Kontroll 39:21

A szétvert tudományos világot újra kell szervezni // NEKÜNK FONTOS

tudománypolitikamtaoktatáskormánykritikatudományközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Tisza-közeli
A szétvert tudományos világot újra kell szervezni // NEKÜNK FONTOS
tl;dr
  • A magyar tudományos géniusz valós, de a fejlődés korlátja ma már nem a gyártáskapacitás, hanem a „szürke állomány”.
  • A 2010–2020 között érkező EU-források a tudományos megalapozottság hiányában elvesztek, a K+F GDP-arányos ráfordítása 1,4%-on stagnált az EU-átlag 2,2%-ával szemben.
  • „Nagyon-nagyon erős korreláció van aközött, hogy az ország hogyan fejlődik, és aközött, hogy mennyit költ tudományra.”

  • Az MTA kutatóintézeteit leválasztották és jogilag bizonytalan, exlex állapotba hozták, a hét éve tartó folyamatos átszervezések szétzilálták a tudományos kohéziót.
  • A CEU elűzése, valamint egyes professzori körök politikai okú mellőzése az autonómia-ellenes, központosító tudománypolitika részét képezte.
  • A PhD-hallgatók 140 000 Ft-os, az adjunktusok bruttó 500 000 Ft-os fizetése miatt a fiatalok elhagyják a pályát; az oktatók több állásban dolgoznak, ami a tudomány leértékelését üzeni.
  • Az Akadémiai Dolgozók Fóruma az egyetlen szervezetként vállalt nyílt, érdek nélküli kritikát, miközben a nemzetközi tudományos sajtó (Science) is figyelemmel kísérte a magyar helyzetet.
  • A kormányzat a valóság helyett PR-patyonfalvakat épített, és a nemzeti érdek hangoztatása mögött magán- és vagyoni források kicsatornázása állt.
  • Az új kormányzatban 36 év után először kapott helyet tudományért felelős miniszter, és megkezdődtek az egyeztetések az MTA-val és az érdekképviseletekkel.
  • Az újjáépítés alapelvei: az intézethálózat visszacsatolása az MTA-hoz, transzparens pályázatok, kiszámítható kutatói életpálya és a tudomány autonómiájának helyreállítása.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A tudomány jelentősége és a magyar tudományos hagyomány

A riport kiindulópontja a magyar tudományos géniusz fogalma, amely nem csupán mítosz – ezt bizonyítja a magyar származású Nobel-díjas tudósok magas száma, a 20. században "marslakókként" emlegetett emigráns magyar tudósok teljesítménye, valamint az 1367-ben alapított pécsi egyetem és a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia hagyománya.

Az egyik megszólaló szerint "nagyon fura világban élünk", ahol a technológiai fejlődés olyan szintre ért, hogy ma már nem a gyártáskapacitás, hanem a "szürke állomány" – a tudás és a kreativitás – jelenti a fejlődés korlátját. A kommunikáció a lovaskocsi korának 10 napos üzenetátviteli idejétől a fénysebességig gyorsult, és mindez a tudománynak köszönhető.

„Tehát a szürke állomány, most már nem a gyártáskapacitás, a limitáció. Bármit le lehet gyártani, 3D-be, ki lehet bármit nyomtatni. A kérdés az, hogy tényleg mire van szükség, és hogy jutunk el hozzá? És ezt csak egy nagyon jól képzett társadalom tudja megvalósítani." *

Egy másik résztvevő kiemelte, hogy Magyarország méretéből adódóan soha nem lesz olyan gazdag, hogy külföldről vásároljon elméleti tudósokat – ahogyan azt az Egyesült Államok teszi, ahol az elméleti szakemberek legalább 60%-a nem amerikai születésű. Éppen ezért van szükség saját elméleti kutatásokra és képzésre.

Globális verseny a tudományban

A beszélgetésben elhangzott, hogy Amerika ismerte fel leghamarabb a tudomány stratégiai jelentőségét, és a Trump-évek előtt hatalmas összegeket fektetett kutatásba – mind a demokraták, mind a republikánusok egyetértettek abban, hogy a tudomány az amerikai haladás kulcsa. Kína azonban utolérte, sőt bizonyos területeken már meg is előzte az Egyesült Államokat a tudományos befektetések terén. Ebben a "láthatatlan versenyben" a szürke állományért folyó küzdelem csakis a tudományon keresztül nyerhető meg, és Magyarország jövője sem képzelhető el tudomány nélkül.

„Nagyon-nagyon erős korreláció van aközött, hogy az ország hogyan fejlődik, és aközött, hogy mennyit költ tudományra." *

A magyar tudománypolitika elmúlt 15 éve – a leépülés krónikája

Elszalasztott lehetőségek és forráspazarlás

Az egyik kutató szerint Magyarország 2010-ben soha vissza nem térő lehetőséget kapott: egyszerre volt jelen a világgazdasági konjunktúra és érkeztek az Európai Uniós források. Mivel azonban a kormányzat nem támaszkodott a tudomány teljesítményére és a tudományos gondolkodásra, ez a pénz "elveszett, eltűnt". Nem társadalmi fejlődés következett be, hanem a régi konfliktusok és problémák újratermelődtek.

„Ez a pénz elvész, eltűnik, és ezért nem társadalmi fejlődés lesz belőle, nem előrébb megyünk, nincs pozitív kimenetele, hanem a társadalom újra termeli ugyanazokat a konfliktusokat és problémákat, amik 10 éve, 20 éve vagy adott esetben 100 éve jelen vannak a magyar társadalomban.” *

A legnagyobb problémának azt nevezték, hogy ez a kár már nem reparálható: soha nem fog annyi pénz érkezni az országba, mint 2010 és 2020 között.

A GDP-arányos K+F költés stagnálása

Elhangzott, hogy Orbán Viktor kormányfőként 2016-ban látogatott el utoljára az MTA közgyűlésére. Akkor Lovász Lászlónak azt ígérte, hogy a GDP-arányos K+F ráfordítást 1,4%-ról 1,8%-ra emelik, ami már közelítené az EU-átlagot (akkor 1,92%). Ebből semmi sem valósult meg – a ráfordítás ma is ugyanott áll, miközben az EU-átlag a COVID-járvány után 2,2%-ra emelkedett. A beszélő szerint ebből a kormányfői látogatásból "halálos ölelés" lett: két év múlva már nem a források bővítése, hanem a meglévő források fölötti rendelkezés elvonása került napirendre.

Az MTA és a kutatóhálózat szétverése

Az MTA-tól leválasztották az intézeteket, és új törvényi keretet hoztak létre a HUN-REN (Hungarian Research Network) menedzselésére. Ez a beszélők szerint "exlex állapotba" lökte az intézethálózatot – még a korábban az Orbán-kormány által kinevezett Alkotmánybíróság is megállapította, hogy alaptörvény-ellenes helyzet állt elő. A Normafán található Csillagászati Kutatóintézet példáján mutatták be, hogy a KFI törvény ingyenes használatba adásra kényszeríti az MTA-t saját tulajdonára vonatkozóan, ami alkotmányos értelemben aggályos, és felújítási keret sem áll rendelkezésre.

Állandó átszervezések és bizonytalanság

A kutatók elmondták, hogy az elmúlt hét év folyamatos átszervezéssel telt: először az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat részei lettek, majd intézmény-átszervezés, közalkalmazotti jogviszony elvesztése, átnevezés Magyar Kutatási Hálózatra, majd HUN-REN-re, végül speciális jogállású jogi személlyé válás következett. A Társadalomtudományi Kutatóközpontot 2025. július 31-én csatolták el a HUN-REN-től az ELTE-hez. A beszélők ezt a folyamatos bizonytalanságot a "tudomány szétzilálása és a kohézió megszüntetése kiváló eszközének" nevezték.

„Az elmúlt öt évben, sőt az elmúlt lassan, most már hét évben folyamatosan dobáltak bennünket A-ból B-be, B-ből C-be. És most elképzelhető, hogy ugyanoda fogunk visszakerülni, ahol 2019-ben ez az egész folyamat elkezdődött." *

A CEU elűzése

A CEU (Central European University) esetét "megdökkentően szűklátókörűnek" nevezték. A kormányzat érzelmi és indulati alapon, a genderoktatásra és hasonlókra hivatkozva próbálta "kiutálni" az egyetemet – a Lex CEU jogi keretei között. A beszélő szerint azonban a valódi ok az volt, hogy a CEU riválisa volt a magyar egyetemi rendszernek, mert "az okos diákokat szerette volna idevonzani". Az egyetem olyan területeken volt világszínvonalú, mint a történelem, szociológia, közgazdaságtan és a hálózatelmélet.

„Mikor kiszakítunk egy ilyen nagyon fontos testrészt a rendszerből, akkor mindenki rosszul jár. Tehát ez olyan volt, mintha megjelenne egy erős futballcsapat hirtelen a magyar bajnokságban, és kiutálnánk azért, mert abban túl sok külföldi játékos van." *

A beszélő ironikusan megjegyezte, hogy a fociban – ahol az Orbán-világ központi szerepet játszott – "megvalósult a szabadság": külföldi játékosok tömege szerepel Magyarországon, Szoboszlaiék Angliában csillognak, ezzel sose volt probléma. A tudás világában viszont igen.

A professzorok Batthyány Köre és a 2002-es választások

Egy "cinikus megjegyzésként" elhangzott, hogy a 2002-es választások előtt a Fidesz kampányában olyan tudósok játszottak vezető szerepet – köztük a Batthyány Kör tagjai, mint Nárai, Szabó, Gábor –, akik "biodíszletként" voltak jelen Orbán Viktor fellépésein. A vereség után Orbán állítólag megharagudott ezekre a tudósokra, mert úgy vélte, zsákutcába vitték. A beszélő szerint ez egy érzelmi reakció volt, ami évekkel később is éreztette hatását.

A menedzserszemlélet térnyerése

Az egyik volt akadémiai vezető (főtitkárhelyettes a 2000-es években) elmondta, hogy 2005-2008 között óriási harcok folytak az akkori liberális kormány és az MTA között. Az akkori liberális politikusok – elsősorban Kóka János, de Magyar Bálint is – úgy gondolták, nincs szükség elméleti kutatóintézetekre, a kutatásnak azonnali gazdasági hasznot kell hoznia. Ez a szemlélet a beszélő szerint egy dologban hasonlított a későbbi Orbán-kormányok tudománypolitikájára: mindkettő a "menedzserek uralmát" akarta kiterjeszteni a tudományra.

„A liberális politikusok azt gondolták, hogy nincs szükség elméleti kutatóintézetekre, és nem helyes ez, hogy ezek főhivatású kutatóintézetek, és nem helyes, hogy az Akadémia alá tartoznak.” *

A HUN-REN értékrendszerében a szabadalmaknak lett sokkal nagyobb jelentőségük, amit a beszélő gunyorosan jellemzett: "a nemzeti dalt vagy a magyar identitást nem lehet szabadalmaztatni."

Autonómia-ellenesség és ellentmondások

Az egyik megszólaló szerint a magyar tudomány- és egyetempolitika nem önmagában volt tudományellenes, hanem autonómia-ellenes: mindent központi akarat és tervezés alá akart helyezni. Ez ellentmondásos, hiszen az Orbán Viktor számára is mintát jelentő amerikai republikánus és brit konzervatív gondolkodásmód hagyományosan központosítás-ellenes – Magyarországon viszont a "konzervatív gondolkodásmód lett központosítás-párti."

A kutatók és egyetemi oktatók anyagi helyzete

A riport részletesen bemutatta a kutatói életpálya anyagi ellehetetlenülését. Egy PhD-hallgató fizetése 140 000 forint, az egyetemi adjunktusi fizetés bruttó 500 000 forint körül mozog. A Társadalomtudományi Kutatóközpont legfiatalabb kutatói és segédmunkatársai "szinte az éhezés szintjén vannak". 2025-ben és 2024-ben voltak olyan fiataloknak szóló álláshirdetések, amelyekre egyáltalán nem jelentkeztek, vagy amikor a jelentkezők meghallották a bruttó fizetést, inkább "elmennek pénztárosnak egy raktáráruházba".

A kutatók rámutattak, hogy ez a helyzet räterheli az idősebb tudósokra a fiatalok finanszírozását: a pályázati pénzekből kell kiegészíteni a béreket, ami elveszi a forrást a tényleges kutatástól. A nemzetközi kollégák – beleértve a keleti és déli szomszédokat is – "nem akarják elhinni, hogy ilyen összegekből dolgoznak" a magyar kutatók.

„Ez 140.000 Ft-os PhD-vel nem fog menni, 500.000 bruttós egyetemi adjunktusi fizetéssel nem fog menni." *

A beszélők kiemelték, hogy az egyetemi tanárok "három állásban" dolgoznak, óra után "elrohannak valamilyen cégnek még dolgozni", így nem tudnak leülni a diákokkal elgondolkodni egy-egy probléma mélységén – ami azt az üzenetet közvetíti, hogy "nem érdemes tudománnyal foglalkozni."

Infrastruktúra és regionális lemaradás

A Csillagászati Kutatóközpont kutatója elmondta, hogy 2016-2020 között EU-s forrásokból sikerült komoly műszerfejlesztéseket végrehajtani, aminek köszönhetően bizonyos területeken a világ élvonalába fejleszthették magukat. Azóta azonban újabb fejlesztésre lenne szükség. Regionális összehasonlításban a prágai, pozsonyi egyetemek és az ausztriai obszervatóriumok is jobb pozícióban vannak. A kutatóközpont teljesítményét egy Max Planck Intézettel vetette össze, de annak csupán negyedakkora finanszírozásból.

A kormányzat viszonya a valósághoz

A beszélők egybehangzóan állították, hogy a kormányzat "erősen tartózkodott attól, hogy a valódi reálfolyamatokkal nézzen szembe", és patyomfalvak épültek a kormányzati PR fenntartására. A tudós kritikai gondolkodása és a valóság bemutatása "nem fért bele" a rendszer világképébe. A beszélők szerint a nemzeti érdek harsogása mögött "az önérdek, a magánérdek és a vagyoni források kicsatornázása volt a legfőbb szempont."

„Rengeteg információ látott napvilágot, különösen az elmúlt egy-másfél hónapban arról, hogy itt hiába írták a zászlóra és harsogták óriási propagandával az úgynevezett nemzeti érdeket, valójában az önérdek, a magánérdek és a vagyoni források kicsatornázása volt az a legfőbb szempont, aminek minden alárendelődött." *

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) 2018-2019-ben alakult protestmozgalomként, amikor Palkovics László miniszter kezdeményezte, hogy az akadémiai intézetek költségvetését a minisztérium kezelje. A szervezet a 2020-2025 közötti időszakban "lényegében az egyetlen bátor megszólaló" volt, amely "nyíltan, kendőzetlenül, érdektől függetlenül, és sokszor egzisztenciális kockázatot vállalva" mondta ki a véleményét.

Nemzetközi megítélés és a Science magazin cikke

Az egyik kutató – aki több nemzetközi szervezetben képviseli Magyarországot – elmondta, hogy a nemzetközi tudományos közösség aggodalommal és odafigyeléssel követte a magyarországi eseményeket. A kérdés mindig az volt: "Mi történik nálatok?" A magyar tudományt különböző politikai akaratok malomkövei közé szorult búzaszemhez hasonlították.

A felvétel napján jelent meg a Science magazinban egy cikk a magyar tudomány újjáépítésének lehetőségeiről – a szerző a riport egyik megszólalója. Ugyanez a kutató kilenc évvel korábban is írt a Science-ben, akkor a CEU kiűzésének témájában. Ez is jelzi, hogy a nemzetközi színtér kiemelt figyelemmel kíséri a magyar tudományos életet.

„Magyarország adhat egy mintát a világnak, beleértve Amerikának is, hogy hogyan kell egy ilyen elromlott demokráciából egy új demokrácia felé tranzíciót menedzselni, és hogyan kell sikeresen csinálni." *

Az MTA társadalmi presztízse

A beszélők szerint a Magyar Tudományos Akadémia társadalmi megbecsültsége a támadások ellenére is nagyon magas maradt Magyarországon. "Nem sikerült szétverni azt a presztízst, ami a magyar tudományhoz és a Magyar Tudományos Akadémiához kapcsolódik." Ez a magyar társadalom önazonosságának része, és az, hogy a kormányzat megpróbálta ezt leértékelni, hozzájárult a hatalom bukásához, "mert a nemzeti önérzetet próbálta kisebbé tenni."

A változás lehetősége – az új kormányzat első lépései

A riport végén a beszélők optimizmusuknak adtak hangot a kormányváltás kapcsán. Kiemelték, hogy 36 év után először van olyan miniszter, akinek a megnevezésében szerepel a tudományért és technológiáért való felelősség – ez "teljesen újszerű megközelítés", a fejlett országokban bevett gyakorlat (Ministry of Science and Technology). A miniszter feladatkörébe "nagyon szépen összesöpörtek mindent", ami korábban több tárcához tartozott.

A kormányzat elkezdte az egyeztetéseket: a miniszter találkozott az MTA megválasztott új elnökével, és tervezi a találkozót az érdekképviseleti szervekkel – köztük a szakszervezettel és az Akadémiai Dolgozók Fórumával – is. A beszélők szerint a párbeszédre való nyitottság és a tudomány autonómiájának elismerése fontos kiindulópont lehet.

„Én abszolút optimistán nézek a jövő felé. Ugye az új kormányzati struktúrában 36 év után először van egy olyan miniszter, akinek a megnevezésében ott szerepel a feladatkör, hogy tudományért és technológiáért felelős miniszter." *

Az újjáépítés alapelvei

A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy a megújítás során:
- Vissza kell csatolni az intézethálózatot az MTA-hoz, de meg kell őrizni a HUN-REN törvény pozitív vívmányait is.
- Olyan jogilag korrekt állapotot kell teremteni, ahol a források "akadémiai támogatásként" érkeznek.
- Kerülni kell azt a narratívát, hogy "mindenki elmenekült, aki nem bírta a mutyizást" – rengeteg kiváló eredmény született itthon is.
- A pályázati rendszerek átalakításakor meg kell őrizni, ami jó volt (például innovációs pályázatok), de transzparenssé kell tenni az odaítélést.
- Az anyagi megbecsülés és a kiszámítható életpálya alapvető feltétel.

A tudomány és társadalom kapcsolata

A zárógondolat szerint a 21. században "nem lehet olyan tudomány, amelyik teljesen bezárkózik" – a tudomány nem önmagáért van, hanem a társadalom szolgálatában kell állnia, és igény mutatkozik a tudomány és a társadalom közötti együttműködésre.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Az átiratban a Batthyány Körhöz köthető tudósok neveiként "Nárai, Szabó, Gábor" szerepel – a Nárai és Szabó vezetéknevekhez nem tartoznak egyértelműen azonosítható keresztnevek a felvétel alapján, bár a kontextusból valószínűsíthetően magyar közéleti szereplőkről van szó. A pontatlan ASR miatt a teljes név és pontos személyazonosság nem rekonstruálható egyértelműen.
  • Az átirat egy helyen "onszajovi observatórium"-ot említ, ami nagy valószínűséggel ausztriai obszervatóriumra utal, a pontos név azonban nem azonosítható a kontextusból.
  • "hej Lázló, mi történik nálatok?" – valószínűleg "László" a helyes megszólítás.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tudják, kiket neveztek a 20.

[00:00:00]század Amerikájában marslakóknak?

[00:00:05]Az Egyesült Államokba emigrált magyar tudósokat.

[00:00:07]Rendkívüli intelligenciával rendelkeztek, képzettek voltak és furcsa idegen hangzású anyanyelven beszélgettek.

[00:00:14]A magyar géniusz fogalma nemcsak mítosz, ezt bizonyítja a magyar származású Nobeldíjas tudósaink magas száma.

[00:00:23]1367-ben Pécsen már egyetemünk volt.

[00:00:26]Nemzeti büszkeségünk, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 200 éves.

[00:00:30]De hogyan állunk ma a Tudománnyal?

[00:00:33]Hogyan alakultak a magyar tudományos élet elmúlt évei?

[00:00:37]És mik lehetnek a megújulás alapkövei?

[00:00:40]A Kontrol Report filmjében ezeknek jártunk utána.

[00:00:45]Nagyon fura világban élünk.

[00:00:45]Abban a világban élünk, hogy majdnem mindent meg lehet csinálni, ugye?

[00:00:49]Tehát a technológiák léteznek arra, hogy bármit ki lehet találni.

[00:00:54]És a nagy kérdés az, hogy mivel érdemes foglalkozni?

[00:00:56]Mi az, amire szüksége van az emberiségnek?

[00:00:58]És hogyan jutunk el oda.

[00:01:01]1550 évvel még lovaskocsival jártunk.

[00:01:03]Hogy egy üzenet eljusson 1000 km-re, az általában 10 napba került.

[00:01:09]Most fénysebességgel kommunikálunk.

[00:01:14]mindaz a változás az egészségben, a kommunikációban, a az a lehetőségben az mind a tudománynak köszönhető.

[00:01:24]És különösen eljutottunk egy olyan pillanatban, amikor az előrelépésnek a limitációja az, hogy mit tudunk kitalálni.

[00:01:29]Tehát a szürke állomány, most már nem a gyártáskapacitás, a limitáció.

[00:01:34]Bármit le lehet gyártani, 3D-be, ki lehet bármit nyomtatni.

[00:01:37]A kérdés az, hogy tényleg mire van szükség, és hogy jutunk el hozzá?

[00:01:41]És ezt csak egy nagyon jól képzett társadalom tudja megvalósítani.

[00:01:48]Tehát csakis úgy tudunk az élen maradni, hogy mindnyájan jól vagyunk képezve.

[00:01:53]Egy olyan kisország, mint Magyarország soha nem lesz olyan gazdag, hogy az elméleti tudósokat megvásárolja.

[00:01:58]Ugye az Egyesült Államokról szokták mondani, hogy a az elméleti szakemberek, matematikusok, fizikusok legalább 60%-a nem az usába született.

[00:02:09]Azért, mert elég pénzük van, hogy megvásárolják a tudást és a tudóst.

[00:02:14]Mi soha nem leszünk olyan gazdagok, hogy megvásároljuk.

[00:02:17]Ezért is szükségünk van az elméleti kutatásokra és az elméleti képzésre.

[00:02:25]Azért az egész világ felismerte már azt, hogy tudomány nélkül nem tud tovább lépni.

[00:02:30]Ezt leghamarább Amerika ismerte fel.

[00:02:32]Tehát Amerika rengeteget fektetett a tudományban a Trump évek előtt.

[00:02:40]És volt egy nagyon is tiszta konszenzus ugy a demokraták, mind a republikánusok részéről, hogy a tudomány a kulcsa az amerikai haladásnak.

[00:02:49]Ezt Kína is felfedezte, és most már lényegében utolérte Amerikát.

[00:02:54]Olyan hihetetlen nagy mennyiségű pénzt fektetett be a tudományban, hogy hogy lényegében most már egy szinten van a két ország bizonyos területeken, és bizonyos területeken el is hagyta Amerikát.

[00:03:04]Na most egy ilyen láthatatlan verseny van az egész világban a szürke állományért és a fejlődés lehetőségéért, és ez csakis a tudományon keresztül születhet meg.

[00:03:18]Tehát hogyha Magyarország jövője a tét, akkor tudomány nélkül ezt nem lehet elképzelni.

[00:03:25]Mi történhet egy olyan országgal, amelyik nem költ a kutatásokra, amelynek a vezetése kormánya nem hallgat a tudósaira, a kutatóira?

[00:03:34]Mi lehet egy ilyen országgal, mi lehet a jövője?

[00:03:39]Egy ilyen ország úgy néz ki, hogy mint Magyarország, hogy kap egy kormányzat egy soha vissza nem térő lehetőséget 2010-ben, hogy egyszerre van gazdasági konjunktúra, világkonjuktúra a világban, és jönnek az Európai Uniós források, de miután nem támaszkodik a tudomány teljesítményére és a tudományos gondolkodásra, ez a pénz elvész, eltűnik, és ezért nem társadalmi fejlődés lesz belőle, Nem előrébb megyünk, nincs pozitív kimenetele, hanem a társadalom újra termeli ugyanazokat a konfliktusokat és problémákat, amik 10 éve, 20 éve vagy adott esetben 100 éve ottnek a magyar társadalomban.

[00:04:24]Visszakérdezek, mi történik azokkal az országokkal, akik az oktatásukra nem fordítanak elég pénzt, vagy és most maradjunk ennél, lemaradnak felhasználó, összeszerelő országok lesznek.

[00:04:34]ö kiszolgáló országok lesznek a technológiára akár az oktatásban, akár a akár a tudományban muszáj fordítani extra forrásokat, hiszen ez ez tudja előrevinni a az ipart, a mezőgazdaságot ahhoz, hogy mi ne kiszolgáltatottak legyünk, vagy Magyarország méretű országot tekintünk, a tudás tekintetében ne legyünk kiszolgáltatottak, szükségünk van arra, hogy minden tudományterületet műveljük.

[00:05:07]Nem feltétlen asztrológust kell állami kitüntetéssel ellátnia nem tudom milyen tevékenységéért.

[00:05:13]Nem gondolom azt, hogy egy mondjuk 9,sés fél milliós országba a döntéseket hozó szféra az ne alapozzon arra, hogy mondjuk például a akár a természettudósok, akár a társadalomtudósok, a társadalmi folyamatokat értők, akár a szegénységkutatók, hol laknak a szegények, és ők miért szegények, hogy ezeket a tudásokat, ezeket az ismereteket ne használják föl.

[00:05:38]Nagyon-nagyon erős korreláció van aközött, hogy az ország hogyan fejlődik, és aközött, hogy mennyit költ tudományra.

[00:05:44]Az, hogy a a világról, a reál folyamatokról valós képünk legyen, ezt csak a tudomány módszertanával tudjuk megtenni.

[00:05:53]És ezért borzasztó fontos a társadalom szempontjából, hogy tudományra költsünk.

[00:05:57]Egy társadalom azt sem engedheti meg magának, hogy ne legyen gyermekellátás intézményrendszere, vagy oktatási intézményrendszere, ugyanúgy azt sem engedheti meg magának, hogy a tudománnyal, mint alapkérdések sokaságával, alapkérdések csokrával ne foglalkozzon, mert akkor elveszti azt a továbbfejlődési képességét, ami ahhoz szükséges, hogy a világban magát jól helyezze el.

[00:06:21]Egyszerűen az történik, hogy nem sikerül a saját társadalmi csapdáinkat meghaladni, és önmagunkban járunk folytonfolyvást körbe, mert nem megfelelően használtuk föl azt a döbbenetes mennyiségű pénzt, azt a döbbenetes mennyiségű forrást, ami egyrészt a gazdasági növekedésből, másrészről pedig az európai uniós pénzekből adódott.

[00:06:46]A legnagyobb probléma az az, hogy ez már nem reparálható.

[00:06:48]Soha nem fog tudni ennyi pénz az országba érkezni, mint ami 2010 és 2020 között egyébként jött.

[00:06:59]hogyha Magyarországon nem lenne atomfizikai kutatásos nagyon egyszerűen fogalmazva, akkor a paksi atomerővel kapcsolatos munkálatokban, mind az újnak az építésében, mind a meglévő paks egynek a működtetésében ki lennénk szolgáltatva a orosz technológusoknak, vagy a amerikai kutatóknak, akik idehoznak ezt vagy azt, ki akarják cserélni a fűtőanyagot satöbbi.

[00:07:27]Nem a részletei az érdekesek, de egy ilyen különlegesnek tekinthető területen is, mint a nukleáris technológia, szükség van arra, hogy legyen saját kutatási potenciáljunk, ezen a kutatási potenciónál alapuló oktatásunk, mert különben ki vagyunk szolgáltatva más országok vagy nagyvállalatok tudás monopóliumának.

[00:07:54]Az már egy külön kérdés, hogy ezek a kutatások milyen arányban kell főhivatású kutatá intézetekbe szerveződjenek, és milyen arányban folytatódjanak az egyetemeken.

[00:08:09]Magyarországon ennek az aránya körülbelül 1-23.

[00:08:13]Az elmúlt 15 évben végig egy szélsőségesen értelmiség ellenes politikát láttunk.

[00:08:22]Elsőként azok a területek kerültek sorra, amelyek valamilyen módon ideológiailag indoktrinálhatók.

[00:08:29]Láttuk ezt egykor a filozófusok elleni per megindításával még 2011-ben, amikor a téma az volt, hogy a rendelkezésükre álló kutatási forrásokat vajon a törvények szerint használták-e fel?

[00:08:42]Végül az egész szektor makulátlanul jött ki ebből az aklatásból.

[00:08:44]Valami olyan átalakítást végeztek, ami az egész szektor működésére káros volt.

[00:08:49]Az önállóságot csökkentette, a finanszírozást rosszabb helyzetbe hozta, vagy valamilyen kormányzati ellenőrzés aláhelyezte a szektort.

[00:08:57]Az egész egyetemi vezetési rendszer átalakítása kancelláostól és mindenestől ugyanezen intézkedések sorába illeszkedik.

[00:09:04]Sok évvel ezelőtt létrejött a professzorok Batyányi köre, akkor abból sokan kiléptek, és ez és ami egy tanácsadó testületnek indult, az mellőzve lett.

[00:09:18]Szét lett verve az akadémia, a kutatóhálózatok, el kellett menjen a CEU, megszűnt az Erasmusz.

[00:09:24]Tehát, hogyha ezt az évet így végignézzük, akkor akkor mit láthatunk, hogy milyen politikai erő, vagy milyen kormány az, ami a tudományt és a tudósokat mellőzi?

[00:09:34]Ha szabad egy cinikus megjegyzést.

[00:09:37]A 2002-es választások előtt az akkori Fidesz kampányával nagyon nagy szerepet játszottak olyan tudósok, akik egyébként vezetők voltak a Batyányi körben, Nárai, Szabó, Gábor és mások.

[00:09:54]Úgy kell érteni a vezető szerepet, hogy hogy biodíszletek is voltak Orbán Viktor fellépésein, előadásain, és úgy tűnt a külső szemlélő számára, hogy ezek a a Fidesz mellett elkötelezett tudósok, mint egy tanácsadói voltak a a miniszter az akkori miniszterelnök kampányszervezésének elvesztette a választást, ezért nagyon megharagudott azokra a tudósokra, akik őt úgy vélte, hogy Zsákutcába vitték.

[00:10:28]Tehát volt egy ilyen érzelmi reakció, legalábbis sokan így értelmeztük.

[00:10:34]2016-ban látogatott el Orbán Viktor kormányfőként utoljára az MTA közgyűlésére.

[00:10:39]Lovász Lászlónak akkor azt mondta a kormányfő, hogy a most az akkori kutatási forrásokat, ami a GDP körülbelül 1,4%-át tette ki, azt föl lehetne emelni körülbelül 1,8%-ra a következő időszakban, és az már körülbelül 1,8%-ra tolná a GDP arányos K+F hozzájárulásokat, és az bizony már összemérhető lenne azzal, amit a az Európai Unió átlaga teljes teljesít, akkor az 1,92% körül volt.

[00:11:11]Ebből semmi nem valósult meg.

[00:11:14]Ma is ugyanott áll a GDP arányos K+Fhasználása, mint akkor volt.

[00:11:22]És a az Európai Uniós átlag a különösen a COVID járvány után 2,2%-ra ment föl, tehát az ólóerő teljesen nyílt.

[00:11:32]És bizony ebből a kormányfői látogatásból keletkezett az a halálos ölelés, hogy két év múlva már nem a források bővítése, hanem még a rendelkezésre álló források fölötti rendelkezés elvonása került napirendre.

[00:11:49]Azóta, hogy a Magyar Tömes Akadémiától leválasztották az intézeteket, és aztán megkreáltak egy új törvényi keretet az intézethálózatnak a menedzselésére.

[00:11:56]Na, ez előállított már 2021-ben egy olyan állapotot, ami azóta egy exlex állapotba lökkte az intézethálózatot, merthogy még a korábban az Orbán kormány által összerakott Alkotmánybíróság sem volt képes nem megállapítani azt, hogy alaptörvény ellen és helyzetbe kerültünk.

[00:12:16]azzal, hogy itt körülöttem itt most szép távcső, kupola, 4 hektáros kertben vagyunk fönn a Normafán, ez a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona, és a Kfi törvény a Magyar Tudományos Akadémiát arra kényszeríti, hogy effektíve ingyenesen használatba adja a saját tulajdonát egy hozzánem tartozó intézethálózathoz.

[00:12:38]Ugye ez egy alkotmányos értő állapot, mert a saját tulajdonat miért kéne odaadni valakinek csak úgy ingyen?

[00:12:41]bármi történik az ingatlanjainkkal, nem világos, hogy kinek a feladata azt mondjuk kijavítani, fölújítani.

[00:12:47]Nincs fölújítási keret sok éve.

[00:12:50]És ennek eredményekét két szék között a pad alatt itt mi szépen rohadunk szét.

[00:12:54]És ezért is lenne szükséges az, hogy valami olyan megoldás szülessen a közeljövőben, ami én azt gondolom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia mondjuk így szárnya alatt, vagy szárnyai alatt egy valamilyen kocsányon át odacsatolni ezt az intézethálózatot vissza az akadémiára, akik most jelenleg a Hunrendben vannak.

[00:13:17]És akkor gyakorlatilag a pénz, ami megérkezik hozzánk, az már egy akadémiai támogatásnak tűnhet.

[00:13:23]És akkor bármit csinálunk, az az akadémia vagyont fogja hát gazdagítani, és akkor hogyha visszaáll egy olyan jogilag korrekt állapot, aminél viszont jó lenne megőrizni azokat a vívmányokat, amelyeket a Hunren törvény azért mégiscsak létrehozott.

[00:13:39]Itt vagyunk most a társadalom tudományi kutatóközpontban.

[00:13:41]Jelen pillanatban hová tartozik ez az intézmény?

[00:13:44]Mertogy ennek is eléggé hányatott volt a sorsa az elmúlt években.

[00:13:49]Ebben a pillanatban ugye most májusban vagyunk, ezt nagyon fontos hozzátenni, hogy lehet, hogy egy hónap múlva már nem így lesz.

[00:13:55]Ebben a pillanatban az Ötvös Lóán Tudományegyetemhez tartozunk, akik egyébként nagyon szívélyesen fogadtak bennünket.

[00:14:02]2025.

[00:14:02]július 31-én csatoltak el bennünket a Hunrend Központtól, úgyhogy augusztusjével a megmaradt intézetek munkavállalói 30%-os béremelést kaptak.

[00:14:13]A társadalomtudományi Kutató Központ, valamint a bölcsészet tudományi Kutatóközpont dolgozói azonban nem részesültek ebből a véremelésből.

[00:14:23]Tehát itt tulajdonképpen a legfiatalabb kutatóink, a segédmunkatársaink szinte az éhezés szintjén vannak.

[00:14:29]Nagyon fontos azt is tudni, hogy ma egy PhD hallgató 140000 Ft-ot keres, tehát hogy 1400 Ft a fizetése, és akkor várjuk, hogy itt áramoljanak az emberek a tudományos életbe.

[00:14:42]És nem lesz megoldás az, hogyha egy ilyen nisnek, a felső rétegnek nagy pénzeket osztunk, amiből tényleg európai vagy világszínvonalú kutatást csinálnak, hiszen ott van egy nagyon-nagyon nagy alapbázis, tudományos kutatói fiatal közösség.

[00:14:59]akinek életpályát kell mutatnunk, akinek kiszámíthatóságot kell mutatnunk, akinek anyagi megbecsülést kell mutatnunk, ez 14000 Ft-os PhD-vel nem fog menni, 500000 bruttós egyetemi agyunktusi fizetéssel nem fog menni.

[00:15:14]Csak egy példa.

[00:15:14]Nem azért van izé olyan ruhában, hogy utána mondják, tudod, hogy hogy néz ki a hülye tudós, félretaposott cipőbe meg minden, mert igénytelen.

[00:15:23]Olyan is van, de van olyan, aki tényleg nem tudja megvenni.

[00:15:27]2025-ben és 2024-ben is voltak olyan álláshirdetéseink, a fiataloknak szóló álláshirdetéseink, amire nem jelentkeztek, egyáltalán nem jelentkeztek, vagy amikor meghallották, hogy milyen bruttó fizetést ajánlunk, akkor megköszönték és azt mondták, hogy akkor lehet, hogy elmennek pénztárosnak egy raktáruházba, és lehet, hogy többet fognak keresni, mint itt tudományos munkával, és a nemzetközi kollégák bele beleértve a tőlünk keletre vagy délre lévő kollégákat sem akarják elhinni, hogy mi ilyen összegekből dolgozunk, és nagyon jó minőségben, tehát nemzetközi összehasonlításba is volt ugye egy nagy átfogó vizsgálata a különböző kutatóközpontoknak, és ebben a társadalomtudományi kutatóközpont nagyon jól szerepelt.

[00:16:18]ezeknek a fiataloknak a megélhetése ráterhelik az idősebb tudósokra, tehát az én generációmra, hogy az én pályázataimból finanszírozzam az ő kiegészítésüket azért, hogy egyáltalán fel tudjak venni valakit.

[00:16:30]Tehát ez itt is akkor utána hiába adja nekem a pályázati pénzt, hogy fordítsam arra, hogy új dolgokat kitaláljak, hogyha ebből egy részben azt kell pótolnom, ami amúgy az állam feladata lenne.

[00:16:42]Én azt gondolom, Magyarországon ugye az egyetemek ki voltak és ki vannak éheztetve lényegében, véreztetve.

[00:16:51]Igen.

[00:16:51]És véreztetve.

[00:16:51]Ez azért nagyon nagy probléma, mert a diák legelőször a tudománnyal az egyetemmel találkozik.

[00:16:58]Viszont ha azt látja az egyetemi tanárnának három állása van, hogy a az óra után elrohan valamilyen cégnek még dolgozni és egy néhány órát is pénzt keresni, és nem tud leülni vele és elgondolkozni a probléma mélységén, amivel éppen szeretnének foglalkozni, akkor azt az üzenetet kapja, hogy nem érdemes tudománnyal foglalkozni.

[00:17:18]És szerintem itt ez a legfájóbb pontja a pillanatnyi magyar rendszernek, hogy hogy az egyetemeken keresztül nem tudunk egy életpályát bizonyítani a diákok számára.

[00:17:31]Én úgy érzem, hogy folyamatos válságmenedzseléssel vittem a kutatóközpontomat, mert négy hónapig azt se tudtuk, hogy miből fogunk fizetést fizetni.

[00:17:38]Aztán létre hozva az ötvös sorát kutatási hálózat.

[00:17:41]Aztán azon belül volt egy intézmény átszervezés.

[00:17:44]Az egyik intézetemet elvették a kutatóközpontból, aztán elveszítettük közalkalmazotti jogviszonyunkat, aztán átlettünk nevezve magyar kutatási hálózatra, aztán átlettünk nevezve Hungarian Research Network, Hunren magyar kutatási hálózatra, aztán a jogiszonyunkat is átalakították.

[00:18:00]Most egy speciális egyéni jogállású jogi személyek vagyunk.

[00:18:05]Tehát tulajdonképpen az elmúlt hat és fél év, sőt hét év az folyamatos átalakítással történt, aminek a az okát tőlem ne kérdezze senki.

[00:18:15]Én elszenvedője voltam.

[00:18:18]Én mindig azon voltam, hogy a kutatóközpontomban, ahol nagyjából most jelenleg 70 földtudós és 70 csillagász dolgozik, ne érezzen ezekből semmit.

[00:18:29]Amerikába kerültem doktorandusznak és körülnéztem a katedrákon, ugye mindenkinek is egy nagyon kényelmes, nagyon, hogy mondjam, szolid élete volt.

[00:18:39]Nem volt senki se gazdag, de megtehette magának, hogy egy dologra koncentráljon, a diákra és a tudományra.

[00:18:48]Ezt a körülményt kell megteremteni a magyar rendszeren belül.

[00:18:52]Voltak jobb évek, voltak kevésbé jó évek.

[00:18:54]Amikor EU pénzek érkeztek az országba nagyobb mennyiségben, ugye a konjunktúra idején 10 évvel ezelőtt, akkor a kutatásra is több jutott.

[00:19:01]Ugye a mi kutatóközpontunk is nagyon komoly műszerfejlesztéseket tudott végrehajtani 2016 és 2020 között például.

[00:19:07]Azok alapvetően EU pénzek voltak és ezoknak nagyon örültünk, és azoknak köszönhetően bizonyos területeken a világ élvonalába tudtuk fölfejleszteni magunkat.

[00:19:17]De azóta már megint eltelt hat év 2020 óta, és most már megint kellene egy olyan újabb fejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, nem csak nálunk az összes kutatóhelyen, és egyébként az egyetemeken is, mert ha szétnézünk itt regionálisan, akkor még csak nem azt mondom, hogy nem is a Prágai Egyetem, hanem már gyakorlatilag a pozsonyi egyetem is mondjuk meghaladja mondjuk az LT-nek, vagy kutatóintézet szintjén mondjuk a az onzajovi observatórium vélhetőleg kicsit jobb pozíciókban van, mint mondjuk a mi intézményünk.

[00:19:50]Úgyhogy a Cseh, szlovák, lengyel intézetekkel való egy szintre fölfejlesztés már előrelépést jelentene.

[00:19:59]A mi kutatóközpontunknál én azt mondom, hogy nagyjából egy Maxplank intézettel összevethető a teljesítményünk, csak mondjuk negyed akkor a finanszírozásból.

[00:20:09]Az elmúlt öt évben, sőt az elmúlt lassan, most már hét évbe folyamatosan dobáltak bennünket A-ból B-be, B-ből C-be.

[00:20:17]És most elképzelhető, hogy ugyanoda fogunk visszakerülni, ahol 2019-ben ez az egész folyamat elkezdődött.

[00:20:26]És én azt hiszem, hogy egy tudomány széd zilálásának és a kohézójának a megszüntetésének ez egy kiváló eszköze, hogy folyamatosan változik a fenntartónk, hogy mindig más követelményekhez kell alkalmazkodnunk, és egy idő után elveszítjük azt a azt a bennünk lévő megbocsájtási hát készséget, hogy elfogadjuk, hogy hogy mi nem vagyunk fontosak, és egy kisebb rendűség érzés alakul ki bennünk, ami nem tesz jót a tudománynak.

[00:21:02]Ilyet volt szükség arra, hogy a a kutatóhálózatokat elvegyék az akadémiától?

[00:21:06]Miért kellett az akadémiát szétverni?

[00:21:10]Én nekem erről egy hosszútávú cinikus véleményem van.

[00:21:13]Én a 2000-es évek elején akadémiai választott vezető is voltam, főtitkárhelyettes abban az időben, és óriási harcok folytak 2005 és 2008 között.

[00:21:31]Óriási harcok voltak az akkori kormány és a Tudományos Akadémia között az akadémia kutatóhálózatának sorsáról.

[00:21:38]Az akkori liberális politikusok, Kóka János, de Magyar Málint is egyébként, de Kóka János volt a legnagyobb hangadó.

[00:21:49]A liberális politikusok azt gondolták, hogy nincs szükség elméleti kutatóintézetekre, és nem helyes ez, hogy ezek főhivatású kutatóintézetek, és nem helyes, hogy az akadémia alá tartoznak.

[00:22:03]Én úgy gondolom, hogy abban az időben, tehát a mit tudom én, úgynevezett liberális tudománypolitika és az Orbán kormányok által vittománypolitika egy dologban hasonlít.

[00:22:18]A menedzserek uralmát szerette volna kiterjeszteni a tudományra.

[00:22:22]Mindegy az, hogy milyen jelszavakkal, nemzeti jelszavakkal, meg ezzel, azzal amazzal.

[00:22:26]Ö, és mit jelent a menedzserek a hatalma a tudomány fölött?

[00:22:34]azonnali gyors megoldásokat ugye látjuk most a mai Hunren irányításban, de Kóka János ugyanezt szerette volna, csak nem volt elég politikai hatalma, hogy megcsinálja.

[00:22:44]Tehát a kutatóintézetek foglalkozzanak olyasmivel, ami azonnali gazdasági hasznot hoz.

[00:22:54]Tehát maga az a hit, és ez a Hunren értékrendszerében át is alakult.

[00:22:57]A szabadalmaknak sokkal nagyobb jelentős a szabadalmakat kell csinálni.

[00:23:04]Én gunyolódva mondtam is, de hát mondjuk a a nemzeti dalt vagy a magyar igenergozást nem lehet szabadalmaztatni.

[00:23:17]200 éves a Magyar Tudományos Akadémia.

[00:23:19]Hogyan látja, hogy milyen az akadémia megítélése, megbecsültsége, vagy milyen volt az elmúlt években?

[00:23:25]Igen, a Magyar Tudományos Akadémia társadalmi megbecsültsége nagyon magas Magyarországon.

[00:23:30]Nem sikerült minden szándék ellenére sem sikerült szétverni azt a presztízst, ami a magyar tudományhoz és a Magyar Tudományos Akadémiához kapcsolódik.

[00:23:40]Ez része a magyar társadalom önitásának, és az, hogy egy kormányzat megpróbálta ezt szétverni, sőt tudatosan megpróbálta kicsinyíteni, leértékelni a Magyar Tudományos Akadémia szerepét, ez szerintem hozzájárult ahhoz, hogy ez a hatalom megbukott, mert a nemzető önérzetet próbálta bármilyen módon hát kisebbé tenni.

[00:24:06]Miért és hogyan jött létre az akadémiai dolgozók fóruma?

[00:24:08]Az Akadémiai Dolgozók Fóruma alapvetően egy protestmozgalom.

[00:24:13]2018-2019 idején nagyon turbulens időket éltünk.

[00:24:17]Ekkor jött ki az a kezdeményezés a minisztérium részéről Palkovics László miniszter nevéhez fűződően, hogy az akadémiai intézetek költségvetését a minisztérium szeretné kezelni.

[00:24:25]A 2020-2025 közötti időszakban voltak olyan periódusok, amikor az akadémiai dolgozók fóruma volt lényegében az egyetlen bátormegszólaló.

[00:24:35]ö az összes érdekelt fél között, amelyik nyíltan kendőzetlenül, érdektől függetlenül, és bizony sokszor egzisztenciális kockázatot is vállalva kimondta a véleményét azokról a folyamatokról, amik zajlottak.

[00:24:50]Itt vagyunk a CEA a budapesti épületében.

[00:24:54]Hogyan értékeli professzor úr ezt az egészet, ami történt a CEO-val?

[00:24:59]Megkökkentően szűklátókörű volt az, ami történt a CEO-val.

[00:25:04]bizonyos ideológiai dolgokra, például a a genderoktatásra és hasonlókra alapozva érzelmileg és indulatilag megpróbálta a kormány kiutálni innen ezt az egyetemet.

[00:25:24]Ehhez mindenféle jogi lépéseket találtak.

[00:25:26]Ez nem érdekes ennek a jogi részletei, ez az úgynevezett Lexceu, de a lényeg az volt, hogy egy olyan intézmény, ami a szabadgondolkodást állítja előtérbe, másrészt ugyanakkor riválisa a magyar egyetemi rendszernek, mert az okos diákokat szeretné ide vonzani.

[00:25:50]Nem tűrhető a mi mi focipályánkon.

[00:25:53]Egy tudományos közösség akkor működőképes, hogyha nagyon heterogén.

[00:26:01]Tehát különböző szakértelmek különböző szinten vannak jelen.

[00:26:05]Ce az egy nagyon fontos elitegyetem volt Magyarországon azokban a szakmákban, amiköt bevállaltak.

[00:26:11]Ugye több ilyen történelem, szociális területek, szociológiai és így tovább.

[00:26:19]Közgazdaság és később hálózatelmelyett, amit én hoztam létre, élvonalban voltak, világszinten voltak.

[00:26:27]Szükségük volt rá nekünk, szükségünk volt rá arra, hogy ez itt Magyarországon legyen.

[00:26:31]Ez mindenkinek jó volt.

[00:26:31]Ez az LD-nek jó volt.

[00:26:34]Ez a kutatóintézeteknek jó volt, ez az akadémiának jó volt.

[00:26:39]Mikor kiszakintunk egy ilyen nagyon fontos testrészt a rendszerből, akkor mindenki rosszul jár.

[00:26:46]Tehát ez olyan volt, mintogyha megjelenne egy erős fotballcsapat hirtelen a magyar bajnokságban, és kiutálnánk azért, mert abban túl sok külföldi játékos van.

[00:27:05]Azért mondom a focit, mert ezek ugye a 15 évig kormányzott Orbánvilágban a foci központi szerepet játszott.

[00:27:12]Mondja végig, hogy a fociban megvalósult a szabadság.

[00:27:18]Minden irányban külföldi játékosok játszanak Magyarországon ö szoboszlaig csillognak Angliában.

[00:27:24]Semmi problémája nincs ezzel a vagy nem volt ezzel 16 évig az Orbán kormányoknak.

[00:27:30]A tudás világában viszont problémája volt.

[00:27:36]Ugye azt találtam, mint jogi problémát, hogy nem ig, hogy ez igazából egy külföldi egyetem Magyarországon.

[00:27:43]Egész egyszerűen a szabad gondolkodásnak és a a gondolat és a tudósok szabad áramlásának megkérdőjelezése nyilvánult meg ebben az egész elkergetésben.

[00:28:00]Egy tudós egyszerűen a tudós létéből fakadóan egy kritikai gondolkodással bír, szeretné jobbá tenni a társadalmat, vannak meggyőződései.

[00:28:10]És hogyha úgy tapasztalja, hogy a politikai döntések nem egyeznek meg evvel a társadalmi jószándékkal, ami benne van a tudósb, akkor adott esetben ellentmont.

[00:28:21]Én azt hiszem, hogy az elmúlt 16 évben nem szerette volna a rezsim, hogy ellentmondjanak neki, és nem szerette volna azt, és ez a másik fontos megállapítás, hogyha görbetükröt állítanak elé, és megmutatja a valóságot, mert lehetséges, hogy a valóság nem az lett volna, amit ő föl szeretett volna mutatni a társadalom számára.

[00:28:44]A kérdés tehát az, hogy ezek a folyamatok miért történhettek.

[00:28:46]De egyrészt minden benfentes hírből azt tudtuk, hogy a kormányzat erősen tartózkodott attól, hogy a a valódi reál folyamatokkal nézzen szembe.

[00:29:00]És hát látjuk nem egy szektor területén, hogy milyen patyggyfaluk épültek, amik csak arra szolgáltak, hogy a a a kormányzati PR-t tartsák fön.

[00:29:08]A kérdés mindig az, hogy igazából a kormányzat kinek az érdekét nézte.

[00:29:13]Rengeteg információ látott napvilágot, különösen az elmúlt egy másfél hónapban arról, hogy itt hiába írták a zászlóra és harsogták óriási propagandával az úgynevezett nemzeti érdeket, valójában az önérdek, a magánérdek és a a vagyoni források kicsatornázása volt az a legfőbb szempont, aminek minden alárendelődött.

[00:29:40]ilyen körülmények között egy kutatói szektor, ami tudománnyal foglalkozik, és a tudománynak az a fő szempontja, hogy az észlelő helyzetétől, személyes benyomásaitól vagy korábbi tapasztalatotól független objektív látleletet adjon a világról, természetről, társadalomról egyaránt.

[00:29:58]Ez egészen egyszerűen ebbe a világnézetbe nem fért bele.

[00:30:02]a magyar, mit tudom én, tudomány és egyetem politikája nem tudományellenes volt önmagában, hanem autonómiaellenes.

[00:30:17]Igyekezett mindent egy központi akarat és egy központi tervezhető dolog ö hatálya alá helyezni.

[00:30:27]Ez nagyon ellentmondásos.

[00:30:27]azért ellentmondásos, mert a Orbán Viktor és a Fidesz vezetői számára is mintát jelentő amerikai republikánus típusú gondolkodásmód, és nagyon sok például a brit konzervatív gondolkodási mód is mindig központosítás ellenes.

[00:30:47]Tehát Magyarországon a konzervatív gondolkodásmód lett központosítás párti.

[00:30:56]Míg például Nyugat-Európában van az Egyesült Államokban a konzervatív gondolkodásmód központosítás ellenes.

[00:31:01]Ez egy nagyon nagy belső ellentmondása volt ennek az értelmiség és tudománypolitikának.

[00:31:10]Hogyan látja, hogy a nemzetközi kutatóközösség hogyan ítéli meg a magyar tudomány és a magyar kutatók helyzetét?

[00:31:17]Én több nemzetközi szervezetben vagyok a magyar képviselő, és évente csomót járok Nyugat-Európában különböző összejövetelekre, és mindig az elmúlt években az volt a kérdés, hogy hej Lázló, mi történik nálatok?

[00:31:28]Tehát aggodalommal, vegyes odafigyeléssel követték a magyarországi eseményeket.

[00:31:37]Pontosan tudták, hogy a magyar tudomány az különböző politikai akaratoknak a a malomkövei közé berakott búzaszem volt, és azt vártuk, hogy milyen liszt fog a legvégén majd kipörögni, vagy egyáltalán bármi kipörög-e a malomkövek közül, a politikai erők malomkövei közül.

[00:31:58]Most, amikor készül ez a felvétel, amikor beszélgetünk, ma reggel jelent meg a Science magazinban egy cikked.

[00:32:06]Ühüm.

[00:32:07]ami a magyar tudomány újjáépítési lehetőségeiről szól.

[00:32:10]Fogalmazhatunk így?

[00:32:13]Igen.

[00:32:13]És valahogy a a science ugye a Amerikának a leangosabb folyóirata, és két alkalommal volt lehetőségem vezércikket írni ebben az újságban.

[00:32:22]Az egyiket kilenc évvel ezelőtt, amikor a CEU kiűzése volt a téma, és én felszólaltam nyilvánosan több fórumon arra, hogy ez milyen érvágás a magyar tudomány számára.

[00:32:35]Úgyhogy most mikor hirtelen Magyarországon egy ilyen lehetősége van egy drasztikus változásnak, újra megkértek, hogy reflektáljak arról, hogy mi jöhet itt Magyarországon.

[00:32:50]Ez azt jelenti, hogy nemzetközi szinten is figyelik, hogy mi történik a magyar tudományos életben.

[00:32:56]Szerintem a nemzetközi szinten mindenki drukkol a magyar demokráciának, és ez adja meg a lehetőséget arra, ugye ez a figyelem, hogy kicsit úgy mikroszkóp alá vegyük a tudományt is.

[00:33:09]Azért a magyar tudomány nagyon is látható bizonyos szempontból történelmileg, ugye?

[00:33:13]Tehát a marslakokról az egész világ tud.

[00:33:15]Az a frisnobb díjak is rengeteget segítettek.

[00:33:20]Tehát az a magyar géniusznak aosza az nem csak egy magyar mitosz, hanem az egy nemzetközileg is így elismert és bizonyos körökben felismert tény.

[00:33:27]És és ilyen szempontból inkább arról van szó most pillanatnyilag, hogy ez a változás lehetősége, ez a demokráciához visszatérés mintája, amit Magyarország most adhat, ugye, mert még nem adtuk meg, de megvan ennek a lehetősége, hogy mit jelent ez majd a tudomány számára.

[00:33:49]És én is így közelítettem meg ezt a kérdést, hogy ugyanis nem beszélhetünk még tényekről, nem beszélhetünk arról, hogy hogyan fog megváltozni akár a magyar demokrácia, akár a tudomány, de itt van, most nyílik meg a kapu arra, hogy a változás lehetőségéről beszéljünk.

[00:34:04]És a kérdés, amit én is próbáltam feszengetni ebben a cikkben, az az, hogy hova tovább?

[00:34:09]Hát itt a választásokat követően nemcsak a nemcsak az országforrónk, hanem hanem a tudományos élet és a tudományos élet képviselői minden területen egymás között is rengeteget beszélünk, gondolkozunk esetenként vitatkozunk, hogy hogy kéne megújítani a magyar tudományos életet.

[00:34:32]Ugye a sajtóban többféle kritika elhangzott, a riportok, tudósok, tudós vagy tudományszervezők is adtak interjúkat.

[00:34:43]Hangzott el az, hogy az elmúlt éveknek, évtizedeknek a következtében gyakorlatilag a tudósok jó része az külföldre ment, aki aki ezt nem bírta.

[00:34:54]talán valami ilyesmi volt, hogy a mutyizás elől külföldre menekült, és abban nincs kétség, hogy hogy nagyon komoly átláthatóságra, transzparenciára, döntéshozatali mechanizmusok értésére, a a döntéshozatalba történő bevonásra van igény a tudó tudományos élet és a tudósok részéről.

[00:35:16]Ez ez ez egyértelmű.

[00:35:19]Ugyanakkor ugyanakkor én a magam részől nagyon vigyáznék az olyan kijelentésekkel, hogy hogy mindenki elmenekül, aki nem bírja a muchyizást, mert ez egyben jelentheti azt is, hogy aki itthon volt az elmúlt években, és számtalan kiváló eredmény született, ami nemzetközi szinten is megmérettetésre került és elismerésre talált.

[00:35:40]Ö az csak úgy érhető el, hogyha az emberek a az előző rendszerhez dörgölöztek, vagy vagy annak a annak a farvizén mentek.

[00:35:50]És én én ezt nagyon-nagyon szeretném, ha el tudnánk kerülni, hogy ö hogy azokra vagy hogy ez legyen a ez legyen a a fő felhang.

[00:36:02]Legyen inkább az, és én örülök, mert azt láttam a tudóstársak között, hogy hogyan legyen inkább az a cél, hogy hogyan újítsuk meg, hogyan változtassuk át, melyik területeken miatt teendő, mert voltak olyan dolgok, pályázati rendszerek, pályázati struktúrák, amik amik jók voltak.

[00:36:20]Az elmúlt időben is például egy csomó innovációs pályázatnak a a megléte, hogy egyáltalán gondolkoztunk abban, hogy hogy ezekre szükség van, azért az az elmúlt évek, évtizedek eredménye, de annak, hogy ezt ki kapja, milyen alapokon, hogyan kell ezt szabályozni, hogy visszaélésekre ne adhasson alapot, helyet, azt azt nagyon fontos kidolgozni.

[00:36:47]Most jelenleg úgy tűnik, hogy a kormányváltásnál új szelek fújnak a területén.

[00:36:51]Én abszolút optimistán nézek a jövő felé.

[00:36:55]Ugye az új kormányzati struktúrában 36 év után először van egy olyan miniszter, akinek a megnevezésében ott szerepel a feladatk, hogy tudományért és technológiáért felelős miniszter.

[00:37:07]Normális országokban ilyen van.

[00:37:07]Ministry of Science and Technology.

[00:37:09]Ez egy teljesen beve történet.

[00:37:11]Magyarországon a tudomány miniszteri szinten még soha nem kapott képviseletet.

[00:37:18]Tehát ez egy teljesen újszerű megközelítés.

[00:37:20]És én nagyon örömmel láttam azt, hogy a Tudományos és Technológiai miniszternek a feladatkörébe nagyon szépen összesöepörtek mindent, ami a korábbi kormányzatban a nemzetgazdasági minisztériumhoz tartozott, a kulturális és innovációs minisztériumhoz tartozott, illetve a kül külkereskedelmi és külügyi minisztérium.

[00:37:38]Én nyitást várok.

[00:37:40]Azt látom, hogy a a jelenlegi kormányzat nemcsak a tudományos kutatókkal, hanem minden olyan társadalmi csoporttal, ahol egyeztetésen alapuló döntéshozatal szükséges, felvette valami képp a kapcsolatot, és megindultak ezek az egyeztetések.

[00:37:58]A nemrég hivatalba lépett tudománnyal foglalkozó miniszter már egyeztetésre hívta az MTA megválasztott új elnökét.

[00:38:05]Ugyanígy találkozni fog érdekképviseleti szervek delegáltjaival, amiben a szakszerület és az akadémiai dolgozók fóruma egyaránt benne van.

[00:38:15]Ez a párbeszédre nyitottság és a tudomány autonómiájának elismerése egy nagyon fontos kiindulópont tud lenni.

[00:38:25]Valogyan élhető, és nemcsak élhető, hanem a tudomány lehetőségeit növelő megoldások felé.

[00:38:33]Magyarország adhat egy mintát a világnak, beleértve Amerikának is, hogy hogyan kell egy ilyen elromlott demokráciából egy új demokrácia felé tranzíciót menedzselni, és hogyan kell sikeresen csinálni.

[00:38:49]Tehát a felelősség az nagyon nagy, mert nagyon nagy a figyelem Magyarország felé, és meg kell feléjünk ezeknek az elvárásoknak.

[00:38:59]A tudomány nem önmagáért van, vagy az a tudomány, amelyik csak önmagáért van, az bezárkózik.

[00:39:04]A 21.

[00:39:04]században nem lehet olyan tudomány, amelyik teljesen bezárkózzon.

[00:39:10]És és igényünk van is arra, hogy hogy legyen egy együttműködés a társadalom és a tudomány között.

[00:39:17]Kontrol.hu, Eljött az ideje.