Ismét lángokban a Közel-Kelet – Ütközőzóna: Demkó Attila , Bendarzsevszkij Anton
- A 60 napos iráni–amerikai tűzszünet összeomlott, a harcok kiújultak; a konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, nem az atomprogram.
- Irán új, fiatalabb politikai elitje a vártnál erősebbnek és agresszívabbnak bizonyult, ami negatív irányú elitváltást jelent.
- Trump bejelentett egy 20%-os „Guardian Angel” díjat a szoroson áthaladó hajókra, ami az olajár 9%-os emelkedését okozta.
- Bendarzsevszkij szerint a vámfenyegetés tudatos tétt emelés volt, hogy a térség országait gyors békeközvetítésre kényszerítse.
- Iráni támadások értek ománi útvonalon haladó hajókat, ukrán áldozatokkal is, ami összekapcsolja az iráni válságot az ukrajnai háborúval.
- Kiderült, hogy Ahmadinezsád magyarországi látogatása egy fedőakció volt, melynek során a Moszad próbálta beszervezni őt egy esetleges rendszerváltás esetére.
- A NATO-csúcs központi célja Donald Trump megnyugtatása volt, ennek jegyében a zárónyilatkozat első pontja ismét megerősítette az 5. cikket.
- Törökország egyértelmű nyertesként került ki: feloldották az F-35-ös vadászgépek vásárlási tilalmát és a korábbi szankciókat.
- A zárónyilatkozatból Kína teljesen kimaradt, ami Washington szándékos hallgatását tükrözi, feltehetően a Trump–Hszi találkozó miatt.
„az egész gyakorlatilag arra épült, hogy hogyan tegyük boldoggá Donald Trumpot… érezni lehetett azt, hogy hogyan próbál minden tagország bizonyítani” – Demkó Attila
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Hormuzi-szoros és az újra fellángoló iráni–amerikai konfliktus
A törékeny tűzszünet összeomlása
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a Donald Trump által kötött 60 napos iráni megállapodás kudarcba fulladt, a harcok ismét kiújultak. Demkó Attila úgy fogalmazott, Irán „a törököt fogott Trump, de nem ereszti” kategória, és a felek egyelőre „a gázpedálon vannak”, nem a konfliktus lezárása felé mozdulnak.
A feszültség középpontjában egyre inkább a Hormuzi-szoros áll, nem pedig az iráni atomprogram – jóllehet a nukleáris kérdés is fontos maradt. Demkó szerint nehéz megállapítani, melyik fél provokálta ki az összecsapások felújulását. Egyes vélemények szerint az Egyesült Államok csupán a több százmillió hordónyi, az Öbölben lévő olajat akarta kimenekíteni, és ezután már nem volt érdeke a tűzszünet fenntartása. Ezt azonban Demkó kétségbe vonta, hiszen az olajár emelkedik, ami Donald Trump megítélésének sem tesz jót, így az USA-nak politikai szempontból nem lenne érdeke a háború további szítása.
„a török megint megfogta az iráni török Trumpot, aztán visszahúzta a mocsárba, a mocsár nem engedi el” – Demkó Attila *
Demkó rámutatott, hogy bár az iráni rendszert sokan vereségre ítélték, az új, fiatalabb, agresszívabb és bosszúvágyó elit valójában erősebbnek mutatkozik a korábbi, megfontoltabb vezetésnél. Az elitcsere azonban szerinte nem rendszerváltást, hanem egy negatív irányú elitváltást jelent.
Iráni hajók elleni támadások és az Omán-közeli útvonal
Az iráni erők csapást mértek három hajóra, amelyek az általuk nem jóváhagyott, Omán-közeli útvonalon haladtak. A támadások halálos áldozatokat is követeltek, és ukrán állampolgárok is megsérültek – Demkó szerint véletlenül sok ukrán szolgál ezeken a hajókon, ami apró, de figyelemreméltó kapcsolatot teremt az iráni válság és az ukrajnai háború között. Indiából is érkezett tiltakozás. Demkó ezt a szálat tágabb összefüggésbe helyezte: véleménye szerint a különböző konfliktusok (iráni, ukrajnai, kínai feszültségek) összekapcsolódnak, és valójában „nem is két háborúról” van szó.
Trump „Guardian Angel” vámpolitikája és az olajár
Bendarzsevszkij Anton részletesen bemutatta Donald Trump új nyomásgyakorló módszerét. Trump egyik nap a Truth Social felületén – nem a hivatalos politikai fórumokon – jelentette be, hogy az Egyesült Államok 20%-os „vámot” (vagy ahogy fogalmazott: „Guardian Angel díjat”) vet ki minden, a szoroson áthaladó hajóra. Mivel egy-egy hajó rakományának értéke akár több százmillió dollár is lehet, ez a 20% gyakorlatilag szabadrablást jelentett volna – a csővezetékek díjai általában a rakomány értékének csupán néhány százalékát teszik ki. Az olajár néhány óra alatt 9%-ot emelkedett.
Másnap Trump már arról írt, hogy csupán „tesztelte a véleményt”, és valójában rendkívül produktív tárgyalásokat folytatott közel-keleti partnereivel. Bendarzsevszkij szerint ez nem egyszerű bepróbálkozás volt, hanem egy tudatos tétt emelés – annak érdekében, hogy a térség országai (Katar, Szaúd-Arábia, az Emírségek) gyors közvetítésbe kezdjenek a béke érdekében.
„Trump most egy új technikával próbálkozott… bejelentette, hogy az Egyesült Államok innentől kezdve mindenkitől 20%-os vámot szed… gyakorlatilag szabadrablás lett volna” – Bendarzsevszkij Anton *
A beszélgetőpartnerek hangsúlyozták, hogy bár az áthaladó hajók védelmére hivatkoztak, valójában az Egyesült Államok indította el a háborút, tehát a védelem érve megkérdőjelezhető. Az USA-nak ráadásul a közelgő időközi választások miatt sem érdeke a háború folytatása.
A magyar szál: Ahmadinezsád beszervezési kísérlete
Bendarzsevszkij egy különösen érdekes, a hétvégén a New York Timesban megjelent szivárogtatást ismertetett. Kiderült, hogy Ahmadinezsád volt iráni elnök néhány évvel ezelőtti magyarországi látogatása – amely során a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen díszoklevelet kapott – valójában egy Moszad-akció fedőtörténete volt. Az iráni politikust az Egyesült Államok és Izrael próbálta beszervezni arra az esetre, ha Iránban rendszerváltás következne be: azt remélték, Ahmadinezsád az új erők élére áll, és együttműködik a nyugati hatóságokkal. Az akció végül meghiúsult.
„ez egy moszados titkosszolgálati akció volt és Ahmadinezsádot próbálták beszervezni… az időzítés az, ami igazán érdekes szerintem, hogy miért pont most hozták ki ezt a történetet” – Bendarzsevszkij Anton *
Demkó Attila hangsúlyozta, hogy az eset jól mutatja, milyen keveset látunk a diplomáciai és hírszerzési események valódi hátteréből. Magyarországnak az iráni kapcsolatfelvétel miatt akkoriban éles kritikákkal kellett szembenéznie – az izraeli nagykövetség is tiltakozott –, utólag azonban kiderült, hogy Budapest valószínűleg az izraelieknek és az amerikaiaknak tett szívességet. Demkó szerint számtalan hasonló, rejtett szándékú akció létezhet a magyar külpolitikában is, amelyeket érdemes forráskritikával kezelni.
Ahmadinezsád jelenlegi sorsa bizonytalan. Felmerült, hogy megölték, a Moszad biztonságos helyre vitte, vagy az iráni Forradalmi Gárda letartóztatta – egyes hírek szerint részt vett Hámenei temetésén, mást azonban nem lehet tudni a helyzetéről. A New York Times cikke mindenképpen veszélybe sodorhatja őt, ha eddig nem gyanakodtak rá.
A NATO-csúcs: a „szeretet csúcsa” és a Trump-Trillió
A boldoggá tétel stratégiája
Demkó Attila egyenesen úgy fogalmazott, hogy az idei – feltehetően ankarai – NATO-csúcs gyakorlatilag arról szólt, „hogyan tegyük boldoggá Donald Trumpot”. Minden tagország igyekezett bizonyítani megbízhatóságát és magas védelmi kiadásait, cserébe pedig azt várták Washingtontól, hogy erősítse meg a NATO kollektív védelmi klauzulája (az 5. cikk) iránti elkötelezettségét.
A mindössze hat bekezdésből álló zárónyilatkozat legelső pontja éppen az 5. cikk megerősítését tartalmazta – amit elvileg az alapszerződés is rögzít, tehát fölöslegesnek tűnhetett volna. A gesztus mégis jól jellemezte a csúcs hangulatát.
„az egész gyakorlatilag arra épült, hogy hogyan tegyük boldoggá Donald Trumpot… érezni lehetett azt, hogy hogyan próbál minden tagország bizonyítani” – Demkó Attila *
Védelmi show és 50 milliárdos üzletek
A csúcsot Demkó „nagy védelmi shownak” nevezte, ahol amerikai és európai cégek (például Raytheon, Lockheed Martin, Northrop Grumman) máris 50 milliárd dollár értékben jelentettek be közös védelmi együttműködéseket – légvédelmi rendszerekről, rakétagyártásról. Ez értelemszerűen kedvezően hatott Donald Trump hangulatára.
Mark Rutte NATO-főtitkár egy új fogalommal, a „Trump-Trillióval” is előállt: ez azt volt hivatott szemléltetni, hogy Trump első elnöksége óta a szövetségesek 1000 milliárd dollárral többet költöttek védelemre, mint korábban. (Tény, hogy 2017-ben még csupán négy tagállam teljesítette a GDP-arányos 2%-os célkitűzést, ma pedig már 27 ország, és már 5%-os célról beszélnek.)
Trump útja a fenyegetéstől a szeretetig
Bendarzsevszkij Anton felidézte, hogy Trump a csúcsra érkezve még arról beszélt, mennyire megbízhatatlanok a szövetségesek, és hogy Grönlandot szívesen fogadná az Egyesült Államok kötelékében, Iránnal kapcsolatban pedig tesztnek nevezte a segítségkérést, amelyen szerinte minden NATO-tag megbukott. A csúcs végére azonban Trump maga írta ki a közösségi médiára, hogy a beszélgetéseket „a szeretet légköre” hatotta át – tehát a tárgyalások elérték a céljukat.
„én is ezt a szeretet NATO csúcsának hívnám… Mindenki szereti Donald Trumpot. Ő érezte a szobában a szeretet légkörét” – Demkó Attila *
Noha a retorika szintjén sikerült elkerülni a botrányokat, Demkó hangsúlyozta, hogy a valóságban szó sincs szeretetteljes viszonyról – a tagállamok legfeljebb igyekeznek úgy tenni, mintha kielégítenék Trump elvárásait, de a gyakorlati megvalósítás messze van.
Törökország egyértelmű nyertesként
A csúcson a legkonkrétabb nyertes Törökország lett. Erdoğan elnök elérte az orosz fegyvervásárlások miatt korábban bevezetett amerikai szankciók feloldását, valamint az F-35-ös vadászgépek vásárlási tilalmának megszüntetését. Cserébe Ankara vállalta, hogy 2030-ra teljesíti az 5%-os védelmi kiadási célt.
Ukrajna is kapott diplomáciai válleveregtetést – Zelenszkijnek Trump háromszor is kifejezte csodálatát, és több bejelentés is történt Ukrajna támogatásáról, ám Demkó szerint ezek kétharmada soha nem fog megvalósulni (példaként említette a korábban beharangozott, de azóta sem működő ukrajnai lőszergyárakat).
A védelmi kiadások realitása és a 3,5%-os mérce
A műsorban részletesen kitértek arra, hogy a 3,5%-os, illetve az 5%-os célkitűzés a legtöbb tagállam számára teljesíthetetlen, sőt gazdasági öngyilkossággal érne fel. Bendarzsevszkij rámutatott, hogy az 5% valószínűleg hasraütésszerűen született politikai szám, a 3,5% pedig az USA jelenlegi költési szintjét tükrözi – ám az összevetés értelmetlen, mivel az Egyesült Államok globális hatalom világméretű kötelezettségekkel, míg egy Luxemburg vagy Montenegró méretű ország katonai potenciálja egészen más.
„nincs valódi szankció a NATO-ban arra, ha valaki nem éri el. Nem lehet kizárni senkit a NATO-ból… csúnyán néznek majd az adott országra” – Bendarzsevszkij Anton *
Demkó ironikusan hozzátette, hogy vannak országok, amelyek egyszerűen nem tudnák elkölteni a rájuk szabott összeget, mert a fegyvergyártási kapacitások végesek, és a pénzt legfeljebb a kandallóban lehetne elégetni. A tervezésnek az ellenség meghatározásával és a közös képességek leosztásával kellene kezdődnie – az így kapott szám viszont szinte biztosan nem lenne pontosan 3,5%.
A reális határidő, 2035, egyébként is túlmutat Trump lehetséges elnöki ciklusain, így a számonkérés komolytalan fenyegetés marad.
Kína kimaradása – szándékos hallgatás
Bendarzsevszkij felhívta a figyelmet a zárónyilatkozat egy feltűnő hiányosságára: Kína egyetlen szóval sem szerepel benne. Korábban (2023-ban és 2024-ben) Washington kifejezetten erőltette a Kínával szembeni konfrontatív retorikát – a vilniusi csúcson „a legnagyobb kihívásként”, a washingtonin pedig „Oroszország stratégiai partnereként” hivatkoztak rá. Most azonban teljesen kimaradt az állásfoglalásból. A beszélgetők szerint egyértelmű, hogy ezt Washington akarta így – talán Trump tavaszi kínai útja és a Hszi Csin-pinggel folytatott találkozó miatt, vagy mert a rövid, legkisebb közös nevezőt kereső nyilatkozatból egyszerűen kihagyták ezt a vitás témát. Az európai partnerek feltehetően fellélegeztek, hiszen egy Kínával szembeni NATO-fellépés – például európai flották felvonultatásával a Távol-Keleten – meglehetősen komikus képet festene a kínai haderővel szemben, ahogy azt egy korábbi német romboló esete is megmutatta.
„ami nem volt benne, az Kína… korábbi nyilatkozatokban… egyre konfrontatívabb retorikát használt a NATO. A mostaniban egyetlen szó nem esik Kínáról” – Bendarzsevszkij Anton *
Összegzés: sikeres csúcs, mert nem volt sikertelen
A végső konklúzió szerint a NATO-csúcs legfőbb eredménye az volt, hogy nem történt botrány, az USA nem lépett ki a szervezetből (amit Demkó egyébként mindig valószínűtlennek tartott, hiszen az Egyesült Államok a fő részvényes), az európaiak ígéretet tettek több kiadásra, és egyes szereplők (Törökország, Ukrajna) konkrétumokat is elértek. A műsorvezető, Pócza István további témákat – technológiaátadás, nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnának – a saját csatornájára ígért.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Guardian Angel D.: A beszélő által használt kifejezés valószínűleg „Guardian Angel díj” vagy „Guardian Angel duty”, de a pontos alak az átirat alapján nem rekonstruálható maradéktalanul.
- kajakallaszok: A szövegkörnyezet alapján (hatalmon lévők, akik nem tudják, mit csinálnak) a legvalószínűbb jelentés „kalózok”, de az ASR félreértés miatt nem egyértelmű.
- Lisánek rakéták Ukrajna: A műsorvégi utalás pontosan nem azonosítható kifejezés; feltehetően „nagy hatótávolságú rakéták” vagy hasonló, de a hanganyag alapján nem dönthető el egyértelműen.
- Rateon, Ray Metal: A felsorolt hadiipari cégek közül a „Rateon” a Raytheon, a „Ray Metal” szintén vélhetően a Raytheon torz változata; a javítás a szövegben megtörtént, de a pontos eredeti alak bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:06]Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat.
[00:00:08]Ez itt az ütköző zóna a kontextus csatornán.
[00:00:10]Állandó szakértő vendégekkel, Demkó Attillával, Bendar Zseski Antonnal, illetve a házigazdával, Póce Istvánnal.
[00:00:16]Sziasztok!
[00:00:16]Szeretettel köszöntelek benneteket is.
[00:00:18]Kezdésképpen pedig a kis szokásos mondrámot lerövidítve annyit mondok, hogy az okokat szerintem a kedves nézők már tudják.
[00:00:26]Ha nem, akkor nézzék vissza a korábbi heteknek az adásait.
[00:00:28]A lényeg, hogy kövessék be a csatornámat.
[00:00:30]Mutatjuk is, hogy hol.
[00:00:32]Leírásban is megtalálják, merthogy ezen a csatornán biztos, hogy én vagyok, én leszek, mi vagyunk, mi leszünk, és hogy ezen nem lehet változtatni.
[00:00:42]Ezt nem más szerkeszti, nem más fogja szerkeszteni, hanem ezt én fogom szerkeszteni.
[00:00:46]És akkor vágjunk bele az adásba, merthogy itt azért jelentős nemzetközi történések folytak.
[00:00:52]Megnyugodtunk ugye azzal kapcsolatban, hogy az iráni konfliktus az egy jó irányt vesz.
[00:00:57]Jó irányt vett, merthogy megnyugodtunk, hogy Donald Trump kötött egy 60 napos megállapodást, és a 60 napos megállapodásnak a lényege az, hogy 60 nap alatt kidolgoznak egy megfelelő és olyan megoldást, ami mindenki számára hosszútávú megoldásnak elfogadható, és akkor tartós béke lesz.
[00:01:12]Na most a tartós béke a azt eredményezte, hogy a harcok kiújultak.
[00:01:18]És akkor kezdjük talán ezzel, miért újultak ki a harcok, mi történik Iránban?
[00:01:24]Tehát Irán, ahogy sokszor mondtam már, szerintem a törököt fogott Trump, de nem ereszti kategória.
[00:01:34]És most a szerintem megint elkezdődött az a játék, hogy kirántja el előbb a kormányt.
[00:01:41]Ö nagyon úgy tűnik, hogy mind a két fél ö egyelőre még a gázpedálon van, nem hogy a kormány elrentásánál lenne.
[00:01:49]Ugye ez az egész történet az az a hormoziszorosról szól most már.
[00:01:54]Tehát az iráni az iráni fegyverprogram szinte nem is beszélünk a nukleáris fegyverekről.
[00:02:03]Persze ez a legfontosabb satöbbi, de mindenki a hormozis szorosról beszél.
[00:02:07]Tehát ez egy elég érdekes történet szerintem.
[00:02:12]Valószínűleg az irániak kezdték, tehát nem tudjuk persze, mert van, aki azt mondja, hogy az amerikaiaknak csak annyi volt a célja, hogy kihozzák azt a több 100 millió hordó olajat, ami az öbölben van.
[00:02:23]Ezt sikeresen kihozták, és utána már nem volt érdek.
[00:02:26]Én ezt nem látom, mert az olajár megy felfele.
[00:02:28]Donald Trump megítélésének ez nem tesz jót.
[00:02:34]Tehát, hogy miért kezdenék az amerikaiak újra?
[00:02:36]Meg nekik igazán probléma ez az egész abból a szempontból.
[00:02:39]Most itt nyilván politikai szempontokról beszélek.
[00:02:45]Hogy ugye tőlük várta mindenki a győzelmet, tehát Irántól mindenki azt várta, hogy vereséget szenved, de ez a rendszer, ez nem ár rosszul.
[00:02:53]Tehát szerintem nyilván most nem a nem a nép szenvedéséről beszélek, nem arról beszélek, hogy mit él át az átlag iráni ember, hanem arról, hogy a rendszer milyen, maga a rendszer milyen állapotban van, és ez a rendszer bizonyos értelemben agresszívabb, kegyetlenebb mint az előző rendszer volt.
[00:03:15]Ugye rendszerváltás történt csak rossz irányba, tehát egy ott nem is rendszer, hanem elitváltás történt, mert a rendszer az ugyanaz.
[00:03:21]De a régi idősebb, megfontoltabb elitet leváltották egy fiatalabb, agresszívebb és bosszú vágyú elitre.
[00:03:30]Na most most mondom, ebbe a helyzetben van az USA.
[00:03:33]Az irániak lecsaptak hajókra, amelyek a általuk nem jóváhagyott ománi útvonalon mentek.
[00:03:41]Ez Omához közeli útvonal.
[00:03:41]ők ellenőrizni akarják azt, aki átmegy.
[00:03:44]Ezt ugye ezen az útvonalonalon nem tudják ezt megtenni, és ezért lecsaptak ezekre a hajókra.
[00:03:51]Ugye három hajót is ért találat.
[00:03:52]Első körben halottak is voltak.
[00:03:56]Az indiaiak már tiltakoztak egyébként ukránok is sérültek meg.
[00:03:58]Tehát véletően sok ukrán szolgál ezeken a hajókon.
[00:04:01]Ez egy apró kapcsolat a két válság között, ami szerintem vagy két háború között, ami szerintem bizonyos értelemben nem is két háború, hiszen kapcsolódik szerintem az összes minden mindennel kapcsolódik a kínai feszültségnövekedés is kapcsolódik ezekhez a dolgokhoz.
[00:04:17]Tehát összességében ezzel jellemezném ezt, hogy a török megint megfogta az iráni török Trumpot, aztán visszahúzta a mocsárba, a mocsár nem engedi el.
[00:04:28]És nem tudjuk, hogy a malomkő, amit eldobtak, hol áll meg.
[00:04:31]De az biztos, hogy ez az egész nem jó a világgazdaságnak, nem jó az iráni népnek, de nem jó az amerikai vezetőnek, Donald Trumpnak.
[00:04:49]Hát annyiban egészíteném ki, amit mondtál, hogy ugye Trump most egy új technikával próbálkozott.
[00:04:57]Eddig az irániak fenyegettek bennünket azzal, hogy lezárják a hormózis szorost, és majd pénzt szednek az áthaladásért.
[00:05:04]Hát most ugyan Trump megcsinálta ugyanezt, kiírta egyik nap, hogy hát innentől kezdve az Egyesült Államok ugye jellemzően nem is nem tudom, nem a kongresszusban vagy nem a Fehérházban jelenti be az ilyen lépést, hanem kiírja a közösségi médiára, a saját ugye Truce Social hálózatára.
[00:05:24]Ö, szóval bejelentette, hogy az Egyesült Államok innentől kezdve mindenkitől 20%-os vámot szed a az áthaladásér.
[00:05:33]De ez persze nem vám, hanem ez a ez hogy is fogalmazz?
[00:05:36]Ezz angyal Guardian Angel D.
[00:05:42]Várjál, de a 20%-ot azt bontsuk ki, bocs, hogy szabadba vágok.
[00:05:44]A 20% az valami egészen brutális, hiszen akár 20-30 millió dollár is lehet, mert sok 100 millió dollárnyi olaj van egy ilyen hajón.
[00:05:56]Tehát a 20% az brutális.
[00:05:56]Az ilyen mondjuk a csővezeték meg egyéb árak néhány százalék-át teszik ki általában a a rakomány értékének.
[00:06:07]Tehát a 20% az gyakorlatilag szabadrablás lett volna.
[00:06:12]Bocs.
[00:06:15]Hát még ugye igen, tehát a amit az irániak akartak volna, az töredék lett volna annak, amit végül Trump bejelentett.
[00:06:21]És ugye az árak azonnal így mentek fel.
[00:06:23]9%-ot néhány óra leforgása alatt ment fel az olajár.
[00:06:27]És hát másnap Donald Trump kiírta, hogy hát ő igazából csak tesztelte a a véleményt, de hát valójában nagyon produktív tárgyalásokat folytatott a partner.
[00:06:40]közelkeleti partnereivel.
[00:06:42]És hát nyilván mindenki számára teljesen világos, hogy itt közös befektetések és közös kereskedelmi kapcsolatok révén fogja az Egyesült Államok megkapni azokat a forrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megvédje a az áthaladó hajókat.
[00:06:56]Csak ugye a kiindulópont, hogy azért kell megvédeni az áthaladó hajókat, mert az Egyesült Államok kezdte ezt az egész az egész háborút.
[00:07:06]De hát én azt gondolom, hogy ez nem bepróbálkozás volt, hanem egy új technika Irán irán és a többi amerikai partner partnerrel szembeni nyomás gyakorlása.
[00:07:21]hogyha a háború nem zárul le, vagy nem zárul le úgy, ahogy Donald Trump szeretne, akkor Trump bepróbálkozott egy ilyen tét, ugye emelé a tétet, ezt szokta csinálni.
[00:07:31]És hogy hátha ebből lesz valami, hátha hirtelen észbe kapnak a nem tudom, a katariak, a szaúdiak, a a az Egyesül Darabségiek is azt mondják, hogy hát mi most azonnal közvetítünk köztetek és irányok között, csak legyen béke, csak ne legyen ne legyen 20%-os vám, vagy ő őrangya a díj, és hát meglátjuk, hogy ez mennyire mennyire jött be.
[00:07:57]Én nem ugye ezt már beszéltük akkor az elmúlt hetekben is.
[00:08:00]Én nem gondolom azt, hogy az Egyesült Államoknak bármilyen formában érdekében állna a háborút folytatni, főleg most a az időközi választások előtt.
[00:08:09]Illetve még egy megjegyzés, ugye mondtad, hogy elit csere történt.
[00:08:13]Hát egyrészt nem tudjuk, hogy kik ezek az új elitek, tehát nagyon rejtett rejtve vannak a a nyilvánosság előtt.
[00:08:20]Másrészt szerintem nagyon érdekes ez a történet, ami pont a hétvégén szivárgott ki.
[00:08:25]Az Ahmadzád sztori.
[00:08:28]Ugye ennek van egy erős magyar szála.
[00:08:32]Ugye Ahmadds korábbi iráni elnök, a legkeményvonalasabb elnökök egyike.
[00:08:41]Itt járt Magyarországon néhány évvel ezelőtt, nem is tudom 2023 vagy 24-ben talán.
[00:08:47]És akkor dísz valamilyen díszoklevelet kapott a a nemzeti közszolgálategyetemen, és ugye nem lehetett tudni, hogy pontosan miért jött és miért kapott ilyen kitüntetést.
[00:09:02]És hát úgy tűnik a New York Times most publikált információ alapján, hogy ez egy moszados titkoszolgálati akció volt és Ahmadzsádot próbálták beszervezni.
[00:09:13]Tehát az ő tudtával arra, hogyha Iránban az Egyesült Államok is Izrael rendszerváltást követel, akkor Ahmadinezsád az új erő kélére áll, és együttműködik a hatóságokkal.
[00:09:26]Ez végül meghiúsult.
[00:09:29]Tehát maga a történet is érdekes, de az időzítés az, ami igazán érdekes szerintem, hogy miért pont most hozták ki ezt a történetet két éve a a történet után, és most amikor van egy újabb eszkalációs hullám Irán is Egyesült Államok között, biztos, hogy nem véletlen.
[00:09:45]Tehát ilyen ilyen véletlenek nincsenek, de szerintem ez egy érdekes érdekes kapcsolódás.
[00:09:51]Igen, ez egy nagyon érdekes történet, és ez is megmutatja azt, hogy hányszor csak a jéghegy csúcsát látjuk egy eseményből.
[00:09:59]Tehát emlékszem a dologra, én is furcsáltam, hogy mit keres itt Ahmedi Najsad nem is egyszer, hanem kétszer.
[00:10:04]Mi az értelme ennek?
[00:10:06]Miért tesszük ki magunkat ilyen kritikának?
[00:10:08]Ugye Izí nagykövetség ezt kritizálta.
[00:10:13]Nyilván nem volt jó vízhangja Magyarországon belül se, hogy mit akarunk mi az irániaktól.
[00:10:16]Aztán kiderült, hogy nem az irániak rossz volt az egész, hanem az izraelieknek tettünk egy szívességet, meg vélhetően az amerikaiaknak.
[00:10:26]És sok ilyen történet lehet még, amikor az emberek nem értik, hogy mit miért lépett mondjuk Magyarországon a kormányzat, aztán kiderül, hogy volt valami a a háttérben.
[00:10:38]Nagyon keveset látunk sok eseménynek a a valós hátteréről, ezért kéne szerintem sokszor nagyobb forráskritikával kezelni dolgokat.
[00:10:49]Itt azt gondolom, hogy ez igaz.
[00:10:50]Ez a történet, ez már több oldalról meg van erősítve.
[00:10:53]És logikus is, tehát beleillik a képbe.
[00:10:56]Persze fura, hogy pont egy kemény vonalas vezetőt tennének meg Irán új vezetőjének, de ő hát aki előtte, hogy azzal fenyegette.
[00:11:09]Jó, hát minden iráni vezető ezzel fenyeget itt.
[00:11:11]Mondjuk ő talán egy kicsit hangosabban a többieknél.
[00:11:16]Egy érdekes történet.
[00:11:16]Én nagyon nagyon várom még, hogy van-e még több benne még epizódokat hallunk-e ezzel kapcsolatban.
[00:11:30]Ugye még annyi, bocsánat, hogy Ahmad Zsádról nem sokat tudni azóta, hogy ugye voltak hírek a háború kezdetén, hogy állítólag őt is megölték, de aztán ezek ez ezeket a híreket cáfolták.
[00:11:46]Vannak, vagy voltak olyan hírek is, hogy a Mossat biztonságos helyre vitte.
[00:11:51]Vannak olyan hírek is, hog letartóztatták a a nemzeti az iráni nemzeti gárda, de igazából szerintem az ő pontos helyét és pozícióját azóta sem tudni.
[00:12:02]Talán talán volt egy olyan hír is, hogy elment a a Homene vezető temetésére.
[00:12:13]De de persze de persze ott sem tudjuk, hogy milyen, hogy nem tudom, kiengedti a nemzeti gárdal, eltáv adott neki, vagy ő nincs ilyen háziőrizetben vagy fogságban, hanem szabad ember, vagy egyáltalán, ha eddig szabad volt, akkor most a New York Times-os cikk az mit eredményez?
[00:12:30]Tehát ha eddig nem nem vádolták semmivel, hát akkor egy ilyen anyag után biztos, hogy nem néznek rá jó szemmel, de hogy sokat Ahmadsád jelenlegi szerepéről és pozíciójáról nem lehet tudni.
[00:12:51]Oda nemcsak kiújult iráni konfliktus van volt, hanem NATO csúcs is volt.
[00:12:54]Nyilván megvannak ennek a megfelelő tanulságai.
[00:12:59]Hát Trump szokásához híven berobbant már a NATO csúcs előtt is erős megjegyzéseket teh nyilván az európai partnerekre.
[00:13:06]Nyilván itt ugye már újra előkerültek az iráni helyzetnek a rendezésével kapcsolatos gondolatai meg kritikái, meg hát oly sok minden más akár egyébként Ukrajnával kapcsolatban.
[00:13:16]Forduljunk akkor most rá, hogy láttátok ezt a NATO csúcsot.
[00:13:22]Hát az idei NATO csúcsnak szerintem érdekes struktúrája volt, mondjuk így.
[00:13:27]Az egész gyakorlatilag arra épült, hogy hogyan tegyük boldoggá Donald Trumpot.
[00:13:34]Ez abszolút érezni lehetett azt, hogy hogyan próbál minden tagország bizonyítani, hogy igenis sokat költenek a védelemre.
[00:13:46]igenis megbízható szövetségesek, hogy Donald Trump boldog legyen.
[00:13:49]És viszonzásul ugye azt próbálták elérni a a többi ugye többi tag, hogy az Egyesült Államok megerősítse, hogy hát továbbra is elkötelezettek a a a NATO értékei, és hát nyilván első elsősorban a a védelmi klausola ugye az ötödik cikkei iránt.
[00:14:11]olyannyira, hogy a az igencsak rövid és lakonikus nyilatkozatnak a szövegébe ugye hat bekezdésből állt ez a ez a az ankarai nyilatkozat.
[00:14:26]Annak a legelső bekezdése, legelső pontja arról szól, hogy továbbra is elkötelezettek a a szövetség védelme iránt, továbbra is betartják az ötödik cikkit.
[00:14:35]Hát ezt ugye elvileg nem kellett volna megerősíteni.
[00:14:37]Ez benne van a a NATO alapok mányába.
[00:14:39]minek azzal kezdeni a nyilatkozatot, ami egyébként is szerepel a az alapokmányban, de mégis fontosnak tartották, hogy ezt ezt megerősítsék.
[00:14:52]És gyakorlatilag a az egész NATO csúcs egy ilyen nagy védelmi show volt, ahol a különböző országok és különböző cégek azt próbálták bemutatni, hogy nagyon sokat sokat költenek a a hadseregre.
[00:15:06]Ugye már csak az első nap 50 milliárd dolláros ilyen védelmi együttműködéseket jelentettek be amerikai és európai cégek között.
[00:15:17]Rateon, Lockheid Martin, North Group, a Ray Metal és más cégek közötti együttműködések, légvédelmi együttműködések, raktagyártási együttműködések.
[00:15:33]Ez nyilván Donald Trump lelkének nagyon jót tett, amikor hallotta, hogy csörögnek a dollárok a a a közös kereskedelembe védelmi együttműködésben, illetve hogy a Mark Rutte talált egy új fogalmat, a ugye NATO főtitkár kitalálta erre az Ankarai csúcsra az úgynevezett Trump trilliója fogalmát.
[00:15:57]Ez ez pedig arról szól, hogy Trump első elnöksége óta a NATO tagországok már 1000 milliárd dollárral többet költöttek védelmi kiadásaikra, mint Trump előtt.
[00:16:14]És hogy ezzel próbálta bizonyítani, hogy hát Donald Trump óriási hatással volt a szövetség egészére.
[00:16:20]egyébként megjegyzem, a védelmi kiadásoknak ténylegesen jót tett Trump első elnöksége és az ő kemény fellépése.
[00:16:26]Ugye 2017-ben még négy ország teljesítette a 2%-os célt, most pedig azt hiszem 27 ország és és ugye most már 5%-os célkitűzésről beszélünk.
[00:16:39]Ugye ennek a ennek az egész stratégiának az lett a az eredménye, hogy Donald Trump úgy érkezett, hogy elmondta, hogy mennyire megbízhatatlanak a szövetségesek.
[00:16:49]Hát Grönlandot egyébként is nagyon szívesen fogadná az Egyesült Államok kötelékébe.
[00:16:53]És hát a a Irán, az iráni segítségkérés az egy teszt volt, nem is gondolták komolyan, és az összes NATO tagország megbukott ezen a teszten.
[00:17:05]Ezzel indult, majd pedig úgy ment el a NATO csúcsról, hogy a végén kiírta, hogy a a beszélgetéseket a szeretet légköre len tehát ez volt Trumpnak a végkövetkeztetése.
[00:17:18]Tehát úgy tűnik, hogy sikerült a NATO tagországoknak Donald Trumpot meggyőzni arról, hogy hát nagyon is fontos ez az együttműködés, és Donald Trump jól érezte magát.
[00:17:29]A legtöbbet egyébként a törökök nyertek.
[00:17:32]Ami éveken keresztül, amit szeretett volna elérni Erdogán, azt most Trumptól megkapta.
[00:17:38]a szankcióknak a feloldását, amit ugye az orosz fegyverek vásárlása miatt kapták meg, az F35-ös F35-ös vásárlásának a tilalmának a feladását cserébe ugye bejelentették, hogy ők már 2030-ra teljesíteni fogják az 5%-os célkitűzést, és ezzel ugye megint csak Trump nagyon nagyon boldog volt.
[00:18:00]Úgyhogy szerintem nagyjából így lehetne jellemezni ezt a ezt az érdekes Ankarai csúcsot.
[00:18:07]Itt itt nagy vita nem lesz köztünk.
[00:18:10]Én is ezt a szeretet NATO csúcsának hívnám.
[00:18:13]Dula szeretet, szeretet NATO.
[00:18:15]Ez amit látunk.
[00:18:19]Mindenki szereti Donald Trumpot.
[00:18:19]Ő érezte a szobában a szeretet légkörét, ami mindent láthatott.
[00:18:24]Ezt szó szerint így elmondta.
[00:18:28]Ö hát a valóság persze nem ez, tehát nincs úgy semmilyen szeretett NATO.
[00:18:33]Itt voltaképpen tényleg arról van szó, hogy hogyan tegyünk úgy, mintha kielégítenénk Donald Trumpot, mert még csak kielégíteni se akarják ezek az országok Donald Trumpot.
[00:18:46]Tehát majd megnézem, hogy mondjuk Olaszország mikor fog 3,5 plusz má%-ot költeni.
[00:18:53]Valószínűleg az univerzum már rég kihűl, és az utolsó atom is elbomlik, mire az olaszok odajutnak.
[00:18:59]Tehát ezt ugye a spanyolok, hát a spanyolok meg meg is mondták, hogy hogy nem nincs semmilyen szeretet, mi nem fogunk ennyit költeni.
[00:19:07]Donald Trump erre kijelentette ugye, hogy akkor majd vámháborút indít Spanyolország ellen, amivel csak annyi a probléma, hogy Spanyolország ugye az EU része.
[00:19:17]Tehát honnan a túróból tudná megmondani, hogy mi az, ami Spanyolországból jön?
[00:19:21]Jó, valamiről meg lehet tudni mondani, de ugye azért ez nem egy olyan egyszerű dolog.
[00:19:28]ki kiszalámizni, meg hát eleve, hogyha vámháború lenne, akkor az egész EU-val lenne a vámháború.
[00:19:33]Tehát nyilván ez egy kicsit ilyen trumpos történet.
[00:19:39]Most van egy cica harca a Pedro Sanchezzel, meg meg Melonival is.
[00:19:41]Hát oké.
[00:19:45]Tehát tehát ezt ez nyilván mondom egy kicsit live showvá vagy egy ilyen egy ilyen valóságsóvá kezd a világ válni és szórakoztató elemek a legkomolyabb diplomáciai események során is feltűnnek, fenntartják a a nézők érdeklődését, és hát Donald Trump kiváló ebben.
[00:20:11]A az más kérdés egyébként, hogy ez rendkívül jon jó jól jön egyébként Meloninak meg Pedro Sancheznek is, hiszen hiszen ez növeli a népszerűségüket.
[00:20:18]Tehát ez ez a mindenki nyer ezekkel a cicaharcokkal igazából mindenki nyer.
[00:20:24]Donald Trump figyelmet nyer.
[00:20:27]Ugye az amerikai választókat nem érdekli.
[00:20:30]Valószínűleg a többen meg se találják Olaszországot a térképen.
[00:20:36]Spanyolországot talán talán talán mondjuk mondjuk az amerikaiak fele már eltalálná.
[00:20:43]Legalább tudnak erről a két országról, hiszen rengeteg spanyol meg olasz ajkó van az Egyesült Államokban, de a lényeg itt az, hogy ez a ezek a célkitűzések, ez a 3sés fél, illetve plusz, tehát összességében 5% ez az éralitás a legtöbb ország számára.
[00:20:59]Aki megcsinálja, az gazdaságilag fog belebukni, mert ez egy szinte már háborús költségvetés.
[00:21:07]És ezt békeidőben fenntartani hosszú távon rendkívül nehéz.
[00:21:09]Ezt az Egyesült Államok gazdasága se bírná el ö nagyon-nagyon hosszú távon.
[00:21:15]Nyilván el tud bírni 4%-okat, 4,5%-okat, de azért az a jelen világ egy kicsit más, mint a hidegháorú világa volt.
[00:21:27]Tehát én azt gondolom, hogy itt tényleg Donald Trump kielégítésérő szól a történet.
[00:21:30]Valaki mindenféle gondolkodás nélkül mondott egy számot ilyen hasraütésszerűen.
[00:21:34]Az öt az kerek, de hát az öt az teljesen lehetetlen, akkor legyen három és fél.
[00:21:39]És akkor még hozzáadunk másfelet, akkor meglesz, amit Trump gondolt.
[00:21:43]Tehát körülbelül a tervezést, amin amin sok 10000 NATO tervező dolgozott, nyilván most viccelek, az ez jelentette, hogy akkor hogyan mondjunk olyat, ami Trumpnak tetszeni fog.
[00:21:55]Elég nagy őrültség, de azért még nem teljesen hihetetlen, tehát nem röhögnek körbe minket a világban.
[00:22:01]És most ennek a megvalósítását láttuk a szeretete eme csodálatos csúcsán, ami nem azt jelenti, mondom, hogy nem voltak győztesek.
[00:22:07]Tehát igazad van.
[00:22:07]Erdogán egy győztes, Törökország egy győztes, Ukrajna abban az értelemben egy győztes, hogy kapott három várraveregetést Zelensk is Donald Trumptól, hogy nagyon csodálja Ukrajnát, nagyon nagyon szép, nagyon jó, meg mindenféle bejelentések történtek Ukrajnával kapcsolatban, és aminek persze a kétharmada soha az életben nem fog megvalósulni.
[00:22:29]Majd beszélhetünk, agybafőbe fognak épülni ugye a gyárak Ukrajnában.
[00:22:35]Például már két rendetági gyáris üzemel.
[00:22:38]Ja, bocsánat, nem, pedig már vagy tavaly, vagy tavaly előtt el kellett volna indulni.
[00:22:42]Nagyjából ez lesz ezektől is, de nem akarom lelőni a poént.
[00:22:45]Tehát, de azért kapott diplomáciai vár várveregetést Ukrajna is.
[00:22:50]Hát összességében ez a NATO csúc sikeres volt.
[00:22:55]Miért?
[00:22:55]Mert nem volt sikertelen.
[00:22:59]Tehát nem volt botrány.
[00:22:59]Alapvetően alapvetően alapvetően a szövetségesek rábólintottak mindenre.
[00:23:03]Nem volt nagy histolokkal, de ennyi.
[00:23:10]Nem lép ki az USA a NATO-ból.
[00:23:13]Ezt mindig mondtam, hogy ez nem fog megtörténni egy olyan szervezetből, aminek ő a főrészvényese.
[00:23:17]Az Egyesült Államok nem lép ki, az európaiak többet tesznek annál, mint amit eddig tett.
[00:23:24]Tehát voltaképpen, miért voltaképpen megúsztuk ezt különösebb probléma nélkül, és alapvetően mondom, van aki még nyert is.
[00:23:34]Egyébként azért 3,5% szerintem, mert hogy az Egyesült Államok is nagyjából ennyit költ, ugye 3,3 3,4%-ot költenek és hogy gondolom az volt a cél, hogy az Egyesült Államok szintjére felhozzák a NATO többi tagországát.
[00:23:49]De hát nyilván ez az Egyesült Államok azért költ ennyit, mert az amerikai dominanciának a nagy hadserege az alapja, meg az a sok bázis, amit külföldön üzemeltet, ez nyilván nem állja meg a helyét egy, nem tudom, egy Montenegro esetében, vagy egy egy másik kisebb nát.
[00:24:08]Pontosan erről van szó.
[00:24:08]Tehát ezért is teljesen értelmetlen ugyanúgy kezelni az egyes NATO-talországok védelmi költségvetését.
[00:24:16]Tehát ha egy országnak a NATON kívül is rengeteg kötelezettsége van, az Egyesült Államok egy globális hatalom globális kötelezettségekkel.
[00:24:25]A világ minden pontján van amerikai bázis, nagyon kevés.
[00:24:28]És még az Alfa Holdbázis nem épült meg a Holdon, de minden majdnem mindenhol máshol van valami már.
[00:24:34]Bocsánat, de a Afrika parancsnokságnak mi a túró köze van a NATOhoz?
[00:24:44]És arra is megy a pénz.
[00:24:44]De amennyire néztem, a kelet-ázsiai régió se a NATO NATO védelmi területének a része.
[00:24:52]Nyilván ez nem amerikai globális hatalom, ez teljesen természetes, csak akkor mitől lenne mérce mondjuk Luxemburgnak, de akár Montenegrunak vagy Magyarországnak az amerikai 3,5%?
[00:25:04]Hát mitől lenne mércet?
[00:25:06]Hol van hol van mondjuk a luxemburgi, császári és birodalmi légierőnek több tucattámaszpontja sehol a világon?
[00:25:13]Tehát tehát ezek a ezek a mér mércék, ezek a politikának, az újságolvasóknak teljesen jók.
[00:25:19]Persze legyen valami, de van olyan ország, ami ezt a pénzt el se tudná költeni.
[00:25:28]Nem tudná elkölteni.
[00:25:28]Most akkor azért, hogy három, költsünk már, mit tudom én, 2030-ban, mert van, aki már megígérte, akkor a pénz egy részét azt lapátoljunk bele egy kandolóba, és égessük el, mert nem tudja mire elkölteni.
[00:25:43]Persze a fizetéseket meg lehet emelni a tízszeresérre, és akkor elköltöttünk valamire, vagy építünk már egy minisztériumot, de nem tudod mire elkölteni, ha nem gyártanak le elég fegyvert.
[00:25:51]A fegyvergyártó kapacitások meg végesek.
[00:25:54]Akkor mire fogod költeni a pénzt?
[00:25:56]Ezek nem ilyenek.
[00:25:56]Tehát a való világban ez egy komoly tervezési folyamat.
[00:25:59]A tervezési folyamatnak az egyik kulcsfontosságú eleme, hogy felmérjük, hogy ki az ellenség, és vele szemben mit kell letenni az asztalról.
[00:26:10]Ezt a lépést megtesszük, leosztjuk az összes NATO tagnak, hogy akkor ő mit tegyen vele a közösbe, és utána kiszámoljuk, hogy az mennyibe kerül.
[00:26:17]És az lehet 2,62% nagy átlagban, meg akár 3,49 is, de hogy pont 3,5 lesz, arra matematikailag elég csekélyessé van.
[00:26:29]Tehát ez az egész egy politikai történet, amit ami mondom meg az újságokban jól hangzik.
[00:26:34]Tehát az 5%-ak mondom az a az a valami valami most majdnem kimondtam a szót, valami nagyon nagyot kell mondani és mondtunk egy nagyot és győzelem, meglesz az 5%.
[00:26:46]Tehát most az, hogy ez szomorú vagy nem szomorú, a a vicca az, hogy a végén, amit mondtál, a Donald Trump fog egy eredményt hozni, lesz egy erősebb Európa ennek a végén nem lesz olyan erős, mint amit álmodoznak a a éppen éppen éppen meg éppen hatalmon lévő kajakallaszok, mert fingjuk nincs arról, hogy valójában mit csinálnak.
[00:27:09]De azért ennél egy ennél egy erősebb Európa lesz a vége.
[00:27:18]De ugye nem hiába van ez a 2035-ös célátum.
[00:27:21]Hát Trump akkor már régen nem lesz.
[00:27:24]Persze.
[00:27:24]És és tegyük hozzá, hogy nincs nincs valódi szankció a NATO-ban arra, ha valaki nem éri el.
[00:27:27]Nem lehet kizárni senkit a NATO-ból.
[00:27:29]Nincs ilyen.
[00:27:29]Mi a szankció?
[00:27:32]Csúnyán néznek majd az adott országra a a neküléseket.
[00:27:39]Nem, mer nem lesz ott NATO csúcs.
[00:27:41]Úristen, nem lesz, nem zárják le a fővárosunkat két napra.
[00:27:42]Tehát, tehát ez az egész történet, mondom ez és amikor nagyon komolyan elemzik ezt, hogy hogy fogjuk elérni meg izé, hát igen, majd 2035-ben, ami baromi messze van, akkor Donald Trump majd csúnyán fog nézni.
[00:27:58]Hát nem tudom, kívánok neki hosszú életet, de hogy elnök nem lesz már, akkor az biztos.
[00:28:10]Még még a NATO kapcsán még egy gyors megjegyzés, tényleg gyors, aztán mehetünk a többi témára.
[00:28:15]A portfólióra írtam egy hosszabb elemzést most a NATO nyilatkozott kiellemzéséről.
[00:28:24]És hát ugye legalább annyira érdekes, hogy mi volt a amellett, hogy mi volt a nyilatkozatban, legalább annyira érdekes, hogy mi nem volt benne.
[00:28:29]És és hát ami nem volt benne, az Kína.
[00:28:32]Tehát igen, érdekes, hogy a korábbi nyilatkozatokban, főleg Biden alatt, de még Trump első elnöksége alatt is, Kína az egyre, tehát minden egyes évben Kína egyre Kínával szemben egyre konfrontatívabb retorikát használta a NATO.
[00:28:55]A 2024-es washingtoni csúcson ott azt hiszem Kína úgy szerepelt, mint Oroszország stratégiai partnere, amely ugye mindenben segíti Oroszországot a háborúban.
[00:29:08]2023-as Willius csúcson pedig úgy szerepelt, mint az egyik legnagyobb kihívás a nyugati rendszer rendszerrel szemben.
[00:29:16]És most pedig egyetlen szó nem esik Kínáról.
[00:29:21]Ami hát azért érdekes, mert egyébként eddig ugye az Egyesült Államok, tehát nem nem az európai tagországok erőltették, hogy kerüljön már bele Kína ebbe a nyilatkozatba, hanem hanem Washington erőltette ezt, és most valamiért ez ez elmaradt.
[00:29:37]Ö, és hát nem tudom, hogy köze van-e ahhoz, hogy ugye Trump tavasszal Kínában járt és találkozott Cicin Pinnnel, vagy egyszerűen a Washington most nem akarja NATOs tematikába belerakni Kína kérdését, vagy az európai partnerek, ugye nagyon rövid a nyilatkozat, ami azt tükrözi, hogy alapvetően a legkisebb közös nevezőt próbálták megtalálni, tehát hogy mindenki gyorsan minden egy, tehát csak olyan témák legyenek benne, amiben mindenki egyet tud érteni.
[00:30:07]És lehet, hogy ebbe beleálltak az európai partnak, nem tudom, de szerintem nagyon beszédes, hogy hogy Kína most teljesen kimarad.
[00:30:14]Hát ez egyértelmű, hogy az Egyesült Államok nem akarta, hogy benne legyen.
[00:30:18]Az Egyesült Államok akarja, nincs az európai ország, ami ezt megállítsa.
[00:30:20]Nem is beszélve a 51.
[00:30:22]tagállamról Kanadáról.
[00:30:26]Tehát tehát a az amerikaiak szerintem igazad van.
[00:30:32]Valamiért ezt ezt ezt nem akarták már, és szerintem sok európai fellélegzett, mert megpróbálom elképzelni az európai flottákat, amikor felvonulnak Kína partján, aztán szerintem így Pekingtől nagyjából Hongkongig elkezd röhögni Kína az európai flottákon, mert egyébként megtörtént, felvonult egy német romboló Kína előtt Tajvan ügyében dádát üzenni, és a kínaiak mondták, hogy köszönjük szépen, de de A mi kikötőinket egy ideig ne látogassák német hajók.
[00:31:03]Tehát lesöpörték ezt a kínaiak.
[00:31:05]Nem tudom, hogy mi tényleg a megfontolás.
[00:31:10]Valószínűleg amerikai megfontolás az egész.
[00:31:11]Nem akarják Kínával élezni a dolgokat.
[00:31:13]Nem tudom.
[00:31:13]De érdekes.
[00:31:15]Abszolút, abszolút jó, hogy ezt felvetetted.
[00:31:19]NATO csúcs technológia technológia átadás kérdése.
[00:31:21]Lisánek rakéták Ukrajna.
[00:31:25]egy pár kulcszó csupán azzal kapcsolatban, hogy mik azok a témák, amikről még beszélgetni fogunk, de ezt már az én csatornám fogjuk elkövetni.
[00:31:32]Ugye akit érdekelnek ezek a kérdések, azokat várom nagy szeretettel.
[00:31:34]A videó végén látják, hogy hova kell kattintani, ott folytatjuk.