Kontroll 58:51

Senkit nem hagytak az út szélén? - az Orbán-kormány és a szegények // Molnár György közgazdász

szegénységszociálpolitikaoktatásszegregációroma kisebbségközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Tisza-közeli
Senkit nem hagytak az út szélén? - az Orbán-kormány és a szegények // Molnár György közgazdász
tl;dr
  • A szegénység nem csupán a létfenntartás hiánya, hanem a társadalomban méltósággal való részvétel lehetőségének hiánya is; a jövedelem mellett a fogyasztási szerkezet és az életkörülmények is meghatározóak.
  • Magyarországon hét generáció kell a kitöréshez, mivel az életesélyek már a fogantatástól kezdve eldőlnek az anya táplálkozása, a lakhatás és a mobilitás hiánya miatt.
  • Az oktatás a legfontosabb kitörési pont, de az oktatási szegregáció felszámolása minden társadalmi réteg számára előnyös lenne.
  • A munkanélküliség 2016 óta nem látott szintre nőtt a gazdasági ciklust erősítő kormányzati politika, az EU-s források rossz felhasználása és a korrupció miatt.
  • Az elmúlt 15 évben a társadalmi infrastruktúrából (oktatás, egészségügy) vontak ki forrásokat rövid távú, főként a középosztályt segítő intézkedések finanszírozására, ami a szegényeket sújtja leginkább.
  • A romák munkavállalási esélyeit a fizikai elérhetetlenség, az alacsony iskolázottság és a növekvő munkahelyi diszkrimináció egyaránt rontja.
  • A közfoglalkoztatás ellentmondásos: a minimálbér felét fizeti, értelmetlen munkát végeztet, és politikai lojalitást kikényszerítő hűbéri eszközként működik a kis településeken.
  • A 18 éve változatlan családi pótlék a gyermekszegénység elleni küzdelem kudarcát és a „családbarát" politika ürességét bizonyítja.
  • A KSH 2019–2024 között jelentősen alulmérte a gyermekszegénységet; a korrekció után a valós érték a korábban közölt több mint duplája lett, ami az adatok manipulálásának gyanúját veti fel.
  • A „perverz újraelosztás" révén a magasabb jövedelműek abszolút értékben több állami támogatást kapnak, amit az egykulcsos adó és az áfa aránytalan terhelése tovább súlyosbít.
  • A CSOK és babaváró hitelek a szegények számára a bizonytalan jövedelem és a magas kockázatok miatt gyakran súlyos kudarchoz vezetnek a lakhatási körülmények javítása helyett.
  • A szakember egy minimumjövedelem bevezetését, az oktatás és egészségügy radikális fejlesztését, szolidáris szociálpolitikát, a bérlakás-építés irányába történő elmozdulást és az önkormányzati autonómia helyreállítását várja egy új kormánytól.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A szegénység meghatározása és komplexitása

A beszélgetés elején Molnár György közgazdász, az MTA volt Közgazdaságtudományi Intézetének nyugdíjas munkatársa kifejtette, hogy a szegénység nem csupán a létfenntartásra való képesség hiányát jelenti – tehát az éhezést, fázást vagy a megfelelő lakhely hiányát –, hanem ennél sokkal tágabb fogalom. A szegénység magában foglalja annak a képességnek vagy lehetőségnek a hiányát, hogy valaki méltósággal vegyen részt a társadalom életében.

„A szegénység az nem csak a létfenntartásra való képesség hiányát jelenti, tehát az éhezést, fázást megfelelő lakhely hiányát, hanem ennél sokkal tágabban annak a képességnek a hiányát, lehetőségnek a hiányát, hogy valaki méltósággal vegyen részt a társadalom életében." – Molnár György *

A szakember hangsúlyozta, hogy a szegénység vizsgálatakor a jövedelem mérése önmagában kevés. Nagyon fontos figyelembe venni a fogyasztási szerkezetet is: egész máshogy él ugyanakkora jövedelemből az, akinek saját tulajdonú lakása van, mint aki horribilis összegű albérletet fizet. Hasonlóképpen, egy tartós egészségkárosodással vagy betegséggel küzdő ember megélhetése is sokkal többe kerül. A szegénység tehát egy komplex, összetett jelenség, amely az életkörülmények széles spektrumát érinti.

A mélyszegénység újratermelődése és a kitörés esélyei

A műsorvezető felvetette, hogy Magyarországon hét generáció kell ahhoz, hogy valaki kitörjön a szegénységből – ez pont annyi, mint Kínában és Indiában. Az életesélyek gyakorlatilag már a fogantatás pillanatában eldőlnek. Molnár György részletesen kifejtette ennek okait: az édesanya táplálkozása, a lakhatási körülmények, majd a gyermek megszületése után a környezet, a munkalehetőségek, a mobilitás lehetősége mind meghatározó tényezők.

A szakember kiemelte, hogy a közkeletű hiedelemmel ellentétben a szegény embereket rettenetesen zavarja, ha nincs lehetőségük hasznos életre, és ez folyamatos stresszt okoz számukra. A társadalom életében való méltóságteljes részvételhez hozzátartozik a munkavégzés lehetősége, a mobilitás, a kulturális lehetőségek, és legfőképpen az oktatás.

Az oktatás mint kitörési pont és a szegregáció problémája

Molnár György hangsúlyozta, hogy bár az elsődleges kitörési pont a megfelelő jövedelem biztosítása – hiszen ha otthon éhezik a gyerek, azt az iskola önmagában nem tudja megoldani –, az oktatás a legfontosabb eszköz a szegénység elleni küzdelemben. Az aprófalvas térségekben nehéz jó iskolát fenntartani, kevesen mennek oda szívesen tanárnak.

„Hiába akármilyen az iskola, hogyha otthon éhezik a gyerek, akkor ezt nem tudja megoldani önmagában a problémát." – Molnár György *

A szakember kiemelte az oktatási szegregáció felszámolásának fontosságát, ami mindkét fél – a hátrányos helyzetűek és a jobb társadalmi helyzetben lévők – számára előnyös lenne, mind az érzelmi intelligencia, mind a későbbi társadalmi kapcsolatrendszer, mind a tanulás szempontjából.

A munkanélküliség növekedése és okai

A beszélgetés során elhangzott, hogy 2016 óta nem volt ekkora munkanélküliség Magyarországon: 4,9%, a közfoglalkoztatottakkal együtt pedig 6,3%. Molnár György szerint ennek egyértelműen a gazdasági konjunktúra változása az oka. A nagy pénzügyi válság utáni fellendülő időszakban Magyarországra elképesztő mennyiségű Európai Uniós pénz érkezett, de a magyar kormányzat mindig a gazdasági ciklust erősítő gazdaságpolitikát folytatott – felfelé menetben tartalékolás helyett túlfűtötte a gazdaságot.

További tényezőként említette az EU-s pénzek hiányát, valamint azt, hogy a korábbi forrásokat hosszú távon nagyon rosszul használta fel a magyar gazdaságpolitika: sok olyan beruházásra fordította, ami nem termel hozamot (például stadionok), és ezek fenntartási költsége is forrást von el. A gazdaságba való állami beavatkozás rendkívüli mértéke – ahol kapcsolatokkal és korrupcióval lehet előrejutni, nem piaci versennyel – szintén hátráltatja a fejlődést.

A társadalmi infrastruktúra leépítése

Molnár György részletesen beszélt arról, hogy az elmúlt 15 évben rettenetesen sok forrást vontak ki a társadalmi infrastruktúrából: az oktatásból, az egészségügyből, a környezetvédelemből, a fizikai infrastruktúra egy részéből (különösen a távolabbi területek közlekedéséből), a területfejlesztésből és a vízgazdálkodásból. A rövidtávú bérnövelést és a közvetlen jóléti intézkedéseket – amelyek alapvetően a középosztályt vagy a magasabb jövedelműeket szolgálták – jelentős részben ezekből a hosszú távon lényeges területekből finanszírozták.

Ez a szegényeken üt a legnagyobbat, mert egy középosztálybeli vagy felsőbb osztálybeli el tud menni magánegészségügybe, be tudja adni a gyerekét magániskolába vagy egyházi iskolába, míg a mélyszegény vidékeken élőknek erre nincs lehetőségük.

A romák helyzete és a munkahelyi diszkrimináció

A műsorvezető felvetette a romák helyzetét, különösen a peremvidékeken élők munkavállalási esélyeit. Molnár György szerint az esélyeik elég rosszak. Az első probléma a fizikai elérhetőség: Borsod vagy Békés megyében borzasztó nehéz azokból a településekből munkába jutni, amelyek akár csak 20-30 km-re vannak a munkahelytől. Az alacsony iskolai végzettségűek számára többnyire több műszakos munka adódik, de ha csak napi két buszpár van, ami az iskolakezdéshez igazodik, onnan nem lehet eljárni dolgozni.

A szakember kitért a munkahelyi diszkriminációra is. Egy európai szervezet nemzetközi roma felmérése szerint a megkérdezett romák egyre nagyobb diszkriminációt érzékelnek a munkahelykeresésben. Magyarországon is végeztek kísérleteket: jellegzetes roma névvel beküldött, akár jobban képzett jelentkezőket is sokkal kevésbé hívtak be interjúra.

„A megkérdezett romák arról számoltak be, hogy a munkahelykeresésben, a munkahelytárásban egyre nagyobb diszkriminációt érzékelnek." – Molnár György *

A közfoglalkoztatás ellentmondásai

Molnár György a közfoglalkoztatást egy nagyon ellentmondásos intézménynek nevezte. Hivatkozott Anthony Atkinson brit kutatóra, aki lelkes híve volt a közfoglalkoztatásnak, de két nagyon fontos különbséggel a magyar rendszerhez képest: a közfoglalkoztatottak is minimálbért kapnának, és piaci munkahelyen dolgoznának, nem elkülönítve végeznének értelmetlen munkát.

A magyar rendszerben a közmunkásbér a minimálbér 50%-a, ami azt jelenti, hogy ha egy család csak közmunkából él, nem tudja a munkaerejét újratermelni, és főleg nem tudja a gyerekeket méltóságteljes körülmények között felnevelni. Ez kifejezetten pusztító hatással van a következő generációkra.

„Az, hogy öt közmunkás fog egy darab seprűt, és egész délelőtt sepregetnek mondjuk 5 m járdát, az nyilvánvalóan totálisan értelmetlen." – Molnár György *

A szakember saját kutatásaira hivatkozva elmondta, hogy a közmunkások elégedettsége mérhetően függött attól, hogy értelmesnek vagy fölöslegesnek érezték-e a munkájukat. A piaci munkahely volt a legpozitívabb ebből a szempontból.

A közfoglalkoztatás mint politikai eszköz

Molnár György határozottan állította, hogy a közfoglalkoztatásnak a kis településeken a kormányzat szempontjából az volt a fő funkciója, hogy egy hűbéri rendszerben tartsa a közmunkásokat és biztosítsa politikai lojalitásukat. A közmunkát eszközként használták arra, hogy ha valaki nem támogatja a polgármestert, ne kapjon közmunkát. A szakember szerint teljesen általános volt az a hiedelem, hogy a hatalom, a polgármester úgyis tudja, ki kire szavazott.

A műsorvezető megerősítette, hogy a Kontroll forgatott Hajdúböszörményben, ahol romák nyilatkoztak – arcukat nem mutatták, de elmondták, hogy zsarolták őket a közmunkával és a szociális lakással is.

A családi pótlék befagyasztása és a gyermekszegénység

A beszélgetés egyik központi témája a családi pótlék 2008 óta változatlan összege volt. A jelenlegi összegek: egy gyermekes család esetén 12 200 Ft, két gyermekes családnál 13 300 Ft, három vagy több gyermekes családnál gyermekenként 16 000 Ft, tartósan beteg, súlyos fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 Ft.

„Most vált nagykorúvá a családi pótlék, ugye 18 éve nem változott az összege, ez egészen abszurd, ugye ezalatt az idő alatt az értéke a felére csökkent." – Molnár György *

Molnár György ezt a gyerekekkel szembeni legnagyobb kegyetlenségnek nevezte, amit a kormány elkövetett, és rávilágít arra, hogy mekkora hazugság a családbarátság. A „munkaalapú társadalom" demagógiáját bírálva elmondta, hogy ez a politika biztosítja előre az egész életükre, hogy hátrányos helyzetű, beteg, rossz körülmények közt élő emberek lesznek. Hozzátette ironikusan, hogy a „munkaalapú társadalom" nem zárta ki, hogy a legmagasabb régiókban munka nélkül jussanak horribilis jövedelmekhez – ez csak a szegények esetében volt elvárás.

A gyűlöletkeltés és a szolidaritás leépítése

A műsorvezető felvetette, hogy a 16 évnyi gyűlöletkeltés része volt a szegények, cigányok, ukránok, menekültek, hajléktalanok elleni uszítás. Molnár György részben egyetértett, de hozzátette, hogy a cigányellenesség a rendszerváltás után rendkívüli mértékben megerősödött a munkanélküliség elterjedésével párhuzamosan, és bizonyos fokig a munkáért folyó harc eszközévé vált. Az előző kormányzat ezekre a negatív jelenségekre épített tudatosan és fokozta nagyon nagy mértékben.

A szolidaritás negatív színben való feltüntetése nem tesz jót a társadalomnak, és valószínűleg egy évtizedes feladat lesz a szolidaritás visszaépítése a magyar társadalomban.

A KSH adatainak manipulációja

A beszélgetés során részletesen szóba került, hogy a KSH 2019 és 2024 között jelentősen alulmérte a gyermekszegénységet. 2020-ban 9,5%-os adat jött ki, majd korrigálás után kiderült, hogy a valós érték 20,9% – több mint a duplája.

Molnár György elmagyarázta, hogy az adatfelvételek során az emberek gyakran rosszul emlékeznek a jövedelmükre, és ezeket a KSH korrigálja – ezt évtizedek óta minden statisztikai hivatal csinálja. Ez a beavatkozás azonban lehetőséget teremt az adatok manipulálására is. A szakember szerint itt valami nem korrekt eljárás zajlott le, és a korrekciós gyakorlat nincs megfelelően dokumentálva.

„Én is azt gondolom, hogy itt valami nem korrekt eljárás zajlott le. Most se tudjuk, hogy mi történt. Lezajlott egy korrekció, hatalmas változások voltak, és hozzáteném, hogy hatalmas változások voltak a publikált roma szegénységi és munkanélküliségi adatokban is." – Molnár György *

A szakember szerint valószínűleg meg lettek szépítve az adatok, és szükség van a KSH szavahihetőségének helyreállítására, bár ő nem vetítené ezt rá a teljes intézményre – valószínűleg egy szűk körű beavatkozás vagy fatális szakmai hiba történt.

A perverz újraelosztás és a családtámogatási rendszer torzulásai

Molnár György bevezette Ferge Zsuzsa „perverz újraelosztás" fogalmát, ami azt jelenti, hogy a társadalmi újraelosztás folyamatában a magasabb jövedelműek abszolút értelemben nagyobb támogatást kapnak, mint az alacsony jövedelműek. Ez egy tudatos társadalompolitika volt.

A szakember megemlítette Kopria nevét, akinek elmélete szerint elsősorban a középosztályt kell a gyereknevelésben támogatni, hogy megerősítsék a középosztályt. Ebből nőtt ki egy olyan torz családpolitika, amely a legszegényebbek gyereknevelését nem támogatta, abban a hiedelemben, hogy akkor ott kevesebb gyerek lesz, miközben a középosztályt intenzíven támogatták. Ez a politika nem működött, és a kutatások régóta bizonyítják, hogy a végletes nyomor nem csökkenti, hanem növeli a gyerekszámot.

A lakhatási támogatások és az adórendszer igazságtalanságai

A lakhatási támogatási rendszer kifejezetten a tulajdonhoz jutást támogatta, azzal a tévképzettel, hogy a magyar ember a tulajdont szereti. Molnár György szerint ennek semmilyen alapja nincs – a magyar ember, mint minden más ember, azt szereti, ha biztonságosan lakhat. Ausztriában például a szubjektív jóllét részben a lakáspolitika következménye, mert ha valaki munkanélküli lesz, nem fenyegeti a lakása elvesztése.

Az adórendszerrel kapcsolatban a szakember kifejtette, hogy a budapesti intézet kutatása szerint ha minden adót és gyerekkedvezményt figyelembe veszünk, a szegények fajlagosan jelentősen többet fizetnek, mint a jómódúak. Ennek oka, hogy a szegények jövedelmük döntő többségét elfogyasztják, így az áfa sokkal nagyobb terhet jelent számukra, míg a gazdagok jövedelmük nagy részét megtakarítják vagy külföldön költik el.

„Az a tényhelyzet, hogy a társadalmi újraelosztás folyamatában az elmúlt években a magas jövedelműek összességében sokkal több állami transzferben részesültek. Teljesen abszurd." – Molnár György *

Az egykulcsos adóval kapcsolatban Molnár György elmondta, hogy az ehhez kapcsolódó demagógia szerint ez az igazságos, de ebben semmilyen igazságossági elem nincs. A logikus az lenne, ha a megélhetéshez szükséges összeg fölötti részt adóztatnák. A magas jövedelem ritka esetektől eltekintve nem feltétlenül a társadalomnak nyújtott nagyobb haszon következménye, hanem a jobb társadalmi helyzeté és lehetőségeké. A nagyobb jövedelem egyben nagyobb felelősség is – itt utalt Polgár András friss vagyonadó-javaslatára.

A CSOK és a babaváró hitelek kockázatai

A CSOK és a babaváró hitelek kapcsán Molnár György rámutatott, hogy jelen pillanatban nincs más lehetőség a lakáskörülmények javítására. Magyarországon a romák 93%-a él túlzsúfolt körülmények között – ez a legrosszabb adat az európai felmérés szerint. Az igény a jobb körülményekre nagyon erős, és sok szegény is felveszi ezeket a hiteleket.

A probléma az, hogy a szegények esetében sokkal több a kockázati tényező. A szegénység nem csak alacsony jövedelmet, hanem bizonytalan jövedelmet is jelent. Ha nem jön össze a gyerek, és ki kell fizetni a büntetőkamatot, ha valaki megbetegszik, vagy elveszíti a munkáját, a hitel súlyos kudarccal végződhet. Ahhoz, hogy egy ilyen hitelt vissza lehessen fizetni, elképesztő stabilitásra és szerencsére van szükség.

Mit vár az új kormánytól?

Molnár György hosszasan sorolta, milyen változásokat vár az új kormánytól:

  • Valamilyen minimum jövedelem jellegű szociális támogatás bevezetését, hogy ne kelljen embereknek lehetetlenül kevés pénzből élniük és gyereket nevelniük
  • Az oktatási rendszer radikális átalakítását, az esélyegyenlőség javítását
  • Az oktatásba, egészségügybe és más nagy rendszerekbe a pénz és a fejlesztés visszahozását
  • Egy szolidáris társadalom- és szociálpolitikát, a szociális munkával foglalkozók nagyobb megbecsülését
  • A lakáspolitika radikális átalakítását a tulajdonszerzés helyett a bérlakás-építés és a magánbérletek támogatása irányába
  • A lakásfenntartási támogatás országos rendszerének visszaállítását
  • Valódi esélykiegyenlítő területfejlesztési politikát, az önkormányzati autonómia helyreállítását

A műsorvezető hozzátette, hogy olyan kormányt vár, amely nem a saját négyéves ciklusában gondolkodik, hanem távlatokban, mert azokat a dolgokat, amikről a beszélgetés során szó volt, nem lehet négy év alatt megjavítani. Radó Péter oktatáskutatóra hivatkozva elmondta, hogy szerinte csak az oktatást 30 év visszaállítani.

A valódi családtámogatás ismérvei

A beszélgetés végén Molnár György összefoglalta, hogy ha valóban az lenne a cél, hogy több gyerek szülessen, akkor a jó eszközök a következők lennének:

  • A biztonság növelése, a stabil, biztonságos helyzet erősítése
  • A nők függetlenségének és önálló döntési lehetőségeinek erősítése
  • Azoknak a szolgáltatásoknak a magas színvonalú biztosítása, amelyek lehetővé teszik a gyerekvállalás és a munka összeegyeztethetőségét
  • A férfiak nagyobb szerepvállalása a gyereknevelésben
  • A home office és a részmunkaidő lehetőségének bővítése
  • A szülészeti erőszak felszámolása

„A magyar családtámogatási rendszer, hogyha komplexen nézzük az összes vonatkozásában, hát akkor az inkább Európában a legsilányabbak közé tartozik." – Molnár György *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Kopria" – a szövegben szereplő név valószínűleg egy szociálpolitikai szakemberre utal, de a pontos név nem azonosítható egyértelműen az átiratból. A kontextus alapján egy olyan társadalomkutatóról van szó, aki a középosztály gyereknevelésének támogatását szorgalmazta.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Az elmúlt időszakban a gazdagok sokkal több támogatást kaptak, mint a szegények.

[00:00:05]Hogy lehet az, hogy a KSH 2019 és 2024 között jelentősen alulmérte a gyermekszegénységet.

[00:00:13]2020-ban az jött ki, hogy 9,5%.

[00:00:17]Majd korrigálás után kiderült, hogy hoppá, hoppá, bocsika 20,9.

[00:00:19]Igen.

[00:00:22]Duplá, több mint duplája.

[00:00:23]Igen.

[00:00:23]Ez a gyerekekkel szembeni legnagyobb kegyetlenség, amit ez a kormány elkövetelt.

[00:00:27]És ez mutatja, hogy hogy mekkora a hazugság a ez a családbarátság.

[00:00:36]Magyarországon hét generáció kell ahhoz, hogy valaki kitörjön a szegénységből.

[00:00:38]Ez pont annyi, amennyi Kínában és Indiában.

[00:00:44]Akinek nincs semmije, az annyit is ér, tartja a mondás, vagy legalábbis tartja Lázár János Fideszes volt közlekedési miniszter.

[00:00:53]Naponta hallottuk a médiában a családbarát kormány, családbarát ország, családbarát nemzetkifejezést.

[00:01:00]Mindeközben 2008 óta a családi pótlék összege nem változott.

[00:01:03]A kontroll a kezdetek óta forgatott a szegénységről.

[00:01:08]Forgattunk Borsodban, Baranyában, Hajléktalan szállókon a nyolcadik kerületben.

[00:01:13]Ma szakemberrel világítjuk meg a szegénység hátterét.

[00:01:15]Köszöntöm a stúdióban Molnár György közgazdászt.

[00:01:18]az MTA, a volt MTA közgazdaságtudományi intézetének nyugdíjas munkatársát.

[00:01:23]Jó napot kívánok.

[00:01:26]Igen.

[00:01:26]Jó napot kívánok.

[00:01:26]És akkor lehet, hogy ez már rögtön magyarázatot igényel, bár ez nem a szegénység témához tartozik, de ugye, mint tudjuk, az előző kormányzat a kutatóintézeteket elszakította az MTA-tól, aztán volt ötvös lód kutatási hálózat.

[00:01:40]Én akkor mentem nyugdíjba, most épp Hunren van.

[00:01:46]És most nyugdíjasként a akkor a Hunrá kisebbségkutatóintézetével van egy ilyen nyugdíjas szerződésem.

[00:01:55]Hát először próbáljuk meghatározni azt, hogy ki a szegény.

[00:01:57]Mit jelent az, hogy szegénység?

[00:02:00]Igen.

[00:02:00]Hát az nagyon fontos, hogy a szegénység az nem csak a létfenntartásra való képesség hiányát jelenti, tehát az éhezést, fázást megfelelő lakhely hiányát, hanem ennél sokkal tágabban annak a képességnek a hiányát, lehetőségnek a hiányát, hogy valaki méltósággal vegyen részt a társadalom életében.

[00:02:27]Tehát ez azt jelenti, hogy a létfenntartáson túl ide tartozik, hogy valakinek legyen lehetősége a gyerekeinek a gondos felnevelésére, legyen lehetősége az egészséges életre, nyilván most a a gyógyászat adott feltételrendszerén belül és legyen lehetősége a társadalom életében való részvételre.

[00:02:54]Azt mondhatjuk, hogy hogy legyen lehetősége olyan életet élni, amit ő maga értékesnek tart.

[00:03:00]Ha valakinek különböző okokból erre nincs lehetősége, őket tekintjük szegénynek.

[00:03:08]Tehát akkor az kevés, ha azt állapítjuk meg, hogy a fizetésünknek mekkora részét költjük lakhatásra és élelmiszerre.

[00:03:16]Hát ez önmagában kevés és hát nagyon függ, egyrészt nagyon függ attól, hogy hogy mekkora ez a fizetés.

[00:03:21]Ugye a szegénység vizsgálatával, mérésével az mindig egy egy probléma, hogy amit nagyon könnyen tudunk mérni, az a jövedelem.

[00:03:33]És a legtöbb szegénységi mutató a jövedelemhez kapcsolódik.

[00:03:35]De ahogy ön is utalt rá, itt a nagyon fontos, hogy hogy milyen költések, milyen fogyasztás járul hozzá.

[00:03:46]Tehát egész máshogy él ugyanakkor a jövedelemből az, akinek van mondjuk egy saját tulajdonú lakása, mint az, aki egy horribilis összegű albérletet kell, hogy fizessen.

[00:03:58]Tehát az ő az ő rendelkezésre álló, ténylegesen elkölthető jövedelem sokkal kevesebb.

[00:04:04]Tehát pont pont ezeket kell mérlegelni.

[00:04:06]Vagy valaki, aki egy tartós egészségkárosodással küzd, vagy betegséggel, annak a megélhetése sokkal többe kerül, mint mint valaki, akek nincs ilyen problémája.

[00:04:19]Tehát a szegénység mindenféleképpen egy komplex összetett dolog, és nagyon sok mindenről szól a a tágabban az életkörülményekről.

[00:04:32]A bevezetőben említettem, hogy Magyarországon hét generáció kell ahhoz, hogy valaki kitörjön a szegénységből.

[00:04:38]És azok az életessélyek, hogy mire fogom vinni az életben, vagy meddig fogok élni, vagy milyen egészséggel, gyakorlatilag már a fogantatás pillanatában eldől.

[00:04:49]Mit jelent ez mondjuk egy mélyszegény vidéken?

[00:04:51]Ö hát itt itt nagyon sok tényező van.

[00:04:54]Ugye az egyik, hogy az édesanya hogyan tud táplálkozni, men mennyire egészségesen táplálkozik, mennyire megfelelő ez, milyenek a a közvetlen lakhatási körülmények.

[00:05:12]És hát akkor a a gyerek megszületésétől kezdve pedig ugye ez rendkívül lényeges az a környezet amiben él.

[00:05:22]Ö, és hát itt hosszan hosszan lehetne akkor mondani a feltételeket a lakhatástól kezdve a munkalehetőségekig, hiszen a társadalom életében való méltóság teljes részvételhez az is hozzátartozik, hogy hogy hogy hogy dolgozni tudjon és érezhesse úgy, hogy ő hasznos tagja a közösségnek és minden gyakori közhiedelemmel ellentétben ben igenis a szegény embereket rettenetesen zavarja az és folyamatos stresszt okoz, hogyha nincs lehetőségük egy ilyenfajta hasznos életre.

[00:06:04]Ö és hozzátartozik az is, hogy hogy a a leg lehet legyen lehetőségünk a mobilitásra, ha akarnak el tudhassanak költözni, más településre tudjanak menni dolgozni és így tovább.

[00:06:22]És hát akkor folytathatjuk tovább a különböző kulturális lehetőségek és a és ugye a legeslefontosabb ebből a szempontból az oktatás.

[00:06:32]Az oktatás.

[00:06:32]Megérkeztünk oda, ami ami nagyon sok szakembernek a vessző paripálya, mertogy mi szegény vidékeken a gyerekek nem jutnak hozzá minőségi oktatáshoz.

[00:06:42]Tehát szegregált iskolák vannak, nincsenek szaktanárok.

[00:06:47]És igenis ma is van olyan, hogy ezt az Orsos János civil aktivista szokta mondani, hogy Kolompár Pistike 14 éves és harmadikos, és hogy ez még ma van, mit lehet tenni, hogy Mert nyilván az iskola az egyik kitörési pont a szegénységből, nem?

[00:07:06]Így van.

[00:07:06]Tehát mit lehet tenni, hogy ez változzon?

[00:07:07]Igen.

[00:07:10]Azért hozzátenném, hogy hogy ugye a legelső kitörési pont az, hogy legyen olyan jövedelem, amiből meg lehet élni.

[00:07:18]Tehát hogyha hiába akármilyen az iskola, hogyha otthon éhezik a gyerek, akkor ezt nem tudja megoldani a önmagában a problémát.

[00:07:27]nagyon fontos, így összetett dologról van szó, de hogyha ezzel a közvetlen életkörülmények és megélhetés biztosításán túlvünk, akkor az iskola a legfontosabb egyértelműen.

[00:07:42]És ez ez egyáltalán nem egy könnyű feladat, mert ugye az aprófalvas térségekben ott nehéz jó iskolát fönntartani.

[00:07:52]Kevesen mennek oda szívesen tanárnak.

[00:07:54]Vannak javaslatok arra nézve, hogy hogyan lehet kis térségekben megfelelő színvonalú iskolákat létrehozni, és rendkívül fontos a az a az oktatási szegációnak.

[00:08:11]a fölszámolása.

[00:08:14]És ezt hadd mondjam, hogy ez a későbbiekben is ez és ez igazából mind a két félnek fontos, tehát azoknak is, akik hátrányos helyzetben vannak, és a az érzelmi intelligencia, a későbbi társadalmi kapcsolat rendszer szempontjából, de még a tanulás szempontjából is jó azoknak, akik jobb társadalmi helyzetbőlben vannak.

[00:08:37]egy együtt másokkal egy ilyen iskolában.

[00:08:43]Említette a munkanélküliséget, a híradókban lement minden nap a sikerpropaganda, közben pedig a közelmúltban kijöttek az új számok, hogy 2016 óta nem volt ekkora munkanélküliség Magyarországon 4,9% és hogyha a közfoglalkoztatottakat is idevesszük, akkor 6,3%-ra ugrik ez az arány.

[00:09:00]Mi ennek az oka?

[00:09:05]Hát ennek egyértelműen a a összességében a gazdasági konjunktúra változás a a gazdasági konjunktúra változása az oka.

[00:09:13]Tehát az, hogy ilyen nagyon sokat javult a foglalkoztatás, ugye ez összefügg azzal, hogy végetért a nagy pénzügyi válság, utána volt egy föllendülő időszak, abban a föllendülő időszakban Magyarországra elképesztő mennyiségű Európai Uniós pénz is érkezett.

[00:09:31]ennek a hatása nagyon sokáig tartott.

[00:09:37]És és ugye sajnos a magyar kormányzat mindig egy olyan gazdaságpolitikát folytatott, ami a gazdasági ciklust erősítette.

[00:09:44]Tehát amikor fölfelé ment a gazdaság, akkor még ahelyett, hogy tartalékot volna, még túlfűtötte.

[00:09:52]És ennek a következménye, hogy amikor ez végetért, akkor a akkor most elindulunk elindultunk sajnos lefelé.

[00:10:04]De itt számos elő egyéb tényezőt is érdemes megemlíteni.

[00:10:06]Ugye az egyik az Európai Uniós pénzek hiánya, tehát a magyar gazdasági növekedést azt azt igen jelentős mértékben korábban az Európai Uniós források biztosították.

[00:10:22]Most a másik, ami nagyon-nagyon lényeges, hogy hogy ezeket a forrásokat ugyanakkor hosszú távon nagyon rosszul, hosszú távon nézve nagyon rosszul használta föl a a magyar gazdaság, vagy a magyar gazdaságpolitika, mert nagyon sok olyan beruházásra fordította, ami nem termel hozamot.

[00:10:42]Tehát ugye ezek a külső forrásoknak akkor van értelmük, hogyha növelik a termelékenységet, növelik a hatékonyságot.

[00:10:51]Ha teljesen értelmetlen beruházásokra mennek el, akkor itt nem csak az történik, hogy hogy fölépülnek értelmetlen dolgok, mondjuk most ugye a stadionok tömege, hanem hanem az is történik, hogy hogy ezeknek a fenntartási költsége is forrást von el, ahelyett, hogy új forrást termelne.

[00:11:16]És hát maga a gazdaságba való állami beavatkozásnak az a rendkívüli mértéke, ami Magyarországon megvalósult, az az is igazából hátráltatja.

[00:11:30]Tehát az, hogy előrejutni kapcsolatokkal és korrupcióval lehet, és nem a piaci versennyel, ez is lassítja a fejlődést.

[00:11:42]És mondanék még egy tényezőt, ami ami a szegénység és a szegénység elleni küzdelem szempontjából különösen fontos, hogy hogy az elmúlt 15 évben rettenetesen sok forrást vontak ki a azokból a a tulajdonképpen a társadalmi infrastruktúrából, azokból a azokról a területekről, ahol amelyek hosszú távon határozzák meg a fejlődést, tehát az oktatás, az egészségügy, a környezet és a és részben a a fizikai infrastruktúra egy része is, mondjuk itt a a távolabbi területek közlekedése, és még ide sorolnám a területfejlesztést is.

[00:12:34]Tehát az történt, de beszéltünk a vízgazdálkodásról is.

[00:12:37]Tehát az történt, hogy egy rövidtávú bérnövek bérnövelés és közvetlen jóléti intéz Erre majd térjünk vissza, hogy alapvetően a középosztályt szolgáló vagy a magasabb jövedelműeket szolgáló jóléti intézkedéseket jelentős részben abból finanszírozták, hogy kivontak forrásokat ezekből a hosszútávon lényeges területek területekből és És ez végletesen leromlottak ezek a szolgáltatások.

[00:13:15]És ez megint csak ugye a a szegényeken üt egyet, mert egy középosztálybeli vagy egy felsőbb osztálybeli, aki több juttatást kap, ő el fog tudni menni magánegészségügybe, tehát nem kell az összeomlott magyar egészségügyet látogassa, be tudja adni a gyerekét egy bármilyen iskolába, magániskolába, egyházi iskolába, bárhová.

[00:13:30]Nyilván ezt mélyszegény vidéken nem lehet megtenni, de most vegyünk egy olyan példát, hogy valaki mondjuk borsodban, peremvidéken lakik, ne adj isten roma származású, és szeretne valahogyan munkát találni.

[00:13:46]Milyen esélye van ma egy ilyen magyar állampolgárnak?

[00:13:51]Hát elég rosszak az esélyei.

[00:13:54]Ugye az első kérdés az, hogy egyáltalán el tud-e jutni bármilyen munkahelyre?

[00:14:00]fizikailag el tud-e jutni pont Borsod megyében, de mondhatnám példaként Békés megyét is.

[00:14:08]Borzasztó nehéz a azokból a településekből, amelyek akár csak 20-30 km-re vannak a munkahelytől munkába jutni.

[00:14:17]Ráadásul az alacsony iskolai végzettségűek számára többnyire több műszakos munka adódik.

[00:14:24]Tehát olyan helyen, ahol ö mondjuk csak napi két buszpár van a az, ami az iskolakezdéshez igazodik, akkor onnan nem lehet eljárni dolgozni, ha valakinek nincs autója, csak a csak a közmunka marad.

[00:14:41]vasútoldalakat zártak be, ugye maradt a buszközlekedés, és azt mondja, hogy ha reggel 8-ra kell iskolába menni, meg délután 4-5-kor hazamenni az iskolából, akkor az nem kompatibilis azzal, hogy mondjuk a gyárba 6-tól kettőig van így van vagy akár munkaprogram, vagy kettőtől 10-ig, vagy éjszaka hajnalban hajnali hazamenésre van.

[00:15:01]Tehát ez ez rengeteg helyen van ez, hogy hogy egyszerre nem nem lehet eljutni.

[00:15:07]És akkor de ehhez jön az is, hogy és egyáltalán milyen lehetőségek vannak a környéken, milyen iskolai végzettségű emberek számára van munkahely és így tovább.

[00:15:19]Most ugye említette a romákat itt jön a munkahelyi diszkrimináció kérdése.

[00:15:26]Abszolút erre gondoltam.

[00:15:26]Igen, erre szerem volna kérni.

[00:15:28]amikor például helyi járási munkaügyi hivatal vezetőkkel beszéltem, és megkérdeztem őket, ez a közmunka csúcsám volt, megkérdeztem őket, hogyha azt a pénzt, amit az elmúlt öt évben közmunkára elköltöttek az adott járásban, ilyen hátrányos helyzetű járásokról volt szó, azt ő dönthette volna el, hogy mire költi, de szigorúan foglalkoztatás bővítés célból.

[00:15:57]akkor ő mire költötte volna.

[00:15:57]És voltak sokan, akik azt mondták, hogy ők a közmunkára, de érdekes volt, hogy mindenki más ugyanazt mondta, közlekedésfejlesztésre költöttem volna, hogy nem is kéne itt közmunka, ha el lehetne jutni a munkahelyekre.

[00:16:17]Tehát ez egy lényeges dolog.

[00:16:19]De visszatérve a romák esetére, azt látjuk, és itt az EFÁ-nak, ez egy európai szervezetnek van egy nemzetközi roma felv felmérése, abból abból is azt látjuk, hogy miközben javult a foglalkoztatás a korábbi években Magyarországon, most sajnos romlani fog.

[00:16:44]Reméljük, hogy csak rövid ideig.

[00:16:44]Ö de ennek a javulásnak az ellené javulás ellenére a a megkérdezett romák arról számoltak be, hogy hogy a munkahely keresésben, a munkahelytárásban egyre nagyobb diszkriminációt érzékelnek.

[00:17:01]Ha már ott vannak egy munkahelyen, akkor akkor ez kevésbé, de de a munkahelykeresésben ez fönn áll.

[00:17:11]És ugye Magyarországon is végeztek ezzel kapcsolatos kísérleteket.

[00:17:16]Például ugye egy nagyon fontos kutatás volt, hogy jellegzetes roma névvel küldtek be jelentkezést állásokra, és hát megfigyelhető volt, hogy akár jobban képzett és minden egyéb szempontból előnyösebb önéletrajzzal rendelkező, de de jellegzetesen Roma nevű jelentkezőket sokkal kevésbé hívtak be interjú úra mit gondol a közfoglalkoztatásról?

[00:17:49]Igen.

[00:17:49]A közfoglalkoztatás egy nagyon ellentmondásos intézmény.

[00:17:54]Sok múlik a körülményeken.

[00:17:57]Tehát, hogy mondjak egy példát a a társadalmi egyenlőtlenségek elleni harc egyik bajnok, egy nagyon neves most már elhunt brit kutató, Anthony Atkinson, aki rengeteget foglalkozott ezzel a kérdéssel.

[00:18:16]Ő például lelkes híve volt a közfoglalkoztatásnak.

[00:18:20]Azért említem az ő nevét, mert magyarul is megjelent a egyenlőtlenségek elleni könyve.

[00:18:25]Két nagyon fontos különbséggel a magyar közfoglalkoztatási rendszerhez képest.

[00:18:31]Az egyik, hogy a közfoglalkoztatottok is minimálbért kapnak.

[00:18:36]A másik pedig az, hogy piaci munkahelyen dolgoznak, nem elkülönítve csinálnak adott esetben valamilyen nem túl értelmes munkát.

[00:18:45]Az, hogy öt közmunkás fog egy darab seprűt, és egész délelőtt sepregetnek mondjuk 5 m járdát, az nyilvánvalóan totálisan értelmetlen.

[00:18:54]De tudunk olyan programról, ahol mondjuk zöldséget termesztenek a helyi iskolák konyhája számára.Igen.

[00:19:06]Tehát ki lehet ezt jól is találni, nem?

[00:19:07]Hát van erre lehetőség is, és valóban hozzáteszem, és ugye előbb említ, vagy korábban említettem azt, hogy hogy ugye a szegények, munkanélküliek is szeretnének értelmes munkát csinálni.

[00:19:20]Tehát én korábban közmunkások körében folytattam olyan kutatást, ahol az ő szubjektív jólétükre is rákérdeztünk.

[00:19:25]És az derült ki, természetesen a munkanélküliek hogyha ha figyelembe vesszük azt is, hogy kisebb a jövedelmük, tehát annak a hatását kiszűrjük, sokkal elégedetlenebbek az életükkel, mint akiknek van munkájuk.

[00:19:40]De a közmunkásoknál pontosan mérhető volt, hogyha ő úgy gondolta, hogy értelmes munkát csinál, akkor sokkal elégedettebb volt, mintha úgy gondolta, hogy fölösleges munkát csinál.

[00:19:55]De természetesen a piaci munkahely volt ilyen szempontból a legpozitívabb.

[00:20:01]Igen, erre számos próbálkozás volt.

[00:20:05]És én elég sok ilyet meg is meg is vizsgáltam.

[00:20:09]Tehát ez volt az egyik fő kutatási területem.

[00:20:11]Ö az egyik, hogy az állam egyáltalán nem biztosított forrásokat arra, hogy hogy például megfelelő szakértelmű munkavezetők legyenek, a munkaszervezés ugye egy mondjuk egy kisebb egy kisvárosban, hát ha ha van 100 munka nélküli, akit közmunkában akarnak foglalkoztatni, hát az egy magyarországi viszonylatban mérve az egy középűz üzem, ahol egy átlagos középüzemben körülbelül 10% az adminisztratív személyzet, a munkavezetők, a a a különböző ilyen funkciókat ellátok.

[00:20:52]Ugye erre semmilyen forrás nem volt.

[00:20:54]Ugye alkalmanként Európai Uniós pályázati forrásokból ezt ki lehetett egészíteni.

[00:21:03]De többnyire többnyire nem.

[00:21:03]És általában azt tapasztaltuk, hogy minél szegényebb egy település, annál kevésbé tudott ilyen innovatív megoldásokat kitalálni, mert annál kevesebb volt az olyan ember, aki ezt meg tudja szervezni és össze tudja rakni.

[00:21:19]És hát azt is láttuk, hogy hogy végül is ennek a közfoglalkoztatásnak a a kis településeken az az a kormányzat szempontjából nézve a fő funkciója az volt, hogy egy ilyen hűbéri rendszerben tartva a közmunkásokat biztosítsa az ő politikai lojalitásukat.

[00:21:42]Tehát a közmunkát azt eszközként használták arra, hogyha te nem támogatod a polgármestert, nem oda szavazol, akkor megnézheted, hogy lesz-e közmunkád.

[00:21:55]Tehát ez konkrétan így történt, ezt láttuk ugye a szavazatára című dokumentumfilmben is, hogy zsarolták közmunkával az embereket a falvakban.

[00:22:05]Hát így van.

[00:22:05]És de és én magam is erről sok beszámolót hallottam.

[00:22:13]Ugye én nem voltam olyan ügyes, meg nem is ez a szakmám, hogy hogy emberek vállalják azt, hogy ezt a nyilvánosság előtt elmondják.

[00:22:22]De mondjuk az a hiedelem, hogy hogy a hatalom, a polgármester úgy is tudja, hogy én kire szavaztam, ez teljesen általános volt a De mert helyen be le kellett fotózni és be kellett mutatni.

[00:22:36]De de esetleg az is, hogy hogy még ha nem is volt ilyen, hogy hogy az a meggyőződés, hogy valahogy fogják tudni, mert nem tudom én meg van jelölve a szavazólap, mert mert tudják, hogy melyiket ki dobta be és így tovább.

[00:22:54]Tehát ez a hiedelem, ez nagyon-nagyon erős.

[00:22:57]Tehát a hiedelem a megfélemlítésen alapszint ez a hiedelem.

[00:22:59]Egyébként mi a kontroll forgattunk Hajdú Böszörményben és megszólaltak nekünk romák.

[00:23:04]annyi, hogy nagyon kérték, hogy az arcukat ne mutassuk, és a lábukat, a kezüket tudtuk venni, de a hangjuk hallatszik, és ömlött belőlük a panasz, és elmondták, igen, hogy zsarolták meg őket, hogy félemlítették meg őket szavazás előtt, és elmondták, hogy zsarolták őket a közmunkával is, zsarolták őket a szociális lakással is.

[00:23:26]Igen.

[00:23:26]Tehát ez egy hatalmi eszköz volt, mondjuk ki.

[00:23:28]Igen.

[00:23:28]Tehát visszatérve a közmunkára, hogy ha ez nem hatalmi eszközként működik, ha megfelelő megélhetést biztosít, ugye jelen pillanatban a közmunkásbér 50%-a a minimálbérnek.

[00:23:43]És itt ugye az a nagyon nagy probléma, hogyha egy család csak közmunkából él, akkor ebből nem tudja a munka erejét újraterni, vagy nem tudja saját magát normálisan újratermelni, és főleg nem tudja a gyerekeket méltóságteljes és megfelelő körülmények között fölnevelni.

[00:24:04]Tehát ez egy kifejezetten pusztító hatása van a következő generációkra.

[00:24:14]És akkor még azokról nem is beszéltünk, és ez nagyon lényeges, hogy akik a közmunkába se jutnak be, vagy azért, mert rosszban vannak a polgármesterrel, vagy azért, mert nincs elég közmunkalehetőség, vagy azért, mert korábban annyira megromlott az egészségük, hogy még a közmunka is sok nekik.

[00:24:35]Tehát hogy hogy csak hogy mást ne mondjak, mert ugye ilyenkor a el tudom képzelni, hogy a hallgatók egy része azonnal az alkoholizmusra vagy ilyesmire gondol, de ennél sokkal gyakoribb az, hogy kemény fizikai munkában megrokkant, porckorongsérve van, nem tud már emelni, nem tud hajolni és így tovább.

[00:24:55]Tehát mondok még valamit.

[00:24:58]Plazmázásban tönkretette a szervezetét, mert ez például borsodban egy abszolút létező jelenség.

[00:25:03]E ez hát abszolút ez is van.

[00:25:03]Ö tehát, hogy ők ebből a az egészen vérlázító 22800 Ft-ból, ugye amit azok kapnak, akik neek már lejárt a biztosítási alapú munkanélküli támogatásuk, és a közmunkára sincs lehetőségük.

[00:25:28]Hát aztán a a tökéletes nyomor.

[00:25:28]És ezeken a helyeken a a nagyon sok esetben az informális munkára sincs lehetőség, vagy csak az évnek egy nagyon rövid időszakában van rá lehetőség.

[00:25:42]Tehát nyáron még el lehet menni napszámba, de a télból szörnyű.

[00:25:50]És és hát akkor itt mindenképp érdemes beszélni, hogy egy a egy csak részben a témát váltva, hogy a gyerekek utáni támogatások.

[00:26:06]Erre mindenképp ki akartam térni.

[00:26:06]A bevezetőben mondtam is, hogy 2008 óta a változaton a családi pótlék összege.

[00:26:12]Hadd említsem meg, hogy mennyi jó.

[00:26:12]Igen.

[00:26:14]Mind minden.

[00:26:15]Egy gyermekes család esetén 12200 Ft.

[00:26:18]12200 Ft.

[00:26:20]És akkor nyilván ez ilyen különböző lebontásban van, hogy egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13700.

[00:26:29]De most csak vegyük a a főbb számokat.

[00:26:31]két gyermekes család 13300 három vagy több gyermekes család esetén gyermekenként 16000 és tartósan beteg súlyos fogyatékos gyermeket nevelő család esetén satöbbi satöbbi 23300 üüm hát ugye azt szoktam mondani hogy most vált nagy korúvá a családi pótlék ugye 18 éve nem változott az összegel ez egészen abszurd ugye ezalatt az idő alatt az értéke a felére csökkent De ettől függetlenül is növelni kellett volna.

[00:27:04]És ugye itt jön ez a ez a teljesen szörnyű demagógia, a ami ami arról szól, hogy hogy ugye ez a munkaalapú társadalom című demagógia, hogy hát ha valaki nem dolgozik, akkor ne adjunk neki segélyt.

[00:27:29]De és ugye nem segélyalapú társadalmat akarunk építeni.

[00:27:35]Tehát ugye akkor ez azt jelenti, hogy azok a gyerekek, akik ilyen helyen élnek föl, ilyen körülmények között, nem jutnak hozzá semmihez, ami a megfelelő a fejlődéshez szükséges, a a gyerek fejlődéséhez, és biztosítjuk azt előre tulajdonképpen az egész életükre, hogy hogy hátrányos helyzetű, beteg és így tovább és így tovább.

[00:28:03]tovább rossz körülmények közt élő emberek lesznek.

[00:28:08]Ezt Szörny most mondott és és tehát én azt gondolom, hogy hogy ez a gyerekekkel szembeni legnagyobb kegyetlenség, amit ez a kormány elkövetelt, és ez mutatja, hogy hogy mekkora hazugság a ez a családbarátság.

[00:28:25]Hiszen ez nem a szülőkről szól elsősorban.

[00:28:28]az ő velük szemben is végtelenül méltá méltánytalan és igazságtalan.

[00:28:35]Tehát nem csak a gyerekek miatt rossz ez, csak a gyerekek esetében világít rá arra, hogy hogy az egész egy totális hazugságra épült.

[00:28:44]Hozzáteszem zárójelben inkább ironikusan, hogy persze a előző kormányzat számára sem jelentette a a munkaalapú társadalom nem zárta ki azt, hogy a legmagasabb régiókban munka nélkül jussanak horbilis jövedelmekhez.

[00:29:03]Úgyhogy csak ezt a szegények esetében volt elvárás.

[00:29:08]De hát ez ez úgy, ahogy van egy tökéletes tökéletes hazugság.

[00:29:10]És és még egyszer mondom, és ezt rendkívül fontosnak tartom, hogy és a kutatásban ezt sokat vizsgáltam, hogy a munkanélkül lévő, tehát van egy közhiedelem, hogy aki munkanélkül van, az igazából neki így kényelmesebb, neki így kellemesebb.

[00:29:35]Mellette fekete munkával keres, vagy csak lusta, vagy vagy bármi miatt nem akar dolgozni.

[00:29:40]Nem azt tudjuk jól, hogy a munkanélküliek ö sokkal elégedetlenebbek az életükkel, mint az akár ugyanolyan szegény vagy szegény munkával rendelkezők.

[00:29:56]Szerintem ez is része a 16 évnyi gyűlöletkeltésnek.

[00:30:01]Tehát itt gyűlölni kellett a szegényeket, a cigányokat, az ukránokat kompletten, a menekülteket.

[00:30:12]Lehetne sorolni, hogy ki mindent és és a hajléktalanokat.

[00:30:17]Tehát, hogy egyszerűen olyan csoportokat állítottak szembe a társadalommal, akik valójában kiszolgáltatottak, és szánalmat kellene érezzünk irántuk, nem?

[00:30:28]Vagy könyörületet.

[00:30:29]Hát ez egyrészt ez egyrészt teljes mértékben igaz, de hadd tegyem hozzá, hogy azért ez sajnos nem ilyen végletekig fokozva korábban is volt.

[00:30:40]Tehát ez a magyar társadalmat átszövő cigányellenesség, ez ez a rendszerváltása után rendkívüli mértékben erősödött meg a a munkanélküliség elterjedésével párhuzamosan.

[00:30:55]Ez bizonyos fokig eszközévé vált a ez a rasszizálás eszközévé vált a munkáért folyó harcnak.

[00:31:05]Tehát ugye ez egy eszköz lehetett a nem romák számára, hogy mag a a a romák kiszorítása.

[00:31:11]Tehát csak azt akarom mondani, hogy hogy ez nem teljesen új jelenség.

[00:31:16]Itt inkább az történt, hogy hogy ezekre a negatív jelenségekre épített az előző kormányzat tudatosan és fokozta nagyon nagy mértékben.

[00:31:29]A cigányok helyzetét egyik kormány sem rendezte a rendszerváltás óta, csak a gyűlöletkelt és ugye most került plakátokra, vagy most került erőteljesen a a médiába.

[00:31:39]Így van.

[00:31:39]Így van.

[00:31:39]Ö és hát ez biztos, hogy a hogy egy társadalomnak a a szolidaritás negatív színben való feltüntetése az biztos, hogy nem tesz jót.

[00:31:53]Úgyhogy valószínűleg ez egy évtizedes feladat lesz a magyar társadalomban a a szolidaritásnak a a visszaépítése, ami természetesen létezett, de bizonyos sokig ellenfél volt a hatalom számára.

[00:32:10]Tehát azt gondolom, hogy hogy ezt újra helyre hozni ez egy hosszabb hosszabb idő.

[00:32:19]Hogy lett az, hogy a KSH 2019 és 2024 között jelentősen alulmérte a gyermekszegénységet.

[00:32:29]2020-ban az jött ki, hogy 9,5%.

[00:32:33]Majd korrigálás után kiderült, hogy hoppá, hoppá, bocsika 20,9.

[00:32:35]Igen.

[00:32:38]Duplá, több mint duplája.

[00:32:38]Igen.

[00:32:38]Az történik, hogy hogy a adatfelvételek során az emberek gyakran emlékeznek rosszul arra, hogy pontosan mennyi volt a jövedelmük az előző évben, vagy akár az előző hónapban.

[00:32:50]És sokszor van az, hogy olyan értékeket, amikről lehet tudni, hogy nem jók.

[00:32:58]Tehát mondjuk előbb elemlítette a családi pótlékot, tehát valaki rosszul emlékszik, és akkor azt mondja, hogy én 10000 Ft-ot vagy 15000et kaptam, miközben valójában nem tudom 1200 200 volt és akkor ezeket a KSH korrigálja és egy és sok ilyen tétel van a minimálbértől kezdve a bizonyos kötött juttatásokig.

[00:33:25]ö ezt a fajta korrigálást ö régóta, tehát ezt évtizedek óta és minden statisztikai hivadal csinálja különböző szakmai színvonalon, tehát van aki jobban van, aki ahol kevésbé jól.

[00:33:38]És úgy sajnos ez a beavatkozás lehetőséget teremt arra is, hogy hogy ha ha manipulálni akarják az adatokat, vagy mondjuk azt, hogy nagyvonalúan kezelik ezt a korrekciót, akkor egyszer csak mondjuk, és amennyire itt most nyomon lehetett követni ezt a valamilyen módon az adózással és a nettó és bruttó jövedelemmel való játékkal történt itt valami aminek hatása ára hát nyilvánvaló módon értelmezhetetlen kiugrások történtek a a jövedelemstatisztikában pont a szegénységi küszöb környékén.

[00:34:25]És ugye ez is egy kicsit rávilágít arra is, hogy ezek a nagyon egyszerű mérőszámok, hogy hány forttól tekintünk valakit szegénynek, nem is annyira jók, mert nagyon könnyű könnyű ezekkel visszaélni.

[00:34:39]Itt mindenféleképpen szükség lesz arra, hogy a a központi statisztikai hivatal gyakorlata átfogóan felülvizsgálatra kerüljön.

[00:34:49]Engedjem meg, hogy újságíróként azért gyanakodjak, tehát hogy azt mondja, hogy mindenhol van ilyen korrekció, de hát azért a duplája, szóval, hogy ott ott valamit nagyon el kellett mérni, vagy nagyon tehát, hogy na az embernek ez gyanús, nem?

[00:35:01]Ja, de abszolút persze nem én ezt csak pont pont erről beszélek, hogy hogy más országokban ez a korrekciós gyakorlat le van írva, hogy mit csinálunk.

[00:35:11]Tehát le van írva pontosan.

[00:35:13]Nem, nem, hát nem derült ki.

[00:35:15]Ez azóta se derült ki.

[00:35:15]Én is azt gondolom, hogy itt valami nem korrekt eljárás zajlott le.

[00:35:23]amibe nem lehet bele.

[00:35:23]Tehát most se tudjuk, hogy mi történt.

[00:35:25]Lezajlott egy korrekció, hatalmas változások voltak, és hozzáteném, hogy hatalmas változások voltak a publikált roma szegénységi és munkanélküliségi adatokban is.

[00:35:41]Tehát ez így tulajdonképpen követhetetlen.

[00:35:44]És miután most sem tudjuk, hogy hogy mi történt, most sincs okunk arra, hogy készpénznek fogadjuk el ezeket az adatokat.

[00:35:56]Tehát valószínűleg meg lettek szépítve.

[00:35:58]Ha megrendül a hitünk abban, hogy a KSH valós adatokat hoz ki, akkor miben bízhatunk?

[00:36:06]Igen, hát ez egy ez egy ez egy komoly kérdés, és és hát ezért mindenféleképpen szükség van a KSH szavahihetőségének a a helyreállítására.

[00:36:22]Semmiképp azért az nagyon fontos, hogy én semmiképp nem vetíteném ezt rá a teljes intézményre.

[00:36:27]Tehát én egészen biztos vagyok benne, hogy a KS-ban dolgozók nagyon alapos és korrekt szakmai munkát végeznek.

[00:36:36]Itt ez egy szűk körű beavatkozás lehetett, de de még azt sem zárom ki, hogy hogy egy fatális szakmai hiba.

[00:36:49]Beszéljünk arról, hogy az Orbánkormány miért merítette ki a családtámogatást az adókedvezményekben.

[00:36:59]Szinte szinte csak az adókedvezményekben.

[00:37:02]Itt behoznék egy fogalmat, amit valószínűleg a hallgatók már más már más sokszor hallottak, de rendkívül találó.

[00:37:09]Ugye ez Ferge Zsuzsa ugye a magyar szociálpolitika nagy asszonyának a a kifejezése a perverz újraelosztás, ami azt jelenti, hogy a társadalmi újraelosztás folyamatában a magasabb jövedelműek nagyobb támogatást kapnak, mint az alacsony jövedelműek.

[00:37:35]nem arányaiban, hanem abszolút értelemben.

[00:37:37]Tehát nyilván az összjövedelemhez képest a szegények több társadalmi támogatásban részesülnek, de a teljes összegében nem.

[00:37:45]És ebben volt egy tudatos társadalompolitika.

[00:37:51]És itt ha hadd mondjam azt, hogy hogy ebben sajnatos módon társadalomkutatók is dicselen szerepet játszottak.

[00:38:01]Kopria nevét említeném, akinek a ugye az elmélete az volt, hogy hogy elsősorban a középosztályt kell a gyereknevelésben támogatni annak érdekében, hogy megerősítsük a középosztályt.

[00:38:18]És ebből nőtt ki egy olyan támogatáspolitika, és egy olyan fajta teljesen torsz családpolitika, hogy ne támogassuk a legszegényebbek gyereknevelését abban a hiedelemben, hogy akkor ott kevesebb gyerek lesz.

[00:38:36]És hogyha mi intenzíven támogatjuk a középosztályt, és sok pénzt juttatunk nekik, akkor ott meg fog nőni a gyerekvállalási kedv.

[00:38:48]Tehát pénzzel öss összünk az gyerekeket vásárolunkkal középosztályban pénzzel ösztönözzük a gyerekást.

[00:38:56]Na most látjuk, hogy ez nem működött.

[00:38:59]Számomra egyébként érthetetlen, hiszen a 70-es évek óta próbálkozik azzal az állam, hogy pénzbeli juttatásokkal javítsa a demográfiai helyzetet.

[00:39:10]De itt kifejezetten ez volt a cél, hogy a középosztályban több gyerek legyen, a szegényeknél meg kevesebb.

[00:39:17]Na most hát ezt iszonyú régóta tudjuk, ezt rengeteg kutatás támasztja alá, hogy a végletes nyomor az nem csökkenti, hanem növeli a gyerekszámot.

[00:39:33]És ugye ezt tudjuk, hogy egy világ világtendencia a gyerekszám csökkenése.

[00:39:39]És ez a közvetlen pénzbeli juttatás, ez kifejezetten rossz eszköz.

[00:39:42]És ugye arról már beszéltünk, hogy hogy hogy az, hogy a szegények esetében pedig megvonják ezt a támogatást, annak hosszútáv katasztrofális következményei vannak.

[00:39:57]Tehát ez egy tudatos társadalompolitika volt.

[00:39:59]És általában mondhatjuk azt, hogy az elmúlt időszakban a gazdagok sokkal több támogatást kaptak, mint a szegények.

[00:40:07]Ö az egyik von az egyik ilyen a lakhatási támogatási rendszer, és ami kifejezetten a tulajdonhoz jutást támogatta azzal a tévképzettel, ezt többször hallottuk talán még Orbán Viktortól is, hogy a magyar ember az olyan sajátos, hogy ő a tulajdont szereti.

[00:40:33]ö a aminek semmilyen alapja nincs.

[00:40:35]A magyar ember, mint minden más ember a világon azt szereti, hogyha biztonságosan lakhat.

[00:40:41]És hogyha a szabályozás olyan, hogy hogy ezt a tulajdont részesíti előnyben, akkor azt fogja szeretni.

[00:40:48]Ha a szabályozás olyan és a viszonyok olyanok, hogy van értelmezhető bérlakásszektor és ne menjünk nagyon messzire csak Bécsig vagy tágabban Ausztriáig, akkor azt nagyon fogják szeretni és ezzel kapcsolatosan én is végeztem kutatásokat.

[00:41:08]Az, hogy az osztrák szubjektív jólép mennyivel magasabb, mint a magyar, az részben a lakáspolitika következményen, mert még Magyarországon valaki, ha munkanélküli lesz, akkor nagy az esélye, hogy elveszti a lakását is, hogyha van lakás hitele, vagy ha magas albérleti díjat kellett fizetnie.

[00:41:27]Auszában ez föl se merül, mert attól a család tovább tud bérelni egy tanácsi lakást adott esetben.

[00:41:35]Tehát tehát ez ez egy ez egy végtelenül ö fontos tényező ebben a vonatkozásban.

[00:41:46]Tehát most a az az újraelosztásban.

[00:41:46]Most a másik, ami az újraosztásnak egy lényeges pontja ez az adórendszer.

[00:41:53]És az egy kulcsos adóra gondol.

[00:41:55]Hát az egykulcsos adóra gondolok egyrészt, másrészt a különböző adók egymáshoz való viszonyára, hiszen ugye mi nem csak jövedelemadót fizetünk, meg TB járulékot fizetünk, hanem a ugye ilyen szempontból sokkal fontosabb az áfa, a gazdagok esetében pedig a különböző ilyen-olyan típusú vagyonhoz kapcsolódó adók, és illetve a vagyonadó elkerülésének a lehetőségei.

[00:42:25]Most a budapesti intézetnek volt egy nagyon lényeges kutatása, ami azt mutatta ki, hogyha ezt mindezt figyelembe vesszük, a gyerekkedvezményeket is, a különböző adókat is, akkor a szegények fajlagosan jelentősen többet fizetnek, mint a jómódúak, hiszen az áfa sokkal magasabb, mint a mint a személyjövedelemadó.

[00:42:53]A szegények, a jövedelmüknek a döntő többségét lényegében az egészet elfogyasztják.

[00:42:59]Ugye a középosztálybeliek azok a jövedelmünk nagy részét elfogyasztják, valamennyit megtakarítanak, és a leggazdagabbak pedig a jövedelmünknek az igen nagy részét takarítják meg, vagy fordítják befektetésre, vagy költik el olyan módon, ahol nem fizetnek Magyarországon.

[00:43:19]ö áfát vesztek egy újabb birkintás ö tehát ma ott ott lehet, hogy kell áfát fizetni, de ha külföldön veszik, akkor akkor nem itthon fizetik be ezt az át.

[00:43:34]Ö de ugyanakkor a a különböző vagyonhoz és a vagyon elrejtéséhez kapcsolódó lehetőségek és a különböző tőkealapok és így tovább.

[00:43:49]Tehát az a tény tényhelyzet, hogy a társadlalmi újráosztás folyamatában az elmúlt években a magas jövedelműek összességében sokkal több állami transzferben részesültek.

[00:44:01]Teljesen abszurd.

[00:44:05]Bocsánat, egykulcsos adó van Bulgáriában, Romániában, Észtországban és Magyarországon.

[00:44:12]Többi ország adórendszerét ennyi nem ismerem.

[00:44:14]Az azért nagyon lényeges, hogy ott, ahol egykulcsos adó van vagy bevezették korábban, például Szlovákiában, ott is a legalacsonyabb jövedelemek esetében van egy adó elengedés.

[00:44:30]Tehát olyan egykulcsos adó, lehet, hogy ezekben az országban olyan, de nem vagy nem vagyok benne biztos, de olyan egykulcsos adó, ami abszolút egykulcsos.

[00:44:41]Tehát a nincs adó elengedés a legalacsonyabb sávban a mondjuk a a minimálbér környékén.

[00:44:48]Ö olyan szerintem alig alig van a világban.

[00:44:55]Csak arra céloztam ezzel a felsorolással, hogy azért ezek nem Európa leggazdagabb országai.

[00:45:01]Ja, hát a teljes mértékben így van.

[00:45:01]És ez is, de maga ez az egykulcsos adó tehát ehhez is kapcsolódik egy demagógia, hogy hogy ez az igazságos, hogyha mindenki relatíven ugyanannyi adót fizet.

[00:45:16]Na most ebben az égvilágon semmilyen igazságossági elem nincs.

[00:45:22]Tehát ez egyfajta ilyen suykolásnak az eredménye ez a tévképzet.

[00:45:24]Egyrészt ugye beszéltem az előbb arról, hogy ha már így vesszük, akkor az lenne az igazságos, hogyha az áfa nem lenne magasabb, mint a a személyvedó és és a vagyon esetében, vagy a különböző befektetések esetében annak a hozama is ugyanúgy lenne adóztatva.

[00:45:44]De hozzáteszem, hogy hát igazából a logikus az volna, hogyha a megélhetéshez szükséges összeg fölötti részt adóztatnánk, hiszen ha egyszer azt mondjuk, hogy a hogy a minimálbér, tegyük föl, hogy a minimálbér arra elég, hogy egy egyedülálló abból megéljen, ha nem lakik albérletben, akkor ha nem lakik albérletben, ha nincs egészség problémája és így tovább.

[00:46:15]Tehát és ugye ezekről már beszéltünk, akkor akkor ezt miért is kell ebből ugyanannyit elvenni, mint annak a attól, akinek tízszer ekkora a jövedelme és és és nyilván a megélhetéséhez jóval kevesebb kell.

[00:46:36]És hozzád tenném, hogy ugye a magas jövedelem nagyon ritka esetektől eltekintve, vagy ritka esetektől eltekintve nem föltétlenül a társadalomnak nyújtott nagyobb haszonnak a a következménye, hanem a jobb társadalmi helyzetnek, a jobb lehetőségnek.

[00:46:55]És akkor most a korrupciót és lopást azt hagyjuk figyelmen kívül, de általában az a a a annak a fajta jobb helyzetnek a a következménye amit egy ilyen nagyon egyenlőtlen és torzuló társadalom biztosíthat.

[00:47:19]És hozzáteszem azt is, hogy a nagyobb jövedelem az egyben nagyobb felelősség is.

[00:47:24]Ö és ugye itt megemlíteném a Polgár András friss javaslatát a a ö egy vagyonadó konstrukcióról, amit a a aminek pont ez a lényege, hogy a vagyon az elsősorban felelősséget kell, hogy jelentsen egy társadalomban.

[00:47:50]És akkor még nem beszéltünk a CsOKról, nem beszéltünk a babaváróról.

[00:47:52]szintén olyan támogatások, amelyek a gyerekhez kötik a a plusz pénzt vagy a segítséget, de ki veheti ezt igénybe?

[00:48:02]Tehát én mindig oda kanyarodok vissza, hogy nézzük meg a mélyszegényeket.

[00:48:08]Ugye hozzá kell tenni, hogy ugyanakkor jelen pillanatban nincs más lehetőség arra, hogy valaki a lakás körülményein javítson.

[00:48:16]Ö és ha már ez így így szóba jött, azért megemlíteném, ugye korábban beszéltünk a erről az európai roma adatfelvételről.

[00:48:29]Magyarországon a legrosszabb a a romák lakáskörülménye ez a fölbérés szerint 93% él túlsúfolt körülmények között.

[00:48:37]Az sehol nincs ilyen rossz adat.

[00:48:41]Tehát tehát az igény, hogy próbáljunk meg jobb helyre költözni, mondjuk a a egy valamivel jobb házba a faluban.

[00:48:52]Ez nagyon erős.

[00:48:52]És ugye ott elég olcsók a a házak, tehát nagyon sok esetben látjuk azt, hogy szegények is fölveszik ezeket a hiteleket.

[00:49:01]Vannak hitelközvetítők.

[00:49:06]Öre nagy mennyiségben.

[00:49:08]És ugye az van, hogy csak sajnos a szegények esetében nagyon sokkal sokkal több a kockázati tényező.

[00:49:16]És ezt nagyon fontosnak tartom megemlíteni.

[00:49:19]Ugye az elején volt szó erről.

[00:49:22]Tehát a szegénység az nem csak az alacsony jövedelem, hanem legalább annyira a bizonytalan jövedelem, a bizonytalanság, ami között sokkal nehezebb élni, megélni.

[00:49:31]És tehát hogyha van egy egy dolgozó szegény család, ahol ahol mondjuk, hogy a a a férfi valamilyen üzemben tud dolgozni, vagy a településen valamelyik szolgáltatónál dolgozik, mondjuk, hogy a a az anyuka közmunkán van, mert igazából nem tud eljárni, mert a gyerekek, mert akkor nem tudja megoldani a gyerekeket.

[00:50:03]Van valahány gyerek, ők tulajdonképpen azon a határon vannak, hogyha minden így megy tovább, akkor föl tudnak venni, tudnak venni egy olcsó házat, vagy föl tudnak újítani egy házat.

[00:50:16]A probléma az, hogy de mi történik akkor, ha nem jön össze a gyerek és ki kell fizetni a buntetőkamatot, tehát hogy a babaváró vagy vagy a falusoknál föl és a büntetőkattal együtt kell visszafizetni az összeget.

[00:50:31]Mi történik akkor, ha valaki megbetegszik?

[00:50:33]Mi történik akkor, ha elveszíti a munkát akár csak három hónapra, de akkor pont egy olyan időpillanban, amikor fizetni kéne, nem tud fizetni, jönnek a büntetőkamatok és így tovább.

[00:50:45]Tehát ahhoz, hogy egy ilyen hitelt vissza lehessen fizetni, ahhoz elképesztő stabilitásra és szerencsére van szükség.

[00:50:57]Ugyanakkor a magyar társadalompolitika nem hagy, és lakáspolitika eddig nem hagyott más lehetőséget egy nagyon rossz lakáshelyzet megjavítására.

[00:51:10]Emiatt nagyon sokan mennek ebbe bele.

[00:51:14]És a végén vannak egy részük megussza, hogy úgy mondjam, és jobb körülmények közé kerül, de talán többen vannak azok, akik a a akiknél ez ez súlyos kudarcal végződik.

[00:51:28]Most így az adás végéhez közeledve próbáljuk egy picit összefoglalni mindazt, ami itt elhangzott.

[00:51:36]Említettem az adás elején, hogy a kontroll sokat forgat a szegénység kérdéséről, és az egyik adás alá oda kommentelték, hogy hát miért beszélünk mi szegénységről, amikor még soha nem volt Magyarországnak olyan kormánya, amelyik ennyi családtámogatást adott volna?

[00:51:53]Most ezt akkor a közgazdás szavaival fogalmazzuk már meg, hogy hogy ez miért nem elég?

[00:52:01]Hát nem csak, hogy nem elég, hogy hát tehát egyrészt ezt a támogatást, ahogy az előbb beszéltünk róla, nagyon rossz szerkezetben adják, tehát jó a jó módúaknak adják, és akik igazán rászorulnának, azoknak pedig nem adják.

[00:52:18]azért én nem érzékelem azt, hogy ez olyan nagyon sok támogatás volna, tehát nem kiugróan magas ebből szempontból Magyarországon a a a családok támogatása.

[00:52:31]És ugye azt láttuk, hogy pont a szegények esetében azok ezek a támogatások valójában csökkentek és nem növekedtek nagyon sok esetben.

[00:52:39]Öö, és akkor még visszatérve arra, hogy tehát hogyha ezt a demográfiával akarnám összekapcsolni, hogy ha az lenne, és erre nagyon sok példa van, ha az lenne a cél, hogy több gyerek szülessen, illetve elhiszem, hogy ez volt a cél, akkor ennek az igazán jó eszköze az egyrészt a biztonság növelése, a stabil biztonságos helyzet erősítése a nők ö függetlenségének, és és ö önálló döntési lehetőségeiknek az erősítése, azoknak a szolgáltatásoknak a magas szívonalú biztosítása, hogy a gyerekvállalás és a munka összeegyezhető legyen.

[00:53:25]Iszonyú fontos a férfiak nagyobb szerepvállalása a gyerek a a gyereknevelésben.

[00:53:35]Ö mertogy most így természetesnek tekintjük, hogy hogy a gyerekgondozás az többnyire női feladat.

[00:53:42]Nyilván vannak olyan szakaszai, amikor szükségszeren igen, de de hát összességében semmiképpen.

[00:53:51]Tehát akkor, amikor ez a fajta családi biztonság növekszik, azt látjuk, hogy a világban is nő a a a gyerekvállalási kedv, vagy például pont most olvastam egy tanulmányt, hogy a az otthonolgozás a homeofice lehetősége növeli a vállalt gyerekek számát.

[00:54:14]Még akkor is az csak egy heti heti egy nap.

[00:54:16]vagy a részmunkaidő, ami szintén nem annyira népszerű Magyarországon, vagy például a szülészeti erőszak felszámolásra, mert erre kutatások vannak, hogy nő biztos, hogy hogy inkább szül többedik gyereket, másodikat, harmadikat, hogyha biztonságban szülhet, hogyha kompetensnek érzi magát szülés közben, és mondjuk nem szenved el egy 10-20 órás szülészeti erőszakot.

[00:54:40]Ez ez mind-mind hozzátartozik.

[00:54:40]Így van.

[00:54:43]Tehát tehát csak azt akarom ezzel mondani, hogy a magyar családtámogatási rendszer, hogyha komplexen nézzük a az összes vonatkozásában, hát akkor az inkább inkább a az Európában a legsilányabbak közé tartozik.

[00:55:04]és ugye ugyanazt a tévképzetet tükrözi, hogy hogy hát majd mi megvásároljuk a lojalitást.

[00:55:13]Mit vár az újkormánytól?

[00:55:16]Hú, hát mindenképp azt várom, hogy ezen a ez ezen a rengeteg fölsorolt dolgon változtasson a szegénység esetében, és most nem rövid távon, mert nyilván ez függ a a költségvetési lehetőségektől.

[00:55:34]Elsőként mindenképp azt várom, hogy valamilyen minimum jövedelem jellegű szociális támogatás legyen.

[00:55:43]Tehát ne kelljen embereknek olyan kevés pénzből élniük és különösen gyereket nevelniük, amiből lehetetlen.

[00:55:51]Tehát ezt mindenképp várom.

[00:55:51]A és az esély és mindenképp várom az oktatási rendszer radikális átalakítását, az esélyegyenlőség javítását.

[00:56:02]várom azt, hogy hogy ezekbe a nagy rendszerekbe szép lassan újra a pénzt és a fejlesztést hozzák vissza, tehát az oktatásba, egészségügybe, és amiket már az az az előbb soroltunk, ez nagyon fontos lenne.

[00:56:22]Ö azt várom, hogy hogy egy szolidáris társadalompolitika és szociálpolitika legyen, ami és ebben nagyon fontos a szociális munkával foglalkozóknak a nagyobb megbecsülése és a szociális munka rendszerének a a fejlesztése, a családgondozás és a és a a munkanélküli, tehát a munkaközvetítő rendszerek egymáshoz közelítése.

[00:57:01]Rengeteg rengeteg feladatal nem is tudnám sorolni.

[00:57:05]Ö és és rendkívül lényeges a lakáspolitika radikális átalakítása a tulajdonszerzés helyett.

[00:57:15]A bérlakás, egyrészt a bérlakás építés támogatása, másrészt a magánbérletek támogatása.

[00:57:27]Ugye az Orbán kormány megszüntette a a lakásfenntartási támogatás országos rendszerét.

[00:57:33]Ezt ezt is vissza kéne hozni.

[00:57:37]És hát mindenképp várok egy várnék egy valódi esélykiegyen területfejlesztési politikát, ami jelen pillanatban nincs.

[00:57:48]Ugye ennek része az önkormányzati autonómia helyreés.

[00:57:50]Tehát most hagyna hagyd nekem időt, akkor nem is tudom mennyi ideig tudnám sorolni, és biztos ki is hagytam lényeges dolgokat.

[00:57:58]Én pedig várok végre egy olyan kormányt, amelyik nem a saját négy éves ciklusában gondolkodik, hanem hanem távlatokban, mert azokat a dolgokat, amikről ma beszéltünk, megjavítani az nem négy év.

[00:58:12]Radó Péter oktatáskutató volt a stúdiónkban, és azt mondta, hogy szerinte csak az oktatást azt egy olyan 30 év visszaállítani, úgyhogy reméljük, hogy tudnak távlatokban gondolkodni.

[00:58:23]Nagyon szépen köszönöm, hogy eljött hozzánk és segített megvilágítani a szegénység mögött zajló folyamatokat.

[00:58:27]Köszönöm a lehetőséget.

[00:58:27]Önöknek köszönjük a figyelmet.

[00:58:30]Ha tehetik, akkor támogassák a munkánkat a Tabula Ráze média Alapítványon keresztül, és iratkozzanak fel a YouTube csatornánkra, kövessenek minket a Facebookon, ha igazán kíváncsiak a valódi kérdésekre, mert mi mindig ezekről beszélgetünk.

[00:58:45]Viszontlátásra!

[00:58:47]kontrol.hu, Eljött az ideje.