Kontextus 33:24

Atomháború, megállapodás, Putyin bukása: mi a tét Ukrajnában? | Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton

ukrán háborúoroszországgeopolitikabéketárgyalásokeszkalációközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Atomháború, megállapodás, Putyin bukása: mi a tét Ukrajnában? | Demkó Attila, Bendarzsevszkij Anton
tl;dr
  • Demkó Attila szerint szenzációhajhász az atomháborús és a Putyin-bukásos forgatókönyv is; a legvalószínűbb, hogy a háború folytatódik, mert Oroszország nem mutat tárgyalási szándékot.
  • Az orosz lakosságot eltántorítani hivatott ukrán mélységi csapások ellenére a törzsszavazók daccal a kormány mögé állnak; a rendszer megtörésének illúzióját el kell engedni.
  • Bendarzsevszkij Anton szerint a felek eszkalációs spirálban vannak, és a tárgyalásokra a legalkalmasabb időablak a tavasz vagy a nyár eleje lett volna; most mindkét fél kivár a kedvezőbb pozíció reményében.
  • Oroszországban a parlamenti választási kampány is a háborúról szól, ami alátámasztja, hogy a Kreml nem érez tárgyalási kényszert; Putyin a donbaszi területek elfoglalását tekinti a minimális célnak.

    „Azt az illúziót, hogy az oroszok könnyen megtörhetők, szerintem az ötödik évben már el kéne felejtenünk.” – Demkó Attila

  • Ukrajna van nagyobb időnyomás alatt egy rendkívül nehéz tél előtt, miközben a fronthelyzet több irányban romlik, és a szükséges légvédelmi eszközöket hiába kéri.
  • A nyugati társadalmakban növekszik a háborús fáradtság és csökken a hit Ukrajna győzelmében, ami a demokratikus országokban kormányváltásokon keresztül a támogatás mértékét is befolyásolhatja.
  • Bendarzsevszkij Anton szerint a közvélemény hangulata gyorsan fordulhat, de a mélyebb, tartós változások jelei nem látszanak, és a támogatás szintje a korábbi krízispontok után is megmaradt.
  • Mindkét társadalomban és a politikában is érvényesül a Concorde-hatás: a belerakott hatalmas költségek miatt egyik fél sem tud meghátrálni, ezért a konfliktus belátható időn belül nem zárul le.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Kontextus Ütköző zóna című adásában a műsorvezető Demkó Attilát és Bendarzsevszkij Antont kérdezte arról, hogyan érhet véget az orosz–ukrán háború, van-e eszkalációs spirál, ki van időnyomás alatt, és mennyire számít a nyugati társadalmak háborús fáradtsága. A felvétel technikai okokból két külön beszélgetésből állt össze: a két vendéggel nem egy időben, hanem külön-külön vettek fel azonos témájú beszélgetéseket, ezért a vendégek egymásra nem reagáltak.

Két szélsőséges forgatókönyv: atomháború vagy Putyin bukása?

A műsorvezető két, a sajtóban megjelent értelmezést ismertetett. Az egyik – egy John Berkovic nevű publicista írása – azt állítja, hogy vagy most véget vetnek a háborúnak, vagy a konfliktus elkerülhetetlenül atomháborúba torkollik. A másik, ukrán vélemény szerint vagy most lezárják a háborút, vagy Oroszországban egy „Prigozsin 2.0” következik: az oroszok nemcsak a háborút zárják le, hanem Vlagyimir Putyint is kisöprik a hatalomból, mert Oroszországnak sürgős a helyzet.

Demkó Attila mindkét forgatókönyvet szenzációhajhásznak nevezte. Szerinte nem arról van szó, hogy „most béke vagy holnap atomháború” következik, és abban sem hisz, hogy ha Putyin nem zárja le most a háborút, akkor olyan elégedetlenség alakulna ki, amely megbuktatná a körülbelül 26 éve kiépült hatalmát. Az orosz rendszer mélyen beépült a társadalomba, figyelik és igyekeznek irányítani is a társadalom hangulatát.

„Nem aközött kell választani, hogy most béke vagy holnap atomháború.” – Demkó Attila *

Demkó szerint az ukrán mélységi csapások – amelyek célpontokat semmisítenek meg akár 2-3000 kilométerre az orosz határtól – katonailag sikeresek lehetnek, de a mögöttes ukrán taktika, az orosz lakosságra való nyomásgyakorlás, nem biztos, hogy működik. Az orosz lakosság jelentős része ugyanúgy daccal és a kormányzat mögé állással reagál, mint ahogy az ukrán lakosság reagál az orosz csapásokra. Az életszínvonal romlása elsősorban a középrétegeket érinti, akik jellemzően eleve Putyin-ellenesek – például az orosz értelmiség, a moszkvai vagy szentpétervári népesség –, de a törzsszavazók nem feltétlenül idegenednek el a rendszertől, hanem inkább mögé állnak. A propaganda szerint a nyugat által támogatott ukrán fasizmus támadja Oroszországot, és most már orosz utcákon is vannak halottak, civilek, amit meg kell bosszulni. Ezt Demkó szerint sok millióan elhiszik.

A gazdaság megtörésére irányuló ukrán kampány fókuszát is kérdésesnek tartotta: egyszer az olajfinomítókra, máskor az olajexportra, most más célpontokra koncentrálnak. Ráadásul a nyilvánosság csak a becsapódó drónokat látja, azt nem, hogy mennyit szednek le az oroszok, ami nagy mennyiségű drón előállítási költségét jelenti. Az ukránok okozta károk így is nagyobbak, mint a drónok és cirkálórakéták ára, tehát nettó hasznot hoznak, de ez nem erőfeszítés nélküli. Közben az oroszok ballisztikus rakétákkal lövik az ukrán drónelőállító képességeket, így nem biztos, hogy Ukrajna ezt a szintet folytatni tudja.

„Se Prigozsin-puccs nem lesz ebből, se atomháború, de ha már választani kell, Putyin inkább az atomot választja, mint azt, hogy megpuccsolják.” – Demkó Attila *

Demkó hozzátette: a mobilizáció ugyan veszélyesebb lehet a Kreml számára, mint a háború önkéntesekkel való folytatása, mert százezrek kerülnének be a hadseregbe. Zelenszkij és ukrán elemzők szerint ez a szeptemberi dumaválasztások után jöhet el, de az orosz társadalom ezt is elbírhatja. Szerinte el kell felejteni azt az illúziót, hogy az oroszok könnyen megtörhetők. Az ukrán légi hadjárat lehet, hogy az utolsó remény arra, hogy a tél előtt megváltoztassák a helyzetet, mert a tél tavaly is nagyon kemény volt Ukrajnában.

„Azt az illúziót, hogy az oroszok könnyen megtörhetők, szerintem az ötödik évben már el kéne felejtenünk.” – Demkó Attila *

Demkó a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy a háború folytatódik. Oroszország nem megy bele a tűzszünetekbe: a fekete-tengeri tűzszünetet is elutasította, amely alapvetően a gabonaexportról szólt volna. Az ukrán mezőgazdaság bizonyos területeken a világ termelésének 25-30 százalékát adja – például napraforgóolajból hiány lehet, búzából és egyéb gabonákból pedig 8-10 százalékot tesz ki Ukrajna. Ha ez kiesik, és az orosz szállítások is kiesnek, az árkedést okozhat a gabonapiacon.

Eszkalációs spirál és tárgyalási időablakok

Bendarzsevszkij Anton szerint az elmúlt hónapokban újabb eszkalációs spirálba léptek. A tárgyalásokra legalkalmasabb időszak a tavasz vagy a nyár eleje lett volna, amikor az orosz nyári ellentámadás még nem indult el, vagy még nem látszottak a sikerei. Most viszont mindkét fél abban reménykedik, hogy később jobb feltételekkel zárhat, mint ha most lezárná a háborút.

Ebben két tényező játszik szerepet. Az egyik az amerikai időközi választások időszaka. A másik, sokkal fontosabb: a tél beköszönte és a 2022 ősze óta hagyományos orosz rakétatámadások az ukrán kritikus energiainfrastruktúra ellen. Az orosz hipotézis az, hogy ha télen támadják az ukrán energiaellátást, fűtést és vízellátást, akkor térdre kényszerítik Ukrajnát, és rákényszerítik az ukrán vezetést és állampolgárokat az orosz ultimátum elfogadására. Ez eddig nem következett be, de minden évben egyre rosszabb és keményebb Ukrajna számára. Bendarzsevszkij szerint biztos, hogy ez lesz Ukrajna számára a legkeményebb tél, mert minden egyes támadássorozat olyan károkat okoz, amelyeket a következő szezonra már nem lehet helyreállítani.

„Orosz szempontból nincs értelme most tárgyalni. Ez látszik az orosz parlamenti választások kampányán is, amely nem a békéről szól – ez a szeptemberi parlamenti kampány közvetlenül a háborúról fog szólni.” – Bendarzsevszkij Anton *

Az orosz politika az elmúlt években még a „háború” szót is próbálta kerülni, most azonban a kampány közvetlenül a háborúról szól, ami azt mutatja, hogy nincs tárgyalási kényszer. A felek kivárnak, és attríciós háború zajlik, amelynek újabb szakasza a hátország elleni támadásokban nyilvánul meg. Ukrajna képessé vált arra, hogy nagy mennyiségben gyártson drónokat, ahogy tavaly Oroszország is. Az ukrán hipotézis az, hogy ha hosszabb időn keresztül közelebb hozzák a háborút az orosz állampolgárok mindennapjaihoz – ami az elmúlt években hiányzott –, akkor az orosz állampolgárok fogják rákényszeríteni a vezetést egy Ukrajnának is kedvező megállapodásra. Ez a két hipotézis áll egymással szemben, ezért most nagyon nehéz bármilyen megállapodást kötni vagy tárgyalásokat szervezni. Bendarzsevszkij szerint a következő jó időablak jövő tavasszal lesz.

Ki van időnyomás alatt?

A műsorvezető felvetette, hogy a hírekben folyamatosan ugyanazt látni: az oroszok Kijevet bombázzák, az ukránok Moszkvát vagy más orosz nagyvárosokat érik el, mindkét oldal sikersztoriként kommunikálja, miközben valójában a háború folytatódik, a tárgyalásokról pedig semmi hír.

Demkó Attila szerint Zelenszkij elnök kommunikációjából egyértelmű, hogy a tél előtt le akarja zárni a háborút – ezt ki is mondja –, mert rendkívül nehéz tél elé néz Ukrajna. Orosz részről ilyen szándékot még a sorok között sem látni. Az oroszok a fekete-tengeri tűzszünetet és a frontvonalon való befagyasztást is elutasították. A jelenlegi frontvonalon történő befagyasztás egyébként nagy ukrán engedmény lenne, hiszen az ukránok 2022-ben és 2023-ban is azt gondolták, hogy mindent visszavesznek.

A fronthelyzetről Demkó elmondta: Kramatorszk–Szlovjanszk irányában nem áll jól az ukrán védelem. Az ukrán elemzők szerint is 12 kilométerre vannak az orosz erők, a független elemzők viszont 4,7 kilométerről beszélnek. Az orosz előőrsök már a két erődváros közelében vannak, mindkettőtől mintegy 4,75–5 kilométerre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ott is maradnak, mert vannak ukrán ellentámadások. Dnyipropetrovszk megyében az elmúlt fél évben jelentős területeket vettek vissza az ukránok, ami a DeepState térképén is látható, de a legnagyobb ukrán sikerek korábban voltak.

A nyugati fronton Demkó szerint az a probléma, hogy nincsenek ballisztikus rakéták elhárítására képes eszközök, csak a Patriot PAC-3. Európa nem tud ilyet adni, Amerika pedig nem akar. Zelenszkij azt mondja, hogy az amerikai készletek 5 százalékával már túlélnék a telet, 10 százalékával egész jól meglennének, de az amerikaiak erre is nemet mondanak. A retorika, a politikai lépések és a katonai lépések is arra utalnak, hogy Ukrajnának sürgősebb a háború lezárása, mint Oroszországnak.

Bendarzsevszkij Anton szerint a jelenlegi helyzet senkinek nem jó. Eddig elsősorban Ukrajna területe volt pusztítás alatt, most már Oroszország területe is nap mint nap károkat szenved. Az ukrán gazdaság romokban van, és Ukrajna emberi erőforrás szempontjából is rosszul áll.

„Jelenleg ugye fejlődés nincs, stagnálás van, de ahhoz, hogy visszatérjenek a 2022 előtti szintre, még hosszú évek fognak eltelni.” – Bendarzsevszkij Anton *

Az orosz kereskedelmi és energetikai szektor pusztítása 10-15 évvel veti vissza Oroszországot. Mégis egyik fél sem megy bele a gyors lezárásba, mert mindketten bíznak abban, hogy az idő nekik dolgozik. Az attríciós hadviselés dominál. Emellett érvényesül a Concorde-hatás: annyi pénz, emberi élet és energia ment már bele a háborúba, hogy ha most meghátrálnának, úgy éreznék, mindez hiába volt. Putyin a Kremlből nézve úgy érzi, hogy ha a célok minimumát sem érik el, akkor minden hiába volt. Az orosz célok abszolút minimuma Bendarzsevszkij szerint a Donbász elfoglalása lehet. Amíg ezt a minimumot nem érik el, aligha fognak konstruktívan tárgyalni. Putyin feltételezése az, hogy egy-két éven belül a Donbász maradéka is meglesz neki. Oroszország minden erőforrását a háborúra fordítja, és a költségeket egyre inkább a lakossági szektorra és a vállalkozókra terheli.

Háborús fáradtság a nyugati társadalmakban

A műsorvezető egy külföldi portálon idézett YouGov-felmérést, amely azt vizsgálta, hogyan változott a háborúval kapcsolatos attitűd a nyugat- és dél-európai országokban 2023 és 2026 között. A kérdés az volt, hogy az adott országban mennyien gondolják, hogy Ukrajna nyerhet. A felmérés szerint szinte minden országban csökkent azok aránya, akik szerint Ukrajna megnyerheti a háborút. A briteknél stagnálás, illetve nagyon apró csökkenés látható, a spanyoloknál egyértelmű visszaesés, az olaszoknál szintén csökkenés. A franciáknál nagyon pici növekedés van az optimizmusban, a németeknél és a dánoknál viszont csökkenés. A cikkek szerint háborús fáradtság kezd kialakulni a nyugati társadalmakban, mert annyit mondogatták, hogy Ukrajna győz, miközben Ukrajna még mindig nem győzött, így az emberek elkezdenek kételkedni.

Demkó Attila szerint a közvélemény azért számít, mert nyugaton demokrácia van, és a kormányok leválthatók. Ha például a francia elnökválasztáson más eredmény születik, nem biztos, hogy Ukrajna ugyanakkora támogatást kap. Bulgáriában is voltak választások, és most más a támogatás mértéke. Bulgária egyébként Ukrajna egyik legnagyobb támogatója volt: a 2022-es bolgár lőszerszállítmány nélkül, amely akkor a nyugati segítség körülbelül 40 százalékát tette ki, sokkal nehezebb helyzetben lett volna Ukrajna. Bármely fontos támogató országban egy választás jelentős különbséget hozhat. Felmerül az is, mi lenne, ha Nigel Farage győzne az Egyesült Királyságban – nem biztos, hogy ugyanolyan lelkesedéssel támogatná Ukrajnát, mint az eddigi elit.

Demkó szkeptikus abban, hogy a nagy méretű ukrajnai támogatás fenntartható. Ennek egyik oka, hogy nem minden európai ország érzi közvetlenül az orosz fenyegetést, mint a balti államok, Lengyelország vagy Finnország, így megkérdőjelezhetik, miért költenek annyit Ukrajnára. A másik ok pszichológiai: a politikai elitek is a győzteshez akarnak állni. 2022-ben és 2023-ban sokan hitték, hogy Ukrajna nyerhet, de ma már szerinte senki nem hiszi el a lelke mélyén, hogy Ukrajna visszaveszi elvesztett területeit.

„Szerintem ma már senki nem hiszi el a lelke mélyén, hogy Ukrajna visszaveszi az elveszett területeit.” – Demkó Attila *

2022 tavaszán, a kijevi orosz vereség, majd 2022 őszén a harkivi ukrán visszafoglalás után még világszerte megvolt a lelkesedés, a Dávid legyőzi Góliátot érzés. Ez most nincs. Még ha marad is a jelenlegi politikai elit a jelentős országokban, már nem lesz annyira lelkes. Demkó példákat sorolt: Finnország elutasította a Patriot-ütegek átadását, Lengyelország jóval keményebben kommunikál Ukrajnával – az MiG-29-es kontra drón kérdésről most állítólag újra megvan a megállapodás, de megkérik az árát –, Románia azt mondta, hogy többet nem tud segíteni, Bulgáriában és Csehországban is változás van.

A fáradtság Demkó szerint az ukrán és az orosz közvéleményben is megvan: mindkét oldal megállapodna, de nem a jelenlegi feltételekkel. Putyin is lezárná a háborút, csak a maradék Donbaszt akarja megszerezni, hogy elmondhassa: megmentette a donbasziakat. Közben Kramatorszk–Szlovjanszk elpusztítása is megkezdődött, így a „megmentés” úgy fog kinézni, hogy lerombolják azt a két várost is, ahogy korábban Kupjanszkot, Kosztyantinivkát vagy Avdijivkát. Demkó tragédiának nevezte, hogy az orosz elnök nem tud kihátrálni, de Zelenszkij sem tud engedni. Az emberek szinte mindenhol lezárnák már a háborút, de olyan politikai kényszerek vannak Ukrajnában és Oroszországban is, hogy még Donald Trumpnak sem sikerült kompromisszumot találnia. Demkó attól tart, hogy ezt a telet Ukrajna népe még végigszenvedi.

„Az emberek ezt már elengednék, már lezárnák szinte mindenhol, csak sajnos olyan politikai kényszerek vannak – mind Ukrajnában, mind Oroszországban –, hogy nem sikerült még Donald Trumpnak sem kompromisszumot találni.” – Demkó Attila *

Bendarzsevszkij Anton szerint a háborús fáradtság kérdése mindig akkor jön elő, amikor valahol gond van. Tavaly is sokat beszéltek róla, amikor Ukrajna nem tudta átvenni a kezdeményezést, és Oroszország lassan haladt előre. Akkor mérések mutatták, hogy az európai lakosság már nem hisz Ukrajna győzelmében, és az ukrán lakosság is csalódott volt. Aztán jött a háború jelenlegi szakasza, amely Ukrajnának kedvezett: a mélységi dróncsapások révén Ukrajna megállította az orosz előrenyomulást, sőt ellentámadást is indított. Miközben Oroszország a donbaszi agglomeráció maradékát, a Kramatorszk–Szlovjanszk előtti városokat próbálja bevenni, Ukrajna a zaporizzsjai régióban foglal vissza korábban elvesztett területeket. Amikor ez a szakasz elindult, a világsajtó tele volt vele, és az európai és ukrán lakosság hirtelen elhitte, hogy Ukrajna győzni fog, Oroszország pedig összeomlik. Egy-két hónap elteltével viszont egyre több hír szól arról, hogy ez önmagában nem hozza el a háború végét és Oroszország vereségét.

„A közvélemény az tud fordulni egy elég nagyokat.” – Bendarzsevszkij Anton *

Bendarzsevszkij szerint két meggyőződéses tábor van: azok, akik meg vannak győződve Oroszország nagyságáról és Putyin zsenialitásáról – ők talán kevesebben vannak –, valamint azok, akik teljes mértékben elkötelezettek Ukrajna iránt és hisznek a győzelmében. Köztük vannak a bizonytalanok, akiket a politikusok, a döntéshozók és a sajtó napi szinten tud befolyásolni: ha egyik nap egyfajta vezércikket olvasnak, azt gondolják, ha másnap mást, akkor teljesen mást gondolnak.

Ugyanakkor nagyobb változásokat nem lehet látni az európai közvéleményben. Bendarzsevszkij emlékeztetett, hogy 2023 végén, amikor az ukrán nyári offenzíva kudarcot vallott, szintén nagyon negatív volt a sajtó, és sok mérés látott napvilágot arról, hogy Európa belefáradt Ukrajna támogatásába. Ennek ellenére 2026 őszén az Ukrajnának nyújtott támogatások ugyanúgy megvannak, a humanitárius támogatás továbbra is a lakosság többségénél vezet, és az európai lakosság véleménye sem sokat változott 2023 végéhez képest. Ezért ő nem feltétlenül adna nagy jelentőséget a háborús fáradtságnak.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „John Berkovicnak egy írása” – a hivatkozott publicista pontos neve nem rekonstruálható egyértelműen az átiratból.
  • „A WF pedig elkerülhetetlenül atomháborúba torkodik” – a „WF” rövidítés/megszólalás értelme nem rekonstruálható.
  • „Whiteberries”, „whiteesre” – nem beazonosítható, feltehetően egy oroszországi katonai vagy energetikai célpont megnevezése.
  • „Jugovnak egy felmérése” – valószínűleg YouGov-felmérés, de az átiratban torzult alak szerepel.
  • „promató szlovians irányában” – valószínűleg Kramatorszk–Szlovjanszk irányában, a pontos szövegkörnyezet torzult.
  • „az MI29-es versus drón kérdésről van szó” – a lengyel–ukrán vita tárgya nem rekonstruálható pontosan.
  • „a Ukraine Turn style egy más dolog” – a kifejezés nem rekonstruálható egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:07]Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat.

[00:00:08]Ez itt az ütköző zóna.

[00:00:11]Állandó szakértő vendégekkel, Demkó Attillával, Bed Razeverski Antonnal, illetve a házigazdával Apóce Istvánnal.

[00:00:17]Szervusztok!

[00:00:17]Szeretettel köszönt benneteket távolról és nem egy időben.

[00:00:21]És szervusz Attila!

[00:00:21]Szervusz Anton!

[00:00:24]Azért mondom, hogy távol és nem egy időben, merthogy most egy trükkös felvétellel rukoltunk elő.

[00:00:28]Ezt csak a azért mondom el a kedves nézőknek, hallgatóknak, hogy tudják.

[00:00:32]Hétfőn vesszük fel az adást, és nem találtunk most olyan időszakot, amikor egyszerre egy időben hárman együtt tudunk lenni, és együtt tudunk beszélgetni.

[00:00:39]Ezért azt a megoldást választottuk, hogy felveszünk egy beszélgetést Attilával, felveszünk egy beszélgetést Antonnal és összerakjuk nyilván ugyanazokkal a témákkal.

[00:00:48]Úgyhogy most nagy reakciókra ne számítsanak a kedves nézők, hallgatók egymásra, de szerintem egyébként a válaszok mindettől függetlenül és mindenképpen érdekesek lesznek.

[00:00:56]Ahogy el szoktam mondani, most is elmondom, nem tudjuk, hogy melyik adás lehet az utolsó.

[00:01:01]Akár ez adás is lehet az utolsó.

[00:01:04]Úgyhogy kövessék az én YouTube csatornámat, ott biztosan tudjuk folytatni.

[00:01:07]És akkor vágjunk vele a beszélgetésbe, merthogy a fő témánk az az, hogy hogyan érhet véget az orosz-ukrán háború.

[00:01:14]De azért ez már sokszor volt téma nálunk is, meg máshol is.

[00:01:18]Ennél sokkal izgalmasabb szempontból érdeklődnék, hogy hogyan látjátok, merthogy ugye van egyfajta eszkoláció spirál az orosz-ukrán konfliktusban jelen helyzetben, méghozzá azért, mert ugye Ukrajna ballisztikus rakétákkal erősít, meg használ, drónokat erősítést használ, az oroszok szintén rakétacsapásokat vittek az elmúlt időszakban, ballisztikusokat és nem ballisztikusokat.

[00:01:40]És gyakorlatilag itt egy egy spirálban látjuk az egész helyzetet.

[00:01:45]A kérdés az az, hogy hogyan érhet téged ez az egész történet.

[00:01:48]Láttam két érdekes megközelítést.

[00:01:52]Végetér a spirál, vagy maga a háború?

[00:01:54]Ugye ez a kérdés, merthogy egy publicisztika szerint vagy az történik, hogy most véget vetünk a háborúnak, és akkor végetér a háború, és hát relatíve normál körülmények között le tudjuk zárni ezt a háborút.

[00:02:06]A WF pedig elkerülhetetlenül atomháborúba torkodik.

[00:02:11]Az John Berkovicnak egy egy írása, egy cikk egy véleménye.

[00:02:13]A másik vélemény, amivel találkoztam, az pedig egy ukrán vélemény.

[00:02:17]Az pedig azt mondja, hogy most lezárják a háborút, vagy pedig az fog történni az oroszoknál, hogy megélnék egy Prigzin 2.0 és egy újabb trigozsin pillanattal.

[00:02:27]Gyakorlatilag nem csak a háborút zárják le az oroszok, hanem Putyint is lezárják az oroszok, kisöpik a hatalomból, és igazából az oroszoknak sürgős ez a mostani helyzet.

[00:02:35]Az én kérdésem az az visszatérve, hogy végetér a háború, vagy végetér a spirál, vagy folytatódik a spirál, vagy le tud ülni ez a spirál, és egy alacsonyabb szinten tud folytatódni ez a háború.

[00:02:46]Kezdjük ezzel, Attila, úgy gondolom, hogy az nagyon jó lenne, ha most véget vetnénk a háborúnak jelen frontvonal mentén, amit egyébként Ukrajna és a nyugat ajánl Oroszországnak, de ez nem valószínű, hiszen Oroszország ezt nem fogadja el.

[00:03:04]Hát az egész Domborszak szüksége van.

[00:03:06]Ugye ezt aláztta Peskovic, Putyin is megüzte, az orosz tárgyalók is megüzenték, de hogy ennyire radikálisak legyenek a választások, abban nem hiszek.

[00:03:17]Tehát nem aközött kell választani, hogy most béke vagy holnap atomháború.

[00:03:25]Ugye ez szerintem egy nagyon pesszimista vélemény.

[00:03:28]Ez a Berkovic féle vélemény.

[00:03:31]Az ukrán vélemény meg optimista.

[00:03:31]Tehát nem gondolom, hogyha ha Putyin nem zárja le most ezt a háborút, akkor akkor egy olyan elégedetlenség lehet Oroszországban, ami ami ami megpuccsolja Vladimir Putyin gyakorlatilag 26 éves hatalmát.

[00:03:47]Ez egy nagyon mélyen társadalomba épült rendszer.

[00:03:56]Nyilván figyelik a társadalomnak a hangulatát, és igyekeznek irányítani ezt a hangulatot.

[00:04:02]És hogyha az ukrán csapásokat nézzük, amelyek sikeresek Oroszországon belül, ugye a Whiteberries az az nem nyilván lerhetnek katonai katonai okok is emögött, tehát persze szállít fegyvereket, kiegészít őket a frontra a katonáknak, ha azt ilyesmit rendelnek, de alapvetően az orosz népességre akart nyomást gyakorolni.

[00:04:22]És ez az ukrán taktikának is a kimondott eleme, hogy az orosz népességre gyakoroljanak nyomást.

[00:04:31]Csak az orosz népességnek egy jelentős része pontosan úgy reagál, mint az ukrán népesség reagál az orosz csapásokra.

[00:04:41]Tehát DAccal és inkább a kormányzat mögé kiállással reagál.

[00:04:44]Az orosz életszínvonal az jó idejes tagnál, de ez elsősorban a középrétegekre igaz, akik eleve Putyin ellenesek.

[00:04:55]Ugye az orosz értelmiség, középrétegek, moszkvai, leningrádi, pontosabban bocsánat, Szentpétervári még nem vesz a várost még nem nevezték vissza a körzetet már igen.

[00:05:06]Népesség az eleve Putyin ellenes, tehát akik legelégedetlenebbek, azok most még elégedetlenebbek lesznek.

[00:05:12]De a törzs szavazói mag vagy a törzs támogatói mag az nem biztos, hogy elidegenedik a rendszertől, hanem inkább mögé áll, hogy itt a nyugat támogatásával ugye ez a ez az orosz propaganda harcol ellenünk az ukrán fasizmust.

[00:05:28]Nyilván ez egy propaganda elem, de ezt nagyon sokan sok sok millióan 10 millióan elhiszik.

[00:05:32]És most már a mi utcákon is vannak halottak, ártatlanok, civilek.

[00:05:37]Meg kell bosszulnunk.

[00:05:40]Tehát ez a ez a ukrán csapádsorozat, ami én mondom sikeres, hiszen Oroszország szerpe semmisülnek meg célpontok akár 2-3000 km az orosz határoktól.

[00:05:51]Az nem biztos, hogy sikeres lesz annak a abból a szempontból, hogy megtöri az orosz nép akaratát.

[00:05:55]És itt a gazdaság ugye felmerülhet az, hogy a gazdaságot törje meg, az orosz gazdaságot.

[00:06:02]De hát az ukrán kampány egyszer az olajfinomítókra fókuszál, máskor az olajxportra, most a whiteesre.

[00:06:10]Tehát a fókusz nem tudom, hogy megvan-e a kellő fókusz ehhez, hogy az orosz gazdaságot megtörjék, vagy egyáltalán a képesség megvan-e.

[00:06:18]Ugyanis egy dolgot nem veszünk figyelembe, de mi azt látjuk, hogy hány drón talál be, de azt nem látjuk, hogy hány nem talál be.

[00:06:28]Ugye arról nincs kép és fotó.

[00:06:28]Tehát itt azért nagyon nagy mennyiségű drónt leszednek az oroszok.

[00:06:33]Annak az előállítása nyilván nem cseké költség.

[00:06:37]Az ukránok okoztakárok nagyobbak, tehát nettóba ők többet hoznak annál, mint amennyi a drónok cirkáló rakéta rakéta ára árába kerül.

[00:06:46]Tehát tehát nyilván ez nettó hoz, de azért nem egy erőfeszítés nélkül dolog.

[00:06:51]És közben az oroszok az ukrán drónelállító kép képességeket balisztikus rakétákkal lövik szét.

[00:06:55]Tehát egyáltalán nem biztos, hogy ezen a szinten tudjon folytatni Ukrajna.

[00:06:59]Én nem tudom, de a lényeg itt az, hogy a kívánt politikai célt el tudja-e érni.

[00:07:04]És én úgy látom, hogy se trigojsin pucs nem lesz ebből, se atomháború, de ha már választani kell, Kutyin inkább az atomot választja, mint az, hogy megpuccsolja.

[00:07:15]Ez ezzel is tisztábban kellen.

[00:07:18]Tehát ö tehát a tehát én én nem tartok ettől félértés ne legyen.

[00:07:24]mobilizáció az lehet az se egy egyszerű dolog és nyilván egy veszélyesebb dolog a Krem számára mint a háború jelen ugye önkéntesekkel való folytatása, hiszen akkor olyan emberek százezrei kényszerülnének be a hadseregbe és Zelenski is beszélt erről meg sok ukrán elemző beszélt erről hogy lehet, hogy ez lesz a szeptemberi dumaválasztások után, de még lehet, hogy ezt is elbírja az orosz társadalom.

[00:07:48]Tehát azt az illúziót, hogy az oroszok könnyen megtörhetők, szerintem az ötödik képpen már el kéne felejtenünk.

[00:07:56]Nem hiszem, hogy ez, hogy ez beválik.

[00:07:59]Lehet persze, hogy Ukrajnak nem volt más remény.

[00:08:02]Tehát ez a légi hadjárat, lehet, hogy ez az utolsó remény, hogy a tél előtt, mert ugye a tél az már nagyon kemény volt tavaly is Ukrajnában, hogy a télelőtt megváltoztassák a helyzetet.

[00:08:11]Tehát én a legvalószínűbb forgatókűvnek azt tartom, hogy sajnos a háború folytatódik.

[00:08:18]Oroszország nem megy bele a tűzszünetekbe.

[00:08:19]Most nem ment bele a feketengeri tűzszünetbe, ami ugy alapvetően a gabona exportról szólt volna.

[00:08:26]Az ukrán exportnak az egy nagyon jelentős eleme és az ukrán bevételeknek, a maradék ukrán bevételeknek egy jelentős elem, de nyilván az orosz bevételeknek is jelentős eleme.

[00:08:34]Az ukrán mezőgazdaság az egyes területeken a világ termelésére 25-30%-át adja.

[00:08:42]például napraforgó területében napraforgó olaj hiány lehet, hogyha ez így megmarad, de búza tekintetében is, meg egyéb gabonák tekintetében is 8-10% Ukrajna, ez kieshet, meg akkor az orosz szállítások is kieshetnek.

[00:08:56]Ez okozhatárelkedést a gabona piacon.

[00:08:58]Na mindegy.

[00:08:58]Visszatérve az előtti kérdésedre, tehát én ezt mind a két megközelítést egy kicsit szenzációha hajháznak tartom.

[00:09:13]Anton, te hogy látod a két különböző kérdést?

[00:09:16]Mennyire szélsőségesek, vagy nem szélsőségesek ezek?

[00:09:18]Mennyire realisták ezek?

[00:09:23]Elnézést előre is a felvételi feltételekért még mindig külföldön vagyok, de jövő héten már már visszatérek.

[00:09:33]Részben érintettük ezt a kérdést, talán múlt héten is.

[00:09:35]A az elmúlt hónapokban egy újabb eszkalációs spirálba léptünk, mert alapvetően a tárgyalási időpillanatra leggalmasabb időszak a tavasz lett volna, vagy esetleg a nyár eleje, tehát amikor még nem indult el az orosz nyári ellentámadás, vagy elindul, de nem látszanak a sikerek.

[00:10:03]És ez ez megfelelő lett volna a a időzítés szempontjából a tárgyalásokra.

[00:10:10]Most viszont olyan időszak felé haladunk, a ami az egyik vagy a másik fél számára azt a reményt hordozza, hogy az időszak végében sokkal jobb feltételekkel zárnak, és sokkal jobb feltételekkel futhatnak neki a tárgyalásoknak, mintogyha most lezárnák a háborút.

[00:10:35]Ög részben ilyen időszak a az amerikai időközi választások.

[00:10:39]Másrészt pedig ami ami sokkal jobban számít, a téli időszak beköszönte és a hagyományos, hát most már hagyományos, többi éve tartó orosz rakétatámadások az ukrán kritikus energiainfrastruktúrával szemben.

[00:10:55]Tehát az oroszok 2022 ősze óta azt feltételezik, azt a hipotézist teszik fel.

[00:11:08]hogyha támadják a a tél folyamán a az ukrán energiaellátást, fűtést, vízellátást, akkor ezzel térdre kényszerítik Ukrajnát, és rákényszerítik a az ukrán vezetést és az ukrán állampolgárokat, hogy fogadják el az orosz ultimátumot.

[00:11:28]Ez eddig nem következett be, de hát mindent él egyre egyre rosszabb, egyre keményebb Ukrajna számára.

[00:11:36]Tehát biztos, hogy ez lesz Ukrajna számára a legkeményebb tél már csak abból is kiindulva, hogy minden egyes ilyen támadássorozat olyan károkat okoz, amelyeket egyszerűen nem lehet a a következő szezonra felkészülve helyreállítani.

[00:11:56]Úgyhogy orosz szempontból nincs nincs értelme most tárgyalni.

[00:12:02]Ez látszik egyébként az orosz parlamenti választások kampányán is, amely nem a békéről vagy vagy nem is arról szól, hogy mintha nem lenne háború, hiszen egyébként az orosz politika az elmúlt években próbálta kerülni a háborúnak még a még magát a szót is, hogy háború.

[00:12:19]Nem, ez a szeptemberi parlamenti kampány közvetlenül a háborúról fog szólni.

[00:12:25]Ez is mutatja, hogy itt nincs tárgyalási kényszer, nincs hajlam a a megállalkodásra, hanem a a felek kivárnak és attríciós háború van.

[00:12:41]Annak egy újabb szakasza, ami a hátország elleni támadásokban nyilvánul meg.

[00:12:45]Ukrajna képessé vált arra, hogy nagy mennyiségben gyártson drónokat, ahogy tavaly Oroszország is.

[00:12:50]És Ukrajna, az ukrán hipotézis pedig arról szól, hogyha hosszabb időn keresztül közelebb hozzák a háborút az orosz állampolgárok mindennapjaihoz.

[00:13:05]Ez az, ami ugye hiányzott az elmúlt években, hogyha ezt megteszik, akkor akkor viszont az orosz állampolgárok fogják rákényszeríteni az orosz vezetést, vagy az orosz vezetés látva az elégedetlenséget majd rákényszerül arra, hogy hogy mégis kössön egy olyan megállapodást, egy olyan békét, ami Ukrajnának is kedvez.

[00:13:26]Ez a két hipotézis áll szembe egymással, és emiatt jelenleg nagyon nehéz bármilyen megállapodást kötni, vagy bármilyen tárgyalásokat szervezni.

[00:13:40]Azt gondolom, hogy sajnos erre a következő jó időszak, következő időablak majd tavasszal, jövő év tavaszán lesz.

[00:13:56]És akkor térjünk át a következő témára, következő kérdésünkre, méghozzá arra, amiről picit már beszéltünk, vagy picit már utaltunk rá, ez pedig az, hogy idő.

[00:14:05]Van-e valaki időnyomás alatt?

[00:14:05]Oroszok vagy ukránok?

[00:14:07]Olyan picitos az embernek a benyomása, hogy követi a híreket, hogy mindig ugyanazt hallom, mindig ugyanazt olvasom, mindig ugyanazt látom, folyamatosan ugyanaz történik.

[00:14:15]Most éppen a az oroszok bombázták szét Kijevet.

[00:14:19]Most éppen az ukránok bombázták szét az oroszokat, éppen Moszkvát, vagy valamelyik másik nagyvárost érték el, és éppen mindig azt valami sikersztorit hallok, hogy mekkora sikert értek el, mennyire fölényben vannak.

[00:14:30]De hát igazából ez azt jelenti, hogy ez nem egy sikerori, hanem azt jelenti, hogy a háború folytatódik tovább.

[00:14:36]A tárgyalásokról meg semmit se hallani.

[00:14:40]Van valaki időnyomás alatt szerintetek?

[00:14:43]Hogyha megnézzük Zelenski elnök kommunikációját, akkor egyértelmű, hogy télelőtt le akarja zárni a háborút.

[00:14:53]Ezt nem is kell nagyon a sorok között olvasni.

[00:14:55]Ezt ki is mondja, van amikor ki is mondja, mert egy rendkívül nehéz télér lenne Ukraján számára.

[00:15:01]Tehát én ilyet orosz részről nem láttam, még a sorok között se, hogy ők a térig le akarnák zárni a háborút.

[00:15:10]És a már említett gabora tűzszünet, vagy fekete tengeri tűzszünetet is az oroszok utasították el.

[00:15:14]Az oroszok utasítják el a befagyasztását a frontvonalon a háború befagyasztását a jelen frontvonalon, ami egyébként egy nagy engedmény ukrán részről, hiszen az ukránok őszintén azt gondolták még 2022-ben is és 23-ban is, hogy mindent vissza, mindent visszavesznek.

[00:15:31]Tehát ö ráérnek az ukránok meg érzik a tél jeges leheletét meglátják azt hogy promató szlovians irányában azért nem áll olyan jól az ukrán font az ukrán védelem tehát itt ugye még az ukrán elemzők is elismerék 12 km-t ismernek el szerintem jónak tekinthető független elemző ők 4,7 km-ről beszélnek.

[00:15:59]Ugy az orosz előrsök már ott tartanak a két erődáros közelében.

[00:16:05]Mind a kettő ilyen 4,75 5 km-re van az erőlet ott, ami nem azt jelenti, hogy ott fog maradni, hogy céltés ne legyen.

[00:16:13]Nem tudjuk, mert vannak ukrán ellentámadások.

[00:16:14]Ugye Nyepr Petrosz megyében az elmúlt félében jelentős területeket vettek vissza.

[00:16:19]Ezt most már a Deep Streeten is lehet látni.

[00:16:23]A ugye de ez korábbi a legnagyobb sikerek azok korábban voltak, nem most.

[00:16:28]Tehát hogyha az összes elemet figyelembe vesszük, akkor itt az ukrán nyugati fronton van a a probléma.

[00:16:34]Ugye nem nincsenek balisztikus rakéta elhárítására képes eszközök, csak a Patriot Pack 3 Európa Európának nincs ilyen, nem tud adni.

[00:16:44]Amerika meg nem tud, nem akar.

[00:16:47]Most ezen lehet vitát folytatni.

[00:16:49]Ugye Zelenszki elnök azt mondja, hogy csak az 5 vagy 10%-át 5%-kal már túlélnék a teret, 10%-kal már egész jól meglennének az amerikai készletek 10%-ával.

[00:17:01]Csak az amerikaiak erre is azt mondják, hogy nem.

[00:17:03]Tehát ez a ez a nagy kép szerintem, hogy a retorika is meg a politikai lépések, de még a katonai lépések is arra utalnak, hogy Ukrajnának sürgősebb a háború lezárása, nem Oroszországnak.

[00:17:20]Anton, van valaki időnyomás alatt jelen helyzetben?

[00:17:26]Hát a jelenlegi helyzet senkinek nem jó.

[00:17:28]Nem, nem lehet jó, hiszen eddig elsősorban Ukrajna területe volt pusztítás alatt, most Oroszország területe is ugyanúgy pusztul, ugyanúgy nap mint nap károkat szenved.

[00:17:43]Tehát nem csak Kievnek nem jó ez a helyzet, hanem Moszkvának sem jó ez a helyzet.

[00:17:53]Az az ukrán gazdaság romokban nyilván Ukrajna a az emberi élőerőt tekintve, az ukrán képességeket tekintve minden egyes nap, ami a háborúban eltelik, ez ez nekik egyértelműen rossz, ahogy Oroszországnak is a orosz kereskedelmi szektor, az orosz energetikai szektor pusztítása az visszaveti Oroszországot 10-15 évvel.

[00:18:29]Jelenleg ugye fejlődés nincs, stagnálás van, de ahhoz, hogy visszatérjenek a 2022 előtti szintre, még hosszú évek fognak eltelni.

[00:18:37]Mégis miért miért nem megy bele egy gyors lezárásba jelenleg Ukrajna és és Oroszország?

[00:18:51]Mert mindketten bíznak abban, hogy az idő nekik dolgozik még mindig.

[00:18:53]Tehek még mindig az attríciós hadviselés dominál.

[00:18:58]Még mindig azt gondolják, ugye ezt az előző kérdésben is kifejtettem, még mindig azt gondolják, hogy majd most még egy kicsit kell kivárni, illetve benne van ugye ez a Concord hatás.

[00:19:09]Erről talán már szintén beszéltünk valamikor korábban, hogy annyi pénz, emberi élet, energia belement már a háborúban, a háború költségeibe, hogyha most meghátrálnak, akkor azt érzik, mondjuk, hogy Lanyomér Putyin a Kremből nézve azt érzi, hogy akkor mindez hiába volt.

[00:19:33]Tehát ha nem érték el a célok minimumát sem, még ha dombaszt sem foglalták el, és ez lehet az orosz céloknak az abszolút minimuma, akkor aztán olyan, mintha mindez a pénz, az erőforráshoz hiába volt.

[00:19:49]Úgyhogy az oroszok számára a tárgyal, tehát az oroszok számára amíg ezt a minimumot nem nem érik el, addig aligha fognak tárgyalni, vagy ahhoz ahhoz, hogy mégis hatásosan tárgyaljanak, mert tárgyalni lehet úgy is, hogy húzzuk az időt, vagy úgy is, hogy visszautasítjuk az ellenfélnek a az ajánlatát.

[00:20:09]De ha konstruktívan, ahhoz, hogy konstruktívan tárgyaljanak, ahhoz ahhoz az kell, hogy a fronton sokáig semmi ne történjen, és ne legyenek orosz sikerek, inkább orosz kudarcok legyenek.

[00:20:24]És azért mégha kisebbek kicsi kic kis kicsi kisebbek is ezek a sikerek, de de vannak orosz sikerek a fronton.

[00:20:32]Tehát Lagyim Putyinnak az az a feltételezése, hogy egy-két éven belül a Donbasznak a maradéka is meglesz neki, és ezért nem látunk most tárgyalásokat.

[00:20:45]Noha egyébként a az a a a támadások mindkét félnek rosszak, és az eltelt idő mindkét félnek rossz.

[00:20:57]Ukrajna azért képes kiállni az orosz támadásokat, mert van egy jelentős nyugati támogatás a háta mögött.

[00:21:05]Oroszország pedig minden erőforrását a háborúra fordítja és egyre inkább átterheli a háborúnak a költségeit a a lakossági szektorral és a vállalkozókra.

[00:21:18]És akkor nézzük a mai harmadik témánkat.

[00:21:20]Ez pedig a háborús fáradtságnak a kérdése.

[00:21:22]Méghozzá ezzel is egy még külföldi portálon találkoztam, ami a konkrétan a Jugovnak egy felmérését hivatkozta, ami azt mutatja, hogy 2023 és 26 között ugyan változott a háborúval kapcsolatos attitűd az esobban a nyugati és déli tagállamokban.

[00:21:40]És ugye a kérdés az egész egyszerű arról arról szólt, hogy melyik országban mondják vagy gondolják azt, hogy Ukrajna nyerhet.

[00:21:49]Most gyakorlatilag minden országban az elmúlt időszakban csökkent a azoknak a száma, akik azt mondják, hogy Ukrajna megnyeri, megnyerheti ezt a háborút.

[00:22:01]A briteknél van egyfajta stagnálás, de ott is egyébként talán egy nagyon apró csökkenés kezd kialakulni.

[00:22:09]Spanyoloknál egyértelmű visszaesés.

[00:22:09]Brit az olaszoknál is látható.

[00:22:13]A franciáknál van egy nagyon pici növekedés egyébként az optimizmusban.

[00:22:17]A németeknél megint csak csökkenés látható és a dánoknál is csökkenés látható.

[00:22:22]És ugye itt a cikk cikkek arról szólnak, hogy egyfajta ilyen háborús fáradtság kezd kialakulni nyugati társadalmakban.

[00:22:29]És hát ugye annyit mondták és annyit mondogatták, hogy Ukrajna győz, Ukrajna győz, Ukrajna győz, és közben még mindig nem győz Ukrajna.

[00:22:36]hogy egész egyszerűen az emberek már elkezdik elkezdenek ebben kételkedni, és azt gondolják, hogy egész egyszerűen ez nem igaz.

[00:22:43]Van háborús fáradtság?

[00:22:43]Számít egyáltalán az, hogy mit érzékel a közvédem a nyugati országokban, vagy ez teljesen független attól, hogy a a háborúnak milyen kimenetele lesz, meg hogy meddig tart.

[00:22:57]Számít a támogatásban, a politikusok támogatásában?

[00:22:59]Mit gondolnak a saját szavazóik?

[00:23:01]Attila nyilván számít, mert nyugaton demokrácia van és leváltható minden kormányt.

[00:23:09]Hogyha a francia elnökválasztásakon más eredmény lesz, nem biztos, hogy egy ugyanekkora támogatást kap raj, mint amit eddig kapott.

[00:23:17]Ugye látjuk, Bulgáriában is voltak választások, most más a támogatás mértéke.

[00:23:23]Bulgária egyébként Ukrain egyik legnagyobb támogatója, hogyha nincs a Bulgár lőszerszállítmány 2022-ben, ez körülbelül akkor 40% volt a nyugati segítségnek, sokkal nehezebb helyzetben lett volna Ukrajna.

[00:23:35]De bármely országban ami ami fontos támogató Ukrajnának, egy választás jelentős különbséget hozza.

[00:23:45]Tehát ilyen értelemben van ennek jelentősége.

[00:23:51]Nyilván ez is egy távolabbi dolog, de mi van, hogyha Nigel Farage is győz mondjuk az Egyesültesen?

[00:23:57]Mindent meg fognak tenni, hogy ne győzzön, de mi van, ha ő győz?

[00:24:02]Ugyanolyan lelkesedéssel fogja támogatni, mint az eddig elit Ukrajnán.

[00:24:07]Nem tudjuk, nem tudom.

[00:24:07]Meg sok mindenre le lehet menni egy politikust megfelelő eszközökkel.

[00:24:14]De én szkeptikus vagyok, hogy ez a ez a jellegű nagy méretű támogatás Ukrajina mögött fenntartható.

[00:24:22]Egyszerűen azért, mert nem minden európai ország érzi az oroszok fagyos leheletét úgy a tarkóján, mint mondjuk balti államok, vagy Lengyelország, vagy Finnország.

[00:24:36]Tehát ez az egyik ok.

[00:24:36]És azokban az országokban megkérdőleszhetik, hogy vajon miért töltünk ennyit Ukrajnára.

[00:24:44]A másikok szerintem maga maga az, hogy az a lelk, tehát van egy pszichológiai tényező és politikai eliteknél is.

[00:24:52]Tehát hogyha maradnak is ellen politikai elitek, mondjuk Macron helyett lesz egy Macron 2 egy találnak a franciák valakit és akkor nem repardella lesz a az az elnök, ugye győzteshez akarnak inkább állni.

[00:25:08]És 2022-ben 23-ban sokan elhitték még nyugati politikai körökben is, hogy Ukrajna nyerhet.

[00:25:18]Szerintem ma már senki nem hiszi el a lelkem mélyén.

[00:25:20]Nyilván a sajtókampány egy más dolog, a Ukraine Turn style egy más dolog, de aki lát pályán, az nem hieti el, hogy Ukrajna visszaveszi az elveszett területeit.

[00:25:31]Na 22 tavasszán ugye kijevi veressége az oroszoknak.

[00:25:37]22 ősz harki heroniveresség, akkor el lehetett azt képzelni, hogy mondjuk előre a krémik az ukránok.

[00:25:43]Tehát volt egy olyan lelkesedés az egész világban, hogy Ukrajna nyer nyer.

[00:25:48]A Dávid legyőzi a Góliátot most nincs.

[00:25:54]Tehát tehát ez a közvéleményre is hat, de a politikai elitre is hat.

[00:25:56]Tehát még ha marad a jelen politikai elit nagyon jelentős országokban, az se lesz annyira lelkes.

[00:26:03]Tehát én ezt ezt ezt látom.

[00:26:06]Mondjuk Finnország elutasította a patriotok átadását.

[00:26:08]Lengyelország is azért jóval keményebben kommunikál Ukrajnához.

[00:26:13]Ugye az MI29-es versus drón kérdésről van szó.

[00:26:16]Most állítólag újra megvan a megállapodás, de megkérik az árát.

[00:26:20]Románia mondta, hogy többet nem tud segíteni.

[00:26:25]Ugye mondom, Bulgáriában is van egy változás, Csehországban is van egy változás.

[00:26:30]Ezek ezek tényeg.

[00:26:30]Tehát a ez a fáradtság megvan.

[00:26:33]És bocsánat, nem kérdeztő rá, de a fáradtság egyébként megvan az ukrán közvéleményben is, az orosz közvéleményben is van egy fáradtság, csak egyelőre mind a kettő ott van még, hogy igen, megállapodnánk, de nem ezekkel a feltételekkel, úgy, ahogy egyébként a két politikai előtt is lezárná már ezt.

[00:26:49]Vladyimir Putyin is lezárná, csak azt a maradékbaszt hozza már el valahogy, hogy ki tudja rakni a Igen, megmentettem a dombasziakat.

[00:26:58]Azt azért hozzátenném, hogy most már Kramatolcsovians elpusztítása is megkezdődött.

[00:27:04]Tehát az úgy fog kinézni a megmentés, hogy lerombolják azt a két várost is úgy ahogy lerombolták már Kupjanskot, vagy lerombolták Konstantinát, vagy lerombolták abdikát satöbbi, satöbbi.

[00:27:14]Hát ilyen lesz ez a megmentés.

[00:27:15]De hát sajnos ez egy tragédia olyan értelemben, hogy nem tud kihátrálni belőle az orosz elnök, de mondom Zelenz se tud engedni.

[00:27:23]Tehát itt vagyunk, az emberek ezt már elengednék, már lezárnák szinte mindenhol, csak sajnos olyan politikai kényszerek vannak onnan mind Ukrajnában, mind Oroszországban, hogy nem sikerült még Donald Trumpnak se, ugye úgy tűnt, hogy talán valami összejöhet, de nem sikerült egy kompromisszumot találni.

[00:27:42]És ezért mondom én attól tartok, hogy ezt ezt a telet ezt még végigszenvedi Ukrajna szenvedő népe.

[00:27:53]Anton, te hogy látod a háborús fáradt csekkérését, megfogja magát ezt a jugóm mérést.

[00:27:57]Mit üzen ez nekünk?

[00:27:57]Mit üzen ez a geopolitika iránti érdeklődőknek?

[00:28:03]Számít-e az üzenet?

[00:28:07]Háborús fáradtság.

[00:28:07]Hát mindig előjön ez a kérdés, amikor amikor valahol valami gond van.

[00:28:11]Tehát emlékszem, hogy tavaly sokat beszéltünk háborús fáradtságról, amikor Ukrajna nem tudta átvenni a kezdeményezést.

[00:28:22]Oroszország haladt előre, lassan Bárda haladt előre, és akkor előjöttek ezek a mérések, hogy az Európai lakosság meg a már nem hisz Ukrajna győzelmében a és csalódott volt az ukrán lakosság is, többen fogadták volna el a a kom a az olyan békét, ami akár területi feladással is jár.

[00:28:46]Aztán jött a háborúnak ez a jelenlegi szakasza.

[00:28:54]ami ugye arról szólt, hogy történt egy fordulat a háborúban, ami Ukrajnának kedvez.

[00:29:01]Ugye mélységi dróncsapások révén, a révén, hogy Ukrajna megállította az orosz előrenyomulást, sőt még ellentámadást is tudott indítani, tehát miközben Oroszország próbálja bekebelezni a a dombaszi agglomeráció maradékát, a Kramatorsk Slavansk előtti ugye városokat és eljutni a a maradék ugye kiépített Kramatorszki szlavianski erődítményrendszerhez.

[00:29:33]Eközben Ukrajna az aporizsében foglalja vissza azokat a területeket, amelyeket az elmúlt években elveszített, és ott is vannak sikerek.

[00:29:44]Tehát mi amikor elindult ez a szakasz és a világsajtó tele volt az erről szóló hírekről, akkor hirtelen a az európai és az ukrán lakosságnak a a megítélése, a a véleménye az az hirtelen megváltozott, és hirtelen elhitték azt, hogy Ukrajna győzni fog és és minden jóra fordul, Oroszország pedig mindjárt össze fog omlani.

[00:30:11]Ö, és ugye eltelt egy-két hónap.

[00:30:17]És egyre több hír szól arról, hogy hát igazából ebből ez még önmagában nem fogja elhozni a háború végét és Oroszország vereségét.

[00:30:27]Már az, hogy itt történt egy ilyen Ukrajnának kedvező fordulat és és most megint változott a vélemény.

[00:30:34]Tehát a a a véleménye a persze van egy háborús fáradtság.

[00:30:40]Hát a háború több mint négy éve tart.

[00:30:43]De azért az emberek nyilván van két tábor, akik meg vannak győződve, nem tudom Oroszország nagyságában és Vladyimir Putyin zsenialitásában, ők talán kevesebben vannak.

[00:31:00]Van egy tábor, amelyik teljes mértékben elkötelezett Ukrajna irányába, és bízik és hisz Ukrajna győzelmében.

[00:31:10]És és akkor vannak a a bizonytalanok, akiket a politikusok, a döntéshozók és a sajtó tudja befolyásolni napi szinten.

[00:31:20]Tehát ők ha elolvassák a a napi a napi vezércikkeket, akkor azt gondolják, hogyha másnap v egy másfajta véleményt olvasnak, akkor pedig már teljesen mást is tudnak gondolni.

[00:31:34]Szóval a közvélemény az az az tud fordulni egy elég nagyokat.

[00:31:40]A hát meglátjuk, hogy a háború további szakaszai mit hoznak majd.

[00:31:46]és és ez a közvélemény az milyen irányba forduló.

[00:31:56]De hogy mondjam, nagyobb változásokat azért nem lehet látni az európai közvéleményben is.

[00:32:00]Tehát emlékszem arra is, hogy 2023-ban, amikor nem sikerült a az ukrán ellentámadás, a nyári offenzíva, akkor is nagyon negatív volt a sajtó.

[00:32:12]2023 végéről beszélek.

[00:32:12]És akkor is nagyon sok mérés látott napvilágot, hogy Európa belefáradt Ukrajna támogatásába.

[00:32:21]Az Európai lakosság már nem akarja úgy támogatni, vagy kevesebben adnának fegyvert.

[00:32:26]Tehát természetes a humanitárius támogatás továbbra is a lakosság többségében vezet.

[00:32:34]És ennek ellenére itt vagyunk 2026 már lassan őszén.

[00:32:38]Az Ukrajnának nyújtott támogatások ugyanúgy megvannak és sőt az Európai lakosság véleménye az is sokat nem változott 2023 végéhez képest, szóval nem feltétlenül adnék neki oly nagy jelentőséget.

[00:32:55]És akkor ezzel zárjuk a mai beszélgetésünket.

[00:32:57]Köszönöm szépen nektek a beszélgetést, a kedves nézőknek és hallgatóknak, hogy követtek, hallgattak bennünket.

[00:33:02]Kövessenek, hallgassak bennünket továbbra is.

[00:33:03]Kövessék be a csatornámat.

[00:33:05]Ne felejtsék ott biztosan vagyunk, leszünk ott nem más szerkeszt, hanem mi szerkesztünk.

[00:33:10]Úgyhogy várom önöket, várjuk önöket ott szeretettel.

[00:33:14]További szép napot, viszontlátásra, viszont hallásra.