Oszkó Péter: A piacot már az is megnyugtatja, hogy szakemberek ülnek majd a Tisza-kormányban
Oszkó Péter, egykori pénzügyminiszter és befektető beszélget a Kontroll csatornával az új TISZA-kormány gazdaságpolitikai lehetőségeiről és kihívásairól. Oszkó szerint az ország gazdasági helyzete strukturálisan kedvezőbb, mint 2009-ben volt (akkor 7%-os recesszió, most stagnálás), és a kétharmados felhatalmazás sokkal nagyobb mozgásteret ad az új kormánynak. A gazdaság gyenge teljesítménye az elmúlt négy évben – szemben Lengyelország 3,5%-os növekedésével – a korrupció és a politikai klientúra miatt alakult ki, amely erőforrásokat vont el a működő vállalkozásoktól.
Az átlagember számára az idei évben adócsökkentéseket (9%-os alsó adósáv), áfacsökkentéseket és a forint erősödéséből fakadó inflációs nyomáscsökkentést érzékelhet. A TISZA-kormánynak türelmi időszaka lesz, és nem kell radikális költségvetési vágást végrehajtania az idén, mivel az előző kormány már elköltötte a rendelkezésre álló forrásokat. A jövő év majd nagyobb kihívásokat hoz az uniós pénzek felhasználásával és a költségvetési hiány csökkentésével.
A kamatköltségek csökkentése (jelenleg a GDP 5%-a, miközben más országok 2-3%-ot fizetnek) nagyobb lehetőség, mint a közbeszerzésekből való megtakarítás. A piac megbízható, kiszámítható gazdaságpolitikára vár, és a szakmailag felkészült miniszterek kinevezése önmagában már bizalmat fog kelteni. A korrupciós ügyek feltárása szükséges, de nem lehet politikai bosszúhadjárat – a versenyhatóság erősítése és a valódi piaci verseny helyreállítása a megoldás.
A gazdasági helyzet értékelése: 2009 vs. 2026
Oszkó Péter hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet strukturálisan kedvezőbb, mint amikor 2009-ben ő lett pénzügyminiszter. Akkor az ország 7%-os recesszióban volt, és a GDP 4%-ának megfelelő költségvetési vágást kellett végrehajtani. Most nincs recesszió, de a gazdaság négy éve nem növekszik – egyszerűen stagnál.
„Most nincs 7% recesszió, most nincs növekedés, de nincs recesszióban az ország. Egyszerűen csak az a baj, hogy négy éve nem növekszik a gazdaság." *
Az új kormánynak azonban jelentős előnye van: kétharmados felhatalmazása lehetővé teszi sokkal nagyobb és ambiciózusabb gazdaságpolitikai lépéseket, mint amit a Bajnai-kormány végezhetett, amely kisebbségben volt.
A gazdasági stagnálás okai: korrupció és politikai klientúra
Oszkó szerint a magyar gazdaság gyenge teljesítménye nem elsősorban külső körülményekből fakad. Lengyelország ugyanis 3,5%-kal nőtt tavaly, hasonló geopolitikai helyzetben és ugyanazokra az európai piacokra dolgozva. A különbség az, hogy Lengyelország évtizedek óta sikeresebb gazdaságpolitikát folytat.
„A lengyelek azért tudnak 3,5%-kal növekedni ilyen krízishelyzetben is, mert van egy működő belső gazdaságuk. Nekünk azért nincs működő belső gazdaságunk, mert abban az egy évtizedben, amíg gazdasági növekedés volt, ebből nem működő vállalatok épültek, hanem politikai klientúra és politikailag kijelölt szereplőknek a vagyona növekedett belőle." *
A magyar gazdaság problémája az, hogy minden erőforrás politikai alapon egy politikai klientúrának lett odaadva, amely nem teljesít jól és nem versenyképes. Ez akkor nem tűnik fel, ha a gazdaság jól megy, de amikor bajban van, nincs meg az az erő, amely átlendítené az országot a válságon.
A társadalmi felháborodás gazdasági gyökerei
A választások rendszerváltó méretű döntéshez vezettek, amit Oszkó szerint több tényező okozott. A gazdasági gyenge teljesítmény mellett a korrupció kirakatban zajlott – nem rejtett, hanem büszkén dicsekedtek vele a fideszes oligarchák.
„Tehát én azért évek óta gazdasági műsorokban elmondtam, hogy az a problémája magyar gazdaságnak, hogy minden erőforrás politikai alapon egy politikai klientúrának lett odaadva, akik meg nem teljesítenek jól, nem versenyképesek." *
A 20% feletti infláció, az üzemanyaghiány, a rezsiszámlákon megjelenő rendszerhasználati díjak és az autópályadíjak mind azt mutatták az embereknek, hogy a pénzek korrupt oligarchák vagyonát gyarapítják. Ez az érzékenység akkor alakult ki, amikor az emberek saját megélhetési problémáikkal küzdöttek.
A reálbér-illúzió és a fogyasztás stagnálása
Az elmúlt kormány a reálbérnövekedésre helyezte a hangsúlyt, de Oszkó szerint ez csak egy visszakorrigálás volt egy korábbi nagy reálbércsökkenés után. Az embereket végül az érdekli, hogy hogyan élnek, és amíg nincs dinamikus javulás, nem érzékelnek valódi előrelépést.
„Amikor a reál bérnövekedés azt jelenti, hogy oké, lehet, hogy visszaér az én bérem értéke oda, ahol három évvel ezelőtt volt, mert volt egy nagyon nagy reálbércsökkenés, és aztán onnan megyünk vissza, hogy esetleg még már megint meg tudom venni ugyanazt a mennyiségű élelmiszert meg egyéb árut, amit korábban néhány évvel ezelőtt meg tudtam venni. Ez azért senkinek nem sikerélmény." *
A fogyasztás 2022-es szint környékén maradt, és ebben nem volt érdemi elmozdulás. Ez a stagnálás volt az egyik legfontosabb tényező a kormányváltásban.
Az átlagember által érzékelhető változások 2026-ban
Az idei évben az átlagember elsősorban adóintézkedéseket fog érzékelni. A TISZA bevezetésre kerülő 9%-os adókulcsa az alsó jövedelemsávban nettóbér-növekedést eredményezhet, bár az alsó jövedelmek esetén az érzékelhetőség korlátozottabb.
„Tehát ugye a bevezetésre kerül az alsó jövedelemságba a 9%-os adókulcs, az azt jelenti, hogy ott többet kereshetnek, de vagyonót az emberek nagy része nem fogja érzékelni." *
Az áfa-kedvezmények szélesebb társadalmi körben érzékelhetőek lehetnek. A forint erősödése pedig közvetlenül hat az inflációra – ha erősödik a forint, nincs inflációs nyomás az importárukra.
Oszkó számít rá, hogy az optimistább hangulat miatt az emberek többet fognak költeni, de ha ezt egy erősödő forintárfolyam párosítja, nem lesz inflációs sokk. Így a fogyasztás már az idén indulhat el, és a gazdaság nem biztos, hogy 0%-os növekedést produkál, hanem valamennyivel jobbat.
Költségvetési kihívások: idei év vs. jövő év
Az idei év költségvetési hiánya várhatóan 6% fölött lesz, de ezt senki nem fogja a TISZA-nak felróni, mert az előző kormány már elköltötte az összes lehetséges pénzt. A piac toleráns lesz, és csökkenő kamatköltségek mellett is hajlandó finanszírozni.
„Én azt gondolom, hogy 6% alatt nem fogják megúszni az idei költségvetési hiányt, de senki nem fogja érte a Tiszát hibáztatni, mert lényegében minden pénzt elköltött a Fidesz a választásokig, amik el lehetett költeni." *
A jövő évben azonban nagyobb korrekcióra lesz szükség, amit azonban az uniós források beérkezése, a csökkenő kamatköltségek és egyéb tényezők kigazdálkodhatnak. Oszkó szerint a TISZA-nak türelmi időszaka lesz, és szép fokozatosan tudja majd végrehajtani a szükséges korrekciót.
Kamatköltségek: a valódi megtakarítási lehetőség
Oszkó szerint a kamatköltségek csökkentése nagyobb lehetőség, mint a közbeszerzésekből való megtakarítás. Magyarország jelenleg a GDP 5%-át fizeti kamatként az adósságon, miközben hasonló adósságszintű országok csak 2-3%-ot fizetnek.
„Ha lemegy a kamatköltségünk a felére, abban a pillanatban semmi mást nem kell csinálni és már simán lehet, hogy 3% alatti a költségvetési hiány." *
Ha a TISZA-kormány megbízható, kiszámítható gazdaságpolitikát folytat, tartósan le tudja szorítani a kamatköltségeket. Ez sokkal nagyobb hatást gyakorol, mint bármilyen közbeszerzési megtakarítás.
Az uniós pénzek felhasználásának kihívása
Az uniós pénzek lehívása (körülbelül 8000 milliárd forint) nagy nyomás alatt helyezi majd a TISZA-kormányt, mert nagyon nagy mennyiségű forrást kell nagyon gyorsan elkölteni. Oszkó szerint ez egy próbatétel lesz.
„Felállítani egy intézményrendszert, aki nem korrupt módon, hanem hatékony módon, a valóban a gazdaság segítésére alkalmas módon helyezi ki ezeket a forrásokat és költi el és ellenőrzi ezek a költésüket, az egy sokkal nehezebb munka, tehát az sokkal időigényesebb." *
Az értelmes pénzköltés híve, és úgy gondolja, hogy a haszontalan elköltés csak átmeneti makrogazdasági mutatók kozmetikálására alkalmas, de hosszú távon több kártokhoz vezet. Az értelmesen, de kicsit lassabban elköltött pénz sokkal jobb opció.
KKV-fejlesztés és vállalkozói környezet
Az uniós pénzek alapvetően KKV-fókuszú lesz, amit Oszkó támogat. Azonban azt hangsúlyozza, hogy a közpénz költése inkább a vállalkozói környezetet javítson, mintsem hogy vállalkozói bevételeket gyarapítson.
„Én annak vagyok a híve, hogy a közpénz költése az inkább vállalkozói környezetet javítson, mintha mints sem, hogy vállalkozói bevételeket gyarapítson." *
A legjobb versenyképes vállalkozó az, aki a környezetét kihasználva saját bevételekből és fejlesztésekből ér el piaci sikereket. A direkt pénzosztás helyett a vállalkozói környezet javítása (oktatási programok, finanszírozás könnyítése, K+F támogatás) a leghatékonyabb fejlesztéspolitikai eszköz.
Lengyelország sikere abban rejlik, hogy vannak belső piacon működő, saját piaccal és gazdasági erővel rendelkező vállalatok. Magyarország helyett, hogy mindig behozza a nagy beruházókat, versenyképes hazai vállalatok kellene, amelyek később a nemzetközi piacra is kiléphetnek.
A korrupciós ügyek kezelése: egyensúly és jogállamiság
A TISZA-kormánynak egyensúlyoznia kell a korrupciós ügyek feltárása és a politikai bosszúhadjárat elkerülése között. A kétharmados felhatalmazás lehetővé teszi sok mindent, de Oszkó szerint nem szabad azt csinálni, amit a Fidesz 2010 után: aki nem az ő embere volt, azt leradírozni a térképről.
„Ne, lehetőleg ne csinálja ugyanazt a tetisza, amit a Fidesz csinált 2010-től, hogy aki nem az ő embere volt, és nem volt lojális hozzá, az le lett radírozva a térképről." *
Azonban az egyértelmű korrupció és pénzügyi visszaélés nem maradhat büntetlenül. A normális teljesítményalapú gazdaságban csak az számít, hogy ki mit csinál, nem az, hogy ki kivel van jóban.
Vállalatcsoportok és állami tulajdon
Az olyan cégek, amelyek működése kifejezetten az államtól függ, az államnak lehetősége van tulajdonba venni. Azonban Oszkó szerint ezt nem emberekre, hanem cégekre és beruházásokra lehet majd konkrétan beazonosítani.
Az építőipari cégeknél például a piaci verseny gyorsan átrendezheti a működési feltételeket, ha az állami megrendelések elmaradnak. A kritikus szektorok (telekommunikáció, energia, pénzügyi) esetén az államnak más lehetőségei vannak, de a médiaszektorban könnyebben el lehet engedni a szereplőket.
„Tehát addig is ő adta a pénzt a céghez, akkor meg miért ne gyakorolja a tulajdonosi jogkat?" *
Vagyonadó: az értelmes megoldás
Oszkó támogatja a vagyonadót az 1 milliárd forint feletti vagyonra. Azt hangsúlyozza, hogy a jelen gazdasági helyzetben és társadalmi környezetben a vagyonos emberek nem mondhatják, hogy igazságtalan.
„Ha az 1%-os vagyonadó valakinek az 1 milliárd feletti vagyonára sok, az azt jelenti, hogy az 1 milliárd fölötti vagyona az nem termel 1%-nyi hozamot se évente. Magyarán nem dolgozik semmit." *
A vagyonadó azoknak fog fájni, akiknek a vagyona csak az állami forrásokból halmozódott fel. Akiknek a vagyona termelő és piaci teljesítményen alapul, azok ki tudják termelni a vagyonadót a hozamaikból.
Áfa-csökkentés: hosszú távú perspektíva
A magyar adórendszer fogyasztás-központú, amely jól működik bővülő gazdaságban, de problémát jelent stagnálás vagy visszaesés esetén. Az áfa csökkentésének azonban nincs rövid távú mozgástere, mert a TISZA óvatos a jövedelemadó növelésével.
„Én ezért azt látom, hogy abban rövid távon nincs mozgástere, és nem is akart ebből politikai feszültséget a Tisza." *
Az áfa racionalizálása csak akkor lehetséges, ha a költségvetési pálya stabil és kialakulnak a növekedés feltételei. Az euróbevezetéshez szükséges stabil költségvetési háttér után, ha plusztartalékok keletkeznek, akkor lehet majd a 21%-os áfát csökkenteni és kedvezményes kulcsokat bevezetni.
Forint-árfolyam és kamatpálya
Az erősödő forint-árfolyam várhatóan velük marad, amíg a TISZA-kormány nem követ el durva gazdaságpolitikai hibát. Az erősödést rövidtávon a pozitív várakozások okozzák, de hosszú távon a csökkenő kamatpálya lesz a meghatározó.
„Én azt gondolom, hogy ez az erősödés ez egyelőre velünk fog maradni. Tehát amíg nagy durva gazdaságpolitikai hibát nem követ el a Tisza, és nincs bizalomvesztés, addig velünk fog maradni." *
Oszkó szerint egy 380-as forint-árfolyam 4,5%-os kamat mellett sokkal jobb, mint egy 360-as árfolyam 6,25%-os alapkamat mellett. A jegybank majd szép lassan dönti el, hogy az erős forint mellett el lehet-e kezdeni csökkenteni a kamatot.
Az MNB és Varga Mihály kérdése
Oszkó szerint túlzás Varga Mihálynak személyes felelősséget tulajdonítani a jegybanki alapítványok körüli visszaélésekért. Amikor Matolcsy lett a jegybankelnök, az első pillanatban minden visszafordítható ügyet visszafordítottak, és feladatuknak tekintették a jegybanki alapítványok körüli visszaélések feltárását.
„Őneki pénzügyminiszterként erre érdemi ráhatása nem volt, amikor ő volt pénzügyminiszter és Matolcsy lett a jegybankelnök." *
Oszkó szerint Varga Mihály az ellenzője volt az ilyen visszaéléseknek, és az eszközrendszer volt kevés. Varga alatt a jegybank önálló monetáris politikát folytatott, és nem hallgatott a kormányzati beszólogatásokra.
A TISZA-kormány racionálisan járt el azzal, hogy nem rohant nekirá a jegybankelnöknek, mert az nyomot hagy a forintárfolyamon és kamatköltségeken. A közjogi méltóságok személyeit könnyebben lehet megváltoztatni, de a jegybankelnök személyének változtatásában az ECB-nek és a piacnak is van szava.
Az euró bevezetésének feltételei
Az euró bevezetéséhez szükséges egy stabil költségvetési háttér és stabil árfolyam. Az első azonban a stabil inflációs pálya és stabil költségvetés, amely után az árfolyam amúgy is stabil lesz.
A szakmaiság, mint első bizalmi tényező
Oszkó személyesen azt várja, hogy szakemberek üljenek a miniszteri székekben. Ez önmagában meg fogja nyugatni a piacot, mert az első meghatározó bizalmi kérdés az lesz, hogy kik ülnek majd a felálló kormányban.
„Én azt várom, hogy szakemberek üljenek a miniszteri székekben, megmondom őszintén. És erre egyelőre hál istennek jó jelek mutatkoznak." *
A piacot az fogja megnyugtatni, hogy olyan pénzügyminiszter, gazdasági miniszter, külügyminiszter és más pozícióban olyan miniszterek vannak, akik hitelesen és megbízható módon beszélnek a saját szakterületükről.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „egy egy k egy GDP 4%-ának" – valószínűleg „egy GDP 4%-ának" volt az eredeti
- „költségvetési vágást" helyenként „költségvetési vágásokat" formában jelenik meg, de az értelem egyértelmű
- „Mészáros Lőrinc" helyenként „Mész Linc" formában szerepel az ASR-ben
- „Tiborcz István" helyenként „Tiborcisá" vagy hasonló formában
- „Tornyos" – valószínűleg egy cég vagy személy neve, de az átiratban nem egyértelmű a kontextus
- „Matolcsy György" helyenként „Mondcsi" rövidítésként jelenik meg
- A „Mol" és „Mall" közötti különbségtétel az átiratban nem teljesen világos, de a kontextusból a Mol (olajvállalat) valószínűbb
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Segíts, hogy talpon maradhassunk.
[00:00:00]Másfél éve azon dolgozunk, hogy új hangot hozzunk a nyilvánosságba.
[00:00:04]Egyre több tartalommal, egyre magasabb színvonall igyekszünk megmutatni neked [zene] Magyarország és a világhíreit egy új szemüvegen keresztül.
[00:00:11]Élő közvetítésekkel, interjúkkal, elemzőműsorokkal, dokumentumfilmekkel, riportokkal, vitaműsorokkal és írott cikkekkel.
[00:00:19]Sokan kérdeztétek, hogy hogyan tudnátok felajánlani nekünk az adótok 1%-át.
[00:00:22]Mi is úgy gondoljuk, hogy a sajtószerepe nagyon fontos, de az adód 1%-át [zene] nem kérjük.
[00:00:26]Azt javasoljuk, adjátok ezt nálunk nemesebb célra, az Iványi Gábor nevével fémjelzett Oltalom karitatív egyesületnek.
[00:00:34]Viszont [zene] ha lehetőségedben áll, támogass minket közvetlenül az alapítványunkon a tabula ráza média Alapítványon keresztül, utalással vagy a PayPalon.
[00:00:42][zene] Osd meg ezt a videót az ismerőseiddel, és segíts, hogy talpon maradhassunk.
[00:00:54][zene] Szervusztok!
[00:00:58]A gazdaságban is várhatóan akkora felzúdulás lesz, mint amit a politikában és általában jogrendszerükkel kapcsolatban is látni lehet az elmúlt időszakban, de hogy mivel lehetünk türelmesek, mivel legyünk türelmetlenek és mire számíthatunk esetleg az új kormánytól és milyen lehetőségei lesznek.
[00:01:14]Erről Oszkó Péterrel beszélgettünk, egykori pénzügyminiszterrel, befektetővel.
[00:01:18]Köszönöm, hogy itt vagy velünk.
[00:01:19]Köszönöm a meghívást.
[00:01:19]Egy nagyon érdekes időszak elé nézünk és egy feszült időszak elé is.
[00:01:23]Ön a Bajnai kormány idején volt pénzügyminiszter, hogyha mondjuk választania kellene, hogy akkor lenne szívesebben, hogyha visszatekint retrospektív, vagy most vállalna el inkább ezt a feladatot.
[00:01:34]Természetesen ez egy teljes hipotézis.
[00:01:36]Tudom, hogy nincsenek ilyen ambíciói, erről már többször beszélt.
[00:01:38]De hogy mi az a gazdasági helyzet, amiben hogy mondjam, kényelmesebben venni át a pénzügyminiszéri szerepet?
[00:01:43]Oké, akkor válaszoljunk a vagy hadd kezdjem azzal, hogy biztos, hogy eloszlassuk a félreértéseket.
[00:01:48]Tehát semmiféle pozíció várományosan nem vagyok és nem is vállalnám, tehát nehogy bárki véletlenül úgy érezze, hogy ez a beszélgetés erről szól.
[00:01:55]De egyébként ezt azért tartottam fontosnak tisztázni, mert biztos, hogy most vállalnám, és nem akkor tehát sokkal kedvezőbb lehetőségei vannak az országnak a helyzete, nem feltőlenül kedvezőbb, de a kilátásai azok.
[00:02:05]És hát ne felejtsük el, hogy akkor nekünk egy évünk volt.
[00:02:09]Egy év alatt kis csodákat lehet tenni nagyot, nem?
[00:02:12]És nem volt kétharmados felhatalmazásunk, hanem egy kisebbségében lévő szocialisták és egy döntési döntésekről külön-külön meggyőzendő SZDS volt a egyáltalán minimális parlamenti többsége, akikkel bármit meg tudtunk szavaztatni.
[00:02:26]Itt meg van egy olyan kétharmados felhatalmazás, amivel nagyon sok mindent végre lehet hajtani.
[00:02:29]Tehát azért sokkal több dolgot és sokkal nagyobb dolgot lehet most csinálni azoknak, akik most kapnak erre lehetőséget.
[00:02:38]strukturális szempontból kedvezőbb akkor most így a helyzet, hogy csak így az alapokat, hogy lefektessük a beszélgetésünk ellenére?
[00:02:43]Ugye amikor 2009-ben én pénzügyminiszter lettem, akkor 7%-os recesszióban volt az ország.
[00:02:48]Ugye ezt fordítottuk mi másfél száz-os növekedésben egy év alatt, és a költségvetés is olyan rossz állapotban volt, hogy nagyjából egy egy k egy GDP 4%-ának megfelelő költségvetési vágást kellett végrehajtanunk ahhoz, hogy egyáltalán egyensúlybaan tartsuk a költségvetést.
[00:03:06]Most nincs 7% recesszió, most nincs növekedés, de nincs recesszióban az ország.
[00:03:10]Egyszerűen csak az a baj, hogy négy éve nem növekszik a gazdaság.
[00:03:15]És nem nincs szükség 4%-os költségvetési vágásra.
[00:03:17]Nem is gondolom, hogy idén kell egyébként radikális költségvetési vágást csinálni, a jövő évi költségvetésben kell egy növekvő szigort tudni érvényesíteni, de akkor meg már a növekedés meg az uniós források meg egy csomó minden plusz tartalékokat adhat.
[00:03:31]Tehát egy kifejezetten lépcsőzetes, szépen felépíthető gazdaságpolitika kialakítására van most lehetőség.
[00:03:37]Még a választások értékelésénél csak annyiban maradva, hogy mit gondol, nagyon nagyon sok összetevője van nyilván annak, hogy miért alakult ki ez a most lehet talán így fogalmazni, hogy rendszerváltó méretű ö tehát döntés.
[00:03:53]Ühüm.
[00:03:53]Ö mi a mik azok a gazdaság és pénzügyi?
[00:03:55]a hétköznapi embereket vagy a váladati szektort, vállalkozói szektort érint érintő dolgok, amik ön szerint igazán befolyásolták és markásan befolyásolták azt, hogy ekkora felhatalmazást adnak egy új kormánynak.
[00:04:06]biztos, hogy sok tényezős egy ilyen egy ilyen folyamat, és az, hogy egy ekkora társadalmi felbuzzdulás és és összefogás történt a jelenlegi rendszer leváltása érdekében.
[00:04:20]De én azt gondolom, hogy nagyon fontos tényezők tényező az, hogy a az elmúlt négy évben a gazdaság az mennyire gyengén teljesített.
[00:04:26]És nem azért teljesített gyengén elsősorban, mertogy nagyon rosszak a külső körülmények, mert közben tavaly a lengyelgazdaság 3,5%-ot növekedett.
[00:04:36]Ők sincsenek messzebb a háborútól, meg ők is ugyanazokra az európai piacokra dolgoznak, csak egyszerűen évtizedek óta sikeresebb gazdaságpolitikát csináltak.
[00:04:46]És az a helyzet, hogy a 2022-es választáskor az ország GDP-je az magasabb volt, mint tavaly év végén.
[00:04:53]Tehát alapvetően nem növekedett a gazdaság jó ideje, és ennek mindenképpen van tovább gyűrhűző hatása, még akkor is, hogyha a kormány elkezd osztogatni, és a költségvetési eladósodottság a költségvetési hiány terhére próbál jóléti intézkedéseket és hangulatjavító intézkedéseket tenni, de attól még volt bőven 20% feletti infláció egy évben, és még a következő évben is 10% feletti infláció.
[00:05:19]érezték az emberek a a a drágulás, a a nem tudom én, olykor újra és újra előkerülő üzemanyaghiány és egy csomó minden más olyan tényezőt, amiből érzik, hogy hát itt most tényleg nem mennek olyan jól a dolgok.
[00:05:31]Tehát kialakult az a közeg, hogy szemben a korábbi időszakkal, amikor egy csomó mindennel lehetett kritizálni a Fideszt, de ugye azt érezték az emberek, hogy egy picit mindig jobban megy, és azt inkább ne veszítsük el, azt tartsuk meg.
[00:05:41]Most már azt érezik, hogy nem egy picit minden jobban, sőt egyre több a gond, egyre több a probléma, egyre nagyobb a kiszámíthatatlanság, és ilyenkor minden mással szemben sokkal kritikusabbak, sokkal inkább meghallják azt, hogy ekkora mértékű korrupció van.
[00:05:54]Itt egész mondatokban alig beszélő emberek hirtelen a világ ezen leggazdagabb emberek közé kerültek, miközben nekik saját megélhetési problémáik vannak.
[00:06:07]Titkos szolgálatok dolgoznak ellenzéki pártokra.
[00:06:09]Tehát ezek ilyen ilyenkor mindenki mindenkinek kinyílik a füle és a szeme, és elkezdenek olyan dolgokat is problémának látni, amire korábban ráleegyintettek, hogy inkább ne foglalkozzunk vele, nehogy aztán a mi dolgaink is rosszul alakuljanak tőle.
[00:06:18]És innentől már nyilván mindenki érezheti úgy, hogy ő nem is feltétlenül azért szavazott a Fidesszel szemben, mert neki rosszabbul ment, hanem azért, mert ez meg az meg az nem tetszett neki.
[00:06:27]De az, hogy egyáltalán eljut odáig nem csak egy néhány ember, mert azért eddig is voltak elemzéki szavazók, hanem ilyen széles tömegek, hogy kivonuljanak és azt mondják, hogy menjen a fenébe a kormány, és legyen egy kormányváltás.
[00:06:40]Ahhoz azt gondolom, hogy kell, hogy egyfajta általános társadalmi elégedetlenség is kialakuljon.
[00:06:46]Ö csak épphogy csak érintett érintettük, hogy súrultak a a korrupciónak a a problémáját, hogy igen, tehát régen volt egy kifejezetten nagy tűrőképessége a társadalomnak, hogy egy kicsit szarkasztikus legyek a korrupcióval szemben, az orháknak a korrupciójával szemben, de hogy ön szerint annak van-e hatása, hogy vagy volt-e mennyire volt ez érzékelhető ön szerint, hogy a korrupció lényegében már a hétköznapi élet életre is hatással volt az életminőségre, hogy ez begyűrűzött.
[00:07:17]ö struktúrális problémákat okozott a gazdaságban, vállalkozói szektorban és gyakorlatilag a a hatalom nak hatalomnak való megfelelés, a holdudvaroknak való megfelelés az az hatással volt erre.
[00:07:31]Tehát, hogy ez ugye szerintem volt [torokköszörülés] szerintem önmagában az, hogy hogy ennyire lényegében a kirakatban zajlott a korrupció Magyarországon, mert nem is arról volt szó, hogy néhányan-e eldugva csak oknyomozó újságírók által feltárt simlis ügyeket csináltak, hanem itt szinte büszkén kiálltak és és dicsekedtek a fideszes oligarchák, hogy ők ők mekkora vagyont halmoztak fel, és ez ez ez mennyire jó, és mekkora siker.
[00:07:57]Ö ez abban a pillanatban, hogy bárkinek saját életében nehézségei adódnak, ez nyilván mindenkit elkezd végtelenül irritálni.
[00:08:02]Viszonylag egyszerűen elmagyarázható és megérthető, és ezt én is sokszor eltettem.
[00:08:06]Tehát én azért évek óta gazdasági műsorokban elmondtam, hogy az a problémája magyar gazdaságnak, hogy minden erőforrás politikai alapon egy politikai klientúrának lett odaadva, akik meg nem teljesítenek jól, nem versenyképesek.
[00:08:17]Ez amikor jól megy a gazdaság, akkor nem tűnik fel, mert akkor mindenki egy picit többet keres.
[00:08:22]De abban a pillanatban, hogy bajban van a gazdaság, nincs meg az a belső gazdasági erő, ami ebben a baj, ez ezen a bajon átlendíti az országot.
[00:08:27]A lengyelek azért tudnak 3,5%-kal növekedni ilyen krízishelyzetben is, mert van egy működő belső gazdaságuk.
[00:08:35]Nekünk azért nincs működő belső gazdaságunk, mert abban az egy évtizedben, amíg gazdasági növekedés volt, ebből nem működő vállalatok épültek, hanem politikai klientúra és politikailag kijelölt szereplőknek a a vagyonal növekedett belőle.
[00:08:46]És ezt ezt az egyszerű összefüggést aztán már mindenki megérti különösen akkor, amikor a saját bőrére megy.
[00:08:52]És aztán a napi működésben is látszik, hogy a számlán a rezsiszámla ugyan rezsicsökkentés, de van egy brutális rendszerhasználati díj, meg valamilyen nálunk az autópályadíjak viszonylag magasak az európai átlaghoz képest.
[00:09:04]És akkor ott már mindenkit zavar, hogy ez ezek hova is folynak el a pénzek.
[00:09:07]Ezek ez kinek a vállalatát gazdagítja.
[00:09:09]Tehát elérkezik az a fajta érzékenység, amikor már mindenki konkrétan látja, hogy na ebből is, ebből is, ebből is.
[00:09:17]Azért, mert a Fitesz úgy építette a a saját gazdasági klientúrjá, hogy végül is a végén mi szenvedjük meg, hogy hogy állunk.
[00:09:24]Itt a lengyel példánál példánál csak annyiban maradva, hogy ezt mi is tapasztaltuk egyébként újságíróként, hogy amikor hasonló elemző beszélgetések vagy interjúk készültek korábban, elég könnyen utána lehetett járni annak, hogy vagy be lehetett mutatni azt, hogy hogy rendben fejlődik a magyar gazdaság, de nézzük meg a szomszédainkat, hogy milyen milyen irányba és egyébként milyen léptékben fejlődnek, hogyan értek utóval minket bolgárok is, románok isak és hogyan hagytak le.
[00:09:50]És ugye ez tényleg nagyon nehéz úgy kritikaként vagy bárhogy a rendszerrel szembeni kritikaként úgy megfogalmazni, hogy az emberek azt is ére, tehát érezzék annak a tétjét, hogy ez igen, [torokköszörülés] fejlődünk, de nem úgy.
[00:10:04]És ez struktúrális problémákból fakad.
[00:10:06]De annyiban szeretném még tovább írni, hogy itt ö a valóság érzékelése ez megint csak ö össze összefonódik, hogy ugye most is a kormány rendszeresen a reálbérnövekedésre helyezte a hangsúlyt.
[00:10:19]Mondták, kommunikálták azt, hogy mekkora reálbérnövekedés volt egy nagy reálbérzuhanás után, tehát hogy az az lényegében egy vissza korrigálása volt a realbérnek és közben élet színvodalm meg folyamatosan maradunk le a környező országokhoz képest.
[00:10:29]Tehát végsősor az embereket az érdekli, hogy hogy élnek és hogy élhetnének.
[00:10:33]És amíg mondom van egy dinamikus javulás, addig nem feltetlenül tűnik fel, hogy oké, de közben már a lengyelek elmentek mellettünk, akik korábban mögöttünk voltak, mert ezt azért nem mindenki érzékeli.
[00:10:44]De amikor nincs javulás, tehát amikor a reál bérnövekedés azt jelenti, hogy oké, lehet, hogy visszaér az én bérem értéke oda, ahol három évvel ezelőtt volt, mert volt egy nagyon nagy reálbérduhanás, és aztán onnan megyünk vissza, hogy esetleg még már megint meg tudom venni ugyanazt a mennyiségű élelmiszert meg egyéb árut, amit korábban néhány évvel ezelőtt meg tudtam venni.
[00:11:03]Ez azért senkinek nem sikerélmény.
[00:11:06]Igen.
[00:11:06]Tehát a a fogyasztás is nagyjából 2022-es szint környékén rek meg legalábbis ilyen számokat lehet látni.
[00:11:11]Így így van.
[00:11:12]És ebben nem volt érdemi elmozdulás.
[00:11:15]hogyha azt nézzük, hogy most átfordulva a lehetőségekre, meg hogy nagyjából mi áll előttünk, hogyha az átlagember, az átlagembernek mire érdemes figyelnie az előttünk álló mondjuk az idei évben, az év végéig, meg mondjuk a jövő évben, amikor már valószínűleg egy új költségvetéssel működik az ország, hozzátartozik a dologhoz, hogy az idei évben is lehet még költségvetést módosítani, de hát ezér bizonyos összegeket már elköltöttünk az idei évre.
[00:11:40]Mit mit érzékelhető az egyszerű hétköznapi állampolgár abban, hogy az idén, illetve a jövő évben?
[00:11:46]Hát érzékelni a gazdaságpolitikai intézkedésekből elsősorban adó intézkedéseket érzékelhet.
[00:11:49]Ugye, hogyha a Tisza végrehajtja azokat a terveket, amiket amiket igazából felvázolt, az ugye egy az alsó jövedelemsávokban élők számára egy nettóbér ered növekedést eredményezhet.
[00:12:02]Tehát ugye a bevezetésre kerül az alsó jövedelemságba a 9%-os adókulcs, az azt jelenti, hogy ott többet kereshetnek, de vagyonót az emberek nagy része nem fogja érzékelni, tehát azt az érzékeli, aki egyébként meg is teheti, hogy megfizesse.
[00:12:14]Tehát az gondolom, hogy a közéretet bármilyen módon rombolja, de közben egyébként a költségvetésnek jelentett tartalékokat.
[00:12:19]És az Áfa területén ugye még elhangzottak olyan kedvezményes álfa kulcsot érintő intézkedések, ami szintén érzékelhető lehet széles társadalmi körben is.
[00:12:29]Tehát nagyjából ezt érzékelhetik, és egyébként nyilván érzékelhetik a forintárfolyamváltozásnak a hatását, mert a forintárfolyamváltozásnak direkt hatása van az inflációra.
[00:12:39]Tehát azáltal, hogy erősödik a forint, azáltal nyilván nem lesz inflációs nyomás, merthogy nincs oka arra, hogy egyébként a a az import árúikek ára emelkedjen.
[00:12:51]Tehát érzékelhetik, hogyha el is kezdenek esetleket többet költeni, az adóintézkedésekből származó jövedelemtöbblet az kifolyik a gazdaságba, és fogyasztást generál, abból nem feltétlenül lesz inflációs sok, mert ugye mindig ez a veszélye annak, hogyha a fogyasztás megindul.
[00:13:03]Én számítok rá egyébként, hogy most egy sokkal kedvezőbb, optimistább hangulatban az emberek picit elkezdenek többet költeni, mint amennyit megszoktak.
[00:13:10]De ha ez egy erősödő és stabilan meg erősebb sávadó forintárfolyammal párosul, akkor ebből nem kell, hogy legyen egyébként inflációsok.
[00:13:19]Tehát egy kedvezően mérsékelt inflációs környezetben is elindulhat a fogyasztás.
[00:13:24]És én nagyjából erre számítok a a következő mondjuk 2026-os időszakban, és egy picit picit kedvezőbbé váló fogyasztási környezet az egyébként lehet, hogy jót tesz általában is a növekedésnek, tehát nem biztos, hogy ugyanazt a 0%-os növekedést fogja produkálni a gazdaság, hanem lehet, hogy egy picit jobbat fog tudni már idén produkálni.
[00:13:41]És mondom, jövőre nyilván a most várhatóan magas költségvetési hiányt el kell kezdeni majd korrigálni a kormánynak.
[00:13:51]Tehát én azt gondolom, hogy 6% alatt nem fogják megúszni az idei költségvetési hiányt, de senki nem fogja érte a Tiszát hibáztatni, mert lényegében minden pénzt elköltött a Fidesz a választásokig, amik el lehetett költeni.
[00:14:02]Ezzel szemben még toleráns lesz a piac és hajlandó lesz finanszírozni akár csökkenő kamatköltségek mellett is, de jövőre ezt nyilván el kell kezdeni csökkenteni és én azt gondolom, azt remélem, hogy az viszont már uniós források beérkeztővel meg csökkenő kamatköltségekkel, meg minden mással ki kigazdálkodható.
[00:14:19]Tehát szemben azzal, hogy most a a a korábbi fideszes megmondó emberek abban reménykednek, hogy annyira rossz a helyzet, hogy annyira népszerűtlen intézkedéseket kell innentől végrehajtani, hogy a Tisza nagyon gyorsan meg fogja veszteni a népszerűségét.
[00:14:34]Én megmondom őszintén, nem erre számítok.
[00:14:36]Én az a én arra számítok, hogy most most kifejezetten kap a Tisza egy egy bizalmi türelmi időszakot, és azalatt szép fokozatosan tudja végrehajtani azokat a korrekció, hogy az ne okozzon egyébként sokkot a lakosságnak.
[00:14:48]És ezáltal egyébként inkább a növekedést és a és a bővülő lehetőségeket érzékeljék.
[00:14:55]A jövő évi költségvetésről is akkor, hogyha beszélünk és arról, hogy az adókulcsokat hogyan lehet átalakítani, nyilván akkor már teljesen más mozgástere lesz a a Tiszának.
[00:15:04]hogyan látja, hogy azok a a azok a pénzek, amik például propagandisztikus költségeknek az átirányítása, a költségvetésnek annyiban, hogy a közbeszerzéseknél mondjuk a ezeknek a racionalizálása és a túlköltekezéseknek a visszafogása ez elég ez elég mozgásteret ad önmagában az elinduláshoz.
[00:15:23]Persze az uniós pénzek az egy külön történet.
[00:15:25]Ez már idén is admozgásteret, tehát szerintem már idén se kell mostantól propagandára költeni.
[00:15:31]Hát de az idei évre most a választásokig nagyon sok pénzt elköltöttek.
[00:15:33]Nagyon sok pénzt elköltöttek, de már nem kell többet.
[00:15:35]És én remélem, hogy a közbeszerzéseknek a az árazása is kicsit racionálisabbá válik.
[00:15:39]Abban ez egyébként sok tartalék van a propagandaköltésekben is.
[00:15:43]Tehát ezek amiket felsorolt, azok már idei megtakarítási lehetőségek is.
[00:15:48]És ebből lehet olyan már most induló esetleges adóintézkedéseket végrehajtani, ami nyilván kedvező a lakosságnak.
[00:15:53]Tehát most is van átcsoportosítási lehetőség.
[00:15:55]Az idejévre azt mondtam, hogy szerintem nem kell vágni a költségvetésen, mert mert önmagában bizonyos költség megtakarításával lehetőség nyílik arra, amit amit a Tiszaigért, azokat elkezdeni végrehajtani.
[00:16:06]A jövő év annyiban más, hogy ennél nagyobb átcsoportosításokra lehet szükség, de ahogy ugye elhangzott, az uniós források azért abban abban adnak mozgásteret.
[00:16:17]nyomás alatt lesz a Tisza, mert nagyon nagy jelen mennyiségű forrást kell tudni nagyon gyorsan elkölteni.
[00:16:22]Tehát ez inkább egy próbatétel lesz.
[00:16:26]Azt nem hiszem, hogy az problémát okozna, hogy jogalkotási aktusokkal lehetővé tegyék ezeknek az uniós forrásoknak a hazahozatalát, mert jogszabályt lehet gyorsan alkotni, de felállítani egy intézményrendszert, aki nem korrupt módon, hanem hatás hatékony módon, a valóban a gazdaság segítésére alkalmas módon helyezi ki ezeket a forrásokat és költi el és ellenőrzi ezek a költésüket, az egy sokkal nehezebb munka, tehát az sokkal időigényesebb.
[00:16:51]És itt viszonylag nagy felhalmozott pénzeket kell tudni gyorsan elkölteni.
[00:16:57]Ezt egy próbatételnek gondolom, de bízzunk benne, hogy ezt meg fogja tudni oldani a Tisza.
[00:17:01]És akkor ennek már jelentkeznek jövő évben a költségvetési egyensúlyt, segítő és gazdasági növekedést biztosító hatásai.
[00:17:06]És egy óriási tétel van, amelyit ne felejtsük el.
[00:17:11]Tehát most azt mondtam, hogy az idei évre mondjuk várhatóan 6% a költségvetési hiány.
[00:17:15]Most már tényleg nagyon szétverte a Fidesz a költségvetést, de ha mondjuk a korábbi éveket nézzük, akkor igaz az az állítás az elmúlt mondjuk egy-két évet, hogy egyébként a költségvetés úgynevezett elsődleges egyenlege az nem negatív.
[00:17:31]Attól van mínuszban a költségvetés, mert elképesztő mennyiségű kamatköltséget kell fizetni az adósságon.
[00:17:35]És nem magas az adósságunk európai összehasonlításban.
[00:17:38]Ez a 70-80% közötti adósság, államadósság, ez GDP 70-80%-a közötti államadóság, ez az átlag az Európai Unióban.
[00:17:46]Vannak nálunk jobbak, vannak nálunk rosszabbak, de sokszorosát fizetjük mindenkinek kamban.
[00:17:50]Tehát az a helyzet, hogy a mi adóssáon, felhalmozott adósságunkon, államadósságunkon dupla akkora kamatot fizetünk, mint amekkorát kéne fizetni, hogyha normális megítélés alá esnénk, vagy essünk majd, hogyha hogyha a Tisza kormány normális gazdaságpolitikát csinál.
[00:18:05]Ez a GDP 5%-a körülbelül.
[00:18:09]Ha GDP jött úgy, hogy mondom a hasonló adóságán mennyi a mások a GDP 2-3%-át fizetik.
[00:18:14]Tehát ha lemegy a kamatköltségünk a felére, abban a pillanatban semmi mást nem kell csinálni és már simán lehet, hogy 3% alatti a a költségvetési síány.
[00:18:23]Tehát sokkal nagyobb jelentősége van annál, hogy most éppen a nem tudom én a a közbeszerzésekből még sikerül megspórolni 200 milliárdot.
[00:18:31]egyébként jó lenne, ha sikerülne.
[00:18:33]Ennél lényegesen nagyobb jelentősége van, hogy megbízható, kiszámítható, bizalomkeltő gazdaságpolitikát csinálje általában a Tiszakormány, és ez tartósan képes el leszorítani a kamatkölcségeket, mert ha erre képes, akkor semmi mást nem kell csinálni, akkor 3% alatti költségvetési hiányunk van.
[00:18:53]Még az uniós forrásoknál maradva ugye van egy ilyen mondás, hogy aki gyorsan az gyorsan ad kétszer ad, vagy fordítva is, aki gyorsan kap, kétszer kap.
[00:19:03]Mennyire van értelme egyébként erőltetve nagyon gyorsan lehívni ezt a 8000 milliárdot, hogyha felmerül a kérdése annak, hogy ezt mennyire lehet ennyi idő alatt megbízhatóan és egyúttal hatékonyan elkölteni.
[00:19:16]Tudom, hogy tehát most az unió eljárás ennyében mégis csak ez van, hogy hogy amikor lejár egy költségvetési ciklus, akkor nagyon lassan és fokozatosan indul el a következő finanszírozás, mire kiírják a központi pályázatokat, de van-e értelme esetleg annak azt kiharcolni?
[00:19:29]Nyilván ez egy külpolitikai kérdés, meg az uniós politikai kérdés, hogy amennyire lehet ezeket a forrásokat inkább valamivel később persze amennyire lehet elkezdeni, de valamivel valamennyit átvinni még a következő ciklusra és mondjuk a ciklus elejére biztosítani még a régi finanszírozásban.
[00:19:46]Tehát, hogy ennek a kihaszolására van értelme, vagy egyszerűen hát egy-két év haladéknak lehet értelme, hogyha erre van mozgástér és pontosan ezt így csinál, mert a mert az értelmetlen pénzköltés az mindig látszott eredményeket hoz.
[00:19:57]Tehát lehet azt hinni, hogyha beruházásokat erültetek és végrehagytok, akkor az az adott tévi GDP-vel jelentkezik, és ez milyen jó.
[00:20:04]Csak aztán ott lesz a nyakamont semmi nulla eredménytermelő beruházás, ami aztán inkább csak károkat okoz, mint hasznot hoz.
[00:20:13]Tehát, tehát én az értelmes péncköltés híve vagyok.
[00:20:16]Az értelmetlen pénzköltés az átmeneti makrogazdasági mutató kozmetikásá kozmetikálásá kozmetikázására alkalmas, de egyébként meg hosszútávon több gazdasági kártokhoz, mint amennyi hasznod hoz.
[00:20:30]Ezért is mondom, hogy ez egy ez egy kritikus paraméter lesz, hogy milyen gyorsan tud olyan programokat felállítani és olyan intézményrendszert felállítani a Tisza, ami segíti ennek a pénznek a hasznos elköltését.
[00:20:43]A haszontalan elköltéshez képest, a hasznos, de picit lassabb elköltés, az biztos, hogy sokkal jobb opció.
[00:20:49]Ugye itt mégis csak elsősorban vállalkozásokat érinthet ennek az uniós pénznek a le ezeknek az uniós pénzeknek a lehívása.
[00:20:57]Hogyan készüljenek erre?
[00:20:57]Mert azért most is az látszik, hogy nagyon óvatosan próbáltak egyébként is persze szeretettek volna forrásokhoz jutni, de ugy ugye általában ez volt a ez a vállalkozó mentalitás alakult ki egyébként is Magyarországon, hogy mindig az uniós pénzre várnak.
[00:21:13]Hogyan érdemes mondjuk egy vállalkozónak tekinteni erre az időszakra, hogy hogyan készüljön ezekre a pályázati időszakokra?
[00:21:19]Ezt nem tudom megmondani, mert az a programokat kellene tudni ismerni.
[00:21:20]Azt tudom, meg a nyilatkozatokból látható, hogy alapvetően KKV fókuszú lesz a a Tiszának a gazdaságpolitikai fejlesztés programja.
[00:21:30]Én annak vagyok a híve, hogy a közpénz költése az inkább vállalkozói környezetet javítson, mintha mints sem, hogy vállalkozói bevételeket gyarapítson.
[00:21:41]mindig az a jó versenyképes vállalkozó, aki a környezetét kihasználva már saját bevételekből, saját fejlesztésekből tud egyébként piaci sikereket elérni.
[00:21:48]Tehát én nem bánom, hogyha ezeket a KKV-kat segítő programokat minél inkább úgy paraméterezi a kormány, ami a KKV-k működési környezetét javítja, és nem rászóra a KKV-kra konkrét pénzt, mert egyáltalán egy KKV az mindig nagyon képlékeny működésű, mindig mindig évről évre dönti el, hogy milyen típusú tevékenységet végez, és hogyha egy idő után csak pályázatírókat vesznek fel és értékesítőket meg nem, mert azt gondolják, hogy a pályázatból van a bevétel, nem a nem az ellásokból, az egyszerűen rossz irányba orientálhatja a cégeket.
[00:22:19]Tehát a a direkt pénzosztás helyett a vállalkozói környezet javítása az szerintem ami a ami a leghatékonyabb fejlesztéspolitikai eszközrendszer.
[00:22:26]Ez persze ilyen nagy általános kijelentésként könnyű mondani.
[00:22:34]Aztán, hogy az pontosan oktatási programokat jelent, finanszírozást könnyítő programokat jelent, K+ F jellegű támogatási programokat jelent.
[00:22:42]Ez már a szakemberek dolga, hogy ezeket részletesen kidolgozzák.
[00:22:45]azzal egyetértek, hogy ne még három akkumulátorygyár meg még két összeszerelő üzem jöjjön, mert mondom ez látszik a lengyel gazdaságon.
[00:22:53]A lengyelga gazdaság azért működik, mert vannak a belső piacon működő saját piacal, saját gazdasági erővel rendelkező vállalatok, akik megállnak a lábukon akkor is, hogyha éppen a külső viszonyok nehezek.
[00:23:04]Ezt kéne valahogy elérni Magyarországon is.
[00:23:06]Legyenek versenyképes hazai, itt felnövő és itt itt sikereket elérő és aztán a nemzetkép piacra is kilépni képes vállalatok, ahelyett, hogy mindig behozzuk valamilyen irányból éppen három nagy beruházót, aki azért jön ide, mert sok pénzt kapott.
[00:23:19]Szeretnék egy kicsit beszélni azért ennek a rendszernek az örökségéről annyiban, hogy itt azért nem csak arról van szó, hogy néhány csontváz kihúhat a szekrényből, hogyha azt nézzük, hogy itt milyen milyen korrupciós ügyeket ismerünk akár és az MNB botrány csak egy külön apró szelete ennek akár, ahogy egy egy nagyon markáns.
[00:23:43]Igen.
[00:23:43]inkább akkor így fordítanám le, de hogy akár arra is lehet számítani, hogy nem csak csontvázak, hanem mondjuk a gyűrűkurából idézve inkább a ez egész holtaksere kiamlik ezekből a szekrényekből.
[00:23:54]Ez mennyire lehet annyiban teher, hogy a vállalkozó külföldi befektetői bizalmat esetleg roncsolja, hogy ha nagyon sok nem igen, mondom az ez a ez a mérhetetlen nagyságrendben zajló korrupció, ez a kirakatban zajlott.
[00:24:09]Tehát ezek nem rejtett csontvázak, a csontvázak is ott ezekből már minden minden csontvázat láttunk egyenként.
[00:24:15]Tehát fel tudnánk sorolni, hogy mik azok a durva korrupciós ügyek, amik terhelik a magyar gazdaságot.
[00:24:18]E már további bizalomvesztést nem fog okozni.
[00:24:23]Szerintem ami kérdés és ami a bizalma bizalom fenntartását érinti, hogy egyébként hogy fogja kezelni a Tiszakormány ezeket az ügyeket.
[00:24:32]Tehát tényleg képes-e megbírkhozni vele?
[00:24:33]tényleg képes-e valamit kezdeni a 35 évre kiadott autópálya koncesszióval, vagy ami ugye most nem olyan régen elhangzott, hogy tényleg a a Mol még gyorsan szándékozott kifizetni az összes osztalékát, amiből azért nem kevés jut fura fideszes képződményeknek, hogy ezzel például mit kezd a Tiszakormánya, vagy a jövőre nézve mit kezd azzal, hogy a Mall hova fizeti a nyereségét és kiné fizet osztalékot.
[00:24:57]És sok ilyen kérdés lesz, és igazából társadalmi és üzleti [torokköszörülés] bizalmi kérdés is lesz, hogy ezekkel a kérdésekkel a Tisza kormány tényleg fog tudni-e vánni.
[00:25:05]A két-os felhatalmazás az most lényegében lehetséges eszközök széles tárházát adja a a Tisza kezébe.
[00:25:15]Ö de az szerintem egy nagyon fontos és pontos egyensúlyozást igényel, hogy ez nem politikai bosszú hadjárat és boszorkányüldözés legyen, mert az se szerencsés, hogyha valaki életében a Fideszre szavazott valaha, akkor már vállalkozóként tűnjön el a színről, és soha ne ö legyen semmi lehetősége.
[00:25:34]Ne, lehetőleg ne csinálja ugyanazt a tetisza, amit a Fidesz csinált 2010-től, hogy aki nem az ő embere volt, és nem volt lojális hozzá, az le volt radírozva a térképről, mert az ugye egy egy mondjuk úgy, hogy túlzottan erős fellépés lenne, de ehhez képest meg ne hagyja, hogy a ami meg nyilvánvaló korrupció és nyilvánvaló nem csak egy politikai meggyőződésből adódó magatartás, hanem egy hanem egy vissza egy pénzügyi visszaélés volt, az meg ne maradhasson úgy, hanem egy normális teljesítményalapú gazdaság tudjon működni magyar Magyarországon, hogy tényleg csak az számít, hogy ki mit csinál, és nem az, hogy ki kivel van jóban.
[00:26:11]Olyan problémák azért mégis akadódhatnak, hogy tételezzük fel azok a hatalmas cégek, amik jelen pillanatban vagy választásokig nagyon sok közpénzt nyertek el különböző közbeszerzéseken.
[00:26:24]Ez a közpén szivattyú jelleg ez leáll és akkor onnantól kezdve hatékonysági kérdésekről is beszéljünk.
[00:26:28]De hogy ha ezek a közpén szívatyuk leállnak, akkor nekik is mindenféleképpen módosítaniuk kell a működésüket, racionalizálni.
[00:26:40]Ez azt is eredményezhető, hogy rengeteg ember elveszítheti a munkáját.
[00:26:41]Mennyire kell ezt csak ha ezt a kormánynak tekintettel arra, hogy leállítja a közpénzeknek a csak szépen az oda áramlását.
[00:26:50]Ennyi dolga van vele, vagy annyiban foglalkoznia kell vele, hogy mondjuk Mész Linc az ország legnagyobb foglalkoztatójávál például, mármint az a cégcsoport, ami nem mi van a cégcsoportban.
[00:26:59]Tehát én azt gondolom, hogy cége válogatja.
[00:27:00]Vannak olyan kritikus iparágárgak és kritikus tevékenységek, ahol nem csak az a kérdés, hogy hogy ki a tulajdonosa a cégnek, hanem az is, hogy működik-e és ellátja a szolgáltatászü például, de nyilván telekommunikációs, energiaszektor, pénzügyi szektor, tehát hogy ez az a három szektor, ahol nagymamutok bedől az nem csak a tulajdonosokat károsítja meg, hanem mindenki mást is.
[00:27:24]Itt azt gondolom, hogy az államnak egy csomó feladata van, de ahol az állami függés az eleve fenn áll, ott az államnak mindig megvan az a beavatkozási lehetősége, hogy egyszerűen tulajdonba lép.
[00:27:35]Tehát ilyet ilyet már látott a világ, hogyha valak vagy cég csak azért működik, mert az állam kegyei alapján tud működni, viszont az államnak fontos, hogy működjön tovább, akkor meg tudja teremteni azt a pénzügyi vagy szabályozási környezetet, ahol onnantól ő biztosítja azt a működést, amit amúgy is ő biztosít.
[00:27:51]Tehát addig is ő adta a pénzt a céghez, akkor meg miért ne gyakorolja a tulajdonosi jogkat?
[00:27:55]Tehát én azt gondolom, hogy le lehet, hogy látunk majd arra példát, ahol nem hagyhatja az állam, hogy egy cég bedőljön, de utána tőle függ, hogy bedő-e vagy nem tudja diktálni a feltételeket.
[00:28:07]De mondjuk a médiaszektorban, ahol nagyon sok szereplő van, és nem minden egy-egyes szereplő megléte létkérdés a média és a nyilvánosság működésének, ott meg simán el tudom képzelni, hogy bizony szereplőknek el lehet engedni a kezét.
[00:28:21]ezen túl nem kapnak majd sok milliárdos állami hirdetéseket, és a kollégák meg találnak olyan helyet a egyéb más médiacégeknél, ami az ő felkészültségüknek megfelel.
[00:28:30]Tehát lesznek olyan szektorok, ahol azt gondolom, hogy bizonyos átrendezőések lesznek és akár cégekre is tűnhetnek.
[00:28:37]Ugye itt bizonyos szektorokban versenyhelyzetet is érdemes teremteni, ahol kisebb monopóliumok alakulhattak ki, vagy egy finoman szólva és nagyon korlátozott verseny valósult meg.
[00:28:46]Ö szerint, ahol mondjuk ilyen hatalmas Gólemcégek jöttek létre, van-e értelme annak, hogy ezeket a cégeket állami szempontból nem tulajdonban venni, hanem hanem mondjuk feldarabolni, hogy versenyezhessenek egymással a különböző csoport Lehet ez már nem is feltél direkt állami beavatkozás.
[00:29:03]Nem lesz baj, hogyha egy egy valódi versenyhatóság, egy valódi versenyfelügyelet működik majd az új kormány alatt, mert azért azt láthattuk, hogy a versenyjnyogi eljárások is erős politikai befolyás alatt működtek, és voltak cégek, cégcsoportok, amik bármit megtehettek, és voltak mások, akik meg kifejezetten rossz megítélés alá kerültek.
[00:29:24]hogyha ebben megint kialakul egy egyensúly, akkor simán előfordul az, hogy önmagában versenyjnyugi intézkedésekkel is megoldható, hogy hogy bizonyos cégek visszatérjenek a a valós piaci verseny szerinti működéshez.
[00:29:36]Mire számít?
[00:29:36]Milyen mennyire lehetnek versenyképesek a jelen pillanatban a Nerhelitnek a cégei?
[00:29:40]Láttunk már ugye csak az elmúlt napokban lehetett látni a tőzsdei cégeknél azért komoly árfolyam visszaesést.
[00:29:49]Mire számítanak?
[00:29:49]Mire számítanak a piaci szereplők?
[00:29:51]önmagában az árfolyamgás az nem ítélet, nem valós ítélet a versenyképesség.
[00:29:55]Az árfolyamgás az a befeketők ijedségét és és menekülési kényszerét mutatja.
[00:30:00]Tehát attól, mert egy cégnek bezuhant az árfolyama, attól még nem biztos, hogy ez a cég nem fog tudni működni.
[00:30:05]Az látszik, hogy a befeketők nagyon óvatosak, és esetleg a korábbi túlzott optimista árazásokat, azokat már nem látják reálisnak, de egy fele akkora árfolyam mellett is, tőzsde árfolyam mellett is tud működni egy cég, ha egyébként jól működik.
[00:30:21]Én egyenként ítélet nem szeretnék mondani.
[00:30:23]Tehát pont azt kértem volna, pedig, hogy mutass már rá egy cégre, aki aki nem nem szeretném megmondani, hogy melyik cég fog túlélni és melyik cég nem, mert nem is tudom egyébként.
[00:30:30]Tehát ahhoz a belső menedzsmentet, a működést, a az alkalmazkodási képességet egy csomó minden mást kellene látni.
[00:30:35]hogy meg tudjuk mondani, hogy melyik az a cég, ami csak azért maradt fen, mert minden állami ingyen pénzt megkapott, amit meg lehetett kapni, de egyébként saját lábán képtelen megállni, meg melyik melyik az, amelyik amik képes lesz a a továbbiakban is működni, de nem kell sokáig várni, hogy ez kiderüljön.
[00:30:52]Tehát ezeknél a célknél hamar el fog jönni az igazság pillanata.
[00:30:57]Mit gondol az a fajta vagyon, ami mondjuk a Mészáros cégcsoport körül, vagy Mészáros tőinc körül inkább így mondanám, Tornyos vagy Tiborcisá, tudom én most neveket mondok, és ez nem mindig elegens arra kérni piaci szereplőket, befektetőket, hogy ezt így így ilyen igen, hogy ilyen ítéleteket mondjanak egymással, de hogy ez egy rendszerszintű probléma.
[00:31:22]Ö a magyar társadalom mennyire gondolkodhat arról reálisan, hogy ennek a vagyonnak egy jelentős része az mondjuk köztulajdonba kerül, vagy visszakerül, vagy visszafordít?
[00:31:32]Ehhez ismerni kéne a részleteket, és ezeket én sem ismerem.
[00:31:34]Tehát piaci pletykák meg általános média információk alapján tudok én is tájékozódni, de azt gondolom, hogy minden olyan esetben, ahol egy vállalatműködése kifejezetten ki van szolgáltatva az államnak és az államtól függ.
[00:31:47]És ez nem nevekre lebontva, hanem cégekre lebontva lehet majd majd végignézni.
[00:31:53]Ott az államnak vannak lehetőségei.
[00:31:55]Tehát ha létrez létrejött egy olyan hotel beruházás, mondjuk, ahol az állam volt a finanszírozó, meg még a hotel tulajdonos tőkealapban is az állam a többségi befektető, ott meglehetősen erős eszközei vannak az államnak, hogy a hogy aztán azt mondja, hogy bocsánat, akkor ezt vissza is veszem tulajdonba, hiszen minden pénzt én adtam hozzá.
[00:32:12]És most beruházás az csak egy példa volt.
[00:32:14]Bármilyen más beruházásra is is el lehet el lehet ugyanezt mondani.
[00:32:18]Az építőipari cégeknél ott eleve egy építőipari cég az addig él, ameddig vannak megrendelései.
[00:32:22]Tehát ha jövőbeni nagy beruházások során az építőipari cégek már nem kapnak nagy megrendeléseket, ilyet láttunk már korábbi időszakokban is, akkor ez nyilván ez a piac ez gyorsan át tudődni és és gyorsan meg tudnak változni a a működési feltételek és lehetőségek.
[00:32:39]Tehát nagyon sok ponton van az államnak arra lehetősége, hogy hogy ami az ő pénzéből jött létre, az ő tulajdonában is maradjon.
[00:32:47]De mondom ezeket nem emberekre, tehát nem lehet azt mondani, hogy neki nem lesz majd vagyona, meg neki nem lesz vagyona.
[00:32:52]Ez cégekre meg beruházásokra lehet majd konkrétan egyenként beazonosítani, hogy mi az, ami tényleg teljes állami függőségben van, és csak az állam tartja életben, és akkor már miérne lenne az állam a tulajdonos és a haszóhúzója?
[00:33:04]Meg mi az, ami egyébként valahogy elműköd, elműködget, elmegy elmegy elmegy magába is, és ezáltal tovább is működtethető lehet.
[00:33:12]Tudom, hogy ezt inkább csak a a korrácség meg a némi elegancia követeli meg, de hogy ezt annyiban hát ha már arról beszélgetünk, hogy különböző nereliteknek a vagyonával mi történhet, azért meg kell kérdeznem, hogy ugye itt felmerült egy vagyonadónak is a lehetősége, hogyan gondolkodt erről saját személyes esetben?
[00:33:31]Ö hát én ezt talán már mondtam, hogy én azt gondolom, hogy a csak megerősítésképpen kérdezem.
[00:33:37]Igen, igen, hogy a a jelen gazdasági helyzetben és jelen kialakult társadalmi környezetben a vagyonadóra felős vagyonos emberek nem mondhatják azt, hogy az igazságtalan.
[00:33:47]Nagyon régóta van egykulcsos adó.
[00:33:49]Magyarán a jövedelem gyarapodás nagyon alacsony adó teherrel adózik, most már több mint egy évtizede, és ennek nyilván a leggazdagabbak voltak igazán a haszonhúzói.
[00:33:58]Ezen ráadásul a Tiszakormány nem is akar változtatni, tehát a magas jövedelem továbbra is alacsony adókulcsal adódik.
[00:34:03]Ebbe aztán ebbe a mixbe végképp belefér az, hogy viszont a felhalmozott vagyonokra ö ö legyen megfizetve egy vagyonadó.
[00:34:12]Ugye az 1 milliárd fölötti vagyon azért az már egy szemell látható mértékű vagyon.
[00:34:15]És ráadásul tegyük hozzá, hogy ez kevésbé zavarjaat, akik piaci teljesítménnyel valóban jövedelemtermelő tevékenység eredményeként halmozták fel a vagyonukat.
[00:34:29]És ez a ez a vagyon ez továbbra is jövedelmet termel, mert akkor az kitermelni a vagyonadót.
[00:34:32]Tehát ha a ha az 1%-os vagyonadó valakinek az 1 milliárd feletti vagyonára sok, az azt jelenti, hogy az 1 milliárd fölötti vagyona az nem termel 1%-nyi hozamot se évente.
[00:34:45]Magyarán nem dolgozik semmit.
[00:34:45]Sánt vagyonával is rosszul gazdálkod.
[00:34:49]Így van.
[00:34:49]Így van.
[00:34:49]Ez azoknak fog fájni, akiknek valójában tényleg csak az állami források öyéséből halmozódott fel a vagyona.
[00:34:57]Ez a csatorna, ez meg fog szűnni.
[00:34:59]Tehát nekik amúgy sem termel a vagyonuk, amúgy sem fognak gyarapodni.
[00:35:03]Viszont egyre fájdalmasabb lesz, hogy folyamatosan adót kell fizetni rájuk.
[00:35:06]Tehát egy termelővagyonnál a vagyonadó az igazából egy egyfajta jövedelemadó, egy magasabb jövedelemadó kulcs helyett egy vagyonnövekményből ki lehet termelni ezt a vagyonadót.
[00:35:17]Egy nem termelt, nem termelő, hanem csak ellopott vagyonnál az egy fájdalmas dolog, de ezzel kapcsolatban meg nem érzek akkora szolidaritást, megmondom őszintén.
[00:35:26]Hát a beszélgetésünk vége felé még néhány témám maradt.
[00:35:28]Picivel én igyekszem felgyorsítani majd annyiban, és tudom, hogy ez annyiban méltatlen, hogy mégis csak átfogóbb dolgokról, rendszerekről beszélünk.
[00:35:36]Az egyik az Áfa kérdése.
[00:35:38]Ugye a magyar kormány úgy alakította ki az adórendszert, hogy lényegében az Áfán keresztül szed be hatalmas összegeket.
[00:35:44]Egy fogyasztás központú és súlyú adórendszer alakult ki.
[00:35:48]Ez jól működik, jól működhet olyan gazdaságokban, ahol folyamatosan mondjuk bővül a fogyasztás, ahol ez megleked, ez nyilván problémát jelent.
[00:35:57]Sőt, hogyha vissza is esik, mint ami Magyarországra jellemző volt, akkor ez pont, hogy nagyon kellemetlen hatásokkal jár.
[00:36:02]Hol van az a pont, ahol lehet csökkenteni már az áfát, és akkor hova kell átterhelni a különböző adófizetési terheket?
[00:36:11]Tehát ez elképzelhető, hogy mondjuk akkor a a jövedelem oldalára átterhelődik, vagy más típusú adókra átterhelődik az, ami az áfából elengedhető?
[00:36:20]Én úgy látom, hogy a jövedelemadóval kifejezetten óvatos a Tisza, tehát csak az alacsony jövedelmek adóterhelését akarja csökkenteni, de alapvetően jövedelmemadó növek növelést sehol nem tervez.
[00:36:31]is ez érthető, mert ezt direkt módon érzik az emberek az áfát.
[00:36:32]Nem érzik annyira direkt módon azt érzik, hogy mennyibe kerülnek a az a a az egyes termékek, de nem feltétlenül érzik, hogy ez most áfa emelésből, csökkenésből vagy inflációs pályából adódik.
[00:36:45]A jövedelemadó az politikailag mindig egy sokkal érzékenyebb kérdés.
[00:36:49]Én ezért azt látom, hogy abban rövid távon nincs Igen.
[00:36:53]Igen.
[00:36:53]rövid távon ebben nincs mozgástere, és nem is akart ebből politikai feszültséget a Tisza.
[00:36:57]Ennek folyamányaként az áfal az akkor lehet hozzányúlni, hogyha van költségvetési mozgástér.
[00:37:03]Tehát ha sikerült kialakítani azt a költségvetési pályát, ami már valamiféle egyensúlyi pálya, látható, hogy ugye az euróbevezetés a célja a Tiszá-nak és az euróbevezetéshez azért egy stabil költségvetési háttér szükséges.
[00:37:17]De hogyha ennek a pályának már kialakultak a paraméterei, kialakul egy növekvőgazdasági környezet, ami ugye mindig plusztő költségvetési tartalékokat produkál, én azt gondolom, hogy akkor lehet majd ezt a világbajnok 21%-os álfát talán elkezdeni racionizálni és és mérlegelni az általános álfakulcs meg egyes esetleges egyes kedvezményes álfakulcsok bevezetését is.
[00:37:37]Tehát az egy sokkal lassabb folyamat, egy sokkal lassabb lassabban alakítható része az adópolitikának, de azt gondolom, hogy alakítható, tehát meglesz erre is évek múlt a mozgástere a Tiszá.
[00:37:50]Ja, itt is azér az is azért kérdezem, hogy mivel kapcsolatban hogyan kell türelmesnek vagy türelmetlenek lenni az állampolgároknak.
[00:37:55]És akkor ezt viszem tovább a az euró kérdését, mert érintettük még a beszélgetésnek az elején.
[00:38:00]Ugye most egy erősödésnek indult a forint itt a választásokat követően, de befektetőként nem tudom, nyilván elemzéseket is folyamatosan követtek, vagy követsz, hogy hol állhat meg, milyen milyen árfolyam szinten állhat meg szerinted a forintárfolyam, mennyire lesz ez hosszú távon esetleg fenntartható és akkor a legvége pedig, hogy ugye stabil árfolyam szükséges ahhoz, hogy az euró felé is lépések konkrét lépéseket tegyünk?
[00:38:25]Igen, igen.
[00:38:27]Bár az első az az sokkal inkább a stabil inflációs pálya, stabil költségvetés, és azt követően, ha ez megvan, akkor egyébként az árfolyam amúgy is stabil lesz.
[00:38:34]Én azt gondolom, hogy ez az erősödés ez egyelőre egyelőre velünk fog maradni.
[00:38:39]Tehát amíg nagy durva gazdaságpolitikai hibát nem követ el a Tisza, és nincs bizalomvesztés, addig velünk fog maradni.
[00:38:46]Ami ebben pici kilengést okozhat, hogy valójában ami érdeke lenne az országnak, az egy csökkenő kamatpálya.
[00:38:52]Tehát most a forint erősödését azt rövidtávon az okozza, hogy a Tisza kormánnyal szembeni várakozások azok nagyon pozitívak, de egyébként is már bőven a 400 alatti sávan volt a forint, az meg azért volt ott, mert nagyon magasak a kamatok.
[00:39:08]Tehát mi nagyon komoly kamatköltséget fizetünk azoknak a nemzetközi befeketőknek, akik idejönnek és forintot vásárolnak.
[00:39:13]De egy ilyen erősödő forintpálya mellett ezeket a kamatokat lassan majd el lehet kezdeni csökkenteni.
[00:39:19]Az picit visszafoghatja az a forintterősödést, viszont nagyon sok tartalékot szabadít fel a gazdaságnak.
[00:39:26]Tehát egy 380-as Ft árfolyam egy nem tudom egy 4,5%-os kamat mellett az sokkal jobb, mint egy 360-as Ft árfolyam a mostani 6,25%-os alapkamat mellett.
[00:39:38]És az a kérdés, de erre nem tudok válaszolni, az majd szép lassan kiderül, hogy a jegybank mikor érzi úgy, hogy ilyen erős forint árfolyam mellett el lehet kezdeni csökkenteni a kamatot.
[00:39:48]Nyilván van egy nemzetközi bizonytalansági tényező, tehát amíg nem tudjuk, hogy mi történik a az iráni konfliktus környékén, és nem tudjuk, hogy az energiaálrobbanáshoz, további energiarobbanáshoz vezethet-e még, és ez okoz egy inflációs nyomást, addig a jegybank valószínűleg óvatos fog maradni.
[00:40:02]De ha ne adj isten az iráni konfliktus rendeződik egy hónapon belül, az energiaárviszonyok azok úgy nagyjából konszolidálódnak, és ebben az erőssávban marad a forint, akkor én szerintem nem az az érdekünk, hogy még erősebb legyen a forint, hanem az az érdekünk, hogy elkezdjenek lefelé menni a kamatköltségre, és sokkal olcsóbb legyen Magyarország minden finanszírozási költsége.
[00:40:23]Jegybankot még jó, hogy bedobtad, de pont erre akartam még áttérni.
[00:40:29]Varga Miájnak azért elévőhetetlen inkább csak így mondom, egy része van abban, hogy az MNB helyzete, az MNB alapítványai és minden így alakult.
[00:40:37]Ugye mégis csak a magyar kormánynak egy korlátozott, de felügyeleti lehetőség, ellenőrzési jogköre valamennyire van a jegybank fölött, nem 100%-ig, de de azért független a jegybank.
[00:40:50]Nyilván ott van a felügyelőbizottság, tehát hogy a felügyelő bizottságon keresztül például az ő időszakában, az ő ő minisztersége alatt hozták meg ezt azt a azt a jogi környezetet, ami egyáltalán lehetővé tette azt, hogy ez a az alapítványi struktúra kialakuljon és kialakuljon ez a közpén szhivatyúó, amit most látni lehet, vagy látni vélelmezünk.
[00:41:15]Miközben számos pozíciót pozícióban nagyon komolyan, úgy néz ki, hogy és nagy ászántsággal döntött úgy a Tisza, hogy akár köztestasági elnököt is például levált és még lehetne sorolni ügyészség kúria meg lehet állni az MNB-nél, hogy az már ne?
[00:41:33]Először is a a néző kérdés első részét én túlzásnak érzem azt a azt az értelmezést, hogy Varga Mihálynak lenne személyes felelőssége a a jegybanki alapítványokkal kapcsolatban.
[00:41:44]Sőt, amikor ő került a jegybank élére, az első pillanatban minden visszafordítható ügyet visszafordítottak és kifejezetten feladatuknak tekintették, hogy a jegybanki alapítványuk körüli visszaéléseket azt elkezdjék feltárni és és korrigálni.
[00:41:58]Őneki pénzügyminiszterként erre érdemi ráhatása nem volt, amikor ő volt pénzügyminiszter és mondcsi lett a jegybankelnök.
[00:42:03]kormánynak összességében lehetett volna jár ráhatása.
[00:42:05]Pénzügyi miniszternek egyedül nem, tehát hogy pénzügyi miniszter egyedül nem tud olyan jogszabályi változásokat vagy bármi mást eszközölni, amit amit amivel ilyen folyamatokat meg tud akasztani.
[00:42:16]Az láthat, hogy a kormány, ugye illetve a parlamenti szinten, a Fidesz az egyáltalán nem akarta megállítani ezeket a folyamatokat, sőt még próbálta támogatni is, csak az már nem ment át ugye a a De hogy ez ez részfelősséggel is jár.
[00:42:29]Hát én nem gondolom, hogy ismerve valamennyire Marga Varga Mihály személyesen én biztos vagyok benne, hogy ő ennek mindig a az ellenzője volt és mindig ilyes fajta visszaélések ellen volt.
[00:42:40]Hogy ebben az eszközrendszer az kevés volt.
[00:42:44]És egyébként nem lépett ki a Fideszből és nem mondott le, hanem hanem csendben tűrten megtörténik.
[00:42:50]Ezt nem a legkiemeltebb személyes felelősségnek gondolom.
[00:42:53]különösen úgy, hogy mondom, amint pozícióba került, azt kifejezetten elsődleges feladatának tekintette, hogy itt a visszaéléseket megállítsa és feltárja.
[00:43:01]Tehát sok mindenkiről el lehet mondani, hogy bármilyen módon is, de de felmerült a neve a a jegybanki alapítványok közüli visszaélések kapcsán.
[00:43:10]Szerintem Barra Mihály az ebben a legutolsó a sorban, ha egyáltalán benne van a sorban.
[00:43:14]Úgyhogy ezt ezt nem gondolom, hogy az ő személyes reputációjának a részévé kell tenni.
[00:43:23]Egyébként egy racionális és kiegyensúlyozott jegybanki politikát folytatott, és szemben azzal, hogy a a közjogi méltóságok különböző személyeit kétharmados parlamenti többséggel valóban egyébként el lehet mozítani és meg lehet változtatni.
[00:43:39]És ott azt érzékelte a Tisza, hogy kifejezetten politikai kinevezettek voltak, akik ráadásul politikai feladatokat hajtottak végére, akkor azt változtatni kell.
[00:43:46]A egybank elnök személyen nem ilyen.
[00:43:48]Tehát, hogy jegybank elnök személyének a változtatásában a parlamenti meg alkotmányos többségen kívül van még komoly korlát.
[00:43:56]Egyrészt a az Európai Központi Bank, akinek ebben van megszólási joga, meg a piac.
[00:44:00]Tehát nekirohanni egy egy jegybankelnöknek és politikai csatározást vívni vele, az nyomot hagy a forintárfolyamon és nyomot hagy a kamatköltségeken.
[00:44:09]Tehát, hogy az mindig mindig veszélyes játék minden kormány részéről, bár divatos mostanában, tehát nem nem csak Magyarország az, ahol ez felmerült, de ebben nagyon racionálisan járt el a Tisza kormány.
[00:44:21]És mondom, szerintem sok sok sok személyt lehet említeni, ami aki aktívan közeleműködött a Fidesz korrupciós ügyeiben.
[00:44:28]Ebbe én nem említeném meg Varga Mihályt a a az első sorokban, tehát őt nem így ismerjük meg, nem így járt el.
[00:44:35]És egy egyébként szakmailag meglehetősen önálló jegybanki működést láttunk az ő vezetése alatt, azért ne felejtsük el, hogy ő is kapott beszólógatásokat a különböző kormányzati szereplők részéről, akik már akarták neki mondani, hogy mit csináljanakkal, és ennek ellenére önálló járt el, és saját hatáskörben dőlt a monetáris politikáról.
[00:44:56]Világos?
[00:44:57]Utolsó kérdés, hogy nyilván itt rengeteg gazdaságpolitikai intézkedéseknek a sorozatára van szükség, és ezek jellemzően rendszerben, kéz a kézben kell, hogy együtt járjanak.
[00:45:06]Van-e olyan, amit te személyesen külön kiemelnén, amit te úgy különösen vársz?
[00:45:10]És ez nem feltétlen csak gazdaságpolitikai, lehet, hogy általában így kormány kormányzati politikai döntés.
[00:45:18]Én azt várom, hogy szakemberek üljenek a miniszteri székekben, megmondom őszintén.
[00:45:21]És erre egyelőre hál istennek jó jelek mutatkoznak.
[00:45:23]Tehát azt várom, hogy a konkrét szakterülettől hitelesen és megbízható módon beszélni képes pénzügyminiszterünk, gazdasági miniszterünk, külügyminiszterünk és minden más pozícióban hasonló minőségű miniszterünk legyen.
[00:45:38]Ebben én azt gondolom, hogy már a kampány alatt is meglehetősen erős állításokat tudott tenni a Tisza, tehát erős jelölteket tudott felmutatni, és hogyha ez így folyik tovább, akkor ez elsőként önmagában meg fogja nyugatni a piacot, mert mit fogunk először látni?
[00:45:55]Azt fogjuk látni, hogy májusban a felálló tzakormányba kik ülnek.
[00:45:57]Ez lesz az első meghatározó bizalmi kérdés.
[00:46:02]Ebben azt gondolom, hogy egyelőre jó jelek mutatkoznak és várjuk mindannyian, hogy mi lesz a végső struktúrája a kormánynak.
[00:46:07]HCKOP Péter, köszönöm szépen, hogy itt voltál.
[00:46:09]Köszönöm a meghívást még egyszer.
[00:46:11]Gyere máskor is.
[00:46:12]Rök.
[00:46:13]A nézőknek pedig ugyanúgy köszönöm szépen a azt, hogy velünk tartottak.
[00:46:17]Bízom benne, hogy értékesnek és érdekesnek gondolták a beszélgetésünket.
[00:46:21]És akkor a kötelező rész, mint minden egyes adás végén, most van az adó 1%-os időszak.
[00:46:26]Azonban mi a szokásoktól, mások szokásától eltérően nem magunknak kérjük, hogy juttassák el az adó 1%-ukat, hanem nyugodtan küldjék Iványi Gáborék alapítványának, ugyanakkor amennyiben megtehetik.
[00:46:39]Ö tudjuk, hogy nagyon sokan kérnek és nagyon sokan szeretnének a jövőben a szabadpiacon is működni, de amennyiben tehát támogassák a kontrollnak is a működését a tabularázza alapítványon keresztül, számra számat megtalálják a videó leírásában, és akkor fel tudjuk tartani egyrészt a működésünket, másrészt fejleszteni az adásainkat és a ennek a minőségét, illetve a környezetet, és akkor meg tudunk mutatni olyan dolgokat az országból, ami segít a megismerésben és a boldogulásban a jövőben.
[00:47:07]Köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:47:08]A viszontlátásra.
[00:47:10]Ctrol.