Sulyok eltávolításához egyértelmű alkotmányos indokok kellenek // Somody Bernadette

[00:00:00]Szép napot kívánok a kontroll nézőinek.

[00:00:02]Vajon SőK Tamás hosszú távon tervezott a Sándor palotába, vagy már gyűlnek a dobozok és költözni fog rövidesen?

[00:00:06]Ez foglalkoztat most mindenkit, és a kontroll is erre várja a válaszokat, ahova ne feledkezzenek el föliratkozni, és serényen támogassanak bennünket.

[00:00:17]Erről pedig Somandi Bernarattel fogok beszélni, aki az ele akatmányogi tanszékének az oktatója, kutatója.

[00:00:23]Szervusz!

[00:00:23]Köszönöm, hogy itt vagy.

[00:00:25]Szervusz!

[00:00:25]Köszöntöm a nézőket és köszönöm a meghívást.

[00:00:27]Mielőtt megnéznénk ezeket a forgatókönyveket, mert itt nem kettő, nem három, hanem valószínű több forgatókönyvről is beszélünk, azért egy-két alapvető dolgot azért tisztázunk.

[00:00:37]Kettő fontos kérdéskör jön.

[00:00:40]Az egyik a normakontroll, a másik pedig a megfosztási eljárás.

[00:00:44]Nagyon tömören röviden, mi is a normakontroll és mi a megfosztási eljárás?

[00:00:48]Hát ez két olyan alkotmányos jogintézmény, ami valóban szerepet kaphat.

[00:00:52]egy egy tulajdonképpen köztársasági elnökkel, illetve az alaptörvény módosítással kapcsolatban az alaptörvény szerint bármely esetben, tehát nem nem csak nem csak ebben a mostani konkrét esetben.

[00:01:03]A normakontroll az az a tevékenység, amit egy alkotmánybíróság végez.

[00:01:07]Itt ha feloldjuk ezt a kifejezést, akkor a norma az a jogszabályokra utal, adott esetben magára az alaptörvény módosításra.

[00:01:17]Kontroll pedig azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányossági szempontból kontrollálhatja, ellenőrizheti a jogszabályoknak, illetve a az alaptörvénymódosításnak is a megfelelősségét.

[00:01:30]Megfelel-e az alaptörvénynek egy-egy jogszabály tartalma.

[00:01:32]Adott esetben, és ez egy különlegesség a magyar jogrendszerben, hogy az alaptörvénymódosításokat is felülvizsgálhatja az alkotmánybíróság, de tartalmi szempontból nem.

[00:01:43]kizárólag csak abból a szempontból, hogy az az eljárás, ahogyan elfogadták az alaptörvény módosítást, az megfelel-e az alaptörvény előírásáinak.

[00:01:52]Tehát ez egyfajta ellenőrzés, de csak a folyamatnak az ellenőrzésére terjed ki.

[00:01:58]Viszont a döntés, amit az alkotmánybíróság hoz, és ez az alkotmánybíráskodásnak a fogalmi eleme, az kötelező erejű, jogilag kötelező erejű.

[00:02:06]Tehát ha az alkotmánybíróság arra jut, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, egy alaptörvény módosítást nem a megfelelő eljárás rendben fogadtak el, akkor az abban a formában nem lehet a jogrendszer része.

[00:02:19]Ezt kell tudni a a normakontrollról.

[00:02:22]egyébként az alaptörvény módosításnak mind előzetes a kihirdetést megelőző, mind pedig utólagos a kihirdetést követő normakontrollja is lehetséges.

[00:02:31]Ugye amiről mostanában szó van, az az úgynevezett kihirdetést megelőző előzetes normakontroll.

[00:02:38]Ezt kezdeményezheti a köztársasági elnök.

[00:02:40]A megfosztási eljárás az a köztársasági elnök jogállásával összefüggő jogintézmény.

[00:02:49]A köztársasági elnök a magyar jogrendszerben, mint egyébként parlamentáris köztársaságokban az államfő, akinek politikai felelőssége a tevékenységiéért nincs, jogi azonban van.

[00:03:02]Ez azt jelenti, hogy önmagában azért, ahogy köztársasági elnökösködik, hogy ezt aztán tetszik a parlamentnek vagy sem, őt visszahívni, elmozdítani a tisztségéből nem lehet, de természetesen neki is meg kell tartania az alaptörvény szabályait, azokat a törvényi szabályokat, ami arra vonatkozik, hogy ő hogy láthatja el a hatáskörét, ha ezeket megsérti, ha ha a közjogi a tevékenységére vonatkozó közjogi jogszabályi alap alaptörvényi előírásokat megsérti, ezért neki fennáll a közjogi felelőssége, és ennek a közjogi felelősségnek az érvényesítésére szolgál ez a bizonyos megfosztás jogintézménye megfosztási eljárás, amitben két állami szerv kap szerepet.

[00:03:49]Az egyik a parlament.

[00:03:49]A parlament tudja megindítani ezt a ezt az eljárást.

[00:03:51]És az Alkotmánybíróság az a hát speciális bírói testület ebben a helyzetben, ami dönthet arról, hogy megfosztja egy ilyen helyzetben a tisztségétől a köztársasági elnököt.

[00:04:03]Nyilván most azért merült fel ez a két jogintézmény, mert összekapcsolódhat adott esetben, hiszen ha egy alaptörvény módosítást elfogad a parlament, majd azt aláírja a házelnök, az országgyűléselnöke és tovább küldi az államfőnek, akkor neki ebben a helyzetben két lehetősége van.

[00:04:21]Az egyik, hogy öt napon belül aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről.

[00:04:26]Ez a főszabály általában ezt teszi az államfő bármely országgyűlés által elfogadott törvénnyel vagy alaptörvény módosítással akár.

[00:04:35]A kivételes lehetőség az az, hogyha úgy ítéli meg, hogy az eljárás, amiben megszületett az adott norma, az az nem felel meg az alaptörvénynek, akkor kezdeményezheti az előzetes normakontrollját az alkotmánybíróság előtt.

[00:04:50]De ha ezek közül egyiket se teszi, akkor ugye nem az alaptörvénynek megfelelően jár el.

[00:04:56]Megsérti azokat a jogi előírásokat, ami a hatáskörgyakorlására vonatkozik, és ez felvetheti ugye az a jogi felelősségét és a megfosztási eljárás megindítását.

[00:05:08]Úgyhogy így függnek össze ezek az alkotmányos szabályok, és ezért jelentősek.

[00:05:11]Ezért van ezekről mostanában szó.

[00:05:15]meghoztassa nekem egy kicsit olyan, mint az impeachment eljárás.

[00:05:16]Ez hasonló tulajdonképpen ne menjünk erre ebbe a az ebbe a mellékvágányra.

[00:05:22]Jó, nézzük akkor a a várható forgatókönyveket.

[00:05:24]Ugye hétfőn elfogadta a parlament, két többsége Forofver Rágnes házelnök aznap este aláírta.

[00:05:32]Ez összeséggel azt jelenti, hogy az öt napos határt nekem vagy péntek vagy szombaton, tehát attól függen, hogy hogy számoljuk ezt, de valószínű azt jelenti, hogy pénteken legkésőbb valamit reagálnia kell SőK Tamásnak.

[00:05:45]Én csak reménykedek, hogy nem az adáson közbe teszi ezt meg, vagy amíg adásba nem kerül.

[00:05:49]Na nézzük akkor ezeket a forgatókönyveket.

[00:05:51]Ugye öt napon belül aláírja.

[00:05:54]Ez egy nagyon egyértelmű megoldásnak, egyszerűnek tűnik.

[00:05:57]Itt akkor mi fog történni?

[00:06:00]Milyen határidők vannak?

[00:06:02]Hogy fog kinézni ez a történet, ha aláírja?

[00:06:05]Hát ugye előbb elmondtam ezt a hát komplex ugye összetett egymással összefüggő szabályoknak a rendszerét.

[00:06:10]És tulajdonképpen ha forgatókönyvekről beszélünk, akkor ez egy kicsit olyan, mint egy ilyen intellektuális sakját.

[00:06:17]Szóma ugye az első lépését még viszonylag biztosan látjuk, mert két felé ágazhat ez a történet, vagy valami olyan történik, ami már nem megengedett a jogszabályok szerint.

[00:06:26]Tehát aláírja, első lehetőség, előzetes normollra küldi második lehetőség, vagy egyiket sem teszi, ami hát elképzelhető.

[00:06:33]Ám, de már kívül van a jog által elképzelt lehetőségek körén, mi több nem írja alá és lemond, még ez is benne van.

[00:06:44]Hát igen, az is ugye a nem Igen, az is egy verziója ezeknek a lépéseknek.

[00:06:46]És ugye hát minél jobban értjük ennek a játéktérnek a szabályait, az alkotmány, jogan szabályozza ezeket az eljárási utakat, ugye annál több alternatívát találhatunk ki, de ezt az első lépést látjuk és minden, ami ezután történik, az az már nagyban függ a a különböző aktoroknak az érdekeitől, adott esetben politikai stratégiájától, politikai szándékaitól.

[00:07:16]Tehát amikor ezeket a forgatókönyveket végigvesszük, az valóban lehet egy alkotmányjogilag, intellektuálisan izgalmas játék, de valószínűleg nem fog választ adni arra a kérdésre, amivel itt valóban szembenézünk alkotmányossági szempontból, mert ezek a forgatókönyvek, amikről most most beszélünk, tehát hogy öt napig a köztársasági elnök még szabadon nem csinál semmit, még szabadon gondolkodhat a lehetőségeiről, aztán az alkotmánybírósághoz kerül a labda, vagy megnyílik a megfosztási eljárás megindításának a lehetősége.

[00:07:46]Ugye ezek a ezek az utak, ezek arra az esetre vannak kitalálva, hogyha egyébként egy üzemszerűen, rendeltetésszerűen működő alkotmányos intézményrendszerben élünk.

[00:07:59]Ezek ezek a ezek a jogi eljárási utak, ezek hivatottak konfliktusokat, nehéz helyzeteket, alkotmányos kérdéseket rendezni akkor, amikor egyébként egy üzemszerű működés keretei között vagyunk.

[00:08:12]De ugye most ez egy ez egy nagyon is különleges kivételes helyzet alkotmányossági szempontból is, amiben vagyunk.

[00:08:20]Nem ezek a megoldások fogják alkotmányosan hát eldönthetővé tenni azt, hogy hogyan kell gondolkodnunk erről a kérdésről.

[00:08:31]muszáj eggyel eggyel megemelnünk a gondolkodásunk szintjét és mögé nézni ezeknek a szabályoknak, hogy vajon ami ahogy most látjuk a konfliktushelyzetet, tehát ahogy keretezik tulajdonképpen valamennyi szereplő keretezi ezt a helyzetet, azt alkotmányosan hogyan is tudjuk dekódolni vagy megfejteni?

[00:08:53]Mertogy az egyik oldalon van egy nagyon határozott politikai ígéret a kormány részéről.

[00:08:59]a választásokon szerzett nagy szabású társadalmi támogatottság, amiben egy kvázi néparat mondhatjuk, mondhatjuk ami ugye arra arra vezette a kormányt és ugye a parlamentet, hogy elfogadja azt az alaptörvény módosítást, ami hát azonnali hatállyal lényegében eltávolítja a tisztségéből az államfőt, mert ezt tartják a jogállami helyreállítás egyik alapvetőf feltételének a másik oldalon, és ez egy alkotmányos igény, tehát az, hogy az állam szervezet az alkotmányosan működjön, abban minden szereplő egymást ellenőrizze, akinek ez a dolga és ez a feladata, de mégiscsak üzemsen, rendeltetésen, rendeltetésszerűen működjön ez a ez az állami intézményrendszer, ez mindannyiunk közös érdeke, tehát az egy ez egy alapvető társadalmi érdek, de a másik oldalon is van egy alkotmányos megfontolás, amit ugye a a kritikusok hangoztatnak.

[00:10:00]hogy egy jogállami berendezkedésben azok a tisztségviselők, akik határozott mandátum időre nyerik el a megbízatásukat, és ilyen a az államfő, ez idő alatt ők onnan nem hívhatók vissza, nem mozdíthatók el, nem lehet úgy dönteni, hogy nem vagyunk elégedettek a tevékenységükkel és ezért eltávolítjuk őket a vagy hát a hatalom elő legalábbis nagyon konstruktív bizalmatlanság intéz vannak ilyenek tulajdonek politikai felelőssége van.

[00:10:29]Igen, de a kormány ugye nem is határozott időre nyeli erre a megbízatását.

[00:10:32]A kormány főt és a kormányt lehet így megbuktatni, hanem valóban addig, ameddig a politikai bizalom irántunk fennáll.

[00:10:38]Ez a nagy különbség a végrehajtó hatalmat gyakoroló kormány és az összes többi itt most ugye asztalon lévő különböző alkotmányos tisztség, például az államfői tisztség között, hogy ezek az utóbbiak függetlenek.

[00:10:53]És a függetlenség egyik nagyon hagyományos, bevett eszközének szokták tekinteni ezt a szabályt.

[00:10:58]Ezt elmozdíthatatlanságnak hívjuk, hogy nem lehet politikai okokból őket a tisztségükből elmozdítani.

[00:11:04]De ugye ez nem egy öncél.

[00:11:06]Tehát az, hogy ez nem nem az ő személyes privilégiumok nem egy öncél, hanem ez is egy eszköz.

[00:11:11]Egy az alkotmány jognak egy nagyon hagyományos eszköze arra, hogy az intézmények alkotmányos független működését biztosítsa.

[00:11:20]Tehát azt látjuk, hogy látszólag két érvelés, két két cél, két elv ütközik, de valójában mind a kettő ugyanazt hivatott szolgálni, ugye akik az eltávolítás mellett érvelnek és akik az elmozdíthatatlanság mellett érvelnek.

[00:11:37]Végső soron mind a két érvelés azt szolgálja, hogy ez az alkotmányos intézményrendszer rendeltetésszerűen a független intézmények végsősorban függetlenül tudjanak működni.

[00:11:46]És ez mindannyiunk személyes érdeke, mert hogy azért kell, hogy a bíróság, az alkotmánybíróság, a köztársasági elnök független legyen, mert bármelyikünk életében lehet olyan helyzet, hogy az ügyünket a a bíróság elé kell vinni, ha alkotmányos jogainkat érinti, az ügy, elkerülhet az alkotmánybíróság elé.

[00:12:05]És hát a végül is a köztársasági elnök az, aki a bírókat kinevezi.

[00:12:09]Tehát, hogy ez egy ezek a szereplőknek a függetlensége.

[00:12:13]Ez minden állampolgárnak egyébként személyes érdeke.

[00:12:15]Szóval adott esetben az a kérdés, hogy vajon most melyik intézkedés szolgálja inkább a független működést.

[00:12:24]És ez ugye egy nehezebb kérdés, mert amikor az alaptörvényből végignézzük a forgatókönyveket, ott határidők vannak.

[00:12:30]Azt fekete-fehéren el tudjuk dönteni, hogy letelt az öt nap, nem telt le az öt nap.

[00:12:34]Aláírta, nem írta alá a köztársasági elnök.

[00:12:37]Ezek nagyon könnyen alkalmazható fekete-fehér szabályok.

[00:12:42]Ez a másik dilemma.

[00:12:42]Ez sokkal fogósabb, mert itt elvek elveket kell mérlegre tenni.

[00:12:48]Ez is jogi keretek között folytatott gondolkodás, de egy intellektuálisan bizonyos értelemben nehezebb.

[00:12:57]hiszen össze kell vetnünk, hogy mely hát a két politikai érdek között egyébként most jelentős erőnyben van tulajdonképpen a a tészapárt féle gondolkodás, hiszen adóként ott van a a választási győzelem.

[00:13:10]Ez így van.

[00:13:10]Ez egy ez egy ez egy erős érzés.

[00:13:12]De ez mindig ez ez egy elegendő dolog ehhez.

[00:13:15]Ö hát egy fontos érv ö a ö nyilván az egyik oldal politikai érv készletében, de amikor egy jogi érvelést, jogi értelmezést végző fórum elé kerül egy ilyen ügy, akkor le kell ezt fordítani, le kell ezt fordítani alkotmányos nyelvre.

[00:13:34]És egyébként ugye itt szoba került az utóbbi napokban, hogy a velencei bizottság, ha nem is most, de ősszel véleményt fog mondani erről a kérdésről.

[00:13:45]Mben volt fricska egyébként, hogy azt mondta, hogy hát most akkor mégse sürgősség, hanem ráérünk valam nem látunk a fejükbe.

[00:13:50]Nem látunk a fejükbe.

[00:13:54]De foglalkozott a velencei bizottság hasonló típusú kérdéssel Lengyelország kapcsán.

[00:13:58]Nyilván rán nagyon sok tekintetben különbözik a lengyel helyzet a magartól, de de az alapkérdés tekintetében nem.

[00:14:03]Hogy vajon át lehet-e törni és milyen helyzetekben lehet áttörni, kivételt tenni például az elmozdíthatatlanság követelménye alól?

[00:14:14]Mikor van az?

[00:14:14]hogy már nem az elmozdíthatatlanság védelme, hanem az adott tisztségviselő elmozdítása szolgálja jobban az államszervezet alkotmányos működését.

[00:14:22]És ugyanilyen mérlegelési keretben gondolkodik, ugyanezt a kérdést tenné föl, nyilván speciális helyzetekben, speciális megfogalmazásban a straszburgi bíróság vagy a luxemburgi bíróság ugye elhangzott a talán fideszes képviselők részéről, hogy ezek az ügyek ezek elé a fórumok elé is elkerülhetnek.

[00:14:44]bármelyikről beszélünk, nyilván mindegyik sajátos, maga sajátos hatásköri keretei között, de végsősoron ezt a ezt a dilemmát tenné fel, hogy az a cél, hogy ezeknek az intézményeknek a működését alkotmányossá tegyék.

[00:14:59]Ez most tényleg kényszerítően szükségessé tette-e, hogy a mandátumidő lejárta előtt ezeket a tisztségviselőket, alkotmánybírót, főbírót, köztársasági elnököt a tisztségéből elmozdítsák.

[00:15:13]És ugye ez egy sokkal nehezebb, fogósabb kérdés, mert nem egy határidőt kell kiszámolnunk, amit mindenki egyértelműen el tud dönteni, hanem mérlegre kell tennünk ütköző szempontokat, elveket.

[00:15:26]Érthető ez az álláspont, de mégis ezek a kérdések most, amelyek fölmerülnek, azért most Sűok Tamáshoz kerülnek meg az Alkotmánybírósághoz.

[00:15:32]Tehát itt most nincsen más olyan kobak, aki ezen gondolkozzon.

[00:15:35]Tehát még nem tartunk ugye a Európai Fórumnál, vagy sem a filozófusoknál.

[00:15:40]Itt most ezen öt nap múlva az alkotmánybíróság fog ezen gondolkodni várhatóan.

[00:15:44]És most nem akarok a tulajdonképpen, de muszáj visszatérnem ugye ezekre a forgatókönyvekre.

[00:15:52]Ö ugye itt a a ö tételezzük föl, hogy nem ami a legvalószínűbb egyébként az eddigi viselkedésekből, bár nagyon nehezen kiolvasható a abból a minimális kommunikációból, ami egyébként a Sándorpoltából jön, hogy mi várható, tehát abból önmagából elég szűk szavú, de talán az várható, hogy nem fogja aláírni, és majd megpróbál valamilyen fajta alkotmány bírósági eljárásba beleindulni.

[00:16:17]Ezekben lehet különböző variáció.

[00:16:20]Van még abba a variáció, hogy ez most normal kontroll, vagy esetleg másfajta beadványt ad be, mert itt szó esett különböző beadványokról.

[00:16:28]Hát a közössági elnöknek ebben a mostani időablakban, ami megnyílik neki az alkotmányt, azon kívül, hogy aláírja, és akkor ugye kihirdetésre kerül, majd hatályba lép, ez az alaptörvény módosítás, és ugye a másnapján rögtön, tehát a hirdetésének a másnapján rögtön meg is szünteti az államfőnek a a mandátumát.

[00:16:46]Ugye ez a ez az egyik forgatókönyv.

[00:16:49]Ezenkívül egy egyetlen egy lehetőséget nyit még meg számára az alaptörvény.

[00:16:52]Ez az, hogy ő az alkotmánybírósághoz fordulhat és onnantól kezdve ugye az alkotmánybíróság kezébe kerül, hogy hogy ítéli meg ezt a helyzetet.

[00:17:02]Itt már valóban ugye versengőjogi álláspontok vannak, hogy vajon eljárásilag megfelelően született-e meg ez az alaptörvény.

[00:17:13]Az eljárási követelmények vizsgálatot módosítás.

[00:17:15]Így van.

[00:17:15]Ugye itt felmerül az a kérdés, hogy vajon az, hogy egyetlen konkrét tisztségviselő vagy jól meghatározott, kifejezett alkotmánybíró, főbíró mandátumát érinthetik ezek a változások?

[00:17:30]Ezek ezek megengedhetőek egy alaptörvénymódosításban vagy vagy sem?

[00:17:36]erről hozhat döntést adott esetben az alkotmány bíróság, ha ha érdemben érdemben elbírálja ezt a ezt a beadványt.

[00:17:47]De nagyon fontos, hogy ez a ez a gondolkodási keret, amiről most beszélgetünk, tehát hogy össze kell mérni ezeket az egymással versengő ö szempontokat, elveket.

[00:18:00]Ez nem csak a bírói fórumoknak a dolga.

[00:18:02]Nyilván ha megtörténik a dolog, ha lezajlik egy jogi folyamat és elkerül egy ilyen fórum elé az ügy, akkor ők utólag, mint egy bírói testület, ítéletet mondanak arról, hogy ami történt, az belefért-e ezekbe az alkotmányos keretekbe, vagy nem.

[00:18:20]De nagyobb tétje van tulajdonképpen annak, hogy előre is gondolkodunk-e ezeken a ezeken a kérdéseken, mert mert ezeknek a szempontoknak a a nyilvánvalóvátétele, az, hogy ezekről beszélgessünk, ez az igazi garanciája az alkotmányosságnak.

[00:18:39]Ugye az is erős kritikaként fogalmazódott meg a mostani folyamattal szemben, hogy bizonyos értelemben, ez is egy eljárási kérdés, hogy nem volt elég világos, hogy mi miért történik ebben a folyamatban.

[00:18:52]Persze politikailag a politikai rétege, ismerjük a politikai szereplők politikai érvelését, ezt ezt tudjuk rekonstruálni a vitákból, de hogy hogyha ezt egy részletesebb szempontrendszerrel fordítjuk, akkor már abban csak találgatunk, hogy vajon az a főindók, hogy korábban a közössági elnök olyan döntéseket hozott, vagy éppen olyan döntéseket mulasztott el meghozni, amit valaki jogszer szerűtlennek tart, vagy nem tartja kifejezetten jogszerűtlennek, de összességében úgy gondoljuk, hogy ez ez nem felelt meg annak, ahogy elképzeljük, hogy egy jogállamban viselkedik a köztársasági állnak.

[00:19:35]Vagy nem is a múltra nézünk, hanem a jövőre nézünk.

[00:19:37]És azt mondjuk, hogy elsősorban az a probléma, hogy már nem képes kifejezni a nemzet egységét.

[00:19:46]az a konkrét személy, aki ebben a hivatalban van, márpedig ez az ő elsődleges alkotmányos rendeltetése, és ezért nem tud vele az államszervezet megfelelően működni.

[00:19:55]Találgatunk, sok fajta politikai utalás elhangzott, de nem vált világossá, és nem is került rögzítésre, hogy mik voltak ezek a pontos szempontok.

[00:20:06]És ugye ennek lehet igazán nagy tétje, mert hát van is egy tulajdonképpen egy olyan dokumentum ahó ezeket le lehet le lehet írni.

[00:20:16]Ugye amikor benyújt adott esetben most ugye a kormány egy alaptörvénymódosítás javaslatot a parlament elé, akkor kező alaptörvény be lehet írni.

[00:20:27]N ne akkor annak ennek a 17.

[00:20:28]módosításnak is két része volt.

[00:20:31]Ugye van maga a jogszabályszöveg, tehát a az a a a normaszöveg, de nem is csak lehet, hanem kötelező fűzni hozzá egy magyarázatot, indokolást.

[00:20:43]Így hívja ezt a ezt a jog.

[00:20:46]Ez ez más stílusú szöveg, mint maga a normaszöveg.

[00:20:50]Sokkal érthetőbben elmagyarázza, hogy milyen, illetve hát ez lenne a funkciója, hogy elmagyarázza, hogy mi vezetett ahhoz a jogszabályszöveghez.

[00:21:00]ami ami bekerült végül is az alaptörvénybe.

[00:21:04]És azért lenne igazán nagy tétje annak, hogy nagyon tisztál lássunk ebben, mertogy most ugye azt mondjuk, hogy itt ez a kivételes társadalmi felhatalmazottság, egy különleges kivételes helyzetben vagyunk.

[00:21:16]Vannak olyan indokaink, ami igazolja, ami alkotmányosan is, demokratikusan igazolja azt, hogy eltérjünk a nagyon klasszikus alkotmányos szabályrendszertől.

[00:21:31]De öt év múlva, 10 év múlva nagyon fontos lesz, hogy rá tudjunk mutatni arra, hogy most mik voltak ezek a kivételes körülmények.

[00:21:38]És ez az, amiért ennek az eljárásnak az átláthatósága, az objektivitása, az a közérthetősége fontos.

[00:21:47]Mert ez tudja azt garantálni, hogy később, és ugye ez azért is sokszor elhangzott, ne ne lehessen azt mondani, hogy minden választás után kivételes helyzetbe kerültünk.

[00:22:00]ezt a fajta, tehát ennek a gondolkodásmódnak nem ezért mondom azt, hogy nem csak akkor lesz jelentősége, ha a straszburgi vagy luxemburgi bíróság elé elkerül ez az ügy, akik mindenképpen ebben a gondolkodási keretben fogják értelmezni ezt a ezt a dilemmát, hanem most számunkra nagyon nagy jelentősége van.

[00:22:19]magunknak teremtünk egy alkotmányosan kiszámítható, stabil jövőt, akkor ha nagyon világossá tesszük, vagy mondhatom úgy, hogy a kormány azzal tud alkotmányosan stabil, kiszámítható jövő teszt tenni, ha minél világosabbá teszi, ennél sokkal világosabbá, hogy mik voltak a mik voltak a szempontjai.

[00:22:38]Addig leegyszerűsítve több azt lehet mondani, hogyha volna most egy megfosztási eljárás, amit kétharmat elindít és akkor valamilyen módon megszünteti a SőK Tamásnak itt az ott llétét, akkor majd a következő kormánynál is bármikor egy kéthad akkor azt fogja mondani, hogy na de kérem szépen akkor azt megint megtehetjük.

[00:22:59]De hát pont ez lenne a lényeg, hogy ez ne történjen meg lefordítva tulajdonképpen.

[00:23:04]Így van.

[00:23:04]Így van.

[00:23:04]Így van.

[00:23:04]Erről van szó.

[00:23:06]Nyilván ennek sok összetevője van.

[00:23:09]Hogyha épp a velencei bizottságnak a gyakorlatát nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy három olyan pillére lehet egy ilyen intézkedésnek, ami bebiztosítja ezt a fajta átláthatóságot és és objektivitást.

[00:23:22]Az egyik az, hogy magát a mércét, hogy milyen szempontok voltak itt irányadók, ezt transzparensé teszik, átláthatóvá, dokumentáltá.

[00:23:34]maga az eljárás, az a folyamat, az érthető, kiszámítható, amiben ez végbem megy.

[00:23:39]És ugye a harmadik dolog, hogy nagyon erős garanciái vannak annak, hogy aki a helyébe lép az eltávolított tisztségviselőknek, ő viszont valóban konszenzussal kerül oda és átgarantált a függetlenségem.

[00:23:54]Kénytelen vagyok megint visszatérni a forgatókönyvekhez, mert nézőink biztos a körmöket rágják, hogy vajon milyen formatókönyvek lehetnek.

[00:24:00]Ö azt, hogy nem az alaptörvénynek a törzs szövegébe írták be ezt, hanem a záróveyes rendelkezésekbe, ez lehet egy formai hiba.

[00:24:12]Ezek azok a kérdések, amiben nagyon jó versengő alkotmányos érveket lehet fölsorakoztatni.

[00:24:18]Nyilván van egy olyan álláspont, ezen alapul hat alapvetően ez a vagy hát talán leginkább ez a ez az irány, hogy hogy mi is alapozhatja meg az alkotmányos felülvizsgálatát ennek az alaptörvény szövegnek, hogy hogy az ahogyan amilyen formában erről intézkedtek, ez nem felel meg annak, hogy egy alaptörvényszöveg az érdemi általános, mindenkire kötelező általános szabályokat tartalmaz.

[00:24:48]Ez egy ez egy, hogy mondjam, valódi valódi érdemi kérdés feltevés lehet, és nyilván meg lehet fogalmazni ebben ebben versengő érveléseket.

[00:25:05]Az a az a jog számára mindig egy izgalmas kérdés, hogy mennyire ragaszkodunk a leírt szöveghez, és mennyire kezdünk a leírt szövegnek hát mélyebb értelmet tulajdonítani, mögé nézni, hogy hogy a leírt szabály mögött milyen milyen funkció funkció is húzódik meg igazándiból.

[00:25:27]Ugye erre talán a legjobb példa, a legkézenfekvőbb az a kétharmados többségnek a problémája.

[00:25:32]Ugye formailag nagyon sok minden történhetett meg az elmúlt 16 évben Magyarországon azért, mert a kormány a kétharmados többség birtokában volt.

[00:25:43]És formailag ez az alaptörvénymódosítás azért születhetett meg a legutóbbi is, mert megvolt mögötte a kormánypárt kétharmados támogatottsága.

[00:25:54]Holott egyébként az Alkotmánybíróság?

[00:25:56]többször megfogalmazta egyébként a a Fidesz kormány idején is, csak soha nem fűzött hozzá semmilyen érdemi következményt, hogy ez a kétharad, ez sokkal többet jelent, mint azt, hogy megszámoljuk, hogy megvolt-e a képviselők kétharmadának szavazata.

[00:26:09]Ez egy politikai konszenzustatott kifejezni, csak a jog az azért egy nagyon hát fogyatékos eszközkészlet.

[00:26:20]Tehát azt nem tudja oda leírni az alaptörvény, hogy legyen széles körű politikai konszenzus, mert akkor folyton azt vitatkoznánk, hogy mi a széleskörű politikai konszenzus.

[00:26:28]azért valamikor azt mondta a a jogalkotó bölcsességében, hogy találjunk ki egy számot és legyen ez a kétharmad, mert azt feltételezte a rendszerváltás idején, hogy ez a kéthad egy kellően kellően magas szám lesz ahhoz, hogy mindig együtt kelljen működnie a kormánynak az ellenzékkel.

[00:26:49]Hát, hogy ez nem így lett, azt a jó számos választást bizonyítja, mer ugye már az olyan választások is, amit még nem a Fidesz érdeke szerint tartottak, vagy nem külföld meg minősített többség mindenhol van az összes bizonyos bizonyos helyzetekre.

[00:27:05]Igen.

[00:27:05]De hogy mindenesetre az az idea van mögötte, hogy ezt ezt az arányt nem lehet önmagában kormánytöbbséggel elérni.

[00:27:15]Tehát a forma és a tartalom az elválhat egymástól nagyon nagyon nagyon könnyedén.

[00:27:20]És hát az egy vitakérdés lehet, hogy mit mit látunk még bele ezekbe a szabályokba.

[00:27:27]Az alkotmánybíróság mennyire kezdi ezeket tágan értelmezni?

[00:27:34]Mit ért bele egész pontosan az eljárásba?

[00:27:35]csak azt, ami a parlamentben történt egyébként azonkívüli elemeket is nem ismerjük a beadványt, tehát ugye kötve lesz az alkotmánybíróság a a beadványhoz formálisan mindenképp, tehát nem találhat ki akármilyen érvet, hanem csak azt, amivel megkíálja őt a köztársasági elnök.

[00:27:51]Tehát ö nyilván ez egy ez egy ilyen értelemben hát sok-sok tényező által meghatározott eljárás, de ha elképzeljük a végét, akkor mégis csak azt kell látnunk, hogy egy idő után elfogy elfogy a jog eszközkészlete.

[00:28:09]Tehát az alaptörvény nem tudja kivezetni a Sándorpalotából a köztársasági elnököt.

[00:28:15]nem tudja mindenképp biztosítani, hogy az alkotmánybíróság döntése érvényre jusson.

[00:28:23]Ezek akkor történnek meg, ha van egy konszenzus abban, hogy mind működtetni akarjuk ezt az alkotmányos szabályrendszert.

[00:28:32]De most ehhez képest azért egy kivételesebb helyzetben vagyunk.

[00:28:34]Ezért gondolom, hogy izgalmas lehet végiggondolni ezeket a forgatókönyveket.

[00:28:41]Nagyon izgalmas vita arról beszélgetni, hogy lehet vagy nem lehet egy ilyen alaptörvény alaptörvénybe írni egy ilyen rendelkezést.

[00:28:48]általában nem lehet, de most mondjuk konkrétan ebben a helyzetben mégis voltak-e olyan indokok, amik alapján alapján lehet, és ezt el lehet mondani nem csak a köztársasági elnök kapcsán, hanem ugye az alkotmánybírákat is érintő rendelkezéseket ugyancsak elfogadtak a a kuri elnökkére vonatkozóan ugyancsak elfogadtak egy különös új szabályt.

[00:29:11]Ugyanez igaz a bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatal elnökére, tehát hogy más alkotmányos tisztségviselőket érintően is elfogatési tanács vétó például.

[00:29:22]Igen.

[00:29:22]Tehát, hogy vannak vannak itt új új szabályok, amelyek kapcsán mind felvethetők ezek a ezek a kérdések, de mindegyik végső soron oda fog elvezetni minket, hogy van-e itt olyan különleges indok, van-e itt olyan speciális indok, ami miatt egy kicsit most másképp kell értelmezni azokat a szabályokat, amit egyébként rendeltetésszerű működés esetén valahogyan szoktunk értelmezni.

[00:29:48]Ha jól értelmezem, azért mégis csak lehet egy olyan pillanat, hogy bent van mondjuk normontrollom ez az alaptörvény módosítás.

[00:29:58]Ígéretéhez hív Magyar Péter elindítja a megfosztási eljárást.

[00:30:01]Tehát tulajdonképpen az alkotmánybíróság ugye egyszerre két meló jut neki egyszerre mondjuk így.

[00:30:08]Igen.

[00:30:09]És adott esetben abban a forgatókönyvben, hogyha a megfosztási eljárás elindul, Forzof Ágnes házelnökként pedig gyakorolja azt a jogát, ami ugye kérdés megint, hogy gyakorolhatja vagy nem gyakorolhat, az egy kérdés.

[00:30:22]És ott megint vannak ilyen kérdések, de ő kihirdeti ezt a törvényt, akkor tulajdonképpen az az alkotmánybíróság, ami a norma kontrollt vizsgálja, az már tulajdonképpen ott már az idősebb, ott már ötten ki is estek, ugye, mert 10bőt kiesik.

[00:30:36]Hát egy idő elteltével ugye négy a a kormi miatt, egy pedig azért már egy idő elteltével, de hogy akkor az az alkotmánybíróság az az még akkor akkor akkor teheti a dolgát, de már közben nincs is köztársasági elnök, miközben még van a normontrollja.

[00:30:51]Ez így számomra azért eléggé egy olyan helyzet, amit egyrészt nagyon nehéz kibogozni, de azért az látszik belőle, hogy hogy ott ott azért nagyon sok probléma lesz egyszerre csavar és nagyon nagyon sok majd ilyen jogi beszélgetésre szükség lesz, mert e ez azért egy valószínű forgatókönyv.

[00:31:09]Sőt, akkor rendben van, hogy hogy nem mondod a forgatókönyvet, de én azt gondolom, hogy ez a legvalószínűbb forgatókönyv.

[00:31:14]C csavarok még kettőt a dolgon, csak hogy mutassam, hogy ez ez tényleg egy egy hát nagyon komplex sakjátszma, amiben ülünk, mert elképzelhető az, hogy például az alkotmánybíróság visszamenő hatállyal semmisít meg egy normát.

[00:31:29]Ez azt jelenti, hogy nem azt mondja, hogy hát ez rossz volt, ami történt, de megtörtént.

[00:31:37]Kimondjuk rőle, hogy alkotmányes, hanem mondjuk azt mondja, hogy hát bizony ez ezt eleve eleve mondjuk így nem ezt a kifejezést nem használja az alkotmányok, de talán érthetőbbé teszi a helyzetet, hogy semmisnek tekintjük.

[00:31:49]És akkor felfedthetjük a kérdést, hogy akkor mi történik?

[00:31:53]Akkor visszaáll a köztársasági elnök közben már megszűnt mandátuma.

[00:31:58]Vagy csavarok még egyet a helyzeten.

[00:32:00]Tegyük föl, hogy nem kerül sor előzetes normakontrollra, de 30 napon belül mások is indíthatnak normontrolleljárást az alaptörvény módosítással kapcsolatban.

[00:32:12]Olyan visszamenőlegesen olyan közjogi tisztségviselők, akiknek a megfosztása szintén felmerült például az ombucva.

[00:32:20]Tehát, hogy borzasztóan komplex helyzettel állunk szemben.

[00:32:24]Nagyon sok politikailag motivált taktikai lépés hozható, vagy nem hozható meg.

[00:32:33]Ezekről kétségkívül érdekes beszélgetni annak érdekében, hogy megértsük, hogy mi történik körülöttünk.

[00:32:37]Csak másra fogunk választ találni a két kérdésfeltevéssel, mert ezzel megértjük, hogy éppen mit mond a jog.

[00:32:45]Megértjük, hogy hol vannak értelmezési kérdések.

[00:32:47]tudjuk követni az eseményeket, és ez is egy nagyon fontos tudás, tehát hogy tudjuk, hogy éppen mi történik valójában, mi is az alkotmányos mozgástér, mi az, amikor már annak a határait feszegeti egy-egy szereplő.

[00:32:57]De de az igazi tétje ennek a kérdésnek az nem az, hogy szabályszerűen zajlik-e ez a folyamat, hanem az, hogy sikerül-e az alkotmányos intézményrendszer működését hosszú távra garantálni.

[00:33:16]És az az nem ettől függ, hanem hanem a sokkal nehezebb kérdésektől.

[00:33:23]Meg még az is egy fontos kérdés, hogy meddig tartot ez.

[00:33:24]Ugye a most egy komplex csomagról beszélünk, de ott közben meg lebeg a a magyar kormány előtt egy ilyen augusztus 31-es határidő, és azt azért nem nagyon lehet, vagy nagyon keveset beszéltek arról, hogyha, mert ugye ebben most nagyon sok minden benne van ebben az alaptörvénymódosításba, például vagyon visszaszerzésitől kezdve nagyon sok hogy ebből mondjuk melyek azok a dolgok, amelyek augusztus 30-án elég le kéne tudnunk azért például, hogy az uniós pénzek hazajöjjenek.

[00:33:57]Tehát itt itt szerintem ez se mindegy.

[00:34:01]Hát érdekes dolog, csak még egy faktor a sakjátszmánkhoz, hogy az Alkotmánybíróságnak van határideje, amennyi idő alatt 30 napja.

[00:34:12]Tehát, hogy ez is bejön még.

[00:34:12]Mi van akkor 30 nap alatt nem dönti el a kérdést?

[00:34:16]Erre az alkotmányuk semmilyen választ nem ad.

[00:34:18]Tehát szab egy határidőt, de nem fűz jogkövetkezményt a határidő elmolasztásához.

[00:34:21]Ilyen értelemben az alaptörvényi szabályok sok ilyen van.

[00:34:26]Ugye ez nagyon furcsa lenne, ha a jog általában ilyen lenne.

[00:34:28]A jognak az a lényege, hogy van következménye annak, ha nem tartjuk meg a szabályokat.

[00:34:34]Az segít érvényre juttatni a szabályokat.

[00:34:37]Azért tartjuk be a szabályok legtöbbjét, némelyiet valószínűleg belső indíttatásból, de azért a szabályok egy jelentős részét valószínűleg nem tudom adót fizetünk.

[00:34:47]Adé az adót azért fizetünk, mert tudjuk, hogy lesz annak jó következménye, ha nem fizetjük be.

[00:34:51]meg fognak minket büntetni, és ez a szankció, ez visszatart minket attól, hogy megsértsük a szabályokat, teljesíteni fogjuk ezeket a kötelezettségeket.

[00:35:00]Az alkotmányokban nagyon sokszor ez az utolsó láncszem hiányzik.

[00:35:05]Ez ilyen értelemben egy nagyon speciális területe a területe a jognak.

[00:35:10]Nagyon nagy szerepe van benne az alkotmányos és a politikai kultúrának a abban, hogy ezek a szabályok működjenek.

[00:35:17]Nem, nem a jogi, nem a jogi kényszer nagyon sok mindent nem a jogi kényszer működtet, hanem az a közös érdek, hogy hogy egy alkotmányos rendszerben szeretnénk szeretnénk élni.

[00:35:32]És ugye ilyen értelemben valószínűleg itt ketté válik a politikai és a és az alkotmányos olvasata bizonyos értelemben ennek a helyzetnek, mert ezt én inkább csak ténykérdésként mondanám, hogy a a politikai jellemzésekből azt azért nagyon valószínűenek lehet venni, hogy valamilyen módon végbe fog menni az, hogy ezek ezeknek a tisztségviselőknek a mandátuma megszűnjön.

[00:35:58]nagyon-nagyon erős rá a politikai akarat.

[00:36:01]És éppen ezért a kérdés az inkább az, hogy ez hogyan történik?

[00:36:08]Mert ahogyan az nagyon sok mindent elmond nekünk arról és meghatározza a jövőre nézve, hogy hogyan tudjuk majd az alkotmányos rendszert helyreállítani.

[00:36:18]szoktak arról beszélni, hogy ez egy kétlépcsős folyamat és bizonyos tekintetben igaz, hogy először ugye alaptörvénymódosításokkal bizonyos alapfeltételeket kell megteremteni, például az uniós pénzek lehívásának a feltételrendszerét, bizonyos olyan nagyon sürgető intézkedéseket, amelyek mellett érvelt a kormány.

[00:36:36]Ilyen ilyen lehet a vagyonvisszaszerzési hivatalnak a felállítása.

[00:36:40]Tehát vannak ilyen az első lépéshez tartozó sürgető a a kormányzat által jól megindokolt sürgető intézkedések.

[00:36:48]És ugye van egy hosszabb távú ígéret, egy második lépés, egy átfogó alkotmányozási folyamat, de másrészről ezért ez ugyanannak a folyamatnak a két lépcsője.

[00:37:01]Tehát nem lehet azt mondani, hogy egy ideig kívül vagyunk az alkotmányos elveken és normákon, és majd csak akkor lépünk be, ha már az átfogó alkotmányozást elindítottuk.

[00:37:10]Most nagyon nagyon nagy a társadalmi támogatottsága a kormánynépéseinek.

[00:37:18]De ami fontosabb, hogy nagyon nagy a társadalmi érdeklődés a politika iránt, ami egy hatalmas érték.

[00:37:26]Az, hogy az emberek részt akarnak venni a közös ügyeik eldöntésében, hogy ilyen arányban vettek részt a választásokon, hogy ilyen ugye minden kutatás erre mutat, hogy nagyon nagy arányban követik a politikai eseményeket.

[00:37:39]Ez egy ez egy hatalmas érték az alkotmányosság szempontjából is, hogy ezt meg lehet-e őrizni, hogy ez a fajta érdeklődés átfordítható-e olyan állampolgári aktivitássá, hogy az emberek részt akarjanak venni az alkotmányozás folyamatában, az viszont most dől el.

[00:38:01]És ez nagyon komoly tétje ennek a az alkotmánymódosításoknak is.

[00:38:07]Ezért ezek nem csak egyszeri lépések, hanem már mind alakítják azt az alkotmányos atmoszférát, azt az alkotmányos közeget, amiben majd remélhetőleg az emberek akarnak, tehát lesz kedvük.

[00:38:20]úgy érzik, hogy hogy ez egy olyan olyan ügy, amibe amiben érdemes energiát fektetni, mert ez energiát fog kívánni nagyon-nagyon sok embertől és nagyon nehéz kérdésekről kell majd fél éve, egy év múlva beszélni.

[00:38:32]Ennél sok bizonyos ételemben sokkal nehezebbekről, olyanokról, hogy mit gondolunk a világnézeti semlegességről, mit gondolunk a házasság fogalmá házasság fogalmáról.

[00:38:42]Tehát ilyen nagy, nehéz értékválasztásokban kell megkérdezni a a társadalmat, és hogy ebben azt fogják-e gondolni az emberek, hogy érdemes elmondani a véleményüket, a sokféle véleményt és hogy kialakul-e az a kultúra, hogy kíváncsiak vagyunk a másik véleményére, azért annak a véleményére is, aki esetleg mást gondol, mint amit a a kormány mond, mást gondol, mint amit személyesen egyesével gondolunk.

[00:39:09]Ezek ezeknek a feltételei már most alakulnak, úgyhogy ezért van nagyon nagy tétje ennek a folyamatnak.

[00:39:15]Úgyhogy valóban két két szinten beszélgetünk erről.

[00:39:17]Egyrészt a forgatókönyvekről, mert azt fontos, hogy értsük, hogy mi történik körülöttünk, de másrész erről a messz forgates részt, de egyébként egy ember már kimondottan elmondta a véleményét nagyon konkrétan ebben az ügyben, hogyha már erről beszélünk.

[00:39:32]Ugye Orbán Viktor Kinna szerintem két spanyol gól között egy ilyen hidratációs szünetbe azt írta, hogy soha nem fogjuk a legitimnek és törvényesen elismerni az önkény uralom erőszakos módszereit.

[00:39:43]És arról ír, hogyha ha az elnököt erőszakkal megfosztják, akkor ellenállnak és meg is fogják tenni.

[00:39:50]Nagyjából valami ilyesmit írt.

[00:39:52]Ez mit vetít előre szerinted?

[00:39:54]Hát ez azt gondolom, hogy ez a politikai rétege ennek a ennek a kérdésnek.

[00:39:56]Ugye ami ebből jogilag megragadható volt, a arról már beszélgettünk.

[00:40:01]Az ezeknek az eljárásoknak a a megindítása megindítása lehet, ami benne lehet a pakliban.

[00:40:10]Most nehéz elképzelni egyelőre, mert mert nem látjuk, hogy pontosan a közsági elnök helyezetét se, de de hogy a az alkotmánybírókét és a és a főbírókét még kevésbé.

[00:40:20]Tehát nyilván ilyen értelemben lehet ennek ennek jogi jogi nem tudom következménye vagy jogi elágazásai ennek a kijelentésnek, de azt gondolom, hogy ez alapvetően egy politikai kijelentés.

[00:40:37]Az a szó, ami körül forog ez a politikai vita, az önkény.

[00:40:39]Azt pedig én hát átfordítanám, hogy mi az a mi mi a nem önkény.

[00:40:47]És ugye a nem önkény az az a módszerekről szól, nem a nem a döntés végeredményéről, mert az az sokféle lehet, és sokféle intézményi megoldással, sokféle különböző értékválasztások mentén működhet alkotmányosan egy társadalom.

[00:41:02]Nincs egyetlen ideális berendezkedés.

[00:41:05]Viszont, hogy hogy jutunk odáig, hogy hogyan alakítjuk ezt ki és hogyan működtetjük, attól lesz az tisztességes, fair, ha tetszik, nem önkényes, hogy mindig meghallgatjuk a másikat, hogy világossá tesszük, hogy mit miért csinálunk.

[00:41:27]hatalom világossá teszi, de adott esetben minden politikai szereplő világossá teszi, hogy melyik lépést miért csinálja, miért teszi.

[00:41:32]Ezáltal válik ugye megítélhetővé, bírálhatóvá, kritizálhatóvá.

[00:41:38]Ezért tudunk beszélgetni, vitatkozni róla.

[00:41:40]És ez a demokratikus vita teszi tisztességessé, nem önkényessé a folyamatokat.

[00:41:48]önmagában a köztársasági elnök eltávolítása az az nem enny ha ennyit tudunk csak a az intézkedésnek a tartalmát, ezt az egy konkrétumot sose fogjuk tudni eldönteni, hogy ez önkényes vagy nem önkényes volt.

[00:42:03]Biztos, hogy szokatlan.

[00:42:04]Tehát ennyit tudunk, hogy ez ez egy nagyon atipikus lépés.

[00:42:10]a az alkotmányosság megszokott működésében biztos, hogy ez kilóg abból, amilyen lépések szoktak történni, de attól, hogy nagyon kivételes, az nem azt jelenti, hogy önkényes.

[00:42:23]Azt, hogy nagyon kivételes, abból az következik, hogy nagyon meg kell tudni indokolni.

[00:42:27]És hogyha jól meg tudja a kormányzat indokolni mi minden oldalról, amikről eddig beszélgettünk, akkor azt tudjuk mondani, hogy ez egy indokolt, vagyis nem önkényes lépés volt.

[00:42:38]Úgyhogy ezért múlik sok azon, hogy hogyan történik, látjuk-e az indokokat, végig tudjuk-e követni a a folyamatokat, mert ez az, ami kizárja az önkényt.

[00:42:48]önmagában a lépés az nem ön nem nem rossz vagy jó, nem önkényes vagy vagy helyes.

[00:42:54]Azt azt csak ebben a ebben a tágabb tágabb kontextusban tudjuk megítélni.

[00:43:02]Emlékszel valamilyen precedensértre, ami ehhez hasonló volt a politikatörténetben vagy a az alkotmánytörténetbe, ami azért legjobban hasonlített?

[00:43:10]Hát ugye itt hoztam egyrészt példaként a lengyel a most velünk egy időben is létező ugye lengyel országi alkotmányos dilemmákat, ahol ami azért hasonlít, mert ugyanúgy bíróknak a az elmozdíthatóságáról van szó.

[00:43:25]Tehát ilyen értelemben az alapkérdés az hasonlít.

[00:43:30]És egy nagyon fontos konklúziója annak a annak a helyzetnek, hogy hát az is volt az alapja tulajdonképpen a a lengyel politikai váltásnak.

[00:43:38]Ez volt a kénél pontja.

[00:43:42]Így van.

[00:43:42]Így van.

[00:43:42]Így van.

[00:43:42]Így van.

[00:43:44]Tehát majd az igazságszolgáltatás függetlensége az tulajdonképpen hát az egyik legalapvetőbb alkotmányos igény, és tényleg a mindannyiunkat napi szinten is érintő alkotmányos követelmény lehet.

[00:43:54]Szóval, hogy ez nyilván egyfajta egyfajta párhuzam.

[00:44:03]És ugye a másik oldalról meg fel szoktak idézni történeteket a a 2000 11-12-es, tehát a az alaptörvény elfogadásának időszakából, amikor hát Magyarországon ugye szintén elmozdították egy más megoldással a a főbírót Baka Andrást akkor hivatalából.

[00:44:28]Később ugye nyugdíjaszták a a nyugdíjkorhatár megváltoztatásával nagyon sok bírósági vezetőnek szűnt meg a megbízatása.

[00:44:37]Illetőleg ez talán kevésbé ismert példa, de nagyon hasonló jelenség, amikor az adatvédelmi ombucvannak szűnt meg menet közben a a mandátum ideje.

[00:44:51]Ugye ezekről különböző fórumok állapították meg, hogy hogy alkotmánysértőek, illetve illetve uniós jogot sértőek voltak.

[00:45:01]De ugye önmagában az, hogy hogy ezek megtörténtek, ebből is látszik, hogy nem önmagában nem ítélhető.

[00:45:09]meg mindegyik esetnek más volt a a a kontextusa és más sok különféle okból állapították meg különböző fórumok azt, hogy ezek ezek helytelen döntések voltak.

[00:45:23]egy dolgot innen kiemelnék, és ez egyébként viszont a az intézkedéseknek, hogy is mondjam, csak az őszintessége, merthogy ezek a ezek az intézkedések egyik sem azért történt a felszínen, vagy ha tetszik a papíron, hogy megszüntessék ezeknek a az tisztségviselőknek a a megbízatását.

[00:45:47]Mindegyiket mással magyarázták.

[00:45:47]A a főbíró és az adatvédelmi ombcm esetében átszervezésre hivatkoztak.

[00:45:54]Ugye átszervezték a bíróságok igazgatási rendszerét, ezért menesztették Baka Andrást, átszervezték a az adatvédelmi ombucsmannak a hivatalát.

[00:46:05]Ugye így jött létre az a NAich, ezzel a szervezeti alakítással magyarázták a másikat.

[00:46:09]A bíróknál azt mondták, hogy ez egy nyugdíjkorhatárváltozás.

[00:46:14]valójában ugye lényegében a bírósági vezetői karnak szűnt meg a szűnt meg ilyen értelemben a megbizatása.

[00:46:19]Ez az őszinteség, ez nagyon fontos lenne.

[00:46:21]De is van egy ilyen, hogy a a korhatárat az ugyanúgy van azt mondják, hogy Igen, így van.

[00:46:30]Most akkor így van.

[00:46:31]Egy nagyon ez is az kritikák között van, hogy hogy nagyon fontos lenne, hogy hogy őszinte legyen az, ami a az azok a jogszabályváltozások.

[00:46:39]ne akarják becsomagolni, ne akarják elfedni a valódi szándékot.

[00:46:44]A jog nem arra való, hogy ügyesen becsomagoljuk például egy korhatárváltozásba azt, ami ami történik, mert a korhatárváltozásról biztos nem tudjuk azt mondani, hogy ez volt a megfelelő eszköz arra, hogy helyreállítsuk egy intézménynek a függetlenségét.

[00:47:00]A logikai kapcsolat, és ez könnyen belátható, nincs meg a két intézkedés között.

[00:47:05]Ugye valójában lehetséges, hogy az életkorhatár elmozdít a hivatalából több olyan bírót, akit szeretne a kormányzat elmozdítani a hivatalából, de maga az intézkedésnek ez csak egy adott esetben lehet, hogy számukra kívánatos mellékhatása, de ez nem egy nem egy őszinte őszinte magyarázat az intézkedés mögött.

[00:47:29]És mivel nem őszinte ez a ez az intézkedés, ezért ugye szükségképpen hiányzik mögülle az az indokolás, amivel később meg tudnánk magyarázni, hogy ebben az esetben miért volt mondjuk elfogadható tisztségviselők eltávolítása, és miért nem lehet az később.

[00:47:50]Ha most nem vagyunk őszinték, akkor épp azt azt ö a a fontos elemét nem ragadjuk meg ennek a helyzetnek, ami később biztosíthatná azt, hogy hogy a ne lehessen visszaélni, ne lehessen ezt ezt későbbiekben más motivációból eljátszani.

[00:48:10]Arról már nem is beszélve ugye, hogy az életkori határok rengeteg kérdést fölvetnek, vajon tényleg indokolt a 70 év?

[00:48:16]Vajon lehet, hogy megszokott, lehet, hogy vannak ilyen életkori határok, de 2026-ban tényleg úgy gondoljuk, hogy mondjuk 70 éves emberek alkalmatlanná válnának egyszer csak ennek a feladatnak a az ellátására.

[00:48:28]Szóval ezek ezek ezek nehéz kérdések.

[00:48:30]Ezekről valójában beszélgetni beszélgetni kellene, és ugye vitatkozni akkor tudunk, ami neki őszintén beszél a szándékairól.

[00:48:39]Utolsó gyors kérdés.

[00:48:39]Rövid vagy hosszú eljárásra számítasz ebben az ügyben?

[00:48:46]Ebben a ebben a konkrét ügyben, hát én ezt nem merném megjósolni.

[00:48:48]Az biztos, hogy ez a folyamat, amiben vagyunk, tehát az alkotmányos átalakítás az hosszú lesz, baj is lenne, ha rövid lenne, tehát hogy ennek hosszúnak kell lennie.

[00:48:59]hogy ez a konkrét ügy zajlik le, abban szerintem jelenleg több a politikai, mint a a jogi faktor.

[00:49:04]Ö ez a nagyon hosszú sakjátszmát kéne tudni megjósolni, de hogy ez nem egy kétszereplős sakjátszma, nagyon sok politikai szereplő van, nagyon sok különféle érdekkel.

[00:49:15]Meglátjuk, hogy reagálnak egymásra.

[00:49:17]Nyilván ez fogja alakítani azt, hogy hogyan működtetik ebben a konkrét játszmában ezeket a konkrét alkotmányos szabályokat.

[00:49:23]Hát mi is meg fogjuk nézni, hogy hogy fog működni, és abban is biztos vagyok, hogy hogy még a napokban vissza fogunk térni, úgyhogy várunk vissza a stúdióba, hogyha úgy adódik.

[00:49:33]Örömmel jövök.

[00:49:34]Nagyon remélem, hogy a nézők sok mindent megértettek ebből, és sok mindent át tudtak sajátítani.

[00:49:38]Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál és elmondtál mindent.

[00:49:41]Önöknek pedig köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

[00:49:43]A viszontlátásra.

[00:49:45]Kontrol.hu, Eljött az ideje.