Mit várnak Tisza-kormánytól a felvidéki magyarok? - Kéri László vendége Hunčík Péter // KÉRI KÉRDI
- 1989-ig a felvidéki magyarság lélekszáma nőtt (571 000 fő), de a rendszerváltás utáni minőségi változás – határnyitás, migráció – 120-130 ezres csökkenést hozott.
- Hunčík három tényezőt azonosít: a szlovák állam asszimilációs törekvései, Magyarország anyaországi politikája, és a kisebbség saját megküzdési stratégiái.
-
„1989-ben történt olyan minőségi változás, amire nem voltunk fölkészülve." – Hunčík Péter
- Magyarország 106 év után sem alakított ki megfelelő kisebbségfogalmat: a határon túli magyarokra koncentrál, miközben a magyarországi kisebbségekkel nem foglalkozik.
- Budapestnek nem „mézesmadzagot" kellene nyújtania, hanem segítenie, hogy a határon túli magyarok a saját országukban legyenek sikeresek, vállalva magyarságukat.
- A magyar belpolitikai érdek mindig felülírta a kisebbségi kérdéseket, és a sérelmi politika dominál, ami paralizálja a közösséget.
- Az „etnikai immundeficites szindróma" lényege: Budapest alsóbbrendűvé teszi a kisebbségeket azzal, hogy a „komolyabb kérdéseket" maga akarja elintézni helyettük.
- A felvidéki magyarság belsőleg tagolt: a Csallóközben többségi, magabiztos, míg más régiókban kisebbségi, szubmisszív attitűd jellemző.
- A Híd párt esete példázza a homogenizálás problémáját: Budapest elvárja az összefogást, de a szlovákokkal együttműködő pártot kiközösítette.
- A TISZA-kormány hibázott, amikor a régi, Fideszhez kötődő határon túli vezetőkkel ült le, miközben a szlovákiai magyarok kb. 40%-a támogatta a kormányváltást.
- Hunčík szerint a Beneš-dekrétumok ügyét 34 éve meg lehetett volna oldani Havel bocsánatkérésével, de a megegyezést Duray Miklós megtorpedózta, és a közösség nem tiltakozott.
- A szlovák-magyar viszonyhoz kölcsönös empátia szükséges: a másik fél érzelmeinek megértése nélkül az első krízisnél minden kettétörik.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A felvidéki magyarság történeti demográfiája és identitásváltozásai
Hunčík Péter pontosította Kéri László bevezetőjét a felvidéki magyarság lélekszámának alakulásával kapcsolatban. 1989-ig nem volt csökkenés: a második világháború utáni reszlovakizációs időszak valóban drámai volt, de 1950-től folyamatos növekedés következett, és 1989-re 571 000 főt számlált a szlovákiai magyarság – ez 10%-os növekedést jelentett. A rendszerváltás után azonban minőségi változás következett be, amire a közösség nem volt felkészülve.
„1989-ben történt olyan minőségi változás, amire nem voltunk fölkészülve." – Hunčík Péter *
A szocializmus alatt az identifikációs kategória egyértelmű volt: „csehszlovák állampolgár vagyok és magyar nemzetiségű", és a magyar nemzetiségi identitás erősebb volt, mint a csehszlovák állampolgársághoz fűződő viszony. 1989 után azonban az etnikai kategória súlya csökkenni kezdett. Kinyíltak a határok, új lehetőségek jelentek meg – külföldi tanulás, munkavállalás Londonban, Hongkongban, Melbourne-ben –, és ez drámai módon megváltoztatta a lélekszámot is: az 571 000-ről körülbelül 120-130 000 fős csökkenés következett be.
A három tényező modellje
Hunčík Péter három tényezőt azonosított a felvidéki magyarság helyzetének megértéséhez:
-
A szlovák állam szerepe: Az asszimilációs törekvések mindig is jelen voltak és működnek. A vegyes házasságok száma drámaian megnőtt 1989 után, és a vegyes házasságban született gyermekek általában az erősebb nemzethez húznak – ez világjelenség.
-
Magyarország mint anyaország viszonya: Mennyire tudja segíteni a kisebbséget életmódjában, „edzettségében", az élethez fűződő viszonyában.
-
Maga a kisebbség: Milyen életformát, milyen megküzdési stratégiákat választ.
Hunčík Péter pszichiáterként hangsúlyozta: az önvizsgálat fontosságát emelte ki. Ahogy egy párterápiában is először önmagunkba kell nézni, a kisebbségi magyaroknak is elsősorban saját magukban kell keresniük a problémák összetevőit. Ha csak a szlovákok nacionalizmusát elemezgetik, az kényelmi helyzetet teremt: „széttárhatjuk a kezünket, és azt mondjuk, hát itt nincs mit tenni, hát ők majd ha megváltoznak, akkor mi is mások leszünk".
Magyarország kisebbségfogalmának problémái
Hunčík Péter éles kritikát fogalmazott meg a magyar kisebbségpolitikai gondolkodással kapcsolatban. 106 évvel Trianon után Magyarország még mindig nem alakította ki a megfelelő koncepciót a „kisebbség" kifejezéssel kapcsolatban. Míg Európában a kisebbség az adott állam területén élő nemzeti csoportokat jelenti (lengyelországi ukránok, németországi franciák), addig a magyar felfogás szerint kisebbség alatt a határon túli magyarokat értik. Holott Magyarország számára először a Magyarországon élő cigányokra, szlovákokra, németekre kellene érteni ezt a kifejezést.
„Orbán Viktor: nem fogunk a magyar emberek zsebéből kivenni pénzt a magyarokkal. A magyar nem tudom mit érez ez akkor mondjuk egy szlovák nemzetiségű vagy egy német, amikor Magyarországon mindenki magyarként van elkönyvelve." – Hunčík Péter *
Ebből következett az ukrán háború kapcsán egy „tragikus tévedés": Budapest felháborodottan tiltakozott az ellen, hogy az ukránok be akarják sorozni a magyar embereket a hadseregbe. Pedig az Ukrajnában élő magyarok ukrán állampolgárok, és ha háború van, rájuk is vonatkozik az állampolgári törvény. A „kényszersorozás" kifejezés használata manipulatív – minden sorozás tulajdonképpen kényszer.
Hunčík szerint a magyar kormánynak nem „mézesmadzagot" vagy megvalósíthatatlan álmot kellene felvillantania a határon túli magyarok előtt („ti a mieink vagytok"), hanem azt kellene segítenie, hogy Szlovákiában találják meg a helyüket, legyenek eredményesek, sikeresek, boldogok, és vállalják továbbra is magyarságukat, miközben szlovák állampolgárok. Ha Budapest ezt a felfogást alkalmazta volna az elmúlt 40 évben, valószínűleg lassítani lehetett volna a lélekszámcsökkenést.
A sérelmi politika és a magyar belpolitika fölérendelése
Kéri László felvetette, hogy a magyar közvélemény leginkább akkor figyelt a szlovákiai magyarokra, ha valami botrány volt – például a 90-es évek eleji pozsonyi Fradi-tábor megverése, Malina Hedvig kálváriája, vagy a Beneš-dekrétumok ügye. A mindenkori kormányok viszonya is hullámzó volt: az Antall-kormány volt a legmegértőbb, Gyurcsány Ferenc népszavazási szerepvállalása mélypont volt („kvázi kitagadás"), az Orbán-korszak pedig pragmatikus politikai haszonelvűséggel kezelte a határon túli magyarokat mint „rejtett politikai bázisának mozgósítási lehetőségeit".
Hunčík Péter egyetértett, és kiemelte: mind Magyarország, mind a határon túli kisebbségek a sérelmi politikára lettek nevelve. A Horthy-korszakot a „mindent vissza" jelszava jellemezte, a kommunizmus alatt erről nem lehetett beszélni, 1989 után pedig ismét a sérelmi politika dominált.
A második fontos tényező: a magyar belpolitikai érdek fölérendelése minden kisebbségi kérdésnek. Hunčík elmesélte, hogy a 2004-es népszavazás előtt Tóth Károllyal végiglátogatták az akkori parlamenti pártok frakcióvezetőit, és kérték őket: ne vigyék ki az utcára ezt a kérdést, mert ha csak egy ember azt mondja, hogy „nem kell a határon túli magyar", az már nagy fájdalom lesz. Mind a négy frakcióvezető bólintott, egyetértett és megígérte – de a magyar belpolitikai érdek ezt felülírta.
„Amikor nekünk itt szükségünk van Pesten ilyen vagy olyan lépésekre, akkor az összes kisebbségi kérdést zárójelbe tesszük, ez most nem érdekes, illetve úgy oldjuk meg, ahogy nekünk Budapesten az legjobban megfelel." – Hunčík Péter *
Az etnikai immundeficites szindróma
Hunčík Péter 2012-ben írt egy esszét „etnikai immundeficites szindróma" címmel. Ennek lényege: Budapestnek úgy kellene felkészítenie a határon túli kisebbségeket, hogy meg tudják védeni magukat, be tudjanak illeszkedni a modern világ körülményei közé, és szakítsanak a 19. századi romantikus elképzeléssel, miszerint a kisebbségnek csak két dolgot kell megvédenie: a templomot és az iskolát.
Ha Budapest azt a filozófiát követi, hogy „a komolyabb kérdéseket hagyjátok ránk, mi ezt majd megoldjuk", azzal alsóbbrendűvé teszi a kisebbségeket, és paralizálja azon törekvéseiket, hogy felnőtt módon viselkedjenek. Hunčík egy dunaszerdahelyi kerekasztal-beszélgetést idézett fel, ahol a Szövetség párt egyik képviselője azt mondta az ukrán háborúval kapcsolatban: „tudod, ez a nagy politikába tartozik a háború, ezt majd Budapest elintézi. Nekünk a kultúrára kell vigyázni és az etnikai dolgainkra."
„Hogy kerülhet be a kisebbség, ha eleve lemond arról, hogy más területekkel is foglalkozzon, gazdasággal, politikával, külpolitikával, szociálpolitikával, iskolapolitikával? Ezekről mi szinte önként lemondunk ennek a szellemiségnek a nevében. Majd ezt elintézi helyettünk Budapest." – Hunčík Péter *
Ha nem alakulnak ki az alapvető sztereotípiák a mai élettel kapcsolatban – hogy hogyan kell alkalmazkodni, viselkedni, megküzdeni a nehézségekkel –, akkor a közösség nem lesz életképes, és 25-30 éven belül el fog tűnni.
A felvidéki magyarság belső tagoltsága
Kéri László egy háromszög-modellben foglalta össze a felvidéki magyarság helyzetét:
-
Belső tagoltság: Teljesen más magyarnak lenni Pozsony környékén, Közép-Szlovákia kis településein, vagy Kelet-Szlovákiában. A Csallóközben (Dunaszerdahely, Komárom) a legkompaktabb a magyar kultúra és nyelvhasználat.
-
Alkalmazkodás a magyar politikai elvárásokhoz: A segítség néha többet árt, mint használ.
-
A szlovák belpolitikai konstelláció törékenysége: A szlovák pártszerkezet rendkívül tagolt, a nyugatos Európa-párti pólustól (Šimečka pártja) a szélsőséges nacionalistákig terjed.
Hunčík pontosított: 13 járásban élnek magyarok Szlovákia déli határvidékén, de ebből csak kettőben (Komárom és Dunaszerdahely) vannak többségben. A többi 11 járásban kisebbségben élnek. Ez minőségi különbséget eredményez a viselkedésben: a dunaszerdahelyi magyar magabiztos fellépése egészen más, mint egy kelet-szlovákiai vagy közép-szlovákiai magyar visszahúzódó, szubmisszív attitűdje.
„Nálunk Csallóközben majd mi megmondjuk, szinte úgy, ahogy a Fidesz nagyon sokszor mondta: szokjanak hozzá, majd mi megmondjuk, hogy kell élni." – Hunčík Péter *
Hunčík hangsúlyozta: a magyar kormánynak Erdéllyel, Vajdasággal és Kárpátaljával szemben is külön-külön ki kellene dolgoznia a politikáját, mert ami Szlovákiában működik, nem biztos, hogy Romániában is. Javasolta egy „desk officer" rendszer bevezetését, mint az amerikai külügyminisztériumban: négy-öt ember, aki az egyes régiók specifikumait ismeri és jelenti a kormánynak.
A homogenizálás problémája és a Híd párt esete
Hunčík Péter élesen bírálta a magyar kisebbségpolitika homogenizálási törekvését. A leggyakoribb tanács 1989 óta: „fogjatok össze, csináljatok egy erős magyar pártot". De hogyan tudna egy liberális érzelmű ember együtt dolgozni egy „majdnem bigott hívő keresztény demokratával"? Magyarországon természetes a politikai tagoltság, de a kisebbségektől az összefogást várják el – ez lebecsüli őket.
A Híd párt esete jól példázza ezt a problémát. A párt szlovákokkal együttműködve dolgozott, jelentős szlovák személyiségek is csatlakoztak hozzá (Žitňanská igazságügy-miniszter lett, Frešo a parlament külügyi bizottságának elnöke). Ennek ellenére Budapest egyetlen egyszer sem hívta meg a párt vezetőit a határon túli tanácskozásokra. Orbán Viktor egy dunaszerdahelyi beszédében egyenesen azt mondta: „Már csak egyetlen tövis van a körmünk alatt. Azt úgy hívják, hogy Bugár Béla és a Híd."
„Tényleg úgy képzeljük, hogy csak harccal, erőszakkal lehet kiharcolni kisebbségi jogokat? Hát arról szól a parlament, hogy leülünk és tanácskozunk és megbeszélünk." – Hunčík Péter *
Hunčík rámutatott: egyetlen magyar indítványt sem lehet elfogadni a szlovák parlamentben, ha a szlovák többségből nincs meg a támogatás. A parlamenti munka lényege az együttműködés. Konkrét példaként említette a Budapest-Dunaszerdahely-Pozsony közötti autópálya 35 km-es szakaszának megépítését, ami az utazási időt 55-60 percről 22 percre rövidítette – ezt Bugár Béla és Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter együttműködése tette lehetővé.
A TISZA-kormány első lépései és a kisebbségi magyarok politikai megosztottsága
Hunčík Péter szerint a Magyar Péter-kormány két komoly hibát már elkövetett a kisebbségi területen. A rezsimváltás logikája azt diktálná, hogy a határon túli magyar szervezeteknél is változás következzen be, hiszen ezek a szervezetek 16 éven keresztül egyértelműen a Fideszhez kötődtek. Ehelyett a TISZA-kormány leült a régi vajdasági és szlovákiai magyar vezetőkkel, és azt kommunikálta, hogy „minden maradhat a régiben".
„Természetesen eddig a Fidesz fenekét nyaltátok, most fognátok a mi fenekünket nyalni, de minden maradhat a régiben. Laci, ez egy olyan lekezelő..." – Hunčík Péter *
Hunčík hangsúlyozta: nem ez a szándék Magyar Péterék részéről, és amikor a miniszterelnök először találkozott Ódor Lajossal Komáromban, az volt az érzése, hogy őszintén meg akarja tanulni ezt a kérdést. De akkor tanulnia is kell.
Egy friss felmérés szerint a szlovákiai magyarok 19,5%-a nagyon örült Magyar Péter győzelmének, további 21% inkább támogatta – tehát összesen mintegy 40% pozitívan fogadta a változást. Ugyanakkor egy másik 40% nagyon sajnálta Orbán Viktor vereségét. Tehát nem igaz az a pesti elképzelés, hogy a határon túli magyarok mind a Fidesz pártján állnak – a közösség majdnem fele-fele arányban oszlik meg.
Kéri László hozzátette: ugyanez a generációs választóvonal figyelhető meg, mint Magyarországon – a 40 alattiak dominánsan Magyar Pétert támogatták, az idősebb korosztály maradt Fidesz-szavazó. Ez a generációs mentalitásváltás valószínűleg egész Európában zajlik, és lecsapódik a magyar választói attitűdökben is. Hasonló jelenség figyelhető meg Szlovákiában is: Šimečka pártja a városi fiatalok körében erősebb, míg Fico és a tőle jobbra álló pártok bázisa inkább az idősebb, vidéki lakosság.
Szakértők bevonásának szükségessége
Hunčík Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon vannak olyan emberek – „két kezemen meg tudnám számolni" –, akik 36 éven keresztül érdeklődtek a kisebbségi lét kérdései iránt, jöttek, segítettek, együtt dolgoztak a határon túliakkal. Ezeket az embereket be kellene vonni a kormányzati munkába. Példaként említette a 90-es években Törzsök Erikát, Csepeli Györgyöt és Örkény Antalt, akik könyveket adtak ki és felméréseket készítettek, valamint a jelenleg is aktív szakértőket, akik rendszeresen járnak Szlovákiába, találkoznak ottani magyar és szlovák politikusokkal.
A Beneš-dekrétumok és az elszalasztott lehetőség
Hunčík Péter részletesen elmesélte a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos személyes tapasztalatát. Két éven keresztül volt Václav Havel elnök kisebbségi tanácsadója. Havelnek fogalma sem volt arról, hogy a Beneš-dekrétumok a magyarokra is vonatkoztak – a csehek számára ez csak a 3 millió szudétanémet ügye volt. Amikor Hunčík elmondta neki, az elnök azonnal megbízta a kérdés rendezésével.
Hunčík közel öt hónapon keresztül dolgozott a három akkori magyar párt vezetőjével (Bugár Béla, Nagy László, Duray Miklós). Amerikába is elutazott, hogy tanulmányozza a japán kisebbség ügyének rendezését – az amerikai kongresszus 1984-ben kért bocsánatot a japánok internálásáért, szimbolikus kártérítést fizetett a túlélőknek, és létrehozott egy japán kulturális alapot 1 milliárd dollárral.
A javaslat a következő volt: Havel elnök bocsánatot kér a magyaroktól, szimbolikus kártérítés történik, létrehoznak egy csehszlovákiai magyar kulturális alapot, és a jogi kérdéseket szakemberek rendezik. Hunčík még azzal az akadémikussal is találkozott, aki a Beneš-dekrétumokat írta – ő írásban ismerte el, hogy ezek a törvények a nemzetközi joggal ellentétesek voltak, de „háború volt, kérem".
Három nappal a bocsánatkérés előtt azonban Duray Miklós közölte, hogy nem megy bele az egyezségbe, mert „bennünket a szlovákok telepítettek ki, most pedig egy cseh elnök akar tőlünk bocsánatot kérni". Hiába érvelt Hunčík azzal, hogy Havel Csehszlovákia elnöke, Duray hajthatatlan maradt. A bocsánatkérés elmaradt.
„És mikor vége lett a dolognak, hogy a Miklós megtorpedózta, senki nem ment ki az utcára a mieink közül, nem verték az asztalt, és nem romlott az együttélés, politikai pártnak a népszerűsége... Hát ha így van, akkor így van. És ilyen filozófiai nyugalommal tudomásul vettük, hátha nem lehet megoldani, nem lehet." – Hunčík Péter *
Hunčík szerint ez az eset jól mutatja az önvizsgálat szükségességét: a szlovákiai magyarság jelentős része tudott a bizottság munkájáról, mégsem tiltakozott, amikor a megegyezés meghiúsult. 34-35 évvel ezelőtt meglett volna a lehetőség egy nagypolitikai gesztusra, amit később le lehetett volna bontani egyedi ügyekre, és már rég túl lehetnének a Beneš-dekrétumok problémáján.
Az empátia szerepe a szlovák-magyar viszonyban
Hunčík Péter az empátia fogalmát járta körül: az empátia nem a racionalitás, hanem a másik érzelmeinek megértése. Egy sokkoló példát hozott: amikor a Híd párt koalícióra lépett a Szlovák Nemzeti Párttal, Magyarországon hatalmas felháborodás volt. Hunčík többször elmondta szlovák barátainak, milyen nehéz lehetett Bugár Béláéknak leülni ezekkel az emberekkel. Egy kolléganője azonban visszakérdezett: „És Péter, te szoktál gondolkozni azon, hogy a szlovákok a Szlovák Nemzeti Pártban összeülnek és azt mondják, hogy ti tényleg le akartok ülni ezekkel a magyarokkal? Hát nem tudjátok, hogy kik ők? Nem tudjátok, hogy az ellenségeink ezek az emberek?"
„Tehát addig, amíg ezt a fajta érzéskavalkádot nem értjük meg, vagy nem tudjuk elfogadni, hogy amit mi felháborítónak vagy elfogadhatatlannak tartunk, az a másik oldalon is lejátszódhat ugyanígy... Ha ez az érzelmi disszonancia ott van, az első krízisnél ez ketté törik." – Hunčík Péter *
Hunčík felidézte Göncz Árpád szavait is: „jó lenne, ha végre leszállnánk mi magyarok is arról a magas lóról". A magyarok gyakran úgy tekintenek magukra, mint akik magasabb rendűek – „itt vagyunk a Kárpát-medencében, mind a miénk volt kulturálisan is, politikailag is, és elvették tőlünk, de azért mi tudjuk magunkról, hogy magasabb rendűek vagyunk". Ezt a hozzáállást kellene megváltoztatni.
A Magyar Péter-kormány és a szlovák-magyar viszony új dinamikája
Hunčík Péter beszámolt arról, hogy a szlovák értelmiség nagyon bizonytalan volt Magyar Péter győzelmét illetően. Robert Fico és Orbán Viktor között egy olyan viszonyrendszer alakult ki, amelynek lényege az volt, hogy nem háborgatják egymás ügyeit. Orbán megjelenhetett egy nagymagyar sállal egy jégkorongmeccsen, a szlovákok nem csináltak cirkuszt belőle. Ez a „putyini ukáz" alapján működő együttműködés hosszú éveken át fennállt: „ti ketten odaálltok és Brüsszel ellen fogtok menni, ez a ti dolgotok, ne foglalkozzatok piszlicsáré szlovák-magyar ügyekkel".
Amikor Magyar Péter hatalomra került, és véletlen egybeesés folytán előkerültek a Beneš-dekrétumok, a szlovák értelmiség és politikai elit nagy része megijedt és meghökkent. Azt kérdezték: „eddig nem volt bajunk, most rögtön jöttök ilyenekkel?" Nem értették, hogy a nagy együttműködés lényege egy putyini ukáz volt, és most egy „izsgága" Magyar Péter a beneši dekrétumokkal integet, és azt mondja, addig nem lesz normális együttműködés, amíg ezt el nem rendezik.
Összegzés: a három nyitott dimenzió
Kéri László zárásképpen megfogalmazta: a beszélgetésből az derült ki, hogy a Szlovákiában élő magyarság viszonya az anyaországhoz, Szlovákiához és önmagához is nyitott kérdés maradt. Mindhárom dimenzióban vannak megoldatlan problémák:
- A magyarok önismereti problémaköre és belső együttműködési képessége
- A szlovákokkal való viszony
- Az anyaországgal való kapcsolat
36 év alatt annyi történt, hogy a nemzetközi politika kinyitotta a határokat és a lehetőségeket, de a többi már a közösségen múlik. A továbblépéshez illő szerénységgel, történelemtudattal, önismerettel és empátiával kell viselkedni.
„Ne játsszuk meg azt a kisgyereket, azt az infantilis kisgyereket, hogy hát én semmiről nem is tudok, én ezt nem is hallottam." – Hunčík Péter *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „mielyt a szlovák belpolitikával kapcsolatos fejleményeket kellett értelmezni" – valószínűleg „mihelyt" (amint) értelemben
- „Üüm" – töltelékhang, értelmezhetetlen
- „Yen 89 előtt" – valószínűleg „Igen, 89 előtt" vagy „Én 89 előtt"
- „szemlesítve elmondta" – valószínűleg „szemlesütve elmondta"
- „deszkicernek kéne lenni, mint az amerikai külügyminisztériuma vannak a különféle ország deszkoficere" – „desk officer" (asztaltiszt, referens) értelemben
- „Prokrusztéz ágy és belefértek" – Prokrusztész-ágyra utalás, a görög mitológiából
- „izsgága" – valószínűleg „izgága" (nyughatatlan, kötekedő személy)
- „a Szönöszö választói" – valószínűleg „a Szlovák Nemzeti Párt választói" vagy hasonló torzítás
- „Havelonnak fogalma nem volt" – „Havel elnöknek fogalma nem volt"
- „Boss dekrétumok" – Beneš-dekrétumok torzított alakja
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:01]Kéri kérdé, közéleti beszélgetések Kéri Lászlóval, akinek a fejében a velünk élő történelem.
[00:00:09]Üdvözlöm önöket és a mai vendégünket, mielőtt bemutatnám, csak egy mondattal jelezném, hogy folytatjuk azt a sorozatot, amit még a választás előtt elkezdtünk Gáspári Attillával Erdély kapcsán.
[00:00:22]Most pedig Huncig Péterrel a felvidék felvidéki magyarok kapcsán folytatjuk aztán majd később Végell Lászlóval a délvidékiekkel.
[00:00:33]De a néven túl ha valaki megnézi Huncsi Péter címszavát a Wikipédián, akkor láthatja, hogy annyi mindent csinált eddigi életében, hogy ezt az egy órás előadást, műsort kitölthetnék azzal, hogy számba vesszük, mi mindent csinálták.
[00:00:48]De én ezt nem fogom elmondani, csak két dolgot mondok el.
[00:00:52]Az egyik az, hogy Huncsik Péter a felvidéki magyarságnak az a viszonylag Magyarországon is jól ismert tagja, akit rendszeresen megszólítottak a magyar médiában is.
[00:01:02]mielyt a szlovák belpolitikával kapcsolatos fejleményeket kellett értelmezni, de őt a szlovák médiában is gyakran használják és gyakran kérdezik, mert ő az a ritka kapocs, aki a szlovák értelmiség meghatározott csoportjainak ugyanolyan elfogadott elemző, mint a a felvidéki magyarságnak.
[00:01:25]De a bemutató helyett, mielőtt még szóhoz jutnám, írt egyszer egy ilyen könyvet, ezt talán most jól látom, ami újabb és újabb kiadásokat él meg.
[00:01:35]Ez a könyv a az 50-es60-as évek gyerekkora ipolyságon már ugye a másik oldalon, ami hihetetlen szórakoztató, ugyanakkor meg eszméletlen tanúságos körképe annak, hogy a másik oldalon, a szlovákiai oldalon élő magyarságnak a 45 utáni élete hogy alakult.
[00:01:59]Úgyhogy aki ezt esetleg egy komolyabban akarná olvasni, de hát elég nagy példányszámba elkelt Szlovákiában is, Magyarországon is, úgyhogy mindjárt szóhoz fog jutni, csak hagylak téged beszélni.
[00:02:12]Ezt a beszélgetést úgy terveztük, hogy három íve lenne.
[00:02:17]Az első az az egy átfogóbb kép lenne, hogy én nem nagyon bízom az itthoni jól képzett közönségnek sem az ismereteiben a határon túliakkal kapcsolatban.
[00:02:30]Úgyhogy azt gondolom, Péter, hogy először csak egy vázat arról, hogy ' után mondjuk 90-ig hogy alakult a a magyarság sorsa Szlovákiában, mert egyet biztos nem tudok.
[00:02:43]azt, hogy az egykori 700000-ről a 450000 körülre olvadt, tehát részben az asszimiláció, részben az elvándorlás, tehát sok oka volt annak, de hogy akárhogy szépítjük a dolgot, csökkenő, de aztán mióta 92 után választások vannak, azért többször bekerült a magyarság a szlovákiai parlamentbe és politikai képviselethez jutott.
[00:03:07]Tehát azt hiszem, hogy érdemes egy kis képet adni arról a sanyaró időszakról, ami a reszlovakizációval kezdődött 45-46 után egész a rendszerváltásig, hogy hogy látod a magyarság sorszlovákiában?
[00:03:26]Ha megengedt pontosítannék abban, hogy 1989-ig nem volt csökkenés a reszlovák időszak ez a háború után volt.
[00:03:35]A magyar nép bűnös, ugye hirdették kollektív bűnösség elvét és akkor kénytelenek voltak nagyon sokan, ha Szlovákiában akartak maradni, tehát szülőhelyükön akartak maradni deklarálni azt, hogy ők tulajdonképpen szlovákok.
[00:03:51]Ez egy háború utáni erőszakos cselekmény, tehát nem a normális körülmények között történt ez.
[00:03:55]Akkor valóban drama drámai módon lecsökkent a számunk, de utána 1950-től folyamatosan egészen odáig, hogy 89-ben 571000 volt, egyetlen 10 éves időszakban se volt csökkenés.
[00:04:12]Tehát mi 10%-kal nőttünk.
[00:04:14]szépen 89-ben történt olyan minőségi változás, amire nem voltunk fölkészülve.
[00:04:22]Yen 89 előtt az egyetlen lehetőség a szocialista táboron belül a kisebbségnek is az volt egy ilyen identifikációs kategória, így szaknyelven is jelenzik.
[00:04:33]Identifikációs kategóriám az volt, hogy csezlovák állampolgár vagyok és magyar nemzetiségű.
[00:04:38]És ez a magyar nemzetiség, ez erősebb volt, bátran merem mondani, erősebb volt, mint identifikációs kategória, mint a cselovák állampolgárság, tehát az a hazá a cselovák hazához a kapcsolat.
[00:04:51]89-ben megváltozott annyira a világ, hogy ennek az etnikai kategóriának elkezdett csökkenni a súlya.
[00:04:59]Új lehetőségek nyíltak, más lehetőségek nyíltak.
[00:05:06]Kinyíltak a határok, lehetett utazni.
[00:05:06]A a kínálat, hogy mi mindent választhatott egy fiatalember, egyetemi tanulmányok, munka és munkalehetőség közt ideutazni, odautazni, tanulni Londonban vagy Hongkongban, vagy ugyanott dolgozni Melbbermben vagy nem tudom Európa más Európában valahol.
[00:05:23]Ez drámai módon megváltoztatta a számunkat is, és megváltoztatta a kapcsolatunkat is az etnikai az etnikai identitáshoz, ugye?
[00:05:36]És ennek hatására történt az, amit mondtál, hogy 89 után viszont az 571000-ből 130000 körbelül 1200-1300 csökkenés állt be.
[00:05:47]Ez viszont drámai dolog.
[00:05:50]Üüm.
[00:05:51]Na most ehhez ebben nem lehet kihagyni ugye három tényezőt.
[00:05:53]Az egyik a szlovák állam szerepe ebben a dologban nem lehet kiadni.
[00:05:59]Nyilvánvaló, hogy az asszimilációs törekvések megvannak és mindig meg is voltak.
[00:06:04]és hát működnek is.
[00:06:06]De például milyen asszimiláció-e az, hogy a vegyes házasságban született gyermekek általában az erősebb nemzethöz inklinálnak, miként az Erdélyben és már Délvidéken is Igen.
[00:06:20]Hát ez szer világban így van, ugye, hogy a vegyes a vegyes házasságok száma drámai módon megnőtt 89 után.
[00:06:25]Ez az egyik dolog.
[00:06:29]A másik dolog, Magyarország, mint úgyneett anyországnak a viszonya a kisebbséghöz.
[00:06:35]Mi módon áll hozzá?
[00:06:35]Mennyében tudja segíteni életmódjában, edzettségében, mert ez nagyon fontos dolog, erről majd szeretnék beszélni, edzettségében az élethöz fűződő viszonyában a kisebbséget.
[00:06:48]A harmadik dolog pedig maga a kisebbség, hogy hogy áll ehhez a kérdéshöz, és milyen életformát, milyen stratégia, megküzdési stratégiákat válasz ki.
[00:06:59]És azt látom, hogy itt nézd, én orvos vagyok.
[00:07:02]Tehát én megszoktam azt pszichiáterként vagy pszichológusként, ha pszich dolgozom, megszoktam azt, hogyha én beszélek egy emberrel, akkor elsősorban abba az irányba lögdösöm őt, hogy nézzen önmagába.
[00:07:14]Tehát egy konfliktus esetén mi a házaspárnak a viselkedését kezdje taglalni nekem, hogy a felesége milyen meg olyan, ezt csinálja, azt csinálja, először nézzen önmagába.
[00:07:26]Én ebbe a helyzetbe is végig azt hangsúlyoztam, hogy nekünk magyaroknak, kisebbségi magyaroknak ez a kérdés fölvetődik, először magunkba keressük a az összetevőit, a problémáit, mert hiába kezdenénk mi itt ketten színi a szlovákok nacionalizmusát, nem változna semmi, sőt ez egy kényelmi helyzetet hozna nekünk, ugye?
[00:07:47]És ezt szoktuk csinálni, ez nagyon fontos, amit most mondok, ezt szoktuk csinálni, hogyha elkezdjük a másik félnek a rossz tulajdonságait, például a nacionalizmusát elemezgetni, akkor nyugodtan széttárhatjuk utána a kezünket, és azt mondjuk, hát itt nincs mit tenni, hát ők majd ha megváltoznak, akkor mi is mások leszünk.
[00:08:08]Péter, szerintem ezt a három dimenziót, amit te mondtál, vegyük egy kicsit alaposabban végig.
[00:08:12]Tehát a szlovák nemzeti látószögtől a magyar kisebbség saját látószögén, ha annyit talán megmerek kockáztatni, hogy minden ilyen újonnan születő vagy vagy hamvaiiból újjászülető nemzetnél, azért ez a nemzeti identitás ezerszer fontosabb, mint olyan nemzeteknél, ahol van egy ilyen több 100 éves múlt.
[00:08:35]És azért itt Közép-kelet-Európában kezdve a Baltikumtól le a bosnyákokig azt látjuk, hogy hogy jó néhány olyan nemzet Hanvábba holva újratámadt vagy újj született, ahol azért a kisebbségeknek szembe kellett nézni azzal, hogy egy ilyen újonnan magához térő nemzet, mint a szlovák, amelyik történelmében másodszor kapja meg a nemzeti önálló nemzetállamá válást, ott azért ezek a kérdések ezzerszer nehezebben vetődnek.
[00:09:06]fel a kisebbségnek.
[00:09:06]Ezt bevezetésnek gondoltam, hogy jól látom-e én ezt.
[00:09:11]Igen, de ha megenged, maradnék az én filozófiámnál.
[00:09:14]Nem, erre fogok válaszolni, csak nem a szlovákokkal kezdeném, hanem magunkkal kezdeném.
[00:09:20]Tudod, és úgy gondolom néha, hogy 106 évvel Trianon után Magyarország még mindig nem alakította ki a megfelelő koncepciótat azzal a kifejezéssel kapcsolan, hogy kisebbség.
[00:09:31]Szerte Európában, ha kisebbségről beszélünk, akkor az adott állam területén élő nemzeti csoportokra gondolunk.
[00:09:39]A Lengyelországban élő ukránok, a Németországban élő franciák, vagy a Franciaországban élő nemzetiségek.
[00:09:51]Magyarországon, illetve a magyar felfogás szerint kisebbség, azok mi vagyunk a határon túl élő magyarok.
[00:10:01]Holott Magyarország számára az európai koncepció szerint is kisebbségként először a Magyarországon élő cigányokkal, szlovákokkal, németekre kellene érni ezt a kifejezést.
[00:10:11]Ebből következett az elmúlt években egy egészen tragikus, nem trag komikus, azt akartam mondani, de inkább tragikus tévedés, amikor az ukrán háború kapcsán Budapest folyamatosan felháborodottan tiltakozott azért, hogy a az ukránok be akarnak sorozni magyar embereket a hadseregbe.
[00:10:34]Hát hogy ne akarnának besorozni?
[00:10:36]Az Ukrajnában élő magyar kis magyar nemzetiségök ukrán állampolgárok.
[00:10:43]És ha háború van, akkor ez a az állampolgári törvény vonatkozik.
[00:10:45]Ezt nem lehet ilyen ilyen manipuláció, hogy kényszersorozás.
[00:10:52]Sorozás mind tulajdonképpen kényszer, ugye, de ebből még kiemelni azt, hogy ezeket a ezeket a gyerekeket be holott nekik semmi közük nincs Ukrajnához.
[00:11:00]Hogy van ezeket?
[00:11:03]Át kellene gondolni, Laci, és át kellene gondolni azt is, ami velünk kapcsolatban ugye tehát Magyarországun élő népek azok a magyar felfogás szerint mi magyarok.
[00:11:15]Ugye Orbán Viktor nem fogunk a magyar emberek zsebéből kivenni pénzt a magyarokkel.
[00:11:19]A magyar nem tudom mit ére ez akkor mondjuk egy szlovák nemzetiségű vagy egy német, amikor Magyarországon mindenki ugye magyarként van elkönyvelve.
[00:11:29]Az egyik dolog.
[00:11:29]A másik dolog pedig viszont ebből következik.
[00:11:34]Tehát mi magyarként követ kövelünk el mindenkit, aki itt él, miközben rátok határon túlélő magyarok is úgy nézünk, mintha ti a miénk lennétek, hol ott a jobb ők az állampolgári minőségben, szlovákok, szerbek, egyebek, minden.
[00:11:50]Hát akkor ezt a különbséget azt mondod, hogy hajlamosak vagyunk felejteni, hogy az állampolgári mi volt és a kultúrnevezzethez tartozó mi volt közötti ellentétet, hogy rendszeresen elmossuk.
[00:12:05]Így van.
[00:12:05]Így van.
[00:12:05]És ebből nem veszünk tudomást a másiknak az állampolgári hovatartozásának a fontossága.
[00:12:11]Tehát a felelősségteljesen áll hozzá a magyar kormány a kisebbség, a határon túli kisebbségekhöz, akkor nem egy ilyen mézesmadzogot vagy álom, megvalósíthatatlan álmot kell felvillantani előttük, hogy ti a mieink vagytok és mi így fogunk valahol az éterbe kommunikálni, hanem azt kell, hogy hogy lehet elérni azt, hogy ti magyar nemzetiségűek Szlovákiában megtaláljátok a helyeteket, eredményesek tegyetek, sikeresek legyek Legyetek és boldogok legyetek és vállaljátok továbbra is a magyarságotokat miközben szlovák állampolgárok vagytok.
[00:12:46]Ugye ez volt most azzem egy Demeter nevezetű román kormányb magyar miniszter ugye aki közölte, hogy ugye de hát ez egy nagyon jellemző dolog.
[00:12:57]Hát mi az, hogy nem tudom mondhatom-e, hogy ő mit mondott, hogy de nem akarunk durván elmondani.
[00:13:03]Tulajdonképpen aki minket néz az szerintem emlékszik erre, mert elég itt van még az emlékö közöm a román érdekes hogyhogy mi közöd?
[00:13:10]Hát te román kormánynak vagy a min drága ember román kormányok.
[00:13:15]Szóval na most ha eb ez szerint a felfogás szerint dolgozna Budapest az elmúlt 40 évben végre h ezt a fölfogást alkalmazta volna hogy gyerekek segítünk abban, hogy ott eredményesen határozottan megálljátok a helyeteket legyetek büszkék a nemzetiségetekre építsétek a kultúrátokat akkor valószínű ebbe a ebbe a csökkenésbe is ezt is lehetett volna lassítani.
[00:13:42]Én csak ezzel azt akarom mondani, hog ne ne csak a szlovákokat vegyükm meg a vegyes házasságot, mert olyan politikusunk volt, hogy be kell tiltani a vegyes házasságot, akkor majd megoldódik minden.
[00:13:52]Ilyenek is elhangzottak.
[00:13:54]Tehát ezt a magyar álláspontot feltétlenül át kellene gondolni.
[00:13:59]Említettem ugye Ukrajna kapcsán is feltétlenül ez az európai gondolok, filozófia.
[00:14:05]Európa uniól beszélünk végig, miközben ezt a nagyon fontos kérdést fölött elsiklunk.
[00:14:12]illetve deformáltuk magát a dolgot.
[00:14:14]Őszintén mondom azt, hogy az elmúlt 70 év alatt nem egyszer eszembe jutott az a kell nagyon kellemetlen kérdés, hogy mi lenne, ha konfliktus lenne Magyarország és Szlovákia között.
[00:14:24]Én, Huncsik Péter, ha még hatköteles lennék, akkor mit csinálnék?
[00:14:29]Szóval elmennék, elsöknék, vagy vagy szóval nem akarom ezt szétbontani, de hát ebbe sajnos benne foglaltatnak ilyen dolgot is.
[00:14:37]Hát azér észláv háború idején az ott levőknek a vajdaságiakat nagyjából ezt tőkre.
[00:14:41]Nagyon érdekes, hogy így gyakorlatilag a közepébe vittél minket annak, amit én azt hittem majd a beszélgetés végén fogunk eljutni odáig, de nem bánom, mert akkor akkor nézzük ezt, hogy 90 után amikor hirtelen nyilvánvalóvá válik a megszűnik ez a teher, hogy szocialista országok egymás ilyen gondjait nem firtatják, mert egy táborban vannak.
[00:15:04]És akkor jóval többet tudtunk meg, és mindennapivá vált a szlovákiai magyarság léte is a magyar kultúrán belül és a magyar politikán belül is.
[00:15:15]És az az érzésem, hogy a magyar közvélemény, és ezt bizony sokig mindenkori politikai hatalomnak tudtam de ezt, hogy leginkább akkor figyelt a Szlovákiában élő magyarokra, ha valami botrány volt.
[00:15:27]Mondok három példát.
[00:15:27]90-es évek elején a fradi tábor megverése Pozsonyba, amikor emlékszel a fekete csuklyások gumibottal őrült nagy botrány volt és a visszaváró assiszem ez egy szlovám fradi meccs volt, de itten azért hetekig úgy érezték, hogy most akkor aztán Malina Hedvig kálváriája az is sokáig.
[00:15:49]És most az idén meg a Benes dekrétumok.
[00:15:51]Tehát azt akarom csak mondani, ha 35 év átlagába nézem, a magyar közéleményben erős hajlam volt, hogy akkor vegyen tudomást a Szlovákiában élő magyarokról, hogyha valahol a hagyományos sérelmi politika jegyében valami olyan szimbolikus dolog történik, ami aztán az egész média figyelmét ráirányítja.
[00:16:10]Ez az egyik sáv.
[00:16:13]A másik, hogy a mindenkori kormányoknak a viszonya az eléggé hullámzó volt.
[00:16:19]És azt láttam, hogy még az Antal kormány volt ilyen értelemben a legmegértőbb, hogy fölfogta ezt a hármasságot, hogy Európa, szomszédság, magyarság.
[00:16:30]És aztán hát voltak olyan időszakok, amikor úgy kilengett a dolog, én sose fogom Gyurcsánynak elfelejteni azt a azt az elvetélt népszavazási szerepét, amivel kihúztatjuk fát a szomszédoknál, hogy ez most hogy volt, mint volt.
[00:16:46]De az ott az egyik mélypont, tehát ez a gyakorlatilag kvázi kitagadás, hogy ti odavó állampolgárok vagytok, ne akarjatok itt semmit.
[00:16:53]A másik meg az Orbán korszaknak ez a nagyon pragmatikus politikai haszonő viselkedése, hogy úgy fogom föl a határon túli magyarokat, mint az én rejtett politikai bázisomnak nem is olyan rejtett mozgósítási lehetőségeit.
[00:17:11]Na, ilyen viszonyok között hullámzott ez a 35 év, és akkor ez egy negyedik szempont, ez a magyar szempont, mert te három szempontot mondtál, és akkor ehhez valamilyen módon a a Szlovákiában élő magyar magyarságnak ilyen kényszer alkalmazkodási hullámai voltak.
[00:17:31]aztán az ott megválasztott képviselők, akik az a szerepot valamilyen szinten nyilvánosan vállalják a magyarság képviseletét, ilyen kénytelen kelletlen magyar kormány pórázon való vezetettségét és nehéz volt eltagadni.
[00:17:47]Ezt nem tudom, jól látom-e igen egyetértek.
[00:17:51]Említette egy kulcszót a sérelmi politika.
[00:17:52]Igen.
[00:17:52]És hát tulajdonképpen Magyarország is, de a határon túli kisebbségek is erre lettek nevelve tulajdonképpen, hogy a sérelmi politika határozza meg az egész életfilozófiátokat.
[00:18:05]Veletek, velünk is ugye kitoltak Trianonba, és azóta nekünk ugye ez a Horti korszakot egyértelműen jellemzi, a mindent visszakorszakot.
[00:18:13]Ö kommunizmus alatt erről nem lehetett beszélni.
[00:18:16]89 után megint ez a sérelmi politika az, ami dominál ebben a kérdésben.
[00:18:20]Egy közbevető információ említette Gyurcsány Ferencet.
[00:18:26]Mi a népszavazás előtt nagyon pontosan éreztük kisebbségiek képviselő, hogy ebből botrány lesz.
[00:18:33]Tót Karcsi barátommal nekünk volt egy liberális magyar pártunk, a független magyar kezdeményezés ugye amtán egy magyar polgári ebből lett az MPP az Ánagy Lászlóikkal.
[00:18:45]Igen.
[00:18:47]Igen.
[00:18:47]Tehát mi eljöttünk Budapestre Tótkárcsal és végiglátogattuk az akkori parlamenti pártok frakcióvezetőit, és elmondtuk ezeket az aggályokat, hogy gyerekek, az Istenért ne vigyétek ki az utcára ezt a kérdést, mert ha csak egy ember azt mondja, hogy nem kell a nem kell, nincs szükség, vagy elutasítjuk a határun magyarokat, már ez egy nagy fájdalom lesz.
[00:19:09]Nem szabad ezt a kérdést.
[00:19:12]Mondjátok azt, hogy parlamenten belül megbeszéljük, aztán valamit keressetek hozzá, egy modus vivendit, mit fogtok kiadni?
[00:19:19]Valami közös vagy valamit, de ne vigyé.
[00:19:21]Mind a négy párt volt azem akkor parlamentben.
[00:19:24]Mind a négy pártnak a frakcióvezetője bolgott, egyetértett és megígérte.
[00:19:29]És aztán a magyar belpolitikai érdek ezt fölülírta.
[00:19:31]Na most a sérelmi politikán kívül, tehát a második dolog, ami nagyon fontos, ez a magyar belpolitikai érdek felé fölérendelése minden kisebbségi kérdésnek.
[00:19:44]Tehát amikor nekünk itt szükségünk van Pesten ilyen vagy olyan lépésekre, akkor az összes kisebbségi kérdést zárójelbe tesszük, ez most nem érdekes, illetve úgy oldjuk meg, ahogy nekünk Budapesten az legjobban megfelel.
[00:20:00]És ez megint 36 éven keresztül így megy egészen Antaléktól, egészen a Fidesz időszakig.
[00:20:06]Ugye a amit mondtam a kisebbségről, mint harmadik faktorról vagy tényezőről, ugye azt is szeretném akkor még végigmondani, aminek a lényege az volt, hogy 2012-ben, tehát két évvel Orbánék hatalomra kerülése után írtam egy hosszabb eszét, aminek immundeficites szindróma, mint az, csak etnikai immundeficites szindróma nevet adtam.
[00:20:31]És ennek ez volt a lényege éppen, hogy Budapest, a te kötelességed az, hogy úgy készítsd föl a kisebbségeidet a határon túl, hogy meg tudják önmagukat védeni, hogy be tudjanak illeszkedni a modern, a mai modern világnak a körülményei közé, hogy szakítsunk azzal a 19.
[00:20:52]századi romantikus elképzeléssel, hogy nekünk kisebbségérnek két dolgot kell megvédeni, a templomot és az iskolát.
[00:21:01]Ez egy régi versből van.
[00:21:03]Védjétek meg a templomot és az iskol.
[00:21:05]Mintha nekünk nem lenne más kötelességünk.
[00:21:07]Na most ha ezt a ezt a filozófiát követi Budapest azzal, hogy a komolyabb kérdéseket meg hagyjátok ránk, mi ezt majd meg fogjuk oldani, akkor egy egészen szociál szociológia egy más kategória, egy alsób rendűvé teszi a kisebbségeket.
[00:21:24]Ugye ez nem a ti dolgotok.
[00:21:26]Ehhez ne foglalkozzatok.
[00:21:26]Ezt mi oldjuk meg helyettetek.
[00:21:29]Tehát tulajdonképpen paralizálja a kisebbség azon törekvéseit, hogy felnőtt módon viselkedjen.
[00:21:36]Nagyon jellemző példája volt az ukrán háború idején egy kerekasztal beszélgetés Dunaszerdehelyén, ahol a szövetségpártnak az egyik képviselője volt a partnerem, és mondtam, hogy hiányolom azt, hogy meg se szólaltatok eddig az ukrán háborúval kapcsolatban.
[00:21:55]nem kellene világos álláspontot kifejteni.
[00:21:57]És a fiú szemlesítve elmondta azt, hogy tudod, ez a nagy politikába tartozik a háború, ezt majd Budapest elintézi.
[00:22:05]Nekünk a kultúrára kell vigyázni és a a az etnikai dolgainkra.
[00:22:11]Na most kérd a mai világban, hogy tudok én beilleszkedni a társadlom központi magja köré oda, hogy ott legyek én is véleményformáló vagy decision maker, vagy hatá tehát abba a pozícióba?
[00:22:25]Hogy kerülhet be a kisebbség, ha lem eleve lemond arról, hogy más területekkel is foglalkozzon, gazdasággal, politik külpolitikával, szociálpolitikával, iskolapolitik, ezekről mi szinte önként lemondunk ennek a szellemiségnek a nevében.
[00:22:43]Majd ezt elintézi helyettünk Budapest.
[00:22:45]És erre mondtam, hogy egy egy etnikai immundeficites szindrómába kerülünk.
[00:22:53]Igen, hogy ne lenne szlovák asszimiláció, de ezzel kapcsolatban elsősorban nekünk kellene odafeszülni és azt mondani, hogy ezt nem tűrjük, ezt nem akarjuk, mi ezellen küzdeni fogunk és nem folyamatosan Budapestre nézni vagy hívogatni őket, hogy gyertek se.
[00:23:09]Nyilván volt szükségünk van az együttműködése Pesttel.
[00:23:11]Természetes, hogy szükségünk van, azt nem tudjuk magunk megoldani.
[00:23:14]De ha nem az alapvető sztereotípiáink nem alakulnak ki ezzel a mai élettel kapcsolatban, hogy hogy kell alkalmaskodni, viselkedni, elfogadni bizonyos dolgokat, nehézségekkel, hogy kell megküzdeni, há ez nem alakul ki, akkor nem vagyunk életképesek.
[00:23:30]Tényleg el fogunk 25-30 éven belül tűnni.
[00:23:32]Na most ezen kellene alapvetően Pestnek változtatni.
[00:23:37]Akkor megpróbálok úgy visszakérdezni abból, amit te elmondtál, hogy ha én jól értelmezem a jelenlegi Szlovákiában élvő felvidéki magyarságnak a a helyzetét, akkor egy olyan háromszög alakzatban kénytelen alkalmazkodni, ahol először is adott a saját maga belső tagtsága, mert teljesen más Pozsony, Pozsony környékén magyarnak lenni, teljesen más közép-szlovákia kis településein, nem beszélve a keletszlovákiai vidékekről, vagy nála Ok, Duna szerdelyen, ahol azért a legkompaktabb magyar kultúra, nyelvhasználat, minden van, hogy hihetetlen a belső tagtság a pusztnán ha mindentől eltekintek a a szlovákiai magyarságnak földrajzilag is, társadalomszerkezetben is, meg egyebekben is, akkor ez az egyik, hogy ez az önismereti dimenzió.
[00:24:25]A másik az, hogy alkalmazkodni kell ehhez a négy évente változó magyar politikai elvárásoknak, ami a segítség néha többet árt, mint használni.
[00:24:35]Néha valóban van segítség.
[00:24:37]Tehát ez egy másik tengely vagy vagy oldal a háromszögben.
[00:24:40]A harmadik szerintem a legbonyolultabb, hogy az utód államok, már mint a a varsai szerződés utódállamai közül sehol nem olyan törékeny a belpolitikai konstelláció, mint mint Szlovákiában.
[00:24:55]Hihetetlen tagolt a pártstruktúra és eszméletlen végletek központ.
[00:25:01]Tehát van igazi nyugatos Európa párti pólusa, a Simecskáék pártja mondjuk.
[00:25:08]És akkor vannak ezek az eszetlen legvadabb leginkább az itani mi hazánkkal tudom, ezek a beleőrül a szlovák nacionalista probléma vélt gondjaiba, és onnan néz mindent.
[00:25:18]És ezen belül megvannak ilyen köztes pártok.
[00:25:24]Többnyire a köztesek szoktak koalíciót kötni éppen azzal, aki tudja.
[00:25:26]De akárhogy nézem, tagolt és törékeny a szlovák pártszerkezet.
[00:25:32]És akkor ahhoz is alkalmazkodni kell a magyar kisebbségnek.
[00:25:36]Tehát egyrészt ott van a saját maga belső tagsága, másrészt ott van ez a magyarországi tarka elválásrendszer, harmadrész ott van ez a többi országhoz képest pedig iszonyúan tagolt szlovák belpolitikai szerkezet.
[00:25:51]Hát azért ezt végiggondolom, hát ember legyen a tarpán a magyar Magyarország a magyar kisebbség vezetői közül, aki meg tudja oldani ezt a háromszög alap.
[00:26:01]Na most ehhez hadd tegyek hozzám, valamit valóban csináltunk felméréseket.
[00:26:05]Így van.
[00:26:05]Tökéletesen pontosan mondtad.
[00:26:08]Így van, hogy egész máshogy viselkedik egy csallóközi magyar.
[00:26:10]Tehát olyan helyzetben, hogy mi vagyunk a domináns nemzetség, ugye szlovákok fölött értem.
[00:26:19]egész máshogy viselkedik és más a föllépése, mint egy közép-szovákia Rimaszombat környékén vagy Keletszlovákia királyhelmec környékén, ahol a szlovákok vannak többségben.
[00:26:28]Ugye megint egy pontosítás.
[00:26:30]13 járásban élünk Szlovákia déli határvidékén 13 járásban élünk mi magyarok.
[00:26:37]Ebből csak kettőben vagyunk többségben.
[00:26:42]Tehát Komárom és Dunaszerdá többi járásban kisebbségben vagyunk.
[00:26:45]Ezt a magyar nézőknek mondom, mert ezért megint egy olyan tény, hogy mindenütt ott magyar nem, hát ez ugyanaz, mint Romániában.
[00:26:54]Nem vagyunk olyan domináns pozícióban, de a viselkedésünk valóban minőségben különbözik.
[00:27:00]Ez szerda helyi magyarnak a föllépése, a magabiztossága, a az élethöz való viszonya, mint egy ilyen visszahúzódó, szubmisszív kelet-kszlovákiai magyaré vagy közép-szovákiai magyaré, aki naponta tapasztalja azt, hogy ezekkel a szlovákokkal is valami módon a Maudis Vivendit meg kell találni.
[00:27:18]Nálunk Csall majd mi megmondjuk szinte úgy, ahogy a Fidesz nagyon sokszor mondta, szokjanak hozzá, majd mi meg mondjuk, hogy kell érni.
[00:27:27]Tehát ez is egy elég komoly különbség.
[00:27:29]De hát fölnyitotta egy újabb nagyon fontos fejezetet a tagságról.
[00:27:36]Szlovákiáról beszélt, de én azt mondom, hogy a magyar kormánynak Erdéllyel, Vajdasággal és Kárpátaljával szembe is ki kell dolgozni azt a politikát, hogy azokra a vidékekre mi a jellemző.
[00:27:51]Ezt nagyon sokszor hallottuk Pestől, tudod, hogy egy kisebbségi politikát dolgoztunk ki, ami nálunk érvényes vagy hatékony.
[00:27:59]Ez nem biztos, hogy Romániában így van, vagy vagy Vajdaságban így van.
[00:28:04]Na most azokat a mintákat, hát persze megint a kényelmi kérdés.
[00:28:08]A kényelmi kérdés.
[00:28:08]Most kezdjünk foglalkozni, hogy mik a szlovák specifikitások, vagy a román, vagy ez.
[00:28:15]Kaptok egy kisebbség politikát és éljetek vele.
[00:28:17]Ugye én nem mernék beleszólni, én aki foglalkozom a kérdéssel, Laci, én nem mernék a romániai helyzethöz hozzászólni.
[00:28:23]Annyira másak ott a viszonyok.
[00:28:26]Ha én Szlovákiában azt mondom, hogy nincs szükség feltétlenül etnikai pártra, vagy dolgozzunk együtt szlovákokkal, mint ahogy dolgoztunk is az évek során, és nagyon határ hatékony együttműködés volt, például a híd nevezetű ipárt.
[00:28:40]Ugye nem biztos, hogy Romániában ugyanezt még lehet csinálni, vagy a Vajdaságban is.
[00:28:47]Ne adj isten most Kárpátar néz beszéljünk.
[00:28:48]háború volt.
[00:28:48]Tehát ezen is el kellene a budapesti politikai elitnek gondolkodni, hogy legalább egy úgynevezett deszkicernek kéne lenni, mint az amerikai külügyminisztériuma vannak a különféle ország deszkoficere.
[00:29:03]Négy-öt emberről lenne csak szó, de szükség lenne, aki fölterjeszti a kormánynak, hogy itt és itt ezek az intézkedések jók a Vajdaságba, de nem lesznek jók Felvidéken, vagy nem lesznek jók Erdélyben, vagy ezt próbáljuk hozni.
[00:29:19]Nem, ez olyan fontos, hogy itt egy pillanatra megállítalak összegezni, hogy el ne sikadjon, hogy ez a fajta illú, amit én itt itt Budapesten élek, megélek, hogy 90 után a magyar közélemény ráhangolódott arra, hogy az eddig tőlünk elvett aggodalom meg tudás, hogy hát azért milliók élnek magyarként a szomszédországban.
[00:29:42]Ez átalakult egy olyanfjta nyitottsággá, amiben viszont az a tudás, hogy hát ő magyar kisebbség, hát biztos Szabadkán ugyanúgy magyar, mint Marosvásárhelyen meg Kassár, hogy hát ez erdélyre se igaz, sőt Vajdaság és Szlovákiára se, hogy hogy amit te mondtál, hogy ha egyszer komolyan veszik, hogy van viszonya a magyar politikának a határon túliakhoz, akkor az első lenne megérteni ezeket a hihetetlen fontos szubkulturális különbségeket, mielőtt még segítenek akarna, mert egyébként az lesz belőle, amit mondasz, hogy ilyen egységes modellként akarja ráerőltetni az úgymond kisebbségekre azt, amelyik egyébként az a modell sehol nem működik.
[00:30:22]Ha beledöglesz, akkor is segíteni fogunk.
[00:30:23]Prokrusztéz ágy és belefértek.
[00:30:26]Ez nagyon érdekes.
[00:30:26]Ezérnén el fogok gondolkodni, mert ugye nekem az a szerencsém, hogy hogy tanítottam a 90-es években több helyen is, és mindenütt voltak felvidéki magyar a a század végiskolán ugyanúgy voltak, mint az Eszefén a Galántestvérek vagy bárhol tanítottam, láttam, hogy micsoda megváltás lehetett Felvidékről szabadon jönni végre tanulni Budapestre, és azt láttam, hogy nagyon nagy igény volt, főleg inkább a nyugati részt, tehát Tehát a Csalóközi Pozsonyi magyarságban az, hogy ha lehet jöjjön a gyerek Budapestre tanulni.
[00:31:03]Nem volt olyan hely, ahol tanítottam 90 után, hogy ne találkoztam volna nagyon is igyekvő, szorgalmas, felvidéki diákokkal.
[00:31:14]Töbnyire itt is maradtak.
[00:31:14]Az az érzésem.
[00:31:16]Nézd, ez a következő probléma szintén ebből fakad.
[00:31:18]Ugye ez a homogenizálási vágy vagy törekvés, amit állítom, hogy hogy kényelmi dolgok miatt jött létre.
[00:31:27]Ez ugye 89-től, tehát Antalék óta jelen van a magyar kisebbségpitikában.
[00:31:35]A leggyakoribb tanács, amit adnak, fogjatok össze.
[00:31:38]Fogjatok, csináljatok egy erős ma és fogjatok össze.
[00:31:40]És én emlékszem már annak idején Antalékkal nagyon nagy vitáink voltak, de hogy bocsánatot kérek, hogy tudnék én liberálisan gondolkod érző emberként együtt dolgozni egy majdnem, hogy bigott hív keresztény demokratával, vagy szóval Magyarországon természetes dolog.
[00:31:59]Ti azt nagyon jól tudjátok, hogy van ez a tagság, hogy a szocialista érdek vagy irányulságú keresztény demokrata, liberális természet zöldek satöbbi, satöbbi, a kisebbséggel kapcsolatban viszont azzal, hogy fogjatok össze.
[00:32:14]Na most ez azt jelenti megint, hogy teljesen lebecsülik ezt a kisebbséget, és nem tudják elképzelni sem, hogy képesek lennének arra, hogy kialakítsanak egy ilyen vagy amolyan pártot.
[00:32:27]Nem azt mondom, hogy könnyű.
[00:32:27]Nem azt mondom, hogy könnyű 4500 emberből kialakítani egy olyan politikai párstruktúrát, ami nem a homogenitás, tehát etnikai alapon működik, és hogy ez még be is kerüljön a parlamentben.
[00:32:44]Parlamentbe ugye nem könnyű, én ezt tudom, de most jövök a következő nagyon fájó problémára, és hát nagyon jó, hogy ezről elkezdtünk beszélni, hisz néhány hete működik csak a Magyar Péter kormány.
[00:32:57]És vélemény szerint két elég komoly hibát már elkövettek ebbe ebbe a terv ezen a területen.
[00:33:02]Ugye ők jól tudják, hogy mit jelent az, hogy rezsimváltás.
[00:33:08]Tehát az Orbánék helyett jöttünk mi.
[00:33:08]Ez körülbelül viszont amit kisebbségi területen két alkalma is megtörtént.
[00:33:13]Ez olyan mintha Magyarországon győz a a Tisza, és azt mondja, de azért nyugodtan maradjon mindenki a helyén, nem lesz itt semmi különbség, minden megy úgy, ahogy eddig.
[00:33:24]tudnélik Erdélyben is, nálunk nálunk is és a Vajdaságban is 16 éven keresztül működött olyan kisebbségi magyar párt, aminek egyértelműen minden törekvése, minden tette a Fideszhöz kötődött.
[00:33:41]Most nehogy azt higén, hogy mi, akik értelmiségek, másként gondolkodók a magyarságon belül, ha mi nem kaptuk meg ugyanazokat a pofonokat és ütéseket és rúgásokat a mi magyarjainktól, akik ugye kialakították ezt a Fidesz függőhelyzetet, szóba se álltak velünk, nem is beszéltek, és mi a gyűlölt csoporthoz tartoztunk.
[00:34:07]És jön a magyarországi váltás, aminek természetesen nagyon komoly következményei lesek kellene a határon túl is.
[00:34:15]És akkor leülünk a régi vajdasági generáció vezetőivel, és megbeszéljük, hogy micsoda nagyszerű dolog, ha így itt fogunk működni.
[00:34:25]Leülünk a szlovákiai magyarok vezetőivel, ugye, és azt mondjuk, hogy nagyszerű ti vagytok rá.
[00:34:30]Természetesen eddig a Fidesz fenekét nyaltátok, most fogtanátok a mi fenekünket nyalni, de minden maradhat a régiben.
[00:34:36]Laci, ez egy olyan lekezelő, én tudom, hogy nem ez a szándék a magyar Péteréktől.
[00:34:41]pedig amikor ő először ódorajosan találkozott Komáromban, akkor az volt az érzésem, hogy hogy őszintén meg akarja tanulni ezt a ké persze, de hát akkor tanulja.
[00:34:53]Én nagyon szorulítok.
[00:34:55]Én nagyon szó azért mondom, hogy örülök, hogy most kezdünk a kezdet kezdetén beszélni arról.
[00:34:59]Mondok egy nagyon érdekes felmérést.
[00:35:02]Múlt héten olvastam.
[00:35:05]Szlovákiai magyarok között felmérés.
[00:35:07]Hány százalék örül annak, hogy Magyar Péter lett az új miniszterelnök?
[00:35:14]19,5% nagyon örült neki és nagyon szor 21% inkább támogatta, inkább örült, mint elutasította volna.
[00:35:22]Tehát 40%-a a szlovákiai magyaroknak a magyar Péter színre lépését nagyon pozitívan vette.
[00:35:31]Igaz, hogy 40% egy másik 40% viszont nagyon sajnált, hogy Orbán Viktor eltűnt a színről, vereséget szenvedett.
[00:35:40]Tehát nem igaz a pesti elképzelés, hogy ti ott mind a Fidesz pártján vagytok, és azért veletek szembe úgy fogunk föllépni, szinte, hogy meg is büntetünk, vagy nem tudom milyenek voltak.
[00:35:51]Nem igaz, mert majdnem majdnem felefele, nem teljesen fele 40 60%, tehát 6 55% igen most is még Fideszhöz közelálló a kisebbségiek közül, de egy erős majdnem fele 40%-nyi kisebbségi magyar úgy érzi.
[00:36:08]Péter, én azt is olvastam, hogy ugyanez a generációs választóvonal, hogy a 40 alattiak a a felvidékek közül azok dominánsan magyar pétervárók voltak, megerültek és hogy az idősebb korosztály volt, aki Fidesz szívő volt.
[00:36:25]Tehát mintogyha ugyanazt a modellt látnám a a felvidékieknél is, mint itthon, hogy van a politikai klinicsben ebben a választásban egy nagyon erős generáció specifikus vonása, hogy másképp gondolkodnak a fiatalok és másképp a felnőttek, hogy ezt ugyanezt olvastam a a szlovákiai és egyik hasonlót lehetett Erdélyben is látni.
[00:36:51]Ühüm.
[00:36:51]Tehát itt nagyon érdekes, hogy a politikai változásoknak van egy olyan rétege, amiről még szerintem túl közel van ez az áprilés, hogy nem volt idő elgondolkodni, hogy itt egy sokkal mélyebb összefüggésről van szó, egy átfogú generációs mentalitásváltásról, nem egyszerűen Magyarországon, hanem valószínűleg szerte Európába, és ez lecsapódik a magyar választói attitűdökben is az aktuális választások kapcsán.
[00:37:18]Látsz-e ugyanilyen eset esélyt a szlovákiai szlovákok között, hogy ott is van-e generációs különbség az idősebbek és a fiatalabbak között, hogy hogy esetleg a simecskáéknak nagyobb a a támogatottsága a városi fiatalok között, és a és a és a a ficóéknak és a tőle jobbra levő pártoknak pedig a bázisa inkább a az idősebb kistelepülés idősebb és a a A a vidék Ühüm.
[00:37:50]A vidék.
[00:37:50]Igen, ez egyértelműen így működik ott is.
[00:37:52]Amit viszont ismét szeretnék a figyelmébe ajánlani a magyar kormánynak, van azért néhány ember Magyarországon, nem sok, két kezemen meg tudnám számolni attól, aki igenis 36 éven keresztül érdeklődött a kisebbségi lét dolgai vagy kérdései után, jöttek, segítettek, együtt dolgoztak.
[00:38:18]Ezeket az embereket föl lehet használni, meg lehet keresni továbbra is élő itt vannak Magyarországon.
[00:38:24]Itt van néhány olyan ember, aki Szlovákiából költözött át Magyarországon az elmúlt évek során.
[00:38:29]Mit Sarka Lacire?
[00:38:34]De itt van emlékszem a 90-es években a Törzső Erika volt, aki nagyon intenzíven dolgozott ezen a kérdés és Erdély kapcsán is.
[00:38:41]Igen, káján Csepeli Gyuri és Örkény Antiol könyveket adtunk ki, felméréseket csináltunk satöbbi.
[00:38:50]Utána az elmúlt években tudod nagyon jó te is ahogy jössz és érdeklődsz.
[00:38:56]Lengyel Laci aki jön és érdeklődik és találkozni akar ottani fiúkkal, politikus nem csak magyarokkal, szlovákokkal is, ugye?
[00:39:03]Igen.
[00:39:05]Legutóbb egy hete volt egy ilyen beszélgetésünk, ugye ti is ott voltatok ezen.
[00:39:09]Tehát igenis vannak itt is érdeklődő szakértő emberek.
[00:39:12]Be kell vonni őket és meg kell kérdezni őket, hogy hogy látják.
[00:39:16]Szóval ez ne abból induljon csak ki ebből a régi ebből a régi romantikus elképzelésből, hogy mi mindent el fogunk helyettetek meg fogunk csinálni egy ilyen paternalisztikus.
[00:39:27]Ti csak vigyázzatok erre és arra, és ha én közgazdász akarok lenni, és tényleg a makroekonomiál akarok foglalkozni, akkor ebbe a koncepcióba hol férek be?
[00:39:39]Ez az egyik dolog.
[00:39:42]A másik dolog, azt is át kell azt értékelni, és nagyon fontos lenne, hogy tényleg hazárulásnak számít az, ha én kisebbségi magyarként szlovákokkal leülök, esetleg pártot alapítok velük együtt, mert velem egyforma gondolkodású emberekről van szó, ugye, mint volt ez a híd nevezetű, aminek szovák szavazói is jelentős mérk jelentős és nagyon ismert szlovák személyiségek voltak.
[00:40:09]nagyon művelt, felkészült szlovák személyiségek.
[00:40:13]Zsitnyanska, aki igazságügyminiszter lett, Ferkebe a parlament külgyi bizottságának volt az elnöke, az alkotmánybírók lettek.
[00:40:20]Hát ott voltak Budapest egyetlen egy alkalommal ezt a híd nevezetű pártnak a vezetőjét egyetlen egy alkalommal nem találkozott velük, nem hívta meg egyetlen pesti megbeszélésre.
[00:40:33]Voltak ezek a határon túli tanácskozások.
[00:40:38]soha máért ugye, ha most soha egyetlen és mikor eljött eljött Orbán Viktor Dunaszerre, ugye a Mol Akadémia a futballcsapatot keményen támogattava és az rendben is van, ugye emléksem egy kis beszédet mondott a Mol Akadémia, tehát a focsapat felvatársa vagy a akadémia megnyitása alkalmából, és mondtad, nagyon jó az együttműködés velet.
[00:41:06]kitűnő emberek vagytok.
[00:41:09]Minden nagyon szép.
[00:41:09]Már csak egyetlen egyetlen egy tövis van a körmünk alatt.
[00:41:13]Azt kell még kihúzni.
[00:41:16]Azt úgy hívják, hogy Bugár, Béla és híd.
[00:41:18]Tehát ez nem működik.
[00:41:18]Ez nem működik, hogy megállapítja a magyar kormányzat, hogy ki az ellenségem.
[00:41:25]És hangosan még föl is hívom a figyelmet, a kisebbségiek figyelmét arra, hogyha félreteszitek a Bugár Bélát és ezeket a hazárulókat, akik együtt akarnak dolgozni a szlovákokkal, akkor tökéletes lesz a viszonyotok Budapestre és csodálatos lesz az életetek.
[00:41:42]Laci, Európában élünk, Közép-Európában 21.
[00:41:48]század.
[00:41:48]Tényleg úgy képzeljük, hogy csak harccal, erőszakkal lehet kiharcolni kisebbség és ilyen-olyan jogokat.
[00:41:54]Hát arról szól a parlament, hogy leülünk és tanácskozunk és megbeszélünk.
[00:41:59]Egyetlen magyar indítványt nem lehet elfogadni a szlovák parlamentben, ha a szlovák többségből nincs meg a tehát a szlovákok közül nincs meg az a többség, ami fölkarolja, és azt mondja, hogy mi is támogatjuk.
[00:42:14]Enél semmit nem tudnánk átültetni.
[00:42:14]Tehát ez a parlamenti munkának a lényege.
[00:42:19]Akkor hogy merészkedünk olyat mondani, hogy aki leül a szlovákokkal beszélgetni, vagy a románokkal, vagy a szerbekkel, vagy hogy az hazárul, mikor csak miközben csak azt ismeri föl, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy a kisebbségű ügyeinket megoldjuk, tovább fejlessük, elérünk valami eredményt.
[00:42:38]Buda, Dunaszerne és Pozsony között már autópálya van.
[00:42:40]Ehhez az kellett, hogy a Bulgár Béla és az Érszek, aki közlekedésügyi miniszter volt, hogy addig verték az asztalt, még a szlovákok bizonyos megegyezések alapján fölépítették ezt a 35 km-es autópályát, ami Dunaszerben helyról az utat az 55 percről vagy egy óráról 22 percre rövidíti le.
[00:43:03]Most ez egy hazaárulás.
[00:43:07]és hazaárulás az irtózatos pénzek, amik odakerültek a délvidéki településekre épp ennek a kormánynak köszönhetően, ahol ott ültek a mieink és együtt a szlovákokkal megszavazták, hogy ezt is támogatni kell, azt is.
[00:43:22]Én nem azt mondom, ez egy könnyű dolog, és nem azt mondom, hogy nincs a szlovákok között nacionalista.
[00:43:28]Dehogy nincs.
[00:43:28]Közöttünk talán mindenki hóf tiszta hófehérkék vagyunk.
[00:43:31]Köztünk is van.
[00:43:33]De mondom a 21.
[00:43:33]századi filozófia, ha nem akarunk ukránorosz dolgokat, az hogy leülünk és tárgyalunk és megpróbáljuk az érdekeinket í módon érték érvényesíteni, és nem az, hogy használjuk azt a militárs kommunikációs nyelvet, bevettük a bástáikat, elfoglaltuk a mert ez ment, illetve ez hát ez ment 16 évig.
[00:43:54]Én ezt értem és tisztában voltam végig 16 évben ennek a hosszútávú károkozó hatásaival.
[00:44:04]Ez a kormány a maga még nincs is egy hónapja, hogy megalakult.
[00:44:06]Még nem megítélhető ebből a szempontból, hogy milyen lesz a a hosszútávú politikája például a határon túliakkal.
[00:44:14]Nem sok alkalma volt reagálni, konfliktus helyzetben reagált, és ott valóban úgy tűnik a látszat, mintha folytatná ezt a harcos kisebbségvédő politikát tekintet nélkül a az ottani viszonyokra.
[00:44:29]De én ebből még nem vonok nagy következtetést.
[00:44:35]Én ami amennyire figyeltem Magyar Péter mozgásait ebben a másfél évben, hogy hogy próbált tanulni a a akikkel találkozott, tehát ahogy Markó Béválával is találkozott, ahogy Ódor Lajossal is találkozott, hogy ebből mi csapódik majd le a a kormányzati gyakorlatba, azt én még nem látom.
[00:44:55]Még a kormányzati szerkezetben se nagyon igazán látom, hogy ez most Tar Zoltánnál lesz ez a vagy vagy majd a Radnai Márknál lesz ez az, hogy itt még le kell tisztulnia szerintem a tárcaszintű felelősség és tevékenység szétválásoknak, de az előzmények alapján, ahogy viselkedett például a nagyváradi gyalogmenete is, hogy azt látom, hogy hogy nagyon határozott váltás van magyar Péterben meg az új elitben afelé, hogy fölfogja ezt, hogy ez a fajta paternalista modell, hogy Pestről megmondom nektek, hogy kell kisebbségek lenni, ezzel szerintem tisztában vannak, hogy ez kudarc, de nagyon nehéz kiépíteni egy újat, nagyon nehéz a partnerséget, mert a beszélgetésünk elején, amit mondtál, hogy ehhez a partnerséghez azt kell, hogy tudomásul vegyem a másik fél sokféleségét, mert úgy könnyű partnerséget gondolni, hogy egy van.
[00:45:54]Mondok egy példát, és fogod érteni.
[00:45:57]2004.
[00:45:57]december 4e előtt vagy ööe volt a népszavazás.
[00:46:00]Volt egy nyilvános tévita, ahol Gyurcsány Ferenc a három a határon túli szervezet képviselőjével szerepelt, és nem nagyon tett jót a szlovákiai magyarságnak, hogy onnan Durai Miklós volt, akinek ott az a véleménye, ráadásul súlyosbítva Tőkés Lászlóval, nem különösebben tette szimpatikussá azok számára, akiknek nem sok fogalmuk van arról, hogy milyen.
[00:46:26]Tehát, hogy aki azt hitte, hogy a szlovákiai magyarság olyan, mint Durai Miklós, az azért elég nagy tévedésben volt.
[00:46:34]És szerintem ott, akik voltak, ők is foghatták a fejüket, hogy hát talán másképp kellett volna.
[00:46:40]Jó, mondjuk az egész szerkezet reménytelen volt Gyurcsánnyal az élén.
[00:46:44]Én is hoztam ezt, hogy ez a 35 év egyik legnagyobb politikai hibája volt elengedni a népszavazásig.
[00:46:48]Azt az de egyet hadd mondják, hogy bocsánat meg közben vágod nagyon rossz lenne, ha ebből a beszélgetésből az jön neki, hogy én most támadom a kormányzatot.
[00:46:58]Dehogy öt hete vannak.
[00:47:01]Várjál, csak végigmondom, ha megengedát.
[00:47:02]Én azért említettem ezeket a témákat, mert azt mondtam, hogy most kezdenek dolgozni.
[00:47:07]Ez egy ilyen preventív jelleggel mondtam, hogy vigyázzunk, nehogy elkövessünk ilyen típusú hibákat, hogy nálatok mindegy, hogy ki volt, mindegy, hogy ki marad.
[00:47:17]Lényeg az, hogy velünk ez egy rossz hiba.
[00:47:19]Ami viszont az együttműködést illeti.
[00:47:21]Laci most utoljá hát ott vagyunk már lassan vége felé.
[00:47:26]Még van időnk, úgyhogy nagyon szeretnék egy olyan dolgot mondani, amit amit azt hiszem nem szintén rosszul értelmeztünk.
[00:47:31]Említetted a megértsék meg tehát empátiáról is beszéltél most az előbb, ugye?
[00:47:37]Empátia a szó arról szerettem volna.
[00:47:39]Igen.
[00:47:41]Igen.
[00:47:41]Az empátia nem az érzel, az érzelmek elfogadása.
[00:47:44]Nem a racionál, nem a racionalitás, hanem megértsem a másik érzelmeit elsősorban.
[00:47:51]Ugye ez az, ez a szakkifejezés.
[00:47:51]Tehát nem az, hogy értelek téged, hanem értem azt, hogy mit élsz át olyankor egy adott helyzetben.
[00:47:57]Ugye és most erre mondok egy ilyen egészen sokkoló példát.
[00:47:59]Ugye annak idején ez a MOST nevezetű, hídnevezetű párt ugye a kormányalakítások során leült a szlovák nemzeti párt képviselőivel is, és koalíciót alkottak.
[00:48:16]Tehát egy hatalmas felháborodás volt Magyarország szerte.
[00:48:18]Ezekkel leülni, ezekkel beszél.
[00:48:21]És hát én is ezt úgy néhányszor elmondtam a szlovák barátaimnak, hogy tudjátok milyen nehéz szegény Bulvár Béláiknak leülni és most ezekkel az emberekkel tudod milyenek ők hát meg és a többi.
[00:48:33]És egyszer egy kolléganőm úgy közbevető azt mondja, hogy és Péter te szoktál gondol vagy elgondolkoztál te már azon, hogy a szlovákok az szovák nemzeti pártba összeülnek és azt mondják, hogy ti tényleg le akartok ülni ezekkel a magyarokkal?
[00:48:48]Hát nem tudjátok, hogy kik ők.
[00:48:51]Nem tudjátok, hogy az ellenségeink ezek az emberek?
[00:48:54]Tehát addig még ezt a fajta érzés kavalkádot nem értjük meg, vagy nem tudjuk elfogadni, hogy amit mi felháborítónak vagy elfogadhatatlannak tartunk, az a másik oldalon is lejátszódhat ugyanígy.
[00:49:08]És az empátia az, hogy a végén el tudom fogadni az én a te érzéseidet, te el tudod az enyémet, és akkor jöhet létre valóban működőképes éle vagy együttműködés, ami ami vitális, ami kibírja hosszú időre.
[00:49:24]Ha ez az érzelmi diszsonancia ott van, hogy én belemegyek egy beszélgetésbe, de közben elutasítlak téged érzelmileg, te ugyanezt teszed, az első krízisnél, az első problémás helyzetnél ez ketté törik.
[00:49:39]Ez nem fog tovább működni.
[00:49:41]Ezt se lehet egy hétre, a másik hétre megoldani, de elgondolkodni igenis kellene.
[00:49:46]tudnék, megmondom őszintén, én Gönc Árpáttól hallottam, egyszerű, elég jó viszonyban voltam vele, és haverelnöknél dolgoztam, ugye, és egy-két alkalommal maga az elnök küldött is, megbeszéléseim voltak és egyszer Gönc Árpád mondta nekem egy szlovák-magyar kapcsolat vitával kapcsolatban, hogy tudod barátom, jó lenne, ha végre leszállnánk mi magyarok is áról a magas lóról, hogy tényleg ott ülünk nagyon sokszor ennek az érzelmi politikának, is köszönhetően, hogy igen, itt vagyunk a Kárpátmedencében, mind a miénk volt kulturálisan is, politikailag is, és elvették tőlünk és de azért mi tudjuk magunkról, hogy magasabb rendűek vagyunk.
[00:50:32]Na hoppá!
[00:50:32]Ezt azért nagyon óvatosan fogalmaznám így meg, hogy nekünk ezek szerint jogunk van meghatározni nézeteket, filozófiákat szemta szem szerte a Kárpátmedencébe, mert mi ezt tudjuk, vagy azért, mert mi sérelmeket szenvedtünk el.
[00:50:49]Nem fogják, nem fogják így bennünket elfogadni.
[00:50:52]Ugye az az első dolog a szlovákok, hogy fogadtak bennünket.
[00:50:58]És egy nagyon érdekes dolog bennünket a Magyar Péter győzelmét.
[00:51:02]Szlovák értelmiségiek nagyon bizonytalanok voltak, hogy most mi lesz.
[00:51:08]Ficó kialakított Orbán Viktorra egy nagyon jó kapcsolatot, aminek a lényege az volt, hogy nem fogjuk egymás ügyeit fölhántorgatni.
[00:51:17]Orbán Viktor megjelent egy nagymagyar sállal, egy hocimeccsen, ugye, és a pasas a szlovák részről odaszóltak: "Kus, nem beszéltek vele, nem csináltok cirkuszt."
[00:51:27]És mindenki elfogadta ezt a dolgot.
[00:51:29]Nem csinálunk cirkusz belőle, elfogadjuk.
[00:51:32]És ez a fajta viszonyrendszer ez 16, vagy nem 16, de hosszú éveken keresztül megvolt.
[00:51:36]És most ugye abban a pillanat, hogy Magyar Péter került hatalomra, jöttek teljesen véletlen.
[00:51:43]Benes de egybe esés volt, ugye nem nem magyarig találták ki, egybeés volt.
[00:51:49]És erre a szlovák értelmisége és politikai elit nagy része megijedt és meghökkent.
[00:51:53]A vége ennek a vége ennek az együttműködik.
[00:51:56]jó együttműködésnek.
[00:51:56]Hát eddig nem volt bajunk, most rögtön jöttök ilyenekkel, olyanokkal, és ők sem tudják megérteni azt, hogy a nagy együttműködés lényege egy putyini ukáz volt, hogy ti ketten odaálltok és Brüsszel ellen fogtok menni.
[00:52:11]Ez a ti dolgotok, ne az, hogy foglalkozzatok piszlicsári szlovák magyar ügyekkel.
[00:52:15]És mind a két ember, Orbán Viktor és Robert Ficó is betartotta ezt.
[00:52:20]És ettől jött egy ilyen látszat nyugalom a két ország között.
[00:52:24]Hál istennek semmi baj nincs.
[00:52:24]És erre megjött egy egy izsgága, mondták ők, magyar Péter, aki a benesi dekrétumokkal integet nekünk, és azt mondja, addig nem lesz béke vagy normális együttműködés, még ezt el nem rendeztük.
[00:52:37]Szóval ezek olyan apróságok, de nagyon fontos dolgok, amire oda kellene figyelni, és kellene, hogy legyen egy-két szakértője ennek a kérdésnek Magyarországon, akik figyelmeztetik a döntéshozó politikusokat arra, hogy na vigyázzatok, ennek ilyen következménye lett, ennek ilyen, nem azt mondom, hogy föladni az érdekeinket, dehogy mondom, de hogy tudomásul venni azt, hogy a Szönöszö választói, amikor arról döntöttek, hogy a bugárral együtt induljanak-e, ez nekik egy komoly problé probléma volt szintén, hogy ezekkel a magyarokkal induljunk együtt.
[00:53:12]Tehát amiket te mondasz, most megpróbálom már tényleg ugye a vége fele járunk a beszélgetésnek, hogy hogy jól érteme.
[00:53:19]Az egyik ez, hogy a magyar közéletnek és főleg a magyar politikusoknak le kéne szokni arról, hogy lázasan keressék a szomszédállamokba azt az egyet, aki majd az ottani magyarságnak a kizárólagos képviselője.
[00:53:35]Arról meg különösen le kéne szokni, hogy ő akarja kinevezni, mert az is baj, ha egyet akar, és nem nincs tisztában azzal, hogy mennyire tarka az erdélyi, a délvidéki, a felvidéki magyarság, hanem bele kell törődni, hogy hogy miután itthon természetes, hogy ennyire tagoltak, ott miért ne lenne tagolt?
[00:53:54]Tehát egy ez az egyik.
[00:53:56]Ez a másik meg, hogy ne akarja jobban tudni, hogy mi az ottani magyaroknak innen Pestről, és és akkor ne akarja ő rájuk rátukmálni.
[00:54:04]A harmadik meg az, hogy van egy olyan szempontrendszer, amit a határon túli élő, kisebbségi sorban élő magyarok nagyon is jól tudnak, hogy kénytelenek belülről ismerni, aztán megtanulni, aztán magukévá tenni a többségi nemzet kultúráját.
[00:54:22]Ezért az ő számára nyilvánvaló az, amit egy itthoni ilyen rossz történelmi örökség keretei között földnőtt magyarság nagy része nem tud, hogy ez a hierarchia, hogy van a magyar kulturális szupremáció meg államalkotó képesség, ez történel is is problémás.
[00:54:44]Az elmúlt 100 évben meg mégképp megszűnt, úgyhogy erről le kéne szokni, és tulajdonképpen a határon túli kisebbségektőt tanulhatnánk meg ezeknek a népeknek és kultúráknak az egymás mellettiségét.
[00:54:55]és le lehetne szokni erről a hierarchikus összemérésről, hogy itt azért azt hiszem, hogy hogy az, hogy az unióhoz tartozunk most már Szerbiát kivéve, meg most a Kárpátjai egy külön probléma, nagyon sokat változtatott a mindennapi életben leg meglevő érintkezés.
[00:55:19]Tehát most mi szinte föntről beszéltünk erről az egészről, majdnem, hogy a közéleti politikai szinten, de ahogy azt láttam, hogy egyre többen jelentek meg a felsőoktatásban onnét jövők, és mindenféle probléma nélkül illeszkedtek be a saját osztályakba, bárhol is volt médiaszak, jogikar, eszef, de ugyanígy az oda-visszavaló kölcsönösség a hogy a határok átjárhatósága, hogy nincs elzárva a szlovákiai értelmiség sem attól, ami addig egy ilyen majdnem, hogy tiltott gyümölcsót a magyar kultúra mindennapi fogja átjönni színházba például és de átmenni.
[00:56:00]Tehát a többségi magyarság meg elkezdi fölfedezni azt a fajta szlovákiát, ami nemcsak magyar, hanem négyféle kultúra gyökérzete.
[00:56:10]Abban volt egy nagyon erős németség, ugye akár a szepességi szászvárosok.
[00:56:16]Ott volt a szlovák kultúra, ott volt a magyar kultúra és ott volt az a zsidó kultúra, amik a csehek is még Ja, és azt el is felejtettem, hogy a csehek is, mert végül is volt egy Csehszlovákia is, ami tehát tehát itt a nekünk a a Szlovákiához való kapcsolatunkban legalább annyit tanulni és megismernivalónk van, mint ami, hogy ezt mi egy oldalon fogtuk föl, hogy hát testvéreim, gyertek végre, be tudunk fogadni benneteket.
[00:56:43]Igen, ezt Laci, engedj meg utolsó egy utolsó megjegzés egy utolsó, mert azzal kezdtem ugye, hogy önismeret és elsősorban magunkba nézzünk.
[00:56:54]Én akkor zárni is azzal szeretném, hogy akkor nézzünk magunkba és egy nagyon aktuális kérdés kapcsán szeretném ezt bemutatni a Benes dekrétumok kapcsán.
[00:57:03]Ugye én két éven keresztül Havel elnöknek voltam a kisebbségi tanácsadója.
[00:57:11]Megmondom őszintén, Havelonnak fogalma nem volt arról, hogy a Boss dekrétumok vonatkoztak a magyarokra is.
[00:57:16]A csehek számára csak a csehek csak a németekkel a 3 millió Sudéta némettel.
[00:57:22]Mikor elmeséltem neki egy egy gyűlés után, hogy ez ránk is vonatkozik, ugye ott volt Bugár Béla, Nagy Laci és Durai Miklós.
[00:57:30]Azonnal megbízott, hogy ezt a kérdést ezt meg kell oldani.
[00:57:35]Ezt emberileg nem lehet elfogadni egy ilyet, hogy kollektív bűnösség.
[00:57:38]Most képzeld el, én majdnem öt hónapon keresztül dolgoztam úgy, hogy együttműködve ezzel a három pártvezérrel, a három magyar, mert három magyar párt volt akkor Csesszlovákiában, illetve az ő embereikkel.
[00:57:50]Amerikába jártam néhány alkalommal, megkérdeztem, hogy maguk hogy csinálták a japán kisebbségügyét, akit szintén koncentrál millió ember bezárni.
[00:58:01]Igen.
[00:58:01]Jó.
[00:58:03]Most Amerikában 1984-ig húzódott a dolog.
[00:58:06]Akkor kért bocsánatot az amerikai kongresszus.
[00:58:09]És a bocsánatkérésen kívül volt egy olyan egy szimbolikus jóvátétel.
[00:58:14]Akik valóban túlélték, ott voltak, azok kaptak egy szimbolikus kártérítést.
[00:58:19]És volt, hogy az amerikai kormány létrehozott egy japán alapot, japán kulturális alapot.
[00:58:26]mit tudom, beletettek 1 milliárd dollárt, és azt mondták, ezt ez a tietek, ezzel foglalkozzatok ti.
[00:58:31]Na ezután az amerikai javaslat után hazajöttem, elmondtam ennek a három vezetőnek, hogy gyerekek, Amerika ezt javasolja.
[00:58:39]Nem lehet olyan rendet csinálni már sajnos, ami 45 467-ben.
[00:58:42]Itt hiányosak a vagyon milyen levelek?
[00:58:49]vagyon le tehát a telekönyvekön meg igen tulajdoni lapok tényleg végigkérdezgettük nagyon kevés embernek volt németek eljöttek hozzám mert egy cikk volt arra hogy hunsik a németeket vissza fogja hozni az egyik cse cselap ezt írta eljöttek és képb kis táskával hozták a tulajdonleveleiket és hozták nekem volt 17 tehenem 50 disznóm 47 juhom és itt a mie között nem volt nem volt ilyen rend.
[00:59:18]Szóval a dolog lényege az volt, hogy elfogadták a pártvezetők azt, hogy az amerikai minta alapján legyen.
[00:59:24]Havelnök bocsánatot kér a magyaroktól.
[00:59:30]Egy egy szimbolikus kártérítés lesz.
[00:59:32]Létrehoznak egy csezlovákiai magyar kulturális alapot, és a jogi kérdéseket utána megoldják szakemberek.
[00:59:37]Én még azzal az emberrel is találkoztam, aki a Benes dekretumokat írta, egy Knapek nevezetű, még akkor élt akadémikus.
[00:59:45]Ő saját maga írásban adta, hogy ezek törvényel a nemzetközi joggal ellentétes dolgok volt, de hát háború volt, kérem.
[00:59:56]Tán Huncsik úr értse meg.
[00:59:56]Háború volt.
[00:59:59]És hát engem a Benes megbízott, megírtam.
[01:00:01]Szóval a dolog lényege az volt, hogy nagy örömmel referáltam Havelnak arra, hogy elnök úr, egyetértettek lesz, lehet megejteni ezt a bocsánatkérést, és akkor haver egyetlen feltétel az volt, de legyen egyetértés a magyarok, nem hogy aztán valaki előjön egy hét múlva, egy hónap múlva, hogy na még ezt, na még azt, megegyeztünk.
[01:00:20]Három nappal a bocsánatkérés előtt megjelent nálam a Prágai Várva Dur Miklós, és közölte, hogy ő ebbe nem megy be.
[01:00:27]Mondom, Miklós, és mi a bajod?
[01:00:29]Hát az, hogy bennünket a szlovákok telepítettek ki, most pedig egy cseh elnök akar tőlünk bocsánatot kérni.
[01:00:37]Mondta Miklós, de ez a cse elnök, ez a Cseszlovákia elnöke.
[01:00:40]Nem, akkor se adtam egy javaslatot.
[01:00:44]mondak, hogy jó, csináljuk meg úgy, hogy fölsórakozik 5 millió szlovák, mint a focimeccsek előtt a focoocicsapatok, és megindulnak velünk szembe a 450 vagy 500000 magyar szembe, és mindenki személyesen mindenkinek kezet hozs bocsánatot kérek, bocsánatot kérek, hülye vagy, nem vagy normális, nem teljesen ez nem normális a dolog, de ami miatt ezt mondom, és itt az önvizsgálat, tehát nem lett bocsánatkérés a szlovákiai magyaroknak elég jelentős része tudta, mert újságokban megjelent ennek a bizottságnak a működése.
[01:01:16]És mikor vége lett a dolognak, hogy a Miklós megtorpedózta, senki nem ment ki az utcára a mieink közül, nem verték az asztalt, és nem romlott az együttélés politikai pártnak a pártpreferenciája, a népszerűsége, mert Miklós ugye ennek a csoportnak volt az elnöke.
[01:01:34]Hát ha így van, akkor így van.
[01:01:37]És ilyen ilyen filozófiai nyugalommal tudomásul vettünk, hátha nem lehet megoldani, nem lehet.
[01:01:44]Szóval magunkkal is szembe kell nézni.
[01:01:47]Ezzel csak azt akartam mondani, hogy ami aktív és és fölépített, jól fölépített, jól strukturált gondolkodásunk és életfilozófiánk nélkül, ezeket a dolgokat nem lehet.
[01:01:57]Nem hagyhatjuk csak Szlovákiára és csak Magyarországra.
[01:02:02]Ne játsszuk meg azt a kisgyereket, azt az infantilis kisgyereket, hogy hát én semmiről nem is tudok, én ezt nem is hallottam.
[01:02:07]Nagyon sok szlovákiai magyaráz nem is hallottam róla.
[01:02:12]Ja, mondom 15 újságc rádióűsor hát nem is hallottam.
[01:02:18]Tehát 3435 évvel ezelőtt meglett volna a lehetőség arra, hogy első szinten a nagypolitika szintjén szülessen egy olyan gesztus, amit aztán a későbbiekben le lehetett volna bontani az egyedi ügyekre, és már rég túllhetnénk a ezen az egész Benes dekrétum problémán.
[01:02:34]Ugye ez a tantörténet nekem arra is jó, hogy az összes ilyen kisebbség, többség konfliktusban és a múltből örökölt sérelmeknél csak a kölcsönös belátás segít.
[01:02:47]Hogy amikor nekiállok a konfliktost élezni vagy megoldani, de valójában nem oldok meg semmit, akkor előtte jobb, hogyha a legfontosabb szám számba jöhető szempontokat mérlegeljük, mielőtt mielőtt rontunk a dolgon.
[01:03:04]Ez nagyon érdekes.
[01:03:06]Ez egy olyan tanúság, amit itten elemelhetünk attól, amiről mi beszélgetünk.
[01:03:12]De ebből nekem az derült ki, amit te elmondtál, hogy a Szlovákiában élő még mindig néhány száz magyarnak a a viszonya az Anyaországhoz is, és Szlovákiához is, és magához is.
[01:03:31]Ez egy nyitva levő kérdés.
[01:03:31]Mind a három dimenzió.
[01:03:33]Így van.
[01:03:34]Mind a három.
[01:03:34]a a a a magyarok önismereti problémaköre és hogy mire jutnak vele, mibe tudnak együttműködni és mibe nem.
[01:03:43]A szlovákokkal való viszony is, és az anyaországgal is, hogy tulajdonképpen azt ne higgyük, hogy itt 36 év alatt bármi megoldódott volna.
[01:03:53]Annyi történt, hogy a nemzetközi politika kinyitott határokat, kinyitott lehetőségeket, de a többi már ránk van bízva.
[01:04:00]Tehát, hogy ebből merre fogunk előrelépni?
[01:04:02]helyett, hogy oldalt lépkednénk, vagy netán néha még vissza is.
[01:04:06]Tehát, hogy itt illik illő szerénységgel, történelemtudattal, önismerettel és empáti viselkedni ebben az egészben.
[01:04:13]Én ezt tanultam abból, amit te elmondtál.
[01:04:18]Nem tudom, hogy jól tanultam-e.
[01:04:20]Egyetértek.
[01:04:20]És ezt szerettem volna elmondani.
[01:04:23]Hát akkor nagyon köszönöm, hogy itt voltál.
[01:04:25]Önöknek meg köszönjük a figyelmüket.
[01:04:28]Huncsik Pétert hallhatták Dönaszerda helyről, és hát ennek kapcsán meg hallhattak ezerre egy érdekes megközelítési módot a a Felvidéken élő magyaroknak a mind történelmi, mindennapi problémáiról.
[01:04:42]Úgyhogy köszönjük a figyelmüket neked, meg köszönjük, hogy eljöttél Dunaszerről minket okosítani ezekben a kérdésekben.
[01:04:51]Köszönöm a meghívást.
[01:04:53]Úgyhogy minden jót kívánok és önöknek is köszönjük a figyelmüket.
[01:04:56]Minden jót kívánok én is.
[01:05:00]Ctrol.