„Értünk dolgozzanak a vendégmunkások, ne helyettünk” // Földi Miklós munkapszichológus
- 100-120 ezer vendégmunkás van Magyarországon, egyre több ázsiai érkezik, miközben a magyar munkaerő elöregedés és kivándorlás miatt fogy.
- A hiányt belső mobilitás hiánya, alacsony bérek, a szakipari képzések lemaradása és a munkaerőpiacba vetett közbizalom összeomlása súlyosbította.
- A minősített munkaerő-kölcsönzési rendszer mennyiségi alapon, privilegizált piacot hozott létre, kiszorítva a kisebb szereplőket és visszaéléseket generálva.
- Gyakoriak a visszaélések: hamis ígéretek, kiválasztás hiánya, becsapott munkavállalók, akik schengeni vízummal gyakran továbbállnak Nyugat-Európába.
- A TISZA Párt a rendszer megszüntetését ígérte, de szakmai egyeztetések után a változások időpontja bizonytalan.
- Földi Miklós szerint a rendszert nem megszüntetni, hanem minőségi alapú akkreditációval, a munkaügyi központok átalakításával és a piaci verseny visszaállításával kell megreformálni.
- A vendégmunkásoknak a magyar munkaerőpiacot kell támogatniuk, nem helyettesíteniük, a magyarokat magasabb hozzáadott értékű munkákhoz segítve.
„Értünk dolgozzanak a vendégmunkások, ne helyettünk." – Földi Miklós
Részletes összefoglaló megjelenítése
A vendégmunkások magyarországi jelenlétének okai és előzményei
A beszélgetés alapján jelenleg 100-120 ezer külföldi vendégmunkás tartózkodik Magyarországon. Közülük körülbelül 40 ezer fő Ukrajnából és Szerbiából érkezett, de az utóbbi időben jelentősen emelkedett az Ázsiából – elsősorban a Fülöp-szigetekről, Indiából és Vietnámból – érkezők száma.
Földi Miklós hangsúlyozta, hogy a témáról nem politikai vagy ideológiai csatározások mentén, hanem szakmai alapon érdemes beszélni. Fontosnak tartotta tisztázni, hogy a vendégmunkás, az illegális migráns és az embercsempészet fogalmai ne keveredjenek össze.
A vendégmunkások iránti igény kialakulását több tényezőre vezette vissza:
- Elöregedő társadalom és kivándorlás: 2015-ig visszamenőleg egy olyan folyamat indult el, hogy nagyon sok magyar hagyta el az országot. Európa-szerte jellemző az elöregedő társadalom, ami Magyarországon is éreztette hatását.
- A munkaerő elfogyása: 2015 után az ország gazdasági motorja működött, de egyszerűen elkezdett elfogyni a munkaerő. A magyar oldalról az rajzolódott ki, hogy a kivándorlók nem tértek vissza.
- Hiányzó foglalkoztatáspolitika: Nem volt olyan átfogó foglalkoztatáspolitikai program, amelyben az emberek látták volna a lehetőséget a tisztességes bérért való munkavégzésre.
- A 2008-2009-es válság utóhatása: A gazdasági válság után hirtelen megemelkedett a munkanélküliség. A 2010-ben hivatalba lépő kormány próbálta ezeket a tömegeket felszívni, de a program tűzoltásnak jó volt, hosszú távú stratégiának azonban nem volt nevezhető. Aki bekerült a programba, gyakorlatilag azóta is ott van.
- Beruházások munkaerőigénye: Rengeteg külföldi beruházást hívtak be az országba, amelyek szintén munkaerőt igényeltek, tovább növelve a keresletet.
„Volt egy hazai kereslet, amit nem tudott a magyar munkaerőpiac kielégíteni, és mellette volt még egy csomó külföldi beruházás, ami új igényeket teremtett." – Földi Miklós *
A magyar munkaerőpiac strukturális problémái
A belső migráció hiánya és a bérkérdés
A szakember szerint a magyarok jellemzően nem költöztek az országon belül munkalehetőség miatt. Ha már megmozdultak, akkor inkább külföldre mentek, mert 20% helyett 100%-os többletbért is kaphattak. Ahogy fogalmazott:
„Ha már megmozdulok, akkor megyek oda, ahol jóval többet fizetnek." – Földi Miklós *
A béremelés önmagában nem jelentett tartós megoldást. A tanulmányok szerint a kizárólagos béremelés hatása körülbelül három hónapig tart. Ráadásul a magasabb fizetésért gyakran aránytalanul több munkát vártak el, ami újabb elégedetlenséghez vezetett.
Hiányszakmák és az oktatás lemaradása
Földi Miklós szerint szinte az összes szakipari állás hiányszakmává vált: a hegesztőtől kezdve a kőművesen, lakatoson, villanyszerelőn keresztül. A jó mesteremberek vagy kimentek külföldre, vagy elérhetetlenné váltak. Az oktatási és képzési rendszer nem tudta lekövetni ezeket a változásokat.
Leszakadás és társadalmi mobilitás
Sok ember gazdasági okokból olyan szintű leszakadást élt meg, hogy egyszerűen kiszorult a munkaerőpiacról. Hiányzott a társadalmi mobilitás is: lehettek volna szabad munkaerőtartalékok bizonyos régiókban, de sem a struktúra, sem a pénzügyi lehetőségek nem voltak adottak ahhoz, hogy az ország másik végébe eljussanak dolgozni. A cégek sem tudták biztosítani ezt a mobilitást.
Bizalomvesztés
A munkapszichológus generációjának személyes tapasztalatára is utalt: rengetegen érezték úgy, hogy cserben hagyták őket, nem tudtak itthon boldogulni a szakmájukban vagy az álmaik szerint. Sokan elhagyták a szakmájukat, kimentek külföldre, vagy kényszerből más munkát vállaltak. Ez a közbizalom teljes elvesztéséhez vezetett a munkával kapcsolatban.
„Az embereknek így teljesen elveszett az a közbizalom, ami ahhoz kapcsolódik, hogy itt élni lehet és boldogulni lehet, és egy normális munkával lehet dolgozni." – Földi Miklós *
A minősített munkaerő-kölcsönzési rendszer kialakulása és torzító hatásai
A rendszer létrejötte
Amikor a kormány szembesült a munkaerőhiánnyal, ahelyett hogy csillapította volna a problémát, még rá is tett egy lapáttal: több mint 1000 milliárd forinttal támogatta a külföldi beruházásokat, miközben már látható volt, hogy elfogy a munkaerő. Ekkor hozták létre az úgynevezett minősített munkaerő-kölcsönzés rendszerét.
A rendszerbe való bekerülés feltételei között szerepelt:
- Legalább 50 millió forint jegyzett tőke
- Az előző évben legalább 500 fő alkalmazása (később 1000 főre emelték)
- A kiválasztott cégek könnyített megoldásokkal találkoztak (munkavállalási engedély, vízumkiadás egyszerűbbé vált)
A privilegizált piac kialakulása
Földi Miklós szerint a rendszer egy ördögi kört hozott létre: a létszámfeltételt egy idő után már csak úgy lehetett teljesíteni, ha valaki külföldről hozott be embereket, de külföldről csak az hozhatott be embert, aki minősítést kapott. Így a rendszer privilegizált piaccá vált.
„Gyakorlatilag egy ördögi kör keletkezett, tehát mondjuk ki, hogy ez egy privilegizált piaccá vált." – Földi Miklós *
Aki az elején bekerült – vagy akit be akartak tenni – az bekerült, de rengeteg tisztességes piaci szereplő, átlagos kölcsönző cég kiszorult a rendszerből. Ők vagy alvállalkozóként csatlakoztak be és fizettek különböző díjakat, vagy tönkrementek.
A szakember kritikája szerint a rendszer minőségi szempontok helyett kizárólag mennyiségi szempontok alapján határozta meg, hogy ki alkalmas a feladatra. Jelenleg 29 cég rendelkezik ilyen minősített munkaerő-kölcsönzői engedéllyel.
Visszaélések és piaci torzulások
Földi Miklós konkrét példákat is említett a visszaélésekre:
- Hiányzó kiválasztás: A toborzás során nem történt meg a munkavállalók megfelelő kiválasztása. Mennyiségi alapon mindenki jöhetett, aki megfelelt a nemzetiségi kritériumnak.
- Hamis toborzóígéretek: Olyan pénzeket és állásokat ígértek a munkavállalóknak, amelyek nem valósultak meg.
- Szélnek eresztett munkavállalók: Volt olyan cég, amelyik a munkába állást sem tudta biztosítani a beérkező embereknek.
- Félretájékoztatás: A munkáltatók gyakran szembesültek azzal, hogy a munkavállalóknak teljesen mást ígértek (pl. gyümölcsszedést gyári munka helyett, magasabb bért), mint amit a munkáltató kért.
„Én személy szerint is szedtem össze parkból síró ázsiait, hogy vele most mi lesz, mert azt mondták neki, hogy menjél, ahova akarsz, nincsen munka." – Földi Miklós *
A szakember hangsúlyozta, hogy voltak olyan cégek is, amelyek tisztességesen próbálták működtetni a rendszert, de sajnos ők voltak kisebbségben. A rendszer gyakorlatilag pénzügyi vállalkozássá vált, amely nem a magyar munkaerőpiac megsegítését szolgálta, hanem egy öncélú, sok szempontból káros gazdasági migrációt eredményezett.
A vendégmunkások helyzete és a schengeni vízum problémája
A becsapott munkavállalók gyakran kétségbeesett helyzetbe kerültek: jogi segítségnyújtás nélkül, 10 000 kilométerre az otthonuktól, egy idegen országban. Mivel Magyarország schengeni vízumot állított ki számukra, sokan továbbálltak Nyugat-Európába. A szakember szerint volt olyan pletyka, hogy a vietnámiak már Ferihegyen továbbálltak, ezért kezdtek inkább a Fülöp-szigetekről toborozni, mert ők „tisztességesebbek" voltak abban az értelemben, hogy megérkeztek Magyarországra.
Földi Miklós azonban óvott az általánosítástól: nem egy nemzetiségről lehet ilyen véleményt mondani, hanem a behozó cégek felelősségét hangsúlyozta. Több olyan céget is ismer, amely évek óta problémamentesen dolgozik vietnámi munkaerővel, fluktuáció nélkül.
A jövő: reform vagy megszüntetés?
A TISZA Párt álláspontja és a szakmai vélemény
A sok botrány miatt a TISZA Párt programjába is bekerült a minősített munkaerő-kölcsönzési rendszer megszüntetése. Az eredeti, 200 oldalas program szerint június 1-től megszüntették volna a rendszert, de a G7 cikke szerint az új kormány szakmai szervezetekkel egyeztet a kérdésről, így a változások időpontja bizonytalan.
A TISZA szerint 400 000 hadra fogható magyar munkaerő-tartalék van az országban. A KSH legfrissebb adatai szerint márciusban körülbelül 220 000 munkanélküli volt, és durván 180 000 inaktív személy, aki nincs is a munkaerőpiac közelében.
Földi Miklós egyértelmű álláspontja: a rendszert nem kidobni kell, hanem átalakítani.
„Azért, mert valami rosszul működik, ez nem azt jelenti, hogy a rendszer maga rossz." – Földi Miklós *
A javasolt reform irányai
A szakember egy többlépcsős, komplex reformot vázolt fel:
-
A munka értékének visszaadása: Társadalmi kommunikációt kell indítani arról, hogy fontos itthon dolgozni és élni.
-
A munkaerőpiaci igények felmérése: Meg kell kérdezni mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat – különösen azokat, akik nem dolgoznak, hogy miért nem teszik.
-
A munkaügyi központok átalakítása: A jelenlegi leterhelt adminisztrációs központok helyett „job hub"-ként működő lehetőségcentrumokat kell létrehozni, digitalizált, egyszerűsített adminisztrációval. Példaként említette a linzi vasúti pályaudvar alagsorában látott jobcentrumot.
„Ha valami nehéz, akkor alapvetően is le vagyok terhelve, akkor nem csinálom meg. Ha valami egyszerű, könnyű és egyszerűvé teszik, jobban élek a lehetőséggel." – Földi Miklós *
-
Képzések és társadalmi programok: A magyar munkaerő reintegrációját kell segíteni, ami időigényes folyamat.
-
A piac önszabályozó képességének visszaállítása: Vissza kell engedni a kiszorult szereplőket, hogy újra egészséges versenypiac alakuljon ki.
-
Minőségi alapú akkreditációs rendszer: Olyan rendszert kell létrehozni, amely minőségi alapon engedi be a szereplőket, folyamatos szakmai követéssel.
A vendégmunkások jövőbeli szerepe
Földi Miklós szerint szükség lesz vendégmunkásokra, de nem a jelenlegi formában. A vendégmunkásoknak a magyar munkaerőpiacot kell támogatniuk, nem helyettesíteniük. Ahogy fogalmazott:
„Értünk dolgozzanak a vendégmunkások, ne helyettünk." – Földi Miklós (a műsor címében is szereplő idézet) *
A cél az, hogy a magyar munkavállalókat minél magasabb hozzáadott értékű munkákhoz segítsék hozzá, míg az alacsonyabb hozzáadott értékű munkákra – amelyek az életszínvonal növekedésével is megmaradnak – lehet vendégmunkásokat alkalmazni. Példaként említette az egészségügyet, ahol Hegedűs Zsolt miniszter tanulmánya szerint 30-40 ezer ember hiányzik: először meg kell nézni, hogy ezt mennyiben lehet magyarokkal feltölteni, és csak a fennmaradó hiányt pótolni külföldiekkel – például a világszerte elismert fülöp-szigeteki egészségügyi képzettséggel rendelkező munkavállalókkal.
A szakember hangsúlyozta: a vendégmunkások alkalmazása nem magyar sajátosság, Nyugat-Európában is ebbe az irányba megy a világ, és minket is érintenek ezek a társadalmi és strukturális változások. A probléma nem magával a vendégmunkás intézményével van, hanem azzal a gyakorlattal, ahogyan Magyarországon megvalósult.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „szoztél okokimat" – Valószínűleg „szociális okok miatt" lehetett az eredeti kifejezés, de a kontextusból sem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
- „OC gazdasági motorja" – Feltehetően „a gazdasági motorja" vagy „az ország gazdasági motorja" lehetett.
- „a múlyakat teremtett" – Valószínűleg „új igényeket teremtett" lehetett az eredeti szöveg.
- „Csajországban" – A kontextus alapján valószínűleg Csehországról van szó.
- „vigen eldolgozik" – Feltehetően „évek óta kiválóan dolgozik" vagy hasonló kifejezés lehetett.
- „Linci vasati pályudvaron" – A linzi vasúti pályaudvarról van szó.
- „tc szerőket" – Valószínűleg „toborzó cégeket" vagy „közvetítő cégeket" jelenthet.
- „marra klasszul" – Feltehetően „amúgy klasszul" vagy „amire klasszul" lehetett.
- „mod vanra" – A kontextus alapján nehezen rekonstruálható, valószínűleg „mindenre" vagy „mondjuk arra" lehetett.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Sziasztok!
[00:00:00]A mai műsorunkban a hazai munkaerőpiac helyzetéről fogunk beszélgetni, a vendégmunkásokról és arról, hogy a Fidesz hogyan hozott helyzetben erközeli cégeket a munkaerőpiacon.
[00:00:12]A műsor mai vendége Földi Miklós, munkapszichológus, a FusWork ügyvezetője, ami munkaerőkölcsönzéssel foglalkozik.
[00:00:20]Szervusz!
[00:00:21]Sziasztok!
[00:00:21]Köszönöm szépen a meghívást!
[00:00:23]Jelenleg ugye 100-10000 külföldi vendégmunkás tartaszkodik Magyarországon.
[00:00:27]Ezek nagy része ugye körülbelül 40000 fő Ukrajnából, illetve Szerbiából érkezett, de az utóbbi időben jelentősen emelkedett az Ázsiából érkező vendégmunkások száma.
[00:00:37]Elsősorban a Fülöpszigetekről, Indiából érkeztek, illetve Vietnámból.
[00:00:45]Az első kérdésem az lenne, hogy miért van szükség egyáltalán vendégmunkásokra Magyarországon.
[00:00:50]Ez hadd mondjam el, hogy nekem talán a legfontosabb cél és ezért köszönöm a meghívást, az az, hogy erről az egész témáról ne politikai meg ideológiai csatározások mentén beszélgessünk, hanem szakmai alapon, mert ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés, ami jövőre néző és nagyon fontos Magyarország számára.
[00:01:05]ö hogy a jelenleg ugye a vendégmunkás szót kimondjuk meg az egész munkaerő kölcsönést, arról hát nagyon sok fogalom keveredik össze, tehát talán fontos lesz ehhez egy keretet adni, hogy a vendégmunkás illegális migráns és és ö sőt egy kicsit talán még így a embercsempészet és ezek ezek ne keveredjenek össze.
[00:01:27]Alapvetően ugye ahhoz, hogy ezt megértsük, egy kicsit vissza kell menni időben, hogy ugye Magyarország ugye már 2000 talán 2015-ig ha visszamegyünk az elég.
[00:01:35]Ugye elindult egy olyan folyamat, hogy ugye nagyon sok ember ment ki külföldre alapvetően és egész Európában ugye van egy olyan folyamat, ami egy ilyen előregedő társadalmat ö társadalom van benne, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nagyon sokan elhagyják az országot.
[00:01:55]Amellett, hogy ugye azért 2015 után azért OC gazdasági motorja az országnak, egyszerűen elkezdett elfogyni a munkaerő.
[00:02:05]Részben ugye ezt próbáltuk orvosolni az elején még ugye a szerbis-ukrán munkaerővel, de magyar oldalról egyszerűen az rajzolódott ki, hogy nagyon sokan elhagyták az országot és ők nem értek vissza.
[00:02:16]Hozzá kell tennem, hogy ennek nyilván azért okai volt az is, hogy nem volt olyan átfogó foglalkoztatáspolitikai program, amiben az emberek látták a lehetőséget, látták azt, hogy tisztességes bérért jól lehet dolgozni.
[00:02:31]Nyilván ehhez mellé kell tenni azokat a struktúrus okokat is, hogy előregedőt, amit az előbb mondtam, illetve az, hogy ugye Európa szerte ugye mennyit Európa, kimentünk és ebből kifőleg egyszerűen kevesebb volt a a munkaerőpiac bevallható munkaerő száma.
[00:02:45]Meg annyit, bocsánat, annyit említsük meg, hogy a 2008-9-es gazdasági válság után ugye hirtelen nagyon megemelkedett a munkanélküliség Magyarországon, és akkor 2010-ben hivatalba belépő új kormány az próbálta ezeket a tömegeket felszívni, de ahogy említetted nem volt nem volt a programmal és ami egy tűzoltásnak jó volt, de hosszútvú stratégiának nem nevezném, mert gyakorlatilag aki bekerült közünk a program, az ott is maradt, és az gyakorlatilag szinte azóta is ott van.
[00:03:12]Nyilvánvalóan ennek rövid távon voltak előnyei, de nem voltam mögött egy olyan foglalkoztatáspolitikai szíre, hogy ezeket hogyan fogjuk integrálni.
[00:03:20]Jelen pillanatban megnézzük a munkaerőpiacot, van egy egy jelentős rész, aki dolgozik, és van egy olyan rész, aki vagy nem tud dolgozni, mert nem valamilyen olyan egészségügyi egyéb oka van, amiatt nem tud már a munkaerőpiacra lépni.
[00:03:31]Másik az, hogy valamim meg más akár szoztél okokimat nem tud dolgozni, tehát nem bevonható.
[00:03:38]És emellett meg van egy változó folyamatos igény egyébként az, hogy ugye ide ugye mellette ugye behívtak egy csomó beruházást is, ami ugye úgy szintén munkaerőigre volt szüksége, azt se tudták kiegészíteni.
[00:03:47]Tehát volt egy hazai kereslet, amit nem tudott a magyar munkaerőpiac kielégíteni, és mellette volt még egy csomó külföldi beráás és a múlyakat teremtett.
[00:03:56]De itt azért nagyon fontos azt megemlíteni, hogy ez a hazai munkaerőpiac miért nem tudott ebbe rendesen bekapcsolódni.
[00:04:05]Nyilván az előbb a tokok mellett azért ez az egész munkaerőpiaci helyzet ez ez mit láttak az emberek?
[00:04:11]Mi történt?
[00:04:11]Rossz fizetések mellett valaki csak elment a szomszédországba, sokkal jobb fizetést kapott.
[00:04:17]Itthon olyan fizetéseket kaptunk, olyan szinten nem volt olyan lehetőség, amibe bele tudtunk kapaszkodni, hogy egyszerűen az emberek azt éreztek, hogy szinte nincs értelme dolgozni, inkább megyek máshova dolgozni.
[00:04:30]A másik, hogy ugye nagyon sok olyan szakma hiányzott a munkaerőpiacra, ami a mai napig hiányzik, amit nem tudott lekövetni az oktatás, nem tudott le követni egy olyan képzési rendszer, ami alkalmasá tette volna őket, hogy azokból a pozíciókban ők dolgozzanak.
[00:04:44]Tudsz példát mondani?
[00:04:44]Hát szinte a majdnem az összes olyan szakipari állás, tehát a hegesztőtől kezdve a kőmhűveség, a lakatoson keresztül, a villenszerön keresztül, ezek mind olyan hiányszakmákká váltak, hogy bárki, aki próbált felvenni, vagy csak egy mezei ember próbált építkezni, gyakorlatilag fél éveket kellett várni a mesteremberekre.
[00:05:02]Eltűntek ezek az emberek, a jó mesteremberek kimentek, vagy olyan elérhetetlenné váltak pont ezért, mert nagyon kevesen voltak, hogy egyszerűen nem lehetett ők őket rövid távon elérni.
[00:05:12]Másrészt pedig nagyon sok olyan ember volt, aki egyszer leszakadt.
[00:05:17]Tehát több többek között gazdasási okokát olyan szintű leszakadás indult meg, ami miatt egyszerűen kiszorultak a munkaerőpiacról.
[00:05:22]Nagyon sok olyan munka volt, ami nem volt elérhető.
[00:05:24]Többek között hiányzott ez a társadalmi mobilitás is, hogy egy adott régióból ő máshol tudjon dolgozni.
[00:05:29]Lehet, hogy voltak olyan régiók, ahol lett volna szabad munkaerő, de az ország másik végben egyszerűen nem tudott eljutni.
[00:05:36]nem volt meg hozzá se a struktúra, se a pénzügyi anyagi lehetőség, illetve a cégek se tudták biztosítani azt, hogy ők ilyen mobilitást tudjanak vállalni.
[00:05:44]Ez az úgynevezett belső migráció.
[00:05:46]Így van.
[00:05:46]Így van.
[00:05:46]Így van.
[00:05:47]Ugye rengeteg tanulmány szólt arról, hogy a magyarok nem mondjuk egy borsodba vagy Szabolcsból nem költöztek el egy őrbe.
[00:05:53]Ha már mentek, akkor inkább külföldre mentek.
[00:05:55]Ha már most olyan szempontból van benne ráció, hogy ha már ennyit utazok, akkor most 20%-os bérért, többlet bérért megyek el, vagy 100%-os többletb bérért megyek el, ha már megmozdulak, akkor megyek oda, jóval többet fizetnék.
[00:06:08]És így jöttek be a képbe a németországi, osztrák és egyéb államokbani munkák, mert egyszer jobban megérte.
[00:06:15]Tulajdonképpen még Anglia is ide tartozik, tehát nagyon sok hely rengetegen mentek ki és ez a munkaerő mai napig hiányzik ugye az országba.
[00:06:24]Ez egy reális piaci igény, ami azt mutatta, hogy oké, az egy dolog, hogy egyébként elrontottuk azt, hogy a magyar munkaerőnek nem adtunk egy olyan keretet, am ő ebbe bele tudott volna kapaszkodni.
[00:06:33]És azt gondolom, hogy talán az én generációm is az, hogy rengetegen vagyunk úgy, akik egyszerűen azt érezték, hogy egyszerűen cserbe hagyták őket, nem tudtak úgy abba az irányba elmenni itthon és úgy boldogulni, ami a tervük volt, ami az álmuk volt, ami a szakmájuk volt, vagy elhagyták a szakmát, vagy kimentek, vagy vagy egy olyan helyre mentek dolgozni, amit igazából kényszerből megtettek, mert nyilvánvalóan pénzt keresni kellett.
[00:06:53]És ezt fokozatos on vezetett, hogy az embereknek így teljesen elveszett az a közbizalom, ami a munkába abba ahhoz kapcsolódik, hogy itt élni lehet és boldogni lehet, és egy normál munkával lehet dolgozni.
[00:07:07]És ehhez ehhez nem sikerült az előző rendszernek egy olyan olyan foglalkoztatáspolitikát biztosítani, ami az embereknek jó lett volna.
[00:07:17]És így valóban lett egy olyan helyzet, ahol valóban meg kellett oldani azt, hogy rengeteg munkaerő hiányzik.
[00:07:23]nagyon gyakran akár betanított munkaerő is hiányzik a piacról.
[00:07:28]Ez indáig rendben van.
[00:07:28]És akkor itt történt egy olyan beavatkozás, ami hát mondjuk úgy, hogy egy elég rendes piaci torzolást okozott, amit tulajdonképpen a mai napig szenvedünk, és ami miatt ezt én azt gondolom, hogy részben ezért is, de ez jelet ennek a politikai és hogy is mondjam, nagyon ezért vált ennyire indulattelivé ez a téma, mert gyakorlatilag egy olyan megoldást hoztak rám.
[00:07:51]Igazából nem gondolom, hogy a piac erről mindjárt fogunk beszélni.
[00:07:53]Hogyha maradunk ezen a időhorizonton, akkor azt látjuk, hogy körülbelül 2015-re fogyott el a magyar munka.
[00:08:00]Erről lehet azt mondani, de ugye volt egy pozitív változás, hogy 2015-től elkezdtek a bérek emelkedni, mivel ugye kevés volt a a elérhető munkaerő, ezért a piac úgy elindult egy béremelés.
[00:08:13]Ez sem segített.
[00:08:17]Ugye azt azért tudjuk nagyon rég ott a tanulmányokból is, hogy a kizárólag a béremelés az egy rövidtávú hatás.
[00:08:21]Ha most nagyon fontos akarok lenni, általában azt mutatják, hogy ez három hónapig megoldást okoz.
[00:08:27]Utána ha az egyéb tényezőkre nem változtatunk, akkor gyakorlatilag nem nagyon változtat.
[00:08:34]Természetesen sokat segít, hiszen azért alapvetően ugye pénzből élünk, de önmagában az, hogy valamiért több fizetést adok, ez nem segít.
[00:08:40]A másik, hogy ugye a több fizetésén nagyon gyakran olyan változtatások is voltak, hogy valóban több fizetést ígértek, csak hogy többletmunkát is elvártak érte.
[00:08:49]Innentől kezdve meg elindult az a probléma gyakorlatilag, hogy valaki elment egy ok fizetésére, de gyakorlatilag azt tapasztalta, hogy is mondjam szépen, annyit kell dolgoznia gyakorlatilag, amennyit már tényleg nem tudott vagy nem akart.
[00:09:02]Tehát gyakorlatilag megint csak megváltoztak azok a körülmények, amit az emberek úgy éreztek, hogy reális, hogy ennyi pénzér ennyit dolgozza.
[00:09:08]Hát ez részben segített, idegenesen segített, de hát ugye a belső migrációtól kezdve az, hogy nem volt elég szakember át odáig, hogy másik oldalra meg ugye a munkáltatói szinten is azért a magasabb éreket ki kellett valahogy termelni.
[00:09:21]És ugye az is nagyon fontos, hogy amikor fölveszek egy munkaerőt, azt ne csak kifizessem, hanem a munkaerőt termeljen is.
[00:09:27]Én azt gondolom egyébként, hogy alapvetően az egyik ilyen struktális probléma, hogy Magyarországon még mindig egy ilyen versenyhelyzet van a munkáltató és a munkavállalók között.
[00:09:36]Nagyon sok helyen ráérettek arra, hogy ez a versenyhelyzet, ez nem jó, mert ellenérdekeltek a felek.
[00:09:39]Tehát sokkal jobb egy partnerviszonyt létrehozni, ahol van egy olyan közös hívjuk winwin helyzetnek, hogy hogy a hosszútávú együttműködés az mind a két félnek járjon a anyagi és szakmai előnyökkel is.
[00:09:53]Hát ez a rendszer itthon még nem indult el.
[00:09:56]Nagyon sok el-európai ország, akik most már előttünk járnak, 2015-ben változtatott a gazdaságpolitikáján.
[00:10:05]Ugye a gazdaságválság után, amiről már beszéltünk, nagyon hirtelen nagyon megnőtt a munkanélküliség, de 2015-re ugye Lengyelországban, Csajországban is elfogyott a jól képzett munkaerő, és ők átálltak a magasabb hozzáadott értékű termeléssel, miközben Magyarországon továbbra is ment ez a feldolgozó ipar, ugye autógyártás satöbbi, ami a 2020-as évekre már a aksigyárak irányába is elmozdult, és a kormány több mint 1000 milliárd Ftot 1000 milliárd Fttal támogatta ezeket a külföldi beruház ázásokat, miközben már akkor lehetett látni, hogy elfogy a munkről.
[00:10:36]Tehát ahogy a kormány megoldotta vagy csillapította volna, még rátett egy lapáttal.
[00:10:41]És így jutottunk el oda, hogy szükség volt a külföldi munkaerőre, és létrehozták ezt a úgynevezett minősített munkaerőkölcsönzés rendszerét, ami szintén kicsit ilyen elég fideszesre sikeredett, ugyanis kiválasztottak cégeket, meghatároztak ugye a szabályokat, hogy legalább 50 millió Ft jegyzettőkével kell rendelkeznie.
[00:11:03]előző évben legalább egy 100 főt kellett alkalmaznia, és ezek a cégek jelentkezhettek erre, és aki bekerült a programba, az ugye sokkal könnyített megoldásokkal találkozott, tehát itt a a munkavási engedély, vízunkiadás satöbbi sokkal egyszerűbbé vált, és akkor indult el a azzsiai munkaerő bevándorlása.
[00:11:27]Ez szerinted mennyibe javított a cégek helyzetén?
[00:11:32]Pontosítsuk a helyzetet, ahogy te is említetted, ugye elindult Lengyelországban mindenhol ez a folyamat.
[00:11:37]Tehát egyébként volt egy olyan szakmainok, amire ezt rá lehetett ültetni, hogy kell az, hogy mi alacsony hozzáadott értékű berázásokkal tömtük meg az országot.
[00:11:45]Ezzel lehet vitatkozni, hogy jól volt vagy nem.
[00:11:47]Nyilvánvalóan azért nem ez vitt minket a legjobb irányba, de volt egy igény.
[00:11:50]Maga a minősítés rendszere.
[00:11:52]Én azt gondolom, hogy lehetett volna egy jó elképzelés.
[00:11:57]Én szakmilag azt gondolom, hogy ez nagyon ártott és nagyon egyszer az oka.
[00:12:00]Ugye valóban 500 fővel indult.
[00:12:00]Ugye az volt az egyik feltétele a bekerülésnek, hogy legalább 500 fő az elmúlt évben vonatkozó statisztika áltszám 500 fő legyen, ami fölment 1000rel.
[00:12:10]Jelzom a piaci szereplők viselkedését, hogy volt elképzelés is, hogy ezt figyeljék föl 2000-re.
[00:12:17]Mondom kell, hogy azért, mert ugye ha belegondol valaki ugye ezt a létszámot egy idő után már csak úgy lehetett létrehozni, hogyha valakinek lehetősége volt behozni külföldről embert.
[00:12:24]Viszont csak annak volt lehetősége behozni külföldről embert, aki ugye minősítést kapott el.
[00:12:30]Gyakorlatilag egy ördöki kör keletkezett, tehát mondjuk ki, hogy gyakorlatilag ez egy privilegizált piacá vált.
[00:12:36]Gyakorlatilag aki az elején bekerült a rendszerbe, illetve akit be akartak tenni, az bekerült, de egyébként rengeteg tisztességes piaci szereplő egy átlagkölcsön kiszarult ebből a rendszerből.
[00:12:48]És ők mit tudtak csinálni?
[00:12:49]Alvállalkozóként becsatlakoztak?
[00:12:50]Hát becsatlakoztak, vagy tönkrementek?
[00:12:52]Tehát, hogy vagy tönkrementek, vagy becsatlakoztak és fizették egy csomó díjat.
[00:12:55]illetve hát én azért azt gondolom, hogyha az nem kell szakmai embernek lenni, hogy lássuk, hogy bármi olyan rendszer, ami minőség szempontok helyepén csak a mennyiségi szempont alapján lövi be azt, hogy ki alkalmas erre a feladatra, az az nem egy jó rendszer.
[00:13:09]Tehát az, hogy például ugye jelen pillanatban is ez 1000 főben van meghatározva, 1000 fő rengeteg.
[00:13:15]Természetesen lehet 1000 főt kezelni megfelelően, de az, hogy az elsődleges szempont az az, hogy van egy mennyiségi szempont és te képes vagy-e azt kiszolgálni.
[00:13:23]Megzük a vendégmunkásokat.
[00:13:26]Én alapvetően személy szerint azt gondolom, hogy nem azzal a szerencsétlen vendégmunkással van a cél mindenkian eszébe, hogy amikor mi magyarok kimentünk más országba dolgozni, miért mentünk ki, hogy pénzt keressünk és dolgozunk.
[00:13:37]Ezek is ezért jönnek ide.
[00:13:39]Pénzt keressünk, dolgozzunk.
[00:13:39]De az, amikor ugye a rendszeren keresztül megérkező vendégmunkások a az összes létező oldalról, fogadó és küldő oldalról is gyakorlatilag becsapják, vagy nem azokat a feltételeket adják nekik, amik megjönnek, akkor elkezdenek megijedni, elkezdenek kapkodni, elkezdenek hülyeségeket csinálni, emberi reakció.
[00:13:57]Ez a rendszer, a minősítés rendszere lehetett volna egy jól kontrollált rendszer, ami szabályozott a nul meg az, hogy a vendégmunkások érkezzenek az országba, de ehelyett gyakorlatilag felborította a versenypiaci helyzetet, privilegizált szereplőket, és hát sajnos egy olyan gyakorlat indult el, ami ami ami messzte túlmutatott azon, hogy ez nem szakmai feladattá vált, hanem gyakorlatilag gazdasággilag olyan olyan visszaélések történtek, amelyek többek között teljesen ezt a piacot.
[00:14:29]Tudsz erre példát mondani?
[00:14:30]Igen, tudok.
[00:14:30]Mondjuk azt, hogy gyakorlatokat, mintázatokat tudok erre elmondani.
[00:14:35]Hát az egyik az az, hogy ugye önmagában már a toborzás folyamata, azért bárki, akit megkérdezünk a szakmában, hogy toborzás, ugye elég összetett szakmai feladat.
[00:14:42]Azért, mert valaki vietátnámi Fülöp szigetek india még nem lesz jó munkaerő.
[00:14:47]Na hát ez egy ez egy nagyon jó dolog, hogy ott van egy olyan munkakultúra, amit így föl tudunk használni, de van egy kiválasztási szempont.
[00:14:54]Az első ilyen dolog, hogy ugye ezek a kiválasztások nem történt meg.
[00:14:57]Tehát mennyiség alapok mindenki, aki megfelelte a nemzetiségi kritériumnak, hogy te vietnámi vagy, te Fülök vagy, te indiai vagy, te Kirgiz vagy, az jöhetett körülbelül.
[00:15:06]A második, hogy gyakorlatilag hamis doborzóígéretek jöttek be, tehát olyan pénzekről olyan olyan állásokat ígértek nekik, akik nem történt meg.
[00:15:14]Sajnos arra is volt példa, hogy bejöttek emberek.
[00:15:16]Sőt a olyan cégek is voltak, akik gyak onnantól kezdő bejöttek ezek az emberek volt, hogy meg a munkácsát tudták nekik biztosítani.
[00:15:27]Olyan is volt gyakorlatilag, hogy ezeket az embereket szélnek keresztették.
[00:15:29]Tehát nagyon sok olyan piaci gyakorlat volt, ami egyébként ezt a szakmát ezt ezt nagyon beledöngölte a földben.
[00:15:37]De ezt hogy kell elképzelni?
[00:15:37]Vietnamb vannak ilyen ügy ügynökségek, akit megkeres mondjuk fülö szigetek vagy Vietnam, bármelyik országot lehet mondani, vannak ügynökségek, akik gyakorlatilag megfelelő engedélyekkel rendelkezve toborozzák az embereket, fölveszik itt a kapcsolatot az itteni céggel, azok az itteni kölcsözők ugye természetesen minden ilyen behozatali folyamatnak van egy idegenrendezeti része, egy foglalkoztatási része.
[00:15:58]ezeket lefolytatják, és normális esetben ezeket megvizsgálják, behozzák, és ezek az emberek általában két éves munkavállalás engedélyt kapnak itt, és ott foglalkoztatják őket.
[00:16:09]De bocsánat, csak azért azért nem értem, hogy ígértek neki egy bért, egyfajta munkakört, akkor nincs ott egy előszerződés, csak amikor be bejön magyar van előszerződés, csak hát ugye nagyon sokszor ezek az emberek nem voltak olyan tisztában a saját munkajogi helyzetükkel, de gyakorlatilag azt csinálták veljük, amit akartak.
[00:16:23]Sokszor volt az, hogy bejöttek ezek az emberek.
[00:16:27]Várták volna, és nem azt kapták, amit amit amit amit amit fogadtak volna.
[00:16:31]Természetesen itt is tehát volt olyan ideérkező is, aki természetesen elszökött.
[00:16:35]Tehát nem minden eltűnésről a a kölcsönvadok tehetnek, de arról a hát arról a torzításról, arról a piaci gyakorlatról gyakorlatilag fűt fát behoztak gyakorlatilag és fűt fát megígértek nekik arról ők.
[00:16:50]Ez káros volt.
[00:16:53]Arról nem beszél, hogy ezeket a dolgozókat olyan anyagi helyzetbe hozták, amiből nem tudom, hogy a mai napig hogy fognak kiszabadulni.
[00:16:57]Tehát rengeteg olyan mögöttes mögöttes gazdasági tevékenység folyt, ami nagyon gyakran ezeknek a cégeknek jó volt, és se a munkavállalónak, se a hazai foglalkoztatónak nem volt jó.
[00:17:12]Nem azt kapta, nem úgy kapta.
[00:17:14]Mondok egy egyszerű példát.
[00:17:16]Én nekem szükségem van 20 darab munkavállalóra.
[00:17:19]megérkeznek a fülöpök, mondjuk, vagy megérkeznek az indiaiak, elkezdenek dolgozni, és két nap múlva fölázadnak, nem értem, hogy miért, és mondják, hogy nekik azt mondták, hogy ők nem gyárba fognak dolgozni, hanem ők gyümölcsöt fognak szedni, és ők nem 2000 Ft-os bérért, hanem 3500-ért.
[00:17:36]És ak munkáltató igényt ott állok, akkor jön ezzel most mit csináljak?
[00:17:40]Én leadtam egy igényt, ezeket teljesen félretájékoztatták.
[00:17:45]innen innen szép nyerni természetesen, de hát nem sikerült.
[00:17:47]Hát innentől kezdve ez az egész egy olyan bizalvesztésen indult, hogy nyilvánvalóan ők is azon gondolkodtak, hogy hogyan szabaduljanak ebből a helyzetből.
[00:17:54]A munka a munkáltató meg abból volt, hogy gyerekeket én nem ezt kértem ez nem tudok dolgozni, hát nem tudok olyat ígérni, ami olyat megadni nektek, amit nem adtam.
[00:18:01]Én azt gondolom, hogy ez egy olyan óriási problémát gerjesztett.
[00:18:06]És akkor ebből nagyon szépen le lehet vezetni azt, hogy miért látták itthon azt, hogy itt vannak ezek a vendégmunkások, össze-vissza mennek.
[00:18:17]keresik a munkát szögdősnek keresik a jobb lehetőségeket és itt vannak jogi segítségnyújtás nélkül sokszor 10000 kmre az otthonukról mit csinál az ember amikor átverik egy idegen országba kétségbe esik viszont van egy sengeni vízuma a zsebébbe ugye Magyarország is sengeni vízumát állít ki tehát nagyon sokan elmentek ugye volt ilyen pletyka hogy a vietnámiak már ferihegyen tovább álltak nyugat-Európáb és akkor azért indult el Fülöbb szigetek, mert fülb szigetek inkább tisztességesebbek voltak talán, tehát hogy ők inkább megérkeztek Magyarországra.
[00:18:50]Hát megérkeztek Magyarországra.
[00:18:50]Bár ugye ez a kettő ugye ez viszonylag együtt ment.
[00:18:54]Én nem gondolom, hogy egy adott náóra, nemzetre lehet olyan megjegyzést vagy olyan olyan olyan véleményt mondani, hogy ők ők milyenek, de tendenciák valóban voltak ilyenek.
[00:19:03]Azt gondolom, hogy ennek nagyon fontos szereplője az, aki behozott.
[00:19:07]Tehát reng bocsánat több olyan szert is ismerek és tudunk, akik köszönjük szépen évek óta vigen eldolgozik a Vietnám a munkaerővel.
[00:19:16]Nincs fluktuáció.
[00:19:16]Hát azért azt gondolom, hogyha erre van példa, akkor valószínűleg van nagyon megoldás, hogy ez mind a két félnek jó legyen.
[00:19:21]De való igaz, hogy amikor itthon a 400000 Ft helyett 280000 Ft, akkor kap meg 250-et és 12 órát dolgoztatják, és valaki azt mondja, hogy figyelj, én Németországba ki tudlak vinni és akkor ott van munka.
[00:19:33]Hát el fog gondolkodni.
[00:19:33]Ez nem azt jelenti, hogy ez egy jó út és legális út, mert ez nem jó.
[00:19:36]De hát mit csináljon egy csapdahelyzetbe az ember?
[00:19:38]Tehát azt gondolom, hogy ezt egy picit azért két oldalról végül gondolom.
[00:19:44]Ugye jelenleg 29 cégnek van ilyen minősített munkaerőkölcsönzői engedélyem.
[00:19:48]Azért említsük meg, hogy vannak köztük tisztességes vállalatok is.
[00:19:51]Mi az, ami tehát milyen példákat tudsz arra mondani?
[00:19:55]Ezek a cégek hogyan éltek vissza, illetve hogyan idézőjelbe, hogyan húzták le a magyar államot?
[00:19:59]Hát én úgy fogalmam össze ezeket a cégeket, hogy igen, voltak azok, akik mondjuk úgy, hogy nem szakmai alapon kerültek be, hanem politikai alapon.
[00:20:07]És természetesen voltak olyan cégek, akik a mondjuk úgy, hogy a rendszert legalizálták, tehát akik szakmai alapon próbáltak benn maradni, azért mentek be, megtehették, volt annyi tőkig hozzá, hogy megtegyék, illetve hát tudták, hogy ha ebbe nem lépnek bele, akkor gyakorlatilag kiszorulnak és tönkremennek, mert lássuk be, hogy az egy java rész ez a piac azokká a cégekké vált, aki ebbe a minősített rendszerben benne volt.
[00:20:30]Tehát fontos is lesz, hogyha előbb-utóbb ezt egy picit ez a rendszer bízunk benne, hogy ebben a forában nem fog tovább menni, és ebben megnézik, hogy mit csináltak ezek a szereplők, akkor itt azért ezt majd természetesen differenciálni kell, mert mert azért többfélék ezek a szereplők.
[00:20:42]Ezek a piaci cégek mit csináltak?
[00:20:45]Ezek nagyon sok olyan toborzói szerződéseket kötöttek, amivel gyakorlatilag az előbbemített módon behozták ide az embereket, célnek keresztették őket, és gyakorlatilag ezért a ezért a tevékenységért ők pénzt kaptak.
[00:21:01]Önmagában az nem semmi rossz nincs abban, hogy egy toborzó toborzásért fizet az ember.
[00:21:08]Inkább a probléma az, hogy amikor a szolgáltatás nem valósul meg, behozzuk őket ide, és utána egyszerűen nem foglalkozunk velük, vagy becsapjuk őket hamis ígéretekkel, hamis papírokkal.
[00:21:22]Tudunk olyan példáról is, amikor maga ugye itt van egy nagyon hosszú idegen rendeszí folyamat, hozzá kell tenni, hogy sajnos ez is így Magyarországon úgy működött, hogy nagyon elhúzódott.
[00:21:31]Hát gazdaság nem volt jó, mert amikor egy egy-három hónapos időszak alatt ez megvan, ez az engedély, ez piaci tervezhető, amikor ez elhúzódik hat hónapra, nyilván már a rendszer miatt húzódott el, mert olyan mennyiségben és olyan átláthatatlan vált az, ami itt történt.
[00:21:46]Ugye hát erről több információ is és hír is született már még a választások előtt is, hogy gyakorlatilag milyen visszaélések történtek.
[00:21:55]Emberek mentek tönkre, embereknek a pénzét vették el.
[00:21:57]Én személy szerint tudok olyan történet.
[00:22:00]Én személy szerint is szedtem össze parkból síró ázsiait, hogy vele most mi lesz, mert azt mondták neki, és azt mondták, hogy menjél, ahova akarsz, nincsen munka.
[00:22:09]Szóval szörnyű történetek voltak, tiszteletek, kivételnek tegyük hozzá, hogy voltak ebben a rendszerben ezt tisztességesen működtetni próbáló cégek is, de sajnos ez nagyon ellennyesző szám, de voltak.
[00:22:21]Ezt majd azért nagyon fontos lesz azért tisztázni, hogy egyszerön ennek az ideje, de gyakorlatilag ez egy pénzügyi vállalkozássá vált.
[00:22:28]Nem volt hozzá igazítva a magyar munkaerőpiaci igényekhez.
[00:22:32]Ez nem a magyar munkaerőpiac megsegítéséért szolgálta, hanem gyak gyakorlatilag ez egy, hát hívjuk egy öncélú, sok szempontból káros gazdasági migráció volt, de hozzáteszem, hogy ennek a legrosszabb oldala az, hogy egy meglévő egyébként alapvetően szükséges és támogató rendszer, ami egy adott foglalkoztatás politika mellé abszolút segíteni tudja a piacat, ezt a rendszert járatták le.
[00:23:00]Hát normál esetben ez egy egy úgy ez egy nagyon jó rendszer tud lenni, hogy hogy egy egy meglévő magyar munkaerőprogramot támogató rendszerként ezt hozzá lehet tenni, és erre szükségünk is van.
[00:23:12]Tehát ne gondoljuk azt, hogy hogy önmagában a vendégén munkás az egy káros intézmény.
[00:23:19]Nem, ennek semmi köze, ez a gyakorlat volt káros, amit megvalósult.
[00:23:21]Ugye a sok botrány miatt került be a Tiszapártnak a programjába is.
[00:23:25]Ez a hit minősített munkaerőkölcsönzési rendszernek a megszüntetése.
[00:23:31]Ugye az eredeti tervek szerint a Tisza, legalábbis a programjában, tehát mint 200 oldalas programban az állt, hogy június 1-től megszünteti azt a rendszert, de úgy tűnik, mintogyha a fürdővízzel együtt akarná a gyereket is kidobni a a párt.
[00:23:44]A G7 írt egy cikket, és megkérdezte a az új kormányt, és azt mondták, hogy ott lesz egy társadalmi meg tehát a szakmai szervezetekkel megbeszéljük ezt a dolgot.
[00:23:56]Tehát június 1-től még nem biztos, hogy lesznek változások.
[00:24:00]Viszont azt is lehet olvasni a tervekbe, hogy a Tisza szerint van 400000 hadra fogható magyar munkaerőtartalék ebbe az országba.
[00:24:11]Ugye a legfrissebb adatokat, ha megnézzük a KSL szerint márciusban körülbelül 220000 munkanélküli volt, és durván van egy ilyen 180000 inaktív, ugye, aki most éppen nincsen még a a munkaerőpiac közelében sem.
[00:24:27]Tehát, hogy szerinted az kérdésem az lenne, hogy ki kell-e dobni ezt a rendszert, vagy csak meg kéne reformálni ezt a munkaerőkölcsönzést, szükség van-e vendégmunkásokra, illetve lehet-e pótolni a magyar tartalékokkal, mert ugye azért a munkanélkülség sem egyszerű, nem mindegy, hogy hol vannak a munkanélküliek, az ország melyik részén, illetve hát most azért elég sok gyár fog indulni a Bid Szegeden például, tehát szükség lesz munkaerőre.
[00:24:55]Mit gondolsz erről?
[00:24:56]Én azt gondolom, hogy kidobni nem szabad.
[00:24:59]Azért, mert valami rosszul működtet.
[00:25:00]Ez nem azt jelenti, hogy a rendszer maga rossz.
[00:25:02]Én azt gondolom, ez szerintet át kell alakítani egy olyan rendszerré, ami szakmai alapon működik.
[00:25:08]Van egy nemzeti foglalkoztatási cél mögötte, és a magyar munkaerőnek a reintegrációját segíti.
[00:25:14]Tehát azt gondolom, hogy igen, szükség lehet vendégén munkásra olyan formában, hogy ez a magyar munkaerőpiacot támogassa.
[00:25:21]Mit jelent ez?
[00:25:21]Említetted ezt a 400000 embert?
[00:25:23]Valóban biztos, hogy vannak sokan, akiket munkára lehet fogni, de ez egy nagyon fontos szempont, hogy ők miért nem dolgoznak jelenleg, hiszen ez a munkanélküliség ez nem most indul.
[00:25:32]Meg kell nézni, hogy milyen okok és szempontok miatt lehet őket visszaintegrálni.
[00:25:38]És tegyük hozzá, hogy ugye van egy aktuális tűzoltás, tehát jelen pillanatban is munkaerőre van szükségünk.
[00:25:43]Az, hogy a munkaerőt visszaintegráld a piacra, az egy időigényes folyamat.
[00:25:50]El kell fogadni azt, hogy az, hogy valaki újra dolgozni képes legyen, ahhoz egy folyamaton végig kell mennie.
[00:25:56]Például ott egy munkaügyi központ, akik jelent benne egy leterhelt adminisztrációs központen működnek.
[00:25:59]Ezt át kell alakítani olyan rendszerré, például nagyon jó külföldi gyakorlati példák vannak, hogy hogyan válnunk olyan központokkal, akkor valóban könnyebben és gyorsabban egyfajta lehetőségcentrumként, ahol gyakorlatilag tényleg ilyen job hubként működik.
[00:26:14]elmegyünk oda és nem az adminisztráció jut róla az eszünkbe, hanem gyakorlatilag nagyon gyorsan és könnyen hozzáhozza a piaci szerepletet.
[00:26:22]Bocsánat, tavaly a Linci vasati pályudvaron láttam egy ilyet az alagsorban, egy ilyen jobcent centrumot, amíg várja az ember a vonatot, megnézheti, hogy milyen állás.
[00:26:29]Így van.
[00:26:29]Hát y digitalizáljuk a rendszert, egyszerűsítjük az adminisztrációt.
[00:26:32]És nagyon gyakran egyébként ugye ez ilyen ez egy nagy felfedztés egyként a viselkedéstudománynak, hogy nagyon gyakran az embereknek a döntését kell megsegíteni.
[00:26:41]Tehát hogyha valami nehéz, akkor alapvetően is le vagyok terhelve, akkor nem csal meg.
[00:26:46]Ha valami egyszerű, könnyű és egyszerűé teszik, nekem jobban élek a lehetőséggel.
[00:26:50]egy egyszerű jó digitális platform rengeteget tud ezen segíteni.
[00:26:53]Van mögötte egy nagyon jó polgkatáspolitikai cél, hogy az a cél, hogy összehozzuk a szereplőket, mer gyakran még az is lehet, hogy sok szereplő van, aki nem találkozik munkáltatot és munkávállaló.
[00:27:02]Segítsük, hogy ezek egymásra találjanak, mert jelen pillanatban ez a rendszer nem így működik.
[00:27:07]Másik oldal kérdeztet, ne dobjuk ki őket.
[00:27:09]Azt gondolom, hogy szükség lesz vendégmunkásra, de nem abban a foramban, van, mint most.
[00:27:13]Most ez elsődleges cél, hogy a magyar munkaerő újra elhíja, hogy jó itt élni és jó dolgozni.
[00:27:20]Tudok tisztességes bért keresni, ö tudok dolgozni, munkát vállalni és karriert építeni.
[00:27:27]Ezt elsősorban képzésekkel, társadalmi programokkal kell helyreállítani.
[00:27:31]Tehát kicsit azt mondom, hogy a munka értékét kell először visszaadni.
[00:27:35]Tehát muszáj elkezdenünk egy társadalmi kommunikációt arról, hogy fontosak vagytok, dolgozzatok, itt legyünk.
[00:27:41]Emellé kell tenni egy nyilván egy felmérést kell csinálni, hogy jelen lévő munkaerőpiaci igények mit tükröznek.
[00:27:47]Akik dolgoznak, mit mondanak, akik nem dolgoznak, miért nem dolgoznak?
[00:27:51]Az embereket megkérdezzük, elmondják.
[00:27:53]Tehát egy ez egy nagyon-nagyon fontos dolog, hogy ne csak a munkaetői oldalt kérdezzük meg, hogy na most akkor te miért használsz külföldieket?
[00:27:59]Kérdezzük meg az embereket, hogy neked mi az oka, hogy nem tudsz vagy nem találsz munkát.
[00:28:03]Ez az egyik rész.
[00:28:05]A másik pedig, hogy ugye ehhez kell tennie ez a meg kell nézni, hogy azok az emberek, akik elérhetőek, milyen szinten lehet integrálni őket hova.
[00:28:12]Az is egy fontos dolog ugye, hogy azért ha egy mod vanra a magyar embereknek mi a célje egy egy felelős nemzeti foglalkoztatás politikának, hogy minél magasabb hozzáadott érték munkához tudjam a magyar elmeket hozzásegíteni.
[00:28:26]Nyilvánvalóan egy egy jobban kvalifikált, egy egy villanszerelő, egy orvos, egy mérnök, egy egy hegesztő, egy bárki, aki egy egy magasabb értékű munkát tud csinálni, egy magasabb életminőséget, egy jobb fizetést tud elérni.
[00:28:37]Ez az első cél.
[00:28:37]Nézzük meg, hogy hogyan tudunk minél több embert ebbe vonni.
[00:28:42]Ott vannak a viszonylag alacsonyabb, nem kevérbé fontos, csak alacsonyabb hozzáadott értékű munkák, amelyek egyébként mindig is voltak, lesznek, sőt az életszínvonál növekedésével is maradnak, mert hogyha jobban élnek, hamarabb fogadok egy babyszittert, hamarabb lesz egy olyan ember, aki a takarításnál bizon.
[00:28:56]Tehát ez ez egy ilyen egymást építő folyamat.
[00:29:00]Azokat pedig ha nem tudjuki, akkor lehet, hogy arra érdemes lesz, hogy behívni egy egy egy fülöpöt egy vi ott van például ugye a Hegedis miniszter úrnak a nemrég megjelent ugye tanulmánya, hogy az egészségüből hány ember hiányzik.
[00:29:13]Nézzük meg, hogy azt a 30-40000 embert, ami a orvosalti személyzet hiányzik, abból mit tudunk feltölteni magyarokkal, vagy miért nem tudjuk betenni oda a magyarokat?
[00:29:22]Nézzük meg, hogy ez egy mennyiségi vagy minőségi probléma.
[00:29:24]Megnéztük, feltöltöttük és van még egy hiányzó létszám.
[00:29:29]El lehet rajta gondolkodni, hogy például a nemzetközi gyakorlatban például a Fülöpök elképesztően jó egészsügyi képzéssel rendelkeznek, világon szerte nagyon sok országban hasznák.
[00:29:38]Pótoljuk, de ne helyettesítsük, hanem pótoljuk.
[00:29:41]Ezeknek mindig a a magyar munkaerő politi a magyar munkaerő, tehát a mi a mi munkánk mellé kell rendelni ezeket.
[00:29:48]És igen, fontos.
[00:29:50]Nem azért, mert Magyarországnak fontos, hanem mert ebbe az irányba megy a világ nyugat-Európába, és ez nem egy magyar példa.
[00:29:56]Nyilván Nyugat-Európa része vagyunk, minket is érintenek azokk a társadalmi társadalmi változások, strukturális változások, amelyek a munkaerőpiacot érintik.
[00:30:04]De hogyha ez nekünk jó, ha ez nekem jobb életminőséget, jobb fizetést eredményez, akkor azt gondolom, hogy eznek senkin nincs probléma.
[00:30:13]Az egész abból ered, hogy azt éreztük, hogy nem mellettünk vagy értünk, hanem helyettünk próbálják ezt a rendszert működtek.
[00:30:23]Tehát röviden válaszolva nem, ne dobjuk ki, alakítsuk át, csináljunk egy olyan új rendszert, ami nem elcsépert, ami nem ez, hanem ami valóban egy minőségi alapú rendszer.
[00:30:30]V állítsuk vissza a piac önszabályozóképességét, legyen újra egy versenypiac, szabályozza magát a piac.
[00:30:38]Újra belépnek azok a szereplők, akik kiszorultak.
[00:30:40]Nem egy szűk érdek, mert mindenki tudja, hogyha egy szűk csoport rendelkezik az erőforrás, egy idő után már nem érdekne jól vagy rosszul csinálja, mert úgy is az övé.
[00:30:48]Tehát a minőségrő vásár megy.
[00:30:49]Így van.
[00:30:49]Engedjük vissza a szereplőket, legyen egy egészséges versenypiac.
[00:30:53]Először engedjük meg azoknak a szereplőt, akik írtánk hozzá, hogy akár a meglévő, itt lévő embereket, hadd használjá már más is őket, hiszen itt egy nagy csoport, akik jelen pillanatban is vagy munkára várnak, vagy vagy kérdés, hogy milyen körülmények között dolgoznak.
[00:31:06]engedjük vissza őket a a piacra, hogy ne csak egy kis csoport használsa őket.
[00:31:11]És emellett pedig hozunk létre egy olyan akkreditációs rendszert, ami minőségi alapon engedi be az embereket ebbe a rendszerbe, akár olyan tc szerőket, akik ugye átesnek ezek a minőségi rostán, és mellette figyeljük, tehát legyen egy folyamatos követés, szakmai követés, hogy te hogyan csinálod ezt, mert ugye nem egy, ha a vendégmunkásról beszélünk, de egyébként ez a minden munkaerőre igaz a vendégmunkásnál ez fokozottan igaz, hogyha behozod.
[00:31:39]Nem csak az a nehéz rész benne, hogy behozott, hanem őket itthon egy idegen kultúrába segíteni kell, figyelni kell, érzékenyek el, relokálni kell, figyelni kell arra, hogy ők felvegyék a ritmust, amit egyébként marra klasszul föl tudnak venni a figyel az ember.
[00:31:53]De nagyon fontos, hogy ahhoz, hogy ezt meg tudjuk csinálni, ahhoz az kell egy egy magyar egy szakmai alapon kialakított emberi foglalkoztatáspolitika, ami a magyar munkaerőpiacnak egy hosszútávú víziót ad, amihez hozzá lehet ezt igazítani, kelleni fog, de először rendbe kell tenni azt, hogy én akarjak itthon élni és dolgozni és emellni meg tudjuk nézni, hogy mire van szükségünk, mert szükségünk lesz, az biztos, de anélkül, hogy a saját saját magunknak nincs meg az Én a gyerekemnek nem tudom azt mondani, hogy fiam, lányom, maradj itthon, mert akkor itt a program, vagy menjel már a suliba.
[00:32:29]Vannak olyan programok, amik segítik, hogy majd hogyan fogsz tudni a munkaerőpiacon érvényesülni.
[00:32:32]Vannak jó gyakorlatok, best practiceek.
[00:32:34]Anélkül ez nem fog működni.
[00:32:38]Ennek egy jelentős része közép és hosszútávú stratégia, amit most felsoroltam.
[00:32:42]Érdekes volt a beszélgetés.
[00:32:44]Köszönöm szépen.
[00:32:44]A mai műsorunk vendége Földi Miklós volt.
[00:32:47]Ha tetszett a videó, akkor lájkoljátok.
[00:32:49]Ha lehetőségetek nyílik, akkor támogassátok a munkánkat.
[00:32:54]Sziasztok!
[00:32:55]Control.hu,