Évi 200 milliárd forint a tét | Az első nyilvános vita a koncessziós rendszerről
- A Mohu 35 éves koncesszió keretében kapta meg a kommunális és intézményi hulladékkezelést, megszüntetve a szabad versenypiacot, a cégek kizárólag alvállalkozóként dolgozhatnak neki.
- A hulladék tulajdonjoga a keletkezés pillanatától a Mohué, így a hulladékbirtokosok érdekeltsége megszűnt a minőségi szelektálásban, mert ösztönzőt akkor is kapnak, ha nem megfelelően válogatnak.
„[…] amíg a hulladék tulajdona az az övé volt, addig motivált is volt, hogy ezzel a hulladékkezelést úgy lássa el, hogy utána majd megfelelő árat kapjon a hulladékáért.” – Lávik Mónika
- Az alvállalkozók jellemzően csak 1-2 éves szerződéseket kapnak a 35 évre tervező Mohutól, ami ellehetetleníti a hosszú távú beruházásokat és kiszámíthatatlanságot szül.
- A Mohu éves EPR-díjbevétele 234 milliárd Ft, a teljes bevétel 430 milliárd, miközben a költségek 480 milliárdot tesznek ki, ami 47 milliárdos veszteséget eredményez, szemben a korábbi állami koordináció 15 milliárdos költségével.
- A részletes anyagáramonkénti költségek és bevételek nem nyilvánosak, a Magyar Fémkereskedők Egyesülete perekkel próbálja kikényszeríteni a transzparens elszámolást.
- A betétdíjas visszaváltási rendszer (DRS) másfél év alatt 90% feletti visszaváltási arányt ért el, a fennmaradó 22-33 milliárd Ft betétdíj a Mohunál marad a rendszer fejlesztésére.
- A lerakási arány 50-53%-ról 44-45%-ra csökkent, de vita övezi, hogy a javulásból mennyi köszönhető a DRS-nek és mennyi ténylegesen a koncessziós modellnek.
- A Mohu elismeri a pénzügyi fenntarthatóság javításának szükségességét, nyitott az új kormánnyal való tárgyalásra, de a vállalkozók továbbra is bizonytalanságban vannak a koncesszió hosszú távú hatásait illetően.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés és a koncessziós rendszer alapjai
- A beszélgetés a Kontroll csatornán zajlott, témája a három éve indult hulladékkoncessziós rendszer első nyilvános stúdióvitája.
- A résztvevők: a műsorvezető (Tamás), Lávik Mónika (a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke), és Runták Tivadar (a Mohu Stratégia és Fenntarthatósági Igazgatója).
- A 35 éves koncesszió lényege: a Mohu (a Mol leányvállalata) két fő területet kapott meg:
- Közszolgáltatási résztevékenység: a kommunális hulladékszállítás (házak elől kukák ürítése), ahol korábbi alvállalkozók végzik tovább a munkát, de már Mohu-szerződéssel.
- Intézményi résztevékenység: az ipari hulladékok kezelése, ahol korábban versengő cégek tettek ajánlatokat nagyobb kibocsátóknak; most ezek a cégek kizárólag a Mohu alvállalkozói lehetnek, megszűnt a szabad kereskedelmi tevékenységük.
Az intézményi hulladékpiac átalakulása és annak hatásai
Tulajdonjog és motiváció változása
- Lávik Mónika elmagyarázta: régebben (2011 előtt és az állami koordináció idején 2011–2023 között) a hulladék birtokosa a hulladék tulajdonosa is volt, így érdekelt volt abban, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékért megfelelő árat kapjon.
- A koncesszió indulása óta a hulladék tulajdonjoga a kezdetektől a koncesszornál (Mohu) marad. Az alvállalkozók szolgáltatási díjért végzik a kezelést, de a hulladékbirtokosok elvesztették a motivációjukat a minőségi szelektálásra, mert a Mohutól akkor is kapnak ösztönzőt, ha nem megfelelően válogatnak.
„[...] amíg a hulladék tulajdona az az övé volt, addig motivált is volt, hogy ezzel a hulladékkezelést úgy lássa el, hogy utána majd megfelelő árat kapjon a hulladékáért. Most viszont [...] fizet ugyan a koncesszor ösztönzőt, de azt ösztönzőt akkor is megkapja a kibocsátása után, hogyha nem végez megfelelő hulladékkezelést.” – Lávik Mónika *
- Mónika szerint ez a tulajdonjog-elvétel már a közszolgáltatásnál is minőségromláshoz vezetett, és az intézményi rendszer egyik legsúlyosabb hibája.
Versenypiac megszűnése, alvállalkozói lét
- Korábban egy nagyobb hulladékkibocsátó (pl. áruház, gyár) több ajánlatot kapott, és a legjobbat választhatta. Most a vállalkozók csak a Mohunak dolgozhatnak be, egy zárt rendszerben.
- A műsorvezető szerint a cégek a Mohu „bérmunkásai” lettek. Runták Tivadar ezt nem szereti, de elismeri a kifejezés létjogosultságát; hangsúlyozza, hogy a partnerek kiszámítható bevételhez jutnak, és nem függnek a világpiaci áringadozásoktól.
- Mónika rámutatott: a Mohu 35 évre tervezhet, de az alvállalkozókkal jellemzően csak 1-2 éves szerződéseket köt, ami nem ösztönöz beruházásra. Tivadar egyetértett, és ígéretet tett hosszabb távú szerződésekre.
„A koncesszor 35 évre kapta a koncessziót, és ő 35 évre tud előre tervezni. Még a koncesszor kettő éves szerződéseket köt, ami nem nagyon segíti a beruházási kedvet és a kiszámíthatóságot sem.” – Lávik Mónika *
Az intézményi szegmens aránya és a kritikák tartóssága
- Tivadar pontosított: a teljes ~4,2 millió tonnás hulladékmennyiségből az intézményi terület csak kb. 20–25%-ot tesz ki (3,2–3,4 millió tonna a közszolgáltatás).
- Mónika szerint a kritika továbbra is erős az alvállalkozók körében, különösen a hamarosan lejáró szerződések miatti bizonytalanság és a szabad piaci döntéshozatal hiánya miatt.
- A fémkereskedők egy része nem is írt alá Mohu-szerződést, mert az építési-bontási hulladék végül nem lett a koncesszió része, de a bizonytalanság sok kisebb céget ellehetetlenített.
A pénzügyi modell és a hiányzó milliárdok kérdése
Az EPR-díjak és bevételek
- A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) a gyártók fizetnek díjat a Mohunak, hogy fedezzék termékeik hulladékká válás utáni kezelését. 2025-ben ez az összeg 234 milliárd Ft volt.
- Ezt egészíti ki a lakossági rezsicsökkentett díjból származó ~100 milliárd, a DRS-bevétel (visszaváltási rendszer) ~30 milliárd, és a haszonanyag-értékesítés ~70 milliárd Ft, összesen kb. 430 milliárd Ft bevétel mellett a Mohu költségei ~480 milliárd Ft-ot tettek ki, így a beszámoló szerint 47 milliárd Ft veszteség keletkezett.
- A műsorvezető kiemelte: míg az állam korábban kb. 90 milliárd Ft termékdíjbevételből összesen 15 milliárd Ft-ot költött az intézményi hulladék koordinálására, a Mohu most 234 milliárdot szed be évente, mégis 47 milliárdos veszteséget termel. Ez „200 milliárdos lyuk” a rendszerben.
Részletes költségstruktúra
Runták Tivadar tételesen felsorolta a főbb költségeket:
- Alvállalkozóknak gyűjtésre, ürítésre fizetett díjak: ~180 milliárd Ft
- Előkezelés (válogatás, bálázás): ~120 milliárd Ft
- Lerakási díjak: ~50 milliárd Ft
- Hulladékégetőben történő energetikai hasznosítás: ~15 milliárd Ft
- DRS üzemeltetése: ~20 milliárd Ft
- Hulladékszállítás (távolsági): ~35 milliárd Ft
- Kompenzáció/ösztönző a hulladékbirtokosoknak: ~20 milliárd Ft
- Értékcsökkenés (eddigi 80+ milliárd Ft beruházás) és egyéb tételek.
Transzparencia és a számok kétségei
- Mónika és a műsorvezető is hangsúlyozták, hogy ezek a számok a nyilvános beszámolókból nem derülnek ki egyértelműen. A Mohu éves jelentései csak aggregált sorokat tartalmaznak, anyagáramonkénti bontás (mennyi papír, műanyag, kezelési költség) nem nyilvános.
- A szakma korábban részletes országos gyűjtési és hasznosítási tervekből dolgozhatott, ezek megszűntek. Jelenleg a 2025-ös adatok csak 2027 július 31-ig lesznek kötelezően elérhetők a kormányzati jelentéstétel miatt.
- Lávik Mónika szerint a Magyar Fémkereskedők Egyesülete több pert indított a Mohu jelentéseinek kiperlésére. A 2023-as bírósági úton kiadott adatokból már láttak bizonyos tevékenységekre kifizetett összegeket, de korántsem elég részletesen.
„Én például, ha én lennék a koncesszor, akkor én transzparensen bemutatnám azt, hogy milyen tevékenységet végzek. Főleg úgy, hogyha négyszer-ötször annyi pénzt kapnék erre a tevékenységre, amit korábban az állam finanszírozott [...] ha én tízszer annyit fizetek egy papírhulladék után, akkor annak láthassam, hogy most sokkal jobbak lettek a visszagyűjtési meg a hasznosítási célszámok.” – Lávik Mónika *
A „hungarikum” – előre adott EPR-díj
- A műsorvezető rámutatott: a nemzetközi gyakorlatban a gyártók által befizetett EPR-díjakat egy állami vagy civil platform kezeli, és utólag fizetik ki a begyűjtési teljesítmény arányában. Magyarországon azonban a díj közvetlenül, előre a Mohuhoz kerül, függetlenül attól, hogy mennyit gyűjt be. Ez profitorientált magáncégként csökkenti az ösztönzést a minél nagyobb arányú begyűjtésre. Tivadar szerint ez tévedés, mert a Mohu szerződéses célja a lerakási arány csökkentése és a hasznosítás növelése, és a környezeti szempontok nem szorulhatnak a profit mögé.
A visszaváltási rendszer (DRS)
Működés és sikerek
- A betétdíjas visszaváltási rendszer 2024. január 1-jén indult, élesben július 1-től. Az italcsomagolások (PET, alumínium, üveg) visszaváltási aránya másfél év alatt meghaladta a 90%-ot, ami Tivadar szerint világviszonylatban is kiemelkedő.
- A visszaváltott PET-palackok 70–80%-ából palack lesz újra; alumínium és üveg esetén szinte 100% körforgásban marad. Korábban a vegyes vagy sárga kukás gyűjtésből a palackok jellemzően élelmiszeripari minősítést vesztettek, vagy illegálisan a környezetbe kerültek. A Tiszán végzett pETkupa idei eredményei alapján a vissza nem váltott PET-palackok mennyisége drasztikusan csökkent az illegális hulladékban.
A vissza nem vitt palackok bevétele
- A vissza nem váltott palackok 50 Ft-os betétdíja a Mohunál marad, és a rendszer fejlesztésére, automaták vásárlására, karbantartására kell fordítani.
- 2024-ben ez az összeg 33 milliárd Ft volt, 2025-ben 22 milliárd Ft (a visszaváltási arány növekedésével csökken). A műsorvezető és Mónika is úgy látják, hogy ez az automatákba történt kezdeti beruházást (kb. 40–50 milliárd Ft) néhány év alatt megtéríti, és a rendszer összességében jó üzlet a Mohunak, mivel a fogyasztók lényegében „szorgos hangyaként” segítenek az 50 Ft-okért.
EPR-díj kétszeres terhelése?
- Mónika megemlítette: a gyártók a palackok után fizetnek EPR-díjat is (Mohuhoz) és csatlakozási díjat is a DRS-hez, miközben a visszaváltási rendszer működését részben a fogyasztók is finanszírozzák a vissza nem vitt palackok díjával. Szerinte a Mohu számára ez „még mindig egy jó üzletnek tűnik.”
Környezeti teljesítmény és a célszámok kérdése
- Tivadar elmondta: a koncesszió előtt Magyarországon a települési szilárd hulladék 50–53%-át lerakóba tették, és kb. 30%-át hasznosították újra. Az EU előírás 2035-re max. 10% lerakás, 65% újrafeldolgozás.
- A Mohu első 2,5 évében a lerakási arány 44–45%-ra csökkent, az újrafeldolgozási arány pedig közel 40%-ra nőtt. Ez még kevés, de jó irány – hangsúlyozta.
- Lávik Mónika vitatta, hogy ebből a javulásból mennyi köszönhető a DRS-nek, és mennyi az egyéb fejlesztéseknek. Konkrétan kérdezte, hogy a DRS bevezetése mennyit javított a műanyagcsomagolási hulladék visszagyűjtési arányán, mivel 2025-re 50%-os uniós célszámnak kell teljesülnie. Tivadar konkrét számot nem mondott; utalt rá, hogy az elkülönített gyűjtés aránya évente 2–5%-kal javul, és ebben a szemléletformálás még fontosabb, mint a technikai fejlesztések.
- Mónika emlékeztetett: a 2023-as év (a koncesszió első féléve) a korábbi állami koordináció leggyengébb éveinél is rosszabb teljesítményt hozott, amit ő kezdeti nehézségként könyvel el.
Hatékonyság vagy visszaélés? – A 200 milliárdos dilemma
- A műsorvezető összegezte a pénzügyi ellentmondást: a Mohu 430 milliárdos bevételből csinál 47 milliárd veszteséget, miközben a feladatot korábban az állam 15 milliárdból ellátta, és a vállalkozók (Mónika cégei) abból még profitáltak is. Ezért vagy súlyosan hatékonytalan a Mohu, vagy a „431 milliárdos igénybe vett szolgáltatás” mögött visszaélések állnak. Tivadar válasza: Magyarország hulladékgazdálkodása korábban sem volt hatékony („Európa utolsó negyede”), a rendszer javítására kaptak megbízást. Hangsúlyozta, hogy az alvállalkozók a megállapodott díjakat biztonsággal megkapják, és ez sokuk megélhetését biztosítja.
- A műsorvezető egy papír-példával támasztotta alá a kételyt: a papír csomagolási hulladék után 173 Ft/kg EPR-díjat szed a Mohu, miközben az alvállalkozóknak állítólag 70–100 Ft/kg-ot fizet gyűjtésért, válogatásért. A különbözet sorsa nem egyértelmű.
A közszolgáltatás vesztesége és a keresztfinanszírozás gyanúja
- A közszolgáltatási (lakossági) résztevékenység bevétele ~100 milliárd, költsége ~170 milliárd Ft, így ott 70 milliárd a veszteség. Lávik Mónika kérdése: ebből mennyit költenek a szelektív gyűjtésre, és mennyit a kommunális hulladék kezelésére? A jogszabály szerint EPR-díjból csak a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok kezelését lehet finanszírozni.
- Tivadar nem válaszolt egyértelműen, hanem a szabályok betartását hangsúlyozta. A műsorvezető szerint ez is mutatja a transzparencia hiányát: nem lehet pontosan követni, melyik bevételből mit fedeznek.
Jövő: szükséges reformok és az új kormány
- Arra a kérdésre, hogy a Mohu bánja-e a koncessziót és milyen változások várhatók, Tivadar azt válaszolta: „Nem is bánjuk, de nem is vagyunk elégedettek.” Ez egy hosszú út, ahol a célszámok teljesítése mellett a pénzügyi fenntarthatóságot is biztosítani kell minden szereplő számára. A Mohu nyitott az új kormánnyal való tárgyalásra a szükséges javításokról, beleértve a tarifarendszer átalakítását is.
- A szükséges források megteremtése (pl. díjemelés) nem a Mohu hatásköre, de javaslatokat tehetnek. Lávik Mónika hozzátette, hogy a fémkereskedők számára a koncesszió továbbra is bizonytalanságot szül; a márciustól bevezetett ösztönző-csökkentést üdvözölték, mert az visszaterelte a hulladékot a piacukra. Ő személy szerint „bármikor” inkább lenne koncesszió előtti cégvezető.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átiratban többször előfordul a „IPR” / „IPRD” kifejezés, de a kontextusból egyértelműen az „EPR” (Extended Producer Responsibility – kiterjesztett gyártói felelősség) díjrendszerről van szó. Az automatikus beszédfelismerő rendszeresen torzította ezt a mozaikszót.
- „az első kérdés az, hogy a mikor fogjuk majd megtudni azt, hogy a koncesszió elérte-e a valódi célját” – a mondat eleje az átiratban hibás toldalékokkal szerepel, de a javított változat jól illeszkedik a gondolatmenetbe.
- „Ez jellenzően egy olyan 13 és 15 milliárd Ft volt.” – az ASR hibásan írta a „jellemzően” szót, de az értelem helyreállítható.
- „a koncesszor 235 évre kapta a koncessziót” – nyilvánvaló elírás, a javítás 35 évre történt.
- Az „Orbán kormány” és „Orbán Viktor” nevet a javítás során a helyes alakra cseréltük, a kontextus szerint az előző kormányra utalva.
- „Sávik Pónika” a videó végén elhangzó nevet a műsorban használt „Lávik Mónika” formára javítottuk, mivel a bemutatáskor és a beszélgetés alatt ez utóbbi hangzott el.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Nem tudom, hogy mit értetek el, mivel nem publikáljátok a számainkat minden esetben évről évre és fél évente is a minisztériumnak átadjuk.
[00:00:09]Visszanem vitt palackok 15 milliárdjával szemben, ami csak a 2025-es évben keletkezett nálatok bevételként.
[00:00:16]Környezeti szempontok azok nem rangsorolódhatnak semmilyen esetben a profit célok mögé.
[00:00:24]Egy monopolhelyzetben lévő céal vállalkozójanak lenni.
[00:00:26]Én piacaságban nem gondolom, hogy jó dolog.
[00:00:30]Sziasztok!
[00:00:30]Szinte napra pontosan, három évvel ezelőtt indult el a hulladékonziós rendszer Magyarországon, miután a Molnak a lányvállalata egy nyílt állami pályázaton elnyerte ezt a feladatkört.
[00:00:40]A meghívott vendégeink a mai naplávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők szakmai egyesének az elnöke.
[00:00:50]Szia!
[00:00:51]Szia!
[00:00:52]És Runták Tivadar, a Mohú Stratégia és fenntarthatósági igazgatója.
[00:00:55]Szervusz!
[00:00:57]Szervusz!
[00:00:58]Mi konferenciákról már régóta ismerjük egymást, ezért tegeződni fogunk a beszélgetés során.
[00:01:04]A 35 éves koncessziónak az a lényege, hogy két legfontosabb területet kapott meg a Mohu.
[00:01:09]Az egyik a közszolgáltatási résztevékenység, ez a kommunális személytszállítás, vagyis tulajdonképpen az a tevékenység, amikor a házak elől elviszik a kukákat és elszárítják.
[00:01:18]E területen sok minden nem változott, hiszen nagyjából ugye azok a cégek szállítják el a szemetet, ürítik a kukákat, akik eddig csupán a tevékenységüket már nem feltétlenül önkormányzati és állami tulajdonban lévő állatok végzik, hanem a Mohuval szerződött partnerek.
[00:01:36]De majd Ivadar erről még mond pár szót.
[00:01:38]Ahol nagyobb változás történt, ez az úgynevezett intézményi szegmens.
[00:01:43]Itt az ipari hulladékokra kell gondolni, ahol korábban versengő vállalkozások tettek ajánlatokat.
[00:01:51]Például egy nagyobb hulladékkibocsátó lehet egy áruház vagy egy gyár, ahol rengeteg hulladék képződik, fémpapír, műanyag és arra különböző ajánlatokat tettek a cégek, és aki legjobb ajánlatot adta, az elvitte, hasznosította és eladta ezt a hulladékot.
[00:02:08]Itt azért nagyobb a változás, mert ezek a cégek mostantól csak a Mohunak az alvállalkozói lehetnek, tehát a szabad kereskedelmi tevékenységük megszűnt.
[00:02:16]Egyébként Mónika ezeket a cégeket képviseli, úgyhogy azt is tudom mondani, hogy először, ha jól tudom, először három év alatt kialakulhat most egy ilyen nyílt vita egy TV stúdióban.
[00:02:26]Erre még nem volt példa, ugye, csak ilyen szakmai eseményeken.
[00:02:31]Hát kizáról a konferenciákon, de ott sem igazán vita formájában, hanem előadások formájában.
[00:02:37]vagy viszont válaszok kérdések esetén.
[00:02:40]Akkor az egy különleges alkalom, abban egyetérthetünk.
[00:02:43]Igen.
[00:02:44]Mónika, mi az, ami nálatok változott ebben az intézményi résztevékenységben három évvel ezelőtt?
[00:02:50]Szerintem, hogyha egy kis történelmi kitekintést szeretnénk, akkor azt kell először is megfogalmazni, hogy ez az intézményi résztevékenység, ez az ipari kereskedelmi hulladékoknak a kezelését jelentette.
[00:03:01]Ez a múltban volt a 2011 előtti időszak, amikor magánkoordináló rendszerek végeztek.
[00:03:08]akkor is már tevységet és utána 2011 után állami koordinációba került a csomagolási hulladékoknak jellemzően a koordinációja begyűjtés hasznosítás terén de a nagyon nagy különbség a mostani helyzethez és a múlthoz képest az volt a hulladékbirtokos is a hulladék tulajdónogával rendelkezett és az a hulladékkezelő aki ezt a hulladékkezelést végezte megtarthatta a hulladék tulajdonjogát a koncesszió indulása után viszont az teljesen megváltozott mert ahogy említetted a koncesszor alvállalkozói lehettek ezek a hulladékkezelők, akik egy szolgáltatási díj fejében hulladékkezelésű tevékenységet végeznek, de a hulladék tulajdonga a kezdetektől a hasznosításig a koncesszor birtakában marad, és ez véleményem szerint ez nem segített a helyzeten, és nem a minőség irányába tolta a hulladékkezelést.
[00:03:59]Tehát hogy példán akarjuk szemléltetni, [torokköszörülés] van mondjuk egy olyan hulladékbirtokos, akinek papír halmozódik föl.
[00:04:06]Mondjuk egy ilyen példát esetleg?
[00:04:09]Hát a hulladék birtokosnak kötelessége szelektíven hulladékgyűjtést végezni, de amíg a hulladék tulajdonga az az övé volt, addig motivált is volt, hogy ezzel a hulladékkezelést úgy lássa el, hogy utána majd megfelelő árat kapjon a hulladékáért.
[00:04:22]Most viszont füz figyel fizet ugyan a koncesszor ösztönzőt, de azt ösztönzőt akkor is megkapja.
[00:04:29]a kibocsátása után, hogyha nem végez megfelelő hulladékkezelést.
[00:04:34]Egyrészt én már láttam ezt a motivációvesztést a mikor a nemzeti kukaing hatályba lépett Magyarországon és először a közszolgáltatói rendszerbe vették el a hulladéknak a birtokjogát, ott is egy minőségromláshoz vezetett.
[00:04:45]Én úgy gondolom, hogy a a koncessziónak az intézmény részt tevékenységben többek között ez volt az egyik leghibásabb döntés döntése.
[00:04:55]Még az, ami fontos szerintem, hogy ugye a amikor állami koordináció volt a termédíjas rendszerben, akkor a termédíjbevételnek, ami jellemzően egy 85-90 milliárd Ft volt, csak egy részét fordította az állam a csomagolási hulladékok koordinálására, a gyűjtésre és hasznosításra.
[00:05:15]Ez jellenzően egy olyan 13 és 15 milliárd Ft volt.
[00:05:17]Most ugye ezek a támogatási rendszerek teljesen megszűntek, mert a teljes EPR bevétel a koncesszornál jelenik meg, és ő ennek a koordinátora.
[00:05:29]Tehát korábban úgy nézett ki, hogyha volt valakinél egy [torokköszörülés] nagyobb papírmennyiség, mondjuk volt egy cég, aki évente nem tudom, 5 tna papírt kibocsátott, akkor ő ezeket a vállalkozókat megtendereztette, és aki legjobb ajánlatot adta, valaki mondott 20 Ft-ot per kiló, valaki 25 Ft-ot, akkor leszerződött azzal, aki elvitte tőle 25 Ft-ért ezt a papírt.
[00:05:49]Ezek a vállalkozók most, akiket te képviselsz, ugye ezek most megszűntek, tehát nem tehetnek ajánlatokat, hanem csak a Mohó nak van egy táblázata, ami szerint ő eladhatja, és majd ezek a vállalkozók, mint a Mohunak az alvállalkozó, jönnek és elviszik a papírt.
[00:06:05]Így van.
[00:06:05]Ez nagyon sok érdek konfliktus szült az elmúlt három évben.
[00:06:07]Hogy áll most a helyzet?
[00:06:10]Megnyugodott a piac, illetve ezek a vállalkozások?
[00:06:14]Ugye születtek megállapodások.
[00:06:19]Különösen az indulásnál volt egy sor értetlenkedés, és ki kellett alakulnia a rendszernek.
[00:06:25]A az, amiről Mónika most beszélt, ez valóban egy igen jelentős változás és egy strukturál strukturális változás a a az egész rendszerben.
[00:06:39]Ami egyrészt különválasztandó, hogy vannak ugye azok az anyagáramok, azok a hulladékok, amik értékkel bírnak.
[00:06:48]Tehát hogyha szépen külön gyűjtik a hulladék tulajdonosai, akiknél megképződik, akkor ezért pénzt kaphatnak.
[00:06:57]Korábban eladták és és akkor így egy árbevételük volt, most pedig ösztönző vagy kompenzáció formájában.
[00:07:05]egyébként árszabályozott környezetben dolgozunk, tehát ugye ezek is hatóságilag megállapított vagy ellenőrzött díjak, amiket alkalmazhatunk, ezt kapják, és valóban a velünk szerződött alvállalkozók, azok, akik odamennek és elhozzák ezeket a hulladékokat, mi gondoskodunk arról, hogy megfelelő módon előkezelésre kerüljenek.
[00:07:27]Ez alapvetően válogatást, tisztítást, aprítást, csomagolást jelent, és utána hasznosításra vagy ártalmatlanításra, átadásra kerülnek.
[00:07:36]Van egy sor olyan anyagáram is, ami nem bír értékkel.
[00:07:39]Tehát a legegyszerűbb példa gumiabroncs, amelyiktől általában mindenki igyekszik megszabadulni.
[00:07:47]Korábban sem kaptak pénzt ugye azok a a termelők, akiknél gumiabroncs hulladék keletkezett.
[00:07:54]Ö nekünk az is feladatunk, hogy ezeket a a hulladékokat is begyűjtsük, és megfelelő módon gondoskodjunk a a kezelésükről, ahol lehet újrahasznosításukról, fel újrafeldolgozásról, illetve ártalmatlanításról.
[00:08:12]Illetve van egy sor olyan anyagáram, amelyik vagy hulladéktípus, amelyik összetett.
[00:08:18]Tehát gondoljunk például egy használt gépjárműre vagy hűtőszekrényekre.
[00:08:25]amelyeknek vannak olyan részei, amik értékkel bírnak, hogyha szétszereli valaki, szétfűrészeli, és vannak olyan részei, amik nem.
[00:08:35]A korábbi gyakorlatban előfordulhatott az, hogy tisztességes vállalkozók elhozták ezeket a a hulladékokat, megvásárolták, vagy átvették, megfelelően szétszerelték, ártalmatlanításra vagy kezelésre átadták.
[00:08:50]Előfordulhatott az is, hogy nem megfelelően jártak el.
[00:08:54]Ami értékkel bírt, azt értéké tették, ami nem, azt pedig ilyen vagy olyan formában eltüntették.
[00:09:04]Mondjuk így.
[00:09:04]Most a Mohunak, mint koncesszornak feladata az, hogy a teljes hulladékláncról gondolkozzon, gondoskodjon.
[00:09:12]Elnézést.
[00:09:15]Tehát nekünk biztosítanunk kell azt, hogy hogy egészében vesszük át ezeket a keletkezett hulladékokat, és gondoskodunk mindenről, arról is, ami értékkel bér, arról is, ami nem.
[00:09:29]Gépjárműveknél egyébként hát itt közel duplájára nőtt ugye a begyűjtött használt autóknak a száma a koncesszor koncesszió indulása előtti időszakhoz.
[00:09:41]És mi úgy látjuk, hogy még mindig messze vagyunk attól, mint amit a a gépjárműpark alapján el kellene érnünk összehasonlítva más országokkal, de az a körülbelül 20000 jármű, amit begyűjtöttünk, több 20000-rel több, mint az induláskor volt.
[00:09:59]Ez már egészen biztos, hogy jó helyre kerül, és nem csak az, ami hasznosítható, hanem az is, ami értékkel nem bír.
[00:10:06]azért kérdeztem, hogy az a vállalkozók milyen hangulatban vannak, mert az egész koncessziós rendszernek erről kevesebbet beszélünk.
[00:10:13]Ugye mindenki azt gondolja, hogy van ez a kommunális szállításunk, háztartlások alta elviszik a kukát, de a legnagyobb piac az az a eddig még láthatatlan volt.
[00:10:23]Tehát, hogy itt tényleg ilyen magánvállalkozások, egy versenykőpiac volt, amit lényegében az állam államosított a koncessziós rendszerrel és átadta a jogot a Mohunak, és ezek a cégek a Mohu bérmunkásai lettek.
[00:10:34]Ugye ez a csúnya kifejezés hangzott el az egyik hulladékos konferencián, hogy hogy ők ugye most már csak a Mohónak dolgozhatnak be.
[00:10:43]Ez megoldódott itt ez a ez a probléma, vagy még vannak azért kritikus hangok?
[00:10:50]Gyakorlatilag a kezdetektől fogva voltak ugye tárgyalások és a tárgyalások során mindig van aki aki elégedett, van aki kevésbé elégedett azzal, amit amit elér.
[00:11:01]Azt mondom, hogy most működik a a rendszer, vannak kritikus hangok természetesen.
[00:11:05]Azt azért érdemes pontosítani, hogy hogy ez a bizonyos intézményi terület, ez a kisebbig hányada.
[00:11:12]Tehát azért a koncesszió körülbelül 44-4,2 millió tonnás hulladék mennyiségéből körülbelül 3,2 millió tonna, 3,4, ami a közszolgáltatási lakosság a vonatkozik és és csak körülbelül egy ilyen 20-2%-a az, ami az intézményé.
[00:11:31]Ez a csak, ez viszont rendkívül fontos, hiszen valóban itt korábban is volt már egy működő rendszer, aminek az át átalakítására kaptunk mi megbízást.
[00:11:47]Vállalkozóink közül, alvállalkozóink közül, és én nagyon nem szeretem a bérmunkás kifejezést azzal együtt, hogy annak is lehet, hogy megvan valahol a a maga helye, de alvállalkozó partnereink közül vannak, akik akik elégedettek.
[00:12:04]Vannak, akik szeretnének jobbat ö elérni, mint ö mint mint a mi a jelenlegi megállapodásuk eredménye.
[00:12:09]És itt folyamatosan születnek újabb és újabb tárgyalások.
[00:12:14]Az viszont biztos, hogy azok az alvállalkozó partnereink, akik elvégzik a az elvállalt feladatot, minden esetben számíthatnak arra, hogy megkapják az elvégzett tevékenységüknek a a az ellenértékét.
[00:12:34]ami azért a a múltban nem mindig volt ennyire egyértelmű.
[00:12:37]Ráadásul azoknál a hulladékáramoknál, amik értékkel bírnak, ott is azért ugye egy piaci mozgásnak ki van téve mindig az, aki a tulajdonosa ezeknek a hulladékoknak.
[00:12:49]Az elmúlt év az nem nagyon kedvezett például a műanyag vagy a papír hulladékok tulajdonosainak.
[00:12:53]Elég nagy mozgások voltak az árakban.
[00:12:57]ö alvállalkozó partnereink, attól függetlenül, hogy mennyiért lehetett egyébként a piacon értékesíteni ezeket a a az anyagokat, megkapták azt a szolgáltatási díjat, amiben megállapodtunk velük.
[00:13:15]Tehát a MH MU szempontjából az a két pozitívum akkor, hogy kiszámítható, hiszen folyamatosan jön a megrendelés, kiszámítható az árazás, és nincs annyira kitéve a piaci mozgásoknak, hogy a virágpiaci ár most fönn van vagy lent van.
[00:13:31]Én szeret én szeretnék erre reagálni mindenféleképpen.
[00:13:34]Én úgy gondolom, hogy az alvállalkozóknak a kritikája mindig abban valósul, vagy abban szokott megnyilvánulni, hogy a koncesszor 35 évre kapta a koncessziót, és ő 35 évre tud előre tervezni.
[00:13:43]Még a koncesszor kettő éves szerződéseket köt, ami nem nagyon segíti a beruházási kedvet és a kiszámíthatóságot sem.
[00:13:50]az, hogy a hulladékvilágpiaci ára hogyan mozog, ezzel egyetértek, és azzal is egyetértek, hogy minden alvállalkozótokat, hogyha tisztességesen végzel a munkát, kifizetitek.
[00:14:01]Viszont azért azt tegyük tisztában, hogy a állami koordináció idején, amíg nem volt koncesszió, addig a 90 milliárd Ftból az államnak összesen 15 milliárd Ftba került az intézményi részttevékenységnek a finanszírozása.
[00:14:13]És most ti az 2025-ös évben már 234 milliárd Ftíat szedtetek be, és visszatérve a roncsautókra, igen, vannak olyan hulladékok megkeletkezett hulladékok, amik nem járnak értékkel, nem bírnak értékkel, de a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer pont erről szól, hogy úgy kell kialakítani az IPAD-t, hogy ezeket lefedje.
[00:14:32]És azért a magyarországi rendszer szerintem nem minden anyagárban van úgy meghatározva, mert azért például a papírhulladékán szerintem a mostani alkalmazott az nem biztos, hogy indokolt, de ezt biztos a gyártók már többször elmondták számotokra is.
[00:14:49]Szóval én azt gondolom, hogy a a kritika azért az még mindig elég erősen jelen van az alvállalkozóitok körében.
[00:14:54]Főleg úgy, hogy azt gondolom, hogy a mindenkinek lassan lejáró szerződései vannak majd a jövőre nézve, és ugye újra kezdődnek azok a parázsviták cégek életében, hogy ki milyen megállapodást tud majd jövőre nézvek kötni.
[00:15:10]De a tekintetben [torokköszörülés] mindjárt rá házra, tehát a tekintetben, hogy korábban ugye az egy versenyő piac volt, tehát a által képviselt cégek visszasírják a koncessziet, jobban éltek, mint most, hogy a a mohú a egy monopolhelyzetben lévő cég vállalkozójanak lenni.
[00:15:27]Én piacdaságban nem gondolom, hogy jó dolog.
[00:15:30]Én azt gondolom, hogy ha valaki vállalkozó, akkor hogyha szabadon tervezhet és szabadon hozhat döntéseket, az egy sokkal jobb helyzet, mintogyha be kell illeszkedni egy egy zárt rendszerbe.
[00:15:40]Itt azért azt el kell fogadni, hogyha ha valaki koncessziós hulladékkezelést végez, és bármilyen okfolytán nem tud megállapodni a koncesszorral, akkor ezt a tevékenységet kénytelen abbahagyni.
[00:15:52]Tehát csak akkor dolgozhat ebbe a szakmába 2034 évbe, ahol dolgozik, hogyha a móval válkozó jön kizáró, ha meg tud állapodni a Így van.
[00:15:59]a a koncessorral és a hulladékkezelés azért azért nem egy olyan egyszerű tevékenység.
[00:16:04]Most bocsánat, hogy példáulni fogok, hogy mint mondjuk egy olajkereskedelem, mert itt azért sokkal több változótényező van, és én azt gondolom, hogy a a piaconmal működő szereplők biztos, hogy sokkal jobban szeretnének szabad piaci körülmények között vállalkozni.
[00:16:22]Tehát a cégeitek ki vannak szolgáltatva Mohónak Tivad.
[00:16:30]Abban teljesen egyetértünk, Mónika, hogy a az egy vagy két évre kötött szerződések azok nem teszik lehetővé a hosszútávú tervezést és fejlesztéseket.
[00:16:42]Úgyhogy ebben mindenképpen szeretnénk mi is előrelépni, és a következő időszakban a tárgyalások már erről is fognak szólni.
[00:16:49]A koncepció indulásakor egy viszonylag friss jogszabályi környezetben, ami ráadásul mozgott is előre.
[00:17:00]A az első időszakra ugye két évre kötöttük a szerződéseket, a megállapodásokat.
[00:17:04]Ebben volt egy egy előrelépés most a a az elmúlt évben, de mi úgy készülünk, hogy azok a partnerek, akikkel megismertük egymást, együtt tudunk dolgozni és megfelelő módon, tehát kölcsönös megelégedésre végzik a munkájukat, velük hosszabb távú szerződéseket is szeretnénk kötni, megállapodásokat, hiszen ez, hogyha belegondoltok, nemcsak az adott alvállalkozó partnernek előnyös, hanem a megbízónak is, hogyha van egy olyan stabil háttér, amit amit maga mögött tudhat.
[00:17:42]említetted az EPR díjak nagyságát is, illetve magát a ugye ez a kiterjesztett gyártói felelősségi díjról beszélünk, aminek az a lényege, hogy a gyártók azok kötelesek gondoskodni arról, hogy az általók piacra dobott termékek a hasznos életút végén egy megfelelő gyűjtésre, tehát mint amikor hulladékká válnak, akkor begyűjtésre és kezeli, utóbb kezelésre vagy előkezelésre elnézést újrafeldolgozásra vagy ártalmatlanításra kerülnek.
[00:18:16]Veszek egy televíziót vagy egy egy képernyőt, akkor a bolt ugye a gyártó be kell fizesse azt a díjat, ami majd hogyha 10-20 év szemét lesz, annak a kezelését szorgalmazza.
[00:18:27]Én pedig vásárlóként kifizettem a vételárba ezt a díjat, ami majd a hulladékkezelés díja lesz előre.
[00:18:33]Így van.
[00:18:33]Így van.
[00:18:33]És ennek a rendszernek, ennek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek a a működtetője is a a Mohu, mint koncesszor.
[00:18:41]Tehát ahogy Mónika is mondta, valóban ez az összeg, amit a gyártók befizetnek, ez hozzánk folyik be, és ebből kell, hogy fizessük az alvállalkozóinkat.
[00:18:51]Itt ugye itt körülbelül 230 milliárd Ftról beszélünk évente, amelyet mi tovább adunk tulajdonképpen azoknak az alvállalkozóknak, akik a gyűjtést, szállítást, válogatást intézik, illetve azokból a a hulladékokból, amiket nem lehet hasznosítani, azokat ártalmatlanításra kell, hogy vigyük.
[00:19:18]Tehát ebből a díjból kell, hogy fedezzük adott esetben a a lerakásnak a a díját is.
[00:19:24]Korábban valóban a csomagoló anyaggyártója fizetett termékdíjat, most a az EPR rendszerben viszont a csomagoló fizeti.
[00:19:37]Tehát az, aki valójában felhasználja ezt a a csomagolóanagot, egyszerű, hogyha egyszerű példa ugye üdítőitalok esetében az üdítőital piacra dobója kell, hogy fizesse ezt a díjat, nem az, aki a palackot vagy zacskót gyártja.
[00:19:59]Tehát a párizsis példánál nem a hulladék, nem a csomagológyártó, hanem a kulem a párió becsom, aki becsomagolja, aki lejtja ezt a tevékenységet.
[00:20:10]Így van.
[00:20:10]És aki első magyarországi forgalmazója 2023 július 1jén elindult az EPR.
[00:20:14]Az LPR-rel, ahogy Timader is említette, évig 230 milliárd Ft, tehát évig 230 milliárd Ftos biztos bevételhez jut a mohú, vagyis van egy 70 milliárdos mínusz, amit úgy hívunk, hogy közszolgáltatás, hulladékszállítás, azt levonjuk a 230-ból, akkor van egy 160 milliárd Ftos plusz bevétel, úgymond.
[00:20:37]Viszont a Mahunák azt látjuk, hogy 47 milliárd Ft mínuszt csinál.
[00:20:41]Mi ennek az oka?
[00:20:45]Egyrészt nehéz összehasonlítani a múlt teljesítményét a mostanival, mert változások és szerencsére javulások vannak.
[00:20:58]Hadd kezdjem ezzel.
[00:20:58]Talán ugye nem biztos, hogy a a nézők tudják azt, hogy Magyarországon a keletkező hulladéknak, települési szilárd hulladéknak a koncesszió indulása előtt több mint a felét azt lerakóba tettük, tehát gyakorlatilag elástuk.
[00:21:21]50 51 néhány szá-a volt.
[00:21:21]Így van.
[00:21:21]Az Európai Unió előírja, hogy ezt az arányt, ezt le kell szorítani 10% alá, 2035, 2030-as évek végére.
[00:21:35]A hulladéknak a körülbelül 30%-a került feldolgozásra, újrafeldolgozásra, ami visszakerülhetett valamilyen formában a körforgásra.
[00:21:45]Ezt az arányt pedig föl kell vinni 65%-ra.
[00:21:52]A 2000 2000-es évek elején, tehát így az első 10 évben a lerakási arány az ilyen 70% körül volt, és akkor 2000es 2010-es évek elején, közepére ez csökkent, mondom ez az 53-54%-ra.
[00:22:13]Ott volt egy egy ilyen javulás, és aztán onnantól kezdve stagnált.
[00:22:16]Tehát egészen 2023-ig, amikor a koncesszió elindult, akkor ez az 50% és a 30% körüli arány volt folyamatosan évről évre kicsit mozdulva.
[00:22:31]Most ott tartunk, hogy ugye drámai változás vagy vagy nagyon-nagyon nagy változást nem értünk el, de így a koncesszió első két és fél évében eljutottunk oda, hogy a lerakási arány az most már ilyen 44-45% körül van.
[00:22:47]Az újrafeldolgozási arány pedig közelíti a 40%-ot.
[00:22:52]Ez [torokköszörülés] még önmagában kevés, tehát sokkal nagyobb változásokra van szükség.
[00:22:56]De az is látszik, hogy hogy azért a befektetett erő és és és források azok azok jó irányba hatnak.
[00:23:05]Na most én hoztam egy pár számot, szintén ugye te is idézted.
[00:23:11]Ugye ezt a 430 milliárd körüli összes bevételünk volt az elmúlt évben egyébként.
[00:23:17]Ugye ezek az adatok publikusak, tehát hozzáférhetőek, amiből körülbelül 230 milliárd volt ez a bizonyos EPR díj.
[00:23:26]Körülbelül 100 milliárd Ft az a lakossági közszolgáltatási díj, ami évről évre befolyik.
[00:23:36]Ez 2011 óta egy befagyasztott rezsicsökkentett díj.
[00:23:40]Tehát a lakosok az elmúlt 15 évben gyakorlatilag ugyan a díjat fizetik, dacá annak, hogy értelemszerűen volt időközben némi költségnövekedés.
[00:23:53]További minty 30 milliárd Ft az, ami az elmúlt évben a visszaváltási rendszer működéséből származott.
[00:24:04]És Mónika is említette ugye azt, hogy hogy a a keletkezett haszonanyaggal, így hívjuk ugye azokat a hulladékokat, amiket aztán értékesíteni lehet, volt egy körülbelül 70 milliárd Ftos árbevételünk.
[00:24:19]Na most ezzel a a az összesen 430 milliárd Fti bevétellel szemben állt egy ennél lényegesen magasabb költség.
[00:24:31]Aminek nagy részét azt ugye pont az alvállalkozóinknak a tevékenységük elvégzett tevékenységükért fizettünk ki.
[00:24:37]180 milliárd Ft körül volt az a tétel, amit a gyűjtési tevékenységért, tehát azért, hogy kimentek, ürítették a kukákat, konténereket satöbbi, satöbbi, ezért fizettünk.
[00:24:51]Egy olyan 120 milliárd Ft volt, amit az előkezelésért alapesetben itt ugye válogatás, bálázás szortírozás van.
[00:25:02]Egy 50 milliárd Ft körül volt az, amit lerakási díjként be kellett, hogy fizessünk, amivel nem tudtunk ugye haszonanyagot termelni, vagy hasznosításra átadni, azt le kellett adni, illetve energetikai hasznosításra is került a hulladék egy része.
[00:25:19]Ez magyarul a palotán működő hulladékhasznosítóba kerül, ahol elégetik, és akkor ott áramot, hőt termelnek vele.
[00:25:31]Ennek a költsége is egy ilyen 15 milliárd körül volt a a tavalyi évben.
[00:25:39][torokköszörülés] mellett mintegy 20 milliárd Ftot kellett a a DRS, tehát a visszaváltási rendszernek az üzemeltetésére fordítani.
[00:25:49]A hulladékszállítás, amit szintén ugye alvállalkozók végeznek, ez körülbelül 35 milliárd Ft-ot tett ki, és volt egy 20 milliárd Ft összesen, amit kompenzációként, ösztönzőként a hulladékbirtokosoknak fizettünk ki.
[00:26:09]azért, hogy szépen elkülönítve rakják le a hulladékokat.
[00:26:16]Ezen felül volt ugye az értékcsökkenés, hiszen 80 milliárd Ft fölött van már az az összeg, amit beruházott a a Mohu a koncesszori tevékenységébe.
[00:26:28]Gondoljunk ugye az italvisszaváltó automatákra, hull textilkonténk kielésére, új járművek beszerzésére satöbbi.
[00:26:39]volt egy pénzügyi ráfordítás, illetve IT fejlesztések, amik kapcsolódtak.
[00:26:46]Tehát összességében kijön az a közel 480 milliárd Ftos költségtömeg, ami szemben állt a 430 milliárdos bevétellel.
[00:26:56]Mindjár mindjárt Mónika megadom a szót.
[00:26:57]Bocsánat, csak szóba került a DRS, még egy dologról nem beszéltünk.
[00:26:59]Ugye 2023 július 1jén elindult a palackvisszaváltási rendszer.
[00:27:04]Ezt úgy hívjuk, hogy DRS.
[00:27:06]És ugye több szám is elhangzott.
[00:27:09]Ö annyit kell tudni, hogy azért, de szerintem ezt Monika is el fogja tudni mondani, hogy Tamo az automatákat lég csak meghitelezte, hiszen a a palaxgyártók fogják ezt fizetni, illetve fizetik minden évben egy szolgáltatási díj, illetve csatlakozási díj jel ö tekintetében.
[00:27:27]Ugye itt a műsorban arra keressük a választ, és abban igazad van Tivadar, hogy nem voltak olyan jók a újrahasznosítási célszámok.
[00:27:31]ugye az Európai Unió felé vállaltuk egy csomó vállalást.
[00:27:36]És most az a kérdés, hogy az volt-e a legjobb, hogy a magyar államodta egy magáncégnek ezt az egész történetet, vagy pedig a régebbit kellett volna megreformálni, de akkor engedem, hogy reagálja az elhangzott számokra.
[00:27:48]Ugy én elfogadom, hogy ilyen költségek merültek fel, de transzparensen a koncesszor erről a költségekről nem számolt be.
[00:27:53]Mint ahogy szerintem az első kérdés az, hogy a mikor fogjuk majd megtudni azt, hogy a koncesszió elérte-e a valódi célját, és jobb javultak-e a hasznosítási célszámokat.
[00:28:04]Ugye azt mindannyian tudjuk, hogy a 2024-es számokat fogjátok majd július 31-éig publikálni.
[00:28:10]Ugye a korábbi rendszerben, az úgy IHT-ban voltak tervezett kibocsátsi adatok, és ahhoz képes volt az állami koordinációban szervezve közbeszerzési eljárások folytán a mű nem csak ami hogy a a termédíjas rendszerbe tartozó hulladékoknak a gyűjtése és hasznosítása, de a számokra visszatérve, mint ahogy említetted, 2012 óta van befogyasztva a rezsicsökkentett szemállítási díj, amikor a koncesszor a koncesszori pályázaton a koncesszió rendszeren elindult, akkor tudta, hogy a resicskentett szemicállítási díjat vállalni kell.
[00:28:45]Szerintem az, hogy 35 évre vállaltátok ennek a mínuszát, az egy dolog.
[00:28:51]Az, hogy azból fel kell finanszírozni a kommunális hulladékkal együtt begyűjtött szelektív hulladékok az PR tartalmát.
[00:29:01]Ezzel is egyetérták, de azért itt látszik, hogy a a matek úgy nekem úgy nem jön össze, ahogy Tamás is említette.
[00:29:07]Hogyha önállóan nézzük csak a részttevékenységeiteket, akkor például nem lehet értelmezni a beszámolótokban, hogy a 71 milliárd a haszonanyagértékesítés az mely résztevékenységekből jött ki.
[00:29:17]Mert hogyha ha csak a a kiterjesztett gyártójű felelősségi részt nézem a 234 milliárdnál most 1,8 milliárd mínuszt állítottatok be, hogyha oda beprszoljuk a haszonanyagértékesítésből származó bevételt, akkor az pluszos.
[00:29:34]Az, hogy a szemétszállítás mínuszos, ezt sajnos én úgy gondolom, hogy ez ez a ti döntésetek volt.
[00:29:42]Ezt tudtátok, hogy ez valószínűleg nem fog javulni, mert mindig csak költségesebb lesz.
[00:29:49]A DRS rendszerre reagálva, hogy igen, beruháztatok elég sok pénzt az automatákban, de az hosszú távon úgy gondolom, hogy megtérül.
[00:29:56]És ugye évről évre most szerintem ez a legnagyobb sikeretek egyébként szembe foglak dicsérni benneteket, mert szerintem erre szüksége volt az országnak, hogy javuljanak a célszámok elégésébeett törekvések, de de ennek a beruházott összege meg fog térülni számotokra, mert ezt a gyártók ki fogják fizetni, ugyanúgy mintogyha a megfelelő hulladékkezelést végeztek a DRs hulladékkal, akkor a haszonanyagban is megtérül egy elég jelentős rész.
[00:30:23]Plusz még ugye a vissza nem vitt palackokak az összegéből is lehet újabb fejlesztéseket eszközölni.
[00:30:31]Hát ugye 24-ben 33 milliárd Ft volt, 25-ben [torokköszörülés] 22 milliárd Ft volt a visszab.
[00:30:36]Én csak cak a feltételezésünk ezt te biztos jobban tudod, hogy mennyi volt a vissza nem vitt parackokból származó benn maradt bevétel.
[00:30:44]Ez évről évre csökkent, tehát ugye h24 január 1jén indult hivatalosan a a visszaváltási rendszer.
[00:30:51]Tehát nekünk akkorra már készett lennünk a a beruházásokkal, a az automaták beállításával.
[00:30:58]A gyártók kaptak még hat hónap határidőt arra, hogy átállítsák a a palackokat.
[00:31:08]És így valójában csak 2024 július 1jén indult a visszaváltási rendszer élesben, mert onnantól kezdve már nem lehetett piacra helyezni nem visszaváltható palackokat.
[00:31:20]A az első 12 hónapban mi úgy számoltunk, hogy nagy siker lesz az, hogyha ilyen 70% körüli visszaváltási arányt érünk el.
[00:31:30]A második 12 hónapra azt gondoltuk, hogy hogy valahol meg kell közelíteni a 80%-ot, és a harmadik negyedik évre terveztük azt, hogy 90%-át a a piacra dobott palackoknak vissza tudjuk gyűjteni.
[00:31:47]Ehhez képest egy sokkal gyorsabb felfutás volt, és köszönöm szépen Mónika, hogy ezt megerősítetted.
[00:31:53]Magyarországon körülbelül 3,3 milliárd palack üvegdoboz kerül forgalomba.
[00:31:58]ilyen italcsomagolás egy évben, és most már ott tartunk, hogy ezt a bizonyos 90%-os határt ezt elértük, tehát sőt meg is haladt a a visszavált a visszaváltott palackoknak a a az aránya.
[00:32:15]Ezek ugye azok a palackok, amik teljes egészében visszakerülhetnek a körforgásba, és palackból, palackdobozból, dobozüvegből üveg keletkezik.
[00:32:25]korábban a visszaváltási rendszer előtt ö hogyha ezek sárga kukába kerültek vagy a fekete kukába, akkor jó esetben is inkább tojástartó, tehát valami szennyezés érte őket, nem kapták meg a az élelmiszeripari minősítést, és az esetek nagy százalékában akkor egy egyfajta ilyen downgradingen mentek keresztül, tehát nem kerülhettek vissza ugyanúgy a körf forgásba, ami pedig nem került egyáltalán kukába, hanem folyópartra, árokpartra, hát azok aztán szennyezték a környezetet.
[00:33:06]A csak egy érdekes adalék, ugye évről évre részt veszünk a Petkupán, ami a Tisza felső vidékének a megtisztítását célozza és Petkupának hívják, de pont az idei évben már azt láttuk, hogy a a Tiszából sajnos még mindig elég nagy mennyiségben visszagyűjtött illegális hulladéknak, csak elenyészülésze lett a PET palack.
[00:33:32]Tehát ez egy, azt mondom, valóban egy egy sikeres akció.
[00:33:34]És igen, ami bent marad úgymond, tehát amit nem váltanak vissza a a lakosok, annak az 50 Ftjai azok ott maradnak, és a rendszernek a fejlesztésére, illetve ugye az újabb berendezések vásárlására kell, hogy forduljon.
[00:33:54]Tehát az a 30 milliárd, tehát az a 30 milliárd, amit mondtam, hogy ebből a DRS rendszerből bevétel származik, az valóban úgy oszlik meg, hogy körülbelül fele az, amit a a a gyártók finanszíroznak, és van egy része, ami pedig a vissza nem váltott palackokból.
[00:34:15]Ez egyébként logikusan egyre csökkenő rész.
[00:34:18]Akkor megkérdezhetem Tivadar, hogy a visszanem vitt palackok 15 milliárdjával szemben, ami csak a 2025-es évben keletkezett nálatok bevételként, mi volt az automatákra fordított ráfordítás?
[00:34:34]Ez valahol ilyen 40-50 milliárd körül van, de ugye ez a az első beszerzést jelent.
[00:34:39]Ez egy jó üzlet, ami ami három év alatt megtérül.
[00:34:44]Abban az esetben, hogyha ebben folyamatosan kell ugye az automatákat szervizelni, fenntartani és és cserélni, akkor nem.
[00:34:53]piac mi hét év alatt szoktunk leírni valamit, de a DRS, a visszaváltási rendszer költségeinek csak egy része az automaták vásárlása.
[00:35:05]Egy igen nagy tétel az, amit a kereskedőknek fizetünk az üzemeltetésért.
[00:35:10]Egy igen nagy tétel az, amit azért fizetünk, hogy az automatákból a visszaváltott palackok azok elszállításra kerüljenek, válogatásra kerüljenek és utána hát ha tettetek volna javaslatot arra, hogy külön tétel legyen a fogyasztói csomagolásra és az iparira, akkor ugye ezt az IPRD-nak kellene fedezni, amit most mondasz, mert így van a amikor az automatába, az az a legfontosabb dolog, hogy mi bedobjuk az automatába, de utána a lehet, hogy még fontosabb momentum az, hogy ez megfelelőjön és legyen kezelve.
[00:35:42]És ugye ennek a dítételnek a kialakításánál kellett volna szerintem differenciált díjat megállapítani, de még akkor is az a meglátásom, hogy a a gyártók fizetnek csatlakozási díjat, fizetnek EPR díjat, és mi lakosok meg hozzárulunk ehhez a beruházáshoz, hogy úgyhogy szerintem én számomra ez még mindig egy jó üzletnek tűnik.
[00:36:04]Tehát arról beszélsz, hogy a EPR díjat a palack után is be kell fizetni és megkapja a Mol?
[00:36:08]Így van.
[00:36:10]És mi pedig szorgos hangyaként az 50 Ftokért ugye hozzájárulunk ehhez a munkához.
[00:36:15]Egyébként abban igaz van a Mónikának, hogy azért furcsa ez a magyar rendszer, merthogy én ha állam lennék, akkor valt csináltam volna, hogyha amennyit begyűjt a Mohu, azután fizetném az 50 Ftokat.
[00:36:25]Most viszont előre megkapja a gyártótól, vagy az első forgalm helyezőtől az 50 Ft-ot, azután a palack után is, amit nem dobnak vissza az emberek.
[00:36:34]Ugye ez volt, ha jól tudom, tavaly előtt 33 milliárd Ft, és abban tudsz extra bevétel, bocsánat, csak beperelt engem egyszer a Mohó vagy a MOL, hogy profitot mondtam, vagy helyregazítást kért tőlem, mert két per volt, és ez csak helyregazás volt, bocsánat.
[00:36:50]És 22 milliárd Ft ugye extra bevételnek nevezzük, akkor ne profitnak.
[00:36:53]Tehát, hogy nem az lenne logikus, hogy arra kényszerítjük a koncesszort, hogy minél többet gyűjtsél vissza, csak akkor kapod meg a pénzedet.
[00:37:02]A M M viszont megkapja előre a pénzt.
[00:37:06]A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer az egy európai uniós hát nem azt mondom, hogy találmány, de de mindenhol így működik, de az hungarikum, hogy előreadjuk a pénzt, és nem utólag.
[00:37:18]Nem feltétlenül.
[00:37:18]Tehát azokat a nem a gyártók mindenhol a az általuk piacra dobott mennyiség után fizetik a a az EPR díjat.
[00:37:31]De az egy állami szervezet, vagy egy civil szervezet, és ő csak akkor fizeti, hogyha az a koncesszor vagy az a cég visszavitte, vagy leadta, ő begyűjtötte.
[00:37:40]Tehát a gyártók befizették mondjuk ennek a platformnak és a platform csak akkor fizeti ugye magyarország estető mohutnak, hogyha leadta vagy elszámolt vele, begyűjtötte.
[00:37:52]Viszont Magyarországon nem a platform kapja, han egyből a muhó a pénzt.
[00:37:53]Tehát azért mondom, hogy ez ez Hungarikum ez a része, mert ez igazából arra ösztönzi egy profitorientált magáncéget, ami a Molnak a lányvállat, Mohó, hogy most csúnyán szóval neki nem érdekel az, hogy minél többet gyűjtsön be.
[00:38:08]Hát ez egy óriási tévedés.
[00:38:08]Tehát a mi feladatunk az az, hogy minél magasabb arányban gyűjtsük be a a hulladékokat, és minél többet térítsünk el a lerakástól, hiszen ez a vállalásunk, ez a szerződésünk.
[00:38:23]És azért az nagyon fontos, hogy a környezeti szempontok azok nem rangsorolódhatnak semmilyen esetben a profit célok mögé.
[00:38:36]Tehát abban az esetben, hogyha mi nem teljesítenénk ezt a ezt a vállalást, akkor teljes joggal merülne fel az igény, hogy hogy változtassunk.
[00:38:45]De hogyha igaz lenne az a logika, amiről most beszéltetek, akkor pont a visszaváltási rendszernél nem lennénk, nyugodtan mondhatom, világelsők abban, hogy másfél év alatt felfutottunk 90% fölötti gyűjtésre.
[00:39:05]azért ne felejtsük el, ne felejtsük el, hogy azért Magyarországági helyzete is sokat segített azért ebben, hogy a megfelelő érzékenyést alkalmaztatok az 50 Fttal, mert szerintem nem csak a környezettudatosság vezeti a vásárlókat az automatákhoz, hanem a az 50 Ft-os tétel is, meg az a gazdasági helyzet, ami Magyarországon létezik.
[00:39:25]De a tudnál nekem esetleg arra válaszolni, hogy a 90%-os visszagyűjtés tekintetében mi a valódi hasznosítási teljesítmény a DRS-ben?
[00:39:39]A visszaváltási rendszerből befolyó alumíniumnak, üvegnek gyakorlatilag 100%-a az visszakerül a kölforgásba.
[00:39:44]A pet palackoknál ez az arány, ez kisebb, hiszen maga a műanyag összetételéből adódóan ugye ott az úgynevezett válogatási maradék aránya az az magasabb.
[00:39:58]De itt is most elnézést, hogy nem tudom fejből a a számokat, de de 70-80% körül van az, ami ami visszakerül a körforgásba és palackból palack lesz.
[00:40:11]Ez korábban nem így volt.
[00:40:12]Abban tudsz segíteni, hogy ha jól gondolom a szerintem olyan 40000 tonna feletti műanyag DRS hulladékról beszélünk, hogy ez mennyivel javult a Magyarország visszagyűjtési arány célszáma esetében a 25-ben, hogy mennyit jel.
[00:40:30]Hát mondjuk a 24-hez képest.
[00:40:33]Hát ez jelentősen javult, hiszen 2024-ben ugye ahogy mondtam, egy egy nem teljes indulás végig van.
[00:40:41]Egy egy fél év volt, tehát ott az első fél évben visszaj most mondom az éves mennyiségnek talán körülbelül 20-30%-a az éves mennyiség.
[00:40:52]Bocsánat, lehet, hogy nem fogalmaztam tisztán.
[00:40:53]Én a műanyagcsomagolási hulladékra gondolok.
[00:40:59]Most csak exaktul számokkal, hogyha mondjuk 2024-ben, úgy, hogy már volt egy fél év DRS rendszer, a kibocsátáshoz képest mondjuk elért a koncesszor 21%-ot.
[00:41:09]Ez csak egy számot mondok most, nem tudom, hogy mit értetek el, mivel nem publikáljátok, hogy a 2025-ös szám ehhez képest mennyivel javult a begyűjtött.
[00:41:19]Tehát itt akkor megint bontani kell a a választ, mert a az elkülönítetten gyűjtött hulladéknak az aránya az évről évre javul.
[00:41:34]Az elmúlt évben is egy ilyen 2sés 5% közötti javulás történt.
[00:41:37]Ebben benne van a lakossági, benne van az intézményi is.
[00:41:44]Nyilván itt vannak egyes szegmensenként, régiónként eltérő arányok.
[00:41:51]Ami nagyon fontos, hogy az, hogy az elkülönített gyűjtés az alakul, az csak részben múlik azon, hogy milyen tárgyi feltételek adottak.
[00:42:03]Tehát például automaták ott vannak-e.
[00:42:06]És azért itt ugye a a Mohu nem csak ezekre költött, hanem számos településen a korábbi zsákos gyűjtés helyére merevfalu edényzetet, tehát kukákat adott a lakosságnak.
[00:42:20]textilkonténket helyeztünk ki.
[00:42:25]És és számos más ilyen beruházásunk volt.
[00:42:28]Az, hogy ezek a tárgyi feltételek adottak, ez a mi megítélésünk szerint és a mi tapasztalatunk szerint kisebb mértékben ösztönzi a az elkülönített gyűjtést, mint az a szemléletformálás, viselkedésformálás, ami most még nagyon gyerekcipőben jár Magyarországon.
[00:42:49]Mónika, említetted ugye az 50 Ftot, ami egy jól eltalált ösztönző a lakosság számára.
[00:42:54]Ezt ezt látjuk.
[00:42:59]Emellett számos olyan intézkedésre is sort kell keríteni, amik amik amik tovább növelik a mondjuk úgy a lakosság kedvét arra, hogy megfelelően szelektáljon.
[00:43:11]Mindaz a hulladék, ami a fekete kukába kerül, az nagy valószínűség szerint lerakásra kerül.
[00:43:16]A lakossági gyűjtésnek körülbelül 70-75%-a az a fekete kukában landol.
[00:43:24]Tehát egy nagyon fontos feladat az, hogy a lakosok amikor kimennek és a tejfölös dobozt, a pizzás dobozt dobják valahova, akkor lehetőleg ne a fekete kukába dobják, hanem Budapestn sárga kék, máshol sárga vagy Bocsánat, de nem válaszoltál.
[00:43:47]Igen.
[00:43:48]Nem válaszoltál, hogy a DRS rendszer mennyit javított a például a műanyagcsomorolási hulladékok visszagyűjtési arányszám?
[00:43:53]Azért kérdezem ezt attól, mert nem tudom, hogy kapott-e a kormány derogációt a célszámok tekintetében.
[00:44:01]Ha ha nem kapott, akkor 2025-re a műanyagcsomagolásadékok esetében 50%-ra kell.
[00:44:06]Igen.
[00:44:09]És én ezt azért kérdezem, hogy mert a 40000 tnával szerintem így számításom szerint egy 8-10%-ot lehet javítani, de ugye mivel nem ismerem a bázisotokat, mert nem tudjuk, hogy 2024-ben mit értetek el, a 2023-as évet azért nem akarom felhozni, mert szerintem az egy szégyen volt, amit a koncesszió első félévében sikerült szerintem teljesíteni.
[00:44:30]Azok a számok már ismertek.
[00:44:33]Az ti is tudjátok, hogy a a legrosszabb állami koordináció idején is sokkal jobbak voltak a számok, de én azt beudom ilyen kezdeti nehézségnek meg a minden rendszernek az indulása nehéz, csak én úgy gondolom, hogy ez akkor lehetne közöttünk egyenlő vita, hogyha én ismerhetném a számaitokat.
[00:44:52]A számainkat minden esetben, minden esetben évről évre és fél évente is a minisztériumnak átadjuk.
[00:45:00]A minisztérium ezeket validálja, összeveti azokkal a számokat, amiket ugye akár a gyártóktól, akár a hasznosítóktól gyűjtenek, és és úgy adják le a jelentésüket az Európai Unió felé, akkor válik hivatalossá.
[00:45:17]Tehát az, hogy a a mi meglátásunk szerint mennyit javult ez a rendszer, az a a mi meglátásunkat.
[00:45:26]Ezt tudott Évad, hogy közfolgáltatást végeztek, ami azt jelenti az intézmény résztevékenységért is beleértve, hogy be kell számolni a tevékenységetekre.
[00:45:33]Az Általán Képviselti Egyesület több perc indított már a jelentéseitek kiperelése érdekében.
[00:45:38]Az, hogy ez egy és másfél éves intervalumban zajlanak ezeknek az adatoknak a kiadása, nem gondolom, hogy ez egy jó partneri kapcsolatpolásnak az alapja.
[00:45:48]Én például, ha én lennék a koncesszor, akkor én transzparensen bemutatnám azt, hogy milyen tevékenységet végzek.
[00:45:54]Főleg úgy, hogyha négyszer ötször annyi pénzt kapnék a erre a tevékenységre, amit korábban az állam finanszírozott, vagy amit mondjuk ilyen állampolgárként én úgy gondolom elvárhatom tőletek, hogyha én tízszerpárd fizetek egy papírhulladék után, akkor annak láthassam, hogy akkor most sokkal jobbak lettek a visszagyűjtési meg a hasznosítási célszámok.
[00:46:14]Lényegesen jobbak.
[00:46:14]És erről beszéltem is a a az elején, hogy az összesített hasznosítási arányok azok ugye erről a körülbelül 30-32%-ról most már 40%-ot közelítik meg.
[00:46:25]Beszéltem arról is, hogy a lerakási arány az 52-53%-ról szintén ilyen 44% körülire csökkent.
[00:46:37]Tehát azt mondom, hogy azok a a az elvárások, amik megfogalmazódtak a koncesszió irányával, azok jó irányba hatnak.
[00:46:47]Tehát ez ez mindenképpen fontos.
[00:46:50]És az első célszámat, akkor jól gondolom, hogy most amikor július 31-éig a 24-es év tekintetében már az Európai Unió felé is jelenteni kell, akkor ezt transzparensen fogjátok tenni?
[00:47:04]Az Európai Unió felé nem mi adjuk le a jelentést.
[00:47:07]Ugye ez egy tagállami kötelezettség.
[00:47:09]Igen, de a ti jelentésetek alapján készíti a kormány.
[00:47:12]A mi jelentésünk az egyik olyan adatforrás, amire támaszkodnak a gyártók, hiszen kibocsátási anyagokat, adatokat ugye a gyártók határoznak, vagy illetve ők adják meg.
[00:47:23]a hasznosítók, akik igazolják azt, hogy mennyi került hasznosításra, lerakók satöbbi, satöbbi.
[00:47:31]Tehát ezeket a számokat futtatják össze, és ez alapján adja le az állam azt a jelentést, ami végül is a a hivatalos jelentésnek tudható be.
[00:47:43]Újabb megjegyzést kell tennem, hogy az olvasók is értsék, hogy miről van szó.
[00:47:48]Ugye az a koncessziós rendszer elindulásával rengeteg szabály is megváltozott.
[00:47:51]Régebben sokkal könnyebb volt a szakmai szervezeteknek és a nyilvánosságnak is adatokhoz jutni.
[00:47:57]Viszont 2023 óta több olyan jogszabály módosítás is történt, ami a kormányzat részéről, az előző Orbán kormány alatt születtek ezek a jogszabályok.
[00:48:07]Egy 11 hónapos, illetve közel egy éves csúszásokkal publikálják ezeket az adatokat.
[00:48:11]És ugye itt most arról van szó, hogy a szakmai szervezetek próbálnak adatokhoz jutni, miközben a koncesszor csak az a fenntartóval vagy az ellenőrző szerver energiaügyi minisztériummal kommunikál, és ezek az adatok nem nyilvánosak.
[00:48:24]És jól tudom, Mónika, te más, illetve kibocsátói adatokból, illetve korábbi tapasztalatokból úgy érzed, hogy nem igaz, amit a Mohu állít?
[00:48:35]Van gyanúm.
[00:48:35]Igen.
[00:48:35]Biztos meg tudja majd a koncesszor cáfolni, ha ez nem igaz.
[00:48:38]De amíg volt országos gyűjtési és hasznosítási terv, amit minden évben elkészített a kormány, azután ennek a felülvizsgálata megtörtént, akkor eleve a közbeszerzési eljárásokból ki lehetett indulni, hogy mi a anyagáramonként milyen mennyiségek kerültek visszagyűjtésre és hasznosításra.
[00:48:56]és a kibocsát tervezett kibocsátási adatok voltak, de azok is egy azért úgy gondolom, hogy kiindulási pont volt a szakma számára.
[00:49:05]Most már nincs országosgyűjtési és hasznosítási terv és van a Mohunok az oldalán ugye minden évben jelentése, amit közzétesztek, de én elég jól értek szerintem a szakmámhoz, de nekem sem teljesen egyértelmű.
[00:49:24]Tehát lejárt a tavalyi év, 2025-ös év a régi rendszerbe 25-re voltak már ilyenkor adatok júliusban?
[00:49:32]Hát igen, már voltak.
[00:49:34]És most mostani rendszerben ugye sok jogszabály módosítás történt.
[00:49:36]A 25-es év adatait mikor fogjuk megtudni?
[00:49:39]27.
[00:49:39]július 31-ével majd.
[00:49:42]Tehát nem lett annyira sokkal kevésbé transzparens ez a ez a rendszer.
[00:49:44]Ugye ez is egy gyakran elhangzó kritika.
[00:49:48]Én úgy érzem, hogy ez nem a koncesszor irányába elhangzó kritika, hiszen mi, ahogy mondtam, a beszámolási kötelezettségünknek eleget teszünk.
[00:49:57]Azt látni kell, hogy a az Európai Uniós szabályozás az úgy épül fel, hogy most már 2025-től kezdődően szigorodtak a a szabályok.
[00:50:09]Tehát nagyon nem mindegy az, hogy egy tagállam mit jelent a a az elvárások teljesítéséről.
[00:50:17]És én feltételezem, hogy ezért egy sokkal alaposabb munkának kell történnie, mint ami korábbi időszakban.
[00:50:26]Hát a szakmában ismert mondjuk az okér bevallásoknak a rendszere.
[00:50:31]Pusztán azokra az adatokra támaszkodva nehéz lett volna azért megbízható.
[00:50:36]Mondjuk készítettek volna a az okirbevallásnak az analógiájára koncessziós bevallást, ami nyilvánosan elérhető lenne, az számunkra például egy nagy sikertörténet lett volna.
[00:50:48]Én nyitott vagyok arra, hogy erről beszéljünk, hogy de egyébként még visszatérve a a arra, hogy a transzparenciában még egyébként a partnereitek mit várnátok, mit várnának el?
[00:50:57]Hát például szerintem azt, hogy amit felsoroltál, hogy milyen kifizetések történnek, ezek egy a nyilvános beszámolóitokban ezek csak egy sor.
[00:51:06]Ezt ugye a szakma nem nagyon látja, hogy mi elhisszük, hogy ezt igénybeett szolgáltatásként kifizeti a koncesszor, de azért abban nem látunk bele, hogy ez anyagáramonként milyen kifizetéseket jelent.
[00:51:19]úgy a tevékenységek tekintetében, amit te az előbb felsoroltál, hogy ez gyűjtés, szállítás, előkezelés, lerakás, ártalmatlanítás satöbbi.
[00:51:27]És ez azért fontos szerintem mert valahol tudom, hogy ti nem úgy gondoljátok, hogy közpénzt hez juttok hozzá, de valójában ez akkor is közpénz, mert azt mindig a a az IPR díjat azt mindig a fogyasztó fizeti ki a vásárlásnál.
[00:51:48]És most azért ti is tudjátok, hogy a az magyar EP rendszernek a bevezetése óta azért ez egy jelentős költségtétel, főleg az élelmiszergyártóknak a terhére és még más olyan gyártók tekintetében is, akik kísértékű anyagokat gyártanak.
[00:52:07]Igen, hát azért ezért ezért igen, ez hát az volt a kérdés, hogy ugye csak arra szerettem volna reagálni, hogy ezért szeretnénk ezt transzparensen látni, nem csak egy mérlegés kiegészítő melléklet formájában, amit mondtál, felsoroltad, hogy mire mennyit fizettetek ki, de ezt most én először ted hallottam, de leírva még a egy fórumon láttam, amikor a 2023-as jelentéseteket kipereltük bírósági úton, akkor ott már azt volt szerencsém elolvasni, hogy bizonyos tevékenységekre milyeneket miket fizettek ki.
[00:52:39]Én úgy gondolom, hogy a szakma és a gyártók és fizetők is, és az állampolgárok is teljesen jogosan várják azt, hogy hogy erről a tevékenységről transzparensen számoljatok be, mivel azért 430 milliárd Ft az egy elég jelen jelentős tétel szerintem még a MOL életében is.
[00:52:57]Ugye tavaly tavaly a MOL a Móbzámja szerint 431 milliárd Ft volt az igénybett szolgáltatás és ugye ez eddig nem volt részletezve.
[00:53:05]Most ugye a műsorban elmondta egy csomó dolgot, hogy 120 milliárd erre amarra.
[00:53:09]Most ugye régen úgy nézett ki a hulladék, tehát itt tényleg én én amikor elkezdtem ezzel a témával foglalkozni három évvel ezelőtt, akkor csodálkoztam, hogy hanyagáramonként, tehát műanyag, fa, papír, textíl, mikor mennyi, mennyi volt a szállítás, mennyi volt a hasznosítás.
[00:53:24]Tehát egy nagyon részletes adatsorok voltak.
[00:53:26]Most viszont nem tudunk semmit, illetve a Mohu állítása szerint ő az energia minisztérium fele továbbíjaat.
[00:53:33]A minisztérium viszont nem közli se a szakmai szervezetekkel, akiknek szükségük lenne update lenni, nem két évvel később megtudni dolgokat, hiszen nagyon szigorú uniós szabályok vannak, hogy 2025, 2030, 2035-re milyen legyen a a újrahasznosítási arányszám, vagy ezek a célszámok.
[00:53:50]És itt most a hulladékkoncessziós rendszer elindulása óta ugye azt látjuk, hogy sokkal kevésbé transzparens.
[00:53:55]Ugye én is újságént állandóan perelnöem kell.
[00:53:59]Kipereltem a indokolt költséget, hogy az EPR-nek van egy inkondokolt költsége, ugye a papír esetében 173 Ft-ot kifizetünk.
[00:54:06]Ez egy csomagolási papíraszisztó.
[00:54:08]Igen, csomagolási.
[00:54:10]Ugye mi a boltnál kifizetjük.
[00:54:10]Ugye ezért furcsa az, amit a Orbán kormány korábban állított, hogy rezsi csökkentett a hulladékszállítást.
[00:54:16]Nem, 2023 óta nem a sárgacsekken fizetjük be, hanem a boltoknál mi fogyasztók fizetjük ennek a varódi díját, ami sok esetben, például a monitor esetében ötször nagyobb, mint Ausztriában.
[00:54:28]Zárójel bezárva 173 Ft.
[00:54:28]Én úgy tudom, hogy mondjuk egy alvállalkozó, aki kimegy a papírért, elhozza ezeket, összegyűjti ezeket a papírokat, átadja a Mohunak, hasznosítása, az ilyen 70- 10000 Ft-ot kap kilónként.
[00:54:41]Viszont a Mohu 173 Ft-ot kap.
[00:54:43]Ugye az üzleti titok ez 70 10000, de így nagyjából akikkel beszélgettem, ilyen cégek ezt ezt mondták.
[00:54:51]És akkor az a kérdés, hogy az a maradék 70 Ft az a Mahunál marad, mert ugye közben meg azt látjuk, hogy 47 milliárd mínusz, amit a mócsöl.
[00:54:59]Tehát ez mindig az a kérdés, hogy hol van 200 milliárd Ft ebben a rendszerben, mert el kell higyük a Mohunak, hogy neki 47 milliárd Ft mínusz az egész hulladékkoncesszió.
[00:55:08]Miközben hogyha a három évvel korábbi állami rendszerhez viszonyítjuk, akkor igazából itt 105, 160 200 milliárd plusznak kéne lennie.
[00:55:18]A gyűjtési tevékenység, amiről beszéltél, az az első lépés, sőt azt mondom, talán az a második, hiszen ezt megelőzően már biztosítani kell a lakosok számára az, hogy elkülönítetten tudják gyűjteni.
[00:55:32]Tehát ugye meg kell finanszírozni azokat a gyűjtőedényzeteket, amikbe tehetik a adott esetben a papírt.
[00:55:38]Utána gyűjtést követően eljut olyan létesítménybe, ahol válogatják ezeket a a az anyagokat.
[00:55:50]Budapesten külön gyűjtjük a a papírt, de az ország számos részében a papírgyűjtés az össze keveredik a a műanyaggal és a fémmel.
[00:56:03]Magyarországon ez az egyik öröklött probléma, hogy nincsenek egységes rendszerek, tehát nagyon nehéz egységesen gondolkozni és optimalizálni a tevékenységeket, mert legalább 10féle különböző rendszer van, hogy hol gyűjtik egy kukába, két kukába, három kukába külön, nem is kukába, hanem zsákba satöbbi, satöbbi.
[00:56:25]És ez ugye nem csak azért probléma, mert nem lehet a lakosok felé egy egyértelműen megfogalmazni, hogy hogy mi a helyes cselekedet, hanem azért is, mert amikor az a a válogatóműbe kerülnek ezek a gyűjtött áramok, hogyha az egyik az jön onnan, ahol már eleve külön van a papír, a másik szállítmány meg jönne onnan, ahol benne van még a műanyag is, meg a fémcsomagolás is, akkor ez a válogató nem tudja lekezelni.
[00:56:51]Tehát ilyen válogatókörökhöz kell igazítani most Magyarországon a működést.
[00:56:58]Hát az egyik komoly célunk, hogy ezt hatékonyabbá tudjuk tenni, hogy amennyire lehet sztandardizáljuk a a gyűjtési arányt.
[00:57:05]Tehát eljut a válogatóba ez a papír, ahol a válogatásért is fizetni kell.
[00:57:10]A válogatásból kijön az a haszonanyag, amit bálnak, tisztítanak és utána elszállítják.
[00:57:19]egy hasznosítóhoz, és eladják, és eladják, hogyha van értéke, vagy pedig fizetnek, hogyha nincs értéke, de akkor is át kell, hogy vegye, mert ugye valamit tenni kell vele.
[00:57:33]Ami nem odavaló, vagy vagy nem hasznosítható arány, az pedig válogatási maradékként eljut, vagy lerakásra, amiért megint fizetni kell, vagy a hulladékégetőbe energetikai hasznosítása, amiért megint fizetni kell.
[00:57:51]Tehát számos olyan egyéb költség rakódik egy-egy anyagáramra, ami ami messze túlmutat azon, hogy hogy hát begyűjtöttem és akkor akkor ezzel kész vagyunk.
[00:58:02]Csak ugye még mindig az a kérdés, hogy régen a három évvel ezelőtt ugyanúgy ki kellett válogatni, tehát az emberek viselkedése nem változott meg.
[00:58:07]Viszont akkor a Mónika által képviselt cégek ezt el tudták végezni, úgyhogy még pénzt is csináltak belőle, úgyhogy nem volt 230 milliárd Ftos EPD-juk.
[00:58:16]Szerintem most a Mínuszba csinálja, plusz még kap 230 milliárdot és még 47 milliárd mínuszt csinál.
[00:58:22]Tehát 200 milliárdot keressünk még mindig.
[00:58:24]Itt két kérdés van, hogy ennyire hatékonytalan a mohu, vagyis akkor lehet az új kormánynak el kéne gondolkodni azon visszacsinálni a régi rendszert, vagy pedig ez a 431 milliárd Ft, ez a igényület szolgáltatás, amiről nem tudjuk, hogy kinek lett kifizetve, valakinek ki lett fizetve, de akkor ez már egy tényleg büntető kategória lenne.
[00:58:43]Tehát mi a jó válasz?
[00:58:45]az, hogy hatékonytalan a mohú, vagy pedig itt valamilyen csalás történik, vagy visszaélés.
[00:58:51]Hatékonyságjavításra biztos, hogy szükség van, de ez nem azt mondom, ez nem mohú specifikus.
[00:58:54]Tehát Magyarországon a hulladékgazdálkodási rendszer az nem működött hatékonyan korábban sem.
[00:59:01]Nem véletlen, hogy valahol Európa utolsó negyedében vagyunk a hasznosítási arányok, illetve a lerakási arány tekintetében.
[00:59:14]Ennek a rendszernek a megváltoztatására, javítására kaptunk mi megbízást.
[00:59:16]A díjak, amikről beszéltünk, azok valóban kifizetésre kerültek.
[00:59:22]részben ugye Monika által képviselt alvállalkozóknak, részben más, ugye közszolgáltatást végző alvállalkozóknak.
[00:59:31]Tehát így jön össze az a az a csomag, amiről amiről beszélünk.
[00:59:34]És miközben ugye a az látszik, hogy a a Molnál, Mohunál egyelőre ebből a tevékenységből nem keletkezik profit.
[00:59:49]az alvállalkozóink, és ezt örömmel mondom, hogy hogy az esetek többségében megfelelő bevétel és kiadás aránnyal tudnak működni, és a szolgáltatási díjat megkapva, biztosítottan megkapva ez a bevételük, ez a megélhetésük is biztosított.
[01:00:11]Akkor erre rehagálhatok?
[01:00:11]Ugye én szeretném, hogyha azt tisztába tennénk, hogy közszolgáltatásról beszéltünk.
[01:00:15]Amit te említettél, az a szelektív hulladékgyűjtés, ami a kommunális kuka mellett van.
[01:00:21]Az, hogy ez egy ilyen széttaprózodott rendszer, erről úgy gondolom, hogy a volt kormányunk, tehát mivel 2012-ben befogyasztotta a személyszállítási díjakat, ahelyett, hogy szelektív gyűjtési rendszereket alkalmazott volna, ami kötelező volt 2015 január 1jére, erről tényleg nem ti tehettek.
[01:00:36]Erről mi tehetünk magyar állampolgárok, hogy ezt hagytuk, mert itt nem csak a pénzről van szó, hanem a jövőnkről.
[01:00:42]De ugye olyan rendszert vettetek át, amit tudtatok, hogy nem megfelelő a szelektív hulladékgyűjtés.
[01:00:50]Kérdésem, hogy a 69 milliárd Ftos mínusz, ami a közösszolgáltatási résztevékenységben keletkezett, azért azt ugye megjegyezhetünk abban, hogy az nem a szelektív gyűjtésre kell fordítjátok teljes egészében, hanem annak azért egy jelentős részét a kommunális hulladéknak a kezelésére is.
[01:01:10]A veszteséget fordítjuk, nem?
[01:01:13]Hát ugye van 100 milliárd Ft bevétel, vann a köszöttetási résztevékenységben, és ez valójában 170 milliárd Ftba kerül.
[01:01:21]Igen.
[01:01:22]És hogy ez a 70 milliárd Ft, ami a különbség, ez a 70 milliárd Ftot nem a szelektív gyűjtésnek a gyűjtésére és előkezelésére és hasznosítására költitek el?
[01:01:35]Hát ez a 70 milliárd ugye ez értelemszerűen az egész rendszernek a az adódó én értem csak a az kimondja a keresztfinanszírozás töralmát, hogy kizárólag a szelektív gyűjtőedényben elhelyezett IPáros hulladéknak a gyűjtését, kezelését és hasznosítását lehet finanszírozni.
[01:01:51]Így van.
[01:01:53]Akkor ebben nincs vita közöttünk.
[01:01:55]Én én úgy gondolom, hogy jogszabályokról nincs közöttünk vita.
[01:01:58]Tehát ezeknek a az alkalmazása az mindenkor is feladatunk.
[01:02:05]Gyors utolsó kérdés.
[01:02:05]Ugye a Mol ugye csinál most 47 milliárd mínuszt.
[01:02:07]Hát a Mohó Ühüm.
[01:02:11]Ugye a MOL azért részvénytársaságnek az a dolog, hogy profitot termeljen.
[01:02:15]Most így utólag bánja vagy bánjátok, hogy belevágtatok ebbe a dologba, vagy elégedettek vagytok egyszer?
[01:02:23]Nem is bánjuk, de nem is vagyunk elégedettek.
[01:02:24]Tehát azért ez egy ez egy hosszú út, amit amin amin elindultunk, amiben vannak első sikerek, vannak tanulságok, van egy sor olyan dolog, amit amit elő kell venni és és és újra kell nézni, hogy milyen feltételek mellett tudjuk biztosítani, hogy a célszámok is teljesüljenek, és emellett ahhoz, hogy fenntartható legyen bármilyen rendszer, ahhoz pénzügyileg is fenntartható legyen minden rész résztvevő számára.
[01:02:54]Tehát ezen dolgoznunk kell közösen.
[01:02:59]Akkor az EPR díjemelést jelent, vagy személyszállítási díjemelést?
[01:03:05]Azt ahogy említettem, ugye mi díj és árszabályozott környezetben dolgozunk, tehát nem a mi feladatunk és nem a mi kompetenciánk, hogy erről döntést hozzunk.
[01:03:19]üzletemberek vagyunk, azt tudjuk, hogyha valahol mínusz keletkezik, akkor az csak akkor lesz plusz, hogy ha teszünk mellé bevételt.
[01:03:28]Meg kell teremteni a szükséges forrásokat ahhoz, hogy fedezni tudjuk a a költségeket.
[01:03:32]Ez ez egyértelmű, hogy ezt milyen tarifarendszerben, milyen struktúrában az hát erre javaslatot tudtok ti is tenni, javaslatot tudunk mi is tenni, mint ahogy ez azért a kamerákon kívül már korábban is volt ugye téma többször is.
[01:03:50]Ö és nyitottak vagyunk arra, hogy akár a az új kormánnyal meg a mindenkori kormánnyal leüljünk és beszéljünk azokról a szükséges javításokról.
[01:04:05]Mondik, az által képviselő cégek elégedettek ezzel a rendszerrel, vagy hogyha lehetőségük lenne, akkor megváltoztatnak?
[01:04:12]Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert nem biztos, hogy akik nézik ezt a műsort tudják, de én a kisebb filmkereskedőket képviselem.
[01:04:19]És mi egy elég parás vitában voltunk már a kezdetektől a koncesszorral.
[01:04:23]A általam képvisel egyesület tüntetett többek között a MSékház előtt, mert vitattuk azt, hogy a koncesszió hatálya alá tartoznának azok a fémek, amire pályázatot írt ki annó a koncesszor.
[01:04:34]Ebből kifólag az általam képviselt filmkereskedők jellemzően nem kötöttek a vállalkozói szerződést, nem tagozódtak be, mivel a pályázatkiírás napján megjött a akkori illetékes minisztériumból, hogy az építési és bontási hulladék nem a koncesszió része, és ugye azt továbbra is szabadpiaci körülmények között vásárolhatják.
[01:04:54]viszont az a bizonytalanság, amit a koncesszió okozott a fémkereskedőknél, azért nagyon sok kisebb fémkereskedőnek az elletetlen ütéséhez vezetett, és még a mai napig vannak olyan bizonytalan tényezők, ami jó lenne, hogyha rendezésre kerülne, és végre tisztán látná a a filmkereskedő is, meg a leadó is, hogy mi az, ami koncessziós iradék, és mi az, ami nem.
[01:05:16]Bár nagyon üdvözöltük azt a döntéseteket, hogy március 1jétól az ösztönzőt jellemzően nagyon lecsökkentettétek, és szerintem ez megváltoztatta a filmkeresedői telepen leadott hulladékoknak a mennyiségét a piac javára.
[01:05:32]Egy nagy országos szervezetben viszont a hulladék a papírszakosztályt vezetett papíros cégként inkább lennél koncesszió előtti cégvezető vagy pedig koncessziószer bármikor koncesszió előtté.
[01:05:43]Köszönöm szépen.
[01:05:43]A mai műsorunk végetért, a vendégünk Runtek Tivadar volt a Mohunak a stratégiai és fenntarthatósági igazgatója, illetve Sávik Pónika a fémkereskedők szakma egyesületének a elnöke.
[01:05:54]Ha tetszett a műsor, akkor ne felejtsetek el feliratkozni, ne csak a kontroll csatornára, hanem az új csatornánkra és a kontroll klubra.
[01:06:02]És hogyha lehetőségetek van, akkor kérlek támogassátok a munkánkat.
[01:06:05]Sziasztok!
[01:06:08]Kontrol.hu, Eljött az ideje.