"Krausz Ferencnek ezt nem kellett volna aláírnia" // Interjú Hegyi Péter professzorral

[00:00:00]Köszöntöm a kontroll nézőit.

[00:00:02]Mint azt bizonyára észrevették, Magyar Péter kormánya nem igazán kerüli a konfrontációkat, és nem volt ez most másképpen a Nobeldíjas Kraus Ferenc alapítványával sem, amely, mint kiderült 262 milliárd Ftos állami támogatásban részesült még Hankó Balázs minisztersége idején.

[00:00:24]Erről viszont annyit mondott a miniszterelnök, hogy fel fogja bontani a kormány ezt a megállapodást, sőt az eddig odaítélt 22 milliárd Ftot is vissza kell fizetni Krauszék élvonal alapítványának.

[00:00:39]Ez a vita természetesen hatalmas hullámokat vetett tudományos berkekben.

[00:00:44]És itt jön be a képben a Nemzeti Tudósképző Akadémia, akinek a programigazgatója.

[00:00:52]Itt ül velem szemben, Hegyi Péter professzor.

[00:00:54]Szeretettel köszöntelek a kontrol stúdiójában.

[00:00:57]Nagyon szépen köszönöm a meghívást, és én is köszöntöm a nézőket.

[00:01:02]Lapunknak már nyilatkoztál körülbelül másfél héttel ezelőtt.

[00:01:04]Szeretném, hogyha azzal kezdenénk, hogy kicsit bemutatnád azt a szervezetet, amelyiknek az élén állsz programigazgatóként.

[00:01:13]Igen.

[00:01:13]Hát a Nemzeti Tudósképző Akadémia egy egyértelműen alulról szerveződő tehetséggondozó program, amelyik kialakult.

[00:01:23]Ez még annak idején Szegeden indult, méghozzá úgy, hogy 2012-ben ünnepeltük Szentgyörgy Albert Nobíjának a 75.

[00:01:32]évfordulóját, akkor Varró András volt a tudományos rektorhelyettese az egyetemnek, én pedig az ő bizottságának a titkára voltam.

[00:01:40]És hát akkor voltak nagyobb európai uniós pályázatok, támog pályázatok, amiben lehetőség nyílt komolyabb konferenciák megrendezésére.

[00:01:50]És akkor úgy gondoltuk, úgy döntöttünk, hogy szervezzünk egy nagy ünnepséget Szentgyörgy Albert Nóberdiának a 75.

[00:01:57]évfordulójára, ahol minket is meglepett, ahogy maga a fejlődött a program.

[00:02:00]egyre több kiváló külföldi előadó fogadta el a meghívást.

[00:02:05]Megdöbbenésünkre kilenc nóbedíjas érkezett Szegedre.

[00:02:08]Az nem semmi.

[00:02:11]Hát az az egy komoly szám volt.

[00:02:11]Magunk mi magunk is ledöbbentünk és hívtunk gimnazistákat, egyetemistákat is.

[00:02:15]És hát amikor ennek a konferenciának vége lett, hát ez egy óriási munka volt megszervezni, akkor leültünk gondolkozni, hogy mi miért csak ünnepelni akarunk egy-egy eseményeken, miért nem próbálunk valamit ezért a sok csillogószemű diákért tenni.

[00:02:30]És ezt követően 2013-ban megalakult a a akkor még Szegedi Tudós Akadémia címmel egy kezdeményezés Szegeden.

[00:02:44]És ennek volt egy korszaka, ami 2016-ig tartott.

[00:02:46]Gyakorlatilag szinte pénz nélkül dolgoztunk.

[00:02:49]-2000 eurókat kaptunk támogatásként.

[00:02:52]Hát én még emlékszem az első vizitre 2013, amikor Bert Szakma Nobeldíjas kutató volt itt, hogy úgy tudtuk megszervezni, hogy én körbetelefonáltam mondjuk Budapest hoteleit, hogy ki látna vendégül egy plakettér cserébe egy nódíjas négy-öt napra.

[00:03:12]fölhívtuk a Bartók helyett, ahol a Bartók zene, mielőtt nagyon szerette Bartókot Berszakman, hogy be tudnak-e minket engedni oda, hogy egy koncertet meghallgassanak.

[00:03:29]Tehát tehát tehát tehát gyakorlatilag az elején szinte mindent pénz nélkül építettünk fel, és ez az első időszak volt 2016-ig, amikor jött az első olyan lehetőség, hogy fölfigyeltek erre a programra.

[00:03:43]Méghozzá ez úgy történt, hogy Hódmezővásárhelyén, amikor a közgyűlésnek is bemutattuk a programot, és Hódmezővásárhelyi gimnázium is becsatlakozott, akkor ugye Hódmező Vásárhelyén akkor Lázár János még kultusz vagy nem gondolom akkor ezeket kíván kultuszát építette, lehet, hogy azt akartad mondani, úgy viszont meg nem hanem a miniszterelnöki kabinet irodának volt a az ő vezető minisztere, kancellária, vagy nem tudom, hogy akkor ők ezt ezt hogy hívták.

[00:04:10]És akkor ő meghallotta a programot, és annyira megtetszett neki, hogy ott jött az első kormányzati támogatásunk, és ez 2016-tól 21-ig tartott, aminek a lényege az volt, hogy országosan építsük ki a gimnáziumi programot, és Szegeden a biológiai kutatóközpont és a szegedi Tudomány Egyetem köré próbáljuk odaszervezni a tehetséges gimnazistákat.

[00:04:37]És ezutána nőtt ez a program, és a következő Nagy mérföldkő 2021-ben jött.

[00:04:43]amikor már a többi egyetem is jelezte, hogy nagyon szeretnének ebbe a programban részt venni és kutatóintézetek.

[00:04:50]És 21-ben jött a következő döntés, ami 26-ig tartott, tehát egy öt éves újbóli szerződés, amikor már nem csak a gimnázium volt országos jellegű, hanem az egyetemek is, hiszen minden orvos képzésért felelős egyetem bekapcsolódott ebbe a programba.

[00:05:07]és két nagyon komoly kutatóközpont, ugye a kísérleti orvostudományi kutatóintézet, a Koki, amelyik ugye Budapesten van, és egy nagyon komoly agykutatási programmal rendelkezik, és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont.

[00:05:24]És ez volt a következő időszakunk, és ez a program, ahogy fejlődött, egyre több diák, egyre több gimnáziumi tanár, egyre több mentor lépett be.

[00:05:34]Sőt odáig, hogy most már az ELTE is bekapcsolódott a programba, mert a legnagyobb egyetem ugye Magyarországon ők sem akartak kimaradni ebből a lehetőségből, és a Hunrennek a természettudományi intézete is bekapcsolódott, tehát most már nyolc intézetre dúsult föl.

[00:05:51]Tehát mi azt láttuk, hogy amit csinálunk, az egyrészt nagy érdeklődést vált ki a diákokba, a tanárokba és úgymond a stakeholderekbe, vagy a felvevő piacon, mert azok a magyar egyetemek, akikhez ezek a diákok be tudtak csatornázódni.

[00:06:12]Tehát mindenki lelkes volt ebbe a programban.

[00:06:14]És ma ugye ott tart a Nemzeti Tudósképző Akadémia, hogy 5500 aktív gimnazistánk van, tehát olyan, aki a programban aktívan részt vesz.

[00:06:23]Közel 400 gimnáziumi tanár vesz részt ebbe a programba.

[00:06:29]Van, aki csak olyan szinten, hogy diákot delegál a programba.

[00:06:31]De közülük most már a kémiával együtt közel 100 olyan gimnáziumi tanár van, aki aktívan laborgyakorlatokat vezet.

[00:06:42]Ezt követően az egyetemi szinten közel 250 mentorunk van, akik egyébként a legjobb csúcskutatók Magyarországon, meg olyan kutatók is, akik tulajdonképpen fontos kísérleteket végeznek, jó helyen publikálnak.

[00:06:58]Tehát volt egy kiválasztási rendszer, amibe a mentorokat kiválasztottuk az egyetemeken, és mellé csatlakoztak még később a városok, mint felvevőpiac, hiszen azt látjuk, hogy Magyarországon azért komoly orvos és egészségügyi hiány van.

[00:07:17]Így van.

[00:07:17]És éppen ezért a vidéki polgármesterek is nagyon lelkesek lettek a program iránt.

[00:07:22]És hát maga a programot egyébként úgy fejlesztettük ki, hogy figyelembe vettük a diákoknak a a az érdeklődését, és azt is megnéztük, hogy Magyarországnak társadalmira mire van szüksége.

[00:07:37]Nagyon jól hangzik.

[00:07:37]És ha már tehetséggondozás, ugye ez egy olyan fajta terület, amelyben elkerülhetetlen az, hogy az ember tapasztalatot szerezzen, hogy jó ideje ebben tevékenykedjen.

[00:07:52]És ami egy nagy hiányosság volt Krausz Ferencék Alapítványál, ugye az Élvonal Alapítványnál, hogy ez azért nem erről szól, alapvetően nem a tehetséggondozásról szól, mégis ugye Hankóék minisztériuma ilyen címen is vágott hozzájuk Potom 262 milliárd Ftnyi közpénzt.

[00:08:11]Hát én úgy gondolom, hogy maga a konstrukció az egy furcsa konstrukció a megítélésem szerint, hiszen ahogy említetted, ez ez egy szakma, és ezt mi is tanultuk.

[00:08:23]Hát én emlékszek rá, hogy amikor először elmentünk gimnáziumokba, beszéltünk tanárokkal, diákokkal, nekünk meg kellett érteni, ez nagyon sok időbe telt, hogy ők mit szeretnének, mi az, ami hiányzik nekik, mik a kihívások, hogy tudok egy diákot motiválni.

[00:08:38]És tulajdonképpen vannak olyan dolgok, amit 10 év tapasztalat után tudtunk megvalósítani.

[00:08:46]Beszéljünk erről a diákmotivációról, mert azért mi még a 20.

[00:08:48]században jártunk középiskolába, egyetemre is java részt.

[00:08:52]Azért ez teljesen megváltozott.

[00:08:54]Mi az, amire most nagyon oda kell figyelni akkor, amikor a motivációról vagy a motiváltságról beszélünk?

[00:09:01]Hát, hogy először mi úgy gondoltuk, hogy a diák, amit tanítunk neki, vagy ha bevisszük egy laborba, akkor a diák szakterületet válasz magát, hogy ő most biológiával akar foglalkozni, fizikával vagy kémiával, vagy valamilyen tárggyal.

[00:09:14]És ahogy ugye telt az idő, egyre jobban rájöttünk arra, hogy a diákok nem elsősorban azt választják, azt a területet, amit mi tanítunk neki, hanem a diák a saját identitását keresi benne, és közösséghez csatlakozik.

[00:09:31]Tehát a közösségi élmény az például erre pár éve jöttünk csak rá, hiszen egy darabig a diákok száma 7-800 körül volt, és egyszerűen bármit csináltunk, nem tudtuk növelni nagyságrendileg ezt a számot.

[00:09:44]És amikor két évvel ezelőtt gondolkoztunk azon, hogy hogy tudnánk ezt növelni, akkor valahogy megpróbáltuk behozni a közösségi élményeket, az ünneplést a programon belül.

[00:09:57]És hát például ami most legutóbb volt a Pik Arénában, Szegeden, hát egy kézilabda arénát tudományra éhes gimnazistákkal megtölteni, és úgy ünnepelték a kutatókat, mint a mint a kézilabda játékosok.

[00:10:09]Hát tehát én voltam kinen a Pixeget kézilabda meccsen, és amikor bemondták egy játékos nevét, bejött, lement a lámpa, jött a fény és gyakorlatilag föláb, fölban az aréna, fölrobban az aréna és ilyet tudományba nem lehetett látni.

[00:10:24]Tehát és és amikor mondjuk egy ilyen esemény után három-négy hónappal elmentem mondjuk például a mosom Magyaróvári gimnáziumba, és beszéltem az igazgató asszonnyal, mondta, hogy négy hónap múlva és a gyerekek erre a közösségi élményre emlékeztek.

[00:10:39]Tehát egy, tehát most már azt tudom mondani, hogy 15 éve kezdtem azért nagyjából ezzel jobban gondolkozni, leszámítva azt, amit a saját kiskutatócsoportomba megvalósítottunk tehetséggondozást.

[00:10:52]És rá kellett folyamatosan jönnöm, hogy hogy közösségi élményt, ünneplést, saját identitást keresse a diák, és nagyon fontos, hogy jövőképet.

[00:11:07]És talán az egyik legfontosabb programelemünk az a multigenerációnak az összekötése.

[00:11:13]Tehát ami annyit jelent, hogy közel olyan 14 éves korba elkezdünk gondozni egy diákot.

[00:11:19]Én még egyébként nem vagyok benne biztos, hogy nem kéne hamarabb, de ahogy megyünk vele előre, egészen akár 36 éves korig visszük, követjük, segítjük egy adott programon belül.

[00:11:31]Egyébként erre nagyon jó példák egyébként az ilyen sportakadémiák.

[00:11:36]amelyek nem úgy szerveződnek, hogy most csak általános iskolai program van, csak gimnáziumi program van, csak egyetemi program, hanem úgymond vertikálisan nyúlik a mére.

[00:11:46]Igen.

[00:11:46]Bocsás meg, van arra példa a fejlettebb országokban, ahol már korábban elkezdődik ez a tehetséggondozás.

[00:11:51]Az Izraelből a Dankman Nobias amikor jött, mondta, hogy ők óvodában kezdik, méghozzá különböző folyadékok összejöntésével, játékkal, hiszen a kíváncsiság azért tudjuk, hogy ez miért miért miért.

[00:12:05]Az az megvan bőven.

[00:12:08]Nem tudom megmondani jelenleg, mert nincs benne tapasztalatom, hogy hol a legjobb, de azt most már látjuk, hogy hogy lehet a fiatalokat a bevonzani a a tudományba.

[00:12:17]Egyébként ez a történelmileg is nem új dolog.

[00:12:22]Hát, hogyha a görögökhöz visszamegyünk az agóra, ahol a gondolkodást ünnepelték, a görögök a tereken összejöttek, és hát ha megnézzük annak idején Szokratesztől, Arisztotelészig, Epittitusztól Plátóig, egy ilyen gondolkodó közösség szép lassan kitermelte a csúcsgondolkodókat, hogy így fogalmazzam, de az elsődleges dolog az a közösség építés volt, vagy a másik ilyen nagyon jó példa, ugye Firenzébe, a 15.

[00:12:51]századba, ahol a medicsi család ugye elkezdte finanszírozni a művészetet, és hát Michelang Leonardo da Vinci ugye ebből a közegből nőtt ki, hiszen ünnepelték a művészetet és hát ki nem szeretne ünnepelni?

[00:13:07]Hát hát minden gyerek szeretné, de ha megnézem a focimeccseket Angliába, be nézzük a Premier Ligát, akkor akkor a nézők között ott vannak a kisgyerekek a mezzel és ünneplik a csapatot.

[00:13:19]Hát azok utána egész életükbe levakarhatatlanok lesznek az a futballcsapatról, mert egy olyan közösségi élményt szereztek.

[00:13:30]Tehát ezeket nekünk meg kellett tanulni.

[00:13:32]Ö ezek nem úgy jöttek ezek a gondolatok, hogy leültünk egy papír mellé, volt egy víziónk és elkezdtük csinálni, hanem most már azt tudom mondani, hogy 15 év alatt még most se értünk mindent, és biztos, hogy lehet még ezt is fokozni, de 15 év alatt eljutottunk oda, hogy most évente ha kémiát is odaszámolom, szerintem realitás 2500 diákot, 3000 diákot behózni a tudományba a biológia és kémia.

[00:14:03]Szakon az, ami egyébként, hogyha hat évre számítom, mert ugye például ez az Élvonal Alapítványnál is hat évre terveztek, akkor 6x H3 akkor ebbe a két tárgyba, orvosbiológia vagy három, ugye attól függ, hogy hogy számolom és kémiába azért elérhető egy 18000 létszámú diák, ami óriási.

[00:14:25]Tényleg jól hangzik.

[00:14:25]Azzal már a grupamarénát meg is lehet tölteni nagyjából ennyi emberrel.

[00:14:29]Térjünk viszont vissza kicsit komorabb témára, hiszen azért Krausznak az alapítványát meg kell, hogy említsük, amely valamilyen okból kifolyólag érthetetlenül kedvezményezett helyzetbe került.

[00:14:47]És ugye erről beszélt Tanács Zoltán is, mostani ugye tudományért felelős miniszter a Facebook oldalán, hogy akármilyen szintre jut is egy kutató, nyilvánvaló, hogy a Nobediennek így a teljesen a non plus ultrája, ez senkit nem jogosíthat föl arra, hogy kivételezzenek vele, illetve, hogy ilyen szinten megkülönböztetett módon támogassák az alapítványát.

[00:15:08]A másik, ami elég érthetetlen, hogy ez a kekvába való szervezés, mert tudjuk jól, hogy a NER időszakában ez a forma volt az a a csimborasszója, hogy el tudjanak rejteni hatalmas magánvagyonokat, illetve, hogy itt ugye nem kellett felfedni, hogy valójában kik is vannak az ilyen kekvák mögött.

[00:15:31]Tehát ez már eleve egy olyan kezdés, ami rengeteg emberben kétséget ébreszt, sőt azt gondolják, hogy itt takargatnivaló van.

[00:15:41]Ez ez nem egy nem egy tiszta történet.

[00:15:44]Hogyan látod ezt professzorként?

[00:15:46]Hát én úgy látom, hogy először azt mondanám, hogy a közpénz elköltése nem lehet titkos.

[00:15:52]Ez az egyik legfontosabb dolog.

[00:15:55]És legyen ez tudomány, legyen ez bármilyen terület.

[00:15:57]Ugye az adófizetők befizetik a pénzüket, és azt szeretnénk, hogy ez a közösség épüljön, és szeretnénk tisztán látni.

[00:16:04]Tehát szerintem az egy óriási bizalmi válságot generál önmagában, hogy hogy minden titkosan indult, tehát senki nem tudott semmilyen dologról.

[00:16:18]Arról hallottunk, mert azok bejelttek jelentve a médiában, hogy majd lesz egy élvonalapítvány, ak megszavazta a parlament, de titkosított, nem jelenik meg a magyar közlőyben.

[00:16:28]Az összegekről is, semmiről nem tudtunk.

[00:16:30]Na most ez nagyon fontos, hogy a tudományba az még erősebben kijön, mert a tudomány az egy rendkívül bizalmi terület.

[00:16:38]Tehát a tudományban az, hogy én csinálok egy kísérletet, publikálom, az, hogy azt elhiszik nekem, azok nekem a kreditabilitásom, vagy a vagy a vagy az, hogy megbízzanak bennem, az az egyik legfontosabb dolog.

[00:16:54]Na most a tudományon belül úgy kiépíteni egy parallel rendszert, egy olyan rendszert, ami egyébként az egyes elemei már Magyarországon működnek, és azt kell, hogy mondanom, hogy természetesen mindenen lehet javítani ezen is, de azért nagyon szép eredményeket értek el, és ezt teljesen titkosan elindítani, ez ez egy nagyon rossz indulás.

[00:17:15]Hát gondoljunk csak bele, ott a Magyar Tudományos Akadémia.

[00:17:19]Mi nap élvezettel hallgattam Pálinkás Józsefnek a rádió riportját.

[00:17:25]Hát még emlékszem rá, amikor ő elindította a lendületalapítványt, az élvonal konstrukciót annak idejénában, mint hát amit MTA elnöke indította el ugye a lendületpályázatot.

[00:17:37]Később amikor ugye a minisztérium akkor egy másik pályázatot, amivel ide lehetett hívni.

[00:17:44]Ha belegondolok, maga a csúcskutatási gondolkodás, az egyébként megvan Magyarországon.

[00:17:49]Hát ha említenénk ott a szegedi Biológiai Kutatóközpont vagy a Koki, vagy a Hunrend, vagy az egyetemek, hát hát a lendületpályázat szerintem az egyik legsikeresebb konstrukció Magyarországon, ami kialakult.

[00:18:03]Tehát, hogy megvannak a parallel szervezetek.

[00:18:06]Itt vagyunk például mi is, mint a Nemzeti Tudósképző Akadémia, és elmondhatom azt, hogy nagyon sok kiváló tehetséggondozás van.

[00:18:16]Minden egyetemnek van saját programja, az akadémiának vannak programjai, ugye az alumni program, de azért olyan program Magyarországon, amely teljes országos lefedettséggel 400 gimnáziumban ott legyen, és 5500 diákot meg tudjon mozgatni.

[00:18:34]Tehát az, hogy ezt szisztematikusan meg lehetne csinálni, ilyen másik program nincs.

[00:18:40]Tehát az, hogy ez az Élvonal Alapítvány úgy indult el, hogy semmilyen fajta egyeztetés nem volt azokkal a szervezetekkel, akik ezt kiválóan végzik, ez szerintem már nagyon rányomta a bélyegét arra, hogy itt egy nemértés alakult ki.

[00:18:58]Miért nem volt egyeztetés?

[00:18:58]Gondolom nem csak én kérdezem ezt.

[00:19:02]Hát ha megnézzük azért azt, hogy a a azért az ország működése az az hogy volt az elmúlt időszakban, azért láthattuk, hogy a társadalmi egyeztetés a ebbe az elmúlt 16 évi kormányzásb egyre kevesebb volt.

[00:19:16]Még az elején több egyeztetés volt ott még akkor odafigyeltek arra.

[00:19:19]Ez később már az utóbbi időszakban már egyeztetések nem voltak, és szinte minden ilyen dolog titkosítva volt, aminek az egyik részére lehet azt a magyarázatot hozni, hogy haladjunk, csináljunk.

[00:19:34]Igen, ez macerás.

[00:19:34]Túl sok emberrel kell érdeket ütköztetni egyéb dolgok.

[00:19:37]Tehát a demokrácia viszont valószínűleg erről szól, hogy az egy vitatkozós, összeülős, meg hát tényleg egy társadalmi lefedettségre törekvő kompromisszumos megoldásokat kereső hatalomgyakorlás lenne ideális.

[00:19:53]Hát igen, de de de még az sem, hogy egy előzetes egyeztetés legyen.

[00:19:55]Tehát például nekünk lesz 2000 ugye 25.

[00:20:00]december 31-én járt le a kormánytámogatásunk, és minket úgy löktek oda, nem tudom másként fogalmazni, ugye a az Évonal Alapítványhoz, hogy nekünk fogalmunk nem volt arról, hogy mi van a szerződésben.

[00:20:17]Nem tudtuk, hogy mik a vállaltparaméterek.

[00:20:20]Mián utána jártunk, és ugye meglett a a szerződés, gyakorlatilag akkor láttuk, hogy például 55000 diák van betervezve.

[00:20:27]Hát a mai napig nem tudom elképzelni, hogy ezt nélkülünk hogy lehetett volna akár megcsinálni, vagy a többi tehetséggondozó nélkül.

[00:20:34]Akkor láttuk a pénzügyi forrásokat, és ez nem jó.

[00:20:37]Tehát tehát a a a kénytelenek voltunk, ugye, mivel mi ugye mondhatom azt, hogy beosztottak vagyunk menni ezután.

[00:20:46]És hát az eleje egyébként az indulásnak azért azt kell mondani, hogy hogy az azért nagyon jól indult, mert én 2024 őszintén találkoztam Kraus Ferenccel először, még emlékszem egy Science Expo szervezésén, ő volt a megfívott előadó és utána volt egy beszélgetés, és bemutattam a programot neki, hogy mit csináljunk.

[00:21:12]És hát én meg kell, hogy mondanom, hogy kevés embert hallottam annyira szuperlatívuszokba beszélni a programról, mint ő.

[00:21:21]És ez annyira volt, hogy ő akkor akarta elindítani a ezt a Matfiz Alapítványt, amit később létrehozott, és rögtön azzal mondta, hogy Péter, most kezdjük el kialakítani a Matfiz Alapítványt.

[00:21:32]Most a Fazekas gimnáziumba lesz egy megbeszélés a matematika, fizika tanárok között.

[00:21:37]Gyere már, mutasd be ezt a ezt a programot nekik.

[00:21:42]elmentem, és akkor ő úgy konferált fel, hogy hát ha az oktatásért, tehetséggondozásért Nobeldíjat kellene adni, azt nekünk kellene megkapni.

[00:21:50]Hát én ott ugye ültem a székbe, néztem, hogy hogy hát nem esett rosszul, ugye?

[00:21:57]Nem, hát tehát a kezdés az az briláns volt.

[00:22:00]És ez ez a ez az, hogy talán 2021 tavaszára esett.

[00:22:03]Utána nekem volt egy külföldi utam, én nem tudtam ott lenni Szegeden a a az MCC-nek a központjába régi Bartók Művelődési Házba, Szegeden, ahol a miniszterelnökkel volt egy beszélgetésük, és én azt csak videóról láttam később, és hát ott is szuperlatívuszokba beszélt, hungarikum, nem kell a spanyol viaszt fölfedezni, ez a legjobb program.

[00:22:29]És hát mi szeretnénk fizikusok megtanulni tőletek, hogy a tehetséggondozást hogy kell gyakorlatilag jól csinálni tapasztalattal.

[00:22:38]Tehát az indulás az mielőtt az Élvonalapítványról döntés született, az egy az egy elképesztő pozitív volt, hiszen találkoztunk egy magyar Nobeldíjassal.

[00:22:52]Hát óriási büszkeség minden magyar kutató számára, hogy Magyarországon Nobediat nyert valaki, vagy többen is ugye hát ott volt ugye Karikó Katalin és ugye egy évben két Nobedia.

[00:23:01]Tehát emlékszem mentem külföldre mindenki mondta, hogy hú hát a magyarok hát az az fantasztikus.

[00:23:07]És ráadásul így indít egy magyar Nobeldíjas, hogy hogy nagyon elismerően beszél arról, amit mi csinálunk.

[00:23:14]Elismeri, hogy abban nekik semmilyen tapasztalatuk nincs, mert nekik a fizikában van a tapasztalatuk.

[00:23:21]és kezdjünk el együtt dolgozni.

[00:23:21]Hát ez önmagában én azt hiszem, hogy hogy ez egy kecsegtetőnek ígérkezik.

[00:23:27]És akkor utána, amikor szó volt arról, hogy mi nem ismerjük meg majd a részleteket, ahova csatlakozunk, az már egy bizonytalanságot keltett, és hát utána nyilván láttátok a azt, hogy ugye ez hogy ment végig ez a folyamat.

[00:23:44]Ö hát a végén köszönő viszonyban nincs már az a típusú ö vélemény rólunk ugye az élvonalapítványnál, mint ami volt másfél- két évvel ezelőtt.

[00:23:57]Hát igen, ezt követően jött a fekete leves, ezt is mondhatnánk.

[00:23:59]És nem véletlenül mondtad azt, hogy az Élvonal Alapítvány nem segítette a tehetséggondozást, hanem alapvetően gátolta.

[00:24:08]És itt utaltál arra a 666 milliós támogatásra is, amit egyszerűen nem hagytak jóvá, vagy nem írtak alá nektek.

[00:24:18]Igen, itt talán azt tudom mondani, hajlamosak vagyunk embereket pengellére állítani és és emberekről véleményt mondani, hogy valamit rosszul csinálnak, ami nyilván természetes emberi dolog, de ha belegondolunk és abból indulunk ki, hogy tulajdonképpen az emberek alapvetően jót akarnak, tehát például egyébként nekem meggyőződésem, hogy Kraus Ferenc alapvetően jót akart Magyarországon a tudományon belül, hogy legyen kiváló tehetséggondozás.

[00:24:45]legyen csúcskutatás, menjünk ebbe előre.

[00:24:47]És én én én csak gratulálni tudok, hogy ennyi pénzt tulajdonképpen tudományra tudott hozni, és utána ez az egész rossz irányba ment, és és az én megítélésem szerint az a konstrukció, tehát mindig a rendszerbe kell a hibát keresni, ha valami nagyon nem működik.

[00:25:07]Szerintem az egyik alapvető konstrukciós probléma, hogy a csúcskutatási és tehetséggondozó alapítvány majdnem lehetne képletesen mondani, mint a repülő delfin egy egy evolúció kifejlődésében, hiszen gyakorlatilag a a az evolúció mindig arra fele megy, amerre a logika megy.

[00:25:29]és az elitkutatásnak a logikája és a tehetséggondozásnak a logikája, dinamikája, ö versenyszelleme, a a befektetett energia megtérülése drámaian különböző.

[00:25:46]Ugye a csúcskutatás az egy verseny, mint egy forma 1-es verseny, kiér be egy másodperccel hamarabb a célba, az nyeri a versenyt.

[00:25:56]Nagy költsége van, tehát nagyon sok új technológiát igényel.

[00:25:59]új embereket igényel és egy nagyon dinamikus változást a környezetre, hiszen ahogy jön egy kísérleti eredmény, azután átírja a következő periódust, újraik.

[00:26:09]És a siker az Nature, cell science, csúcsközleményekben mérhető, felfedezésekben mérhető, nobeldíjakban mérhető és türelmetlenséget igényel, hogy azonnal menjünk.

[00:26:26]Na most a tehetséggondozás ahhoz türelem kell.

[00:26:28]Le kell ülni a diákokkal, beszélgetni kell velük, meg kell érteni, hogy mit szeretnének, le kell ülni a tanárokkal, teljesen másként gondolkodni.

[00:26:39]És abból nem lesznek szalagcímek a következő napi újságokban vagy portálokon.

[00:26:43]Igen, másként gondolkoznak, mint ahogy egy kutató gondolkodik.

[00:26:45]Meg kell tanulni, meg kell érteni, hogy hogy egy kórházba mi a probléma, egy polgármesternél mi a probléma.

[00:26:53]Meg kell érteni a társadalomnak, hogy mi a nehézség, hogy egyetem küzd azért, hogy a legjobb diákok odamenjenek, és ők elmennek külföldre.

[00:27:04]Egy kutatóintézet küzd azért, hogy minőségi kutatói legyenek.

[00:27:06]Tehát ez egy lassú folyamat.

[00:27:09]A megtérülése az sokszor 10-15 év egy tehetséggondozásnak, amíg elérünk oda, hogy menjen.

[00:27:16]Sokkal kevesebb költségbe kerül egyébként a társadalmi hasznosulás később jelenik meg.

[00:27:24]Na most ugye az a veszély, ha ezt a kettőt én összerakom, és ráadásul olyan valaki kezeli ezt, vagy viszi, aki a csúcskutatásba brilliáns, tehát az a típus, aki türelmetlen, haladni akarok, menni akarok, azonnal lépni akarok, akkor ha kialakul egy konfliktus helyzet, nem is emberek között egy helyzet, hiszen Kraus Ferencnek az a levele, amit nekem írt még a választások előtt, abban rendkívül ősz szintén ugye leírta, hogy belpolitikai helyzetre hivatkozva a még ez a pénz, amit átutaltak, ez a 22 milliárd Ft, ez még a nagy beruházása se lesz elég.

[00:28:04]Várjunk türelemmel.

[00:28:07]Tehát magyarul ő úgy ítélte meg, hogy a nagy beruházással haladjunk, menjünk.

[00:28:13]A tehetséggondozás most ráér, az 8-10 év múlva lesz úgyis annak a haszn.

[00:28:18]Azt most tegyük félre, haladjunk ezzel, és majd utána üljünk le egyeztetni.

[00:28:26]Hát ez elég rossz hír volt számotokra, gondolom, hogy a tehetséggondozás ráér.

[00:28:30]Ö igen.

[00:28:30]Meg hát a logika az teljesen más, hiszen most mit mondjak a tehetségnek, hogy menjenek addig a játszótérre játszani, nézzenek tévét és majd amikor visszakanyarodunk, a mi logikánk fordított, tehát egy tehetséggondozó, ha mondjuk én lettem volna abban a helyzetben, hogy mondjuk döntsek, akkor biztos azt mondtam volna, hogy a humán erőforrás a legfontosabb, a tehetség és a kövek ráérnek, foglalkozhatunk velük.

[00:28:57]Az, hogy most az épület vagy bármi nem készül el, azonnal csak egy év múlva folytatjuk, a kövek tudnak várni.

[00:29:04]Igen.

[00:29:04]Viszont beszéltél a motivációról.

[00:29:06]Na most a fiatalokat eddig tök jól tudtátok motiválni, és akkor kapnak egy ilyen számukra elég váratlan üzenetet, hogy most gyerekek akkor most akkor nyugi, kicsit most mással foglalkozzatok.

[00:29:17]Nehéz is megmagyarázni, nem?

[00:29:18]Hogy akkor most hol van az a fajta motiváció a tehetséggondozók részéről, amit eddig korábban folyamatosan megtapasztalhattak.

[00:29:28]Igen.

[00:29:28]És és azt kell látni, hogy és talán az első cikk, ami ebből kijött, ugye ami ami ami megjelent annak idején, egy nagyon jó kronológiai összefoglalás ugye a Telexbe.

[00:29:37]Ott se támadjuk, vagy ott se amikor kérdeztek ugye maga az élvonal alapítványba az egyes személyeket, hanem azt kell megérteni, hogy ez a konstrukció így nem jó.

[00:29:48]Tehát a csúcskutatást azt csúcskutatási intézmények végezzék.

[00:29:52]egyébként legjobb példa Szentgyörgyi Albert, ahova kiment az Nage-be, Amerikába, amelyik egy hatalmas csúcskutatási intézmény, a világ első számú kutatási intézménye.

[00:30:04]Ott például annyira a csúckutatásra fókuszálnak, hogy még PhD hallgatót se vesznek föl.

[00:30:09]Tehát ő azt mondja, hogy az lassít ebben a folyamatban, és ő neki nem az a lényeg, hogy egy új generációt neveljen 10 év múlva, hanem hogy minél több felfedezés Nobeldíjas legyen ott.

[00:30:23]Tehát önmagában az, hogy összekapcsoljuk egy égisz alá egy vezetővel a csúcskutatást és a tehetséggondozást, az az véleményem szerint egy hibás konstrukció volt.

[00:30:35]És talán ha tankönyvet írnánk arról, vagy egy fejezetet, hogy miért ne tegyük össze a kettőt, akkor szerintem ez a mostani szituáció egy típus példa lenne, hogy ahogy kialakul egy konfliktus, abban a pillanatban a csúcskutatás fog nyerni és a tehetséggondozás hátraszorulni.

[00:30:53]Tehát ezt a kettőt, ezt szét kell választani.

[00:30:58]És ha már beszéltünk itt a felépítésről, itt azért mindenképpen egy hatalmas különbség van az MTA és Kraus Ferenc alapítványa között is, hogy például felügyelő bizottsági tagok nyilván az NTL-nál tudjuk a a személyeket névszerint, de ugye itt mivel itt Kekvárról volt szó, itt is csak ilyen sejtések lehettek, de ez sem volt transzparens.

[00:31:21]Ez is egy óriási problémát jelent.

[00:31:24]És amikor viszont kiderült az, hogy hát van itt egy kakuktojás is benne, ugye a az MCC-nek a a főigazgatója, aki nem mellékesen ugye a Mandinenek is a főszerkesztője volt, Szalai úrról beszélek.

[00:31:37]Hát hogy mit keres ott egy nettó kormányzati propagandát támogató személy egy ilyen szintű tudományos szervezetben?

[00:31:47]Ez számomra teljesen felfoghatatlan.

[00:31:51]Én erre Pálinkás Józsefet tudom idézni.

[00:31:53]Az a legjobb.

[00:31:53]Kraus Ferencnek ezt a szerződést nem szabadott volna aláírni.

[00:31:59]Pont így fogalmazott a legutóbbi rádió riportba.

[00:32:01]Ő ezt megtehette.

[00:32:01]Én ezt nem tudom megtenni.

[00:32:04]Ő miniszter is volt, az MTA elnöke is volt, és személyesen is jól ismerte.

[00:32:09]Tehát ezt gyakorlatilag ezbe a szerződés annyi ponton vérzett a titkosítással, a személyekkel, a a az az egész folyamatba, hogy a választás előtt február 20-án egy ilyet aláírni, ez neki nem szabadott volna.

[00:32:27]A Pálinkás József úgy fogalmazott, hogy meg kellett volna várni ezzel, amíg föláll az új kormány, és nekik akkor bemutatni a különböző koncepciókat.

[00:32:37]Én úgy gondolom, a tudományba a hitelesség és a bizalom alapvető.

[00:32:42]Ha valaki föllép a mi weboldalunkra, minden leolvasható, fönn vannak a kormányhatározatok, azok is elérhetőek rajta.

[00:32:51]Az élvonalapítványnál gyakorlatilag nem lehet megtalálni ezeket a az információkat, vagy ezeket úgy kell most, hogy mondjam azt, közadatigényléssel megszerezni.

[00:33:06]Ez nem jó.

[00:33:06]Ez nem jó.

[00:33:06]És én nekem most, hogyha nem tehetséggondozásba gondolkodok, hanem mint adófizető állampolgárként, ez nekem nem is elfogadható, mert mert ennek ennek ott kell lenni.

[00:33:19]Na most ugye a felügyelő bizottság az egy érdekes kérdés, hogy hogy építsünk fel egy felügyelő bizottságot.

[00:33:24]Arra nagyon hiteles személyek kellenek megítélésem szerint.

[00:33:29]És o tehát egy propagandistánál hitelesebb személy, úgy gondolom, olyannak, akinek a a az adott szakterületen belül óriási tapasztalata van.

[00:33:37]Tehát külön kiemelném, hogy a mi kuratóriumunkba három különböző városból, tehát Szegedről, Pécsről és Budapestről három különböző személy viszi, akik a saját szakterületükben brilánsak.

[00:33:50]Tehát Kondorosi Éva balzandíjas kutató az egyik legnagyobb díj.

[00:33:55]Mondhatom azt, hogy hogy az a területen van olyan értékes, mint egy Nobeldíj.

[00:34:02]Ez a ez a díj, amit ő megnyert.

[00:34:02]Az Európai Akadémia, amiben 92 Nobeldíjas van.

[00:34:07]annak az élettudományi kollégiumát vezeti és és és egy köztiszteletbe álló óriási munkált tehetséggondozáskutatást végzett.

[00:34:21]Ferdinandi Péter Semelwej Egyetem rektorhelyettes a Nemzetközi újságnak a British Journal, a pharmacology a főszerkesztője, Highly Sited, tehát ami annyit jelent a kutatásban, hogy jelenleg kettő ilyen magyar kutató van, akit a világon a top 1%-ba tesznek, és ő benne van.

[00:34:39]A pécsi egyetemen Pintér Erika, aki egy briláns farmakológiai intézményt épített föl.

[00:34:48]Tehát azért azért azért ezekbe olyan személyeket kell bevonni, akik hitelesek.

[00:34:52]Na most ugye, ha már az MCC ugye megemlítésre került, azt azért mindenki látja, hogy azért igazából az MCC tehetséggondozást azon a szinten, amiről mi most például beszéltünk a Nemzeti Tudósképző Akadémiánál, nem végez.

[00:35:08]Ugye ott ott az egy teljesen más logikára épült az ugye az MCC ebben a vonalon.

[00:35:14]Ö, és elsősorban ugye épületekben gondolkozott, épületeket ö épített föl, vagy vásárolt, vagy vagy és ment előre.

[00:35:25]És hát hogyha megnézzük az MCC-ben levő előadóknak vagy meghívottaknak a körét, akkor az nagyon egy ideológia mentén volt.

[00:35:33]Tehát az sokkal inkább egy ideológiai képzőhelynek számított amellett, hogy természetesen vittek olyan programokat, amelyek hasznosak tudnak lenni, amely amely azért nem élvezte a társadalomnak azt a megbecsülését, hogy akkor mondjuk így fogalmaz.

[00:35:51]diplomatikusan fogalmaz, mint ahogy a nemzeti tudósképző akadémia vitte.

[00:35:56]Tehát tehát a a tehetséggondozást én azt mondom, hogy el a kezekkel arról.

[00:36:01]Azt csinálják azok, akik azt élvezik, imádják, reggel fölkelnek, este amikor lefeküdnek, becsukják a szemüket, ezen gondolkoznak.

[00:36:08]Azt ne keverjük össze ideológiával, vagy káderképzővel, ugye?

[00:36:12]Káderképző, azt ne keverjük össze ezzel, azt ne keverjük össze csúcskutatással, azt ne keverjük össze más célokkal, az szóljon a diákokról.

[00:36:18]a tehetséggondozás középpontjának a diáknak kell lenni, és nem az én egyéni intézményi célomnak.

[00:36:24]Ez egy nagyon fontos dolog, és ezért kell a tehetséggondozást olyan helyre tenni teljes autonómiával, ahol a diáknak az érdeke lesz.

[00:36:35]Ebből most mondhatom azt, ha megnézzük a történelmet, hát azok a diákok, akik most ott vannak, hát 50 év múlva, vagy 40 év múlva, amikor aktívak lesznek, azt se tudjuk, hogy milyen pártok lesznek Magyarországon.

[00:36:48]Tehát, hogy hogy hogy nekik egy olyan oktatást tenni, amivel a saját ideológiánkat próbáljuk továbbvinni, az nem tehetséggondozás.

[00:36:56]De ha már erről beszélte, hogy milyen pártok lesznek, egy csomó olyan szerződés köttetett itt a a Nemzeti együttműködés rendszerének időszakában, mintogyha itt örökké egy ilyen monolit pártstruktúra lenne akár hosszú-hosszú évtizedeken át.

[00:37:14]Hiszen azt ne felejtsük el, hogy Orbán Viktor még idén márciusban is egy ilyen alapkő letételben vett részt a Graffisoft parkban.

[00:37:21]azon is részt vett ugye Kraus Ferenc és ugye 10 15 20-25 éves szerződések köttettek amelyek azért több mandátumon való nagyvonalú átugrást foglalnak magába.

[00:37:38]Azért ez mennyire felelős politikai döntés a a döntéshozók részéről?

[00:37:42]Én én én úgy gondolom, hogy és megint tényleg ö régen találkoztam már Pálinkás Józseffel, de de nagyon tetszett a riportja.

[00:37:51]mondta, hogy itt egy ilyen gigantomán gondolkodás dolog volt.

[00:37:53]És hát én ott voltam ezen az alapkőletételen, és ott szem biztos, hogy szó szerz tudom idéz, de a lényeg az volt, hogy a Nobeldíj az egy komoly díj.

[00:38:03]Komoly díjat komoly emberek kapnak, komoly emberek komoly feladatokat képesek megvalósítani, amiket rájuk bízunk.

[00:38:11]Tehát, hogy a egy nagyon leegyszerűsített logikával akarták nagy összegeket kevés elitképzésre meg elitre használni.

[00:38:23]nézzük ugye az olimpikonokat a az az a a sportág területén is, tehát egy egy fajta ezeknek az olimpiai díjaknak a a fetisizálása, az ünneplése, ami egyébként az egy jó dolog, hiszen ha megnézzük a mi programunkat is, az a része, hogy mi ünnepeljünk és a sikereinket megünnepeljük, az szerintem egy fontos dolog, de a programelemeknek azokat nem abban kell mérni, egy tehetséggondozó programot, hogy hogy hány nóbeldíjasunk lesz belőle, mert az nagy valószínűséggel sajnos azt kell mondanom, hogy nem Magyarországon levő kutatásaért fogja a legvégén megkapni, vagy lehet, hogy egy-kettő megkapja.

[00:39:07]Ez már régen is így volt, ugye tudjuk jól a történelemből, hanem ha megnézzük, az az igazi tehetséggondozás, amikor Magyarország számára a társadalomnak lesz a kórházakban elég orvos, most orvosbiológiai területen, lesznek kiváló versenyképes kutatóközpontjaink.

[00:39:26]A gyógyszeripar is azért Magyarországon ott a Richergedeon is azért kiváló cégek megfelelő utánpótlást tudnak belőle, vagy az egyes startup, az egyes biomedikai cégeknek meglesz az utánpótlásbázisa.

[00:39:39]Ezek a diákok itthon lesznek, Magyarországon dolgoznak, európai forrásokat tudnak behívni és a magyar társadalomat fogják építeni.

[00:39:48]Ezzel mérhető.

[00:39:51]Nem a nature cikkek számával, nem a science, nem a szen számára, hanem a erre kell fókuszálni.

[00:39:57]És az mi megítéléseink szerint egyébként ez hosszú távon kifizetődőbb lesz, csak lassabb.

[00:40:05]Mert ebből, ahogy említettem a példát, a görögöknél vagy a vagy a vagy a az olaszoknál, ha kialakítunk egy közösséget, ebből a közösség ki fogja magából termelni, mint Brazíliába is, ahogy a focit ünneplik a a a tengerparton a Kopakabán, és ott rúgják a labdát, és mindenki isit, az ki fogja majd hozni azokat a sztárokat.

[00:40:29]Az a másik, hogy az megint egy hibás koncepciónak gondolom, hogy ebben a korban mi nem tudjuk kiválogatni azt, hogy kiből lenne nóberdíjas, vagy kiből nem.

[00:40:40]Amit említettél, hát eszembe jutott az, hogy ez a nemzetet jobban építő hozzáállás lenne, hogyha a tehetséggondozásra fordítanák, vagy odatenék a hangsúlyt, és milyen jó lett volna, hogyha egy magát nemzetinek tituláló kormányzati erő tényleg arra figyelt volna, ami a nemzetnek elsősorban és mindenek előtt hasznos.

[00:41:00]Lovász László nevét még egy kis időre azért hozzuk itt föl a beszélgetésünk vége felé, hiszen ő a Kraus Alapítvány kuratóriumi tagjaként is helyeselte a mostani döntést, amelyet Magyar Péter kormánya hozott.

[00:41:14]És az is kiderült, hogy neki sem volt tudomása arról konkrétan, hogy ezek a pénzek konkrétan hova vannak csoportosítva, milyen feladatköröket társítanak hozzájuk.

[00:41:25]azért ez is elég sok mindent elárul erről, hogy itt itt valami azért nagyon nem volt rendben.

[00:41:30]Én úgy gondolom, hogy megint ez egy információ visszatartás, információiány, nem kell itt beszélgetni dolgokról, haladjunk, menjünk.

[00:41:38]Tehát ez ez teljesen egyértelműen az egész döntési mechanizmus ezzel kapcsolatban az Évonal Alapítványa néhány ember döntött róla.

[00:41:47]és a a a többieknek a szerepe, legyen ez itt a kuratóriumi tagoknak a szerepe az egész létrehozásában minimális volt.

[00:41:55]Ahogy említettem, Orbán Viktor döntött, Hankó Balázs levezényelte, Kraus Ferenc pedig ezt aláírta.

[00:42:05]Nagyjából ha le akarom egyszerűsíteni, akkor ez a három mas lépcsőben lett ez létrehozva, ez az Élvonal Alapítvány.

[00:42:15]És ezért nem előzte meg konzultáció, mert miről konzultáljanak ugye az egyetemekkel vagy a Magyar Tudományos Akadémiával?

[00:42:24]Volt het nemzeti konzultáció, kicsit másról?

[00:42:27]Ugye erre nem maradt idő.

[00:42:27]És hát ugyanígy a kuratóriumi tagokkal sem.

[00:42:29]Hát ugye ennek a legexaktabb példája, hogy ugye a Rendy Schman, aki ugye 2013-ban is volt nálunk, és vagy nem 13-ban, bocsánat, 23-ban, meg most 26-ban, tehát ő már többször jött vissza, és ő nekünk el is mondta, hogy az egyik fő dolog, ami miatt ő elvállalta, hogy ebbe a programba belépjen, az a a mi programunknak az ismerete volt.

[00:42:50]Tehát például a kuratóriumi tagok azok nem is tudták, hogy hogy mi ekkora bajban vagyunk anyagilag, meg hogy itt már ment egy éves tárgyalás üz.

[00:43:00]Ezekről abszolút nem tudtak, nem ismertek ezt ezt ezt Kraus Ferenc és a munkatársai bonyolították le.

[00:43:08]Tehát az, hogy nálunk 400 fő, aki kifizetési listán van, diákok, tanárok, szervezőcsapat, a fölépített konstrukció gyakorlatilag egy hónap múlva fizetésképtelen lesz, ha ezt nem támogatják.

[00:43:24]Ezekről egyetlen egy kuratóriumtagnak még információja se volt.

[00:43:28]Tehát tehát tehát tehát itt itt itt azt kell látni, hogy hogy hogy egy egy olyan felhatalmazást megítélésem szerint közpénzből ekkora mértékben, és erre mondtam azt, hogy eddig az Évonalapítvány nem segítette, hanem veszélyeztette a magyarországi tehetséggondozást.

[00:43:48]Az a konstrukcióban eredik a eredő a hiba, mert olyan konstrukciót nem lehet létrehozni, amiből ki van hagyva a Magyar Tudományos Akadémia, ki van hagyva az egyetemek, ki vannak hagyva a tehetséggondozók, a kuratóriumi tagok részinformációkkal rendelkeznek, és tulajdonképpen nem akar beleilleszkedni abba az ökoszisztémába, ami van.

[00:44:11]Ez szerintem egy hibás gondolat, és ezért örültem, amikor bejelentette a miniszterelnök úr is, Tanács Zoltán miniszter úr is, hogy ezt a konstrukciót megszüntetik, hiszen ebbe a konstrukcióba, ahogy említettem, csúcskutatás, tehetséggondozás nem illik össze.

[00:44:29]a döntéshozási mechanizmus, ahogy említetted, hogy a az MCC érintettséget is nehezen értelmezhető nincsenek szakmai tervek leírva benne, és hát mondom mind tulajdonképpen mire épült a jó része például a tehetséggondozásnál, ott egyértelműen a mi programunknak a a a az az átvétele volt.

[00:44:52]És azt utána én nagyon sajnálom, hogy ezt követően amikor ugye megjelent a Telekik, aki aki tartotta velem a kapcsolatot, azért ez elég nehéz időszak volt.

[00:45:03]Én azon szurkoltam, hogy hogy az egész menjen át abba, hogy hogy az Évonal Alapítvány vezetősége is megérti azt, hogy itt ez nem jó útvonal.

[00:45:14]És ezzel szemben retrospektív módon utána ugye kitaláltak mindenfajta úgymond olyan dolgot.

[00:45:23]Legjobban azon nevettem a Pikarinába tüzi játékot.

[00:45:25]Hát nem tudom Kraus Ferenc mit értett a tüzi játékon, mert ez volt a 26.

[00:45:30]konferencia és egyszer nem volt tűzijáték a 15 év alatt.

[00:45:36]Tehát leírni azt a szót, hogy tüzi játék, ugye nehezen tudok ezzel vitatkozni, mert a tűzijáték szó nem azt jelentette, hogy tüzi játék, csak nem tudom, hogy mit jelent.

[00:45:45]Tehát kerestek olyan szavakat, amik egyébként most mondhatnám azt, hogy rágalom, mert tüzi játék az egyszer se volt.

[00:45:51]Tehát tehát olyan olyan okokat kezdtek leírni, amik köszönő viszonyban nem voltak a valósággal átláthatóság.

[00:45:58]Hát hát azért mosolyogtam azon is, amikor ugye leírták, hiszen hát a KEV az pont ennek az ellentetje.

[00:46:06]Hát de de nem is az, hát az egész program azért ez úgy nézett ki, hogy 2024-ben, amiután először találkoztunk, megalakult a Nobel iroda a minisztériumba.

[00:46:14]És akkor emlékszem rá, hogy az ott, aki ki lett nevezve vezetőnek, az rögtön hívott engem telefonon, hogy Péter, gyere már, mutasd már meg, hogy hogy hogy működik ez a dolog.

[00:46:26]És lejöttek Szegedre.

[00:46:28]Tehát tehát tehát eljöttek hozzánk az irodába, bejöttek, ott voltak a dokumentumok, mindent kérdeztek, mindenbe segítettek, elkértek tőlünk a listákat.

[00:46:37]Hát ha nem küldtünk nekik 50 dokumentumot, akkor gyakorlatilag egy dokumentumot se küldtünk.

[00:46:43]és és és gyakorlatilag ugye ne retrospektíven meg nem azon kezdtek el gondolkozni, hogy mi lenne az, amit összefogásba lehet csinálni, hanem hanem számunkra azért ez egy értel értelmezhetetlen módon egy retrospektív támadásba ment át, ami ami ami gyakorlatilag számunkra azért azért nem volt értelmezhető.

[00:47:04]Nagyon izgalmas ez a téma, de az adásunk a vége fele jár.

[00:47:07]Utolsó kérdésem az lenne, amire szeretnék tőled egy plasztikus tömör választ kapni, hogy ebből azért lehetett tanulni, meg le lehetett vonni a konzekvenciát, ami itt történt a Krausféle alapítvánnyal.

[00:47:19]Minek örülnél, mivel lennél személy szerint elégedett, vagy a tudóstársadalom mire mondhatná azt, hogy hogy ez így rendben van, amit az új kormánytól el lehet várni ebben az ügyben, mert azt látjuk, hogy itt most volt egy nagyon nagy stopptábla.

[00:47:34]Ezt a 22 milliót is ugye Magyar Péter kormánya visszakéri, vagy 22 milliárd, bocsánat, nagyon nem mindegy.

[00:47:43]3-0 a különbség a végén.

[00:47:43]Hogy mikor dőlhetnénk hát, hogy jó, rendben van, erre gondoltunk, és ez ez így tényleg működhet és segítheti azt, amire ezt a pénzt elsősorban fordítani fontos.

[00:47:54]Hát mi most a következő lépés az az, hogy hogy ugye a kormányzattal leülünk és megbeszéljük a jövőt.

[00:48:03]Tehát most én a saját részemről tudok beszélni a Nemzeti Tudósképző Akadémiáról, aki mögött azért egy 5500 diák, óriási kuratórium egyetemek állnak.

[00:48:14]Tehát ezzel az egyetemekbe vannak vonva Magyar Tudományos Akadémiát bevonni ezekbe a megbeszélésekbe és és föltenni azt a kérdést, hogy mi a célja Magyarországon a tehetséggondozásnak, milyen területek számet kellene igazából kiemelni, ami azért a legnagyobb társadalmi hasznosulást tudja Magyarország számára hozni.

[00:48:37]Hiszen az mi megítélésünk azért az, hogy a tudományos felfedezések fontosak, de az legalább annyira fontos, akik használni fogják ezeket az új felfedezéseket.

[00:48:49]Tehát kell egy egy konstruktív beszélgetés, hogy mire terjedjen ki ez a dolog, mekkora legyen az a feladat, amit amit mit végzünk vagy folytatunk.

[00:49:00]És nagyon fontos, hogy megítélésem szerint a tehetséggondozást nem jó beletenni.

[00:49:06]más kalapba, annak egy autonóm útvonalnak kell lennie.

[00:49:11]És nagyon fontos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, nagyon jó beszélgetésünk volt PSI Mihály elnökkel, Magyar Tudományos Akadémia bevonása, az egyetemek bevonásával, tehetséggondozás külön budsetten, és az én megítélésem szerint minél nagyobb budgetten kellene, hogy menni, mert Magyarországon végre olyat kellene kitűzni, aminek a nyeresége az 10-15 év múlva fog meglenni.

[00:49:40]Nekem még volt olyan diám is, ami úgy nézett ki, hogy 2013-tól 2033 éves tervbe, hogy mit szeretnénk látni 20 év múlva.

[00:49:51]Tehát nagyon fontosnak gondolom ezt a részt.

[00:49:53]A másik fele azért, ami a pénzügyi forrásnak a nagyobb fele, ami a kutatásra, az élvonalkutatásra van, ott is föl kell tenni a társadalmi kérdéseket.

[00:50:03]És milyen kérdéseket kell föltenni?

[00:50:05]Például, ha most beszélünk Magyarországról, föl kell tenni a kérdést, hogy mi Budapest központot akarunk vagy egy országot.

[00:50:14]Csak annyit mondok, hogy Magyarországon is azért van élvonalkutatás, az NKfi-n keresztül zajlik.

[00:50:19]Kijellemeztük az elmúlt két év kutatási eredményét.

[00:50:21]Az, hogy kinek ítélték oda a csúcsdíjakat, a csúcspályázatokat.

[00:50:29]75%-a jön Budapestre, 14-15% Szegedre, ahol ugye van az SBK és az egyetem.

[00:50:36]körülbelül 6,7%-ra Debrecenbe és 3%-ra Pécsre, és akkor még a többi hely van.

[00:50:43]Ez szerintem társadalmilag nem jó.

[00:50:46]Ez a magyar tudomány jövőjének nem jó.

[00:50:49]Tehát ahelyett, hogy mondjuk Budapesten a Dunaparton építünk épületet, ezeket a vidéki egyetemeket is sorolhatnám Szombathelytől, Veszprémig, Kaposvártól, a többi egyetemeigit kellene megerősítenünk, mint Klébensberg csinálta 100 évvel ezelőtt.

[00:51:04]Tehát én úgy gondolom, hogy a legfontosabb dolog most, hogy a stakeholderekkel leülni, beleértve még a polgármestereket is a kórházaktól kezdve, és kialakítani a kutatóegyetemeket, hogy csináljunk Magyarországon egy 10-20 éves tervet, hogy milyen Magyarországot szeretnénk látni.

[00:51:26]Ez szerintem nagyon fontos.

[00:51:28]Nekünk most van egy rövidtávú problémánk.

[00:51:30]Mi úgy néz ki, hogy jövő héten tudunk Horvát Péter államtitkár úrral tárgyalni a Nemzeti Tudósképző Akadémiával.

[00:51:38]Én nagyon optimista vagyok és bizakodó abban, hogy ezt az átmeneti anyagi nehézséget meg tudjuk oldani.

[00:51:45]De utána szerintem nagyon fontos, hogy ki kell tűzni azt, hogy milyen Magyarországot szeretnénk 10 év múlva, hova szeretnénk a magyar diákokat látni, hogy külföldi egyetemekre jönnek-e, vagy magyar egyetemekre, és hogy tudjuk a magyar egyetemeket, a Magyar Tudományos Akadémiát és a Kutatóhálózatot megerősíteni?

[00:52:07]És amikor ez a döntés megvan, akkor én bízom abban, hogy sok olyan személy lesz, mint Kraus Ferenc, aki sok forrást tud behozni, mert ezt azért valljuk be, brilánsan csinálta.

[00:52:18]Hiszen ehhez azért az kell, hogy a GDP arányosan 2% fölé kell bőven vinni a tudományra szánt pénzt, hasonlóan az oktatásra is.

[00:52:29]És hátha egyszer, mint Klébersberg idejében, ha kettő együtt 10% körül fog majd egyszer Magyarországon kapni, akkor majd lehet, hogy abba az irányba megyünk, mint Svájc, Taiwan, Hong Kong vagy Szingapú.

[00:52:40]Én szerintem ez lenne a feladat.

[00:52:42]Vissza foglak majd hívni a stúdióba mindenképpen.

[00:52:47]Hegyi Péter professzor volt a kontroll vendége.

[00:52:49]Köszönöm, hogy befáradtál hozzánk.

[00:52:52]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:52:52]Köszönöm a nézőknek is, hogy itt voltak velünk.

[00:52:57]És amennyiben tetszett önöknek a műsor, akkor kérem, hogy iratkozzanak fel a csatornáinkra.

[00:53:01]legyen az YouTube, Facebook, Instagram, TikTok vagy a Threads, illetve a munkánkat is tudják támogatni, amennyiben lehetőségük nyílik rá a Tabula Ráza Média Alapítványon keresztül.

[00:53:15]Ennek a leírását megtalálják a videó alatt.

[00:53:17]Viszontlátásra!

[00:53:20]kontrol.hu, Eljött az ideje.