hogy Belarus ahhoz képest jobban bevonódni a háborúba, mint mint az elmúlt években tette.

[00:18:11]Tehát Belarussa és akkor miért kell miért kellett nekik ultimátumot küldeni az ukránoknak a részéről?

[00:18:19]Ez csak ilyen politikai kommunikáció.

[00:18:22]Ennek Ennek tényleg három oka van.

[00:18:25]A a az egyik oka az, hogy Ukrajna most nyerésben érzi magát, és Ukrajna próbálja átvenni a kezdeményezést, és diktál.

[00:18:37]És ennek és egyébként Lukaska viszont nagyon jól érzi ezeket a különböző változásokat.

[00:18:44]Hogyha megnézzük azt, hogy Lukasenka 2022 elején hogyan kommunikált, akkor azt mondta, felhívást tett Zelenskihez, amikor ugye kirobbantotta Oroszország a háborút, megtámadta Ukrajnát, Belarusz területéről indultak a csapatok, meg a rakéták is Belarus területéről szálltak föl.

[00:19:01]És Lukasenka azt mondta Ukrajnánok Zelenskinek, hogy felesleges ellenállni, adják fel, mindenkinek jobb lesz, mindenkinek könnyebb lesz.

[00:19:09]Ez volt Lukasenka üzenete.

[00:19:12]2022 végén, amikor úgy tűnt, hogy hát az orosz támadás megállt és Ukrajna visszafoglalt területeket, úgy úgy tűnt, hogy az oroszoknak éppen nem áll jól a zászló, akkor Lukasanka azt mondta, hogy hát ő igazából mondta Putyinak már az elején, hogy ezt ne csinálja egy baráti nemzetet megtámadni.

[00:19:29]Nem jó dolog, nem okos dolog.

[00:19:32]Én mondtam neki, de nem hallgatott rám.

[00:19:34]Mondta Lukasenka.

[00:19:37]Úgyhogy az elmúlt években megint egy kicsit finomította a retorikáját, de látványosan elindította a közeledést a nyugat felé.

[00:19:43]És Lukasenka érzi ezeket a mozgásokat.

[00:19:46]Ha éppen úgy látja, hogy Ukrajna jól áll, vagy vagy adott esetben Oroszország éppen nem áll jól, akkor kétszer, háromszor is meggondolja, hogy mit csináljon, mibe segítsen Oroszországnak, vagy esetleg ne tegye meg azt a lépést mondjuk Ukrajna irányába, amit amúgy megtett volna.

[00:20:03]Szóval ez az üzenet ennek szól.

[00:20:03]Ö ez az egyik oka.

[00:20:06]A másik oka nyilván nem független a az orosz ö dróntámadásoktól és a az orosz kritikus infrastruktúra elleni ukrán támadásoktól.

[00:20:17]Belarus az egyik legnagyobb küljfeldolgozó a térségben.

[00:20:21]Erre építette Lukaska egyébként az üzleti modelljét.

[00:20:24]Olcsó megvette ugye kedvezményes áron az orosz olajat.

[00:20:29]Beloruszba feldolgozták, majd tovább adta piaciáron.

[00:20:35]Tehát az a az olcsón azt azt azt úgy értsétek, hogy nem tudom, harmad, negyed annyir, mint a mint a piac jár.

[00:20:42]És és ugye azok a kiesők a kapacitások a Oroszországban, amelyek Oroszországon most éppen nincsenek meg, azokat lehet pótolni Belarusból.

[00:20:52]Szóval nyilván ez az üzent annak is szó, hogy Lukosánk azért gondolja meg többször is, hogy hogyan és milyen formában segíti Oroszországot.

[00:20:57]De a harmadik rész ez talán még fontosabb is, hogy ez ahogy említettem az elmúlt másfél évben Belarus egy látványos közeledést indított a nyugat irányába.

[00:21:08]egy ilyen amnesztiát hirdetett, kiengedték a börtönből a több éve börtönben lévő politikai foglyokat, és ugye a a lengyelek számára a legérzékenyebb fogóly az a Pacsabut volt, aki ilyen lengyel belarusz újságíró, évek óta raboskodott Belarusz börtönben.

[00:21:26]Őt is szabadon engedték, bár ő most mondja, hogy vissza akar jönni, nem annyira okos dolog, de hát lelke rá.

[00:21:34]Mindenesetre van egy látványos közeledés Lukasenka részéről nyugat irányából és Lukas és és Ukrajna ezt kihasználja.

[00:21:40]Tehát feltételeket szabb akadályozni Belarusz közeledését az Egyesült Államokhoz, Lengyelországhoz és a többi nyugati országhoz.

[00:21:49]Ha Lukaska közeledni akar, hát akkor kapcsolja le.

[00:21:53]Nyilván nem ezt mondja direktben, de ugye ez ez a fenyegetés ez annak szól.

[00:21:57]Kapcsolja le az átjátszóállomásokat.

[00:21:59]Ugye az orosz drónok ezeket használják.

[00:22:02]ezek a az orosz telekom hálózatoknak a Belaruszban is lévő most nem tudom, hogy pap jogilag ezek belaruszok vagy nem, de orosz hálózatokat használnak és ezeket a a drónok ezekkel kommunikálnak és ezt ezt nem tudom megerősíteni, de egyes orosz Telegram csatornák erre panaszkodnak, hogy hát Putyin csináljon valamit Lukassenkával, mert lekapcsolta az MTS-nek ez az orosz Telekom szolgáltató lekapcsolta a hálózatát Belarusban a határ mentén.

[00:22:33]És és nem tudom, hogy tényleg így van-e, de vannak bizonyos jelek, amelyek azt mutatják, hogy Lukasenka engedett Zelenskinek és és belement ebbe a de mondom ezt ezt nem tudom 100%-osan megerősíteni.

[00:22:48]Vannak ilyen jellegű panaszok a orosz csatornákon.

[00:22:51]És szóval az ukránok ezt használják ki, hogy ha ha Lukasenka, ha a nyugat megbékülne Lukasenkáb és Lukasenka most próbál megbékülni a nyugattal, akkor ennek próbálnak ezt próbálják beárazni és beemelni olyan feltételeket, amelyek Ukrajnának egyébként fontosak.

[00:23:12]Tehát például a drónok miatt, vagy az orosz energiaellátás miatt, vagy az orosz katonák lőszerellátása miatt fontosak, és és Lukasenka úgy tűnik, hogy ezekbe bele bele fog menni, vagy vagy bele kényszerül, hogy hogy ezeket megtegye.

[00:23:28]Legalábbis amíg úgy érzi, hogy hogy éppen Oroszország nem áll olyan jól a fronton.

[00:23:33]Aztán ha úgy érzi, hogy Putyin nyerésben van, akkor akkor lehet, hogy megint megint változtat.

[00:23:40]Attila, te hogy látod a Belarusz ukrán orosz viszonyrendszert?

[00:23:46]Én egy kicsit drámaiban látom, mint Anton, abban az értelemben, hogy ez nem biztos, hogy blöff ukrán részről.

[00:23:54]Tehát tényleg vannak ezek az átjátszó élősítő állomások, amelyek ugye ukrán életekbe kerülnek, hiszen az oroszunok így pontosabban pontosabbak tudnak lenni, mélyen, nyugaton is tudnak az oroszok támadni sokkal fontosabbat.

[00:24:08]Tehát ez egy valós ukrán sérelem, de még jóval többről van szó.

[00:24:13]Már említette a legfontosabb dolgot Anton, ez az olajfinomítás.

[00:24:19]A Belorusz egy egyelőre egy támadhatatlan olajfinogítója Oroszország.

[00:24:26]Moziri olajfinomító az 12 millió tnát tud maximális teljesítménnyel finomítani.

[00:24:31]Összehasonlítás az egyébként nem kicsi 100ta 8 millió.

[00:24:37]Belusz egy Magyarországnál lakosságában kisebb ország, kevesebb olajat, hogy azt ugye 9 millió körüli már a lakossága.

[00:24:47]Tehát és nem csak mozirva, tehát több olajfinomítója van, tehát bőven többet tud, mint a nagyobb gazdasággal rendelkező Magyarország jóval többe olajfinomítás területén, ami mit jelent?

[00:25:00]Azt jelenti, hogy Oroszország ott ki tudja szolgálni.

[00:25:03]Az orosz hadsére biztosan ki tudja szolgálni, és onnan egyelőre támadhatatlan módon.

[00:25:06]Persze ha nem ez van, csak az oroszok elkezdtek Kazachántól is finomított olajtermékeket vásárolni, akkor adott esetben ott lehet még Kína is.

[00:25:15]Tehát ezért mondom, hogy nem fog lehetni az orosz hadsereg, de Belusz a legkönnyebb, hiszen ott van logisztikailag nem túl nehéz áthozni, azért Kazachstánból hozzák majd azért óriási Oroszország.

[00:25:30]Tehát Mozirnak a kiütése az komoly veszteség lenne Oroszország számára.

[00:25:36]A mozirolaj finomítót kiütnék.

[00:25:38]Ez 100 km-re van az ukrán határton.

[00:25:38]Nem is nehéz az ukrán ilyen energiukrán képességekkel.

[00:25:43]Tehát nem kell több 1000 km-t menni.

[00:25:45]Tehát ez az első dolog, hogy hogy itt itt ebből lehet valami, ha az ukránok ha a beluszok nem teszik azt meg, amit az ukránok követelnek tőlük.

[00:25:58]És még van egy másik dolog is.

[00:25:58]Hát ugye mi lenne nagyobb csapás Oroszára, mint a Lukasenka rezsim megrendülése, hiszen az egyetlen valódi szövetségese Oroszországnak Belorusz bár azt hozzátenném, hogy ez egy vonakodó szövetséges.

[00:26:14]Tehát az egy lépés ide, egy lépés oda.

[00:26:17]Tehát Lukasenka nem szereti Putyint, Putyin nem szereti Lukasenkát.

[00:26:19]A 2020-as elcsalt választások azok részben arról szóltak, oroszok támogattak több ellenzéki jelöltet, hogy kutyaszorítóba húzzák Lukassenkát.

[00:26:30]Tehát itt ünnepelhetjük a demokrát, hogy demokratikus jelöltek meg egyebek.

[00:26:34]azért többen voltak olyanok, akik az oroszok fizetési listáján állítólaga, ugye 100%-os bizonyíték nincsen, de az én Belorusz ismerőseim között ez egy elterjedt elmélet, hogy bizony Kutylit játszott Lukasenkával, aztán megmentette a végét Lukaskát, ezért egyébként ezzel vált lehetővé az ukrán háború, az orosz támadás azzal vált lehetővé, Kiev ellen, hogy Belusz beszorult.

[00:27:05]Oroszország alá, de menekülne.

[00:27:07]Belarusz menekülne Oroszországtól.

[00:27:10]Ők azt szeretnék, amit egyébként Ukrajnának is bölcsebb lett volna csinálni, hogy egy lépés ide, egy oda, olcsó orosz olaj, olcsó orosz gáz, nyugatra eladom.

[00:27:19]Persze enyhén diktatúra vagyok, de azért azért azért nyugatnak is teszek gesztusokat.

[00:27:25]Most egyébként ez folyik.

[00:27:27]Egy nagyon erős, amit Anton említett, amerikai Belusz közeledés van, és most ebbe rondíthatnak bele az ukránok.

[00:27:34]Tehát ez egy részben egyébként annak is a a jele, hogy van egy független, teljesen független ukrán külpolitika, aminek nem mondják meg Washingtonban, hogy mit csináljak.

[00:27:43]Ez egy négy és fél éves témedés itt a magyar gondol bizonyos tér térben, főleg a jobboldali téren, vagy Ukrajna az Egyesült Államoknak a a vazallusa, de nem nem.

[00:27:56]Tehát Ukrajna ezzel is bizonyítja, hogy itt regionális nagyhatalom, vagy regionális hatalom, ők akik kiosztják a szomszédos országokat, ha kell.

[00:28:06]Ugyanígy nagyon lekezelően bánnak egyébként most már Lukassenkával.

[00:28:12]Kianovskaját fogadta, az igazi Belorusz elnököt fogadta Zelenski de országokkal is, tehát Moldovával is azért elég, tehát mi vagyunk a hatalom, vagy Magyarországgal is így bántak sokáig, hogy meglátjuk most mi lesz.

[00:28:26]Mi vagyunk a hatalom, tinek kisvaszaok vagytok körülöttünk.

[00:28:30]Tehát ukrának ukránoknak megvan ez a attitűdje Belarusz irányába.

[00:28:36]Tehát mi lenne, ha Lukasenka megrendülne?

[00:28:38]Akkor orosz erőforrásokat kéne Lukasenka fenntartásába invesztálni.

[00:28:43]És itt van még egy harmadik szárió.

[00:28:46]Ugye az első az átjátszóállomások elleni esetleges támadás.

[00:28:50]A második Mozir és más olajinfrastruktorú elleni esetleges támadás.

[00:28:54]A harmadik, hogy vannak belarusz önkéntesek az ukrán hadseregben.

[00:28:57]Tehát erre volt példa Kursk előtt kisebb városoknál, falvaknál, hogy átdobtak alakulatokat.

[00:29:03]Az nyilván az ukránok voltak, tehát nem ez az orosz ellenáll nem is tudom, hogy mi szabad Oroszország talán légió, ami hát azért nem egy túl nagy meg hát politikailag nem túl finom emberekből álló orosz csapat, de van ilyen ukrán belorus csapat.

[00:29:21]Nem tudom, hogy politikailag milyenek, de itt azért több 1zer Belorusz harcol ukrán szünekben.

[00:29:27]És mi van, hogyha Pils környékén ugye ez a Pripia mocsárvidéke elfoglalnak egy-két falut, akkor és beloruszok, nem ukránok, persze nyilván ukrán logisztika nélkül mit tudnak csinálni az égvilágon?

[00:29:38]Semmit, de papíron ez egy Belarusz felkelés, Belorusz ellenállás és akkor az Belorusz hadsereg is le lenne szépen kötve.

[00:29:48]Én nem mondom, hogy ez lesz, de hogy ez egy nem kizárható forgatókönyv Ukrajna ezt meglépi, az azt állítom.

[00:29:58]Tehát nem az, hogy ez 10% 5%, de ez ez egy ultimátum.

[00:30:01]Tehát ha Zelenski nem lép ezután valamit, hogyha ugye lejár az egyhetes ultimátum, nem is tudom, egy-két napon belül lejár, akkor ő arcot veszít.

[00:30:13]Ö ha meg meglépi, akkor akkor kiterjed a háborút.

[00:30:16]Az a kérdés, hogy Lukasenka hogy fog válaszolni, mert Lukasenka ugye talán Bródi mondta azt hogy 400 vagy 500 célpontunk van Belarusban, ugye fenyegetőleg ez az ukrán drónparancsnok.

[00:30:32]Erre erre válaszolt Lukasenka, hogy nekünk csak egy célpontunk van Ukrajnában.

[00:30:35]Nyilván az kiebb és vannak belülusz képességek.

[00:30:41]Tehát mélységi csapásokra, de azok azok nyilván nem az ukrán szó.

[00:30:44]Meg a belurusz hadsereg se egy óriási hadsereg, körülbelül 20000 a bevettető katonák száma.

[00:30:49]Orosz propagandollanak, mesélnek fél millió Belusz katonáról.

[00:30:53]Hát az álmaikba tudna Belusz fél millió katonát.

[00:30:57]Ennyi a ennyi, aki ki van képezve, akit be lehet hozni a hadseregbe, csak felfegyverezni nem tudják.

[00:31:03]Tehát a Belusz hadsereg az nem jelentéktelen az ország méretéhez képest, de ehhez a háborúhoz képest nem egy túl nagy haderő.

[00:31:10]Tehát ilyen értelemben nem kockáztatna akkorát Zelenszki, ha ha meglépné ezt.

[00:31:15]Én azt gondolom, hogy itt az amerikaiak részől van egy nyomás, hogy ne lépje meg.

[00:31:20]Az európaiak már eléggé megvadultak.

[00:31:22]Lehet, hogy honnan nincs nyomás.

[00:31:24]Persze itt a lengyel viszonyrendszer zavarhat bele erről majd szerintem a következő következő témánk.

[00:31:31]Következő téma, mert a lengyel-ukrán viszonynak a súlyos megromlása az még tovább romolhatna, ha belaruszban háború lenne, mert ez Lengyelországot súlyosan érinteni.

[00:31:41]Ugye van egy lengyel kisebbség Belusban, ott is vannak feszültségek.

[00:31:45]Ugye Litvánia kezdett el egy picit nyitni Belorusz felé, tehát itt vannak más típusú mozgások, mindenkinek mások egy picit az érdeke Belorusszal kapcsolatban, de az biztos, hogy egy nagy játszma zajlik a háttérben, és és itt még olyan szenáriók is lehetnek, amik bizony amik bizony a háború kiterjedése felé visznek el minket.

[00:32:10]Csak hát ugye ha Lukaska teljesíti, vagy már teljesítette, akkor probléma letudva.

[00:32:15]Hát akkor Oroszországgal van problémája Lukas Renkának.

[00:32:22]Tehát egyébként én nem akarom ezt a ezt a ezt az Urat védeni, mert egy diktátor és nagy mértékben tönkretette Belaruszt az elmúlt épületeket nézve.

[00:32:30]Bár azért hozzátenném, hogy hogy Mink meg Belarusz életszínvonal az nem olyan rossz, mint gondolnák.

[00:32:38]Tehát a tehát az ukrán életszínvonal fölött volt a háború előtt is a Belgus, hogyha összehasonlítjuk.

[00:32:44]Arról nem is beszélve, hogy én nekem van összehasonlítási alapom.

[00:32:46]Én jártam mind a két országba később is, mint ugye Anton nem tud visszamenni, talán 21-ben voltál utoljára.

[00:32:53]Én ezért játtam, láttam az év elején Minsket meg a Belgusz vidéket is.

[00:32:58]Tehát Ukrajnához képest fényévek a a hábor előtt Ukrajnához képest fényévekkel előbb járt, de a lényeg itt ez, hogy nincs jó lépése ennek az embernek, mármint Lukasenkának, mert vagy ez, vagy az egyébként ez kutyaszorító.

[00:33:13]Tehát itt magyar történelemből érhetjük mondjuk, hogy milyen dilemmáink voltak 1941-ben, amikor a németek borultak be Jugoszlávia felé.

[00:33:26]Egy gondolat, hogy Anton gondol vissza tud menni, csak az a kérdés, hogy vissza tud-e jönni.

[00:33:30]Így van.

[00:33:30]Litvá litvá, bocsánat.

[00:33:30]A Litvá határon van egy felirat, hogy két belépsz, hagyd fel minden reménnyel.

[00:33:37]Gondold meg alaposan, ki van rakva hivatalosan a Litván Belorus határon piros táblán fehér betűk, hogy ki belépsz, nem biztos, hogy visszajössz.

[00:33:49]Szintén hivatalosan útjelző tábla van kint.

[00:33:51]Ma kirakom a fotót a Facebookomra.

[00:33:54]Útjelzőtábla van kint, hogy az oroszok által megszállt terület arra a Litván autópályán, a Litván autóúton.

[00:33:58]Tehát tehát nagyon k egyébként tényleg van az, hogy belépsz és nem jössz vissza.

[00:34:02]Tehát erre volt példa, meg olyan is, aki belépett és kitiltották, hogy 30 évig nem jöhet vissza az ismerettségi körömben.

[00:34:09]Nagyon kemény rendszer.

[00:34:12]Hát ugye az életben mindent meg lehet csinálni, de bizonyos dolgokat csak egyszer.

[00:34:18]Na, akkor a beszélgetések ezzel ezt a részét ezzel a bölcsességgel zárjuk.

[00:34:20]És akkor beszéljük arról picit, hogy a a lengyel ukrán viszony romlott meg itt az elmúlt egy hétben.

[00:34:29]Látványosan és drasztikusan.

[00:34:32]És akkor nyilván csak arra, hogy az elmúlt egy hétben romlotta meg, hogy ez honnan datálódik és hogy mi történik pontosan.

[00:34:38]De ez amit ugye ígértem a kedves nézőknek, akik érdekel a téma, az kattintson át az én YouTube csatornámra, merthogy ahogy említettem, ott biztos a folytatás, bízunk benne, hogy itt is, de mivel ugye vannak bizonyos kérdések, ezért szeretnénk a nézők számára is felebbenteni, hogy hol biztos a helyzet, és várjuk önöket akkor ott szeretettel, és ott akkor beszélni fogunk a lengyel ukrán viszonyrendszerről.