Ukrajna, Irán: összeért a két konfliktus - Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton az Ütközőzónában

[00:00:00]Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat.

[00:00:09]Ez itt az ütköző zóna a kontextus csatornán állandó szakértő vendégekkel MK Attilával, Benna Zsevski Antón, illetve a házigazdával Póce Istvánnal.

[00:00:16]Sziasztok!

[00:00:16]Szeretettel köszöntelek benneteket.

[00:00:19]Sziasztok!

[00:00:20]Sziasztok!

[00:00:22]Nézők, hallgatók érdekében elmondom, minden héten el szoktam mondani, kövessék be az én csatornámat, ott biztosan tudnak majd bennünket követni.

[00:00:29]Akit érdekelnek a részletek, az egy pár adással nézzem visszaott hosszabban kifejtettem, hogy miért mi viszont megyünk tovább és megyünk előre, mert hogy Irán vagy Ukrajna, ezekkel szoktunk elsősorban foglalkozni a két válság gócal.

[00:00:43]És pont a beszélgetésünket megelőzően kérdeztem a srácoktól, hogy hát mivel kezdjünk?

[00:00:47]És Attila rávágta, hogy igazából tök mindegy, mert a kettő egybe ér.

[00:00:51]És akkor Attilát is adom neked a szót, hogy hogy hol és hogy ér egybe ez a két konfliktus.

[00:00:57]Hát egyre több ponton most már a kezdetekkor is volt kapcsolat, hiszen Oroszország Irántól kapta meg azt a dróntechnológiát, amit most nagyon hatásosan tud használni Ukrajna ellen.

[00:01:10]És vélhetően vettek részt egyébként iráni szakértők az oroszok képzésében, akár még ukrajnali csapásokban is.

[00:01:17]100%-osan ezt nem tudjuk, de de vélhető.

[00:01:21]Igaz úgy, ahogy egyébként nyugati kiképzők szakértők is részt vesznek, meg részt vettek az ukrán kampányban.

[00:01:29]És most Ukrajna lecsapott egy hajóra.

[00:01:31]Zenski nyilatkozatában nem mondja ki, hogy iráni, de az irániak azt mondják, hogy iráni hajók volt a Kaszpi tengeren, ami állítólag fegyvert szállított, és egy iráni halott van.

[00:01:42]Az irániak egy nagyon kemény tiltakozást nyújtottak be Kievben, és a két ország közti viszony már eleve mélyen volt, láthatóan még mélyebben van, de más pontokon is összeérez, tehát nem csak ebben a kinetikus csapásban.

[00:01:56]Ugye ez is egy bővebb történet, mert nem csak a Feketeeren, de a Kaszpi tengeren is megkezdett Ukrajna egy stratégiai légihadjáratot, tehát katonai eszközöket, katonai egy egy hajót is, egy orosz hadihajót is ért vélhetően csapás, orosz olajkitermelő kapacitásokat értek csapások.

[00:02:14]Tehát ott is az a háború kiszelesedése az az egy újabb újabb szakaszába jutott.

[00:02:24]De ugyanakkor, hogyha megnézzük a nagyképet, vannak más pontok is.

[00:02:26]Részben az ukrán ajánlat az öbölországoknak, hogy a lévvédelmükben segítsen.

[00:02:32]Tehát itt is összeér ez a két háború, ott is összeér a két háború, hogy Donald Trumpot igyekeznek az európaiak behozni a csapatba és meggyőzni arról, hogy Ukrajna segítésén átvezet az út az orosz iráni szövetség legyőzéséhez.

[00:02:52]már gyakorlatilag ez a sugallat hogy azért is kell segíteni Ukrajnát, hogy Iránnal szemben ö Oroszországot Oroszország ne tudja Iránt segíteni.

[00:03:04]Ugye itt van az, hogy a jönnek ki a sajtóban a hírek és lehet valami, hogy az orosz oroszok segítenek a célmegjelölésben az irániaknak.

[00:03:11]ugye a CIA Riadi kirendeltségét érte támadást, de más nagyon pontosnak tűnnek az iráni támadások az utóbbi időben, sőt már a háború kezdetétől kezdve.

[00:03:25]Tehát tehát felmerül ez, ugye az oroszok közvetlen részt vesznek az amerikaiak elleni csapásokban.

[00:03:29]Persze nyilvánvalóan látnunk kell, hogy több mint négy év az amerikaiak célmegjelöléssel meg sok minden mással részt vesznek az oroszország csapásokban, de így összeér ez a két háború.

[00:03:39]Tehát már ugye nyilván két külön dologról van szó, de ebden egyre több szálon kapcsolódik össze.

[00:03:45]És van még egy nagy kapcsolat, ez az energia kérdése, mert Ukrajna nagyon erőteljesen támadja ugye az oroszországi olajfinomítókat, exportkapacitásokat, de utóbbi időben obróisban a kazengeri kijáratot is támadják.

[00:04:02]Ez pedig a globális olajexportnak az 1 és 2%-a között van.

[00:04:08]És ennek a kiesése ez még jobban súlyosbítja a helyzetet, ami a Horbusz kiesése és a Babal Mandebszállítások megnehezülésével alakult ki.

[00:04:18]Tehát amit írtam erről a Facebookonan, ez egy tökéletes vihar, ami kezd kialakulni.

[00:04:24]Tehát egyrészt egyrészt berendeződnek egymással szemben a nagy hatalmak, meg ugye Irán esetében középhatalom, Kína, Kína még a háttérben marad.

[00:04:34]Másrészt egy olyan energiaválság kezd kialakulni, amire már nincs ász, mert az elmúlt hónapokban azért maradt jó rész 100 dollár alatt az olajár, mert volt egy hatalmas amerikai készlet és volt van egy hatalmas kínai készlet és Kína egyáltalán nem vett már olajat.

[00:04:52]Tehát a a világpiacról nag nem egyáltalán, de nagyrészt kivonult, nem vett olajat.

[00:04:57]Az a a és illetve adott el finomított termékeket a szomszédos bajban lévő országoknak.

[00:05:02]Az amerikaiak pedig rengeteg rengeteg forrást szabadítottak fel a tárolóikból.

[00:05:07]Most üresek ezek a tárolók, szárazak ezek a tárolók.

[00:05:11]Tehát tehát az a az a mentőkártya, ami megvolt február 28-a után, még március, április, májban már nincs meg.

[00:05:22]Tehát gyakorlatilag rohanunk szembe a egymással rohan szembe a két autó, ugye Irán és az autója.

[00:05:33]Egyelőre úgy tűnik, hogy még gyorsítanak is.

[00:05:35]Bár most éppen van egy talán egy szünet, ugye hétvégén vesszük ezt fel vasárnap, de hát ki tudja, hogy mi lesz hétfőn.

[00:05:43]Igen, ez ez fontos is, hogy mondod, ezt nem mondtuk a kedves nézőknek, hogy kicsit mi is pihenünk, és ezért korábban vesszük fel, vasárnap vesszük fel a szerdői adást.

[00:05:51]Igen.

[00:05:51]Tehát tehát tehát összességében ezt látom, hogy hogy kezdenek összeérni kezdenek összeérni a dolgok.

[00:05:58]Az olajválság, az iráni háború, a jemeni háború.

[00:06:01]Ja, bocsánat, még kifelejtettem ezt.

[00:06:03]Ez is, ez is ugye a Babel Mandeb zárási kísérlete Jemen által, ez a szúdi yemeni konfliktus, és minden egyben rendeződik.

[00:06:14]Tényleg, tényleg az embernek olyan érzése van, mint a 30-as években, hogy egymás után jönnek a válságok.

[00:06:18]Ugye előtte volt a nagy világgazdasági válság, és és recsegropog a világ rendszere.

[00:06:25]Én optimista vagyok, szerintem el fogják kapni a a szágoldóautók a kormányt, de még ha el is kapja a kormányt a sofőr, attól még megpördülhet az autó és jól összetörheti magát.

[00:06:37]Tehát lehet, hogy nem lesz katasztrófa, de ezt már sérülés nélkül a világgazdaság meg a meg nyilván Irán, Oroszország, az Egyesült Államok, Európa nem ússza meg, sőt hát ugye a sérülés már megvan, de egyre súlyosabbak lesznek a sérülések, akkor is, ha nincs összeütközés.

[00:06:57]Épp ezt akartam kérdezni, és akkor Anton hozzád fordulnék, hogy és akkor a világgazdaság többször beszélgettünk veled is arról, hogy az volt a számítás és az volt a várakozás, hogy itt majd hirtelen 200 dollár fölé is mehetnek akár a az olajárak, aztán nem mentek az olajárak lásd csodát 200 dollár fölé.

[00:07:17]Aztán ugye ahogy beindult ez a 60 napos időszak, akkor a 60 napos időszak alatt ugye hirtelen csökkenésnek indult.

[00:07:22]Most megint 100 dollár fölött járunk.

[00:07:24]Át fog törni egyszer csak, vagy pedig a befektetők óvatosak, és hát megpróbálják a mondjuk úgy, hogy a világgazdaságot megóvni attól, hogy egy teljes káoszba süllyedjen, amire ugye Attila utalt, hogy elrántják utolsó pillanatban a politikusok a a kormányt, a gazdasági szereplők is el elarántják folyamatosan a kormányt.

[00:07:47]Hát nincsenek olyan eszközeik azért a befektetőknek vagy a globális gazdasági szereplőknek, hogy ennyire kordában tartsák az árakat.

[00:07:54]Ugye erre utalt Attila is, hogy addig lehetett játszani a az árakkal és abban bízni, hogyha Trump már 33.

[00:08:03]alkalommal bejelenti, hogy vége a háborúnak, akkor hirtelen csökkentek az árak, mert még volt készlet és még volt honnan vásárolni.

[00:08:12]Tehát a kínálat az még mindig jelen volt a a piacon, és még mindig fedezte a keresztletet.

[00:08:17]De ahogy egyre inkább haladunk abba az irányba, hogy kimerülnek a készletek, a háború pedig hát folytatódik.

[00:08:24]Most éppen igen, mai hír, hogy az Egyesült Államok, hogy állítólag Donald Trump parancsot adott, hogy lálljanak a a légi csapásokkal.

[00:08:31]13 napig egymás után voltak csapások két oldalon, tehát Irán részéről és Egyesült Államok részéről.

[00:08:41]Állítólag Trump nem a félidős választások, vagy nem tudom a az energiaárak miatt futamodott meg, hanem azért, mert erősen fogynak a készletek a légvédelmi rakétákból, és nem tudják pótolni olyan mennyiségben, olyan ütemben, mint ahogy mint ahogy fogynak ezek a ezek a készletek.

[00:09:05]Szóval a ugye február vége óta kirobbant háború óta eltett hónapokban a a ezek a a felhalmozó stratégiai készletek nagy arányban merültek és lehet a a világgazdasági szereplők ezúttal hinni fognak Trumpnak jó most már tényleg vége de csak hogy nincs mögötte kínálat tehát hogyha nem nyílik meg a hormozis szoros továbbra is kiesik a a globális köynnak az 1de vagy 1yede a a globális kereskedelemből, akkor ezt nagyon nehéz lesz fedezni, és nagyon nehéz lesz tartani, vagy visszatérni a korábbi árakhoz.

[00:09:44]Tehát egyre inkább az a realitás hogy ilyen önbeteljesítő jóslat, hogy nagyon mondogatta a Bloomberg és a Financial Times, hogy hát nem kizárt, hogy az év végére 150 vagy akár 200 dolláros olajárak lesznek.

[00:09:57]úgy tűnt egy darabig, ugye mi is meglepődtünk rajta, milyen hamar rendeződött vissza a piac, de egyáltalán nem kizárt, hogy aztán igazuk lesz és valóban az év végén hirtelen ilyen magassárakkal nézünk szembe, ami ugye mindenre hatással van.

[00:10:14]Tehát valószínűleg Európában nem lesz nem lesz ellátási gond, nem lesz ellátási probléma.

[00:10:22]De de ugye az árak, a világpiaciárok ugyanúgy hatással vannak az európai piacokra is, ami hatással van a a az iparunk működésére, hatással van az élelmiszerárakra, az inflációra, a logisztikára, a szállítási költségekre.

[00:10:39]És hát az európai gazdaság sajnos egyébként sincs olyan könnyű jó állapotban.

[00:10:43]Most egy újabb csapás az európai gazdaságra.

[00:10:45]Én nem tudom, hogy ezt ezt ezt hogyan fogjuk kiheverni sajnos.

[00:10:53]Attila, te számítasz arra, tartaszthatta, hogy térségi háború alakulhat ki.

[00:10:57]Ugye itt Kuvait, Bachrein volt, ami hát mondjuk úgyhogy energizálta magát az elmúlt napokban.

[00:11:01]De ugye említetted ezt a ukrajnai támadást Iránelán, ami azért nem teljesen térségi háború.

[00:11:09]Kicsit szálazzuk szét.

[00:11:09]Lesz-e egyrészről, lehet-e ebből térségi háború Irán ellen, hogy lezárják ezt az egész történetet, mert úgy érzik, hogy azt sehogy máshogy nem lehet megoldani, mint csak úgy, hogy akkor ezt az egész történetet így kezelik.

[00:11:22]A másik pedig, hogy az majd Antonhoz is szó, hogy Ukrajna miben mesterkedik, hogy tegyen fel így a kérdést azzal az akcióval, hogy megpróbálja magát felhelyezni erre a térképre is ezzel és megmutatni, hogy akkor ő ekkora globális szereplő.

[00:11:35]Ugye az elmúlt időszakban számos alkalommal azt kommunikálták, hogy hát ugye ők annyira erősek főnek a drónok meg egyéb tekintetben, hogy azon túl, hogy ők folytatnak egy háborút, azontól ők már bőven egyfajta ilyen globális szereplő váltak a különböző csapásmérési képességekben.

[00:11:53]Attila, térségi háború folyik február végétől kezdve, tehát a légicsapásokban, tehát az eldőlt.

[00:12:01]Hát persze, mert a légicsapásokban részt vett az Egyesült Alab Emirátusok is.

[00:12:02]Nem nem rakták ki a nem mondták ki ezt teljes nyíltsággal, de a szódi és a emirátusoknak a légiereje nem egyszerűen csak védekezett, hanem támadott is, ami nyilván nem lehet rájuk követ vetni, hiszen Irán megtámadta a területeket, még akkor is, hogyha amerikai bázisok vannak a területeiken.

[00:12:26]És akkor Kuvait és Bahrin is belép ebbe.

[00:12:28]Ugye Katar is nagyon gyakorlatilag mindenki nagyon dühös már irára a térségben.

[00:12:32]Nagyon remélték, hogy lezáródik ugye az MU-val ez a történet, és és nem ugye meg ott van még Omán, ugye Omán kis értéktámadások.

[00:12:43]Ománnal most volt egy tárgyalás Teheránban, ugye a Hormuzi Szorosról, de valószínűleg nem csak arról.

[00:12:51]Tehát a térség országai nem hiszem, hogy szívükbe zárták az iráni rezsimet az elmúlt évtizedekben, és most ez különösen nagy mértékben nőtt a a az ellenérzés.

[00:13:02]De mit tudnak csinálni?

[00:13:06]Tehát az, hogy az, hogy ezek az országoknak van bizonyos katonai képességény modern, nyugati fegyvereik vannak, ez tény, de Iránnal szemben ők az USA nélkül kevesek.

[00:13:16]Ezért van az, hogy Törökország fele tapogatóznak, Pakisztán fele tapogatóznak, még a szaúdiak is, akik a legnagyobbak meg a legerősebbek a a térségben.

[00:13:28]Tehát, illetve még egy dolog, hogy rendkívül sok a vesztenivalójuk.

[00:13:35]Tehát Irán már azért elég sokat kapott rombolásban.

[00:13:37]Nyilván ott is van egy nagy vesztenivaló, hogyha az olajxport kapacitásaikat tönkreteszik, csak Irán azért ez egy ez egy valódi gazdaság abban az értelemben, hogy van mezőgazdasága, van ipara.

[00:13:48]Tehát azért Irán nem egy nem egy teljesen egy dologtól függő gazdaság.

[00:13:55]Még Kuvait, Bachren, Katar az jó részt a az olaj gázexporttól, illetve a hozzájuk kapcsolódó iparágaktól függ.

[00:14:05]Tehát ezt lássuk, hogy sokkal sebezhetőbbek, illetve sebezhetőbbek vízkérdésben is.

[00:14:09]Tehát Iránban is komoly a vízhiány, de azért Irán egy hatalmas ország hegyekkel, tehát ott azért több víz van, mint a gyakorlatilag sík, sivatag sziget, Bakrin, Katar, félsziget, ugye, de a emirusok nagy részében is ugye sótalanítók adják a vizet.

[00:14:28]Szódiak valamivel jobb helyzetben vannak.

[00:14:32]Kuvaitiak nagyon rossz helyzetben vannak.

[00:14:34]Tehát ezek rendkívül sérülékeny államok.

[00:14:36]Most nem gúnyolódni akarok, de ezek homokra épült királyságok szó szerint is, meg az olajra meg a gázzalra épült királyságok víz nélkül.

[00:14:48]Na most ez tehát jó, nyilván ez nem az Arakis meg a dű nevű sorozat, de víz az alap.

[00:14:55]Tehát olaj nélkül, áram nélkül egy ideig el lehet létezni, víz nélkül meddig lehet ellétezni?

[00:15:02]Még élelmiszer még élelem nélkül is el lehet két egy-két hónapot ketyegni.

[00:15:10]De a de a víz az az tényleg kulcskérdés.

[00:15:13]És az ugye volt ez a csapás a kuvaiti sótalanítóra, az egy ijesztő dolog volt, mert az irániak ezt végigcsinálják, akkor ők nagy ezek az országok nagyobb bajban lesznek, mint Irán.

[00:15:23]Irán is nyilván, hogyha szétverik az olajxportját, csak csak nem ugyanaz, akinek nincs vize, vagy akinek aki nem tud olajat eladni, illetve az egész világgazdaság dőlne be.

[00:15:34]az egész világgazdaság bocs, nem következne ebből az, hogy akkor a térségi országok, illértve az Egyesült Államok is azt mondaná, hogy akkor innentől kezdve a kritikus infrastruktúra sem tabú már.

[00:15:47]De hát ezt mondtam, hogy én csak azt mondtam, hogyha egy teljes őrült szárióbaan megyünk át, amikor a nem rántja el senki a kormányt, akkor a legtöbb vesztenivalója a térség országainak van.

[00:15:58]Tehát még Iránnál is több veszteni valójuk van, mert Iránnak Irán nagyobb, megvannak a azért azért nem egy egysik ország, tehát nem egy alapú ország.

[00:16:08]Most nyilván túlzok, mert De mi le mi lenne például az emirátusok turizmusával?

[00:16:15]Tehát értjük mi a turizmus is függhet, hogyha hogyha nincs infrastruktúra, béke, tehát tehát itt az egész térségnek térség voltaképpen az iráni, amerikai izraeli konfliktusnak az áldozata sok tekintetben.

[00:16:31]Jó mondom a a az emirátusok egy kicsit más, mert ők azért aktívak voltak ebben.

[00:16:36]Ők áldozatokért, de ez már kiszélesedett, de mit nem tudnak mit csinálni?

[00:16:40]Tehát nekik egyetlen egy megoldás van, hogy ez a háború álljon le.

[00:16:44]Tehát tehát ha be ha ez teljes körű háború lesz, mert amire rákérdeztél, az az, hogy elszabadulnak az indulatok és senki se fogja vissza magát, akkor ők fognak a legtöbbet veszíteni.

[00:16:53]Nem Irán.

[00:16:53]Persze nyilván az USA meg Izrael kevesebbet veszít, de hát ez miben vigasztalja meg a Kuvaitat?

[00:16:58]A kataiakat meg az meg az emirátusokat?

[00:17:02]Semmiben nem vigasztalja meg.

[00:17:02]Tehát mondom ők ők aztán tényleg a kutyaszorítóban vannak, úgy, hogy nem is tehetnek róla.

[00:17:07]Tehát szerintem nagyjából lehet, hogy az irániakra dősebbek, de rettenetesen dőhsek az izraeliekre meg az amerikaiakra is ezekbe ezekben az uralkodóházakban.

[00:17:16]Ráadásul még egy dolog, az országok egy részében nagyon jelentős a síta a közösség, aki aki szimpatizál iránba.

[00:17:24]Tehát még ez is, hogy instabilitást, belső instabilitást tud hozni ez a háború.

[00:17:28]Katarba, Bakrenybe.

[00:17:32]Szaudar-ábia északi részéen sok síta él.

[00:17:35]Tehát tehát az egész ez nagyon rossz nekik.

[00:17:37]Tehát egy kiszélesedett háború már mondom összekapcsolódott Ukrajnával is, Yemennel is.

[00:17:41]Tehát itt egy egész válságócot nézünk.

[00:17:43]A legtehetetlenebbek meg a legszerencsétlenebbek ebbe ezek az olajseégek.

[00:17:53]Térjünk vissza erre az iráni és ukrajnai incidensre, mert ő azért a bárhogyan pörögetem a fejembe a térképet, azért a kaszpi tenger az nem jön ki valahogy nekem úgy, mint Ukrajnának egy ilyen határos vagy ilyen kikötővel rendelkező övezete.

[00:18:08]Egész más tengerekkel van nekik kapcsolatuk.

[00:18:11]Miért csinálta ezt?

[00:18:11]Miért csinálták ezt az ukránok?

[00:18:13]Nincs közel ez a Nincs közel hozzájuk ugye a kaszprienger, nincs közel az a hely, ahol a csapást mérték, de elég közel van ahhoz, hogy az ukrán drónok elérjék.

[00:18:26]És de nem lehet eltévedt ukrán drónról beszélni.

[00:18:30]Biztosan nem egy eltévedt ukrán drón volt.

[00:18:32]Ugye ez nem egy elszigetelt eset.

[00:18:34]Néhány hónapja indult ez a tengeri drónk kampány, amit Ukrajna folytat, aminek az a lényege, hogy nemcsak a az orosz zászlóalott hajózó Oroszországgal kereskedő hajókat veszik célba, hanem más országokat is.

[00:18:48]Ha ők ezt ilyen vagy olyan csatornán igazolják, hogy ez a hajó az Oroszországnak szállít mondjuk energiahordozókat, vagy fegyvereket, vagy fegyverekhez való komponenseket.

[00:19:06]Ez még többek közöttő Fedorov a most menesztett védelmi miniszter alatt indult ez a kampány, aminek ez volt a lényege, hogy Oroszország próbálja kikerülni a szankciókat.

[00:19:15]Akkor ugye Oroszország működt egy több mint 600 más források szerint közel 1000 hajóból álló árnyékflottát.

[00:19:27]Ugye teszem azt nem tudom, Belizei meg Indonéz meg mindenféle más zászlók alatt hajózik a az adott hajó, de hát valójában valójában Oroszországhoz tartozik, vagy vagy Oroszország fizeti ezt a hajót.

[00:19:40]Ö, és és Ukrajna az elmúlt az elmúlt hetekben, az elmúlt hónapokban nagyon sok ilyen sikeres csapást mért ilyen hajókkal szemben, de igaz, hogy ezek elsősorban a Fekete tengeren illetve azovi tengeren történtek.

[00:19:56]És ez most egy ilyen szempontból egy kivételes eset, hogy Kaszpi tengeren is van ilyen ilyen eset, de ugye az ukrán drónok hatótávolságán belül van.

[00:20:08]És ebből egyébként nagyon sok vita származik a ezekből az ukrán csapásokból, mert egyrészt az oroszok panaszkodnak, az oroszoknak ez valóban károkat okoz, de másrészt azért elég elég a nemzetközi jog szempontjából nagyon ilyen ingoványos talaj a a dolog, hiszen hát Ukrajna ugye azt mondja, hogy és egyébként ez valóban benne van az ENC alapokmányában, hogyha az adott ország tehát jogos célpontnak minősül, hogyha az a az a célpont az a háborúhoz szükséges erőforrásokat, fegyvereket satöbbi szállítja annak a annak az országnak, akkor az egy jogos célpont.

[00:20:50]És hogyha az egy agresszország, mint mint Oroszország viszont más szempontból meg azért nem olyan egyszerű, mert hogyha orosz zászló alatt hajózna az a hajó, akkor és bizonyítható, hogy teszem azt fegyvereket szállít, akkor nincs kérdés.

[00:21:05]Na de hogy tudjuk bizonyítani, vagy hogy tudja bárki, vagy hát Ukrajna bizonyítani, hogy az az iráni hajó, a ami ugye nem orosz hajó, az valóban fegyvereket szállít, vagy az a belizei hajó az valóban, nem tudom, drónkomponenseket szállít Kínából, vagy nem tudom, bárhonnan máshol Oroszországban előbb be kellene bizonyítani és utána lehetne csapást mérni.

[00:21:29]Ugye ez az egyik ilyen jogi aggály, ami felmerő.

[00:21:31]A másik pedig ugye környezetvédelem.

[00:21:34]Hát hogyha kiiktatnak egy tanker hajót, abból ugye igen komoly környezeti kár is származhat, hogyha a tanker hajónak a rakománya aztán belefolyik a mit tudom fekete tengerbe akkor akkor abból lehetnek problémák.

[00:21:53]Eddig is sikerült elkerülni egyébként.

[00:21:56]A elsősorban ilyen mozgásképtelenné tették ezeket a ezeket a hajókat.

[00:22:02]De hát nagyszámú a nagyszámok törvénye alapján, ha sok ilyen csapás van, akkor előbb-utóbb abból lehet egy egy komolyabb katasztrófa is valahol mondjuk a Fekettenger partjainál, ami se Romániának, se tehát Törökországnak, se Bgáriának egyébként nem le egyébként senkinek nem lenne nem lenne kellemes.

[00:22:22]Úgyhogy a a az európai országok ilyen finoman, óvatosan tiltakoznak, hogy lehet, hogy ezt nem kellene csinálni.

[00:22:32]Ugye most született egy újabb európai szankciós csomag.

[00:22:34]Nem tudom, hogy erről fogunk-e beszélni, 21.

[00:22:35]szankciós csomag.

[00:22:38]Abból ugye megint egy adag több tucat orosz vagy nem orosz, hanem feltételezhetően orosz árnyékflottához kapcsolódó hajót megint feltették erre a listára.

[00:22:48]Ezekkel a hajókkal nem szabad kereskedni.

[00:22:50]Ezeket a hajókat ugye kitiltották elvileg az európai kikötőkből.

[00:22:54]Ö de hát Ukrajna egyfajta ilyen Batmant vagy nem tudom, Supermant játszik, amikor önhatalmulag ugye azt mondja, hogy az a hajó az az nem tudom oroszokhoz tartozik, vagy oroszokkal kereskedik, akkor akkor mi ezt jogosan jogosan célozzuk meg.

[00:23:10]Szóval az Irán az iránni hajónak a támadása az az abszolút beleesik ebbe a ebbe a kategóriába.

[00:23:18]ezekbe a támadásokba, amit Ukrajna folytat, annyi kiegészítéssel, hogy ez most egy egy winwin szituáció, hiszen azt mondhatja Ukrajna az Egyesült Államoknak, és biztos, hogy több csatornán is megüzenték, hogy hát tessék, mi segítünk nektek.

[00:23:31]Hát itt ti is Iránnal harcoltok, mi még egy irányót iktatunk ki, aki amely ugye Oroszországgal kapcsolatot ápol és fegyverekkel kereskedik.

[00:23:42]Ugye valami hasonlót láttunk egy évvel ezelőtt, amikor amikor hirtelen ugye Ukrajna elkezdett mutogatni ő Kínára, hogy hát vannak kínai katonák, akik harcolnak a fronton.

[00:23:54]Ugye akkor akkor éppen ez is a stratégia része volt, hogy valahogy javítsák a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, és mivel az Egyesült Államok nem tó baráti Kína Kína irányába, azt lehetett mondani, vagy ez volt a stratégiának a része, hogy hát tessék.

[00:24:09]És hát ezek a csúnya kínaiak, akik egyébként az amerikai dominanciát veszélyeztetik és és Amerikának az Egyesült Államok kihívói, hát ők harcolnak Ukrajnában.

[00:24:22]Noha egyébként nem tudom 150 valahány emberről volt szó, akik hát nem reguláris katonák voltak, hanem önkéntesek és tehát nem volt bizonyítható, hogy egyébként állami szinten valahogy ezt engedélyezték ezeknek a ezeknek a katonáknak.

[00:24:40]De ugye itt vannak ezek a kapcsolatok, hogy akkor azt lehet mondani, hogy hát Kína, Irán, Észak-Korea és és szerintem többek között ez is volt a célja a hajó kiiktatásának.

[00:24:51]De amellett amellett, hogy ennek a tengeri kampánynak a része hozzá lehetett kötni az iráni amerikai háborúhoz is.

[00:24:59]És akkor is ejtetted a következő kérdésemet, hogy akkor Észak-korea ugye az ukránok előrukoltak ezzel, hogy 300 észak-koreai katona fog hamarosan Oroszországon keresztül az ukrán frontra vonulni, hogy megsegítse a az oroszokat.

[00:25:15]Akkor ez is egy ilyen információs fadselés.

[00:25:17]Csak Attila azért kivárnám a végét, mert mondták ugye kursz kell előtt, hogy ez információsviselés, aztán megjelentek az északkori a kurzban.

[00:25:27]Nem tudom, de az biztos.

[00:25:31]Tehát Antónnal teljesen egyetértek.

[00:25:34]Az ukránok ezt nagyon ügyesen csinálják, hogy amikor éppen Trump valakire nagyon dühös, akkor akkor igyekeznek abba az adott országba belerúgni egyet, hogy mi is veled vagyunk, segítünk, mert nyilván gyakorlatilag, hogyha ez az én elméletem, tehát bizonyítékom nincs rá, de az elmúlt hónapot, ha megnéz vagy két hónapot, hogy miről szólt nagyon sok dolog a nemzetközi médiában abban, amit Ukrajna csinál, akkor arról szólt, hogy Trumpot meggyőzzék, hogy jöjjön vissza teljes mszélességgel támogatni Ukrajnát.

[00:26:04]Ugye ezér ez volt ez a Ukraine Turns the time kampány, amit én egyértelműen minél többet nézem, annál inkább egy egy beütött kampánynak tűnik.

[00:26:16]Különösen úgy, hogy nem egyedül van.

[00:26:19]Ugye van ez a Ukraine the tide.

[00:26:20]Ergo Ukrajnul nem veszít, sőt nyer.

[00:26:23]Ergo, gyere a győzteshez.

[00:26:25]Trump támogasd a győztest.

[00:26:25]A következő ugye Ukrajna harcol Irán ellen, aki az USE ellensége.

[00:26:30]Támogasd Ukrajnát, hiszen mi is Irán ellen harcolunk.

[00:26:35]Akkor van a behatolás Trumpnak a személyes terébe.

[00:26:38]Ugye ez a Laula Laura Rumer interjú, ami egy teljes meglepetés, egy korábban Ukrajnát gyalázó szélsőséges neokon youtuber és influencer csinált interjút Zelenskivel, ami egy totál döbbenet, és ez nem egy ellenséges interjú.

[00:26:57]Ez eljut Trumphoz megint csak.

[00:26:59]És Zelenskinek a ugye ez elég sajnálatos, hogy Trump ilyen influencerekre figyel meg a sajtóba leírtakra a helyett, hogy a szakértőire figyelne jobban, mert akkor nem ment volna bele ebbe az iráni háborúba.

[00:27:11]De ez van.

[00:27:11]Tehát azzal kell az szerintem az ukránok azzal főznek, ami van nagyon jól, hogy hogyan lehet eljutni Trumphoz, meg az ukránokat támogatók.

[00:27:19]És a nemzetközi sajtónál, mert Trump nézi a híreket, és ha 20szor azt olvassa, hogy Ukraine turns the tide, amikor este így átpörgeti a telefonján, gondolom így van a a híreket, és mindenhol az jön neki, hogy a Ukrain törzetá, hoppá itt van, valami van.

[00:27:34]Ó, Laura Rumer is azt mondja, hogy Zelenski milyen jó fej, valami van.

[00:27:38]Ráadásul az ukránok támogatnak minket az Irán elleni háborúban.

[00:27:40]Hát akkor ezek az ukránok jó gyerekek.

[00:27:42]Most nyilván leegyszerűsítem egy picit, de egyre inkább tartok attól, hogy nem sokkal bonyolultabb Trumpnak a döntéshozatali folyamata, mintogy tehát én én még én még mindig remélem való szívembén, hogy ennél bonyolultabb egy picit talán meg, hogy komoly hírszerzési jelentések vannak, meg meg a situation roomba ereülnek, és órákat, napokat beszélnek egy-egy döntésről.

[00:28:04]De de az iráni háború, ahogy ez bejött, meg ahogy ahogy menedzselik, hát a a pozitív hitel maradékait is azért leamortizálja a jelenlegi fehérházban folyó döntéshozatali folyamatokkal kapcsolatban, amivel nem azt akarom mondani, hogy Biden sokkal jobb volt, mert a végén már azt se értette, hogy nappal van vagy éjszaka.

[00:28:28]De de de de amit mondani akarok, hogy ez egy kicsit ijesztő, de de tényleg így van.

[00:28:33]És ez bizony ez bizony ez megy az ukránoknak és szerintem jól megy az ukránoknak.

[00:28:42]Utolsó kérdésem ehhez a beszélgetés részhez, mert majd akkor szeretnék kicsit külön beszélni az ukrajnai belső válságról.

[00:28:49]És korrean is reagáljak.

[00:28:49]István, akkor kérlek, hogy reagálj.

[00:28:52]Akkor reagálj északkorára.

[00:28:57]Hasonlót akartam kérdezni egyébként, hogy most akkor lesz-e nagyon rossz offenzíva 48 órán belül, vagy nem lesz?

[00:29:03]Csak ez azért rossz kérdés, mert ugye vasárnap vesszük fel, és nehogy rosszul öregedő választ adjunk, úgyhogy akkor hagyjuk, maradjunk, maradjunk észak a Koreánál, aztán a idő meg majd eldönti, meg majd nézők meg majd látják, hogy volt-e a nagy orosz offenzíva.

[00:29:17]Az oroszok nem képesek jelenleg ilyen ilyen offenzívára, ugye már tehát hagyományosan akkor mi mondják az ukránok, Anton?

[00:29:26]májusban.

[00:29:26]Hát miért mondják a németek, hogy nem tudom, ez volt az Európa utolsó békés nyara és satöbbi.

[00:29:35]A il nincsenek olyan, vagy legalábbis nem tudunk olyan a nyilván mi is azokból a forrásokból dolgozunk, ami nyilvános.

[00:29:42]Tehát nekem nincsenek bekötött csatornáim a nem tudom MI6hoz meg a meg a CIAhoz.

[00:29:47]Tehát én is abból abból tudok ittérni, amit a különböző ukrán, orosz és nyugati csatornákból, forrásokból olvasok.

[00:29:55]Ezek alapján nem tűnik úgy, hogy az oroszoknak lennének friss, felkészített tartalékai, amelyeket be tudnának dobni egy egy ilyen nagyobb offenzíva részeként.

[00:30:04]Eleve hagyományosan május végétől indulna egy nagy méretű offenzíva.

[00:30:10]Ez most elmaradtva legalábbis nem volt olyan olyan nagy.

[00:30:17]A hírszerzési adatok szerint ugye az oroszok inkább tehát nem állnak jól ezen a téren, több embert veszítenek, mint amennyit be tudnak toborozni.

[00:30:27]Nem azt jelenti, hogy most hirtelen sokkal több embert veszítenek, hanem azt jelenti, hogy kevesebb embert tudnak toborozni.

[00:30:31]Ugye összefüggnek ezek a dolgok, hogyha vannak ukrán sikerek a fronton, és nem jó az oroszoknak a megítélése éppen, vagy az orosz Oroszországon belül a háborúnak a megítélése, akkor kevesebb ember megy aláírni a szerződést, mert nem érzi magát motiváltnak, és attól fél, hogy a háború még sokáig el fog húzódni, meg nyilván attól fél, hogy akkor nagyobb az esélye, hogy ő ő meghal majd a fronton.

[00:30:54]Tehát én ilyen szempontból nem is a feltételezett 300 éjszakkorai katonától tartanék.

[00:31:00]Naj mindjárt rátérek azokra is, hanem inkább attól tartanék, és ennek szerintem egyre komolyabb a a kockázata, a veszélye, hogy a parlamenti választások után Oroszország mobilizálni fog.

[00:31:12]Egy újabb mozgósítást hirdet.

[00:31:14]Hát pontosabban folytat, mert hivatalosan szeptember valahány-án lesznek a a parlamenti választások Oroszországban.

[00:31:24]hogy ugyanez történt 2022-ben.

[00:31:28]Vladyimir Puty meghirdette szeptember nem tudom a közepén vagy végén a a a két pontosabban négy megszállt ukrán területnek a a az integrálását Oroszország kötelékébe.

[00:31:41]És ezután pedig néhány nappal, vagy egy-két héttel pedig meghirdették a az úgynevezett részleges mozgósítást.

[00:31:48]És ugye hivatalosan ezek a ezek a részleges mozgósítások, vagy ez a részleges mozgósítás nem állt le.

[00:31:54]Tehát elvileg teljesítették a célszámot, amennyi ki volt tűzve, 300000 katona és és hivatalosan utána nem folytatódott, de ugye a Puty nem írta alá a rendeletet, hogy akkor ezennel lezárja a azt a részleges mozgósítást.

[00:32:11]Tehát még a jogi alap sem kell ahhoz, hogy ezt folytassák, ha nem egyszerűen majd kitűznek egy újabb célszámot, újabb 300000 katona vagy 500000 katona, és elindul a a széleskörű mozgósítás Oroszországban.

[00:32:27]Tehát szerintem ettől van igazán félnivalója Ukrajnának is, meg a nyugatnak is, hogy Oroszország elindítja ezt a ezt az újabb mozgósítást.

[00:32:36]Ennek nyilván vannak politikai kockázatai Oroszországra nézve, de valószínűleg Putin úgy ítéli meg, hogy az Ukrajnában lévő sikernek a az elmaradása, vagy eredménynek felmutatható eredménynek az elmaradása, ennek nagyobb a politikai kockázata, mint az, hogy ő most meghirdeti a mozgósítást, és egyszer is minden korra befejezi a a kampányt.

[00:32:57]Teszem azt egy éven belül.

[00:32:59]Most Attilával volt egy fogadásunk egy múlt héten, hogy Putyin beveszi-e a Donbasnak a maradékát jövő év júliusára.

[00:33:11]Hát majd kiderül.

[00:33:13]Mindenesetre, ahogy ahogy jelenleg Oroszország folytatja ezt a kampányt, szerintem ezt ez vagy egyáltalán nem sikerül, vagy alsó hangon három év lesz, de ha valóban megtörténik a mozgósítás, akkor egészen más erőviszonyok alakulhatnak ki a fronton, és szerintem egyre több jel mutat abba az irányba, hogy Putyin ezt meg fogja lépni.

[00:33:37]Tehát nem tudom, mi lesz a 300 koreai katonával.

[00:33:39]A egyébként az is egy eszkalációs szintlépés lenne, hogyha ezek a katonák megjelennének a fronton, hiszen eddig ugye most is vannak észak korai katonák Oroszországban, csak ők a Kurski területeken vannak és arra jók, hogy az orosz katonákat ki tudják váltani.

[00:33:57]Tehát Oroszországnak nem kell ott állomásoztatnia néhány ezer katonát, hanem őket át tudják helyezni a front más forró szakaszaira.

[00:34:06]Ö és ugye az észak-koreai katonák azok, akik bevédik ezeket a területeket egy esetleges újabb ukrán betöréstől.

[00:34:14]Ö de ha az észak-koreai katonák effektíve Ukrajnába, effektív frontra mennének, egy ez lenne ez egy ugye egyértelműen eszkaláció lenne, mert egy újabb ország reguláris hadereje ugye állami szinten engedélyezve, támogatva kerülne Ukrajnába.

[00:34:39]És nyilván a 30000 katona az az nem kevés.

[00:34:41]Tehát az egy érezhető mennyiség a fronton.

[00:34:46]Tehát közvetlenül a frontszakaszokon becsések vannak, olyan 200-2500 ukrán katona lehet, és nem tudom olyan 300-400000 orosz katona lehet, de ez ezek becslések, körülbelül számokat tudunk mondani.

[00:34:59]Nem nem vagyunk a pontos számok birtokában.

[00:35:01]Még annyit a Attila megjegyzéséhez, ugye Lumerhez, hát ugye Taker Carson is ezzel próbálkozott, Taker Carson meg Vladyomér Putyinnal csinált interjút, és ez ez vé végigment a a republikánus közeli sajtóba, meg elsősorban, hogy a maga körökben.

[00:35:21]És hát Trump is biztos, hogy hogy megnézte, és hát sok információt sajnos Donald Trump abból a Tucker Carson interjúból szedett, amikor Vladyimir Putyin ott gyakorlatilag egy egy nagyon hosszúra nyúl történelem leckét tartott Carsonnak, aki vissza sem tudott szólni, vagy nem nem volt olyan ismeretek birtokában.

[00:35:39]Ö azóta ugye Carson stiszony egy kicsit hát biztos nem erre készült.

[00:35:49]Igen.

[00:35:49]Carson meg Trump viszony ugye azóta egy kicsit elhidegült, tehát Trump sokkal kevésbé hallgat rá, vagy hát nagy rá Lernek az interjúját, aki aki még Kievbe se utazott, azt meg azt meghallgatta, és meg is osztotta.

[00:36:12]Úgyhogy biztos, hogy biztos érzékelhető hatással ránézve.

[00:36:17]Na, akkor itt egy pillanatra álljunk meg, és akkor lassan térjünk át arra, hogy mi a helyzet Ukrajnában.

[00:36:21]De ezt már az én csatornámon fogjuk elkövetni.

[00:36:26]Úgyhogy kedves nézőket, hallgatókat várom, várjuk ott szeretettel, ott folytatjuk.

[00:36:35]เฮ