Lehetünk több összeszerelő üzemnél? | Bod Péter Ákos és Major Gábor a magyar gazdaság jövőjéről
- A beszélgetés fő kérdése: munkaalapú vagy tudásalapú társadalom felé kell-e haladnia Magyarországnak – Bod Péter Ákos egyértelműen a tudásalapú modell mellett érvelt, mondván a munka ma már elképzelhetetlen folyamatosan emelkedő tudásszint nélkül
- Az elmúlt 16 év munkaalapú politikájának eredményeit (1 millió új munkahely) árnyalja, hogy a statisztikák közmunkásokat és külföldön dolgozókat is tartalmaztak, közben a termelékenység alacsonyan maradt
-
„Nincs nagyon ma már munka tudás nélkül. Tehát folyamatosan emelkedik az a szint, tudásszint, amivel be lehet lépni a munka világába" – Bod Péter Ákos
- Magyarország az EU27 országa közül az utolsó a felnőttképzési hajlandóságban, miközben az első két helyen Románia és Bulgária áll – az élethosszig tartó tanulás kulturális elfogadtatása elmaradt
- Az összeszerelő üzem modell nem hozott felzárkózást: Magyarország a rendszerváltáskor még az élmezőnyben volt Csehországgal és Szlovéniával, mára bizonyos mutatókban az utolsók között van
- Európa az AI és technológiai versenyben lemaradóban van a túlszabályozó szemlélet miatt, az angolszász „előbb csináljuk, aztán szabályozzuk" logikával szemben – Magyarország ebben a rendszerben az egyik legsebezhetőbb szereplő
- A külföldi munkaerő aránya jelenleg csak 2% körül van Magyarországon, szemben a környező országok 5%-ával; a kivándorlás elsődleges oka nem a bér, hanem a „hangulat" és a politikai környezet
- A kivándorolt magyarok visszacsábítása nem leegyszerűsített kampányokon múlik, hanem azon, hogy itthon is legyenek dinamikus, európai színvonalú lehetőségek – amire volt már példa Írországban és Lengyelországban is
- Az önálló magyar gazdasági út helyett a 400 milliós európai piacon belüli értékláncban kell feljebb lépni, például a védelmi iparban nem fémalkatrészek beszállítójaként, hanem IT- és kutatás-fejlesztési partnerként
- A jövő munkaerőpiacán a gépek és az AI rengeteg munkakört kiváltanak majd, a megoldás az állam, a vállalatok és az egyének együttműködése az oktatásban, a természettudományok erősítésében és az egyéni felelősségvállalás kultúrájának kiépítésében rejlik
Részletes összefoglaló megjelenítése
Munkaalapú vs. tudásalapú társadalom – az alapkérdés
A beszélgetés központi kérdése az volt, hogy Magyarországnak munkaalapú vagy tudásalapú társadalomra van-e szüksége. A műsorvezető mind gazdasági, mind humánerőforrás-szempontból szeretett volna választ kapni erre.
Bod Péter Ákos egyértelműen a tudásalapú társadalom mellett foglalt állást. Kifejtette, hogy az előző kormányzat a munkaalapú társadalmat nevezte meg ideológiai célként, ami neki már akkor sem tetszett – eszébe jutottak a munkaérték-elmélet marxista fogalmai. Szerinte a tudás az alapvető, a munka egy elvont fogalom, és a 21. században egészen másképp tekintünk a munkaerőpiacra, mint 200 évvel ezelőtt, amikor a fizikai erő és a fizikai tőkeállomány dominált.
„Nincs nagyon ma már munka tudás nélkül. Tehát folyamatosan emelkedik az a szint, tudásszint, amivel be lehet lépni a munka világába, akár a fizikai munka világába, akár a szellemi munka világába, vagy a szolgáltatás világába." – Bod Péter Ákos *
Bod Péter Ákos felvetette a humanoid robotok megjelenésének kérdését is: amikor ezek olyan árszinten és megtérüléssel lesznek elérhetők, hogy egy vállalattulajdonos komolyan megfontolja, hogy humanoid robot darabolja-e a csirkét, vagy vendégmunkás, esetleg magyar munkaerő. Szerinte mindenkinek feljebb kellene másznia a tudáslétrán, hogy méltóságos, a családját eltartani képes fizetést kapjon.
Az elmúlt 16 év munkaalapú társadalmának mérlege
A műsorvezető felvetette, hogy az elmúlt 16 év munkaalapú társadalmának mégiscsak voltak pozitív hozományai: 1 millió új munkahely, 1,3 millióval kevesebb szegény, átlagbérnövekedés. Miért kellene máshogyan gondolkodni?
Bod Péter Ákos szerint a kontextus sokat számít. Amikor 2010-ben meghirdették az 1 millió munkahely teremtését, neki már a szám sem tetszett – túl kerek, politikusszám. Ugyanakkor akkoriban Csehországban hasonló népességszám mellett valóban körülbelül 1 millióval többen álltak munkában, a magyar aktivitási ráta nagyon alacsony volt. Ez a korábbi kormányzatok kritikája is egyben. A közmunkaprogrammal és a tőkebeáramlás serkentésével százezreket hoztak be a munka világába, de az uniós pénzeknél kikötötték, hogy tartsák meg a munkaerőt – ami egy közgazdásznak már akkor is gyanús volt, utólag pedig egész abszurd, mert ez a termelékenység alacsony szinten tartását jelentette.
„Az a fajta munkatársadalom azért meglehetősen darabszámra ment rá, 1 millió munkahely és akkor nem nagyon számított, hogy a statisztikusok hogy hozták ki, hogy beleszámítják az, akik külföldön vannak, beleszámítják, hogy gyesen vannak, beleszámítják a közmunkásokat, akik nem kapnak egyébként minimálbért sem." – Bod Péter Ákos *
Hozzátette: a munka tömegének növelése egy darabig növeli a gazdaságot, de csak egy darabig.
Major Gábor kiegészítette, hogy a munkának fontos szerepe van az életünkben – a méltóság, a napi rutin, a pénzkereset –, és ez lehetett a politikai indíttatás, hogy a mélyszegénységből, az inaktivitásból minél több embert húzzanak fel legalább a közmunka irányába. A számok azt mutatják, hogy sokan át is szivárogtak a közmunkából a magasabb szintekre. Ugyanakkor mélységesen egyetértett Bod Péter Ákossal abban, hogy ütemvesztés volt: túl sokáig tartott ez a modell, kinőttük, és ki lehetett volna használni az elmúlt időszakot arra, hogy a fejekben tegyünk rendet.
Felnőttképzés és Magyarország lemaradása
Major Gábor hangsúlyozta, hogy egy élet nem hozható le azzal, hogy valaki járt iskolába és ott megtanult valamit – a falazó technológiáktól a festékek anyagtechnológiájáig minden megváltozik, az irodai munkákról és a kutatási eredmények feldolgozásáról nem is beszélve. A folyamatos tanulást a politika nem erőltette, nem edukálta a társadalmat ebbe az irányba.
„Ma ott tartunk, hogy az EU27 országából Magyarország a legutolsó a felnőttképzési hajlandóságban. És mielőtt azt gondolnánk, hogy ez valami kelet-európai átok, az első két ország az Románia és Bulgária." – Major Gábor *
Összeszerelő üzem vagy magasabb hozzáadott érték?
A műsorvezető feltette a kérdést: mennyire vagyunk az utolsó pillanatban, és lehetünk-e többek, mint egy összeszerelő üzem?
Bod Péter Ákos szerint ez régóta tartó, izgalmas vita. A kritika onnan ered, hogy az állami tőke jelentős része nagy vállalkozásokba megy (kínai, koreai hátterűekbe), és a magyar gazdaság nem nagyon növekedett. Míg a rendszerváltáskor Magyarország az első háromban volt Csehországgal és Szlovéniával, most bizonyos mutatókban az utolsó háromban vagyunk. A többiek – például Románia, Bulgária – gyorsabban mentek előre. Szerinte ez a fajta iparfejlesztés, amely azonnali munkahelyteremtést célozta, háttérbe szorította a képzést, ami pepecselős befektetés, és később hozza meg a hasznát.
Bod Péter Ákos egy „rosszmájú" megjegyzést is tett: a kormányzatra könnyebben szavaznak azok, akik a kormánytól függenek, míg aki magától sikeresnek gondolja magát, az nagyon igényes a politikával szemben. Tehát nem csak hogy nem rakott bele mindent a politika, nem is nagyon erőltette.
Arra a kérdésre, hogy az utolsó pillanatban vagyunk-e, Bod Péter Ákos azt mondta: sosem késő, mert fordulatok vannak, és ha valaki elkapja a fordulatot, akkor együtt fordul. Ha ezt is elszalasztjuk, akkor elment a hajó – de talán még nem ment el.
Major Gábor három történelmi pillanatot azonosított:
-
A rendszerváltás után: sokan ostorozzák, hogy nem tartottuk egybe a nagy ágazati szereplőket (Medicor, BHG), de egész Európában elment ez a hajó. Magyarországnak komoly versenyelőnye volt az elektronikában, orvostechnológiában, és a felhalmozott tudást tovább lehetett volna örökíteni, de a nagy szocialista cégek túl kicsi cégekké porladtak szét – talán csak a Richter maradt jó példaként.
-
Az EU-s pénzek időszaka: innovációra, technológiai fejlesztésre, humántőke-fejlesztésre korlátlan mennyiségű pénz állt rendelkezésre, de ez váratlanul és felkészületlenül ért minket. Nem volt összehangolva a társadalmi elvárás, a politikai elvárás és a források lehívhatósága. Az innováció nálunk benne ragadt a tudományos gondolkodási keretben (alapkutatás, tudósok csinálják), nem alakult ki a startup kultúra, ami például Kolozsvár környékén, Lengyelországban, Csehországban érezhető.
-
A jelenlegi, harmadik lehetőség: megint vannak EU-s pénzek, és van egy kétségbeesés, ami motivációs tényező lehet. Most rángathatjuk ki magunkat a hajunknál fogva.
AI, technológiai változások és az európai szabályozás
Major Gábor szerint a probléma mélyebben van: kell egy ágazati iparstratégia, egy arcél az országnak. Az AI korszakában élünk, ez az a hullám, amin most lehetne lovagolni – de nem az infrastruktúra része, hiszen az kínai, amerikai, rendkívül tőke- és energiaigényes. Erről a hajóról nem csak mi, hanem az egész Európai Unió nagy valószínűséggel már lemaradt az óvatos, folyamatosan szabályozó világából.
„Az angolszász gondolkodás az, hogy menjünk előre és amikor kialakultak a csomósodási pontok, akkor hozzáhúzzuk a jogi kereteket. Az európai logika meg az, hogy hú, ne csináljunk semmit, mert baj lesz belőle. Először üljenek össze, értsenek egyet az angolok, a franciák, a németek." – Major Gábor *
Szerinte ezt a talpáról a fejére kellene állítani, mert a technológia túl gyorsan változik. Jó példaként hozta fel az Airbust, ahol az EU átlépte a saját árnyékát és egy nagy konglomerátumba kényszerítette a repülőipari szereplőket. Máshol viszont árgus szemekkel nézik, nehogy összejátszás legyen a piaci szereplők között. Egy ekkora piacon inkább katalizálni kellene az összejátszást szabályozással, tőkejuttatással. Ha van kellő méretű tőke és piaci szereplő, aköré tud épülni egy innovációs infrastruktúra, ami az egyetemeket is megmozgatja, a vállalatokat is berántja, és az emberek ezért kezdenek el tanulni.
Példaként említette Izraelt és a Szilícium-völgyet, ahol a hadiipar rángatta meg a fejlődést. Európában is van ennek reneszánsza, és az európai belső piac elég nagy ahhoz, hogy kellő irányítottsággal haladjanak. Magyarország kitettsége ugyanakkor kritikus: nyitott ország, az áruk, a cégek, a munkaerő szabadon mozog, és Európa is szenved – mi ezen a tengeren az egyik legkisebb és legrozogább hajó vagyunk.
Bod Péter Ákos valamivel optimistábban látja az európai helyzetet. Elismerte, hogy a szabályozás nehézkes – ahol huszonhét ország alkot egy uniót, az olyan körtánc, mint egy bajor körtánc, nem pedig rock and roll –, de azért hibákat sem követ el olyan gyorsan, mint más területek. Az amerikai dinamika magával hozza, hogy onnan krízisek indulnak el Európába. A 450-500 millió fogyasztó (Nagy-Britanniát, norvégokat is beleszámolva) óriási piac. Ha a magyar gazdaság részarányát növelni tudja ezen a piacon, és gyorsabban fejlődik, mint bárki más, akkor a dolog meg van oldva.
Vendégmunkások, külföldi munkaerő és a hazahozatal kérdése
A műsorvezető felvetette, hogy rengeteg vendégmunkás jött be az elmúlt években, és a mostani vezetés egy részüket megpróbálja kivinni, helyükre pedig a külföldre került magyarokat visszahozni. Mennyire reális ez?
Bod Péter Ákos szkeptikus a nagy iparpolitikai projektek meghirdetésével és vendégmunkásokkal való feltöltésével kapcsolatban. A munkaerőpiac nyitottsága világtrend, ezzel nem lehet mit kezdeni. A demográfiai helyzet és a kivándorlás valós probléma – a magyar helyzet már a 60-as évektől kezdve romlik. A visszahozatal kapcsán felvetette: a kivándoroltak euróban kapják a fizetésüket, itthon pedig forintban, és olyan környezetben dolgoznak, amit nehéz itthon reprodukálni. Ha valaki mérnök Düsseldorfban, hogy lehet hazahozni?
Ugyanakkor vannak tanítványai, sőt gyermeke is, aki kimegy és visszajön – ha itt nyílik egy lehetőség, van dinamika, akkor van visszaáramlás. Ezt láttuk az íreknél és a lengyel gazdaságnál is. De meghirdetni, hogy „gyertek haza, fiatalok", az pótcselekvés. Itt tartani az embereket már önmagában óriási előrelépés. Bod Péter Ákos megkönnyebbült a politikai változás után, mert sok ismerőse, tanítványa világossá tette, hogy ha folytatódik az Orbán-rendszer, nem akarnak itt maradni.
Hozzátette: ez nem magyar ügy – hasonlón átestek a lengyelek, az észtek, a románok is, ahol 4-5 millió ember ment el, aztán jön vissza, jön-e helyébe még valaki. Vannak szolgáltatási területek (például szociális ellátórendszer), ahol nem tudunk meglenni külföldi munkaerő nélkül – nincs elég orvos, ápoló. Angliában már régóta pakisztáni, indiai orvosok tömege dolgozik. Hozzá kell szokni, hogy ez a társadalom nyitott társadalom.
Major Gábor adatokkal árnyalta a képet:
- A külföldi munkaerő aránya Magyarországon 2% körül van, a környező országokban 5%. Ez abszolút elfojtott probléma még.
- A kivándorlás terén Románia és a volt jugoszláv területek a legkritikusabbak. Romániában 1 millióval több a foglalkoztatott, miközben a lakosság duplája a magyarnak.
- Magyarországon az értelmiségi kivándorlás nagyobb arányú, mert nálunk szinte senki nem beszél idegen nyelvet – aki angolul, németül jól beszélt, az inkább az értelmiség vagy a nyugati határ közelében élők közül került ki.
- Az elvándorlás oka elsősorban soha nem a bér (csak második, harmadik helyen említik), hanem a hangulat. Van esély arra, hogy néhányan visszajönnek.
- A Brexit volt a legnagyobb segítség a lengyeleknek: gyakorlatilag kitoloncolták őket, és egy sokkal frissebb vállalkozó szellemet megtapasztaló réteg tért vissza, amely már nem ugyanarra a szintre érkezett, hanem vállalkozó lett, jó minőségi éttermeket nyitott. Ez az „inas évek" pozitív hozadéka Magyarországon is lejátszódhat, elsősorban az innovációs egyetemi szférában és a magasabb szakértői munkákban.
A külföldi munkaerő összetétele és szabályozása
Major Gábor részletesen bemutatta a külföldi munkaerő helyzetét:
- Körülbelül 125 000 emberről beszélünk, ebből a klasszikus vendégmunkás (összeszerelő üzemekben, gyárakban dolgozó) 20 000 alatt van.
- Jelentős részük a Fülöp-szigetekről érkezik, ami keresztény ország – az előző kormány keresztény országokra szűkítette a kört.
- A vietnámiakkal nem voltak jó tapasztalatok, mert hatalmas diaszpórák vannak Európában, és pillanatok alatt továbbmentek, akit behoztak.
- Az indiai, pakisztáni kultúrkör munkakultúrája nehezen illeszthető.
- A délkelet-ázsiaiak szorgalmasak, nagyon jó szakképzésük van, és a hiedelmekkel ellentétben nem a legalacsonyabb szinten foglalkoztatják őket, hanem inkább szakmunkás szinten – innen eredt a feszültség, hogy nem azért kerestek többet, mert kizsákmányolták volna őket, hanem mert magasabb pozícióba érkeztek.
- A pizzafutárok és az utcán látható külföldiek teljesen más jogi környezetben érkeznek: diákként vagy idénymunkásként, majd egyéni vállalkozói státuszba kerülnek egy szabályozatlan szürke zónában.
- Az előző kormány szabályozása szigorú volt: kettő plusz egy évig lehetett itt valaki, családot nem lehetett hozni, magyar munkaügyi szabályok vonatkoztak rájuk, és országkorlátozás volt érvényben (keresztény országok, illetve Grúzia és Örményország – ez utóbbiak inkább csak azért, hogy ne egyedül a Fülöp-szigetek legyen). Indonéziát, Egyiptomot, Nigériát kirostálták.
- A munkaerő behozatalában vannak nagy foglalkoztatók, kiemelt állami beruházások és munkaerő-közvetítők. Utóbbiak szerepe a terheléseloszlás és a bizonytalanság kiegyenlítése (például amikor egy multihoz nagy megrendelés érkezik). Egy KKV nehezen tud maga felkészülni 10-20 ember behozatalára (kiválasztás, behozatal, 15%-os lemorzsolódás költsége).
Major Gábor szerint a mostani beavatkozás kommunikációja sokkolta a piacot, nem a szabályozása (ami nem volt radikális). Párbeszédnek kell kialakulnia, le kell tapogatni egymás érdekeit. Gyakorlati szinten sokkal kisebb feszültséget okoz ez a társadalomban, mint ahogy a social médiában felnagyítják – a külföldi munkavállalók jól beintegrálódnak, főleg a fülöp-szigetekiek, akik keresztények, templomba járnak, rendesek, jó munkaerő. Arra kell figyelni, hogy ha hozunk is külföldi munkaerőt, európai módon kell bánni velük.
Magyarország kitettsége és az önálló út kérdése
A műsorvezető felidézte, hogy Dani Rodrik harvardi közgazdász professzor a Prohumán egyik eseményén arról beszélt: sem az amerikai, sem a kínai kitettség nem jó Magyarországnak, meg kellene találnia a saját útját. Magyarország egy csepp a tengerben, még Európán belül is kicsi GDP-vel és kevés munkavállalóval. Mennyire lehet elérni ezt az önálló utat, ezt a függésnélküliséget? El kell egyáltalán érni?
Bod Péter Ákos ismeri Dani Rodrik munkáját – a mainstreammel szemben kritikus, szereti kihangsúlyozni a harmadik utas vonásokat, de komoly közgazdász. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy ebben a vonatkozásban van némi ideológiai háttér abban, amit Rodrik mondott. Rá kell nézni a térképre: Magyarország itt van, egy olyan Unió tagja, amely bővülni fog. Amikor vendégmunkásokról beszélünk, az lehet román is (bár most már nem nagyon jönnek, mert a bérszínvonal megfordult), szerb, albán, sőt a balti bővítéssel és Ukrajna tagságával még többen jöhetnek. A 400 milliós nagy munkaerőpiac részeként hozzá kell szokni, hogy más nyelvű emberek jönnek.
Bod Péter Ákos személyes tapasztalatot is megosztott: egy középvállalatnál járt két hete, ahol végigvitték a kutató részlegen, a szerelőn, a spedítő részlegen – angolul kellett beszélniük, mert az a munkanyelv Magyarországon. A középvezető német volt, a beosztottja bosnyák. Ez egy új világ.
„Itt nem választani kell blokkokat, hanem dolgozni kell azon, hogy a magyar gazdaság abban a munkamegosztási rendszerben feljebb kerül. Nem mindegy, hogy mennyi munkahely van, meg mit csinálunk, hanem az értékláncban ott mit csinálunk." – Bod Péter Ákos *
Az egyszerű összeszerelő munkát valószínűleg könnyű gépesíteni, az egyszerű szellemi munkát pedig pláne könnyű lesz a mesterséges intelligenciával. De van egy halom olyan tevékenység, amit belátható időn belül nem lehet gépesíteni – itt jobban képzett embereket kell alkalmazni egy olyan értékláncban, ahol a magyar cégek értékes munkát végeznek. Új trendek nyílnak, például a védelmi ipar – nem nagy öröm, hogy ebbe pénzt kell rakni, de nem mindegy, hogy Magyarország harmadik beszállítói körként fémalkatrészeket állít elő, vagy az IT részén, adatgazdálkodásban, az egyetemek bevonásával vesz részt egy európai védelmi fejlesztésben, egy jó konzorcium tagjaként. Az, hogy „mi magunk kifejlesztünk valamit, nemzeti bajnok", elég komolytalanul hangzik.
Oktatás, természettudományok és a jövő munkaerőpiaca
Major Gábor szerint minden az oktatásnál kezdődik: hiába akarunk gyorsabban részt venni a technológiai adaptációban, ha nincs elég ember. Az innováció alapvetően a természettudományok területéről jön – természettudományos részvétel nélkül sem a társadalomtudomány, sem a humántudományok nem tudnak innoválni. A természettudományos irányban tanulók aránya rendkívül alacsony Európában, a posztszovjet blokkban még picit magasabb – itt volt valamifajta mérnöki kultúra. Ez egy társadalmi fejlődési probléma: aki már második, harmadik, negyedik generációs értelmiségi, vagy Nyugat-Európában él, az szeret eltávolodni a természettudományoktól, inkább filantróp irányokba megy. A legjobbakat kiszívja az Egyesült Államok és a nyugat-európai kutatóközpontok. Erre az örökségre kellene nagyon vigyázni, illetve ezt újjáépíteni.
A termelés és a szellemi munka jelentős részét a gépek át fogják venni – ez megállíthatatlan folyamat, és Major Gábor szerint sokkal gyorsabb lesz, mint ahogy elképzeljük. Két irányba mehet a folyamat:
- Rengeteg embernek nem lesz munkája, és a társadalomnak kell egy redisztribúciós modellt felhúzni (alapjövedelem stb.) – ezt ő a gyomra nehezen venné be, de van erről diskurzus, főleg a baloldali gondolkodók között.
- A Dani Rodrik-féle logika: jó munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatóiparban, az emberi méltósághoz illeszkedő munkaköröket kell találni.
Példaként hozta fel Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter nemrégiben tett kijelentését, miszerint 300 szakápoló hiányzik az országból. Lehet, hogy valaki 15 évet dolgozott a közigazgatásban, de egy hatékonyabb digitalizált közigazgatás felszabadítja a munkaerő 20-25%-át – és az illetőnek radikálisan szakmát, modellt kell váltania. Ezt nagyon nehéz magánemberként elfogadni, de társadalommérnökösködve felülről nézve nem nagyon lesz más irány.
„Ezt nem állami kérdés, nem vállalati kérdés és nem egyéni kérdés, hanem ennek a hármasnak az együttműködésével lehet. Tehát el kell magyarázni az embereknek, hogy miben vagyunk és miben leszünk." – Major Gábor *
A vállalatvezetőknek ki kell lépniük abból a modellből, hogy majd mindent az EU-s pénzek meg felülről megmondják – saját érdekükben kell figyelni a munkaerőre, visszaforgatni tudásba és folyamatosan megújulni. Az államnak olyan ösztönzőket kell adni és olyan üzeneteket küldeni, hogy mindenki felelős a saját sorsáért. Ez a kádári örökség („majd mi mindent megoldunk helyetted") nem változtatható meg egy-két év alatt, de nagyon fontos lenne elmozdulni az önálló felelősség gondolkodásának irányába.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a fej izgalmas kérdés" – A kontextus alapján valószínűleg „a fejlesztés izgalmas kérdése" vagy „a fejek izgalmas kérdése" lehetett, de a pontos kifejezés nem rekonstruálható egyértelműen.
- „a szávó" – Bod Péter Ákos egy nagyvállalatnál tett látogatásáról beszélve említi, hogy „hallottam a szávó". A kontextus alapján valószínűleg „szlávot" vagy „szláv nyelveket" jelenthet, de nem egyértelmű.
- „multitermők" – Major Gábor a munkaerő-közvetítők szerepéről beszélve használja ezt a kifejezést. A kontextus alapján valószínűleg „multinacionális cégek" vagy „multik" lehet a helyes alak.
- „KKB" – „Hogyha egy KKB be akar hozni 10-20 embert..." – A kontextus alapján valószínűleg „KKV" (kis- és középvállalkozás) lehet.
- „ko-s szabályozási logika" – Major Gábor az európai szabályozási megközelítésről beszél. Valószínűleg „kontinentális" vagy „európai uniós" lehetett.
- „husvallány ország" – Bod Péter Ákos mondja: „ahol husvallány ország alkot egy uniót". Egyértelműen „huszonhét ország" (27 EU-tagállam).
- „lefolytott probléma" – Major Gábor: „abszolút ez lefolytott probléma még Magyarországon". A kontextus alapján valószínűleg „elfojtott" vagy „túlhangsúlyozott", esetleg „felfújt" probléma.
- „megményország" – Major Gábor a vendégmunkások származási országairól beszélve említi Grúzia mellett. Valószínűleg „Örményország".
- „énekkel" – Major Gábor: „Nyugat-Európa azért tele van énekkel, ő már szeret eltávolodni ettől." A kontextus alapján valószínűleg „ilyennel" vagy „ezzel" lehetett.
- „korányt" – „Magyarország igazából mindegyik területen még korányt sem annyira kitett..." – Valószínűleg „korántsem".
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Én ebben szkeptikus vagyok, mármint abban az értelemben, hogy nagy iparpolitikai projekteket kell meghirdetni és utána vendégmunkásokkal feltölteni.
[00:00:10]Nem lehozható egy élet azzal, hogy valamikor jártam iskolába, és ott megtanultam valamit.
[00:00:15]Mennyire vagyunk most az utolsó pillanatban?
[00:00:16]Lehetünk-e többek, mint egy összeszerelőüzem?
[00:00:20]Munka vagy tudásalapú társadalomra van szükségünk?
[00:00:22]A vendégmunkások, a külföldről hazahozott magyarok, vagy a felnőttképzés fogja megoldani Magyarország gazdasági problémáit, és hogy jön mindehhez az AI.
[00:00:30]Erről fogunk beszélgetni meghívott vendégeimmel, Bot Péter Ákossal, egyetemi tanárral és közgazdásszal.
[00:00:37]Köszönöm szépen a meghívást.
[00:00:38]Köszönöm, hogy eljött.
[00:00:38]És Major Gáborral, a Prohumán csoport stratégiai igazgatójával.
[00:00:43]Köszönöm, hogy képes.
[00:00:44]Köszönöm, hogy eljött.
[00:00:44]Tehát akkor az első és legfontosabb kérdés, amire mind gazdasági, mind pedig humán erőforrás szempontból szeretnék választ kapni, most akkor tudás vagy munkaalapú társadalomra van szüksége Magyarországnak?
[00:00:57]Ha kezdhetem, akkor azzal, hogy könnyíti a döntést az, hogy milyen gyakorlatot folytatott, és milyen szúhasználatot követett az előző kormányzat, ami ugye a munkaalapot nevezte meg, mint ideológiai cél.
[00:01:09]Nekem nem tetszett akkor sem.
[00:01:12]Ráadásul még eszembe jutnak a munkaérték elmélet ilyen marx fogalmak.
[00:01:16]Tehát azt gondolom a tudás az alapvetően az a lényeg.
[00:01:18]A munka az egy elvont fogalom és a 21.
[00:01:25]században nyilván egész másképpen nézünk a munkaerőpiacra, a munka humán tőkére, mint mondjuk 200 évvel ezelőtt, ahol ugye a fizikai erőt kellett bedobni, meg a fizikai tőkeállományt, hát a más időket élünk.
[00:01:41]Hát nincs nagyon ma már munkaatudás nélkül.
[00:01:43]Tehát folyamatosan emlekedik az a szint, tudásszint, amivel be lehet lépni a munka világába, akár a fizikai munka világába, akár a szellemi munka világába, vagy a szolgáltatás világba.
[00:01:53]És ráadásul ugye várható egy nagy összecsapás, amikor a humanoid robotok olyan árszinten, olyan megtérüléssel jelentkeznek, hogy gyakorlatilag már vállalattulajdonosként komolyan megfontolásra kerül az, hogy humanoid robot darabolja a csirkét, hogy az elmúlt hetek nagy vihara térjünk vissza, vagy vendégmunkás, vagy magyar munkaerő darabolja a csirkét.
[00:02:17]Tehát ezekkel a kérdések alapvetően így merülnek föl.
[00:02:21]mindenkinek feljebb kellene mászni azon a tudáslétrán, hogy méltóságos és a családját eltartani képes fizetést tudjon kapni a munkája miatt.
[00:02:31]Rengeteg olyan téma merült most fel, amiről szeretnék majd később beszélgetni.
[00:02:33]Viszont még egy kicsit visszakanyarodnék ehhez a munkaalapú társadalomhoz, mert azért az elmúlt 16 évnek a munkaalapú társadalomnak mégis csak voltak rengeteg pozitív hozománya.
[00:02:44]Ilyen például az 1 millió új munkahely, 1,3 millióval kevesebb szegény, átlagbérnövekedés és a többi és a többi.
[00:02:52]Tehát, hogy nem feltétlenül tűnik ez egy ördögtől való dolognak.
[00:02:54]Miért kellene máshogyan gondolkoznunk?
[00:02:58]Itt azért a kontextus nagyon sokat számít, hogy mikor hirdették meg.
[00:02:59]És egyébként amikor azt mondta az akkori kormányzat, hogy teremt 1 millió munkahelyet, nekem a szám nem nagyon tetszett.
[00:03:07]őszintén szólva ez egy olyan politikuszám nagyon túl kerek, de akkor ugye 2010 volt és abban az időben Csehországban hasonló népességszám mellett tényleg körülbelül 1 millióval többen álltak munkában.
[00:03:21]Tehát az aktivitási ráta jóval magasabb volt.
[00:03:23]A magyar nagyon alacsony és ez egy kritikája az azt megöl kormányzatok működésének.
[00:03:28]Úgyhogy az rendben van, hogy behoznak a munka világába százezreket úgy, ahogy először ugye ez a árokparton dolgozgatnak az emberek, ez volt a a közmunka, meg hogy a tőkebeáramlást is serkentik, hogy legyenek munkahelyek.
[00:03:45]Az uniós pénzeknél emlékszem kikötötték, hogy tartsák meg a munkaerőt.
[00:03:49]Ez közgazdásznak akkor is gyanús volt utólag meg egész abszurd, mert tartsa meg a munkaerőt, hát az azt jelenti, hogy a termelékenység marad azon a szinten, nem megtartani kell.
[00:03:59]Jó, értem én.
[00:04:03]Tehát az reagálás volt egy korábbi helyzetre, de most ugye 26 van, és most ugye egészen más helyzet van, más verseny helyzetben vagyunk mi is, a magyar gazdaság is, és a technológia is más, és némileg fenyegető is egyébként legalábbis első ránézésre, aztán lehet, hogy másodikra is fejegető, aztán harmadikra meg majd majd majd van benne ráción.
[00:04:26]Na, szóval mindenesetre azt gondolom, hogy azt az időszakot lehet elemezni, de de a lényeg valóban inkább az, hogy most ebben az időszakban és új körülmények között mit kell csinálni.
[00:04:40]És hát a a fej izgalmas kérdés, nem a darabszáme, mert azért az a fajta munkatársadalma az azért meglehetősen darabszámra ment rá, 1 millió munkahely és akkor nem nagyon számított, hogy a statisztikusok hogy hozták ki, hogy beleszámítják az, akik külföldön vannak, beleszámítják, hogy egy gyesen vannak, beleszámítják a közmunkásokat, akik nem kapnak egyébként minimál bért sem.
[00:05:03]Tehát akkor nekem definíció szerint nem munkavállalók, hát nem kapják meg a De jó, ez már nem az én szakterületem, csak mint Makrós azt mondja, hogy hogy a munkaatömegnek a megtalása az egy darabig növeli a gazdaságot, de csak egy darabig.
[00:05:18]Hát ugye a munkának sok szerepe van az életünkben.
[00:05:22]Az egyik ugye az előbb is már említettem, hogy a méltóság, tehát az, hogy valaki felkel reggel, felvesz valamilyen élesstílust, aminek része az, hogy dolgozom és pénzt keresek és visszaforgatom.
[00:05:33]valamilyen módon a az életemben.
[00:05:35]Ez egy nagyon-nagyon fontos, tehát ez lehetett talán a az induló politikai indíttatás, hogy a mélyszegénységből, az inaktivitásból minél több embert húzunk föl legalább a közmunka irányába.
[00:05:45]És a közmunkából egyébként a számok azt mutatják, hogy át is szivárogtak nagyon sokan a a az alapvető, még nem szakmunka, de de már a közmunka fölött lévő szintekre.
[00:05:54]Tehát ez egy nagyon-nagyon fontos lépés volt, de mélységesen egyetértek a tanár urral abban, hogy hogy ütemévesztés volt, tehát túl sokáig tartott ez a modell, kinőttük és ki lehetett volna használni azt elmúlt időszakot arra, hogy közben viszont a fejek rendet tegyünk.
[00:06:11]Egyrészt elmagyarázzuk mindenkinek, hogy saját maga is felelős a saját sorsáért.
[00:06:17]Ugye túl sokáig vagyunk most már a munkaerőpiacon, hiszen sokáig dolgozunk, sokáig élünk.
[00:06:23]Nem lehozható egy élet azzal, hogy valamikor jártam iskolába, és ott megtanultam valamit, akár szakmunkás végzettségem van, hiszen a falazó technológiáktól kezdve a festékek anyagtechnológiájáig minden megváltozik.
[00:06:38]Ne is beszéljünk aztán az irodai munkákról vagy a vagy a az egyéb kutatási eredmények feldolgozásáról.
[00:06:44]Tehát a folyamatos tanulást a azt gyakorlatilag nem erőltette a politika, nem hívta föl erre a figyelmet, nem edukálta a társadalmat ebbe az irányba.
[00:06:55]És ma ott tartunk, hogy az EU27 országából Magyarország a legutolsó a felnőttképzési hajlandóságban.
[00:07:00]És mielőtt azt gondolnánk, hogy ez valami kelet-európai átok, az első két ország az Románia és Bulgária.
[00:07:09]Hogyha már szó volt a felnőttképzésről és arról, hogy eddig inkább közmunkásokon keresztül próbálták a munkavilágába behozni az embereket, mennyire vagyunk most az utolsó pillanatban?
[00:07:19]Lehetünk-e többek, mint egy összeszerelőüzem?
[00:07:23]Ugye ez egy nagyon izgalmas vita már régóta tart részben a kritikai része, mert miért is merül fel?
[00:07:29]Hát azért, mert a állami tőke nagyon jelentős része bemegy nagy vállalkozásokba.
[00:07:37]Most lehet, hogy kínai vagy koreai hátterű, nem is önmagában ez az érdekes, bár talán majd rátérünk arra, hogy annak is megvan maga jelentőség.
[00:07:45]A töke az nem nem egyforma.
[00:07:48]A marxizmus szerint igen, de a valóságban nem egyforma.
[00:07:53]De de ez a kritika, ez nagyon találó volt, mert látjuk, hogy a magyar gazdaság nem nagyon növekedett.
[00:08:01]A többiek, az említett például Románia, Bulgária, ezek a mind mögöttünk voltak.
[00:08:04]Hát a három volt legelől még 35 évvel a ezelőtt a rendszerváltozáskora tetején, ugye Magyarország, Csehország, Szlovénia, aztán Magyarország, Lengyel.
[00:08:15]Tehát ugye első háromban voltunk, most pedig az a kérdés, hogy hol vagyunk bizonyos mutatókban az utolsó háromban.
[00:08:20]Tehát a többiek gyorsabban mentek előre, és részben azt gondolom, hogy ez a fajta iparfejlesztés is, ami azt mondta, hogy hogy teremtse munkahelyet most és most és azonnal.
[00:08:32]Na most az, ami képzés az egy az egy pepecselési, az egy befektetés, annak később jön a hoánya.
[00:08:43]És a politika számára, attól függ, persze, hog jön a politika, nem is biztos, hogy a a jól felkészült, szverén ember az jó alany.
[00:08:52]Tehát azért a kormányzatra könnyebben szavaznak azok, akik a kormánytól függenek, és tudják, hogy kormánytól függenek.
[00:09:00]aki aki azt gondolja, ő sikeres magától, az nagyon igényes a politikával szemben.
[00:09:03]Na ez csak egy ilyen rosszmályú megjegyzésem, hogy nem csak, hogy nem rakott bele mindent a politika, nem is nagyon erőlt erőltette.
[00:09:13]És amikor lát, de mennyire vagyunk az utolsó pillanatban?
[00:09:16]Na most de sose, szóval sose késő, már csak azért is, mert ugye fordulatok vannak és akkor valaki elkapja a fordulatot, akkor együtt fordul.
[00:09:22]Hogyha ezt is elszalasztját, akkor elment a zajú, de talán nem ment el.
[00:09:27]Én ezt nem tudom.
[00:09:30]aki a piacon jobban látja.
[00:09:32]Igen.
[00:09:32]Ugye vannak történelmi pillanatok a 90-es rendszerváltás után ugye nagyon sokan ostorozzák azt a helyzetet, hogy nem tartottuk egybe azokat az ágazati nagy szereplőket, akár a Medicor, akár a BHG, ilyen régi cégeket emlékszünk, de az egész Európában egyébként elment ez a hajó.
[00:09:50]ugye elektronikába, orvostchnológiába, néhány dologban azért Magyarországnak komoly versenyelőnye volt.
[00:09:56]És az a tudás, ami felhalmozódott 30, 40-50 év alatt a második félekháború után, azt ugye tovább lehetett volna örökíteni fiatalabb nemzedékekre, de mivel túl kicsi cégekké porladt szé porladtak szét ezek a nagy szocialista cégek, ez talán csak a Richter esetében maradt így, amit ugye egyetlen jó példaként tudunk mondani.
[00:10:17]Ugye a következő nagy beavatkozási lehetőség az az EU pénzek világa volt, amikor innovációra, technológiai fejlesztésre, humántőkefejlesztésre gyakorlatilag korlátlan mennyiségű pénz állt rendelkezésre.
[00:10:32]Én azt gondolom, hogy ez minket váratlanul és felkészületlenül ért.
[00:10:36]Nem volt összehangolva a a társadalmi elvárás, a politikai elvárás és a forrásnak a lehívhatóságának a gyakorlati kérdése.
[00:10:47]Ez ez egyszerűen, hogyha szétcsúszik, akkor ugye semmilyen célt nem tudsz megvalósítani, mert mert nem tudod, hogy melyik kikötőbe akarsz éppen hajózni.
[00:10:59]Ugye alapvetően az innováció az, ami a a klasszikus tudás alapú társadalom felé tudja terelni a a társadalmat.
[00:11:06]Az innováció az az nálunk nagyon sokáig benne ragadt ebben a tudományos gondolkodási keretben.
[00:11:14]Ö alapkutatás, tudósok csinálják az innovációt, nem alakultak ki azok a a akár az internethez kapcsolódó akár az internet feletti szolgáltatási szintekhez kapcsolódó nagyon gyakorlataos innovációk, startup kultúra, ami egyébként például Kolozsvár környékén a levegőben van.
[00:11:33]lehet érezni, hogyha az ember ott sétál Lengyelországban, egyértelmű Csehországban is ott van.
[00:11:39]Tehát ez volt talán a második ilyen hiba, hogy hogy ezt nem használtuk ki.
[00:11:44]És akkor most itt van egy egy harmadik, ugye megint vannak EU-s pénzek, van egy a kétségbeesés amiben valamennyire ez az ország belekerült, azért tud nagy motivációs tényező lenni.
[00:11:54]Úgyhogy most vagyunk talán a harmadik olyan lehetőségnél, amikor a hajunknál fogva kirángathatjuk magunkat.
[00:11:59]És ennél a harmadik lehetőségnél most mi adhat valós megoldást erre a problémára, ahogyan a felvezetőben is kérdeztem, hogy akkor a vendégmunkások, a hazahozatal vagy a felnőttképzés?
[00:12:12]A problémánél szerintem mélyebben van, tehát kell egyértelműen valamilyen ágazati iparstratégia, egy arcél egy országnak, hogy mit akarunk.
[00:12:19]Ugye ma az AI korszakában élünk, tehát most ebben érdemes gondolkodni.
[00:12:22]Ez az a leverage, ahogy a a az angol mondja, ami amin az a hullám, ami amil most lehetne lovagolni, de nyilván az AI-nak nem az infrastruktúra része, hiszen ez egy kínai, amerikai rendkívül tőke, energiaigényes dolog.
[00:12:37]És erről erről a hajóról egészen biztosan nem csak mi, hanem az egész Európai Unió nagy valószínűséggel már lemaradt az óvatos szabályoz, folyamatosan szabályozó világából.
[00:12:48]Viszont akkor nem kellene szabályozni ezeket.
[00:12:50]Hát így, ahogy csináljuk, az én véleményem szerint nem.
[00:12:52]Egyszerűen a a jogi szabályozás az mindig lassít mindenen.
[00:12:58]Ugye az angol száz gondolkodás az az, hogy menjünk előre és amikor kialakultak a csomósodási pontok, akkor hozzáhúzzuk a a jogi kereteket.
[00:13:04]Az európai logika, vagy a ko-s szabályozási logika, az meg az meg az, hogy hú, ne csináljunk semmit, mert baj lesz belőle.
[00:13:14]Először üljenek össze, értsenek egyet az angolok, a franciák, a németek.
[00:13:16]Na, itt már ugye alapvetően komoly problémába kerülünk, és amikor ezeket elkezdtük szabályozni, akkor induljon neki a gazdaság.
[00:13:25]Ezt valahogy fehérről a talpára kellene szerintem állítani.
[00:13:29]Túl gyorsan változik a technológia.
[00:13:32]Ezt ezt nem nem lehet ilyen módon lekövetni, de nyilván erről folyamatos diskurzus van az Európai Unióban.
[00:13:39]Egyelőre az eredmények nem azt mutatják.
[00:13:41]Például az egyik, ami ami viszonylag könnyen szerintem feloldható lenne, az a az a versenyszabályozás.
[00:13:47]Ugye egy jó példát szoktunk Európában mondani, az Airbus, ahol átlépte az EU a saját árnyékát, és valamilyen módon belekényszerítette a repülőipari szereplőket abba, hogy egy nagy konglomerátumszerű cégben működjenek együtt.
[00:14:02]Mindenhol máshol.
[00:14:05]árgú szemekkel azt nézik, hogy nehogy nehogy valami összejátszás legyen a piaci szereplők között.
[00:14:11]Márpedig egy ekkora piacon, mint az EU, pontosan inkább katalizálni kellene a az összejár összejátszás szabályozással, tőkejuttatással.
[00:14:17]És ha van kellőméretű tőke, ha van kellőméretű piaci szereplő, akinek komoly érdemi beavatkozási lehetősége van a világgazdaságban, vagy legalább a saját régiójában, na aköré tud épülni egy olyan innovációs infrastruktúra, ami az egyetemeket is megmozgatja, a vállalati is berántja, és akkor ezt kezdik el felismerni az emberek, a fiatalok ezért kezdenek el érdemben tanulni, magukat fejleszteni mindenki, hogy ehhez be tudjon csatlakozni.
[00:14:46]Ugye Izraelben ez a hadiipar, de egyébként a a siliciumvölgyben ugyanúgy a hadiipar rángatta ezt meg.
[00:14:52]Ugye most Európában is azért van ennek némi reneszánsza, de itt itt az AI nagyon-nagyon sok és az európai belső piac önmagában egyébként elég nagy ahhoz, hogy kellő irányítottsággal menjünk.
[00:15:03]Ami még szerintem kritikus, hogy Magyarország kitettsége az, hogy ez egy nyitott ország, az áruk, a cégek a a munkaerő is szabadon tudni, ez viszont nem változott meg.
[00:15:16]Tehát alapvetően nem a legjobb környezetben vagyunk, hiszen Európa is szenved.
[00:15:20]Mi most ezen a a ezen ezen a tengeren vagyunk gyakorlatilag az egyik legkisebb és legosabb hajó.
[00:15:27]Visszatérve az európai piacról még ide a magyar gazdasághoz, hogy mégis csak azt látjuk, hogy rengeteg vendégmunkás jött be az elmúlt években.
[00:15:35]Ő nekik egy részét most a mostani vezetés megpróbálja innen kivinni, és a helyükre pedig a külföldre került magyarokat visszahozni ide Magyarországra.
[00:15:45]Ez egy mennyire reális kép?
[00:15:47]Ez tényleg megvalósulhat a jövőben?
[00:15:50]Hát én ebben [torokköszörülés] szkeptikus vagyok, mármint abban az értelemben, hogy nagy iparpolitikai projekteket kell meghirdetni és utána vendégmunkásokkal feltölteni.
[00:16:00]Az, hogy a a munkaerőpiac is nyitott, az teljesen logikus, és ezt nem lehet ezzel ezzel mit kezdeni.
[00:16:08]Ez egy világ világtrend.
[00:16:08]A az európai ügyekre visszatérve még én egy kicsivel optimistábban látom a dolgokat, mert igen, ez nehézkes szabályozás.
[00:16:20]Hát kérem szépen, ahol husvallány ország alkot egy uniót, az egy olyan körtánc, mint ilyen ilyen bajor körtánc, nem pedig rock and roll, viszont és emért sokkal lassabb, viszont azért hibákat se követ el olyan gyorsan, mint más területen azért az amerikai dinamika nézt is magával [torokköszörülés] hozza, hogy hogy onnan például krízisek indulnak el Európába.
[00:16:44]Szó ez a 450 500 millió fogyasztó, mert beleszámolom Nagy-Britanniát is, a norvégokat meg a a többit, az ez egy óriási óriási piac.
[00:16:52]És az egy némileg válasz arra is, hogy a magyar gazdaságnak hát van-e növekedési képessége?
[00:16:59]Hát azt azt mondani, hogy kinőttük ezt a piacot, nem lehet, mert mi olyan kicsik vagyunk, és ez a piac az csak 1%-kal bővül, de a mi részarányunk az nő, és gyorsabban fejlődünk, mint bárki más, akkor tömppen a dolog meg van oldva.
[00:17:17]A gond azonban az, hogy miért is kell beszélni erről a bizonyos vendégmunkásról.
[00:17:26]van egy demográfiai helyzet, és nem csak az, hogy kevés gyerek születik, az is, mert a a magyar helyzet az egyébként már a 60-as évektől kezdve kicsit előbb kezdődött ez a probléma, hanem hát valóban van egy egy kivándorlás és az egyik kérdés azóta, hogy vissza lehet-e őket hozni.
[00:17:45]Igen, mert ők ugye most Euróban kapják a fizetésüket, itthon meg forint lennak például.
[00:17:49]Hát nem csak az Euróba kapják, hanem olyan környezetben dolgoznak.
[00:17:50]Ha valaki mondjuk mérnök düszöldorban, akkor hogy lehet hazahozni?
[00:17:54]Na most akkor rögtön mondom én, nekem vannak tanítványaim, van aki van gyerekem is, aki kimegy és visszajön.
[00:18:01]Tehát azért ha itt nyílik egy lehetőség, van dinamika, és ezt láttuk az íreknél korábban, látjuk egyébként a lengyelgazdaságnál is, akkor azért van visszaáramlás, de meghirdetni, hogy gyertek haza, fiatalok, ez ez nekem egy kicsit ilyen hát pótcselekvés itt tartani ez már önmagában egy óriási előrelépés, hogy ne menjen el.
[00:18:22]És én azért meg kell mondanom, hogy a politikai változás után nagyon megkönnyebbültem, mert nem egy és nem két ember az ismeretségemben, a tanítványaim között elég világossá tették, hogyha megy tovább az Orbán rendszer a magán a maga állami diktált fejlesztési módján is egy mindenfajta problémáiból, akkor nem nagyon akar itt maradni.
[00:18:48]Na, szóval de ez nem magyar ügy.
[00:18:51]Én azt gondolom, hogy hasonló dolgon átestek egyébként a a lengyelek, az észtek, a románok, ahol hát nem tudom, 4 millió, 5 millió ember ment el, és akkor aztán jön vissza, jön-e helyébe még valaki, nem ugyanazok, az emberek jönnek és mennek el, nem ugyanabba a munkakörbe.
[00:19:08]Na most aki a piaconnél jobban tudja, de én úgy látom, hogy vannak olyan szolgáltatási területek, ahol nem nagyon tudunk meglenni.
[00:19:16]Hát most nem aki pizzát rendel, akkor már tudja, miről beszélek, de hát a szociális ellátórendszerben is.
[00:19:24]Hát nincsen elég orvos, nincsen elég ápoló, nincsen a aki Angliába kórházba megy, én már annak idején nem kellett kórházba mennem, de megfordultam ilyen helyen, hát akkor már láthat, hogyott pakisztáni indiai orvosok tömkelege volt.
[00:19:37]Tehát itt is hozzá kell ah szokni, hogy ez a társadalom nyitott társadalom.
[00:19:44]Ugye mindenkinek a saját problémája a legnagyobb.
[00:19:46]Ö de Magyarország igazából mindegyik területen ö még korányt sem annyira kitett, mint akár a környező közép-európai országok.
[00:19:54]Például a külföldi munkaerő aránya nálunk 2% körül van, még a környező országokban is ez 5%.
[00:20:01]Tehát abszolút ez lefolytott probléma még Magyarországon.
[00:20:06]Ugyanez igaz a kivándor munkaerő, de valóban szerintem és Románia meg a volt jugoszláv területek a ami a legkritikusabb ebből a szempontból.
[00:20:18]Romániában csak 1 millióval van több foglalkoztatott, mint Magyarország.
[00:20:20]Ugye nálunk 4,8, nálunk azt hiszem 5,9.
[00:20:24]Miközben a lakosság létszáma az nem ennyivel arányaiban nem ennyivel nagyobb, hanem duplája.
[00:20:29]Tehát ő ők még nagyobb bajban vannak.
[00:20:35]A kérdés az, hogy milyen minőségű emberek mennek el.
[00:20:38]Ugye nálunk azért a amennyire erről adatok vannak, és sajnos nagyon kevés valódi komolyan vertő felmérés van.
[00:20:45]De a az értelmiségi kivándorlás nagyobb.
[00:20:49]ö Romániában ugye a ott a nyelvi ö tehát az olasz, spanyol francia nyelvhez való illeszkedés vagy közelség miatt, ott nyilván sokkal alacsonyabb volt a kilépési küszöb, mint nálunk.
[00:21:03]Ugye nálunk szinte senki nem beszél idegen nyelvet.
[00:21:05]Tehát aki angolul, németül jól beszélt, azt márpedig a a alapvetően azért inkább az értelmiség vagy a nyugati határ közelében lévők azok mentek el.
[00:21:16]elsősorban avval egyetértek, hogy az elvándor és erről viszont vannak felmérések, hogy az elvándorlás oka elsősorban egyébként soha nem a bér, tehát második, harmadik helyen említik a bért, alapvetően a hangulat és van esély arra, hogy hogy akkor most ebből néhányan visszajönnek.
[00:21:33]Ugye a legnagyobb segítség egyébként a Brexit volt a lengyeleknek is, mert gyakorlatilag szinte kitolonycolták a lengyeleket.
[00:21:38]És az a egyébként munkakultúráját megemelő egy sokkal frissebb vállalkozó szellemet megtapasztaló és az emiatt az identitását helyre rakó lengyel vendégmunkás réteg már nem ugyanarra a szintre érkezett vissza az országba, hanem vállalkozó lett, jó, jó minőségi étterméket nyitott és így tovább.
[00:21:59]Tehát, hogy van ennek szerintem ez a Inas éveknek egyébként van pozitív hozadéka.
[00:22:05]Ez lejátszódhat itt Magyarországon.
[00:22:06]Ez lejátszódhat Magyarországon.
[00:22:06]Azért nálunk ez inkább azt gondolom, hogy az innovációs egyetemi szférába fognak tudni visszatérni, illetve a magasabb szakértői munkákba.
[00:22:15]Egy picit, hogyha a vendégmunkásokra nézünk, inkább külföldi munkaerőnek szeretem ezt hívni, mert ezt kábé ugye 125000 emberről beszélünk.
[00:22:24]Ebből aki klasszikus vendégmunkás, tehát mondjuk azt, hogy a a összeszerelőüzemekben, gyárakban dolgozik, az 20000 alatt van körülbelül ezeknek a jelentős része Fülöpszigetekről.
[00:22:38]Ez egy szabályozási kérdés.
[00:22:41]Alapvetően Fülöpszigetek egy keresztény ország, és az előző kormány úgy döntött, hogy keresztény országokra szűkíti ezt le.
[00:22:46]Egyébként se voltak túl jó tapasztalatok a vietnámiakkal, mert mert hatalmas vietnámi diaszpórák voltak Európában.
[00:22:53]Tehát pillanatok alatt, akit behoztak, az tovább is ment.
[00:22:58]Ugye az indiai pakisztáni ennek a kultúrkörnek a munkakultúrája azért az nehezen illeszthető, még hogyha valamilyen szintű angolt beszélnek is.
[00:23:08]Viszont a délkelet ázsaiak szorgalmasak.
[00:23:12]Nagyon-nagyon jó szakképzésük van.
[00:23:12]a hiedelmekkel ellentétbe őket nem a legalacsonyabb szintre szinten foglalkoztatják, hanem ők inkább azért a szakmunkás tehát ahol már valamilyen képzettséggel, szakképesítéssel kell rendelkezni, azokra a területekre hozták be.
[00:23:28]És ebből is akadt inkább feszültség, hogy sok szempontból nem azért kerestek ők többet han mert mert nem tudom én a magyar munkavállaló úgy gondolta, hogy ő többet fog fizetni, vagy kizsákmányolta, több órát dolgoztak, ugyanazok a munkaogi szabályok vonatkoznak rájuk, hanem azér magasabb pozícióba érkeztek ide.
[00:23:46]Itt egy egyensúly állapotot kell megtalálni.
[00:23:51]Nyilván ahogy a szerkezete a magyar munkaerőpiacnak változik, úgy lehet azon gondolkodni, hogy milyen típusú munkaerővel oldjuk meg.
[00:23:57]a pizzafutárok meg a akiket így a a az utcán látunk, ők teljesen más jogi környezetben érkeznek ide.
[00:24:08]Alapvetően egyébként diákként vagy idénymunkásként és utána egyéni vállalkozói státuszba valahol egy nem feketeed egy ilyen szabályozatlan szürke zónában vannak.
[00:24:18]Ez a tehát én az alapvetően azt gondolom, hogy folyamatosan figyelni kell a piacot, szabályozni kell a a piacot, átmeneti kérdésként kell rá tekinteni, és mindig pár évre előre gondolkodni, hogy mi az, ami ami a a mi gazdasági fejlődésünkhöz hozzáérul, és úgy szabályozni.
[00:24:36]Egyébként túl sokáig nem lehetnek.
[00:24:38]Tehát ebből a szempontból az előző kormány szabályozása is szigorú volt, hogy a kettő plusz egy évig lehetett itt valaki.
[00:24:44]Családot nem lehetett hozni, magyar munkaogi szabályok vonatkoztak rá.
[00:24:48]ö országkorlátozás volt ugye alapvetően keresztény országokra, kettő olyanra, ahol nincs munkaerő, tehát nem lehetett behozni ugye Grúzia megményország, tehát az gyakorlatilag inkább csak azért volt, hogy ne egyedül a Fülöpségek legyen, de például Indonéziát kirostálták, Egyiptom, Nigéria, tehát ahol rengeteg munkaerő van, azok azok ő tehát azokb az országban nem lehetett hozni munkaerőt.
[00:25:12]És ugye az is kérdés, hogy ki ho munkaerőt?
[00:25:13]Ugye vannak a nagy foglalkoztatók, vannak a kiemelt állami beruházások és vannak a munkaerő közvetítők, akik meg ugye abban van szerepük, hogy azt a terheléseloszlást, azt a bizonytalanságot, amit a különböző csúcsok jelentenek elsősorban a multitermők számára, hogy jön egy nagy megrendelés, ezt tudják kiegyenlíteni.
[00:25:34]Plusz azért egy ilyen relokációnak a költsége, meg az a fajta adminisztrációs teher, ami ezzel jár és kockázat, az az nem kicsi.
[00:25:43]Hogyha val egy KKB be akar hozni 10-20 embert, akkor azt arra arra nehezen tud maga felkészülni.
[00:25:49]Ki kell menni, kiválasztani, behozni, 15%-a nem válik be, akkor annak a költségét viselnék és a többi.
[00:25:57]A nagyobb cégek ugye ezt evvel azért tudnak játszani.
[00:26:01]Tehát vannak egy közgazdasági realitása.
[00:26:05]De nyilván itt a politikának van egy szabályozó szerepe, itt el kell dönteni.
[00:26:09]Nyilván volt egy gyors beavatkozás, egy egy tisztítás.
[00:26:11]Valószínűleg ennek még jó pár lépése lesz.
[00:26:13]El kell, tehát párbeszédnek ki kell alakulni ezzel kapcsolatban.
[00:26:19]Látszik, hogy azért sokkolja a piacot.
[00:26:20]ennek a nem is a szabályozása, mert az nem volt radikális azért a szabályozás beavatkozás, hanem a kommunikációja és le kell tapogatni egymás érdekeit, hogy hogy akkor mi a gazdaság érdeke, mi a vállalatok érdeke és mi a politika érdeke.
[00:26:34]Ebben egyébként én azt látom gyakorlati szinten, hogy sokkal kisebb feszültséget okoz ez a társadalomban, mint ogy azt ahogy azt azt azt felnagyítják nagyon sokszor például a a social médiában.
[00:26:50]Tehát ezek azért nagyon jól beintegrálódnak, főleg tényleg a Fülöpök, keresztények templomba járnak, rendesek, jó munkaerő, mindenki elégedett velük.
[00:26:58]Arra nagyon kell figyelni, hogy ha hozunk is, vagy lesznek külföldi munkaerők, velük európai módon kell várni.
[00:27:04]Sokszor felmerült most a beszélgetés során ez a kitettség kérdéskör, és legutóbb azt hiszem, pont a Prohumán eseményén beszélt Danny Rodik Harvardi közgazdász professzor arról, hogy se az amerikai, se a kínai kitettség nem jó Magyarországnak, ugyanis meg kéne találnia a saját útját.
[00:27:22]Magyarország azért egy csepp a tengerben, még Európán belül is kicsi GDP, kevés munkavállaló.
[00:27:31]Mennyire lehet elérni ezt az önálló utat, ezt a függésnélküliséget?
[00:27:33]El kell egyáltalán érni?
[00:27:37]Én a professzor munkáját ismerem.
[00:27:37]Ő a mainstreammel szemben elég kritikus és szereti kihangsúlyozni azokat a vonásokat, amelyek egy kicsit harmadik utasok.
[00:27:49]De komoly közgazdás, de ennek ellenére azt gondolom, hogy ebben a vonatkozásban van némi ideológiai hátter, amit mondott, mert a térkép rá kell nézni és a térkép elég világosan mutatja, hogy hol vagyunk.
[00:28:01]Tehát Magyarország itt van.
[00:28:03]Na most egyébként még visszatérve nem csak, hogy itt van, hanem az egy olyan Uniónak a tagja, amely Unió bővülni fog.
[00:28:08]Tehát amikor mi arról beszélünk, hogy nem a magyar vagy idegen vendégmunkás, vagy itt bárki, aki itt dolgozik, az azért lehet, kérem szépen, román, lehet, volt is szlovák volt is, csak most már nem nagyon jönnek ide, mert a bérszínvonal megfordult.
[00:28:21]Szerbek jöhetnek majd, albánok jöhetnek, ugye egész balti bővítés, Ukrajna tagsága.
[00:28:29]Ezek persze tudom, hogy arrébb vannak a teljes utagság, de azért azt gondolom, hogy a ez a maga bővülés meg egyáltalán az a tény, hogy egy 400 milliós nagy munkaerőpiacnak is része Magyarország, ez azt is jelenti, hogy itt hozzá kell ahhoz szokni, hogy más nyelvű emberek jönnek ki.
[00:28:46]Most egy egy nem egy nagy vállalatnál ott is voltam, és persze hallottam, hogy hogy beszélnek, milyen nyelven beszélnek az emberek.
[00:28:52]Hát hallottam a szávó.
[00:28:54]Egy középvállalatnál voltam két hete, és végigvittek engem, megmutatták a a kutató részleget, a szerelőt, a spedítő részleget.
[00:29:07]Angolul kellett beszélnünk, mert az a munkanelv Magyarországon.
[00:29:10]Most már a magyoknak is meg kell tanulni, mert ugyanis a középvezető az nem tudom, az német volt, a beosztottja pedig bosnyák volt, valami engedélyel.
[00:29:22]Szóval ez egy új világ, de visszatérve arra, hogy hogy itt itt nem választani kell blokkokat, hanem választani kell, ha választani, hát dolgozni kell azon, hogy a magyar gazdaság abban a munkamegosztási rendszerben feljebb kerül.
[00:29:42]Ez már elhangzott egyszer itt, hogy nem mindegy, hogy mennyi munkahely van, meg meg mit csinálunk, hanem az értéklánban ott mit csinálunk.
[00:29:48]Tehát van egy egyszerű összeszerelőmunka, azt valószínűleg könnyű gépesíteni, egyszerű szellemi munka, na azt aztán pláne könnyű lesz gépesíteni a mesterséges intelligenciá.
[00:30:01]Van egy halom olyas valami, amit azonban még belátható időn belül sem úgy, hanem jobban képzett embereket kell ellátni, de egy olyan értékláncban, amiben Magyarország, a magyar cég, nem Magyarország, magyar cégek azok értékes munkát végeznek, ráadásul most nyílnak új trendek.
[00:30:17]Hát egy már szóba jött a a védelmi iparok.
[00:30:23]Nem nagy öröm, hogy most ebbe pénzt kell rakni, de ez ebbe pénzt kell rakni.
[00:30:25]És egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarország abban megint milyen módon vesz részt, hogy egy harmadik beszállítói kör és fémalkatrészeket állít elő, vagy pedig az IT részén adat gazdálkodás, a a az egyetemeknek a a bevonása azon a szinten vesz részt mondjuk egy védelmi európai fejlesztésbe, és maga próbál talpon maradni, vagy pedig egy jó konzorciumnak a tagjaként.
[00:30:56]Én tehát most rögtön már el is árultam, vagy én azt gondolom, hogy az utóbbi a a lényeges, mert az, hogy mi magunk kifejlesztünk valamit, az nemzeti bajnok, ez elég komolytannak hangzik.
[00:31:10]Szerintem minden az oktatásnál kezdődik, tehát a hiálba akarunk mi gyorsabban a technológiai adaptációban részt venni, hogyha ehhez nincsen elég ember.
[00:31:19]Tudomásul kell venni, hogy az innováció az alapvetően a természettudományok területéről jön, vagy legalábbis természettudományos részvétel nélkül se a társadalomtudomány, se a humántudmányok nem tudnak innoválni.
[00:31:30]Ez az arány, tehát hogy hányan tanulnak egyáltalán természettudományos irányba.
[00:31:36]Ez rendkívül alacsony Európában egyébként a postszovjet blokkban még picit magasabb.
[00:31:42]Tehát itt azért volt valamifajta mérnöki kultúra, és azt is be kell látni, hogy az a társadalmi fejlődésnek egy ilyen rossz iránya, hogy alapvetően mindenki szeret, tehát aki már második, harmadik, negyedik generációs értelmiséges, vagy nyugat-Európa azért tele van énekkel, ő már szeret eltávolodni ettől.
[00:32:05]A nagyon sokat kell tanulnom, folyamatosan meg kell újolnom és inkább megy a filantróp irányokba.
[00:32:12]Emiatt egyre kevesebb ilyen természettudományos tudás van.
[00:32:17]A legjobbakat meg nyilván kiszívja a Egyesült Államok egyébként, meg a nyugat-európai kutatóközpontok.
[00:32:24]Tehát ezt kéne nagyon, erre az örökségre kéne nagyon vigyáznunk, illetve ezt újjáépítenünk.
[00:32:29]A másik természetes folyamat, hogy alapvetően a termelés és a szellemi munka jelentős részét is azért a gépek át fogják venni.
[00:32:37]Ez megállíthatatlan folyamat, és arról lehet vitázni, hogy mennyire lesz gyors.
[00:32:45]Szerintem sokkal gyorsabb, mint ahogy elképzeljük.
[00:32:47]Erről kitérhetünk, hogy hogy miért lesz ez most picit másképpen, mint az összes többi ilyen technológiai innovációnál, de két felé két két irányba mehet.
[00:32:55]Ez egys rengeteg embernek nem lesz munkája és akkor valahogy a társadalomnak kell egy ilyen redisztribúciós modellt erre felhúzni, alapjövedelem satöbbi.
[00:33:06]Szerintem ezt ezt én gyomrom nehezen venné.
[00:33:09]ö be de van erről egy diskurzus főleg a baloldali gondolkodók között, hogy gondoskodni kell mindenkiről.
[00:33:15]A másik irány szerintem az, hogy hogy és ez egy picit egy Deni Rodrig logikája, ez a jó munkahelyet kell teremteni a szolgáltatóiparban alapvetően megint csak ez a emberi méltósághoz illeszkedő munkaköröket kell találni.
[00:33:29]Csak belegondolunk abba, hogy ugye pár hetes hír a Hegedűs miniszter úr mondta, hogy 300 szakápoló hiányzik az országból.
[00:33:35]Hát lehet, hogy valaki tanárnak, már tanár nem jó példa, mert tanárból is hiány van, de mondjuk a közigazgatásba dolgozott 15 évet, de egy sokkal hatékonyabb digitalizált közigazgatás felszabadítja mondjuk a 20-25%-át a munkaerőnek, lehet, hogy az az egyetlen pénzkeres lehetőség, hogy hogy kvázi szakmát, modellt kell váltani.
[00:33:57]Ezt nagyon nehéz magánemberként elfogadni, de picit társadalom mérnökösködve felülről nézve nem nagyon lesz más irány, mint ahogy nagyon radikálisan kell elmozdulni emberek tömegeinek.
[00:34:09]És szerintem még egy nagyon fontos dolog, hogy ezt nem állami kérdés, nem vállati kérdés és nem egyéni kérdés, hanem ennek a hármasnak az együttműködésével lehet.
[00:34:19]Tehát el kell magyarázni az embereknek, hogy miben vagyunk és miben leszünk.
[00:34:24]A vállalatvezetőknek nem ki kell lépni abból a modellből, hogy majd mindent az EU-s pénzek meg felülről megmondják, hogy hogy mit kell tenni, hanem hanem saját érdekükben kell igenis figyelni a munkaerőre, visszaforgatni tudásba és folyamatosan megújulni.
[00:34:40]Az államnak meg olyan ösztönzőket kell adni, meg olyan üzeneteket kell küldeni, hogy egy picit mindenki felelős a saját sorsáért.
[00:34:47]Ugye ez pé ilyen kádári örökség, hogy mi mindig mindent megoldunk helyetted.
[00:34:50]Ez ezt nem lehet egy-két év alatt megváltoztatni az emberek gondolkodását ebbe az irányba, de nagyon-nagyon fontos lenne, hogy ellépjünk az önálló felelősség gondolkodásának az irányába.
[00:35:03]Köszönöm, hogy itt voltak és megosztották velünk a gondolataikat.
[00:35:04]Ez volt az adásunk Magyarország gazdaságának a jövőjéről.
[00:35:07]Hogyha tetszett, akkor lájkolj, iratkozz fel és hagyj egy algoritmus támogató kommentet a videó alatt.
[00:35:14]Van Facebookunk, Instagramunk és Tiktokunk, ott is feliratkozhatsz.
[00:35:17]Hogyha pedig anyagilag is szeretnéd támogatni szerkesztőségünket, mindent megtalálsz a leírásban.
[00:35:24]Ctrol.hu, Eljött az ideje.